Megkezdődött a választási kampány. A Nagy-Románia Párt „kitelepedési díjat” ajánl a magyaroknak, a konzervatívok pedig státustörvényt az erdélyi románoknak, hogy elejét vegyék „az RMDSZ agresszív követeléseinek”. Márton Árpád szerint veszélyesek Dan Voiculescunak, a Konzervatív Párt elnökének a törvénykezdeményezései, amelyek a magyarok ellen irányulnak. A PC-vezér szerint a román nyelvet már óvodás korban el kelljen sajátítaniuk a magyar anyanyelvű gyerekeknek, első osztálytól ugyanolyan tankönyvből tanuljanak, mint román kollégáik. /Lelépési díj a kisebbségeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

Az európai parlamenti választások kampányrendezvényei zajlanak az országban. Az RMDSZ választási hangja esetenként egyenesen emberinek mondható – leszámítva a törhetetlenül militáns Frunda Györgyöt. A kolozsvári értelmiségiekkel kezdeményezett párbeszédet Markó Béla. A gyengülő szövetség elnöke az értelmiség segítőkészségét próbálta felmérni, amelynek jelentőségét éveken át bagatellizálta. /Csinta Samu: Már vagy még? = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./

Bár nem vált az Európai Parlament (EP) hivatalos állásfoglalásává, a Bolyai Egyetem érdekében bejegyeztetett írásbeli nyilatkozat fontos és jelzésértékű az önálló állami magyar egyetemért folytatott közösségi küzdelemben, fejtette ki Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es európai parlamenti képviselő közleményében. /B. T. : A többségi érdekek befolyásolták a Bolyai-ügyet is. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

Az új tanügyi törvénytervezetnek kellett volna tartalmaznia azt a rendelkezést, mely szerint a nemzetiségi iskolákban a román nyelvet sajátos tankönyvek és tanterv alapján kell tanítani. Ez hiányzott a jogszabályból, de hiányoztak korábban már biztosított, anyanyelvi oktatással kapcsolatos jogok is, ezért az RMDSZ tiltakozására Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök leállította a tervezet beiktatását. Erről Markó Béla RMDSZ-elnök tájékoztatott a Kolozsváron tartott értelmiségi találkozón. Markó megerősítheti: az RMDSZ két napig tartó, feszült, kemény hangoktól sem mentes tárgyalást folytatott a miniszterelnökkel és az oktatási miniszterrel, amelynek az lett az eredménye, hogy visszakerültek a jelenleg érvényben lévő jogok a tervezetbe, a román nyelv sajátos oktatására vonatkozó célkitűzést azonban nem sikerült elfogadtatni a kormányzási partnerrel. Markó egyértelművé tette, az RMDSZ számára elfogadhatatlan egy olyan tervezet, amely nem hoz előrelépést a kisebbségi oktatásban, és választás elé állította a liberálisokat: vagy beiktatják az említett rendelkezést a törvény szövegébe, vagy pedig „a két párt útjai különválnak”. A miniszterelnök ezek után leállította a törvénytervezet beiktatását – mondta el Markó. /Tanügyi törvénystop. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

Október 28-án Kolozs megyében folytatta útját az RMDSZ országos karavánja. Sógor Csaba és Frunda György képviselőjelöltekhez csatlakoztak a szövetség további, Kolozs megyei jelöltjei, valamint a megyei szervezet vezetősége. Kőrösfőre látogattak az RMDSZ politikusai. Kalotaszentkirályon, a lakossági fórumon Sógor Csaba elmondta: „Ezen a vidéken fontos a hagyomány, és ez nemcsak a népdalok vagy a népviselet esetében érvényes, hanem a mezőgazdaságban is. A hagyomány pedig tudást is jelent, az Európai Unió épp erről, azaz a tudásról szól. ” /A hagyomány tudást is jelent. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

Október 29-én Budapesten az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásai során Eörsi Mátyás, SZDSZ-es képviselő kijelentette: ha úgy alakul a helyzet, hogy a romániai magyarságnak nem lesz politikai képviselete az Európai Parlamentben, ez részben Orbán Viktor személyes felelőssége lesz. Közölte: 17 éve konszenzus van arról a magyar politikában, hogy a határon túli magyar közösségek legitim érdekképviseleti szerveit segíteni kell, vagy ha nem tudnak segíteni, legalább nem ártanak neki. Eörsi Mátyás szerint minden, Tőkés László független európai parlamenti képviselőjelöltre leadott szavazat annyit jelent, hogy egy szavazattal kevesebb jut az RMDSZ-nek. /Eörsi Mátyás Orbán Viktor erdélyi kampányolását bírálta. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

Nyolcéves a Krónika napilap. A lap szerkesztői november 2-ától születésnapi olvasótalálkozó-körútra indulnak. Három hét alatt Erdély és a Partium közel hetven településére látogatnak el, hogy találkozhassanak olvasóikkal. Az ígéretek szerint valamennyi helyszínen képviselteti magát az RMDSZ és a független oldal EP-kampánystábja is. /Csinta Samu: Születésnapi Krónika-karaván. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

Tíz éves fennállását ünnepli a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztősége. Anyagi gondok miatt két alkalommal is fenyegette a megszűnés veszélye a Székelyföldet. Most két ünnepi kiadvánnyal jelentkeznek, a folyóirat első Évkönyvével, valamint az Academica Transsylvanica című, erdélyi tudósokkal folytatott beszélgetéseket összegző gazdag kötettel. Ferenczes István főszerkesztő, József Attila-díjas költő és író elmondta, régi álma volt, hogy kellene ide egy lap. Végül 1996–97-ben adódott lehetőség, hogy a megyei önkormányzatok létrehozhattak bizonyos kulturális és más jellegű intézményeket. Ezt használták ki, segítségükre volt Kolumbán Gábor. A kezdeti nehézségeket az okozta, hogy Csíkszeredában a folyóirat-szerkesztésnek nem volt előzménye, ráadásul semmiféle infrastruktúra nem volt. Egy táskaírógéppel kezdték a munkát, 1997 októberétől György Attilával és Molnár Vilmossal egy kölcsönkapott számítógépen dolgoztak. Majd érkezett Fekete Vince, Lövétei Lázár László és Mirk Szidónia-Kata. 1990 után megjelent egy új írógeneráció Erdélyben. Kulturális folyóiratként határozták meg a lapot, így a társművészetek, a zene, a képzőművészet, a néprajz, a történelem, a szociológia stb. is beférhettek. Voltak nehéz időszakok, az RMDSZ által irányított kuratóriumoktól, a Communitas Alapítványtól, de az Illyés Közalapítványtól sem kapták meg azt a támogatást, amit a többi lapok. – A tíz év alatt harminc könyvet adtak ki az ugyancsak megyei tanácsi döntéssel 1999 áprilisában létrehozott Hargita Kiadóhivatal keretében. Olyan helytörténeti művek kiadására vállalkoztak, mint pl. a Csíki Székely Krónika. Amikor Sepsiszentgyörgyön 2000-ben megszűnt a Moldvai Magyarság csángó újság és két évig nem jelent meg, vállalták a kiadását. Azóta azt is itt szerkesztik, kétnyelvű lapként. Elindították a Biblioteca Moldaviensis-sorozatot is nemzeti és történelmi öntudatépítő szereppel. Közben ráébredtek, hogy vannak csángó származású írók, költők. Ők adták ki Duma András, Iancu Laura, Demse Márton és Gábor Felicia köteteit. A Székelyföld folyóiratnak 1200 előfizetője van. A folyóirat 1998 óta ad ki nívó-díjakat. Évente két-három szerzőt díjaznak. Idén kivételesen öt díjazottjuk van. A mostani díjazottak kezdettől fogva színvonalas írásokat közöltek a Székelyföldben, Szőcs Gézától az első lapszámoktól kezdve kapnak kéziratokat, Lakatos Mihály is állandó szerzőjük, Kenéz Ferenc az utóbbi időben lett hűséges munkatársuk, de Kerényi Ferenc Petőfi-kutató és kitűnő irodalomtörténész több írását is lehozták már, Balázs Lajos a csíkszentdomokosi néprajzi dolgozatainak nagy részét a folyóiratban közölte. Ferenczes Istvánnak ez alatt a tíz év alatt fontosabb volt a lap, mint a saját írásai. Nem írt annyit, amennyit szeretett volna. /Antal Ildikó: „Álmomban is a Székelyföldet szerkesztem” = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./ A Székelyföld folyóirat idei díjazottjai: Kerényi Ferenc irodalom- és színháztörténész, Szőcs Géza (nívódíj), Balázs Lajos néprajzkutató, Lakatos Mihály író. A Fekete Vincze által kitalált és elkeresztelt Székely bicskarendet Kenéz Ferenc költőnek adományozta a szerkesztőség. /Tízéves a Székelyföld című folyóirat. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 31./

Az RMDSZ az európai parlamenti választásokra és nem a népszavazásra összpontosít a választási kampányban – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök október 29-én, Bukarestben. Markó hangsúlyozta, az egyéni körzetes rendszernek azon változatát támogatja, amelyért a kormány felelősséget vállalt: az RMDSZ elfogadta a kiegészítéseket, bár véleménye szerint komolyabb tárgyalásokra lett volna szükség. /Markó: Az RMDSZ a választásokra és nem a referendumra fog koncentrálni. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

Az RMDSZ a lehető legjobban időzítette régióátrajzolási offenzíváját: egy ehhez hasonló elképzeléssel elő lehet rukkolni még az EU romániai nagyköveteinél is, ezt megtette október 30-án a szövetség. Üres duma, mondta Eörsi Mátyás SZDSZ-es magyarországi képviselő arról, amit Tőkés László a nemzetben politizálásról EP-választási program gyanánt hangsúlyozott: az összmagyarság érdekeit képviselné Brüsszelben. Eörsi szerint Brüsszelben kevés az olyan terület, ahol összmagyar fogalmakban lehetne gondolkozni. Salamon Márton László főszerkesztő szerint az ilyen megfogalmazásoktól óvakodni kell Európa fővárosában, ahol a tagországok érdekei mellett csakis regionális érdekek férnek meg, mint számba vehető szempontok. Orbánnak nem lesz rossz a lelkiismerete azért, hogy esetleg miatta nem jut be romániai magyar képviselő az EP-be, mert Brüsszelben majd ellátja a magyarországi “nemzeti oldal” a képviseletet. A főszerkesztő szerint Orbán Viktor, a Fidesz elnöke számára a romániai magyarok brüsszeli képviselete nem tét. Az igazi tét a szavazatokban kifejeződő népszerűség. /Salamon Márton László: Üres duma. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

Az európarlamenti választási kampány során október 30-án ketten jártak Kolozsváron az RMDSZ jelöltjei közül: Frunda György és Sógor Csaba szenátorok. Elmondták, bármerre jártak, nagy volt az érdeklődés, tájékozatlanság és aggodalom fogadta őket. Az emberek hiányolták az RMDSZ és az ellenzék közötti kiegyezést. Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, a Fidesz elnöke nemrég tett kijelentésére, miszerint fiaskó esetén őneki nem lesz lelkiismeretfurdalása, legyen inkább az erdélyi magyar választóknak, Kelemen Hunor kijelentette: mi Magyarországon nem politizálunk, nem ügyködünk a lakosság megosztásán. Kelemen Hunor ügyvezető elnök hangsúlyozta: ez a legcinikusabb kijelentés, amit magyarországi politikustól az elmúlt 17 évben hallott. Kelemen szerint a vajdasági és kárpátaljai példák igazolják, hogy ott, ahol a magyarországi politika beavatkozott a kisebbségi képviselet kérdésébe, a magyar kisebbség kiszorult a parlamentből, a közösség pedig megosztottá vált. Frunda György elmondta: az RMDSZ mindent megtett a közös lista megteremtéséért, de Tőkés László azt visszautasította. Sógor Csaba azt emelte ki, hogy ami jó a romániai magyarságnak, az jó a románságnak is. Sógor egyetért Tőkés Lászlóval abban, hogy november 25-én nemcsak ésszel, de szívvel is kell dönteni. /Ö. I. B. : Kelemen: Orbán kijelentése az eddigi legcinikusabb megnyilvánulás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

„Nem is merült fel annak kérdése, hogy meghívjuk Traian Basescut, és nem is fogjuk meghívni” – mondta el Markó Béla RMDSZ-elnök. Ezzel cáfolta Borbély Lászlót, az RMDSZ ügyvezető alelnökét, aki kijelentette: nem zárkózik el attól, hogy Traian Basescu is részt vegyen a szövetség kampányzáró rendezvényén. /M. L. : Markó: nem hívjuk Basescut. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem kilencvennyolc magyar tanárának beadványát iktatta az oktatási miniszternél Toró T. Tibor képviselő, melyben az oktatók magyar tannyelvű természettudományi és humán tudományi kar létrehozását kérik. A beadvány mellé a képviselő felsorakoztatta az 1990-től máig tett sikertelen lépéseket az önálló anyanyelvű felsőoktatási intézmények létesítése érdekében. Az érintett szakok magyar tanárainak 83 százaléka írta alá azt a petíciót, melyet Toró T. Tibor képviselő nyújtott be az oktatási miniszternek. 1990-ben a romániai magyar közösség első követelései között szerepelt a Bolyai Egyetem visszaállítása, de ezt az akkori hatalom több ízben visszautasította, emlékeztetett a honatya. Az anyanyelvű oktatásra vonatkozó törvénykezés megváltoztatása érdekében az RMDSZ ötszázezer aláírást gyűjtött 1995-ben, majd az érdekvédelmi szervezet képviselői két törvénykezdeményezést nyújtottak be 1998-ban magyar állami egyetem létrehozásáért, de ezeket nem tárgyalták érdemben a plénumban. 2004-ben három önálló magyar kar létesítéséről egyezett meg az RMDSZ és a Nastase-kormány, de ezt az egyetem elutasította. 2005-ben négy magyar városban összehangolt tüntetéslánccal követelték több ezren a Bolyai Egyetem visszaállítását, ugyanabban az esztendőben három magyar kar létrehozása érdekében nyolcvan egyetemi tanár nyújtott be kérést, az egyetem szenátusa ezt visszautasította. 2006 februárjában világhírű tudósok nyílt levélben támogatták a Bolyai Egyetem visszaállításának ügyét, novemberben két magyar egyetemi tanárt azért rúgtak ki állásából, mert tiltakoztak a multikulturalitásra és a soknyelvűségre vonatkozó kirakatintézkedések ellen. 2007 júliusában három romániai magyar EU-képviselő kezdeményezte, hogy az Európai Parlament tűzze napirendre az állami magyar egyetem ügyét, szeptemberben egyetemi hallgatók és tanárok kerékpáros tiltakozó körutat szerveztek Strasbourgba és Brüsszelbe, hogy felhívják a figyelmet: ez a kérdés máig megoldatlan. Toró T. Tibor kérte Cristian Adomnitei oktatási minisztert, hogy járjon közben az egyetemi tanárok kérése ügyében. /Fekete Réka: Két magyar kar létesítését kérik az egyetemi tanárok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./

Október 31-én fogadja el a román kormány az ötvenhatosokat rehabilitáló törvénytervezetet, melyet az Igazságügyi Minisztérium dolgozott ki, az RMDSZ törvényhozóinak javaslatára. „Több RMDSZ-es kollégának volt ez az ötlete: a jómagamé, Eckstein Péteré, másoké, de Varga Andrea történész ötlete is volt. Ezek a gondolatok találkoztak, vagy más-más csatornán eljutottak az Igazságügyi Minisztériumhoz, amely végül is megszerkesztette a törvénytervezetet” – vázolta Frunda György szenátor a semmisségi törvény előkészítését. A készülő jogszabály lényege: felmentik mindazokat, akiket a kommunizmus idején – az 1956-os magyarországi forradalom idején vagy azt követően elítéltek – különböző „politikai bűnök” miatt. „Ezeknek az embereknek erkölcsi és anyagi kártérítés jár” – szögezte le a szenátor. A törvény kötelezné a bíróságokat, hogy a nyilvántartásukban szereplő ítéletek közül kiválasszák a politikai jellegűeket és azokat megsemmisítsék. A kárpótlásra az áldozatok vagy azok negyedik fokú leszármazottai lennének jogosultak a tervezet szerint. A tervezet az úgynevezett burkolt politikai ítéletekről is rendelkezik. Azok is kérhetik az ítéletek megsemmisítését, akiket nem politikai perben – például lopásért –, de politikai indíttatásra ítéltek el. A tervezet másik kezdeményezője, Eckstein-Kovács Péter szenátor nem túlságosan bizakodó az elfogadás esélyeit illetően. Kifejtette: a kormánykoalíció mindössze a parlamenti szavazatok 23 százalékával rendelkezik, ezért meg kell próbálniuk meggyőzni a legnépesebb frakciót adó Szociáldemokrata Pártot. Frunda György tavasszal kezdeményezett egy kormányhatározatot, amely az 1956-os kivégzettekről rendelkezne. A magyarországi forradalom idején, illetve után Romániában harminc embert ítéltek halálra és közülük huszonnégyet kivégeztek. A beadványra áprilisban azt válaszolta az akkori igazságügyi miniszter, hogy nem léteznek adatok a kivégzettekről. A politikai elítéltek dossziéi még mindig államtitoknak számítanak. Frunda György ajánlotta a helyi önkormányzatoknak, hogy nevezzenek el utcákat, tereket, parkokat az ötvenhatos áldozatokról. /Szőcs Levente: Jóvátétel ötven év után. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

A Magyar Gárda mintájára alakítana Székely Gárdát egy csíkszeredai fiatalember, aki terve megvalósításához újsághirdetések útján és internetes fórumokon toboroz alapító tagokat. A 28 éves Csíkszeredán dolgozó Csibi Barna korábban 60 napig töltötte be a Csíki Székely Tanács (a Székely Nemzeti Tanács területi szervezete) ideiglenes elnöki tisztségét, azonban szerinte a szervezet az RMDSZ fennhatósága alá került, ezért kilépett az SZNT-ből. Csibi felvette a kapcsolatot Vona Gáborral, a Magyar Gárda Egyesület elnökével, aki támogatásáról biztosította ugyan, de semmilyen más segítséget nem ígért. Csibi elképzelése szerint a Székely Gárda – önálló jogi szervezetként – partneri kapcsolatban működne magyar megfelelőjével. A Székely Gárda tagjai a magyar nyelv, a székely nép, a magyar nemzet, a Székelyföld, a magyar haza védelmére esküdnének fel. A szervezet célja elsősorban a székely nemzettudat. Csibi szerint a székelységnek egyetlen esélye van a fennmaradásra: ha a magyartól független, önálló népként határozza meg önmagát. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester nem kívánta kommentálni a fiatalember tervét, szerinte az ötlet önmagáért beszél. Csibi Magor, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ifjúsági tagozatának elnöke, a kormánypárt befutóhelyén szereplő európai parlamenti képviselőjelöltje elzárkózott unokatestvére tervéről való véleménynyilvánítástól. A Magyar Gárda – amely saját meghatározása szerint „hagyományőrző és kulturális egyesület – a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz kapcsolódó, 2007. augusztus 25-én alakult szervezet. Árpádsávos címerrel ékesített fekete-fehér egyenruhája miatt már hetekkel a megalakulása előtt is heves vitákat váltott ki. 2007 júniusában Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt támogatásával egyesületként alapította meg és jegyeztette be a Magyar Gárda nevű szervezetet, mely a „nemzeti önvédelem erősítésében” és „rendvédelmi” feladatok ellátásában kíván aktívan részt venni. Für Lajos volt honvédelmi miniszter közreműködésével augusztus 25-én avatták fel a gárda első 56 tagját a budapesti Sándor-palota, a köztársasági elnök hivatala előtti téren. /Székely Zita: Toborozzák a Székely Gárdát. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

Az európai parlamenti (EP) választások utánra halaszthatják a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet szaktestületi vitáját. A halasztást a szociáldemokrata Anghel Stanciu javasolta. Stanciu szerint nem lehet a kisebbségi törvény tervezetében szereplő kulturális autonómiáról vitázni, ha Markó Béla RMDSZ-elnök a kampányban területi autonómiáról beszél, a Nagy-Románia Párt pedig az RMDSZ betiltására tesz javaslatot. /Fall Sándor: Eredménytelen jogalkotás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

Nézeteltérés alakult ki az RMDSZ csúcsvezetősége és az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájának második helyén szereplő Sógor Csaba szenátor között az Erdélyben kampányoló Orbán Viktor miatt. Sógor a Krónikának nyilatkozva kijelentette, elhatárolódik a Kelemen Hunor és Frunda György által megfogalmazott, a volt magyar kormányfő személye ellen irányuló bírálatoktól. Az RMDSZ-szenátor elmondta: annak ellenére, hogy az RMDSZ vezető politikusai tiltakoznak Orbán Viktornak a függetlenként induló Tőkés László korteshadjáratában történő jelenléte ellen, őt személy szerint egyáltalán nem zavarják a Fidesz-elnök erdélyi látogatásai. „Nem értek egyet kollégáimmal. Velük ellentétben én nem találom cinikusnak vagy tisztességtelennek Orbán Viktor Erdélyben elhangzott kijelentéseit, és nem is aggódom amiatt, hogy Magyarország egykori miniszterelnöke a független jelöltnek kampányol” – fogalmazott. Sógor szerint Orbánnak igaza volt, amikor kijelentette: voksoláskor nemcsak ésszel, hanem szívvel is kell dönteni. „Rendkívül értékelem, hogy a volt miniszterelnök nekünk is kampányolt. Magam is azok közé a politikusok közé tartozom, akik nemcsak az eszükkel, hanem a szívükkel is tudnak dönteni, ahogy azt a Fidesz elnöke megfogalmazta” – hangsúlyozta az RMDSZ-es politikus. Előzőleg az RMDSZ vezetőinek Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor ügyvezető elnök kijelentette, a szövetség elfogadhatatlannak tartja, hogy magyarországi pártok beavatkozzanak az erdélyi magyar belügyekbe. „Az elmúlt 17 év során nem hallottam cinikusabb megjegyzést magyarországi politikus szájából” – kommentálta az ügyvezető elnök Orbán Viktor Fidesz-elnök megjegyzését, miszerint nem neki, hanem a romániai magyar szavazóknak kell lelkiismeret-furdalásuk legyen, ha európai parlamenti képviselet nélkül marad a közösség, mert nem megy el voksolni, vagy nem jól szavaz november 25-én. Frunda György, a szövetség EP-listavezetője a sajtótájékoztatón elmondta, az RMDSZ elvárja, hogy a magyar politikusok ne avatkozzanak be az erdélyi magyarság képviseletébe, ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Fidesz az RMDSZ ellenében indult független jelöltet, Tőkés Lászlót támogatja. Sógor Csaba és Frunda György az RMDSZ-es EP-jelöltek napokban zajló kampánykörútjának egyik állomásán, a kőrösfői lakossági fórumon is összeszólalkozott. A közönségtalálkozón Antal János helyi polgármester felszólalásában arra emlékeztette a jelenlevőket, hogy voltak idők, amikor a választásokon az RMDSZ több mint egymillió szavazatot gyűjtött be, mire Frunda György kijelentette: a szervezet ennyi voksot egyetlen alkalommal sem kapott. Sógor Csaba azonban kijavította Frundát, mondván, hogy az 1990 májusában megszervezett parlamenti választásokon az RMDSZ egymilliónál több szavazatot tudhatott magáénak. Az RMDSZ vezetőinek Orbánt bíráló kijelentéseit Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke is elmarasztalta. Szilágyi elmondta, természetesnek tartja egy európai politikus jelenlétét az EP-választás kampányában. „Korábban az MSZP és az SZDSZ is világossá tette, hogy az RMDSZ-t támogatja a megmérettetésen, és nem lepődnék meg, ha Gyurcsány Ferenc vagy Eörsi Mátyás megjelenne Erdélyben. Persze megtörténhet, hogy Markó Béla szégyelli barátságát Magyarország miniszterelnökével” – jegyezte meg a kampányfőnök. /Gyergyai Csaba: Hajba kaptak Orbán miatt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

Markó Béla RMDSZ-elnök meghívására valamennyi uniós tagállam nagykövetségének képviselője részt vett azon a találkozón, amelyen az RMDSZ bel- és külpolitikai prioritásait, európai parlamenti választási kampányát, Európa jövőjére vonatkozó elképzeléseit, valamint a gazdaságfejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó koncepciót ismertették. /EU-nagykövetekkel találkoztak RMDSZ-tisztségviselők. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

Október 31-én tartották Szatmárnémetiben, a Szamosnegyedi református templomban a reformáció emlékünnepe alkalmából az istentisztelet, Tőkés László püspök igehirdetésével. Ünnepi köszöntőket mondott Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere és Schönberger Jenő, szatmári római katolikus megyés püspök is. „Bethlen Gábor iskolaalapító nagyfejedelem” címmel előadást tartott Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, a nemrégiben megalakult Bethlen Gábor Társaság elnöke. Az előadásokat ünnepi műsor követte több kórus fellépésével. Az ünnepség a templomkertben folytatódott Bethlen Gábor szobrának leleplezésével. Az ünneplőkhöz szólt Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke, Kereskényi Gábor, a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke, valamint Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója. Az ünnepség végén leleplezték, megáldották és megkoszorúzták a nagy erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor mellszobrát. /Márkus Mónika: Ünnepélyes szoboravató a reformáció emlékünnepén. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 1./ „Miért állítottunk szobrot Bethlen Gábornak? Túl azon, amit az egész magyarságért, különösen az erdélyiekért tett, azért is, mert személye nagyon szorosan kapcsolódik Szatmárnémetihez és vidékéhez. A szatmári református iskolát és kórházat több adománnyal támogatta” – fogalmazott avató beszédében Kónya László tanár, a szatmári Bethlen Gábor Társaság elnöke. A szobor állítását a fejedelemről elnevezett civil szervezet és a Szamos-negyedi református egyházközség, élén Bogya Kiss Ferenc lelkésszel kezdeményezte, főtámogatója pedig a helyi RMDSZ, a kivitelezéséhez szükséges összeget jobbára közadakozásból teremtették elő. Alkotója Erdei István szatmári szobrászművész. Bartha Sándor fideszes képviselő, Budapest V. kerülete beszédében az RMDSZ-t támadta. Ekkor többen kivonultak a templomból, köztük Schönberger Jenő katolikus püspök és Ilyés Gyula polgármester is. /Sike Lajos: Bethlen óvja Szatmárt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint Traian Basescu államfő tulajdonképpen saját portréját rajzolta meg, amikor az RMDSZ vezetőit jellemezte. Basescu egy tévéinterjúban azt mondta, a magyarok nem akarják, hogy olyan vezetők képviseljék őket a parlamentben, mint Markó Béla és Verestóy Attila, és biztosította a közvéleményt arról, hogy a magyar kisebbség az egyéni szavazókörzetes választás bevezetése után is képviselethez jut. Basescu kijelentette, az RMDSZ politikusai azt szimbolizálják a székelység számára, amit Ion Iliescu Románia számára: kiöregedett politikusok a forradalom előtti időkből.,,A kommunista rendszerből jön, vezetője volt a kommunista rendszernek” – érvelt Kelemen Hunor Basescu elnökre utalva. /Basescuval vitatkoznak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

Ismeretlen tettesek sárga festékkel leöntötték az RMDSZ egyik óriásplakátját Beszterce-Naszód megyében, Szentgyörgyfürdő közelében. /Mégis van már plakátháború. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

Frunda György szenátor, az RMDSZ EP-listavezetője a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy a közömbösség a legnagyobb ellenségük. Az egyéni választókörzetes választással kapcsolatban meg kell értetni az emberekkel, hogy a Basescu-féle változat kimondottan magyarellenes. Frunda György ismét elmondta, hogy szerinte amit Orbán Viktor csinál, az erkölcstelen, felháborító, cinikus. Elítéli és határozottan fellép ellene. „Hagyják, hogy az erdélyi magyarság maga döntse el, mit akar. Kérdem én, mit tud Tőkés László az Európai Unióról?” /Mózes Edith: Frunda György: vagy kollektíven nyerünk, vagy kollektíven veszítünk. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

A Realitatea tévé jóvoltából bemutathatta választási programját Winkler Gyula miniszter, egész pontosan Winkler Iuliu, az EP-választásokra állított RMDSZ-lista harmadik helyezettje. Felajánlották neki, hogy magyarul szólhat választóihoz. Sokkal folyékonyabban és helyesebben beszél az állam hivatalos nyelvén, mint anyanyelvén! Amikor felajánlották, hogy magyarul beszélhet, románul kezdte, s ezt azzal magyarázta, most már a román is az Európai Unió hivatalos nyelve, s ,,ez az a nyelv, amelyen képviselni kívánjuk közösségünket” (sic!). A magyar szintén hivatalos nyelve az EU-nak, mégpedig valamicskével régebbről, mint az, amelyen Winkler kívánja képviselni a magyarokat. /Szekeres Attila: Iuliu nyelve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

Frunda György szenátor szerint elengedhetetlen, hogy a romániai magyarság képviseltesse magát Brüsszelben. Frunda György ismételten leszögezte, hogy nem tud bekerülni az EP-be az RMDSZ és a független jelölt is. – A Fidesz részvételét a hazai kampányban hogyan értékeli? – kérdezte Frundától Tibori Szabó Zoltán. A szenátor szerint az embereket megzavarja, hogy a Fidesz részt vesz a kampányban. „Megzavarja őket, hogy templomokban, palástban folyik a kampány, templomokban teljesen összefolyik a vallás és a politika”. „Orbán Viktor azt mondta, magára vessen az erdélyi magyarság, ha nem lesz képviselete Brüsszelben. Ez nem csak cinikus, de sértő és lenéző is az erdélyi magyarság számára. Az erdélyi magyarság nem esztelen csorda, amelyet oda lehet vezetni, ahova akarják. ” /Tibori Szabó Zoltán: Az erdélyi magyarság nem esztelen terelhető csorda. Interjú Frunda Györggyel, az RMDSZ EP-jelöltlistájának vezetőjével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

A Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnöksége közleményében leszögezte: elvárják Sógor Csaba RMDSZ-es EP-jelölttől, de főként „az egyházi embertől”, hogy tanúk előtt adott becsületszavának megfelelően, lépjen vissza a pártlistáról. A nyilatkozat tulajdonképpen reagálás arra, hogy Frunda György és Kelemen Hunor „példátlanul kirohant” a nemzet miniszterelnöke ellen, „talán a gyurcsányi jótanácsot végrehajtva. ” Továbbá úgy vélik: „Bársonyos rendszerváltásban reménykedtünk Erdélyben, a tárgyalások eredményessége nem rajtunk múlt. Az előjelek egyértelműek: itt nem elég a reform, gyökeres változás kell. A november 25-i választás tétje: kit választ az erdélyi magyarság: egy következetes erdélyi magyar képviselőt, a rendszerváltást megtestesítő Tőkés Lászlót, vagy elfogadja az RMDSZ pártlistát az eddig is üresnek bizonyult választási ígéretekkel”. /Korteshíradó. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Amennyiben a romániai magyarok szavazási kedve november 25-én nem múlja felül legalább 10%-kal a románok voksolási hajlandóságát, akkor sem az RMDSZ, sem Tőkés László független jelölt nem jut be az Európai Parlamentbe egy október 12–20. között készült felmérés szerint. A közvélemény-kutatás 1188 romániai magyar telefonos megkérdezésével készült, akik Erdély 14 megyéjének 64 településéről kerültek ki. A teljes mintában az RMDSZ a romániai magyar szavazatok 51%-át szerezné meg, Tőkés László pedig a 28%-át kapná meg. Az alanyok 14%-a még nem döntött, 7% pedig nem válaszolt. Az RMDSZ-nek a gyenge pontja Székelyföld, ahol a szövetségre a magyarok mindössze 40,3%-a voksolna. Ezzel szemben Tőkés a székelyek szavazatának a 41,2 százalékát szerzi meg a felmérés szerint. /B. T. : Kiüti egymást az RMDSZ és Tőkés az EP-ből – valószínűsíti egy felmérés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

A Curs közvélemény-kutató intézet felmérése szerint az RMDSZ négy százalékot érne el, Tőkés László pedig két százalékot. A választási törvény értelmében a pártoknak, politikai alakulatoknak az ötszázalékos küszöbön kell átjutniuk, míg a független jelöltnek elég a 2,8 százalék. A közvélemény-kutatást szerint Tőkés Lászlónak nagyobb az esélye, mint az RMDSZ-nek. (Erdély Ma) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

Marosvásárhelyen az RMDSZ néhány választási plakátját eltüntették. Szabó Árpád, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke szerint politikai nyomás miatt szereltette le a plakátokat az a cég, amely a reklámfelületeket bérelte. A reklámpannók kihelyezésére az RMDSZ Országos Ügyvezető Elnöksége szerződött egy bukaresti, illetve marosvásárhelyi céggel. Kelemen Hunor elmondta, kaptak egy e-mailt a bukaresti cégtől, amelyben közölték velük, hogy nem hivatalos politikai nyomás miatt kellett le szereltetni a pannókat. Ilyen eset Marosvásárhelyen és Kolozsváron fordult elő. /Antalfi Imola: Kiterjedőben a plakátháború. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./

Az egyenlő esélyű európai parlamenti választási versenyt sértette meg Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea azzal, hogy november 2-án a város területéről eltávolították az RMDSZ öt köztéri választási pannóját, szögezte le az RMDSZ kampánystábjának közleménye. A polgármester azzal fenyegette meg a plakátolóhelyet bérbe adó céget, hogy visszavonja működési engedélyét, ha nem távolítja el a városból az összes RMDSZ-pannót. Dorin Florea gesztusa a hatalmi visszaélés bizonyítéka, az egyenlő esélyű választási, politikai verseny súlyos megsértése. /Az RMDSZ kampánystábjának közleménye. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./

A gyergyószentmiklósi Somodi Zoltánt júliusban nevezték ki az Informatikai és Távközlési Minisztérium informatikáért felelős államtitkárává, most üzentek neki: a gyergyóiak jó néven vennék, ha hazajönne, tanácskozna a helybéli informatikusokkal. Somodi ennek tett eleget látogatásával. Az RMDSZ és a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács által szervezett rendezvényen Somodi Zoltán a minisztérium pályázatairól szólt. /Balázs Katalin: Somodi a gyergyóiakkal találkozott. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./