Helyén marad a kormány
Nem fogadta el a parlament az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt szerdán, így helyén marad az Emil Boc vezette kormány. Az ellenzéknek 236 igen szavazatot kellett volna összegyűjtenie a kormány megbuktatásához, ám nemhogy ez nem sikerült, de még a voksolásban is csak 216 honatya vett részt. A kormánypártok törvényhozóinak többsége nem élt szavazati jogával. Az este 23 órakor véget ért ülést egy Orbán Viktornak tulajdonított nyilatkozaton való heves vitatkozás jellemezte, mely szerint a magyar miniszterelnök március 15. üzenetében állítólag arról beszél, hogy Erdélyt elvették Magyarországtól, ugyanakkor autonómia-törekvéseket támogató kijelentéseket tett.
A Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt politikusai hevesen bírálták a kormányt, hogy az nem határolódik el a magyar kormányfő kijelentéseitől. Az ülést többször is megszakították, amikor az ellenzéki politikusok az üzenetbe foglaltak közös nyilatkozatban való elítélését követelték.
A vitán Emil Boc kormányfő higgadtságra intette a honatyákat, mint mondta nem szabad első felindulásból hitelt adni a téves információknak, majd egy dokumentumot lobogtatva közölte: a magyar üzenet semmi olyasmit nem tartalmaz, amit az ellenzéki politikusok állítanak. Ugyanakkor azzal vádolta meg az ellenzéket, hogy mindössze így akarják összeugrasztani a kormányzó a Demokrata Liberális Pártot az RMDSZ-el a kormány megbuktatása érdekében.
Orbán Viktor ünnepi üzenetében egyébként a román média tájékoztatásával ellentétben nincs szó autonómia-törekvésekről, sem pedig Erdély elveszítéséről.
A dokumentum szerint a kormányfő úgy fogalmazott: „A nemzet ünnepe mindig alkalom arra is, hogy számvetést készítsünk a nemzet állapotáról. Mit értünk el? Jó úton haladunk-e? Az elmúlt években kétségek között ünnepeltük. Hosszú idő után most ismét felszabadultan köszönthetjük a tavaszt”. Továbbá: „Magyarország nagyot változott, és most a megújulás hónapjait éli. Sok még a teendőnk, örökségünk embert próbáló feladatok elé állított valamennyiünket. Voltak olyan teendőink, amelyekkel nem tudtunk és nem is akartunk várni. Megalapítottuk a nemzeti összetartozás napját, és lehetővé tettük a határon túl élő magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését a szülőhely elhagyása nélkül.”
A bizalmatlansági indítvány vitáján heves indulatokat gerjesztett az is, hogy március 15-én Csíkszeredában Csibi Barna felakasztott egy Avram Iancut ábrázoló szalmabábút. Emil Boc erre azzal reagált, hogy az ügyben a hatóságok kell a dolgukat tegyék. Az „akasztás” miatt egyébként eljárás indult diszkriminációra való uszítás miatt.
Az ellenzéki indítvány a szavazáson mindössze 216 szavazatot kapott, így a kormány a helyén marad, a munkatörvény pedig elfogadottnak tekinthető.
A Boc-kabinet kevesebb mint egy év alatt immár az ötödik bizalmi szavazást élte túl. A kormány álláspontja szerint a módosított munkatörvénykönyv - amelyet a Nemzetközi Valutaalap szorgalmazott - egyebek mellet rugalmasabbá teszi a munkaerőpiacot és visszaszorítja a feketemunkát, a tervezet azonban az ellenzék és a szakszervezetek elégedetlenségét váltotta ki, a többi közt amiatt, hogy a munkáltatók könnyebben elbocsáthatják alkalmazottjaikat és határidős munkaszerződéseket is bevezethetnek. Krónika (Kolozsvár)

Semjén: az RMDSZ-nek változtatnia kell az egyenlő távolságtartás elvén
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) változtatnia kell a magyarországi pártokkal szemben alkalmazott egyenlő távolságtartás elvén a jobb együttműködés érdekében – jelentette ki Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, aki a KDNP elnökeként nyilatkozott erről a kérdésről.
A magyar politikussal a Hargita Népe című csíkszeredai napilap közölt interjút szerdán. Arra a felvetésre, hogy az RMDSZ új elnöke, Kelemen Hunor megígérte, rendezi a Fidesz és a romániai magyar szervezet kapcsolatát, és beindult-e már ez a folyamat, Semjén kijelentette: az új kezdet mindenkinek adott. “Mi mindenkivel nagyon szívesen együttműködünk annak érdekében, hogy a magyarság érdekei minél jobban képviselve legyenek” – mondta a politikus.
Ugyanakkor hozzátette – és hangsúlyozta, hogy a KDNP elnökeként mondja ezt -, azRMDSZ által vallott egyenlő távolságtartás elvével nem értenek egyet. Rámutatott: a Fidesz és a KDNP az Európai Néppárt tagja, Romániából pedig ennek a politikai családnak az RMDSZ, Tőkés László és a Demokrata Liberális Párt (PD-L) a tagjai. “Ha egy pártcsalád tagjai vagyunk, akkor miért tartana az RMDSZ tőlünk is és a szocialistáktól is egyenlő távolságot? Ezen az elven változtatni kell egy jobb együttműködés érdekében” – mondta Semjén Zsolt.
Kelemen Hunort február végén választották meg az RMDSZ élére, miután az RMDSZ elnöki posztját tizennyolc évig betöltő Markó Béla nem vállalt újabb mandátumot. Kelemen közvetlenül megválasztása után úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy szoros kapcsolatokra és partnerségre törekszik a magyar kormánnyal, a kormányzó pártokkal. Az RMDSZ elnöke kedden Semjén Zsolttal és Tőkés Lászlóval együtt vett részt a március tizenötödikei erdélyi központi ünnepségen, amelyet Csíkszeredában rendeztek meg. erdon.ro

Az autonómia forradalma
Az önrendelkezés fontosságát hangsúlyozták a március 15-i ünnepségek szónokai
„Az erdélyi magyarság számára a következő esztendők az önrendelkezésről, a régiókról, az autonómiáról szólnak, a magyarságnak ma ugyanúgy össze kell fognia, mint az 1848-as forradalom és szabadságharc idején” – jelentette ki tegnapi, március tizenötödikei ünnepi beszédében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
A székely zászló felvonásával kezdődtek tegnap a csíkszeredai főtéren az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 163. évfordulója alkalmából szervezett erdélyi központi ünnepségek. A megyeháza előtt tartott rendezvényen részt vett többek között Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, valamint a történelmi Székelyföldet alkotó három megye – Hargita, Kovászna és Maros – tanácsának elnöke.
A következő évek az autonómiáról szólnak
Az erdélyi magyarság számára a következő esztendők az önrendelkezésről, a régiókról, az autonómiáról szólnak, a magyarságnak ma ugyanúgy össze kell fognia, mint az 1848-as forradalom és szabadságharc idején – mondta ünnepi beszédében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
A művelődésügyi miniszteri tisztséget is betöltő politikus hangsúlyozta: ma már természetes, hogy Székelyföldön szabadon lehet ünnepelni március 15-ét, de huszonegy évvel ezelőtt ez nem volt természetes. Felhívta a figyelmet, hogy a magyarságnak folytatnia kell harcát az autonómiáért, nem valaki ellen, hanem saját jövője érdekében. „Nem a vesztesek, hanem a győztesek útját akarjuk választani, hogy mi magunk mondhassuk meg, milyen legyen a jövő” – fogalmazott Kelemen.
„A nemzet iránti hűségben nincs különbség köztünk”
Létezhet számtalan véleménykülönbség, lehetnek személyes ütközéseink, különböző felfogásaink, de a nemzet szolgálatában, a nemzet iránti hűségben nem lehet különbség köztünk – fogalmazott Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes.
Kifejtette, csak akkor van megmaradás, ha a nemzetépítés, az országépítés gondolata a közösségépítéssel együtt jár. „Csak akkor van megmaradás, ha Magyarországon és Erdélyországban is építjük a magyar közösséget, mindazt, amit a magyar élet jelent” – hangoztatta.
Tanácselnöki eskütételek
A három székelyföldi megye vezetői ezután együtt vonultak a főkonzulátushoz, ahol családjukkal együtt letették a magyar állampolgársági esküt. „Azzal, hogy mi, a székelyföldi önkormányzati vezetők egyszerre kértük a magyar állampolgárságot, jelezni akartunk. Az állampolgárság számunkra elsősorban érzelmi kérdés: a magyar himnusz hallatán mindig elszorul az ember torka, ma ez a szorítás kicsit erősebb volt. Mi, székelyek mindig egy kicsit arccal Budapest felé éltünk: ez a kapcsolat most már hivatalos formát is kapott. Az a fontos, hogy magyar állampolgárként is Székelyföldön és Székelyföldért éljünk és dolgozzunk” – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna megyei tanácselnök.
Főhajtás Nyerges-tetőn
A déli órákban Nyerges-tetőre vonult az emlékező gyülekezet, hogy az 1849. augusztus elsejei harcokban elhunyt székely forradalomárok tiszteletére felállított kőoszlopnál elhelyezzék a kegyelet koszorúit. „Az összefogás szükségessége és a kishitűség legyőzése az 1848–49-es magyar szabadságharc és forradalom legfontosabb tanulságai” – vont párhuzamot ünnepi beszédében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Hozzátette: a romániai magyaroknak 1989-ben kezdődött a huszonegy éve tartó szabadságharca. Utalt arra, hogy 1990-ben még elképzelhetetlen volt a románok számára, hogy egy gyógyszertáron magyar felirat jelenjen meg. Hangsúlyozta, hogy azóta természetes a magyar feliratok jelenléte Romániában, akárcsak a szabad nyelvhasználat.
Megvalósult az „Unió”
Délután a csíkszeredai Vár térre költöztek az ünnepségek, melyeken Kelemen Hunor és Semjén Zsolt melett felszólalt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke is. „Egy a múltunk, a jövőnk is egy legyen!” – hangsúlyozta a szónok, aki felszólította a Kárpát-medencei magyarságot, hogy legyen hű önmagához, vállalja sorsát, önazonosságát.
Kifejtette: az anyaország és Erdély egykori „uniója” a nemzeti közakarat révén ismét megvalósulóban van azáltal, hogy „Erdélyország” az Európai Unió része lett, és Magyarországon nemzetpolitikai fordulat következett be.
Felakasztotta Avram Iancut a Székely Gárda alapítója
Sajátosan ünnepelte március 15-ét egy nappal korábban, hétfőn Csíkszeredában a Székely Gárda egyik alapítótagja. Csibi Barna ellen tegnap vizsgálódni kezdett a csendőrség, amiért egy általa tájékoztató jellegűnek nevezett akció keretében Avram Iancu-szalmabábot akasztott fel a városközpontban. Elmondása szerint az erdélyi falvakban elkövetett magyarellenes mészárlások miatt népirtás vádjával „kötél általi halálra ítélte” a móc vezért, majd szimbolikusan végre is hajtotta az ítéletet.
A jelenetet csak néhány járókelő nézte végig, ám mivel gyerekek is voltak köztük, a csendőrség a gyermekvédelmi hatósághoz fordult az ügyben. A Konzervatív Párt tegnap közleményben követelte, hogy a hatóságok indítsanak vizsgálatot Csibi ellen, illetve fosszák meg a köztisztviselői állásától. A Székely Gárda alapítója ugyanis „civilben” az adóhatóság alkalmazottja.
Boc az RMDSZ-t dicséri március 15-i üzenetében
A nemzeti kisebbségek általában, így az erdélyi magyarság is szellemi gazdagság forrását jelentik Románia számára, amit értékesíteni kell az ország kulturális kincsének kiteljesítése érdekében – írta március 15-i köszöntő üzenetében Emil Boc miniszterelnök.
Szerinte a román-magyar kapcsolatoknak az elmúlt években való megerősítése bölcsességről, nyitottságról tanúskodik, és az idén is románok és magyarok együtt fejezik ki közös óhajukat, hogy egyetértésben építsék az európai jövőt. Rámutatott: az RMDSZ megbízható és komoly partnerként járult hozzá romániai szerkezeti reformok elfogadásához és végrehajtásához. Új Magyar Szó (Bukarest)

Pártos ünneplés Erdély-szerte
Ünnepi hangulatban, de korántsem feszültségektől mentesen telt március 15-e Erdélyben. Több városban külön ünnepeltek a magyar szervezetek, Kézdivásárhelyen viszont egységesen hátat fordítottak a civilek a politikusoknak.
Marosvásárhely: párhuzamos megemlékezések
Több helyszínre is ünnepi rendezvényt szerveztek tegnap Marosvásárhelyen: emiatt kevesen jelentek meg a városi RMDSZ-tagszervezet és az MPP által szervezett megemlékezésen. Népesebb közönség csak a délutáni, megyei RMDSZ által rendezett ünnepségen volt. Az idei megemlékezést az tette különlegessé, hogy most először piros-fehér-zöld szalaggal díszített koszorúkat helyezhettek el az ünneplők a hadsereg tulajdonában lévő Görög-ház falára.
Itt emléktábla emlékeztet arra, hogy Petőfi Sándor innen indult a segesvári csatába. Andrássy Árpád, a 7-es Számú Általános Iskola igazgatója a tanulók és a pedagógusok nevében kérvényezte a hadügyminisztériumtól a koszorúzást, az illetékesek pedig, a magyar nemzeti ünnepre való tekintettel, jóváhagyták a megemlékezést.
Az RMDSZ szervezésében a székely vértanúk emlékművénél Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke nyitotta meg az ünnepi szónoklatok sorozatát, aki az összetartozás, a szülőföld iránti szeretet, a „feltöltekezés napjának” nevezte március idusának ünnepét. Traian Băsescu üzenetét Szabó Árpád, alelnök, míg Emil Boc miniszterelnök szavait Bárczi Győző alprefektus tolmácsolta.
A megemlékezésen részt vett Füzes Oszkárné Bajtai Erzsébet. A magyar nagykövet felesége Schmitt Pál üdvözletét hozta, illetve felolvasta Orbán Viktor üzenetét. Bajtai hangsúlyozta: most a magyar nemzet „demokratikus egyesítése folyik”, de ez a folyamat – emlékeztetett a szónok – ugyanakkor „harc is, amit békésen kell megvívni”.
Csegzi Sándor alpolgármester a magyarság korszerű gondolkodását emelte ki beszédében, az elöljáró úgy fogalmazott: a történelmi viszontagságokon a haladó világlátás segítette túl a magyar nemzeti közösséget. Az MPP, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a református és az unitárius egyház, valamint a Siculitas Egyesület a Petőfi-szobornál külön ünnepelt. A rendezvényen jelentős számban vettek részt a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelképeit és a Magyar Gárda egyenruháját viselő demonstrálók is, akik árpádsávos zászlókkal tüntettek.
Kézdivásárhely: hitelüket vesztették
A Kovászna megyei kisvárosban a Gábor Áron téren népes közönség gyűlt össze a nemzeti ünnep tiszteletére: becslések szerint 10 ezer ember volt kíváncsi a helyi iskolák, a környező falvak és a 15. székely határőr-gyalogezred hagyományőrző csoportjainak a bevonulására. A kulturális műsor végén azonban, amikor a politikai szónoklatok kezdődtek, harmadára csökkent a résztvevők száma: vélhetően a napokban kirobbant korrupciós botrány miatt fordítottak hátat a civilek a politikusoknak.
A helyi önkormányzatot Szarvadi József alpolgármester képviselte, aki beszédében az egységet, a közösen kiharcolt eredményeket nevezte az 1848-as forradalom legfontosabb hozadékának, a jelen legfontosabb örökségének. Bardócz Csaba református lelkész, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kézdivásárhelyi elnöke a márciusi ifjak szellemét idézve 12 pontban foglalta össze, hogy 2011. március 15-én mit kíván Kézdiszék.
Beszédében utalt Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester korrupciós ügyére is, amikor kifejtette: „kívánjuk, hogy vezetőink ne a pártért és saját érdekeikért, hanem az emberekért, értünk cselekedjenek”. Bokor Tibor RMDSZ-es szenátor a magyar nemzet szabadságszeretetéről és az összefogás erejéről beszélt. Sepsiszentgyörgyön mintegy hatezer ember ünnepelt, a kézdivásárhelyinél érezhetően derűsebb, bizakodóbb hangulatban.
Jelentős számú közönség kísérte figyelemmel az egész napos programsorozatot. Beszédet mondott Tamás Sándor háromszéki tanácselnök, aki a nemzetek közötti összefogás fontosságára, a lengyel–magyar barátság felemelő példájára és Székelyföld forradalmi örökségére emlékeztetett. Sajátos szempontból emlékezett Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki kifejtette: „miközben emlékezünk a harcban jeleskedő ifjak tetteire, sokszor megfeledkezünk azokról a nőkről, akik kitartóan hazavárták férjüket a harcokból, akik odaadták az utolsó kanalakat is a házból, hogy legyen miből Gábor Áron ágyút öntsön.
Azokról a nőkről, akik eltemették szeretteiket, akik megözvegyülten a forradalom áldozataiként éltek keserves életet, nevelték árva gyermekeiket, és akik a jövő nemzedékek számára átmentették a szabadság nemes eszméjét”. Az elöljáró hozzátette: 1848-ban is fontos kérdés volt Erdély ügye, akkor is a nemzet politikai egysége lebegett mind a budapesti forradalmárok, mind a székelyföldi szabadságharcosok szeme előtt.
Most újra olyan időszakot élünk – fogalmazott az elöljáró – amikor, a 12 pontban megfogalmazott kérésnek megfelelően, egyfajta unió jön létre Erdély és Magyarország között. Most a kettős állampolgárság intézménye teremt hidat az emberek között.
Kolozsvár: kalács és tea
A Szamos-parti városban családias hangulatú ünnepség zajlott tegnap. A Biasini szálloda előtt László Attila alpolgármester szónokolt. „Sajnos nem mindig tudunk felhőtlenül ünnepelni. Mindig vannak, voltak és lesznek olyanok, akik szívesen zavarják meg mások közös örömét. Annak idején Petőfiék is szembesültek azzal, hogy forradalmi ünnepüket megzavarták, és nekünk kolozsváriaknak sem ismeretlen ez a jelenség.
De mi az ünneprontókat, zavargókat lenézzük és megvetjük. Ezen az ünnepen lehet megidézni és felidézni de beidézni, és felróni nem” – mondta a politikus, aki hangsúlyozta: senki sem szabhatja meg, hogyan ünnepeljen a magyar közösség. Kelemen Hunor kulturális miniszter üdvözlő levelét Molnos Lajos költő tolmácsolta. A tárcavezető levelében arra emlékeztette a kolozsváriakat: húsz éve szabad ünnep március 15-e, ám a történelmi évforduló üzenete elhalványulhat.
Az egykori forradalomnak új értelmet adott az 1989-es romániai rendszerváltás, Kelemen Hunor úgy véli, azóta az erdélyi magyarság a fennmaradásért folytatott küzdelemben él. A kolozsváriak a Deák Ferenc utcában levő Bem-emléktábla előtt is lerótták kegyeletüket tegnap: a résztvevőket egy szelet kaláccsal és meleg teával vendégelték meg a szervezők.
Szatmár: román–magyar béke
A román–magyar megbékélés jegyében zajlottak az ünnepségek Szatmár megyében. Erdődön szinte több román, mint magyar nemzeti szalagos koszorú került tegnap Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szobrának talapzatára. Huszonegy évvel az atrocitásokig fajuló etnikai zavargások után teljes egyetértésben ünnepelték a márciusi forradalmat a helyi románok és magyarok.
A koszorúzáson megjelentek az önkormányzat román tagjai, és a többségében román fiatalokból álló fúvószenekar Cacu Mircea karnagy vezényletével megzenésített Petőfi-verseket adott elő. A megyei tanács liberális alelnöke, Ştef Adrian is beszédet mondott, közösen koszorúzott a két magyarországi testvértelepülés, Szakoly és Napkor vezetőivel.
A megyeszékhelyen, Szatmárnémetiben Schönberger Jenő katolikus püspök és Kovács Sándor református esperes imájával kezdődött a megemlékezés. A helyi felszólalók mellett beszédet mondott Tilki Attila Fehérgyarmat polgármestere, a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke is. Az ünnepi hangulatot a Bartók Béla kórus fellépése, valamint a Harag György Társulat előadása biztosította.
Nagyenyed: diákoknak szólt
A civileké volt a főszerep Nagyenyeden: az ünnepi műsort a Bethlen Gábor Kollégium diákjai nyitották meg. A forradalom előtt tisztelgők meghallgatták a középiskolások számára kiírt Pápai Páriz Ferenc-pályázat értékelését. Szőcs Ildikó igazgató a magyar forradalom jelentőségét méltatta, beszédet mondott Kováts Krisztián megyei RMDSZ-elnök is. A kollégiumi megemlékezést Boros Emese népdalénekes műsora egészítette ki. A tisztelet virágait a vártemplomban található Széchenyi István- domborműnél helyezték el a résztvevők.
Székelyudvarhely: megköszönték
Tegnap a Márton Áron téren emlékeztek a székelyudvarhelyiek. Beszédet mondott Ladányi László, Hargita megye prefektusa, Bunta Levente polgármester és Mátyás Károly főesperes is. Koszorúztak a magyar politikai szervezetek helyi képviselői, a civil szervezetek tagjai, az iskolák, illetve művelődési intézmények vezetői is. Mátyás Károly katolikus főesperes beszédében kiemelte, hogy az emberi szabadság külön ünnepnapot érdemel.
Sokszor nehezebb feladat az egyéni szabadság kivívása, mint egy közösség szabadságáért harcba szállni – emlékeztetett az egyházi elöljáró – mert nehéz feladni az önös érdekeket. Bunta Levente köszönetet mondott a magyar államnak a magyar állampolgárság biztosításáért. A politikus úgy vélte: fontos, hogy úgy lehetnek magyar állampolgárok az erdélyiek, hogy nem kell elhagyniuk szülőföldjüket. Bunta kitért továbbá arra: a mindenkori magyar kormány felelős az erdélyiek egységéért.
Nagyvárad: pártos emlékezők
A párhuzamos ünneplés jegyében telt március 15-e Nagyváradon is. Ünnepi megemlékezést, koszorúzást tartottak a rogériuszi református templom melletti honvédemlékhelyen, Rulikowszky Kázmér síremlékénél, Nicolae Bălcescu és Szacsvay Imre szobránál, majd huszárok, cserkészek vonultak végig a Fő utcán a Petőfi szoborig. Az RMDSZ politikusai – Kis Sándor, a Bihar megyei tagszervezet elnöke, Bíró Rozália alpolgármester – az összefogás és a forradalmi örökség fontosságára hívták fel a figyelmet.
A magyar nemzeti ünnepen a helyi román politikai élet szereplői is képviseltették magukat, Traian Băsescu államelnök üzenetét Gavril Ghilea prefektus olvasta fel. Az EMNT is több helyszínen volt jelen: a szervezet által rendezett ünnepségek díszvendégeként Pelczné Gáll Ildikó európai parlamenti képviselő, a Fidesz alelnöke volt jelen Nagyváradon. Új Magyar Szó (Bukarest)

Elítélte Kelemen Hunor és Tőkés László az Avram Iancu-bábu akasztását
Elítélte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Tőkés László EMNT elnök, az Európai Parlament alelnöke az Új Magyar Gárda Mozgalom Győri Wass Albert Zászlóalj Székely Szakasza vezetőjének, Csibi Barnának magánakcióját, aki gárdista egyenruhában tegnapelőtt "kivégezte" Avram Iancut, a román felkelők vezetőjét mintázó bábut.
Tőkés László kijelentette, ez a stílus az arab országokra jellemző. Hangsúlyozta, a magyarság nem mások ellenében ünnepel március 15-én.
Kelemen Hunornak nem volt tudomása a történtekről, azonban hangsúlyozta, amennyiben ez valóban megtörtént, úgy sajnálatosnak tartja az esetet.
Az ügyet jelenleg a Hargita megyei csendőrség vizsgálja ki, amely értesíti a Gyermekvédelmi Hatóságot is, mivel az "akasztást" gyermekek is végignézték. (realitatea) Transindex.ro

Cirkusz a parlamentben
Úgy tűnt, az eddig megszokott módszerrel, a kormánypárti képviselők padhoz kötésével elbukik a bizalmatlansági indítvány, Emil Boc és társai a kormányzásban vagy folytatják országlásukat, vagy a nagy Kormányos kénye-kedve szerint lemondanak, és átadják a hatalmat egy új, független szakértőnek kikiáltott miniszterelnöknek.
De a nacionalizmus szent érzése fölülkerekedett a praktikus megoldáson, és Puiu Haşotti képében beütött az istennyila a parlamentbe. A liberális képviselő Crin Antonescu egész napos uszítása után, miszerint Kövér László után Orbán Viktor is Erdély anyaországhoz való csatolását serkentő kijelentéseket tett volna, tiltakozó nyilatkozat elfogadását javasolta, s ezzel felborult az ülés rendje. A kormánykoalíció zavartan kereste a kiutat, nem volt ínyére a napirend-módosítás. Roberta Anastase fenyegetőzött, távozik, ha nem vezetheti az ülést, az ellenzék diadalt ült, kéjesen élvezte a hatalmi körökben keltett zavart. Közben Borbély Károly, az RMDSZ egyik ifjú titánja egyik tévéstúdióban a szövetség, Orbán Viktor és kormánya közti feszültségeket ecsetelte, s megtette, amit mostanság okosabb társai nem szoktak, papagájként ismételgette Traian Băsescu emlékezetes mondatait, miszerint ők igazán nem akarnak több autonómiát a Székelyföldnek sem, mint Caracalnak. Markó Béla a parlament pulpitusáról hazaszeretetét bizonygatta, s Frunda okos ügyvédként mentette a menthetőt, Emil Boc szabályosan elmenekült, valószínű, telefonált, utasításokat várt a Cotroceni-palotából. Nagy későre elmondta, Orbán Viktor hivatalos üzenetében semmi elítélésre okot adó mondat nem szerepel. Valójában hatalmas blöff volt a liberálisok kavarta cirkusz, Kövér László annyit mondott: a magyar kormány támogatja az erdélyi magyarság autonómiaigényeit, beleértve a területi autonómiát is, Orbán meg azt üzente: ,,most tovább törlesztjük tartozásunkat a nemzet felé". Ami Haşotti és társai szemében Erdély Magyarországhoz való csatolását jelenti. A nacionalista kártya bejött. Két-három órán keresztül a parlamentben habzó szájjal szidhatták Magyarországot, Kövér Lászlót, Orbán Viktort. Cirkusz volt a javából, nevetséges, csak kacagni nem lehetett. Tovább villog a magyar kártya, melegedik tök ász, makk ász, rőzséjük füstje bármikor elfedi az ország bajait.
Simó Erzsébet, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hőzöngők és józanok
A magyar állam bukaresti külképviselete elé március 15-ére, a magyarság nemzeti ünnepére tervezett, a magyarországi balliberális média szabadságát féltő demonstrációra senki sem volt kíváncsi azokon kívül, akik szervezték. A mintegy kéttucatnyi piros-fehér-zöld kokárdás sajtós és megélhetési aggódó bekötött szájjal rázogatta az Új Magyar Szó című központi RMDSZ-lap aznapi, fehér címlapos számát. A magyar nagykövetség a nemzeti ünnepre való tekintettel zárva volt, a diplomaták Erdélyben ünnepeltek, az alkalmazottak szabadnaposak voltak, így az egész akció merő öngerjesztő provokációnak tűnt. A nem létező magyar sajtócenzúra eltörlését követelő bukaresti demonstrációra vélhetőleg a magyarországi baloldali ellenzék sugallatára került sor, hiszen ugyanerre a napra időzítettek egyéb hasonló tüntetéseket egyes európai városokban, illetve Budapesten, Romániai Egyesületének támogatását is, ám a marosvásárhelyi székhelyű szakmai szervezet igazgatótanácsa felülbírálta Karácsonyi Zsigmond elnököt, aki a politikai nyomásnak engedve elsőre szolidarizált az akcióval.
Mentségére kell elmondani, hogy hónapok óta érik folyamatos pressziók bukaresti RMDSZ-es és budapesti balliberális körökből a MÚRE-t, hogy álljon be a magyar Országgyűlés által elfogadott médiatörvényt és vele együtt a magyar kormányt szidalmazók sorába.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Helyén marad a kormány – magyar-román vita a bizalmi szavazáson
Nem fogadta el a parlament az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt szerdán, így helyén marad az Emil Boc vezette kormány. Az ellenzéknek 236 igen szavazatot kellett volna összegyűjtenie a kormány megbuktatásához, ám nemhogy ez nem sikerült, de még a voksolásban is csak 216 honatya vett részt. A kormánypártok törvényhozóinak többsége nem élt szavazati jogával. Az este 23 órakor véget ért ülést egy Orbán Viktornak tulajdonított nyilatkozaton való heves vitatkozás jellemezte, mely szerint a magyar miniszterelnök március 15. üzenetében állítólag arról beszél, hogy Erdélyt elvették Magyarországtól, ugyanakkor autonómia-törekvéseket támogató kijelentéseket tett.
Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt politikusai hevesen bírálták a kormányt, hogy az nem határolódik el a magyar kormányfő kijelentéseitől. Az ülést többször is megszakították, amikor az ellenzéki politikusok az üzenetbe foglaltak közös nyilatkozatban való elítélését követelték.
A vitán Emil Boc kormányfő higgadtságra intette a honatyákat, mint mondta nem szabad első felindulásból hitelt adni a téves információknak, majd egy dokumentumot lobogtatva közölte: a magyar üzenet semmi olyasmit nem tartalmaz, amit az ellenzéki politikusok állítanak. Ugyanakkor azzal vádolta meg az ellenzéket, hogy mindössze így akarják összeugrasztani a kormányzó a Demokrata Liberális Pártot az RMDSZ-el a kormány megbuktatása érdekében.
Orbán Viktor ünnepi üzenetében egyébként a román média tájékoztatásával ellentétben nincs szó autonómia-törekvésekről, sem pedig Erdély elveszítéséről.
A dokumentum szerint a kormányfő úgy fogalmazott: „A nemzet ünnepe mindig alkalom arra is, hogy számvetést készítsünk a nemzet állapotáról. Mit értünk el? Jó úton haladunk-e? Az elmúlt években kétségek között ünnepeltük. Hosszú idő után most ismét felszabadultan köszönthetjük a tavaszt”. Továbbá: „Magyarország nagyot változott, és most a megújulás hónapjait éli. Sok még a teendőnk, örökségünk embert próbáló feladatok elé állított valamennyiünket. Voltak olyan teendőink, amelyekkel nem tudtunk és nem is akartunk várni. Megalapítottuk a nemzeti összetartozás napját, és lehetővé tettük a határon túl élő magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését a szülőhely elhagyása nélkül.”
A bizalmatlansági indítvány vitáján heves indulatokat gerjesztett az is, hogy március 15-én Csíkszeredában Csibi Barna felakasztott egy Avram Iancut ábrázoló szalmabábút. Emil Boc erre azzal reagált, hogy az ügyben a hatóságok kell a dolgukat tegyék. Az „akasztás” miatt egyébként eljárás indult diszkriminációra való uszítás miatt.
Az ellenzéki indítvány a szavazáson mindössze 216 szavazatot kapott, így a kormány a helyén marad, a munkatörvény pedig elfogadottnak tekinthető.
A Boc-kabinet kevesebb mint egy év alatt immár az ötödik bizalmi szavazást élte túl. A kormány álláspontja szerint a módosított munkatörvénykönyv - amelyet a Nemzetközi Valutaalap szorgalmazott - egyebek mellet rugalmasabbá teszi a munkaerőpiacot és visszaszorítja a feketemunkát, a tervezet azonban az ellenzék és a szakszervezetek elégedetlenségét váltotta ki, a többi közt amiatt, hogy a munkáltatók könnyebben elbocsáthatják alkalmazottjaikat és határidős munkaszerződéseket is bevezethetnek.
Krónika (Kolozsvár)

Semjén változtatást vár az RMDSZ-től
Az RMDSZ-nek változtatnia kell a magyarországi pártokkal szemben alkalmazott egyenlő távolságtartás elvén a jobb együttműködés érdekében – jelentette ki Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, aki a KDNP elnökeként nyilatkozott erről a kérdésről. A magyar politikussal a Hargita Népe című csíkszeredai napilap közölt interjút. Arra a felvetésre, hogy az RMDSZ új elnöke, Kelemen Hunor megígérte, rendezi a Fidesz és a romániai magyar szervezet kapcsolatát, és beindult-e már ez a folyamat, Semjén kijelentette: az új kezdet mindenkinek adott. – Mi mindenkivel nagyon szívesen együttműködünk annak érdekében, hogy a magyarság érdekei minél jobban képviselve legyenek – mondta a politikus.
Ugyanakkor hozzátette, az RMDSZ által vallott egyenlő távolságtartás elvével nem értenek egyet. Rámutatott: a Fidesz és a KDNP az Európai Néppárt tagja, Romániából pedig ennek a politikai családnak az RMDSZ, Tőkés László és a Demokrata Liberális Párt a tagjai. – Ha egy pártcsalád tagjai vagyunk, akkor miért tartana az RMDSZ tőlünk is és a szocialistáktól is egyenlő távolságot? Ezen az elven változtatni kell egy jobb együttműködés érdekében – mondta Semjén Zsolt.
Szabadság (Kolozsvár)

Bihar megyei helységnévtáblák magyar feliratát ragasztották le
Ismeretlen tettesek román zászlós papírlapokkal borították le több Bihar megyei helység névtábláját a március 15-i ünnepség apropóján – tudatja a Bihar megyei RMDSZ.
A Szövetség megyei szervezetéhez több településről és körzeti szervezettől érkezett bejelentés, hogy ismeretlen tettesek a magyar közösség anyanyelv-használati jogait sértették meg azáltal, hogy a települések bejáratánál kihelyezett magyar helységnév-feliratokat leragasztották. A nyilvánvaló provokáció ügyében az RMDSZ feljelentést tett a rendőrségen.
„A kilencvenes évek végén szinte heti rendszerességgel megtörtént hasonló eset. Következett egy olyan időszak, amikor már-már azt hittük, hogy az ilyen jellegű megnyilvánulásoknak az egységesülő Európában végérvényesen vége lesz. Sajnos az elmúlt másfél évben már másodszor történt meg hasonló eset. Ha kell, tízszer, hússzor, százszor kitesszük a magyar nyelvű táblákat” – áll Szabó Ödönnek, az RMDSZ Bihar megyei szervezete ügyvezető alelnökének közleményében.
(Transindex)
Nyugati Jelen (Arad)

Nagyszerű – de nem népszerű
A román parlamentben a „magyar veszély” még mindig fontosabb, mint a kormány sorsa és az országot foglalkoztató valós problémák. Így a munkatörvénykönyv kormányzati felelősségvállalással történő elfogadása ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány vitája – azaz a kabinet esetleges megbuktatásának (szerény) lehetősége – eltörpült Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Kövér László, országgyűlési elnök március 15-i, autonómiára biztató – és a román fél által nyilvánvalóan szándékosan félreértelmezett – kijelentései miatti „álháborgás” mellett. (Érdekes módon, a prímet éppen az RMDSZ-csalogató ellenzéki tömörülések, főleg a nemzeti liberálisok vitték...)
Igaz, a bizalmatlansági indítvány elfogadása vagy elbukása már nem volt olyannyira meghatározó; Bocék megmaradása vagy távozása nem ezen múlik. Kormánypárti források szerint ugyanis az államfő már nem idegenkedik annyira többrendbéli Boc-kormánya menesztésétől. Igaz, Traian Băsescu még most is úgy tartja, hogy a kabinet remekül teljesített, mennie csak azért kellene, mert nagyszerű – de kevésbé népszerű – intézkedéseit nem tudta kellőképpen eladni a választónak, így megítélése bizony megromlott. Ami kihat a tulajdonképpeni kormányfőre – az államfőre is.
Băsescu tehát megválna a kormánytól, csakhogy rá kellett döbbennie: ez nem olyan egyszerű dolog, mint eredetileg hitte-képzelte. Egyrészt nehezen határolhatná el magát a narancssárga kabinettől, hiszen neve elválaszthatatlanul összefonódott a kormányzási aktussal; nem titok: Emil Boc csapata csak olyan értelemben nevezhető a végrehajtás szervének, hogy szolgai módon végrehajtja a Cotroceni-palotából kapott utasításokat.
Másrészt furcsa módon, abban az országban, ahol mindenki a hatalomért marakodik, most csaknem mindenki vonakodik a miniszterelnöki tisztség felvállalásától. Az államfő által megkeresett technokraták – pénzügyi és bankszakemberek – megtagadták a politikai öngyilkossággal felérő megtiszteltetést. De a politikusok sorában sem nagy a tolongás a kormányfői bársonyszékért (az egyetlen „önkéntest”, Victor Pontát, a szociáldemokraták vezetőjét az államfő nem fogadná el), mi több, úgy tűnik, maguk az ellenzéki pártok is szívesebben hagynák, hogy a demokrata-liberálisok vigyék tovább, a jövő évi parlamenti választásokig, a gazdasági-pénzügyi válság mindinkább gerincroppantó és (ami számukra még fontosabb) mindenképpen népszerűségapasztó keresztjét.
Az ország jelenlegi súlyos helyzete önmagában is rendkívül nehézzé teszi a kormányzást, amelyet nem könnyít meg annak bizonyossága sem, hogy nagy valószínűséggel az új miniszterelnöknek is „játékos államfői” vezérlettel kellene dolgoznia.
Alighanem ez az oka annak, hogy Traian Băsescu mindeddig még párthívei előtt sem nevezte meg a rejtélyes technokrata miniszterelnököt. Nem nevezte meg, mert feltehetően még maga sem ismeri a nevet.
Bogdán Tibor, Új Magyar Szó (Bukarest)

Tovább él a nacionalizmus
A szerda esti hőbörgéshez képest visszafogottabban, de tegnap is folytatódott a tévesen Orbán Viktornak tulajdonított üzenet körüli cirkusz: Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét bekérette a román külügyminisztérium, és felszólították, határolódjék el a magyar kormányfő köszöntőjét kiegészítő mondatoktól.
Amit igencsak nehezen lehetett volna megtenni, hiszen, mint kiderült, a nagykövet feleségének szavaival, valamint Petőfi Sándor Nemzeti dalának soraival tévesztették, avagy mosták össze a magyar miniszterelnök üzenetét egy pontatlan román hírügynökségi tudósítás alapján. Csakhogy kit érdekeltek egyáltalán a tények? Hiszen azok számára, akik a bizalmatlansági indítvány vitája során a leghangosabban kiáltották, hogy veszélyben az ország szuverenitása, területi egysége, akik a leghevesebben ostorozták a magyar állam vezetőit, és a két ország kapcsolatainak megromlásáról beszéltek, tegnapra mintha tét nélkülivé vált volna a játszma. Lejárt a bizalmatlansági indítványról szóló szavazás, nem sikerült a magyar—román ügy kapcsán összeugrasztaniuk a hatalmon levő pártokat, kudarcba fulladt a kormánybuktatási kísérlet. Meg aztán ország-világ láthatta, mily nagyon védelmezik ők Erdélyt az irredenta magyaroktól — és ez bizony Romániában még mindig szavazatokat hoz a konyhára. És minden bizonnyal éppen ez a legelkeserítőbb tanulsága a szerda esti történéseknek: húsz évvel a rendszerváltás után még mindig eredményesen lehet kijátszani a magyar kártyát, a román pártok pedig még mindig csak a pillanatnyi érdekeiknek megfelelően viszonyulnak a magyar kérdéshez, politikai helyzetük függvényében egyik nap kisebbségbarátnak, másik nap nemzetféltő nacionalistának mutatkoznak. De azon azért az RMDSZ régi-új vezetőinek sem ártana elgondolkodniuk, eredményes-e a kormányzati szerepvállalást mindenek fölé helyező, a román partnereket igen gyakran váltogató, ide-oda simuló, gyakran kettős kommunikáción alapuló politizálás, amelyet az elmúlt időszakban folytatott az érdekvédelmi szövetség, és amely, ismét bebizonyosodott, csöppet sem tette megértőbbé, érzékenyebbé a romániai pártokat az erdélyi, a magyar kérdés iránt. A román politikusok ugyanúgy üvöltöznek, ha autonómiáról hallanak, mint évekkel ezelőtt, és változatlanul nem tudják, mit jelent az önrendelkezés, a szövetség politikusai pedig továbbra is kínos magyarázkodásra kényszerülnek, valahányszor erről kérdezik őket Bukarestben. Pedig rajtuk is múlik, hogy meddig él még Romániában a nacionalizmus szelleme.
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nincs elég magyar iskola Váradon?
A Bihar megyei magyarság körében tapasztalható drasztikus népességcsökkenésnek csak két oka a negatív szaporulat és az elvándorlás: ugyanennyit számít ugyanis az egyre jelentősebb asszimiláció – véli Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének elnöke.
Mint mondja, a beolvadás egyebek közt azért is öltött ennyire veszélyes méreteket, mert megyeszerte lesújtó a magyar nyelvű oktatás állapota, legalábbis a lakosság arányához viszonyított számadatok alapján. Csomortányi röviden elmesélte, hogyan alakult az anyanyelvű oktatás a térségben: a trianoni döntés után az akkor még jócskán magyar többségű megyeszékhely tanintézeteiből kiszorították a magyar osztályokat, vagy vegyes iskolákká alakították a tanintézeteket, s mire a helyzet normalizálódott volna, a második bécsi döntést követően, 1945 után ez megismétlődött. Az 1989-es rendszerváltást követően a magyar egyházak, illetve a helyi önkormányzatok törekvéseinek köszönhetően valamelyest helyreállt a rend, de a friss adatok alapján még mindig nem viszonyul arányosan a magyar elméleti és szakközépiskolai oktatás kiterjedése a lakosság etnikai összetételéhez.
A megye kistérségeinek, illetve a megyeszékhelynek az anyanyelvi oktatást illető helyzetéről készített átfogó tanulmányt dr. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, az érmihályfalvi demokrácia-központ irodavezetője. Mint elmondta, a 2010–2011-es tanév beiskolázási adatait a legutóbbi, 2002-es népszámlálás eredményeihez hasonlítva kiderül, Nagyváradon az elméleti középiskolai oktatásban a legkisebb a hiány magyar osztályokból, de ez is legnagyobb részben a két egyházi iskola létének köszönhető.
Ha ugyanis a Lorántffy Zsuzsanna református, illetve a Szent László római katolikus gimnáziumot nem számítjuk, és csak az Ady Endre Gimnáziumot vesszük alapul, a város csaknem 28 százalékos magyarságának éppúgy egyetlen állami középiskolája van, mint a jóval kisebb létszámú német kisebbségnek – fejtette ki Szilágyi Ferenc. A városban még a Mihai Eminescu Főgimnáziumban van számottevő magyar osztály.
Évfolyamonként egy magyar osztály
Bihar megyének a legutóbbi cenzus adatai alapján szinte pontosan 600 ezer lakosa van, aminek mintegy 27 százaléka magyar – mondta el a földrajz szakos oktató. Ehhez képest a 243 idei kilencedik osztályból összesen 15 százaléknyi magyar, tehát nagyjából fele annak, amire az etnikai megoszlás alapján szükség volna. A szakiskolai oktatásban még rosszabb a helyzet, itt csak az összes 11 százalékát éri el a magyar osztályok száma, míg speciális oktatásban, látogatás nélküliben és estiben egyetlen magyar kilencedik sincs megyeszerte – tudtuk meg. Nagyváradon a legnagyobb a hiány, pedig a megyeszékhely „szippantja el” a térség legtöbb diákját, tehát itt volna szükség a legtöbb magyar osztályra – véli Szilágyi Ferenc. A város 14 szakiskolájából és szakközépiskolájából mindössze ötben van magyar oktatás is, de mindenütt évfolyamonként csak egy-egy. Szilágyi szerint emögött az a szándék áll, hogy megakadályozzák, hogy magyar anyanyelvű tanárokat legyenek kénytelenek alkalmazni.
Nem elég, amit az RMDSZ tett
Az előadó úgy látja, az RMDSZ közelmúltbeli törekvései, például a margittai és a nagyszalontai magyar iskolák létrehozása dicséretes, de nem elegendő. Azt javasolja, jöjjön létre a magyar oktatást kezelő autonóm tanfelügyelőség, és Nagyváradon is létesüljön még legalább egy színmagyar gimnázium – szerinte a legmegfelelőbb az volna, ha a mostani Mihai Eminescu Főgimnáziumot választanák ketté. Önálló magyar szakiskolát pedig többet is lehetne alapítani a megyében, hiszen volna rá igény – véli dr. Szilágyi Ferenc.
Nagy Orsolya, Krónika (Kolozsvár)

Az erdélyi magyarság nem felejti 1990 márciusát
Az erdélyi magyarságnak nem szabad elfelejtenie 1990 márciusát: emlékeznünk kell az áldozatokra és az események kárvallottjaira, mindazokra, akik nem hagyták, hogy a magyar közösséget megfélemlítsék, és szembefordultak a támadókkal.
Emlékeznünk kell azért is, hogy a történelem ne legyen visszafordítható, és hogy mindez többé soha ne ismétlődhessen meg.
Az RMDSZ ezévben is megemlékezik az 1990-es marosvásárhelyi márciusi események áldozatairól: Kelemen Hunor szövetségi elnök, Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Szepessy László március 19-én, szombaton Marosvásárhelyen találkoznak az 1990-es marosvásárhelyi márciusi események során elhunyt Gémes István, Csipor Antal és Kiss Zoltán hozzátartozóival, valamint a sokévi börtönre ítélt és bántalmazott Cseresznyés Pállal, Szabadi Ferenccel, illetve Juhász Ilonával.
Az RMDSZ, Markó Béla javaslatára, létrehozta a Szolidaritási Alapot, amelyből 2000 óta minden évben támogatást nyújt az áldozatoknak, valamint hozzátartozóiknak. Ez a gesztus ugyanakkor nem csak a jelenlévőknek, hanem a számtalan névtelen áldozatnak is szól, mindazoknak, akiket a marosvásárhelyi események során bántalmaztak.
Az esemény keretében megemlékeznek Sütő Andrásról, aki 1990-es események során a marosvásárhelyi RMDSZ-székház elleni támadásban maga is súlyos sérüléseket szenvedett: az RMDSZ vezetői szombat délelőtt koszorút helyeznek el Sütő András sírjánál a marosvásárhelyi református temetőben.
(RMDSZ)
Nyugati Jelen (Arad)

Kínos diplomáciai affér – Román–magyar feszültséget gerjesztett a nagykövet feleségének március 15-i beszéde
A Boc-kormány talpon maradt ugyan, ám a román–magyar diplomáciai kapcsolatokat megviselte a bizalmatlansági indítvány szerda esti vitája.
A Boc-kormány talpon maradt ugyan, ám a román–magyar diplomáciai kapcsolatokat megviselte a bizalmatlansági indítvány szerda esti vitája. Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet tegnap bekérették a román külügyminisztériumba és a parlament külügyi bizottságához, miután az ellenzék azt állította: Orbán Viktor magyar miniszterelnök „irredenta és románellenes” üzenetet küldött Erdélybe március 15-én.
Az Agerpresből idéztek
Amint arról beszámoltunk, Puiu Haşotti liberális frakcióvezető szerda este napirenden kívül követelte, hogy a parlament hivatalos állásfoglalásban ítélje el a magyar kormányfő szavait. Szociáldemokrata képviselőtársa, Radu Moldovan fel is olvasta a honatyáknak az irredentának és románellenesnek ítélt mondatokat: „Legyen Erdély olyan, mint régen volt, legyen a magyar nemzet olyan, mint régen volt. (...) Más országok elvették tőlünk Erdélyt (...)”.
A képviselő az Agerpres március 15-i marosvásárhelyi híradásából merítette az idézetet. Mint utóbb kiderült, a román hírügynökség tudósítójának tévedéséből, illetve Bajtai Erzsébet, Füzes Oszkár nagykövet feleségének marosvásárhelyi beszédéből robbant ki a botrány.
„Lélek diktálta szavak”
Orbán Viktor üzenetét ugyanis a Magyar Polgári Párt által szervezett ünnepségen a magyar diplomata neje tolmácsolta. Az ÚMSZ tudósítójának hangfelvétele szerint miután felolvasta a magyar kormányfő szövegét, Bajtai Erzsébet saját beszédbe fogott. „Az én lelkem is azt diktálja, hogy én is szóljak pár szót” – kezdte mondandóját a nagykövet asszony.
Bajtai egy Petőfi verset idézett („a székely hősöknek minden csepp vére gyöngyöt ér”), Kossuthra is hivatkozott, majd kijelentette: „Más országok ármányos szövetségén múlott, hogy elbukott a szabadságharc. És ez az, ami elvette tőlünk Erdélyt. De most lehetőségünk van arra, hogy békésen és demokratikus úton egyesítsük nemzetünket”.
Beszédét a nagykövet asszony egy Wass Albert versre (Erdély Szabadságáért), illetve egy magyar dalra egyaránt emlékeztető mondattal zárta: „Legyen Erdély olyan, mint régen volt, legyen a magyar nemzet olyan, mint régen volt”. Az Agerpres marosvásárhelyi újságírója a parlamentben is idézett tudósításában Bajtai Erzsébet szavait Orbán Viktornak tulajdonította.
Wass-vers vagy régi nóta?
„Nem akarom az Agerpres újságíróját bírálni, tudtommal jó szakember, de a hírügynökség jobban tenné, ha Marosvásárhelyre magyarul értő tudósítót küldene” – kommentálta tegnap az ÚMSZ-nek Füzes Oszkár nagykövet a történteket. A diplomata tegnap a román külügynél, illetve a külügyi bizottság előtt is azt hangsúlyozta: Orbán Viktornak a határon túli magyarokhoz intézett üzenete fejezi ki Magyarország hivatalos álláspontját.
A parlamenti testület ülésén részt vett Teodor Baconschi román külügyminiszter is, aki azt kérte a magyar nagykövettől, határolódjon az Orbán Viktor üzenetét „kiegészítő”, román sajtóban megjelent szövegrészektől – azaz Bajtai Erzsébet beszédétől is.
„Nem vitatkozom a román külügyminiszterrel, de nem határolódom el semmitől. Szerintem a március 15-i erdélyi ünnepségeken elhangzott összes többi felszólalásban, szavalatokban és a feleségem beszédében sem hangzott el a román nemzet méltóságára vagy Románia szuverenitására nézve sértő megállapítás” – mondta az ÚMSZ-nek Füzes Oszkár. Felvetésünkre hozzátette: Bajtai Erzsébet nem Wass Albert-idézettel, hanem egy régi magyar nótára utaló mondattal zárta mondanivalóját.
Markó józanságra intett
A parlamentben egyébként a kormánypárti politikusok már szerda este tisztázni próbálták, hogy az ellenzék tévesen idézte a magyar kormányfő szavait. „Itt van a kezemben Orbán Viktor hivatalos üzenete, és semmi nincs benne abból, amit neki tulajdonítanak. Ezért arra kérem önöket, hogy gondolkozzanak el mielőtt a hivatalos román-magyar kapcsolatokra árnyat vető nyilatkozatot erőszakolnak ki” – jelentette ki Emil Boc miniszterelnök.
Hozzátette: ha az ellenzék valóban „komolyan gondolta” volna a parlamenti nyilatkozat elfogadását, akkor az ülés elején kellett volna azt jelezni, nem pedig a bizalmatlansági indítványról való szavazás előtti percekben. „Beszéljünk egyenesen: ezzel az aljas, választási célokat szolgáló diverzióval akarnak viszályt kelteni a PD-L és az RMDSZ között, hogy megbukjon a kormány. Olyan történelemleckét kaptak Markó Bélától, amilyenben sosem volt még részük” – fogalmazott a kormányfő.
„Nagyon féltem mindazt, amit az elmúlt húsz év alatt közösen sikerült felépítenünk, mert tudom, hogy a történelem nem visszafordíthatatlan. Ezért elutasítok minden olyan – legyen az romániai vagy magyarországi - nem helyénvaló, veszélyes nyilatkozatot, amely eredményeinket veszélybe sodorja” – szólította józanságra a honatyákat Markó Béla miniszterelnök-helyettes is.
Ismét Alkotmánybíróság
Az ellenzék javaslatát végül elvetették, és sikerült megtartani a szavazást a bizalmatlansági indítványról. Emil Boc kormánya talpon maradt és a munkatörvénykönyv elfogadottnak tekinthető, ugyanis az ellenzéknek csak 212 szavazatot sikerült összegyűjtenie a kabinet megbuktatásához szükséges 236-ból.
A Szociál-Liberális Szövetség (USL) azonban nem hagyja magát: tegnap beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a munkatörvénykönyv az alaptörvénybe ütköző kitételeket tartalmaz. A taláros testület március 23-án tárgyalja meg az ellenzék beadványát
Új Magyar Szó (Bukarest)

Tanácstalanul
Állunk, nézünk magunk elé bután: már megint nem értjük. Nem azt nem értjük, hogy miként lehettek többen a sajtószabadságért tüntető „ellenforradalmárok” Budapesten, mint a kormányfő ünnepi orációját megtapsolók (pedig utóbbiak között lefizetett fiatalok is voltak, végre megint egy kis megrontás a puha zsarnokságtól!) – ezt nagyon is értjük.
Állunk, nézünk magunk elé bután: már megint nem értjük.
Nem azt nem értjük, hogy miként lehettek többen a sajtószabadságért tüntető „ellenforradalmárok” Budapesten, mint a kormányfő ünnepi orációját megtapsolók (pedig utóbbiak között lefizetett fiatalok is voltak, végre megint egy kis megrontás a puha zsarnokságtól!) – ezt nagyon is értjük. Hiszen ha mondjuk az 1848-as márciusi ifjak hirtelen feltámadnának, ők is a szabadságért tüntető tömegben és dobogókon lennének. Értjük azok tanácstalanságát is, akik az egyik oldalhoz szégyelltek, a másikhoz féltek csatlakozni; önmarcangolásuk megindító, de felesleges, hiszen – még lehet – mindenki pont oda áll, ahova akar, nem kell magyarázkodni.
Azt nem értjük, mit akart mondani a magyar miniszterelnök március 15-ikén, amikor kijelentette, hogy nem tűr el semmiféle diktátumot Brüsszeltől!? A sértésre, hogy az Európai Uniót párhuzamba állítja a szovjet birodalommal, külpolitikailag Orbán Viktor még nagyon sok választ fog kapni – felesleges azt nekünk minősítenünk. Isten őrizzen attól a szentségtöréstől is, hogy azt gondoljuk, minden magyarok miniszterelnökét annyira elragadta a hév, hogy már nem is tudta, mit beszél.
Ám ha ezt kizárjuk, akkor csak az a feltételezés marad, miszerint O. V. 1988-ban képzeli magát, és mint akkor az oroszokét, most az európaiak kivonulását követeli Magyarországról. Még mélyebbre hatolva forradalmi gondolkodásába: mivel az EU soros elnöke Magyarország és ő maga, ezáltal a saját kivonulását sürgeti. Vagy legalábbis kilátásba helyezi: nem engedi meg saját magának, hogy diktáljon saját magának! Ám félre az alkotáslélektani elemzéssel! Az elfogadott közös játékszabályok alapján az uniós törvények közösek, minden tagországra kötelező érvényüket nem lehet diktátumnak tekinteni. Tehát a legjobb esetben is a macsó kijelentés üres póz, másképpen fogalmazva marhaság.
Itthon az ünnepet régi kedves vendég bölcs szava aranyozta be. Azt értjük, hogy Semjén Zsolt számára a hely szelleme ismét serkentően hatott, és a híres nagyváradi peltzi napiparancsra emlékeztető direktívával összhangban kiadta az RMDSZ-nek, hogy mit kell tennie: fel kell hagynia azzal, hogy minden magyarországi párttal jó, konstruktív viszonyban akar lenni! Értjük, hogy Semjén és társai szerint az RMDSZ-nek csak a Fideszt szabadna elfogadnia. Azt nem értjük, hogy akkor viszont a magyarországi fő kormánypárt miért gáncsolja minduntalan az RMDSZ-t.
„Ha nem szeretsz, hát én szeretlek!” – ez nekünk túl bonyolult... És az ilyen felelőtlen nagyotmondásokból a felfokozott hangulatban még sok baj lehet.
Ágoston Hugó, Új Magyar Szó (Bukarest)

Kelemen Hunor: visszaköszön a nacionalizmus
Megválasztásakor tett ígéretéhez híven, miszerint kéthetente Kolozsváron tart sajtótájékoztatót, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, tegnap délután ismertette és kommentálta a kongresszus után történt legfontosabb hazai eseményeket.
Az elnök csütörtökön megbeszélést folytatott a szövetségen belüli ideológiai platformok képviselőivel, majd a területi elnökökkel konzultált. Április másodikára a kolozsvári magyar színházba hívják össze a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülését, amelyen megalakítják a döntéshozatalokra felhatalmazott 18 tagú Szövetségi Elnökséget. Napirendi pontként szerepel az alelnök (erre a tisztségre Borbély László esélyes), és főtitkár megválasztása (ezt a személyt még keresik). A találkozó után megrendezik a Mátyás király szoborcsoport hivatalos újraavatását. Az ezt követő 2-3 hónapban, a tervek szerint, a területi szervezetek révén társadalmi konzultációt tartanak 200 000–300 000 személlyel, hogy feltérképezzék a különböző régiókban élő magyarok sajátos elvárásait, és azok ismeretében kidolgozhassák a közép-, illetve hosszútávra szóló politikai stratégiát.
Kelemen Hunor elgondolkoztatónak tartja, hogy március 15-ével kapcsolatban, Orbán Viktor félreértelmezett, eltorzított üzenete miatt, alig fél nap alatt a román parlamentben egyesek képesek lennének az utóbbi huszonegy év kiegyezésre törekvő munkájának eredményeit lábbal tiporni, és a magyar kártyát ismételten uszító szándékkal felhasználni. Haşoti szenátor politikai nyilatkozatát szerencsére a kormánykoalíció visszaverte, és amikor a tévedésre fény derült, a honatyák közül egyre többen higgadtak le. Ugyanakkor az RMDSZ elítéli a csíkszeredai Csibi Barna nyilvános felelőtlen akcióját, mert a magyar–román párbeszédhez nélkülözhetetlen a kölcsönös tisztelet megkövetelése. A parlamentben a nacionalista hang feltámasztása minden esetre zavaró tényező – mondta a szövetségi elnök. És még hozzátette: az RMDSZ helye ott van a parlamentben, mert azzal biztonságérzetet szavatol a romániai magyarság számára
Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár)

Honosítás: félretájékoztat az RMDSZ
Sok esetben félretájékoztatta a honosításügyben hozzájuk fordulókat az RMDSZ – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Veres-Kupán Enikő, az EMNT Szatmár megyei szervezetének elnöke, a helyi demokrácia-központ vezetője.
„Sajnos a magyarországi hivatalnokok arról tájékoztatnak bennünket, hogy sokan hiányosan kitöltött kérelmekkel, rosszul összeállított dossziéval érkeznek hozzájuk. Azt vettük észre, hogy az RMDSZ rosszul tájékoztatja a kérelmezőket, akiknek így később újra ki kell tölteniük a papírokat” – részletezte Veres-Kupán. Hozzátette: már őket is megkeresték olyan személyek, akik az RMDSZ-nél hibásan kapták kézhez papírjaikat.
A demokrácia-központ vezetője ugyanakkor arról is beszámolt, hogy péntek délben ünnepélyes keretek között zárják le az ezredik kérvényezői mappát, de január eleje óta már több mint 3 ezer érdeklődő kereste fel őket. „Az általunk öszszeállított és lepecsételt iratcsomók teljesen megfelelnek a magyarországi követelményeknek, és az ottani ügyintézők továbbra is számítanak a munkánkra” – szögezte le az irodavezető. Ugyanakkor megtudtuk, ezentúl a nyíregyházi kormányablak is fogadja az állampolgárságot igénylő szatmári lakosokat. Az EMNT szatmári elnöksége által szervezett március 15-i megemlékezésen tiszteletét tette Vinnai Győző a nyíregyházi kormányhivatal kormánymegbízottja is, aki együttműködéséről biztosította őket.
„A napokban családommal együtt Nyíregyházán adtam le az állampolgársági kérelmet, és úgy tervezzük, hamarosan csoportos utakat szervezünk testvérvárosunkba. Már jelentkezett a Szentlélek-plébánia teljes, 60 fős gyülekezete, de újabb csoportokat is szívesen fogad a nyíregyházi kormányiroda. Városnézéssel, kulturális programokkal egybekötött eseménnyé tehető így a kérelmek benyújtása” – részletezte az irodavezető. Mint elhangzott, az állampolgársági kérelmek típusnyomtatványa nemrég részben módosult, de akik már leadták, vagy kitöltötték azokat, semmit sem kell újraírniuk.
Emellett azt is megtudtuk, hogy az elváltaknak a válást igazoló bírósági végzés mellett a házassági anyakönyvi kivonatuk másolatát is mellékelniük kell, mert magyar házassági okmányt is kapnak. Veres-Kupán közölte, a demokrácia-központ később is az állampolgárok rendelkezésére áll, és segít a magyarországi anyakönyvi ügyek intézésében, ugyanis minden anyakönyvi változást az ottani állami szervek felé is jelezni kell.
Végh Balázs. Krónika (Kolozsvár)

Kelemen: az RMDSZ nem mond le a többlépcsős autonómiarendszerről
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke szombaton Marosvásárhelyen azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ nem mond le a programjában is szereplő többlépcsős autonómiarendszer eléréséről.
Kelemen Hunor kifejtette, nem kommentálja Teodor Baconschi külügyminiszter nyilatkozatait, amelyek szerint Románia elfogadja a kulturális autonómiát, de nem az etnikai és területit alapút, kiemelve: az RMDSZ programja ismert, és a Szövetség nem mond le az ebben szereplő célkitűzésekről, még akkor sem, ha az elérésükhöz hosszabb időre lesz szükség.
„Nem kommentálom Baconschi nyilatkozatát. A mi programunkban az szerepel, amit jól ismerhetnek, és benyújtottunk a parlamentbe is több törvénytervezetet, amelyeket visszautasítottak. Mi nem vesszük ki célkitűzéseinket programunkból, de nincs amit kommentálnom Baconschi úr nyilatkozatán. Én az RMDSZ-ről beszélek, a mi programunkról, a mi célkitűzéseinkről. Időbe telik, amíg elérjük ezeket, mert itt olyan dolgokról van szó, amelyek bizonyos érzékenységeket sértenek, de idővel, párbeszéddel, érvekkel, meggyőzéssel és politikai eszközökkel elérhető bármilyen célkitűzés, ami a nemzeti identitásra, a kulturális identitásra vonatkozik. Másképp nem lehet. Nem tudom, mennyi ideig tart, nem mondok időt” – fejtette ki Kelemen Hunor.
Teodor Baconschi, pénteken, Marosvásárhelyen azt nyilatkozta, hogy Románia elfogadja a kulturális autonómiát, de nem az etnikai alapút.
„Természetesen Románia elvi álláspontja nem változik. Elfogadjuk a kulturális autonómiát, a közigazgatás decentralizációját, de nem az etnikai alapú vagy területi autonómiát” – mondta Baconschi. nyugatijelen.com. Erdély.ma

Kelemen: Nem romalnak meg a román-magyar kapcsolatok
Kelemen Hunor azt nyilatkozta, meggyőződése, hogy a román-magyar kapcsolatok nem „romlanak” meg, mert a román politikai osztályban és az RMDSZ-ben „van kellő bölcsesség”. Leszögezte, Orbán Viktor március 15-i üzenete nem sértette a románokat.
„Nem romlik meg a román-magyar viszony, meggyőződésem, hogy van elég bölcsesség a román politikai osztályban, az RMDSZ-ben száz százalék, hogy van annyi bölcsesség, hogy ez a kapcsolat ne romoljon meg. Orbán miniszterelnök úr üzenetében nem volt semmi szokatlan, és nem sértette sem Romániát, sem a románokat, egy nagyon visszafogott üzenet volt. (...) Szerdán a parlamentben azt tapasztalhattam, egyesek, anélkül, hogy ismernék az üzenet pontos tartalmát, ismét visszatértek és a nacionalista kártyát használták, de ezekben a pártokban is volt olyan vélemény, mint a volt miniszterelnököké, Tăriceanué és Năstaseé, akik kiegyensúlyozottabban nyilatkoztak” – fejtette ki Kelemen.
Az RMDSZ új elnöke a szerdán este a parlament plénumában elhangzó ellenzéki javaslatra célzott, miszerint a román parlament plénumának reagálnia kellene Orbán Viktor március 15-i beszédébe burkolt „irredenta” és „románellenes” üzenetekre.
Időközben kiderült, hogy a források keményen ferdítettek, a magyar miniszterelnök nem fogalmazott olyasmit, amit neki tulajdonítottak. Székelyhon.ro

„Az RMDSZ nem mond le az autonómiáról”
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke szombaton Marosvásárhelyen azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ nem mond le a programjában is szereplő többlépcsős autonómiarendszer eléréséről.
Kelemen Hunor kifejtette, nem kommentálja Teodor Baconschi külügyminiszter nyilatkozatait, amelyek szerint Románia elfogadja a kulturális autonómiát, de nem az etnikai és területit alapút, kiemelve: az RMDSZ programja ismert, és a Szövetség nem mond le az ebben szereplő célkitűzésekről, még akkor sem, ha az elérésükhöz hosszabb időre lesz szükség.
„Nem kommentálom Baconschi nyilatkozatát. A mi programunkban az szerepel, amit jól ismerhetnek, és benyújtottunk a parlamentbe is több törvénytervezetet, amelyeket visszautasítottak. Mi nem vesszük ki célkitűzéseinket programunkból, de nincs amit kommentálnom Baconschi úr nyilatkozatán. Én az RMDSZ-ről beszélek, a mi programunkról, a mi célkitűzéseinkről. Időbe telik, amíg elérjük ezeket, mert itt olyan dolgokról van szó, amelyek bizonyos érzékenységeket sértenek, de idővel, párbeszéddel, érvekkel, meggyőzéssel és politikai eszközökkel elérhető bármilyen célkitűzés, ami a nemzeti identitásra, a kulturális identitásra vonatkozik. Másképp nem lehet. Nem tudom, mennyi ideig tart, nem mondok időt” – fejtette ki Kelemen Hunor.
Teodor Baconschi, pénteken, Marosvásárhelyen azt nyilatkozta, hogy Románia elfogadja a kulturális autonómiát, de nem az etnikai alapút.
„Természetesen Románia elvi álláspontja nem változik. Elfogadjuk a kulturális autonómiát, a közigazgatás decentralizációját, de nem az etnikai alapú vagy területi autonómiát” – mondta Baconschi. Nyugati Jelen (Arad)

Marosvásárhelyen emlékeztek a fekete márciusra
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Markó Béla miniszterelnök-helyettes szombaton Marosvásárhelyen emlékezett meg az 1990-es marosvásárhelyi márciusi események áldozatairól. A szövetség vezetői, valamint Nagy Zoltán, a Szövetségi Elnöki Hivatal vezetője és Szepessy László találkoztak az 1990-es események során elhunyt Kiss Zoltán hozzátartozójával, Kiss Zoltánnéval, valamint a sokévi börtönre ítélt és bántalmazott Cseresznyés Pállal, Szabadi Ferenccel, Juhász Ilonával, akiknek átadták azt a támogatást, amelyet az RMDSZ a 2000-ben létrehozott Szolidaritási Alapból fedez minden évben. Ez a gesztus ugyanakkor nem csak a jelenlévőknek, hanem a számtalan névtelen áldozatnak is szól, mindazoknak, akiket a marosvásárhelyi események során bántalmaztak.
A 89-es forradalom után a romániai magyarok is hitték, hogy eljött az új, szabad élet, ellenben egyetlen magyar felirat miatt lángba borult minden Vásárhelyen, és szertefoszlott a szabadságba vetett hit, remény – mondta Kelemen Hunor. A fekete március a mi szabadságharcunknak a része, és erre minden évben emlékeznünk kell, hogy soha többé ne történhessen meg, hangsúlyozta a szövetségi elnök. Az RMDSZ által létrehozott Szolidaritási Alapból évente támogatást nyújtanak az akkori események áldozatainak és hozzátartozóinak.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes arra figyelmeztetett beszédében, hogy a nacionalista hangulatot egy pillanat alatt fel lehet fokozni, és lerombolható minden, amit eddig építettünk – jó példa erre az elmúlt napok parlamenti történései március 15-e kapcsán. Szabadság (Kolozsvár)

Rácz Károly lemondott az MPP alelnöki tisztségéről
Tisztségéből való felfüggesztését kérte pénteken Rácz Károly, a Magyar Polgári Párt (MPP) országos alelnöke, kézdivásárhelyi polgármesteri székét azonban megőrizné mindaddig, míg végleges ítélet születik korrupciós ügyében – jelentette be Szász Jenő, a párt elnöke Sepsiszentgyörgyön.
Az MPP vezetősége ügyészségi engedéllyel látogatta meg a sepsiszentgyörgyi fogdában a kézdivásárhelyi polgármestert. Szász Jenő a találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta, szükséges volt, hogy a kialakult helyzet politikai vetületeit tisztázzák. „Rácz Károly megelőzött bennünket, maga kérte, hogy tekintsük felfüggesztettnek a párt országos alelnöki tisztségéből” – mondta a pártelnök.
Szász Jenő ugyanakkor közölte, a személyes találkozás megerősítette abban, hogy a kézdivásárhelyi polgármester ártatlan, és a szervezet készen áll, hogy jogi segítséget nyújtson a csúszópénz elfogadásával vádolt elöljárónak. A pártelnök számára egyértelmű, hogy a polgármester letartóztatásának hátterében politikai játszma áll, vélhetően az RMDSZ áll az ügy mögött. „A polgármester saját jóhiszeműségének és nagyvonalúságának az áldozata. Az őt feljelentő Áda József vállalkozóval barátok voltak, ezért Rácz tőle kért kölcsön. Az RMDSZ közeli üzletember azonban feljelentette a polgármestert az Országos Korrupcióellenes Ügyészségen (DNA), és megjelölt bankókat adott át” – magyarázta Szász.
Az MPP országos vezetősége a kézdivásárhelyi MPP-s tanácsta-gokkal is egyeztetett, abban maradtak, hogy segítik Szarvadi József alpolgármester munkáját. Mint arról beszámoltunk, Kézdivásárhely polgármestere március 12-én a korrupcióellenes ügyészek által megjelölt bankjegyeket fogadott el egy üzletembertől, a hatóságok lecsaptak rá és őrizetbe vették. Rácz a bíróság előtt azt vallotta, a pénzt kölcsönkérte barátjától, Áda József vállalkozótól, hogy kifizethesse cége határidős számláit. A prefektúra felfüggesztette Rácz Károlyt polgármesteri tisztségéből – amíg őrizetben van, feladatkörét Szarvadi József alpolgármester végzi.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

„Családias” Bethlen-bál
Több mint hatszázan vettek részt a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium XVII. alkalommal megszervezett bálján, amelyre két héttel előbb már minden jegy elkelt. A városi sportcsarnok befogadóképessége határozta meg a három éve a kollégium falain kívülre vitt táncmulatságon a résztvevők számát. A nyitótánc ezúttal is a végzős diákok palotása volt, majd az ünnepi köszöntők következtek.
Szőcs Ildikó igazgató beszédében emlékeztetett, hogy a 2011-es év a család éve, és úgy vélte: a résztvevők is egy nagy családhoz tartoznak. Majd Répás Zsuzsanna magyar közigazgatási és igazságügyi államtitkár-helyettes szavait tolmácsolta, aki a kollégiumnak az anyanyelvi oktatásban vállalt fontos szerepét hangsúlyozta a szórványban, és biztosította a iskola vezetőségét, hogy a magyar állam támogatja a konviktus felújítását.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kulturális és örökségvédelmi miniszter, aki a bál védnökségét is vállalta, beszédében kifejtette: „A nagyenyedi kollégium évszázadokon keresztül képviselte az erdélyi szellemiséget, értékteremtő szerepe megkérdőjelezhetetlen.”
Tamás András. Új Magyar Szó (Bukarest)

A tolmács nem megoldás
Furcsa beadványt terjesztenek a marosvásárhelyi román újságírók. A MediaSind Mures szakszervezet nevében fogalmazott – Cora Muntean által körbeküldött – dokumentumban arra szólítják fel a magyar civil és politikai szervezeteket, hogy a nem román nyelven zajló rendezvényeiken tolmácsokat biztosítsanak a román újságírók számára. Mindezt arra alapozzák, hogy elkerüljék a március 15-i (a Bajtai Erzsébet, Magyarország bukaresti nagykövetének felesége által tolmácsolt üzenetek) esethez hasonló félreérthető/félre- magyarázó tudósításokat.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete szakmai és állampolgári szempontból megalapozatlannak és megalázónak tartja ezt a követelést. Nyilvános, köztéri rendezvényeken állampolgári jogunk az anyanyelv használata. Ugyanakkor elvárható, hogy a magyar közösségekben dolgozó újságírók, tudósítók jól ismerjék a munkavégzésükhöz szükséges nyelveket.
Az elmúlt évek gyakorlata azt bizonyította, hogy minden magyar civil, politikai szervezet és közszereplő készségesen állt a román újságíró kollégák rendelkezésére, hogy számukra is érthető módon nyilatkozzon. Nem egy esetben a magyar kollégák segítettek a tolmácsolásban. Ezért értelmetlennek tartjuk, hogy egy politikailag túlfűtött eset miatt megromoljon a két közösség közti kapcsolat.
Egyesületünk a március 15-i eset tanulságaiból kiindulva beadvánnyal fordul az Agerpres hírügynökséghez, az őt felügyelő parlamenti testülethez, az RMDSZ-szenátorokhoz és képviselőkhöz, hogy a közpénzből működő közszolgálati hírügynökségnél a nem román nyelvű közösségekben dolgozó tudósítók alkalmazásánál kritérium legyen e közösségek nyelvének az ismerete. Az is állampolgári jogunk, hogy a közel másfél évtizede megszüntetett magyar nyelvű hírszolgáltatást visszaállítsák. Népújság (Marosvásárhely)

Főtitkárt keres Kelemen – Míg Borbély László politikai alelnöksége már biztos, a főtitkári tisztség még kiadó
Kovács Péter mellett Nagy Zsolt és Tánczos Barna neve is szerepelt azon a „rövid listán”, amelyet a nagyváradi kongresszust követően Kelemen Hunor szövetségi elnök állított össze az RMDSZ főtitkári tisztségének lehetséges várományosairól – értesült lapunk.
A művelődési miniszter tíz nap múlva, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) kolozsvári ülésén terjeszti elő javaslatait a politikai alelnöki és a főtitkári posztra.
Az előbbi tisztségre – Borbély László környezetvédelmi miniszter személyében – Kelemen Hunornak már megvan a jelöltje, az utóbbi posztra esélyes személyek nevét azonban csak találgatni lehet – a „rövid listát” az szövetségi elnök egyelőre „lakat alatt tartja”.
Kovács Péter területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök már korábban megerősítette lapunknak, hogy esélyes „az RMDSZ harmadik embere” címre, konzultált már erről a szövetségi elnökkel. A kolozsvári Majális utcai ügyvezető elnökség – a majdani főtitkárság – lapunknak nyilatkozó alkalmazottai is szinte biztosra vették, hogy Kovács lesz az „új főnök”.
Lapunk információi szerint azonban előfordulhat, hogy Nagy Zsolt az RMDSZ főtitkáraként tér vissza a „nagypolitikába”. A jelenleg a versenyszférában tevékenykedő volt informatikai miniszter, a Janovics Jenő Alapítvány vezetője legutóbb a nagyváradi RMDSZ-kongresszuson került ismét reflektorfénybe. A Szakszervezeti Művelődési Ház termében minden szem rá szegeződött, amikor a küldötteket üdvözlő beszédében Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt elnöke kijelentette: „Románia kormányának egyetlen miniszterét sem szabad etnikai alapon hazaárulással vádolni”.
Az ellenzéki politikus szavait nagy taps fogadta, ugyanis kijelentésével arra utalt: Nagy Zsoltnak azért kellett visszavonulnia a közélettől, mert 2007 szeptemberében a korrupcióellenes ügyészség hazaárulás gyanújával bűnvádi eljárást indított ellene. A volt minisztert két éve küldték bíróság elé, pere azóta is tart.
„Én ezt sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudom” – jelentette ki tegnap Nagy Zsolt arra a kérdésünkre, valóban felmerült-e, hogy az RMDSZ főtitkára legyen. Korábban egyébként a volt miniszter az ügyvezető elnökségen kezdte politikai karrierjét, egy ideig a területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöki tisztséget töltötte be.
Tánczos nem vállalja
Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár ellenben lapunknak megerősítette: valóban rajta volt a szövetségi elnök „rövid listáján”. Azért csak volt, mert úgy döntött, a főtitkári tisztséget nem vállalja el. „Ez a poszt teljes embert kíván, ráadásul a főtitkárság Kolozsváron van. Én a kétlaki életet csak Csíkszereda és Bukarest között tudom elképzelni” – mondta lapunknak a fiatal székelyföldi politikus, aki egyébként jelenleg az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Tánczos hangsúlyozta, nem politikai alkudozások során merült fel a neve, hanem Kelemen Hunor kereste meg azzal a kéréssel, hogy vállalja el a tisztséget.
„Átbeszéltük ezt a kérdést a szövetségi elnökkel. Megtisztelőnek tartottam az ajánlatot, de sajnálattal kellett közölnöm, hogy nem tudom vállalni a feladatot” – jelentette ki az államtitkár.
Az alapszabályzat értelmében a kongresszus utáni első SZKT-ülésen választják meg a főtitkárt, akinek első feladata az új intézmény működési szabályzatának kidolgozása lesz. Erről, illetve a főtitkárhelyettesek személyéről egy következő SZKT-ülés dönt. Áprilisig az ügyvezető elnökség a jelenlegi formájában működik, Takács Csaba vezetésével.
Bukarestben lesz a politikai alelnöki iroda
Ami a politikai alelnöki tisztséget illeti, nyílt titoknak számít hónapok óta, hogy a pozíció várományosa Borbély László környezetvédelmi miniszter. „Kelemen Hunor szövetségi elnök már akkor felajánlotta a politikai alelnöki tisztséget nekem; amikor eldöntötte, hogy indul az elnöki tisztségért. Én azt hiszem, hogy jó, ha egy csapatban ezeket a dolgokat előre megbeszéljük – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Borbély. – Nem falrengető újdonság számomra ez a tisztség, kormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnökként eddig is ezt csináltam, ezután is ezt fogom csinálni, pluszban csak bizonyos külpolitikai feladatok lesznek.”
Kérdésünkre a miniszter kifejtette, a politikai alelnöki iroda Bukarestben működik majd, az egyik RMDSZ-székházban, két-három alkalmazottal. „Soha nem volt szó arról, hogy Kolozsváron működjön ez az iroda” – szögezte le Borbély felvetésünkre, miszerint a sajtóban erre utaló hírek is megjelentek már.
Cseke Péter Tamás, Salamon Márton László. Új Magyar Szó (Bukarest)

Feloszlatta magát az MPP Arad megyei szervezete
Több mint tíz évvel ezelőtt történt, a 2000-es önkormányzati választások hajrájában, hogy Markó Béla egy precedens és alapszabályzati felhatalmazottság nélküli lépéssel felfüggesztette Kincses Elődöt megyei elnöki tisztségéből és helyére Kelemen Atillát nevezte ki. Jellemző az ürügy is: Kincses nem a Markó-klikk által összeállított listát adta le a törvényszéken, hanem az előválasztásokon összeállított sokkal nagyobb legitimitású listát. A Markó Béla emberének számító Markó Attila által vezetett Alapszabályzatfelügyelő Bizottság sem tehetett mást: megállapította, hogy az elnök megsértette az alapszabályzatot. Az ügyet tárgyaló SZKT úgy szavazott a kérdésben, hogy az illetékes bizottság – az Alapszabályzatfelügyelő Bizottság- jelentését nem olvasták fel a döntés előtt, annak ellenére, hogy ezt többen kifejezetten kérték. Az SZKT leszavazta önmaga informálását abban az ügyben, ami épp napirenden volt. S utólag legitimálta Markó Béla szabályzatsértését.
Addig is történt több súlyos szabálytalanság és a küldöttek jóhiszeműségével való visszaélés az RMDSZ-en belül, gondoljunk csak a Hargita megyei Domokos-féle listahamisításra (1992), a kormányzati szerepvállalás puccsszerű levezénylésére (1996), amikor kész helyzet elé állították a döntésben illetékes belső szervet, az SZKT-t, vagy a Petőfi-Schilleres beetetésre, s a sor sajnos még hosszan folytatható. De az a cinizmus, amivel a Kincses–Markó konfliktust a győztesek levezényelték, példátlan volt, akárcsak a nemzetpolitikai következménye: akkor veszett el a marosvásárhelyi polgármesteri szék a magyarság számára, néhány szavazaton. Bízvást kijelenthető, hogy ha akkor az RMDSZ egységet mutat kifelé és korrektséget befelé, miénk a győzelem. Eme eset sokaknak vízválasztó volt, közéjük tartozom magam is. Mekkora esély lehet egy szervezet demokratizálására, ha annak vezetői nem tartják be a saját maguk által alkotott játékszabályokat? A következtetést már akkor sokan levonták, de ahhoz, hogy a következtetésből adódó cselekvési imperatívusz jegyében konkrét lépésekre sor kerüljön, még várni kellett 2003-ig, amikoris megalakultak az RMDSZ politikai monopóliumát felszámoló szervezetek, az MPSZ, EMNT és az SZNT.
Az MPSZ-t a 2004-es önkormányzati választásokon az RMDSZ a román hatalommal karöltve elgáncsolta, be kellett jegyeztetni az MPP-t. 2008-ra ez meg is történt. Az MPP-nek óriási történelmi lehetősége volt: mindazt, ami az RMDSZ-en belül elviselhetetlen volt, a program be nem tartása, a kongresszusi határozatok figyelmen kívül hagyása (lásd a brassói, mindmáig nem teljesített határozatokat a nemzeti kataszterről, belső választásokról és autonómia-statutumokról), a saját szabályzat lábbal tiprása, azt másként csinálni. Megmutatni, hogy egy politikai szervezeten belül tisztességesen és következetesen is lehet játszani, ahogy azt az MPP elődszervezete, a Reform Tömörülés megfogalmazta.
A közírás nem alanyi költészet, de hadd szóljak néhány mondatot saját esetemről is, hiszen az jól példázza, hogy milyen abszurd helyzetbe kerültek azok az MPP-sek, akik a nemzet és jogszerűség értékeit egyszerre szerették volna tisztelni és ezek szerint alakítani a közös pártot. Az MPP-be nem akartam belépni, mert Csúzi István és Sárközi Zoltán alapszabályzat-ellenes és hamis ürüggyel, konkrétan az MPP RMDSZ-platformmá alakítási szándékának politikai rágalmával való kizárása az MPSZ-ből igencsak kiábrándított, mint ahogy a kizárást megszavazók későbbi magyarázkodása is a szervezet belső listáján. Akkor már látszott: nem ilyen lovat akartunk. Mégis elmentem az MPP aradi alakuló ülésére azért, mert esélyét láttam annak, hogy valamelyik RMDSZ-es ágens elkezd provokálni, elindul az egységdemagógia jegyében a mellébeszélés és ez kerül ki a sajtóba. Ebben az esetben bőven lettek volna érvek a tarsolyomban. Támadás nem érkezett, viszont nem jött össze annyi aradi ember, konkrétan tíz, aki megalakíthatott volna egy alapszervezetet. Akkor félretéve averziómat, a kollektív nevetségessé válást elkerülendő beléptem a pártba, sőt a feleségemet is belépésre kértem. Így járt el az aradi MPP későbbi legaktívabb tagja, Murvai Miklós is.
2009-ben lezajlott a botrányos tisztújítás, amikor a meghívottaknak is szavazati jogot adtak, egy áttekinthetetlen és eleve szabálytalan szavazással, mert Szász Jenő veszélyben érezte – egyébként alaptalanul – az elnöki székét. A békéltetés nem járt sikerrel, Szász Jenő nem hívott össze újabb, törvényes gyűlést, hanem azt mondta: döntsön a bíróság. A bíróság döntött: elmarasztalta Szász Jenőt, aki újabb kongresszust hívott össze épp egy esztendővel ezelőtt és kizáratta azokat, akik a párt jogszerű működésének érdekében léptek fel és akiknek a bíróság igazat is adott. A hat kizárt MPP-tagból hárman is Arad megyeiek voltunk: Nagy István, Murvai Miklós és a sorok írója. A kizárást a kongresszus meggyőző többséggel fogadta el, ami felettébb sajnálatos, mert azt mutatja, hogy az MPP középgárdának fontosabb az elnök akarata, mint a méltányosság, igazságosság és jogszerűség. Épp mint az RMDSZ-ben…
Az aradiak, mint ahogy a többi, Szász Jenő irányában el nem kötelezett, és az MPP-n belül a példamutató program- és alapszabályzatszerűséget kívánatosnak tartó csoport kemény dilemma elé került: indítson újabb eljárást, vagy hagyja meg az MPP-t annak, amivé vált: Szász Jenő baráti illetve vazallusi körének. A választást megkönnyítette az EMNT azon döntése, hogy pártot jegyeztet be.
Az új párt, mint azt Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke már a szándék nyilvánosságra hozatalakor, a tavalyi tusnádfürdői tábor idején bejelentette, várja mind az MPP-ben, mind az RMDSZ-ben csalódottakat, akik egyszerre ragaszkodnak a nemzet és a belső demokrácia értékeihez. Ennek jegyében a minap az aradi megyei MPP szervezet, mely több mint száz tagot számlált, elsősorban a Szász Jenő által nemhogy ok, de ürügy nélkül kizárt Murvai Miklós szervező munkájának köszönhetően (Murvai sem a perindításban nem vett részt, se nem bírálta nyilvánosan a párt elnökét, „bűne” az volt, hogy a belső nyilvánosság előtt tett javaslatokat az MPP demokratizálására és érveket gyűjtött össze a jelenlegi politikai vonalvezetés tarthatatlansága mellett) feloszlatta magát.
Kíváncsian várjuk: mit lép erre a központ.
Alapítanak új aradi szervezetet, hogy megfeleljenek a párttörvény elvárásainak vagy bíznak a hanyag és elnéző jogalkalmazásban?
Borbély Zsolt Attila. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Elnapolták Orbán elítélését
Nem vitatta meg tegnap a képviselőház külügyi szakbizottsága azt a nyilatkozattervezetet, amelyet az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) javasolt a magyarországi politikusok – köztük Orbán Viktor kormányfő – március 15-i üzeneteinek elítélésére.
Nem vitatta meg tegnap a képviselőház külügyi szakbizottsága azt a nyilatkozattervezetet, amelyet az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) javasolt a magyarországi politikusok – köztük Orbán Viktor kormányfő – március 15-i üzeneteinek elítélésére.
A testület döntésképtelen volt, ugyanis 23 tagja közül csak öten jelentek meg az ülésen – tudtuk meg Korodi Attilától. A szakbizottság RMDSZ-es elnökének tájékoztatása szerint a tervezetről szóló jelentés elkészítésének határideje lejárt, így a nyilatkozat sorsa a továbbiakban a képviselőház vezetőségétől függ.
Eszerint a házbizottság kitűzhet egy újabb határidőt a jelentés elkészítésére, vagy egyenesen a képviselőház plánumába küldheti a tervezetet. Felvetésükre, miszerint az ellenzék távolmaradása azt jelzi, hogy már nem ragaszkodik az elítélő nyilatkozathoz, Korodi nemmel válaszolt.
„A távolmaradás annak a jele, hogy az ellenzék nem akart a tervezetről vitázni, csak a cirkuszt akarja” – magyarázta. Szavait látszik alátámasztani az is, hogy tegnap a külügyi szakbizottság egyik szociáldemokrata tagja Mircea Duşa, azzal vádolta a testület RMDSZ-es elnökét, hogy a jelentés megvitatásának elkerülése érdekében már három perc után berekesztette az ülést.
„Duşa hazudik. Az ülést tíz perc után rekesztettem be, amikor már csak hárman ültünk a teremben. Utóbb, húsz perc múlva megjelent a bizottság egyik szociáldemokrata tagja, majd negyven perc múlva egy liberális tagja” – hárította képviselőtársa vádját Korodi.
A bizottság elnök megerősítette, hogy az ellenzék – apróbb módosításokkal – ugyanazt a dokumentumot terjesztette a testület elé, amelyet a bizalmatlansági indítvány múlt szerdai vitájakor Puiu Haşotti liberális szenátusi frakcióvezető olvasott fel a képviselőknek. A nyilatkozat elítéli Orbán Viktor „irredenta és románellenes” március 15-i üzenetét.
Az ellenzék annak ellenére ragaszkodik ehhez a szövegváltozathoz, hogy a kormánypártiak már szerda este tisztázták: a budapesti hivatalos üzenet nem tartalmazza azokat a szavakat, amelyeket a magyar kormányfőnek tulajdonított a román sajtó. Az történ ugyanis, hogy az Agerpres marosvásárhleyi tudósítója összemosta Orbán Viktor üzenetét a bukaresti magyar nagykövet feleségének március 15-i ünnepi beszédével.
„Ezek a tárgyi tévedések nem érdeklik az ellenzéket. Haşotti már szerda este azt mondta, ha kell, kicserélik a szövegben Orbán Viktor nevét valaki máséra, de a nyilatkozat marad” – mondta Korrodi Attila. Hozzátette, „abszurd lenne”, ha parlament nyilatkozatban ítélné el egy nagykövet hozzátartozójának beszédét.
Mint ismert, a szenátusban hétfőn már leszavazták az ellenzéki nyilatkozat napirendre tűzését. A képviselőházban azonban kötelező erővel terítékre kerül a kérdés, miután a testület állandó bizottsága hétfőn elindította az ezzel kapcsolatos eljárást.
Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest)

Marosvásárhellyel vagy nélküle? (Székelyföldi RMDSZ)
Ősszel jöhet létre az RMDSZ székelyföldi szervezete — véli Antal Árpád sepsiszentgyörgyi elnök. Most elsősorban a székelyföldi önkormányzati tanács megalapítására összpontosítanak.
Az elnökség múlt pénteki kolozsvári ülésén döntöttek arról, hogy április végéig életre hívják a nagyváradi kongresszuson alapszabályzatba foglalt három önkormányzati tanácsot. "Ha létrehozzuk a Székelyföldi Önkormányzati Tanácsot, programokat kell kidolgozni, megtölteni tartalommal, ez lesz a tavasz végi, nyár eleji feladat. Közben természetesen egyeztetünk, tárgyalunk a székelyföldi RMDSZ-ről is" – válaszolta újságírói kérdésre Antal Árpád. Egyértelmű, hogy a Székelyföldi Önkormányzati Tanácsnak a Kovászna, Hargita és Maros megyei RMDSZ-es önkormányzatok lesznek a tagjai, és ide kapcsolódik majd néhány Brassó megyei magyar település is. Ugyanakkor nem ennyire nyilvánvaló, kik társulnának egy székelyföldi RMDSZ-hez. Antal Árpád elmondta, Maros megye tömbmagyar része úgy érzi, Székelyföldhöz tartozik, ám a Marosvásárhelytől nyugatra található régió inkább több etnikumú környezet, gondjai-bajai közelebb sorolják Közép-Erdélyhez. Kérdéses Marosvásárhely helyzete is, az itt élők közül is sokan elutasítják Székelyföldet, ám Antal Árpád szerint, ha engedik, hogy az egykori ,,székely főváros" máshova tartozzék, azt is jelenti, az RMDSZ, a magyarság lemond róla, és megfontolandó, hogy ezt megtehetjük-e. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ-elnök szerint arról sem született még döntés, hogy a majdani székelyföldi RMDSZ-nek lesz-e külön elnöke, ha arról határoznak, hogy igen, ő támogatná erre a tisztségre Tamás Sándort — mondotta
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A magyar is hivatalos nyelv az unióban, nálunk miért nem?
Kimondottan hasznosnak bizonyult nemzetpolitikai szempontból a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetének felesége által óvatlanul és szándéktalanul kreált „tolmácsolási balhé”, amely miatt ráadásul Bajtai Erzsébetre lehet a legkevésbé orrolni. Ő ugyanis félre nem érthető módon fogalmazott Marosvásárhelyen március 15-én: előbb felolvasta a magyar állami közméltóságok ünnepi üzenetét, majd a kellő cezúra után saját nevében is szólt pár szót az emlékező-ünneplő tömeghez. Arról sem ő, sem az ünneplők nem tehettek – hanem csakis a gyűlésszervező RMDSZ –, hogy egy románul nem tökéletesen beszélő és a tolmácsolásban nem eléggé jártas valakire bízták a magyarul elhangzó szövegek ott helyben történő fordítását. Arról még kevésbé, hogy az ott tolongó, szenzáció- és botrányéhes román újságírók összemosták az üzenő és a közvetítő mondatait. A bukaresti parlamentig és külügyminisztériumig elhullámzott fordítási-ferdítési malőr viszont kapóra jöhetett volna egyfelől a román médiabirodalom guruinak és csicskásainak ahhoz, hogy magukba nézhessenek és önkritikát gyakorolhassanak saját szakmai felkészületlenségük és trehányságuk okán.
Dénes László. Reggeli Újság (Nagyvárad)