Két oldalt szentelt a Ziua című napilap a Szatmári-ügynek. Az egyiken interjút közöl az ügy főszereplőjével, az RMDSZ volt budapesti képviselőjével, a másikon az eset történéseit foglalja össze több íráson keresztül. Egy kérdésre adott válaszában Szatmári tagadja, hogy Verestóy Attila romániai szenátor ,,üzleti ügyeit” képviselte volna Budapesten. Egy másik kérdésre, amely arra vonatkozik, miért szakította meg vele hirtelen a kapcsolatokat az RMDSZ, amelynek budapesti képviselője volt, leszögezte: semmiféle konfliktusa nem volt Markó Bélával. Szatmári kifejtette: a budapesti román nagykövetséggel valóban volt munkakapcsolata a romániai alkotmánymódosító népszavazás, illetve a romániai parlamenti választások idején, tagja volt akkor a nagykövetségen működő választási bizottságnak. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

Végre háromnyelvű helységnévtábla jelzi Nagyenyed határát, ez több évi munka eredménye. – Először a 2002-es protokollumban próbálták elérni azt, hogy 3 nyelvű tábla legyen, de végül nem sikerült – emlékezett Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök. Szükség lenne arra is, hogy a polgármesteri hivatal honlapján a jelenlegi román és angol nyelvű szöveg magyarul és németül is olvasható lenne. /Otthonteremtés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

Rendkívül fontosnak nevezte Sólyom László magyar köztársasági elnök az ENSZ-csúcstalálkozó alkalmából New Yorkban, szeptember 15-én tartott megbeszéléseit Traian Basescu román államfővel. Sólyom László román kollégájától hivatalos látogatásra szóló meghívást kapott. Sólyom konkrét témaként említette, hogy a csíkszeredai magyar konzulátus nyolc éves huzavona után sínre került, és meg fog nyílni. A magyar fél felajánlotta, hogy a szintén régóta húzódó Gozsdu Alapítvány ügye is nyugvópontra kerül: magyar–román közalapítvány kezdheti meg a működését. A román elnök méltatta az RMDSZ konstruktív szerepét a román belpolitikában és a két ország közötti viszonyban. A csíkszeredai konzulátus fontos lenne, mert az itt élő magyaroknak pluszköltséget jelent a kolozsvári főkonzulátusra való gyakori utazás, emellett az évente Székelyföldre érkező számos magyar turista esetében szükséges ügyintézés lebonyolítása helyben egyszerűbb lenne. /Sólyom szerint megnyílik a csíkszeredai konzulátus. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

RMDSZ-es államtitkár is áldozatul esett a mini kormányátalakításnak, amit Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök szeptember 15-én hajtott végre. Markó Béla bejelentette, hogy elégedett a magyar nemzetiségű államtitkárok munkájával, ennek ellenére Tariceanu leváltotta Demeter Attilát, aki a gazdasági és kereskedelmi minisztériumban töltött be államtitkári tisztséget. /Demetert is leváltották. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./ Demeter Attila, a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára meglepődött a döntésen, melynek okáról még nem tájékoztatták. Az RMDSZ is elégedett volt Demeter munkájával. Borbély László kormánykapcsolatokért felelős alelnök elmondta, ez a miniszterelnök döntése volt, melybe előzőleg Markó Béla RMDSZ-elnök is beleegyezett. Borbély elmondta, megtalálják a módját annak, hogy Demeter Attila továbbra is Bukarestben hasznosítsa tudását. /Gazda Árpád: Menesztették Demeter Attilát. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök félrevezette a Velencei Bizottságot a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény kapcsán. Markó megpróbálta kedvező színben feltüntetni a diszkriminatív törvényt, mivel a testület tagjai nem ismerték a jogszabály-tervezetet, mondta Gazda. Gazda Zoltán közölte, az MPSZ központi vezetősége levelet kíván küldeni a Velencei Bizottságnak, Traian Basescu államfőnek, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek, a parlament házelnökeinek és a parlamenti pártok elnökeinek, és felhívja a figyelmüket arra, hogy a törvénytervezet diszkriminatív elemeket tartalmaz, akárcsak a választási törvény. /MPSZ-bírálat Markó címére. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Az Obiectiv Legionar c. vasgárdista folyóirat lapigazgatója, Serban Suru arra hivatkozott, hogy 1990 óta sokan jelentették fel, de a főügyészség nem indított eljárást ellenük. A lap április-májusi, összevont számában közölte Frunda György szenátor feljelentését, amelyet még március elején intézett a rasszista szövegeket közlő lap ellen. A feljelentést kiváltó lapszám arról cikkezett, hogy a zsidókat munkatáborba kell terelni, a magyarokat ki kell utasítani az országból és kasztrálni kell a romákat. A főügyészség nem indított hivatalból eljárást, noha Frunda a szenátus emberjogi, vallási és kisebbségi szakbizottságának elnökeként fordult a nyomozó hatósághoz. Suru és kiadói csapata nem rejtőzködik a nyilvánosság és a hatóság elől: a lap Bukarest belvárosában működtet irodát. A vasgárdista lap legálisan elérhető, postán is előfizethető. Kolozsváron is szabadárusításban kapható a lap, annak ellenére, hogy Emil Boc polgármester tavaly júniusi megválasztása után bejelentette, hogy az Antonescu-utcanév mellett a Vasgárda lapjának terjesztését is betiltja. A lapban közölt Magyar szélsőségesség c. tematikus összeállítás apropója az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán kelt nyílt levél Bill Clinton akkori amerikai elnöknek, melyet „az RMDSZ horthysta-sovén frakciója, Toró Tibor, László Tőkés és Szilágyi Zsold” (sic!) állított össze. A vasgárdista lap tagadja, hogy Romániának bármi köze lett volna a holokauszthoz, továbbá antirasszista szellemben minősíti a magyarországi skinhead-mozgalmat. A lap szerint a szélsőségesek Magyarországon „üldözik a romákat, az idegen diákokat, a vendégmunkásokat, az arabokat, a kubaiakat, a homoszexuálisokat, a liberálisokat és a szegényeket, a hajléktalanokat és természetesen a zsidókat”, Erdélyben a magyarok 1990-91 között 4000 románt űztek el Hargita és Kovászna megyéből, továbbá nem hagyják megtelepedni a görög-katolikus apácákat Székelyudvarhelyen. /(Transindex): Vasgárda-lap a postán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 16./

Megkezdődött az oktatás Déva önálló magyar iskolájában, azonban a Téglás Gábor Iskola félkész állapotban nyitotta meg kapuit. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a széleskörű összefogással szembekerülő sajtót okolta a jelentős késésért. Takács emlékeztetett, 1990-ben Varga Károly mint dévai RMDSZ-elnök és ő, mint a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa RMDSZ-es képviselője és alelnöke létrehozták az önálló magyar iskolát. Az iskola egy évig működött is jogi személyként, Széll Zoltán volt az igazgatója, míg a PUNR be nem került a parlamentbe. /Chirmiciu András: Ígéretek nyomán haladva, avagy hol a hiányzó láncszem. Beszélgetés Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./

Budapesten zajlott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amelyen számos RMDSZ-es tisztségviselő részt vett. Egyhangúlag több határon túli magyar vezető is megerősítette azt az igényt, hogy a jövő évi magyarországi kampányban az ottani pártok tartózkodjanak a határon túli magyar kérdéstől, és ez az ügy ne váljon kampánytémává. Ennek érdekében a közeljövőben fórumokat szerveznek a magyar parlament, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatala égisze alatt. – Tizenöt évvel a nagy kelet-európai változások után, az EU bővítésének fényében újra kell értékelni és fogalmazni a Kárpát-medencei magyar–magyar problémákat is – mondta Szili Katalin az Országgyűlés elnöke. Beszélt arról, hogy a tavaly decemberi népszavazás fájdalmas megosztottságot okozott, és megmutatta, hogy a nemzet egészére ható, annak jövőjét meghatározó felelős magyar politikus vagy közéleti szereplő akkor jár el helyesen, ha a nemzet többségi érdekéhez és akaratához igazítja döntéseit. A Fidesz támogatja a Kárpát-medencei magyar képviselők fórumának létrehozását, de az nem helyettesítheti a Magyar Állandó Értekezletet – közölte Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. A Fidesz az Országgyűlés házszabályának módosításával lehetővé tenné, hogy a bizottsági üléseken a határon túli magyar képviselők állandó felszólalási jogot kapjanak – mondta, hozzátéve, hogy a kérdés a határon túli magyarokkal foglalkozó bizottság létrehozásával párhuzamosan áttekinthető. A felvidéki Bugár Bélához hasonlóan Markó Béla, az RMDSZ elnöke is azt tartaná kívánatosnak, ha a magyarországi pártok tartózkodó álláspontot tanúsítanának a határon túli magyarságot illetően a közelgő választási kampány során. Markó jónak nevezte az autonómiatörekvésekről, valamint a kettős állampolgárság formáiról kapott háttéranyagokat, de az utóbbi elfogadhatóságáról nem tudott nyilatkozni, mivel az nem konkrétum, hanem tanulmány. Szerinte a magyar kormány a legjobban a határon túli magyar intézményrendszer támogatásával tudna segítséget nyújtani, de ezen a területen hiányosságokat lát. Kívánatosnak tartaná a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívását, de – tette hozzá – olyanra nekik sincs szükségük, ahol csak veszekednek. /Ne legyen kampánytéma a határon túli magyarok ügye. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

A román és a magyar külügyminiszter szeptember 30-án véglegesíti a közös kormányülés napirendjét, jelentette ki Borbély László ügyvezető alelnök a hét végén Budapesten. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszterrel, Kiss Péter kancelláriaminiszterrel és Kolber István regionális fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszterrel találkozott, és megtárgyalták a román–magyar közös kormányülés napirendjét. A hét végén Marosvásárhelyen, a Magyar Professzorok Világtalálkozóján Markó Béla miniszterelnök helyettes kijelentette, szorgalmazni fogja, hogy a román–magyar kormányülésen legyen szó a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem román költségvetési finanszírozásáról és a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kiemelt támogatásáról is. A rendezvényen Markó méltatta a magyar állam támogatásának és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásának jelentőségét, leszögezve: a román állam adófizetőiként és teljes jogú tagjaiként az erdélyi magyaroknak joguk van a román állam által finanszírozott magyar felsőoktatásra. /Egyeztetések a román–magyar kormányülés napirendjéről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Szeptember 17-én, szombaton Kisbácsban közel háromszáz, népviseletbe öltözött néptáncos vonult végig a községen, hogy részt vegyen az első Műkedvelő Néptánctalálkozón. A megye egész területéről érkeztek résztvevők, tizenegy vendégegyüttes és a helyi, Kisbácsi Hagyományőrző Együttes lépett fel. Közösségi élményt, az együttlét örömét nyújtja ez a találkozó – fogalmazott. Bardócz Sándor, Kisbács szülötte, aki hármas minőségben volt jelen: a Communitas Alapítvány és az országos RMDSZ képviseletében, illetve a Tarisznyás együttes tagjaként. /F. I.: Hagyományőrzés felsőfokon. Többszáz résztvevő az első Műkedvelő Néptánctalálkozón. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Szeptember 16-án kezdődtek a VIII. Kraszna Napok, melyen a falu első írásos említésének 800. évfordulójáról is megemlékeztek. Ennél sokkal régebbi a település, hiszen Kraszna vármegye a Szent István király által alapított egyik legkorábbi vármegye, a Csolt-Vata nemzetség nyári szálláshelye volt. Több mint száz cég, vállalkozás működik a községben. A kazettás mennyezetű gótikus református templomban ünnepi istentiszteletet tartottak, majd megkoszorúzták a református templom kertjében álló emlékművet. A kopjafát az 1848–49-es szabadságharc emlékére állították, a gránittömbön elhelyezett márványtáblán pedig a két világháborúban elesett krasznai férfiak névsora olvasható. Az ünnepség a művelődési ház előtti parkban, Petőfi Sándor mellszobra előtt folytatódott. Ludányi Horváth Attila a kolozsvári magyar főkonzulátus nevében gratulált a közösségnek. András Imre átadta a polgármesternek a Magyarok Világszövetségének Rákóczi emlékzászlóját, amelyet a magyarság megmaradásáért harcoló közösségeknek adományoznak. Köszöntötték a falu népét a magyarországi testvértelepülések önkormányzatainak küldöttei is. A Krasznán született Sipos Gábor mutatta be a falu településtörténetéből összeállított kötetet. A 180 oldalas könyvben tizenhét tanulmány szerepel, mindez csak részlete a teljes monográfiának, amely sokkal több területre, újabb kutatásokra is kiterjed majd. A művelődési ház és a községi könyvtár hivatalosan felvette a Petőfi Sándor nevet, a község középiskolája pedig Cserey Farkas tiszteletére a Cserey–Goga nevet. Ezenkívül megnyitották a teleházat és az RMDSZ irodán átadták az E-Pont központot, amely a világ magyarságát hivatott összekötni. Nagy sikert arattak az akasztói Kopogós néptáncegyüttes táncai, ugyanígy a zilahi Terbete és a szilágycsehi Berkenye csoport fellépése. /Józsa László: Karnyújtásnyira a történelem. Nyolcszáz éves évfordulót is ünnepeltek a VIII. Kraszna Napokon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Szeptember 17–18-a, az Európai Kulturális Örökség Napjai alkalmával a nagyenyedi Bethlen Baráti Társaság és a Benkő Ferenc Tudományos Műhely 17-én a szentimrei Árpád-kori műemlék templomnál istentisztelettel egybekötött, 18-án pedig Nagyenyeden a Műemlékek és Történeti Nemzetközi Egyesületek Tanácsa (ICOMOS) égisze alatt megemlékezést tartottak. Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök, Lőrincz László biológus és Gudor András lelkipásztor a lehetséges állagmegóvásról beszéltek. Az 1444-es, törökökkel folytatott csatározásokat követően Hunyadi által felújított három templom közül ma már csak a tövisi katolikus és a szentimrei áll, az orbóinak csak a kövei maradtak. Lőrincz László, a Bethlen Baráti Társaság elnöke rövid történelmi ismertetőt tartott a XIII. századig visszavezethető, Szt. Imre hercegről elnevezett helység és templom múltjáról. Szükség lenne a romló állapotú templom megmentésére. /Tamás András: Kő kövön... marad. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

Immár másodjára szervezték meg a hétvégén Arad megyében a Borosjenői Napokat. Szeptember 17-én sportesemények zajlottak, majd kerekasztal-beszélgetést kezdeményeztek az aradi parlamenti képviselők részvételével. A téma Borosjenő múltja és jövője volt. A központi parkban népművészeti standokat állítottak fel, könnyűzenei koncert is volt. Másnap román népviseletben vonultak fel fiatal és gyermektáncosok. A magyar műsorok elmaradtak, Brandibur Ioan nagy-romániás képviselő szerint azért, mert “az RMDSZ úgyis szervez a magyaroknak időszakonként”. /Sólya R. Emília: Borosjenői napok másodjára. Elmaradtak a magyar műsorok. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

Az alkotmány tervezett módosításáról és a speciális magyar személyi igazolvány bevezetésével kapcsolatos koncepcióról tájékoztatta szeptember 19-én a magyar kormány a határon túli magyar szervezeteket. A javaslat szerint valamennyi külföldön élő – magyar állampolgársággal nem rendelkező – magyar jogosult lenne speciális magyar személyi igazolványra. A személyi igazolvány kiadása tulajdonosának a magyar közösséghez való tartozásán alapul. A kedvezménytörvényben biztosított jogok és kedvezmények az igazolvánnyal elérhetőek lennének. A szomszédos országokban élő azon magyarok számára, akik schengeni csatlakozásunk után nem lesznek európai uniós állampolgárok, kiadható lenne olyan igazolvány, amely beutazást és rövid tartamú tartózkodást tenne lehetővé az Európai Unió tagállamaiban. Avarkeszi Dezső kormánymegbízott szerint az Unió illetékesei nem emeltek kifogást a nemzeti vízum bevezetése ellen, így arról a magyar fél hamarosan tárgyalásokat kezd az érintett szomszédos országok kormányaival. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a határon túli magyar szervezetek vezetőivel folytatott szeptember 5-i megbeszélésén ígérte meg, hogy két hét múlva elküldi a kormány határon túliakra vonatkozó javaslatcsomagját. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, hogy a küldemény még nem érkezett meg a kolozsvári ügyvezető elnökségre. /G. Á.: Postásra várnak az RMDSZ ügyvezető elnökségén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

Markó Béla RMDSZ-szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes fővédnöksége alatt zajlik Bukarestben, szeptember 19-20-án az Európai Bizottság és az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács által szervezett „Európai uniós törvények és politikák a diszkrimináció ellen” című szeminárium. A rendezvényen az integráció előtt álló Bulgária és Románia, illetve az Unióhoz csatlakozni kívánó Horvátország és Törökország képviselői keresnek megoldást a hatékony diszkrimináció-ellenes törvénykezés érdekében. „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség eddig is és ezután is koherens, európai normákkal összhangban lévő, a nemzeti kisebbségi jogok elfogadása és alkalmazása, illetve a diszkrimináció-ellenes harcban hatékonyan működő, modern struktúrák kialakítása mellett foglal állást.” – hangoztatta Markó. /Diszkrimináció-ellenes szeminárium Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

Szeptember 19-én Budapesten, a Magyarság az Információs Társadalomért Testület (MA-ITT) második konferenciáján Kovács Kálmán informatikai miniszter elmondta, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a határon túli magyar szervezetek együttműködésének eredményeként 200 eMagyar pont, valamint tudományos, gazdasági és kulturális együttműködés jött létre. A miniszter a konferencián ünnepélyesen átadta a horvátországi Csúzán létrehozott 200. eMagyar pontot. A fórumon a határon túli magyar szervezetek képviselői beszámoltak az együttműködés két évének eredményeiről. Az IHM támogatásával szélessávú internet-elérési helyek, tisztaszoftver-programok, informatikai táborok és képzések valósultak meg. Kovács Kálmán az MTI-nek elmondta: az eMagyar pontok létrehozására eddig mintegy 140 millió forintot költött a magyar kormány, a többi program támogatására további 100 millió forintot adtak. Hozzátette: jövőre a tervek szerint hasonló összeggel kívánnak hozzájárulni a fejlesztésekhez. A tárca tervei alapján minden közintézménnyel rendelkező magyar és határon túli településen szeretnének internet- elérési pontot létrehozni. Eddig a határon túli 200 eMagyar pont mellett 2700 magyarországi pont létezik körülbelül 2000 településen. Nagy Zsolt romániai informatikai miniszter, az RMDSZ alelnöke elmondta: az együttműködés keretében 168 informatikai eszközt vásároltak, 51 iskolában történt informatikai fejlesztés. Ismertetése szerint 26 honlapot hoztak létre és 89 eMagyar pont működik. Kiemelte: 2006-ban 61 újabb pont létrehozását tervezik. – Egy éven belül meg fog valósulni a cél, a 333 határon túli eMagyar pont a Kárpát-medencében – hangsúlyozta Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke. /Összeült a határon túli magyarság II. informatikai konferenciája. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Mozgalom vezetője kiutasítása miatt Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora és Toró T. Tibor Temes megyei képviselő interpellációban fordultak az illetékesekhez. Toró T. Tibor a Magyar Hírlapnak nyilatkozva aláhúzta: a belügyminisztert vonja kérdőre parlamenti interpellációjában, hogy egy ifjúsági civil szervezet képviselőjét milyen jogcímen nyilvánították nemkívánatos személlyé Romániában. Toró furcsállja, hogy egy uniós állam polgárát tiltja ki az unióba törekvő Románia. A képviselő feltételezi, hogy a döntést a titkosszolgálatok javaslatára hozták meg. A képviselő nem tehet fel kérdést és nem interpellálhat a titkosszolgálati szervek működésével kapcsolatban. Toró kijelentette a magyarországi lapnak: ez is jelzi, milyen korlátozott a nyilvánosság. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

A képviselőház döntött: 2007. január 1-jétől nem lesz kötelező a katonai szolgálat. A törvénytervezetet a szenátusnak is jóvá kell hagynia. Antal Árpád képviselő nagyon fontos lépésként értékelte a kötelező katonai szolgálat eltörlését, a kérdés az RMDSZ választási programjában és saját előválasztási ígéretei között is szerepelt. ,,Az erdélyi magyar fiatalok számára állandó stresszhelyzetet teremtett a katonai szolgálat, sokan emiatt kényszerültek kivándorolni” – hangsúlyozta. /(-kas): Megszavazták az önkéntes katonaságot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

Jövő héttől kezdődően Románia 35 képviselőt küld az Európai Unió törvényhozó szervébe, az Európai Parlamentbe. A honatyák egyelőre csak megfigyelőként dolgozhatnak. A szaktestületekben viszont lesz alkalmuk tevékenykedni, mindegyikük teljes jogú tagja kell hogy legyen egy szakbizottságnak és póttagja egy másiknak. Ezenkívül bármelyikük részt vehet a többi testület ülésein is. Ez rendkívül fontos, mert az RMDSZ képviselői így besegíthetnek például a frakcióközti kisebbségvédelmi csoport munkájába. Az RMDSZ három képviselőt küld Brüsszelbe: Kelemen Attilát, Kónya-Hamar Sándort és Szabó Károlyt. A brüsszeli megfigyelők csak abban az esetben tölthetik be ezt a szerepkört, ha ugyanakkor megtartják a román parlamentben betöltött tisztségüket is. Hetente három napot az uniós fórumokban tevékenykednek, két napra pedig visszautaznak Bukarestbe. Kónya-Hamar Sándor elsősorban az oktatási-művelődési szakbizottságban szeretne tevékenykedni. Feladatának tekinti a kapcsolatok kiépítését a különböző szakmai és politikai csoportokkal, a lényeges információk megszerzését és továbbítását itthon mind a civil szervezeteknek és az egyházaknak, mind az érintett hatóságoknak. Kelemen Attila a mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságban szeretne dolgozni. Szabó Károly a biztonsági és védelmi csoportban, továbbá a polgári szabadságjogok – igazságszolgáltatás testületben és a regionális fejlesztési bizottságban dolgozna. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Brüsszelbe ingázó megfigyelő honatyáink. Kelemen Attila, Kónya-Hamar Sándor és Szabó Károly is az Európai Parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

Elsődleges az árvizek következményeinek felszámolása, ehhez azonban elengedhetetlen a politikai osztály összefogása – jelentette ki Markó Béla szeptember 21-i sajtóértekezletén. A két ház elnökének leváltása napok, rossz esetben hetek kérdése, hiszen ezt támogatja a többség politikai akarata, jelentette ki. Az elmúlt időszakban több ízben került sor egyeztetésre az RMDSZ törvényhozási és kormányzási prioritásainak meghatározásairól. Ezek között szerepel a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet parlament általi elfogadtatása, valamint a decentralizációs törvénycsomag módosítása – tájékoztatta Markó Béla a sajtót. Traian Basescu államfő azon véleményét, miszerint alkotmánymódosítás révén be kellene vezetni az egykamarás parlamenti rendszert, a szövetség nem osztja – mondta Markó. Az RMDSZ olyan kétkamarás parlamenti rendszert támogat, amelyben a szenátorok a megyéket vagy a történelmi régiókat képviselnék, a képviselők a pártok jelöltjei lennének. /Markó Béla: Az integrációs jogszabályok elfogadása a prioritás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

A Nagy-Románia Párt szenátorai javaslatot nyújtottak be a politikai pártok törvényének módosítására, hogy az RMDSZ többé ne a magyar kisebbséghez tartozó személyek szervezeteként, hanem politikai pártként vegyen részt a választásokon. C. V. Tudorék szerint ezzel megszűnne “az RMDSZ privilégiuma, amely több mint 15 évig nem volt hajlandó tiszteletben tartani a politika pártok törvényét”, s bejegyeztetni magát a törvényszéken. A Nagy-Románia Párt szenátorai annak a törvénycikkelynek az eltörlését kérik, amely szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek választásokon résztvevő szervezetei kivételt képeznek a politikai pártok törvényének bizonyos előírásai alól. /Tudorék és az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./

Szeptember 21-én Nagy Zsolt távközlési és információs miniszter Arad megyében, felavatta az első teleházat, Ágyán, az “eMagyar pont” program részeként. Nagy Zsolt miniszter előbb románul, majd magyarul a teleházak létrehozásának céljáról elmondta: a vidéki fiatalságnak egyenlő esélyeket kíván felkínálni a városon élő sorstársaikkal. Az RMDSZ és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium közötti együttműködés jóvoltából idén Erdély-szerte 89 “eMagyar pont”-termet hoznak létre. Horváth Levente alprefektus a jelképszerű “epont” jelről beszélt, amelyik Ágyát a világgal, a magyarságot egymással köti össze, amire mindnyájan büszkék lehetünk. Erdős Sándor kultúrotthon-igazgató köszönetet mondott dr. Köteles Lajosnak, a gyulai Tessedi Sámuel Egészségügyi Főiskola igazgatójának az adományozott 12 számítógépért és bútorokért; Honti Pál Árpádnak és Okos Pálnak az adományok helyszínre szállításáért; köszönet jár a számítógép-szerelőknek és Fekete Károly informatikatanárnak a segítségért. /Balta János: Ágya közelebb a világhoz. Arad megye első eMagyar pontja. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./

Szeptember 22-én a képviselőház közigazgatási bizottságában váratlanul napirendre tűzték Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó statútum törvénytervezetét, és egy ellenszavazat, illetve egy tartózkodás mellett – vita nélkül – elvetették. A Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett jog­szabályt, immár második alkalommal, az előző parlamenti ülésszak utolsó napján Garda Dezső és Sógor Csaba nyújtotta be a két háznak. A közigazgatási bizottságban most Mircea Dusa Hargita megyei SZDP-s képviselő, a bizottság alelnöke javaslatára tűzték napirendre, ő a tervezet vita nél­küli elutasítását javasolta. Antal Árpád András, a bizottság egyik RMDSZ-es tagja a véleményezés elhalasztását javasolta, amit nem fogadtak el, így egy ellenszavazattal és egy tartózkodással (Seres Dénes) megszületett a kedvezőtlen döntés. /(Ferencz): Bizottsági vesszőfutás (Autonómiastatútum). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./

A helyi közigazgatás hatáskörének növelése az elsődleges célja az RMDSZ-nek a közigazgatási törvény módosítása kapcsán – jelentette be Veres Emőd, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Zilahon, ahol a partiumi fiataloknak szervezett tanácskozást az RMDSZ-szel együttműködő MIÉRT, a Romániai Magyar Jogászok Egyesülete, illetve az RMDSZ ügyvezető elnöksége. A különböző minisztériumi kirendeltségeket a prefektus hatásköre alól a megyei tanács hatáskörébe kellene utalni. Második legfontosabb cél a kisrégiók törvényes kereteinek rögzítése. A tapasztalat szerint több megyében a prefektus akadályozza a kistérségi társulások hatékony működését. Emellett a különböző tisztségekkel járó feladatkörök pontos körülhatárolása is szükséges. A megyei tanácselnök esetében az RMDSZ hajlandó lenne elfogadni, hogy leváltásához az egyszerű többség is elég legyen, az alpolgármesterek esetében azonban a szövetség ragaszkodik a kétharmados többséghez. /J. L.: Bővítené a helyi közigazgatások hatáskörét az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

Vitás helyzet alakult ki a Brassai Sámuel Elméleti Líceumnak is otthont adó, az Unitárius Egyház tulajdonát képező ingatlan használata kapcsán. Az állami és felekezeti oktatás közötti nézeteltérést eddig Kolozsváron sem sikerült hatékonyan kezelniük az illetékeseknek. A János Zsigmond Unitárius Kollégium és a Brassai Sámuel Líceum közötti vita 2000-ben kezdődött azt követően, hogy az egyház visszakapta egykori tulajdonát. A Brassai Líceum 2005-ös évkönyvében megjelent az a nyilatkozat, amelyet a líceumba járó gyermekek szülei közül több mint kétezren, valamint a tantestület 82 tagja is aláírt. A Kósa Mária igazgatónő által szignált dokumentum felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyek az épület 1999-es visszaszolgáltatása után történtek. Ezek lehetővé tették a János Zsigmond Unitárius Kollégiumnak, hogy osztálytermeket foglaljon le az épületben, hogy megszervezze egyelőre állami vagy magán keretek között az oktatást. Az unitárius egyház minden évben bejelenti igényét néhány tanteremre, ami miatt a Brassai Líceum egyre szűkülő keretek között működhet. Jelenleg a kollégium 11 tanteremet mondhat a magáénak, így a Brassai 34 nappali és 18 estis osztálya 28 helyiségben tanul. Az igazgatónő felháborítónak tartja, hogy eddig sem az RMDSZ, sem a tanfelügyelőség nem mert közbelépni. Popa Márta, a kollégium igazgatónője szerint fontos a békés hangulat, mert a két iskola csak így tud együttműködni. Elismerte, hogy a Brassai számára kellemetlen lehet az osztálytermekről való lemondás, ugyanakkor el kell fogadni az unitárius kollégium létjogosultságát is arra, hogy használja az épületet. Szabó Árpád unitárius püspök közölte, tervezik az unitárius kollégium egész épületben történő visszaállítását. Ezt úgy lehetne megvalósítani, ha a két iskolát összeolvasztanák, és a két intézmény immár egy egészként az egyház fennhatósága alá kerülne. Az egyházfő hangsúlyozta, nem tervezik utcára tenni a Brassai Líceumot. Vita lesz majd, hogy ki irányítsa az egyesült iskolát. /Borbély Tamás: Vita az egykori unitárius kollégium épületének használatáról. Új kihívások a sikeres restitúciós folyamat után. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

Kötő József, az RMDSZ oktatásügyi államtitkára szerint a kémügy a sajtó által felfújt ügy, ami főként az RMDSZ ellen irányul. Elmondta, hogy előző államtitkári megbízatása alkalmával maga mellé vette a kémhistóriában elhíresült Szatmári Ildikót. „Ha igaz az egész, megkérdezhetnénk, hogy milyen információkhoz juthattak, milyet közvetítettek? Mi olyan dolgokról tájékoztattuk, amelyek szinte napi rendszerességgel jelentek meg a lapokban. Azok az információk, amelyeket ők közölhettek a másik fél felé, nemzetbiztonsági értékkel nem bírtak” – mondta Kötő. A román sajtó kezében ez a történés jó eszközül szolgált arra, hogy megkezdje az RMDSZ hiteltelenítését. Most lesz a kisebbségi törvény, a felekezeti törvény parlamenti vitája, módosítani kell a tanügyi törvény tervezetét, ahol a felekezeti oktatást kell szabályozni. Tehát érdekük volt, hogy az RMDSZ hitelét megrendítsék. Kötő nem ad hitelt a kémügynek. /Gazda Zoltán: „Éket akartak ütni a koalícióba” Kötő József véleménye a Mucuska-ügyről. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 23./

A képviselőház közigazgatási szakbizottsága szeptember 23-án vita nélkül elutasította a Székelyföld autonómiatervezetét, amelyet a Székely Nemzeti Tanács nyújtott be – jelentette be Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke Sepsiszentgyörgyön. Relu Fenechiu (NLP), a képviselőház közigazgatási bizottságának elnöke azt nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek, hogy a testület tagjai azért utasították el a tervezetet, mivel alkotmányellenesnek tartják. Tóth-Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke elmondta: az RMDSZ szerint az autonómiatervezetet nem a megfelelő pillanatban nyújtották be a parlamentben. /Elutasított autonómia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

Halogatja a Magyar Polgári Szövetség a szeptember végéig ígért aláírásgyűjtés megkezdését. Gazda Zoltán sepsiszéki elnök úgy értékelte, előbb tisztázniuk kell a belső nézeteltéréseket Szász Jenő országos elnök elnökségi gyűlést hív össze, ahol lehetőség adódik a vitás kérdések tisztázására. A két bihari MPSZ-vezetőt augusztusban zárták ki egy bővített elnökségi ülésen. Ezt követően heves polémia alakult ki székelyföldiek és partiumiak között. Gazda szerint Csuzi István és Sárközi Zoltán az RMDSZ beépített embere volt, és az MPSZ gyen­gítésén dolgozott. Szilágyi Zsolt, szintén nagyváradi választ­mányi elnök nemrég levélben fordult a székelyföldi széki szervezetekhez, fejtsék ki ismét véleményüket a kizárások kapcsán. ,,Ebben az ügyben egyszer döntöttünk fele­lősségünk teljes tudatában, nincs, amiért módosítanunk álláspon­tunkon” – hangsúlyozta Gazda Zoltán. /(-kas): Bajban az MPSZ (Szétesik vagy párt lesz?) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

Háromszor öntött ki idén a Tatros Gyimesbükkön. Az ezeréves határ közelében július 12-én, illetve augusztus 12-én és 20-án egy méternél is magasabb volt a víz az udvarokon. Az áradások során 120 család szenvedett jelentős károkat, nagyon sok lakásban bokáig ért az iszap, tönkrementek a veteményesek, a krumpliföldek, hidak, kutak és pincék. Segély egyedül Magyarországról érkezett. Ezek elosztását az adományozók Deáky András tanárra bízták. Deáky ’90 után oroszlánrészt vállalt a magyar iskola újraindításában, a magyar szervezetek megalakulásában, jelenleg pedig nemzetközileg is elismert turisztikai vállalkozást vezet, történelemleckéket tart az idelátogatóknak. Magyar gazdák a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével 130 zsák búzát küldtek Gyimesbükknek. A Tápiógyörgy önkormányzata, a helyi egyházközösség és a helyi szervezetek több mint 1 millió forint értékű adományt nyújtottak Gyimesbükknek. A minden árvízkárosult családnak eljuttatott csomagokban voltak tartós élelmiszerek, illetve mosó-, fertőtlenítő- és tisztítószerek. A többségében magyarok lakta erdélyi település árvízkárosultjait nem látogatták meg az RMDSZ képviselői. /Dobos László: Magyarországi segélyek Gyimesbükknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./

Szeptember utolsó hetében hagyományos regáti, magyarságfelmérő misszióra indulnak a kolozsvári teológusok. A kilenc főből álló csapat ez alkalommal a Duna mentén a Szörénység és Bánság határvidékét járja be, kiemelt célja a szörénytoronyi (Turnu Severin-i) és orsovai magyarság felmérése. Emellett igyekeznek bejárni és feltérképezni a vidéket. A középkori magyar királyság határvidéke a Kárpátokat is túllépve egészen a Dunáig, a Kazán-szorosig húzódott, és a határok védelmére jelentős számú magyar és székely védelmi erő érkezett. Majd IV. Béla a szörénységi várak védelmével a johannitákat, a terület felügyeletével, Nagy Lajos király pedig a havasalföldi vajdákat bízta meg. A havasalföldi területen a magyarság korai jelenlétéről ma is számtalan magyar helységnév nyomai tanúskodnak. Magyar eredetű hely-, folyó-, pataknév és helységnevek többek között: Arpadia=Árpád, Secui=Székely, Almas=Almás, Unguri, Ungurelu=Magyarok, Orlea=Váralja, Buzau= Bodza, Arges=Argyas, Giula=Gyula, Magher=Magyar. A Kárpátok alatt Secuieni néven megye szerveződött, mely „a Székelyföld havaselvi meghosszabbítása” volt (Iorga), de a magyar királysághoz tartozást Craiova város neve és a régió, Ungrovlahia nevében is mindmáig megőrizte. Mindezek mellett – a feltételezések szerint – a protestánssá vált és elüldözött szászok által alapított, Kálvin (Calvini) nevét viselő helységnév teljesen egyedülálló Kelet-Közép-Európában. Későbbi évszázadokban is jelentős számú volt a kitelepedés, és ezt néhány évtized alatt az asszimiláció követte, de az 50-es éveket követő munkaerő-elvándorlással is számottevő magyar és székely népesség talált otthonra, megélhetésre. A kolozsvári református, unitárius és evangélikus teológus és vallástanárképzős fiatalok 1996-ban kezdték el Moldva, Havaselve és Dobrudzsa telepes magyarságának felmérését. Azóta, részben ennek a munkának köszönhetően, új missziós szórványgondozó gyülekezet alakult Ramnicu Valceán, magyar közösségek szerveződtek Craiován, Motrun, és számtalan városi és megyei RMDSZ-csoport is létrejött. A Vetési László szórványlelkész által vezetett missziós utat az erdélyi református egyházkerület szórványmissziós ügyosztálya és a Diaszpóra Alapítvány szervezi. Az út kiadásait az egyházakon kívül hazai és külföldi alapítványok fedezik. /Kolozsvári teológusok regáti misszióban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./