"N.C. Alexandru Farcas, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia igazgatója nyilatkozatában vitatta a román koalíciós vezetők döntését, amelynek értelmében intézményében magyar nyelven indul zenepedagógus-képző szak. A Zeneakadémián számos magyar tanár és diák van, ők már korábban kérték, hogy anyanyelvű szakon oktathassanak illetve tanulhassanak, ez a törekvés azonban mindig megbukott az intézmény vezetésének ellenállásán. A koalíciós pártvezetők jún. 10-i csúcstalálkozójukon állapodtak meg abban, hogy a kormány a hónap végéig megteszi a magyar nyelvű szak létesítéséhez szükséges intézkedéseket. Farcas kijelentette: "Az RMDSZ vezetői lépéseikkel azt próbálják elhitetni, hogy Románia magyar etnikumú polgárai nem akarják megtanulni a román nyelvet, az ország hivatalos nyelvét". A koalíciós döntés, fejtette ki, ellentétes az egyetemi autonómiával. Az igazgató azzal érvelt, hogy az akadémia szenátusában a többség 1995 óta többször is alaptalannak minősítette és elvetette az intézmény magyar tanárai vagy diákjai által előterjesztett igényeket, amelyek, mint fogalmazott, "a felsőfokú művészképző intézmény etnikai kritériumokat szem előtt tartó átalakítására irányultak". /A kolozsvári zeneakadémia tiltakozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13-14./"

Nincs szükség külön magyar nyelv, irodalom és etnográfiai karra, olvasható a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának közleményben W. Breckner rektor aláírásával. A kormánykoalíció vezetőinek döntése a magyar nyelvi, irodalmi és néprajzi kart létesítésére az egyetem illetékes tényezőivel való konzultáció nélkül hozták meg, és így azokat - az egyetemi autonómiára való hivatkozással - érvénytelennek tekinti. Az egyetem vezetőségét jelenleg a tanév jó körülmények között való befejezésével és az új egyetemi év előkészítésével foglalkozik. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

"Több romániai napilap is beszámolt arról a nyilatkozatváltásról, amely a Magyar Hírlap hasábjain zajlott le: Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke jún. 11-én megjelent nyilatkozatában kifejtette, hogy világszerte nagy elismerést váltott ki az RMDSZ kormányzati részvétele, ám a magyar érdekvédelmi szervezet programjából 1996 óta alig valósult meg valami, ezért ideje lenne elgondolkodni, meddig érdemes tovább támogatni a román kormányt. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke a Magyar Hírlap másnapi, jún. 12-i számában erre azzal válaszolt, hogy Törzsök Erika szavai "a legteljesebb tájékozatlanságról" tesznek bizonyságot, a szenátor "minősíthetetlenül sommásnak" nevezte a HTMH elnökének véleményét. A Curentul jún. 13-i száma pedig Tokay György kisebbségvédelmi miniszter válaszát közölte, amely "Budapest sugalmaz, Tokay elutasítja" címmel jelent meg. Ebben a kisebbségvédelmi minisztere megjegyezte: "Együttműködési kapcsolataink vannak Törzsök Erikával és nagyon meglep ez a nyilatkozat, ha egyáltalán igaz. Attól tartok, hogy összefüggéseiből kiragadva idézték, de ha a jelentés pontos, akkor csak azt mondhatom, meg vagyok lepve, és nem nagyon kellemes módon". Tokay hangsúlyozta: az RMDSZ elvei kizárnak bármiféle beavatkozást a politikai döntések meghozatalába. Az RMDSZ a romániai magyarság reprezentatív és törvényes képviselete, "az pedig, hogy a koalícióban maradjon vagy sem, az a szövetség belső problémája, amelyben az RMDSZ maga fog dönteni és semmiképpen sem más". Ugyanakkor a miniszter leszögezte: ha a koalíciós megállapodásokat nem tartják be, "az kihat a koalíció szavahihetőségére és arra a képre, amelyet a külföld alakít ki Romániáról". A jún. 13-i Jurnalul National ismertette a Borbély László, az RMDSZ kormányzati ügyvivő alelnöke, területrendezési államtitkár által adott ismertetést az RMDSZ által a kormányban való részvétellel elért konkrét eredményekről. A politikus többek között sikerként értékelte az anyanyelvű oktatás korlátozásait megszüntető és a helyi közigazgatásban való anyanyelvhasználatot lehetővé tévő kormányhatározatokat, amelyek érvényben vannak - még akkor is, ha parlamenti elfogadásuk nem tűnik könnyűnek. /Tokay Györgyöt meglepte Törzsök Erika kijelentése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./"

"Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke jún. 15-i sajtóértekezletén cáfolta a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának nyilatkozatát. Eszerint az egyetemen létesítendő magyar nyelvi, irodalmi és néprajzi karra vonatkozó koalíciós döntés érvénytelen, mert sérti az egyetemi autonómiát. Diaconescu szerint viszont az új kar nem jelent bővítést, csak a fennálló szekciók összevonását e név alatt. Az egyetemi szenátusnak azért nincs igaza, mert az egyetem felépítésére vonatkozó kérdéseket törvénnyel rendezik, az egyetemi autonómia pedig csak az így meghatározott egyetemi keret, struktúra működtetésére vonatkozik. A koalíciós döntésre vonatkozó szerdai közleményről azonban úgy vélekedett, hogy az "mintha nem felelne meg teljesen annak, amiben megállapodás született", ugyanis magyar csoport eddig is volt a nyelvi és irodalmi, valamint a néprajzi karon és ezért a koalíciós döntés ezek közös karként való működtetésére vonatkozik, nem kell egyetlen új munkahelyet sem létrehozni. A Babes-Bolyai keretében már működik, fűzte hozzá, a katolikus és református teológiai kar, e kettő mellett lenne a harmadik a magyar nyelvi, irodalmi és néprajzi kar. Diaconescu szerint azonban nem kell Kolozsváron különálló magyar egyetemet létrehozni, amikor már létezik ott az általa "román-magyar egyetemként" jellemzett Babes Bolyai Tudományegyetem. /Diaconescu: Nem kell kolozsvári magyar egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./"

"Az RMDSZ vezetősége a szövetség bukaresti székházában tartotta június 16-án sajtóértekezletét. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen volt Varga Attila, a képviselőházi frakció elnöke, Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, Puskás Bálint szenátor, Vajda Ferenc képviselőházi frakcióalelnök, valamint dr. Kötő József oktatásügyi államtitkár, ügyvezető alelnök. Rövid bevezetőjében Markó Béla az RMDSZ fő prioritásának nevezte a tanügyi kérdést, ezen belül az önálló magyar nyelvű egyetem létrehozásának kérdését. Az RMDSZ ezzel kapcsolatban elengedhetetlennek tartotta a csúcsszintű tárgyalásokat, lévén hogy a koalíciós megállapodásokat különféle utólagos értelmezések követik, sőt belülről, a koalíciós pártok politikusainak részéről elhangzanak a megállapodásokat kétségbe vonó, visszautasító vélekedések. Markó Béla kifejtette, az RMDSZ elérkezettnek látja a pillanatot arra, hogy szorgalmazza: a koalíció valljon színt végérvényesen, óhajtja-e megvalósítani a kisebbségi kérdésben saját maga által elfogadott kormányprogramot, vagy sem. Amennyiben pedig nem, akkor az RMDSZ kénytelen lesz mérlegelni a koalícióban való további részvételt, illetve együttműködést. Az ezzel kapcsolatos döntés nem a szövetségi elnök, hanem az RMDSZ kollektív döntéshozó testületének, az SZKT-nak a hatáskörébe tartozik - szögezte le Markó Béla, kérdésre válaszolva, és nyomatékosan hozzátette, hogy az RMDSZ nem zsarolja koalíciós partnereit, hanem igenis politikai nyomást fejt ki partnereire, hogy a közös kormányprogramot, a koalíciós egyezséget tartsák be. Ezt a politikai nyomást az RMDSZ nyíltan vállalja. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának nyilatkozatával kapcsolatban, kérdésre válaszolva, Markó Béla vaskos politikai és szakmai melléfogásnak minősítette az egyetemi szenátus állásfoglalását, hiszen éppen egy ilyen nyilatkozat a legjobb érv az önálló magyar egyetem létesítése mellett, mert ha egy magyar nyelv, irodalom és néprajzi fakultás nem kapja meg a szenátus - azaz a többségi szakmabeliek - támogatását, világos, hogy a kétmilliós magyarságnak önálló egyetemre van szüksége, amelynek szenátusa, az igazi egyetemi autonómia jegyében dönthet majd arról, szükség van-e vagy sem egy ilyen vagy olyan fakultásra. Egyébként, mutattak rá a szövetség vezetői, a törvényes rendelkezések szerint egyetem vagy fakultás létesítéséről nem az egyetemi szenátus, hanem a szakminisztérium, illetve a kormány hivatott dönteni. Egyes újságírók "aggályoskodó" kérdéseire válaszolva, Markó Béla és Kötő József kifejtették, hogy a koalíciós csúcson elfogadott négypontos határozat valamennyi tételét jún. 25-ig meg lehet valósítani, ha van rá politikai akarat, mert az összes dokumentáció és szövegjavaslat készen áll, egy bizottság létesítése pedig egyszerű határozattal megoldható. Egy másik kérdésre válaszolva Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSZ számára a legfontosabb prioritás a tanügyi törvény. El kell döntenünk, érdekel-e bennünket, érdekli-e a koalíciót az évek óta bizonytalanságban tartott kisebbségi gyermekek sorsa, hiszen ezek a gyerekek ma sem tudják, vizsgázhatnak-e, és milyen tantárgyakból, kisérettségin, érettségin, anyanyelven, felvételizhetnek-e anyanyelven jövőre is, lesz-e olyan iskola anyanyelvükön, amelyben tanulni szeretnének stb., stb. De a kormányprogrammal kapcsolatban más oka is van az elégedetlenségre az RMDSZ-nek - hangoztatta a szövetségi elnök -, hiszen a tanügyi kérdés helyzetével azonos a gazdasági reform helyzete, a földtörvény, a privatizáció helyzete. A földművest is, a volt tulajdonost is bizonytalanságban tartjuk, a tanügy egyfajta tükre annak, ami általában tapasztalható a román társadalom életében, annak, ahogyan törvényeinket alkalmazzuk. Mindezekkel nem a kormányt bíráljuk, hanem a koalíción belüli szolidaritást hiányoljuk ? mondotta a szövetségi elnök. Arra a kérdésre, lenne-e költségvetési alap egy magyar egyetem létrehozására, Markó Béla kérdéssel válaszolt: miért nem tevődött, tevődik fel ez a kérdés legalább 20 új román nyelvű egyetem esetében, amelyeket az utóbbi nyolc évben olyan városokban is létesítettek, ahol eddig soha nem volt egyetem. Másrészt pedig a kétmillió magyar nemzetiségű román állampolgár is adófizető, és közülük 500 ezer aláírásával támogatta a kisebbségi oktatásra vonatkozó törvénykezdeményezést, ami önmagában is példa nélkül áll ? hangoztatta a szövetségi elnök. A sajtóértekezleten Varga Attila képviselőházi frakcióvezető tájékoztatta a részvevőket az RMDSZ-frakció döntéséről, miszerint a frakció jún. 26-án nyújtja be az önálló magyar egyetem létesítésére vonatkozó törvénykezdeményezést, a koalíciós partnerekkel kötött jún. 25-i határidős megegyezésnek megfelelően. Puskás Bálint szenátor az RMDSZ parlamenti csoportjának a gazdasági törvényhozásban kifejtett tartalmas munkájáról számolt be, és állításait konkrétumokkal támasztotta alá, felsorolván több jelentős gazdasági szabályozást, melyeknek kidolgozásához, illetve jobbításához hathatósan hozzájárult az RMDSZ parlamenti csoportja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 16. - 1285. sz./ Markó Béla RMDSZ-elnök a sajtóértekezleten rámutatott: a koalícióban állandó gyakorlattá vált, hogy a megállapodásokat utólag a partnerek megkérdőjelezik, és most is ez tapasztalható. Markó szerint az, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Gheorghe Dima Zeneakadémia vezetősége szembeszállt a koalíciós megegyezéssel, éppenséggel a magyar kisebbség önálló felsőoktatási intézmények létesítésére vonatkozó igényének jogosságát támasztja alá. Varga Attila azzal magyarázta a halasztás tervét, hogy csak jún. 26-án nyújtják be a magyar egyetemre vonatkozó törvénytervezetet, hogy ilymódon a magyar érdekképviselet időt hagy arra, hogy a koalíció vezetői által kidolgozott egyezséget addig végrehajtsák, vagyis véglegesítsék a képviselőház oktatási bizottságában az oktatási sürgősségi rendeletről a parlament elé terjesztendő és az eredeti előírásoknak megfelelően önálló egyetemalakítási jogot is tartalmazó jelentést, illetve megalakítsák az ugyancsak a megállapodás értelmében tervezett bizottságot, amely az önálló magyar egyetem létrehozásának módozatait vizsgálja. - Kötő József elmondta: a maga részéről az oktatási minisztérium kollégiumában vitába szállt Andrei Marga miniszterrel, aki egy sajtónyilatkozatában egyetértett a Babes-Bolyai Egyetem szenátusi kollégiumának álláspontjával, miszerint a magyar kar létesítése nem a kormány, hanem az egyetemi szenátus hatáskörébe illik. Kötő idézte az érvényben lévő oktatási sürgősségi kormányrendelet vonatkozó, a kérdést világosan a kormány hatáskörébe utaló pontját. Másfelől a bukaresti rádió magyar adásának nyilatkozva Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai egyetem magyar prorektora, a szenátusi kollégium tagja elmondta: ő maga azért támogatta annak álláspontját, mert az intézmény magyar oktatói, akik öt önálló magyar kar működését sürgetik az egyetemen, kevesellnék az egyetlen nyelvi, irodalmi és néprajzi magyar fakultást. Szabó Károly szenátor, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság tagja emlékeztetett: már régen javasolta, hogy a közélet szereplői tegyenek nyilatkozatot múltjukról. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a kolozsvári egyetem szenátusi állásfoglalását "a cinizmus tetejének" tekintette: "Az autonómiával próbálják agyonütni az autonómiát". A kolozsvári MKT-ülés felhívása, a marosvásárhelyi, nagyváradi, temesvári, székelyudvarhelyi és más szervezetek állásfoglalásai után nem lett volna szabad belemenni a kompromisszumba. A magyarság nem egységes, "az álláspontok szélesen szóródnak", így "a kisebbségi jogok ellenzőinek könnyű kijátszani az RMDSZ-t". A jelenlegi helyzetben a kiutat abban látja, hogy "az RMDSZ-vezetőség egységesen elkötelezi magát egy álláspont mellett, és abból semmilyen konjunkturális nyomásra sem enged". /Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./"

Jún. 17-i ülésén a szenátus tanügyi és tudományos kutatásügyi bizottsága tárgyalta, és 7 mellette leadott szavazattal, 2 tartózkodással elfogadta a Romániában és Magyarországon hivatalosan elismert közoktatási intézmények által kibocsátott diplomák, tanulmányi bizonyítványok és tudományos címek kölcsönös elismerésére vonatkozó egyezményt ratifikáló törvénytervezetet. Habár a szakbizottsági jelentés csupán ajánló érvénnyel bír, ez a támogató véleményezés növeli a törvénytervezet elfogadásának esélyét a felsőházi megvitatás során, amelyre majd a nyári szünet után kerül sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 19. - 1288. sz./

Valeriu Stoica igazságügyminiszter felkérte Petre Romant, a szenátus elnökét, hogy függessze fel C. V. Tudor szenátor immunitását, hogy bíróság elé állíthassák. A főügyészség újabb négy büntető dossziét állított ki a szenátor nevére, közülük az egyik Gavril Dejeu belügyminiszter feljelentése. Ezekben Tudort becsületsértéssel és rágalmazással vádolják. A négy új dossziét még hét feljelentés előzte meg. Tudor azonban megtagadta, hogy megjelenjen az ügyészség előtt. Szerinte kijelentései nem rágalmazások, hanem politikai véleménynyilvánítások. /Sikerül-e bíróság elé állítani C. V. Tudort? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

Jún. 22-én tartotta szokásos heti tanácskozását az RMDSZ vezetése a szövetség kormányzati tisztségviselőivel. A szenátus épületében lezajlott megbeszélésen Markó Béla szövetségi elnök tartott tájékoztatót az aktuális politikai eseményekről, s ezek rendjén kiemelten szólt a magyar nyelvű felsőoktatás ügyében és más, a kisebbségi kérdést érintő jogszabályok helyzetéről a koalícióban folytatott egyeztető tárgyalások menetéről, illetve az egészségügyi miniszter lemondása után előállott helyzetről. Ezt követően a kormányzati tisztségviselők számoltak be a szakterületükön végzett tevékenységről, illetve a kormányzati munkában felmerült aktuális gondokról, problémákról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 23. - 1290. sz./

"Gabriel Andreescu, az ismert román emberi jogi harcos nyílt levélben fordult az RMDSZ "belső parlamentjének", a Szövetségi Képviselők Tanácsának tagjaihoz. Ebben a testület e hét végi kolozsvári ülése előtt amellett érvelt, hogy a szövetség maradjon a kormánykoalícióban, és óva intette az RMDSZ-t attól, hogy a jugoszláv politikai életben való részvételt elutasító koszovói albánok példáját kövesse. Andreescu utalt arra, hogy tavaly a tanügyi törvénnyel kapcsolatos szenátusi botrány után már írt a testület tagjainak egy hasonló levelet és akkor a magyar közösség választottjai a koalícióban maradás mellett döntöttek, azóta pedig szerinte nem történt olyasmi, ami miatt ezúttal másként kellene döntenie az SZKT-nak. Az RMDSZ kormányzati részvétele, fejtette ki, lehetővé tette, hogy képviselői első ízben szólhassanak bele olyan ügyekbe, amelyek az ország vezetését és a közösséget illetik. A múlt nyáron sikerült elfogadtatniuk a kormánnyal két rendeletet, amelyek - Andreescu szerint - a kisebbségek jogait teljesen kielégítő szintre emelték. Nem érték el viszont a szabályozó lépések parlamenti ratifikálását, tehát az eddigi nyereségek rögzítését. Az RMDSZ presztízse nőtt a kormányválság idején tanúsított kifogástalan magatartásának eredményeként, írta Andreescu. Veszteségnek tekinthető ugyan az alkotmánybíróság döntése, amely szerint a helyhatósági sürgősségi kormányrendelet alkotmányellenes (ebben találhatók a rendszabályok a kétnyelvű táblákról, a kisebbségi anyanyelvhasználatról a helyi a közigazgatásban), de ez nem a koalíciós partnereknek tulajdonítható, a testületbe annak idején Ion Iliescu volt államfő a maga bizalmi embereit nevezte ki. Az a helyzet, amelyben az RMDSZ van, a lehetőségek maximuma. A koalícióból való kiválás nem jelent mást, mint azok elvesztését, írja Andreescu, aki azt kérdezi, hogy ha a magyar kisebbség visszautasítja a közintézmények használatát, akkor miért hozott létre egy szervezetet, amely részt vesz a választásokon? Az elemző szerint sokan beszélnek mégis arról, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsában létezne egy olyan jelentős frakció, amely a koalícióból való kiváltást óhajtja. Andreescu szerint meglehet ugyan, hogy a koalíció egy szép napon szétesik, de miért hullana a ilyen felelősség az RMDSZ vállára? "Egészen biztos, hogy a volt partnerek ezt azzal bosszulják meg, hogy lelkesen együttműködnek a jelenlegi ellenzékkel kisebbségi téren a standardek leszorításáért olyan szintre, amelyre még csak gondolni is félek". Andreescu elemzése szerint nem sokat jelentene, ha ez ellen nemzetközi tiltakozás alakulna ki. "Tiltakozni fognak majd világszerte? Na és? Hogyan harcolhatnak majd a román pártok konszenzusa ellen? Marginalizálni fogják Romániát? Hát a romániai magyarokat vajon nem? Hogyan lehet majd jobb érvet szolgáltatni az etnikai pártok fennállása ellen, mint a politikai logika felrúgásával?" - kérdi Andreescu, aki szerint ugyanakkor természetes, hogy abban a pillanatban, amikor a parlament olyan törvényeket fogad el, amelyek ellentétesek az 1996-ban leszögezettekkel, szükséges lesz más, a kereteken kívüli eszközökhöz nyúlni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./"

A szenátus június 25-i ülésén két fontos törvénykezdeményezést fogadott el. A kormányt a parlamenti vakáció idején kormányrendeletek kibocsátására feljogosító törvénytervezet a kisebbségi közösségek ingatlanjavainak visszaszolgáltatására vonatkozó tételt is magában foglalja, ezért az ellenzéki pártok /SZDRP, RNEP, NRP/ szenátorai heves magyarellenes kirohanások és hazafias szólamok elpufogtatása után kivonultak a teremből, a szenátus viszont távollétükben szavazattöbbséggel elfogadta a rendelkezést. Ugyancsak véget ért a Securitate mint politikai rendőrség dekonspirálására vonatkozó törvényjavaslat szenátusi vitája. A végszavazást megelőzően Eckstein-Kovács Péter szenátor bejelentette, hogy az RMDSZ-frakció támogatja a törvénytervezetet. Kijelentette azonban, hogy az RMDSZ nézete szerint a módosítások kétértelművé tették a törvényt, ellehetetlenítették a civil társadalom ellenőrzését. Eckstein-Kovács Péter ugyanakkor kifejezte abbeli reményét, hogy a képviselőházi vita, illetve a további egyeztetés folyamán sikerül majd helyreállítani a lerontott eredeti törvényjavaslat szövegét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 25. - 1291. sz./ A szenátus elfogadta a Ticu Dumitrescu által előterjesztett törvényjavaslatot - ám olyan módosításokkal, hogy maga a szerző kivonult az ülésről, azzal vádolta szenátortársait, hogy elárulták. A szenátor ezért kérte, ne róla nevezzék el a törvényt, amelyet jelenlegi formájában nem vállal. Dumitrescu szenátor javaslata értelmében külön, pártatlan intézmény jött volna létre a több százezer dosszié tárolására, ám a szenátus úgy foglalt állást, hogy a dossziék maradjanak ott, ahol eddig őrizték őket, vagyis a különböző mai hírszolgálatok, állami hatóságok kezelésében. Ez a szenátor szerint nem nyújt megfelelő biztosítékot a személyi dossziékkal való újabb visszaélések ellen. A törvényt a képviselőháznak is el kell fogadnia. /MTI, jún. 25./

"Rasvan Popescu, a román kormány szóvivője szerint a jún. 25-én létrehozott paritásos bizottság feladata a magyar tannyelvű állami egyetem létrehozásáról szóló tervezet kidolgozása, továbbá egy ilyen egyetem szervezeti és működési szabályzatához szükséges dokumentáció összeállítása lesz. A tanulmány és az akkreditálási dokumentáció benyújtásának határideje október 15. - Az állami televízió azzal kommentálta a bejelentést, hogy a nyáron nem jön létre a magyar egyetem. Borbély Lászlót, az RMDSZ kormányzati ügyvezető alelnökét, területrendezési államtitkárt megkérdezte a tévériporter, hogy szerinte milyen döntés várható az RMDSZ hét végi kolozsvári tanácskozásán a koalícióban való további részvételről. Borbély annak a személyes véleményének adott hangot, hogy a szövetség nem fog kiválni a kormányból, de a döntés az RMDSZ "belső parlamentjére", az SZKT-ra tartozik. Verestóy Attila, a szövetség szenátusi frakcióvezetője egy rádiónyilatkozatban szintén azt hangsúlyozta, hogy a kormányzati részvétel fenntartását támogatja. - Ugyanakkor az RMDSZ-politikusokat elégedetlenséggel töltötte el, hogy bár a június 10-i koalíciós egyezségben értelmében a képviselőház oktatási bizottságának június 25-ig be kellett volna fejeznie a tanügyi törvényt módosító kormányrendelet jóváhagyására vonatkozó jelentés kidolgozását, erre nem került sor. A bizottság több, a kormánytöbbség, illetve az ellenzék pártjaihoz tartozó tagja távol maradt a szerdára tervezett ülésről, amelyen a kisebbségekre vonatkozó előírások, köztük az önálló egyetemalakítás jogára vonatkozó pontok jóváhagyására is sor kerülhetett volna. /MTI, jún. 25./"

"Az RMDSZ vezetői megbeszélést folytattak Emil Constantinescu államfő főtanácsosával, Zoe Petre asszonnyal. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője kifejtette: a találkozó kapcsolatban állt a Szövetségi Képviselők Tanácsának hét végi kolozsvári tanácskozásával, amely a szenátor szerint "végelszámolást" hozhat a az RMDSZ és a koalíciós partnerei között az eddigi beváltatlan ígéretek kapcsán, pontosabban, az egyházi és közösségi javak visszaadásával, valamint az önálló magyar egyetem újraindításával kapcsolatban. Verestóy elfogadhatatlannak nevezte, hogy az egyezséget a koalíciós partnerek minden nap másképpen próbálják magyarázni, és leszögezte: amennyiben nem történik előrelépés, akkor nem az RMDSZ fog kilépni a kormányból, hanem "a koalíció távolodik el a szövetségtől". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"

A szenátusban elfogadták a volt Securitate-s dossziék hozzáférhetőségére vonatkozó törvénytervezetet. Eckstein-Kovács Péter szenátor a vitáról elmondta, hogy a Ticu Dumitrescu által kezdeményezett törvénytervezet lényegesen módosult a Securitate irattárának ellenőrzését, illetve a besúgók, és megfigyeltek dossziéinak gondozását illetően. Az eredeti változat értelmében az archívum ellenőrzése egy bizottság hatáskörébe tartozna, amely garantálta volna, hogy az iratcsomók a nagyközönség számára is hozzáférhetőek legyenek. A módosító indítvány elfogadásával az irattárak a régi helyükön maradnak, és a bizottságnak csak betekintése lesz a dossziékba. Eckstein szerint ezzel a törvény egyik lényeges eleme olyannyira módosult, hogy Ticu Dumitrescu szenátor már nem vállalta továbbra a törvénykezdeményező szerepet. Ez nem csak azt jelenti, hogy az archívum nem kerül a polgári társadalom ellenőrzése alá, hanem azt is, hogy a bizottságot politikai elvek alapján fogják felállítani. A szenátor még elmondta, az RMDSZ megszavazta a törvényt, mert szükségesnek tekinti a múltra való szembenézést, másrészt tisztázni kell, hogy kiket választanak meg és neveznek ki fontos állami tisztségekbe, a politikus ugyanakkor reméli, hogy a képviselőházban visszatérnek majd az eredeti változathoz. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

"A Babes-Boyai Tudományegyetem /BBTE/ mai és egykori magyar tanárai fejtették ki véleményüket a multikulturalitásról. Dr. Kása Zoltán egyetemi tanár, a BBTE dékán-helyettese szerint a több kultúra egyidejű és egyenrangú jelenléte helyett a BBTE gyakorlatában valójában nem, vagy csak formálisan érvényesül a multikulturalitás. Szerinte az egyetem monokulturális jellegét bizonyítja az is, hogy sohasem vállalta sem az 1872-ben alapított magyar egyetem, sem az 1945-1959 között működő Boyai Tudományegyetem hagyományait. A rektori hivatal folyosóján csak a román egyetem rektorainak képmását lehet látni. Az 1959-es egyesítés valójában a magyar egyetem felszámolása volt. Dr. Gábos Zoltán egyetemi tanár: "Gyakran hangoztatják, hogy az egyetem keretében létezik magyar tagozat. Ez nem igaz. Léteznek magyar tanulmányi csoportok, de ezek sem minden karon, és azok létezését miniszteri rendelet biztosítja. Tehát a csoportok engedélyezése a miniszter jóindulatára van bízva, az évenként megállapított beiskolázási számot adományként kapjuk. Az egyetemi autonómiát sok esetben fegyverként használják jobbító szándékú javaslataink elvetésére. Javaslataink nem számíthatnak elfogadásra a kari tanácsokban, az egyetem szenátusában, ahol 20 százalékban vagyunk képviselve. Az egyetem központi épületében nincsenek magyar nyelvű feliratok, és semmi jelét nem találjuk annak, hogy a kolozsvári egyetemnek voltak neves, nemzetközi szinten is számon tartott magyar nemzetiségű egyéniségei". Dr. Kékedy László nyugalmazott egyetemi tanár, az MTA külső tagja szerint a BBTE túlnyomó részt románokból álló szenátusa megakadályoz minden olyan kezdeményezést, amely a multikulturalitást igyekszik kiszélesíteni. Dr. Fodor Alpár, volt adjunktus, egy nemzetközi érdekeltségű vállalat marketing-igazgatója azt vallja, hogy a századok során az erdélyi ember egyik sajátos vonása éppen az volt, hogy elfogadta és magáévá tette a másik kultúráját is. Az erdélyi magyarság ma is elfogadja és magáévá teszi a magyar és a román kultúrát is, mert Erdélyben igazi multikulturalitás az, hogy ha mindenki legalább két nyelven beszél, és elfogadja a másik fél kultúráját is. /Tisztázás szándékával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa a kolozsvári Állami Magyar Színházban tartotta jún. 27-28-án ülését. Az SZKT nyilatkozatot fogadott el az RMDSZ kormányzati tevékenységével kapcsolatban, határozatot hozott az RMDSZ tisztségviselőinek politikai átvilágításáról és felhívást intézett területi szervezeteihez, társszervezeteihez, valamint más szervezetekhez és egyesületekhez, csatlakozzanak az elindított gyűjtési akciókhoz az árvízkárosultak megsegítése érdekében. a/ Az SZKT a tanácskozásról sajtóközleményt adott ki: Az SZKT zárt ülésen hallgatta meg a szövetségi elnök beszámolóját a kormányzati tevékenységről valamint az Ügyvezető Elnökség, a képviselőházi és szenátusi frakciók féléves tevékenységi beszámolóit. Markó Béla szövetségi elnök szerint az ország helyzete sok szempontból válságos, fontos területeken a szükséges reform első lépéseit sem sikerült megtenni. Az általános válságtól az RMDSZ nem függetlenítheti magát, ennek hatásai megmutatkoznak a szövetségen belül. A helyzet komoly önvizsgálatot tesz szükségessé minden egyes tisztségviselő és testület részéről. Az előterjesztéseket követő vita során megfogalmazódott, hogy a kormányprogramba foglalt feladatok közül a reformok felgyorsítása, a decentralizáció és a helyi autonómiát szolgáló törvények kidolgozása mellett, a testület prioritásként jelöli meg a diktatúra idején elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását, az oktatási törvénynek a koalíciós megállapodások szerinti véglegesítését, a kolozsvári központú magyar állami egyetem létrehozását. A kormányzati szerepvállalással kapcsolatosan elfogadott Nyilatkozat leszögezi: az oktatási törvényt illetően 1998. október 31-ig, a magyar állami egyetem létrehozásával kapcsolatosan pedig 1998. végéig szülessen meg a várt megoldás, ellenkező esetben lehetetlenné válik a szövetség további kormányzati felelősségvállalása. Ugyancsak kifejezést nyert az a vélemény, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása ellenére még mindig születnek kisebbségellenes, diszkriminatív intézkedések, mint például az, amely szerint az anyanyelvi tantárgyolimpiák országos díjazottjait nem illetik meg azon tanügyminisztérium által finanszírozott jutalomkirándulások, amilyeneket például a román nyelv és irodalom vagy a fizika tantárgy-győztesei számára biztosítottak.A Szövetségi Képviselők Tanácsa elfogadta a szövetségi elnök és az ügyvezető elnökség beszámolóit. A szövetség tisztségviselőinek politikai átvilágításával kapcsolatos kérdés vitája során megfogalmazódott: a romániai társadalomnak szüksége van az erkölcsi megtisztulásra és ennek a folyamatnak szerves része a vezető tisztségeket betöltő személyiségek átvilágítása. Csakhogy az utóbbi időben diverziós szándékkal olyan dokumentumok kerültek nyilvánosságra, amelyek egyes magyar közéleti személyiségek nyilvános lejáratását célozták. Elfogadhatatlan, hogy a személyi dossziék anyagának szelektív kiszivárogtatása révén félrevezető szándékkal különböző információkat terjesszenek a nyilvánosság elé. A testület dr. Bárányi Ferencet a jelzett gyakorlat áldozatának tekinti, és elfogadja valamint magáénak tekinti az RMDSZ képviselőházi frakciója, az Operatív Tanács és a Temes megyei RMDSZ e kérdésben kiadott állásfoglalásait. A testület határozatot hozott arról, hogy az RMDSZ tisztségviselői záros határidőn belül tegyék le politikai önéletrajzukat az Operatív Tanácsnak. Az SZKT együttérzését fejezi ki mindazon román állampolgárokkal, akiknek az utóbbi hetek esőzései miatti árvizek anyagi károkat okoztak. Határozatában a testület felkéri az RMDSZ területi és társszervezeteit, hogy csatlakozzanak az árvízkárosultak megsegítését célzó, már elindított gyűjtési akciókhoz. A Szövetségi Képviselők Tanácsa a továbbiakban megerősítette tisztségében Péter Pált, a Takács Csaba ügyvezető elnök által kinevezett gazdasági alelnököt. b/ Az SZKT a következő nyilatkozatot adta ki: Az RMDSZ, mint a romániai reform elkötelezett híve, az új kormány kialakításakor, a koalíció többi pártjaival együttműködve, meghatározó szerepet töltött be a kormányprogram kidolgozásában, elsődleges szempontként kezelve a reformok felgyorsítását, a politikai és gazdasági stabilitás megerősítése érdekében. A kormányprogramba foglalt, határidőre lebontott, cselekvési irányvonalak prioritásként jelölik meg az elkobzott javak, és ezen belül az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását, az anyanyelvű oktatatás minden szinten való megvalósítását, kisebbségi törvénytervezet véglegesítését, az anyanyelvhasználat lehetőségét a közigazgatásban, valamint a földtörvény véglegesítését. Ezen törvények benyújtása a Parlamentbe, valamint megszavazása a kormányprogram előírásainak megfelelően elengedhetetlenül szükséges a reform folytatása érdekében. Az eltelt két hónap azt bizonyítja, hogy ezek a reformfolyamatok jelentősen lelassultak és a kormányprogramban lévő néhány jelentős intézkedés nem teljesült a feltüntetett határidőre. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a kormánykoalíció politikai tényezői és a parlament felelősen kezelje a kormányzati prioritásokat és teljesítse ezek kivitelezését. Az önálló magyar állami egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság létrehozásáról, valamint egyes elkobzott közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló kormányhatározattal Románia kormánya bebizonyította, hogy, ha létezik politikai akarat, akkor megvalósíthatók a kormányprogramban foglalt célok. Az SZKT, a kormánykoalíció tevékenységét elemezve, a kormányprogram szellemében elengedhetetlenül szükségesnek tartja a továbbiakban a következőket: I. A Képviselőház október 31-ig fogadja el a 36/1997-es sürgősségi kormányrendeletet a kormánykoalíción belül megkötött protokollumok szerint, valamint az ülésszak végéig a parlament véglegesítse a törvényt. II. A magyar állami egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság jelentése alapján év végéig történjenek konkrét lépések az egyetem beindítása érdekében. III. Az őszi ülésszakban a parlament fogadja el a decentralizáció, a helyi autonómia megerősítését célzó törvénytervezeteket (a helyi pénzügyekről szóló törvényt az állami tulajdont és a helyi közösségek tulajdonát szabályzó törvényt és a helyi közigazgatásról szóló törvényt). IV. A parlament év végéig fogadja el az új alapokra helyezett költségvetési törvényt. Az RMDSZ kormányzati tényezőként mindeddig felelősen vállalta a reformok kivitelezésében hozott kormányzati intézkedéseket és adott esetben ezek népszerűtlen jellegének következményeit. Meggyőződésünk, hogy csak akkor lehet eredményes kormányzati tevékenységet folytatni, ha a kormány és a koalíciós partnerek a kormányzási keretet meghatározó kormányprogramot és azokban feltüntetett határidőket betartják, ellenkező esetben lehetetlenné válik szövetségünk további kormányzati szerepvállalása. c/ Az SZTK a következő határozatot hozta az RMDSZ tisztségviselőinek politikai átvilágításáról: A Szövetségi Képviselők Tanácsa megbízza az Operatív Tanácsot, hogy jelen határozat elfogadásától kezdődően 10 napon belül szólítsa fel a Szövetség megválasztott illetve kijelölt tisztségviselőit, hogy készítsék el politikai önéletrajzukat és azt, újabb 10 napon belül, zárt borítékban juttassák el az Operatív Tanácshoz. Politikai önéletrajz elkészítésének kötelezettsége az alábbiakra vonatkozik: a szövetség parlamenti képviselői és szenátorai, miniszterek és államtitkárok, vezérigazgatók, kormánytisztviselők, a szövetség országos testületeinek (SZKT, SZET, Operatív Tanács, Országos Önkormányzati Tanács, Ügyvezető Elnökség, az Ellenőrző, Etikai, és Szabályzatellenőrző Bizottságok) tagjai, prefektusok, alprefektusok, prefektúrák főtitkárai, megyei tanácsok elnökei és alelnökei, megyei illetve területi szervezetek elnökei. Ezen kötelezettség a jövőben megválasztandó illetve kinevezendő személyekre is vonatkozik. -A politikai önéletrajznak kötelező módon tartalmaznia kell a szekuritátéval 1990 előtti, a SRI-vel 1990 utáni kapcsolatok, valamint a kommunista pártban betöltött tisztségek leírását. A hivatalos átvilágítási törvény hatályba lépése után az SZKT, a szövetségen belüli átvilágítás elmélyítése érdekében, visszatér a kérdésre. d/ Az SZKT a következő határozatot hozta: Az utóbbi két hétben Románia egész területét (több mint harminc megyét) az esőzések nyomán árvíz sújtotta. Az SZKT együttérzését fejezi ki mindazon állampolgárokkal akiknek az árvíz anyagi károkat okozott. A kialakult súlyos helyzet nyomán az SZKT felkéri az RMDSZ területi szervezeteit, társszervezeteit, valamint más szervezeteket és egyesületeket, csatlakozzanak az elindított gyűjtési akciókhoz az árvízkárosultak megsegítése érdekében. Ugyanakkor felkérjük az RMDSZ tisztségviselőit, járuljanak hozzá ezen megsegítési alaphoz. Az elkövetkezendőkben, a kormányban lévő tisztségviselőkön, prefektúrákon, megyei- és helyi tanácsokon keresztül az RMDSZ megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek, reméljük, enyhíteni fogják az árvízkárosultak súlyos helyzetét. Az intézkedések végrehajtásával az SZKT az Ügyvezető Elnökséget bízza meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 29. - 1293. sz./

A szenátusban, június 29-én Eckstein-Kovács Péter az SZDRP-s Virgil Popa szenátornak egy, a magyar tannyelvű állami egyetem létrehozásának feltételeit felmérő bizottság felállítására vonatkozó határozat kapcsán tett rágalmazó kijelentésére reagált, miszerint az RMDSZ irredenta, tehát törvényen kívüli szervezet. Ez a rendkívül súlyos vád tisztázást követel - mondotta a Kolozs megyei RMDSZ-szenátor -, valóban hivatalosan bélyegzi-e törvényen kívülinek az SZDRP az RMDSZ-t? Mert az merőben más probléma, hogy mi a királyi dekrétummal létrehozott és Ceausescu által megszüntetett egyetem újraalapítását kérjük. És ennek a jogos igénynek parlamenti eszközökkel akarunk érvényt szerezni ? hangoztatta az RMDSZ szenátora, majd hozzátette, hogy Popa szenátor úrhoz hasonlóan ő is azt igényli a Belügyminisztériumtól, sürgősen és keményen lépjen fel és derítse ki, hogy ki szórja a város légkörét mérgező falragaszokat a kolozsvári Egyetem filológia karán. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 1. - 1295. sz./

Jún. 29-én ülésezett a Legfelső Védelmi Tanács Emil Constantinescu államfő elnökletével. Elhatározták, hogy valamennyi olyan szervtől, amely egykori Securitate-dossziékat őriz - ide tartozik a Román Hírszerző Szolgálat, a Külföldi Hírszerző Szolgálat, a nemzetvédelmi és a belügyminisztérium - bekérik a testület tagjaira vonatkozó dossziékat és adatokat, mindazt, ami arra vonatkozólag nyújthat eligazítást, hogy voltak-e kapcsolataik a volt kommunista titkosrendőrséggel, a Securitateval ügynökként, esetleg annak tisztjeként, együttműködőként vagy informátorként. A képviselőházban hétfőn Vasile Lupu parasztpárti alelnököt, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy - bár elutasította a Securitatenak informátori kötelezvény aláírását - azt vállalta, hogy a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyekről tájékoztatja a titkosrendőrséget, azzal vádolták, hogy informátor volt. Lupu cáfolta ezt, közölte, soha semmilyen jelentést nem írt a Securitate számára és kijelentette, hogy ha az ellenkezőjére bárki világos bizonyítékot tud felmutatni, visszavonul a politikai életből. Sorin Lepsa, a parasztpárt képviselőházi frakcióvezetője javaslatára az alsóház egyhangúlag megszavazta, hogy a Román Hírszerző Szolgálat az őrizetében lévő dossziék alapján július 14-ig tegyen jelentést arról, hogy kiknél talált a képviselők sorában a volt Securitatehoz fűződő kapcsolatokat. Adrian Vilau demokrata párti képviselő, aki már elismerte, hogy informátori kötelezvényt írt alá, még ha nem is ártott senkinek, bejelentette, hogy lemond a külföldi hírszerzést ellenőrző parlamenti bizottság éléről - erre eddig nem volt hajlandó, bár pártja rögtön ezt kezdeményezte. Romániában továbbra sincs átvilágítási törvény, bár a szenátus a múlt héten több hónapos vita után Ticu Dumitrescu szenátor javaslata alapján elfogadott egy szabályozást - azonban annyi módosítással, hogy maga a szenátor visszavonta nevét a tervezetről. Az RMDSZ szenátorai megszavazták a törvényt, de szükségesnek tekintik, hogy a képviselőházi vitában majd kiigazítsák a felhígult előírásokat. MTI, jún. 29./

"Tokay György kisebbségügyi miniszter a vele készült interjúban a múlt héten sürgősségi kormányrendelettel rendezett jogtalanul elkobzott közösségi ingatlanok helyzetéről beszélt. A miniszter szerint az épületeket akkor szolgáltatják vissza egykori tulajdonosaiknak, amikor a rendelet eljut a képviselőház és a szenátus asztalára. A végrehajtási előírás értelmében 30 napon belül létre kell hozni egy paritásos bizottságot, amelynek tagjai a kormány és az örökös, aki az ingatlant visszaszerzi. Éppen ezért Tokay fontosnak tartja az SZKT azon döntését, hogy az RMDSZ továbbra is kormánytag, "hiszen ellenkező esetben olyan kormánytól kellett volna kérni a bizottság felállítását, amelyben mi már nem veszünk részt". A visszaszolgáltatás procedúrája akkor bonyolódik, amikor a visszaadandó épületet lakók bérlik, de úgy látja, egy kis jóakarattal ezek megoldása sem fog nehézségekbe ütközni. "Remélem, hogy olyan kormányban maradtunk, ahol a jóakaratot komolyan fogják venni" - mondta a politikus. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

Az RMDSZ Operatív Tanácsa júl. 3-i kolozsvári ülésén úgy döntött, hogy Hajdú Gábor jogászt, Hargita megyei szenátort javasolja a Bárányi Ferenc temesvári orvos-szenátor menesztése nyomán megüresedett egészségügyi miniszteri tisztségbe. Radu Vasile román kormányfő nem emelt kifogást a szövetség miniszterjelöltje ellen. Az MTI hírügynökségnek adott nyilatkozatában Hajdú elmondta, bár meglepte az RMDSZ Operatív Tanácsának döntése, a kinevezés nem érte felkészületlenül, ugyanis 1992-től a szenátus munkaügyi bizottságának elnökeként sokat foglalkozott az egészségügyi reformra vonatkozó törvénnyel, mi több, eredetileg az ő bizottsága készítette el az egészségügyi törvénytervezet alapjelentését, az egészségügyi bizottságot pedig később vonták bele ebbe a munkába. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

A szenátus jogügyi bizottsága elfogadta az RMDSZ és a Demokrata Párt (javaslatát, így az alkotmánybíróságon megüresedett helyre Kozsokár Gábor és Cristian Ionescu számít jelöltnek. A szenátus valószínűleg ma dönt az új alkotmánybíró személyének ügyében. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Július 7-én a szenátusban két szavazat hiányzott ahhoz, hogy Kozsokár Gábor Kovászna megyei szenátort megválasszák az Alkotmánybíróság tagjává, alkotmánybírói tisztségbe. Csütörtökön július 9-én a második fordulóban újabb szavazásra kerül sor, amikor az RMDSZ által jelölt jogász-szenátor remélhetőleg megkapja a megválasztásához szükséges 72 szavazatot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 1300. sz./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar professzorainak többsége és számos értelmiségi írta alá azt a 163 kézjegyet tartalmazó memorandumot, amelyet az egyetem szenátusának, valamint Emil Constantinescu államfőnek juttattak el. Az aláírók követelik, hogy az intézmény chartájába foglalják bele az egyetem kétnyelvű voltát, ami a román és magyar nyelv egyenlő használatát feltételezné az oktatásban. A memorandum aláírói követelik, hogy létesüljön több olyan fakultás, ahol kizárólag magyarul folyik az oktatás, ezek: természettudományi kar, matematikai kar, bölcsészkar, politológia, jog- és közgazdasági kar. Meg kell teremteni a református és római katolikus teológia működésének feltételeit az egyetemen. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a romániai magyarságnak joga van egy kolozsvári székhelyű önálló magyar egyetemhez. /Nyelvi egyenlőséget követelnek. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./

A szenátus rendkívüli ülésszakának utolsó napján, július 9-én, került sor a megürült alkotmánybírói tisztség betöltése végett rendezett szavazás második fordulójára. A plénum ezúttal 73 mellette és 19 ellene leadott szavazattal megválasztotta Kozsokár Gábor Kovászna megyei szenátort, az RMDSZ jelöltjét az Alkotmánybíróság tagjává. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1301. sz./

Július 8-án, a parlament két házának együttes ülésén a parlament 294 mellette és 68 ellene leadott szavazattal jóváhagyta Hajdú Gábor szenátor kinevezését az egészségügyi tárca élére. Az RMDSZ által javasolt Hargita megyei jogász-szenátort előzőleg a szenátus egészségügyi és családvédelmi bizottsága is meghallgatta, miután Radu Vasile miniszterelnök őt nevezte ki dr. Bárányi Ferenc utódjául. Az új egészségügyi miniszter hétfőn, július 13-án teszi le a hivatali esküt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 1300. sz./ Az új tárcavezető - meg nem erősített hírek szerint - elődjét, dr. Bárányi Ferencet akarja felkérni miniszteri tanácsosának. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

"Július 13-án a Cotroceni Palotában, Radu Vasile miniszterelnök és a két házelnök, Petre Roman és Ion Diaconescu jelenlétében Hajdú Gábor újonnan kinevezett egészségügyminiszter és Kozsokár Gábor alkotmánybíró, az Alkotmánybíróság tagja letette a hivatali esküt Románia elnöke, Emil Constantinescu előtt. Az eskütételen az RMDSZ képviseletében jelen volt Markó Béla szövetségi elnök és Verestóy Attila, szenátusi frakcióvezető. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 13., 1303. sz./ Megválasztása után Kozsokár Gábor emlékeztetett arra, hogy hét évvel ezelőtt azok közé tartozott, akik nem szavazták meg az új román alkotmányt; ezért szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy bár továbbra is az a meggyőződése, hogy az alaptörvény módosításra szorul, de amíg a többség akaratából az érvényben van, addig tiszteletben fogja tartani. Az RMDSZ-szenátor mandátuma kilenc évre szól a román Alkotmánybíróságban. Kozsokár Gábor egyben bejelentette, hogy lemond szenátori tisztségéről, a szenátus titkári tisztségéről és RMDSZ-tagságáról, ahogy azt a román törvények az összeférhetetlenség miatt megkövetelik. /MTI/ A parlamenti ülésszak mérlegéről az MTI-nek nyilatkozó Markó Béla RMDSZ-elnök a koalíciós és kormányzati válság negatív következményeire hívta fel a figyelmet - írta a Szabadság. Markó úgy látja, a törvényhozási munka már 1997 nyarától lelassult, változást a Radu Vasile-kormány létrejötte hozott ugyan, de a hátrányt a parlament nem tudta behozni, ezért a következő ülésszakra maradtak olyan törvények, amelyeket a kormányprogram értelmében már most véglegesíteni kellett volna, példaként említve meg a helyi költségvetési törvényt, a helyi vagyonok, tulajdonok törvényét, valamint a földtörvény módosítását. A romániai magyarságot is érintő, az oktatási és a helyi közigazgatási törvényt módosító két sürgősségi kormányrendeletet nem sikerült törvényerőre emelni. Az RMDSZ utóbbi napokbeli sikereként értékelte Kozsokár Gábor szenátor megválasztását alkotmány-bírává és Gálfalvi Zsolt kinevezését az állami televízió igazgatótanácsába. A Szabadság Tokay Györgyel, a Kisebbségügyi Hivatal vezetőjével készített interjút közölt, amelyben az RMDSZ célkitűzéseinek megvalósítási lehetőségeiről, valamint a kisebbségi magyarság igényeit is magában foglaló nemzetiségi stratégia kidolgozásának szükségességéről nyilatkozott. A lap kérdésére válaszolva Tokay kifejtette: a szövetség célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében egy "optimista és egy realista" választ adhat: az első változat abból indul ki, hogy a kormányprogram tartalmazza az RMDSZ programjának egyes részleteit, tehét amennyiben ez a kormányprogram megvalósul, meg kell valósulnia az RMDSZ kormányprogramba foglalt célkitűzéseinek is. Ezek közül a kisebbségügyi miniszter stratégiai fontosságúnak tartja az óvodától az önálló egyetemig terjedő magyar oktatatás, valamint a nyelvhasználat kérdését. A "realista" megközelítés viszont abból a tényből indul ki, mondja a politikus, hogy - hasonlóképpen a kormányprogram megvalósításában tapasztalható nagyméretű bizonytalankodáshoz - a nemzetiségi politika kidolgozása is igen lassú léptekkel halad. A miniszter meglátásában igen nehezíti a helyzetet az, hogy a jelenlegi kormánykoalíciónak mindmáig nincs nemzetiségi stratégiája, ennek kidolgozása viszont igen nagy nehézségekbe ütközik, mivel a kormánykoalícióban minden úgynevezett demokratikus párt részt vesz, ezért a közös nevező megtalálása ebben a kérdésben "nem könnyű feladat". "A partnereink nagyon nehezen jönnek rá arra, hogy a kisebbségi igények RMDSZ-szempontú megközelítése tulajdonképpen nemcsak a kisebbségnek az érdeke, hanem román nemzeti érdek, román stratégiai érdek is" - szögezte le a politikus. /MTI/"

A szenátus külügyi bizottsága júl. 21-én Gozsdu-alapítvány budapesti épületeinek visszaszolgáltatásának igényével foglalkozott és indítványozta, hogy a román kormány kezdjen tárgyalásokat a magyar állammal a romániai Gozsdu-alapítvány magyarországi vagyonának visszaszerzéséről. Ennek értékét 1918-ban 10 millió aranykoronára értékelték, a Rompres szerint mai értéke egymilliárd dollárnak felel meg. Emanuil Gozsdu tekintélyes vagyonát végrendeletében 1869-ben egy alapítványra hagyta, amely a román ortodox egyház védnöksége alatt áll. A szenátusi bizottság ülésén elhangzott az a javaslat, hogy alkalmazzák a kölcsönösség elvét. Horváth Gábor külügyi szóvivő elmondta, hogy ebben az ügyben zajlik azon szakvélemények értékelése, amelyeket a Gozsdu-épületek ügyében készítettek az illetékes tárcák és kormányzati szervek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

"Petre Roman, a koalícióban részt vevő Demokrata Párt elnöke, aki a szenátus elnökeként az állam második közjogi méltósága, júl. 26-án Aradon kijelentette: mindig ellenezte a Bolyai Tudományegyetem újraindítását. Petre Roman bírálta Zoe Petre asszonynak, Emil Constantinescu államfő politikai tanácsadójának Tusnádfürdőn tett nyilatkozatát, miszerint pozitív döntést kell hozni a magyar nyelvű egyetem ügyében. Véleménye szerint az új magyar kormánynak realistának kell lennie, és vissza kell térni arra az útra, "amelyen a magyarországi kormányváltás előtt haladtunk." /Petre Roman továbbra is ellenzi a Bolyai Egyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

"Mircea Muthu, a Babes-Bolyai Tudományegyetem megbízott rektora és több román rektor-helyettes határozottabb fellépést sürgetett a magyar állami egyetem létesítése ellen. Az egyetem román többségű szenátusa korábban még az új önálló magyar karok létesítését is elutasította és ragaszkodik a "multikulturális" intézmény jelenlegi formájához. Simon Simon rektor-helyettes szerint a magyar egyetem létrehozása Kolozsváron veszélyeztetné a Babes-Bolyai Tudományegyetem stabilitását. Liviu Pop, a jogi kar dékánja szerint Orbán Viktor kijelentései sértőek, beavatkozást jelentenek a román belügyekbe. Az Adevarul összefoglaló cikkben ismertette az RMDSZ kilenc éve folyó harcát a kolozsvári magyar egyetemért és gunyoros aláírással közölte a küzdelemben szerepet játszó személyek tablóját. - Zoe Petre a Cronica Romana hasábjain reagált a támadásokra. Határozottan kiállt a magyar egyetem mellett, mondván, 1918 előtt erdélyi ősei harcoltak a román nyelvű egyetemi oktatásért. /Határozottabb fellépést kérnek a magyar állami egyetem létesítése ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"

Corneliu Grigoras, a Külügyi Hírszerző Szolgálat /SIE/ tábornoka az Eveninemtul Zilei lap júl. 31-i számának adott interjújában kifejtette, hogy Severin volt külügyminiszter listája az idegen szolgálatban álló pártvezetőkről és újságírókról megfelel a valóságnak. A listán szereplő Petre Romanról, a szenátus elnökéről elmondta, hogy franciaországi tanulmányai alatt szolgálatot tett külföldi kémszervezeteknek, a kompromittáló iratokat azóta megsemmisítették. A SIE igazgatója, Catalin Harnagea felmentette tisztségéből Grigoras tábornokot, aki hatásköri túllépéssel vádolta a tábornokot. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1., A hét hírei rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./