Resicabányán RMDSZ-es kisebbségi és alternatív-oktatási tanfelügyelőt neveztek ki Seres Adélia személyében. Seres Adélia az RMDSZ megyei szervezetében különböző tisztségeket töltött be, a resicabányai református egyházközség egyházgondnoka. /Makay Botond: RMDSZ-es tanfelügyelő Krassó-Szörényben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes heti sajtótájékoztatóján a lengyelországi eseményeket ismertette. Hét jelenlegi és volt államfő, kilenc kormányfő és még számos európai és amerikai tisztségviselő írta alá Lengyelországban, Gdanskban a Szolidaritás Európai Központja megalakulását tanúsító okiratot. Minderre a Szolidaritás Mozgalom megalakulásának 25. évfordulója alkalmával rendezett ünnepségek keretén belül került sor. Markó tájékoztatott az RMDSZ országos operatív munkacsoportjának megalakulásáról, amely Takács Csaba ügyvezető elnök vezetésével a székelyföldi árvíz sújtotta települések segítésével foglalkozik. /Markó Béla szerint: Elérkezett a házelnökök leváltásának ideje. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

Gyökeres változások várhatók a Temes megyei RMDSZ és a tagság közti kapcsolatban – jelentették be szeptember 2-án sajtótájékoztatójukon Halász Ferenc elnök és Marossy Zoltán szervezési alelnök. Marossy szerint át kell gondolni, hogy mi is az RMDSZ szerepe a Bánságban. Az RMDSZ-nek kell közvetítenie a helyi közösségek igényeit a hatóságok felé. Minden településen, ahol magyarok laknak, szeretnenéek RMDSZ-szervezetet létrehozni, a megyeszékhelyen pedig 22 körzeti szervezetet alakítana meg a jelenleg Temesváron létező nyolc körzet helyett. A koalíciós megegyezések alapján az RMDSZ-nek eddig négy jelöltjét sikerült bejuttatnia a különböző közintézmények vezetőségébe, ez az arány nem túl jó. Erdély István a munkaerő-közvetítő ügynökség vezérigazgatói, Csősz István az agrárhivatal aligazgatói tisztségét nyerte el versenyvizsgán, Kovács Juditot a talajjavító ügynökség területi kirendeltségének élére helyezték három hónapos próbaidőre, Halász Ferencnek pedig meghosszabbították főtanfelügyelő-helyettesi kinevezését. /Pataky L. Zs.: Átértékelik az RMDSZ szerepét. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

A budapesti kémbotrány, melyet itthon igyekeznek bagatellizálni, Tőkés László véleménye szerint bizalmi válsághoz vezethet a szövetségen belül – írta az Evenimentul Zilei bukaresti lap. Tőkés ez alkalommal azt rótta fel, hogy az RMDSZ vezetői annak idején túl jóhiszeműek voltak, semmiféle belső biztonsági rendszert nem hoztak létre, bíztak a belső demokrácia tisztító erejében, de kiderült, naivak voltak. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./

Szeptember 5-én a határon túli magyar szervezetek vezetőivel találkozik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. – Az én véleményem egyezik az erdélyi magyarok véleményével: a kettős állampolgárságot csak a kettős állampolgársággal lehet kiváltani, semmi egyébbel – nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó elmondta, az RMDSZ nem kapott semmiféle hivatalos iratot a magyar kormánynak a határon túli magyarok közjogi státusa rendezésére vonatkozó elképzeléseiről. „Csak a sajtóból értesültem arról, hogy a határon túli magyarok Európai Unión belüli utazását a magyar kormány – görög mintához hasonló – speciális személyi okmánnyal kívánja biztosítani” – fejtette ki Markó. Az RMDSZ elnöke közölte, várja a tájékoztatást Budapest elképzeléseiről, azonban a találkozónak nemcsak erről kellene szólnia. „Fontos lenne tárgyalni a magyar–magyar kapcsolatokról, hangsúlyosan a Szülőföld Alapról, hiszen az abból nyújtandó támogatásokra nagy szükség lenne” – szögezte le. Gyurcsány Ferenc nem sokkal a december 5-ei népszavazást követően, még januárban hirdette meg a nemzeti felelősség ötpontos programját. „A kettős állampolgárság kérdéséről a kormány nem kíván tárgyalni, nem változott az álláspontja december 5-e óta” – szögezte le Avarkeszi Dezső kormánymegbízott. A napokban Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kifejtette, továbbra is alapvető követelésnek tekinti a magyar állampolgárságot. Ugyanezen az állásponton van Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke is, aki szerint a határon túli magyaroknak szüksége van a kettős állampolgárságra. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke viszont azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) fenntartásához és rendszeres üléseihez a jövőben is ragaszkodnak. A Fidesz álláspontja szerint a határon túli magyarok problémái nem kezelhetők sem a kormány által javasolt nemzeti vízummal, sem a „görög-útlevéllel” – jelentette ki Németh Zsolt, az ellenzéki párt külügyi kabinetjének vezetője. /Salamon Márton László: Zsákbamacska a „görög-útlevél”. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

„A fiatal nemzedéknek az eddiginél jóval fontosabb szerepe van abban, hogy a romániai magyar társadalom hogyan illeszkedik be az integrálódó, globalizálódó világba” – jelentette ki szeptember 4-én Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) negyedik alkalommal, Fiatalság az információs társadalomban címmel megrendezett hétvégi akadémiáján, a Nagyvárad melletti Félixfürdőn. Markó Béla kifejtette, Erdély az elmúlt időszakban – az infrastruktúra tekintetében – hátrányos helyzetbe került az ország többi részéhez képest. Borbély László területrendezési miniszter is hasonlóan vélekedett, kitérve arra, hogy nincs átfogó fejlesztési koncepció. Elmondta, a jelenlegi gazdasági régiók túl nagyok, de azok átalakítása azért is nehéz, mert a bukaresti ellenállás mellett a brüsszeli illetékesek is kitartanak mellettük. Kovács Kálmán, a budapesti Informatikai és Hírközlési Minisztérium vezetője arról beszélt, az új technológiák hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyar közösségek a fejlődés motorjává váljanak az általuk lakott térségekben. Romániai kollégája, Nagy Zsolt a nemzeti fejlesztési terv informatikai szegmenséről beszélt, és elmondta, idén 150, jövőre pedig 200 teleházat hoznak létre országszerte. A Maros megyei Mezőbándon pedig kísérleti jelleggel bevezetik a Powerline Communication nevű technológiát, melynek lényege, hogy az internet- és telefonszolgáltatás a villamos vezetékeken keresztül történik. /Balogh Levente: Fiatalok, információk és régiófejlesztés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./ Az RMDSZ jól döntött, amikor tudatosan, programszerűen felvállalta a szervezet fiatalítását: a fiatal szakembereknek ugyanis döntő szerep jut az európai uniós csatlakozás véghezvitelében, abban, hogy az erdélyi magyarság nyertese és ne vesztese legyen a csatlakozásnak – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes szeptember 3-án, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) szervezte konferencián. A négynapos tanácskozáson az RMDSZ elnöke mellett a MIÉRT tagszervezeteinek mintegy nyolcvan képviselője, valamint számos szakértő, miniszter, államtitkár, parlamenti képviselő volt jelen. Markó nehezményezte, hogy a kormány nyolc hónapja alatt csupán tíz kilométer sztrádát sikerült építeni az országban. /A fiataloknak döntő szerepük van a csatlakozás véghezvitelében. Markó Béla a félixfürdői MIÉRT-konferencián. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Folyik a vita Erdélyben – írta a Népszabadság – , hogy kinek állhatott érdekében a kémbotrány kiszivárogtatása. Egyesek úgy látják, hogy az egész botrányt a budapesti kormánykoalíció egyik vagy másik pártja robbantotta ki, de talán inkább a szocialisták, és a fő célpont éppen az RMDSZ és Markó Béla elnök, aki az utóbbi hónapokban túl közeli kapcsolatba került a Fidesszel, több alkalommal is nyilvánosan és határozottan bírálva a magyar kormányt. Mások szerint az egész a Fidesznek állhatott érdekében. Bosszúként amiatt, hogy annak idején – szerintük – Szatmári Tibor segítségével szivárogtak ki Budapestről azok a dokumentumok, amelyekkel a nagyváradi Erdélyi Riport hetilap a bíróság előtt is bizonyítani tudta: Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester több mint negyvenmillió forintot számolt el egy olyan – államosított, így elidegeníthetetlen – ingatlannak a vezetése alatt álló alapítvány általi megvásárlására, amelyik ingatlan a szakértők szerint legfeljebb nyolcmilliót ért. Mindenki egyetért abban, hogy a Szatmári-ügy hátterében magyar belpolitikai okok állnak. Az elmúlt napokban Bukarestben magyarellenes támadások sora indult egyes lapokban. Most kerül a plénum elé az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet, amelyet a szakbizottságokban rengeteg bírálat ért. /Szalontai Sándor: Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

A határon túli magyarok továbbra is ragaszkodnak a kettős állampolgárság megszerzéséhez, valamint a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) mielőbbi összehívásához – közölték az érintett szervezetek vezetői, miután szeptember 5-én Budapesten, a parlament épületében konzultációt folytattak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: a tanácskozáson újra kiderült, vannak fontos kérdések, melyekben egyetértenek, más fontos kérdésekben azonban nem. Utóbbira példaként a kettős állampolgárság ügyét említette, amiben, mint mondta, „világos és éles a nézetkülönbség”. Az erdélyi magyarság továbbra is egyértelműen ezt a megoldást támogatja – szögezte le. Közölte: egyetértés volt ugyanakkor abban, hogy minden olyan intézkedés, ami a határon túli magyar közösségek életének megkönnyítését szolgálja, vagy valamilyen kedvezményt biztosít, fontos a számukra. A kormányfő által vázolt javaslatokat nem kívánta értékelni, mondván, megvárja az előreláthatólag két héten belül megérkező írásos dokumentumokat. Markó szerint mielőbb szükség lenne a Máért összehívására. Markó megköszönte az erdélyi árvízkárosultakkal való magyarországi szolidaritást, és külön köszönetet mondott a kormánynak a „gyors és operatív” támogatásért. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője közölte, továbbra is az állampolgárság megszerzését tekintik céljuknak. „Ez lehet ezerötszáz kis lépésben vagy pár nagy lépésben” – utalt a kormányfő által gyakran emlegetett „kis lépésekre”. „Nekünk a kettős állampolgárság nem utazás kérdése, nem azért kérjük, hogy Európában flangáljunk, nekünk ez a szellemi kötődést és a biztonságot jelenti” – hívta fel a figyelmet. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának vezetője közölte: uniós tagként számukra nincs jelentősége a kormányfő által bejelentett személyi úti okmánynak, de ahogy az állampolgárság kérdésében is, szolidárisak azokkal a magyarokkal, akiknek ez segítséget jelent. A Máért összehívása kapcsán megjegyezte: nem feltétlen azokban a kérdésekben kellene találkozót kezdeményezni, amikben ma nincs egyetértés. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint „bejött a papírforma”, a találkozó nem okozott meglepetést számukra. „A fontosabb kérdésekben (...) nem tudtunk egyetértésre jutni, viszont ezt nagyon kedélyesen tettük, a magyar politikai kultúrának megfelelően” – jegyezte meg élesen. Közölte, a kárpátaljai magyarok továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy áttelepülés nélkül juthassanak állampolgársághoz, másrészt, mint mondta, „ragaszkodunk a Máért-hez, mint olyan formához, mint aminek a keretei között a nemzeti konszenzust ki lehet munkálni”. A megkérdezett határon túli politikusok egybehangzóan azt mondták: a miniszterelnök szóbeli javaslatairól tartalmilag nem kívánnak véleményt mondani, és álláspontjukat csak a konkrét anyagok ismeretében fejtik ki. Budapesti látogatása alkalmával Markó Béla találkozott Hiller Istvánnal, az MSZP, és Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is. /Ragaszkodnak az állampolgársághoz és a Máérthoz. Határon túli magyar vezetőket fogadott Gyurcsány Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

Markó Béla RMDSZ-elnök azután, hogy a többi határon túli vezetővel együtt Budapesten találkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, elmondta, továbbra sem tud többet a magyar kormány elképzeléséről – miszerint a külhoni magyarok EU-n belüli utazását görög mintához hasonló, speciális személyi okmánnyal biztosítanák. „Higgyék el, erről semmi több nem hangzott el” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. A kettős állampolgárság ügyében „világos és éles a nézetkülönbség”. A határon túli vezetőkkel folytatott megbeszélésen Gyurcsány Ferenc a külhoni magyarságért viselt felelősség alkotmányba foglalására, a speciális magyar személyi igazolvány megadására, valamint a határon túli magyar ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottság létrehozására tett javaslatot. Gyurcsány elmondta: az igazolványt polgárjogi és nem történelmi alapon lehet megadni. /Salamon Márton László: Homály maradt a konzultáció után is. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./

Szeptember 5-én megkezdődött a parlament őszi ülésszaka. Ebben az ülésszakban az RMDSZ-nek továbbra is egy háznagyi tisztség jut, ezt Kelemen Hunor képviselő tölti be. A szenátorok vadonatúj ülésteremben kezdhetik a munkát. A hatalmas költségeket felemésztő berendezés ellenére több szenátor elégedetlen. Nincs internet, és a telefonok sem működnek tökéletesen. A média képviselői felháborodva vették tudomásul, hogy vége a folyosói beszélgetéseknek, nem vegyülhetnek többé a szenátorokkal, akiket csakis tisztes távolságról, a sajtópáholyból szemlélhetnek. Meglepetésre az RMDSZ szenátorai közvetlenül a nagy-romániások mögé kerültek a padsorokban. /Megkezdődött a parlament őszi ülésszaka. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

Az RMDSZ vezetőinek optimista nyilatkozatai ellenére, egyelőre úgy tűnik, hogy nem épül az autópálya, a Bechtel cég véglegesen elbocsátotta korábban csak ideiglenesen elengedett alkalmazottjainak többségét. A Maros megyei szakaszon sem kezdődnek el az idén a munkálatok, noha az ütemterv ezt irányozta elő. Az RMDSZ korábban határozottan kiállt az autópálya mellett, s a kormányzati célok, különösen a két házelnök leváltása érdekében a magyar szervezet támogatására feltétlenül szükségük volt. Ezért nem állították le a Bechtel-sztráda építését, erre olyan „támogatóra” volt szükségük, amelynek még az RMDSZ sem tud ellentmondani, s ezt az Európai Unióban találták meg. Azóta kiderült, hogy európai berkekben szóba sem került a romániai autópálya sorsa. Most az RMDSZ-nek kellene hangoztatnia, hogy az észak-erdélyi autósztráda létfontosságú. A magyarság érdekképviselete nem támogathat semmilyen szempontból olyan kormányt, amely ennek megvalósítását akadályozza. /Bálint Zsombor: A nagy manipulálás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

Több száz elkeseredett cukorbeteg állt sorba Sepsiszentgyörgyön a megyei kórház gyógyszertáránál. Többségük ugyanezt tette az előző napokon is, de létfenntartó inzulinját nem kaphatta meg. Többnyire idős emberek, nyugdíjasok kényszerültek a reménytelen várakozásra, a törvény szerint járna az ingyenes gyógyszer, de hónapok óta tart ez az állapot. Sokan rosszul lettek az étlen-szomjan várakozástól. Bács Mihály, a megyei kórház igazgatója elmesélte, hogy havonta küldik Bukarestbe, az országos biztosítóhoz a szükségleteket, majd megkapják a választ, hogy mennyi jut a megyének. Májusban 1,3 milliárdot, júniusban 1,6-ot kértek, júliusban 1,99 milliárdot. ,,Ehhez képest kétszer 825 milliót kaptak, egyszer pedig 859 milliót. Sokan hónapok óta nem jutottak hozzá az ingyengyógyszerhez. Az egész országban ez a helyzet. Székely Ervin, a minisztérium RMDSZ-es államtitkára ismeri a helyzetet, Véleménye szerint az baj, hogy a gyógyszerek beszerzésének licitálásakor könnyelműen jártak el, a piac 15 százalékát olyan cég szerezte meg, amely rendkívül drágán adja az orvosságokat. Az államtitkár szerint a szerződés lejártáig ezen nem lehet változtatni. /Farkas Réka: Gyötrő sor életmentő gyógyszerekért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./

Négy nagy-romániás szenátor a magyar igazolvánnyal rendelkező miniszterek lemondását követelte. A kezdeményezők között volt Gheorghe Funar is. Szerintük az RMDSZ-es minisztereket azért kell leváltani, mert a magyar igazolvány – amelyet feltételeznek, hogy a tárcavezetők kiváltottak – azonos a magyarországi személyazonossági igazolvánnyal. Funarék örökre megszabadulnának a magyar miniszterektől, hiszen azt is kérték a beadványban, hogy a román kormányba soha ne fogadjanak be olyan személyt, akik kérték és megkapták a szóban forgó iratot. /Funar Bukarestben is egykori formáját hozza. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Polgári engedetlenség lehetőségét is figyelembe veszi a Kolozs megyei Aranyosegerbegy magyar közössége, ha a község polgármestere nem mond le arról a tervről, hogy a hét végi falunapokon kizárólag ortodox szertartással szenteltesse fel a magyar katonák síremlékét, és diplomát osztogasson román veteránoknak – jelezte Péter Ferenc a helyi RMDSZ szervezet elnöke. Az aranyosegerbegyi helyi temetőben a magyar katonák síremléke körüli vita nem új keletű. Az RMDSZ és az egyház támogatásával a helybelieknek már 2000-ben sikerült megjavíttatniuk azt a síremléket, amely 34–36, a második világháborúban elesett magyar katonának biztosít nyugvóhelyet. A sírkövön márványtáblácska hirdette a honvédsír helyét. A veteránok és az aranyosgyéresi vasgárdisták tagadják, hogy ott magyar katonák is lennének, ezért a polgármester egy év után mondvacsinált indokkal ismét felújítatta azt. A polgármester az átalakított emlékműre kétnyelvű táblát helyeztetett, amely nem jelezte, hogy ott magyar katonák nyugszanak.– Megalázó, hogy a magyar katonák sírja fölött osztogassanak elismerő oklevelet a román veteránoknak, ezért a polgári engedetlenség lehetőségét is figyelembe vesszük, mondta Péter Ferenc. – Az aranyosegerbegyi temetőben a történelem szerint honvédkatonák nyugszanak, és ezt tiszteletben kell tartani – nyilatkozta Máté András, RMDSZ-es parlamenti képviselő. /Borbély Tamás: Feszültséget kelt az aranyosegerbegyi honvédsír. Tiltakoznának a polgármester szándéka ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) mielőbbi összehívását szorgalmazta Csapody Miklós, a Magyar Demokrata Forum (MDF) országgyűlési képviselője budapesti sajtótájékoztatóján. Az MDF előrelépésnek tartja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a határon túli magyar vezetők budapesti találkozóját – közölte Csapody. Hozzátette: a kormány kényszerhelyzetben volt tavaly december 5-i népszavazás miatt félresiklott magyar–magyar kapcsolatok, illetve Sólyom László köztársasági elnök Szent István-napi beszéde, valamint a Fidesz–RMDSZ közeledés következében. Csapody Miklós szerint csalódniuk kellett azoknak, akik fordulatot reméltek a kettős állampolgárság kérdésében a Gyurcsány Ferenccel folytatott budapesti megbeszélés során. Megfogalmazása szerint „ebben fordulatot várni nem reálpolitika, hanem kártékony illúziókeltés”. Közölte: az MDF támogatja a határon túliakért viselt felelősség alkotmányba foglalására, a nemzeti vízumot kiegészítő, görög mintájú személyi igazolvány bevezetésére, valamint a határon túli magyarság ügyeivel foglalkozó parlamenti bizottság létrehozására tett kormányfői javaslatot. A képviselő úgy vélte, a Máért-on belül olyan ideológiai és szakpolitikai nézeteltérések vannak, amelyeket nem lehet egy közös nyilatkozattal feloldani. Szerinte a reformot ki kell terjeszteni a Máért keretein belüli szavazásra, mivel a magyarországi oldalon szemben áll a kormány és az ellenzék, a határon túli magyar közösségek pedig népesség szempontjából is nagyon különböznek. /Csapody: minél előbb hívják össze a Máért-et. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Szeptember 7-én Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes Bukarestben fogadta a Velencei Bizottság szakértőit, Alain Chablaist és Sergio Bartolét. A megbeszélés során Markó Béla tájékoztatta a küldöttséget a kisebbségi jogok terén eddig elért eredményekről, a kisebbségi intézmények működéséről, arról, hogy a 2003-ban módosított alkotmányban bővült a kisebbségi jogok skálája, a módosított tanügyi törvény ma már minden szinten lehetővé teszi az anyanyelvű oktatást, és hogy a közigazgatási törvény módosítása is jogokat biztosít a kisebbségben élő közösségeknek. Az RMDSZ által a tavalyi választások után kidolgozott és előterjesztett kisebbségi törvénytervezet tartalmát részletesen ismertette. „Az RMDSZ továbbra is fenntartja álláspontját, miszerint a kisebbségi tanács véleményezését kötelezően figyelembe kell venni az oktatási, kulturális intézmények igazgatóinak kinevezésekor” – hangsúlyozta Markó Béla.. /Markó fogadta a Velencei Bizottság szakértőit. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

A kémhistóriát a sajtó igen szellemesen hol Mucusgate-nek, hol Mata Hari-sztorinak nevezi, írta Simon Judit, az Erdélyi Riport munkatársa, aki elvetette az egész kémügyet és Tőkés László püspök felelősségéről írt. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke ugyanis írásában Gálszécsi András valamikori titoknokra hivatkozva azt állította, hogy „a határon túlról bevándorlók körében bőven találhatók ügynökök, kémek, besúgók”. Az újságíró szerint ezzel a püspök gyanússá tett minden olyan anyaországba áttelepült határon túli magyart, aki magasabb beosztásba jutott, továbbá az RMDSZ és annak elnöke ellen emelt szót, „akit eddig is támadott”. Az újságíró hitet tett az RMDSZ vezetői és tevékenysége mellett, mondván „az RMDSZ nehéz alkuk, kompromisszumok, kemény kiállás, rengeteg munka árán többet ért el az erdélyi magyar közösség számára Bukarestben, mint bármennyi lángoló szónoklat Budapesten.” /Simon Judit: Tőkés és a Mucusgate. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), szept. 8./

Szeptember 7-én tartották a Hunyad megyei magyar tanárok évkezdő összejövetelét Déván. – Rajtunk múlik a magyar oktatás jövője, szögezte le Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes. Nemrég megalakult a Hauer Erich Társaság, melynek célja a Hunyad megyei magyar oktatás, elsősorban a dévai Téglás Gábor névre keresztelt új iskola felkarolása és támogatása, ismertette fia szellemi örökségének továbbvitelét dr. Hauer Erich. A két évvel ezelőtt váratlanul elhunyt ifj. Hauer Erich ugyanis a Hunyad megyei magyar szórványoktatás fő pártfogója volt. Számos Hunyad megyei magyar pedagógus nem élt a lehetőségekkel és nem használta fel sem az oktatói támogatást, sem a könyvvásárlási utalványt. Sőt, a magyar gyerekeknek elkülönített nyári táborozási lehetőségeket sem merítették ki, ismertette a szomorú helyzetet Kofity Magda, az RMPSZ Hunyad megyei elnöke. Sok szülő román tagozatra gyermekét, különösen középiskolai szinten. A létszámmal több helyen gond van. /Chirmiciu András: Magyar tanárok évkezdő összejövetele. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./

Vilniusba megy az első magyar nemzetiségű román nagykövet. Tokay György úgy gondolja, hogy november végén utazhat állomáshelyére. Emlékeztetett: 1992-től kezdve, amikor az RMDSZ-t képviselte az amerikai külügyminisztériumban, 2004 novemberéig, amikor az EBESZ romániai tagjaként megfigyelőként vett részt az egyesült államokbeli választásokon, folyamatosan olyan munkát végzett, amit úgy neveznek: parlamenti diplomácia. Nagykövetként Románia egészét kell képviselnie, ennek szerves része a magyar kisebbség is. /Gazda Árpád: Tokay példát mutatna. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./ Kilin Sándor, a lap munkatársa örömmel nyugtázta, hogy a parlament külügyi bizottsága áldását adta egy magyar nemzetiségű, RMDSZ-es nagykövet, Tokay György kinevezési javaslatára. Annak ellenére, hogy Mircea Geoana volt külügyminiszter “politikai kinevezésnek” titulálta a jelölést. /Kilin Sándor: Fecske. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./

Stanik István, az RMDSZ szövetségi elnökének kommunikációs tanácsadója szerint „Tőkés László általában a politikai ellenfelek útszéli gyalázására használja a tényeket figyelmen kívül hagyó vagy elferdítő, nagyotmondó sajtómegszólalásait.” Tőkés Lászlónak Egy kémbotránytól – az autonómiáig címmel a Magyar Nemzetben és a Krónikában is megjelent írására az érintettség miatt Stanik most reagált. Az említett cikkében Tőkés megpróbálja úgy értelmezni a Szatmári-ügyet, hogy az RMDSZ vezetősége, személyesen Markó Béla is felelős a történtekért. A csúsztatásokkal, hazug állításokkal teli szöveg felvezetése után Tőkés felsorolta „az elmúlt években már százszor hangoztatott, de sohasem bizonyított vádjait, ezúttal úgy, hogy azokat titkosszolgálati manipulációkkal hozza összefüggésbe.” – írta Stanik. Tőkés László neveket sorolt fel, azt bizonyítandó, hogy Markó Béla kompromittált, hitvány emberekkel veszi körül magát. Ide sorolta Stanik Istvánt is. Stanik kifejtette, Markó munkatársai között „nincs egyetlen olyan személy sem, mint Dr. Csapó József, aki a nyolcvanas években Ceausescu agrárpolitikájának elhivatott szakírója, propagandistája volt, ma pedig Tőkés legelszántabb autonomista harcostársa.” /Stanik István: Bagoly mondja verébnek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./ Előzmény: Tőkés László: Egy kémbotránytól – az autonómiáig, Magyar Nemzet, aug. 31.

A Legfelsőbb Ügyészség szerint nem meríti ki a bűncselekmény fogalmát az Obiectiv Legionar című nyíltan antiszemita lap kiadása, ezért nem indítanak vizsgálatot a Frunda György RMDSZ-es szenátor által tett feljelentés nyomán. Az antiszemitizmust Csucsuja István, a Babes–Bolyai Tudományegyetem professzora szerint egyes politikai pártok gerjesztik. Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke hangoztatta, a többségnek kellene fellépnie ezen megnyilvánulások ellen. Az Obiectiv Legionar című folyóirat terjesztése ellen már többször tiltakoztak a romániai zsidó hitközségek. Frunda György szenátor szerint a zsidó közösségnek is határozottabban kellene fellépnie a lap ellen. /Borbély Tamás: Nem indított nyomozást az ügyészség az antiszemita kiadványok ügyében, A többség felelőssége az antiszemitizmus elfojtása. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

A leváltással fenyegetett Török Ferenc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettessel szolidaritást vállal a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Az RMPSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Tárkányi Tímea Erika állásfoglalásban reagált László Attilának, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnökének azon bejelentésére, miszerint megvonja a politikai támogatást Töröktől, akinek munkáját kifogásolja. Az RMPSZ megalapozatlannak tartja a bejelentést. Április 9-én egy kolozsvári tanácskozáson a Kolozs megyei oktatás helyzetét és a tanfelügyelők munkáját értékelték az iskolaigazgatók. Ezen a megbeszélésen bizalmat szavaztak a magyar tanfelügyelőknek, köztük Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettesnek is. Az RMPSZ vezetői etikátlannak tartják, hogy akkor került sor erre a bejelentésre, amikor az érintett személy szabadságát tölti, s emiatt lehetősége sincs véleménynyilvánításra. /Szakmai szolidarizálás Török Ferenccel. Megalapozatlan László Attila bejelentése – véli az RMPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Szeptember 9-én 30 millió forint segélyt adtak át az érintett települések polgármestereinek a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatalban szervezett találkozón. Az összeget a RMDSZ által nyitott bankszámlára a magyar kormány utalta át a székelyföldi árvizek áldozatainak megsegítésére. Az RMDSZ Országos Segélybizottságának döntése alapján a 30 millió forintos adomány a következőképpen oszlik meg: Farkaslaka 9 millió forint, Siménfalva 6 millió forint, Korond 1,5 millió forint, Bögöz 1,5 millió forint, Oroszhegy 1,5 millió forint, Felsőboldogfalva 3 millió forint, Székelyudvarhely pedig 7,5 millió forint segélyben részesül. Felkérték a polgármestereket, hogy a kapott összegeket gyorssegély formájában osszák ki az érintett családok között. /Szász Emese: Magyar kormánysegély az árvízkárosultaknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./

Hegedűs Lajos bőrgyógyászt nevezték ki a Kolozs megyei Egészségbiztosítási Pénztár alelnökévé. Az RMDSZ-nek az a legfontosabb célja, hogy minden hivatalban jelen legyen. Négy hivatalban az RMDSZ továbbra sem rendelkezik olyan személlyel, aki érdekeit képviselhetné. Ezek közé tartozik a rendőrség, a tűzoltóság, csendőrség és a vám. /(borbély): Újabb magyar hivatalvezető Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

Az RMDSZ közeljövőre vonatkozó célkitűzéseinek meghatározása, a romániai magyar oktatás helyzetének értékelése, illetve az árvíz sújtotta településeken hozott intézkedések számbavétele történt meg szeptember 10-én az RMDSZ parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülésén. Markó Béla szövetségi elnök úgy látja, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet az egyedüli a romániai politikai pártok között, amely az elmúlt tizenöt évben megtanulta, hogyan működik egy koalíció. A sikerek között említette elsőként Markó az aradi Megbékélési Emlékpark augusztusi felavatását, másodikként a székelyföldi infrastruktúra fejlesztése terén tett előrelépéseket, hozzátéve, hogy az elmúlt időszakban három fontos útvonal megjavítása is elkezdődött. Harmadikként arról számolt be, hogy Tokay Györgyöt litván és lett nagykövetté nevezték ki. Az oktatás területén siker a szilágysomlyói és a dévai önálló magyar iskola beindulása, valamint a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum magyarrá válása. Az RMDSZ kudarclistáján elsősorban az észak-erdélyi autópálya szerepel. Frunda György bejelentette, ha jövőben nem kezdődik el az autópálya építése, akkor ez akár a kormánykoalícióval való együttműködés szakítópróbája is lehet. Az őszi parlamenti ülésszak prioritásai közé tartozik a kisebbségi törvénytervezet és a decentralizációs jogszabály elfogadtatása. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen tervezett önálló magyar karok esetében Markó csak annyit mondott, hogy továbblépésre van szükség. A gyűlésen Sárkány Kis Endre, a BBTE oktatója bírálta az egyetem magyar vezetőit, akik nem segítik az önálló karok ügyét. Lakatos András a rossz magyarsággal megírt tankönyvek problémáját vázolta. Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezetője jelezte, hogy az idén a tavalyhoz képest hamarabb megkapják a gyerekek a tankönyveket. Újra be kellene indítani a magyar nyelvű tankönyvírást. Az RMDSZ Országos Segélybizottságának tájékoztatásából kiderül, hogy Magyarország mindhárom árvíz esetében nagy segítséget nyújtott. A székelyföldi katasztrófával kapcsolatosan a jelentés emlékeztet, hogy Magyarország ismét elsőként sietett az udvarhelyszékiek megsegítésére. /Borbély Tamás: Az autópálya ügye az RMDSZ legnagyobb kudarca. Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Október 8-án tartják Marosvásárhelyen a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának harmadik ülését – mondta Marosvásárhelyen Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A találkozón megvitatandó témaként a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit, az európai integráció és a nemzeti kisebbségek jogait, valamint a magyar-magyar kapcsolatokban követendő célok és prioritások meghatározását javasolják. /Marosvásárhelyen tartják a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumát. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./

A Kolozs megyei RMDSZ megvonta támogatását Török Ferenctől, mert a vezetők elégedetlenek a magyar oktatásért felelős főtanfelügyelő-helyettes munkájával. Ilyen az elmúlt években történt, írta az Erdélyi Napló, hogy valaki rosszul végzi munkáját, ezért meneszteni kell – RMDSZ-vonalon. Felvetődik a kérdés, hogy vajon más szinten, más területen mikor lesz meg a lehetőség, mikor lesz meg a politikai akarat arra, hogy hasonló döntések szülessenek. Lesz-e valaki, aki majd veszi a bátorságot, hogy megvonja a támogatást a kolozsvári magyar színház vezetőségétől? Hogy a kincses városban valóban népszínház működjék. Hogy ne csak 20-30 meghívott fő ücsörögjön a színpadon, hanem ezer ember tapsoljon a nézőtéren. /S. B.: Érdekképviselet. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 13./

Nagy ünnep a dévai és Hunyad megyei szórványmagyarság körében, hogy Déván szeptember 12-én Téglás Gábor nevét viselő önálló magyar iskolában megkezdődött a tanév. Az iskolaépület félkész állapotban van, mégis nagy volt az öröm. – Legyőztük a reménytelenséget, s megszületett a csoda, a várva várt iskola, hangsúlyozta Varga Károly, az iskolát létrehozó Geszthy Ferenc Társaság elnöke. Mindez nem jöhetett volna létre a társadalmi munkát vállaló szülők, egyházak, civil szervezetek, valamint az RMDSZ támogatása nélkül. Idén ugyanis az anyaországi támogatás fele sem jött meg, az építővállalat jóindulatán múlott a munka folytatása. Jelenleg csupán a földszinten és a második emeleten lévő tantermek készültek el, miközben az első emeleti bentlakáson, illetve a harmadik emeleti laboratóriumoknál még folyik az építkezés. Az ünnepségen résztvevő Markó Béla az együttes építést és a magyarság jövőjében való álmodozás szükségességét említette a tavaly novemberben megígért, de meg nem érkezett anyagi támogatás pótlására az összefogásból és a magyar oktatás hitében való kitartásból jelesen vizsgázó dévaiaknak. A magyar oktatási minisztérium képviselője az iskola további anyagi támogatásáról biztosította az egybegyűlteket. – Míg az iskolák rendre épülnek le még a többség körében is, mi, itt, a szórványban új iskolát építünk, hangsúlyozta Kocsis Attila, az iskola meghatódott igazgatója. /Chirmiciu András: Megszületett a várva várt csoda! = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./ A megnyitón megjelent Markó Béla RMDSZ- elnök, Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke és Mircea Ioan Molot, a Hunyad megyei tanács elnöke is. Markó Béla RMDSZ-elnök rámutatott: „Bizonyára sokan kész épületre, a friss, ragyogó vakolat illatára számítottak, ehelyett építőtelep fogadta az egybegyűlteket”, de az építőtelep a jelképe egyszerre szimbolizálja az eddigi erőfeszítéseket és a hátralevő feladatokat. Déván felépül ez az első, állami alapokból működő színmagyar iskola. Mircea Ioan Molot rendkívül nagyra értékelte az iskola névválasztását. Téglás Gábor ugyanis nemcsak egy dévai iskola igazgatói tisztségét töltötte be, hanem dák leletek után is kutatott a megyében. Az iskolában egyébként elsőtől tizenkettedik osztályig összesen 371 diák, valamint 80 óvodás kezdi meg a tanévet. Kocsis Attila igazgató félbentlakásos rendszert vázolt föl, ahol a diákok a tanórák után különböző foglalkozásokon, szakkörökön vesznek részt, és a házi feladatokat is elkészítik. Szabó Béla, a HTMH megbízott elnöke elmondta, az eddigi években több mint 110 millió forintot szánt a magyar állam a Téglás Gábor Iskola megépítésére, idén pedig újabb 35–40 millió forintra lehet számítani. Böjte Csaba ferences szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke nem vett részt az ünnepségen. Úgy látja, az új iskola nem lesz negatív hatással az egyházi ernyő alatt működő intézményre. Böjte Csaba ugyanakkor természetesnek tartotta volna, ha a létesítmény megálmodóival még a telekvásárlás előtt közösen gondolkodtak volna a dél-erdélyi szórványmagyarság oktatási gondjainak megoldásáról. Téglás Gábor /Brassó, 1848. márc. 23. – Budapest, 1916. febr. 4./ régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Egyetemi tanulmányai után, 1871-től a dévai főreáliskola tanára, 1883-tól 1904-ig igazgatója. A római kori Dáciát választotta tanulmányai főtárgyául. Felásatta a sarmisegetusai amfiteátrumot, s a dévai múzeumot gazdagította az innen kikerült leletekkel. Hosszú időn át igazgatója volt a Hunyad Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulatnak. /Antal Erika. Lukács János: Félkész épületben a Téglás-iskola. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

Mintegy húsz tantárgy több ezer magyar nyelvű tankönyvét ki kell javítani, mivel fordítási hibákat tartalmaznak – közölte Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekkel foglalkozó ügyvezető alelnöke. Lakatos közölte: a tankönyvek fordításának minősége nagyon rossz, sokan rosszul megfogalmazott, értelmetlen mondatokat fordítottak le szótár segítségével. Az RMDSZ vállalta a tankönyvek kijavításának felelősségét, ez azonban legalább egy hónapos késést jelent a könyvek újranyomásáig és szétosztásáig. Csak 17 könyv kapott zöld utat, a többit ki kell javítani. /Szarvashibás tankönyvek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

Az árvíz nyomán az RMDSZ vezetői felkeresték a Hargita megyei településeket: Maroshévízt, Balánbányát, Csíkdánfalvát, Csíkmadarast, Madéfalvát, a pénzadományok fogadására bankszámlákat nyitottak. Az RMDSZ országos segélybizottságának tájékoztatása szerint akárcsak a bánsági árvíz idején, a moldvai áradások alkalmával is Magyarország volt az első, amely felajánlotta segítségét Romániának. Mindkét alkalommal több egészségügyi és katasztrófa-elhárító egységet, a Bánságba nagy teljesítményű szivattyúkat is, víztisztító és fertőtlenítő berendezéseket, illetve jelentős segélyszállítmányokat küldött Romániába. Emellett több magyarországi önkormányzat nyári táborok megszervezésével kívánt a bánsági és moldvai árvíz sújtotta településeken élő gyerekeken segíteni. A székelyföldi árvíz után a külvilággal való kommunikáció helyreállításáért Nagy Zsolt távközlési miniszter közbenjárt, hogy a RomTelecom hálózata minél rövidebb időn belül működjön, ugyanakkor kezdeményezésére a mobiltelefon-szolgáltatók mobiltelefonokat juttattak el az árvizek által leginkább elszigetelt települések lakóinak. Székelyföldön szinte példátlannak mondható összefogás történt: Gyergyószék, Csíkszék és Udvarhelyszék lakossága, magánszemélyek és vállalkozók egyaránt összefogtak a bajbajutottak megsegítése érdekében. Az RMDSZ parlamenti és kormányzati tisztségviselői is komoly összegeket továbbítottak az RMDSZ által nyitott bankszámlára. /Mózes Edith: Példátlan emberi összefogás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./