Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Románia Parlamentje – Szenátus/Felsőház [és különböző testületei, bizottságai]
1870 tétel
2001. július 16.
"Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a helyenkénti rossz vizsgaeredményekre az első reagálások gyorsan, elhamarkodottan jöttek. Inkább arra kell koncentrálni, hogyan lehet azt orvosolni. Sem vádolni, sem felmenteni nem szabad egyoldalúan az anyanyelvű oktatást. A problémákat közösen lehet megoldani. Nem értett egyet azzal, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület válságról beszélt. Nem szabad pánikot kelteni. Erdélyben ma magyarul tanul kb. 200 ezer diák. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület követeli az RMDSZ által egykor kidolgozott, félmillió aláírással támogatott oktatási törvényjavaslatának parlamenti napirendre tűzését és elfogadását. Takács Csaba emlékeztetett: személyesen adta át annak idején, 1995-ben a törvénytervezet teljes anyagát a szenátus akkori titkárának. Amikor az RMDSZ kormányra lépett, e törvénykezdeményezést vette alapul. Takács szerint "majdnem teljes mértékben sikerült bevinni minden lényeges óhajunkat, feloldani az 1995-ben bevitt tiltásokat, korlátozásokat." Szerinte ha megadják egy tollvonással a magyar oktatási követeléseket, az egy tollvonással éppúgy elvehető. Amennyiben előterjesztenék ezt a törvényjavaslatot, többségi szavazással már bizottsági szinten elbukna. "Szerencsésebb dolog a meglévő rendelkezések adta lehetőségeket kiteljesíteni, amitől mi még messze állunk" - jelentette ki. /Cseke Gábor: Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint. Sem vádolni, sem felmenteni az anyanyelvű oktatást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./"
2001. július 17.
"A román hatóságok lehetetlenné teszik a magyar státustörvény végrehajtását Románia területén, ha Magyarország nem veszi figyelembe Románia és a nemzetközi közösség álláspontját - jelentette ki Gheorghi Prisacaru, a román szenátus külügyi bizottságának elnöke. Szerinte ugyanis nem lehet tárgyalásnak nevezni a román és a magyar külügyminiszter Snagovban tartott júl. 13-i megbeszélését. "Csak egy nem hivatalos találkozó volt, amelyen mindkét fél a maga álláspontját ismertette. A magyar külügyminiszter látogatása sokkal inkább a világ szemébe szórt porhintésnek tekinthető, Magyarország jó szándékát volt hivatott mutatni, hogy a törvényt alkalmazhassák" - fogalmazott. /Prisecaru szenátor hivatalos látogatást minősít. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./"
2001. július 19.
"A közbirtokossági erdők visszaadásáról is rendelkező módosított földtörvény már életbe lépett, azonban végrehajtási utasítása még nem készült el. Pete István Bihar megyei szenátor, a felsőház mezőgazdasági bizottságának titkára elmondta, hogy a jogszabály Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számított 45 napon belül kell ezeket kidolgozni. /M. Zs.: A módosított földtörvényről. Alkalmazási utasítást várnak. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 19./"
2001. július 20.
"Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor júl. 17-i sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén az alkotmánymódosítás tervéről leszögezte: az európai felzárkózás igényli a kor követelményeihez jobban igazodó újraszabályozást. Az RMDSZ nemzetállammal kapcsolatos módosítását fontosnak vélte, de az eredményt borúlátóan ítélte meg. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ hivatalos álláspontját az SZKT fogja meghatározni. Szükség volna tágabb keretet biztosítana a nemzetiségi jogok gyakorlására. A törvényelfogadást gyorsítaná, ha a szenátus elé csak a sarkalatos törvények kerülnének. Szükséges a prefektusi jogkörök mérséklése is. /Flóra Gábor: Puskás Bálint az alkotmánymódosításról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./"
2001. augusztus 4.
"Románia idén októberben aláírhatja Ukrajnával a határszerződést, a Fekete-tengeri kontinentális plató elosztásáról szóló megállapodás azonban függőben marad - állította Gheorghi Prisacaru, a törvényhozás felsőháza külpolitikai bizottságának elnöke. A két ország szakértői kilenc alkalommal egyeztettek a határvonalról és a kontinentális plató elosztásáról. Prisacaru szerint a kijevi hatóságok saját területnek tartják a Kígyók-szigetét, és úgy vélik, a fekete-tengeri határvonalat ettől délre kell meghúzni. Bukarest ezzel nem ért egyet. Az előzetes becslések szerint az ottani készlet biztosítaná Ukrajna gázszükségletének felét, illetve kőolajszükségletének egynegyedét. /Sz. L.: Holtponton. Nem közeledik a román-ukrán álláspont. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./"
2001. augusztus 8.
" Gheorghe Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke leszögezte: Románia parlamentje nem vitatja meg a státustörvényt, "csupán a kormánynak azokat az esetleges intézkedéseit, amelyek azt a célt szolgálnák, hogy a szóban forgó jogszabály alkalmazhatatlanná váljék Románia területén". Prisacaru úgy vélekedett, hogy a törvény romániai alkalmazását megakadályozó intézkedésekről szóló esetleges vita nem kelt majd feszültséget a kormányzó Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ között. /Nem kellene vita tárgyává tenni a státustörvényt.Csak alkalmazását akadályoznák meg. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./"
2001. augusztus 8.
"Gheorghe Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke leszögezte: Románia parlamentje nem vitatja meg a státustörvényt, "csupán a kormánynak azokat az esetleges intézkedéseit, amelyek azt a célt szolgálnák, hogy a szóban forgó jogszabály alkalmazhatatlanná váljék Románia területén". Prisacaru úgy vélekedett, hogy a törvény romániai alkalmazását megakadályozó intézkedésekről szóló esetleges vita nem kelt majd feszültséget a kormányzó Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ között. /Nem kellene vita tárgyává tenni a státustörvényt. Csak alkalmazását akadályoznák meg. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./"
2001. augusztus 24.
"A képviselőház és a szenátus akkor is kialakítják álláspontjukat a státustörvényről, ha az RMDSZ bizottsági tagjai nem vesznek részt az ülésen - nyilatkozta Ioan Olteanu. A kormánypárti képviselő szerint, ha nem bocsátanák vitára a státustörvényt, ez azt jelentené, hogy nem veszik figyelembe a valóságot. Hangsúlyozta: a két bizottság véleménye konzultatív jellegű, a státustörvény kapcsán kialakult nézetkülönbségek megszüntetése továbbra is a román és a magyar kormány dolga. /Szükséges és elengedhetetlen a státusvita - véli Ioan Olteanu. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"
2001. augusztus 24.
"A legfőbb ügyészség hivatalból eljárást kezdeményez Vlad Hogea, A nacionalista című kötet szerzője ellen. A Nagy-Románia Párt színeiben parlamenti képviselőnek megválasztott Vlad Hogea kijelentette: büszke arra, hogy pert indítanak ellene. Megszokta, hogy támadásoknak van kitéve, mert támadást indított ellene egy magyar szenátor (Frunda György), a roma és a zsidó közösség egy-egy képviselője (Madalin Voicu, illetőleg Dorel Dorian), de az meglepte, hogy "az ő románjai" kezet emeltek könyvére. A romániai zsidó közösségek szövetsége tiltakozott a nagyromániapárti képviselő, Vlad Hogea könyvének megjelenése ellen. A könyv megjelenése kimeríti a fajgyűlöletre szítás súlyos esetét, összeegyeztethetetlen a román alkotmány előírásaival és a büntetőjogi törvénykönyv hatálya alá esik. A közlemény szerint a Gheorghe Buzatu (NRP) szenátusi alelnök irányítása alatt álló A románok a világtörténelemben sorozat keretében Jászvárosban megjelent kötet tartalma "soviniszta, idegengyűlölő és zsidóellenes". A szövetség felszólította a román hatóságokat, járjanak el a szerzővel és támogatóival szemben, s találják meg a módját annak, hogy megakadályozhassák hasonló esetek megismétlődését. /Ügyészségi eljárás Hogea ellen. Tiltakoznak a romániai zsidók. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"
2001. augusztus 24.
"Ivácson József jogász, a szenátus emberi jogi bizottságának tanácsosa elmondta, hogy védence nevében a Héjja Dezsőt védő Frunda György halasztási kérést nyújtott be a bukaresti törvényszékre. Azzal érvelt, hogy a börtönbüntetés végrehajtásának elhalasztásáért benyújtott kérést nem lehet érdemben letárgyalni, mivel Héjját aug. 22-én nem szállították a fővárosba. Frunda György nem volt jelen az aug. 23-i tárgyaláson. /(Dévai): A tárgyalás elnapolását kérték. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./"
2001. augusztus 25.
"Eugen Simion, a Román Tudományos Akadémia elnöke az állította, hogy fogalma sem volt a nagy vihart kavart a Nationalistul ('A nacionalista') c. kötet megjelenéséről, amelynek fedőlapján ott szerepel a magasrangú tudományos intézet neve. A parlament nem adott ki állásfoglalást, amely most éppen azzal foglalkozik, hogy milyen ellenintézkedéseket fogalmazhatna meg. a magyar státustörvénnyel szemben. A most megjelent könyv egyik cikke a háborús bűnös és Nürnbergben halálra ítélt Julius Streichert nemcsak idézi, de elfogadja. A kiadvány szerzője és annak mentora két nagyromániás honatya: a 24 éves Vlad Hogea képviselő és a tekintélyes korú történész, egyetemi tanár Gheorghe Buzatu, aki ráadásul a szenátus egyik alelnöke is. Ennek dacára sehol egy állásfoglalás, elhatárolódás. Ehelyett megpróbálnak megszabadulni az etnikai alapú politikai alakulatoktól, elsősorban a sokak számára első számú közellenségnek tekintett RMDSZ-től. Valer Dorneanu alsóházi elnök állt elő ezzel Marosfőn. Később visszakozott, de pártbeli kollégája, Ioan Predescu, a szenátus jogügyi bizottságának titkára sietett leszögezni: nincs szükségük etnikai szervezetekre, pontosabban az RMDSZ-re. /Gyarmath János: Mossák vagy dörzsölik kezüket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ A Nagy-Románia Párt elhatárolja magát Vlad Hogea A nacionalista című könyvének megjelenésétől, és nem engedélyezi bemutatását egyetlen NRP-székházban sem - jelentette ki Corneliu Vadim Tudor, a párt elnöke, aki sajnálkozásának adott hangot a kiadvány megjelenése miatt. Tudor szerint tudtán kívül használták fel fényképét a könyv borítóján. Az inkriminált kötet első kiadása különben elfogyott, a második kiadás megjelenéséig több városban el kellett halasztani a könyvbemutatót - jelentette ki a Mediafaxnak maga a szerző. A pártelnök-szenátor azt is tagadta, hogy az államfőtől Miron Cosma szabadlábra helyezését követelte volna, csupán nyílt levélben arra kérte Ion Iliescut, elemezze a bányászvezér büntetése felfüggesztésének lehetőségét. /C. V. Tudor elhatárolódik a nacionalista Hogeától. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"
2001. augusztus 29.
"Aug. 27-én véget ért a szenátus ülése, amelyen a testület módosítás nélkül fogadta el az elkobzott ingatlanok visszaigénylési határidejének három hónappal való meghosszabbítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. Egyedül a Nagy-Románia Párt parlamenti frakciója foglalt állást a tervezet ellen, és kérte az ingatlantörvény hatályon kívül helyezését. "Ezt a törvényt meg kellene semmisíteni, amíg nem semmisít minket meg!" - hangoztatta C. V. Tudor pártelnök, aki szerint az NRP arra fogja kérni Ion Iliescu államfőt, hogy rendezzenek népszavazást a jogszabály szükségességéről. Adrian Paunescu kormánypárti szenátor szerint a visszaszolgáltatás "lelkiismereti" probléma, hiszen évtizedek után visszaszolgáltatni annyit jelent, mint végleg lemondani egyes ingatlanokról. A törvény védelmére kelve Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor hangsúlyozta: a 2001/10-es számú jogszabály végre tisztázza a tulajdonviszonyokat. Daniela Buruiana, NRP-képviselő bejelentette: pártja indítványozni fogja a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző parlamenti bizottságnak, hogy szólítsa fel az SRI-t, kövesse figyelemmel az ingatlanvisszaszolgáltatásokat. Az említett parlamenti bizottság eleget tett a nagy-romániás képviselő kérésének, és utasította az RHSZ-t, készítsen jelentést az ügyben. /NRP: Veszélyeztetik az állambiztonságot az "aberráns" ingatlanvisszaigénylések. A SRI figyelmébe ajánlották az ügyet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"
2001. augusztus 29.
"II. János Pál pápa a múlt évben a kácsikai templomnak a Basilica Minoris titulust adományozta, ami a kiemelt búcsújáróhelyeknek dukál. Száz prelátus vett részt a hat: román, latin, lengyel, német, ukrán, és a magyar nyelven celebrált misén. A résztvevők számát százezerre becsülik, az Adevarul hírszolgálata a más országokból érkezők kapcsán Franciaországot, Olaszországot, Németországot és Lengyelországot említette. Magyarországot, Erdélyt nem. Jelen volt többek között Ghiorghi Prisacaru, a román szenátus külügyi bizottsága magyarbarátnak éppen nem mondható elnöke. Az ünnepségen a moldvai csángómagyarságot Petre Ghergheli jászvásári főpap ,,képviselte". Természetesen annak jegyében, hogy a moldvaiak román katolikusok. A kácsikai búcsúval, sok más szervezett mozgalommal a csángómagyarok Európa Tanácsban elfoglalt státusát ellensúlyozták, figyelmeztetett Sylvester Lajos. Politikusaink és főleg római katolikus főpapjaink felfigyelnek-e erre? - tette fel a kérdést. Limbacher Gábor ír tanulmányt Moldvai magyarok kácsikai búcsújárása Nagyboldogasszony ünnepekor címmel. (Tanulmányok Domokos Pál Péter emlékére, Lakatos Demeter Egyesület, Budapest, 1993.) A szerző két alkalommal vett részt a kácsikai Nagyboldogasszony napi búcsún (1985, 1990). A moldvai csángók számára az utóbbi évtizedekben valószínűleg új vallási szokásként alakult ki papjaik ösztönzésére a nagyboldogasszonyi kácsikai búcsújárás. Elképzelhető a magyar kapcsolatokat éltető csíksomlyói orientáció felváltására irányuló egyházi-politikai szándék a kácsikai búcsújárás ösztönzésében. Magyarán: a csíksomlyóival szemben egyféle ellenbúcsú van-e kialakulóban? /Sylvester Lajos: Szucsávai kolomposok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./"
2001. augusztus 30.
" A szenátus kulturális bizottsága aug. 29-én jóváhagyta a román nyelv védelmét szolgáló törvénytervezetet. Csupán Kereskényi Sándor RMDSZ-szenátor szavazott ellene, etno-politikai jellegűnek nevezve a tervezetet. Kifejtette: a törvény megvitatásakor elismert magyar nyelvészeket is meg kell hallgatni. George Pruteanu szenátor, a törvénytervezet kezdeményezője, tagadta, hogy a tervezetnek etnikai vonzata lenne. Szerinte csak a román nyelv védelméről van szó, amely a nem román feliratoknak a szabályozásában merülne ki. /Kivonult a Nagy-Románia Párt a képviselőházi vitáról. Törvénytervezet a román nyelv védelmére. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"
2001. augusztus 31.
"Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök aug. 30-i sajtótájékoztatóján ismertette az RMDSZ alkotmánymódosító javaslatait kidolgozó bizottság első munkaülésének következtetéseit, hangsúlyozva a magyar történelmi egyházaktól elkobzott ingatlanok megoldatlan helyzetét. Pete István RMDSZ-szenátor, a szenátus mezőgazdasági bizottságának titkára bemutatta a szenátus által elfogadott törvénytervezetet az állattenyésztésről. Markó Béla kifejtette, hogy szükséges a parlament két háza hatáskörének megkülönböztetése, az államelnök hatáskörének leszűkítése, illetve a kormány és parlament kapcsolatának újraértelmezése. Az RMDSZ szerint indokolatlan az alkotmányban használt nemzetállam fogalma, viszont nem vonta kétségbe az egységes és oszthatatlan állam fogalmának létjogosultságát. Megoldatlan a kisebbségi nyelvhasználat az igazságügyben is, és ezt a helyzetet orvosolni kell az alkotmányban. /Markó: Nem történt előrelépés az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./"
2001. augusztus 31.
"Öt igen és egy nem szavazattal a szenátus kulturális bizottsága aug. 29-én elfogadta a román nyelv védelmét célzó törvénytervezet szövegét. Az egy ellenszavazatot az RMDSZ-honatya adta le. Látható, hogy a javasolt törvényszöveg elsősorban nem a román nyelvet kívánja védeni, hanem a magyart elnyomni. Közérdekű szöveget csak pontos és korrekt román fordítással lehet közölni. Ez az írott és elektronikus sajtóra is vonatkozik, nemcsak a plakátokra, ami akár azt is jelentheti, hogy a hazai magyar nyelvű sajtó, a magyar nyelvű tévé és magyar nyelvű rádió nem közölhet, illetve csak két nyelven közölhet közérdekű híreket. A törvény kitér a szóbeli nyelv korrekt intonációjára, ritmusára, hangsúlyára stb. is. Ember legyen a talpán az a politikus, aki mindezt be tudja tartani. Létrehozzák a nyelvrendőrséget, melyet csupán "a román nyelv helyes használatát célzó hivatalnak" becéznek, keményen bírságolhat: a nyelv bűnösei akár tíztől ötven millió lejig terjedő büntetést is kaphatnak. /Kilin Sándor: Verébre ágyúval? = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./"
2001. szeptember 1.
"Aug. 31-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban került sor az RMDSZ csúcsvezetősége és a magyar történelmi egyházfők közötti megbeszélésre, amelynek célja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet előkészítése volt. A megbeszélés eredményeiről Markó Béla és Tőkés László tájékoztatott. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte: Nagyon fontos az egyházi ingatlanok kérdésének megoldásához szükséges jogi keretek megteremtése. Az egyházi ingatlanok területén gyakorlatilag, néhány szimbolikus jellegű sürgősségi kormányrendeleten kívül, eddig semmilyen előrelépést nem sikerült kikényszeríteni. Megegyeztek abban, hogy RMDSZ-szakértők segítenek abban, hogy az egyházak saját törvényjavaslatot dolgozzanak ki az ingatlan-visszajuttatás kérdésében. Tőkés László püspök a következőképpen véleményezte a találkozót: Az RMDSZ - az eddigiektől eltérően - messzemenően konzultálni akar minden, az egyházakat érintő kérdésben. A szövetség ingatlanügyben maradéktalanul magáévá teszi az egyházak álláspontját, és ennek megfelelően látja el az őket érintő ügyek képviseletét. Ez egy nagyon fontos eredménye a mai napnak. Az egyház önállóan lép fel a 94-es kormányhatározat ellen, akár demonstratív eszközöket is igénybe véve, és kéri az RMDSZ-t, hogy a szenátusban akadályozza meg ennek elfogadását. /Köllő Katalin: Egyetértenek a teljes visszaszolgáltatás elvében. RMDSZ-vezetők magyar egyházfőkkel találkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"
2001. szeptember 1.
"A Sapientia Egyetem ideiglenes szenátusa aug. 30-i ülésén a vizsgáztató bizottságoknak a tanári állások betöltésére vonatkozó javaslatát tárgyalta meg. A versenyvizsgákat Marosvásárhelyen és Csíkszeredán tartották, összesen 72 állásról volt szó, a gyakornoktól a professzorig. Tánczos Vilmos ideiglenes rektor-helyettes közölte: a meghirdetett állások majdnem 90 százalékát sikerült betölteni, a szenátus pedig minden egyes esetben elfogadta a vizsgáztató bizottságok javaslatát. A szenátus mind a két oktatási helyszínen megbízott dékánt és tanszékvezetőt nevezett ki. Mihelyt létrejönnek a kari tanácsok, mind a két karon dékán és tanszékvezető-választások lesznek. Addig Csíkszeredában Lányi Szabolcs, Marosvásárhelyen pedig Hollanda Dénes a megbízott dékán. A Sapientia Egyetem évnyitója október 4-én lesz Marosvásárhelyen, ezt követi a csíkszeredai ünnepség október 5-én, október 7-én pedig a nagyváradi. /Máté Erzsébet: Október 4-én indul a Sapientia Egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ A marosvásárhelyi karokra vonatkozó döntésekről Hollanda Dénes egyetemi tanár, a Műszaki és Humán Tudományok Karának dékánja adott tájékoztatást. Jóváhagyták három tanszék létrehozását, a Humán Tudományok, a Matematika-Informatika, valamint a Műszaki Tudományok Tanszékét, amelyekre kinevezték a vezetőket is, Albert-Lőrincz Enikő előadótanár, Szilágyi Miklós és nagyváradi.egyetemi tanárok személyében. Öt professzornak, két előadótanárnak, öt adjunktusnak, hat tanársegédnek és két gyakornoknak sikerült a vizsgája. A szenátus jóváhagyta, hogy az üresen maradt tandíjas helyek fele is tandíjmentes legyen. A szept. 10-re meghirdetett felvételin a következő helyekre vizsgázhatnak a jelentkezők: informatika szak: 10 tandíjmentes és 11 tandíjas, számítástechnika: 9 tandíjmentes és 10 tandíjas, automatizálás: 14 tandíjmentes és 10 tandíjas, mechatronika: 25 tandíjmentes és 13 tandíjas helyre. A tananyag az interneten a következő címen található: www.emte.ro. /(bodolai): A Sapientián Növelték a tandíjmentes helyek számát. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./"
2001. szeptember 1.
"Aug. 31-én Ivácson József jogász, a szenátus emberi jogi bizottságának tanácsadója Románia elnöki hivatalánál iktattatta Héjja Dezső, Paizs Ottó és Reiner Antal egyéni kegyelmi kérését. A másik két elítélt - Filip Orbán Daniella Kamilla és ifj. Konrád János - magyar állampolgár, ezért számukra nem kértek kegyelmet. Az Agache család tagjai, özvegye és a néhai őrnagy négy gyermeke - Agache Andrei Ovidiu, az ötödik gyermek nem óhajtott ebben részt venni - június 14-én iktattatták az elnöki hivatalnál a család Románia elnökéhez, a politikai osztályhoz és a civil társadalomhoz címzett nyílt levelét, amelyben az esetleges elnöki kegyelem ellen tiltakoznak. Tamás Sándor parlamenti képviselő közölte: az orvosszakértői intézet csak augusztus 30-án küldte el a Héjja Dezső egészségi állapotának felülvizsgálatához szükséges iratát a törvényszékhez, és az csak jövő héten kerülhet a csíkszeredai börtön parancsnokságához. Csíkszeredából Bukarestbe csak hetente egyszer, szerdai nap szállítanak rabokat, és nem biztos, hogy a következő tárgyalás időpontjáig, szept. 20-ig sikerül Héjja Dezsőt megvizsgálni. /Agache-ügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./"
2001. szeptember 4.
"Több hónapos szünet, és egy hetes rendkívüli ülésszak után szept. 3-án elkezdődött a parlament rendes őszi ülésszaka. Eckstein-Kovács Péter szenátor úgy vélte: mindenekelőtt a tulajdonviszonyok rendezését kell befejezni, ezen a téren az erdélyi magyar közösség számára az elsődleges célt az egyházi és közösségi tulajdonok visszajuttatása jelenti. Eckstein-Kovács szerint el kell fogadni a gazdasági életet szabályozó fontos törvényeket, többek között a csődeljárás "finomítására" vagy a monopóliumhelyzetben lévő gáz-, villany- és vízszolgáltatást biztosító vállalatok privatizálására vonatkozó jogszabályokat. Prioritásként tekinti ugyanakkor a sovén, xenofób és antiszemita megnyilvánulásokat megszüntető diszkrimináció-ellenes törvénytervezet véglegesítését. Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint valószínűleg a parlament napirendjére kerülnek majd az oktatási kérdéseket érintő törvények is, mint például az egyetem törvénye. Az RMDSZ-politikus szerint az RMDSZ autonómia-tervezete "nincs végképp eltemetve. - Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője továbbra is Kelemen Attila Maros megyei képviselő, a frakció tavaly módosított szabályzata szerint mandátuma legalább 2002 februárjáig érvényes. Az alsóház állandó bizottságában az RMDSZ egy titkári tisztségre jogosult ezen az ülésszakon, ezt Borbély László Maros megyei képviselő tölti be. Az RMDSZ szenátorai Verestóy Attila Hargita megyei szenátort választották újra a frakcióvezetői tisztségre, a szenátus állandó bizottságában a szövetséget Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor képviseli titkári minőségben. /Elkezdődött a parlament őszi ülésszaka. A tulajdonjogi viszonyokat kell rendezni. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"
2001. szeptember 4.
"A kormánypártnak komoly esélye van arra, hogy ezen a parlamenti ülésszakon megszerezze a többséget mind a képviselőházban, mind a szenátusban. A Demokrata Pártban kirobbant konfliktusok következtében a tavaszi ülésszak idején négy szenátor és két demokrata képviselő vált ki a DP-ből, valamennyien a Petre Romant támogatók táborából, ezeknek többsége pedig a kormánypárt soraiba ült át. A Nagy-Románia Pártból mindeddig öt képviselő és egy szenátor lépett ki, mindeddig azonban nem világos, hogy melyik politikai formáció felé veszik útjukat. A liberálisok és az RMDSZ-es honatyák tanúsították a legnagyobb fegyelmezettséget. /Abszolút parlamenti többségre tör a kormánypárt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"
2001. szeptember 4.
"Az RMDSZ által a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) kötött együttműködési megállapodásból az eltelt nyolc hónapos időszakban néhány pont megvalósult, azonban több ígéret nem teljesült. Markó Bélát, az RMDSZ elnöke kifejtette: a legfontosabb eredményként kell elkönyvelni a közigazgatási törvény elfogadását, és azon belül az anyanyelv-használati rendelkezéseket. A közigazgatási törvény néhány hónapja érvénybe lépett, de még mindig gondok vannak az alkalmazásával. Szerinte ki kell kényszeríteni a végrehajtási utasításokat a nyelvhasználati előírásokra. Markó szerint eredmény a tulajdonkérdés rendezéséhez szükséges jogi keretek véglegesítése. Amennyiben ezt a törvényt tisztességesen végrehajtják, a föld- és erdővisszajuttatás gyakorlatilag záros határidőn belül befejezhető. Az egyházaktól elvett, elállamosított javak ügyében az elmúlt években semmi sem történt. Az RMDSZ-nek erre vonatkozólag törvénytervezetet kell készítenie. Az RMDSZ szerint a parlament két házát meg lehet őrizni, de elfogadhatatlan, hogy a szenátusnak és a képviselőháznak ugyanolyan hatáskörei vannak. Tisztázni kell továbbá a kormány és a parlament közti viszonyt. Az elnöki intézményt is újra kell gondolni, ezt a félerős elnöki rendszert, amely Romániában van, meg kell változtatni. - Erősödött a nacionalista retorika a román közéletben. Az RMDSZ nem tervezi az SZDP-vel kötött együttműködési szerződés felülvizsgálását. Tibori Szabó Zoltán megkérdezte: a Reform Tömörülés nemrég nyilvánosságra jutott emlékeztetője veszélyezteti-e az RMDSZ egységét? Markó válaszában leszögezte: az RMDSZ egysége nincs veszélyben. Az RT letagadja, hogy a dokumentum hiteles. Az "RMDSZ egyetlen felelős vezetője sem engedheti meg, hogy az ebből a dokumentumból kisugárzó politikai erkölcs elterjedjen az RMDSZ-ben". /Tibori Szabó Zoltán: Beláthatónak tűnik a tulajdonkérdés rendezése Romániában. Interjú eredményekről és feladatokról Markó Béla RMDSZ-elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"
2001. szeptember 5.
"Mind a szenátus, mind a képviselőház elfogadta az Alkotmánybíróság ítéletét a titokvédelmi törvény alkotmányellenességéről, az említett jogszabály így lekerül a parlament napirendjéről. Amennyiben a kormány továbbra is ragaszkodik egy ilyen törvényhez, új törvénykezdeményezéssel kell előállnia. Andrei Chiliman (NLP), a képviselőház jegyzőjének tudomása szerint máris létezik egy ilyen tervezet. /Új titokvédelmi törvény készül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"
2001. szeptember 6.
"A történelmi magyar egyházak vezetői egyezségre jutottak az RMDSZ-szel az egyházi javak visszaszolgáltatását illetően. Döntés is született, aminek értelmében az RMDSZ a szenátusban az egyházi javak visszaszolgáltatását célzó - de a teljes megnyugtató rendezést ismét csak beláthatatlan időre elodázó - törvényerejű rendelet ellen szavaz! Ez annál is furcsább, mert júniusban az RMDSZ képviselői még megszavazták ezt az ominózus törvényerejű rendeletet. Azóta, úgy tűnik, valami változás történt a szövetség politikájában, legalábbis erre lehet következtetni Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozatából, aki arról beszélt, hogy a nevezett törvényerejű rendelet ,,bizonyos kitételeiben veszélyes..." Nyáron, amikor az RMDSZ képviselői a kormányzó párttal szavaztak a képviselőházban, ezek a kitételek még kevésbé voltak veszélyesek? - tette fel a kérdést cikkében Bogdán László. /Bogdán László: Egy lépés előre?... . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./"
2001. szeptember 7.
"A szenátus szept. 6-i ülésén eltörölte a büntető törvénykönyv 200-as cikkelyét, amely az azonos neműek közötti szexuális kapcsolatot büntette. A szenátus elfogadta a jogi bizottság azon módosító javaslatát is, hogy a kiskorúval folytatott szexuális kapcsolatot két évtől hét évig terjedő börtönbüntetéssel sújtsák. A fegyházbüntetés mellett megvonják bizonyos jogoktól azokat a felügyelőket, orvosokat, tanárokat akik ellenkező vagy azonos nemű, 15-18 éves fiatallal folytatnak szexuális életet. A szenátorok elutasították Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es és Nicolae Vlad Popa nemzeti liberális honatyának azon javaslatát, hogy a szexuális perverzió, nemi erőszak és kiskorúval folytatott szexuális kapcsolat esetében súlyosbítsák a büntetést. /Eltörölték a Btk. 200-as cikkelyét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./"
2001. szeptember 8.
"A február 14-én megjelent 10. számú ingatlantörvény (a visszaélésszerűen elkobzott ingatlanok jogállásáról) alapján országszerte számtalan olyan épületet, kastélyt, palotát kérnek vissza a jogos tulajdonosok illetve ezek örökösei, amelyek többek között történelmi és építészeti szempontból is hatalmas kincset, örökséget jelentenek. Ioan Opris művelődésügyi államtitkár ezen a héten megbeszélést folytatott a szenátus kulturális bizottságával, mivel szerinte a "visszaigénylési komédia" súlyosan érinthetné a nemzeti kulturális örökséget. A művelődési minisztérium államtitkára egy listát is bemutatott a szenátoroknak, amelyen feltüntették azokat a visszakért épületeket, amelyeknek a visszaszolgáltatása esetén "a román államot hatalmas veszteség érné". A szenátus kulturális bizottságának kormánypárti valamint nagyromániás tagjai javasolták, hogy vagy külön törvénnyel, vagy a 10. törvény kiegészítésével gondoskodjanak a nemzet eme örökségeinek megőrzéséről. A művelődésügyi minisztérium által összeállított jegyzék 34 visszaigényelt ingatlant sorol fel, többek között a Batthyaneumot, a hunyadi várkastélyt, bethleni kastélyt, Kolozsváron a Bánffy-palotát, Bonchidán a Bánffy-kastélyt. A központi sajtó meghúzta a vészharangot. Eckstein-Kovács Péter szenátor meggyőződése szerint nem fogják módosítani az ingatlantörvényt. /Ú. I.: Ingatlantörvény-módosítást fontolgat több politikus. Eckstein-Kovács: Nem lesz gyakorlati következménye az államosító gondolatnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"
2001. szeptember 13.
"A szept. 10-i ülésén a kisjövedelműek vagyonának differenciált adózását előíró törvénykezdeményezés vitája során Ráduly Róbert képviselő hangsúlyozta a PRM-s törvénytervezet hiányosságait, amelyet nem hangoltak össze a helyi közigazgatási törvény előírásaival. - Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszterhez intézett interpellációjában Székely Ervin képviselő elmondta: több hónapja érvénybe lépett a nemzeti kulturális vagyon védelméről szóló 2000/182-es törvény, alkalmazni mégsem lehet, mert a szakminisztérium még nem dolgozta ki az alkalmazási normákat. A képviselő sürgette azok megjelenését. - Eckstein-Kovács Péter a szenátus szept. 10-i ülésén az elkobzott és államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény alkalmazását sürgette. /RMDSZ-honatyák a parlamentbe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./"
2001. szeptember 14.
"A Babes-Bolyai Tudományegyetem /BBTE/ nem multikulturális, hanem többnyelvű felsőoktatási tanintézmény - állította Kása Zoltán, az egyetem rektor-helyettese. A képviselőházat követően a szenátus is elutasította az Isarescu-kabinet által kibocsátott, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) multikulturalitására vonatkozó kormányrendeletét. Sógor Csaba szenátor, a felsőház oktatási bizottságának tagja, hangsúlyozta, hogy a BBTE multikulturalitása, illetve az egyetemen belüli autonómia kérdését nem törvényrendelettel kell megoldani. Erről az egyetem szenátusa dönthet. Sógor hozzáfűzte, hogy a szavazásnál ő maga tartózkodott, ugyanis az RMDSZ célja az önálló állami magyar egyetem, melyről nem szabad lemondani. A BBTE-n belüli újabb magyar tanszékek és karok alakítása és autonómiája szerepelt a kormánypárt és az RMDSZ közötti megbeszéléseken. A tárgyalást követően Markó Béla azt nyilatkozta (Krónika, szept.12.): "Elvben leszögeztük - és a miniszterelnök megerősítette -, hogy nincs kifogás a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében magyar nyelvű tanszékek, karok létesítése ellen." Márton Árpád, a román-magyar vegyes bizottság tagja arról tájékoztatott, hogy "a román tárgyalók több, a romániai magyar kisebbségekre vonatkozó javaslatot is kifogásoltak". Ilyen a Babes-Bolyai Tudományegyetem autonóm magyar struktúráinak létrehozása, az anyanyelvi egyetemi oktatás kiszélesítésére vonatkozó indítvány. Frunda György, a felsőház jogi bizottságának tagja elmondta, hogy a rendelet, illetve a szavazás arról szólt, hogy a multikulturális egyetemekre vonatkozó nemzetközi konvenció statútumát emeljék be a román rendelkezésekbe. Ezt nem fogadta el a törvényhozás két háza. A jogi bizottságban Frunda támogatta a javaslatot. A szenátor szerint a kolozsvári egyetem multikulturális voltát a chartának kell szavatolnia. Kása Zoltán szerint a szenátus döntése nem csökkenti a multikulturalitás esélyét. Az egyetem tavaly megszavazott chartája ezt tartalmazza. A magyar struktúrák vezetőinek nincs döntési joguk, csak javaslatokat tehetnek. Az egyetemen belüli autonómia sem valósult meg. /Simon Judit: Szenátusi vétó. Elutasították a BBTE multikulturalitását. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./"
2001. szeptember 14.
"A szenátus vizsgálóbizottságot hoz létre annak megállapítására, hogy miként szerzett többségi tulajdont a magyarországi Danubius Rt. a szovátai gyógyüdülőközpontban. A Danubius Rt. romániai társasága, a Salina Invest Rt. májusban írta alá a megállapodást a privatizációs hatósággal (APAPS) az üdülőtelep részvényei 82,17 százalékának megvételéről. Ezzel mintegy ezer szállodai férőhely és egyéb ingatlan, valamint egészségügyi intézmény tulajdonjogát - beleértve a Medve-tó húsz évre szóló használati jogát - nyerte el. A szerződés szerint a vevő a részvényekért 1,9 millió dollárt fizet, és kötelezettséget vállalt arra, hogy két éven belül 5 millió dollárt költ a fürdővállalat korábbi években teljesen lepusztult objektumainak felújítására. Az eladott szállodákat működtető bérlők már a magánosítást megelőzően, majd a szerződés aláírása után is bíróságon támadtak, de a pereket minden szinten elveszítették. A szovátai privatizáció ellen a kormánypárt konzervatív-nacionalista szárnya politikai síkon lépett fel. Adrian Paunescu egyenesen ,,Erdély elleni bűntettről" beszélt, mivel tudomása szerint az üdülőtelepet ,,valójában a magyar titkosszolgálatok vették meg". Újabb kormánypárti szenátorok álltak csatasorba, a vizsgálóbizottság felállítása érdekében az SZDP és az NRP 50 szenátora zárkózott fel. A vizsgálóbizottság hét szenátorból áll majd, a végleges döntés a plénumra tartozik. Ovidiu Musetescu privatizációs miniszter az eddigi viták során többször leszögezte, hogy a szovátai privatizáció a törvényes előírások teljes betartásával történt. A Salina Invest Rt.-ben a Danubius mellett a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt., a Vegyépszer Rt. és az Alfa-Terv 2000 Kft. rendelkezik részesedéssel. /Vizsgálat Szovátán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./"
2001. szeptember 17.
"Románia kész a nemzetközi terrorizmus felszámolását szolgáló katonai akciókban részt vállalni a NATO és az Egyesült Államok oldalán - olvasható Ion Iliescu államfő levelében, melyet a képviselőház és a szenátus elnökeinek küldött. Mihail Popescu, a román hadsereg vezérkari főnöke leszögezte: a terrorista akciók megelőzése érdekében valószínűleg átszervezések lesznek a román hadseregben. Az államfő levele hangsúlyozta: az Egyesült Államokat ért terrorista támadásokat követően a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) rendkívüli ülést tartott. Ezen azt a határozatot fogadták el, hogy Románia szükségesnek tartja, hogy úgy cselekedjen, mintha a NATO teljes jogú tagja lenne és ennek megfelelően részt vegyen a NATO-tagállamokkal és más európai országokkal együtt a nemzetközi terrorizmus felszámolását szolgáló bármiféle akcióban, beleértve a katonai akciókat is. Az államfői hivatal visszautasította a Nagy-Románia Párt (NRP) elnökének, Corneliu Vadim Tudor szenátornak azt a kijelentését, miszerint palesztin terroristák kaptak katonai kiképzést Romániában 1995-ben, az akkori (és a jelenlegi) államfő, Ion Iliescu jóváhagyásával. Corneliu Vadim Tudor azt állította, hogy 1995-ben a Hamasz nevű szervezet 30 tagja kapott fegyveres kiképzést Romániában, a kormányőrség feladatait ellátó Őrző-védő Szolgálat (SPP) akkori kiképző központjában. Az NRP elnöke szerint a kiképzés 1 millió dollárjába került a román államnak, és a palesztin fegyveresek felkészítése Ion Iliescu államfő, Dumitru Iliescu, a SPP akkori vezetője és Viorel Hrebenciuc akkori kormányfőtitkár jóváhagyásával történt. A szenátor közölte, hogy egyik jelenlegi testőre abban az időben a SPP tisztje volt és személyesen részt vett a palesztinok kiképzésében. /Románia részt kíván venni a terrorizmus elleni harcban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"