A képviselőház és a szenátus egyeztető bizottsága okt. 24-én befejezte az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet vitáját. Seres Dénes szenátor kifejtette: az RMDSZ továbbra is ragaszkodott eredeti elképzeléséhez, hogy azokat az ingatlanokat is, amelyekben közintézmények működnek természetben szolgáltassák vissza jogos tulajdonosaiknak azzal a kitétellel, hogy meghatározott esetekben nem változhat az ingatlan rendeltetése. A bizottság végül úgy döntött, hogy azokat az ingatlanokat, amelyekben az állami költségvetésből működtetett szociális, kulturális és más intézmények találhatóak, illetve politikai pártok és diplomáciai testületek székházai, nem szolgáltatják vissza természetben: ezekért az ingatlanokért a volt tulajdonosok kárpótlást igényelhetnek. Azokat az ingatlanokat, amelyekben szakszervezetek és civil szervezetek székházai működnek, természetben visszajuttatják a volt tulajdonosoknak. Az RMDSZ a szakasz ellen szavazott, egy parasztpárti képviselő tartózkodott, a testület többi tagjai egyöntetűen elfogadták a szakaszt. Hasonló vita volt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdésében is. A 8-as szakasz úgy rendelkezik, hogy ezt külön törvény szabályozza, ugyanakkor azt is előírja, hogy ezeket az ingatlanokat nem szabad elidegeníteni és az épületek rendeltetését megváltoztatni. Seres Dénes elmondta: az RMDSZ a szenátusi vitán azért nem szavazott a törvénytervezet ellen, és döntött a tartózkodás mellett, mivel a törvénytervezet jelentősen érinti a magyar közösséget is. Bár nem sikerült az eredeti elképzelésekből mindent elérni, lehetőség nyílik arra, hogy sok magyar ember kárpótlásban részesüljön. A bizottság jelentését a parlament két háza elé terjeszti. /Véget ért az egyeztetés ingatlanügyben. Az RMDSZ kérését visszautasították. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

"Okt. 25-én Kolozsváron találkoztak az RMDSZ és az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői. Az RMDSZ és az erdélyi magyar egyházak között minél szorosabb együttműködést kell kialakítani a következő időszakban - állapodtak meg a megbeszélésen. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila szenátusi frakció-vezető, Kelemen Attila képviselőházi frakció-vezető, Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár, a SZET elnöke, Szép Gyula oktatás- és vallásügyi ügyvezető alelnök, valamint Tőkés Elek, a Vallásügyi Államtitkárság igazgatója képviselte. Az egyházfők részéről a találkozón jelen volt Jakubinyi György erdélyi római katolikus érsek, Tamás József segédpüspök, Potyó Ferenc általános helynök, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, Csiha Kálmán, az erdélyi református egyházkerület püspöke, Mózes Árpád evangélikus püspök, Kiss Béla evangélikus főjegyző, valamint Mikó Lőrinc unitárius püspökségi tanácsos, a testület titkára. Egyetértettek abban, hogy a jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok azonnali visszaszolgáltatása, szerzése érdekében mindent meg kell tenni. Az RMDSZ vezetői ismertették a nemrégiben elfogadott törvényt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy az egyházak visszakérhetik a tőlük jogtalanul elvett ingóságokat, kegytárgyakat, levéltári anyagokat. Ennek érdekében haladéktalanul be kell indítani a visszaigénylési folyamatot. RMDSZ az elkövetkezőkben is mindent megtesz a felekezeti iskolákért és általában az egyházi oktatásért. Az egyházak vezetői elégtétellel nyugtázták azt, hogy a szövetség választási programjának egyházpolitikai fejezetébe belefoglalták más fontos célkitűzések mellett ezeket a törekvéseket is. Az egyházak ugyanakkor továbbra is támogatják azt, hogy az erdélyi magyarság továbbra is erős politikai képviseletet küldjön a parlamentbe. A találkozón az RMDSZ vezetői egyetértettek azzal a javaslattal, hogy a novemberi választásokat követően az erdélyi magyar történelmi egyházak és a román állam között egyezséget kell létrehozni az eddig megoldatlan problémák rendezésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 26. - 1834. sz./ Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök elmondta, az egyházak ígéretet tettek arra: magukévá teszik az RMDSZ programját, és támogatják a szövetség államfő-jelöltjét. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kifejtette: "a Szövetség biztosított arról, hogy következetesen kiáll az egyházi ügyek mellett. Mi ennél többet nem is kívánhatunk." Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár elismerte, javarészt jogosnak tekinthető az egyházi bírálat. Tőkés László református püspök levélben fogalmazta meg bírálatait. "A levélben foglaltak semmivel sem különböztek azoktól a kijelentésektől és vádaktól, amelyeket a püspök úr az elmúlt két-három évben rendszeresen megfogalmaz írásban vagy szóban" - nyilatkozta a levélről Kelemen Hunor. Az államtitkár szerint az RMDSZ a jövőben a jobb információáramlás által szeretné javítani az egyházakkal fenntartott kapcsolatait. /Egyházfőkkel tárgyaltak az RMDSZ vezetői. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./ Tőkés László püspök nem vett részt a megbeszélésen, jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, ám három személyt küldött a találkozóra. Az ülés kezdetén ismertették Tőkés László püspöknek a tanácskozás résztvevőihez intézett levelét, amelyben komoly bírálatokat fogalmazott meg. Markó Béla kifejezésre juttatta, hogy nem ért egyet a megfogalmazott vádakkal. - Markó Béla kifejtette: elsődleges fontosságot jelent az egyházi javak, ingatlanok és ingóságok azonnali visszaszolgáltatása. /Papp Annamária: Az egyházak gondjai az RMDSZ programjában. Tőkés László bírálja a szervezet politikáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

Puskás Bálint Zoltán, Kovászna megye szenátora visszatekintett politikusi pályájára. Az 1990-es Nemzeti Megmentési Front titkára lett. A marosvásárhelyi események miatti csalódásában visszavonult, azután rájött: jobb, ha az ember az akaratát nyíltan próbálja révbe vinni. Kovászna megyei tanácsos volt 1992-től. 94-től a megyei RMDSZ elnöke lett, 95-ben megválasztották az SZKT alelnökének, és 96-ban szenátori mandátumot szerzett Kovászna megyében. 1998-ban a szenátus titkárának választották az RMDSZ-frakció javaslatára, és azóta is betölti e funkciót. - Nem nevezné kudarcnak az elmúlt négy évet. Pozitívnak tartja a tanügyi törvény megváltoztatását. Nem sikerült elérni a közigazgatási törvény megszavazását a képviselőházban. Meg kellett tanulni minden RMDSZ politikusnak a balkáni politikához viszonyulást. Az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának a halogatása nagy kudarc. A koalíció nem működött megfelelően. - Puskás Zoltánnak a nyugdíjtörvénynél 37 javaslata volt, amiből 36-ot elfogadtak. /Éltes Enikő: Beszélgetés Puskás Bálint Zoltán, Kovászna megyei szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

"Okt. 31-én benyújtotta lemondását Mircea Chelaru hadtesttábornok, a hadsereg vezérkari főnöke. A lemondást Emil Constantinescu államfő elfogadta, és Chelaru utódává a szárazföldi erők eddigi vezérkari főnökét, Mihai Popescu hadtesttábornokot nevezte ki, egyúttal hadseregtábornokká léptette elő. Chelaru lemondása időben gyakorlatilag egybeesett azzal, hogy Bukarestben megalakult a Romániai Katonák Nemzeti Szövetsége. A szövetség létrehozását a hadsereg, a belügyminisztérium, a titkosszolgálatok és a nemzetbiztonság kérdéseivel foglalkozó szervezetek 28 aktív, illetve nyugállományú tábornoka kezdeményezte. Az alapítók között volt Mircea Chelaru tábornok is. A Romániai Katonák Nemzeti Szövetsége többek között a társadalom és a nemzet elleni támadások megelőzését tűzte ki céljaként. A katonák "nem nézhetik tétlenül a nemzeti értékek megalázását" - hangsúlyozta a szövetség alapító okirata. Mircea Chelaru tábornok a bolgár hadsereg vezérkari főnökével tartott találkozó után nyilatkozott a sajtónak arról, hogy maffia típusú szervezetek fenyegetik Románia védelmi képességét, ezért a hadseregnek speciális alakulatokat kell létrehoznia ennek elhárítására. Chelaru kijelentette: egyre többet beszélnek "az autonomizálásról és helyi kormányzatokról Dobrudzsában és Olténia déli részén, ahol állítólag már egy enklávé létrehozását is emlegetik". Hozzátette, hogy erről szó volt az ország legfelsőbb védelmi tanácsában, Chelaru beszélt róluk az államfővel és a védelmi miniszterrel. - Az államfői hivatal közleményében tagadta, hogy a román állam egységét és biztonságát veszély fenyegetné, és cáfolta azt is, hogy az ország legfelsőbb védelmi tanácsa az idén foglalkozott volna a nem szokásos típusú fenyegetésekkel, illetve az enklávék létrehozására, valamint a román állam tekintélyének lejáratására irányuló törekvésekkel. /Lemondott a hadsereg vezérkari főnöke. Chelaru Románia külső fenyegetettségével rémítgetett. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./ Mircea Chelaru hadtesttábornok az 1990-es marosvásárhelyi események idején főszerepet vállalt az összetűzésekben. Közvetlenül azután az új hírszerző szolgálat megalakításával bízták meg, ő hozta létre az úgynevezett antiirredenta csoportot, aminek feladata a magyarveszélyre való figyelmeztetés, az ország föderalizálása elleni védelem. 1990 végétől 1993-ig Jordániában katonai attasé volt. Visszatérése után végigjárt több katonai rendfokozatot, míg Victor Babiuc leváltását követően, idén vezérkari főnökké nevezték ki. Az esemény hátteréről Rákóczi Lajos képviselőt, az alsóház védelmi bizottságának RMDSZ-es tagja adott tájékoztatást. Amikor kinevezték vezérkari főnöknek, a képviselőház védelmi bizottsága meghallgatta Chelaru tábornokot, aki már akkor is keményen nyilatkozott a politikusok ellen, az RMDSZ-ről pedig egyszerűen elmondta: nincs keresnivalója a román politikai életben. Rákóczi Lajos ekkor tiltakozott, majd elhagyta a termet. Chelaru állította: a katonaságnak át kell alakítania a parlamentet úgy, hogy a szenátus katonatisztekből és papi méltóságokból álljon, a képviselőház pedig választott képviselőkből. Ez sokkolta a bizottság egyes tagjait, de voltak az ellenzék soraiból olyanok, akik támogatták elképzeléseit. - Chelar Sepsiszentgyörgyön járt, ahol helytelenítette, hogy Hargitában és Kovásznában a helyi tanácsok, úgymond, megakadályozzák a tiszti lakások, illetve csendőrlaktanyák és más védelmi objektumok létesítését. Ennek kapcsán mondta el, hogy információi vannak, miszerint Olténia déli részén és Dobrudzsában enklávék létesítése képzelhető el. - Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a Romániai Katonák Nemzeti Szövetsége megnyitó ülésére hivatalos volt Mircea Chelaru és Sorin Frunzaverde védelmi miniszter is. Mindketten bejelentették részvételüket, de mégsem mentek el. Ezen az alakuló ülésen aktív tisztek is megjelentek. Iliescu pártja,az RTDP benne van ebben a szerveződésben, ezt mutatja, hogy megjelent Adrian Constantin nyugalmazott, a képviselőház ipari bizottságának szakértője. /Salamon Márton László: Az RTDP áll a katonatisztek politikai szervezkedése mögött. Interjú Rákóczi Lajos képviselővel, a védelmi bizottság tagjával. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./"

Teljes képviselőjelölti listát nyújtott be a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt Zilahon, a 33. választókerületben. A 6 jelölt közül mindössze ketten szilágyságiak: Váradi Tibor szilágycsehi almérnök, akit korábban kizártak az RMDSZ megyei küldöttei tanácsából, mert a helyhatósági választásokon a szövetség ellen kampányolt. Ugyanoda valósi a másik jelölt is, Vári József technikus. Első helyen viszont Rith Stefan nagykárolyi vállalkozó szerepel, őt Iarto Stefan a Macrohard igazgatója követi. Listára került még Merk Luiza Tünde mérnök (Nagykároly), Böszörményi Albert kismajtényi mérnök. A felsőházi jelöltek: Vincze Maria közgazdász Nagykárolyból és Dohi-Trepszker Gheza-Gavril Szatmárnémetiből. A szilágyságiak eddig nem is tudták, hogy az Iliescuék zsebpártjának tartott csoportosulásnak helyi filiáléja lenne Zilahon vagy a megyében. A hírt megdöbbenve vette tudomásul a helyi média: hat személy lak- és munkahelye a szomszédos megyében van, Szilágyban nem is ismerik őket. /(Fejér László): Szabaddemokrata jelöltállítás a Szilágyságban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

"A képviselőház nov. 7-én megvitatja az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetről készült egyeztető bizottsági jelentést. Székely Ervin képviselő hangsúlyozta: az ingatlantörvény nem felel meg az RMDSZ elvárásainak, de egyik napról a másikra nem lehet jobb törvényt elfogadni. A semminél ez is több, hiszen a jogszabály értelmében a volt tulajdonosoknak körülbelül 80-90 százaléka kapná vissza ingatlanát, illetve részesülne kárpótlásban. Az RMDSZ képviselőházi frakciója a törvény "mellett" fog szavazni, Székely szerint a tartózkodás egyenlő az "ellene" szavazással. Az RMDSZ a szenátusban a szavazáskor tartózkodott. Kelemen Attila RMDSZ-frakcióvezető szerint ez nem ellentmondás, hanem törvényhozási technika. /Napirenden az ingatlantörvény a képviselőházban. Az RMDSZ megszavazza a jogszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"

Az ellenzéki Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) semmi kifogása nem lenne az ellen, hogy választási győzelme esetén kormánykoalícióra lépjen a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel - jelentette ki Ion Iliescu, a párt elnöke. Az RMDSZ egyik alapfeltételét, a magyar nyelvű állami egyetem létrehozását illetően Iliescu azt hangsúlyozta az MTI-nek: a lényeg az, hogy a romániai magyar fiatalok anyanyelvükön is tanulhassanak. Véleménye szerint ez a jelenleg meglévő keretek között is lehetséges. Kijelentette: ha a romániai magyar fiatalok az oktatás minden szintjén csak magyarul tanulnak, nem fogják kellő mértékben ismerni a román nyelvet ahhoz, hogy sikerrel tudjanak munkába állni, beilleszkedjenek a társadalomba. "Ha valaki Magyarország számára akar tanulni, akkor jobb, ha azt Budapesten teszi" - szögezte le. Szerinte Románia akár leckét is adhatna Magyarországnak, mivel a magyarországi nemzeti kisebbségeknek a Romániában élő nemzeti kisebbségektől eltérően nem biztosítják a parlamenti képviselet lehetőségét, és a Magyarországon élő román nemzetiségűek távolról sem tanulhatnak olyan mértékben anyanyelvükön, mint a romániai magyarok. A Mediafax román hírügynökség kiemelte, hogy Iliescu nem támogatja "az oktatásban is megnyilvánuló szegregációt". Iliescu leszögezte, hogy a koalíciós tárgyalásokon alakulata nem fogja elfogadni, ha az esetleges partner saját programját akarja rájuk kényszeríteni. /Sz. Ö.: Iliescu az RMDSZ-RTDP koalícióról. Magyarul tanulni inkább csak Budapesten?! = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 8./ Iliescu kijelentette: Arra is lehet megoldást találni, hogy a BBTE szenátusában a magyarok kisebbségben vannak. Elképzelése szerint ilyen megoldás lehetne az, hogy az egyetem szenátusa két egyenjogú, egy magyar és egy román kamarából állna. Az is megoldási lehetőséget kínálhatna, hogy az egyetem rektori tisztét, egymást felváltva, román és magyar nemzetiségű professzorok töltsék be. /Iliescu: Két egyenjogú - egy román és egy magyar - kamarát a BBTE szenátusában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Ion Iliescu kijelentette: arra, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusában a magyarok kisebbségben vannak, az lehetne a megoldás, hogy az egyetem szenátusa két egyenjogú, egy magyar és egy román kamarából álljon. Dr. Kása Zoltán rektor-helyettes ezzel kapcsolatban leszögezte: az egyetem tavasszal elfogadta a chartát, amely nem tartalmaz ilyen kitételeket. Ahhoz, hogy ezt a szenátus módosítsa, újra kellene tárgyalni a chartát, amihez minisztériumi utasításra lenne szükség. Amennyiben megvalósulna, hogy külön magyar karok létesüljenek /ezt javasolták, de az egyetem szenátusa nem fogadta el/, akkor a magyar oktatást érintő kérdésekben ők dönthetnénk, és ez mindenképpen pozitív döntés lenne. Jelenleg a szenátus leszavazhatja a magyar javaslatokat, ahogyan ez megtörtént több ízben. - Ion Iliescu azon javaslata, hogy az egyetem rektori tisztét - egymást felváltva - román és magyar nemzetiségű professzorok töltsék be, nem reális: A BBTE jelenlegi szabályzata szerint a rektorjelölt pályázik, és a szenátus megszavazza, vagy elutasítja. /Kása: Iliescu kijelentései megalapozatlanok. A karok bevételei szerint fizetik a BBTE tanárait. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Nov. 14-én a szenátus elfogadta a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) által előterjesztett egyszerű bizalmatlansági indítványt, amelyben az Állami Vagyonalap (ÁVA) tevékenységének felfüggesztését kérte. Az RMDSZ szenátorai az indítvány ellen voksoltak. Az RTDP, többek között, azt rótta fel az ÁVA vezetőségének, hogy az nem volt eléggé nyitott, elherdálta a nemzet vagyonát, a pénzalapokat nem a nemzetgazdaság fejlesztésére fordította. Az egyszerű bizalmatlansági indítvány előterjesztéséhez 25 aláírás szükséges. Az RTDP javaslatát támogató listát közel negyven szenátor írta alá, elsősorban az RTDP, a Román Nemzeti Egységpárt és néhány független szenátor. Radu Sarbu, az ÁVA elnöke az RTDP indítványának elutasítására szólította fel a szenátus plénumát. Kifejtette: a magánosítási folyamat leállítására egyetlen kelet-európai országban sem került sor. Sarbu szerint amennyiben felfüggesztik az ÁVA tevékenységét, ennek negatív jelzésértéke lesz a befektetők számára, kompromittálja a Világbankkal kötött egyezségeket, ellehetetleníti a folyamatban lévő 162 vállalat privatizálását, valamint figyelmen kívül hagyja a nemzetközi intézmények elvárásait. /Elfogadták a bizalmatlansági indítványt. A szenátus felfüggesztette az ÁVA tevékenységét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

Egy évtizeddel a változások után sem sikerült megoldani az anyanyelvű oktatás kérdését a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián. A magyar tanárok, az RMDSZ számos alkalommal kérte az intézmény vezetőségét és az Oktatási Minisztériumot, hogy engedélyezze a magyar nyelvű képzés újraindítását a zeneakadémián, eredménytelenül. Áprilistól új vezetősége van az akadémiának: Aurel Marc a rektor. A Szabadság munkatársa a rektort, Angi István professzort, zeneesztétát és Kötő József oktatási államtitkárt kérdezte a Gheorghe Dima Zeneakadémia magyar nyelvű oktatásáról. Aurel Marc rektor szerint nem jogos a kérés. Az első évesek között sok a magyar nemzetiségű. Szerinte a zenében nincsenek nyelvi különbségek, a zene nyelve mindenki számára érthető, továbbá a magyar nyelvű oktatás esetén a magyar diákok lehetőségei szűkülnének. Kötő József hangsúlyozta, hogy a zenekultúra ugyanolyan része az anyanyelvnek és az identitást megőrző kultúrának, mint maga a nyelv Kidolgozták az anyanyelvi képzés tervét. Kötő államtitkári minőségében lejött Kolozsvárra, és részt vett a szenátusi ülésen, amelynek a témája az anyanyelvi képzés volt. Az intézmény akkori rektora és szenátusa azonban elutasították a kérést. - Kolozsvári látogatása alkalmával Max van der Stoel EBESZ-főbiztossal is tárgyalásokat folytattak. Kötő újra kezdeményezni fogja az anyanyelvi képzést. Angi István leszögezte: a zene anyanyelven történő oktatása nemcsak jog, hanem kötelesség is. - Az akadémián korábban is létezett magyar csoport. Ez az ötvenes években alakult meg, és egészen a nyolcvanas évek elejéig működött. Az elmúlt évek során több alkalommal is kérték a magyar csoport visszaállítását. Rengeteg próbálkozás volt, de kemény ellenállásba ütköztek. - A Nagyváradon létrehozott Partiumi Keresztény Egyetemen jelenleg egy magyar zenetanárképző csoport is működik. Idén végez az első generáció, mintegy tizenöt személy. Ez sem működik azonban zökkenőmentesen. Az intézet akkreditálásakor csak az egyházzenei fakultás címet hagyták jóvá, eredetileg mi zenetanári-egyházzeneit kértünk. A Tanügyminisztérium megígérte az intézmény vezetőségének, hogy a kérdést rendezni fogják. /Papp Annamária: Megoldásra vár az anyanyelvű oktatás kérdése a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián. A 80-as évekig működött magyar csoport az akadémián. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

A lap a választás előtt bemutatta Hargita megye RMDSZ-jelöltjeit. Verestóy Attila /sz. 1954. márc. 1., Székelyudvarhely/ 1978-ban szerzett vegyészmérnöki diplomát a bukaresti műegyetemen, majd 1999-ben megszerezte a vegyészeti és környezetvédelmi tudományok doktora címet. 1980-83 között a bukaresti műegyetemen tanársegéd, majd tudományos kutató a bukaresti Szervetlen Vegyipari Kutatóintézetben. 1989 decemberében az országos RMDSZ alapító tagja. 1990 januárjában a Nemzeti Megmentési Front tanácsosa, Király Károly szakértői irodájának tagja. 1990 februárjától májusáig az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács tagja, kisebbségi bizottságának elnöke. 1990-től Hargita megyei RMDSZ-szenátor, a szenátus RMDSZ-frakciójának elnöke, 1997-től az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke. Verestóy kijelentette, hogy politikai tevékenysége az RMDSZ programjának megvalósítását szolgálta. A parlamenti küzdelem minden tisztességes eszközét felhasználta a romániai magyarság érdekeinek szolgálatában. Szükség van a nemzetállami koncepció lebontására és a szubszidiaritás elve alapján az önkormányzatiságra. "Nincs olyan területe a törvénykezésnek, amely jelenleg teljes mértékben kielégítené a romániai magyarság igényeit. Csak a felsorolás kedvéért: az európai jogrendbe illeszthető autonómiai formák jogszabályban rögzítése, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatása jogos tulajdonosainak, az állami magyar egyetem kérdésének megnyugtató rendezése, az elkobzott egyházi vagyonok visszaszolgáltatása." Verestóy "harcos típusú reálpolitikusnak" mondta magát. Antal István /sz. Alsórákos, 1948/ a brassói műegyetemen diplomázott. 1972-től Székelyudvarhelyen él. 1990. február 15-én az udvarhelyszéki RMDSZ-fórum egyik szervezője volt. 1992-től parlamenti képviselő, az ipari és szolgáltatási szakbizottság tagja. Az Emberért, a holnapunkért Alapítvány kuratóriumi tagja, az Agyagfalva 1848 és az alsórákosi Bethlen-kastély Alapítvány elnöke. Ő volt az ipari parkokra vonatkozó jogszabály kezdeményezője, melyet már elfogadott mindkét ház. A jövőre nézve fontosnak tartja a helyi autonómiára vonatkozó törvény megszavazását, a nyugdíjtörvény módosítását, a helyi önkormányzatoknak kellene alárendelni a rendőrséget, égető kérdés az államosított egyházi javak és ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése. Egy új szövetkezeti törvény elfogadását is szorgalmazza. A tervezet a nyugat-európai szövetkezeti törvények mintájára készült. - Támogatni kell a fiatalokat, akik itthon szeretnének maradni. Asztalos Ferenc /sz. 1945/ Kolozsváron, a filozófia szakon szerzett oklevelet. 1990-1992 között szaktanfelügyelő volt, majd 1992-ben parlamenti képviselővé választották. A képviselőház oktatási, kutatási, ifjúsági és sportbizottságának alelnöke, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) oktatási bizottságának elnöke. Az Erdélyi Iskola Alapítvány kuratóriumának tagja, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) oktatási szakértői bizottságának tagja. Az RMDSZ Székelyudvarhely városi és udvarhelyszéki szervezetének alelnöke. A képviselőházban mindeddig az oktatási szakbizottságban tevékenykedett, a jövőben is ezt folytatná. Nem sikerült változtatni azon, hogy a románok történelme, illetve a Románia földrajza tantárgyakat a VII., VIII., illetve a XII. osztályokban román nyelven kell tanulni. - Tény is, hogy a törvény nem mondja ki félreértelmezhetetlenül az önálló állami magyar egyetemhez való jogot. Törvénymódosítás szükséges. /Választás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

"A Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottság nov. 22-én nyilvánosságra hozza azoknak a parlamenti és elnökválasztáson induló jelölteknek a névsorát, akikre rábizonyosodott, hogy a múltban kapcsolatot tartottak fenn a Szekuritátéval, illetve politikai rendőrség jellegű tevékenységet folytattak. A Ticu-törvény értelmében ezeket a személyeket a bizottság elé idézik meghallgatásra. Az RMDSZ-t az átvilágító bizottságban képviselő Csendes László elmondta: három RMDSZ-es politikus neve is felmerült. Egyikük Bárányi Ferenc, az RMDSZ Dambovita megyei szenátusi listavezetője, volt egészségügyi miniszter. Az átvilágító bizottság előtt megjelenő Bárányi elmondta: annak idején valóban aláírt együttműködési nyilatkozatot, a Szekuritáté kényszerítésére. Figyelembe véve azonban, hogy az RMDSZ-es politikus semmilyen politikai rendőrségi jellegű tevékenységet nem folytatott, a bizottság úgy döntött, nem esik a Ticu-törvény hatálya alá. Csendes László emlékeztetett: Bárányi Ferenc tulajdonképpen áldozat, hiszen a Szekuritáté hosszú ideig üldözte, fia is gyanús körülmények között halt meg. Csendes a másik két RMDSZ-es politikust nem nevezte meg tekintettel arra, hogy meghallgatásuk még folyamatban van. - A bizottság válaszolt az RDK 2000 fellebbezésére is. Eszerint Ion Iliescu esetében is érvényes a Ticu-törvény azon előírása, amely a volt Szekuritáté kollaboránsának tekinti az államelnökjelöltet. Az RDK 2000 szerint a Szekuritátéval való együttműködés tényét az bizonyítja, hogy Iasi megyei pártfőtitkárként Iliescu az ottani Szekuritáté tevékenységét is felügyelte. Annak ellenére, hogy napokkal ezelőtt a bizottság azt válaszolta, hogy Ion Iliescu nem volt kollaboráns, most a bizottság elnöke, Gheorghe Onisoru hivatalosan is elismerte, hogy nem lehet ítéletet hozni igazoló okiratokra való hivatkozás nélkül. Egy alapos vizsgálathoz és átvilágításhoz pedig túlságosan hosszú időre lenne szükség, hiszen, többek között, ellenőrizni kellene a Iasi megyei Szekuritáté 1974-1979 közötti tevékenységét. "Teljesen tudatában vagyunk annak, hogy a nyilvánosságra hozott adatainkat nem lehet teljesnek és véglegesnek tekinteni. Ezek azonban tükrözik lehetőségeink jelenlegi szakaszát, valamint azt, hogy három irattár anyagainak áttanulmányozására szorítkoztunk, a Szekuritáté, a külföldi hírszerző szolgálat és a nemzetvédelmi minisztérium irattárára, mivel a jelen pillanatban ezek szolgálnak használható eszközként" - jelentette ki a bizottság elnöke. A Ticu-törvény szerint azok a személyek, akiknek politikai múltjában foltokat fedeznek fel, bíróság előtt is felelősségre vonhatók, tekintettel arra, hogy hamis nyilatkozatukkal a közvéleményt becsapták. /Bárányi nem esik a Ticu-törvény hatálya alá. Onisoru: Az "ítéleteket" nem lehet véglegesnek tekinteni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./"

"Nov. 22-én a Securitate Archívumait Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) nyilvánosságra hozta azt a listát, amelyen azok honatyajelöltek szerepelnek, akik a annak idején együttműködtek a Securitatéva. A CNSAS közleménye szerint nem tudták minden jelölt esetében megejteni az átvilágítást, mivel összesen húszezren indulnak a voksolásokon, ezért azon pártok listáit tanulmányozták, amelyeknek esélyük van a parlamentbe való bejutásra. Így sem jutottak hozzá azonban minden szükséges irathoz, például a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt jelöltjeinek ellenőrzését nem fejezték be. Három kategóriát állapítottak meg a titkosrendőrséggel való együttműködéssel kapcsolatban. Az elsőben, amely a politikai rendőri tevékenységet végzetteket tartalmazza, 17 név szerepel. Köztük van Mircea Ionescu-Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, szenátorjelölt és Fazakas László, az RMDSZ képviselőjelöltje is. A második kategóriában az a 19 személy szerepel, aki együttműködött ugyan a Securitatéval, de politikai rendőri tevékenységét nem támasztja alá irat. E listán található például Bárányi Ferenc, RMDSZ-es exminiszter és számos, bár kevéssé ismert Iliescu-párti, nagy-romániás és konvenciós jelölt is. A harmadik kategóriába mindössze két személyt soroltak, akik kifejezetten szekustisztek voltak: Marin Antonescu (Szövetség Romániáért) és Ilie Merce (Nagy-Románia Párt). A teljes jegyzékeket megjelentetik a Hivatalos Közlönyben, ugyanakkor tart a jelenlegi parlament honatyáinak hasonló átvilágítása. /Szeghalmi Örs: Újabb szekusbotrány. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./ A közölt adatokból kiderült, hogy a Román Demokrata Konvenció (CDR 2000), a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR), az RMDSZ, a Demokrata Párt (PD), a Nagy- Románia Párt (PRM), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Nemzeti Szövetség (AN) jelöltjei között vannak az első, a második, illetve a harmadik kategóriába sorolt személyek. Az RMDSZ jelöltek közül Fazakas László az első, Aranyosi István, Bárányi Ferenc, Jablonszki András Sándor és Rákóczi Lajos a második kategóriába tartoznak. (Fazakas László református lelkész, az RMDSZ Bihar megyei listáján második - biztos befutónak számító - helyén szerepel. A tanács szerint olyan dokumentumok kerültek róla elő, amelyek bizonyítják, hogy együttműködött a politikai rendőrséggel. Fazakas tagadta ezt, és közölte, hogy fellebbezéssel fog élni.) Markó Béla úgy nyilatkozott: "Az RMDSZ vezetőségének egyértelmű az álláspontja: ilyen személyek nem tölthetnek be tisztséget, nem lehetnek képviselők, szenátorok. Az RMDSZ el fog velük szemben járni, s amennyiben a döntés véglegessé válik, felkéri őket, hogy azonnal lépjenek vissza. De az RMDSZ hasonló módon jár el, bárkiről, bármilyen tisztségről legyen szó, mert az RMDSZ-ben semmiféle tisztséggel kapcsolatban nem létezhetnek ilyen kérdőjelek." /Átvizsgált jelöltek - az utolsó száz méteren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A listán van többek között Alexandru Paleologu liberális szenátor, jelenlegi szenátusi listavezető - aki korábban tett már nyilvános utalást múltjáról. Az ún. 17-es listán kívül létezik egy olyan névsor is, amely azoknak a nevét tartalmazza, akik erőszak hatása alatt ugyan aláírták az együttműködési nyilatkozatot a Szekuritatéval, de az arhívumban nincs olyan dokumnetum, amely azt bizonyítaná, hogy besúgói tevékenységet folytattak volna, tehát nem esnek a Ticu-törvény hatálya alá. Ide tartozik a Temes megyei Bárányi Ferenc, aki jelenleg az RMDSZ Dambovita megyei szenátusi listavezetője, illetve a Brassó megyei szenátusi listavezető, Aranyosi István, a Máramaros megyei jelölt, Jablonszkyt András, valamint a Bihar megyei Rákóczy Lajos képviselőjelölt. Ez utóbbi hármat nem is kérették kihallgatásra. /Menesztik a kompromittált személyeket? Csak a "kishalak" akadtak fenn az átvilágításon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"Nov. 26-án tartották a törvényhozási és elnökválasztást kezdődött Romániában. Közel 17,8 millió választásra jogosult állampolgár járulhatott az urnákhoz, hogy döntsön a 327 fős képviselőház és a 140 fős szenátus összetételéről. A négy évvel ezelőtt tartott általános választásokhoz képest közel 600 ezerrel nőtt a szavazati joggal rendelkező állampolgárok száma. Mintegy 173 ezer tartósan külföldön tartózkodó román állampolgár élhet szavazati jogával. Nem végleges adatok szerint a választáson a részvétel országosan 56,52 %-os volt. /Közömbösek voltak a román választók. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./ Csapody Miklós, a választási megfigyelők egyike elmondta, hogy szabálytalanságokat nem észleltek, választási visszaélések nyomára nem bukkantak. - Ha a második fordulóba Ion Iliescu és Vadim Tudor kerülne be, nagyon valószínű, hogy a magyarok nem mennek el szavazni" - mondta Frunda György. Markó Béla aggasztónak találta a szélsőséges erők előretörését. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"

"Az összes leadott szavazat: 11 069 149. Lokodi Edit Emőke, a Központi Választási Bizottság RMDSZ-es tagja arról tájékoztatott, hogy a szavazatok 98,05 százaléka alapján az államfő-jelöltek - százalékban kifejezve - a következő teljesítményt érték el: Ion Iliescu - 36,61, Corneliu Vadim Tudor - 28,47, Theodor Stolojan - 11,80, Mugur Isarescu - 9,49, Frunda György - 5,83, Petre Roman - 3,00, Teodor Melescanu 1,92. A második fordulóba az SZDRP és a Nagy-Románia Párt jelöltje került be. Mind a szenátust, mind pedig a képviselőházat az említett két politikai alakulat fogja "uralni". Mindkét házba ugyanaz az öt párt került be, a mandátumokat tehát ezek között fogják elosztani, egyelőre a következő arányokban: szenátus: SZDRP 37,35, NRP 21,10, DP 7,61, NLP 7,48, RMDSZ 6,49 százalék; képviselőház: SZDRP 36,88, NRP 19,58, DP 7,06, NLP 6,90, RMDSZ 6,38 százalék. Az RDK 5,26, illetve, 5,01 százaléknyi szavazatot összesített, ami messze elmaradt a 10 százalékos választási küszöbtől. - Térképre kivetítve, a politikai erőviszonyok a következőképpen alakultak. Az elnökválasztás tekintetében Ion Iliescu uralta az egy Tulceát kivéve, ami C.V.Tudoré lett, egész Munténiát és Moldovát. Erdélyben viszont 12 megyében a Nagy-Románia Párt jelöltje vitte a prímet, míg Frunda György Szatmár, Maros, Hargita és Kovászna megyében lett első. Ami a pártokat illeti, ott főleg Erdélyben színesebb a kép. A szenátor-jelöltekre leadott szavazatok tekintetében az RMDSZ Szatmár, Szilágy, Maros, Hargita és Kovászna megyében lett első, míg az NRP Arad, Fehér, Kolozs, Szeben és Beszterce-Naszód megyében. Minden más megyében az SZDRP-é lett az elsőség. A képviselők tekintetében csak annyiban változik a helyzet, hogy az RMDSZ Biharban is tarolt, míg az NRP teljesítménye némileg gyengébb volt, csak három megyében, méghozzá Kolozsban, Aradon és Beszterce-Naszódban került többségbe. - Az RMDSZ nagyjából megismételte négy évvel ezelőtti teljesítményét, ami a két lépcsőben végrehajtott újraleosztás nyomán mindenképpen több parlamenti helyet fog jelenteni. - Olyan szabálytalanságok nem voltak, amelyek lényegesen befolyásolták volna a végső eredményeket. Néhány helyen elvesztették a pecséteket, a leadott statisztikákban nem egyeznek a számok, például kevesebb az érvényes és jegyzett szavazat, mint a kiadott szavazólap, amiből esetleg arra lehet következtetni, hogy imitt-amott elvettek néhány szavazatot egyik vagy másik párttól. /Gyarmath János: '96-os formáját hozta az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./"

A Nagy Románia Párt Bákó megyei szenátori listáján az első helyen szerepelt, és a szavazási eredmények alapján bekerült a román szenátusba Ilie Ilascu, aki jelenleg a Moldovai Köztársaság parlamenti képviselőjeként Tiraspolban politikai fogoly, terrorizmus vádjával. Ilascunak néhány hónappal a romániai választások előtt ajánlotta fel a PRM, hogy a párt Bákó megyei szenátori listáján indítják. Akkor lemondott moldovai állampolgárságáról, de Petru Lucinschi moldovai államfő egyelőre nem fogadta azt el. Ez a tisztázatlan helyzet nem zavarta az illetékes romániai választási irodát, s bár minden kettős állampolgársággal rendelkező személy jelöltségét elutasították, az Ilascuét nem. Bár a Moldovai Köztársaságban a vártnál jóval kevesebb, alig 1300 román állampolgár szavazott, a PRM nyert Moldovában: a párt több mint 500, a pártelnök Corneliu Vadim Tudor pedig több mint 300 szavazatot kapott. A moldovai elnök szóvivője a PRM előretörését aggasztónak nevezte, mivel "a szélsőségesek hatalomra kerülése egyetlen országban sem szolgálja a kölcsönös megértést és együttműködést". /Külföldi parlamenti képviselő bákói szenátor? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Az RMDSZ szenátusi és képviselői listái hat megyében kapták - Hargita, Kovászna, Maros, Szilágy, Szatmár és Bihar - a legtöbb szavazatot. A a képviselőházi listára az RMDSZ összesen 733 383 szavazatot (6,79 %), a szenátusira pedig 747 688 szavazatot (6,89 %) kapott. Frunda György elnökjelöltre pedig 693 879 fő szavazott (6,21 %). - A közvélemény-kutatással foglalkozó INSOMAR szerint a romániai magyarok 72 %-ban szavaztak Frunda Györgyre, az RMDSZ államfő-jelöltjére. A felmérést az említett intézet vasárnap, a szavazóhelyiséget elhagyók körében végezte. Az adatok szerint a magyarok 9 %-a szavazott Theodor Stolojanra, 7 %-a Ion Iliescura, 6 %-a Mugur Isarescura, 3 %-a Corneliu Vadim Tudorra, 1 %-a Teodor Melescanura és szintén 1 %-a Petre Romanra. Az INSOMAR exit poll eredményei szerint a romániai magyarok 84 %-a az RMDSZ-re, 5 %-a az Iliescu vezette Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjára, 3 %-a a Nemzeti Liberális Pártra, 2 %-a a Nagy-Románia Pártra, 2 %-a a Román Demokratikus Konvenció 2000-re, 1 %-a pedig Melescanuék Szövetség Romániáért nevű pártjára, és szintén 1 % Petre Romanék Demokrata Pártjára szavazott. /Hat megyében vezet az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

"A Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt feltétel nélkül támogatja Ion Iliescut, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának elnökjelöltjét a második fordulóban - ez áll Traian Basescu és Valeriu Stoica alelnökök nov. 29-i nyilatkozatában. A két politikus az RTDP-ajánlatáról tárgyalt. Stoica szerint nincs is szükség arra, hogy Iliescu támogatására vonatkozóan írásos egyezményt kössenek. A leendő RTDP-kabinet támogatásáért cserébe a DP és az NLP a következő gazdasági és politikai prioritásokat akarja a kormányprogramban látni: a tárgyalások folytatása a Világbankkal és a FMI-vel, az alkotmány módosítása, az igazságügy reformjának folytatása. Basescu szerint az RTDP ajánlatának a hitele eléggé megkérdőjelezhető. Emlékeztetett: Iliescu és C. V. Tudor párja a múltban már volt szövetséges. Amikor annak idején C. V. Tudor a gépfegyverrel való kormányzás "technikáját" magyarázta a szenátusban, Iliescuék pedig tombolva megtapsolták. Stoica hozzátette: egyelőre nincs döntés arról, hogy aláírják a "paktumot" az RTDP-vel vagy nem. Adrian Nastase leendő kormányfő határozottan elzárkózott attól, hogy további pontokat vegyenek be a megállapodás-tervezetbe. /Iliescura szavaznak a demokraták és a liberálisok. A paktumot azonban még megfontolják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./"

Nov. 30-án találkozóra találkoztak az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt vezetői. A találkozón az RMDSZ részéről részt vett Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila szenátusi frakció-vezető, valamint Kelemen Hunor SZET-elnök. Az NLP-t Valeriu Stoica, a párt első alelnöke, illetve Paul Pacurariu alelnök képviselte. A megbeszélésen a résztvevők elemezték a Társadalmi Demokrácia Pártjának memorandumát. A PDSR kisebbségi kormány-alakításának támogatását illetően, a NLP vezetői tájékoztatták az RMDSZ vezetőségét pártjuk prioritásairól. A következő napokban az RMDSZ is elkészíti a Szövetség prioritásait, amelyeknek elfogadásától teszi függővé a megalakítandó kisebbségi kormány támogatását. A találkozón mind a két politikai alakulat vezetői egyetértettek abban, hogy a demokratikus ellenzéknek szolidárisan kell fellépnie annak érdekében, hogy visszaszorítsa a szélsőséges nacionalizmust. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 30. - 1862. sz./

Nyilvánosságra hozták a parlamenti mandátumok megoszlását. Ion Iliescu volt államfő párja, a PDSR 65 szenátori és 155 képviselői hellyel rendelkezik majd az új román törvényhozásban, a szenátori helyek 46,4 %-át, a képviselőházi helyek 44,9 %-át szerezte meg. A szélsőjobboldali Nagy-Románia Párt következik 37 szenátori mandátummal / 26,4 %/ és 84 képviselői hellyel /24,3 %/. A Petre Roman vezette Demokrata Pártnak 13 szenátora /9,3 %/ és 31 képviselője /9 %/ lesz. A Nemzeti Liberális Párt 13 szenátorral /9,3 %/ és 30 képviselővel /8,7 %/, míg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 12 szenátorral /9 %/ és 27 /7,8 %/ képviselővel rendelkezik majd. További 18 képviselői helyet osztottak ki a különböző nemzeti kisebbségeknek. A szenátus összesen 140, míg a képviselőház 345 főből áll majd. Ez az arány a szavazatok újraosztásával alakult ki, eredetileg, a kapott szavazatokkal például Iliescu pártja a szenátusi helyek 37, a képviselői helyek 36,6 %-át nyerte el. /Mandátumok megoszlása. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

"Közzétették a november 26-i szavazás végleges eredményeit. Az RMDSZ a 140 fős szenátusban az eddigi 11 mandátummal szemben 12 mandátumhoz, a 327 fős képviselőházban a korábbi 25 hellyel szemben 27 helyhez jutott. Az RMDSZ hat erdélyi megyében végzett az élen. A szövetség szerezte meg Szatmár megye mindkét szenátori helyét, s a korábbi kettő helyett három képviselőt küldhet. Hargita megyének továbbra is csak RMDSZ-es szenátorai és képviselői lesznek, Kovászna megyében pedig csak a választásokon győztes PDSR jutott egy képviselői helyhez az RMDSZ-en kívül. A szórványban élő magyarok Hunyad megyében képviselői mandátumhoz jutottak, és első alkalommal lesz parlamenti képviselője az RMDSZ bukaresti szervezetének. Ez utóbbi a külföldön leadott szavazatoknak köszönhetően történhetett meg. Az RMDSZ képviselői: Arad megye - Tokay György (ügyvéd, 61 éves) Bihar - Szilágyi Zsolt (politológus, 32), Fazakas László (református lelkész, 43), Székely Ervin (jogász, 43); Brassó - Kovács Csaba (jogász, 45); Bukarest - Pataki Júlia (jogász, 33); Hargita - Ráduly Róbert (mérnök, közgazdász, 32), Asztalos Ferenc (tanár, 55), Garda Dezső (tanár, 52), Antal István (mérnök, 52), Kelemen Hunor (állatorvos, tanár, 33); Hunyad - Winkler Gyula (mérnök, 36); Kolozs - Kónya-Hamar Sándor (filozófus, tanár, 52), Vekov Károly (tanár, 53); Kovászna - Márton Árpád (színész, 45), Tamás Sándor (jogász, 34), Birtalan Ákos (közgazdász, 38); Máramaros - Böndi Gyöngyike (közgazdász, 48); Maros - Kelemen Atilla (állatorvos, 52), Kerekes Károly (jogász, 52), Borbély László (közgazdász, 46), Makkai Gergely (meteorológus, 48); Szatmár - Varga Attila (jogász, 37), Pécsi Ferenc (közgazdász, 56), Erdei Doloczky István (mérnök, 45); Szilágy - Vida Gyula (jogász, közgazdász, 68); Temes - Toró Tibor (fizikus, 43). Az RMDSZ szenátorai: Bihar megye - Pete István (közgazdász, 47), Calarasi - Vajda Borbála (geofizikus mérnök, 42); Hargita - Verestóy Attila (mérnök, 46), Sógor Csaba (református lelkész, 36); Kolozs - Eckstein Kovács Péter (jogász, 44); Kovászna - Puskás Bálint (jogász, 51), Németh Csaba (tanár, 49); Maros - Markó Béla (tanár, 49), Frunda György (ügyvéd, 49); Szatmár - Szabó Károly (mérnök, 57), Kereskényi Sándor (tanár, 49); Szilágy - Seres Dénes (jogász, 47). /Harminckilenc RMDSZ-honatya a parlamentben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"

Hiába reménykedtek Kolozs megyében, az RMDSZ-nek nem sikerült a harmadik képviselői mandátum, a megyében maradt az egy szenátori /Eckstein-Kovács Péter/ és két képviselői /Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly/ mandátum. - 1990-ben Kolozs megyében az RMDSZ képviselőházi lista 88 126 szavazatot kapott, a szenátori pedig 89 953-et. Ez a szavazatarány akkor 3 képviselői és 1 szenátori mandátumot ért. /Pillich László, Eckstein-Kovács Péter, és Podrádszky László, majd az 1992 februárjában lemondott Eckstein-Kovács helyébe lépő Balázs Sándor képviselő, a szenátor pedig Szőcs Géza volt./ 1992-ben az RMDSZ 3 képviselői mandátumot (74 216 szavazat), 1 szenátusi mandátumot (74 684 szavazat) nyert. Képviselők: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő. A Sinkó István halálával megüresedő helyet Neményi-József Nándor vette át, akit később kineveztek a Versenytanács tagjává, ezért le kellett mondania mandátumáról. Őt Bitay Levente követte. A Kolozs megyei szenátori tisztséget 1992-1996 között Buchwald Péter töltötte be. 1996-ban: 2 képviselői mandátum (72 633 szavazat), 1 szenátusi mandátum (74 181 szavazat). Képviselők: Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő, szenátor: Eckstein-Kovács Péter. 2000-ben tovább csökkent a szavazatszám: a képviselői listára 69 323-an, a szenátori listára pedig 69 221 érvényes szavazatot adtak le. Fehér megyében 1990-ben egy RMDSZ-es képviselő jutott be Brendus Gyula személyében, 1992-ben pedig egy szenátor, ezt a tisztséget Incze István töltötte be. 1996-ban, és 2000-ben sem sikerült képviselői vagy szenátori mandátumra szert tenni. Beszterce-Naszód megye 1990-ben 1 RMDSZ-es képviselővel rendelkezett (Szilágyi János), 1992-ben szintén egy képviselőt küldött (Szilágyi Zoltán), 1996-tól nincs RMDSZ-es parlamenti képviselője. Szilágy megyének 1990-től 1 képviselője, és 1 szenátora van. 2000-2004 között Vida Gyula a negyedik, Seres Dénes pedig a harmadik mandátumát kezdi. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Több RMDSZ-mandátum a törvényhozásban. Kolozs megyének mégsem jutott harmadik képviselői hely. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

A Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottság elkezdi a beérkezett fellebbezések megtárgyalását. Két-három személy kivételével mindenki megóvta a bizottság döntését. A nyilvánosságra hozott listán szereplő Rákóczi Lajos és Fazakas László Bihar megyei képviselőjelöltek, valamint Aranyosi István Brassó megyei jelölt szintén éltek a fellebbezés lehetőségével. Az RMDSZ-es politikusok részéről csak a szenátusi listán induló Bárányi Ferenc nem nyújtott be óvást. Mint ismeretes Bárányi esetében a bizottság úgy döntött, hogy nem folytatott politikai rendőrségi jellegű tevékenységet. Jablonoczky András Máramaros megyei képviselőjelölt a bizottság döntése nyomán visszalépett a jelöltlistáról. Helyét a soron következő jelölt, Takács Attila matematikatanár foglalta el. - Az eddig ismerteken kívül újabb, állambiztonságot érintő lista is létezik. - Ez olyan személyekre vonatkozik, akiknek a tevékenysége az állambiztonságot érinti. A listán minden párt részéről szerepelnek nevek, tehát az RMDSZ részéről is. - Az eddigi vizsgálatokból is kiderül, hogy az RMDSZ inkább megfigyelt és nem megfigyelő szervezet volt. Ezt az is bizonyítja, hogy csak egyetlen RMDSZ-es jelölt tevékenysége minősült politikai rendőrségi tevékenységnek - hangsúlyozta Csendes László. - Gheorghe Onisoru bizottsági elnök elmondta, Corneliu V. Tudor dossziéja eltűnt a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) irattárából. A dosszié nem veszett el teljesen, ugyanis erről mikrofilm készült, amely jelenleg a hírszerző szolgálat mikrofilm archívumában található meg. Mint ismeretes, az átvilágító bizottság több liberális képviselő politikai múltjában foltokat fedezett fel. Többek között Mircea Ionescu-Quintus pártelnököt is meghallgatásra idézték a bizottság elé. - Valeriu Stoica, az NLP első alelnöke a kollaboránsnak minősített személyeket, valamint azokat, akik politikai rendőrségi jellegű tevékenységet folytattak - nevezetesen Mircea Ionescu-Quintus pártelnököt, Alexandru Paleologut és Vasile Danilat - arra szólította fel, hogy az igazságszolgáltatás döntéséig függesszék fel tevékenységüket a parlamentben. /Vadim dossziéja eltűnt, a mikrofilmet még keresik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Dec. 5-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke Budapesten Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozott, tájékoztatást adott a romániai választás utáni helyzetről, az RMDSZ eredményeiről, valamint arról, hogy milyen prognózisok várhatók. A szövetségi elnök kijelentette: ″A miniszterelnök úr is egyetértett azzal a nézetünkkel, hogy a PDSR-vel csak úgy tudunk bármiféle együttműködést elképzelni, ha az nem téríti le az RMDSZ-t az eddigi útjáról.″ /Markó-Orbán megbeszélés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./ Markó Béla szövetségi elnök a Duna Televízió december 4-i Napóra című műsorában a Napórában elmondta: jelentős eredményt jelent az, hogy a szövetség a 140 fős Szenátusban az eddigi 11 mandátummal szemben 12 mandátumhoz, a 327 fős Képviselőházban a korábbi 25 hellyel szemben 27 helyhez jutott. Markó Béla úgy vélte: az RMDSZ választási kampányának legfőbb erénye az egység volt. A szövetség elnöke felhívást intézett az erdélyi magyarsághoz, amelyben a romániai elnökválasztások második fordulóján való részvételre hívta fel a magyar szavazókat. Mind a romániai magyar közösségnek, mind a romániai társadalom egészének alapvető érdeke úgy cselekedni, hogy mindenképpen megakadályozza Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt jelöltjének államelnökké választását. /RMDSZ Tájékoztató, dec. 5. - 1864. sz./

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem idén ilyen megállapodást kötött a magyarországi Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel. Ennek előnyeit egyelőre a jogi kar diákjai élvezhetik. A szerződés értelmében a két egyetemen a diákok párhuzamosan végezhetik tanulmányaikat, majd diplomát is szerezhetnek ilyen módon. Emellett be lehet iratkozni egy másik európai egyetemre is. Az érdeklődők négy lezárt félévvel vagy az egyetem elvégzése utáni két évben kérvényezhetik felvételüket a testvéregyetemre, ahová az e célra fenntartott helyek számának függvényében veszik fel őket. - A hallgatóknak csupán a kötelező tantárgyakból kell mindkét egyetemen vizsgázniuk, a többi tárgy esetén szabadon választhatnak a két egyetem között. Továbbá a megállapodás értelmében a tanulmányok befejezése után mindkét egyetemen jogi licenciátusi vizsgára kerül sor. A BBTE chartája szerint a licenciátusi vizsgát bármikor le lehet tenni az egyetem elvégzése után; a PPKE-en csupán az egyetem elvégzését követő három évben nyílik erre lehetőség. - Az egyezménybe foglaltakat még jóvá kell hagyni a két egyetem szenátusának, de a PPKE-n való tanulást már lehet kérvényezni. /Kokoly Zsolt: Új lehetőségek a jogon. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./"

Emil Constantinescu államfő dec. 11-re összehívta az újonnan alakult képviselőházat és szenátust. A parlamentbe bejutott pártok képviselőházi, illetve szenátusi frakciói megválasztották vezetőiket. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője Kelemen Attila Maros megyei képviselő maradt, alelnökök Márton Árpád (Kovászna megye) és Ráduly Róbert (Hargita megye). Titkár: Szilágyi Zsolt (Bihar megye). A szenátusi frakció vezetésével ebben az ülésszakban is Verestóy Attilát (Hargita megye) bízták meg. Alelnök: Szabó Károly (Szatmár megye), titkár: Sógor Csaba (Hargita megye). /Sz. K. [Székely Kriszta]: Tegnap tartotta első ülését az új parlament. Kelemen és Verestóy maradtak a frakcióvezetők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Hollanda Dénes egyetemi tanár /Marosvásárhely/ 1998-ban létrehozta a Hollanda Alapítványt, amelynek célja a magyar nyelvű magánegyetem megteremtésének elősegítése volt. Ez a lépése dékáni tisztségébe került. Arra viszont nem gondolt, hogy erdélyi magyarok között is lesznek olyanok, akik nem támogatják. Az 1999-ben az Apáczai Közalapítványhoz benyújtott pályázatát az RMDSZ csúcsvezetésének a nyomására utasították vissza. Földterület vásárlására, annak telekkönyveztetésére kértek anyagi segítséget. Ez lett volna az alapfeltétele annak, hogy a legrövidebb időn belül elkezdhessék az építkezést. Az elutasításnál arra hivatkoztak, hogy Marosvásárhelyen nincsenek meg az egyetemalapításhoz szükséges feltételek. Valójában itt adott a jól képzett tanári kar: a Petru Maior Műszaki Egyetemen húsz tanár magyar, ami az összlétszám egyötödét jelenti. A diákok között pedig harmincöt százalék ez az arány. Vásárhelyen magyar tanárok oktatnak magyar diákokat - román nyelven. - Április 9-én, hogy az RMDSZ csúcsvezetésének két tagja, Frunda György és Borbély László az egyetem rektoránál puhatolózott a magyar nyelvű oktatás bevezetésének lehetőségéről. Az egyetem vezetősége ezt visszautasította. Ezután Marga tanügyminiszter javasolta: engedélyez egy új szakot, a másik hármon megduplázza a beiskolázási keretszámokat, ha az egyetem szenátusa beleegyezik abba, hogy ugyanazon szakokon ugyanolyan - ötvenes - létszámú magyar csoportokat indítsanak. A szenátus ezt az ajánlatot is visszautasította. - Az RMDSZ hallgat. Markó Béla fél éve halogatja, hogy leüljön Hollandával tárgyalni. - A Hollanda Alapítvány ezután beszüntette működését. Amikor létrejött a Sapientia Alapítvány, azt gondolták, hogy a marosvásárhelyi műszaki kar minden nehézség nélkül beépülhet a majdani erdélyi magánegyetembe. Erre elkészítették a tervet. Hollanda szerint évi kétmilliárd forintnyi befektetéssel már három év után beindítható a műszaki karon az oktatás. /Szentgyörgyi László: Elképzelés már van, pénz még nincs. Beszélgetés Hollanda Dénes egyetemi tanárral. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./

Emil Constantinescu elnök dec. 11-re hívta össze a parlament nemrég megválasztott két házát. Mindegyik parlamenti csoport megválasztotta elnökét: a PDSR csoportját Viorel Hrebenciuc, az NRP-ét Augustin Lucian Balcas, az NLP-ét Valeriu Stoica, a DP-ét Alexandru Sassu, az RMDSZ-ét Kelemen Atilla fogja vezetni. Adrian Nastase bízik az új parlament hatékonyabb tevékenységében, a kormány és a parlament eredményesebb együttműködésében. A szenátusban szintén megalakították a parlamenti frakciókat. Az RMDSZ-frakció elnöke Verestóy Attila lett. /(Szász Attila): Jelentés a sokszínű parlamentből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Dec. 13-án folytatódott a vita a parlamenti pártok képviselői között a képviselőház és szenátus vezető pozícióinak szétosztásáról. A képviselőház állandó bizottságában is a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának képviselői lesznek többségben. Az elnöke a tervek szerint Valer Dorneanu lesz, a Nagy-Románia Pártnak egy alelnöki, egy titkári és egy háznagyi tisztség jutott. Az első ülésszak alatt az RMDSZ jelöltje, Borbély László Maros megyei képviselő tölti be a háznagyi tisztséget. Az RMDSZ is pályázott az oktatási bizottság elnöki funkciójára, ez azonban a Nemzeti Liberális Pártnak jutott. A megegyezés értelmében az RTDP a védelmi, a külügyi, a művelődési, a mezőgazdasági, a jogi, a költségvetési-pénzügyi és a gazdasági szakbizottságokat vezeti. Az NRP-nek jutott az egészségügy és a privatizációs bizottság. A Demokrata Pártnak a munkaügyi és társadalomvédelmi, az NLP-nek a tanügyi. Az RMDSZ alelnöki tisztséget kapott a helyi közigazgatási szakbizottságban és az emberi jogi bizottságban, az ipari és szolgáltatási bizottságban pedig megkapta az elnöki tisztséget. A szenátus elnöki tisztsége az RTDP-é, ezt a jelek szerint Nicolae Vacaroiu tölti majd be. Az RTDP két alelnöke Doru Ioan Taracila és Alexandru Athanasiu lesz. Az NRP a neki jutó alelnöki tisztségre Corneliu Vadim Tudort kéri fel. A Demokrata Pártnak és a Nemzeti Liberális Pártnak egy-egy titkári tisztség jutott (Sorin Vornicu, illetve Paul Pacuraru). Az RMDSZ dec. 18-án nevezi meg jelöltjét arra az egyik alelnöki tisztségre, amelyen a demokratákkal és a liberálisokkal osztozik. Az RMDSZ 2001 első, és 2004 második szemeszterében számíthat az alelnöki tisztségre. A szakbizottságok elnöki funkcióit a következőképpen osztották el: az RTDP-nek jutottak a gazdasági, pénzügyi, külügyi, védelmi, mezőgazdasági, művelődési és jogi bizottság vezető tisztségei, az NRP szenátorai a privatizációs, az egészségügyi és a visszaéléseket vizsgáló bizottságokat vezetik, az NLP-é a tanügy, a Demokrata Párté a munkaügy és társadalomvédelem, az RMDSZ-é pedig az emberjogi és a helyi közigazgatási bizottságok elnöki tisztségei. A szövetség képviselőházi és szenátusi frakciói arról fognak tanácskozni, hogy az említett tisztségekre kiket kérjenek fel. /Sz. K. [Székely Kriszta]: : RTDP többség a parlament állandó bizottságaiban. RMDSZ-es szenátor az emberi jogi és a helyi közigazgatási bizottságok élén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

A szenátus mandátumigazoló bizottsága dec. 13-án igazolta a moldovai-román kettős állampolgárságú Ilie Ilascu mandátumát, noha a román alkotmány tiltja, hogy kettős állampolgárságú személyek képviseleti megbízatáshoz jussanak. Ilascu a tiraspoli börtönben tölti büntetését. Seres Dénes szenátor javasolta, hogy tűzzék napirendre Ilascu esetének megtárgyalását, de a többi pártok elvetették az ötletet, jobbnak látták nem bolygatni az ügyet. /Elfogadták Ilie Ilascu szenátori mandátumát. = RMDSZ Sajtófigyelő, dec. 14. - 48. sz./