A szórvány érdekében megalakult a Kezdeményező Kedvű Képviselők Kalotaszentkirályi Köre (5K). Máté András parlamenti képviselő, az egyik szervező hangsúlyozta, nem valami ellen szervezkednek, hanem a szórvány gondjainak megoldásáért és hatékony képviseletéért fogtak össze. Az ülés kezdeményezője Máté András és Lakatos Péter Bihar megyei képviselők voltak, akik Kolozs, Bihar, Szilágy és Arad megyei törvényhozókat, valamint önkormányzati vezetőket hívtak meg az ülésre. A Kalotaszentkirály-Zentelke település iskolájában jelen volt Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei, Király András, Arad megyei, Pete István, Bihar megyei, Seres Dénes és Fekete Szabó András Szilágy megyei képviselő, Lakatos András oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnök, Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, az RMDSZ ottani megyei szervezetének az elnöke is. – Ultimátumot kell adni a csúcsvezetőségnek, hogy foglalkozzanak a Partiummal és a szórvánnyal – szögezte le Kiss Sándor. Kerekes Sándor és Pálfy Mózes Zoltán Kolozs megyei tanácsalelnökök meghívót kaptak az ülésre, de nem jelentek meg. László Attila a két magyar vezetőt marasztalta el az észak-nyugati régió megyei fejlesztési tervének az elhanyagolása miatt. Az ötletszegényes RMDSZ-es gyűlésekhez képest a résztvevők szokatlanul nyíltan beszéltek az RMDSZ hibáiról is. Kiss Sándor szerint a kormányzati munkában részt vevő RMDSZ-es miniszterek és államtitkárok már telefonhívásokra sem hajlandók válaszolni, mi több, törvényhozó kollégáikkal is csak fogadóórákon állnak szóba. Kónya-Hamar Sándor szerint az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa sóhivatal, a részt vevők 80 százaléka azt sem tudja, miért van jelen. Máté András a képviselőházi frakciógyűlést bírálta, amely „csak arra jó”, hogy esetleg néhány kollégától a bizottságában lévő újdonságokról értesüljenek. Lakatos András az ügyvezető elnökség pazarlására hívta fel a figyelmet. /Borbély Tamás: A szórványt képviselő csoportosulás alakult az RMDSZ-ben. Élesen bírálták az RMDSZ testületeinek működését és a szövetség vezetőit is. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./ Nem az RMDSZ ellen hozták létre ezt a csoportot, a szövetségen belül akarnak működni, és a szórványnak hangot adni, jelentette ki a Kezdeményező Kedvű Kalotaszentkirályi Képviselők Köre (5K) megalakulásáról Máté András képviselő. Ami jó Székelyföldnek, nem mindig felel meg a szórványnak is, mondta. A szórvány ugyanannyi szavazatot hozott, mint Székelyföld, ezért súlyában tekintve e két régiót egyenlőként kell kezelni. Amennyiben a kisebbségi törvény tervezete nem megy át olyan formában a törvényhozáson, ahogyan akarták, akkor az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból. /Borbély Tamás: Máté: az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból, ha nem sikerül elfogadtatni a kisebbségi törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Veszélybe került a Gyergyószentmiklósi Bíróság léte azt követően, hogy az Igazságszolgáltatás Legfelsőbb Tanácsa (CSM) az intézményt a Maroshévízi Bíróság fiókintézményévé minősítené át. A visszaminősítés a helyiek szerint az első lépés lenne a Gyergyószentmiklósi Bíróság teljes felszámolása felé. Erre már volt példa a múltban; 1968-ban, a megyésítés idején egyszer már megszüntették a bíróságot. 1994-es visszaállítását az RMDSZ helyi vezetői a térségbeli egyik legnagyobb megvalósításként tartják számon. Garda Dezső parlamenti képviselő levelet írt ez ügyben Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökhöz, Monica Macovei igazságügy-miniszterhez, Kibédi Katalin államtitkárhoz és Markó Béla államminiszterhez. Garda szerint a tervezett intézkedés nyilvánvalóan magyarellenes indíttatású. A Gyergyószentmiklósi Bíróságon ugyanis az ügyfelek 90 százaléka magyar nemzetiségű, a három bíró is magyar anyanyelvű. A Maroshévízen tevékenykedő négy bíró közül viszont egyik sem beszéli a magyar nyelvet. A képviselő a népességi statisztikák alapján is furcsának találta az intézkedést. A húszezres Gyergyószentmiklós közvetlen vonzáskörzetében ötvenhétezer személy él, míg Maroshévíz a vonzáskörzetével együtt alig éri el a húszezres lélekszámot. /Gergely Imre: Megszűnik a gyergyói bíróság? = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

Területi autonómiára szükség van, de ez nem teremthető meg egyik napról a másikra. Építeni kell, dolgozni érte, folyamatról van szó, de nem szabad az autonómiát mindennek a megoldásaként kezelni – állapították meg Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ által szervezett A Holnap autonómiája című konferencia előadásain. Gazdasági, politikai, jogi szempontból igyekeztek körüljárni a területi autonómia kérdéskörét, és precedens értékűnek tekinthető, hogy először vettek részt a nyilvános vitában fiatal román értelmiségiek, a Közösségért Egyesület képviselői. Klárik László, a közigazgatási minisztérium vezérigazgatója szerint csak ésszerű átszervezésekkel lehetne működtetni egy autonóm rendszert. Cáfolhatóak azok a megállapítások, hogy ha magára maradna, összeomlana a térség gazdasága. ,,Az új státus új lehetőségeket szülne, olyan emocionális energiákat szabadítana fel, amelyek nagy esélyt jelenthetnek” – emelte ki Antal Árpád képviselő. Márton Árpád képviselő rámutatott: ,,Minden közösség nekivághat, és ha rájön, hogy többet bír meg, többet vállalhat.” ,,Olyan állapot, hogy holnaptól autonómia lesz, nincsen” – jelentette ki Varga Attila képviselő, és kifejtette: a törvényes keret feltétele az autonómiának, ám működtetése a közösség feladata. Madalin Guruianu és Dan Manolachescu felhívta a figyelmet, hogy a Székelyföldön egy saját autonómiaformát kell kidolgozni, olyat, amelyben a románság is megtalálja a helyét. /Farkas Réka: Autonómiára szükség van. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./

A Hét hetilapban Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy című tanulmányának február 17-én történt közlése után kibontakozott vitát összegezte Parászka Boróka, a lap főszerkesztője. Parászka Boróka mást várt, elemzést, értelmezést. Nem akarja a vitát lezárni. Szerinte nem egy pör zajlott és reméli, előkerülnek új szempontok. Parászka szerint a vitában hallgatott a hazai irodalom, hallgatott a kolozsvári irodalom tanszék, hallgattak az irodalmi lapok szerkesztői, sorolta elmarasztalóan. Elárulta, hogy őt az RMDSZ csúcsvezetéséhez tartozók kérték arra, hogy „ne bolygassuk” a Sütő-ügyet. Parászka szerint helyére kell tenni Sütő életművét, az „önmagába forduló, magyar nacionalizmussal terhes közösségi tudat megtisztításának programjaként”. – Nagy Pál javasolta, hogy Sütő András mellett a Hajdu Győző egykori, huszonöt oldalas feljelentését is közöljék, de Parászka szerint ez szükségtelen. /Parászka Boróka: Sikeres kudarc A Hét (Marosvásárhely), 2005. június 28./

Kolozsváron a kábeltelevíziós társaságok csak két magyar adót közvetítenek, holott más erdélyi városokban hat vagy akár hét magyar adó is szerepel az ottani társaságok műsorlistáján. A Szabadság napilap elindított egy aláírásgyűjtést az elmúlt évben azzal a céllal, hogy hatásosabban képviselhessék az itteni magyar lakosság kérését. Több mint ötezren aláírták az írásba foglalt igénylést. Ennek ellenére a tévétársaságok műsorpolitikája semmit sem változott. Az RMDSZ vezetőségének is intézkednie kellene ebben az ügyben. /Simon István: Továbbra sincs több magyar tévéadó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Somogyi Ferenc külügyminiszter június 29-én rövid látogatást tett Temesváron a Magyar Házban, ahol Temes és Arad megyei RMDSZ-es tisztségviselőkkel találkozott. A miniszter a vidék szórványmagyarságának helyzetéről, oktatáspolitikájáról, civil szervezeteinek tevékenységéről kívánt tájékozódni. Király András és Halász Ferenc területi RMDSZ-elnökök elmondták, a két megye magyarsága nagyjából ugyanazokkal a gondokkal küzd – elvándorlás, kiöregedés, asszimiláció, a magyar gyerekek román iskolába íratása, az anyanyelvismeret fogyatékosságai. Halász Ferenc a magyar közösségeket is sújtó bánsági árvizekről is tájékoztatta a külügyminisztert, és köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak a veszély elhárításában és a károk felszámolásában nyújtott hatékony segítségért. Somogyi Ferenc június 30-án Mihai Razvan Ungureanu román külügyminiszterrel tárgyal Temesváron. /Pataky Lehel Zsolt: A szórványmagyarsággal ismerkedett a magyar külügyminiszter. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

Találkozni fog a hét végén Markó Béla, az RMDSZ elnöke Tőkés László református püspökkel Nagyváradon. Utoljára a parlamenti választások előtt folytattak négyszemközti megbeszélést Kolozsváron. Azóta legalább ötször hívták egymást kölcsönösen találkozóra, a terv azonban mindannyiszor meghiúsult, mivel a két személyiségnek nem sikerült egyetértenie a helyszín kapcsán. Markó a találkozón tájékozódni kíván a nagyváradi Lórántffy Zsuzsanna Iskola sportpályájának ügyéről, amelynek tulajdonjogáért a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vitában áll a helyi önkormányzattal és az ortodox egyházzal. /Markó Tőkéssel találkozik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Sógor Csaba szenátor és Garda Dezső parlamenti képviselő nyújtotta be végül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) törvénykezdeményezését Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Kezdeményezésükre néhány formai módosítás történt. Tartalmi változást jelent a Székelyföldön élő román közösség nemzeti önazonosságának védelmére irányuló kiegészítés. – A törvénykezdeményezés benyújtása rendkívüli jelentőségű és felelősségteljes közképviseleti cselekedet, amely lehetőséget teremt az Európai Parlament által előírt önkormányzási elvek érvényesítésére – olvasható Csapó József SZNT-elnök közleményében. Az RMDSZ parlamenti frakcióinak tagjai korábban úgy döntöttek, hogy nem nyújtják be az SZNT tervezetét. Márton Árpád RMDSZ-képviselő akkor úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló tervezetet tartják kiemelt fontosságúnak, erre összpontosítanak. /Ismét a parlamentben Székelyföld autonómiájának tervezete. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke cáfolta azt, hogy a hét végén Nagyváradon találkozik Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. „Nem volt ilyen megállapodás. Amikor közölték, hogy az elnök úr szeretne szombaton meglátogatni, jeleztem, hogy akkor nem tudom fogadni, mert Arad megyében, Borosjenőn leszek” – mondta a püspök. Tőkés László kifejtette, távollétében munkatársai szívesen állnak Markó Béla rendelkezésére, hogy tájékoztassák a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügyéről, amelynek tulajdonjogáért vita folyik a református püspökség és az ortodox Szentháromság-parókia között. /Nem találkozik Markó és Tőkés Nagyváradon? = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

„Ha valaki RMDSZ-rokon politikát akar folytatni, akkor ezt ne az MPSZ-en belül tegye. Csuzi Istvánnak felhívnám a figyelmét arra, hogy gyenge családtag az, aki a belső vitákat a szomszédjával beszéli meg” – fogalmazott június 30-án Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, arra utalva, hogy az MPSZ Bihar megyei szervezetének vezetői nemrég a sajtóban tették közzé az országos vezetőséget bíráló állásfoglalásukat. Szász szerint a nézeteltérés nem vezet az MPSZ szakadásához. Ugyanezen a napon Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján Csuzi István leszögezte: jól működő, aktív, nem pedig a puszta túlélésre berendezkedett MPSZ-re van szükség. Továbbra is sürgeti a rendkívüli kongresszus összehívását, amelyen szükséges lesz szabályzatmódosításra és a tisztújításra. /Balogh Levente, Farkas Krisztina: Szász RMDSZ-barátsággal vádolja a bihari MPSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

Az idei képességvizsga-eredmények ismét megmutatták, hogy gond van a romániai magyar oktatással, törvénymódosításra lenne szükség, hogy ne ismétlődjék meg évről évre a magyar gyerekek katasztrofális románvizsga-eredménye. Az RMDSZ sepsiszéki szervezete bejelentette, felkéri a parlamenti képviselőket, szenátorokat, dolgozzák ki a tanügyi törvény olyan módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a magyar gyerekek ne anyanyelvként, hanem idegen nyelvként tanulják a románt, illetve Románia tör­ténelmét és földrajzát anyanyelvükön tanulhassák. Hasonló igényt fogalmazott meg az MPSZ sepsiszéki szervezete, melyben a kormányzati szerepet vállaló RMDSZ-es tisztségviselők felelősségére hívják fel a figyelmet. /(-kas): Módosítani kell a tanügyi törvényt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

Erdélyben a tavalyi magyarországi népszavazás után még mindig ellenségesen viszonyulnak az emberek a magyarországi kormánypártokhoz. Ezt bizonyítja, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt nem hívták meg a július 3–9. között zajló, a II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című tusnádfürdői táborba, ezzel szemben a román kormányfő kapott meghívót. Borboly Csaba, a diákszemináriumot szervező, az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke elmondta: noha tavaly jelen volt a táborban Medgyessy Péter, akkori magyar kormányfő, az idén nem küldtek meghívót Gyurcsánynak. Borboly közölte: egyrészt felmérést készítettek a fiatalok között, akiknek az volt az óhajuk, hogy a magyar miniszterelnököt ne hívják meg, másrészt pedig a táborban a szakmai részre, az integrációval kapcsolatos kérdésekre kívánnak hangsúlyt fektetni. A táborban az RMDSZ számos tisztségviselője mellett jelen lesz Baráth Etele integrációs miniszter, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese. A szervezők Calin-Popescu Tariceanu román miniszterelnököt és Mihai Razvan Ungureanu román külügyminisztert is meghívták, de ők elfoglaltságukra hivatkozva közölték, nem tudnak részt venni az előadáson. /Dermedt magyar–magyar viszony. Gyurcsányt nem hívták meg Tusnádfürdőre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Fél év telt el az új kormány megalakulása és az RMDSZ kormányzati szerepvállalása óta. Nagy Károly készített mérleget az eltelt időszakról. Az RMDSZ azt ígérte választóinak, hogy küzdeni fog a szegénység felszámolásáért, az életszínvonal emeléséért. A lakossági fórumon, amelyet az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége a Magyar Dolgozók Egyesületével közösen szervezett június elején, megállapította, hogy az RMDSZ ígéretét nem tartotta be. Vesztes az egész lakosság, különösen a kisjövedelműek, és nyertes az a párszáz multimilliárdos újgazdag. Gondot jelent a gáz és villanyenergia árának drasztikus és folyamatos emelése. Ezt az intézkedést a kormány a nemzetközi pénzintézetek az EU elvárásaival, valamint piaci hatásokkal indokolja. Az állami tulajdonban lévő gázkitermelő és elosztó vállalatok monopol helyzetükkel visszaélve diktálják az árakat. A kisjövedelműeket sújtja, hogy egy éve alig van kedvezményes gyógyszer. A nyugdíjakkal általában is baj van, mert az esetek többségében ezek még mindég a minimálbér színvonala alatt mozognak. A nyugdíjak újraszámolása lassan halad, mire az érdekeltek az esetleges nagyobb összeget kézhez kapnák, az infláció elviszi a többletet. A kormány a tiltakozások ellenére ki akarja kényszeríteni a munkatörvénykönyv lényeges módosítását, mégpedig a dolgozók kárára. A magyarok számára elkeserítő, hogy a magyar kormánytagok, szenátorok, képviselők a méltánytalan kormányintézkedésekre is rábólintanak. A Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének fenti meglátásaival egyetértenek a Szociáldemokrata Tömörülés és a Demokratikus Újbaloldali RMDSZ platformok is. /Nagy Károly: Elfeledett ígéretek? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Az RMDSZ Önkormányzati Főosztálya CD-n megjelentette az erdélyi megyék műemlékeinek jegyzékét, a Hivatalos Közlöny melléklete alapján. Hargita megye műemlékeinek jegyzéke 687 objektumot tartalmaz. Jó lenne, ha magyarul is rendelkezésre állna a jegyzék, de erre sem a listát összeállító megyei műemlékvédők, sem pedig a CD-t megjelentető RMDSZ-főosztály munkatársai nem gondoltak. /Borbély László: Műemlékek jegyzéke. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

Petre Strachinaru demokrata képviselő kérni fogja, szigorúan büntessék meg azokat az RMDSZ-es kollégáit, akik a képviselőházban beterjesztették a Székely Nemzeti Tanács székelyföldi autonómiastatútumát. Strachinaru szerint az autonómiaigény alkotmány­ellenes. Szerinte az au­tonómiastatútum újbóli be­nyújtása összhangban áll a megyében tapasztalható han­gulatkeltéssel. ,,Egy irredenta csoport provokációival kell szembesülnünk, akik érzik, az EU-csatlakozás után lejár az idejük. Addig megpróbálják provokációkkal feszültté tenni a helyzetet. Vajon azt akarják, hogy a román állam kénytelen legyen erővel fellépni a régióban?” – tette fel a kérdést. Antal Árpád háromszéki képviselő elmondta, a statútumtervezet több pontjával nem ért egyet, de módosító javaslatokban fogalmazza meg véleményét, és a szakbizottságokban vállalja majd a törvénytervezet védelmét. /Farkas Réka: Strachinaru büntetne. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./

Július 1-jén, útban Létavértes felé, a Bihar megyei RMDSZ vendége volt Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Egy esztendeje nyílt Létavértes és Székelyhíd között határátkelő, erről megemlékezni, az Érmellék Expo megnyitására és az utána következő gazdasági szimpóziumra igyekezve időzött Nagyváradon Markó Béla. Úgy vélte, hogy a gazdasági kooperáción kívül minél több együttműködési stratégiát kell kidolgozni a két ország között, s erre a létavértesihez hasonló fórumok adnak lehetőséget. Most nem jön létre a Markó-Tőkés csúcs Nagyáradon, azonban a püspök megbízottjaitól tájékozódik a Lorántffy Gimnázium sportpályájának ügyéről. Az RMDSZ székházban Kiss Sándor megyei RMDSZ elnök, Biró Rozália nagyváradi alpolgármester és Lakatos Péter képviselő fogadta az RMDSZ elnökét, és csakhamar át is adtak neki egy iratcsomót, amelyben 2500 Bihar megyei aláíró kéri a román egészségügyi ellátás jobbítását és a rosszul működő rendszer átszervezését. Elégedetlen a Szülőföld program alakulásával, fejtette ki Markó Béla kormányfő-helyettes: „Eltelt fél esztendő és azt kell tapasztalnunk, hogy a határon túli magyar közösségeknek szánt támogatások rosszabbul állnak, mint a tavaly, vagy tavaly előtt. Azok a közalapítványok is eléggé döcögve működnek, amelyek a határon túli kultúrának, oktatásnak, szellemi életnek szánt támogatásokat kezelik.” Markó Béla arról tájékoztatta a sajtót, hogy készül a decentralizációs törvénycsomag, amely az RMDSZ fontos választási ígéretei között szerepelt. Erdély gazdadasági fejlődésének kulcsát az RMDSZ továbbra is az autópálya megépülésében látja, szögezte le. /(Lakatos Balla Tünde): Markó Béla Nagyváradon. Elmarad a találkozó Tőkéssel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

Hágában rendezték meg az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szervezetének (UNPO) VII. Közgyűlését. A rendezvényen, amelyen mintegy 63 népcsoport képviselője gyűlt össze, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviseletében Balázs Lilla külpolitikai tanácsos vett részt. A találkozó során az UNPO VII. Közgyűlése határozatot fogadott el az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatosan. Figyelembe véve, hogy a Romániában élő nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvénytervezet fontos lépés a különböző etnikai közösségekhez tartozó romániai állampolgárok békés együttélésének megerősítése irányába; hogy a törvénytervezet ennek érdekében körvonalazza az egyéni és kollektív jogokat, és meghatározza a támogatási eszközöket minden olyan területen, amely a nemzeti kisebbségek tagjai önazonosságának megőrzéséhez szükséges; hogy a kulturális autonómia fogalmának a törvénytervezetbe való belefoglalása szavatolja az etnikai kisebbségeknek az állammal szembeni lojalitását, és ugyanakkor lehetőséget teremt a nyelvi és kulturális identitásuk megőrzését szolgáló autonómia létrehozására, az UNPO VII. Közgyűlése üdvözli a nemzeti kisebbségek védelme és támogatása jogi alapjának megteremtését célzó kezdeményezést – olvasható a határozatban. /Az UNPO Közgyűlésének határozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

Az Európai Unióval kapcsolatos tudnivalókat rendszerező és összegező portált /www.csatlakozas.ro/ indított az RMDSZ a Progress Alapítvány és a magyarországi Puskás Tivadar Közalapítvány támogatásával. /B. T.: Magyar portál az EU-ról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

Július 1-jén gazdaságpolitikai, 2-án pedig turisztikai fórumot rendeztek a második alkalommal megtartott Érmellék Expón, Létavértesen. Az első napon a rendezvényen Markó Béla kormányfő-helyettes és Medgyessy Péter volt magyar miniszterelnök is részt vett. Medgyessy kijelentette: ez az évtized minőségi változást hoz Magyarország és Románia együttműködésében. Arra biztatta a jelenlévőket, használják ki az időt közös tervek készítésére, közös források felhasználására a saját hazában történő boldogulás érdekében, aminek jó kerete a Szülőföld-program. Markó rámutatott: az erdélyi magyarság megmaradása döntően függ a megélhetéstől. – Ma már nem elég az identitástudat, a megélhető jövő lehetőségeit kell megteremteni Romániában – hangsúlyozta. Az RMDSZ-elnök bírálta a Szülőföld-program valóra váltásában tapasztalható késlekedést. /Érmellék Expo másodszor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./ Az eseményen jelen dr. Szanyi Tibor államtitkár és Gurmai Zita EP-képviselő is. /Gazdaságpolitikai fórum Létavértesen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./ Az RMDSZ a továbbiakban is cselekvő támogatást kíván nyújtani a történelmi magyar egyházaknak a jogtalanul elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatása, a felekezeti oktatás megteremtése érdekében – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke július 2-án, Tempfli József római katolikus püspökkel folytatott nagyváradi megbeszélésén. Markó partiumi körútja keretében Lakatos Péter képviselővel és Szepessy Lászlóval, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatójával kereste fel a püspököt, akivel a magyar egyházak helyzetéről folytatott eszmecserét. Markó Béla reményét fejezte ki, hogy fel tudják gyorsítani a nagyváradi püspöki palota visszaszolgáltatását. Markó Béla leszögezte, teljesen jogos az az igény is, hogy az egyház által működtetett szociális intézmények az állami intézményekhez hasonló támogatásban részesüljenek. /Aktív támogatás az egyházaknak. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./ Markó Béla kifejtette: „Teljesen természetesnek tartom, hogy az egyházak és az RMDSZ vezetői rendszeresebb kapcsolatot tartsanak egymással, így kötelességemnek érzem, hogy ahányszor Nagyváradon járok, Tempfli püspök úrral találkozzam.” „A püspök úr azt szeretné, teljesen jogosan, hogy az állami intézményekéhez hasonló támogatást kapjanak az egyház által működtetett szociális intézmények, öregotthonok, kórházak, árvaházak.” Markó Béla ebben is támogatásáról biztosította Tempfli József megyéspüspököt. Markó az Arad megyében tartózkodó Tőkés László püspök helyett delegált Antal János külügyi tanácsostól ugyancsak zárt ajtók mögött tájékozódott a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügyében, annak jogi vetületeiről. Markó Béla támogatásáról biztosította a nagyváradi felekezeti iskolát. Az iskolának szüksége van sportpályára. „Ezt a sportpályát most más célokra akarja használni az ortodox egyház, s ezt nem helyeselhetjük.” – mondta. /Lakatos Balla Tünde: Markó Béla a barokk palotáról és Lorántffy sportpályáról tárgyalt Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

Ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet állampolgársági és önkormányzati szakbizottsága, melyen az RMDSZ részéről jelen volt Veress Emőd jogász, önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök. Az ülésen dr. Avarkeszi Dezső kormánymegbízott az állampolgársági és idegenrendészeti szabályok módosításáról számolt be. Elmondta: a magyar kormány a magyar állampolgárság megszerzésének eljárását egyszerűsíteni akarja. Az állampolgárság megszerzéséhez nem lesz szükséges orvosi vizsgálat, és az állampolgársági vizsga letétele alól mentesülnek azok, akik tanulmányaikat magyar nyelven végezték. Hasonlóképpen január elsejétől lépnek hatályba a nemzeti vízumra vonatkozó szabályok. A nemzeti vízum célja, hogy magába foglalja a schengeni „C” vízumot, amely nem csak a Magyarország területére való beutazási jogot, hanem az EU területén való a továbbutazást is lehetővé tenné. Ez a romániai magyarok számára is fontos, hiszen jelenleg féléves időszakban 90 napot tartózkodhatnak Magyarország területén, míg a nemzeti vízum öt éves időtartamra szól. A nemzeti vízum kapcsán jelenleg nemzetközi egyeztetés folyik. További tárgyalások lesznek olyan regionális főiskola létrehozásáról, amely az európai integráció szempontjai szerint nyújtana gyakorlati képzést. /Fókuszban a nemzeti vízum kérdése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

Somogyi Ferenc külügyminiszter Temesváron tárgyalóasztal mellett az RMDSZ politikusaitól “tájékozódott a szórványmagyarság helyzetéről”. Egy nagyritkán idelátogató magyar külügyminiszternek esze ágában sincs leereszkedni az itt élő és magyar emberekhez. Ellátogathatott volna egy árvízi tragédia helyszínére, talán hallott róla, mi történt néhány magyar faluban, jegyezte meg Irházi János újságíró. A tavalyi népszavazás óta magyarországi politikus retteg kimerészkedni errefelé a magyar emberek közé. Sem őt, sem minisztertársait, beleértve a kormányfő Gyurcsány Ferencet is, nem is igazán érdekli, mi történik velünk a magyarsággal a szórványban. /Irházi János: Kincstári mosolycsere. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./

Tóth-Birtan Csaba elnök aláírásával a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-szervezet közleménye megalapozatlannak, felelőtlennek és hatásvadásznak tartja a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének kezdeményezését, amely Albert Álmos polgármester és Keresztély Irma főtanfelügyelő leváltását célozza. Megalapozatlannak, mert követelték a rendőrség fellépését, a tettesek példás megbüntetését. Az MPSZ bizalmatlanságot akar kelteni olyan intézményvezetők iránt, akik nem vádolhatók a kormánynak való ,,behódolással’’. /(sz.): Hatásvadász MPSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

A Szociáldemokrata Párt és a Nagy-Románia Párt szenátorai július 4-én kivonultak a felsőház jogi bizottságának üléséről, ahol a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet vitatták, és közölték, nem vesznek részt a munkálatokon, mivel minden módosítási javaslatukat elutasították, a szövegben pedig megmaradtak az „alkotmányellenes” részek. Az ellenzéki szenátorok kifogásolták azt a cikkelyt, amely a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatást szabályozza az óvodától az egyetemig, külön csoportokban. Az NRP és az SZDP javasolta ennek törlését, javaslataikat azonban sorra elutasították, erre tiltakozásképpen távoztak a teremből. – Alkotmánybíróságon támadják meg a törvényt, mondta Iorgovan. A kifogásolt előírások törlését Gheorghe Funar NRP-szenátor javasolta, az SZDP pedig támogatta kezdeményezését. Eckstein Kovács Péter, a szenátus jogi bizottságának elnöke válaszképpen kifejtette, mindezek az előírások már szerepelnek az oktatási törvényben. A jogi bizottság az SZDP és az NRP szenátorainak távollétében is döntésképes, ha az NLP, a DP, az RMDSZ és a KP minden bizottsági tagja megjelenik. /A szenátus jogi bizottsága előtt a kisebbségi törvény. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

Toró T. Tibor parlamenti képviselő kapcsolatot tart fenn a Magyar Polgári Szövetséggel, de nem tagja annak. Sok barátja, régi harcostársa az MPSZ-ben találta meg a helyét, összekötőnek tartja velük a közösen vallott értékrendet. Közös problémájuk, hogy jelenleg egysíkú, féllábú a politikai képviselet. Toró T. Tibor egy olyan plurális, egységes politikai képviseletben gondolkodik, amelyben létezik a belső demokrácia. A Reform Tömörülés a pluralizmusért harcolt egy évtizeden át. Az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán azonban a sokszínű politikai képviselet koncepciója és képviselői látványos vereséget szenvedtek. A 2004-es választási évben azonban beszűkült a Reform Mozgalom mozgástere. A reformos csapat többsége Szász Jenő vezetésével az önálló indulás mellett döntött, a Magyar Polgári Szövetség színeiben. Az RMDSZ vezetése azonban adminisztratív eszközökkel – a régi posztkommunista hatalom hathatós támogatásával – ezt megakadályozta. Jelenleg az RMDSZ vezetése az erdélyi magyar–magyar politikai párbeszédet megoldottnak tekinti azáltal, hogy nemlétezőnek tekinti ellenzékét. Az RMDSZ-ben is azok kerültek felül, akik a román posztkommunista elittel leginkább szót tudtak érteni. /Román Győző: Többpólusú politikai képviselet kell. Beszélgetés Toró T. Tibor parlamenti képviselővel= Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 5./

A Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ elfogadhatatlannak tartja azt az ifjúsági törvénytervezetet, amelyet kilenc parlamenti képviselő készített, és az RMDSZ ifjúsági szervezete, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) népszerűsít, olvasható a MIT közleményében. A MIT egyik tagszervezetének – a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ) – képviselői részt vettek a Román Ifjúsági Tanács (CTR) keretén belül egy olyan átfogó ifjúsági törvénytervezet kidolgozásában, melyet jelenleg a parlament illetékes szakbizottságai véleményeznek. Ez olyan általános elveket tartalmaz, amelyek az államot nem kötelezik konkrét cselekvésre. /Ifjúsági törvénytervezet MIÉRT módra. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 5./

Aki hosszú idő után először jár ismét Marosvásárhelyen, elcsodálkozik azon, hogy a város milyen arculatváltozásokon ment keresztül. Vásárhely főterén ma már nincs meg a Bukarest cukrászda; megszűnt a Maros vendéglő; az Aranykakas és a somostetői vendéglő is a múlté. A hagyományos, jó nevű lokálok helyén bankok sokasága nyitotta meg kapuit. A Maros vendéglő és a Művész mozi átalakítása, során megsemmisültek a nagy értékű falfestmények, a különleges megoldásokban gazdag belsőépítészeti remeklések. Egy-egy vérszegény figyelmeztetés hangzik el olykor a helyi tanácsban többségben lévő RMDSZ részéről, de a frakció távolról sem áll a helyzet magaslatán. A polgármesteri hivatal előzetes bejelentés vagy egyeztetés nélkül lebontatott házakat. Csak az elmúlt hetekben három ilyen magyar tulajdonban lévő építmény látta kárát a hivataliak túlbuzgóságának. Az RMDSZ embere, Csegzi alpolgármester Florea polgármester minden kezdeményezését felpártolja. A pletykák szerint a magyar alpolgármester somostetői házának kertje 130 négyzetméterrel növekedett egyik napról a másikra. /Fazekas Károly Csaba: Marosvásárhely, a feladott város. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 5./

Július 4-én kezdődött a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által a Hargita megyei Tusnádfürdőn szervezett II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diáktábor. Előadást tartott Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, valamint Veress Emőd, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Veress úgy ítélte meg, hogy az önkormányzati jogharmonizáció terén Románia nagyvonalakban teljesíti az uniós elvárásokat. A kisebbségi törvénytervezetről szóló tusnádfürdői előadásában, Markó Attila kisebbségügyi államtitkár megjegyezte, jelenleg is akadnak olyan kormánykoalíciós politikusok, akik megpróbálják megakadályozni az érdekvédelmi szervezet célkitűzéseit. /K. O.: Elkezdődött a MIÉRT diákszeminárium Tusnádfürdőn. Mona Musca a kormánykoalíció Pruteanuja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Nem a Tusványos ellentábora kíván lenni a Tusnádon megkezdődött, az RMDSZ mellett működő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett diákszeminárium – szögezte le Borboly Csaba szervező, a Hargita megyei tanács alelnöke. Ezen a héten Tusnádon megfordulnak az RMDSZ vezetői, Magyarországról a határon túli magyarság kérdéseivel foglalkozó, illetve integrációs szakemberek érkeznek. /Farkas Réka: Nem ellen-Tusványos. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

Resicabányán 1985-től működött magyar műkedvelő csoport, amelyik a kilencvenes évek elején a Cziczeri Béni Néptánccsoport nevet vette fel. Rácz Virág Irma az együttes oszlopos tagja volt. Elmondta, hogy annak idején határtalan lelkesedéssel, kitartással jártak a próbákra, 16 pár ropta a magyar táncokat, a nem magyar ajkúak is megtanulták a magyar népdalokat. A rendszerváltás után az RMDSZ székházába tartották a próbát. 1998-ban léptek fel utoljára. Azóta, ha leszámítják az Aradi Magyar Színház két évvel ezelőtti fellépését, Resicabányán nem volt nagyobb magyar kulturális rendezvény. Rácz Virág Irma a műkedvelő együttes újraélesztését többször kezdeményezte, sok magyar vagy magyar származású fiatalt megkeresett, eredménytelenül. /Balta János: Újraéleszteni a közművelődést. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./

Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom /RMKDM/ elnöke indulatosan kiállt az RMKDM mellett. Visszautasította a Népújság június 29-i számában címoldalon közölt Átváltozás című cikket. /Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke: Kedves főszerkesztő úr. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./ Makkai János főszerkesztő jelezte, fenntartja állítását.

- Sürgős reformra, átszervezésre szorul a határon túlra irányuló magyarországi támogatások rendszere – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Tusnádfürdőn, a II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diákszemináriumon tartott előadásában. Ugyanis más helyzetben vannak a Magyarországgal szomszédos EU-tagállamokban élő magyarok, más helyzetben a csatlakozás küszöbén álló romániai magyarság, és megint más helyzetben a Kárpátalján, a Vajdaságban, vagy Horvátországban élő magyarok. Takács hangsúlyozta: a támogatási rendszert függetlenné kell tenni a politikától, hiszen az egymást követő magyar kormányok más-más szempontokat, prioritásokat tartottak szem előtt támogatáspolitikájuk kialakításában. Ezáltal kiszámíthatatlanná vált a támogatási rendszer, nehezebbé vált a hosszú távú intézményépítő programok kidolgozása és megvalósítása. Takács elmondta, hogy évente mintegy tízmilliárd forint támogatásban részesül az erdélyi magyarság, ez az összeg 41 önálló támogatási rendszeren keresztül érkez