Az RMDSZ Önkormányzati Főosztálya keretében mezőgazdasági és vidékfejlesztési iroda alakult. Az iroda egyrészt a vidéki gazdálkodóknak az Európai Unió vidékfejlesztési és agrárpolitikája fogadására való felkészítésével foglalkozik, másrészt feladata a támogatásokról szóló információ továbbadása, ideértve a SAPARD- programokat is. /Az európai integráció megkönnyítésére mezőgazdasági és vidékfejlesztési RMDSZ-iroda alakul. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

A Fogyasztóvédelmi Hivatalhoz fordul a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete, és kéri, vizsgálják ki, hogy a Distrigaz által bevezetett új számlázási módszer törvényes-e. Gazda Zoltán elnök megfogalmazása szerint a kormány túlkapásáról van szó, amelyet az RMDSZ is megszavazott. Elfogadhatatlannak tartja, hogy azok a fogyasztók, akik a távfűtési rendszerhez tartoznak, illetve lépcsőházi kazánt szereltettek, de van saját gázórájuk, kétszeres bérleti díjat kényszerülnek fizetni. Az MPSZ széles körű polgári engedetlenségre szólítja fel a lakosságot nemzetiségétől és politikai hovatartozásától függetlenül, és felkér mindenkit, hogy húzza át a szerződés szövegét, írja alá, hogy nem ért egyet vele egyet, s így küldje vissza. /(-kas): Polgári engedetlenségre ­szólít az MPSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./

Az öt erdélyi magyar hivatásos néptáncegyüttes május 18-án kezdődött sepsiszentgyörgyi találkozóján átfogó kép nyílik helyzetükről. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, az Udvarhely Néptáncműhely, a Maros Művészegyüttes, a Nagyvárad Táncegyüttes és a házigazda Háromszék Táncegyüttes a két nap alatt önálló produkcióval mutatkozik be. A hivatásos táncegyüttesek első találkozóját öt esztendővel ezelőtt tartották. A gyakoribb összegző találkozók fontosságát hangsúlyozta Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, a művelődési főosztály vezetője. Szép Gyula elmondta: elegen­dő Erdélynek az öt hivatásos néptáncegyüttes, Magyarországon csak négy van, és mind Budapesten. Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója elmondta, a találkozó célja többek között az is, hogy előadásszervezők, szakmabeliek előtt bemutatkozzanak, és meghívásokat kapjanak. /(fekete): Az együttlét jó alkalom a töltekezésre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./

Frunda György RMDSZ-szenátor arra biztatja a lakosságot, hogy ne írja alá a Distrigazzal az új szerződéseket, amelyek bérleti díjat tartalmaznak. A politikus Mihai Antonie NLP-szenátorral, a Distrigaz Nord volt vezérigazgatójával tartott sajtótájékoztatót. A honatyák Radu Berceanu DP-szenátorral együtt kezdeményezték a 2004/351-es gázszolgáltatási törvény módosítását, és törölnék a bérleti díj bevezetését, mert ennek szerintük semmilyen gazdasági indoka nincsen. Az új szerződésben megszabott díjszabási kritériumok jogellenesek, mert bérleti díjat vezetnek be a gázszolgáltató bizonyos költségeinek, például a gázvezetékek cseréjének és más munkálatoknak a fedezésére. A polgári törvénykönyv értelmében egy adott tulajdon karbantartása a tulajdonos kötelessége, és nem ruházhatja ennek költségeinek kifizetését a fogyasztókra, áll a három szenátor indoklásában. /Frunda: Nem szabad aláírni a szerződéseket a Distrigazzal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ Ugyanerről: Polgári engedetlenségre ­szólít az MPSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./

Konszenzussal fogadta el a kormány a kisebbségi törvénytervezetet május 19-i ülésén. A tervezet szerint a kisebbségi közösségek választott tanácsai beleszólhatnak minden olyan kérdésbe, amely az anyanyelvű oktatási vagy művelődési intézményekre vonatkozik, és nélkülük nem lehet ezekről dönteni. A törvény szabályozza a Romániában élő nemzeti kisebbségek jogállását, a kisebbségi szervezetek státusát, és egyúttal megteremti a kulturális autonómia kereteit. Az RMDSZ közleménye szerint a törvény elfogadása fontos lépés lesz az európai kisebbségjogi normák romániai alkalmazásában A tervezet vitáját sürgősségi eljárással hamarosan megkezdi a parlament. A tervezet tiltja, hogy adminisztratív úton közvetlenül vagy közvetetten módosítsák egy vidék lakosságának etnikai összetételét. A törvény szerint a kisebbségek minden tantárgyat tanulhatnak anyanyelvükön, kivéve a román nyelvet. A jogszabály-tervezet arra is kötelezi az iskolákat, hogy azokban az intézményekben, ahol magyar tagozatok működnek, legyenek magyar nemzetiségű igazgatók vagy aligazgatók. Iskolák és osztályok megszüntetésekor vagy összevonásakor a hatóságoknak konzultálniuk kell az érintett kisebbség képviselőivel, az autonómiatanácsok beleegyezése nélkül ilyen vonatkozású döntést nem fogadhatnak el a hatóságok. A kisebbségek megyei szintű autonómiatanácsokat is létrehozhatnak. A közszolgálati rádió és tévé kisebbségi szerkesztőségeinek kinevezése is csak az autonómiatanácsok jóváhagyásával történhet. Az autonómiatanácsok legkevesebb hét tagból, és legtöbb 91 személyből állhatnak. Az 5 ezernél kevesebb személyből álló nemzeti kisebbségnek hét tagú tanácsa, az 1 milliót meghaladó, mint például a magyar kisebbség esetében 91 személy alkotja majd a testületet. A tanács tagjai négy éves mandátummal rendelkeznek. /Borbély Tamás: Elfogadta a kormány a kisebbségi törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

Jövő ilyenkorra már lesz magyar autonómiatanács Romániában – jósolta Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes azután, hogy a kormány elfogadta a kisebbségi törvénytervezetet. Az egyik változtatás szerint a központi hatóságoknak már nem az autonómiatanácsok kötelező véleményezését kell kikérniük az illető kisebbséget érintő kérdésben, hanem azok beleegyezését. Markó Béla szerint arra már nincs lehetőség, hogy a kabinet kormányzati felelősséget vállaljon a kisebbségi törvénytervezetért is, ahogyan azt Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor kérte. /Salamon Márton László: Autonómiatanács egy év múlva? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

Az RMDSZ „véres csatát” vív a bukaresti kormánypartnereivel, hogy elfogadtassa a kisebbségi törvénytervezet azon előírásait, amely a román központosított politikai gyakorlattól merően elütő logikát igyekszik becsempészni a jogrendszerbe. A tervezet RMDSZ által elképzelt formája ugyanis a tervezett autonómia tanácsoknak kvázi döntési jogkört biztosít, a hatóságoknak ki kell kérniük a tanácsok véleményét. Ez jó garancia lehet arra, hogy a kisebbségek testületei megkerülhetetlen tényezőkké váljanak az őket megillető kérdésekben. Ezzel párhuzamosan a Székely Nemzeti Tanács vezetői úgy döntöttek, hogy ismét a parlament elé terjesztik Székelyföld autonómiájáról szóló statútumot. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint naivságról tesz tanúbizonyságot Ferencz Csaba, SZNT-alelnök azon megállapítása, miszerint a testület vezetői nem mehetnek a kormánnyal tárgyalni, és egyezkedni az autonómiatervezet tartalmát illetően, mivel a nemzeti tanács közképviseleti testület, ezért nekik, vezetőknek nem lehet joguk módosítani az SZNT által elfogadott dokumentumot. Az erdélyi magyarságnak nem szabad hermetikusan elzárkóznia az őt körülvevő román kulturális, politikai és gazdasági élettől. Az újságíró szerint Székelyföld autonómiatervezete által várhatóan kiváltott hisztéria ártani fog majd a kisebbségi törvénytervezetnek. Ezért az erdélyi magyarság „különböző nemzeti tanácsokba és pártocskába szakadt vezetői” és az RMDSZ politikusai közötti egyeztetés halaszthatatlan. /Borbély Tamás: Gyakorlatiasság nélküli elvek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

Nem zárkózott el a sepsiszentgyörgyi RMDSZ a közös trianoni megemlékezés gondolatától – jelentette be Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke. A trianoni döntés 85. évfordulójára – június 4-ére – emlékező rendezvényt Gazda szerint politikai beállítottságtól függetlenül közösen kell megtartani, erről az MPSZ a történelmi magyar egyházakkal és a nemzeti elkötelezettségükről tanúbizonyságot tett civil szervezetekkel kíván tárgyalni. „A trianoni döntés nem pusztán politikai pártokat, szervezeteket, személyeket érintett, hanem egységesen a magyar nemzetet” – hangsúlyozta Gazda. Az MPSZ terve szerint a megemlékezés az Erzsébet parkban, az országzászló egykori helyén lesz, ahol improvizált zászlórúdra felhúzzák a fekete szalagos nemzeti lobogót. Az elhangzó beszédek Trianon következményeiről és a székelyföldi területi autonómia fontosságáról szólnak. Tóth-Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke elmondta, szerinte nincs akadálya a közös szervezésnek. /Bíró Blanka: Lesz közös MPSZ–RMDSZ trianoni megemlékezés? = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

Marosvásárhelyi koncertje előtt május 19-én Hargita megyébe, Parajdra látogatott néhány órára az Omega együttes. Benkő Lászlóék meglátogatták a sóbányát, ahol együtt énekelték a magyar és a székely himnuszt a házigazdákkal és népes kíséretükkel. Az együttest az RMDSZ emberei, a Duna Tv stábja és több újságíró is elkísérte. Kóbor János, az együttes vezetője elmondta, tavaly decemberben szintén a környéken járt. /Rédai Attila: Parajdon énekelte a Himnuszt az Omega. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./

Minden valószínűség szerint nehéz vitákkal kell majd szembenéznie a kisebbségi törvénytervezet parlamenti vitájában az RMDSZ-nek, de most az a legfontosabb, hogy a koalíción belül sikerült végre tisztázni az elvi kérdéseket – mondta május 20-án Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. Markó kedvezőnek nevezte, hogy az elvi kérdéseket sikerült tisztázni a koalíción belül. A kormány a napokban beterjeszti a parlamentnek a tervezetet, és sürgősségi eljárást fog kérni annak megvitatására, vagyis nem terjeszti „felelősségvállalással” a honatyák elé. Az RMDSZ elnöke szerint az elfogadott szöveg tartalmazza az RMDSZ eredeti elképzelését. /Markó nehéz parlamenti vitákra számít. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./

A kormány elfogadta a kisebbségi törvény tervezetét. Győzelem, mondják a derűlátók, s azok, akik egyetértenek az RMDSZ kis lépések politikájával. Nemzetárulás, kiáltják a szélsőnacionalizmus béklyójában maradtak. Kudarc, sugallják az ellendrukkerek. Az RMDSZ belső vagy külső ellenzéke is kritizál. Kilin Sándor újságíró szerint azonban nagy lépés ez a törvény. /Kilin Sándor: Kisebbségtörvény. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

Gyógyszer- és pénzhiányra hivatkozva Marosvásárhelyről a napokban több száz kilométerről műtétre, különleges orvosi kezelésre érkező betegeket küldtek haza, ugyanígy történt Iasi-ban is. Több kórházban a beteget küldik a sürgősségiről is a közeli gyógyszertárba fájdalomcsillapítóért, mert a kórházaknak nincs pénzük. Székely Ervin, az Egészségügyi Minisztérium RMDSZ-es államtitkára próbálta megmagyarázni ezt a helyzetet, mondván, az egészségügyi tárca mindig alulfinanszírozott volt. Tavaly az előző kormány utolsó rendeletével 20%-kal növelte az egészségügyben dolgozók bérét. Erre azonban nem volt költségvetési fedezet. Továbbá a gyógyszerforgalmazók a tartozás miatt leállították a kórházak ellátását. /Gáspár-Barra Réka: Fájdalomcsillapítónak ott a törvényszék. Beszélgetés Székely Ervinnel, az Egészségügyi Minisztérium államtitkárával. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

Legutóbbi ülésén a kormány olyan sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, amely a közpénzek reklámokra történő fordításának átláthatóságát szabályozza. Az új rendeletet egy megfelelő szakmai hátterű tanácsadói testület dolgozta ki, helyet kaptak benne a legkülönfélébb szervezetek, a csoportot egy RMDSZ-es államtitkár, Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes vezette. A fenti munkacsoportba a romániai magyar sajtó képviselőit nem hívta meg senki. Márpedig létezik egy magyar lapkiadó egyesület és egy magyar újságíró szövetség. A Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesületének elnöke, Balló Áron, valamint a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke, Ambrus Attila levélben fordult Cseke Attilához és az RMDSZ vezetőihez, amelyben az eljárást kifogásolták. Az említett magyar szakmai szervezetek nem egyszer jelezték igényüket, hogy a róluk, illetve az általuk képviseltekről szóló döntések megelőző vitájába vonják be őket. /Balló Áron: Rólunk, de nélkülünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Május 19-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Nagyváradon Autonómia és integráció címen nemzetközi konferenciát szervezett. – Romániában el kellene már jutni oda, hogy az autonómia kérdéséről érdemi párbeszédet lehessen folytatni, és a román hatalom ne zárja ki „látatlanban” a területi autonómiáról folyó párbeszédet – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke előadásában. Németh Zsolt kifejtette: A mi Európa-víziónk a polgárok Európája, amely az állampolgárok minél szélesebb köreinek megfelelő életfeltételeket teremt. Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Európa Liga elnöke előadásában emlékeztetett a romániai magyarság rohamos fogyására. Úgy vélte, hogy a román hatalomnak el kell fogadnia az autonómiát. Gabriel Andreescu emberjogi aktivista előadásában élesen bírálta az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezetet. Úgy vélte, a törvény meggátolja a kisebbségek szervezetei közötti megmérettetést. Kifogásolta a kisebbségi szervezetek létrehozására és választásokon való részvételére vonatkozó előírásokat. A konferencián résztvevő Marian Mandache, a roma kisebbség képviselője közös fellépést szorgalmazott, hogy megakadályozzák a tervezet jelenlegi formájában való elfogadását. Toró T. Tibor, RMDSZ-es parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke megállapította: a tervezet rendszerbe foglalja a gyakorlatban már létező jogokat, de nem próbál többletet adni. Toró a tervezet erős pontjának nevezte, hogy megfogalmazza a kulturális autonómiát. Bakk Miklós politológus szerint a tervezet súlyos hibája az, hogy közjogi formába betonozza be a parlamenti kisebbségi szervezetek monopóliumát. Szerinte a kulturális autonómia megfogalmazása révén egyúttal strukturális reformokat is végre kellett volna hajtani, nemcsak összefoglalni a már létező jogokat. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint a tervezet önbecsapást jelent, amely nemzetárulással ér fel. /Borbély Tamás: Bírálatok össztüzében a kisebbségi törvénytervezet. EMNT-autonómiakonferencia Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ A sajtótájékoztatón részt vett Gál Kinga, Európai parlamenti képviselő, és az uniót működtető alapelvekről szólt: az önkormányzatiságról és a szubszidiaritás elvéről. „Ezért lényeges, hogy az Európai Parlament Romániáról szóló jelentésben szerepel ez a két elv a romániai kisebbségekre és kifejezetten a magyar kisebbségre kiemelve. Ezen alapelvek segítségével és az EU területén működő autonómiákat, azok eszközként való alkalmazását tekintve, elmondhatjuk, hogy az unió és az autonómia összeegyeztethető, remélem, hogy ez megtörténik Romániában is.” Franz Matscher, a Velencei Bizottság tagja arról beszélt, hogy Európa jelentős nemzetállamai nem tudnak mit kezdeni a kisebbségvédelemmel és az autonómia kérdésével. A többségnek és a kisebbségnek közös nevezőre kell jutnia, reméli, hogy ez Romániában is meglesz, magyarázta az osztrák vendég. /Lakatos Balla Tünde: Autonómia a többség és kisebbség egyetértésével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Lakatos Péter, Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő a városban zajló nemzetközi autonómia és integrációs konferenciával egyidőben szervezett sajtótájékoztatót Nagyváradon. A konferencián bírálták a kisebbségi törvény tervezetét, Lakatos Péter viszont a jogszabály előnyeit taglalta, mely mostantól nemcsak az RMDSZ, hanem a kormány közös kezdeményezése is. A nagyváradi konferencián megfogalmazott kritikára, mely szerint a törvény közvetett diszkriminációs elemeket tartalmaz, Lakatos Péter megjegyezte: „Úgy kritizálnak valamit, hogy még nem is olvasták a kormány által elfogadott tervezetet: 15 százalékról levitték 10 százalékra az adott kisebbséget képviselő szervezetet alkotók számát.” /Lakatos Balla Tünde: Jó-e a kisebbségeknek, ha csak az asztalt verjük? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Május 21-én Kolozsváron tartotta a néhány hete jogi személyként bejegyzett Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) első közgyűlését. A kezdeményező Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Alapítvány (ERMACISZA) ügyvezetője, Egri István, beszámolójában elhangzott, hogy az MCSZESZ-nek hetvenhét alapító tagja van, ezekhez társult most még tizennégy, tehát 91 tagszervezettel számolnak. A közgyűlés állást foglalt a kisebbségi törvény küszöbön álló elfogadásával kapcsolatban: elítéli azt, hogy ilyen fontos kérdésben előzetesen nem kérték ki a civil szféra véleményét, és nem ért egyet a leendő törvény tartalmával, annak jó néhány pontjával. Az MCSZESZ kilenc tagot választott be az igazgatótanácsba. Elnök: Bodó Barna (Temesvár); alelnökök: Szász Zoltán (Kovászna) és Sándor Krisztina (Kolozsvár); tagok még: Fleisz János (Nagyvárad), Nagy Pál (Székelyudvarhely), Csomós Attila (Marosvásárhely), Héjja Botond (Szatmárnémeti), Kelemen Mária Magdolna (Nagyvárad) és Somogyi Attila (Temesvár). /Ördög I. Béla: Magyar nemkormányzati szervezetek összefogása. Megtartotta első közgyűlését a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Elmarasztalta a kisebbségi törvénytervezetet az MCSZESZ, állásfoglalását eljuttatja az RMDSZ csúcsvezetőségéhez és a kormányhoz. Bodó Barna kifejtette: „Az autonómia zászlaját az RMDSZ 1992–93-ban még magasra emelte, majd a szekrény mélyére rejtette. Ezt azonban a magyar társadalom nem fogadta el, így az érdekszövetség társadalmi nyomásra alkotta meg ezt a törvényt, amelynek sajnos rengeteg hibája van.” /Lázár Lehel: Az RMDSZ eljárása ellen lép fel a civil szféra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

A munka összehangolása, tapasztalatcsere, közös programok szervezése, a közéleti funkcióba került fiatalok szakszerű felkészítése – ez az RMDSZ kezdeményezésére született JóTanácsos mozgalom, melynek az első Maros megyei konferenciáját május 21-én a Marosvásárhelyen tartották. A találkozón Markó Béla, miniszterelnök-helyettes is megjelent. „A JóTanácsos mozgalmat minden régióra ki szeretnék terjeszteni” – fejtette ki Csép Éva Andrea a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Romániában közel ötszázhatvan megyei, városi és községi RMDSZ-tanácsos tevékenykedik, húsz százalékuk 35 éven aluli. Frunda György kifejtette: kompromisszumot kell – és lehet – kötnie a magyarságnak és a románságnak, „viszont jogainkról, elveinkről nem szabad lemondanunk”. Frunda György szerint az országot 15-20 megyére kellene felosztani. Kovács Péter, az RMDSZ ifjúsági és szociális kérdéseivel foglalkozó ügyvezető alelnöke rámutatott, hogy a JóTanácsos mozgalom a fiatalokat kívánja összefogni, működő modelleket akarnak felmutatni. /Mészely Réka: JóTanácsos mozgalom Maros megyében. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

Huszonöt év után ismét Erdélyben, Marosvásárhelyen először koncertezett az Omega együttes május 21-én. Az RMDSZ által szervezett koncert előtt két órával a helyi stadion lelátói megteltek, minden korosztály jelen volt. Mintegy ötvenezer ember volt jelen, a városban még soha nem gyűlt össze ennyi ember szórakozni. Először a Keresztes Ildikó Band lépett fel, a Marosvásárhelyen született énekesnő népszerű számokat adott elő. Az együttes vezetője, Kóbor János a csíkszeredaiaknak is üzent, a mostanra tervezett, de pénzhiány miatt elmaradt ottani koncertet bepótolják. A stadionban a Ha én szél lehetnék-re már az egész stadion táncra perdült, hasonlóan reagáltak a rajongók az immár klasszikussá vált Petróleum lámpára is. Búcsúzóul a Régi csibészeket és a Gyöngyhajú lányt az együttes tagjai a több tízezres közönséggel együtt szólaltatták meg. Markó Béla RMDSZ-elnök beszéde nem aratott osztatlan sikert, hiszen a politikus rövid köszöntője közben a közönség egy része fütyült. /Borbély Tamás: Nagysikerű Omega-koncert Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

A szenátus júliusig elfogadhatja a kormány által sürgősséggel beterjesztendő kisebbségi törvényt – mondta május 24-én Budapesten Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. Az alkotmány szerint a törvényt a szenátus elé kell beterjeszteni, de a végső szót a törvényhozás másik háza, a képviselőház mondja majd ki. Markó Béla közlése szerint a törvény része volt az RMDSZ és a kormányzó partnerei közötti koalíciós megállapodásnak, így ha lesz is vita róla a törvényhozásban, az RMDSZ elnöke bízik abban, hogy sikerül elfogadtatni. Markó Béla elmondta, hogy a törvény végre államalkotó tényezőnek ismeri el a nemzeti kisebbségeket, s nem ütközik az alkotmány azon paragrafusával, amely szerint Románia egységes nemzetállam. „Románia az én értelmezésem szerint már régóta nem nemzetállam”, még akkor sem, ha ezt mondja az alkotmány – hangsúlyozta Markó Béla. Elmondta, hogy miután a kisebbségi törvény figyelembe veszi az Európai Unióban érvényes szubszidiaritás és önkormányzatiság elvét, Románia 2007-re várható uniós csatlakozása után sem kell majd módosítani azt. /Ősszel új kisebbségi törvény? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Kerekes Károly RMDSZ-képviselő, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének tagja május 16–17-én részt vett a törökországi Izmirben megtartott szakbizottsági ülésen, amelyen a kulturális turizmus terén való együttműködésről volt szó. /Kulturális turizmus – etikai kódexszel. Közös erővel kell fellépni a szexturizmus ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Megújult a kolozsvári polgármesteri hivatal honlapja. A www.primariaclujnapoca.ro weboldalon viszont csupán román nyelven érhetők el az információk, így a közhivatal nem vehetett részt a Jósika Péter magyar nemzetiségű svájci állampolgár által még márciusban meghirdetett pályázaton. A svájci állampolgár annak érdekében hozta létre a pályázatot, hogy Európa egész területén elősegítse a két- vagy többnyelvű weboldalak megjelenését. Fekete Emőke RMDSZ-es városi tanácsos szerint szükséges a közérdekű információknak magyar nyelven történő közlése. Raimona Boian, a városháza szóvivője kifejtette: nincs pénzünk a fordítók honoráriumának kifizetésére. Amennyiben az RMDSZ kész anyagot szolgáltat, azt megjelentik a honalapon – mondta Boian. /K. O.: Nem kétnyelvű a városháza honlapja. Feltöltenék a tálcán hozott magyar anyagokat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Csak Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke hívhatja össze a státustörvény végrehajtásának országos felügyelőtestületét annak a gyergyói visszaélésnek a kivizsgálására, amelyet Árus Zsolt a gyergyószéki felügyelőtestület tagjaként már egy éve bejelentett: a Gyergyó Területi RMDSZ jogtalanul használta a státusiroda Skoda márkájú autóját a 2004. tavaszi választási kampányban, az autót arra használták, hogy a nem RMDSZ-színekben indulni akaró személyek jelölését a törvényszéken megakadályozzák. – Az irodát és a szolgálati gépkocsit a magyarországi adófizetők pénzéből tartják fenn – mutatott rá Árus. Ezért felhívásában a magyarországi pártokhoz is fordult, a Határon Túli Magyarok Hivatala mulasztását kérve számon, amely már egy éve válasz nélkül hagyja az ügyben tett közérdekű bejelentést. /Gergely Edit: Markó Bélának kell lépnie a „státus-Skoda” ügyében? = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek címzett levélben tiltakozott Adrian Nastase, az SZDP ügyvezető elnöke az RMDSZ által előterjesztett kisebbségi törvénytervezet ellen. Nastase szerint a tervezet alkotmányellenes, hiszen ellenkezik az egységes nemzetállam eszméjével. Úgy véli, ártalmas különböző, az állami döntéshozó szervekkel párhuzamos intézményeket, úgynevezett autonómiatanácsokat létrehozni, a tanintézményeket erőltetetten szétválasztani. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Hét román fiatalt azonosított a Kovászna megyei rendőrség az elmúlt napok sepsiszentgyörgyi magyarveréseinek elkövetőiként – közölte György Ervin prefektus, aki határozott fellépést kért Constantin Scurtu megyei rendőrparancsnoktól. Albert Álmos polgármester, az RMDSZ területi elnöke figyelemmel kísérte az ügyet, de megvárja a hivatalos jelentést, tudni akarja, kik a tettesek, és kapcsolatba hozhatók-e a Lósy-Schmidt Ede-emléktáblaállításkor szervezett tavalyi magyarellenes tüntetéssel. Az esetek sokasága és hasonlósága nem teszi kétségessé: a román fiatalok szervezetten és magyarságuk miatt bántalmazták a 15–18 éves diákokat. /Farkas Réka: Azonosították a magyarverőket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./ Constantin Scurtu sepsiszentgyörgyi rendőrparancsnok bandák közötti harcra gyanakszik, szerinte nem áll etnikai konfliktus a bántalmazások hátterében. A szülők elmondása szerint a gyermekeket megkérdezték, hogy milyen nyelven beszélnek Romániában, és amikor magyarul válaszoltak, sértegették és bántalmazták őket. György Ervin Kovászna megyei prefektus elmondta, a napokban beszélgetést kezdeményez a diákokkal, a szülőkkel, valamint a helyi hatóságok, az iskolák, a tanfelügyelőség és a rendőrség képviselőivel, hogy még csírájában elfojtsák az etnikai konfliktus lehetőségét. /Bíró Blanka: Magyar diákokat vertek a román iskolások. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

Román fiatalok magyarokat vertek Sepsiszentgyörgyön. Azt teszik, amit a felnőttektől tanultak. Egy iskolaigazgató egy lexikon szerzője ellen tüntetést szervez. Egyes önkormányzati képviselők puszta nyelvi gőgből nem vesznek részt a döntéshozatalban, egyes intézményvezetők a román érdekek nevében minden törvényt áthághatnak. A kormány ugyan kezet szorít az RMDSZ-szel, de hátulról azért bele-belerúg a magyarságba: elég ehhez a támogatásával megjelenő sepsiszentgyörgyi megyei román napilapot olvasni, amelyben május 14-én a magyarság követeléseit ostorozzák, 16-án, 17-én, 19-én, 21-én és 25-én vezércikkben, 18-án a civil szervezetek közleményében, 20-án és 24-én egy tanulmány álcája alatt. Naponta uszítanak a magyarság és a magyar érdekképviselet elvárásai ellen. És mindez eddig egyetlen hatóságnak sem szúrt szemet. /Demeter J. Ildikó: Keressük a bűnösöket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

Az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezetet vihart kavart. A román nyelvű sajtó a legkisebb hajlandóságot sem mutatta a tárgyilagosságra. Nastase volt kormányfő, az ellenzék vezető pártjának ügyvezető elnöke kifogásolta a kisebbségi autonómiatanácsokat, az sem tetszett neki, hogy a kabinet előzőleg nem konzultált az z ellenzékkel. A Nagy-Románia Néppárt elutasító álláspontját nem is érdemes részletezni. A törvénytervezet romániai magyar-magyar viszonylatban sem élvez konszenzust. A Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács véleménye elmarasztaló. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége május 21-i állásfoglalása szerint a tervezet nem felel meg „egy ennyire fontos törvénnyel szembeni eljárási és lényegi elvárásoknak”. Ezen túl „sajnálatosnak és elfogadhatatlannak tartja, hogy az RMDSZ a tervezet kidolgozásába nem vonta be a civil szféra felelős képviselőit. Mózes Edith újságíró kiállt tervezet mellett, szerinte volt konzultáció és a „civilek” az „amatőrködésekkel teli össznépi locsogás elmaradását vetik most sértődötten az RMDSZ szemére”. /Mózes Edith: Össztűz a kisebbségi törvényre. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

Projektmenedzsment és pályázatírás címmel indított képzéssorozatot az RMDSZ és az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány. A Kolozsváron tanuló magyar anyanyelvű egyetemisták, fiatal pályakezdők számára szervezett képzés célja az Európai Unió társfinanszírozásával működtetett fejlesztési projektek előkészítésére, pályázatok összeállítására és az ehhez kapcsolódó tanácsadás nyújtására szakértők képzése. A hosszú távú cél pedig az európai uniós csatlakozás következtében igényként fellépő új szakma iránt felkelteni a magyar fiatal pályakezdők figyelmét. /Projektmenedzsment és pályázatírás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

A bukaresti Adevarul, a legtekintélyesebb román napilap a sovinizmus felé kezd tájolódni, állapította meg Barabás István. Május 21-én a lap első oldalán nagyméretű fénykép jelent meg: vastag rácsok mögül gyermekek néznek szembe az olvasóval, szalagcím ad magyarázatot: A kormány jóváhagyta az óvodák, iskolák, líceumok és egyetemek etnikai különválását. A rácsoktól határolt gettó tehát az önálló magyar iskolát jelképezi. Május 25-én az Adevarul vezércikkben figyelmeztetett: ha a magyar gyermek külön iskolában tanul, nem sajátíthatja el az állam nyelvét, miáltal a későbbiekben megfosztja magát az érvényesülés lehetőségétől. A vezércikk címe: Az RMDSZ pótvizsgára bukik toleranciából. A kisebbségi törvénytervezetről van szó. Eszményi megoldásnak az Adevarul a multikulturalitást, vagyis az etnikumok együttélését tartja. Tizenöt évvel ezelőtt Ion Iliescu akkori államelnök, ugyancsak az iskola kapcsán, előszeretettel emlegette a bantusztanizálódás veszélyét, sugallván általa, hogy afrikai törzsek sorsa vár a magyarságra, ha külön iskolákra áhítozik. A George Pruteanu és Selejan ortodox püspök vezette rohamosztag nyolc évvel ezelőtt székelyföldi munkalátogatása alkalmával szörnyülködve tette közzé a Romania Mare hasábjain, hogy a gyermekek szünetekben magyarul beszélnek egymással, az iskolák folyosóin magyar feliratok láthatók, a könyvtárakban magyarországi kiadványok sorakoznak. Innen már csak egy lépés, hogy elveszítsük Erdélyt! – sugallták a szerzők. Az Adevarul egyik elriasztónak szánt példája a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum, ahová 2002 óta románok nem felvételizhetnek. A vezércikk csak azt hallgatja el, hogy ez az iskola 400 éven át, még a két világháború között is önálló magyar intézmény volt, míg a román tanulók számára ott volt – és van – a Papiu Ilarian Líceum. Trianon előtt is Magyarország területén, többek között Brassóban, Szebenben, Naszódon hírneves önálló román gimnáziumok működtek zavartalanul. /Barabás István: Az Adevarul multikulturális étrendet javasol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Petre Strachinaru Kovászna megyei DP-képviselő kifejtette, hogy az RMDSZ egyik igazságüggyel kapcsolatos törvényjavaslata ellenkezik az emberi jogokkal, mivel feltételként szabja meg a magyar nyelv ismeretét a helyi igazságszolgáltatásbeli posztok betöltésénél, s ezáltal korlátozzák a magyar nyelvet nem ismerő személyek esélyeit. /Magyarul a bíróságon? = Nyugati Jelen (Arad), máj. 28./

Vezető RMDSZ-politikusok, tíz romániai nemzeti kisebbség képviselői valamint magyarországi tisztségviselők és ottani kisebbségi küldöttek részvételével május 27-én kisebbségügyi szeminárium kezdődött Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A tanácskozást a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány rendezte. Borbély László miniszter hangsúlyozta, hogy a kisebbségi törvénytervezetet a napokban fogadta el a kormány, és saját dokumentumaként terjeszti azt a parlament elé. Markó Béla miniszterelnök-helyettes rámutatott: az alkotmány 73. cikkelye egyenesen előírja, hogy törvény szabályozza a nemzeti kisebbségek státuszát. A Nastase által megkérdőjelezett problémával kapcsolatban kifejtette, hogy a nemzeti kisebbségek tervezett tanácsai nem teremtenek párhuzamosságokat, hanem kiegészítik a már létező központi szerveket és döntéshozókat, lehetőséget adva a nemzeti közösségeknek, hogy az őket, identitásukat érintő kérdésekben maguk határozzanak. A kisebbségi törvény a romániai demokrácia szakítópróbájává is válhat. A kisebbségi törvénytervezet egyik kidolgozója, Varga Attila képviselő, az RMDSZ parlamenti frakciójának alelnöke beszélt a kezdeményezés előzményeiről. A határon túli régiókban kidolgozott és elfogadott kisebbségi törvényekről Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke állított össze dolgozatot. Más hivatalos elfoglaltsága miatt nem jöhetett el a rendezvényre. Előadását Sagyebó László, a HTMH főosztályvezetője ismertette. /Nagy Miklós Kund: Szeminárium a nemzeti kisebbségek jogállásáról. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./