Bikafalva általános iskolája számára ajánlotta fel egyhavi fizetését az RMDSZ szenátusi frakciója. A tizenkét RMDSZ-szenátor azért döntött az iskola támogatása mellett, mert az árvíz után háttérbe szorult a tanintézmény helyzete. A szenátorok küldöttei Malomfalvára is ellátogattak. Az ott élő árvízkárosultak számára elkezdték a székelyudvarhelyi Famos Rt. által felajánlott, összesen 2 milliárd lej értékű, 140 teljes bútor-együttes átadását. A faluban 156 házba folyt be a víz és 140 helyen mosta ki az alsó szintet. A károsultakat szobabútorral segítik, családonként egy kihúzható kanapét, egy kétajtós szekrényt, egy asztalt, valamint négy széket kapnak. /Szenátori adományok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

A dél-erdélyi autópálya fontossága mellett érvelt Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, aki leszögezte, hogy a 2006-ban elkezdendő autópálya megépítése előtt nem kezdenek más autópálya építésébe. Hozzátette: ma nem lehet ugyanakkor a dél-erdélyi és az észak-erdélyi autópálya megépítésén is dolgozni. Korábban az RMDSZ vezetői kifejtették, hogy az észak-erdélyi autópálya elodázása szakítópróbája lehet a koalíciónak. Tariceanu erre a felvetésre azt válaszolta, hogy a dél-erdélyi autópálya nyomvonalán is élnek magyarok. /Tariceanu: fontosabb a dél-erdélyi autópálya. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

A szórványmegyék speciális problémáit tárgyalták meg a hét végén a Bihar megyei Margittán összegyűlt RMDSZ-es képviselők, szenátorok, önkormányzati vezetők. A jövő évi költségvetésről, valamint a decentralizációs törvény módosításáról szóló egyeztetésen jelen volt Markó Béla RMDSZ-elnök is, aki támogatásáról biztosította a jelen levő Bihar, Kolozs, Szilágy, Szatmár, Arad, Beszterce és Máramaros megyei szövetségi tisztségviselőket. A találkozó a több mint két hónappal ezelőtt megszervezett kalotaszegi szórványtalálkozó folytatása kívánt lenni, az akkor egybegyűltek ugyanis megegyeztek, évente többször találkoznak a szórványmagyarság problémáinak megvitatására. /B. B. E.: RMDSZ-szórványtalálkozó, nemcsak szórványkérdésekről. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

„Amióta bányászat van a Zsil völgyében, mindig volt magyar élet. Az ifjúsággal való foglalkozás éppen ezt próbálja továbbvinni”, ismertette célkitűzéseit Széll Lőrinc, az egyhetes zsilvölgyi ifjúsági és gyermekfesztivál egyik társszervezője. A petrozsényi színház zsúfolásig megtelt a gyermek- és ifjúsági fesztivál nyitóünnepségére, a népszerű tinisztár, Dancs Annamária koncertjére. A petrozsényi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, a lupényi Madisz, a Zsilvölgyi Ifjúsági Konferencia, a petrozsényi Caritas és a petrillai RMDSZ gazdag programot kínáltak. Délelőttönként a petrillai, petrozsényi, vulkáni és lupényi magyar óvodákban kézművességi programokat rendeztek, jelezte Bálint Róbert petrozsényi unitárius lelkész, a rendezvénysorozat társszervezője. Délutánonként magyar rajzfilmeket vetítettek a négy város magyar iskoláiban. Hagyományos rendezvénnyé szeretné fejleszteni a Zsil völgyi ifjúsági fesztivált, tájékoztatott Széll Lőrinc. /Chirmiciu András: Zsilvölgyi ifjúsági és gyermekfesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes kijelentette, az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja a kiutazási feltételek megnehezítését Magyarország esetében. Hozzátette, hogy az RMDSZ már akkor felkérte az illetékeseket, hogy a Magyarországra utazók számára keressenek elfogadható megoldásokat, amikor a rendelet még tervezet formájában volt. Az RMDSZ az elkövetkező napokban mindent megtesz annak érdekében, hogy megkönnyítsék Magyarországra a beutazást. Markó Béla azt is hibának tartja, hogy az új kiutazási feltételeket nem ismertették kellőképpen a lakossággal. /Az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja a kiutazási feltételek megnehezítését Magyarország esetében. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./

A romániai rendszerváltás óta először tartott nagyszabású tanévnyitót a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata, ebből az alkalomból Farkas Gyulának, az 1872-ben alapított Ferenc József Tudományegyetem egykori rektorának mellszobrát is felavatták. Farkas Gyula munkásságát az egyetem vezetősége részéről Andrei Marga, az intézmény akadémiai tanácsának elnöke, Nicolae Bocsan rektor és Simon Simion dékán is méltatta. Mindhárman bevallották: noha kiemelkedő munkássággal rendelkezett, a román értelmiségi körök mégsem ismerték kellőképpen Farkas Gyula munkásságát. Az ünnepségen Salat Levente rektor-helyettes elmondta, a jelenleg működő tanszékek magyar tagozatainak egyesítéséből tervezett önálló magyar karok létrehozásáról egyelőre nem lehet semmilyen előrelépésről beszámolni. Az RMDSZ csúcsvezetése ugyanis a BBTE magyar tagozata vezetőinek tudomására hozta, hogy a politikai prioritásaként kezelt kisebbségi törvénytervezet politikai partnereikkel való elfogadtatásának az erőfeszítései nem teszik lehetővé az egyetem magyar tagozata ügyének párhuzamos vállalását. Sikerült elérni két magyar tanszék létrehozását a Közgazdaságtudományi Kar Sepsiszentgyörgyön működő kihelyezett tagozata és a Pszichológia- és Neveléstudományok Kar keretei között. Az egyetem vezetősége jóváhagyta, hogy hozzák létre a magyar tagozat vezető testületét, amely mandátumot kapott a magyar tagozat működési szabályzatának kidolgozására. Az egyetem vezetősége jóváhagyott egy, a magyar tagozatvezetés által kidolgozott tervezetet, amely az egyetem kötelékébe tartozó épületek két, illetve háromnyelvű feliratozását, és az intézmény története magyar vonatkozásinak megfelelő tükrözését irányozza elő. Salat szerint a rektor egy történészbizottságot kért fel, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel. A rektor-helyettes a következő időszak kihívásaiként említette az egyetemi autonómia jelenleg adott kereteinek tágítását. Reményei szerint az idei tanév első felében már sikerül megteremteni az újságírói és informatika tanszéket. Emellett kérik az érintetteket, kezdjék el az egyeztetéseket, hogy a Bölcsészkar keretében működő három magyar tanszék Hungarológia vagy Magyarságtudomány Karrá egyesüljön. Fokozatosan próbálják meg leválasztani a BBTE magyar nyelvű oktatását a román oktatás kényszerpályájáról, anélkül, hogy ezzel a megnyert akkreditációkat kockáztatnák. /B. T.: Premiernek számító tanévnyitó a BBTE-n. Önálló Magyarságtudomány Kart terveznek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./ Salat Levente rektor-helyettes beszédében hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarságnak az önálló magyar egyetemhez való joga elvitathatatlan, ugyanakkor megkérdőjelezte egy esetleges önálló egyetemi struktúra versenyképességét. A kilencvenes évek elején elfogadható volt az állandó panaszkodás. Salat Levente kifejtette, nem biztos, hogy az erdélyi magyarság önálló erejére hagyatkozva saját egyetemének olyan nemzetközi státust vívhatott volna ki, mint amilyennel ma a BBTE rendelkezik. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint nem biztos, hogy a Sapientia Egyetem mintája lehet csak sikertörténet az erdélyi magyarság számára. A most körvonalazódó önálló magyar kar a Bölcsészkaron jelenleg működő irodalomtudományi, néprajzi és nyelvészeti tanszékek összeolvadásából jönne létre. Félő azonban, hogy az intézmény román többségű vezetősége ezt a lépést majd arra próbálja felhasználni, hogy elhitesse a nagyvilággal: a magyar karok kérdése is példásan oldódott meg a nagy múltú multikulturális kolozsvári egyetemen. /Borbély Tamás: Az önálló magyar egyetem dilemmái. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Részben elhárultak az új határátlépési szabályzat alkalmazása következtében jelentkező nehézségek, azt követően, hogy Románia és Magyarország határrendőrségei október 4-én együttműködési megállapodást írtak alá, jelentette be Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, hozzátéve, hogy az úti célt igazoló iratokat csak azoknak kell felmutatniuk, akik a Schengen-övezetbe utaznak. A Schengen-övezetbe nem tartozik bele Nagy Britannia és Írország, illetve a tavaly május 1-jén az Európai Unióhoz csatlakozó Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Magyarország, Csehország, Észtország, Litvánia, Lettország, Málta és Ciprus. Tariceanu szerint nem kell felmutatni a szomszédos országba utazóknak meghívólevelet, vagy egyéb úti célt igazoló iratot, ez a kötelezettség azokra sem vonatkozik, akik bevásárlási céllal mennek Magyarországra. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, az elmúlt napokban többször is egyeztetett Vasile Blaga belügyminiszterrel. A román politikussal Lamperth Mónika belügyminiszter is egyeztetett, és javaslatot tett arra, hogy csak a Schengen-országok esetében alkalmazzák ezt a szigorú szabályt. /Könnyebben utazhatunk Magyarországra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Szabadka és Bécs után október 8-án Marosvásárhely ad otthont a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának. Az RMDSZ által szervezett tanácskozáson számos határon túli szervezet képviselteti magát a Kárpát-medencéből, valamint Európából. A résztvevők között jelen lesz egyebek között a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetsége, a Magyar Egyesületek Szövetsége, a Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Közösség, a HHRF, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság, valamint a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége vezetői is. A Határon Túli Magyar Szervezetek III. Fórumán a résztvevők a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseiről, az európai integráció és a nemzeti kisebbségek jogairól, valamint a magyar–magyar kapcsolatok céljairól értekeznek. /Erdély is fogadja a HTMSZF fórumát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Újabb kisebbségellenes megnyilvánulások helyszíne volt október 5-én a román felsőház, ahol a szenátorok ezúttal a holokauszt tagadását tiltó jogszabálytervezet szövegén kaptak hajba. A dokumentum a Nagy-Románia Párt (PRM) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) honatyáinak ellenszavazatai miatt nem kapott elegendő voksot, viszont a kormánypártok részéről megfogalmazódott: egyáltalán nem tenne jót Románia imázsának, ha éppen a zsidó újév küszöbén utasítanák vissza a fasiszta, xenofób és rasszista szervezetek, jelképek, valamint a háborús bűnösök kultuszát tiltó törvénytervezetet. A jogszabály ellen tette voksolt Razvan Theodorescu szociáldemokrata szenátor is, holott a törvényt éppen az a Nastase-kabinet dolgozta ki annak idején, amelynek művelődésügyi miniszterként éppenséggel ő is tagja volt. Gheorghe Funar PRM-s szenátor többek között azzal érvelt a plénum előtt mondott beszédében, hogy a holokauszttörvény elfogadása esetén az RMDSZ valamennyi képviselőjét börtönbe kellene zárni, mivel a „háborús bűnösnek nyilvánított” Wass Albert kultuszát éltetik. Sőt egy adott pillanatban az ellenzéki és kormánypárti szenátorok felváltva vádolták egymást rasszizmussal. Heves ellenkezést váltott ki a PSD-s Ion Solcanu javaslata is, amelyben cikkelyenkénti voksolást kért a felsőháztól. A törvénytervezetet végül cikkelyenként sikerült megszavazni, a végszavazást azonban október 6-ra halasztotta a felsőház. /R. Sz.: Rasszizmussal vádolták egymást a szenátorok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

Annak ellenére, hogy Boros János kolozsvári alpolgármester és László Attila megyei RMDSZ-elnök több ízben ígéretet tett, hogy szeptember végéig sor kerül a Mátyás szoborcsoport előtt levő kutatóárkok betömésére, ez mégsem történt meg. A két politikus szerint Emil Boc kolozsvári polgármester Egyesült Államokba történő utazása előtt egyezség született, hogy a városvezető távolléte ellenére érvényt szereznek a betömésről szóló döntésnek. Mindez ellenére Boc telefonált Amerikából: az akciót állítsák le. Ez az RMDSZ súlyos kudarca. Ilyen esetben a helyi RMDSZ vezetőinek nem kellene visszariadniuk attól, hogy Emil Boc szemébe mondják: vége az együttműködésnek, írta Kiss Olivér, a lap munkatársa. Boc korábban maga is azt nyilatkozta: szeptember 30-ára betömik a gödröt. /Kiss Olivér: Mégsem tömték be a főtéri gödröket. A Kolozs megyei RMDSZ súlyos kudarcot könyvelhet el. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ lemondott két decentralizált intézmény vezérigazgatói posztjáról, hogy ne keltsen feszültséget a kormánykoalícióban, jelezte Szilágyi János prefektus, a megyei RMDSZ elnöke. – Több politikus azzal vádolt bennünket, hogy az RMDSZ vitát keltett a kormánykoalícióban, de mi éppen azért, hogy megtartsuk a békét megyei szinten, átengedtük a két tisztséget. A különböző pártok egyre több vezetői tisztséget akarnak, mi pedig egyetlen aligazgatói tisztséggel maradtunk – nyilatkozta a prefektus. /Két RMDSZ-es igazgatóval kevesebb. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő október 3-án a képviselőházban a határátlépésre vonatkozó belügyminiszteri rendeletről beszélt. Toró három tényre hívta fel a figyelmet: a rendelet a személyek szabad közlekedési jogának indokolatlan és botrányos megszegését jelenti, az intézkedés korrupciót generáló tényező egy olyan rendszeren belül – Határrendőrség – amely hatalmas erőfeszítéseket tesz a megújulásra és a korrupció leküzdésére, a jogszabály az “igazoló dokumentumok” előállításával és forgalmazásával foglalkozó régi gyakorlat újjászületését jelenti, és annak feketegazdasági ággá való alakítását. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

Huszonöt százalékkal csökkenhetnek a határon túli magyarok támogatását. A Gyurcsány-kormány 9,614 milliárd forintot irányoz elő a magyar állam jövő évi költségvetéséből a határon túli magyarok támogatására, ami mintegy 25 százalékkal kevesebb, mint a hasonló célra idén kiutalt 12,8 milliárd forint – áll a 2006. évi költségvetés-tervezetben. A kedvezménytörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatások kifizetésére előirányzott jövő évi keret 3,4 milliárd forint, holott erre az idén is ötmilliárd forintra érkezett igénylés, amit a magyar állam eddig nem folyósított a szétosztást lebonyolító határon túli civil szervezeteknek. A határon túli magyar felsőoktatás kerete a 2005-ös 170 millió forintról 32 millióra apad. Bizonytalanná vált, hogy megkapja-e az idei támogatásnak (1,750 milliárd forint) megfelelő keretet jövőre a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, hiszen a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) Határon túli magyarok oktatási és kulturális programjainak támogatása elnevezésű keret jövőre közel ötmilliárddal csökken: tételesen 7,248-ról 2,3 milliárdra. Kató Béla, a Sapientia-EMTE kuratóriumának elnöke elmondta, hogy Szabó Vilmos államtitkár nemrég azt ígérte a kuratórium vezetőségének, hogy az egyetemnek járó támogatás nem fog csökkenni, és az intézmény jövőre is megkapja a közel 1,8 milliárd forintot. Amennyiben nem kapják meg, akkor a Sapientia léte forogna kockán. A költségvetés-tervezet megszünteti a csángómagyaroknak szánt támogatást, amelyre idén százmillió forintot folyósított a magyar kormány. Az Oktatási Minisztériumhoz tartozó, a határon túli magyarságot támogató alapítványokra 504 millió forintot szánnak az idei 700 millióhoz képest, a határon túli közoktatás fejlesztésére 147 milliót (2005-ben 200 millió), ösztöndíj és oktatói támogatásra pedig 341 milliót (idén ez a támogatás 417 millió forintra rúgott). A tervezet közel százmillió forinttal – a tavalyi 647 millióhoz képest 566 millióra – kurtítaná a HTMH költségvetését is. Határon túli magyar tudósok támogatására az eddigi 116 helyett csupán 28,5 millió forintot költhet majd a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek tudományos ösztöndíjakat megítélő Arany János Közalapítványának jövőre nem kíván pénzt adni a magyar állam. A Transindex című internetes újság kiszámolta: miközben a magyar kormány idén a 6582 milliárd forintos állami költségvetés 0,195 százalékát költötte a határon túliakra, 2006-ban a magyar államigazgatás 7309 milliárd forintos büdzséjéből (ami 11 százalékkal nagyobb a 2005-ösnél) a támogatásokra tervezett összegek mindössze 0,132 százalékot tesznek ki. Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő, az Iskola Alapítvány elnöke felháborítónak, minősíthetetlennek nevezte a jövő évi magyar költségvetés-tervezetnek a határon túli magyarság támogatására vonatkozó sarokszámait. „Vagy súlyos hozzá nem értésről vagy az anyaországon kívüli magyarság iránti empátia teljes hiányáról árulkodnak ezek a számok – jelentette ki. A képviselő bízik benne, hogy még hasznos időben konzultációra hívják az RMDSZ-t, ahol a szövetség képviselői felhívhatják a figyelmet a hibákra és aránytalanságokra. „Legalább a 2005-ös támogatási szint fenntartását el kell érnünk, bár az idei támogatások tekintélyes részét sem folyósította a magyar állam” – nyilatkozta Kelemen Hunor. Markó Béla RMDSZ-elnök közölte: hallott róla, hogy csökkentek a támogatási tételek, de még nem volt ideje áttanulmányozni az adatokat. „Ha ez így van, akkor ez rendkívül aggasztó, hiszen legalább olyan mértékben kellett volna növekedniük a támogatásoknak, mint a költségvetés egésze. Ráadásul az igazság az, hogy már az idei évre előirányzott összegeket is késve folyósították, a Szülőföld Alap még nem indult be, és a különböző tárcák kifizetésével is gond volt. Az ezekből fakadó elégedetlenségünknek pedig már korábban is hangot adtunk” – tette hozzá Markó, aki szerint a támogatások csökkenése mindenképpen téma lesz a hétvégi, marosvásárhelyi „kis Máérten”. /Csinta Samu, Kiss Csaba: Zsugori a Gyurcsány-kormány. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

A Gyurcsány-kormány döntése, hogy a határon túli magyarság támogatási előirányzatát 25 százalékkal csökkenti, egyöntetűen kritikába ütközik. Maradnak a füttyös fogadás esélyei Erdélyben, megtetézve az RMDSZ vehemens rosszallásával is. Érdemi vita a támogatáspolitika reformjáról nem lesz. Erre pedig szükség lenne, egyre több szakértői és civil fórumon elhangzott, hogy a kilencvenes évek első felében kialakult támogatási szisztéma elavult. A kispénzes klientúraépítés stratégiáját szolgálja, bármelyik párt legyen is Magyarország kormányán, és bármit mondjon is a valamilyen kormányrudat mindig kezében tartó RMDSZ. Helyette fejlesztésközpontú támogatás kellene, amely világosan kiemel néhány területet, uniós partneri rendszerekbe kapcsolja be – megnyitván azok forrásait is –, és nem arra szoktatja a határon túli pályázót, hogy az identitásmegőrzés szómágiájába fullassza céljai leírását, írta Bakk Miklós. /Bakk Miklós: A támogatáspolitika leváltása. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet létrehozását szorgalmazza Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, aki szerint „életbevágóan fontos”, hogy az RMDSZ-t párbeszédre kényszerítsék. „Az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács és az RMDSZ autonómiatervezete együttesen jelentheti a kiindulópontot az autonómia kivívásához” – szögezte le Tőkés László, aki úgy vélte: a fórum keretében a politikai, egyházi és civil szervezetek együttesen képviselhetnék a nemzet érdekeit. /Kiss Csaba: Erdélyi Máértot akar Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

Folytatódott a kisebbségi törvény vitája a szenátusban. Iliescu volt államelnök felszólalásában a nemzeti kisebbségek jogállására vonatkozó passzusokat kifogásolta. Szerinte a kulturális autonómia eltávolítaná a kisebbséget a többségtől, párhuzamos kultúrákat hozna létre, és nehezítené az integráció folyamatát. Gheorghe Funar NRP-szenátor az RMDSZ-t azzal vádolja, hogy a törvény miatt megzsarolta koalíciós partnereit. Kolozsvár expolgármestere úgy látja, az RMDSZ azért ment bele a házelnökök leváltásába, hogy a kisebbségi törvény megszavazását várja el cserébe. Funar szerint a törvény csak ,,előkészíti a terepet a Székelyföld autonómiájához”. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./

Október 11-ig ad haladékot a Kolozs megyei RMDSZ kormánykoalíciós partnereinek a kolozsvári régészeti árkok betömésére. Ellenkező esetben fontolóra veszik az együttműködési megállapodás felbontását, fejtette ki László Attila RMDSZ-elnök. Megerősítette, hogy a Román Hírszerző Szolgálat olyan jelentést készített, amelyből kiderült, hogy a második gödör betömése etnikumok közötti konfliktushoz vezetett volna Kolozsváron. László Attila úgy vélekedett: Emil Bocot félretájékoztatták Bukarestből, elhitették vele, hogy feszültséget okozott volna a városban a gödörtömés. /Borbély Tamás: RMDSZ: Boc dobja az első lapát földet a gödörbe! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

A magyar állampolgárságnak a határon túli magyarokra való kiterjesztése tárgyában intéztek levelet Sólyom László köztársasági elnökhöz a romániai magyar történelmi egyházak vezetői, akik külön-külön levélben keresték meg egyházaik gondjaival Traian Basescu elnököt és Markó Béla RMDSZ-elnököt is. A Sólyom Lászlóhoz intézett levelet kilenc erdélyi főpap – a római katolikus egyház részéről Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tempfli József nagyváradi, Schönberger Jenő szatmárnémeti és Roos Márton temesvári püspök, illetőleg Tamás József gyulafehérvári segédpüspök, a református egyházak nevében Pap Géza kolozsvári és Tőkés László nagyváradi püspök, továbbá Szabó Árpád unitárius és Adorjáni Dezső evangélikus püspök látta el kézjegyével. Levelükben az erdélyi magyar főpapok bizakodással méltatták Sólyom Lászlónak azt a kijelentését, miszerint az Európai Unióban nincs akadálya a kettős állampolgárságnak, hiszen az unióban „ismert és alkalmazott a kettős állampolgárság intézménye”. A Traian Basescu államfőnek és Markó Béla RMDSZ elnöknek írt leveleikben a romániai magyar történelmi egyházak vezetői egyházaik közös gondjairól (az egyházi javak visszaszolgáltatásáról, a romániai vallásügyi törvényről, a tanügyi törvény egyházakat érintő módosításáról, az egyházak finanszírozásáról, valamint az erdélyi magyar politikai, egyházi és civil szféra együttműködéséről) fejtették ki álláspontjukat és kérésüket. Ezeket a kérdéseket a romániai magyar történelmi egyházak elöljárói állandó értekezletének szeptember végi tanácskozásán beszélték meg az erdélyi magyar főpapok. /Erdélyi magyar egyházfők levelei Sólyom Lászlóhoz és Traian Basescuhoz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem vesz részt a határon túli magyar szervezetek úgynevezett kis magyar állandó értekezletének (kis Máért), a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának Marosvásárhelyre összehívott hét végi fórumán. Bugár Béla korábban kérte a fórum házigazdáját, az RMDSZ-t és telefonon annak elnökét, Markó Bélát, hogy ha lehet, ne a távoli Marosvásárhelyen, hanem valahol egy „határközelibb ponton” kerüljön sor a „kis Máért” harmadik fórumára. – A fórum házigazdája ennek a kérésnek nem tudott eleget tenni. Bugár és az MKP vezetői október 7-én az esti órákig eltartó hazai rendezvényen vesznek részt: egy csallóközi faluban, Csicsón az aradi vértanúknak szentelt emlékművet avatnak. Az eseményre a csicsói önkormányzat és a Csallóköz-Csilizköz Hagyományaiért és Kultúrájáért nevű közhasznú társaság Orbán Viktort is meghívta. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke a meghívást elfogadta. Az ünnepségen részt vevő Orbán Viktor Csicsón az MKP vezetőivel pártközi megbeszélést is folytat. – A program péntek esti befejezése után reménytelen lenne nekivágni a Marosvásárhelyre vezető hosszú, éjszakai utazásnak, tolmácsolta Bugár indoklását a szóvivő. A „kis Máért” résztvevői korábban Bécsben, előtte Szabadkán találkoztak. A napirenddel kapcsolatos nézeteltérések miatt a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) sem vesz részt a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának (HTMSZF) marosvásárhelyi ülésén. Ágoston András, a VMDP elnöke előzőleg megkérte Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, hogy egyeztessenek az értekezletről, mert a VMDP „túl általánosnak” találta a napirendet. /A „kis Máért” sem zökkenőmentes. Az MKP és a VMDP nem vesz részt a marosvásárhelyi fórumon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

A tizenhárom aradi vértanú tábornok október 6-i kivégzésére emlékeztek október 5-én a Temesvári Magyar Nőszövetség és a megyei RMDSZ szervezésében Temesváron, Klapka György honvédtábornok szülőházán álló emléktáblánál. “Klapka a bizakodást képviselte, még tizenöt évvel a forradalom leverése után is bízott a függetlenségben, amit ha nem a harctéren, akkor országgyűlési képviselőként próbált meg kivívni” – fogalmazott Halász Ferenc RMDSZ-elnök. Szász Enikő, a nőszövetség elnöke arról beszélt: a minap a temesvári Nyugati Egyetem aulájában magyar diákokra szóltak rá, hogy Romániában románul beszéljenek. Lehőcz Zsuzsa, a Bartók-gimnázium Diákönkormányzatának elnöke azzal “mentette ki” az ifjúságot a gyér jelenlét miatt, hogy “van, akinek már az forradalom, hogy naponta magyarul szólal meg, és talán máshol, másképp, de emlékeznek október 6-ra”. Az ünnepség végén az emléktáblán elhelyezték az RMDSZ, a nőszövetség, a Civil Tanács, a Bartók Béla Gimnázium és a Diákönkormányzat koszorúit. /P. L. Zs.: Egyenjogúságunkért ma is meg kell küzdenünk. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

Az aradi RMDSZ és a Szabadság-szobor Egyesület szervezésében október 5-én emlékezetes emlékhangverseny színhelye volt a Kultúrpalota az aradi vértanúk tiszteletére. Közreműködött a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő debreceni Kodály Zoltán Kórus. A megjelenteket Horváth Levente alprefektus köszöntötte, kiemelve az október 6-án záruló Aradi Magyar Napok rendezésének közös jellegét. A hangversenyen megjelent, többek között, Búza Gábor Arad megyei tanácsi alelnök, Bognár Levente aradi alpolgármester, valamint dr. Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul és Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke. /(Kiss): Emlékhangverseny vértanúink tiszteletére. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

Konjunkturális természetűnek bizonyult “az RMDSZ elnökének tusnádfürdői nyitása” – írta közleményében Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A nyilatkozat az aradi október 6-i ünnepség apropóján született. “A hivatalos RMDSZ politikája jobbára kimerül Románia integrációs érdekeinek a túlbuzgó képviseletében, melyhez a romániai magyarság közképviseletének kisajátításából merít etnikai legitimációt”. Tókés László szerint „az aradi Megbékélés Parkja híven jelképezi ezt a politikát. A többségi nemzet diadalkapuja árnyékában húzódik meg a kisebbségi magyarság Szabadság-szobra. Ez a park nem is a Megbékélés, hanem a történelmi és politikai Megalázás Parkja”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

Több mint 1500-an vettek részt október 6-án Aradon a 13 vértanú kivégzésének 156. évfordulóján szervezett ünnepségeken. Magyarországról is több százan érkeztek, 1989 óta idén volt a legjelentősebb az anyaországi jelenlét. A vesztőhelyen lezajlott koszorúzáson az RMDSZ számos vezetője mellett részt vett Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter és Dávid Ibolya, az MDF elnöke is. Az előzetes híresztelésekkel ellentétben Hiller István, az MSZP elnöke nem vett részt az ünnepségen. Tőkés László református püspök elhatárolódott az ünnepségektől, ő azt sérelmezte, hogy az RMDSZ túl buzgóan képviseli Románia EU-integrációs érdekeit, és hogy az aradi Megbékélés Parkja is ezt a politikát képviseli. Az ünnepségen felszólaló személyiségek a megbékélést, az európai fejlődést hangsúlyozták. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, kifejtette: az elmúlt tizenöt esztendő küzdelme a Szabadság-emlékműért megtanított arra, hogyan kell túlélni a válságos időket. Dávid Ibolya, az MDF és a magyar parlament elnöke a sorsközösség katarzisáról beszélt, felidézve a kivégzett tábornokok példáját. A Fidesz-t képviselő Németh Zsolt alelnök, a hazafiság és a nemzeti jövő kérdésének bonyolultságát elemezte. A Magyar Ifjúsági Tanács közleményben tiltakozott amiatt, hogy az RMDSZ ismételten kisajátította az aradi megemlékezéseket, és hogy nem engedik szóhoz jutni Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét. A MIT szerint sajnálatos, hogy az RMDSZ, bár a kampányban az autonómia kivívását tűzte ki céljául, ma megfeledkezni látszik erről, a romániai magyar közösségnek nincs magyar egyeteme, van viszont magyar kormányfő-helyettese, ami a MIT szerint sokatmondó. /B. T.: Aradon a 13 vértanúra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ Dávid Ibolya kifejtette: „Váteszek, sámánok, politikai közerők járják a nekünk legfontosabb világot. Mindennek ellene mondanak, ami jó szándékkal előre visz vagy összeköt minket.” Nincs felmentést és felhatalmazás arra, hogy az „idézett váteszek, sámánok és politikai közerők határokon át is érvényesítsék hatalmi vágyaikat. Kijelöljék, hogy itt melyik út merre vezet. Sok helyen megfordulnak, de az aradi vértanúk emlékművénél ma itt nagyon kevesen mutatják meg magukat.” /Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./ Az ünneplő közönségnek a Magyar Ifjúsági Tanács tagjai vagy megbízottjai szórólapokat osztogattak, amelyben kérték az MSZP és SZDSZ politikusait, tartsák távol magukat Erdélytől! „Aki többször is képes volt sárba tiporni, megalázni saját nemzetének tagjait, az nem méltó arra, hogy az Erdélyhez kapcsolódó történelmi évfordulókon vagy akár más alkalommal itt megforduljon”. „Erdélyben még mindig nem létezik önálló állami magyar egyetem, miniszterelnök-helyettesünk viszont van” – áll a nyilatkozatban, amelyben tiltakoztak az ellen, hogy az „RMDSZ ismételten kisajátítja az aradi megemlékezést, és nem engedi szóhoz jutni Tőkés László püspök urat, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét”. Az ünnepségen semmiféle zavargás nem történt. /Nagyálmos Ildikó, Arad: Felhőtlen, csendes emlékezés Aradon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 7./

Király András, Arad megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő nyilatkozatában elítélte, hogy Aradon a belvárosi református a püspöki helynök szép igehirdetése után a Magyar Ifjúsági Tanács nevében Sándor Krisztina Aradon megleckéztette a helybeli közösséget. Aradon, ahol a város lakosságának 14%-a magyar, a beszédben „olyanokat kellett hallanunk, hogy árulók vagyunk, meggyaláztuk a szabadságot, meggyaláztuk az emlékművet.” Király András Baracsi Levente lelkészt is hibáztatta, amiért helyt adott „egy ilyen felforgató beszédnek. Nem lehet tudni, kikből áll a szervezet, hányan állnak mögötte. Csak annyit tudunk, hogy Tőkés László küldte őket Aradra.” Az incidens nyomán „az RMDSZ-tisztségviselők és egy tucatnyi ember tiltakozásként kivonult a templomból.” /“Az aradi magyar közösséget sértették meg”. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

Az aradi minorita plébániatemplomban hagyományos október 6-i gyászmisét celebráltak az aradi vértanúk emlékére. Helybeli és temesvári római katolikus papok, minorita testvérek, református és evangélikus-lutheránus tiszteletesek vettek részt az istentiszteleten, amelyen jelen volt többek között, Cristian Stragea Arad megyei prefektus, Búza Gábor Arad megyei tanácsi alelnök, Bognár Levente aradi alpolgármester, Király András RMDSZ-es parlamenti képviselő, Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke, Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter, dr. Terényi János bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul, Szabó Béla, a HTMH megbízott elnöke. Böjte Csaba dévai ferences szerzetes szentbeszédében Krisztus személyes példamutatásával szólított fel arra, hogy ne térjünk le a szeretet útjáról. A gyűlölet mindenkit vesztessé tesz, így 1849. október 6-án senki sem volt győztes! Krisztus nem legyőzte ellenfeleit, hanem társult velük. Fényt kell gyújtani magunkban és az emberek szívében a gyűlölet, a fegyverek, a gyilkosság ellen. /(Kiss): Gyászmise a vértanúk emlékére. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

Valamivel higgadtabb hangulatban zajlott október 6-án a kisebbségi törvénytervezet általános vitája a szenátusban. Eckstein-Kovács Péter szenátor felszólalásában elmondta, a kisebbségi törvény elfogadásáról még 2003-ban egyezség született az akkor kormányon lévő SZDP-vel. Furcsa módon e párt honatyái most lelkesen tapsolnak Gheorghe Funar ama kijelentésének, miszerint a kisebbségi törvény xenofób, románellenes jogszabály, melynek célja a Magyar Autonóm Tartomány visszaállítása, s mely veszélyezteti Románia integrációját, területi egységét, ráadásul feléleszti az etnikai feszültségeket. Eckstein kérte a magyarság államalkotó nemzetként való meghatározását. Razvan Teodorescu SZDP-szenátor csalódottságát fejezte ki a jogszabály ,,primitív volta” miatt, és javasolta az egyik cikkelyben szereplő nemzeti szimbólumok használata kifejezés kisebbségi szimbólumokra való cseréjét. Verginia Vetinas, a Nagy-Románia Párt szenátora alkotmányellenesnek, Romániára és a román nemzetre nézve sértőnek nevezte a törvénytervezet. Verestóy Attila azt hangsúlyozta, hogy a harmonikus együttéléshez elengedhetetlen a kulturális autonómia. Antonie Iorgovan SZDP-szenátor arra emlékeztetett, hogy a ’90-es években, az alkotmányozó nemzetgyűlés idején az RMDSZ már előállt ezzel a javaslatával, akkor elutasították, most sem tartják elfogadhatónak. /(s): Véget ért az általános vita. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

Az idei költségvetési támogatást sem teljesítette a magyar kormány, a jövő évi büdzsé határon túli magyaroknak szánt támogatását pedig 25 százalékkal csökkentené. Ezt az elégedetlenségi listát kiegészítik azok a nemzeti vízummal, illetve mikrocsipes speciális személyi igazolvánnyal kapcsolatos tervek, amelynek szükségessége kapcsán komoly kételyek merülnek fel határon túl. A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának (HTMSZF) marosvásárhelyi ülésén a résztvevők a különleges személyi irat bevezetése helyett a magyar-igazolvány mellett teszik le a garast. Kelemen Hunor parlamenti képviselő elmondta, hogy a nemzeti vízum, valamint a speciális magyar személyi igazolvány ötlete mindenképpen szerepel majd az október 8-i ülés napirendjén. A politikus közölte, hogy a személyi igazolvánnyal kapcsolatban már tájékoztatást kértek a magyar kormány részéről, hiszen nem értik, hogy az intézkedés milyen újdonságot jelent a magyarigazolványhoz képest. Erre azt a választ kapták, hogy az új személyazonossági irat mikrocsippel is rendelkezne, ami biztonságosabb felhasználást biztosítana, és nehezebbé tenné a hamisítását. Kelemen Hunor emlékeztetett: ennek az igazolványnak a használata nem jár semmilyen kedvezménnyel, ugyanakkor „többmilliárd forintot már belevertek a magyar igazolványba”. Avarkeszi Dezső, a határon túli magyarokat érintő jogszabályok kidolgozásáért felelős kormánymegbízott szeptember 20-án úgy nyilatkozott, hogy az új igazolványhoz nem kapcsolódnak jogok, kedvezmények vagy utazási lehetőség. Hozzátette: a szomszédos országokban élő magyarok viszont az új, speciális magyar személyi igazolvánnyal vehetnék igénybe a kedvezménytörvényben biztosított jogokat és kedvezményeket. – A nemzeti vízum bevezetését csak üdvözölni tudjuk, de ez nem váltja ki a kettős állampolgárságot – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A határon túli magyarok nem utazgatni akarnak, hanem szeretnének szülőföldjükön megmaradni – hangoztatta Tőkés László, püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a jövő évtől bevezetésre kerülő magyar nemzeti vízumról. A püspök az MTI-nek kijelentette: „Nyilvánvaló, hogy ez a vízum a magyarigazolvány kiváltására szolgál alternatíva gyanánt. Másfelől teljes félreértésből fakad, ugyanis az erdélyi és általában a határon túli magyarok nem utazgatni szeretnének, hanem szülőföldjükön megmaradni. Ehhez volt szükségünk a státustörvényre, ehhez van szükségünk a kettős állampolgárságra, a magyarigazolványra. Más szóval: nem pótolható a határon túli magyarságnak megadandó magyar állampolgárság semmilyen más megoldással, akárha mégoly tetszetős is, mint amilyen a nemzeti vízum. Természetesen a maga helyén ez is bizonyos fontossággal bírhat”. – A Gyurcsány-kormány nemzeti vízumának a bevezetése a nemzeti bezárkózást és a Magyarországra való bevándorlást szolgálja, nem pedig a határon túli magyarságra nyitott, befogadó és távlatos nemzetpolitikát – vélte Szász Jenő a Magyar Polgári Szövetség elnöke. Kelemen Hunor az Iskola Alapítvány elnökeként felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány még a 2005-ös költségvetését sem teljesítette, az oktatási-nevelési támogatások felét még nem utalta át Kolozsvárra. Mintegy 65–70 ezer érintettet várja a támogatást. Költségvetési támogatás 1990–2006. (Jelölés Év: Központi költségvetés/(milliárd)/Határon túli összeg (millió)/Százalék) 1990: 642300/63,7/0,010%; 1991: 931700/183,4/0,020%; 1992: 1189600/709,7/0,060%; 1993: 14662001/439,7/0,098%; 1994: 1648300/1929,2/0,110%; 1995: 1945325/1486,1/0,076; 1996: 2086832/2125,2/0,102%; 1997: 2561607/2080,8/0,081; 1998: 2801855/2358,5/0,084%; 1999: 3510634/3655,5/0,104; 2000: 3788276/6642,9/0,175%; 2001: 4322441/11104,8/0,257%; 2002: 4556251/12550,3/0,275; 2003: 5310600/9723,8/0,183%; 2004: 5947400/12829,8/0,156; 2005: 6582893/12827,4/0,195 (terv); 2006: 7309100/9614,4/0,132%. /B. T.: Nem kell újabb magyarigazolvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Az aradi vértanúkra emlékeztek október 5-én Kolozsváron, a hidelvi református templomban. A rendezvényt az RMDSZ hidelvi kerülete és a Református Egyházközség szervezte. Az istentisztelet után dr. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke tartott megnyitóbeszédet, majd Egyed Ákos akadémikus és Sebesi Karen Attila színművész előadása hangzott el. Fellépett a hidelvi református egyházközség kórusa. /Emlékműsor a hidelvi református templomban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Furcsán zajlott le október 6-án Marosvásárhelyen a Székely Vértanúk emlékművénél szervezett koszorúzási ünnepség. Szépszámú közönség gyűlt össze az egykori Postaréten. Gál Éva ügyvezető elnök bejelentette, hogy az elmaradt ünnepi szónoklat helyett október 23-án szervez nagyszabású ünnepséget az 1848-as és 1956-os forradalom emlékére az RMDSZ, s így a jelenlevők csak a koszorúzásnak lehettek szemtanúi. /(bodolai): Koszorúzás Marosvásárhelyen az aradi vértanúk emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

Kurtára sikeredett az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete által szervezett október 6-i megemlékezés a központi parkban. A mintegy száz résztvevő egy-egy szál virágot, a szervezet koszorúkat helyezett el a ’48-as emlékműre, majd a jelenlevők elénekelték a magyar és a székely himnuszt. Beszédet senki nem mondott. /(Fer-): Kurta megemlékezés (Sepsiszentgyörgy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./