A Magyar Polgári Szövetség erdővidéki területi vezetősége egyetért Tőkés Lászlóval, hogy nem fogadta el az RMDSZ ajánlatát, s nem indul közös listán a közelgő EP- választásokon. Az MPSZ a következő időszak legfontosabb tennivalójának a baróti és a települési tisztújítást tartja. Az MPSZ és a Bardoc-miklósvárszéki Széki Tanács támogatja a Bardoc-Miklósvárszék Egyesületet abban, hogy még a tél beállta előtt elkészüljön az I. világháborúban hősiesen helytálló Székely Hadosztálynak emléket állító képzőművészeti alkotás. A három harcoló katonát ábrázoló emlékmű Blaskó János budapesti képzőművész műhelyében készül, megszületéséhez az Ábel Alapítvány nyújtott segítséget. /Hecser László: Kampányra készülnek (Erdővidék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./

A szociáldemokraták, nagy-romániások, demokraták és liberális-demokraták ellenszavazatával a szenátus nem fogadta el a kormány azon rendeletét, amelyben a kabinet tavaszi átalakításáról rendelkezik. A rendelet mellett a PNL, az RMDSZ és a konzervatívok szavaztak. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint az ellenzék erőfitogtatásáról van szó. A sürgősségi kormányrendelet csökkenti a miniszterek számát, az adminisztrációt, olyan átalakításokról szól, amelyeket régen kért az EU. /Visszautasította a szenátus a kormányátalakításról szóló rendeletet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Elhalasztották a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) politikai pártként való bejegyeztetését szeptember végére a bejegyeztetéshez szükséges aláírások leellenőrzése miatt – jelentette be Szász Jenő, a szövetség elnöke szeptember 18-án. Közlése szerint az MPSZ Magyar Polgári Pártként történő regisztrációja után sem változtatja meg alapszabályát, elsődleges cél a politikai pluralizmus, a területi autonómia megvalósításának kérdése nem kerül be a statútumba. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Szász Jenő bejelentését követően azt mondta, nem tart az MPSZ pártként történő bejegyzésétől. Szerinte az alakulat eddig sem örvendett nagy népszerűségnek a szavazók körében. Hozzátette, Tőkés László királyhágómelléki református püspök MPSZ-szel való szimpatizálása csak az európai parlamenti választásokig tart. /O. M. : Az RMDSZ nem tart az MPSZ-től. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

Az RMDSZ-nek és az erdélyi magyarságnak jelen kell lennie a jövőben is a bukaresti és a brüsszeli döntéshozásban, mára ugyanis kialakult az az eszközrendszer, amellyel hatékony módon segíthetők a magyar közösségek – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök Csernátonban a kézdiszéki önkormányzati képviselőkkel, polgármesterekkel, folytatott megbeszélésén. Markó Béla az EU-választásokról kifejtette: az RMDSZ át fogja lépni az ötszázalékos választási küszöböt, és ezzel legalább két képviselői mandátumot szerez az európai törvényhozásban. /Nagyarányú támogatások a Székelyföldnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

A tanévkezdés kiváló alkalmat jelent a politikusoknak, hogy a nyilvánosság előtt szerepeljenek. Ezt tette az RMDSZ több politikusa is, amikor a szövetség érdemeit hangsúlyozta egy-egy iskola avatóünnepségén. A Maros megyei Ákosfalván például Az ígéretet megvalósítottuk transzparensek és RMDSZ-lobogók hirdették a szövetség érdemeit az új iskola felépítésében. Azonban továbbra sincs önálló magyar állami egyetem, a diákok románul tanulják Románia történelmét és földrajzát, a román nyelvet csupán elemiben tanítják idegen nyelvként a magyar tanulóknak. Markó Béla RMDSZ elnök Kézdivásárhelyen elmondta: a tanügyi törvényt módosítani kell, hogy a román nyelvet elsőtől tizenkettedik osztályig külön tanterv alapján tanítsák a magyar diákoknak. Tette ezt azután, hogy távozott az oktatási ügyekért felelős miniszterelnök-helyettesi tisztségből. /Farcádi Botond: Az elkésett diák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

Markó Béla állítólag azért mondott le a miniszterelnök-helyettesi tisztségről, mert többet akar foglalkozni egyre népszerűtlenebb pártjával, az RMDSZ-szel. Dénes László főszerkesztő szerint újabban már nemcsak zavaros beszédeket intéz elv- és útitársaihoz, hanem alaposan mellébeszél. Legutóbb a Szilágy megyei helyi önkormányzatok képviselőivel folytatott megbeszélésén kijelentette: „Az RMDSZ az egység és a szolidaritás üzenetét fogalmazza meg a továbbiakban is: a szövetség úgy látja, hogy nem jött el a magyar-magyar konfrontáció ideje, hiszen Romániában továbbra is román-magyar verseny van” – jelentette ki Markó. Miféle egységet és szolidaritást üzen az az RMDSZ, amelyik maga számolta fel az 1989-ben ténylegesen létező egységet és szolidaritást? A szövetségből kiszorult, kiszorított, kiutált, kiábrándult erdélyi százezrekről maga az RMDSZ mondott le, írta Dénes László. Végletesen kettészakadt az erdélyi magyar társadalom: RMDSZ-esekre és nem RMDSZ-esekre. Román-magyar versenyről beszélni álságos ott, ahol nem egyenlő felek rivalizálnak. Markóék valójában üzletelnek velük. Az RMDSZ lenyelte az erdélyi magyarságot, a párt meg ott úszkál-lubickol a román cet gyomrában. /Dénes László: Az RMDSZ-elnök zöldségeket is beszélhet? = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 19./

Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke kijelentette: az RMDSZ közvélemény-kutatást rendel arról, hogy a marosvásárhelyiek kit szeretnének legszívesebben a polgármesteri székben látni: Csegzi Sándort vagy Borbély Lászlót. Az európai parlamenti választásokkal kapcsolatosan Kelemen már előre tudja, hogy az ellenzéki szervezetek, Tőkés Andrással az élen, piszkos kampányt folytatnak majd az RMDSZ ellen. Mint mondta, állandó támadás éri majd az RMDSZ-t, de ők semmiképpen nem fognak lealacsonyodni az ellenfél szintjére. Szerinte Tőkés László választási kampánya nagy zavart fog kelteni a választók soraiban. A cikkíró szerint az utóbbi két helyhatósági választáson valószínűleg tudatosan adta fel az RMDSZ a marosvásárhelyi polgármesteri széket. Sokan kérdezik ma Marosvásárhelyen, hogy valóban Csegzi Sándor lenne az igazi jelölt, akit a helyi román sajtó Florea polgármester nyájas jobb kezeként tart számon. Az RMDSZ csúcsvezetősége üzleti és egyéb okokból nem Csegzit, hanem Borbély Lászlót támogatja, az ő személyére találták ki a legújabb közvélemény-kutatást. /Fazekas Károly Csaba: Ismét magyar polgármester nélkül marad Marosvásárhely? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 19./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének vezetősége azt állítja: Markó Béla RMDSZ-elnök azért jelenti ki, hogy az MPSZ-nek nincs esélye, mert a szövetség megijedt a felmérésektől. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke szerint Tőkés Lászlónak több esélye van, mint egy „pártlistának”. Hozzátette: az RMDSZ nem fogja támadni Tőkés Lászlót a kampányban, hanem az őt támogató szervezeteket fogja kikezdeni. „Az RMDSZ a románok szavazatára is számít, ezért tette a lista élére Frunda Györgyöt” – mondta. /MPSZ: Markó megijedt a számoktól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

Eörsi Mátyás képviselő, az SZDSZ frakcióvezetője támadta Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét, akinek nemzetpolitikai stratégiáját múlt hétvégén fogadta el a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma. Szili szerint a stratégia alapja lehet egy törvénynek, amely létrehoz egy intézményrendszert, és hosszú távon kiszámíthatóvá teszi a határon túli magyarság támogatási és finanszírozási kérdéseit. „Nem tartom azt bajnak, hogy érdemi viták folynak a határon túli magyarok támogatásának kérdésében, de a jelenlegi megosztott belpolitikai helyzetben minden ilyen kezdeményezést álságosnak tartok. Nem a saját politikai szerepvállalásukat kellene előtérbe tolniuk azoknak, akik ilyen javaslatokkal állnak elé, hanem elsősorban érdemi dolgokról kellene beszélni, csakhogy erre még nem vagyunk készen” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Eörsi Mátyás. „A jelenlegi helyzet nemzetpolitikai kérdésben nem alkalmas semmiféle konszenzus létrejöttére. Ma már nem csak a magyar politika megosztott, hanem megosztottak a határon túli magyar politikai közösségek is. Gondolok itt az RMDSZ-re, arra, hogy Markó Béla és Tőkés László nem tudtak megállapodni, és gondolok a szlovákiai magyar közösségen belüli súrlódásokra” – fejtette ki Eörsi. A lap megkeresésére Szili Katalin tagadta, hogy nemzetpolitikai kérdésben tett kezdeményezése megosztottságot eredményezne a Magyar Szocialista Pártban, vagy más parlamenti pártokban. Emlékeztetett, hogy a múlt heti KMKF-ülésen ott volt az öt parlamenti frakció képviselete, beleértve az MSZP-t is, ott voltak a határon túli magyar képviselők, a magyar kormány képviselete Kiss Péter kancelláriaminiszter és Gémesi Ferenc szakállamtitkár személyében, a KMKF döntéseit pedig mindenki konszenzussal elfogadta. „Lehet, hogy valakiknek érdekük az, hogy utólag megpróbáljanak belemagyarázni valamit vagy esetleg érdekük ellentéteket szítani, ettől függetlenül a konszenzussal elfogadott nemzetstratégia létezik. Az hogy bizonyos köztisztviselők utólag felülírva a politikát hogyan nyilatkoznak, azzal én nem óhajtok foglalkozni” – jelentette ki az Szili Katalin. /Lokodi Imre: Eörsi: egyelőre nincs konszenzus. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

Szeptember 20-án Adrian Cioroianu román külügyminiszter Budapesten tárgyalt kollégájával, Göncz Kingával. Megállapodtak abban, hogy november 14-én tartják a soron következő, harmadik magyar–román együttes kormányülést Nagyszebenben. Az elsőt 2005 októberében tartották Bukarestben, a másodikat tavaly novemberben Budapesten. Tárgyaltak a két ország közötti szociális egyezményről, amely rendezné a nyugdíjfolyósítás kérdését. A román diplomácia vezetőjét Sólyom László köztársasági elnök is fogadta. A megbeszélésen szó volt a romániai kisebbségi törvény elfogadásáról, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról, valamint a magyar nyelvű felsőfokú oktatás fejlesztéséről. Érintették azokat a témákat, amelyekkel kapcsolatban a magyar államfő hivatalos romániai látogatása óta előrelépés történt. Ilyenek az 1956-os romániai magyar és román politikai elítéltek rehabilitálása, a román államfő kezdeményezésére a román nyelv idegen nyelvként való oktatása a magyar tanítási nyelvű iskolákban, a Székelyföld fejlesztésével kapcsolatos elképzelések, illetve a verespataki beruházás felfüggesztése – olvasható a közleményben. A külügyminiszterek megállapodtak abban, hogy a két tárca mihamarabb együttműködési megállapodást köt egymással. Göncz Kinga a sajtóértekezleten elmondta: a megbeszélésen szó volt a romániai kisebbségi törvényről, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem finanszírozásáról és magyar karok és szakok létrehozásáról a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Adrian Cioroianu hangsúlyozta: kormánya fontosnak tartja a kisebbségi törvény elfogadását, amely már a romániai képviselőház napirendjén van. A koszovói rendezés nem szolgálhat modellként a székelyföldi autonómia-törekvésekhez – mondta Adrian Cioroianu. Kiemelte: nagyon pontosan meg kell határozni, hogy ki mit ért autonómia alatt, tisztázni kell a különböző koncepciókat. Göncz Kinga is azt hangsúlyozta, hogy az autonómia fogalma nagyon széles spektrumot fed le, ideértve a kulturális, az oktatási és a nemzeti autonómiát is. A Romániában tervezett kisebbségi törvény a kulturális és az oktatási önrendelkezést garantálná – tette hozzá. A magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása kapcsán Adrian Cioroianu azt mondta, lassú, de konkrét lépések történtek az ügyben. A román külügyminiszter tárgyalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel is. Egyetértettek abban, hogy a novemberi közös kormányülésen mindenekelőtt a regionális együttműködés fejlesztésének lehetőségeit szükséges áttekinteni. /Újabb magyar–román együttes kormányülés novemberben. Cioroianu kisebbségi kérdésekről is tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./ A magyar féltől várja az autonómiáról való tárgyalás felvetését a román külügyminiszter. Göncz Kinga kijelentette, ahhoz, hogy megvalósuljon a székelyföldi autonómia, a többségi társadalom támogatására is szükség van, ehhez pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalására és befolyására. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: analógia valóban nincs Koszovó és Székelyföld között, de bizonyos értelemben lehet példa a balkáni terület rendezése. A pártvezető szerint az lehet modellértékű, hogy Koszovóban is sajátos megoldást próbálnak találni, nem pedig egy sablont akarnak alkalmazni. „Az autonómia elérése érdekében Magyarországtól is várnak támogatást a romániai magyarok” – tette hozzá Markó. /Újabb közös kormányülés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

Tudatlanság, a szakmai felkészültség hiánya vagy többségi erőfitogtatás? A román sajtó szóban és írásban egyaránt eltorzítja a kisebbségekhez tartozók nevét. A „domnul Belo” cím, amellyel az RMDSZ elnökét illetik gyakran, szándékosságra utal, ha figyelembe vesszük, hogy az egyik legismertebb romániai politikusról van szó. George Sörös, George Szőrös, Laszlo Tokes, Sogor Csabo, Szolt Nagy, Attila Körödi – csupán néhány magyar név, amelyet nem tudnak vagy nem akarnak helyesen leírni/kimondani a román sajtósok. Az abszolút listavezető azonban az RMDSZ elnöke, ő „büszkélkedhet” a legváltozatosabb névvariánsokkal. A leggyakoribb ezek közül a „domnul Bela” – esetenként „domnul Bella –, vagyis Béla úr. Sajtóértekezletein az újságírók gyakran „készen kapják” a szövetségi elnök nevének helyes írásmódját, a legtöbbször ez sem bizonyul hatékonynak. „Nem személy szerint sért, hanem elgondolom, mennyire jellemzi ez a román politikusok és a román újságírók egy részének a mentalitását. Egyszerűen nem akarják megtanulni azoknak a nevét, akikkel együtt élnek” „Ez egy arrogáns szemlélet a részükről” – vélte Markó Béla. A román nyelvű írott sajtóban ékezetet a magyar nevekben csak ritkán találni, noha ennek technikai akadálya nincs, ugyanis a román és a magyar nyelv a számítógépeken egyaránt a kelet-európai karakterkészlet része. Nemrégiben a Cotidianul a Magyar Nemzeti Tanács elnökével közölt interjút, amelynek internetes változata következetesen „Tökes”-ként említi a püspököt. Különösen szembetűnő – szándékosságra utal –, hogy a szöveg egyébként ékezet nélküli. A minap kérték a jóváhagyást a Tudor Chiuariu és Nagy Zsolt elleni eljárás megindítására. Az ügyészség hivatalos közleményében „Szolt Nagy” szerepelt. A kérés iktatását nyugtázó államfői közleményben a nevet kijavították „Zsolt”-ra. A Hotnews hírportál átvette a közleményt, de Nagy Zsolt nevét a portál szerkesztői „Szolt”-ra változtatták. Az elnöki hivatal egyébként kínosan ügyel a magyar nevek írásmódjára. Igaz, Kibédi Katalin volt igazságügyi államtitkár már nem „érdemelte ki” az ékezetet. /Mihály László, Szőcs Levente: „Belok” és „Szoltok” a román közbeszédben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

Antall József szerepe történelmi jelentőségű volt életünkben, mert az önállóság elvén alapult. Tudta, hogy a határon túli magyar közösségek a Trianon utáni kort csak úgy élhették túl, ha önálló életet éltek, és hogy az egységes magyar nemzet eszméjét csakis így lehetett ébren tartani – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök szeptember 20-án Budapesten, Antall József, a rendszerváltás utáni első szabadon választott kormány miniszterelnökének politikai művét méltató rendezvényen. A Deák Ferenc Közéleti Klub, az Antall József Baráti Társaság és az Antall József Alapítvány által szervezett eseményen az RMDSZ elnöke mellett, Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter, Salamon Konrád történész, Kodolányi Gyula, a Magyar Szemle főszerkesztője, Elek István közíró, valamint Szávay János irodalomtörténész tartott előadást a „nemzet miniszterelnökének” máig meghatározó politikai munkásságáról. Markó Béla kifejtette: „Majdani kapcsolatunkban, abban a néhány négyszemközti beszélgetésben is ezt éreztem: tiszteletet és szeretetet e különös emberfajta, a határon túli magyar iránt. És ezt nem érzem azóta a magyar politikusok nagy részénél – a kevés kivételtől eltekintve –, hogy nem azért kezelnek esetleg egyenrangú partnerként, mert így írja elő a politikai illemtan, hanem azért, mert tényleg van valami, amit mi biztosan jobban tudunk: tudniillik azt, hogy mi is van velünk. ”Antall József kormánya hozta létre a határon túli magyarság támogatását szolgáló intézményeket, a Határon Túli Magyarok Hivatalát, az Illyés Közalapítványt és a Duna Televíziót is. /Antall Józsefre emlékeztek Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

Maros megyében Nyárádkarácsonban is kiírták a település magyar nevét. Szőkefalva két bejáratánál a jövő hét végén faluünnep keretében avatják fel a település nevét jelző táblákat. Az első Szőkefalvi Napok alkalmával ünnepli, hogy közel negyven év után sikerült visszaszerezni a település nevét. Szőkefalvával együtt egy évvel ezelőtt – hosszas parlamenti viták árán – három másik Maros megyei magyar település is visszaszerezte eredeti nevét: a nyárádmenti Folyfalva, Csiba és Káposztásszentmiklós. Szőkefalvát az 1968-as területi átrendezéskor fosztották meg nevétől, és a vele egybenőtt Vámosgálfalva egyik utcájává minősítették vissza. A név visszaszerzését a helybéli, többnyire magyar ajkú lakosság kezdeményezte, az önkormányzat és Kerekes Károly parlamenti képviselő karolta fel. Az RMDSZ politikusa által kidolgozott törvénymódosítást azonban két évvel ezelőtt a szenátus nem fogadta el. Akkor a PSD honatyái tartózkodtak, a Nagy-Románia Párt pedig a tervezet ellen szavazott. Az alakulat főtitkára, Gheorghe Funar kijelentette, a PRM nem támogatja „az újabb magyar települések létrehozását”. Második nekifutásra sikerült megszerezni a szükséges szavazatszámot. Sokat számított, hogy Szőkefalva ortodox papja is támogatta azt. A Nyárádkarácsonhoz csatolt Folyfalva, Csiba és Káposztásszentmiklós ugyancsak tavaly ősszel kapta vissza a nevét, Kerekes Károly képviselő viszont döbbenten konstatálta, hogy a község RMDSZ-es polgármestere a mai napig nem tetette ki a falvak nevét jelző táblákat. A képviselő szerint a nyárádkarácsoni helyzetnél már csak a hármasfalusi rosszabb, ahol senki nem kezdeményezi a több évszázados hagyományos nevek visszaállítását. Akárcsak a többi helység, Csókfalva, Székelyszentistván és Atosfalva is 1968-ban veszítette el a nevét. A három összeolvadt település a semmitmondó Hármasfalu nevet kapta. Az elmúlt években lakói megpróbáltak önállósulni a jelenlegi községközponttól, Makfalvától, de a falvak nevének visszaszerzésére nem törekedtek. /Szucher Ervin: Hazatérő településnevek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

Nagyon fontos, hogy a jövő évi költségvetés-tervezetben az RMDSZ prioritásai is megjelenjenek – jelentette ki Winkler Gyula távközlési és informatikai miniszter. „Erdély több évtizedes alulfinanszírozását kell a költségvetés-tervezetnek ellensúlyoznia”„ – nyilatkozta Winkler Gyula. /Regionális méltányosságra van szükség a költségvetésben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

Korunk hivatásos politikusai határokon innen és túl hangoztatják, hogy ők önzetlenül csupán az ország gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődését igyekeznek szolgálni. Hogy mi búvik meg a demagóg szövegek mögött, azt a telekspekulációk, az állami vagyon megkárosítása, a száz meg száz hektárnyi lekopaszított hegyek, kivágott és nyersfaként forgalmazott erdőségek teszik egyértelművé, írta a lap munkatársa, Németh Júlia. Ott van például az RMDSZ legutóbbi, zseniális sakkhúzása. Olyan személyeket javasolt az európai parlamenti jelöltlista befutó helyeire, akik az RMDSZ-en belüli sokszínűséget is képviselik. Egyszóval jó döntés született. Azaz születhetett volna, ha a szervezet idejekorán teszi a megfelelő embereket a megfelelő helyre. Ha nem azért határoz így, hogy döntésével ellensúlyozza az egyéni listán induló Tőkés László megválasztásának esélyét. A szót kitűnően forgató Frunda Györgyöt és a konzervatívabb vonalat képviselő, belső ellenzékhez tartozó Sógor Csaba református lelkészt jelölték. Másfelől viszont Szász Jenőék sem éppen az önzetlen, személyes érdekeiket a közjó oltárán feláldozó széplelkek. Jó, hogy vannak, mert a politikai sokszínűség még kisebbségi státusban is szükségszerű. Akkor hát kire szavazzon az erdélyi magyarság? Nehéz eldönteni. /Németh Júlia: Mindent vagy semmit. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

Az európai parlamenti választásokra készülve Kézdivásárhelyen a református imaházban tanácskoztak a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kézdiszéki szervezeteinek vezetői és mindazok, akik részt kívánnak venni Tőkés László független EP-képviselő-jelölt kampányának támogatásában. Dr. Fekete Károly, az MPSZ kézdiszéki kampányfőnöke tájékoztatott: a jelenlevők Tőkés László püspök független jelöltként való indulásával kapcsolatban azt hangoztatták, hogy személyében a romániai magyarságnak hiteles EP-képviselője volna. Sógor Csaba szenátor, az RMDSZ-lista második helyezettje a tusványosi nyári szabadegyetemen a székelyföldi autonómiáról szóló fórumon gúny tárgyává tette a székelyföldi területi autonómiát és mentorát, Tőkés László királyhágó-melléki református püspököt is. /Iochom István: Megkezdik a kampányt (Kézdiszék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./

Az RMDSZ bemutatta negyvenöt tagú, végleges EP-jelöltlistájátaz Országos Önkormányzati Konferencián, Kolozsváron. A szeptember 22-én tartott találkozóra az ország minden részéből a szövetség több mint háromszáz önkormányzati tisztségviselője és a kormánytisztségekben dolgozó politikusok jöttek el. Markó Béla szerint az RMDSZ EP-képviselőinek be kell bizonyítaniuk Európának, hogy Románia nem nemzetállam. Kifejtette: „új honfoglalás előtt állunk, Európát kell elfoglalnunk. Ott kell lennünk minél nagyobb súllyal, szakértelemmel és tudással az Európai Parlamentben”. Markó bejelentette, Székelyföld sajátos autonómiáját fogják szorgalmazni az RMDSZ jelöltjei az Európai Parlamentben, továbbra is kiemelt célként kezelik a székelyföldi önálló fejlesztési régió megteremtését, a régiók valódi gazdasági és kulturális egységgé való átszervezése révén. „Az erdélyi magyar politikai képviseletnek három pillére lesz: az önkormányzatok, a hazai parlament és az Európai Parlament. Egyik a másik nélkül hiányos, az önkormányzatoknak óriási szerepük lesz” – mondta el Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A konferencián a megjelent politikusok európai parlamenti választásokra vonatkozó állásfoglalást, valamint nyilatkozatot fogadtak el Az önkormányzatok új lehetőségeiről az Európai Unióban címmel. A tanácskozáson bemutatták az RMDSZ végleges, negyvenöt tagú EP-választási listáját is. Az első két helyezett, Frunda György és Sógor Csaba juthat el Brüsszelbe. Őket Winkler Gyula, Bíró Rozália és Niculescu Antal követi. /Stanik Bence: „Új honfoglalás előtt”. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

Markó Bélát törvényszék elé állítaná Petru Calian, a Konzervatív Párt (PC) parlamenti képviselője a kolozsvári önkormányzati konferencián elhangzott kijelentése miatt, amely szerint Románia nem valós nemzetállam. „Az RMDSZ elnöke bizonyára nem ismeri az alkotmány első cikkelyét, amely világosan kimondja: Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam – legalább ennyit tudnia kellene” – nyilatkozta a honatya. Cezar Preda, a Demokrata Párt (PD) alelnöke szerint Markó Béla, az egykori miniszterelnök-helyettes téved, amikor kétségbe vonja Románia nemzetállamiságát, Markó kolozsvári nyilatkozatát csupán kétségbeesett figyelemfelkeltésnek minősíti. „Az utóbbi időben az RMDSZ csúcsvezetősége valósággal könyörög a szavazók bizalmáért, hogy megtarthassa helyét a román parlamentben, és hogy képviselőt küldhessen Brüsszelbe. A romániai magyarságért és egyáltalán az országért kifejtett tevékenységük által előbb-utóbb önmaguk alól rúgják ki a széket” – nyilatkozta. /Lázár Lehel: Alkotmánylecke az RMDSZ-vezetőknek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

Elsősorban a másik fél kampányára gondoltak a felek, amikor szeptember 6-án arról állapodtak meg, hogy őrizkednek a lejárató kampánytól. Amikor a Krónika a lejárató kampány értelmezését kérte Tőkés Lászlótól, az ellenzék európai parlamenti (EP) képviselőjelöltjétől és Kelemen Hunortól, az RMDSZ ügyvezető elnökétől, mindketten a másik fél negatív megnyilvánulásait hozták fel példaképpen. Tőkés László azt is az RMDSZ lejárató kampánya részének tekintette, hogy egykori munkatársát, Sógor Csaba lelkész-szenátort tette a szövetség EP-jelöltlistája második helyére. „Az RMDSZ azt az elvet alkalmazta: ha valamit nem tudsz megakadályozni, állj az élére. Megteremtette annak a feltételeit, hogy elmérgesedjen a kampány” – állította Tőkés László püspök. A Krónika megkérdezte a püspöktől, belefér-e a pozitív kampányba, ha a másik fél egyes megnyilvánulásait „politikai perverzitásnak”, esetleg „szánalmas demagóg manipulációs kísérletnek” minősítik. Tőkés korábban Sógor Csaba RMDSZ-es pozicionálását minősítette politikai perverziónak, és azt az RMDSZ-es tézist szánalmas demagóg manipulációs kísérletnek. Tőkés László válaszképpen megjegyezte, elkerülhetetlen állást foglalni azzal szemben, ami a másik oldalon hamisan, eltorzítva jelenik meg. Hangsúlyozta azonban, hogy Sógor Csabáról egyetlen negatív megjegyzést sem tett. „Olyan mértékben vagyok kénytelen az RMDSZ-szel foglalkozni, amilyen mértékben a szövetség kizárólagos, lejárató magatartást tanúsít” – jelentette ki, külön hangsúlyozván, hogy ő kezdeményezte a negatív kampányt elutasító egyezséget. Kelemen Hunornak, az RMDSZ ügyvezető elnökének is a másik fél, Tőkés László kijelentései jutottak eszébe. Megkérdezte a lap munkatársa tőle, belefér-e a pozitív kampány kereteibe, ha kijelentik a másikról, hogy az a magyarság ellen indul a választásokon, és hogy nincs esélye a bejutásra. A Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi ülésén Frunda György ugyanis kijelentette, hogy Tőkés Lászlónak a saját lelkiismeretével kell elszámolnia amiatt, hogy a magyarság ellen indul a választásokon, Markó Béla pedig azt hangoztatta, a püspöknek elméleti esélye sincs a bejutásra. Kelemen Hunor szerint nem sérti a megállapodást annak a hangoztatása, hogy Tőkésnek nincs esélye bejutni. Kelemen Hunor arra a felmérésre utalt, amelyet korábban a Krónika idézett, ezt akkor Kelemen nagyvárosi legendának minősítette. Kelemen Hunor hozzátette, a megállapodás csakis a jelölt személyére vonatkozik. Nem tettek ígéretet arra, hogy a Tőkés Lászlót támogató szervezetekről ne mondják el a véleményüket. /Gazda Árpád: Értelmezett ígéret. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

Tőkés László püspök, független EP-jelölt a Magyar Televízió szeptember 22-i Napkelte műsorában támadta az RMDSZ csúcsvezetőségét, és a szövetség jelenlegi európai parlamenti képviseletét. „Az RMDSZ jelenlegi európai parlamenti képviselőinek Brüsszelben alig hallani hangjukat, alulreprezentálják az erdélyi magyarságot, szinte mérhetetlen a jelenlétük. Sajnos az RMDSZ nagymértékben elbaltázta ezt a kérdést, rákényszerítve a szervezeten kívülieket, hogy önálló jelöltet állítsanak személyemben. Nekünk kell helyrehoznunk azt, amit a képviselőink elrontottak” – jelentette ki a püspök. Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es EP-képviselő sajnálja, hogy Tőkés László „brüsszeli turizmusa” alapján tudta megállapítani, milyen képviseleti munkát végeznek az RMDSZ-esek Brüsszelben. Kelemen Atilla EP-képviselő a püspök nyilatkozatát sértőnek tartja. /Lokodi Imre: Tőkés bírálja Kónyáékat. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

A Kolozsváron megrendezett XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok záróakkordjaként a résztvevők megkoszorúzták a főtéri Mátyás király szoborcsoportot, Fadrusz János monumentális alkotását. Beszédet mondott László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. A rendezvénysorozat szeptember 22-i programjait a Magyar Operában sorra kerülő Kárpát-medencei kulturális műsor zárta, ezt megelőzően az emeleti előcsarnokban népművészeti kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők. A gálaműsorban Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a magyar nyelv egységes, s bár a történelem számtalanszor szétszakított bennünket, külön-külön sorsra ítélt, csodák csodája, sem az utóbbi nyolcvan éven át, sem azelőtt a mi nyelvünket szétdarabolni nem lehetett. A magyar nyelv tartott meg, „amelyet sem török, sem tatár, sem a Trianon utáni szomszéd népek elfojtani, eltiporni nem tudtak,” A műsorban köszöntők hangzottak el Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke, Göncz László, a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója, Görföl Jenő, a Csemadok Országos Választmányának elnöke, valamint Siflis Zoltán, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács Intézőbizottságának tagja részéről. /Ö. I. B. – K. K. : XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

Szeptember 24-én a szociáldemokraták /PSD/ végre benyújtották a bizalmatlansági indítványt. Mircea Geoana PSD-elnök augusztusban jelentette be, hogy benyújtják. A hivatalban lévő PNL-RMDSZ kormányt támogatásukról biztosították a konzervatívok (PC), a nagy-romániások (PRM) viszont nem kívánnak részt venni a szavazáson. A demokraták (PD) és a liberális-demokraták (PLD) megszavazzák a PSD-sek indítványát. /SZ. K. : Benyújtották a szociáldemokraták a bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Bűnvádi panaszt nyújtott be Markó Béla ellen Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor. Gheorghe Funar szerint az RMDSZ elnöke veszélyt jelent a nemzetbiztonságra és az alkotmányos rendre nézve. Gheorghe Funar szerint Markó Béla szeptember 22-én a kolozsvári városházában megtartott önkormányzati konferencián kijelentette, az RMDSZ európai parlamenti képviselői az egységes román állam ellen, területi egységének felbontásáért, előbb a Székelyföld, majd egész Erdély területi autonómiájáért fognak cselekedni. Gheorghe Funar azzal is vádolja az önkormányzati konferencia résztvevőit, hogy a városháza nagytermében magyar nyelvű feliratokat tartalmazó bannerekkel takarták el Avram Iancu képét. /Markót pereli Funar. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./

Kolozsváron találkoztak a hét végén az RMDSZ két, szociáldemokrata, illetve demokratikus újbaloldali tömörülésének a képviselői, akik a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületével (RMDE) és Kerekes Károly képviselővel, a parlament munkaügyi és szociális védelmi bizottságának titkárával folytatott beszélgetések során eldöntötték, hogy egyesítik erőiket. Az ily módon megalakult platform az RMDSZ színeiben a szociális problémák megoldása, illetve az életszínvonal javítása mellett kardoskodik. Vezetését Kerekes Károly marosvásárhelyi képviselő, gazdasági vonalon pedig Neményi József, a Versenytanács tagja vállalta el, akik szerint egy olyan modern, a nyugati mintájú szociáldemokrácia értékeit képviselő platform jött létre, amely korszerű programjával képes lesz nyomatékosabban képviselni a szegény(ebb) sorsú magyarok érdekeit. /(balázs): Megalakult az RMDSZ új platformja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Markó Béla az antalli nemzetpolitikát értékelő tanulmányában visszaemlékezett arra, hogy Antall Józseffel 1990. január 7-én találkozott először Kolozsváron, Romániai Magyar Demokrata Szövetség első országos tanácskozásán. Antall rendkívüli érdeklődéssel figyelte a tanácskozást. Tisztelet és szeretet volt benne a határon túli magyarság iránt. Markó ezt nem érzi azóta a magyar politikusok nagy részénél. Antall József – és a Magyar Demokrata Fórum – szerepe az önállóság elvén alapult, és ezt nem helyezte szembe az összetartozás eszméjével. Tudta, hogy a határon túli magyar közösségek a Trianon utáni kort csak úgy élhették túl, ha önálló életet éltek. A Magyar Demokrata Fórumnak és Antall Józsefnek meg kellett fogalmazni a Magyar Köztársaságnak a határon túli magyarsággal kapcsolatos alapelveit. Alkotmányos eszközöket kellett teremteni a határon túli magyarsággal való megfelelő kapcsolattartáshoz, ehhez intézményeket kellett létrehozni, megfelelő viszonyt kellett kialakítani a határon túli magyarság politikai és civil szervezeteivel, illetve az egyházakkal, tisztázni kellett a szomszédos országokkal való kétoldali kapcsolatok elvi alapjait. Ezeket a feladatokat Antall József kiválóan megoldotta. Korszakos érdeme az a felismerés, hogy a határon túli magyar közösségek önállóságát támogatni kell. A magyar alkotmányba akkor került be a következő mondat: „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon kívül élő magyarok sorsáért. ” Ehhez még fontos kiegészítés volt Antall kijelentése: „Törvényes értelemben, a magyar közjog alapján minden magyar állampolgárnak, ennek a tízmilliós országnak a kormányfőjeként – lélekben, érzésben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánok lenni. ” Ez a nyilatkozat dührohamot váltott ki a szomszédos országokban, de hosszú távon ez lett a mérce. Létrehozták a szükséges intézményeket: Határon Túli Magyarok Hivatala, Illyés Közalapítvány, Duna Televízió. Antall József felvetette, hogy az RMDSZ-nek az Európai Demokrata Unióba kellene kérnie a felvételét. Az RMDSZ ezt már előzőleg kérte. Antall segített abban, hogy 1993 szeptember elején, az EDU budapesti kongresszusán fölvették az RMDSZ-t teljes jogú tagként. Az Antall József által letett alapokra tartósan lehet építeni, hangsúlyozta Markó. Antall József öröksége nélkülözhetetlen. /Markó Béla, az RMDSZ elnöke: Az antalli nemzetpolitika. = Magyar Hírlap (Budapest), szept. 25./

2004-ben, a parlamenti választások előtt, az októberi kampánynyitón Markó Béla Sepsiszentgyörgyön ígérte meg, hogy a választások után a regionális átszervezésről szóló törvényt terjeszt be az RMDSZ.,,Meg kell mozdítani Székelyföldet, hogy itt legyen tervezhető jövő” ― mondotta akkor a szövetségi elnök. Eltelt három év, és előrelépés nem történt. Markó azzal hárította az érdeklődést, hogy egyelőre az EU nem engedi az átszervezést. Utóbb kiderült, ez nem igaz, a regionális felosztás Románia belügye. A sokszor megígért székelyföldi fejlesztési stratégia, sem a megyék közti együttműködés nem jött létre. Egy évvel ezelőtt létrehozták a Szövetség a Székelyföldért Egyesületet, de még a társulás hivatalossá tétele sem sikerült. Most ismét kampány van, így az RMDSZ újra ,,kiemelt célként kezeli a Székelyföldi önálló fejlesztési régió megteremtését”. Mindezt Markó Béla szeptember 22-én a kolozsvári önkormányzati konferencián jelentette ki, és ugyanott mondta el, hogy szorgalmazzák Székelyföld sajátos autonómiáját. /Farkas Réka: Be nem váltott ígéretek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./

Traian Basescu államfő nyilvánosan megrótta szeptember 25-i sajtónyilatkozatában Tudor Chiuariu igazságügyi minisztert a korrupcióellenes ügyészséggel (DNA) folytatott háborúskodása miatt. Az államfő kijelentéseire reagálva Chiuariu azt mondta: a DNA visszaélések sorozatát követi el. A DNA és az igazságügyi miniszter közötti háborúskodásról beszélt Markó Béla is. „Reméltem, hogy a választási programok versenye következik, de sajnos, csak egy újabb dossziéharc körvonalazódik” – jelentette ki az RMDSZ-elnöke. /Elnöki fejmosás Chiuariunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátusi frakciójának elnöke bűnvádi feljelentést nyújtott be Románia főügyészéhez, amelyben államellenes – Románia biztonsága és az alkotmányos rend elleni – cselekedetekkel vádolta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Funarhoz csatlakozva Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke szintén felhívta Markó Béla figyelmét, hogy hagyjon fel a radikális megnyilvánulásokkal. /Bűnvádi feljelentés Markó ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./ Felszólította Markó Bélát a Konzervatív Párt, hogy vonja vissza azt a kijelentését, mely szerint Románia többnemzetiségű ország. A konzervatívok szerint a hatóságoknak eljárást kellene indítaniuk, mert az RMDSZ elnöke megszegi az alkotmányt – jelentette ki Ioan Tundrea KP-képviselő. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./

Az ellenzéki magyar szervezetek csak az RMDSZ függvényében léteznek, teljes retorikájuk az RMDSZ bírálatában merül ki. Az erdélyi magyar elvárásaiban erősen materiális lett. Lesz-e nyugdíj?, nő-e a nyugdíj?, lesz-e a faluban csatornázás – víz – földgáz – út stb.? A nemzeti előjelű kérdések közül pedig: lesz-e magyar iskola-óvoda? Visszakapjuk-e a templomot, az egyházi javakat? Az RMDSZ erre rájött, ennek tulajdonítható a retorikaváltás. Ezúttal már nem a „tartsunk össze, legyünk egységesek, a román pártok nem képviselnek titeket” és hasonló szólamok mentén húzódik az érvelés. Az alapkijelentés egyszerű: ha ott leszünk, kaptok – ha nem leszünk ott, nem lesz, aki kérjen. Az RMDSZ belátta, hogy egyetlen módon győzheti le mind a magyar ellenzéket, mind a román pártokra szavazás kísértését: ha konkrét, kézzelfogható megvalósításokat tud felmutatni. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Retorikaváltás az RMDSZ-ben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

Az RMDSZ részvételű kormányzat az egész ország számára jelentett olyan politikai-szakmai irányítást, amely a gyorsütemű gazdasági növekedés és az európai integráció útjára helyezte Romániát, írta Székedi Ferenc, a lap munkatársa. Ezért kizárólagos belső etnikai szavazás útjára téríteni az európarlamenti választásokat nagy botorság. /Székedi Ferenc: Kire számítsunk? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./