Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2011. március 25.
A bihari magyar közoktatás helyzetéről vitáznak
Nagyvárad – Pénteken sajtótájékoztató volt az RMDSZ-nél, melyen a jelenlevők Szilágyi Ferencnek, a Bihar Megyei EMNT elnökségi tagjának a magyar közoktatás helyezetére vonatkozó munkájára reagáltak.
Pető Csilla parlamenti képviselő, a Bihar Megyei RMDSZ-szervezet oktatásért felelős ügyvezető alelnöke dr. Szilágyi Ferenc: A bihari magyar középiskolai oktatás helyzetképe 2010 című munkájára reagált, melyet a Bihar Megyei EMNT elnökségi tagja, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója egy hete ismertetett egy sajtótájékoztatón. A képviselő asszony meglátásában „merész vállalkozás” volt az anyag bemutatása, mely szerinte arról árulkodik: a szerző nem ismeri a váradi és a bihari közoktatás állapotát. Alaposan kellett volna tájékozódnia, hogy valódi képet nyújtson a középiskolák helyzetéről, vélekedett. Arra hívta fel a figyelmet: már a cím hibás, hiszen 2010 szerepel benne, pedig a közoktatásban tanévről és nem naptári évről beszélünk. A felhasznált források közt az informális jellegű felvételi tájékoztatót említi, ami egy nem hivatalos kiadvány. Ehelyett statisztikai és összehasonlító adatokra támaszkodva inkább arról kellett volna írjon: hány magyar nyolcadikos végzett, és mennyi hely van a kilencedikes osztályokban.
Beiskolázási tervek
Pető Csilla azt is jelezte: dr. Szilágyi Ferenc az intézmények feltűntetésénél nem mellékeli a teljes elnevezést, egy kivülálló például nem tudhatja, hogy az Ady Endre iskoláról, múzeumról vagy utcára van szó, illetve Boboci iskola nem is létezik Váradon. Ezenkivül a szerző a speciális oktatási forma közé sorolja az esti tagozatot is. Ugyanakkor az összefoglalójában többek közt azt javasolja: legyen „Nagyváradon még egy különálló nagy elméleti állami középiskola (az Eminescu kettéválasztása)”, mely mondatnak a képviselő asszony szerint nincs semmi értelme; szakközépiskolákat a román „közösségtől” venne el, és nem a román oktatási hálózatból, valamint különálló magyar középiskolákat szeretne Nagyszalontán és Margittán, amibe már tavaly novemberben beleegyezett a tanügyminiszter. „Mindenki csak azzal foglalkozzon, amihez ért, rohanó világunkban nem kell mindennel foglalkozni”, üzente Pető Csilla dr. Szilágyi Ferencnek.
Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes kifejtette: a Tanfelügyelőségnek a törvény betartásával kötelessége figyelembe vennie a lakosság vagy az önkormányzatok részéről érkező kéréseket, helyi kezdeményezés alapján jött létre például a szalontai és a margittai magyar középiskola is.
Hét új osztály
Amúgy a 2010/5618. számú kormányrendelet szabályozza a beiskolázási tervet, melynek talán legfontosabb pontja, hogy csak a 9. osztályok esetében szükséges figyelembe venni a végzős 8-os diákok számát. A 2011/12-es beiskolázási tervet egyébként 2010. december 13-17. között kellett továbbítani a szaktárcának. E projekt szerint a következő tanévben Bihar megyében 333 első osztály fog indulni, melyek közül 78 magyar tagozatos (23,4%-a az összes osztálynak), és 313 ötödik osztály lesz, melyek közül 77 magyar tannyelvű (24,6%). A 2002-es népszámlálási adatok szerint különben 1297 magyar gyerek lesz ötödikes. A beiskolázási terv szerint azonban az iskolák abban reménykednek, hogy 1540 magyar gyerek tanul majd ötödik osztályban, bár csak 1452-en végeznek negyedikes magyar tagozaton. „Pontos számadatokat különböző okok miatt nem lehet előre mondani”, magyarázta Kéry Hajnal.
A főtanfelügyelő-helyettes arra is kitért: az idei tanévben várhatóan 1197 magyar nyolcadikos végez. Ősztől 41 magyar kilencedikes osztályt indítanának, mely 1230 diák számára elegendő. Ebbe beletartózik hét újonnan létesítendő magyar osztály is: egy természettudományi szakosztály a Mihai Eminescu Főgimnáziumban, egy zenei szakosztály a Művészeti Líceumban, egy elektromossági szakosztály a Traian Vuia Műszaki Kollégiumban, három új szakosztály (asztalossági, esztétika és higiéna, illetve turizmus) az Andrei Şaguna Műszaki Kollégiumban és egy agrárosztály a borsi Tamási Áron Mezőgazdasági Iskolacsoportban.
Szakmai hiba
Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke azt emelte ki: az, hogy sikerül új osztályokat indítani, annak is köszönhető, hogy tavaly az önkormányzat a különböző iskolatanácsokba magyar tagokat is kinevezett, több mint 30 váradi tanintézetben. Hozzátette ugyanakkor: nem lehet a teljes népességi adatokat az iskolai oktatási adatokra vonatkoztatni. „Az iskolai és a teljes lakosság között óriásiak a különbségek. Szakmai hiba ezért a populációra vonatkoztatva azt megmondani, hogy hány kilencedikes osztály indul be. Nem szabad olyan tévdolgokat bevinni a köztudatba, amelyek nem igazak a statisztikai adatok alapján”, fogalmazott a politikus.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro
Nagyvárad – Pénteken sajtótájékoztató volt az RMDSZ-nél, melyen a jelenlevők Szilágyi Ferencnek, a Bihar Megyei EMNT elnökségi tagjának a magyar közoktatás helyezetére vonatkozó munkájára reagáltak.
Pető Csilla parlamenti képviselő, a Bihar Megyei RMDSZ-szervezet oktatásért felelős ügyvezető alelnöke dr. Szilágyi Ferenc: A bihari magyar középiskolai oktatás helyzetképe 2010 című munkájára reagált, melyet a Bihar Megyei EMNT elnökségi tagja, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója egy hete ismertetett egy sajtótájékoztatón. A képviselő asszony meglátásában „merész vállalkozás” volt az anyag bemutatása, mely szerinte arról árulkodik: a szerző nem ismeri a váradi és a bihari közoktatás állapotát. Alaposan kellett volna tájékozódnia, hogy valódi képet nyújtson a középiskolák helyzetéről, vélekedett. Arra hívta fel a figyelmet: már a cím hibás, hiszen 2010 szerepel benne, pedig a közoktatásban tanévről és nem naptári évről beszélünk. A felhasznált források közt az informális jellegű felvételi tájékoztatót említi, ami egy nem hivatalos kiadvány. Ehelyett statisztikai és összehasonlító adatokra támaszkodva inkább arról kellett volna írjon: hány magyar nyolcadikos végzett, és mennyi hely van a kilencedikes osztályokban.
Beiskolázási tervek
Pető Csilla azt is jelezte: dr. Szilágyi Ferenc az intézmények feltűntetésénél nem mellékeli a teljes elnevezést, egy kivülálló például nem tudhatja, hogy az Ady Endre iskoláról, múzeumról vagy utcára van szó, illetve Boboci iskola nem is létezik Váradon. Ezenkivül a szerző a speciális oktatási forma közé sorolja az esti tagozatot is. Ugyanakkor az összefoglalójában többek közt azt javasolja: legyen „Nagyváradon még egy különálló nagy elméleti állami középiskola (az Eminescu kettéválasztása)”, mely mondatnak a képviselő asszony szerint nincs semmi értelme; szakközépiskolákat a román „közösségtől” venne el, és nem a román oktatási hálózatból, valamint különálló magyar középiskolákat szeretne Nagyszalontán és Margittán, amibe már tavaly novemberben beleegyezett a tanügyminiszter. „Mindenki csak azzal foglalkozzon, amihez ért, rohanó világunkban nem kell mindennel foglalkozni”, üzente Pető Csilla dr. Szilágyi Ferencnek.
Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes kifejtette: a Tanfelügyelőségnek a törvény betartásával kötelessége figyelembe vennie a lakosság vagy az önkormányzatok részéről érkező kéréseket, helyi kezdeményezés alapján jött létre például a szalontai és a margittai magyar középiskola is.
Hét új osztály
Amúgy a 2010/5618. számú kormányrendelet szabályozza a beiskolázási tervet, melynek talán legfontosabb pontja, hogy csak a 9. osztályok esetében szükséges figyelembe venni a végzős 8-os diákok számát. A 2011/12-es beiskolázási tervet egyébként 2010. december 13-17. között kellett továbbítani a szaktárcának. E projekt szerint a következő tanévben Bihar megyében 333 első osztály fog indulni, melyek közül 78 magyar tagozatos (23,4%-a az összes osztálynak), és 313 ötödik osztály lesz, melyek közül 77 magyar tannyelvű (24,6%). A 2002-es népszámlálási adatok szerint különben 1297 magyar gyerek lesz ötödikes. A beiskolázási terv szerint azonban az iskolák abban reménykednek, hogy 1540 magyar gyerek tanul majd ötödik osztályban, bár csak 1452-en végeznek negyedikes magyar tagozaton. „Pontos számadatokat különböző okok miatt nem lehet előre mondani”, magyarázta Kéry Hajnal.
A főtanfelügyelő-helyettes arra is kitért: az idei tanévben várhatóan 1197 magyar nyolcadikos végez. Ősztől 41 magyar kilencedikes osztályt indítanának, mely 1230 diák számára elegendő. Ebbe beletartózik hét újonnan létesítendő magyar osztály is: egy természettudományi szakosztály a Mihai Eminescu Főgimnáziumban, egy zenei szakosztály a Művészeti Líceumban, egy elektromossági szakosztály a Traian Vuia Műszaki Kollégiumban, három új szakosztály (asztalossági, esztétika és higiéna, illetve turizmus) az Andrei Şaguna Műszaki Kollégiumban és egy agrárosztály a borsi Tamási Áron Mezőgazdasági Iskolacsoportban.
Szakmai hiba
Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke azt emelte ki: az, hogy sikerül új osztályokat indítani, annak is köszönhető, hogy tavaly az önkormányzat a különböző iskolatanácsokba magyar tagokat is kinevezett, több mint 30 váradi tanintézetben. Hozzátette ugyanakkor: nem lehet a teljes népességi adatokat az iskolai oktatási adatokra vonatkoztatni. „Az iskolai és a teljes lakosság között óriásiak a különbségek. Szakmai hiba ezért a populációra vonatkoztatva azt megmondani, hogy hány kilencedikes osztály indul be. Nem szabad olyan tévdolgokat bevinni a köztudatba, amelyek nem igazak a statisztikai adatok alapján”, fogalmazott a politikus.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro
2011. március 28.
Adócsökkentést akar az RMDSZ
Pénteken Kolozsváron ülésezik az RMDSZ gazdasági tanácsa, a szakemberekből, vállalkozókból és néhány politikusból álló testület feladata kidolgozni a szövetség gazdaságélénkítő javaslatait – mondta el Kelemen Hunor szövetségi elnök tegnap Sepsiszentgyörgyön.
Az már bizonyos, áprilisban kezdeményezik a munkáltatók adóhozzájárulásának 1,5–3 százalék közötti csökkentését, így szeretnék elérni, hogy a vállalkozók a náluk maradó több pénzt munkahelyek teremtésére fordítsák. Kelemen szerint a lassú, de biztos gazdasági növekedés megteremti az adócsökkentés anyagi fedezetét, nem kell majd a költségvetési hiány emelkedésétől tartani. Az RMDSZ más gazdaságserkentő javaslatokat is kidolgoz, az ellenzék által törvénybe foglalt áfacsökkentéssel azonban nem értenek egyet, ez 2011-ben nem lehetséges, nagyon megterhelné a költségvetést. Az elnök hangsúlyozta, mozgósítják képviselőiket, hogy az élelmiszerek ötszázalékos áfáját tartalmazó jogszabály ne menjen át a képviselőházon. Kelemen elmondta, hogy április 10-én kezdik a nemzeti konzultációt, az RMDSZ 250 000–300 000 erdélyi magyart szándékozik megkérdezni a szövetséggel szembeni elvárásairól, arról, mit tartanak a legfontosabbnak rövid, közép- és hosszú távon. A három hónapos felmérés alapján alakítják majd ki a szövetség programját – ígérte.
Tőkés Lászlóval és az EMNT vezetőségével még nem ültek tárgyalóasztalhoz, de több ízben beszéltek telefonon – válaszolta a Háromszék kérdésére az RMDSZ elnöke.
"Legutóbb ma reggel beszéltem Tőkés Lászlóval, meghívtam, vegyen részt és mondjon rövid beszédet szombaton Kolozsváron a felújított Mátyás-szobor avatóünnepségén. Ez gesztus volt részünkről, hiszen a román és a magyar kormány közös akciójáról van szó, nyíltan és jó szívvel hívtuk, és örvendünk, hogy elfogadta" – mondta el Kelemen Hunor, aki elismételte korábban már megfogalmazott álláspontját: a párbeszédre szükség van, folytatni kell az utat, amelyen elindultak. Elmondta, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot várhatóan áprilisban hívják össze, és akkor beszélnek majd az EMNT-vel az együttműködésről.
Farkas Réka, Háromszék. Erdély.ma
Pénteken Kolozsváron ülésezik az RMDSZ gazdasági tanácsa, a szakemberekből, vállalkozókból és néhány politikusból álló testület feladata kidolgozni a szövetség gazdaságélénkítő javaslatait – mondta el Kelemen Hunor szövetségi elnök tegnap Sepsiszentgyörgyön.
Az már bizonyos, áprilisban kezdeményezik a munkáltatók adóhozzájárulásának 1,5–3 százalék közötti csökkentését, így szeretnék elérni, hogy a vállalkozók a náluk maradó több pénzt munkahelyek teremtésére fordítsák. Kelemen szerint a lassú, de biztos gazdasági növekedés megteremti az adócsökkentés anyagi fedezetét, nem kell majd a költségvetési hiány emelkedésétől tartani. Az RMDSZ más gazdaságserkentő javaslatokat is kidolgoz, az ellenzék által törvénybe foglalt áfacsökkentéssel azonban nem értenek egyet, ez 2011-ben nem lehetséges, nagyon megterhelné a költségvetést. Az elnök hangsúlyozta, mozgósítják képviselőiket, hogy az élelmiszerek ötszázalékos áfáját tartalmazó jogszabály ne menjen át a képviselőházon. Kelemen elmondta, hogy április 10-én kezdik a nemzeti konzultációt, az RMDSZ 250 000–300 000 erdélyi magyart szándékozik megkérdezni a szövetséggel szembeni elvárásairól, arról, mit tartanak a legfontosabbnak rövid, közép- és hosszú távon. A három hónapos felmérés alapján alakítják majd ki a szövetség programját – ígérte.
Tőkés Lászlóval és az EMNT vezetőségével még nem ültek tárgyalóasztalhoz, de több ízben beszéltek telefonon – válaszolta a Háromszék kérdésére az RMDSZ elnöke.
"Legutóbb ma reggel beszéltem Tőkés Lászlóval, meghívtam, vegyen részt és mondjon rövid beszédet szombaton Kolozsváron a felújított Mátyás-szobor avatóünnepségén. Ez gesztus volt részünkről, hiszen a román és a magyar kormány közös akciójáról van szó, nyíltan és jó szívvel hívtuk, és örvendünk, hogy elfogadta" – mondta el Kelemen Hunor, aki elismételte korábban már megfogalmazott álláspontját: a párbeszédre szükség van, folytatni kell az utat, amelyen elindultak. Elmondta, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot várhatóan áprilisban hívják össze, és akkor beszélnek majd az EMNT-vel az együttműködésről.
Farkas Réka, Háromszék. Erdély.ma
2011. március 28.
MSZP-sajtódíj Markónak
„Markó Béla több mint két évtizedes munkássága nélkül a magyar demokratikus nyilvánosság Romániában, Erdélyben szegényebb lenne, és kevésbé lenne szabad” – jelentette ki szombaton Marosvásárhelyen Földes György, az MSZP által alapított Szabad Sajtó Alapítvány elnöke azon a rendezvényen, amelyen átnyújtotta Markó Bélának az alapítvány Szabad Sajtó Díját.
A kitüntetést 1994 óta minden évben azoknak a közéleti személyiségeknek adják, akik munkásságuk révén jelentősen hozzájárultak a vélemény- és sajtószabadság fenntartásához, kiteljesítéséhez. Az RMDSZ volt elnöke mellett idén Martin Schultz, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának német vezetője, Vörös T. Károly, a Népszabadság főszerkesztője, Porcsin Zsolt debreceni újságíró, a Basahalom boulevard blog szerzője és Hazafi Zsolt, az ATV reggeli műsorának szerkesztője is Szabad Sajtó Díjban részesült.
Az alapítvány elnöke és Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus is egyaránt úgy értékelte, Markó Bélát nemcsak politikai tevékenysége, hanem évtizedes szerkesztői, irodalmi és közírói munkássága is külön érdemessé teszi a díjra.
„Nem elég deklarálni a vélemény- és sajtószabadságot, biztosítani is kell a véleménynyilvánítás eszközeit, hogy az valóban eljuthasson mindenkihez: e tekintetben sokat léptünk előre Erdélyben, de még nem eleget” – jelentette ki Markó Béla. Hozzátette: a sajtószabadság nem lehet sem jobboldali, sem baloldali, hiszen a demokrácia alaptétele, hogy mindenki egyenlő módon megnyilvánulhat szabadon, vagy senki sem.
Krónika (Kolozsvár)
„Markó Béla több mint két évtizedes munkássága nélkül a magyar demokratikus nyilvánosság Romániában, Erdélyben szegényebb lenne, és kevésbé lenne szabad” – jelentette ki szombaton Marosvásárhelyen Földes György, az MSZP által alapított Szabad Sajtó Alapítvány elnöke azon a rendezvényen, amelyen átnyújtotta Markó Bélának az alapítvány Szabad Sajtó Díját.
A kitüntetést 1994 óta minden évben azoknak a közéleti személyiségeknek adják, akik munkásságuk révén jelentősen hozzájárultak a vélemény- és sajtószabadság fenntartásához, kiteljesítéséhez. Az RMDSZ volt elnöke mellett idén Martin Schultz, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának német vezetője, Vörös T. Károly, a Népszabadság főszerkesztője, Porcsin Zsolt debreceni újságíró, a Basahalom boulevard blog szerzője és Hazafi Zsolt, az ATV reggeli műsorának szerkesztője is Szabad Sajtó Díjban részesült.
Az alapítvány elnöke és Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus is egyaránt úgy értékelte, Markó Bélát nemcsak politikai tevékenysége, hanem évtizedes szerkesztői, irodalmi és közírói munkássága is külön érdemessé teszi a díjra.
„Nem elég deklarálni a vélemény- és sajtószabadságot, biztosítani is kell a véleménynyilvánítás eszközeit, hogy az valóban eljuthasson mindenkihez: e tekintetben sokat léptünk előre Erdélyben, de még nem eleget” – jelentette ki Markó Béla. Hozzátette: a sajtószabadság nem lehet sem jobboldali, sem baloldali, hiszen a demokrácia alaptétele, hogy mindenki egyenlő módon megnyilvánulhat szabadon, vagy senki sem.
Krónika (Kolozsvár)
2011. március 28.
Bihar megyei oktatás: RMDSZ-bírálat az EMNT-nek
Nem lehet a népességi adatok alapján a magyar nyelvű oktatás helyzetéről következtetéseket levonni – ez volt a végkicsengése annak a sajtótájékoztatónak, amelynek keretében a szövetség Bihar megyei képviselői az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által korábban bemutatott, a Bihar megyei anyanyelvű oktatásról szóló tanulmányt kívánták kommentálni.
Mi is beszámoltunk róla, hogy az érmihályfalvi demokrácia-központ irodavezetője, dr. Szilágyi Ferenc tanulmányában igen rossznak nevezte a magyarul történő középiskolai oktatás többséghez viszonyított arányát, főképp a legutóbbi, 2002-es népszámlálás adatainak fényében: arányosan ugyanis szerinte mintegy feleannyi magyar 9. osztály indul, mint kellene.
Pető Csilla RMDSZ-es parlamenti képviselő több szempontból is bírálta a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) adjunktusa által közzétett tanulmányt, ám elsősorban azt emelte ki, hogy a 9. osztályok szükséges számának megállapításánál csakis az adott évben nyolcadikot végző diákok számát, és semmiképp sem az össznépességi adatokat lehet figyelembe venni. A tanulmány ráadásul nem a legmegbízhatóbb adatokra, a friss beiskolázási tervre épít, hanem a felvételi tájékoztatóra, amelynek adatai változhatnak – mutatott rá. „Ha megkérdeztek volna, szívesen elmondom, mi a valós helyzet” – méltatlankodott Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes.
Mint kifejtette, a tanfelügyelőségnek mindig a lakossági igényeknek kell megfelelnie, így a beiskolázási tervben szereplő számok évről évre változnak aszerint, hogy éppen hány diákot várnak. Idén például magyar és román kilencedikből is több indul, mint tavaly, de a kisebb osztályok létszáma alapján jövőre ez a szám újra csökkenni fog. A mérvadó adat Kéry Hajnal szerint tehát az, hogy idén júniusban 1197 diák fejezi majd be magyar nyelven általános iskolai tanulmányait, ehhez mérten kellett összeállítani az őszi beiskolázási tervet, amely szerint szeptemberben héttel több magyar kilencedik indul, mint tavaly, így összesen a 41 osztályban a végzősök számánál valamivel több, 1230 diáknak jut hely.
Kéry Hajnal hozzátette: a felmért igények alapján induló osztályok közül is szinte mindig lemorzsolódik néhány, mert sok diák sajnos nem folytatja a tanulmányait nyolcadik osztály után, vagy elköltözik. Tavaly például a 37 tervezett 9. osztályból csak 34 indulhatott valójában, háromhoz nem gyűlt össze elég gyerek, de két román osztály elindítási terve is meghiúsult. A 133 első osztályból 78 magyar, a 313 ötödikből pedig 77 – ez az osztályok összlétszámának 23,4, illetve 24,6 százalékát teszi ki. Szabó Ödön, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnöke az elmondottakhoz hozzáfűzte: a megye magyarságának korfája sajnos más képet mutat, mint a többségé: sokkal kevesebb a fiatal, már csak ezért sem lehetnek relevánsak az össznépességre vonatkozó népszámlálási adatok akkor, ha az oktatásról akarunk képet festeni. Szilágyi Ferencet lapzártáig nem sikerült elérnünk.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)
Nem lehet a népességi adatok alapján a magyar nyelvű oktatás helyzetéről következtetéseket levonni – ez volt a végkicsengése annak a sajtótájékoztatónak, amelynek keretében a szövetség Bihar megyei képviselői az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által korábban bemutatott, a Bihar megyei anyanyelvű oktatásról szóló tanulmányt kívánták kommentálni.
Mi is beszámoltunk róla, hogy az érmihályfalvi demokrácia-központ irodavezetője, dr. Szilágyi Ferenc tanulmányában igen rossznak nevezte a magyarul történő középiskolai oktatás többséghez viszonyított arányát, főképp a legutóbbi, 2002-es népszámlálás adatainak fényében: arányosan ugyanis szerinte mintegy feleannyi magyar 9. osztály indul, mint kellene.
Pető Csilla RMDSZ-es parlamenti képviselő több szempontból is bírálta a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) adjunktusa által közzétett tanulmányt, ám elsősorban azt emelte ki, hogy a 9. osztályok szükséges számának megállapításánál csakis az adott évben nyolcadikot végző diákok számát, és semmiképp sem az össznépességi adatokat lehet figyelembe venni. A tanulmány ráadásul nem a legmegbízhatóbb adatokra, a friss beiskolázási tervre épít, hanem a felvételi tájékoztatóra, amelynek adatai változhatnak – mutatott rá. „Ha megkérdeztek volna, szívesen elmondom, mi a valós helyzet” – méltatlankodott Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes.
Mint kifejtette, a tanfelügyelőségnek mindig a lakossági igényeknek kell megfelelnie, így a beiskolázási tervben szereplő számok évről évre változnak aszerint, hogy éppen hány diákot várnak. Idén például magyar és román kilencedikből is több indul, mint tavaly, de a kisebb osztályok létszáma alapján jövőre ez a szám újra csökkenni fog. A mérvadó adat Kéry Hajnal szerint tehát az, hogy idén júniusban 1197 diák fejezi majd be magyar nyelven általános iskolai tanulmányait, ehhez mérten kellett összeállítani az őszi beiskolázási tervet, amely szerint szeptemberben héttel több magyar kilencedik indul, mint tavaly, így összesen a 41 osztályban a végzősök számánál valamivel több, 1230 diáknak jut hely.
Kéry Hajnal hozzátette: a felmért igények alapján induló osztályok közül is szinte mindig lemorzsolódik néhány, mert sok diák sajnos nem folytatja a tanulmányait nyolcadik osztály után, vagy elköltözik. Tavaly például a 37 tervezett 9. osztályból csak 34 indulhatott valójában, háromhoz nem gyűlt össze elég gyerek, de két román osztály elindítási terve is meghiúsult. A 133 első osztályból 78 magyar, a 313 ötödikből pedig 77 – ez az osztályok összlétszámának 23,4, illetve 24,6 százalékát teszi ki. Szabó Ödön, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnöke az elmondottakhoz hozzáfűzte: a megye magyarságának korfája sajnos más képet mutat, mint a többségé: sokkal kevesebb a fiatal, már csak ezért sem lehetnek relevánsak az össznépességre vonatkozó népszámlálási adatok akkor, ha az oktatásról akarunk képet festeni. Szilágyi Ferencet lapzártáig nem sikerült elérnünk.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)
2011. március 28.
Európai autonómiák, szükség és lehetőség között
Decentralizált autonómia tanácsokra lenne szükség
A Kohézió Egyesület Értékkeresőben című sorozata keretében Bakk Miklós docens, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára szép számú érdeklődőnek tartott előadást szombaton a Kós Károly Közösségi Központban az európai autonómiamodellekről.
A BBTE oktatója az autonómia meghatározásából (öntörvényű közösség) és alapvető céljából (megoldás potenciális interetnikus konfliktusok kezelésére) kiindulva bemutatta az autonómiaformákat, az Európa-szerte működő autonómiamodellek széles palettáját, a kulturális, személyi elvű autonómiától a területi autonómiáig. Az előadó vetítettképes előadása során részletesen beszélt a finnországi svédek, illetve az Aland szigeteken élő svédek által élvezett különleges autonómiaformákról, amelyek számunkra irigylésre méltó modellek, de még ezek sem tudták meggátolni teljesen a finnországi svédek asszimilációját és számbeli fogyását. Az előadást követő vita során Bakk Miklós azt is elmondta: a romániai magyarság két nagy lehetőséget is „elpuskázott” az autonómia kiharcolására, a rendszerváltás pillanatát és az Európai Unióhoz való csatlakozás pillanatát. Románia esetében differenciált autonómiaformákra lenne szükség, amelyekről Bakk Miklós az alábbiakat nyilatkozta a Nyugati Jelennek:
– Románia esetében az előadásom során említett autonómiaformáknak egy sajátos kombinációját lenne jó megvalósítani, a területi autonómia és a kulturális autonómia egyfajta összehangolását. A területi autonómia lenne a jó megoldás a székelyföldi tömbmagyarság számára, az Erdély többi területén élő magyarok számára pedig egy átfogó regionális reform, másrészt annak a kulturális autonómiával való ötvözése hozhatna olyan megoldásokat, amelyek jól intézményesülhetnének.
– Az „elpuskázott” lehetőségek után mi hozhat most előrelépést az autonómia ügyében?
– A kulturális autonómia törvényét el kell fogadtatni, de természetesen nem abban a rossz formában, ahogy beterjesztésre került. Alapvetően két dolgot kell változtatni a törvény tervezetén. A kisebbségi törvény eredeti változatához képest a Kulturális Autonómia Tanácsának a megválasztása semmiképpen sem történhet belső választással, hanem, amint az előadás közben is bemutattam, akár a magyar, az észt vagy a szerbiai minta alapján egy közjogilag szabályozott, plurális választás alapján kell létrehozni ezeket az autonómia tanácsokat. Másrészt fontos lenne az, hogy ne csak egy központi Autonómia Tanács jöjjön létre, hanem megyei, területi tanácsok is. A jelenlegi törvénytervezetben egyetlen kulturális autonómia tanács hozza meg a döntéseket, a központi, amely lényegében Bukarestben a kormányzat mellett működne. Ez nem lenne igazán jó megoldás, decentralizált autonómia tanácsokra lenne szükség.
– Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács zászlajára tűzte az autonómia ügyének képviseletét. Mit tehet egy kis mozgalom, egy most születő párt az autonómiáért?
– Az EMNT jelen pillanatban egy kisebb és gyengébb szereplő a már plurálissá vált erdélyi magyar politikai palettán. Kettős szerepet tölthet be az autonómiáért folytatott politikai harcban. Egyrészt legyen erőteljes kritikusa mindenütt és minden olyan kérdésben, amely nem konszenzusosan és szakmailag nem kellően megalapozott módon mutat az autonómia intézményesítése irányában – utalhatnék itt a kisebbségi törvényre – másrészt pedig létre kellene hoznia azt a mozgalmi komponensét az autonómiáért folytatott harcnak, amelyik hiányzik. Az elmúlt 15-20 év politikai harca annak a jegyében telt el, hogy az RMDSZ-re mint egyedüli politikai képviselőre a magyar választók rábíztak mindent. Mára látjuk azt, hogy nem elég ez a négyévenkénti szavazással történő rábízás, nagyon sok kérdésben a civil társadalomnak kell magához ragadnia a kezdeményező szerepet. Úgy gondolom, hogy az autonómia küzdelemben is van egy ilyen szerepe a civil társadalomnak.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)
Decentralizált autonómia tanácsokra lenne szükség
A Kohézió Egyesület Értékkeresőben című sorozata keretében Bakk Miklós docens, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára szép számú érdeklődőnek tartott előadást szombaton a Kós Károly Közösségi Központban az európai autonómiamodellekről.
A BBTE oktatója az autonómia meghatározásából (öntörvényű közösség) és alapvető céljából (megoldás potenciális interetnikus konfliktusok kezelésére) kiindulva bemutatta az autonómiaformákat, az Európa-szerte működő autonómiamodellek széles palettáját, a kulturális, személyi elvű autonómiától a területi autonómiáig. Az előadó vetítettképes előadása során részletesen beszélt a finnországi svédek, illetve az Aland szigeteken élő svédek által élvezett különleges autonómiaformákról, amelyek számunkra irigylésre méltó modellek, de még ezek sem tudták meggátolni teljesen a finnországi svédek asszimilációját és számbeli fogyását. Az előadást követő vita során Bakk Miklós azt is elmondta: a romániai magyarság két nagy lehetőséget is „elpuskázott” az autonómia kiharcolására, a rendszerváltás pillanatát és az Európai Unióhoz való csatlakozás pillanatát. Románia esetében differenciált autonómiaformákra lenne szükség, amelyekről Bakk Miklós az alábbiakat nyilatkozta a Nyugati Jelennek:
– Románia esetében az előadásom során említett autonómiaformáknak egy sajátos kombinációját lenne jó megvalósítani, a területi autonómia és a kulturális autonómia egyfajta összehangolását. A területi autonómia lenne a jó megoldás a székelyföldi tömbmagyarság számára, az Erdély többi területén élő magyarok számára pedig egy átfogó regionális reform, másrészt annak a kulturális autonómiával való ötvözése hozhatna olyan megoldásokat, amelyek jól intézményesülhetnének.
– Az „elpuskázott” lehetőségek után mi hozhat most előrelépést az autonómia ügyében?
– A kulturális autonómia törvényét el kell fogadtatni, de természetesen nem abban a rossz formában, ahogy beterjesztésre került. Alapvetően két dolgot kell változtatni a törvény tervezetén. A kisebbségi törvény eredeti változatához képest a Kulturális Autonómia Tanácsának a megválasztása semmiképpen sem történhet belső választással, hanem, amint az előadás közben is bemutattam, akár a magyar, az észt vagy a szerbiai minta alapján egy közjogilag szabályozott, plurális választás alapján kell létrehozni ezeket az autonómia tanácsokat. Másrészt fontos lenne az, hogy ne csak egy központi Autonómia Tanács jöjjön létre, hanem megyei, területi tanácsok is. A jelenlegi törvénytervezetben egyetlen kulturális autonómia tanács hozza meg a döntéseket, a központi, amely lényegében Bukarestben a kormányzat mellett működne. Ez nem lenne igazán jó megoldás, decentralizált autonómia tanácsokra lenne szükség.
– Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács zászlajára tűzte az autonómia ügyének képviseletét. Mit tehet egy kis mozgalom, egy most születő párt az autonómiáért?
– Az EMNT jelen pillanatban egy kisebb és gyengébb szereplő a már plurálissá vált erdélyi magyar politikai palettán. Kettős szerepet tölthet be az autonómiáért folytatott politikai harcban. Egyrészt legyen erőteljes kritikusa mindenütt és minden olyan kérdésben, amely nem konszenzusosan és szakmailag nem kellően megalapozott módon mutat az autonómia intézményesítése irányában – utalhatnék itt a kisebbségi törvényre – másrészt pedig létre kellene hoznia azt a mozgalmi komponensét az autonómiáért folytatott harcnak, amelyik hiányzik. Az elmúlt 15-20 év politikai harca annak a jegyében telt el, hogy az RMDSZ-re mint egyedüli politikai képviselőre a magyar választók rábíztak mindent. Mára látjuk azt, hogy nem elég ez a négyévenkénti szavazással történő rábízás, nagyon sok kérdésben a civil társadalomnak kell magához ragadnia a kezdeményező szerepet. Úgy gondolom, hogy az autonómia küzdelemben is van egy ilyen szerepe a civil társadalomnak.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)
2011. március 28.
„Magyarok, de erdélyiek is”
„Az elmúlt húsz év küzdelmeiben kikristályosodott a teljes önazonosságunk: az, hogy mi nemcsak magyarok, hanem erdélyiek, erdélyi magyarok vagyunk. Ez az identitás annak a kettősségnek a felvállalását jelenti, hogy miközben minél szervesebben akarunk illeszkedni a magyar nemzet egészébe, aközben ragaszkodunk az önállóságunkhoz, hiszen csak önállóan tudjuk megvédeni mindazt, amit felépítettünk” – jelentette ki Markó Béla a hétvégén, Csíkban tartott könyvbemutatóján.
„Az elmúlt húsz év küzdelmeiben kikristályosodott a teljes önazonosságunk: az, hogy mi nemcsak magyarok, hanem erdélyiek, erdélyi magyarok vagyunk. Ez az identitás annak a kettősségnek a felvállalását jelenti, hogy miközben minél szervesebben akarunk illeszkedni a magyar nemzet egészébe, aközben ragaszkodunk az önállóságunkhoz, hiszen csak önállóan tudjuk megvédeni mindazt, amit felépítettünk” – jelentette ki Markó Béla a hétvégén, Csíkban tartott könyvbemutatóján. Az író-politikus Kié itt a tér és Az erdélyi macska című, a Pallas-Akadémia Könyvkiadónál megjelent könyveit ezúttal Csíkszeredában, valamint Csíkszentmártonban mutatták be.
„A címszavak vagy úgy írnak Markó Béláról, mint költőről, vagy úgy, mint politikusról. Az előbbi értelmiségi létet takar, az utóbbi pedig közéleti tevékenységet. A kettő között igen lényeges különbség van. Az alkotó ember egy sorompóit felemelő társadalomban voltaképpen szabad, úgy gondolkodik, beszél vagy ír, ahogyan akar. A politikus ezt nem teheti meg” – emelte ki a Markó Bélát méltató Székedi Ferenc újságíró.
A Kié itt a tér (Válogatott közéleti cikkek és előadások 1991–2009) című kötet a szerző közéleti pályájának legfontosabb állomásait mutatja be, a könyvbe válogatott megnyilatkozások, tanulmányok, előadások, esszék a felelősségről szólnak.
„A mi húszesztendős küzdelmünk gyakorlatilag az identitásról szól, arról az igényünkről, hogy szabadon kifejezhessük identitásunkat, ezt az identitást azonban nagyon pontosan meg kell fogalmaznunk” – mondta az író, aki szerint ez a sajátos identitás annak a kettősségnek a tudatos felvállalását jelenti, hogy miközben minél szervesebben illeszkedni kívánunk a magyar nemzetbe, azt is tudjuk, hogy önállóaknak kell maradnunk, hiszen csak önállóan vagyunk képesek szembenézni az itthoni kihívásokkal.
Átvette Marosvásárhelyen a Szabad Sajtó-díjat Markó Béla
Szombaton Marosvásárhelyen a Bernády Házban vette át a Szabad Sajtó-díjat Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ volt szövetségi elnöke.
A díjat Földes György, a Szabad Sajtó Alapítvány elnöke adta át, hangsúlyozva, hogy „Markó Béla több mint két évtizedes munkássága nélkül a magyar demokratikus nyilvánosság Romániában, Erdélyben szegényebb lenne és kevésbé lenne szabad”.
Markó Béla mellett idén Martin Schultz, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának német vezetője is Szabad Sajtó-díjban részesült. Új Magyar Szó (Bukarest)
„Az elmúlt húsz év küzdelmeiben kikristályosodott a teljes önazonosságunk: az, hogy mi nemcsak magyarok, hanem erdélyiek, erdélyi magyarok vagyunk. Ez az identitás annak a kettősségnek a felvállalását jelenti, hogy miközben minél szervesebben akarunk illeszkedni a magyar nemzet egészébe, aközben ragaszkodunk az önállóságunkhoz, hiszen csak önállóan tudjuk megvédeni mindazt, amit felépítettünk” – jelentette ki Markó Béla a hétvégén, Csíkban tartott könyvbemutatóján.
„Az elmúlt húsz év küzdelmeiben kikristályosodott a teljes önazonosságunk: az, hogy mi nemcsak magyarok, hanem erdélyiek, erdélyi magyarok vagyunk. Ez az identitás annak a kettősségnek a felvállalását jelenti, hogy miközben minél szervesebben akarunk illeszkedni a magyar nemzet egészébe, aközben ragaszkodunk az önállóságunkhoz, hiszen csak önállóan tudjuk megvédeni mindazt, amit felépítettünk” – jelentette ki Markó Béla a hétvégén, Csíkban tartott könyvbemutatóján. Az író-politikus Kié itt a tér és Az erdélyi macska című, a Pallas-Akadémia Könyvkiadónál megjelent könyveit ezúttal Csíkszeredában, valamint Csíkszentmártonban mutatták be.
„A címszavak vagy úgy írnak Markó Béláról, mint költőről, vagy úgy, mint politikusról. Az előbbi értelmiségi létet takar, az utóbbi pedig közéleti tevékenységet. A kettő között igen lényeges különbség van. Az alkotó ember egy sorompóit felemelő társadalomban voltaképpen szabad, úgy gondolkodik, beszél vagy ír, ahogyan akar. A politikus ezt nem teheti meg” – emelte ki a Markó Bélát méltató Székedi Ferenc újságíró.
A Kié itt a tér (Válogatott közéleti cikkek és előadások 1991–2009) című kötet a szerző közéleti pályájának legfontosabb állomásait mutatja be, a könyvbe válogatott megnyilatkozások, tanulmányok, előadások, esszék a felelősségről szólnak.
„A mi húszesztendős küzdelmünk gyakorlatilag az identitásról szól, arról az igényünkről, hogy szabadon kifejezhessük identitásunkat, ezt az identitást azonban nagyon pontosan meg kell fogalmaznunk” – mondta az író, aki szerint ez a sajátos identitás annak a kettősségnek a tudatos felvállalását jelenti, hogy miközben minél szervesebben illeszkedni kívánunk a magyar nemzetbe, azt is tudjuk, hogy önállóaknak kell maradnunk, hiszen csak önállóan vagyunk képesek szembenézni az itthoni kihívásokkal.
Átvette Marosvásárhelyen a Szabad Sajtó-díjat Markó Béla
Szombaton Marosvásárhelyen a Bernády Házban vette át a Szabad Sajtó-díjat Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ volt szövetségi elnöke.
A díjat Földes György, a Szabad Sajtó Alapítvány elnöke adta át, hangsúlyozva, hogy „Markó Béla több mint két évtizedes munkássága nélkül a magyar demokratikus nyilvánosság Romániában, Erdélyben szegényebb lenne és kevésbé lenne szabad”.
Markó Béla mellett idén Martin Schultz, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának német vezetője is Szabad Sajtó-díjban részesült. Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. március 28.
Az Orbán-kományt állította követendő mintának Tőkés
A korrupcióval szembeni magatartás tekintetében Romániának az Európai Parlamentről (EP) kellene példát vennie – mondta hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján Tőkés László, és egyben felszólította a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ): adjon számot az általa kezelt román és magyar költségvetési pénzekről.
A sajtótájékoztatón elhangzottakat az Európai Parlament alelnöki és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét betöltő Tőkés László nyilatkozatban fogalmazta meg. Az MTI-hez eljuttatott dokumentumban egyebek között utal arra, hogy a korrupcióval szembeni magatartás tekintetében Romániának az Európai Parlamentről kellene példát vennie, amely szerinte kérlelhetetlenül kiveti soraiból a korrupt politikusokat.
Tőkés felhívja a figyelmet a korrupcióra, mint a kelet- és közép-európai posztkommunista társadalmak rákfenéjére. „A kommunista diktatúra bukása után két évtizeddel Magyarországon is valóságos új rendszerváltozásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy a magyar társadalmat átszövő korrupciós esetek felgöngyölítése végre elkezdődjön” – állapítja meg az EMNT elnöke. Szerinte az Orbán Viktor vezette magyar kormány jó példát mutat, amikor önálló elszámoltatási kormánybiztossal folytat intézményes harcot a korrupció ellen.
Tőkés emlékeztet a romániai Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben megválasztott Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester folyamatban lévő korrupciós ügyére. Felveti ugyanakkor a kérdést: mi lehet a magyarázata annak, hogy a román médiával ellentétben a romániai magyar nyelvű sajtó túlnyomó része oly „kíméletes gyengédséggel” kezeli a korrupciógyanús RMDSZ-es politikusokat. „Minő anyagi erők és biztonságtudat munkál abban az RMDSZ-pártban, mely az erdélyi magyar közösségnek kijáró összes romániai és magyarországi költségvetési forrás fölött teljesen egymaga diszponál”, kizárólagos monopóliumot élvez a román adólejek és a magyar adóforintok százmilliói fölött? – teszi fel a kérdést Tőkés, megismételve azt a korábban is hangoztatott felhívását, miszerint az RMDSZ haladéktalanul adjon számot a romániai magyar közösségnek az általa kezelt és felhasznált, elköltött és elosztott román és magyar költségvetési pénzekről.
„Az anyaországi támogatási politika illetékeseit ezúton is felkérjük, hogy az eleddig a Medgyessy–Gyurcsány-kormányzat kedvezményezettjei sorába tartozott, zsákmányszerző RMDSZ-es körök iránt a kellő kritikát tanúsítsák, és az illő megszorításokat alkalmazzák” – olvasható a nyilatkozatban.
Tőkés szorgalmazza azt is, hogy a magyar kormány Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos hivatalán belül egy határon túli elszámoltatási kormánymegbízottat is nevezzen ki, aki hivatott volna a külhoni támogatási pénzek felhasználásának kivizsgálására, illetve a határ túloldalán elkövetett pénzügyi visszaéléseknek járna utána.
„Ne hagyjuk, hogy az RMDSZ pénzosztó szerepköréből kovácsoljon politikai tőkét” – hívta fel a figyelmet Tőkés László, példaként hozva fel, hogy a magyar állam adományából származó nevelési-oktatási támogatás elosztásának „eddigi monopóliumát” szerinte az RMDSZ, alig leplezett módon, saját választási kampánycéljaira használta fel. MTI
A korrupcióval szembeni magatartás tekintetében Romániának az Európai Parlamentről (EP) kellene példát vennie – mondta hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján Tőkés László, és egyben felszólította a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ): adjon számot az általa kezelt román és magyar költségvetési pénzekről.
A sajtótájékoztatón elhangzottakat az Európai Parlament alelnöki és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét betöltő Tőkés László nyilatkozatban fogalmazta meg. Az MTI-hez eljuttatott dokumentumban egyebek között utal arra, hogy a korrupcióval szembeni magatartás tekintetében Romániának az Európai Parlamentről kellene példát vennie, amely szerinte kérlelhetetlenül kiveti soraiból a korrupt politikusokat.
Tőkés felhívja a figyelmet a korrupcióra, mint a kelet- és közép-európai posztkommunista társadalmak rákfenéjére. „A kommunista diktatúra bukása után két évtizeddel Magyarországon is valóságos új rendszerváltozásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy a magyar társadalmat átszövő korrupciós esetek felgöngyölítése végre elkezdődjön” – állapítja meg az EMNT elnöke. Szerinte az Orbán Viktor vezette magyar kormány jó példát mutat, amikor önálló elszámoltatási kormánybiztossal folytat intézményes harcot a korrupció ellen.
Tőkés emlékeztet a romániai Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben megválasztott Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester folyamatban lévő korrupciós ügyére. Felveti ugyanakkor a kérdést: mi lehet a magyarázata annak, hogy a román médiával ellentétben a romániai magyar nyelvű sajtó túlnyomó része oly „kíméletes gyengédséggel” kezeli a korrupciógyanús RMDSZ-es politikusokat. „Minő anyagi erők és biztonságtudat munkál abban az RMDSZ-pártban, mely az erdélyi magyar közösségnek kijáró összes romániai és magyarországi költségvetési forrás fölött teljesen egymaga diszponál”, kizárólagos monopóliumot élvez a román adólejek és a magyar adóforintok százmilliói fölött? – teszi fel a kérdést Tőkés, megismételve azt a korábban is hangoztatott felhívását, miszerint az RMDSZ haladéktalanul adjon számot a romániai magyar közösségnek az általa kezelt és felhasznált, elköltött és elosztott román és magyar költségvetési pénzekről.
„Az anyaországi támogatási politika illetékeseit ezúton is felkérjük, hogy az eleddig a Medgyessy–Gyurcsány-kormányzat kedvezményezettjei sorába tartozott, zsákmányszerző RMDSZ-es körök iránt a kellő kritikát tanúsítsák, és az illő megszorításokat alkalmazzák” – olvasható a nyilatkozatban.
Tőkés szorgalmazza azt is, hogy a magyar kormány Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos hivatalán belül egy határon túli elszámoltatási kormánymegbízottat is nevezzen ki, aki hivatott volna a külhoni támogatási pénzek felhasználásának kivizsgálására, illetve a határ túloldalán elkövetett pénzügyi visszaéléseknek járna utána.
„Ne hagyjuk, hogy az RMDSZ pénzosztó szerepköréből kovácsoljon politikai tőkét” – hívta fel a figyelmet Tőkés László, példaként hozva fel, hogy a magyar állam adományából származó nevelési-oktatási támogatás elosztásának „eddigi monopóliumát” szerinte az RMDSZ, alig leplezett módon, saját választási kampánycéljaira használta fel. MTI
2011. március 29.
Virág György naplója
Szokatlan naplót jelentetett meg nemrég a csíkszeredai Pro-Print Kiadó. Szerzője Virág György, a Maros Megyei Tanács volt elnöke, aki majd' tizenhat évig, 1989-től 2004-ig jegyezte mindennapjait, azok politikai, illetve magánéleti történéseit, értékes kordokumentumot hagyván ezzel az utókorra. A hatszáz oldalas kötetet csütörtök délután, a Bernády Ház egybenyitott földszinti termeit zsúfolásig töltő közönség előtt mutatták be Marosvásárhelyen.
A házigazda, Nagy Miklós Kund felhívására –"Kóstoljunk bele ebbe a könyvbe!" – Kilyén László színművész olvasott fel a kötetből, majd a vendéglátó szólt: – Szavak, rövid mondatok hangzottak el, amilyen egy napló maga. Ami ezelőtt huszonegy évvel történt, az történelemnek is tekinthető, de a mára is gondolhatunk. Aki naplót vezet, céltudatos és kitartó ember, erre nagyon kevesen vagyunk képesek. A lerövidített, kötetformában kiadott napló így is több, mint hatszáz oldalas kiadvánnyá vált – hallottuk, majd a szerkesztő, Bárdi Nándor történész folytatta: – Keretet kell adni az olvasónak. Jelenkor-történelemmel azért érdemes foglalkozni, mert arról mindenkinek véleménye van, még él az emlékezetben. Még nehezebb, ha a forrásunk visszaszólhat. A naplóíró jelen van és tud reagálni. Ez a napló tükre szerzője munkájának, tevékenységének. Szerepel benne az a hihetetlen mennyiségű utazás, ami nekem, magyarországinak döbbenetes élményt jelentett. Virág György minden napot megpróbál magából kiírni. Miért kellett a szöveget kiadni? A szerző március 26-án lesz (volt – a szerk.) 67 éves, ő ezzel a kötettel elszámol a saját közössége előtt. Hány olyan erdélyi politikussal találkozunk, aki ezt teszi, hatszáz oldalon keresztül? Tudtommal ő az egyetlen romániai magyar politikus, aki naplót vezetett tevékenységéről. A kötet tartalma három nagy csoportra osztható: hogyan alakul át Marosvásárhely társadalma, hogyan alakul az RMDSZ, és végül hogyan alakul egy mérnökember politikai-közéleti szocializációja? Az író olyan nemzedékhez tartozik, amelynek tagjai felnőttkorukban váltak a saját városukban kisebbségivé. A vásárhelyiség akkor egyet jelentett a magyarsággal. '90 márciusa a magyar középosztály sorsát megpecsételte, tagjait új stratégia kialakítására kényszerítette. Virág György anyagával négy fiatal, megkérdezett politológus nem tudott mit kezdeni... Pedig az ő generációja az, amely a párttá fejlődést a helyi társadalom szintjén lehetővé tette. A vásárhelyi, értékmérő világban nagyon testes, másfajta mentalitást is látunk, ennek kapjuk egy hihetetlenül tagolt képét. A kötet töréspontjai között ott látjuk '89 decemberét, '90 márciusát (mint a jövőkép megkérdőjelezését). A későbbi, etnikai elosztás a naplóban végig jelen van. 2004. december 5-e is ilyen töréspont, mélyen érintette a szerző nemzettudatát. Ezzel a másik fajta jövőkép is kilyukadt. Megmaradt ugyanakkor a család, megmaradtak a barátok. Virág György nagyon tagolt románságképpel rendelkezik. Ezt megérteni kell inkább, mint értékelni. A csomópontok sokasága, a menni vagy maradni kérdésköre, a saját pozíciója a hatalommal szemben, az RMDSZ-en belüli belső konfliktusokból való kihátrálás, a románsághoz való viszony egyaránt helyet kap a kötetben. Nem az ellentéteket hangsúlyozza, hanem a különbségeket. Mindezt tetézik a kicsi és érdekes történetek (például a Bolyai líceum visszaszolgáltatása). Ismeretei tanulsággal szolgálnak, a kulcskérdés: egy közösség akkor nem veszíti el lényeglátó képességét, ha rendben van az önismerete.
A kötet méltatója, dr. Szili Katalin, a magyar Országgyűlés független képviselője hozzátette: – Úgy érzem, mindig hazajövök Vásárhelyre: sok barátom van itt, közöttük Virág György is. 555 kilométeren keresztül azon gondolkodtam, hogy méltó vagyok-e arra, hogy erről a könyvről szóljak. Személyes történetünk akkor kezdődött, amikor ezt a naplót ő befejezte, 2004 júniusában. Ez mindannyiunk 16 esztendeje. Nagyon felemelő volt számomra, hogy a Magyar Köztársaság legmagasabb kitüntetését házelnökként nyújthattam át neki, vagy az az alkalom, amikor letette a magyar állampolgársági esküt. Írt erről a szellemi közösségről, pezsgésről, ami Marosvásárhelyt jellemezte. Számomra Virág György az erkölcsi tisztaság, a mérték. A tiszta mondatai, megfontolt gondolatai. Levélváltásainkból talán az utóbbi hét esztendőt is feleleveníthetjük. Túl vagyunk december ötödikén, talán azt is megérjük, hogy a nemzeten belül nem a megosztók lesznek többen. Én is ezen dolgozom. A szerző tartásossága példa. Közös jelen és közös jövő – számomra ezt jelenti Virág György naplója. Kívánok neki vasakaratot, ezüst hajat, aranylakodalmat.
Az est végén a szerző szólalt fel közönsége előtt. – Mi indított el a naplóírás útján? 1989. december elseje. Eleinte neveket sem mertem írni, később lazult bennem a félelem. Bárdi Nándorral is akkor találkoztam először, egyetemistaként hozta-vitte azokat a leveleinket, amelyeket nem szándékoztunk a Securitate kezére juttatni. '89-ben már egyre bátrabban írtam a naplót egy nagy füzetbe, többször éjszaka avagy hajnalban. Volt, amikor összefoglalót írtam, egyébként napról napra vezettem. Fegyelem, ambíció kellett hozzá. A 2000-es évet például emlékezetből írtam meg, a kötetben a személyes, családi jellegű dolgokat is benne hagytam. A könyv nem emlékirat, mert az események ideje alatt íródott, az eredeti naplót lefényképeztük és a levéltárban helyeztük el. Megírását erkölcsi kötelességemnek éreztem, mert tudtam, hogy a pályám olyan esély volt, amely nagyon keveseknek adatik meg – zárta az estet a szerző, majd a hagyományos dedikálás következett.
Nagy Botond
Virág György: Napló /Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2011/ Népújság (Marosvásárhely)
Szokatlan naplót jelentetett meg nemrég a csíkszeredai Pro-Print Kiadó. Szerzője Virág György, a Maros Megyei Tanács volt elnöke, aki majd' tizenhat évig, 1989-től 2004-ig jegyezte mindennapjait, azok politikai, illetve magánéleti történéseit, értékes kordokumentumot hagyván ezzel az utókorra. A hatszáz oldalas kötetet csütörtök délután, a Bernády Ház egybenyitott földszinti termeit zsúfolásig töltő közönség előtt mutatták be Marosvásárhelyen.
A házigazda, Nagy Miklós Kund felhívására –"Kóstoljunk bele ebbe a könyvbe!" – Kilyén László színművész olvasott fel a kötetből, majd a vendéglátó szólt: – Szavak, rövid mondatok hangzottak el, amilyen egy napló maga. Ami ezelőtt huszonegy évvel történt, az történelemnek is tekinthető, de a mára is gondolhatunk. Aki naplót vezet, céltudatos és kitartó ember, erre nagyon kevesen vagyunk képesek. A lerövidített, kötetformában kiadott napló így is több, mint hatszáz oldalas kiadvánnyá vált – hallottuk, majd a szerkesztő, Bárdi Nándor történész folytatta: – Keretet kell adni az olvasónak. Jelenkor-történelemmel azért érdemes foglalkozni, mert arról mindenkinek véleménye van, még él az emlékezetben. Még nehezebb, ha a forrásunk visszaszólhat. A naplóíró jelen van és tud reagálni. Ez a napló tükre szerzője munkájának, tevékenységének. Szerepel benne az a hihetetlen mennyiségű utazás, ami nekem, magyarországinak döbbenetes élményt jelentett. Virág György minden napot megpróbál magából kiírni. Miért kellett a szöveget kiadni? A szerző március 26-án lesz (volt – a szerk.) 67 éves, ő ezzel a kötettel elszámol a saját közössége előtt. Hány olyan erdélyi politikussal találkozunk, aki ezt teszi, hatszáz oldalon keresztül? Tudtommal ő az egyetlen romániai magyar politikus, aki naplót vezetett tevékenységéről. A kötet tartalma három nagy csoportra osztható: hogyan alakul át Marosvásárhely társadalma, hogyan alakul az RMDSZ, és végül hogyan alakul egy mérnökember politikai-közéleti szocializációja? Az író olyan nemzedékhez tartozik, amelynek tagjai felnőttkorukban váltak a saját városukban kisebbségivé. A vásárhelyiség akkor egyet jelentett a magyarsággal. '90 márciusa a magyar középosztály sorsát megpecsételte, tagjait új stratégia kialakítására kényszerítette. Virág György anyagával négy fiatal, megkérdezett politológus nem tudott mit kezdeni... Pedig az ő generációja az, amely a párttá fejlődést a helyi társadalom szintjén lehetővé tette. A vásárhelyi, értékmérő világban nagyon testes, másfajta mentalitást is látunk, ennek kapjuk egy hihetetlenül tagolt képét. A kötet töréspontjai között ott látjuk '89 decemberét, '90 márciusát (mint a jövőkép megkérdőjelezését). A későbbi, etnikai elosztás a naplóban végig jelen van. 2004. december 5-e is ilyen töréspont, mélyen érintette a szerző nemzettudatát. Ezzel a másik fajta jövőkép is kilyukadt. Megmaradt ugyanakkor a család, megmaradtak a barátok. Virág György nagyon tagolt románságképpel rendelkezik. Ezt megérteni kell inkább, mint értékelni. A csomópontok sokasága, a menni vagy maradni kérdésköre, a saját pozíciója a hatalommal szemben, az RMDSZ-en belüli belső konfliktusokból való kihátrálás, a románsághoz való viszony egyaránt helyet kap a kötetben. Nem az ellentéteket hangsúlyozza, hanem a különbségeket. Mindezt tetézik a kicsi és érdekes történetek (például a Bolyai líceum visszaszolgáltatása). Ismeretei tanulsággal szolgálnak, a kulcskérdés: egy közösség akkor nem veszíti el lényeglátó képességét, ha rendben van az önismerete.
A kötet méltatója, dr. Szili Katalin, a magyar Országgyűlés független képviselője hozzátette: – Úgy érzem, mindig hazajövök Vásárhelyre: sok barátom van itt, közöttük Virág György is. 555 kilométeren keresztül azon gondolkodtam, hogy méltó vagyok-e arra, hogy erről a könyvről szóljak. Személyes történetünk akkor kezdődött, amikor ezt a naplót ő befejezte, 2004 júniusában. Ez mindannyiunk 16 esztendeje. Nagyon felemelő volt számomra, hogy a Magyar Köztársaság legmagasabb kitüntetését házelnökként nyújthattam át neki, vagy az az alkalom, amikor letette a magyar állampolgársági esküt. Írt erről a szellemi közösségről, pezsgésről, ami Marosvásárhelyt jellemezte. Számomra Virág György az erkölcsi tisztaság, a mérték. A tiszta mondatai, megfontolt gondolatai. Levélváltásainkból talán az utóbbi hét esztendőt is feleleveníthetjük. Túl vagyunk december ötödikén, talán azt is megérjük, hogy a nemzeten belül nem a megosztók lesznek többen. Én is ezen dolgozom. A szerző tartásossága példa. Közös jelen és közös jövő – számomra ezt jelenti Virág György naplója. Kívánok neki vasakaratot, ezüst hajat, aranylakodalmat.
Az est végén a szerző szólalt fel közönsége előtt. – Mi indított el a naplóírás útján? 1989. december elseje. Eleinte neveket sem mertem írni, később lazult bennem a félelem. Bárdi Nándorral is akkor találkoztam először, egyetemistaként hozta-vitte azokat a leveleinket, amelyeket nem szándékoztunk a Securitate kezére juttatni. '89-ben már egyre bátrabban írtam a naplót egy nagy füzetbe, többször éjszaka avagy hajnalban. Volt, amikor összefoglalót írtam, egyébként napról napra vezettem. Fegyelem, ambíció kellett hozzá. A 2000-es évet például emlékezetből írtam meg, a kötetben a személyes, családi jellegű dolgokat is benne hagytam. A könyv nem emlékirat, mert az események ideje alatt íródott, az eredeti naplót lefényképeztük és a levéltárban helyeztük el. Megírását erkölcsi kötelességemnek éreztem, mert tudtam, hogy a pályám olyan esély volt, amely nagyon keveseknek adatik meg – zárta az estet a szerző, majd a hagyományos dedikálás következett.
Nagy Botond
Virág György: Napló /Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2011/ Népújság (Marosvásárhely)
2011. március 29.
Tőkés elszámoltatná az RMDSZ-t
A korrupcióval szembeni magatartás tekintetében Romániának az Európai Parlamentről (EP) kellene példát vennie – mondta tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján Tőkés László, és egyben felszólította az RMDSZ-t, adjon számot az általa kezelt román és magyar költségvetési pénzekről.
A sajtótájékoztatón elhangzottakat az Európai Parlament alelnöki és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét betöltő Tőkés László nyilatkozatban fogalmazta meg. A dokumentumban egyebek között utal arra, hogy a korrupcióval szembeni magatartás tekintetében Romániának az Európai Parlamentről kellene példát vennie, amely szerinte kérlelhetetlenül kiveti soraiból a korrupt politikusokat. Tőkés felhívja a figyelmet a korrupcióra, mint a kelet- és közép-európai posztkommunista társadalmak rákfenéjére. "A kommunista diktatúra bukása után két évtizeddel Magyarországon is valóságos új rendszerváltozásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy a magyar társadalmat átszövő korrupciós esetek felgöngyölítése végre elkezdődjék" – állapítja meg. Tőkés emlékeztet az MPP színeiben megválasztott Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester folyamatban levő korrupciós ügyére. "A csontja velejéig korrupt román politikai élettel sokszorosan összefonódott RMDSZ szinte érintetlen korrupciómentességével szemben, íme, ez esetben is a kicsiny Magyar Polgári Párt egyik helyi politikusa keveredett ilyetén ügybe. Joggal feltételezhetjük, hogy Rácz Károly aligha az egyetlen és a legkorruptabb romániai magyar politikai közszereplő... Mi lehet a magyarázata annak, hogy minden, alapos gyanúra okot adó hír és társadalmi szóbeszéd ellenére az eltelt húsz év idején jóformán egyetlen magyar korrupciós ügy sem pattant ki Romániában?" – teszi fel a kérdést Tőkés. "Minő anyagi erők és biztonságtudat munkál abban az RMDSZ-ben, mely az erdélyi magyar közösségnek kijáró összes romániai és magyarországi költségvetési forrás fölött teljesen egymaga diszponál, kizárólagos monopóliumot élvez a román adólejek és a magyar adóforintok százmilliói fölött?" – folytatja, megismételve azt a korábban is hangoztatott felhívását, miszerint az RMDSZ haladéktalanul adjon számot a romániai magyar közösségnek az általa kezelt és felhasznált, elköltött és elosztott román és magyar költségvetési pénzekről. A magyarországi támogatási politika illetékeseit arra kéri, hogy "az eleddig a Medgyessy–Gyurcsány-kormányzat kedvezményezettjei sorába tartozott, zsákmányszerző RMDSZ-es körök iránt a kellő kritikát tanúsítsák, és az illő megszorításokat alkalmazzák". "Ne hagyjuk, hogy az RMDSZ pénzosztó szerepköréből kovácsoljon politikai tőkét" – hívta fel a figyelmet az Európai Parlament alelnöke, példaként hozva fel, hogy a magyar állam adományából származó nevelési-oktatási támogatás elosztásának "eddigi monopóliumát" szerinte az RMDSZ, alig leplezett módon, saját választási kampánycéljaira használta fel. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A korrupcióval szembeni magatartás tekintetében Romániának az Európai Parlamentről (EP) kellene példát vennie – mondta tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján Tőkés László, és egyben felszólította az RMDSZ-t, adjon számot az általa kezelt román és magyar költségvetési pénzekről.
A sajtótájékoztatón elhangzottakat az Európai Parlament alelnöki és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét betöltő Tőkés László nyilatkozatban fogalmazta meg. A dokumentumban egyebek között utal arra, hogy a korrupcióval szembeni magatartás tekintetében Romániának az Európai Parlamentről kellene példát vennie, amely szerinte kérlelhetetlenül kiveti soraiból a korrupt politikusokat. Tőkés felhívja a figyelmet a korrupcióra, mint a kelet- és közép-európai posztkommunista társadalmak rákfenéjére. "A kommunista diktatúra bukása után két évtizeddel Magyarországon is valóságos új rendszerváltozásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy a magyar társadalmat átszövő korrupciós esetek felgöngyölítése végre elkezdődjék" – állapítja meg. Tőkés emlékeztet az MPP színeiben megválasztott Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester folyamatban levő korrupciós ügyére. "A csontja velejéig korrupt román politikai élettel sokszorosan összefonódott RMDSZ szinte érintetlen korrupciómentességével szemben, íme, ez esetben is a kicsiny Magyar Polgári Párt egyik helyi politikusa keveredett ilyetén ügybe. Joggal feltételezhetjük, hogy Rácz Károly aligha az egyetlen és a legkorruptabb romániai magyar politikai közszereplő... Mi lehet a magyarázata annak, hogy minden, alapos gyanúra okot adó hír és társadalmi szóbeszéd ellenére az eltelt húsz év idején jóformán egyetlen magyar korrupciós ügy sem pattant ki Romániában?" – teszi fel a kérdést Tőkés. "Minő anyagi erők és biztonságtudat munkál abban az RMDSZ-ben, mely az erdélyi magyar közösségnek kijáró összes romániai és magyarországi költségvetési forrás fölött teljesen egymaga diszponál, kizárólagos monopóliumot élvez a román adólejek és a magyar adóforintok százmilliói fölött?" – folytatja, megismételve azt a korábban is hangoztatott felhívását, miszerint az RMDSZ haladéktalanul adjon számot a romániai magyar közösségnek az általa kezelt és felhasznált, elköltött és elosztott román és magyar költségvetési pénzekről. A magyarországi támogatási politika illetékeseit arra kéri, hogy "az eleddig a Medgyessy–Gyurcsány-kormányzat kedvezményezettjei sorába tartozott, zsákmányszerző RMDSZ-es körök iránt a kellő kritikát tanúsítsák, és az illő megszorításokat alkalmazzák". "Ne hagyjuk, hogy az RMDSZ pénzosztó szerepköréből kovácsoljon politikai tőkét" – hívta fel a figyelmet az Európai Parlament alelnöke, példaként hozva fel, hogy a magyar állam adományából származó nevelési-oktatási támogatás elosztásának "eddigi monopóliumát" szerinte az RMDSZ, alig leplezett módon, saját választási kampánycéljaira használta fel. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. március 29.
Ezer kilométer vasútat számolnak fel
Ezer kilométer vasutat készül felszámolni a közlekedési minisztérium – jelentette be tegnap Anca Boagiu tárcavezető. Mint részletezte, ezeken a szakaszokon már egyetlen vonat sem közlekedik, fenntartásukra pedig nincs anyagi fedezet. Boagiu ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a jelenleg 20 ezer kilométeres vasúti hálózatból is csak 15 ezer marad a Román Vasúttársaság (CFR) felügyeletében, mintegy 4 ezer kilométernyi szárnyvonalra versenytárgyalást írnak ki. Ezeket magáncégek használhatják a jövőben, s nekik kell majd a karbantartási munkálatokat is elvégezniük.
Erre a tárcavezető szerint azért van szükség, mert így csökkenteni tudják a CFR infrastruktúra-fenntartási költségeit. Boagiu ugyanakkor megjegyezte, ezek az intézkedések csak egy részét képezik a minisztériumhoz tartozó állami vállalatok átszervezési terveinek. Közlése szerint egyébként ezek a cégek olyan hatalmas adósságállományt halmoztak fel, hogy összegük eléri a bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékát. Az átszervezés akkor indul majd, amikor hivatalosan közlik, hogy milyen vasúti szárnyvonalakat számolnak fel, s melyek lesznek azok, amelyeket versenytárgyalás útján magáncégek használatába adnak, illetve a vonatkozó jogszabályokat a kormány is elfogadja.
Mint arról beszámoltunk, a közlekedésügyi tárca még februárban jelezte, hogy ezer kilométer vasutat készül augusztusig felszámolni, az intézkedést pedig a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás írja elő. „A CFR utasszállító ágazata felveszi az állami támogatást, majd rossz minőségű szolgáltatást nyújt. Ennek véget kell vetni. A vasúti áruszállítás más országokban is szubvenció nélkül működik, ennek Romániában is így kell történnie” – nyilatkozta korábban Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője.
Hasonlóképpen vélekedik egyébként Gyerkó László, a szenátus gazdasági, ipari és szolgáltatási bizottságának tagja. Az RMDSZ-es politikus lapunk kérdésére tegnap úgy nyilatkozott, mindenképpen jó lépés lenne a minisztérium átszervezési tervének gyakorlatba ültetése, szerinte ugyanis időszerű hatékonyabbá tenni a Román Vasúttársaságot. Gyerkó ugyanakkor leszögezte, eljött a változás ideje, hiszen az elmúlt években semmilyen fejlődést, előrelépést nem tapasztalhatott, aki vonattal utazott, a CFR szolgáltatásait vette igénybe. Az átszervezés részleteiről, illetve arról, hogy a felszámolásra vagy haszonbérbe adásra ítélt vasúti szárnyvonalakból mennyi lehet Erdélyben, egyelőre nem tudott részleteket a Hargita megyei politikus.
A közlekedési minisztérium honlapján közzétett adatok szerint egyébként a vasúthálózat jelen pillanatban lefedi az ország teljes területét, a vasúti vonalak sűrűsége pedig 46,1 kilométer ezer négyzetkilométerenként. A hálózat teljes hossza 10 981 kilométer, amelyből 2965 kilométeren (27 százalék) két sínpár fut, 3942 kilométer (33,9 százalék) villamosított. A vasút mentén összesen 1051 állomás vagy megálló, 50 raktár és remíz van, 120 ponton vannak javítóműhelyek, 106 részleg foglalkozik a vonalak karbantartásával. A tárca közlése szerint jelenleg a teljes vasúti hálózat felújítás alatt áll, s a korszerűsítést követően lehetővé válik, hogy a vonatok közlekedési sebessége elérje az óránkénti 160 kilométert. A minisztérium hosszabb távú elképzelései szerint a jövőben a személyvonatok óránként 200 kilométert, míg a tehervonatok 120 kilométert tesznek majd meg.
Bálint Eszter, Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)
Ezer kilométer vasutat készül felszámolni a közlekedési minisztérium – jelentette be tegnap Anca Boagiu tárcavezető. Mint részletezte, ezeken a szakaszokon már egyetlen vonat sem közlekedik, fenntartásukra pedig nincs anyagi fedezet. Boagiu ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a jelenleg 20 ezer kilométeres vasúti hálózatból is csak 15 ezer marad a Román Vasúttársaság (CFR) felügyeletében, mintegy 4 ezer kilométernyi szárnyvonalra versenytárgyalást írnak ki. Ezeket magáncégek használhatják a jövőben, s nekik kell majd a karbantartási munkálatokat is elvégezniük.
Erre a tárcavezető szerint azért van szükség, mert így csökkenteni tudják a CFR infrastruktúra-fenntartási költségeit. Boagiu ugyanakkor megjegyezte, ezek az intézkedések csak egy részét képezik a minisztériumhoz tartozó állami vállalatok átszervezési terveinek. Közlése szerint egyébként ezek a cégek olyan hatalmas adósságállományt halmoztak fel, hogy összegük eléri a bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékát. Az átszervezés akkor indul majd, amikor hivatalosan közlik, hogy milyen vasúti szárnyvonalakat számolnak fel, s melyek lesznek azok, amelyeket versenytárgyalás útján magáncégek használatába adnak, illetve a vonatkozó jogszabályokat a kormány is elfogadja.
Mint arról beszámoltunk, a közlekedésügyi tárca még februárban jelezte, hogy ezer kilométer vasutat készül augusztusig felszámolni, az intézkedést pedig a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás írja elő. „A CFR utasszállító ágazata felveszi az állami támogatást, majd rossz minőségű szolgáltatást nyújt. Ennek véget kell vetni. A vasúti áruszállítás más országokban is szubvenció nélkül működik, ennek Romániában is így kell történnie” – nyilatkozta korábban Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője.
Hasonlóképpen vélekedik egyébként Gyerkó László, a szenátus gazdasági, ipari és szolgáltatási bizottságának tagja. Az RMDSZ-es politikus lapunk kérdésére tegnap úgy nyilatkozott, mindenképpen jó lépés lenne a minisztérium átszervezési tervének gyakorlatba ültetése, szerinte ugyanis időszerű hatékonyabbá tenni a Román Vasúttársaságot. Gyerkó ugyanakkor leszögezte, eljött a változás ideje, hiszen az elmúlt években semmilyen fejlődést, előrelépést nem tapasztalhatott, aki vonattal utazott, a CFR szolgáltatásait vette igénybe. Az átszervezés részleteiről, illetve arról, hogy a felszámolásra vagy haszonbérbe adásra ítélt vasúti szárnyvonalakból mennyi lehet Erdélyben, egyelőre nem tudott részleteket a Hargita megyei politikus.
A közlekedési minisztérium honlapján közzétett adatok szerint egyébként a vasúthálózat jelen pillanatban lefedi az ország teljes területét, a vasúti vonalak sűrűsége pedig 46,1 kilométer ezer négyzetkilométerenként. A hálózat teljes hossza 10 981 kilométer, amelyből 2965 kilométeren (27 százalék) két sínpár fut, 3942 kilométer (33,9 százalék) villamosított. A vasút mentén összesen 1051 állomás vagy megálló, 50 raktár és remíz van, 120 ponton vannak javítóműhelyek, 106 részleg foglalkozik a vonalak karbantartásával. A tárca közlése szerint jelenleg a teljes vasúti hálózat felújítás alatt áll, s a korszerűsítést követően lehetővé válik, hogy a vonatok közlekedési sebessége elérje az óránkénti 160 kilométert. A minisztérium hosszabb távú elképzelései szerint a jövőben a személyvonatok óránként 200 kilométert, míg a tehervonatok 120 kilométert tesznek majd meg.
Bálint Eszter, Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)
2011. március 29.
Martonyi egyetemi vezetőkkel találkozott Kolozsváron, tárgyalt az RMDSZ elnökével is
A közösségek önrendelkezéshez, a nyelvi és kulturális identitáshoz való jogának elismerése szükséges ahhoz, hogy a közép-európai neurózisokat eloszlassuk, a létező feszültségeket felszámoljuk – hangsúlyozta tegnap Kolozsváron Martonyi János magyar külügyminiszter.
Az egyetemi könyvtár dísztermében Közép-Európa jelene és jövője című előadása keretében a budapesti politikus úgy fogalmazott, a térség nyelvi és vallási sokszínűsége a kreativitás, de az állandó feszültség forrása is volt egyben. „Közép-Európa tulajdonképpen Európa, csak magasabb fordulatszámmal. Évtizedeken keresztül a közép-európai nemzetek a versenyt úgy képzelték el, hogy ki tudja a lehető legjobb, legerősebb nyugat-európai szövetségest megnyerni magának” – jelentette ki Martonyi.
A magyar külügyi tárca vezetője ugyanakkor elmondta: a közép-európai államok egyre inkább rájönnek arra, hogy a közös érdekeik fontosabbak, mint az, ami egyik-másik nyugati országhoz kapcsolja őket. A külügyminiszter többek közt az Európai Unió kohéziós politikáját, valamint az uniós agrárpolitikát említette, amelynek megmaradása közös érdek, annak ellenére hogy a gazdaságilag fejlettebb Szlovéniának ez kevésbé lényeges, de Magyarországnak, Romániának, Lengyelországnak és Szlovákiának egyformán fontos. Megismételte: Magyarország továbbra is latba veti uniós elnökségéből fakadó minden erejét Románia és Bulgária schengeni csatlakozása érdekében. A miniszter kolozsvári látogatása során egyházi vezetőkkel áttekintette az egyházaknak a nemzetpolitikában betöltött szerepét.
A főpapok felhívták a figyelmet a demográfiai, a tulajdon-visszaszolgáltatási és az oktatási gondokra. A külügyminiszter biztosította az egyházi vezetőket, hogy a magyar kormány tisztában van az egyházak kiemelkedő nemzetpolitikai jelentőségével, és ennek megfelelően támogatja tevékenységüket. Ezután Martonyi a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári központjában tett látogatást. Itt kifejtette: az önálló magyar oktatásra szükség van, és ennek értelemszerűen kiemelkedően fontos eleme a magyar kormány által alapított és finanszírozott Sapientia. A magyar diplomácia vezetője találkozott Andrei Margával, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorával, akivel a romániai felsőoktatás általános állapotáról és az egyetemen működő, magyar nyelven magyar diákokat oktató részlegek helyzetéről tájékozódott. Ez utóbbi volt a fő téma azon a külön megbeszélésen is, amelyet a miniszter Magyari Tivadarral, a BBTE magyar rektorhelyettesével folytatott.
Ezen egyebek mellett elhangzott: az úgynevezett magyar oktatási vonal további lehetőségei attól is nagyban függnek, hogy miként alakul az új román oktatási törvénynek a főiskolákra és egyetemekre vonatkozó része. Sorin Apostu kolozsvári polgármester és László Attila, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere a Martonyi Jánossal folytatott megbeszélésen elsősorban a város gazdasági fejlődéséről beszélt. Martonyi János szóba hozta a magyar nyelvű feliratok és általában a kolozsvári magyar jelenlét kérdéseit. A külügyminiszter kolozsvári látogatása munkaebéddel végződött, amelyen Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével találkozott.
A megbeszélésen érintették a magyar–román kapcsolatok és a nemzetpolitika egyéb fontos kérdését. Megállapították: a magyar kisebbség jogainak bővítése érdekében nagyon fontos, hogy a következő romániai népszámláláson minél többen vallják magukat magyarnak, és a magyar választópolgárok minél aktívabban vegyenek részt ahelyhatósági és parlamenti választásokon.
Kiss-Előd Gergely. Krónika (Kolozsvár)
A közösségek önrendelkezéshez, a nyelvi és kulturális identitáshoz való jogának elismerése szükséges ahhoz, hogy a közép-európai neurózisokat eloszlassuk, a létező feszültségeket felszámoljuk – hangsúlyozta tegnap Kolozsváron Martonyi János magyar külügyminiszter.
Az egyetemi könyvtár dísztermében Közép-Európa jelene és jövője című előadása keretében a budapesti politikus úgy fogalmazott, a térség nyelvi és vallási sokszínűsége a kreativitás, de az állandó feszültség forrása is volt egyben. „Közép-Európa tulajdonképpen Európa, csak magasabb fordulatszámmal. Évtizedeken keresztül a közép-európai nemzetek a versenyt úgy képzelték el, hogy ki tudja a lehető legjobb, legerősebb nyugat-európai szövetségest megnyerni magának” – jelentette ki Martonyi.
A magyar külügyi tárca vezetője ugyanakkor elmondta: a közép-európai államok egyre inkább rájönnek arra, hogy a közös érdekeik fontosabbak, mint az, ami egyik-másik nyugati országhoz kapcsolja őket. A külügyminiszter többek közt az Európai Unió kohéziós politikáját, valamint az uniós agrárpolitikát említette, amelynek megmaradása közös érdek, annak ellenére hogy a gazdaságilag fejlettebb Szlovéniának ez kevésbé lényeges, de Magyarországnak, Romániának, Lengyelországnak és Szlovákiának egyformán fontos. Megismételte: Magyarország továbbra is latba veti uniós elnökségéből fakadó minden erejét Románia és Bulgária schengeni csatlakozása érdekében. A miniszter kolozsvári látogatása során egyházi vezetőkkel áttekintette az egyházaknak a nemzetpolitikában betöltött szerepét.
A főpapok felhívták a figyelmet a demográfiai, a tulajdon-visszaszolgáltatási és az oktatási gondokra. A külügyminiszter biztosította az egyházi vezetőket, hogy a magyar kormány tisztában van az egyházak kiemelkedő nemzetpolitikai jelentőségével, és ennek megfelelően támogatja tevékenységüket. Ezután Martonyi a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári központjában tett látogatást. Itt kifejtette: az önálló magyar oktatásra szükség van, és ennek értelemszerűen kiemelkedően fontos eleme a magyar kormány által alapított és finanszírozott Sapientia. A magyar diplomácia vezetője találkozott Andrei Margával, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorával, akivel a romániai felsőoktatás általános állapotáról és az egyetemen működő, magyar nyelven magyar diákokat oktató részlegek helyzetéről tájékozódott. Ez utóbbi volt a fő téma azon a külön megbeszélésen is, amelyet a miniszter Magyari Tivadarral, a BBTE magyar rektorhelyettesével folytatott.
Ezen egyebek mellett elhangzott: az úgynevezett magyar oktatási vonal további lehetőségei attól is nagyban függnek, hogy miként alakul az új román oktatási törvénynek a főiskolákra és egyetemekre vonatkozó része. Sorin Apostu kolozsvári polgármester és László Attila, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere a Martonyi Jánossal folytatott megbeszélésen elsősorban a város gazdasági fejlődéséről beszélt. Martonyi János szóba hozta a magyar nyelvű feliratok és általában a kolozsvári magyar jelenlét kérdéseit. A külügyminiszter kolozsvári látogatása munkaebéddel végződött, amelyen Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével találkozott.
A megbeszélésen érintették a magyar–román kapcsolatok és a nemzetpolitika egyéb fontos kérdését. Megállapították: a magyar kisebbség jogainak bővítése érdekében nagyon fontos, hogy a következő romániai népszámláláson minél többen vallják magukat magyarnak, és a magyar választópolgárok minél aktívabban vegyenek részt ahelyhatósági és parlamenti választásokon.
Kiss-Előd Gergely. Krónika (Kolozsvár)
2011. március 29.
Tőkés: számoljanak el! Kelemen: állunk elébe!
Éles hangon bírálta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az RMDSZ-t egy nappal azután, hogy a következő hetekben esedékes EMNT–RMDSZ-találkozóról tárgyalt Kelemen Hunor szövetségi elnökkel.
Az Európai Parlament alelnöke tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján kijelentette: az RMDSZ erdélyi magyar közösségnek kijáró összes romániai és magyarországi költségvetési forrás fölött „teljesen egymaga diszponál”.
Azt szorgalmazta, hogy a magyar kormány Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos hivatalán belül egy határon túli elszámoltatási kormánymegbízottat is nevezzen ki, aki hivatott volna a külhoni támogatási pénzek felhasználásának kivizsgálására. A magyar állam adományából származó nevelési-oktatási támogatás elosztásának „eddigi monopóliumát” szerinte az RMDSZ, alig leplezett módon, saját választási kampánycéljaira használta fel.
Kelemen Hunor tegnap elutasította Tőkés vádjait. „Nem használtunk fel anyaországi támogatásokat kampánycélokra, minden egyes forinttal és lejjel el tudunk számolni” – jelentette ki az ÚMSZ-nek a szövetségi elnök. Tájékoztatása szerint a román és a magyar illetékes szervek évente ellenőrzik az RMDSZ által elköltött költségvetési pénzeket, és soha semmilyen kifogásuk nem volt.
„A jelenlegi magyarországi kormányzat is tartott már ellenőrzést. Külön kiemelték, hogy a nevelési-oktatási támogatás elosztásakor körültekintően jártunk el” – mondta Kelemen. A politikus szerint Tőkést évek óta egy nagyváradi beruházás bosszantja. „Aki százmillió forintokat kap a magyar államtól demokrácia-központok létrehozására, annak jobb dolga is lehetne, mint nem létező pénzügyeket keresni az RMDSZ-ben” – tette hozzá.
Kelemen Hunor megerősítette: meghívta Tőkés Lászlót a kolozsvári Mátyás-szobor hétvégi hivatalos átadására. „Ezt a történtek ellenére sem bántam meg. A kolozsvári eseménynek nem a kirekesztésről kell szólnia” – jelentette ki. Hozzátette, vasárnap egy majdani EMNT–RMDSZ-találkozóról is egyeztetett Tőkés Lászlóval. A találkozó időpontja nem ismeretes.
Tőkés László sajtósa, Demeter Szilárd lapunknak elmondta, az EMNT elnöke elfogadta a meghívást a hétvégi kolozsvári szoboravatóra, az eseményen beszédet is mond.
Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest)
Éles hangon bírálta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az RMDSZ-t egy nappal azután, hogy a következő hetekben esedékes EMNT–RMDSZ-találkozóról tárgyalt Kelemen Hunor szövetségi elnökkel.
Az Európai Parlament alelnöke tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján kijelentette: az RMDSZ erdélyi magyar közösségnek kijáró összes romániai és magyarországi költségvetési forrás fölött „teljesen egymaga diszponál”.
Azt szorgalmazta, hogy a magyar kormány Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos hivatalán belül egy határon túli elszámoltatási kormánymegbízottat is nevezzen ki, aki hivatott volna a külhoni támogatási pénzek felhasználásának kivizsgálására. A magyar állam adományából származó nevelési-oktatási támogatás elosztásának „eddigi monopóliumát” szerinte az RMDSZ, alig leplezett módon, saját választási kampánycéljaira használta fel.
Kelemen Hunor tegnap elutasította Tőkés vádjait. „Nem használtunk fel anyaországi támogatásokat kampánycélokra, minden egyes forinttal és lejjel el tudunk számolni” – jelentette ki az ÚMSZ-nek a szövetségi elnök. Tájékoztatása szerint a román és a magyar illetékes szervek évente ellenőrzik az RMDSZ által elköltött költségvetési pénzeket, és soha semmilyen kifogásuk nem volt.
„A jelenlegi magyarországi kormányzat is tartott már ellenőrzést. Külön kiemelték, hogy a nevelési-oktatási támogatás elosztásakor körültekintően jártunk el” – mondta Kelemen. A politikus szerint Tőkést évek óta egy nagyváradi beruházás bosszantja. „Aki százmillió forintokat kap a magyar államtól demokrácia-központok létrehozására, annak jobb dolga is lehetne, mint nem létező pénzügyeket keresni az RMDSZ-ben” – tette hozzá.
Kelemen Hunor megerősítette: meghívta Tőkés Lászlót a kolozsvári Mátyás-szobor hétvégi hivatalos átadására. „Ezt a történtek ellenére sem bántam meg. A kolozsvári eseménynek nem a kirekesztésről kell szólnia” – jelentette ki. Hozzátette, vasárnap egy majdani EMNT–RMDSZ-találkozóról is egyeztetett Tőkés Lászlóval. A találkozó időpontja nem ismeretes.
Tőkés László sajtósa, Demeter Szilárd lapunknak elmondta, az EMNT elnöke elfogadta a meghívást a hétvégi kolozsvári szoboravatóra, az eseményen beszédet is mond.
Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. március 29.
Aszfalt-tangó
Sok évvel ezelőtt Hofi Géza mondotta volt, hogy „a járdát nem kiharcolni, hanem leaszfaltozni kell”. A legendás magyar humorista azonban aligha volt jártas a politikában, mert ha az lett volna, akkor legalábbis árnyalja kijelentését, valahogy így: „Miután kiharcoltuk, a járdát nem árt le is aszfaltozni.”
A politika ugyanis szavazatszerzésről szól, a szavazó szimpátiájának megszerzéséről, és – legalábbis olyan, fejletlen demokráciájú országokban, mint amilyen Románia (és Magyarországot is nyugodt lelkiismerettel ide sorolhatjuk) – a szavazói szimpátia igencsak furcsa logika alapján működik. A szavazópolgárt látszólag igen kevéssé érdekli a járda aszfaltja, sokkal fogékonyabb a járdakiharcolás mikéntjének ecsetelésére, a hangoskodásra, az állandó csatazajra.
És látszólag az sem igazán érdekli a szavazót, hogy a hangoskodók általában szájhősök, hogy ágyúval akarnak verebet fogni, illetve hogy legtöbbször éppen az elszámoltatást leghangosabban követelőknek volna elszámolni valójuk. Számtalan példát lehetne adni ilyen politikusokra a kommunizmust elítélő, a korruptakat karóba húzással fenyegető – bár kommunista múltja, ingatlan- és flottapanamái kapcsán elhíresült – román államfőtől, el egészen a demokráciát sárba tipró budapesti „fülkeforradalmárokig”.
Hasonló példát szolgáltatott tegnap Tőkés László volt püspök is, aki az igazság és a becsületesség bajnokaként elveri a port egyrészt a romániai magyar sajtón, mivel az nem teregeti ki az RMDSZ-es politikusok korrupciós ügyeit, másrészt pedig magán az RMDSZ-en, amelynek bihari szervezetét „a magyarhoni MSZP-maffia bihari leányvállalataként működő klikknek” nevezi.
A sajtóról csak annyit, hogy igaza van Tőkés Lászlónak: a románhoz képest az erdélyi magyar sajtó valóban gyámoltalan. Ennek a gyámoltalanságnak, szemérmességnek, tekintélytiszteletnek azonban éppen ő maga volt a legnagyobb haszonélvezője. Ha összehasonlítjuk, hogy a román sajtó mit és mennyit cikkezett a volt püspök viselt ügyeiről azzal, ahogyan a magyar média tálalta ugyanezeket az ügyeket – nos, azt hiszem: Tőkés László nem kívánhatja őszintén, hogy a román sajtóhoz legyünk hasonlatosak. (És bizony a román média ellen indított sajtópereit sorra elvesztette...)
Ami az RMDSZ-t vádló tételeit illeti: Tőkés szerint „az RMDSZ-párt az erdélyi magyar közösségnek kijáró összes romániai és magyarországi költségvetési forrás fölött egymaga diszponál, és a román adólejek és a magyar adóforintok százmillióinak élvezi a kizárólagos monopóliumát”. Az európai parlamenti képviselőnek különösen az adóforintok fájnak, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy felkéri a magyar kormányt: az elszámoltatási kormánybiztos hivatala keretében határon túli elszámoltatási kormánymegbízottat is nevezzen ki.
No, itt megáll a tudomány, véget ér a logika. Hiszen köztudomású, hogy a Fidesz-kormány már tavaly óta minden Erdélynek szánt magyar költségvetési pénzt Tőkés László és az általa vezetett EMNT felé irányít. Köztudomású, hogy a honosítással kapcsolatos tájékoztatás leple alatt pártépítéssel foglalkozó demokrácia-központok működését magyar költségvetési pénzekből finanszírozzák (hiszen amikor megkérdezte lapunk a demokrácia-központok vezetőjétől, honnan származnak ezek a pénzek, hallgatás volt a válasz).
Köztudomású, hogy a Szülőföld Alap tavalyi támogatásait a Tőkés-barát szervezetek, intézmények között osztották szét, és aligha lehet másra számítani idén a Bethlen Gábor Alap esetében sem. Köztudomású, hogy a nevelési-oktatási támogatást is Tőkésék osztják idéntől, és az erdélyi vállalkozásoknak szánt gazdaságfejlesztési programot is ők futtatják majd.
Mindez köztudomású, mégis az vádol, aki vétkes, a tolvaj kiált tolvajt. A megvádolt pedig hallgat és legyint. Mert ő el van foglalva... a járdaaszfaltozással.
Salamon Márton László. Új Magyar Szó (Bukarest)
Sok évvel ezelőtt Hofi Géza mondotta volt, hogy „a járdát nem kiharcolni, hanem leaszfaltozni kell”. A legendás magyar humorista azonban aligha volt jártas a politikában, mert ha az lett volna, akkor legalábbis árnyalja kijelentését, valahogy így: „Miután kiharcoltuk, a járdát nem árt le is aszfaltozni.”
A politika ugyanis szavazatszerzésről szól, a szavazó szimpátiájának megszerzéséről, és – legalábbis olyan, fejletlen demokráciájú országokban, mint amilyen Románia (és Magyarországot is nyugodt lelkiismerettel ide sorolhatjuk) – a szavazói szimpátia igencsak furcsa logika alapján működik. A szavazópolgárt látszólag igen kevéssé érdekli a járda aszfaltja, sokkal fogékonyabb a járdakiharcolás mikéntjének ecsetelésére, a hangoskodásra, az állandó csatazajra.
És látszólag az sem igazán érdekli a szavazót, hogy a hangoskodók általában szájhősök, hogy ágyúval akarnak verebet fogni, illetve hogy legtöbbször éppen az elszámoltatást leghangosabban követelőknek volna elszámolni valójuk. Számtalan példát lehetne adni ilyen politikusokra a kommunizmust elítélő, a korruptakat karóba húzással fenyegető – bár kommunista múltja, ingatlan- és flottapanamái kapcsán elhíresült – román államfőtől, el egészen a demokráciát sárba tipró budapesti „fülkeforradalmárokig”.
Hasonló példát szolgáltatott tegnap Tőkés László volt püspök is, aki az igazság és a becsületesség bajnokaként elveri a port egyrészt a romániai magyar sajtón, mivel az nem teregeti ki az RMDSZ-es politikusok korrupciós ügyeit, másrészt pedig magán az RMDSZ-en, amelynek bihari szervezetét „a magyarhoni MSZP-maffia bihari leányvállalataként működő klikknek” nevezi.
A sajtóról csak annyit, hogy igaza van Tőkés Lászlónak: a románhoz képest az erdélyi magyar sajtó valóban gyámoltalan. Ennek a gyámoltalanságnak, szemérmességnek, tekintélytiszteletnek azonban éppen ő maga volt a legnagyobb haszonélvezője. Ha összehasonlítjuk, hogy a román sajtó mit és mennyit cikkezett a volt püspök viselt ügyeiről azzal, ahogyan a magyar média tálalta ugyanezeket az ügyeket – nos, azt hiszem: Tőkés László nem kívánhatja őszintén, hogy a román sajtóhoz legyünk hasonlatosak. (És bizony a román média ellen indított sajtópereit sorra elvesztette...)
Ami az RMDSZ-t vádló tételeit illeti: Tőkés szerint „az RMDSZ-párt az erdélyi magyar közösségnek kijáró összes romániai és magyarországi költségvetési forrás fölött egymaga diszponál, és a román adólejek és a magyar adóforintok százmillióinak élvezi a kizárólagos monopóliumát”. Az európai parlamenti képviselőnek különösen az adóforintok fájnak, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy felkéri a magyar kormányt: az elszámoltatási kormánybiztos hivatala keretében határon túli elszámoltatási kormánymegbízottat is nevezzen ki.
No, itt megáll a tudomány, véget ér a logika. Hiszen köztudomású, hogy a Fidesz-kormány már tavaly óta minden Erdélynek szánt magyar költségvetési pénzt Tőkés László és az általa vezetett EMNT felé irányít. Köztudomású, hogy a honosítással kapcsolatos tájékoztatás leple alatt pártépítéssel foglalkozó demokrácia-központok működését magyar költségvetési pénzekből finanszírozzák (hiszen amikor megkérdezte lapunk a demokrácia-központok vezetőjétől, honnan származnak ezek a pénzek, hallgatás volt a válasz).
Köztudomású, hogy a Szülőföld Alap tavalyi támogatásait a Tőkés-barát szervezetek, intézmények között osztották szét, és aligha lehet másra számítani idén a Bethlen Gábor Alap esetében sem. Köztudomású, hogy a nevelési-oktatási támogatást is Tőkésék osztják idéntől, és az erdélyi vállalkozásoknak szánt gazdaságfejlesztési programot is ők futtatják majd.
Mindez köztudomású, mégis az vádol, aki vétkes, a tolvaj kiált tolvajt. A megvádolt pedig hallgat és legyint. Mert ő el van foglalva... a járdaaszfaltozással.
Salamon Márton László. Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. március 30.
Háromnyelvű könyvet mutattak be a csángókról Brüsszelben
Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő megbízásából „Mük szeretünk itt élni" címmel tájékoztató és összefoglaló jellegű, háromnyelvű (magyar-román-angol) kiadvány készült a moldvai magyar csángók helyzetéről. A kötet az Európa Tanács 1521/2001-es Ajánlásának 10. évfordulója alkalmából jelent meg.
Elsősorban idegen ajkú európaiak számára készült, de a moldvai csángó közösség helyzete és kultúrája iránt érdeklődő hazai olvasók számára is hasznos kézikönyv. Bemutatására konferencia keretében, kedden, 2011. március 29-én került sor az Európai Parlamentben.
Sógor Csaba meghívására a rendezvényen a könyv szerzői, Pozsony Ferenc egyetemi tanár, Smaranda Enache és Gabriel Andreescu emberjogi aktivisták, valamint Solomon Adrian, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke ismertették a kötet tartalmát. Ádám Gyula fotóművész, a borítólap tervezője, az alkalomra vetített fotómontázst készített.
Bevezető beszédében az erdélyi magyar képviselő hangsúlyozta a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) tevékenységének fontosságát. – Az egyesület helyhatósági hivatalosságok, rendőri karhatalom és egyházi tiltás vagy megfélemlítés ellenére önkéntes tanárokkal, oktatási központok kialakításával, sok anyagi ráfordítással és emberi áldozatkészséggel ma is végzi azt a munkát, amelyet reményeink szerint a román állam helyi hivatalosságai is felvállalnak majd.
Az „európai" olvasásra szánt, csángó tematikájú kiadvány bevezető tanulmányát Pozsony Ferenc, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem etnográfia professzora készítette. A professzor a csángó nyelv értékhordozó szerepére hívta fel a hallgatóság figyelmét. Érvelése szerint, ha az anyanyelvhasználatot a templomban nem korlátoznák, a csángók archaikus nyelvjárásának presztízse emelkedhetne. Ehhez hivatalos keretek között szervezett iskolai oktatásra és anyanyelvű médiára is szükség van. A professzor azért interpellálta az európai döntéshozókat, hassanak oda, hogy a térségben a római katolikus egyház mozduljon el tiltó álláspontjáról, és ne maradjon megválaszolatlan a moldvai magyar ajkú csángó hívek kérése.
Solomon Adrian önéletrajzi ihletésű, személyes vallomását meghatódva fogadta a hallgatóság.
Gabriel Andreescu, a romániai Nemzetközi Tanulmányok Központjá-nak elnöke (Centrul de Studii Internaţionale) és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnök-asszonya, akik elkészítették korábbi, csángó tematikájú jelentésük 2011-es, aktualizált változatát, az eltelt tíz év eredményeit elemezték. Gabriel Andreescu elmondása szerint 2001-hez képest terepen, a tájékozódás során kevésbé ellenséges fogadtatásban részesültek a hatóságok részéről. Ebben szerepet játszott az időközben megteremtett törvényes keret, a helyi megtorló jellegű intézkedések azonban sok helyen még mindig gyakoriak. A neves emberjogi aktivista véleménye szerint az Európa Tanács Ajánlása nyomán a csángók anyanyelvhasználathoz való joga az Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának történetéhez kapcsolódik. A dokumentumot Románia is ratifikálta, ez pedig azt jelenti, hogy valamennyiünk értékrendjét sérti, ha a magyar csángó közösség igényét korlátozzák és büntetéssel torolják meg.
Enache Smaranda sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sem a román törvényhozás, sem a nemzetközi jellegű dokumentum, az Ajánlás megjelenésének hatására nem alakult ki helyi hatósági, támogató politikai szándék. A román állam részéről gyors intézkedést sürgetett az ügyben, illetve magyar-román kormányközi egyeztetést, mert a csángó közösség körében nagy a külföldi munkavállalás miatti elvándorlás. Az Európai Parlament nem végrehajtó európai szerv – elemezte az emberjogi aktivista -, de javasolhatná az Európai Bizottságnak olyan jellegű programok kidolgozását, melyek célja a veszélybe került kisebbségi közösségek, és általuk az összeurópai örökség védelme. A közelgő romániai népszámlálás kapcsán a Pro Europa Liga társelnökasszonya azt szorgalmazta, hogy a kérdőívekben a nyelvhasználatra vonatkozó kérdések megfogalmazására különös figyelmet szenteljenek, mert a családban beszélt nyelvek feltérképezése segíthet a veszélyeztetett nyelvi környezetben élők igényeinek pontos feltérképezésében.
- A Mük szeretünk itt élni című kötetet figyelemfelkeltésnek szántam – mondotta Sógor Csaba. Úgy vélem, sok még a tennivalónk annak érdekében, hogy a csángók anyanyelve, a hagyományuk és kultúrájuk az európai örökséget gazdagíthassa. A moldvai magyarok az egykori történelmi Magyarország területén kívül évszázadokon keresztül megőrizték anyanyelvüket és kultúrájukat., értelmiségiek nélkül, legtöbbször ellenséges egyházi környezetben is. Moldva a magyar nyelv bölcsője is: 1430-1435 között itt, Tatros várában született meg az első magyar bibliafordítás is, az ún. huszita biblia. Számunkra elsősorban emberjogi kérdés, hogy azok, akik még őrzik a magyar nyelvnek ezt az archaikus formáját, tanulhassák és taníthassák, utódaiknak is átadhassák, iskolában és templomban egyaránt használhassák anyanyelvüket.
Ma már nagyrészt a moldvai magyarok sorából kerülnek ki a csángó szervezet vezetői, a magánházaknál, néhány iskolában tanító tanárok, akik emberfeletti erőfeszítéssel végzik a mindenkori írástudók kötelességét: betűvetésre tanítják a csángó gyerekeket. Köszönet, hála, tisztelet nekik – összegezte az elhangzottakat a házigazda jogán Sógor Csaba EP képviselő. Erdély.ma
Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő megbízásából „Mük szeretünk itt élni" címmel tájékoztató és összefoglaló jellegű, háromnyelvű (magyar-román-angol) kiadvány készült a moldvai magyar csángók helyzetéről. A kötet az Európa Tanács 1521/2001-es Ajánlásának 10. évfordulója alkalmából jelent meg.
Elsősorban idegen ajkú európaiak számára készült, de a moldvai csángó közösség helyzete és kultúrája iránt érdeklődő hazai olvasók számára is hasznos kézikönyv. Bemutatására konferencia keretében, kedden, 2011. március 29-én került sor az Európai Parlamentben.
Sógor Csaba meghívására a rendezvényen a könyv szerzői, Pozsony Ferenc egyetemi tanár, Smaranda Enache és Gabriel Andreescu emberjogi aktivisták, valamint Solomon Adrian, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke ismertették a kötet tartalmát. Ádám Gyula fotóművész, a borítólap tervezője, az alkalomra vetített fotómontázst készített.
Bevezető beszédében az erdélyi magyar képviselő hangsúlyozta a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) tevékenységének fontosságát. – Az egyesület helyhatósági hivatalosságok, rendőri karhatalom és egyházi tiltás vagy megfélemlítés ellenére önkéntes tanárokkal, oktatási központok kialakításával, sok anyagi ráfordítással és emberi áldozatkészséggel ma is végzi azt a munkát, amelyet reményeink szerint a román állam helyi hivatalosságai is felvállalnak majd.
Az „európai" olvasásra szánt, csángó tematikájú kiadvány bevezető tanulmányát Pozsony Ferenc, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem etnográfia professzora készítette. A professzor a csángó nyelv értékhordozó szerepére hívta fel a hallgatóság figyelmét. Érvelése szerint, ha az anyanyelvhasználatot a templomban nem korlátoznák, a csángók archaikus nyelvjárásának presztízse emelkedhetne. Ehhez hivatalos keretek között szervezett iskolai oktatásra és anyanyelvű médiára is szükség van. A professzor azért interpellálta az európai döntéshozókat, hassanak oda, hogy a térségben a római katolikus egyház mozduljon el tiltó álláspontjáról, és ne maradjon megválaszolatlan a moldvai magyar ajkú csángó hívek kérése.
Solomon Adrian önéletrajzi ihletésű, személyes vallomását meghatódva fogadta a hallgatóság.
Gabriel Andreescu, a romániai Nemzetközi Tanulmányok Központjá-nak elnöke (Centrul de Studii Internaţionale) és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnök-asszonya, akik elkészítették korábbi, csángó tematikájú jelentésük 2011-es, aktualizált változatát, az eltelt tíz év eredményeit elemezték. Gabriel Andreescu elmondása szerint 2001-hez képest terepen, a tájékozódás során kevésbé ellenséges fogadtatásban részesültek a hatóságok részéről. Ebben szerepet játszott az időközben megteremtett törvényes keret, a helyi megtorló jellegű intézkedések azonban sok helyen még mindig gyakoriak. A neves emberjogi aktivista véleménye szerint az Európa Tanács Ajánlása nyomán a csángók anyanyelvhasználathoz való joga az Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának történetéhez kapcsolódik. A dokumentumot Románia is ratifikálta, ez pedig azt jelenti, hogy valamennyiünk értékrendjét sérti, ha a magyar csángó közösség igényét korlátozzák és büntetéssel torolják meg.
Enache Smaranda sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sem a román törvényhozás, sem a nemzetközi jellegű dokumentum, az Ajánlás megjelenésének hatására nem alakult ki helyi hatósági, támogató politikai szándék. A román állam részéről gyors intézkedést sürgetett az ügyben, illetve magyar-román kormányközi egyeztetést, mert a csángó közösség körében nagy a külföldi munkavállalás miatti elvándorlás. Az Európai Parlament nem végrehajtó európai szerv – elemezte az emberjogi aktivista -, de javasolhatná az Európai Bizottságnak olyan jellegű programok kidolgozását, melyek célja a veszélybe került kisebbségi közösségek, és általuk az összeurópai örökség védelme. A közelgő romániai népszámlálás kapcsán a Pro Europa Liga társelnökasszonya azt szorgalmazta, hogy a kérdőívekben a nyelvhasználatra vonatkozó kérdések megfogalmazására különös figyelmet szenteljenek, mert a családban beszélt nyelvek feltérképezése segíthet a veszélyeztetett nyelvi környezetben élők igényeinek pontos feltérképezésében.
- A Mük szeretünk itt élni című kötetet figyelemfelkeltésnek szántam – mondotta Sógor Csaba. Úgy vélem, sok még a tennivalónk annak érdekében, hogy a csángók anyanyelve, a hagyományuk és kultúrájuk az európai örökséget gazdagíthassa. A moldvai magyarok az egykori történelmi Magyarország területén kívül évszázadokon keresztül megőrizték anyanyelvüket és kultúrájukat., értelmiségiek nélkül, legtöbbször ellenséges egyházi környezetben is. Moldva a magyar nyelv bölcsője is: 1430-1435 között itt, Tatros várában született meg az első magyar bibliafordítás is, az ún. huszita biblia. Számunkra elsősorban emberjogi kérdés, hogy azok, akik még őrzik a magyar nyelvnek ezt az archaikus formáját, tanulhassák és taníthassák, utódaiknak is átadhassák, iskolában és templomban egyaránt használhassák anyanyelvüket.
Ma már nagyrészt a moldvai magyarok sorából kerülnek ki a csángó szervezet vezetői, a magánházaknál, néhány iskolában tanító tanárok, akik emberfeletti erőfeszítéssel végzik a mindenkori írástudók kötelességét: betűvetésre tanítják a csángó gyerekeket. Köszönet, hála, tisztelet nekik – összegezte az elhangzottakat a házigazda jogán Sógor Csaba EP képviselő. Erdély.ma
2011. március 30.
Nacionalista nyomásgyakorlás miatt nem lesz Kossuth utca Vásárhelyen?
A craiovai táblabíróság engedett a román nacionalista szervezetek hangulatkeltésének, és úgy hozott ítéletet a marosvásárhelyi Kossuth Lajos utca ügyében, melynek értelmében a 2005-ben Călăraşilorra keresztelt utca mégsem viselheti a magyar forradalmár nevét – nyilatkozta a Krónikának az önkormányzat ügyvédje, Kerekes Károly. Az RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint már csak egy esetleges semmisségi beadvánnyal lehetne fordítani az ügyön.
Bár az ügyvéd szerint a craiovai tárgyalás korrekt körülmények között zajlott le, nem adva lehetőséget Kossuth-ellenes kirohanásokra és magyargyalázásra, Kerekes mégis úgy érzi, a felperesek képviselőinek nyomásgyakorlása – mint ismert, az Avram Iancu Kulturális Egyesület, a Vatra Românească Szövetség, a Nagy-Románia Párt több tízfős hangoskodó csapattal képviseltették magukat a tárgyalóteremben – hozzájárult a per kimeneteléhez. „Ellenfeleim minden lehető nyomásgyakorlási eszközt igénybe vettek nemcsak Marosvásárhelyen vagy Craiován, hanem az egész országban. Nyomást gyakoroltak a bírákra a médián keresztül, illetve személyes jelenlétükkel és megnyilvánulásukkal a tárgyalóteremben is.
Számos honlapon, így az ortodox egyházhoz közel álló körök, a tartalékos katonatisztek érdekvédelmi szervezetek, újságírói szövetségek és sok más egyesület és alapítvány internetes oldalán a tárgyalás előtti napokban készítették elő a hangulatot” – magyarázta Kerekes. Szerinte valamelyest érthető is, hogy ilyen körülmények között a táblabíróság képtelen volt objektív döntést hozni. Az önkormányzat jogi képviselője szerint a csíkszeredai székely gárdás Csibi Barna bábuégetése, illetve a március 15-i beszédek körül kialakult félreértések is jócskán hozzájárultak a magyarellenes hangulatban hozott döntéshez. „Akkor, amikor a román közvélemény március 15. óta Kossuth Lajos és Avram Iancu ellenséges viszonyáról is beszél, ember legyen a talpán az a román bíró, aki igazságosan, elfogulatlanul dönt ebben az ügyben” – látta be Kerekes Károly.
Ennek ellenére jogilag mégiscsak megengedhetetlennek tartaná, ha az ítélőtábla azzal indokolná döntését, hogy az utcanév-változtatás román érdekeket vagy jogokat sért. Ha viszont azért találná jogszerűtlennek a marosvásárhelyi tanács határozatát – mint ahogy egyébként tette a Maros megyei törvényszék –, mert az önkormányzat azt sürgősségi eljárással fogadta el, akkor ezzel lényegében megsértené a helyhatóságok önrendelkezési jogát.
Politikai lépést fontolgatnak
Csegzi Sándor alpolgármester szerint, amennyiben az önkormányzat nem tehet több jogi lépést, és kénytelen elfogadni a bíróság ítéletét, ismét közigazgatási és politikai útra kellene terelnie a kérdést. „Mi korábban már kétszer megszavaztuk az utcanévcserét. Amennyiben román kollégáink között szerzünk legalább két támogatót, harmadszorra is megtehetjük. De ahhoz, hogy a határozatot életbe is tudjuk léptetni, a kérdést magas szintű politikai síkon kellene kezelni, mert a marosvásárhelyi Kossuth utca körüli hercehurca rég túlhaladta a jogi kereteket” – fejtette ki az alpolgármester.
Hasonlóan látja a helyzetet Kerekes Károly is, aki szerint Kossuth személye nem véletlenül éppen Marosvásárhelyen vált ki ellenérzést bizonyos román körökből. „Az senkit nem zavar, hogy a magyar forradalom kiemelkedő személyisége szobrot kapott Nagyszalontán, a román többségű Zilahon pedig utcát neveznek el róla. Ennek a kérdésnek Marosvásárhelyen van tétje, és ez sok mindent elárul” – vélekedett Kerekes Károly.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)
A craiovai táblabíróság engedett a román nacionalista szervezetek hangulatkeltésének, és úgy hozott ítéletet a marosvásárhelyi Kossuth Lajos utca ügyében, melynek értelmében a 2005-ben Călăraşilorra keresztelt utca mégsem viselheti a magyar forradalmár nevét – nyilatkozta a Krónikának az önkormányzat ügyvédje, Kerekes Károly. Az RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint már csak egy esetleges semmisségi beadvánnyal lehetne fordítani az ügyön.
Bár az ügyvéd szerint a craiovai tárgyalás korrekt körülmények között zajlott le, nem adva lehetőséget Kossuth-ellenes kirohanásokra és magyargyalázásra, Kerekes mégis úgy érzi, a felperesek képviselőinek nyomásgyakorlása – mint ismert, az Avram Iancu Kulturális Egyesület, a Vatra Românească Szövetség, a Nagy-Románia Párt több tízfős hangoskodó csapattal képviseltették magukat a tárgyalóteremben – hozzájárult a per kimeneteléhez. „Ellenfeleim minden lehető nyomásgyakorlási eszközt igénybe vettek nemcsak Marosvásárhelyen vagy Craiován, hanem az egész országban. Nyomást gyakoroltak a bírákra a médián keresztül, illetve személyes jelenlétükkel és megnyilvánulásukkal a tárgyalóteremben is.
Számos honlapon, így az ortodox egyházhoz közel álló körök, a tartalékos katonatisztek érdekvédelmi szervezetek, újságírói szövetségek és sok más egyesület és alapítvány internetes oldalán a tárgyalás előtti napokban készítették elő a hangulatot” – magyarázta Kerekes. Szerinte valamelyest érthető is, hogy ilyen körülmények között a táblabíróság képtelen volt objektív döntést hozni. Az önkormányzat jogi képviselője szerint a csíkszeredai székely gárdás Csibi Barna bábuégetése, illetve a március 15-i beszédek körül kialakult félreértések is jócskán hozzájárultak a magyarellenes hangulatban hozott döntéshez. „Akkor, amikor a román közvélemény március 15. óta Kossuth Lajos és Avram Iancu ellenséges viszonyáról is beszél, ember legyen a talpán az a román bíró, aki igazságosan, elfogulatlanul dönt ebben az ügyben” – látta be Kerekes Károly.
Ennek ellenére jogilag mégiscsak megengedhetetlennek tartaná, ha az ítélőtábla azzal indokolná döntését, hogy az utcanév-változtatás román érdekeket vagy jogokat sért. Ha viszont azért találná jogszerűtlennek a marosvásárhelyi tanács határozatát – mint ahogy egyébként tette a Maros megyei törvényszék –, mert az önkormányzat azt sürgősségi eljárással fogadta el, akkor ezzel lényegében megsértené a helyhatóságok önrendelkezési jogát.
Politikai lépést fontolgatnak
Csegzi Sándor alpolgármester szerint, amennyiben az önkormányzat nem tehet több jogi lépést, és kénytelen elfogadni a bíróság ítéletét, ismét közigazgatási és politikai útra kellene terelnie a kérdést. „Mi korábban már kétszer megszavaztuk az utcanévcserét. Amennyiben román kollégáink között szerzünk legalább két támogatót, harmadszorra is megtehetjük. De ahhoz, hogy a határozatot életbe is tudjuk léptetni, a kérdést magas szintű politikai síkon kellene kezelni, mert a marosvásárhelyi Kossuth utca körüli hercehurca rég túlhaladta a jogi kereteket” – fejtette ki az alpolgármester.
Hasonlóan látja a helyzetet Kerekes Károly is, aki szerint Kossuth személye nem véletlenül éppen Marosvásárhelyen vált ki ellenérzést bizonyos román körökből. „Az senkit nem zavar, hogy a magyar forradalom kiemelkedő személyisége szobrot kapott Nagyszalontán, a román többségű Zilahon pedig utcát neveznek el róla. Ennek a kérdésnek Marosvásárhelyen van tétje, és ez sok mindent elárul” – vélekedett Kerekes Károly.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)
2011. március 30.
Kelemen Hunor: Az RMDSZ minden pénzzel el tud számolni
Az RMDSZ minden egyes forinttal és lejjel el tud számolni – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke (képünkön). Kelement az Új Magyar Szó című napilap keddi száma idézi, miután Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke hétfőn felszólította az RMDSZ-t, haladéktalanul adjon számot a romániai magyar közösségnek az általa kezelt és felhasznált, elköltött és elosztott román, valamint magyar költségvetési pénzekről. Tőkés szorgalmazza azt is, hogy a magyar kormány Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos hivatalán belül egy határon túli elszámoltatási kormánymegbízottat is nevezzen ki, aki hivatott volna a külhoni támogatási pénzek felhasználásának kivizsgálására, illetve „a határ túloldalán elkövetett pénzügyi visszaéléseknek járna utána”.
Kelemen Hunor elutasította Tőkés vádjait. Hangsúlyozta: nem használtak fel magyarországi támogatásokat kampánycélokra, minden egyes forinttal és lejjel el tudnak számolni. Rámutatott: a román és a magyar illetékes szervek évente ellenőrzik az RMDSZ által elköltött költségvetési pénzeket, és soha semmilyen kifogásuk nem volt.
Mint mondta, a jelenlegi magyarországi kormányzat is tartott már ellenőrzést, és külön kiemelték, hogy a nevelési-oktatási támogatás elosztásakor körültekintően jártak el – nyilatkozta Kelemen. Hozzátette: „aki százmillió forintokat kap a magyar államtól demokráciaközpontok létrehozására, annak jobb dolga is lehetne, mint nem létező pénzügyeket keresni az RMDSZ-ben” – mondta az RMDSZ elnöke. Szabadság (Kolozsvár)
Az RMDSZ minden egyes forinttal és lejjel el tud számolni – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke (képünkön). Kelement az Új Magyar Szó című napilap keddi száma idézi, miután Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke hétfőn felszólította az RMDSZ-t, haladéktalanul adjon számot a romániai magyar közösségnek az általa kezelt és felhasznált, elköltött és elosztott román, valamint magyar költségvetési pénzekről. Tőkés szorgalmazza azt is, hogy a magyar kormány Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos hivatalán belül egy határon túli elszámoltatási kormánymegbízottat is nevezzen ki, aki hivatott volna a külhoni támogatási pénzek felhasználásának kivizsgálására, illetve „a határ túloldalán elkövetett pénzügyi visszaéléseknek járna utána”.
Kelemen Hunor elutasította Tőkés vádjait. Hangsúlyozta: nem használtak fel magyarországi támogatásokat kampánycélokra, minden egyes forinttal és lejjel el tudnak számolni. Rámutatott: a román és a magyar illetékes szervek évente ellenőrzik az RMDSZ által elköltött költségvetési pénzeket, és soha semmilyen kifogásuk nem volt.
Mint mondta, a jelenlegi magyarországi kormányzat is tartott már ellenőrzést, és külön kiemelték, hogy a nevelési-oktatási támogatás elosztásakor körültekintően jártak el – nyilatkozta Kelemen. Hozzátette: „aki százmillió forintokat kap a magyar államtól demokráciaközpontok létrehozására, annak jobb dolga is lehetne, mint nem létező pénzügyeket keresni az RMDSZ-ben” – mondta az RMDSZ elnöke. Szabadság (Kolozsvár)
2011. március 30.
Tudatosítási kampány: célcsoportok beazonosítva
kérdezett:Kertész Melinda
Az RMDSZ a vegyes házasságban, a szórványban élőket, a csángókat, svábokat, a magyar ajkú romákat és a közel 20%-os magyar lakosságú települések lakóit akarja elérni.
Az idén esedékes, európai szintű, Romániában október 22-31. között zajló népszámlálás kapcsán egy határozatot fogadott el legutóbbi, februári Kongresszusán az RMDSZ. A dokumentum szerint az RMDSZ tájékoztatási kampányt indít annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a magyar identitás vállalásának fontosságára: így járulna hozzá ahhoz, hogy minél valósabb kép alakuljon ki a romániai magyarság számarányát illetően. A tájékoztatási kampány szervezésének részleteiről Kovács Pétert, az RMDSZ Népszámlálási Munkacsoportjának megyei szervezetekkel való kapcsolattartással megbízott tagját, kampányszervezőt kérdeztük.
Kovács Péter: - Nem egy hagyományos választási kampány, ugyanis a mi előkészületünk éppen arra alapoz, hogy azokat a kiemelt célcsoportokat kell beazonosítanunk, akik úgymond kényesek, avagy sorsdöntőek lehetnek egy ilyen népszámlálásban. Hiába megyünk mi például Csíkszeredában ajtóról ajtóra arra buzdítani az embereket, hogy vállalják fel magyar identitásukat, mert ők így is úgy is megteszik. Ugyanúgy Kolozsváron sem a magyarul tanuló diákok csoportját kell megcélozzuk, mert nekik is szilárd a magyar identitásuk. Hiába hozunk le a Transindexen fizetett hirdetést, mert aki a portált olvassa, nagy valószínűséggel magyarnak fogja vallani magát.
Éppen ezért hat olyan kiemelt célcsoportot azonosítottunk be, amelyeket a kampányunk által meg szeretnénk célozni. Az első célcsoport az olyan települések, ahol a magyarság aránya 20% körül billeg, és ahol a kisebbségi jogok gyakorlása szempontjából meghatározó fontosságú lehet az, hogy 19,99% avagy 20% lesz a népszámláláskor mért számarány.
A másik kiemelt célcsoportot azok a, zömében magyarok által lakott települések, ahol magas számú magyar ajkú roma is él. Székelyföldön is nagyon sok az olyan település, ahol meghatározó számú roma él, azonban ők magyarnak szokták vallani magukat. A harmadik célcsoportunk a vegyes házasságban élők, a negyedik pedig a nagyvárosi, elsősorban a lakótelepi szórvány – nemcsak az RMDSZ-nek, hanem bármelyik más politikai pártnak a nagyvárosokban élő választóihoz a legnehezebb eljuttatni az üzenetét. A lakótelepek esetében tudjuk a legkevésbé betájolni a megcélzott embereket. Az ötödik célcsoportunk a csángók, a hatodik kategória pedig a svábok csoportja. Elsősorban Szeben és Szatmár megyében számos olyan német illetve sváb él, akik a családjukban magyarul beszélnek: egy részük svábnak, más részük magyarnak vallja magát. Ezeket a kiemelt célcsoportokat azonosítottuk be és ebben az időszakban azon dolgozunk, hogy miként lehetne a legkönnyebben megközelíteni őket. Ez azt jelenti, hogy mind a hat kategóriára külön stratégiát kell kidolgozni. Most még arra a kérdésre nem tudok válaszolni, hogy milyen kampányeszközöket fogunk használni, idáig még nem jutottunk el.
- A Kisebbségkutató Intézet korábban készített egy olyan felmérést, amely révén megpróbálta beazonosítani a romák valós számát Hargita megyében. A felmérés kapcsán felmerült, hogy a népszámlálás során a kérdőívben szerepelhetne egy arra vonatkozó kérdés, hogy a válaszoló érez-e affinitást egy másik nemzeti identitáshoz, így árnyaltabb lenne a kép, amelyet a népszámlálás nyújtana Románia lakosságának nemzetiségi hovatartozási kérdésében. Várhatóan tartalmazza-e majd a kérdőív ezt a plusz kérdést?
- Ebben a pillanatban az az űrlap, amelyet kitöltésre szántak, ilyen kérdést nem tartalmaz. Nálunk a prioritás – a kiemelt célcsoport beazonosítás mellett – egy másik fontos csapás, amelyen elindultunk és nekifogtunk dolgozni azok az űrlapra vonatkozó jogi vagy törvénykezési feladatok. Mint tudjuk, a népszámlálást az Országos Statisztikai Hivatal szervezi, a kormányt a szervező bizottságban Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője képviseli. Ő “házi feladatként” négy feladatot kapott. Az egyik feladata azt megoldani, hogy a népszámlálási űrlapok legyenek többnyelvűek. Erre az Európai Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartája értelmében van lehetőség. Azt célozzuk, hogy a magyarok vagy németek által legalább 20%-ban lakott településeken az űrlapok legyenek kétnyelvűek, mert egyáltalán nem mindegy, hogy milyen nyelven hangzik el a kérdés még akkor is, ha a kérdezőbiztos beszél a kérdezett nyelvén. A Kisebbségkutató Intézet munkatársai már le is fordították magyarra a népszámlálási űrlapot, és ezt elő is terjesztettük. A másik jogi és törvénykezési feladat, az az állami hivatalos kommunikációnak a többnyelvűsége. Tehát amikor majd megjelennek a szórólapok, a rádió- tévé-, újsághirdetések, plakátok, amelyek tájékoztatják a lakosságot arról, hogy népszámlálás folyik, az a 20%-ban egy kisebbség által lakott településen legyen kétnyelvű. A harmadik fontos kérdés a kérdezőbiztosoknak a kétnyelvűsége: egyáltalán nem mindegy, hogy egy magyar nyelvű űrlappal egy magyar kérdezőbiztos vagy román űrlappal egy román kérdezőbiztos megy be egy vegyes házasságban élő, vagy egy roma családhoz: meghatározó különbségeket lehet elérni. Nekünk meggyőződésünk, hogy pozitívan tudja befolyásolni a magyarok megszámlálását, hogyha minden lehetőséget biztosítunk ennek érdekében. A negyedik feladat a tartósan külföldön élőknek a helyzete, hiszen ez a népszámlálás európai szintű: idén mind a 27 tagállamban megszámolják a lakosságot és ha valaki tartósan külföldön él, akkor azt külföldön számolják meg, mert ellenkező esetben kétszer kerülne megszámolásra, és Európai szinten nem kapnánk pontos adatokat. Ez a szempont a romániai magyarság számára előnyös lehet, mert arányaiban a magyaroknál több román dolgozik vagy tartózkodik huzamosabb ideig külföldön.
- A tudatosítási kampány szervezését illetően hol tartotok?
- Szervezési-logisztikai szinten négy síkon indítottuk el a munkát. Először is az önkormányzatainknak a felkészítése indult el. A magyar dominanciájú önkormányzatokat arra kértük, hogy figyeljenek oda az idővel kialakulandó népszámlálási bizottságok összetételére. Olyan embereket kell a népszámlálási bizottságba beválogatni, akik tudják, hogyan kell ezt a kérdést kezelni. Emellett a kérdezőbiztosok beszervezésekor oda kell figyelniük, hiszen elsősorban önkormányzati alkalmazottak, pedagógusok és vakáción levő egyetemi hallgatók fognak számolni, és minél több magyar kérdezőbiztost kell ezeknek a magyar dominanciájú önkormányzatoknak toborozniuk. Ahol nincs többségünk, ott is oda kell figyelni, hogy legalább egy magyar ember legyen a népszámlálási bizottságokban és minél több magyar kérdezőbiztost tudjanak toborozni. A megyei szervezeteink azt a feladatot kapták, hogy település-szinten vegyék fel a kapcsolatot a helyi véleményformálókkal, és kérjék fel őket, hogy vállalják el a kérdezőbiztosi szerepet, illetve hogy a kérdezőbiztosok kiválasztásakor tudjanak szerepet vállalni. Szervezési szinten továbbá felvettük a kapcsolatot az egyházakkal: nagyon fontos, hogy az egyházak pozitívan álljanak hozzá a népszámláláshoz, valamint az is, hogy együttműködjünk az ügyben. A negyedik kategória a társult civil szervezeteknek, illetve a társult civil szervezetek bevonása, hiszen általuk ki tudunk alakítani egy olyan hangulatot, amely elsősorban az említett hat kategória felé azt üzeni, hogy megéri vállalni a magyar nemzeti identitást.
- Kilátásba helyeztetek-e egy olyan képzést, amely a tudatosítási kampányt lebonyolító önkénteseket igazítaná útba, például abban, hogy az általad említett kategóriák esetében miként közelítsék meg a nemzetiségre vonatkozó kérdést?
- Amint minden választási kampányunkban, most is fentről lefele strukturált, és mind nagyobb és nagyobb tömegekhez elérő kampánygépezetet képzelünk el, most is a Főtitkárság szintjéről lesz irányítva ez a kampány. Minden megyei szervezetünk szintjén meglesz a felelős, az önkormányzataink szintjén, ahol van polgármesterünk, vagy alpolgármesterünk szintén lesz felelős. Ahol nincs önkormányzati vezetőnk, ott a helyi RMDSZ-szervezetek szintjén lesz bevonva az a személy, aki a kampányt lebonyolítja. Összeállítunk szakmai anyagokat arról, hogy miként kell elvégezni ezt a munkát, mire kell odafigyelni. Beterveztük azt, hogy a megyei szervezeteink esetében a Főtitkárság munkatársai tartják meg a képzést, és ők majd a legkisebb településre is eljuttatják ezeket az információkat.
Transindex.ro
kérdezett:Kertész Melinda
Az RMDSZ a vegyes házasságban, a szórványban élőket, a csángókat, svábokat, a magyar ajkú romákat és a közel 20%-os magyar lakosságú települések lakóit akarja elérni.
Az idén esedékes, európai szintű, Romániában október 22-31. között zajló népszámlálás kapcsán egy határozatot fogadott el legutóbbi, februári Kongresszusán az RMDSZ. A dokumentum szerint az RMDSZ tájékoztatási kampányt indít annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a magyar identitás vállalásának fontosságára: így járulna hozzá ahhoz, hogy minél valósabb kép alakuljon ki a romániai magyarság számarányát illetően. A tájékoztatási kampány szervezésének részleteiről Kovács Pétert, az RMDSZ Népszámlálási Munkacsoportjának megyei szervezetekkel való kapcsolattartással megbízott tagját, kampányszervezőt kérdeztük.
Kovács Péter: - Nem egy hagyományos választási kampány, ugyanis a mi előkészületünk éppen arra alapoz, hogy azokat a kiemelt célcsoportokat kell beazonosítanunk, akik úgymond kényesek, avagy sorsdöntőek lehetnek egy ilyen népszámlálásban. Hiába megyünk mi például Csíkszeredában ajtóról ajtóra arra buzdítani az embereket, hogy vállalják fel magyar identitásukat, mert ők így is úgy is megteszik. Ugyanúgy Kolozsváron sem a magyarul tanuló diákok csoportját kell megcélozzuk, mert nekik is szilárd a magyar identitásuk. Hiába hozunk le a Transindexen fizetett hirdetést, mert aki a portált olvassa, nagy valószínűséggel magyarnak fogja vallani magát.
Éppen ezért hat olyan kiemelt célcsoportot azonosítottunk be, amelyeket a kampányunk által meg szeretnénk célozni. Az első célcsoport az olyan települések, ahol a magyarság aránya 20% körül billeg, és ahol a kisebbségi jogok gyakorlása szempontjából meghatározó fontosságú lehet az, hogy 19,99% avagy 20% lesz a népszámláláskor mért számarány.
A másik kiemelt célcsoportot azok a, zömében magyarok által lakott települések, ahol magas számú magyar ajkú roma is él. Székelyföldön is nagyon sok az olyan település, ahol meghatározó számú roma él, azonban ők magyarnak szokták vallani magukat. A harmadik célcsoportunk a vegyes házasságban élők, a negyedik pedig a nagyvárosi, elsősorban a lakótelepi szórvány – nemcsak az RMDSZ-nek, hanem bármelyik más politikai pártnak a nagyvárosokban élő választóihoz a legnehezebb eljuttatni az üzenetét. A lakótelepek esetében tudjuk a legkevésbé betájolni a megcélzott embereket. Az ötödik célcsoportunk a csángók, a hatodik kategória pedig a svábok csoportja. Elsősorban Szeben és Szatmár megyében számos olyan német illetve sváb él, akik a családjukban magyarul beszélnek: egy részük svábnak, más részük magyarnak vallja magát. Ezeket a kiemelt célcsoportokat azonosítottuk be és ebben az időszakban azon dolgozunk, hogy miként lehetne a legkönnyebben megközelíteni őket. Ez azt jelenti, hogy mind a hat kategóriára külön stratégiát kell kidolgozni. Most még arra a kérdésre nem tudok válaszolni, hogy milyen kampányeszközöket fogunk használni, idáig még nem jutottunk el.
- A Kisebbségkutató Intézet korábban készített egy olyan felmérést, amely révén megpróbálta beazonosítani a romák valós számát Hargita megyében. A felmérés kapcsán felmerült, hogy a népszámlálás során a kérdőívben szerepelhetne egy arra vonatkozó kérdés, hogy a válaszoló érez-e affinitást egy másik nemzeti identitáshoz, így árnyaltabb lenne a kép, amelyet a népszámlálás nyújtana Románia lakosságának nemzetiségi hovatartozási kérdésében. Várhatóan tartalmazza-e majd a kérdőív ezt a plusz kérdést?
- Ebben a pillanatban az az űrlap, amelyet kitöltésre szántak, ilyen kérdést nem tartalmaz. Nálunk a prioritás – a kiemelt célcsoport beazonosítás mellett – egy másik fontos csapás, amelyen elindultunk és nekifogtunk dolgozni azok az űrlapra vonatkozó jogi vagy törvénykezési feladatok. Mint tudjuk, a népszámlálást az Országos Statisztikai Hivatal szervezi, a kormányt a szervező bizottságban Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője képviseli. Ő “házi feladatként” négy feladatot kapott. Az egyik feladata azt megoldani, hogy a népszámlálási űrlapok legyenek többnyelvűek. Erre az Európai Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartája értelmében van lehetőség. Azt célozzuk, hogy a magyarok vagy németek által legalább 20%-ban lakott településeken az űrlapok legyenek kétnyelvűek, mert egyáltalán nem mindegy, hogy milyen nyelven hangzik el a kérdés még akkor is, ha a kérdezőbiztos beszél a kérdezett nyelvén. A Kisebbségkutató Intézet munkatársai már le is fordították magyarra a népszámlálási űrlapot, és ezt elő is terjesztettük. A másik jogi és törvénykezési feladat, az az állami hivatalos kommunikációnak a többnyelvűsége. Tehát amikor majd megjelennek a szórólapok, a rádió- tévé-, újsághirdetések, plakátok, amelyek tájékoztatják a lakosságot arról, hogy népszámlálás folyik, az a 20%-ban egy kisebbség által lakott településen legyen kétnyelvű. A harmadik fontos kérdés a kérdezőbiztosoknak a kétnyelvűsége: egyáltalán nem mindegy, hogy egy magyar nyelvű űrlappal egy magyar kérdezőbiztos vagy román űrlappal egy román kérdezőbiztos megy be egy vegyes házasságban élő, vagy egy roma családhoz: meghatározó különbségeket lehet elérni. Nekünk meggyőződésünk, hogy pozitívan tudja befolyásolni a magyarok megszámlálását, hogyha minden lehetőséget biztosítunk ennek érdekében. A negyedik feladat a tartósan külföldön élőknek a helyzete, hiszen ez a népszámlálás európai szintű: idén mind a 27 tagállamban megszámolják a lakosságot és ha valaki tartósan külföldön él, akkor azt külföldön számolják meg, mert ellenkező esetben kétszer kerülne megszámolásra, és Európai szinten nem kapnánk pontos adatokat. Ez a szempont a romániai magyarság számára előnyös lehet, mert arányaiban a magyaroknál több román dolgozik vagy tartózkodik huzamosabb ideig külföldön.
- A tudatosítási kampány szervezését illetően hol tartotok?
- Szervezési-logisztikai szinten négy síkon indítottuk el a munkát. Először is az önkormányzatainknak a felkészítése indult el. A magyar dominanciájú önkormányzatokat arra kértük, hogy figyeljenek oda az idővel kialakulandó népszámlálási bizottságok összetételére. Olyan embereket kell a népszámlálási bizottságba beválogatni, akik tudják, hogyan kell ezt a kérdést kezelni. Emellett a kérdezőbiztosok beszervezésekor oda kell figyelniük, hiszen elsősorban önkormányzati alkalmazottak, pedagógusok és vakáción levő egyetemi hallgatók fognak számolni, és minél több magyar kérdezőbiztost kell ezeknek a magyar dominanciájú önkormányzatoknak toborozniuk. Ahol nincs többségünk, ott is oda kell figyelni, hogy legalább egy magyar ember legyen a népszámlálási bizottságokban és minél több magyar kérdezőbiztost tudjanak toborozni. A megyei szervezeteink azt a feladatot kapták, hogy település-szinten vegyék fel a kapcsolatot a helyi véleményformálókkal, és kérjék fel őket, hogy vállalják el a kérdezőbiztosi szerepet, illetve hogy a kérdezőbiztosok kiválasztásakor tudjanak szerepet vállalni. Szervezési szinten továbbá felvettük a kapcsolatot az egyházakkal: nagyon fontos, hogy az egyházak pozitívan álljanak hozzá a népszámláláshoz, valamint az is, hogy együttműködjünk az ügyben. A negyedik kategória a társult civil szervezeteknek, illetve a társult civil szervezetek bevonása, hiszen általuk ki tudunk alakítani egy olyan hangulatot, amely elsősorban az említett hat kategória felé azt üzeni, hogy megéri vállalni a magyar nemzeti identitást.
- Kilátásba helyeztetek-e egy olyan képzést, amely a tudatosítási kampányt lebonyolító önkénteseket igazítaná útba, például abban, hogy az általad említett kategóriák esetében miként közelítsék meg a nemzetiségre vonatkozó kérdést?
- Amint minden választási kampányunkban, most is fentről lefele strukturált, és mind nagyobb és nagyobb tömegekhez elérő kampánygépezetet képzelünk el, most is a Főtitkárság szintjéről lesz irányítva ez a kampány. Minden megyei szervezetünk szintjén meglesz a felelős, az önkormányzataink szintjén, ahol van polgármesterünk, vagy alpolgármesterünk szintén lesz felelős. Ahol nincs önkormányzati vezetőnk, ott a helyi RMDSZ-szervezetek szintjén lesz bevonva az a személy, aki a kampányt lebonyolítja. Összeállítunk szakmai anyagokat arról, hogy miként kell elvégezni ezt a munkát, mire kell odafigyelni. Beterveztük azt, hogy a megyei szervezeteink esetében a Főtitkárság munkatársai tartják meg a képzést, és ők majd a legkisebb településre is eljuttatják ezeket az információkat.
Transindex.ro
2011. március 30.
A csángókról szóló könyvet mutattak be Brüsszelben
bi lépésekre szeretné biztatni a kormányt a csángók kultúrájának és nyelvhasználatának megvédelmezésében az a könyv, amelyet kedden mutattak be az Európai Parlamentben, Brüsszelben.
A bemutatót szervező Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő elmondta, hogy a háromnyelvű (csángó-román-angol) kötetet elsősorban az európai közvéleménynek szánták abból az alkalomból, hogy az Európa Tanács e témába vágó ajánlása tíz évvel ezelőtt született meg.
Hangoztatta a képviselő azt is, hogy az ajánlásnak és a romániai magyarok erőfeszítéseinek köszönhetően a kezdeti jégtörés megtörtént, Bukarest tett lépéseket előre, de ezek szerinte még nem elegendőek. Románia ratifikálta például a regionális és kisebbségi nyelvek chartáját, és módosította az oktatás törvényt. Történtek változtatások az anyanyelvi szentmisék szempontjából is, de ezek inkább látszatmegoldások, nem elegendőek - mondta Sógor Csaba.
A 250-300 ezer csángó közül azon keveseknek, akik még tudnak és akarnak magyarul beszélni, joguk van az anyanyelvüket használni - szögezte le.
A Mük szeretünk itt élni című könyvben mások mellett Pozsony Ferenc néprajzkutató, a Babes-Bolyai Tudományegyetem etnográfia professzora és Tytti Isohookana-Asunmaa ET-jelentéstevő írt tanulmányt, valamint két romániai emberi jogi aktivista, Gabriel Andreescu, a Nemzetközi Tanulmányok Központjának elnöke és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke.
Jelen volt a bemutatón Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke is.
Sógor Csaba emlékeztetett arra is, hogy a csángók helyzetére az EP-ben is többször felhívták már a figyelmet. Mint mondta, az uniós képviselőtestületben általában a kisebbségek iránti nagyobb nyitottság is érezhető.
(mti) Transindex.ro
bi lépésekre szeretné biztatni a kormányt a csángók kultúrájának és nyelvhasználatának megvédelmezésében az a könyv, amelyet kedden mutattak be az Európai Parlamentben, Brüsszelben.
A bemutatót szervező Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő elmondta, hogy a háromnyelvű (csángó-román-angol) kötetet elsősorban az európai közvéleménynek szánták abból az alkalomból, hogy az Európa Tanács e témába vágó ajánlása tíz évvel ezelőtt született meg.
Hangoztatta a képviselő azt is, hogy az ajánlásnak és a romániai magyarok erőfeszítéseinek köszönhetően a kezdeti jégtörés megtörtént, Bukarest tett lépéseket előre, de ezek szerinte még nem elegendőek. Románia ratifikálta például a regionális és kisebbségi nyelvek chartáját, és módosította az oktatás törvényt. Történtek változtatások az anyanyelvi szentmisék szempontjából is, de ezek inkább látszatmegoldások, nem elegendőek - mondta Sógor Csaba.
A 250-300 ezer csángó közül azon keveseknek, akik még tudnak és akarnak magyarul beszélni, joguk van az anyanyelvüket használni - szögezte le.
A Mük szeretünk itt élni című könyvben mások mellett Pozsony Ferenc néprajzkutató, a Babes-Bolyai Tudományegyetem etnográfia professzora és Tytti Isohookana-Asunmaa ET-jelentéstevő írt tanulmányt, valamint két romániai emberi jogi aktivista, Gabriel Andreescu, a Nemzetközi Tanulmányok Központjának elnöke és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke.
Jelen volt a bemutatón Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke is.
Sógor Csaba emlékeztetett arra is, hogy a csángók helyzetére az EP-ben is többször felhívták már a figyelmet. Mint mondta, az uniós képviselőtestületben általában a kisebbségek iránti nagyobb nyitottság is érezhető.
(mti) Transindex.ro
2011. március 30.
A határon túli magyar szervezeteket is megviszgálják
A magyar kormány által a határon túli magyar szervezeteknek és egyéb intézményeknek nyújtott állami támogatások ügyében is vizsgálódik majd az elszámoltatási kormánybiztos.
Budai Gyula ezt azután nyilatkozta az MTI-nek, hogy Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szorgalmazta: a magyar kormány az elszámoltatásért felelős kormánybiztos hivatalán belül egy határon túli elszámoltatási kormánymegbízottat is nevezzen ki, aki hivatott volna a külhoni támogatási pénzek felhasználásának kivizsgálására, illetve a határ túloldalán elkövetett pénzügyi visszaéléseknek járna utána.
A kormánybiztos az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a kérdésben már tárgyalt Tőkés Lászlóval, és meg is állapodtak abban, hogy a magyar kormány által a határon túli magyar szervezeteknek és egyéb intézményeknek nyújtott állami támogatásokat érintően is szükséges elvégzi azt a munkát, ami Magyarországon az elszámoltatás területén már zajlik. A két politikus abban egyezett meg, hogy a határon túli szervezetekkel összefüggő vizsgálatok Budai Gyula hivatalán belül zajlanak majd.
Tőkés László hétfői, MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában azt kérdezte: „Minő anyagi erők és biztonságtudat munkál abban az RMDSZ-pártban, mely az erdélyi magyar közösségnek kijáró összes romániai és magyarországi költségvetési forrás fölött teljesen egymaga diszponál, kizárólagos monopóliumot élvez a román adólejek és a magyar adóforintok százmilliói fölött?”. Megismételte azt a korábban is hangoztatott felhívását, miszerint az RMDSZ haladéktalanul adjon számot a romániai magyar közösségnek az általa kezelt és felhasznált, elköltött és elosztott román és magyar költségvetési pénzekről.
„Az anyaországi támogatási politika illetékeseit ezúton is felkérjük, hogy az eleddig a Medgyessy-Gyurcsány-kormányzat kedvezményezettjei sorába tartozott, zsákmányszerző RMDSZ-es körök iránt a kellő kritikát tanúsítsák, és az illő megszorításokat alkalmazzák” – olvasható a nyilatkozatában.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) minden egyes forinttal és lejjel el tud számolni – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, akit az Új Magyar Szó című napilap idézett keddi számában Tőkés László közlése nyomán. Kelemen Hunor rámutatott: a román és a magyar illetékes szervek évente ellenőrzik az RMDSZ által elköltött költségvetési pénzeket, és soha semmilyen kifogásuk nem volt. Mint mondta, a jelenlegi magyarországi kormányzat is tartott már ellenőrzést, és külön kiemelték, hogy a nevelési-oktatási támogatás elosztásakor körültekintően jártak el. MNO
A magyar kormány által a határon túli magyar szervezeteknek és egyéb intézményeknek nyújtott állami támogatások ügyében is vizsgálódik majd az elszámoltatási kormánybiztos.
Budai Gyula ezt azután nyilatkozta az MTI-nek, hogy Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szorgalmazta: a magyar kormány az elszámoltatásért felelős kormánybiztos hivatalán belül egy határon túli elszámoltatási kormánymegbízottat is nevezzen ki, aki hivatott volna a külhoni támogatási pénzek felhasználásának kivizsgálására, illetve a határ túloldalán elkövetett pénzügyi visszaéléseknek járna utána.
A kormánybiztos az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a kérdésben már tárgyalt Tőkés Lászlóval, és meg is állapodtak abban, hogy a magyar kormány által a határon túli magyar szervezeteknek és egyéb intézményeknek nyújtott állami támogatásokat érintően is szükséges elvégzi azt a munkát, ami Magyarországon az elszámoltatás területén már zajlik. A két politikus abban egyezett meg, hogy a határon túli szervezetekkel összefüggő vizsgálatok Budai Gyula hivatalán belül zajlanak majd.
Tőkés László hétfői, MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában azt kérdezte: „Minő anyagi erők és biztonságtudat munkál abban az RMDSZ-pártban, mely az erdélyi magyar közösségnek kijáró összes romániai és magyarországi költségvetési forrás fölött teljesen egymaga diszponál, kizárólagos monopóliumot élvez a román adólejek és a magyar adóforintok százmilliói fölött?”. Megismételte azt a korábban is hangoztatott felhívását, miszerint az RMDSZ haladéktalanul adjon számot a romániai magyar közösségnek az általa kezelt és felhasznált, elköltött és elosztott román és magyar költségvetési pénzekről.
„Az anyaországi támogatási politika illetékeseit ezúton is felkérjük, hogy az eleddig a Medgyessy-Gyurcsány-kormányzat kedvezményezettjei sorába tartozott, zsákmányszerző RMDSZ-es körök iránt a kellő kritikát tanúsítsák, és az illő megszorításokat alkalmazzák” – olvasható a nyilatkozatában.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) minden egyes forinttal és lejjel el tud számolni – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, akit az Új Magyar Szó című napilap idézett keddi számában Tőkés László közlése nyomán. Kelemen Hunor rámutatott: a román és a magyar illetékes szervek évente ellenőrzik az RMDSZ által elköltött költségvetési pénzeket, és soha semmilyen kifogásuk nem volt. Mint mondta, a jelenlegi magyarországi kormányzat is tartott már ellenőrzést, és külön kiemelték, hogy a nevelési-oktatási támogatás elosztásakor körültekintően jártak el. MNO
2011. március 31.
MIÉRT: építjük Erdélyt, a szórványban és Partiumban is
A sikeres székelyföldi szakasz után tegnaptól a szórványban és Partiumban folytatódik az RMDSZ ügyvezető elnöksége és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett Építjük Erdélyt elnevezésű, 18 hónapos képzéssorozat.
Kovács Péter ügyvezető alelnök szerint a fiatalok szakmai felkészítésére fokozottan odafigyelnek. „Ezeken a területeken sok esetben az RMDSZ az egyetlen szervezet, amelyhez a magyar emberek fordulhatnak kéréseikkel, mindennapi gondjaikkal, és amely a magyar közösség érdekeit képviseli. Ez okból is kiemelten fontos, hogy kialakuljon egy ifjúsági réteg, amely közösségi vízió- és küldetésmeghatározó szerepet vállal, és amely aktívan részt vesz a társadalomszervezésben, a közösségi élet fejlesztésében" – fejtette ki. Az Építjük Erdélyt közösségi vezetőképző szakasza március-májusban párhuzamosan zajlik a két régióban, a problémakezelés, a konfliktusmenedzsment, a közpolitikák, valamint az imázs és kommunikáció témaköreiben. A 17, illetve 15 személyből álló csapatokat az őszre tervezett népszámlálási kampányba is bekapcsolják, hiszen itt a legnagyobb a kihívás, sok a vegyes házasság, nehezebb az identitásvállalás. Erdély.ma
A sikeres székelyföldi szakasz után tegnaptól a szórványban és Partiumban folytatódik az RMDSZ ügyvezető elnöksége és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett Építjük Erdélyt elnevezésű, 18 hónapos képzéssorozat.
Kovács Péter ügyvezető alelnök szerint a fiatalok szakmai felkészítésére fokozottan odafigyelnek. „Ezeken a területeken sok esetben az RMDSZ az egyetlen szervezet, amelyhez a magyar emberek fordulhatnak kéréseikkel, mindennapi gondjaikkal, és amely a magyar közösség érdekeit képviseli. Ez okból is kiemelten fontos, hogy kialakuljon egy ifjúsági réteg, amely közösségi vízió- és küldetésmeghatározó szerepet vállal, és amely aktívan részt vesz a társadalomszervezésben, a közösségi élet fejlesztésében" – fejtette ki. Az Építjük Erdélyt közösségi vezetőképző szakasza március-májusban párhuzamosan zajlik a két régióban, a problémakezelés, a konfliktusmenedzsment, a közpolitikák, valamint az imázs és kommunikáció témaköreiben. A 17, illetve 15 személyből álló csapatokat az őszre tervezett népszámlálási kampányba is bekapcsolják, hiszen itt a legnagyobb a kihívás, sok a vegyes házasság, nehezebb az identitásvállalás. Erdély.ma
2011. március 31.
A csángók többet érdemelnek
További lépésekre szeretné biztatni a román kormányzatot a csángók kultúrájának és nyelvhasználatának védelmezésében az a könyv, amelyet kedden mutattak be az Európai Parlamentben Brüsszelben.
A bemutatót szervező Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő elmondta, hogy a háromnyelvű (csángó–román–angol) kötetet elsősorban az európai közvéleménynek szánták abból az alkalomból, hogy az Európa Tanács e témába vágó ajánlása tíz évvel ezelőtt született meg. Ennek és a romániai magyarok erőfeszítéseinek köszönhetően a jég megtört, Bukarest tett lépéseket, de ezek még nem elegendőek. Románia ratifikálta például a regionális és kisebbségi nyelvek chartáját, és módosította az oktatási törvényt. Változtatások történtek az anyanyelvi istentisztelet szempontjából is, de ezek inkább látszatmegoldások – mondta Sógor. A 250–300 ezer csángó közül azon keveseknek, akik még tudnak és akarnak magyarul beszélni, joguk van az anyanyelvüket használni – szögezte le. A Mük szeretünk itt élni című könyvben mások mellett Pozsony Ferenc néprajzkutató, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem etnográfia professzora és Tytti Isohookana-Asunmaa ET-jelentéstevő írt tanulmányt, valamint két romániai emberi jogi aktivista: Gabriel Andreescu, a Nemzetközi Tanulmányok Központjának elnöke és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
További lépésekre szeretné biztatni a román kormányzatot a csángók kultúrájának és nyelvhasználatának védelmezésében az a könyv, amelyet kedden mutattak be az Európai Parlamentben Brüsszelben.
A bemutatót szervező Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő elmondta, hogy a háromnyelvű (csángó–román–angol) kötetet elsősorban az európai közvéleménynek szánták abból az alkalomból, hogy az Európa Tanács e témába vágó ajánlása tíz évvel ezelőtt született meg. Ennek és a romániai magyarok erőfeszítéseinek köszönhetően a jég megtört, Bukarest tett lépéseket, de ezek még nem elegendőek. Románia ratifikálta például a regionális és kisebbségi nyelvek chartáját, és módosította az oktatási törvényt. Változtatások történtek az anyanyelvi istentisztelet szempontjából is, de ezek inkább látszatmegoldások – mondta Sógor. A 250–300 ezer csángó közül azon keveseknek, akik még tudnak és akarnak magyarul beszélni, joguk van az anyanyelvüket használni – szögezte le. A Mük szeretünk itt élni című könyvben mások mellett Pozsony Ferenc néprajzkutató, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem etnográfia professzora és Tytti Isohookana-Asunmaa ET-jelentéstevő írt tanulmányt, valamint két romániai emberi jogi aktivista: Gabriel Andreescu, a Nemzetközi Tanulmányok Központjának elnöke és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. március 31.
Hetvenezer marosvásárhelyi arculcsapása
Politikai nyomásgyakorlás a Kossuth utca ügyében?
Másodszor semmisíti meg a bíróság a marosvásárhelyi tanács törvényesen meghozott, a prefektúra által is jóváhagyott döntését. Marosvásárhelyen a 90-es évek hangulata érződik, háttérből a régi szekuritáté, illetve különböző szélsőséges szervezetek nyomást gyakoroltak a craiovai ítélőtábla bíráira – jelentette ki tegnap sajtótájékoztatón dr. Benedek István közgyűlési képviselő, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke.
– A craiovai ítélőtábla bíráira politikai nyomást gyakoroltak bizonyos szélsőséges szervezetek, aminek eredményeképpen az ítélőtábla semmissé nyilvánította a marosvásárhelyi tanács Kossuth utca nevét visszaállító döntését. – A tanácsi határozatot kétszer is megszavazták, mindkét esetben román pártok képviselői is voksukat adták a Călăraşilor utca Kossuth utcává való visszakereszteléséhez, köztük Oproiescu Florin, a Vatra Românească országos elnöke, aki a leghevesebben ellenzi a Kossuth Lajos utcanevet. Érthetetlen és elfogadhatatlan számunkra, marosvásárhelyi magyarok számára, hogy 20 évvel a rendszerváltás után még mindig megtörténhet ilyesmi, hogy a polgármester enged a szélsőséges csoportok nyomásának, amelyek célja éltetni az 1990 márciusi események légkörét – jelentette ki Benedek István elnök. Csegzi Sándor alpolgármester az RMDSZ városi választmányának elnöki minőségében kifejtette, hogy bár független, pártatlan igazságszolgáltatásról beszélnek, a bírák döntéseiket időnként politikai nyomásra hozzák meg, mint ahogy ez a Kossuth utca ügyében is történt legutóbb Craiován. – A bíróság döntésének indoklása még nem ismert, de a tanács törvényes határozatának megsemmisítése alátámasztja álláspontunkat, miszerint politikai nyomásgyakorlásról van szó. Az ítéletet mindenféle ürüggyel persze meg lehet indokolni, de furcsa, hogy egy teljesen törvényes tanácsi döntést hatálytalanít a bíróság – öt év alatt kétszer is – jelentette ki Csegzi Sándor.
Mózes Levente közgyűlési képviselő szerint a craiovai ítélőtábla határozata 70 ezer marosvásárhelyi magyar arculcsapása.
– A XXI. században elfogadhatatlan, hogy ilyen hangulat legyen Marosvásárhelyen. Mint ahogy az is, hogy a város szélén elhelyezett helységnévtáblákon a magyar nyelvű megnevezést ma is lemázolják, azon kérésünket pedig, hogy a városvezetés cseréltesse ki a táblákat, semmibe veszik – jelentette ki Mózes Levente. A kétnyelvűség kapcsán Benedek István elmondta, annak ellenére, hogy városi tanácsi határozatok vannak érvényben az utcanevek magyar fordítására, illetve a feliratozás módjára vonatkozóan, Dorin Florea polgármester, ígérete ellenére, nem tartja be ezeket, mint ahogy a tanintézmények esetében sem érvényesül a kétnyelvűségre vonatkozó törvénykezés. Ez a demokráciateszt is elbukott – jelentette ki Benedek István, aki azt nyilatkozta, első lépésként írásban szólítja fel Dorin Floreát a törvények betartására, a Kossuth utca perében pedig megteszik a további lépéseket is a határozat érvényben tartása érdekében, ha pedig szükség lesz rá, akkor újra tanács elé terjesztik a határozattervezetet
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)
Politikai nyomásgyakorlás a Kossuth utca ügyében?
Másodszor semmisíti meg a bíróság a marosvásárhelyi tanács törvényesen meghozott, a prefektúra által is jóváhagyott döntését. Marosvásárhelyen a 90-es évek hangulata érződik, háttérből a régi szekuritáté, illetve különböző szélsőséges szervezetek nyomást gyakoroltak a craiovai ítélőtábla bíráira – jelentette ki tegnap sajtótájékoztatón dr. Benedek István közgyűlési képviselő, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke.
– A craiovai ítélőtábla bíráira politikai nyomást gyakoroltak bizonyos szélsőséges szervezetek, aminek eredményeképpen az ítélőtábla semmissé nyilvánította a marosvásárhelyi tanács Kossuth utca nevét visszaállító döntését. – A tanácsi határozatot kétszer is megszavazták, mindkét esetben román pártok képviselői is voksukat adták a Călăraşilor utca Kossuth utcává való visszakereszteléséhez, köztük Oproiescu Florin, a Vatra Românească országos elnöke, aki a leghevesebben ellenzi a Kossuth Lajos utcanevet. Érthetetlen és elfogadhatatlan számunkra, marosvásárhelyi magyarok számára, hogy 20 évvel a rendszerváltás után még mindig megtörténhet ilyesmi, hogy a polgármester enged a szélsőséges csoportok nyomásának, amelyek célja éltetni az 1990 márciusi események légkörét – jelentette ki Benedek István elnök. Csegzi Sándor alpolgármester az RMDSZ városi választmányának elnöki minőségében kifejtette, hogy bár független, pártatlan igazságszolgáltatásról beszélnek, a bírák döntéseiket időnként politikai nyomásra hozzák meg, mint ahogy ez a Kossuth utca ügyében is történt legutóbb Craiován. – A bíróság döntésének indoklása még nem ismert, de a tanács törvényes határozatának megsemmisítése alátámasztja álláspontunkat, miszerint politikai nyomásgyakorlásról van szó. Az ítéletet mindenféle ürüggyel persze meg lehet indokolni, de furcsa, hogy egy teljesen törvényes tanácsi döntést hatálytalanít a bíróság – öt év alatt kétszer is – jelentette ki Csegzi Sándor.
Mózes Levente közgyűlési képviselő szerint a craiovai ítélőtábla határozata 70 ezer marosvásárhelyi magyar arculcsapása.
– A XXI. században elfogadhatatlan, hogy ilyen hangulat legyen Marosvásárhelyen. Mint ahogy az is, hogy a város szélén elhelyezett helységnévtáblákon a magyar nyelvű megnevezést ma is lemázolják, azon kérésünket pedig, hogy a városvezetés cseréltesse ki a táblákat, semmibe veszik – jelentette ki Mózes Levente. A kétnyelvűség kapcsán Benedek István elmondta, annak ellenére, hogy városi tanácsi határozatok vannak érvényben az utcanevek magyar fordítására, illetve a feliratozás módjára vonatkozóan, Dorin Florea polgármester, ígérete ellenére, nem tartja be ezeket, mint ahogy a tanintézmények esetében sem érvényesül a kétnyelvűségre vonatkozó törvénykezés. Ez a demokráciateszt is elbukott – jelentette ki Benedek István, aki azt nyilatkozta, első lépésként írásban szólítja fel Dorin Floreát a törvények betartására, a Kossuth utca perében pedig megteszik a további lépéseket is a határozat érvényben tartása érdekében, ha pedig szükség lesz rá, akkor újra tanács elé terjesztik a határozattervezetet
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)
2011. március 31.
Brüsszelben bemutatták a moldvai magyar csángók helyzetét elemző könyvet
„Mük szeretünk itt élni”
Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője megbízásából „Mük szeretünk itt élni” címmel tájékoztató és összefoglaló jellegű, háromnyelvű (magyar–román–angol) kiadvány készült a moldvai magyar csángók helyzetéről.
A kötet az Európa Tanács 1521/2001-es Ajánlásának 10. évfordulója alkalmából jelent meg. Elsősorban idegen ajkú európaiak számára készült, de a moldvai csángó közösség helyzete és kultúrája iránt érdeklődő hazai olvasók számára is hasznos kézikönyv. Bemutatására konferencia keretében, kedden, 2011. március 29-én került sor az Európai Parlamentben.
Sógor Csaba meghívására a rendezvényen a könyv szerzői, Pozsony Ferenc egyetemi tanár, Smaranda Enache és Gabriel Andreescu emberjogi aktivisták, valamint Solomon Adrian, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke ismertették a kötet tartalmát. Ádám Gyula fotóművész, a borítólap tervezője, az alkalomra vetített fotómontázst készített.
Bevezető beszédében az erdélyi magyar képviselő hangsúlyozta a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) tevékenységének fontosságát. – Az egyesület helyhatósági hivatalosságok, rendőri karhatalom és egyházi tiltás vagy megfélemlítés ellenére önkéntes tanárokkal, oktatási központok kialakításával, sok anyagi ráfordítással és emberi áldozatkészséggel ma is végzi azt a munkát, amelyet reményeink szerint a román állam helyi hivatalosságai is felvállalnak majd.
Az "európai" olvasásra szánt, csángó tematikájú kiadvány bevezető tanulmányát Pozsony Ferenc, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem etnográfia professzora készítette. A professzor a csángó nyelv értékhordozó szerepére hívta fel a hallgatóság figyelmét. Érvelése szerint, ha az anyanyelvhasználatot a templomban nem korlátoznák, a csángók archaikus nyelvjárásának presztízse emelkedhetne. Ehhez hivatalos keretek között szervezett iskolai oktatásra és anyanyelvű médiára is szükség van. A professzor azért interpellálta az európai döntéshozókat, hassanak oda, hogy a térségben a római katolikus egyház mozduljon el tiltó álláspontjáról, és ne maradjon megválaszolatlan a moldvai magyar ajkú csángó hívek kérése.
– A Mük szeretünk itt élni című kötetet figyelemfelkeltésnek szántam – mondotta Sógor Csaba. Úgy vélem, sok még a tennivalónk annak érdekében, hogy a csángók anyanyelve, a hagyományuk és kultúrájuk az európai örökséget gazdagíthassa. A moldvai magyarok az egykori történelmi Magyarország területén kívül évszázadokon keresztül megőrizték anyanyelvüket és kultúrájukat., értelmiségiek nélkül, legtöbbször ellenséges egyházi környezetben is. Moldva a magyar nyelv bölcsője is: 1430–1435 között itt, Tatros várában született meg az első magyar bibliafordítás is, az ún. huszita biblia. Számunkra elsősorban emberjogi kérdés, hogy azok, akik még őrzik a magyar nyelvnek ezt az archaikus formáját, tanulhassák és taníthassák, utódaiknak is átadhassák, iskolában és templomban egyaránt használhassák anyanyelvüket – mondta a politikus.
Ma már nagyrészt a moldvai magyarok sorából kerülnek ki a csángó szervezet vezetői, a magánházaknál, néhány iskolában tanító tanárok, akik emberfeletti erőfeszítéssel végzik a mindenkori írástudók kötelességét: betűvetésre tanítják a csángó gyerekeket. Köszönet, hála, tisztelet nekik – összegezte az elhangzottakat a házigazda jogán Sógor Csaba EP képviselő.
(RMDSZ) Nyugati Jelen (Arad)
„Mük szeretünk itt élni”
Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője megbízásából „Mük szeretünk itt élni” címmel tájékoztató és összefoglaló jellegű, háromnyelvű (magyar–román–angol) kiadvány készült a moldvai magyar csángók helyzetéről.
A kötet az Európa Tanács 1521/2001-es Ajánlásának 10. évfordulója alkalmából jelent meg. Elsősorban idegen ajkú európaiak számára készült, de a moldvai csángó közösség helyzete és kultúrája iránt érdeklődő hazai olvasók számára is hasznos kézikönyv. Bemutatására konferencia keretében, kedden, 2011. március 29-én került sor az Európai Parlamentben.
Sógor Csaba meghívására a rendezvényen a könyv szerzői, Pozsony Ferenc egyetemi tanár, Smaranda Enache és Gabriel Andreescu emberjogi aktivisták, valamint Solomon Adrian, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke ismertették a kötet tartalmát. Ádám Gyula fotóművész, a borítólap tervezője, az alkalomra vetített fotómontázst készített.
Bevezető beszédében az erdélyi magyar képviselő hangsúlyozta a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) tevékenységének fontosságát. – Az egyesület helyhatósági hivatalosságok, rendőri karhatalom és egyházi tiltás vagy megfélemlítés ellenére önkéntes tanárokkal, oktatási központok kialakításával, sok anyagi ráfordítással és emberi áldozatkészséggel ma is végzi azt a munkát, amelyet reményeink szerint a román állam helyi hivatalosságai is felvállalnak majd.
Az "európai" olvasásra szánt, csángó tematikájú kiadvány bevezető tanulmányát Pozsony Ferenc, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem etnográfia professzora készítette. A professzor a csángó nyelv értékhordozó szerepére hívta fel a hallgatóság figyelmét. Érvelése szerint, ha az anyanyelvhasználatot a templomban nem korlátoznák, a csángók archaikus nyelvjárásának presztízse emelkedhetne. Ehhez hivatalos keretek között szervezett iskolai oktatásra és anyanyelvű médiára is szükség van. A professzor azért interpellálta az európai döntéshozókat, hassanak oda, hogy a térségben a római katolikus egyház mozduljon el tiltó álláspontjáról, és ne maradjon megválaszolatlan a moldvai magyar ajkú csángó hívek kérése.
– A Mük szeretünk itt élni című kötetet figyelemfelkeltésnek szántam – mondotta Sógor Csaba. Úgy vélem, sok még a tennivalónk annak érdekében, hogy a csángók anyanyelve, a hagyományuk és kultúrájuk az európai örökséget gazdagíthassa. A moldvai magyarok az egykori történelmi Magyarország területén kívül évszázadokon keresztül megőrizték anyanyelvüket és kultúrájukat., értelmiségiek nélkül, legtöbbször ellenséges egyházi környezetben is. Moldva a magyar nyelv bölcsője is: 1430–1435 között itt, Tatros várában született meg az első magyar bibliafordítás is, az ún. huszita biblia. Számunkra elsősorban emberjogi kérdés, hogy azok, akik még őrzik a magyar nyelvnek ezt az archaikus formáját, tanulhassák és taníthassák, utódaiknak is átadhassák, iskolában és templomban egyaránt használhassák anyanyelvüket – mondta a politikus.
Ma már nagyrészt a moldvai magyarok sorából kerülnek ki a csángó szervezet vezetői, a magánházaknál, néhány iskolában tanító tanárok, akik emberfeletti erőfeszítéssel végzik a mindenkori írástudók kötelességét: betűvetésre tanítják a csángó gyerekeket. Köszönet, hála, tisztelet nekik – összegezte az elhangzottakat a házigazda jogán Sógor Csaba EP képviselő.
(RMDSZ) Nyugati Jelen (Arad)
2011. március 31.
Pótcselekvések
Nem, nem, sehogy se kerül a parlament napirendjére a kisebbségi törvény, pedig, legalább a megvitatását az RMDSZ jelenlegi koalíciós partnere megígérte, mint ahogy annak idején korábbi koalíciós partnerei is ígéretet tettek arra, hogy a törvényhozó testület asztalára teszik.
Évek óta becsapják nemzetiségi szövetségünket jobbról is, balról is, e tekintetben nincs különbség a pártok között. Jó példa erre, amit a liberális képviselők frakcióvezetője nyilatkozott a minap: „Uraim, mondta kormányzópárti kollégáinak, ha problémáik vannak bizonyos törvényekkel, mi megszavazzuk azokat, csak ne engedjenek az RMDSZ zsarolásának.” Az állampárt pedig nem enged, ez jól látható, de úgy tesz, mintha engedményeket tenne.
Ne gondoljuk azonban, hogy képviselő uraink nem dolgoznak, ez nem igaz, csak annyi belőle, hogy a munka könnyebbik felét választják, vagy éppen a felesleges, hiábavaló, értelmetlen részét. Március tizenötödikei hazai ünnepségeink után például nagy hévvel próbáltak elfogadtatni egy olyan nyilatkozatot, mely elítéli azokat a magyarországi politikusokat, akik nem a szájuk íze szerint ítélték meg Erdélyben az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeit. Azt sem hisszük, hogy ezekben a nehéz időkben prioritása lenne a román parlamentnek azzal foglalkozni, hogy a külföldön élő román állampolgárok elektronikus úton is szavazhatnak-e, annál is inkább, mivel ez az egész külföldi szavazás-ügy igencsak gyanús.
Azt sem hisszük, hogy a szexuális perverzitás kérdése oldaná meg gazdasági és politikai válságból való kijutásunkat, pedig a bordélyház-törvénnyel igencsak foglalkoznak mostanság, újabban pedig egy kormánypárti képviselő azzal tűnt ki, hogy törvénytervezetet dolgozott ki a
gyermekek szexuális zaklatásáról, azt javasolva, hogy a pedofíliával gyanúsítottakat ítéljék életfogytiglani börtönre, sőt, bizonyos esetekben heréljék őket ki hivatalosan.
Kedden a képviselőház szavazattöbbséggel az úgynevezett napszámos-törvényt is elfogadta, mely szerint a napszámosoknak 16 százalékkal kell adózniuk, órabérük 2–10 lej lehet – e feketemunka állítólagos kifehérítése így még az államkasszának is hozhat valamit.
Mindez csak pótcselekvés azonban.
Az ország megreformálásának törvényei továbbra is hiánycikkek a parlamentben.
Mert azoktól félnek.
Nincs hozzájuk politikai akarat.
Kilin Sándor. Nyugati Jelen (Arad)
Nem, nem, sehogy se kerül a parlament napirendjére a kisebbségi törvény, pedig, legalább a megvitatását az RMDSZ jelenlegi koalíciós partnere megígérte, mint ahogy annak idején korábbi koalíciós partnerei is ígéretet tettek arra, hogy a törvényhozó testület asztalára teszik.
Évek óta becsapják nemzetiségi szövetségünket jobbról is, balról is, e tekintetben nincs különbség a pártok között. Jó példa erre, amit a liberális képviselők frakcióvezetője nyilatkozott a minap: „Uraim, mondta kormányzópárti kollégáinak, ha problémáik vannak bizonyos törvényekkel, mi megszavazzuk azokat, csak ne engedjenek az RMDSZ zsarolásának.” Az állampárt pedig nem enged, ez jól látható, de úgy tesz, mintha engedményeket tenne.
Ne gondoljuk azonban, hogy képviselő uraink nem dolgoznak, ez nem igaz, csak annyi belőle, hogy a munka könnyebbik felét választják, vagy éppen a felesleges, hiábavaló, értelmetlen részét. Március tizenötödikei hazai ünnepségeink után például nagy hévvel próbáltak elfogadtatni egy olyan nyilatkozatot, mely elítéli azokat a magyarországi politikusokat, akik nem a szájuk íze szerint ítélték meg Erdélyben az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeit. Azt sem hisszük, hogy ezekben a nehéz időkben prioritása lenne a román parlamentnek azzal foglalkozni, hogy a külföldön élő román állampolgárok elektronikus úton is szavazhatnak-e, annál is inkább, mivel ez az egész külföldi szavazás-ügy igencsak gyanús.
Azt sem hisszük, hogy a szexuális perverzitás kérdése oldaná meg gazdasági és politikai válságból való kijutásunkat, pedig a bordélyház-törvénnyel igencsak foglalkoznak mostanság, újabban pedig egy kormánypárti képviselő azzal tűnt ki, hogy törvénytervezetet dolgozott ki a
gyermekek szexuális zaklatásáról, azt javasolva, hogy a pedofíliával gyanúsítottakat ítéljék életfogytiglani börtönre, sőt, bizonyos esetekben heréljék őket ki hivatalosan.
Kedden a képviselőház szavazattöbbséggel az úgynevezett napszámos-törvényt is elfogadta, mely szerint a napszámosoknak 16 százalékkal kell adózniuk, órabérük 2–10 lej lehet – e feketemunka állítólagos kifehérítése így még az államkasszának is hozhat valamit.
Mindez csak pótcselekvés azonban.
Az ország megreformálásának törvényei továbbra is hiánycikkek a parlamentben.
Mert azoktól félnek.
Nincs hozzájuk politikai akarat.
Kilin Sándor. Nyugati Jelen (Arad)
2011. március 31.
EMNT: Reagálás a reagálásra
Személyeskedéssel és szándékos csúsztatással vádolják a Bihar megyei RMDSZ egyes képviselőit, akik a múlt héten egy sajtótájékoztatón reagáltak dr. Szilágyi Ferenc a Bihar megyei szakoktatásra vonatkozó statisztikai munkájára.
Személyeskedéssel és szándékos csúsztatással vádolják az EMNT és az EMI megyei szervezetének elnökségi tagjai az RMDSZ Bihar megyei szervezetének azon képviselőit, akik a múlt héten egy sajtótájékoztatón reagáltak dr. Szilágyi Ferenc a Bihar megyei szakoktatásra vonatkozó statisztikai munkájára. Pető Csilla, parlamenti képviselő, a Bihar Megyei
RMDSZ-szervezet oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes a múlt héten tartottak sajtótájékoztatót a témában. A személyes érintettség okán tartotta fontosnak újra összehívni a sajtót dr. Szilágyi Ferenc egyetemi adjunktus, az EMNT elnökségi tagja, hangzott el ma. Mint mondta, örömükre szolgál, hogy felhívták a megyei RMDSZ figyelmét a magyar szakoktatás helyzetére. Az érdekvédelmi szervezet képviselői vehették volna a fáradtságot, hogy elkérjék az EMNT témában tartott első sajtótájékoztatóján bemutatott A bihari magyar középiskolai oktatás helyzetképe 2010 című bemutatót. Ehelyett ennek egy nyers változatát szerezték meg és azt alapul véve reagáltak a benne szereplő adatokra.
Epés üzengetés
Szilágyi többek között arról szólt, hogy akkor, amikor Pető Csilla „informális jellegű tájékoztatónak” minősíti a tanulmány egyik forrását képező, nyolcadikosok számára összeállított felvételi útmutatóját „saját”, hatezer példányszámban megjelenő kiadványát húzza le, mely egyébként sajnálatos módon a tanfelügyelőség honlapjához hasonlóan kizárólag román nyelven érhető el. Ugyanakkor elmondta, hogy az első alkalommal levetített prezentáció csak egy szemléltető eszköz volt, és nem egy teljesértékű tanulmány, ahogy ezt az RMDSZ-sek kezelik. Így értelmetlen Pető Csilla arra vonatkozó megállapítása, hogy a prezentációban Szilágyi az intézmények féltüntetésénél nem mellékeli a teljes elnevezést. Szilágyi egyebek mellett sérelmezte Pető Csilla epés „üzenetét” is, miszerint mindenki csak azzal foglalkozzon, amihez ért, rohanó világunkban nem kell mindennel foglalkozni. Erről Mátyás király és a bolond című népmese jutott az eszébe és ajánlotta a jelenlévők figyelmébe, a mondat második felét pedig RMDSZ-es ars poeticának nevezte.
Következetlenség
A továbbiakban Csomortányi István, az Bihar megyei EMI elnöke Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes szavaira reagált. Elmondta, hogy Kéry következetesen keveri a magyar tagozatos és a magyar nemzetiségű diákok számát. Ez a két kategória nem mosható egybe, hiszen sok kilencedikes magyar ajkú diák – Csomortányi szerint mintegy ötszáz – román nyelvű oktatásban részesül az oktatási hálózat hiányossága miatt, illetve amiatt, hogy mind területileg, mind a választható szakmákat illetően aránytalanság tapasztalható a magyar kisebbség kárára. A 2002-es népszámlálási adatok használhatósága is szóba került és ezzel kapcsolatosan hibás adatsort sorolt fel a főtanfelügyelő-helyettes – mondta Csomortányi. Nincs pontos kimutatásaik az ötödikesek számáról, és ezeknek az adatoknak a hiányában oktatási stratégiával dolgozni nem lehet. A teendők sorában Csomortányi újra elmondta, hogy közép és hosszú távú stratégiát kell kidolgozni az önálló magyar oktatásra, új magyar szakosztályokat kell indítani és megfelelően tájékoztatni ezekről. Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök szavaira általánosságban reagáltak. Elfogadhatatlan az, hogy az oktatási szakemberré avanzsált Szabó Ödön arról akarja meggyőzni a nyilvánosságot, hogy nincsen szükség több magyar osztályra. Az Andrei Şaguna középiskola igazgatónőjének, Man Antiananak a Bihari Napló hasábjain közzétett álláspontját is szóvá tették. Elhangzott, hogy ne egy román igazgatónő szóljon bele a magyar közösség önrendelkezésébe. Végül Nagy József Barna, a megyei EMNT ügyvezető elnöke azt tett szóvá, hogy egy olyan „megélhetési bűnöző”, mint Szabó Ödön ne mondja meg, hogy mivel foglalkozzon egy szervezet, illetve egy egyetemi adjunktus.
Mészáros Tímea. erdon.ro
Személyeskedéssel és szándékos csúsztatással vádolják a Bihar megyei RMDSZ egyes képviselőit, akik a múlt héten egy sajtótájékoztatón reagáltak dr. Szilágyi Ferenc a Bihar megyei szakoktatásra vonatkozó statisztikai munkájára.
Személyeskedéssel és szándékos csúsztatással vádolják az EMNT és az EMI megyei szervezetének elnökségi tagjai az RMDSZ Bihar megyei szervezetének azon képviselőit, akik a múlt héten egy sajtótájékoztatón reagáltak dr. Szilágyi Ferenc a Bihar megyei szakoktatásra vonatkozó statisztikai munkájára. Pető Csilla, parlamenti képviselő, a Bihar Megyei
RMDSZ-szervezet oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes a múlt héten tartottak sajtótájékoztatót a témában. A személyes érintettség okán tartotta fontosnak újra összehívni a sajtót dr. Szilágyi Ferenc egyetemi adjunktus, az EMNT elnökségi tagja, hangzott el ma. Mint mondta, örömükre szolgál, hogy felhívták a megyei RMDSZ figyelmét a magyar szakoktatás helyzetére. Az érdekvédelmi szervezet képviselői vehették volna a fáradtságot, hogy elkérjék az EMNT témában tartott első sajtótájékoztatóján bemutatott A bihari magyar középiskolai oktatás helyzetképe 2010 című bemutatót. Ehelyett ennek egy nyers változatát szerezték meg és azt alapul véve reagáltak a benne szereplő adatokra.
Epés üzengetés
Szilágyi többek között arról szólt, hogy akkor, amikor Pető Csilla „informális jellegű tájékoztatónak” minősíti a tanulmány egyik forrását képező, nyolcadikosok számára összeállított felvételi útmutatóját „saját”, hatezer példányszámban megjelenő kiadványát húzza le, mely egyébként sajnálatos módon a tanfelügyelőség honlapjához hasonlóan kizárólag román nyelven érhető el. Ugyanakkor elmondta, hogy az első alkalommal levetített prezentáció csak egy szemléltető eszköz volt, és nem egy teljesértékű tanulmány, ahogy ezt az RMDSZ-sek kezelik. Így értelmetlen Pető Csilla arra vonatkozó megállapítása, hogy a prezentációban Szilágyi az intézmények féltüntetésénél nem mellékeli a teljes elnevezést. Szilágyi egyebek mellett sérelmezte Pető Csilla epés „üzenetét” is, miszerint mindenki csak azzal foglalkozzon, amihez ért, rohanó világunkban nem kell mindennel foglalkozni. Erről Mátyás király és a bolond című népmese jutott az eszébe és ajánlotta a jelenlévők figyelmébe, a mondat második felét pedig RMDSZ-es ars poeticának nevezte.
Következetlenség
A továbbiakban Csomortányi István, az Bihar megyei EMI elnöke Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes szavaira reagált. Elmondta, hogy Kéry következetesen keveri a magyar tagozatos és a magyar nemzetiségű diákok számát. Ez a két kategória nem mosható egybe, hiszen sok kilencedikes magyar ajkú diák – Csomortányi szerint mintegy ötszáz – román nyelvű oktatásban részesül az oktatási hálózat hiányossága miatt, illetve amiatt, hogy mind területileg, mind a választható szakmákat illetően aránytalanság tapasztalható a magyar kisebbség kárára. A 2002-es népszámlálási adatok használhatósága is szóba került és ezzel kapcsolatosan hibás adatsort sorolt fel a főtanfelügyelő-helyettes – mondta Csomortányi. Nincs pontos kimutatásaik az ötödikesek számáról, és ezeknek az adatoknak a hiányában oktatási stratégiával dolgozni nem lehet. A teendők sorában Csomortányi újra elmondta, hogy közép és hosszú távú stratégiát kell kidolgozni az önálló magyar oktatásra, új magyar szakosztályokat kell indítani és megfelelően tájékoztatni ezekről. Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök szavaira általánosságban reagáltak. Elfogadhatatlan az, hogy az oktatási szakemberré avanzsált Szabó Ödön arról akarja meggyőzni a nyilvánosságot, hogy nincsen szükség több magyar osztályra. Az Andrei Şaguna középiskola igazgatónőjének, Man Antiananak a Bihari Napló hasábjain közzétett álláspontját is szóvá tették. Elhangzott, hogy ne egy román igazgatónő szóljon bele a magyar közösség önrendelkezésébe. Végül Nagy József Barna, a megyei EMNT ügyvezető elnöke azt tett szóvá, hogy egy olyan „megélhetési bűnöző”, mint Szabó Ödön ne mondja meg, hogy mivel foglalkozzon egy szervezet, illetve egy egyetemi adjunktus.
Mészáros Tímea. erdon.ro
2011. március 31.
Cáfol az Iskola Alapítvány – Nagy Zoltán szerint nem voltak visszaélések az oktatási támogatások körül
Visszautasítja Nagy Zoltán, a kolozsvári székhelyű Iskola Alapítvány igazgatója azokat az inszinuálásokat, miszerint a magyar államnak a határon túli magyar diákoknak szánt oktatási-nevelési támogatásai arra nem jogosultakhoz is eljutottak volna.
Mint arról tegnapi lapszámunkban hírt adtunk, Ulicsák Szilárd, a határon túli támogatások összeállításáért és beindításáért felelős miniszteri biztos a vajdasági Magyar Szó című napilapnak azt nyilatkozta: szigorítják a pályázat feltételeit, és a helyszínen ellenőrzik, hogy valóban az arra jogosultakhoz jut-e el a pénz.
„Eddig nem magyar oktatásban részesülők vagy nem magyar nemzetiségűek is kaptak pénzt oktatási-nevelési támogatás címén” – mondta a lapnak a miniszteri biztos. Ulicsák Szilárd úgy vélte, a határon túli szervezeteknek érdekük volt minél jobban szélesíteni a támogatottak körét, mert százalékos arányban részesültek a kiosztott összegekből.
„Semmilyen visszaélésről nincs információnk, mi minden forinttal elszámoltunk. Amikor az új budapesti kormány hatalomra jutott, átnézték a tavalyi pályázatokat, és ezért is csak nagy késéssel, idén januárban utalták a tavalyi pénzt, miután már a sajtó is feszegette a késlekedés okát” – fejtette ki tegnap lapunknak Nagy Zoltán.
Mint hozzátette, voltak olyan esetek, hogy – főleg roma nemzetiségű – gyerekeket beírattak magyar osztályba a támogatás reményében, majd nem járt iskolába az illető diák, de ezeket az eseteket kiszűrték, és a támogatást nem fizették ki. „Munkatársaink rendszeres kapcsolatban vannak az iskolaigazgatókkal, helyszíni ellenőrzéseket végeznek, a visszaélési kísérletek fennakadnak a szűrőnkön” – szögezte le az igazgató.
Az oktatási-nevelési támogatások kiosztásával Romániában megbízott szervezet vezetője ugyanakkor érthetetlennek nevezte Ulicsák megjegyzését, miszerint eddig nem magyar nemzetiségű gyerekek is kaptak oktatási támogatást. „Nemzetiségi kitétel nem létezik: a támogatásra vonatkozó magyar–román kormányközi egyezmény értelmében az egyetlen kritérium, hogy a támogatott diák a teljes tanévben magyar osztályban végezze tanulmányait. Nem is lehetne nemzetiségi kritériumokat alkalmazni, hiszen az diszkriminációnak minősülne” – szögezte le Nagy Zoltán.
Ami a támogatásokkal foglalkozó romániai szervezet megváltoztatására vonatkozó feltételezéseket illeti, az Iskola Alapítvány igazgatója szerint ehhez újabb kormányközi egyezményre volna szükség, hiszen az érvényben levő leszögezi, hogy a lebonyolító szervezet az Iskola Alapítvány. „Ehhez indoklás kellene, illetve bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az alapítvány rosszul végezte a dolgát. Márpedig az nincs” – fogalmazott Nagy Zoltán. Az igazgató szerint Budapest alighanem valóban megpróbálja kiiktatni az Iskola Alapítványt, és mivel „nem talál rajta fogást”, időhúzásra játszik.
Mint arról tegnapi lapszámunkban hírt adtunk, egyre több szülő érdeklődik Erdély-szerte az illetékes irodáknál: miért nem lehet benyújtani pályázatokat a Szülőföldön magyarul program oktatási-nevelési támogatására. Ulicsák Szilárd sem tegnap, sem tegnapelőtt nem válaszolt kérdéseinkre, és nem tudtuk elérni Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárt sem.
Engedelmeskedik Tőkésnek az elszámoltatási biztos
A magyar kormány által a határon túli magyar szervezeteknek és egyéb intézményeknek nyújtott állami támogatások ügyében is vizsgálódik majd a magyar kormány elszámoltatási biztosa. Budai Gyula erről hétfőn nyilatkozott az MTI-nek – mindjárt azután, hogy Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nagyváradi sajtótájékoztatóján felkérte erre.
Tőkés azért tartja ezt szükségesnek, mert szerinte az RMDSZ „egymaga diszponál az erdélyi magyar közösségnek kijáró összes romániai és magyarországi költségvetési forrás fölött, kizárólagos monopóliumot élvezve a román adólejek és a magyar adóforintok százmilliói fölött”. Kelemen Hunor szövetségi elnök a vádakra lapunk megkeresésére úgy válaszolt, „az RMDSZ minden egyes forinttal és lejjel el tud számolni”.
Mint rámutatott: a román és a magyar illetékes szervek évente ellenőrzik az RMDSZ által elköltött költségvetési pénzeket, és soha semmilyen kifogásuk nem volt.
S.M. L. Új Magyar Szó (Bukarest)
Visszautasítja Nagy Zoltán, a kolozsvári székhelyű Iskola Alapítvány igazgatója azokat az inszinuálásokat, miszerint a magyar államnak a határon túli magyar diákoknak szánt oktatási-nevelési támogatásai arra nem jogosultakhoz is eljutottak volna.
Mint arról tegnapi lapszámunkban hírt adtunk, Ulicsák Szilárd, a határon túli támogatások összeállításáért és beindításáért felelős miniszteri biztos a vajdasági Magyar Szó című napilapnak azt nyilatkozta: szigorítják a pályázat feltételeit, és a helyszínen ellenőrzik, hogy valóban az arra jogosultakhoz jut-e el a pénz.
„Eddig nem magyar oktatásban részesülők vagy nem magyar nemzetiségűek is kaptak pénzt oktatási-nevelési támogatás címén” – mondta a lapnak a miniszteri biztos. Ulicsák Szilárd úgy vélte, a határon túli szervezeteknek érdekük volt minél jobban szélesíteni a támogatottak körét, mert százalékos arányban részesültek a kiosztott összegekből.
„Semmilyen visszaélésről nincs információnk, mi minden forinttal elszámoltunk. Amikor az új budapesti kormány hatalomra jutott, átnézték a tavalyi pályázatokat, és ezért is csak nagy késéssel, idén januárban utalták a tavalyi pénzt, miután már a sajtó is feszegette a késlekedés okát” – fejtette ki tegnap lapunknak Nagy Zoltán.
Mint hozzátette, voltak olyan esetek, hogy – főleg roma nemzetiségű – gyerekeket beírattak magyar osztályba a támogatás reményében, majd nem járt iskolába az illető diák, de ezeket az eseteket kiszűrték, és a támogatást nem fizették ki. „Munkatársaink rendszeres kapcsolatban vannak az iskolaigazgatókkal, helyszíni ellenőrzéseket végeznek, a visszaélési kísérletek fennakadnak a szűrőnkön” – szögezte le az igazgató.
Az oktatási-nevelési támogatások kiosztásával Romániában megbízott szervezet vezetője ugyanakkor érthetetlennek nevezte Ulicsák megjegyzését, miszerint eddig nem magyar nemzetiségű gyerekek is kaptak oktatási támogatást. „Nemzetiségi kitétel nem létezik: a támogatásra vonatkozó magyar–román kormányközi egyezmény értelmében az egyetlen kritérium, hogy a támogatott diák a teljes tanévben magyar osztályban végezze tanulmányait. Nem is lehetne nemzetiségi kritériumokat alkalmazni, hiszen az diszkriminációnak minősülne” – szögezte le Nagy Zoltán.
Ami a támogatásokkal foglalkozó romániai szervezet megváltoztatására vonatkozó feltételezéseket illeti, az Iskola Alapítvány igazgatója szerint ehhez újabb kormányközi egyezményre volna szükség, hiszen az érvényben levő leszögezi, hogy a lebonyolító szervezet az Iskola Alapítvány. „Ehhez indoklás kellene, illetve bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az alapítvány rosszul végezte a dolgát. Márpedig az nincs” – fogalmazott Nagy Zoltán. Az igazgató szerint Budapest alighanem valóban megpróbálja kiiktatni az Iskola Alapítványt, és mivel „nem talál rajta fogást”, időhúzásra játszik.
Mint arról tegnapi lapszámunkban hírt adtunk, egyre több szülő érdeklődik Erdély-szerte az illetékes irodáknál: miért nem lehet benyújtani pályázatokat a Szülőföldön magyarul program oktatási-nevelési támogatására. Ulicsák Szilárd sem tegnap, sem tegnapelőtt nem válaszolt kérdéseinkre, és nem tudtuk elérni Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárt sem.
Engedelmeskedik Tőkésnek az elszámoltatási biztos
A magyar kormány által a határon túli magyar szervezeteknek és egyéb intézményeknek nyújtott állami támogatások ügyében is vizsgálódik majd a magyar kormány elszámoltatási biztosa. Budai Gyula erről hétfőn nyilatkozott az MTI-nek – mindjárt azután, hogy Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nagyváradi sajtótájékoztatóján felkérte erre.
Tőkés azért tartja ezt szükségesnek, mert szerinte az RMDSZ „egymaga diszponál az erdélyi magyar közösségnek kijáró összes romániai és magyarországi költségvetési forrás fölött, kizárólagos monopóliumot élvezve a román adólejek és a magyar adóforintok százmilliói fölött”. Kelemen Hunor szövetségi elnök a vádakra lapunk megkeresésére úgy válaszolt, „az RMDSZ minden egyes forinttal és lejjel el tud számolni”.
Mint rámutatott: a román és a magyar illetékes szervek évente ellenőrzik az RMDSZ által elköltött költségvetési pénzeket, és soha semmilyen kifogásuk nem volt.
S.M. L. Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. április 1.
Borbély László lesz az RMDSZ politikai alelnöke, Kovács Péter tölti majd be a főtitkári posztot
A várakozásoknak megfelelően alakította ki csúcsvezetői csapatát az RMDSZ élére a február 26–27-i kongresszuson megválasztott Kelemen Hunor.
A politikus csütörtökön bejelentette, hogy a politikai alelnöki posztra Borbély Lászlót, míg a főtitkári tisztségre Kovács Pétert javasolja majd a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombaton Kolozsváron tartandó ülésén. Mint ismeretes, a két funkciót az alakulat nagyváradi tisztújító kongresszusán hozták létre Kelemen Hunor javaslatára, és ennek nyomán az eddigi ügyvezető elnöki tisztségből – amelyet jelenleg a tavaly februárban „visszahívott” Takács Csaba tölt be, miután a kulturális minisztérium élére kinevezett Kelemen összeférhetetlenség miatt felfüggesztette ez irányú tevékenységét – létesült a politikai alelnöki és a főtitkári. Az RMDSZ elnökének akkori indoklása szerint helyettese majd az ő megbízásából végez majd feladatokat, míg a főtitkár a szervezési kérdésekkel foglalkozik majd.
Az 57 éves Borbély László jelenleg a környezetvédelmi minisztériumot irányítja a Boc-kormányban, az RMDSZ-ben pedig hosszú ideje betölti a kormányzati tevékenységért felelős ügyvezető alelnöki tisztséget. Kelemen Hunor csütörtökön nagy tapasztalattal rendelkező politikusnak nevezte Borbélyt, aki szerinte képes megfelelni az alelnöki poszt jelentette kihívásoknak. A 36 éves Kovács Péter az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke, kongresszusi biztosként pedig ő menedzselte le a szövetség nagyváradi fórumát is. Kelemen róla is elismerő szavakkal beszélt: jó szervezőnek, megbízható embernek nevezte, aki ismeri az RMDSZ területi szervezeteit. „Mindkét politikust kiváló csapatembernek tartom” – jelentette ki a szövetségi elnök. Emlékezetes, a váradi kongresszuson Eckstein-Kovács Péter elnökjelölt ellenezte a legvehemensebben a politikai alelnöki poszt létrehozását, sőt annak várományosa kapcsán megjegyezte: „nagyon nem szeretné”, ha Borbély kötelezné el politikailag az RMDSZ-t. Eckstein ugyanakkor a korteshadjárat során többször követelte Kovács Péter kongresszusi biztos leváltását amiatt, hogy nyíltan Kelemen megválasztását támogatta.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
A várakozásoknak megfelelően alakította ki csúcsvezetői csapatát az RMDSZ élére a február 26–27-i kongresszuson megválasztott Kelemen Hunor.
A politikus csütörtökön bejelentette, hogy a politikai alelnöki posztra Borbély Lászlót, míg a főtitkári tisztségre Kovács Pétert javasolja majd a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombaton Kolozsváron tartandó ülésén. Mint ismeretes, a két funkciót az alakulat nagyváradi tisztújító kongresszusán hozták létre Kelemen Hunor javaslatára, és ennek nyomán az eddigi ügyvezető elnöki tisztségből – amelyet jelenleg a tavaly februárban „visszahívott” Takács Csaba tölt be, miután a kulturális minisztérium élére kinevezett Kelemen összeférhetetlenség miatt felfüggesztette ez irányú tevékenységét – létesült a politikai alelnöki és a főtitkári. Az RMDSZ elnökének akkori indoklása szerint helyettese majd az ő megbízásából végez majd feladatokat, míg a főtitkár a szervezési kérdésekkel foglalkozik majd.
Az 57 éves Borbély László jelenleg a környezetvédelmi minisztériumot irányítja a Boc-kormányban, az RMDSZ-ben pedig hosszú ideje betölti a kormányzati tevékenységért felelős ügyvezető alelnöki tisztséget. Kelemen Hunor csütörtökön nagy tapasztalattal rendelkező politikusnak nevezte Borbélyt, aki szerinte képes megfelelni az alelnöki poszt jelentette kihívásoknak. A 36 éves Kovács Péter az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke, kongresszusi biztosként pedig ő menedzselte le a szövetség nagyváradi fórumát is. Kelemen róla is elismerő szavakkal beszélt: jó szervezőnek, megbízható embernek nevezte, aki ismeri az RMDSZ területi szervezeteit. „Mindkét politikust kiváló csapatembernek tartom” – jelentette ki a szövetségi elnök. Emlékezetes, a váradi kongresszuson Eckstein-Kovács Péter elnökjelölt ellenezte a legvehemensebben a politikai alelnöki poszt létrehozását, sőt annak várományosa kapcsán megjegyezte: „nagyon nem szeretné”, ha Borbély kötelezné el politikailag az RMDSZ-t. Eckstein ugyanakkor a korteshadjárat során többször követelte Kovács Péter kongresszusi biztos leváltását amiatt, hogy nyíltan Kelemen megválasztását támogatta.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
2011. április 1.
Hergelik magukat
Erősödik a többségi nemzetnek címzett nacionalista diskurzus Romániában, az időnként és alkalmanként paroxisztikussá fokozódó radikális nemzeti izgatásban a politikai ellenzék jár élen, a muníciót pedig jórészt a román bulvársajtó szolgáltatja, gyakran az arcátlan hazudozástól és durva csúsztatásoktól sem riadva vissza. (Ez utóbbiak egyik eklatáns példáját épp az egyik bihari napilap szolgáltatta, amelyben valaki már azt is képes volt leírni Avram Iancu „védelmében”, hogy a magyarok 1848. március 15-én negyvenezer románt mészároltak le, holott azon a napon nemhogy Erdélyben, de még Magyarországon sem voltak harci cselekmények vagy bármilyen más jellegű atrocitások.) A „székely gárdista” csíkszeredai bábuégető performansza, a Marosvásárhelyen félremagyarázott és rosszul tolmácsolt ünnepi üzenet, egyáltalán az egész Kárpát-medencében békésen és méltósággal, emelt fővel és büszkén hordozott nemzeti szimbólumokkal megünnepelt magyar szabadság, majd a vásárhelyi fekete március felidézése, no és persze a magyarok könnyített visszahonosítása valójában mind csak ürügyként szolgált ahhoz, hogy az ebben érdekeltek ismét kijátsszák, sokadjára, a magyar kártyát. Ám 2011-ben sajnálatos módon a romániai hétköznapi valóság is szította az ultranacionalista tüzet, mégpedig az a társadalmi-gazdasági-erkölcsi krízis, amiért a jelenlegi bukaresti kormányzat nagymértékben felelős. Az az inkompetens és korrupt hatalom, amelynek a „magyar párt”, az RMDSZ szervilis és kitartó támogatója, fenntartója, részese. Nyilvánvaló, hogy ez a fajta politikai cinkosság nemcsak a romániai magyarság soraiban vitte le népszerűsége mélypontjára a parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ-t, hanem a románokban is újragerjesztette azt a zsigeri ellenérzést, ami a történelem során az ismert okokból kialakult bennük minden ellen, ami magyar, ami idegen, ami nem ortodox.
Ilyen közhangulatban szinte természetes, hogy a demokratikus finomhangolásokat alaposan elnyomja a totalitárius, radikális, intoleráns handabandázás. A népszerűség hajszolásában nacionalista húrokat mindig pengetni hajlandó román politikus – akár regáti, akár erdélyi – éjt nappá téve ötletel és demonstrál: az egyik Magyarországot ítéltetné el diplomáciai téren dörgedelmes nyilatkozatokkal, a másik nemzetgyalázásért felköttetné a bábuégető góbét, a harmadik törvénybe iktatná, hogy ne lehessenek polgármesterek vagy parlamenti képviselők azok, akik megkapják a magyar állampolgárságot, a negyediknek a torkán ledugott tanügyi törvény jut az eszébe, és kezdi visszaöklendezni, az ötödiknek a külön magyar bölcsőde, iskola, színház, egyetem, klub stb. szúrja a szemét, a hatodiknak a magyar nyelv hallatán lilul be a feje – de nem sorolhatom fel az összes román politikust, mert ezekből aztán annyi van, hogy részben az ő eltartásukba meg az ő dőzsölésükbe rokkant bele az ország.
Sportnyelven szólva ezt csak kibekkelni lehet. Ha elkezd kilábalni ebből a mocsárból az ország – a politikusok mesterkedései ellenére –, akkor esély van arra, hogy a józanabb hangok elnyomják a hőzöngőkét. De csak esély…
Dénes László
Reggeli Újság (Nagyvárad)
Erősödik a többségi nemzetnek címzett nacionalista diskurzus Romániában, az időnként és alkalmanként paroxisztikussá fokozódó radikális nemzeti izgatásban a politikai ellenzék jár élen, a muníciót pedig jórészt a román bulvársajtó szolgáltatja, gyakran az arcátlan hazudozástól és durva csúsztatásoktól sem riadva vissza. (Ez utóbbiak egyik eklatáns példáját épp az egyik bihari napilap szolgáltatta, amelyben valaki már azt is képes volt leírni Avram Iancu „védelmében”, hogy a magyarok 1848. március 15-én negyvenezer románt mészároltak le, holott azon a napon nemhogy Erdélyben, de még Magyarországon sem voltak harci cselekmények vagy bármilyen más jellegű atrocitások.) A „székely gárdista” csíkszeredai bábuégető performansza, a Marosvásárhelyen félremagyarázott és rosszul tolmácsolt ünnepi üzenet, egyáltalán az egész Kárpát-medencében békésen és méltósággal, emelt fővel és büszkén hordozott nemzeti szimbólumokkal megünnepelt magyar szabadság, majd a vásárhelyi fekete március felidézése, no és persze a magyarok könnyített visszahonosítása valójában mind csak ürügyként szolgált ahhoz, hogy az ebben érdekeltek ismét kijátsszák, sokadjára, a magyar kártyát. Ám 2011-ben sajnálatos módon a romániai hétköznapi valóság is szította az ultranacionalista tüzet, mégpedig az a társadalmi-gazdasági-erkölcsi krízis, amiért a jelenlegi bukaresti kormányzat nagymértékben felelős. Az az inkompetens és korrupt hatalom, amelynek a „magyar párt”, az RMDSZ szervilis és kitartó támogatója, fenntartója, részese. Nyilvánvaló, hogy ez a fajta politikai cinkosság nemcsak a romániai magyarság soraiban vitte le népszerűsége mélypontjára a parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ-t, hanem a románokban is újragerjesztette azt a zsigeri ellenérzést, ami a történelem során az ismert okokból kialakult bennük minden ellen, ami magyar, ami idegen, ami nem ortodox.
Ilyen közhangulatban szinte természetes, hogy a demokratikus finomhangolásokat alaposan elnyomja a totalitárius, radikális, intoleráns handabandázás. A népszerűség hajszolásában nacionalista húrokat mindig pengetni hajlandó román politikus – akár regáti, akár erdélyi – éjt nappá téve ötletel és demonstrál: az egyik Magyarországot ítéltetné el diplomáciai téren dörgedelmes nyilatkozatokkal, a másik nemzetgyalázásért felköttetné a bábuégető góbét, a harmadik törvénybe iktatná, hogy ne lehessenek polgármesterek vagy parlamenti képviselők azok, akik megkapják a magyar állampolgárságot, a negyediknek a torkán ledugott tanügyi törvény jut az eszébe, és kezdi visszaöklendezni, az ötödiknek a külön magyar bölcsőde, iskola, színház, egyetem, klub stb. szúrja a szemét, a hatodiknak a magyar nyelv hallatán lilul be a feje – de nem sorolhatom fel az összes román politikust, mert ezekből aztán annyi van, hogy részben az ő eltartásukba meg az ő dőzsölésükbe rokkant bele az ország.
Sportnyelven szólva ezt csak kibekkelni lehet. Ha elkezd kilábalni ebből a mocsárból az ország – a politikusok mesterkedései ellenére –, akkor esély van arra, hogy a józanabb hangok elnyomják a hőzöngőkét. De csak esély…
Dénes László
Reggeli Újság (Nagyvárad)
2011. április 1.
Új trió az RMDSZ élén – Borbély Lászlót javasolja politikai alelnöknek, Kovács Pétert, főtitkárnak Kelemen Hunort
Borbély László környezetvédelmi minisztert javasolja a politikai alelnöki, Kovács Péter területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnököt pedig a főtitkári tisztségre az RMDSZ szövetségi elnöke. Kelemen Hunor javaslatairól a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombati, kolozsvári ülésén szavaz.
Interjú Borbély László politikai alelnökjelölttel
Nyílt titoknak számít hónapok óta, hogy ön a politikai alelnöki tisztség várományosa.
– Valóban, Kelemen Hunor szövetségi elnök már akkor felajánlotta a politikai alelnöki tisztséget nekem, amikor eldöntötte, hogy indul az elnöki tisztségért. Nem falrengető újdonság számomra ez a tisztség, kormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnökként eddig is ezt csináltam, ezután is ezt fogom csinálni, ezen felül csak bizonyos külpolitikai feladataim lesznek.
Az ügyvezető elnöki tisztség kettéválasztása politikai alelnöki és főtitkári tisztségre egyébként logikus lépés, így a főtitkárnak több kapacitása marad a szervezési kérdésekkel foglalkozni, míg a politikai alelnök politikai kérdésekben vesz részt a döntéshozatalban.
Ebben a többlépcsős döntéshozatalban új elem a szövetségi elnökség.
– A szövetségi elnökség létrejötte – amely szerintem szintén jó döntés volt – nagyban segíti ezt a többlépcsős döntéshozatalt, hiszen a szövetségi elnökségben jelen van a szövetségi elnök mellett a politikai alelnök, a volt szövetségi elnök, illetve más szervezeti struktúrák is. És nagy nyereség, hogy ezeket a struktúrákat, a területi szervezetek vezetőit, a platformokat jobban bevonjuk a döntéshozatalba, mint ahogyan eddig történt.
- Leendő politikai alelnökként a szövetségi elnök után a politikai kérdésekben a legilletékesebb. Mint ilyent kérdezzük: mi a helyzet a bukaresti kormánykoalícióval?
– Nagyon nehéz időszaknak nézünk elébe. A kormányzati jelenlétet illetően életbevágóan fontos volt a koalíciós protokollum megkötése, és a határidők már ketyegnek, a koalíciós partnereknek ezeket be kell tartaniuk. Itt van máris a nyakunkon az első határidő, a kisebbségi törvényt az ülésszak végéig meg kell szavazni, és következik azután a régióátalakítási törvény is.
- Budapesten, úgy tűnik, az RMDSZ irányában nem oldódott a fagyos légkör.
– Meggyőződésem, hogy ki tudunk alakítani egy modus vivendit a magyar kormánnyal akkor is, ha bizonyos kérdésekben a legmarkánsabban eltér a véleményünk. Ilyen példa az új erdélyi magyar párt megalakulása. A közvéleménykutatások márpedig bennünket igazolnak. Azt, hogy az erdélyi magyarok mélységesen ellene vannak egy új magyar párt megalakulásának.
- Tőkés Lászlót is meg lehet győzni arról, hogy nincs szükség új magyar pártra?
– Tőkés László RMDSZ-színekben megválasztott európai parlamenti képviselő, és neki saját magával kell megbeszélnie elsősorban ezt a tudathasadásos állapotot. De én biztos vagyok abban, hogy megtaláljuk a megegyezés módját vele is, mint ahogyan megtaláltuk két évvel ezelőtt is, az EP-választásokon, a Magyar Összefogás révén.
Interjú Kovács Péter főtitkárjelölttel
- Ön területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnökként az RMDSZ főtitkári posztjának várományosa. Milyen tervekkel vág neki a feladatnak, amennyiben az SZKT megszavazza a jelölését?
– Először is közelebb kell vinni a szervezetet az emberekhez, intenzívebb kommunikációt kell folytatni a közösségekkel, az emberek igényeire kell válaszolni a napi tevékenységben.
- Melyek a fő csapások ebben a tekintetben?
- Az egyik fő irány a területi szervezeteink segítése, hiszen vannak olyan területi szervezeteink, ahol növelni kell a hatékonyságot. A másik csapás: az önkormányzatok – tanácsosainkat, polgármestereinket, alpolgármestereinket jobban be kell kapcsolnunk az RMDSZ szervezeti vérkeringésébe. A harmadik vonulat a társadalomszervezés erősítése, ami erősebb magyar közösségeket eredményezne.
A negyedik irány az ifjúság bevonása a szervezetbe, a fiatalok jelenlétének megerősítése például az önkormányzatokban. És végül, de nem utolsósorban a szervezetkommunikációt kell erősíteni: mind a belső, mind a külső kommunikációt át kívánjuk gondolni, és ez már a választásokra való felkészülés szerves része lesz.
Kelemen Hunor szövetségi elnökké választása után erdélyi konzultációsorozat beindításáról beszélt. Ennek megszervezése, gondolom, a főtitkár feladata is.
– A konzultációsorozat megtervezése folyamatban van, a gyakorlati megvalósítást pedig valahogy úgy kell elképzelni, mint egy nagy közvéleménykutatást, amellyel több százezer emberhez eljutunk. Kapuról kapura menve, a sajtóban, a világhálón és más csatornákon keresztül próbáljuk megtudni, mi az emberek véleménye, hogyan ítélik meg a környezetüket, mit módosítanának mindezen.
A másik nagy projekt idén a népszámlálás, az azzal kapcsolatos tájékoztatás. Vélhetően összekötik a két kampányt.
– Természetesen, hiszen időben is az egyik után azonnal következik a másik. A kettő között az a különbség, hogy a népszámlálási kampányban kiemelt kategóriákat célzunk meg, míg a konzultáció egyformán irányul mind a másfél millió erdélyi magyar felé. A népszámlálási kampányban viszont beazonosítottunk hat olyan kategóriát, amelyeket megpróbálunk megcélozni: a csángókat, a svábokat, a lakótelepi magyarokat, a vegyes házasságokban élő magyarokat, a romákat, akik magyarul beszélnek, valamint szórványtelepüléseken élő magyarokat.
- A főtitkárság leendő munkatársai jórészt vélhetően az ügyvezető elnökség jelenlegi alkalmazottai lesznek. Kikre számít?
– Öt vagy hat főtitkárhelyettessel működik majd a főtitkárság, és az ügyvezető elnökségen jelenleg dolgozó alkalmazottak, osztályvezetők, igazgatók közül mindazoknak a munkájára számítok, akik folytatni akarják az eddig végzett munkát. Formailag az SZKT szavazza meg következő ülésén a főtitkárhelyetteseket, de természetesen nem kell addig várni, hanem a főtitkár javaslata alapján születő ideiglenes szövetségi elnöki kinevezéssel már hétfő reggeltől el lehet kezdeni a munkát.
Új Magyar Szó (Bukarest)
Borbély László környezetvédelmi minisztert javasolja a politikai alelnöki, Kovács Péter területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnököt pedig a főtitkári tisztségre az RMDSZ szövetségi elnöke. Kelemen Hunor javaslatairól a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombati, kolozsvári ülésén szavaz.
Interjú Borbély László politikai alelnökjelölttel
Nyílt titoknak számít hónapok óta, hogy ön a politikai alelnöki tisztség várományosa.
– Valóban, Kelemen Hunor szövetségi elnök már akkor felajánlotta a politikai alelnöki tisztséget nekem, amikor eldöntötte, hogy indul az elnöki tisztségért. Nem falrengető újdonság számomra ez a tisztség, kormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnökként eddig is ezt csináltam, ezután is ezt fogom csinálni, ezen felül csak bizonyos külpolitikai feladataim lesznek.
Az ügyvezető elnöki tisztség kettéválasztása politikai alelnöki és főtitkári tisztségre egyébként logikus lépés, így a főtitkárnak több kapacitása marad a szervezési kérdésekkel foglalkozni, míg a politikai alelnök politikai kérdésekben vesz részt a döntéshozatalban.
Ebben a többlépcsős döntéshozatalban új elem a szövetségi elnökség.
– A szövetségi elnökség létrejötte – amely szerintem szintén jó döntés volt – nagyban segíti ezt a többlépcsős döntéshozatalt, hiszen a szövetségi elnökségben jelen van a szövetségi elnök mellett a politikai alelnök, a volt szövetségi elnök, illetve más szervezeti struktúrák is. És nagy nyereség, hogy ezeket a struktúrákat, a területi szervezetek vezetőit, a platformokat jobban bevonjuk a döntéshozatalba, mint ahogyan eddig történt.
- Leendő politikai alelnökként a szövetségi elnök után a politikai kérdésekben a legilletékesebb. Mint ilyent kérdezzük: mi a helyzet a bukaresti kormánykoalícióval?
– Nagyon nehéz időszaknak nézünk elébe. A kormányzati jelenlétet illetően életbevágóan fontos volt a koalíciós protokollum megkötése, és a határidők már ketyegnek, a koalíciós partnereknek ezeket be kell tartaniuk. Itt van máris a nyakunkon az első határidő, a kisebbségi törvényt az ülésszak végéig meg kell szavazni, és következik azután a régióátalakítási törvény is.
- Budapesten, úgy tűnik, az RMDSZ irányában nem oldódott a fagyos légkör.
– Meggyőződésem, hogy ki tudunk alakítani egy modus vivendit a magyar kormánnyal akkor is, ha bizonyos kérdésekben a legmarkánsabban eltér a véleményünk. Ilyen példa az új erdélyi magyar párt megalakulása. A közvéleménykutatások márpedig bennünket igazolnak. Azt, hogy az erdélyi magyarok mélységesen ellene vannak egy új magyar párt megalakulásának.
- Tőkés Lászlót is meg lehet győzni arról, hogy nincs szükség új magyar pártra?
– Tőkés László RMDSZ-színekben megválasztott európai parlamenti képviselő, és neki saját magával kell megbeszélnie elsősorban ezt a tudathasadásos állapotot. De én biztos vagyok abban, hogy megtaláljuk a megegyezés módját vele is, mint ahogyan megtaláltuk két évvel ezelőtt is, az EP-választásokon, a Magyar Összefogás révén.
Interjú Kovács Péter főtitkárjelölttel
- Ön területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnökként az RMDSZ főtitkári posztjának várományosa. Milyen tervekkel vág neki a feladatnak, amennyiben az SZKT megszavazza a jelölését?
– Először is közelebb kell vinni a szervezetet az emberekhez, intenzívebb kommunikációt kell folytatni a közösségekkel, az emberek igényeire kell válaszolni a napi tevékenységben.
- Melyek a fő csapások ebben a tekintetben?
- Az egyik fő irány a területi szervezeteink segítése, hiszen vannak olyan területi szervezeteink, ahol növelni kell a hatékonyságot. A másik csapás: az önkormányzatok – tanácsosainkat, polgármestereinket, alpolgármestereinket jobban be kell kapcsolnunk az RMDSZ szervezeti vérkeringésébe. A harmadik vonulat a társadalomszervezés erősítése, ami erősebb magyar közösségeket eredményezne.
A negyedik irány az ifjúság bevonása a szervezetbe, a fiatalok jelenlétének megerősítése például az önkormányzatokban. És végül, de nem utolsósorban a szervezetkommunikációt kell erősíteni: mind a belső, mind a külső kommunikációt át kívánjuk gondolni, és ez már a választásokra való felkészülés szerves része lesz.
Kelemen Hunor szövetségi elnökké választása után erdélyi konzultációsorozat beindításáról beszélt. Ennek megszervezése, gondolom, a főtitkár feladata is.
– A konzultációsorozat megtervezése folyamatban van, a gyakorlati megvalósítást pedig valahogy úgy kell elképzelni, mint egy nagy közvéleménykutatást, amellyel több százezer emberhez eljutunk. Kapuról kapura menve, a sajtóban, a világhálón és más csatornákon keresztül próbáljuk megtudni, mi az emberek véleménye, hogyan ítélik meg a környezetüket, mit módosítanának mindezen.
A másik nagy projekt idén a népszámlálás, az azzal kapcsolatos tájékoztatás. Vélhetően összekötik a két kampányt.
– Természetesen, hiszen időben is az egyik után azonnal következik a másik. A kettő között az a különbség, hogy a népszámlálási kampányban kiemelt kategóriákat célzunk meg, míg a konzultáció egyformán irányul mind a másfél millió erdélyi magyar felé. A népszámlálási kampányban viszont beazonosítottunk hat olyan kategóriát, amelyeket megpróbálunk megcélozni: a csángókat, a svábokat, a lakótelepi magyarokat, a vegyes házasságokban élő magyarokat, a romákat, akik magyarul beszélnek, valamint szórványtelepüléseken élő magyarokat.
- A főtitkárság leendő munkatársai jórészt vélhetően az ügyvezető elnökség jelenlegi alkalmazottai lesznek. Kikre számít?
– Öt vagy hat főtitkárhelyettessel működik majd a főtitkárság, és az ügyvezető elnökségen jelenleg dolgozó alkalmazottak, osztályvezetők, igazgatók közül mindazoknak a munkájára számítok, akik folytatni akarják az eddig végzett munkát. Formailag az SZKT szavazza meg következő ülésén a főtitkárhelyetteseket, de természetesen nem kell addig várni, hanem a főtitkár javaslata alapján születő ideiglenes szövetségi elnöki kinevezéssel már hétfő reggeltől el lehet kezdeni a munkát.
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. április 1.
Kelemen: az RMDSZ-nél nincs mit kivizsgálnia a magyar kormánynak
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnél nincs mit keresnie a magyar kormány megbízottjainak, hiszen az RMDSZ soha egyetlen fillérnyi támogatást sem kapott Magyarországról - szögezte le kérdésünkre Kelemen Hunor.
Hozzátette, a magyar-román kormányközi megállapodás alapján működő Iskola Alapítvány, illetve az információs irodák kapnak magyarországi támogatást, ezekkel a közpénzekkel pedig minden évben elszámolnak az összegek kezelői. Rámutatott, a kivizsgálók semmilyen kivetnivalót nem találtak a pénzek felhasználásának módját illetően.
Mint ismeretes, tegnap Budai Gyula magyarországi elszámoltatási kormánybiztos azt nyilatkozta, a magyar kormány által a határon túli magyar szervezeteknek és egyéb intézményeknek nyújtott állami támogatások ügyében is kivizsgálást kezdeményez.
Budai nyilatkozatát Tőkés László felhívása előzte meg: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felszólította az RMDSZ-t, hogy “haladéktalanul adjon számot a romániai magyar közösségnek az általa kezelt és felhasznált, elköltött és elosztott román és magyar költségvetési pénzekről”.
Az EP alelnöke nyilatkozatában továbbá azt szorgalmazta, hogy a magyar kormány Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos egy határon túli elszámoltatási kormánymegbízottat is nevezzen ki, aki a “feltételezett külhoni támogatási pénzeket volna hivatott elszámoltatni, illetve a határ túloldalán elkövetett pénzügyi visszaéléseknek járna utána”
Kelemen szerint Tőkés kijelentéseivel nyomást próbál gyakorolni a magyar kormányra. Elmondta, ha nem ismerné Tőkést, akkor értetlenül állna ennek kijelentései előtt. Hozzátette, Tőkés jobban tenné, ha nem vádaskodna, hiszen éppen az általa vezetett EMNT kap több 100 millió forintos támogatást demokrácia központjai létrehozására.
Transindex.ro
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnél nincs mit keresnie a magyar kormány megbízottjainak, hiszen az RMDSZ soha egyetlen fillérnyi támogatást sem kapott Magyarországról - szögezte le kérdésünkre Kelemen Hunor.
Hozzátette, a magyar-román kormányközi megállapodás alapján működő Iskola Alapítvány, illetve az információs irodák kapnak magyarországi támogatást, ezekkel a közpénzekkel pedig minden évben elszámolnak az összegek kezelői. Rámutatott, a kivizsgálók semmilyen kivetnivalót nem találtak a pénzek felhasználásának módját illetően.
Mint ismeretes, tegnap Budai Gyula magyarországi elszámoltatási kormánybiztos azt nyilatkozta, a magyar kormány által a határon túli magyar szervezeteknek és egyéb intézményeknek nyújtott állami támogatások ügyében is kivizsgálást kezdeményez.
Budai nyilatkozatát Tőkés László felhívása előzte meg: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felszólította az RMDSZ-t, hogy “haladéktalanul adjon számot a romániai magyar közösségnek az általa kezelt és felhasznált, elköltött és elosztott román és magyar költségvetési pénzekről”.
Az EP alelnöke nyilatkozatában továbbá azt szorgalmazta, hogy a magyar kormány Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos egy határon túli elszámoltatási kormánymegbízottat is nevezzen ki, aki a “feltételezett külhoni támogatási pénzeket volna hivatott elszámoltatni, illetve a határ túloldalán elkövetett pénzügyi visszaéléseknek járna utána”
Kelemen szerint Tőkés kijelentéseivel nyomást próbál gyakorolni a magyar kormányra. Elmondta, ha nem ismerné Tőkést, akkor értetlenül állna ennek kijelentései előtt. Hozzátette, Tőkés jobban tenné, ha nem vádaskodna, hiszen éppen az általa vezetett EMNT kap több 100 millió forintos támogatást demokrácia központjai létrehozására.
Transindex.ro