Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Románia Parlamentje – Szenátus/Felsőház [és különböző testületei, bizottságai]
1870 tétel
1999. május 27.
Május 27-én tartotta az RMDSZ-vezetés első kongresszus utáni sajtóértekezletét a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla az elmúlt időszak legfontosabb törvényalkotási eseményeiként értékelte a szenátusban máj. 25-én elfogadott helyhatósági törvényt, illetve a képviselőházban vita alatt álló szekusdossziékról szóló törvénytervezetet. - A probléma a reform, illetve a koalíció működése - mondotta. Seres Dénes szenátor ismertette a helyi közigazgatásról és a helyi autonómia megszervezéséről szóló törvény fontosabb rendelkezéseit. Ez a törvény a helyi autonómiák európai chartájának szellemében lényegesen bővíti a helyi tanácsok hatáskörét, közelebb hozza a döntéshozatalt az állampolgárhoz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 27. 1482. szám/
1999. május 28.
A szenátus jogi bizottsága újabb hét peres ügyben függesztette fel Corneliu Vadim Tudor parlamenti mentelmi jogát, adta hírül a Romania Libera. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
1999. június 1.
A koalíciónak gyakorlatilag még az egész kormányprogramot meg kell valósítania, fejtette meg Szabó Károly szenátor. A választások közeledtével mind nehezebb a népszerűtlen intézkedések mellett kitartani. A szenátusban nemrég megszavazott, a helyi autonómia szabályozására és a közigazgatás megszervezésére vonatkozó törvényt is csak abban az esetben lehet hatályba helyezni, ha fennmarad a koalíció - mondotta a szenátor. A törvény értelmében Szatmárnémetiben is ki kellene tenni a kétnyelvű helységnévtáblát. /Gui Angéla: Kormányprogramból még szinte semmi nem valósult meg. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 1./
1999. június 3.
A román titkosszolgálat a szenátusi bizottságnak tett jelentésében alaptalannak ítélte Frunda György RMDSZ-szenátornak a titkosszolgálalatról kifejtett kritikáját, melyet az Európa Tanács parlamenti gyűlésén ismertetett. Frunda György szerint túl sok az információs osztály, nem tökéletes a törvényes működés szabályozása, valamint nem felel meg az Európa Tanács követelményeinek, hogy a titkosszolgálatok nem kizárólag a költségvetés pénzén élnek, és nagy kihagyásai vannak a szolgálat parlamenti ellenőrzésének. /Az SRI válaszol. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
1999. június 3.
Meg kellene írni a romániai magyar irodalom történetét, ezzel a témával foglalkozott a Látó (Marosvásárhely) 1998/10-es száma. Az EMKE 1996-ban Szabédi László kolozsvári szülőházának tulajdonosává vált. Az EMKE 1997-ben kezdeményezte az elhunyt erdélyi magyar írók irodalmi hagyatékának számbavételét, körlevelet küldve mintegy ötven szerző örököseinek. A Kötő József és Dávid Gyula által aláírt körlevélre egyetlen válasz sem érkezett. - Számos hagyaték szétszóródott vagy lappang valahol. A Szabédi Emlékházban meg kell oldani a könyvtár és kézirattár anyagának számítógépes feldolgozását, majd lehetővé kell tenni az olvasótermi használatot. - A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa jóváhagyta Cs. Gyimesi Éva kezdeményezését a magyar irodalomtudományi tanszék mellett működtetett Irodalomtudományi Intézet létrehozására. Az intézet az erdélyi magyar irodalommal kapcsolatos kutatásoknak biztosítana keretet. - A Szabédi Emlékház máris tudományos munka helyszínévé vált azáltal, hogy a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon további köteteinek összeállításához szükséges kézikönyvek felkerültek a polcokra, és itt folyik a szócikkek szerkesztése is. - A Szabédi Emlékház működtetését szakmailag felkészült alkalmazottakra kell bízni. - A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai segítséget nyújt a Szabédi Emlékház irodalmi múzeummá fejlesztése érdekében. /Balázs Imre József: A Szabédi Emlékház új szerepkörben, avagy mitől él egy irodalmi múzeum? = A Hét (Bukarest), jún. 3./
1999. június 7.
A szenátus június 7-i ülésén Puskás Bálint Zoltán szenátor politikai nyilatkozatot terjesztett elő azokkal az erőszakos, soviniszta-nacionalista megnyilvánulásokkal kapcsolatban, melyeket a június 5-i román-magyar labdarúgó mérkőzés nyomán lehetett tapasztalni egyes erdélyi városokban. A román csapat győzelmének ünneplése magyarellenes, a romániai magyarsággal szembeni, fenyegető demonstrációba csapott át. Kövekkel dobáltak meg Nagyváradon egyházi hivatalokat, Kolozsváron többek között a Magyar Színházat, és megrongáltak Hargita megyei rendszámú gépkocsikat is. A magyarságot fenyegető erőszak reális veszélyéről lehet beszélni. Az RMDSZ ismételten hangoztatni kívánja, hogy az efféle sovén-nacionalista megnyilvánulások gerjesztői az etnikumközi feszültségeknek s az alkotmányos rend és a jogállam destabilizálásához vezethetnek. Erőteljesen tiltakozik az ilyen tendenciák felerősödése ellen - mondotta az RMDSZ háromszéki szenátora. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 7. - 1489. sz./
1999. június 8.
"Erdély-szerte kisebb-nagyobb incidensekre, magyarellenes megnyilvánulásokra került sor a román-magyar focimeccset követően. Kolozsváron pénzérmékkel, majd kövekkel dobálták meg és tettek kárt a magyar főkonzulátus épületében, kétszeresen is "megrohamozták" az Állami Magyar Színház és Opera épületét, magyarországi és székelyföldi gépkocsikat tettek tönkre, a tizenéves ifjak pedig fürtökben lógtak a Mátyás-szobron nacionalista szlogeneket skandálva. - Az RMDSZ tiltakozásának adott hangot a parlamentben: a szenátusi frakció részéről Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor szólalt fel, a képviselőházban pedig jún. 8-án hangzik el politikai nyilatkozat ezzel kapcsolatban. /Örömünnep - szomorú következmények A román-magyar meccs után általános volt a lincshangulat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./ Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere szerint a románok "érmeadományt" nyújtottak a revizionista, Erdély címerét magába foglaló zászlóval ékesített magyar főkonzulátus számára - helyeselt a polgármester, aki szerint Grigore Blaga megyei rendőrfőparancsnok arról értesítette őt, hogy a konzulátus alatt vagy mellett lakó bérlő provokálta az ünneplő fiatalokat. Funar szerint az RMDSZ-esek törték be saját ablakukat. A magyar főkonzulátus ablakainak betörése miatt nem kér bocsánatot: "Szó sem lehet arról, hogy bocsánatot kérjek. A román szurkolók nem tettek mást, mint visszafizették a Budapesten elszenvedett verést" - mondta. /K. O.: Polgármesterünk szerint a magyarok törték be saját ablakaikat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./ Rádióhírek szerint a főkonzulátus épületét azért dobálták meg, mert állítólag láttak valakit gúnyolódva "integetni" nem is a szomszédból, hanem az intézmény ablakában, s ez a gesztus váltotta volna ki az incidenst. Ugyancsak szemtanúk szerint a főkonzulátust rendőrkordon védte, a rendfenntartó erők azonban semmit sem tettek a huligánok megfékezésére. /Cáfol a főkonzulátus: senki sem hergelte a szurkolókat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./ Kolozsváron kétszer támadta a magyar színházra, először éjjel, a román válogatott győzelmének a hevében, másodszor pedig hajnalban, amikor a színházzal szembeni Rainbow nevű lokálból dorongokkal és kövekkel felfegyverzett fiatalok folytatták azt, amit korábban abbahagytak. Az anyagi kár több mint félmillió lej, az ittas állapotban levő huligánok bezúzták az épület több emeleti ablakát, és a fényreklámot. Csulak igazgató értesülései szerint a dühödt ifjakból kettőt az arra cirkáló járőrök őrizetbe is vettek, és ígérték, hogy kötelezni fogják őket a kár megtérítésére. - Zilahon betörték az RMDSZ helyi szervezete székházának több ablakát, az udvaron a virágcserepeket összetörték. /Kétszeres ostrom a magyar színház ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./"
1999. június 16.
Megkezdte újabb romániai látogatását Max Van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, akit jún. 15-én Markó Béla szövetségi elnök látott vendégül munkareggelin. A megbeszélésen Markó tájékoztatta a kisebbségügyi főbiztost a romániai belpolitika legújabb fejleményeiről és ezen belül a romániai magyar nemzeti közösség helyzetéről. A szövetségi elnök részletesen kitért a tanügyi, illetve a helyhatósági törvény módosításának jelenlegi stádiumára, és ismertette az RMDSZ álláspontját az önálló magyar egyetemmel kapcsolatban. A szövetségi elnök szerint a most tervezett Délkelet-Európai Stabilitási Paktum megfelelő kerete lehetne a kisebbségi kérdés általános rendezésének. A kisebbségi főbiztost fogadta Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter is. Max Van der Stoel június 16-án látogat el az RMDSZ fővárosi székházába, majd Kolozsvárra utazik. Max Van der Stoel úgy nyilatkozott: a tanügyi törvény jelenlegi - a két ház egyeztető bizottsága által előterjesztett - változata nem tartalmaz korlátokat az anyanyelvi oktatás számára, tehát elég jó. Az EBESZ-főbiztos reményét fejezte ki, hogy a törvénynek ezt a változatát mind a képviselőház, mind pedig a szenátus elfogadja. /Max Van der Stoel: Elég jó a tanügyi törvény jelenlegi változata Újabb romániai látogatáson az EBESZ főbiztosa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./
1999. június 16.
Ioan Moisin parasztpárti politikus által Ion Antonescu marsall rehabilitálására tett javaslatát megtapsolták a szenátusban, tudósított az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./
1999. június 17.
Jún. 16-án 178-110 arányban a képviselőház végső szavazáson elfogadta a tanügyi törvényt. A plénum az egyeztető bizottság változata mellett döntött. A jóváhagyott szöveg értelmében a felsőfokú oktatási intézményekben lehet csoportokat, tagozatokat, kollégiumokat és karokat is szervezni a kisebbségek nyelvén. Kérésre pedig multikulturális felsőoktatási intézményeket is létre lehet hozni, ennek tanítási nyelvéről azonban egy külön, az illető egyetem alapításáról szóló törvénynek kell rendelkeznie. Az elfogadott változat értelmében a nemzeti közösségeknek törvényes keretek között magánegyetemet is lehet működtetni. A két ház közötti egyeztető bizottság szövegéről a szenátus előreláthatólag jövő héten dönt. Amennyiben szintén szó szerint az egyeztető bizottság szövegét fogadják el, a tanügyi törvény a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követően életbe lép. Abban az esetben, ha a szenátus módosít az egyeztető bizottság változatán, a két ház együttes ülésen vitatja meg a törvény érintett cikkelyeit. /Gui Angéla: A képviselőház megszavazta a tanügyi törvényt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 17./
1999. június 17.
Jún. 17-én tartotta az RMDSZ bukaresti székházában a szokásos heti sajtóértekezletét. Markó Béla elnök kijelentette, hogy Max van der Stoel kisebbségügyi főbiztos megelégedését fejezte ki a tanügyi törvény módosításának az anyanyelvű oktatásra vonatkozó előírásaival kapcsolatban. Az RMDSZ elnöke ezzel szemben nem volt annyira elégedett. Megállapította, hogy szükség van még a szenátus kedvező döntésére is, azon túl pedig nagyon fontos az is, hogy a törvényt megfelelőképpen alkalmazzák. - Vida Gyula képviselő, a pénzügyi bizottság elnöke bejelentette, hogy már csak az államelnök aláírására vár az RMDSZ által másfél éve kezdeményezett, a kis és közepes vállalatok támogatását célzó törvénytervezet, amely jelentős lépés nemcsak a gazdasági reform terén, hanem az integráció irányába is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún.17. - 1497. sz./
1999. június 25.
Jún. 26-án rendhagyó országos tanácskozást tart a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága Kolozsváron. A VET idei második tanácskozását tartják, tájékoztatott Patrubány Miklóst, az MVSZ elnökhelyettese. Annyi elvégzendő feladat gyűlt össze, hogy rendhagyó ülést kell tartani. A jövő évben a VET és az MVSZ életében is igen jelentős események lesznek, így az MVSZ tisztújító közgyűlése, illetve az MVSZ V. világkongresszusa, amelyet elő kell készíteni. Értékelni fogják az MVSZ két hónapon át húzódó küldöttgyűlését is. A nyugati régió küldöttei bizalmatlansági indítványt terjesztettek be a szövetségi elnök ellen, amelynek tárgyalása elemésztette a küldöttgyűlés idejét, s ezért közel két hónap múltán újból össze kellett hívni az MVSZ ülését. A VET mindvégig távol tartotta magát az MVSZ-ben dúló ellentétektől és vitáktól. A szövetség működésében számtalan olyan tökéletlenség van, ami jobbításra szorul. Ezek nem szolgálhatnak ürügyül a szövetség elnöke puccsszerű eltávolítására, hiszen Csoóri Sándornak kétségbevonhatatlan érdemei vannak. Azt pedig, hogy a világszövetségben fasiszta hangok ütötték fel fejüket, határozottan elutasítja, hangsúlyozta Patrubány Miklós. - A VET tevékeny volt, ezt jelzi a kaliforniai út és szerződéskötések, a szlovákiai kapcsolatfelvételek, a párizsi szenátusszékházban tartott, az összmagyarság érdekeit és értékeit megjelenítő emlékgyűlés, de mindezek közül kiemelkedik a múlt heti ószandeci esemény, ahol II. János Pál pápa egymillió ember jelenlétében Árpád-házi Boldog Kingát szentté avatta. Ennek a magyar nemzet életében meghatározó eseménynek kellett volna lennie. Fél évvel a millenniumi év előtt, amikor a magyarság európai államiságának és a kereszténység felvételének 1000. évfordulóját ünnepli, nagy fokú rövidlátás kell ahhoz, hogy valaki ne érzékelje, egy Árpád-házi királylány most történő szentté avatása tulajdonképpen ennek az ezeréves keresztény államiságnak a legilletékesebb helyről érkező köszöntése. Erről a rendkívüli eseményről a magyar médiák hiányosan számoltak be. Ez az egész kérdéskör mondhatni nagyobb teret kapott az erdélyi, mint a magyarországi sajtóban. Különösen furcsa az, hogy a lengyel televízió felajánlotta a helyszíni közvetítés ingyenes lehetőségét, amivel például Szlovákia élt is. Élőben közvetítette azt az eseményt, amelyen minden szónok Magyarországgal kezdte és végezte, és beszédében a magyar értékekről és történelemről szólt. Kevés olyan külföldi megdicsőülése volt nemzetünknek, mint ez az egymillió zarándok előtt zajlott avatás. Ezt nem vette ezt át egyetlen magyar televízió sem. A VET ennek az eseménynek méltó emléket állított a Gelencén készült óriásméretű, gyönyörű székelykapu felállításával Ószandecen, annak a kolostornak a bejáratánál, amelyet éppen Árpád-házi Szent Kinga vezetett és alapított hétszáz évvel ezelőtt. A kaput a magyar nemzet ajándékának tekinti mindenki, maga a pápa is. Egy pillanatig sem titkoljuk, hogy minden tevékenységünkben összmagyar érdekeket tartunk szem előtt, fejtette ki Patrubány Miklós. A magyarországi helyzetről nem sok jót mondhat. A népesség számbeli csökkenése vészes méreteket ölt, hiszen már az idei első negyedévben is 18 000-rel apadt Magyarország lélekszáma, annak ellenére, hogy ennél sokkal többen költöznek be a környező országokból. Minden esztendőben egy 150 000 körüli nagyságrendű város tűnik el Magyarország térképéről. /Szabó Piroska: Rendhagyó országos tanácskozást tart a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága Beszélgetés Patrubány Miklóssal, az MVSZ elnökhelyettesével. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./
1999. július 1.
"Jún. 30-án a szenátus megvitatta, és néhány módosítással elfogadta a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek az egyeztető bizottság által kidolgozott változatát. A szavazás eredménye: 90 igen, 6 nem szavazat, és 5 tartózkodás. A kedvező szavazatarány úgy alakulhatott ki, hogy a szenátusi frakciók a vitát megelőzően kompromisszumos megoldásra jutottak. Ennek értelmében nem szavazták meg a 184. szakaszt, amely a multikulturális intézmények működését szabályozza, elfogadták viszont a sokat vitatott 123. cikkelyt, amely kimondja, hogy az egyetemeken lehet csoportokat, tagozatokat, kollégiumokat és karokat szervezni a nemzeti kisebbségek nyelvén, kérésre pedig multikulturális egyetemeket is létre lehet hozni, amelynek oktatási nyelvéről a felsőfokú intézmények alapításáról szóló törvény rendelkezik. Az Iliescu vezette RTDP előzően felajánlotta: amennyiben "elfogadható" megszövegezésben szavazzák meg a tanügyi törvénynek a multikulturális felsőoktatási intézményekre vonatkozó 184. szakaszát, az RTDP hajlandó elfogadni a 123. cikkelyt. Mint ismeretes, a szenátusban a kormánykoalíciónak alig egy szavazatfölénye van. - Azt a szakaszt, amelyik kimondja, hogy a multikulturális egyetemeken minden oktatási részleget az adott nyelven előadó tanárok által választott rektor-helyettes vezet, aki maga dönt a felmerülő adminisztrációs kérdésekben, a szenátus nem fogadta el. Az eltérésekről júl. 1-jén a két ház együttes ülése fog dönteni. A döntés úgy összegezhető, hogy a multikulturális egyetemek működéséről szóló szakasz a kisebbségek számára hátrányos módosításáért cserébe az ellenzék is megszavazta a 123. cikkelyt. - Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette: elégedett az eredménnyel, azonban változatlanul nehezményezte, hogy a törvény továbbra is tiltja a történelem és földrajz anyanyelven történő gimnáziumi és líceumi tanítását. /Kompromisszum a szenátusban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./"
1999. július 7.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a kisebbségekre vonatkozó román törvényekről tájékoztatta Michael H. Haltzeltet, az amerikai szenátus külügyi bizottsága szakmai csoportjának vezetőjét Bukarestben, az RMDSZ székházában rendezett találkozón. Markó elmondta, hogy a kisebbségi jogok gyakorlását szavatoló törvények elfogadása lassú ütemben történik, nagyon sok ellenállásba ütközik. A kisebbségek anyanyelvének közéleti használatáról szólva Michael H. Haltzelt követendő példaként említette a finnországi svéd kisebbség számára biztosított jogokat. A találkozón részt vett James Rosapepe amerikai nagykövet is, aki a napokban bejelentette, hogy az ősztől az Egyesült Államok kolozsvári konzulátusán külön személy fog foglalkozni az erdélyi etikumközi kapcsolatok figyelésével. - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt időszakban többször visszautasította az amerikai elnöknek és az amerikai külügyminiszternek azt a megállapítását, hogy Romániában modellértékű lenne a nemzeti kisebbségek kérdésének megoldása. Az RMDSZ felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában egyelőre csak a lehetőségek adottak a kisebbségi kérdés megnyugtató megoldását szolgáló törvényi keretek kialakítására. /Amerikai szenátusi tisztségviselő Markó Bélánál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
1999. július 7.
Az RMDSZ szenátusi frakciója kiadott közleménye szerint sajnálattal vette tudomásul, hogy dr. Csapó I. József a frakcióban megszavazott álláspontot figyelmen kívül hagyva, a tanügyi törvény módosítása ellen szavazott, együtt az anyanyelvű oktatást korlátozni szándékozó ellenzéki politikusokkal. Csapó I. József szenátor több hazai magyar lapban közzétett nyilatkozatában hiányos képet adott a törvénynek az anyanyelvű oktatást szabályozó cikkelyeiről. Nem létezőnek tekint olyan fontos előírásokat, mint: az anyanyelvű szakoktatás biztosítása minden szinten, kis településeken, vagy szórványvidéken a kisebbségek nyelvén is lehet létszámalatti osztályokat működtetni, illetve biztosítani kell az anyanyelvű beiskolázást a lehető legközelebb fekvő helységben, a kisebbségi nyelven oktató intézményekben egyes iskolai dokumentumokat anyanyelven is lehet kiadni, a felvételi- és záróvizsgát az oktatás minden szintjén azon a nyelven lehet tenni, amelyen az illető tantárgyat a jelöltek tanulták, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van minden szintű és formájú anyanyelvi oktatáshoz, illetve mindazokhoz az oktatási formákhoz, amelyekre megfelelő igény mutatkozik, az egyetemeken csoportok, tagozatok, kollégiumok és karok működhetnek a nemzeti kisebbségek nyelvén, és külön törvénnyel multikulturális egyetemeket is létre lehet hozni, amelyek oktatási nyelvét ugyanaz a törvény fogja meghatározni, a nemzeti kisebbségeknek joguk van magán felsőfokú oktatási intézményeket is működtetni, az állam által elismert felekezetek nemcsak az egyháznak szükséges személyzetet képző, hanem a világi oktatási rendszerbe illeszkedő magán oktatási intézményeket is létrehozhatnak. - Ebben a törvényben vannak még korlátozó intézkedések, így például az ország történelmét és földrajzát román nyelven tanítják a felsőbb osztályokban, de az 1995-ös törvényhez képest rendkívül nagy előrelépés ez a jogszabály. /Verestóy Attila az RMDSZ Szenátusi Frakciójának vezetője: Közlemény. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 7. - 1509. sz./
1999. július 8.
Jose Cutileiro, az Európai Unió főtitkára romániai látogatása alkalmával Ulm Spineanu, a szenátus alelnöke megerősítette Románia érdekeit a Jugoszlávia ellen elrendelt embargó beszüntetése iránt. A szenátusi képviselők kifejezésre juttatták reményüket és óhajukat, hogy Románia az EU teljes jogú tagja lesz. /Az EU-főtitkár szenátusi látogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./
1999. július 15.
Az újonnan elfogadott tanügyi törvény 123-as cikkelye kimondja, hogy az egyetemeken önálló csoportokat, tagozatokat, kollégiumokat és karokat lehet szervezni a nemzeti kisebbségek nyelvén, és kérésre multikulturális egyetemek is létrehozhatók. A törvény adta lehetőségeket kihasználva a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tanító magyar tanárok három új kar, valamint külön magyar szenátusi csoport létesítését tervezik. A magyar egyetemi tanárok évek óta tervezik a BBTE-n belül létrehozott magyar karok beindítását, majd végső lépésként a kolozsvári központú állami magyar egyetem létrehozását. Szilágyi Pál rektor-helyettes arról tájékoztatott, hogy a BBTE-n tanító magyar tanárok rendszeresítették az időszakos megbeszéléseket, amelyeken az egyetemi magyar oktatás kérdéseit vitatták meg. Júl. 13-án, legutóbbi összejövetelükön, a tanárok a tanügyi törvény 123-as cikkelye adta lehetőségekről vitáztak. A magyar tanárok önálló magyar tagozat létesítését szeretnék a BBTE keretén belül. Ehhez a tanszékek, karok megszervezése, külön szenátusi csoport létesítése szükséges. Ma már több mint 4 ezer magyar diák tanul a BBTE-n, ebből 2500 anyanyelven. A magyarul tanítók létszáma eléri a 240-250-et, az elmúlt két évben sikerült 40-45 új magyar tanárt felvenni. Ezen a nyáron további tanári állásokat hirdetnek meg. A BBTE-n minden feltétel megvan arra, hogy akár egyik napról a másikra öt magyar karból álló önálló magyar tagozat kezdje meg működését, hiszen magyar csoportokban, felkészült tanárokban, valamint a dékán-helyettesi vagy a magyar tudományos titkári tisztséget betöltő professzorokban, magyar adminisztrációs személyzetben most már nincs hiány. A tanárok öt magyar kar létesítését szeretnék. Kettő már létezik: a római katolikus, illetve a református teológia. A másik három a matematika és természettudományok, a humán tudományok (filológia, színművészet, történelem, filozófia, neveléstudomány), valamint a politikai, jogi és közgazdaságtudományi kar lenne. A karon tanító magyar tanárok maguk választanák meg a dékánt, a dékán-helyettest és a tanszékvezetőket. Jelenleg a jogi, illetve a közgazdaságtudományi karon román nyelven folyik az oktatás, kevés a magyar tanár. Szilágyi Pál szerint ezen a két szakon sem lesz nehéz megszervezni a tanítást, ugyanis a nyugdíjas tanárok is elő tudnák adni az alaptantárgyakat. A jogi karon ez bonyolultabb, hiszen a magyar és román jogrendszer sok vonatkozásban eltér egymástól. Ennek ellenére az általános jogi tantárgyakban szintén lehet magyarországi vendégtanárra számítani. A magyar tagozat érdekében politikai döntésre van szükség. A legkézenfekvőbb megoldás egy kormányhatározat lenne, amely módosítaná az egyetemi chartát, döntene a magyar karok létrehozásáról és meghatározná a BBTE magyar szenátusi csoportjának pontos hatáskörét./Kiss Olivér: Három új kart terveznek a BBTE magyar tanárai Kormányhatározattal kellene megváltoztatni az Egyetemi Chartát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./
1999. július 15.
"A Székelyudvarhelyen júl. 8-án történt titkosszolgálati megfigyelés ügyében Markó Béla, RMDSZ-elnök találkozott Costin Georgescuval, Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójával, aki elismerte, hogy a jelenlegi kormányzat hivatalba lépése előtt a SRI-n belül külön vizsgálták az irredentizmust és a "magyar veszélyt". Azonban biztosította Markót, hogy ezt a tevékenységet felszámolták. - Az ügyben az SRI cáfolatot tett közzé, amelyben kijelenti: "A Román Hírszerző Szolgálat nem a Polgári esték rendezvény résztvevőit figyelte, hanem más feladatot végzett július 8-án Székelyudvarhelyen". - Antal István képviselő, a helyi RMDSZ szervezet elnöke Costin Georgescutól, a SRI igazgatójától kért felvilágosítást az "incidenssel" kapcsolatosan, ugyanis, mint mondta, a titkosszolgálat sajtóirodája által közzétett kommünikéből nem tűnik ki, hogy pontosan ismernék az események lefolyását. Ugyanakkor azt is kérte, hogy legyenek operatívabbak az ilyenszerű események tisztázásában, ugyanis az "incidens" után négy nappal került sor csupán a SRI hivatalos állásfoglalására. Antal István figyelmeztette a SRI igazgatóját, hogy élni fog a jogával, és a szenátus megfelelő szakbizottságához fordul az események kivizsgálása érdekében. /(mózes) [Mózes Edit]: A székelyudvarhelyi SRI- "incidens" ügyében. Antal István képviselő szenátusi vizsgálatot kér. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./"
1999. július 22.
Simion Simon, a Babes-Bolyai Tudományegyetem ideiglenes rektora nyilatkozatában ellenezte az egyetemen belül az önálló magyar karok létrehozását. Az ideiglenes leszögezte: a magyarok által követelt új karokra szakmai szempontból semmi szükség nincsen, hiszen a magyar diákok számára csaknem valamennyi tagozaton - a humán és az egzakt tudományok részlegein, illetve a jogi karon is - külön helyeket biztosítottak. Simon elismerte ugyanakkor, hogy a közgazdaságtudományi és az európai tanulmányi karon nem folyik magyar nyelvű oktatás. - Ez a válasz a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatóinak döntésére, hogy az egyetem szenátusának első szeptemberi ülésén három új, magyar tannyelvű kar létesítését fogják indítványozni. Ezek a matematikai és természettudományi, a humán- és politikatudományi, illetve a közgazdasági és jogi kar lennének. /A Babes-Bolyai rektora ellenzi a magyar karok létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./
1999. július 22.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége és a Sulyok István Református Főiskola rektori hivatala tájékoztatást adott ki a Partiumi Keresztény Egyetem ügyében. 1990-1991-ben történt megalakulása óta a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet keretében működött. Az 1995-ös román tanügyi törvény, illetve az 1997/36. számú tanügyi sürgősségi kormányrendelet ez év júliusában való törvényerőre emelkedése nyomán az egyházi tanintézetek végképpen a magánoktatás keretébe szorulnak, másfelől eldőlt, hogy Romániában önálló, állami, magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény újraalakítására vagy alapítására egyhamar nem nyílik lehetőség. Ezért a Királyhágómelléki Református Egyházkerület magyar tannyelvű, keresztyén magánegyetem létrehozását határozták el. - A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet szenátusa ez év tavaszán jóváhagyta a Sulyok István Főiskola önállósulását. A Partiumi Keresztény Egyetemet a Pro Universitate Partium Alapítvány fogja megalapítani és fenntartani. Az egyetem ökumenikus jellegű intézmény lesz. Az egyházkerület a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásához kéri az egyházak, az RMDSZ, a magyar kormány és a magyar közvélemény hathatós támogatását. - A Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásával és a romániai magyar nyelvű egyetemi oktatás keretében betöltött helyével kapcsolatban a közeljövőben sokoldalú egyeztetést tartunk szükségesnek. /Tájékoztatás a Partiumi Keresztény Egyetem ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./
1999. július 24.
"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatot tett közzé az új tanügyi törvénnyel kapcsolatban. A törvény elfogadását az RMDSZ hivatalos vezetősége "jelentős előrelépésként" értékelte, annak diszkriminatív jellegét elhallgatván, az ellene szavazó dr. Csapó József szenátorral szemben szankciókat helyeztek kilátásba, azzal vádolván őt, hogy "együtt szavazott az anyanyelvű oktatást korlátozni szándékozó ellenzéki politikusokkal", (Verestóy Attila szenátor), és "egy korszerűbb és európaibb törvény ellen voksolt" (Székely Ervin képviselő). A valóság az, hogy nem Csapó József szenátor, hanem éppen a vádaskodók szavaztak együtt a Szenátusban az Iliescu-féle posztkommunista párttal. A törvény megszavazásával mi magunk szentesítettük, állapította meg Tőkés László, az önálló állami magyar egyetem helyreállításának jogától való megfosztatásunkat. - Az elfogadott törvény az egyházi oktatást a magánoktatás körébe száműzte, és állami tulajdonként telekkönyvezteti az erdélyi történelmi egyházaktól 1945 után elvett, több mint ezer iskolaépületet. A törvény értelmében a felekezeti gimnáziumok magániskolákká minősülnek vissza, és - példának okáért - a nagyváradi Sulyok István Főiskola is magánegyetemként, az állami pénzügyi támogatás teljes hiányában kénytelen - puszta - fennmaradásáról gondoskodni. /Tőkés László: Nyilatkozat a Tanügyi Törvény tárgyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./"
1999. augusztus 2.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, Kapi József pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette: új magyar tannyelvű karok létrehozását fogja javasolni a nagyváradi egyetem vezetőségének. Amennyiben a nagyváradi egyetem szenátusa elfogadja az RMDSZ javaslatát, az új karok a 2000/2001-es tanévben beindulnak. Teodor Maghiar rektor kijelentette, hogy csak bizonyos karok létesítésével ért egyet. /Új karok létesítését javasolja az RMDSZ a nagyváradi egyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./
1999. augusztus 9.
"A dési születésű Randolph L. Braham, a New York-i City University professzora, a Holocaust világviszonylatban elismert kutatója. Megjelent munkája: A népirtás politikája. A Holocaust Magyarországon /Belvárosi Kiadó, Budapest, 1997./ Legújabb könyve /Román nacionalisták és a holocaust. Múlt és Jövő Kiadó Budapest, 1998./, arról szól, hogyan igyekeznek tagadni a román nacionalisták a román antiszemitizmust és a romániai zsidóság ellen elkövetett népirtást, illetve hogyan próbálják felhasználni a történelemhamisítást magyarellenes propagandájuk céljára. - Közismert, hogy a két román fejedelemségben rendkívül erős volt a nacionalizmus és az antiszemitizmus. A zsidók állampolgári jogait is csak későre, külső nyomásra ismerték el, a berlini kongresszus (1878) és a Versailles-i Békeegyezmény határozatai alapján. A két háború közt főleg a szélsőségesen nacionalista, antiszemita LANC, majd a Vasgárda tett szert nagy befolyásra. A Goga-Cuza-kormány embertelen zsidóellenes törvényeket léptetett életbe (1938), amelyeket a Gigurtu-kormány még szigorúbb rendelkezései követtek (1940). Az első tömegmészárlásokat a románok 1940-ben követték el, amikor a román csapatoknak át kellett engedniük Besszarábiát és Észak-Bukovinát a Szovjetuniónak. Ekkor a visszavonuló román katonai és csendőri egységek a zsidó lakosságon töltötték ki dühüket. Csak Dorohoion 52 zsidót lőttek agyon (1940. július 1.) A vasgárdista zendülés napjaiban (1941. jan. 21-23.) zsinagógákat gyújtottak fel, zsidók lakásait, üzleteit fosztották ki és csak Bukarestben legkevesebb 120 zsidót öltek meg, egyeseket a vágóhíd kampóira akasztottak fel. Az tömegméretű, szervezett népirtás Antonescu diktatúrája alatt ment végbe. A jászvárosi pogrom alkalmával (1941. június 29-30.), amelyet a román hadsereg és a helyi rendőrség hajtott végre a Gestapo közreműködésével, becslés szerint 4000-8000 életet oltottak ki, azzal az ürüggyel, hogy "zsidók rálőttek román és német katonákra" Ezt követően mintegy 5000 személyt - férfiakat, nőket, gyermekeket - két, tehervagonokból álló vasúti szerelvényre hajtottak fel, elképesztő zsúfoltságban és a rekkenő hőségben étlen-szomjan szállították őket állomásról állomásra. Az egyik vonat 8 óra hosszat, a másik hat és fél napon keresztül kóborolt cél nélkül. Közben mintegy 3000-en meghaltak a melegtől, szomjúságtól, sokakat az őrök lőttek le. A román területen elkövetett atrocitásokat még felül is múlták azok, amelyeket Ukrajna megszállt területein követtek el a román csapatok. Amikor 1941. október 22-én a szovjet partizánok felrobbantották a román hadsereg városi parancsnokságát, Antonescu parancsára megtorlásképpen 60 000 zsidót öltek meg. Az 1941. október 6-i kabinetülésen Antonescu kijelentette: "Ami a zsidókat illeti, intézkedem, hogy örökre és teljes mértékben eltűnjenek ebből az országból". Tervét több lépésben szándékozott megvalósítani. Először a besszarábiai és bukovinai zsidókat deportáltatta Transznisztriába (1941 ősze - 1942 nyara), mintegy 150 000 személyt, akik közül legfeljebb egyharmada élte túl a szörnyű állapotokat. A moldvai, havasalföldi és dél- erdélyi zsidók "végleges megoldására" később került volna sor, de közben megváltozott a hadihelyzet: a front megállt, sőt kezdett visszafelé mozogni. Már 1943 áprilisában Antonescu arról beszélt, hogy a háborút esetleg a szövetségesek nyerik meg, és akkor Romániát felelősségre vonják a zsidók kiirtásáért. Igyekezvén ellensúlyozni az eddigi 270 000 áldozat kezéhez tapadó vérét, leállította a deportálásokat, megtagadta a németek ilyen irányú kérését, sőt egyes zsidó csoportoknak lehetővé tette a Palesztinába való kivándorlást. Ennek ellenére a megmaradt zsidó lakosság kb. 10%-a egyéni vagy csoportos atrocitásoknak lett áldozata. Randolph L. Braham könyvében bemutatta, hogyan igyekeztek a román nacionalisták meghamisítani a történelmet. Antonescut háborús bűnösként elítélték, de a bűneiről nem sok szó esett. Amikor a kommunista párt "hazai" frakciója kiszorította a "moszkovita" frakciót (1952-54), akkor erős nacionalista vonal került uralomra, burkolt antiszemitizmussal Ceausescu idejében ez a nacionalizmus sovén, fasisztoid jelleget öltött: lásd az udvari költők és írók (Paunescu, Vadim Tudor, Lancranjan), a "hivatalos" történészek (Ardeleanu, Musat, Ilie Ceasuescu, Pascu) és a sajtóban buzgólkodók hadát, akik közül sokan még ma is mérgezik a közvélemény légkörét. Így a 270 000 áldozatról nem lehetett beszélni. Annál gyakrabban és hangosabban szónokoltak arról a 150 000 szerencsétlenről, akiket a magyar hatóságok deportáltak Észak-Erdélyből és adtak át a németeknek. A cél kettős: kimutatni, hogy a román nép eredendően jó, szelíd, toleráns, demokratikus, ezzel szemben a magyarok véreskezű, fasiszta barbárok. Kifizetődő volt ezt a nótát fújni, tetemes erkölcsi és anyagi haszonnal járt. Rájött erre Raoul Sorban is, aki ráadásul még azt is állította, hogy számos zsidót mentett át Észak-Erdélyből Romániába, ahol azok tökéletes biztonságban voltak. "Érdemei" elismeréseként Sorban elnyerte az Igaz Keresztény címet, Izrael tiszteletbeli állampolgára lett, több alapítványtól, intézménytől jelentős anyagi támogatást járt ki magának. Ügyeskedése során támogatóra lelt Moshe Weinberger- Carmilly, volt kolozsvári neológ főrabbi személyében, aki a deportálások elől Romániába szökött. Hívei nemcsak azt vetik a rabbi szemére, hogy a válságos napokban cserben hagyta őket, hanem főleg azt, hogy nem figyelmeztette őket, milyen sors vár rájuk, pedig ezt neki tudnia kellett. Sorban és a rabbi kölcsönösen tanúskodtak egymás mentőakciói mellett, ezek idővel mind szaporodtak. Kezdetben csak pár családról volt szó, majd százakról, végül ezrekről, sőt tízezrekről. - A történelemhamisítás újabb lendületet vett 1989 után. Paunescu, Vadim Tudor és társaik "jó románként" igyekeznek beállítani Antonescut, valamint néhai gazdájukat, Ceausescut is, politikájuk alapja pedig a sovén nacionalizmus, az antiszemitizmus és magyarellenesség. Raul Sorban készségesen kiszolgálta ezt a vonalat; Paunescunak egy vele készített interjúja ezt a címet viseli: Antonescu marsall a román zsidóság megmentője. Paunescu és társai szerint a transznisztriai deportálásokkal Antonescunak csak az volt a célja, hogy a zsidókat kimentse a háborús éhezésből és járványveszélyből; Észak-Erdélyről szólva pedig a románok és zsidók közös szenvedéséről beszéltek. Végre Moses Rosen főrabbi megtörte a csendet, szóvá tette az Antonescu-féle népirtást és ezzel magára vonta a szélsőséges nacionalisták haragját. Ekkor a Sorban-Weinberger páros támogatóra talált Alexandru Safran, Románia egykori főrabbija személyében, aki utódával, Moses Rosennel ellenséges viszonyban volt. A román szenátus előtt tartott beszédében /1995. március 28./ elhallgatta Antonescu 270 ezer áldozatának mártíriumát és magasztalta Sorban professzor úr "nemes román szellemiségét". Safran rabbi beszédét lelkesen fogadták a történelemhamisító román nacionalisták: leközölte és pozitív hangnemben kommentálta a legtöbb országos sajtóorgánum, különösen a neofasiszta és antiszemita lapok. A román televízió és rádió is kiemeltem foglalkozott vele. Randolph L. Brahamot írásai miatt hevesen támadták a román szélsőséges nacionalisták. /Fey László: Akiket kétszer is megöltek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"
1999. szeptember 3.
Szept. 2-án Markó Béla RMDSZ-elnök a szövetség bukaresti székházában fogadta Joseph Biden szenátort, az amerikai szenátus külügyi bizottságának rangidős demokrata tagját, aki többnapos, a Balkánon tett körútja során a térség nemzeti kisebbségeinek helyzetét elemezte. A Koszovóból érkező amerikai politikus előtt az RMDSZ elnöke felvázolta a jelenlegi politikai helyzetet, és ismertette a magyar közösség gondjait. Markó Béla szerint a hároméves kormányzati szereplés következtében több eredményt értünk el, de ez távolról sem elegendő. A kisebbségi gondok megoldására két modell létezik - mondta a szövetségi elnök -, a koszovói vagy pedig a kisebbségi jogoknak a békés úton történő érvényesítése. Az RMDSZ elnöke szerint Jugoszlávia példájából a nemzetközi közösségnek azt a következtetést kell levonnia, hogy ezentúl nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőző diplomáciára. Az amerikai szenátor elmondta, hogy véleménye szerint, amíg Romániában nem rendezik a kisebbségek helyzetét, addig sem a NATO-integrációra, sem más jelentős intézménybe való felvételre nem kerülhet sor. /Markó Béla találkozott Joseph Biden amerikai szenátorral. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./
1999. szeptember 4.
Az Önkormányzati Hírlevél 13. számában Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő felvetette a kérdést, hogy kedvez-e a magyarságnak helyi közigazgatásról szóló törvényt módosító, szenátus által elfogadott változata, miszerint az következő helyi választások alkalmával átlagban 40 százalékkal csökkentik a helyi tanácsosok számát. Czédly József a választási adatokat ismertette. Erdély 118 városában az 1992 évi népszámlálás adatai alapján 864.401 magyar élt, ez a romániai magyarság többsége, számszerint 53,22 %-a. Ezekben a városokban az 1996-os helyi választások alkalmával 2322 városi tanácsost választottak meg, ebből 463 képviseli az RMDSZ-t, illetve független magyar tanácsos, ami a tanácsosok összlétszámának 19,94 %-a. Amennyiben a jövő évi helyi választások alkalmával csökkentik a tanácsosok létszámát, akkor a 118 városnak csak 1396 tanácsosa lesz, ami a jelenleginek 60,1 százaléka. Feltételezve, hogy a városok lakóinak nemzetiségi összetétele lényegében nem változott, a magyar nemzetiségű lakosok az átlagnak megfelelő arányban vesznek majd részt a választásokon és az RMDSZ-re, illetve magyar jelöltekre szavaznak, akkor az erdélyi városoknak 279 magyar tanácsosa lesz, tehát 184-gyel kevesebb, mint jelenleg, de megtartva a mostani kb. 20 százalékos arányszámot. Az adatok további elemzéséből kitűnik: 1) 1996-ban a 118 városi tanácsból 12-ben volt több mint kétharmados RMDSZ-többség (Tusnádfürdő, Kovászna, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Szováta, Borszék, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Érmihályfalva és Szentkeresztbánya). Az új tanácsosi létszám bevezetésével 1 városi tanácsban (Kovászna) az RMDSZ elvesztené a kétharmados többséget. 2) 1996-tól kétharmadnál kevesebb, de több mint 50 százalékos RMDSZ-többség van 4 városban (Nagykároly, Szilágycseh, Nagyszalonta, Marosvásárhely). Ezen a helyzeten a leszállított tanácsosi létszám nem változtatna, viszont ebbe a kategóriába kerülne Kovászna városa is. 3) Az 1996. évi választások alapján 3 városban a választott testület több mint egyharmada, de kevesebb, mint fele RMDSZ-tanácsos (Margitta, Szatmár, Tasnád). Az új tanácsosi létszám még három városban biztosíthat az RMDSZ-nek több mint egyharmados képviseletet (Kiskapus, Bánffyhunyad, Kürtös).4) Ugyancsak az 1996. évi helyi választások eredményeként további 74 városi tanácsban van legalább 1 RMDSZ-tanácsos, míg 25 városi testületben nincs RMDSZ-képviselet. - A tanácsosok létszámának tervezett csökkentése még 15 városi tanácsban szüntetné meg az RMDSZ jelenlétét, éspedig azon helységekben, ahol a magyarság arányszáma az összlakosságnak kevesebb, mint 9-10 százaléka a kisebb, és 5-6 százaléka a nagyobb városokban. - Megjegyezhető, hogy a készülő törvénytervezet alapján, mivel a magyarság aránya több mint 20 százalék, 35 városban lehető lesz a magyar nyelv használata a helyi közigazgatásban. Ezek a városok az 1., 2. és 3-as pontokban feltüntetetteken kívül: Élesd, Felsőbánya, Balánbánya, Kisjenő, Kolozsvár, Detta, Marosludas, Nagyvárad, Kőhalom, Szecseleváros, Szilágysomlyó, Dicsőszentmárton, Maroshévíz és Zilah. /Czédly József: Helyi választások - hogyan? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
1999. szeptember 6.
"Szept. 3-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. A november 13-ra tervezett belső választásokat vitatták meg. Markó Béla szövetségi elnök ismertette az RMDSZ VI. kongresszusa óta eltelt időszak lényegesebb belpolitikai eseményeit. A jelen levő területi elnökök szerint a belső választásokra kijelölt dátumig lehetetlen megejteni a szükséges szervezési intézkedéseket, ezért javasolták annak elhalasztását. A döntés a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szeptember 18-i ülésén várható. Elhangzott még, hogy az RMDSZ-nek nincs naprakész tagsági nyilvántartása. Kolozs megye álláspontját ismertetve Kónya-Hamar elmondta: nem értett egyet a közvetett, tehát elektoros változattal, hiszen ez a választójog megsértését jelenti. A képviselő, akit a napokban immár negyedszer választottak meg a képviselőház titkári tisztségébe, elmondta: ennek a tisztségnek a betöltése elsősorban az "ellenzéki időkben" jelentette az igazi kihívást. A titkári munkakörben elsősorban olyan feladatok tartoznak, mint az ülések előkészítése, a törvények szövegének véglegesítése, a képviselőház külügyi protokolljának szervezése. /Székely Kriszta: Ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Javasolták a belső választások elhalasztását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa ülésén többen javasolták, hogy a belső választásokat országosan egységes rendszer szerint - közvetett, elektoros módon - bonyolítsák le. Az értekezleten szó esett az önkormányzati választásokról is. Leszögezték: azon helységekben, ahol a magyar lakosság számaránya 55 % fölötti, sikerülnie kell saját polgármestert választani, az önkormányzati tanácsokban pedig megszerezni a feltétlen többséget. Az 50 % feletti magyar jelenlét kötelezővé teszi előválasztás tartását, illetve a jelölések ilyen úton történő véglegesítését. Markó Béla szövetségi elmondta, hogy jelentős törvényeket kell véglegesíteni, a tulajdont szabályozó törvényekről van szó a szenátusban, a képviselőházban a közigazgatási törvényről. - A privatizációból a magyaroknak nem szabad kimaradniuk. A tanácskozás után Kincses Előd (Maros megye) ismertette elhangzott javaslatát: az SZKT megválasztását össze kell kötni az önkormányzati előválasztással. A belső választáson mindenki részt vehetne, aki magát magyarnak tartja. Viszont az RMDSZ-tag más urnába helyezi el a szavazatát, mint a nem tag. A tagok szavazata egyként vonatkozna mind a szövetségi küldött, mind a polgármester, illetve a tanácsos személyére. A nem tagok szavazata ugyancsak döntő a közjogi funkciók, a polgármester és a tanácsosok szempontjából. Így aztán meg is lehetne látni, hogy a köztisztviselői funkcióra javasolt jelölt a nem RMDSZ-tagok között milyen szimpátiának örvend. Kónya Hamar Sándor (Kolozs megye) szerint: "Tisztázni kell, hogy miért történtek mulasztások. Tíz éve nem sikerült legitimizálni egy vezetést. Sajnos, a megyei szervezeteknek nincs egységes és érvényes nyilvántartásuk./(Csomafáy Ferenc): Tovább tolták a belső választások időpontját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"
1999. szeptember 7.
Szept. 6-án az RMDSZ szenátusi frakciójában döntöttek a frakció új vezetőségéről. A szavazás eredményeképpen a frakció élén változás nem történt, elnöknek egy évre újra Verestóy Attilát, alelnöknek Szabó Károlyt és titkárnak Lőrinczi Gyulát választották meg. Az RMDSZ-frakciót ismét titkári tisztség illeti meg a szenátus állandó bizottságában, erre szintén Puskás Bálint háromszéki szenátort jelölték. A szenátus plénuma az RMDSZ jelöltjét megszavazta. /Tisztújítás a szenátusi RMDSZ-frakcióban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
1999. szeptember 8.
Az RMDSZ szenátusi frakciója szept. 7-én úgy döntött, hogy támogatja a földtörvénynek a képviselőházban elfogadott változatát. Dr. Csapó József szenátor ezt nem vállalta, ezért a frakció visszahívta őt a szenátus mezőgazdasági szakbizottságából, ami egyúttal a szakbizottsági alelnöki tisztség megvonását is jelenti. A mezőgazdasági szakbizottság alelnöki tisztségébe a szenátusi frakció Szabó Károly szenátort delegálta. A munkaügyi bizottság alelnöki tisztségét mostantól Németh Csaba foglalja el. /Mert nem vállalta a földtörvény támogatását, Csapó szenátort az RMDSZ-frakció visszahívta a mezőgazdasági bizottságból. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
1999. szeptember 14.
"A szenátus jóváhagyta a román állampolgárságra vonatkozó törvényt módosító és kiegészítő tervet. Az Európai Közösség igényeivel összhangban álló új előírások szerint a román állampolgárságot kérésre az alábbi körülmények között lehet megszerezni: ha az illető személy Románia területén született és lakik; ha nem született is Romániában, de legalább hét éve a román állam területén él; román állampolgárral között házasságban él, legalább öt éve; betöltötte 18. évét, és a román állam iránti hűségének tanúbizonyságát adja; egzisztenciáját törvényesen tudja biztosítani; nem volt elítélve sem az országban, sem külföldön; beszéli a román nyelvet; minimális ismeretekkel rendelkezik a román kultúráról és civilizációról. A szenátus azt az előírást is jóváhagyta, amely a román állampolgárság visszaszerzésének lehetőségét szabályozza. Egy további módosítás értelmében azok a személyek, akik betöltötték a 18 évet, alapos okokból lemondhatnak a román állampolgárságról. /Ki lehet román állampolgár? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./"
1999. szeptember 16.
Az oktatási tárca közölte, hogy Romániában - kérésre és törvényes feltételek között - a nemzeti kisebbségek saját felsőfokú tanintézeteket hozhatnak létre, az állami egyetemeken a nemzeti kisebbségek anyanyelvén működő tanulmányi csoportokat, tagozatokat, kollégiumokat és karokat lehet létrehozni. Az írásos közlés szerint a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató egyetemi-főiskolai karokon a szakkifejezéseket románul is tanítják. A multikulturális felsőfokú oktatási intézmények tannyelvét az alapítási törvényben állapítják meg. A román nyelven vagy a nemzeti kisebbségek nyelvén működő valamennyi romániai oktatási intézménybe anyanyelvétől és előtanulmányainak nyelvétől függetlenül bármely román állampolgár beiratkozhat és tanulhat. A dokumentum szerint a felsőfokú tanintézetek akkreditálása a tanügyi tárca és az illetékes országos akkreditációs tanács hatáskörébe tartozik. - Törvényes feltételek között és az érintett egyetemi intézmények szenátusának javaslatára intézetek vagy karok szétválásával, illetőleg egyesítésével is létrehozható felsőfokú tanintézet, azzal a feltétellel, hogy legalább egy karon román nyelven történjen az oktatás. - Ez az írásos állásfoglalás azelőtt született meg, hogy a képviselőház elutasította az akkreditálási törvény módosítására irányuló ellenzéki indítványt, amely azt szerette volna elérni, hogy a felsőfokú tanintézeteket csak azzal a feltétellel lehessen akkreditálni, ha legalább egy karon román nyelven folyik a tanítás. /Megerősítik a kisebbségi főiskolák létrehozásának lehetőségét. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./