Az RMDSZ területi autonómiára uszít választási hirdetéseivel – fejezte ki felháborodását Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnök. A politikus ingerültségét elsősorban az „új honfoglalás” kifejezés váltotta ki. A Konzervatív Párt elnöke, Dan Voiculescu is sietett bírálni Markó Bélát, aki a hétvégi, marosvásárhelyi kampánynyitó beszédében így fogalmazott: „visszaszerezni erdőt, jogot, földet, becsületet, a határok nélküli Kárpát-medencei magyarság egységét. ” A politikus szerint megengedhetetlen, hogy egy kormánypárt elnöke ilyen kijelentéseket tegyen. „Ez nem egyszerűen politikai felelőtlenség, hanem megvetése a romániai törvényeknek” – fakadt ki a sajtómágnás, ugyanakkor közleményében kérte, hogy Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök is foglaljon állást az ügyben. Szerinte államellenes bűncselekmény, az ország területi integritásának veszélyeztetése Erdély helyzetét Dél-Tiroléhoz hasonlítani. /I. I. Cs. : PSD: uszítanak Markó beszédei. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke egészségi okokból lemondott tisztségéből, négy nappal azelőtt, hogy a megye elhagyásának megtiltására vonatkozó, ellene kiadott DNA-határozat lejárt volna. Szabó István megyei tanácselnöknek az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) szeptember 26-án tiltotta meg az ország, illetve Szatmár megye elhagyását 30 napig. A DNA ügyészei májusban kezdtek el vizsgálatot a Szabó István ellen befolyással való visszaélés, illetve nem a közvéleménynek szánt információk illetéktelen személyeknek való kiadása miatt. Szabó Istvánon kívül Riedl Rudolf alprefektust, Erdei- Doloczki István RMDSZ-es képviselőt, illetve Cseke Attilát, a kormányfőtitkárság államtitkárát is vizsgálják cinkosság vagy felbujtás vádjával. /A nap hírei. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./ „A szervezetünk egyik bástyája volt Szabó, akit most sürgősen pótolnunk kell – sajnálkozott Csehi Árpád a Szatmár megyei RMDSZ elnöke. Szabó István megyei tanácselnökként második mandátumát töltötte, előtte pedig nyolc évig alelnöke volt a testületnek. Személyét elsősorban a Szociáldemokrata Párthoz közel álló Gazeta de Nord-Vest vette célba. A lap heteken át rovatot tartott fenn a tanácselnök „viselt dolgai” számára. A román lap szerint az elnök több ízben is visszaélt befolyásával, például a Pannónia Szálló magánosítása során, amikor egy vállalkozó számára felvásárolta, majd továbbadta a vendéglátó-ipari cég részvényeinek 52 százalékát. Az ügyben vizsgálatot folytatott a DNA, de nem emelt vádat Szabó ellen. A város magyarságának körében nem aratott sikert, hogy az RMDSZ-es elöljáró egy román vállalkozó kezére játszotta Szatmárnémeti legimpozánsabb szecessziós stílusú épületét. Szabó Istvánt a megyei tanácsosi székben Veres István, a Szatmári Magyar Hírlap főszerkesztője követheti, Veres azonban még nem döntött arról, hogy vállalja-e a tisztséget. /Babos Krisztina: Betegséget okozó vizsgálatok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

Amennyiben a Traian Basescu által javasolt formában vezetik be az egyéni választókerületes rendszert, akkor könnyen előfordulhat, hogy az erdélyi magyarság nagy része elesik a parlamenti képviselettől, vélte Márton Árpád képviselő. – Az RMDSZ legfennebb Hargita, Kovászna és Maros megyében szerezhet mandátumokat, esetleg még Szatmár és Bihar megye egy-egy kerületében, máshol viszont nem. A romániai magyarság több mint felének tehát nem lesz képviselte a parlamentben, hangsúlyozta az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője. Ez a gesztus nem csak az államfőnek az egypártrendszerre való törekvését, hanem magyarellenességét, homogenizáló politikáját is bizonyítja – nyilatkozta a képviselő. /Sz. K. : Búcsút mondhat az erdélyi magyarság a parlamenti képviseltnek? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

Magyarországra küldené a „hazájukat 1918-ban elvesztő” magyarokat és az RMDSZ vezető politikusait Daniel Buda demokrata párti képviselő, arra kérve a hatóságokat, lépjenek fel Markó Béla „irredenta kijelentései” ellen, amelyek szerinte alkotmánysértők, sértik a jogállamot és a jogrendet. Buda szerint Markó tudatosan szembeszáll „az 1918. december 1-jén létrejött modern Románia születési pillanatával és Románia nemzeti ünnepével”. A PD-s képviselő feltette a kérdést: mire számíthatnak a szélsőségesektől, ha a mérsékeltnek tartott Markó Béla olyan kijelentéseket tesz, hogy új honfoglalásra van szükség. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátusi frakciójának vezetője azt követelte: zárják ki az RMDSZ-t a kormányzásból, és tiltsák meg a szövetségnek, hogy részt vegyen az európai parlamenti választásokon. A nacionalista politikus beadványában súlyosan törvényellenesnek nevezte Markó Béla szövetségi elnök és Frunda György, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjének kijelentését, miszerint a Szövetség „kérni fogja Európától Székelyföld területi autonómiáját”. A közelmúltban több román politikus – Mircea Geoana PSD-elnök, Dan Voiculescu PC-elnök, Adrian Paunescu szenátor, Emil Boc PD-elnök és Lucian Bolcas PRM-képviselő is hevesen támadta az RMDSZ elnökét, amiatt, hogy kifejtette, az RMDSZ kitartóan küzd Székelyföld területi autonómiájáért. Funar kijelentéseire reagálva az RMDSZ elnöke elmondta, a magyar kártya kijátszása egyes politikai alakulatoknál mindig hatott választási kampány idején. Markó hangsúlyozta, az utóbbi időben nem tett egyebet, mint egy régebbi témát hozott szóba, éspedig a gazdasági fejlesztési régiók átalakítását. A szövetségi elnök szerint viszont egyesek, „nem veszik észre, hogy a javaslat nemcsak a Székelyföldre, hanem Románia valamennyi vidékére vonatkozik”. /Mihály László: Össztűzben az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

Székelyföldtől a Partiumig szinte valamennyi nagyobb erdélyi településen emlékeztek 1956-ra. Háromszéken Sepsiszentgyörgyön, Kovásznán, valamint Baróton tisztelegtek a forradalom hősei előtt. A megyeszékhelyen a városháza falán levő „Gloria Victis” feliratú emléktábla előtt rótta le kegyeletét a háromszéki Volt Politikai Foglyok Szövetsége, valamint az Erdélyi ‘56-os Bajtársi Társaság. „1956-ot követően Sepsiszentgyörgy 23 polgárát, összesen 265 év börtönbüntetésre ítélte a volt kommunista diktatúra” – dokumentálják a múltat a kőtáblába rótt betűk. Délután a tavaly felszentelt emlékoszlopnál az ‘56 Emlékparkban, illetve a központi park kopjafájánál koszorúztak. Csíkszeredában a Kalász negyedi temetőnél felállított kopjafánál elsőként Nagy Benedek, az ‘56-os Baráti Társaság nevében mondott beszédet. A megemlékezés a koraesti órákban, fáklyásmenettel folytatódott a Szabadság-tértől, a magyar főkonzulátus előtti téren felállított ‘56-os emlékműhöz. Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Ifjak kétnapos rendezvénysorozattal emlékezett meg az ‘56-os forradalomról és szabadságharcról. Varga László nyugalmazott református lelkész, ötvenhatos elítélt tartott előadást. Ezt követően a Szabadság, Szerelem című filmet vetítették le. Október 23-án Hajdú Zoltán történelemtanár a forradalom leverése utáni megtorlásról beszélt. Nagyváradra október 23-án érkezett az a vándorkiállítás, amely az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó erdélyi és román vonatkozású dokumentumokból áll. Mind a három szatmári magyar középiskolában (Kölcsey Ferenc, Hám János, Református Gimnázium) megemlékeztek október 23-án az ‘56-os magyar forradalomról. Délután az RMDSZ székházában a Szent-Györgyi Albert Társaság szervezésében Sárándi Tamás muzeológus 1956 romániai vonatkozásáról tartott előadást. Snagovban friss, piros-fehér-zöld szalagos koszorúk emlékeztetnek arra, hogy több mint fél évszázaddal ezelőtt itt tartották fogva Nagy Imrét, az 1956-os magyar forradalom vezetőjét és sorstársait. Az október 23-i megemlékezésen a Markó Béla szövetségi elnök vezette RMDSZ-küldöttség helyezte el az emlékezés koszorúit az ‘56-os hősök emlékművénél. Markó Béla beszédében rámutatott arra, hogy ötvenegy év után „még mindig adósságunk van azokkal az emberekkel szemben, akik 1956-ban a szabadságért harcoltak”, egyesek közülük az életükkel fizettek. /Adósságot törlesztettek Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

Tíz évvel ezelőtt történt a Horn Gyula vezette magyar kormányküldöttség bukaresti látogatása. Ennek egyik részéről beszámolt akkor a Népújság: „a kedd reggeli megbeszéléseken a két miniszterelnök egyetértett abban, hogy új, önálló magyar egyetemet kell létesíteni Romániában, tudomásul véve a Babes–Bolyai Egyetem multikulturális jellegét, ez az egyetem egy másik városban létesülne. (Népújság, 1997. október 22.) A közvéleményt meglepte a hír, ugyanis Victor Ciorbea akkori kormányfő Budapesten kijelentette, a tanügyi törvény módosításával lehetővé válik az önálló magyar felsőoktatási intézmények létrehozása. Ennek első lépéseként a Babes–Bolyai Egyetemen létrehozzák ősztől, az önálló magyar tagozatot. Ciorbea utólag meghátrált, mégis lehetett bízni abban, hogy Horn kormányfő márciusi ígéretére emlékezteti, támogatva az RMDSZ-nek azt a kormányzati prioritásként megfogalmazott szándékát, hogy a kolozsvári székhelyű, állami magyar egyetemet vissza kell állítani. Nem így történt. A két miniszterelnök megállapodásától az RMDSZ október 23-án kiadott közleményével – „félreértésre” és „értelmezési különbségre” hivatkozva – lényegében elhatárolódott. Szalagcím a Népszabadság 1997. október 30-i számában: Horn az RMDSZ-t képviselte Ciorbeánál: „a magyar miniszterelnök elmondta: az RMDSZ vezetői lehetetlennek tartják a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szétválasztását, illetve az azon belüli magyar tagozat, vagy kar létrehozását az adott helyzetben. Ezért kellene egy új egyetemet létrehozni egy másik városban. Ez az RMDSZ-nek, az ügy illetékesének a konkrét igénye. ” Horn Gyula 1999-ben jelentette meg Azok a kilencvenes évek /Kossuth Könyvkiadó/ című könyvét. Ebben Horn a 464. oldalon így emlékezett: „A zárónapon kérésére együtt reggeliztem Markó Bélával. A legfontosabb, amit az RMDSZ elnöke közölt: már nem ragaszkodnak ahhoz, hogy önálló magyar fakultást hozzanak létre a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetemen. Az egykori magyar egyetemet annak idején erőszakkal szüntették meg, s hosszú évek alatt sem sikerült visszaállítani. Ezért Markó szerint inkább egy magyar egyetemet kellene létrehozni valamelyik erdélyi városban. Ez jó elképzelésnek tűnt a Babes–Bolyai »visszamagyarítása« helyett, a meddő viták és ellenségeskedések után s az álláspontok megmerevedése miatt. Megígértem, hogy álláspontját ismertetem a záró tárgyaláson. Ciorbea örömmel fogadta a felvetést, amelyet a sajtótájékoztatón is ismertettünk. Legnagyobb megdöbbenésemre azonban az RMDSZ vezetése nyilvánosan tiltakozott az elgondolás ellen. Markó pedig hallgatott. Szentül megfogadtam, hogy az ügyből levonom a magam számára a tanulságot: Csak írásos, aláírt, lepecsételt, ellenjegyzett dokumentumban foglalt szöveget, tájékoztatást, javaslatot, igazolást tekintek hitelesnek, csak olyanra hivatkozom a jövőben. ” A kérdésben érintett Markó Béla, Horn Gyula könyvének megjelenése után továbbra is hallgat. Annak ellenére, hogy a visszaemlékezés felveti: 1. Személyes felelősség terheli, a „félreértések, értelmezési különbségek” komédiájáért, amelynek szerepe volt a kolozsvári állami magyar egyetem létrehozásának meghiúsulásában. 2. Az október 23-i közleménnyel megtévesztette a közvéleményt. 3. Az idézet utolsó mondata megkérdőjelezi politikusi szavahihetőségét. Azóta eltelt tíz év. Markó Béla továbbra is hallgat. /Izsák Balázs: Mentesít, mentesíthet-e a hallgatás a felelősség alól? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 24./

Az alkotmányossági rend veszélyeztetése miatt büntetőjogi keresetet nyújtott be Románia főügyészénél a Nagy-Románia Párt (PRM) Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke ellen – jelentette be október 24-én Lucian Bolcas parlamenti képviselő, a PRM alelnöke. A kereset benyújtását Markónak október 20-án Marosvásárhelyen elhangzott beszédével indokolták. Markó beszédében hangsúlyozta, hogy a romániai magyarságnak vissza kell szereznie 1918–19-ben elvesztett hont, azaz anyagi javait, a jogait, a méltóságérzetét és az együttlétet a magyar nemzettel. Bolcas szerint Markó beszéde bujtogató jellegű, amivel szerinte az RMDSZ elnökének az volt a szándéka, hogy megteremtse „a román egységes nemzetállam elleni ellenséges akciók” előfeltételeit. A román sajtó is élesen bírálta az RMDSZ elnökét. /Markót feljelentették a főügyésznél. Az RMDSZ kizárását kéri a PRM. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

Ostobaságnak, de egyben veszélyes jelenségnek nevezte Markó Béla RMDSZ-elnök a szenátus állandó bürójának döntését, melynek értelmében a testület az RMDSZ elnökének kijelentéseit elítélő politikai nyilatkozatot kíván a szenátus elé terjeszteni. Több román párt is hevesen bírálta az elnököt a szövetség kampányindító rendezvényein tett azon kijelentései miatt, miszerint az RMDSZ kitartóan küzd Székelyföld területi autonómiájáért. A politikai nyilatkozat elfogadására vonatkozó javaslatot Adrian Paunescu, a Szociáldemokrata Párt szenátora kezdeményezte. – Engem már egyszer elítélt határozattal a szenátus, 1995-ben, szintén autonómia dolgában. Erre már kevesen emlékeznek, de ez a dokumentum létezik, és ez az újabb kezdeményezés azt jelenti, hogy legalább 12 esztendővel visszamentünk az időben. Ezt veszélyes jelenségnek tartom, mert azt mutatja, hogy Romániában és a román politikai életben erősödik egyfajta nacionalista hangulat és magyarellenesség – mutatott rá Markó Béla. /Akárcsak 12 évvel ezelőtt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

Frunda György szenátor, az RMDSZ európai parlamenti listavezetője elmondta, az Európai Parlament képviselőinek legalább negyede korábban tagja volt az Európa Tanácsnak. Együtt dolgozott velük abban a strasbourgi intézményben, amely az európai politizálás komoly iskoláját jelentette. Az Európai Unió legfontosabb feladata a közeljövőben egy alapvető emberjogi egyezmény kidolgozása lesz. Európában tizennyolc féle autonómia létezik. Romániának, és ezen belül az erdélyi magyaroknak is ki kell dolgozni egy autonómiaformát. A kisebbségi jogokat egyelőre csak az Európa Tanács szintjén fogadták el. Az Európai Uniónak nincs ilyen jogi dokumentuma. /Az uniós kisebbségi jogok megteremtéséért fogok dolgozni Brüsszelben. Beszélgetés Frunda György szenátorral, az RMDSZ európai parlamenti listavezetőjével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

Az egész magyarság pártokon kívüli és felüli képviselője szeretne lenni az Európai Parlamentben Tőkés László királyhágómelléki református püspök, aki október 24-én sajtóértekezleten indokolta Budapesten, hogy miért indul egyéni jelöltként az európai parlamenti választáson. Tőkés László szerint az erdélyi magyaroknak olyan érdekképviseletre van szükségük, amely nincs alárendelve a román hatalmi érdekeknek. Mint mondta, megdőlt Markó Bélának, az RMDSZ elnökének az a tétele, hogy az erdélyi magyarok egyetlen képviselője az RMDSZ lenne. Szerinte az RMDSZ megosztotta a magyarságot, és sokan elfordultak tőle. A püspök alapvető tétnek nevezte, hogy az erdélyi magyarságnak mint autonóm közösségnek teremtsék meg a képviseletét nemzetközi szinten. Másik célként a határok feletti nemzeti érdekérvényesítést nevezte. „Drámai, hogy Európában gyakorlatilag nem létezik magyar kérdés” – fogalmazott, majd hozzáfűzte: kár volna csak nemzetállami mivoltában megjelennie Magyarországnak; a Kárpát-medencei magyarságnak kellene megjelennie. Utalt rá, hogy emiatt az egységes, nemzeti érdekeken alapuló stratégia miatt támogatja őt Orbán Viktor, valamint az Európai Néppárt elnöke. /Tőkés: a magyarságot képviselném. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./

November 20-án Marosvásárhelyen, 21-én Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában, 22-én pedig Sepsiszentgyörgyön tart kampánygyűlést Tőkés László, az eseményeken részt vesz és beszédet mond Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is – jelentette be a független EP-jelölt Maros megyei kampánystábját vezető Tőkés András. Elmondta, a megye falvainak mintegy 60–70 százalékában sikerült eddig olyan önkéntes csoportokat szerveznie, amelyek segítségükre lesznek a kampányban. Tőkés András szerint Sógor Csaba bizonyult az RMDSZ „trójai falovának”, hisz beavatottként értesülhetett Tőkésék szándékairól. Egy nyilvánosságra került belső RMDSZ-es dokumentumra hivatkozva közölte: fennáll a veszélye annak, hogy a Fidesz elnökének látogatását az RMDSZ meg kívánja zavarni. Erről tájékoztatták Orbán Viktort is, aki nem mondta le útját. /Tőkés Orbánnal kampányol. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

Adorjáni Dezső Zoltán, az Erdélyi Evangélikus Egyházkerület püspöke a vele készült beszélgetésben rámutatott, az Erdélyi Evangélikus Egyházkerület és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kitűnő viszonyban egymással, ahogy két testvéri protestáns egyháznak lennie kell. Meglepte, hogy Csűry István lelkészi, illetve Tolnay István presbiteri főjegyző aláírásával közreadott KREK-állásfoglalás durva támadásnak minősítette az ő október 6-i évforduló kapcsán írt, a külön megemlékezéseket, a közösségvállalás megtagadását kritizáló nyílt levelét. Ugyanakkor szavait, szándékát félreértették. Ő arra akarta felhívni a figyelmet, hogy Erdélyben az összetartás létkérdés, és aki ez ellen tesz, az létében veszélyezteti a másfél milliósra apadt erdélyi magyar nemzetközösséget. Az egység visszaállítására kell koncentrálni, ő ezt nem tartja kivitelezhetetlennek. Mindkét fél, az RMDSZ és Tőkés László is ugyanazokat az értékeket képviselik: a kereszténydemokrata értékeket, a néppárti értékeket, ugyanakkor a magyar kisebbség értékeit és célkitűzéseit kívánják felvállalni. Az evangélikus egyház arra kéri a politikai elitet, hogy minden erejével próbálja keresni az együttműködés útját. Tőkés László tehetségére épp olyan szükség van, mint Markó Béla diplomatikus készségére vagy Sógor Csaba úgynevezett naivitására. /Csinta Samu: Utolérhető-e a vonat? = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./

Sike Lajos, a lap munkatársa elmondta, Kőszegremetén van présháza, ahova meghívja barátait és ellenfeleit is, meginni egy-két pohár bort. Reizer Pál volt szatmári megyéspüspök mondta, hallotta, milyen régi présházak vannak arrafelé. Sike meghívta Reizer püspököt, aki tizennégy év alatt majdnem annyit épített egyházmegyéjének, mint amennyit a kommunizmus elvett tőlük. Reizer előre óvott minden felhajtástól. Nem sokra rá Tőkés püspök beszélt az újságíróval. Sike őt is meghívta, de a püspök jelezte, a presbitériummal jönne, hívja meg a presbitériumot is. Sike sietett elítélni a püspököt: Tőkés László szereti, ha tömeg vonul utána, de „hogy ez mindennél fontosabb neki, csak mostanában értettem meg. ” Az újságíró tovább támadott: hazugság, hogy az erdélyi magyarság EP-képviselője szeretne lenni, hiszen az lehetett volna, ha elfogadja az RMDSZ-listán felajánlott biztos befutó első két hely egyikét. „De nem fogadta el, mert számára nem Brüsszel a fő cél, hanem az egész erdélyi magyarságnak az ő háta mögé való sorakoztatása. ” „Ő megy elöl palástosan, és Erdély másfél milliós magyar népe (reformátusok, katolikusok, unitárusok, baptisták, evangélikusok, sőt magyar zsidók is) utána hömpölyög, halleluját és Tőkést skandálva. Mert ő a Megváltónk, bizony ő – s rohadt komcsi, aki nem így gondolja!” /Sike Lajos: Vonulunk. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

RMDSZ-es fórumon Halász Ferenc megyei főtanfelügyelő-helyettes tájékoztatta a közvéleményt az új helyzetről. A lugosi magyarok – főleg az idősebb generáció, amelynek tagjai az óvodától az érettségiig a mostani 5-ösben tanultak – érthetően ezer szállal kötődnek az épülethez, ennek hangot is adtak a találkozón. Halász azzal érvelt, hogy akkora épülettel nem tudnának mit kezdeni, egyre kevesebb a gyerek, emellett egy román középiskola könnyebben juthat hozzá az állami támogatáshoz felújításra, mint egy kisebbségi tanintézmény. Halász Ferenc szerint arra is gondolni kell, hogy a magyar tagozat jövőjét biztosítsák arra az esetre is, ha a jövőben nem lesz RMDSZ-es alpolgármester, főtanfelügyelő-helyettes stb. Király Rozália tanárnő hozzátette: a gyereklétszám-csökkenést az iskolában uralkodó körülmények is okozzák, mert a szülők nem szívesen íratják csemetéiket kevésbé jól felszerelt iskolába. /(pataky): Bizonytalanságban a lugosi magyar tagozat. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./

Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke sajtótájékoztatóján élesen bírálta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt azért, mert hallgat, miközben kormányának RMDSZ-es tagjai kampányindító rendezvényükön a magyar himnuszt énekelték. Boc szerint a miniszterelnök képes mindent eltűrni csak azért, hogy megőrizze kormányfői székét. /B. T. : Boc: A magyar Himnusz megalázza a románokat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

Elhalasztotta a tanügyi törvénycsomag vitára bocsátását az Oktatási Minisztérium. A döntést azzal indokolták: a tárca nem akarta, hogy ez a fontos kérdés vitája egybeessen az EP-választásokkal. Más források szerint azonban az RMDSZ „zsarolásáról” van szó, a szövetség állítólag azzal fenyegette meg a liberálisokat, hogy kilép a kormányból, ha nem módosítják a tervezet különböző passzusait. Mindenekelőtt azon akar változtatni az RMDSZ, hogy az új törvény életbeléptetését követően a román nyelvet ne ugyanolyan formában oktassák a magyar középiskolásoknak, mint román társaiknak, hanem idegen nyelvként. Továbbá: azon oktatási intézményekben, ahol a magyar tanulók többségben vannak, kötelező módon magyar legyen az igazgató. /”Zsarol” az RMDSZ? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

A meg nem támadás mese. „Még ha az RMDSZ-en látszik is az önmérséklet szándéka a Tőkésékhez való viszonyulásban, a püspök-politikus viszont a teljes arzenálját beveti orbánviktorostól, a provokáció eszközétől sem riadva vissza” – írta Salamon Márton László főszerkesztő. Élesben megy a magyar-román csörte is, mióta a román nacionalisták megtámadták Markó Béla RMDSZ-elnök múlt hétvégi, radikálisabb hangvételű beszédét. A főszerkesztő szerint a nacionalista román pártoknak érdeke Tőkést támogatni, így érhetik el azt, hogy ne legyen magyar képviselő. Emiatt az RMDSZ-nek nagyobb a felelőssége abban, hogy milyen üzeneteket közvetít a román többség felé. Provokáció az a bejelentés, hogy Orbán látogatását az RMDSZ megzavarni készül. Mi lesz itt még? /Salamon Márton László: Mi lesz itt még? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

„Az RMDSZ sem Orbán Viktort, sem Tőkés Lászlót nem tervezi kifütyölni, ilyen föl sem merülhet. Mi Orbán Viktorban tiszteljük a volt kormányfőt, a Fidesz elnökét. ” így reagált Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke és kampányfőnöke Tőkés kampánystábjának arra az „értesülésére”, miszerint RMDSZ által felbíztatott csoportok fütyüléssel próbálják bojkottálni Orbánt a hétvégi erdélyi rendezvényeken. „Szilágyi Zsolt hazudik. Nem először, és ezek szerint nem utoljára hazudik. Úgy látom, hogy mivel nincs programjuk, nincs mit mondaniuk, hazugságkampányba kezdtek ellenünk. Folyamatosan mocskolják az RMDSZ-t mindenhol” – kommentálta a hírt Kelemen Hunor. Tőkés László október 25-én avatta fel a kampányirodát Nagyváradon. A püspök elmondta, Orbán Viktor meghívására vett részt az október 23-i budapesti megemlékező Fidesz-nagygyűlésen. „Nem fogunk összeölelkezni a diktatúra örököseivel, azokkal és azok hozzátartozóival, akik felelősek az ‘56-os hősök kivégzésében” – mondta a püspök. Arról is beszélt, hogy ellentétben az RMDSZ-szel, az ő kampánya szerény lesz, „mert nem állnak rendelkezésünkre magyar és román központi költségvetési pénzek”. Tőkés elmondta, hogy ő nem új honfoglalást akar, hanem azt szeretné, ha Erdélyben minden magyar itthon érezhetné magát. Ezért is az a szlogenje, hogy Unió, Erdéllyel!, mert számára az integráció azt is jelenti, Erdély az Unióhoz csatlakozik. /Both Abigél, Lokodi Imre: Ki fütyöli ki Orbán Viktort? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

Marad a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségek privilégiuma a választási törvénytervezetben. A dokumentum – amelyet elfogadott a Calin Popescu-Tariceanu vezette kabinet – annak ellenére emelte át a 2004 óta hatályos helyhatósági, valamint parlamenti választási törvényből a parlamenti képviselettel nem rendelkező kisebbségi szervezetekre diszkriminatív fejezetet, hogy emiatt két évvel ezelőtt a Velencei Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egyaránt elmarasztalta Romániát. A tervezet szerint parlamenti képviselettel nem rendelkező kisebbségi szervezetek csak abban az esetben vehetnek részt a kétkamarás parlament tagjainak megválasztását célzó megmérettetésen, ha tagjai között tudják az illető kisebbségi közösség legkevesebb tíz százalékát. Mindez a nagyobb létszámú kisebbségek – például a magyarok – esetében 20 ezer tagot feltételez, amelyet az illető szervezetnek Románia 15 megyéjéből, valamint Bukarestből kell beszereznie. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője elmondta: a szóban forgó fejezet átemelése nem az RMDSZ, hanem a nemzeti kisebbségek alkotta frakció feltétele volt. Arra a kérdésre, miszerint nem kockáztat-e újabb nemzetközi megrovást Bukarest az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetéséről szóló jogszabály elfogadásával a kisebbségi szervezetekről szóló cikkely miatt, Márton Áron úgy válaszolt: pontatlanok a korábbi bírálatokkal kapcsolatos információk. /Rostás Szabolcs: Fenntartott diszkrimináció. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

Az esélyegyenlőség elvét semmibe vevő jogi előírást szorgalmaz az RMDSZ és a liberális párt alkotta Tariceanu-kormány. A választási törvény diszkriminatív előírását az RMDSZ-nek először a 2004. évi helyhatósági választásokat megelőzően sikerült érvényre juttatnia, megakadályozandó, hogy az Magyar Polgári Szövetség indulhasson a mandátumokért. A kísérlet akkor bevált. Most ez annyi változással ismétlődik, hogy az új választási törvénytervezetet benyújtó kormány csökkentené az indulni szándékozó nemzetiségi tömörülések által begyűjtendő támogató aláírások számát. Ebben a kiszorítósdiban az RMDSZ-csúcsvezetés vállal főszerepet, szeretné nehéz helyzetbe hozni az erdélyi megközelítésből különösebb választási lehetőséget nem jelentő, szintén „pártosodó” MPSZ-t. A felmérések szerint az EP-választásokon az előzetes felmérések szerint négy százalék alatt teljesítő, bukástól tartó RMDSZ csúcsvezetése ugyanis látja: ekkora „támogatottság” a jövő évi parlamenti választásokon is előfordulhat, ezért az RMDSZ-oligarchia parlamenti jelenlétét kockáztató bármely magyar kísérletet el kell fojtani. /Benkő Levente: Kiszorítósdi. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

Nem sikerült összegyűjteni az Európai Parlamentben (EP) a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását szorgalmazó határozattervezet mellé az elfogadáshoz szükséges 393 aláírást. A dokumentumot az RMDSZ három európai parlamenti képviselője: Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly indította útjára ez év júniusában. A dokumentum elítéli a mindenkori román kormánynak a magyar tannyelvű állami egyetemmel kapcsolatos elutasító és diszkriminatív magatartását. Kéri az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, indítsák el a jogi eljárásokat, amelyek rábírják Romániát vállalt kötelezettségei betartására, a Bolyai állami magyar tudományegyetem újraindítására. A dokumentum háttérként rögzíti, hogy a másfél milliós őshonos magyar közösség Romániában a lakosság 6,6 százalékát teszi ki, az egyetemi hallgatók sorában azonban csak 4,4 százalékos a magyarok részaránya, a 29 ezer magyar egyetemi hallgató közül pedig csak 10 ezren tanulhatnak anyanyelvükön. Kónya Hamar Sándor RMDSZ-es EP-képviselő nem érzi kudarcnak a próbálkozást. Az akció jó alkalom volt arra, hogy tájékoztassák az EP-képviselőket a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről. Az aláírók között van a Babes-Bolyai Tudományegyetem díszdoktori címével kitüntetett Bronislaw Geremek lengyel liberális képviselő, volt külügyminiszter és Josep Borell, az EP volt elnöke is. Három román aláírója is van a dokumentumnak, közülük egyik a Nagy Románia Párt, másik a Szociáldemokrata Párt képviselője. Mindez meglepő, mert mindvégig a román lobbi ellenszelében kellett végezniük a meggyőző munkát. Mind a Demokrata Párt, mind a Szociáldemokrata Párt körlevélben arra biztatta a képviselőket, hogy ne írják alá a magyar egyetem követelését. Annyira erős volt a román gáncsolási igyekezet, hogy Kónya Hamar Sándornak egy idő után védelmet kellett kérnie a meggyőző munkát végző munkatársai számára, mert több román képviselő is felelősségre vonta őket. „Az RMDSZ-nek soha sem volt fontos a Bolyai Egyetem. Sajnos, ez alkalommal is úgy viszonyult az ügyhöz, ahogy korábban” – jelentette ki Kónya. Megemlítette, hogy a Markó Béla vezette RMDSZ-es küldöttség plusz súlyt adhatott volna a brüsszeli közmeghallgatásnak, Markóék azonban csak az esemény estéjén érkeztek az EU fővárosába. Az egész napos közmeghallgatáson Kelemen Atilla képviselő csak futólag jelent meg, Szabó Károly pedig beteget jelentett. A képviselők meggyőzését elsősorban Surján László és Schöpflin György fideszes képviselők által „kölcsönzött” gyakornokok végezték. Kelemen Atilla már a dokumentum elindítása után többször is pesszimistán nyilatkozott az aláírásgyűjtésről. Azt mondta, hogy mindent megtett az ügy sikere érdekében. „Jelentős eredmény, hogy hétszáz EP-képviselő közül több száznak sikerült fölhívni a figyelmét arra, hogy a mindenkori román kormány elnyomja az erdélyi magyarságot: Európa többi kisebbségével szemben nekünk még önálló egyetemünk sincsen” – nyilatkozta Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke. Úgy vélte, ezek után a román delegáció már nem söpörheti a szőnyeg alá a problémákat. „Még akkor sem, ha a Babes-Bolyai Tudományegyetem kollaboráns magyar rektor-helyettesei több ízben az európai tiltakozóakciók beszüntetésére szólítottak fel” – tette hozzá Hantz. Az alelnök megjegyezte, nagyra értékelik Kónya-Hamar Sándor erőfeszítéseit. Hasonló szellemben nyilatkozott Bodó Barna politológus, a BBTE tanára is, hangsúlyozva az RMDSZ felemás hozzáállását. „Amikor arról volt szó, hogy az Európai Néppárt ne támogassa Tőkés Lászlót, Markó Béla azonnal Brüsszelbe tudott utazni, az egyetem kérdése sajnos nem volt ennyire fontos számára” – jelentette ki Bodó. /Gazda Árpád: Bolyai: félig megnyert csata. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

Szatmárnémetiben nem épülhet meg a tervezett ortodox templom az egyház által kérvényezett helyen, határozott a városi tanács. Tavaly februárban visszaszolgáltatták a görög katolikus egyháznak az ortodoxok által használt templomot. Az ortodox egyház úgy döntött, hogy központi fekvésű elvesztett templomuk közelében építenek újat. Kezdetben a régi főtéri parkban, a római katolikus székesegyház mellett szerettek volna építeni, azonban ezt többek között a legnépesebb tanácsi frakcióval rendelkező RMDSZ sem akarta. Végül a központhoz közel fekvő parkra nyújtottak be kérvényt, ahol egyébként már áll egy ortodox templom. Most megjelent egy sürgősségi kormányrendelet, amely megszigorította a városi parkokban való építkezésre vonatkozó tiltást: a központi parkban sincs helye a templomnak. /Babos Krisztina: Hova építenek az ortodoxok? = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

A marosvásárhelyi tanács október 25-i ülésén vitát keltett a magyar nyelvű utcanévtáblák kihelyezésére vonatkozó határozattervezet, amelyet végül – a Kossuth Lajos utca kivételével – elfogadtak. Sita Ioan Nagy-Románia párti tanácsos kérte az ülésvezetőt, vegyék le napirendről az utcanevekre vonatkozó pontot. Ebben javasolták, hogy a Pál Antal Sándor levéltáros, Sebestyén Mihály volt helyi tanácsos, Horváth Szabolcs tanár, Káli Király István volt tanácsos, valamint Böjthe-Beyer Barna informatikus, illetve dr. Bakos Levente alpolgármesterből álló bizottság által fordított magyar utcaneveket fogadja el a tanács. Sita Ioan szerint jogtalanul szerepel a jegyzéken Kossuth Lajos neve, ugyanis szerinte ilyen utca nincs Marosvásárhelyen. Dr. Benedek István, az RMDSZ frakcióvezetője határozottan elutasította ezt az ellenvetést. Elmondta, nem lett volna meglepő, ha ezeket az érveket 1990-ben hallja. Végül a tanácsosok elfogadták a jegyzéket. Bakos Levente alpolgármester elmondta, ez a tanácsi határozat feljogosítja a polgármesteri hivatalt arra, hogy elkészítsék és kihelyezzék a magyar megnevezéseket is tartalmazó utcaneveket Marosvásárhelyen. /Vajda György: A Kossuth utca kivétel. Kétnyelvű utcanévtáblák Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke kolozsvári sajtótájékoztatóján ismételten kifejtette: a szövetség soha nem támogatta az egyéni választókerületes rendszer bevezetését. Az RMDSZ mégis hajlandó volt a kompromisszumra, amit a Pro Democratia tervezetének támogatása jelentett. – A kétfordulós, többségi szavazatos változat azonban elfogadhatatlan számunkra – hangoztatta Markó. Román sajtóértékelések szerint az RMDSZ radikális hangvételű, az „Új honfoglalás” jegyében zajló kampánya magához térítette a tetszhalottnak tűnő román szélsőjobboldalt. A sajtóértekezletet követően három román fiatalember ünnepélyesen átadta Markónak Románia történelemkönyvét, és Románia alkotmányát, „hogy ne felejtse, melyik országot kormányozzák. ” Markó széles mosollyal és az európai autonómiaformákat ismertető könyvecskével viszonozta az ajándékot. /Sz. K. : Markó: Másodrangúvá válnak az EP-választások. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Az oktatási reformra vonatkozó törvénycsomag vitájának elhalasztása, valamint a kabinet felelősségvállalása a választási reformért tükrözi, mennyire felemás helyzetben van az RMDSZ a kormányon belül. Miközben az EP-választásokra készülő RMDSZ vezetői a kormányzati részvétel korlátlan előnyeiről beszélnek, útjavításokkal, sztrádaépítéssel, iskolák felújításával példálózva, azonban világossá válik, hogy a politikai célkitűzések többségének megvalósítására esély sincs. Nem a területi autonómiáról vagy az önálló székelyföldi régióról van szó, de még azt sem sikerült elérni, hogy a magyar diákok anyanyelvükön tanulhassák Románia földrajzát és történelmét, a román nyelvet pedig külön tanterv alapján oktassák. /Farcádi Botond: A hatalom sáfárai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./

Basescu államfő nem csak a referendummal kapcsolatban lépi át hatáskörét, hanem az alkotmányos és törvényes előírásokat is megszegi – jelentette ki kolozsvári sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter szenátor. Basescu kétfordulós választási rendszert akar megszavaztatni, ahol a győztes „mindent visz”. Így a második forduló helyi alkukhoz vezet, s nagy a valószínűsége annak, hogy Erdélyben még a jelentős magyar lakossággal bíró megyékben is a román pártok összeállnak az RMDSZ-jelölttel szemben. Az RMDSZ csak a tömbmagyar megyék esetében tudná azt elérni, hogy képviselői legyenek. Eckstein-Kovács kitért arra is, hogy gyanúsan halogatják a ciántechnológia betiltására vonatkozó törvénytervezet megvitatását a román parlamentben. /N. -H. D. : Eckstein: Basescu túllépi hatáskörét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Ezer eurót, útiköltséget, illetve házaikért kártérítést kellene fizetnie a román államnak a Magyarországra áttelepedni kívánó romániai magyaroknak, ha a parlament elfogadja Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor erről szóló törvénytervezetét. A magyarellenes nézeteiről hírhedtté vált egykori kolozsvári polgármester bejelentette, hogy erről szóló törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe. Elmondta: a jogszabálytervezet minden olyan romániai magyarra vonatkozna, aki nem ismeri el Románia Erdéllyel való egyesülését. „Figyelembe vettem egyes romániai magyarok honfoglalási szándékát, akik nem ismerik el az egységes román nemzetállamot” – nyilatkozta Funar, utalva arra, hogy az RMDSZ európai parlamenti választási kampányának a jelszava „Új honfoglalás”. Gheorghe Funar szenátor azt javasolta a bukaresti szenátus házbizottságának, hogy kérjék Traian Basescu államfőtől és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöktől az RMDSZ kizárását a kormányból, illetve tiltsák meg a nemzeti kisebbségek szervezeteinek, hogy részt vehessenek a november 25-i európai parlamenti választáson. /Funar pénzt adna a magyaroknak, hogy áttelepedjenek Magyarországra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Orbán Viktor elleni terveket sző az RMDSZ, jelentette be Tőkés László püspök kampányfőnöke, Szilágyi Zsolt Nagyváradon. Lokodi Imre, a lap munkatársa szerint ez durva konfrontáció. Lokodi szerint az RMDSZ „arra van kényszerítve, hogy rendre megválaszolja a püspök vádjait. ” /Lokodi Imre: Szlogengyártás, püspökerősítés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

Az RMDSZ kampánykaravánja Máramaros és Szatmár megyében járt, lakossági fórumokat tartottak. „Jobban szerettem volna, ha ma este hét órakor Nagybányán csak egy kampánygyűlés lett volna, ha az RMDSZ listáján indult volna a független jelölt. Tisztességes, méltányos lett volna” – mondta Frunda György listavezető az RMDSZ EP-képviselő-jelöltjeinek bemutatkozóján. „Senki nem bírálta annyit az RMDSZ-t, mint én 1995-től. Belülről jövő, építő jellegű bírálat volt, amely a közösség érdekeit és az együttmaradást szolgálta” – mondta az RMDSZ EP-listájának második helyezettje, Sógor Csaba szenátor. Előzőleg az RMDSZ karavánja Máramaros megyébe, Szinérváraljára látogatott, ahol a lakosság 17 és fél százaléka magyar nemzetiségű. Felsőbányán is bemutatkozott Frunda György és Sógor Csaba. Koltón, a környék egyetlen magyar többségű községében az RMDSZ-karaván meglátogatta a Teleki Sándor barokk stílusú kastélyát. Az RMDSZ EP-képviselőjelöltjei közül Frunda György, Sógor Csaba, Korodi Attila, Szabó Károly és Kelemen Hunor mutatkozott be a szatmárnémetieknek. „Az RMDSZ valamennyi romániai kisebbség érdekeit képviselni szeretné az Európai Unióban” – jelentette ki a Krassó-Szörény megyei Resicabányán Markó Béla. /Mozgásban az EP-karaván. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Marosvásárhelyen kijelentette, hogy a szövetség meghívja Traian Basescu államfőt a november 18-án esedékes kampányzáró rendezvényre. Borbély László élesen kritizálta Orbán Viktor jelenlétét Tőkés László novemberi kampánykörútján, mert az RMDSZ és a Fidesz is az Európai Néppárt tagja. /Sz. T. : Basescu RMDSZ-kampányzárón? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./