Dec. 14-én a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) meghívására megbeszélést tartott az RMDSZ és a PDSR vezetőség. Az RMDSZ részéről részt vett Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi és Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi csoportjának vezetője, valamint Borbély László ügyvezető alelnök. A PDSR-t Adrian Nastase első alelnök, Viorel Hrebenciuc szervezési és Serban Mihailescu ügyvezető titkár, valamint Ion Solcanu alelnök képviselte. - A két politikai alakulat folytatja a tárgyalásokat és a jövő hét közepére igyekszik megállapodásra jutni a tervezett kisebbségi kormány parlamenti támogatásának kérdéséről - jelentette ki a megbeszélést követően Markó Béla szövetségi elnök. Elmondta, hogy a további tárgyalásokat folytató munkacsoport az anyanyelv használata, a magyar nyelvű egyetemi oktatás, a tulajdonjog rendezése, a regionális fejlesztés és a gazdasági reform kérdésével foglalkozik majd. A munkacsoport dokumentumba foglalja az RMDSZ számára fontos programpontokat. - A PDSR támogatja a készülő közigazgatási törvénynek a szenátusban már megszavazott változatát, amely tartalmazza a helyi közigazgatások nyelvhasználati rendelkezéseit. A magyar nyelvű egyetem kérdésében a PDSR támogatja a magyar nyelvű oktatás bővítését általában és ezen belül konkrétan a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar nyelvű oktatás további bővítését és a minél nagyobb pénzügyi, szakmai, költségvetési önállóság megteremtését. A tárgyaláson a résztvevők megegyeztek abban, hogy keresik a megoldást az elkobzott egyházi tulajdon, és más tulajdon, illetve más, az RMDSZ számára fontos kérdésére általában. /Megbeszélés az RMDSZ és a PDSR vezetősége között. = RMDSZ Tájékoztató, dec. 14. - 1871. sz./

Dec. 18-án a szenátus megválasztotta vezető tisztségviselőit: az Állandó Bizottság elnökét, alelnökeit, titkárait és kvesztorait. Az RMDSZ-frakció egyöntetűen az első két ülésszakon az alelnöki tisztségre Puskás Bálint Zoltán Kovászna megyei szenátort javasolta. A szenátus a javaslatot elfogadta és megszavazta. /RMDSZ Tájékoztató, dec. 18. - 1873. sz./

Dec. 18-án Nicolae Vacaroiu szenátort választották a szenátus elnökének. - A képviselőház frakciói dec. 18-án megválasztották az állandó bizottságok elnökeit. Mihai Malaimare (RTDP) lett a művelődési bizottság elnöke, Anghel Stanciu a tanügyi bizottság elnöke. Az RMDSZ egy elnöki tisztséget kapott: Antal István (RMDSZ) lett az ipari bizottság elnöke. /Vacaroiu lett a szenátus elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusi ülésén az egyetem vezetősége érvénybe léptette azt a november elején hozott kormányrendeletet, amely elrendeli a szakok számának csökkentését. Ennek értelmében jövőtől az egyetemre jelentkezők jóval kevesebb szak közül válogathatnak. Ez nem azt jelenti, hogy megszűnik az illető tantárgy oktatása, hanem több szakot összevonnak, a tanítás egy ideig párhuzamosan történik, a szakosodásra később kerül sor /Kevesebb szak az egyetemen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

Adrian Nastase kijelölt kormányfő dec. 22-én az interneten tette közzé kabinetjének több mint kétszáz oldalas programját. A győztes Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) leginkább a téltől tart, programja több évre szóló előirányzásokat tartalmaz. - Biztosítani kívánják az országos energetikai és fűtési rendszer normális működését. A szükséges mennyiség egy részét hazai szállítóktól fogják beszerezni, s ezek tevékenységét szubvencionálják. Ugyanakkor importálni is akarnak energiahordozókat, s ennek érdekében több mint 350 millió dolláros külföldi hitelt szándékoznak felvenni. A mezőgazdasági termelőknek megművelt hektáronként egymillió lejes pénzbeli segélyt adnak. A segélyből a termelők gázolajat, műtrágyát, növényvédő szereket vásárolhatnak és mezőgazdasági munkákat fizethetnek ki. - Az adóterhek csökkentését ígérik. Csökkenteni kívánják a személyi jövedelemadót, a csupán egy ingatlannal rendelkező személyek ingatlanadóját. Ez utóbbi intézkedések a középosztály megerősödését szolgálnák. - A külföldi hitelképességet elsősorban az ország devizatartalékának a jelenlegihez képest mintegy 2,5-2,8 milliárd dollárral történő növelésével, és 2002 után a 3 GDP-százalék alatti költségvetési hiánnyal kívánják elérni. - Az új kormányprogram előírja a minimálbér fokozatos növelését oly módon, hogy ez 2004-re legkevesebb 50%-kal nagyobb legyen a 2000-ben létező összegnél. A felsőfokú oktatásban részt vevő fiatalok általános támogatási politikájának keretében bevezetik majd a keresetek esetében az adómentesítést, a fiatalok alkalmazásának első két évében. A kormány biztosítani fogja a nyugdíjak átszámítását, amelyre hároméves programot írnak elő. Ezt csupán 2001 utolsó negyedévétől kezdenék el azért, hogy megállapíthassák a különböző nyugdíjkategóriák közötti természetes arányokat. A mezőgazdasági nyugdíjakat olyan mértékben növelik, hogy 2000-hez viszonyítva 2001-ben 20%-os, 2002-ben 40%-os, 2003-ban 74%-os, 2004-ben 100%-os emelkedést érjenek el. A szegénység felszámolásáért bevezetik a megélhetési pótlékot. Bevezetik továbbá a családfejlesztési pótlékot is: ezt a vissza nem térítendő kölcsönt a 30 éves átlagéletkorú házastársaknak adják lakás vagy tartós használatú háztartási tárgyak beszerzésére. - Új módszert vezetnek be a gyógyszerek ártérítésére is, az ártérített orvosságok csoportjának kiszélesítésével. A 2001/2002. tanévben állami költségvetésből fedezni fogják az állami intézményekben tanuló egyetemisták bentlakási költségeinek 20-25%-át, a család jövedelmétől függően. - A kormánynak szándékában áll felülvizsgálni az alkotmányt. Kidolgozzák továbbá a szenátus és képviselőház tevékenységének különválasztását is: a szenátus képviseli majd politikailag a megyéket, és dönt a helyhatósági törvények tekintetében, a nemzetközi megállapodások vagy Románia külpolitikáját érintő törvények esetében. A képviselőházat illeti meg az összes többi jogszabályra vonatkozó döntés. Elemezni fogják a legjelentősebb számú kisebbség, a magyarság nemzeti identitásának megőrzésére és fejlesztésére vonatkozó lehetőségeket, ide értve az oktatást, kultúrát, anyanyelvet és vallást. Tekintettel lesznek az oktatási rendszer kiszélesítésére, biztosítják az anyanyelv használatát a köztevékenységekben oly módon, hogy ezáltal bátorítsák a multikulturalizmust és többnyelvűséget. Meg szeretnék teremteni az egyházi vagyon megőrzésének és fejlesztésének feltételeit, figyelemmel és nyitottsággal megvalósítani az elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó kéréseket. A kormány külön figyelmet szentel majd a roma lakosságnak, és javasolja ezek beillesztését a társadalomba, szociális lakások építését vidéken, mezőgazdasági területek kimérését és a helyhatóságban való képviseletüket. /Interneten tették közzé az új kormányprogramot. Nastaséék leginkább a téltől tartanak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./

Dec. 27-én a képviselőház és szenátus szakbizottságai előtt bemutatkoztak a Nastase-kormány kijelölt tárcavezetői. /Szakbizottsági meghallgatás. Elfogadható a Nastase-kabinet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

"Ilie Ilascu a volt Szovjetunió területén született, nincs romániai lakása, személyi igazolványa, munkahelye. Lemondott moldáviai állampolgárságáról, a lemondást a romániai általános választásokig nem fogadta el Moldávia elnöke. A román állampolgárságot 2000. október 4-én nyerte el. Kincses Előd a jelenlegi Románia területen született, van marosvásárhelyi lakása, román személyi igazolványa, marosvásárhelyi ügyvédi irodája (jogi végzettségét a bukaresti Egyetemen szerezte). A magyar állampolgárságról 2000. október 18-án mondott le. Lemondását 2000. november 6-ig még nem fogadta el Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. A román külügyminisztérium megtagadta azt, hogy közölje a moldáv hatóságokkal, kik azok a moldáviai állampolgárok, akik megszerezték a román állampolgárságot is. A bukaresti magyar Nagykövetség egy marosvásárhelyi bírónő telefonhívására közölte: Kincses Előd október 18-án lemondott magyar állampolgárságáról, lemondását Mádl Ferenc köztársasági elnök nem fogadta el, tehát Kincses magyar állampolgár (is). (A magyar adatvédelmi törvény szerint személyi adatot csak az érdekelt beleegyezésével lehet kiszolgáltatni, vagy törvényi felhatalmazás - pl. bűncselekmény elkövetése - esetén. Megjegyzem, senki sem kérte az adatszolgáltatásba való beleegyezésemet és bűncselekményt sem követtem el, tehát a Nagykövetség közlése megsértette a magyar adatvédelmi törvényt.) Ilie Ilascu a 90-es évek elején megpróbálta megakadályozni a tiraszpoli terület önállósodását, ezért erőszakos tettektől sem riadt vissza. Jelenleg börtönbüntetését tölti Tiraszpolban, az ún. Dnyeszteren túli területen. Kincses Előd 1990 ″fekete márciusának″ idején megakadályozni próbálta az erőszakos etnikai összetűzéseket, fontos szerepe volt abban, hogy a román támadást követő összecsapások nem terjedtek túl Marosvásárhely határain. A román igazságszolgáltatás öt és fél évi nyomozás után megállapította azt, hogy ártatlan s így hazatérhetett magyarországi száműzetéséből. Ügyvédi hivatását csak magyar állampolgárként gyakorolhatta, ezért, ha megélhetését biztosítani akarta, meg kellett szereznie a magyar állampolgárságot is. Ilie Ilascut a Nagy-Románia Párt szenátori listavezetőnek jelölte Bákó megyében a november 26-i választásokon. A román pártok vezetői kijelentették, hogy kettős állampolgársága ellenére nem fogják megóvni Ilascu jelölését. Ígéretüket betartották, annak kijátszására nem használták fel a körzeti szervezetek vezetőit. Kincses Elődöt az RMDSZ nem jelölte, arra való hivatkozással, hogy kettős állampolgár. Miután független jelöltként indult, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba és a Maros megyei elnök, Kelemen Attila Béla sajtóértekezleten bejelentették, hogy az RMDSZ nem fogja megóvni jelölését. Néhány nap múlva két marosvásárhelyi RMDSZ körzeti vezető (Bálint Ákos és Kádár Zoltán) aláírta az RMDSZ-hű jogász által megszerkesztett óvásokat és a Maros megyei törvényszéken kérték Kincses jelölésének törlését. Deák Gyula, Markó Béla irodavezetője az óvási tárgyalásokon jelen volt... Megszületett tehát a román alkotmányt sértő, Kincses jelölését törlő ítélet. T.i. az Alkotmány csak a köztisztséget betöltő személyeknek írja elő a kizárólagos román állampolgárságot. Kincses akárcsak 1990-ben, amikor a Vatra Romaneasca óvatta meg jelölését, most is törvénytelenség áldozata lett. Ilie Ilascut Bákó megyében szenátornak választották. Ráadásul a szenátusi mandátumigazoló bizottság arra való hivatkozással, hogy a szenátor mandátumát senki sem óvta meg, kettős állampolgársága dacára igazolta azt. Nemzeti ″szolidaritásból″ a román nemzetiségű szenátorok mit sem törődtek az alkotmányos tiltással, s azzal sem, hogy Ilascu esetleges kiszabadítása Vadim népszerűségét növelné. Ilascu legújabb sikere: a strasbourgi Európa Parlament román küldöttségének tagjává választották. A küldöttség másik, illusztris, ″európai″ (?) tagját történetesen Corneliu Vadim Tudornak hívják. Az RMDSZ-vezetők szolidaritása? Hiánycikk. /Kincses Előd: A románok és a magyarok (avagy párhuzamos életrajzok). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ A szerkesztőség megjegyzést tett a cikk végére. Szerintük magának Kincses Elődnek kellett volna megóvni Ilie Ilascu jelöltségét. -"

"A szenátus működési szabályzatát vitató albizottság ülésén vita alakult ki arról, ha a parlamenti képviselők több szakbizottság tagjai lehetnek-e. Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátor úgy nyilatkozott: az RTDP képviselői elfogadták az RMDSZ azon javaslatát, hogy az emberjogi bizottság nevét kisebbségi, emberjogi és felekezeti bizottságra változtassák. A szenátorok jan. 11-én döntenek a függőben maradt kérdésekben. /Működési szabályzatát vizsgálja a szenátus. Elfogadták az RMDSZ javaslatát. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./"

"Eckstein-Kovács Péter volt kisebbségügyi miniszter, RMDSZ-szenátor jan. 12-i sajtóértekezletén a felsőház alapszabályzati albizottságának tevékenységéről, a Nastase-kormány kisebbségpolitikájáról, illetve az RMDSZ ellenzéki politizálásáról tájékoztatta az újságírókat. Elmondta: a szenátus működési szabályzatának módosítása a törvénytervezetek elfogadási procedúrájának gyorsítását, a különböző szakbizottságok súlyának növelését célozza. Az új működési szabályzat-tervezet szerint a plenáris ülésen nem lenne lehetőség módosítani a szakbizottságok által már elemzett törvénytervezeteket. Ugyanakkor valamely párt listáján bejutott szenátor nem igazolhat át egy másik tömörüléshez. Megoszlottak a vélemények arról, hogy lehet-e egy szenátor két bizottság tagja vagy sem. Eckstein szerint a pártoknak minden bizottságban kell hogy legyen képviselője. Mivel azonban a szövetségnek csupán 12 szenátora van, az állandó szakbizottságok száma pedig 14, az érdekvédelmi szervezet csak akkor képviseltetheti magát valamennyi testületben, ha egy szenátor több bizottságban is részt vehet. A kérdés egyelőre függőben maradt. - Eckstein-Kovács Péter szerint ″a Nastase-kormány kevésbé érdeklődik a kisebbségi kérdés iránt″. Azt, hogy a kisebbségi kérdéssel ezután a tájékoztatási minisztérium foglalkozik, Eckstein "szerencsétlen választásnak″ minősítette. Eckstein-Kovács Péter kijelentette: - Nem vagyunk kormányon. Szerintünk a központi államigazgatási szervekben az államtitkári tisztség az, ami politikailag már mérvadó. Mindeddig az RMDSZ-nek nincs államtitkára. Másrészt, az RMDSZ etikusnak tartja, hogy a magyarokat ne fosszák meg a képviselettől egyes helyi és központi közigazgatási intézményekben. Éppen ezért, az RMDSZ tárgyalásokat folytatott a kormánypárttal, hogy a magyarlakta területeken magyar nemzetiségűek is tisztségekhez jussanak, de nem mint RMDSZ-tagok, hanem mint a magyarok - fogalmazott Eckstein. /Kiss Olivér: Kisebbségügyi miniszter helyett egyszerű "osztályvezető″. Eckstein-Kovács Péter szerencsétlennek tartja a döntést. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./"

"A Legfelsőbb Védelmi Tanács jan. 12-én egyhangú döntéssel Radu Timoftet, az RTDP Neamti megyei szenátorát jelölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatói székébe. A kormánypárti politikusnak katonai végzettsége van, és 1990 óta aktívan részt vesz a politikai életben. 1992-1996 között a szenátus nemzetvédelmi szakbizottságának elnöke, majd a következő 4 éves mandátuma idején ugyanannak a szakbizottságnak az alelnöke maradt. Kinevezéséről a törvényhozás két házának az együttes ülésén döntenek majd, figyelembe véve azonban széles körű támogatottságát, kinevezése biztosra vehető. /Radu Timofte lesz az új SRI-igazgató. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./"

"Kereskényi Sándor, a szenátus kulturális bizottságának RMDSZ-es tagja szerint a TDRP hallgatólagos beleegyezésével és az Nagy-Románia Párt nyílt bátorításával a romániai posztkommunizmus utolsó mohikánjai mindent el fognak követni azért, hogy újra pozícióba kerülhessenek a legrangosabb kulturális intézményekben. A szenátus kulturális bizottságának jelenleg Adrian Paunescu /TDRP/ költő az elnöke, alelnöke Grigore Zanc filozófiaprofesszor, egykori Kolozs megyei prefektus. A bizottsághoz naponta érkeznek a nemzetféltő és nemzetmentő beadványok. A Román Nemzeti Televíziós Társaság szakszervezete például azzal támadta meg az intézmény elnök-vezérigazgatóját, Cristian Hadji Culea rendezőt, hogy szemléletmódja hazafiatlan, méltatlan az RTV rendeltetéséhez. Az RMDSZ szenátusi frakciójának az álláspontja egyértelmű: egyesek Culea ellen egyfajta koncepciós pert szeretnének kezdeményezni. Verestóy Attila frakcióvezető véleménye szerint a magyar kisebbség számára még a Culea-féle műsorpolitika sem volt túlságosan kedvező. Egy nyíltan diktatórikusra hangszerelt nemzeti balos fordulat az RMDSZ számára hátrányos lehetne. /Benedek Ildikó: A posztkommunisták honfoglalási kísérlete a kultúrában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 15./"

"A képviselőház plénuma jan. 16-án folytatta a helyi közigazgatási törvénytervezet szakaszonkénti vitáját. A jogszabály-tervezetet a szenátus már az előző kormány alatt elfogadta. Ez a szövegváltozat lehetővé teszi az anyanyelvhasználatot a közhivatalokban azokon a településeken, ahol valamely nemzeti közösség létszáma eléri a 20 százalékot, illetve a kétnyelvű településjelző táblák kifüggesztését. Az RTDP korábban ígéretet tett az RMDSZ vezetőinek, hogy a képviselőházi szavazás során támogatni fogják a 20 százalékos küszöböt. A képviselőház elfogadta a törvénynek azt a cikkelyét, amely 20 százalékban állapítja meg a közigazgatásban az anyanyelv használatához és a többnyelvű táblák kifüggesztéséhez szükséges küszöböt - mondotta a Szabadságnak Vekov Károly Kolozs megyei képviselő. A cikkelyt 115-en szavazták meg 48-an ellene voksoltak és 11-en tartózkodtak. /Megszavazták a 20 százalékos küszöböt Cikkelyenként araszolgat a közigazgatási törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./"

"Jan. 18-án megszavazta a helyi közigazgatási törvényt a képviselőház. A jogszabály mellett 211-en szavaztak, ellenszavazat nem volt, egy képviselő tartózkodott. A Nagy-Románia Párt frakciója nem vett részt az ülésen. Tekintettel arra, hogy a törvény képviselőházi változata különbözik a szenátusitól, egyeztetésre kerül sor a két ház között. Anghel Stanciu (NRP) képviselő kijelentette: az egyeztetés után pártja megóvja a jogszabályt az Alkotmánybíróságon. Megmaradtak a törvénynek a közigazgatásban való anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásai. Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő elmondta: a kisebbségi nyelvhasználat terén a képviselőház négy cikkelyt ugyanolyan formában fogadott el, mint a szenátus, kettőt pedig jobb formában. A képviselőházi változat szerint használható az anyanyelv ott, ahol az önkormányzati testületben egyharmados a kisebbségiek aránya. A második jobbítás az, hogy kérésre, az illető egyén anyanyelvén is tudomásra hozzák az önkormányzati testület határozatát. Markó Béla, az RMDSZ elnöke példa nélkül állónak minősítette a törvényt Romániában, s úgy fogalmazott, hogy kisebbségjogi szempontból ez a törvény- az új oktatási törvény mellett - az elmúlt év legfontosabb eredménye a nemzeti kisebbségek számára. /Áldását adta a képviselőház a helyi közigazgatási törvényre. Egyeztetni kell a két ház között. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./"

"Módosítani akarja a földtörvényt a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja. Nicolae Vacaroiu, a Szenátus elnöke nyilatkozott erről, azzal indokolva a lépést, hogy szerintük a jogszabály jelenlegi formájában alkalmazhatatlan. Szerinte kifogásolható, hogy "a határőri közbirtokosságok esetében Ausztriából és Magyarországról is érkeznek olyan személyek, akik 200-300 hektárt követelnek az ország területéből″. Hasonlóképpen nyilatkozott Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszter is. Ő az egykori állami gazdasági birtokokok privatizálási eljárását is módosítani akarja. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 26./"

"Adrian Nastase miniszterelnök kifejtette, hogy kormánya egyetértene a ″self management″-tel, tehát a magyar tagozat saját szenátussal és anyagi autonómiával rendelkezne. Szerinte az állami magyar egyetem kérdése már csak azért is összetett, mert míg a federációs országokban működnek kisebbségi egyetemek, a nemzetállamokban ezek nem honosodtak meg. /Önrendelkezést kaphat a BBTE magyar tagozata. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./"

"Febr. 5-én, a parlamenti rendes ülésszak első napján megválasztották az Állandó Bizottság tagjait. A választások eredményeképpen Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor maradt a szenátus alelnöke. Febr. 5-én a képviselőházban is megválasztották az Állandó Bizottság tagjait, eszerint Borbély László képviselő folytatja háznagyi tevékenységét a képviselőházban. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 6. - 1901. sz./"

"A képviselőház febr. 6-i döntése értelmében a következő egyetemi tanévre a felsőoktatási intézmények szenátusának oly módon kell megállapítania a fizetéses helyek számát, hogy ez a szám szakonként ne haladja meg az állami költségvetésből finanszírozott helyek 25 százalékát. Ecaterina Andronescu miniszter asszony szerint a képviselőházi döntés nem csorbítja az egyetemi autonómiát. Andronescu azt is elmondta, hogy lényegében minden egyetem szenátusa kérvényezheti a vonatkozó 25 százalék fölött létesítendő fizetéses helyek számát, és engedélyezni is fogják ezeket - természetesen csak akkor, ha a kérések megalapozottak. /Korlátozzák a fizetéses egyetemi helyek számát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./"

"Az elmúlt év októberében megválasztott RMDSZ Országos Önkormányzati Tanács Kolozsvárott, febr. 8-án tartotta első ülését. Az értekezleten részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök, Demeter János, az OÖT elnöke, Kerekes Gábor önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök és Seres Dénes szenátor is, a szenátus Közigazgatási és területrendezési bizottságának elnöke. Az egyik fő téma az országos önkormányzati konferencia előkészítése volt, melyre valószínűleg a Partiumban fog sor kerülni április végén. Seres Dénes szenátor kezdeményezésére a jelenlévő elnökségi tagok a közigazgatási törvénnyel kapcsolatban mondták el véleményüket. A jelenlévők túlnyomó többsége szerint a prefektus csak akkor függesztheti fel a polgármestert, ha az előzetes letartóztatásban van, ugyanakkor szükségesnek látták a helyi tanácsok létszámának csökkentését, emellett úgy vélekedtek, hogy az alpolgármesternek nem kell megőriznie tanácsosi tisztségét. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 8. - 1904. sz./"

"Gheorghe Funar polgármester nagyszabású tiltakozó népgyűlés szervezését kezdeményezte Kolozsváron. Febr. 8-i sajtóértekezletén elmondta: a megmozdulásra, amelyre február 17-én vagy 18-án délben kerül sor, meghívta Ion Iliescu államelnököt, Adrian Nastase kormányfőt, az RTDP elnökét, Nicolae Vacaroiut, a szenátus elnökét, Valer Dorneanut, a képviselőház elnökét is. Funar 100 ezer résztvevőre számít, és reméli, hogy "a román nyelv védelmére" összegyűlt tömeget Corneliu Vadim Tudor is megtiszteli jelenlétével. Szerinte az RMDSZ-nek azért sikerül zsarolnia a mindenkori román kormányfőt és államelnököt, mert háta mögött a Nemzetközi Valutaalap áll. A polgármester levelet intézett Ion Iliescu államelnökhöz és Adrian Nastase kormányfőhöz, amelyben arra kéri őket, hogy február 12-ig közöljék vele a népgyűlés számukra megfelelő időpontját. "Ugyanakkor arra kérjük Önöket, szólítsák fel a prefektúrákat, megyei tanácsokat és a Vatra Romaneasca Egyesületet arra, készítsék elő és biztosítsák a szállítást Kolozsvárra mindazoknak a románoknak, akik részt akarnak venni a román nyelv védelmére összehívott történelmi megmozduláson" - áll a levélben. Funar nem tart attól, hogy a népgyűlés során incidensekre kerül sor. - Nem kell félni az 1990-es marosvásárhelyi események megismétlődésére. Ezt még 1918-ban készítették elő. A románoknak nem lesz szükségük védelemre, mi itthon vagyunk és nem tartunk semmitől - mondta Funar. /Kiss Olivér: Kisebbségellenes nagygyűlésre készül a polgármester. Számít a kormányfő és az államelnök részvételére is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./"

"Febr. 10-én Marosvásárhelyen, a rádió székhelyén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Márton Árpád képviselő, a képviselőház kulturális bizottságának titkára, Kelemen Hunor képviselő, bizottsági tag, Kereskényi Sándor szenátor, a szenátus kulturális bizottságának tagja, Boros Zoltán, a rádió vezetőtanácsának tagja, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja, Andrei Dimitriu, a Román Rádiótársaság vezérigazgatója, Gheorghe Verman, a területi rádióstúdiók igazgatója, a kolozsvári és a temesvári területi rádiók igazgatói, munkatársai valamint rádiós, illetve médiaszakemberek tanácskozást tartottak többek között a közszolgálati rádiózás korszerűsítéséről. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, hogy az RMDSZ programjának megfelelően azt szeretnék elérni, hogy a meglévő közszolgálati rádiók magyar adásának időtartama megnövekedjen és elérjék azt, hogy 24 órát folyamatosan sugározzanak. Egyelőre az lenne megvalósítható, hogy a marosvásárhelyi, a kolozsvári, illetve a temesvári adók egy frekvencián, úgy szórják a műsort, hogy az Erdély bármely területén hallható legyen. Ahhoz, hogy Erdélyben minőségi vétel legyen, átjátszóállomásokat, erősítőket kell felszerelni, ami sok pénzbe kerül. A rádiótársaság nem hátrál meg az anyagi áldozatoktól. A megbeszélésre Borbély Melindának a marosvásárhelyi rádió aligazgatói tisztségébe való beiktatása után került sor. /Megbeszélés a rádiós szakemberekkel. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./"

"Febr. 12-én Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke bejelentette, hogy pártja egyszerű indítványt nyújtott be a szenátusban, 36 nagy-romániás szenátor aláírásával. A párt a helyi közigazgatási törvénytervezet visszavonását szeretné elérni. Tudor szerint a törvénytervezet "alkotmány- és nemzetellenes", mivel a román nyelv mellett hivatalossá teszi a magyar nyelv használatát is. Hozzátette: Románia aláírta ugyan az Európai Regionális Nyelvek Chartáját, a parlament viszont még nem ratifikálta ezt. Vadim bejelentette: amennyiben a törvényt nem vonják vissza és Ion Iliescu államfő kihirdeti azt, aláírásgyűjtésbe kezdenek az államfő leváltására. /Egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Nagy-Románia Párt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./"

"A szenátus jogi bizottsága módosította a bérlők védelméről szóló 1999/40-es sürgősségi kormányrendeletet. Eszerint azok a személyek, akiknek az államtól bérelt ingatlanuk visszakerült a jogos tulajdonoshoz, a visszaszolgáltatástól számítva öt évig maradhatnak a lakásban. A sürgősségi kormányrendelet eredeti formájában ezt az időintervallumot 3 évre határozta meg. /Módosítják a bérlők védelméről szóló sürgősségi kormányrendeletet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14/"

"Febr. 15-én kinevezték a helyi közigazgatási törvényt egyeztető bizottság képviselőházi tagjait is. A bizottságban az RMDSZ-t Ráduly Róbert képviseli. A szenátus már febr. 12-én kinevezte tagjait. Az RMDSZ-t Seres Dénes Szilágy megyei szenátor képviseli. /Megalakult az önkormányzati törvényt egyeztető bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./"

"Adrian Nastase kormányfő részt vehet az NRP által benyújtott bizalmatlansági indítvány szenátusi vitáján, hogy személyesen hozza a testület tudomására: egyes parlamenti képviselők próbálják meggátolni a közigazgatási törvény elfogadását - jelentette ki Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. A miniszter rámutatott: azok a személyek, akik nem ismerik a román nyelvet, fordítót igényelhetnek, ami Cozmanca szerint nem jelenti az alkotmány megsértését, illetve a román nyelv mellett újabb hivatalos nyelv bevezetését. Cozmanca emlékeztetett, hogy Funar korábban szervezett már hasonló "infantilis" megmozdulást: amikor aláírták a román-magyar alapszerződést, Kolozsváron jelképesen "végigsétáltatott" egy koporsót. A miniszter hozzáfűzte: a polgármester akciója a törvényesség határát súrolja, akárcsak az engedély nélkül elhelyezett "sárga táblák" felszerelése a városban. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"

"A törvényhozásban bizonyos jogok megadásánál kétféle mércével mérnek. Egy tavaly augusztusban hozott sürgősségi kormányrendelet kimondja, hogy minden hónapban 700 ezer lejnyi támogatást nyújt az állam a különböző, jövedelem nélküli vagy kevés bevétellel rendelkező felekezetek mintegy 17 ezer alkalmazottjának. Ez elismerést érdemlő döntés. Azonban még a múlt évben az új kormány egy újabb rendelettel 250 világi személynek a havi minimálbérnek megfelelő egyszeri támogatást, vagyis fejenként 1,4 millió lejt ítélt meg. Azonban ezt csak a román ortodox egyház alkalmazottai kapják, és éppen a Hargita és Kovászna megyeiek! A kormánypárt közpénzből jutalmazza az "államegyház" székelyföldi terjeszkedését. "Az pedig egyenesen vérlázító, hogy az RMDSZ képviselőinek, szenátorainak döntő többsége szavazatával szentesítette a rendeletet!" - írta Román Győző. Puskás Bálint Zoltán, a szenátus alelnöke a törvénytervezet felsőházi vitájakor elmondotta ugyan, hogy reméli, ha más szegény felekezeteket kell majd megsegíteni, akkor majd a román honatyák ugyanúgy járnak el, mint a magyarok tették most - amit egy nagy-romániás képviselő nagy huncutul meg is köszönt -, de nem azzal folytatta, hogy az előző rendeletben szereplő 17 ezer embert is meg kellene jutalmazni. "Paktumszag terjeng a levegőben. Valahol valakik megint egyezkedtek egy kicsit a hatalmon lévőkkel. Ezért kellett ezt a nemszeretem kormányrendeletet megszavazni." /Román Győző: Paktum és harangszó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 20./"

"Febr. 20-i ülésén a szenátus alkotmányellenesnek minősítette és elvetette azt az egyszerű bizalmatlansági indítványt, amelyet a Nagy-Románia Párt nyújtott be a készülő közigazgatási törvény ügyében. A szavazáskor a NRP elhagyta a termet. Az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt mellett a Romániai Társadalmi Demokrácia Párt és a Demokrata Párt szenátorai is úgy vélték, az indítvány alkotmányellenes, jóllehet Petre Roman DP-elnök előző nap úgy nyilatkozott: nem lenne szabad elvetni az indítványt csak azért, mert valakiknek alkotmányossági aggályai vannak vele szemben. Az RTDP két szenátora, Adrian Paunescu és George Pruteanu a helyi közigazgatási törvény ellen, az indítvány mellett foglaltak állást. Ennek ellenére mindketten az NRP-kezdeményezés alkotmányellenességére szavaztak. Corneliu Vadim Tudor szenátor, az NRP elnöke a vitában leszögezte, hogy pártja indítványa valójában nem a kormány, hanem az RMDSZ ellen irányult. Tudor szerint az RMDSZ "törvénytelen, nemzet- és Európa-ellenes" szervezet, amely képes volt rávenni a kormánypártot "a magyar irredentizmussal szembeni kapitulációra". A sajtóértekezleten Tudor kijelentette: jóllehet a szenátus alkotmányellenesnek minősítette az indítványt, az NRP elérte célját, mert a szenátus mégis tárgyalta a kezdeményezést. A szenátusi vitában felszólalt Adrian Nastase kormányfő is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a készülő közigazgatási törvény összhangban áll az ország alkotmányával és megfelel a Románia által ratifikált nemzetközi megállapodásoknak. /Alkotmányellenes az NRP indítványa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/"

"Emil Boc kolozsvári PD-képviselő szerint nincs szükség egy önálló magyar állami egyetemre, a BBTE 17 fakultásán 16 magyar szak működik.Szilágyi Zsolt és Kónya-Hamar Sándor képviselők kifejezték reményüket, hogy a PD nem vette át a PRM retorikát, utalván arra, hogy Emil Boc képviselő negatívan nyilatkozott a helyi közigazgatási törvényről is és a BBTE szenátusa tagjainak kijelentette, hogy a kolozsvári magyar állami egyetem létrehozásával a PDSR "kifizeti" az RMDSZ parlamenti támogatását, tudósítottak a román lapok. /RMDSZ Sajtószemle, febr. 21. - 34. sz./"

"Seres Dénes, a szenátus közigazgatási bizottságának elnöke elmondta, hogy a képviselőház csak idén januárban szavazta meg a helyi autonómia törvényét. A két házbeli szöveg között különbségek vannak, ezeket egyeztetni kell. A magyarságot érintő cikkelyek többsége ugyanolyan mindkét házbeli változat esetében, ezeket tehát nem kell megtárgyalni, elfogadottak. A 20 százalékos arányt például, hogy a nemzetiségek használhatják anyanyelvüket, nem kell újratárgyalni. Február végén már megszülethetne a törvény, de valószínűleg ezt a jogszabályt is alkotmánybíróság elé viszi a Nagy Románia Párt, ezzel tovább húzódik az érvénybe lépésének az ideje. Adrian Nastase kormányfő az Európa Tanácsban azt mondta, hogy ez a törvény már érvényben van. Ezért majd mindent megtesznek, hogy mihamarabb alkalmazhassák a kész jogszabályt. /Magyar Balázs: Seres Dénes, a szenátus közigazgatási bizottságának elnöke elmondja: Milyen lesz az autonómiatörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./"

"Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár febr. 20-án az RMDSZ vezetőivel tartott megbeszélést, febr. 21-én pedig Mircea Geoana külügyminiszterrel, Hildegard Puwak európai integrációs miniszterrel, valamint Vasile Puscas EU-főtárgyalóval is találkozott. A politikusok foglalkoztak a Romániában működő magyar diplomáciai képviseletek tervezett bővítésével is. Német Zsolt leszögezte: Magyarország nem vezet be vízumkényszert a szomszédos országokkal szemben, amíg tagja nem lesz az EU-nak. "Látogatásomnak az a célja, hogy az új román vezetéssel a magyar kormány felvegye a politikai kapcsolatot is." - jelentette ki. Elmondta: a magas szintű magyar-román tárgyalások előtt a magyar kormány rendszeresen kikéri az RMDSZ véleményét. "Az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélés is azt a célt szolgálta, hogy az RMDSZ helyzetértékelése alapján tudjunk tárgyalni a román partnerekkel" - mutatott rá. Az RMDSZ-vezetőkkel sorra került találkozón a magyar nyelvű felsőoktatás, a magyar nyelvű állami egyetem, a közösségi és egyházi ingatlanok kérdése is felmerült. "Úgy látom, hogy az RMDSZ és a román kormánypárt közötti megállapodás alapján van lehetőség a továbblépésre. A magyar kormány mindenképpen biztató kezdetnek ítéli a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát szabályozó új közigazgatási törvénnyel kapcsolatos szenátusi és képviselőházi álláspontokat. Bízunk abban, hogy az egyeztetés folyamatát már nem zavarja meg semmi, s ez a jogszabály elfogadásra kerül Romániában" - szögezte le. A magyar államtitkárt Mircea Geoana külügyminiszter is fogadta. Az egyórás tárgyaláson Geoana abban fogalmazta meg a legfontosabb változást az új román kormány politikájában, hogy amit vállalnak, azt teljesítik is. A román fél hangsúlyozottan kérte Magyarország támogatását Románia NATO- és EU-csatlakozása ügyében. Németh Zsolt vázolta azokat az indokokat, amelyek alapján Magyarország konzuli hálózatot kíván kiépíteni Romániában. (A magyar kormány nemcsak Csíkszeredában, hanem a Bánátban és a Partiumban is szükségét látja ilyen kirendeltségek létrehozásának.) /Előlegezett bizalom a román kormánynak. Németh Zsolt a román külügyi, és EU-integrációs tárcák vezetőivel tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár). febr. 22./"

"Adrian Paunescu RTDP-s szenátor törvénykezdeményezést nyújtott be a szenátus állandó bürójához, amelyben azt javasolta, hogy az oktatási intézményekbe vezessék be a himnusz naponta történő eléneklését. Paunescu javaslatát az RMDSZ, az RTDP és az NRP képviselői is aláírták. Puskás Bálint szenátor elmondta: Paunesu indítványa a román himnusz és zászló használatát szabályozó törvény módosítására vonatkozik. Az RMDSZ részéről a kezdeményezést Kelemen Hunor képviselő és Kereskényi Sándor szenátor írta alá. Kelemen Hunor az indítványnak csak az első részével ért egyet, amely szerint a himnusznak csak az első három szakaszát kell elénekelni, ez az előző jogszabályhoz képest pozitív döntést jelent. /Kötelező lesz a himnusz eléneklése? = Szabadság (Kolozsvár). febr. 22./"