"Erdélyi nem hivatalos körútja során a Fidesz-Magyar Polgári Párt Németh Zsolt országgyűlési képviselő vezette küldöttsége Kolozsváron lakossági fórumon vett részt. Az euroatlanti csatlakozás kérdésével kapcsolatban Németh Zsolt ismeri azt a vélekedést, hogy Magyarországnak a nemzetrészek eltávolodása miatt nem szabad megelőzni szomszédait, de ezt öngyilkosságnak tartja. Fel kell kapaszkodni a vonatra, majd felsegíteni a szomszédokat is.- A jelenlegi magyar kormány nincs ráhangolva az új stílusú román külpolitikára. - A Fidesz nagy fontosságot tulajdonít a magyar-magyar párbeszédnek, hangsúlyozták, jelezve, hogy a pártjuknak van távlati összmagyar elképzelése. - A Fidesz küldöttei a kolozsvári fórum előtt találkoztak Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, valamint Verestóy Attila szenátusi és Varga Attila képviselőházi frakcióvezetővel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./"

"A Szenátus febr. 17-i ülésén a politikai nyilatkozatok során Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor a korábbi kormányzat által 1995-ben és 1996-ban az egyházaknak kiutalt összegekről és visszajuttatott földterületekről szólva méltánytalannak nevezte, hogy ezen intézkedések egyetlen haszonélvezője az ortodox egyház volt. Nehezményezte, hogy a kormány alkotmányellenes, vallási alapú megkülönböztetésben részesítette az összes többi egyházat, közöttük azokat, amelyektől a kommunista rendszer vagyonuk java részét elvette. Hozzátette, hogy a felekezetek hátrányos megkülönböztetése az ortodox egyházzal szemben az emberi jogok súlyos megsértésének tekinthető, aminek nem szabadna többé megtörténnie. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 18., 969. sz./"

"Febr. 21-én a két ház együttes ülésén Verestóy Attila szenátor, a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét felügyelő képviselőházi-szenátusi közös állandó bizottság tagja letette a hivatali esküt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 21., 972. sz./"

"A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) meghívására febr.23-án Bukarestbe érkezett Wim van Velzen az Európai Kereszténydemokrata Unió (EUCD) elnöke és Surján László, az EUCD alelnöke. Az EUCD az európai keresztény-konzervatív pártokat tömöríti, többek között tagja a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, valamint a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). Az EUCD vezetői bukaresti látogatásukat az RMDSZ székházában kezdték, ahol Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, ügyvezető alelnök, Borbély László államtitkár, Kelemen Kálmán, az RMKDP elnöke és dr. Bárányi Ferenc képviselő, az RMKDP alelnöke fogadta őket. A mintegy kétórás megbeszélésen az RMDSZ-politikusok informálták tárgyalópartnereiket a romániai helyzetről, az RMDSZ kormánykoalíciós szerepéről, ismertették az RMDSZ álláspontját a NATO és az Európai Unió bővítésével kapcsolatban. Szövetségünk képviselői egyhangúan amellett szóltak, hogy a madridi csúcs után Romániával is kezdje meg a tárgyalásokat a NATO. Wim van Velzen nagyra értékelte azt, hogy az RMDSZ a romániai nehéz gazdasági helyzetben vállalta a kormányzás felelősségét, biztosítva a kormánykoalíciónak oly szükséges stabilitást. Van Velzen szerint az RMDSZ hozzáállása arra utal, hogy a romániai magyar közösség aktívan és konstruktívan akar részt venni szülőhazája politikai életében és cselekedeteivel jelzi, hogy alaptalanok voltak a román nacionalisták eddigi vádjai. Az EUCD elnöke szerint a román-magyar kapcsolatok gyors fejlődése példaértékű lehet a térség más országai számára is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24., 973. sz./"

"A Szenátus febr. 25-i ülésén dr. Csapó József Bihar megyei szenátor a honvédelmi miniszterhez intézett interpellációt egy Bihar községi sorkatonát, Székely Zsolt Árpádot ért szerencsétlenség ügyében, akit egy katonatársa lőtt le. Az áldozat szülei a ploiesti-i katonai ügyészséghez fordultak, kérvén a bűntett elkövetőjének bíróság elé állítását, és bejelentették, hogy polgári félként erkölcsi és anyagi kártérítési igénnyel lépnek fel. Ezt követően azonban semmilyen perre szóló idézést nem kaptak. Dr. Csapó József szenátor a szükséges intézkedések megtételére kérte fel a minisztert. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 26., 975. sz./"

"A Szenátus márc. 3-i ülésén az RMDSZ-frakció részéről Kozsokár Gábor és dr. Csapó József élt az interpelláció jogával. Kozsokár Gábor Kovászna megyei szenátor szorgalmazta a burgonyatermelőknek nyújtandó kedvezmények és anyagi támogatás megadását. Dr. Csapó József Bihar megyei szenátor interpellációjában a hazai és nemzetközi jogrendet, a magántulajdon sérthetetlenségét semmibe vevő ügyletnek minősítette a nagyváradi Urszula Apácarend Kolostorától annak idején önkényesen és jogcím nélkül állami tulajdonba vett ingatlan lakásállományának a bérlők számára történő eladását. Követelte a visszaélés szankcionálását és a szóban forgó ingatlan egyházi tulajdonba való visszajuttatását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 4., 978. sz./ Ugyanezen a szenátusi ülésen Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke élesen bírálta a volt román uralkodót, Razvan Dobrescu parasztpárti szenátor visszautasította ezt a hangot, erre Tudor és párthívei tiltakozásul elhagyták a termet. - Ugyancsak bírálta a volt király fogadását Ion Iliescu elnök, aki pártja vezetőségének jelenlétében márc. 3-án ünnepelte 67. születésnapját. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./"

"Márc. 6-án a szenátus épületében Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, ügyvezető alelnöke és Frunda György szenátor, az RMDSZ európa tanácsi képviselője találkoztak az Európa Tanács romániai jelentéstevőivel - Gunnar Jansson finnországi liberális, Walter Schwimmer osztrák kereszténydemokrata és Josette Durrieu francia szocialista képviselővel. Az ET jelentéstevői március 5-8. között Romániában tájékozódnak arról, hogy miként teljesíti Románia ET-felvételekor vállalt és az ET 176-os véleményezésében foglalt ajánlásokat. A találkozón az RMDSZ vezetői helyzetelemzést készítettek az ajánlások teljesítésének menetéről általában, különös tekintettel a kisebbségi kérdés rendezésére vonatkozó ajánlásokra. Elmondották, hogy az 1993-ban megállapított ajánlások közül egyelőre nagyon kevés teljesült, csupán a politikai elítéltekkel kapcsolatos és egy-két másik ajánlásról mondható hogy részben vagy egészben teljesültek. A megbeszélés során a megváltozott romániai helyzetet elemezve a szövetség képviselői megállapították, hogy az új kormánykoalíció létrejöttével megteremtődtek a kisebbségi helyzet megoldásának bizonyos intézményi eszközei, a kormányprogramban szerepelnek a célkitűzések, és most a kérdések megoldására kell összpontosítania a kormánynak, tehát most kell beindítani a mélyreható megoldási folyamatot. A megoldandó problémák között említésre került az oktatási törvény módosítása, az önálló magyar egyetem visszaállítása, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása és a nyelvhasználat kérdése. A jelentéstevők elmondták, hogy esetleg javasolni fogják a monitorizálás eddigi formájának megszüntetését Románia vonatkozásában. Ugyanakkor a megbeszélésen fölmerült az a lehetőség, hogy a monitorizálás eddigi formájának megszüntetésével párhuzamosan az ET fenn fogja tartani a 176-os véleményezésében szereplő ajánlásokat, és a mostani román kormánynak pedig írásban kellene kötelezettséget vállalnia teljesítésükre. Az RMDSZ képviselői szerint ez a kötelezettségvállalás nemcsak hogy lehetséges, de a jelenlegi körülmények között természetes is. - Az ET romániai jelentéstevői ugyanaznap találkoztak Tokay György kisebbségügyi megbízott miniszterrel, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal vezetőjével is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 7., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 6., 981. sz./"

"Spanyolország támogatja Romániát, hogy az első hullámban csatlakozzon a NATO-hoz, jelentette ki Petre Roman szenátusi elnök, miután visszaérkezett spanyolországi látogatásáról. Petre Roman mindegyik vezetővel tárgyalt, fogadta a király, Juan Carlos is, aki a demokrácia megnyilvánulásának nevezte Mihály volt uralkodó látogatását. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./"

"Az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/ Kolozsváron márc. 9-én tartott ülésén nyilatkozatot adott ki, ebben az OMDSZ kiáll az önálló kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállítása mellett. Először a jogi garanciákat kell kiharcolni, elengedhetetlen a Bolyai Egyetem visszaállítását kimondó kormányhatározatnak az RMDSZ általi kidolgozása és elfogadtatása. A kedvező nemzetközi helyzet lehetővé teszi ezen lépés rövid időn belüli megtételét. Nem járható út az önálló tagozatok létesítés a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, ehelyett külön egyetemre, külön karokra, külön rektorra és egyetemi szenátusra van szükség. Aláírók. Aradi Magyar Diákszövetség /Fülöp Csaba elnök/, Kolozsvári Magyar Diákszövetség /Kiss Olivér elnök/, Temesvári Magyar Diákszövetség /Ratyis Alice elnök/, Nagyváradi Magyar Diákszövetség /Diószegi Lajos elnök/, Brassói Magyar Diákszövetség /Csucsi Róbert alelnök/, Marosvásárhelyi Diákszövetség /Kiss József Attila megbízott/. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"

"A Szenátus márc. 10-i, hétfői ülésén a politikai nyilatkozatok során Eckstein-Kovács Péter és Kozsokár Gábor szólalt föl."

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem sajtóirodája közleményt adott ki, mely szerint az egyetem jelenlegi felépítését az egyetemi autonómia szellemében fogant Charta határozza meg. "Márc. 11-én az egyetem rektori hivatala az egyetemi szenátus szabályozó bizottságával együtt megvitatta Ciorbea miniszterelnöknek a BBTE átszervezésével kapcsolatos kijelentését, azoknak lehetséges következményeit. A bizottság javasolta, hogy március 24-től mérjék fel az egyetem vezetőségében az etnikai kisebbségeket képviselő tanárok körében hogyan látják azok az intézmény szerkezetének bővítését." - áll a közleményben /Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./"

"A szenátus márc. 13-i ülésén, napirend előtti felszólalásában Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor méltatta a magyarság egyetemes ünnepe, március 15. jelentőségét. Emlékeztetett arra, hogy a múlt századi "népek tavaszának" magyar, román, német, francia forradalmárai egyaránt a polgári szabadságjogok, a demokratikus államrend eszméiért szálltak síkra. Reánk, mai utódokra hárul a feladat, hogy valóra váltsuk Európa népeinek egymásra találását, egyetlen nagy családba történő betagolódását, a román-magyar történelmi megbékélést ? mondotta, és hozzátette: 1997 tavasza mindannyiunk számára a demokrácia és a közös jövőbe vetett bizalom évszaka. Ugyanezen az ülésen tárgyalta a felsőház az igazságügyi miniszter indítványát Corneliu Vadim Tudor parlamenti mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozóan. Hosszas és ellentmondásos ügyrendi vita eredményeként érdemi tárgyalásra nem is került sor. A kormánykoalíciós pártok szenátorai egyöntetűen azt javasolták, hogy mivel a múlt törvényhozási ciklus folyamán a Szenátus kétharmados szavazattöbbséggel már a mentelmi jog felfüggesztése mellett voksolt ugyanebben a bíróság által időközben le nem tárgyalt ügyben, a T. Ház ezúttal csupán e határozatnak az érvényességéről vagy érvénytelenségéről döntsön, éspedig a házszabálynak megfelelően immár egyszerű szavazattöbbséggel. Az SZDRP, az RNEP és a Nagy-Románia Párt szenátorai tiltakozásul kivonultak a teremből, távollétükben a Szenátus 74 szavazattal, 3 ellenszavazat mellett jóváhagyta a többrendbeli rágalmazásért beperelt C.V.Tudor mentelmi jogának a folyamatos felfüggesztését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 986. sz./ Corneliu Vadim Tudor szónoklatában rágalmazott mindenkit, még Iliescu volt elnököt is "hazaárulónak", "eloroszosodott cigánynak" nevezett, a legélesebben az RMDSZ-t, a kisebbségeket, a magyarokat és a zsidókat támadta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

"A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatban az államelnökség kiadott nyilatkozata szerint Constantinescu elnök eszmecserét folytatott a miniszterelnökkel és a kormánykoalíció főbb pártjai vezetőivel, az alábbi következtetésre jutottak: a magyar kisebbség azon törekvése, hogy minden oktatási szinten anyanyelvű oktatásban részesüljön jogos, és megegyezik a román nép akaratával és a Románia által vállalt kötelezettségekkel. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatban a román tagozat mellett működő magyar tagozat fejlesztése természetes és jogos megoldás. A román államfő természetesnek és hasznosnak minősíti, hogy a román és magyar tanárokat illetve diákokat az egység és ne a széthúzás jellemezze. Együttműködésük az egyetemi szenátus keretében üdvös, a könyvtárak, laboratóriumok közös használata hasznos. Évtizedek tapasztalata bizonyítja ezt. Constantinescu úgy értékeli, hogy ezt a tapasztalatot nem lehet megkérdőjelezi az oktatási intézmény vezetőségének megkérdezése nélkül. Constantinescu javaslatot tesz egy találkozóra a tanárok és diákok képviselőivel, melyben megvitassák az egyetem fejlesztésének kérdését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Az Evenimentul Zilei az állásfoglalást Az elnök nem támogatja az egyetem széttagolását címmel közli. Az állásfoglalást ismerteti a Szabadság is, Constantinescu elnök természetesnek tekinti a magyar tagozat létesítését a BBTE-n címmel."

"A Bolyai Egyetemmel kapcsolatos vitáról volt szó a Duna Televízióban, többen nyilatkoztak. Balázs Sándor egyetemi tanár, a Bolyai Társaság elnökségi tagja: létre kell hozni a Bolyai Egyetemet, egyelőre úgy, hogy önálló felépítésben két egyetem működjön. A Bolyai Egyetem használja azt az infrastruktúrát, amellyel jelenleg rendelkezik a Babes-Bolyai Tudományegyetem. Két egyetem legyen, külön-külön szenátussal. Fokozatosan kell felépíteni a Bolyai Egyetem infrastruktúráját, az államtól kapott segítséget is igénybe kell venni, "tekintettel arra, hogy adózó állampolgárok vagyunk". A tévé munkatársa elmondta, hogy két tábor, van, az egyik követeli az önálló egyetemet, a másik oldalon állók megkérdőjelezik a különálló intézmény szükségességét. Az utóbbiak véleményének kifejtését kérte Cs. Gyimesi Évától. Cs. Gyimesi Éva elmondta, hogy a nemzeti közösségnek joga van külön egyetemhez. A megoldást át kell gondolni, mert "rajatütésszerű egyesítést nem lehet rajtaütésszerű szétválasztással megtorolni, mert tudjuk, hogy a megtorlás megtorlást hoz a történelemben. Mindenfajta restaurációnak újabb restauráció az ára. Tehát nem mindegy, hogy milyen áron. Hogy szétverjük-e azokat az értékeket, amelyek jelen pillanatban szellemileg működő értékek és működőképes értékeknek bizonyultak az elmúlt években, és most kezdenek megszilárdulni." Kiss Olivér, a KMDSZ elnöke reagált erre. "Itt a professzor asszony részéről elhangzott, hogy a Bolyai Egyetem újraindítása megtorlást jelentene. Szerintem ez nem így van. Itt egy nemzeti közösség jogos igényéről van szó." Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy önálló egyetem vagy önálló egyetemek és főiskolák szükségesek a romániai magyarság számára, ez nem vitatéma. Akkor lesz Bolyai Egyetem, amikor a törvény is lehetővé teszi. Addig is lesz tagozat. /Duna Televízió, márc. 16./"

"C. V. Tudor mentelmi jogának megvonása miatti tiltakozásul márc. 17-én az ellenzéki pártok, a Társadalmi Demokrácia Pártja és a Nagy-Románia Párt szenátorai kivonultak a teremből. Kifejtették: amennyiben a szenátus nem tér vissza erre a kérdésre, amíg az államelnök nem fogadja őket, a nem hajlandók részt venni a parlamenti munkában. Eckstein-Kovács Péter szenátor meglepőnek nevezte, hogy korábban a Társadalmi Demokrácia Pártja maga is a mentelmi jog megvonása ellen szavazott, most elkötelezte magát Tudor mellett. Ez a párt valójában a törvényhozás munkáját akarja szabotálni. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"

"Márc. 19-én tartották az RMDSZ vezetői szokásos sajtóértekezletüket a szövetség bukaresti székházában , amelyen Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vettek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, Kovács Csaba, a képviselőházi frakció alelnöke, Vida Gyula, a Képviselőház gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs bizottságának elnöke, valamint Kelemen Hunor, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára. Markó Béla elmondta, hogy halaszthatatlan a gazdasági reform megvalósításához szükséges törvények elfogadása. El kell fogadni az állami költségvetésről szóló törvényt, ebben az esetben az ellenzék obstrukciós kísérlete ? "a parlamenti sztrájk" ? nem minősíthető másként, mint mélyen antidemokratikus aktusként. - A március 15-i ünnepségek mindenütt rendben és nagyarányú részvétel mellett zajlottak le. Külön kiemelte, hogy az évfordulós rendezvények részvevői mindenütt igen pozitív fogadtatásban részesítették, olyan tapssal fogadták a kormányfő március 15-i üzenetét, amilyet némelyik ünnepi szónok sem kapott. Victor Ciorbea miniszterelnök üzenete nemcsak a román-magyar megbékélés jelképes gesztusa, hanem igen világos jelzés a történelmi megbékélés megvalósítására irányuló politikai akaratról - hangoztatta Markó Béla. "

"Fodor Sándor emlékeztetett arra, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök reménytkeltő megnyilatkozását az Elnöki Hivatal "mérséklő" kijelentései követték, úgy látszik, a koalíciós szövetségesek, de maga Emil Constantinescu elnök sem lelkesedik az önálló magyar egyetemért. Igaz, hogy idén szabadon lehetett ünnepelni márc. 15-ét, hadd lássa a világ, milyen nagy szabadságnak örvendenek a magyarok. Kár, hogy az egyik célkitűzésről, az önálló magyar egyetemről "olyan nagylelkűen lemondott a magyar kormány Határon Túli Magyar Hivatalának megbízott elnöke, Törzsök Erika..." És nemcsak ő. "Hazai követői is vannak. Liberális körünk például, amelynek egyik-másik tudós-publicistája egyenest Törzsök Erika gúnyos kifejezéseit olvassa az önálló magyar egyetemhez ragaszkodók fejére." Adrian Mario, a román irodalmi élet egyik kimagasló alakja nyilatkozatában egyértelműen kimondta: semmi kivetnivalót nem lát magyar egyetem létesítésében Kolozsváron, sőt úgy látja, hogy ez jótékony hatással lenne mindkét népre. Ezzel szemben Pillich László kijelentette, hogy önálló magyar egyetem létesítése most rögtön, nem időszerű. - Lehűlt március idusának melege. Kiderült, hogy önálló magyar egyetemről nincs szó, csupán tagozatról, ha az egyetemi szenátus úgy dönt. De mi lesz, ha nem úgy döntenek, akkor mivel maradunk, "kedves liberális körünk? Törzsök Erikával." Majd meghallgatjuk őt, "amint kioktat bennünket, hogyan kell európai módon, ?polihisztorok? nélkül, úgy, hogy Magyarországnak se kerüljön pénzébe - elcsángósodni." /Fodor Sándor: Ünnep után. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőinek ellenkezése, hogy csak az egyetemi szenátus dönthet, elfogadhatatlan. A Bolyai Tudományegyetemet nem az egyetemi szenátus szüntette meg, ezért nem is illetékes a visszaállításában, írta Szász János. Az egyetemet a diktatúra szüntette meg. A Bolyai-ügy rendezése közérdek, a romániai demokrácia értékjelző közügye. A kéttagozatos egyetem, a tagozatok autonómiája az első lépcsője a későbbi önálló magyar egyetemnek. A Bolyai-ügy rendezése politikai küzdelmet igényel, a Bolyai Társaságra, a sajtóra nagy feladat vár. Nem fogadható el az a vélemény, amelyet az Adevarul írt: az egyetem a Ciorbea-kormány ajándéka az RMDSZ-nek. /Szász János: Ajándék? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22-23./"

"Victor Ciorbea miniszterelnök márc. 22-én Kolozsvárra érkezett, kórházban fekvő édesanyját látogatta meg. Ciorbea cáfolta azt a híresztelést, hogy a kormány a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztását szorgalmazná. "Egy ilyen döntést az egyetemi szenátusnak kell meghoznia" - mondotta, hozzátéve: a kormány nem avatkozhat be az egyetemi autonómiába. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"

"Márc. 22-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT). A konferencián részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Seres Dénes szenátor, a Szenátus közigazgatási bizottságának elnöke, Kovács Csaba Tibor brassói képviselő, a Képviselőház közigazgatási bizottságának tagja, Orbán Árpád, a Kovászna megyei tanács elnöke, továbbá jelen voltak a koalíciós pártok Kolozs megyei és Kolozsvár városi tanácsosai. Takács Csaba ügyvezető elnök kiemelte az RMDSZ felelősségvállalását a kormánykoalícióban és hangsúlyozta az önkormányzatok szerepét az új szemléletmód kialakításában. Sántha Pál Vilmos, az OÖT leköszönő elnöke ismertette az OÖT tevékenységét az 1995-1996-os időszakban. Beszámolóját hozzászólások követték. A kormányprogram végrehajtásának meghatározó része az önkormányzatokra hárul, de a helyi tanácsok az elmúlt időszakban háttérbe szorultak ? derült ki a tanácsosok beszámolóiból. Seres Dénes szenátor a helyi tanácsok hatáskörét kibővítő, módosítás előtt álló helyhatósági törvényről beszélt, és kiemelte az OÖT jelentős szerepét a 69-es Törvény módosító javaslatainak kidolgozásában. Kovács Csaba Tibor képviselő hiányolta az önkormányzati tisztviselők kellő megbecsülését, anyagi javadalmazásának alacsony szintjét, ami maga után vonja a szakemberek hiányát a közigazgatás vezető pozícióiban. Markó Béla szövetségi elnök kiemelte, hogy csökkenteni kell az államhatalom helyi képviselőinek, a prefektusoknak a hatáskörét a decentralizáció, a reális önkormányzati reform megvalósításának érdekében. Székely István ügyvezető alelnök javasolta egy önkormányzati hírlevél létrehozását, amely biztosítaná az információ áramoltatását, és kommunikációs lehetőséget jelentene a helyi önkormányzatok között. - Megválasztották az OÖT Elnökségét. Az Elnökség új összetétele: Demeter János - elnök; Takács János, Molnos Lajos, Patka Sándor - titkárok. Az alelnököket területi felosztás szerint választották meg: Málnási László Levente - Háromszék, Brassó; Zsombori Vilmos - Hargita; Szedilek Lenke - Kolozs, Fehér; Jakabffy László - Bihar, Szilágy; Fodor Imre - Maros, Szeben, Beszterce; Murvai Miklós - Arad, Temes, Krassó-Szörény, Hunyad, valamint Székely István ügyvezető alelnök, az RMDSZ Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztályának vezetője, aki az alapszabályzat értelmében mint az illetékes főosztály vezetője hivatalból tagja az OÖT Elnökségének. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 24., 993. sz./"

"Márc. 25-én a szövetség bukaresti székházában együttes ülést tartott az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciója. A megbeszélésen a kormány reformprogramjának megvalósításához szükséges törvénycsomag parlamenti támogatásáról, a koalíciós partnerekkel való egyeztetés és folyamatos konzultáció kérdéseiről folyt tanácskozás. Ezután Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében került sor az RMDSZ-vezetés és a szövetség kormányzati tisztségviselőinek rendes heti találkozójára, amelyen a kormányzati tevékenység aktuális kérdéseiről folyt eszmecsere, különös tekintettel a kormány, a minisztériumok és más állami intézmények helyi képviseleteinek vezetésében történő változások lassú ütemére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 26., 995. sz./"

"A kormánykoalíciós tárgyalásokon mindegyik félnek le kellett mondani valamiről. Valószínű, hogy az RMDSZ a romániai magyarság jogos követeléséről, az RMDSZ-ről mondhatott le, állapított meg Kiss Olivér, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ elnöke, Cs. Gyimesi Éva egyenesen megtorlásnak tekinti az önálló magyar egyetem visszaállítását, az RMDSZ vezetői csak tagozatok létrehozását tudták elérni, a születendő kormányhatározat a tagozatok létesítését szentesíti majd. A KMDSZ viszont tovább küzd a Bolyai Egyetem újraindításáért, a Szövetségi Képviselők Tanácsát /SZKT/ kérte, tűzze napirendre az önálló magyar egyetem újraindítására vonatkozó tervet, megalakították a KMDSZ-en belül a Bolyai akciócsoportot, kidolgozták az egyetem újraindításának stratégiáját, tárgyaltak az RMDSZ vezetőivel, továbbá a nyugati magyarság képviselőjével, Hámos László emberjogi aktivistával. Az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/ márc. 9-i nyilatkozatában sürgette az önálló magyar egyetem megindítását. A KMDSZ össze szeretné állítani a Bolyai Egyetem Nulladik Tanári Karát, ennek a karnak kellene megválasztani az egyetem szenátusát, kidolgozni a tantervet és személyi javaslatokat tenni a megfelelő állások betöltésére. /Kiss Olivér: Nem lesz Bolyai Egyetem? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./ OMDSZ-nyilatkozat: márc. 9."

"Háromnapos látogatásra márc. 26-án Romániába érkezett Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum küldöttségének élén. Márc. 26-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a MDF Lezsák Sándor pártelnök, országgyűlési képviselő vezette küldöttségét. A küldöttség tagjai voltak Kelemen András országgyűlési képviselő, a párt alelnöke és Herényi Károly szóvivő, a fogadáson jelen voltak Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Szabó Károly frakcióvezető-helyettes, Kovács Csaba, Asztalos Ferenc, a képviselőházi frakció alelnökei, valamint Kónya-Hamar Sándor képviselőházi ÁB-titkár, Mátis Jenő és Szilágyi Zsolt képviselő, továbbá Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa. -A találkozó a két szervezet közötti jó kapcsolatok szellemében alkalmat adott a kölcsönös tájékoztatásra és aktuális politikai kérdések megbeszélésére, különös tekintettel a Romániában bekövetkezett, illetve folyamatban lévő változásokra, az RMDSZ kormányzati szerepvállalására. - Bukaresti látogatása első napján az MDF küldöttsége megbeszélést folytatott Gheorghe Anghelescu vallásügyi államtitkárral, majd márc. 27-én több román politikai párt vezetőivel. Ugyancsak márc. 27-én fogadja a magyarországi párt küldöttségét Victor Ciorbea miniszterelnök, márc. 28-án pedig Emil Constantinescu államelnök is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 996. sz./"

"A kolozsvári Mesagerul Transilvan szerint a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségének Román-magyar-német bizottsága felhatalmazta Andrei Marga rektort, hogy szorgalmazza Victor Ciorbea miniszterelnöknek törvényi biztosítékok nyújtását a felsőoktatási intézmény multikulturális strukturálása érdekében, román, magyar és német nyelvű oktatási vonalon. A lap megemlíti, hogy a március 24-i tanácskozás során bejegyezték a magyar tanári közösség kérelmét, melyet Szilágyi Pál rektor-helyettes írt alá, és melyben arra kérik a BBTE rektorát, hogy nevezzen ki egy bizottságot, melynek feladata az intézményen belüli magyar tagozat létrehozásának megvitatása legyen. A lap tájékoztat, hogy a február 28-i tanácskozáson a BBTE 18 fakultásának román, magyar és német képviselői az intézmény multikulturális megszervezésének elve mellett, valamint a három nyelven való teljes oktatás elve mellett döntöttek. A javaslatot a BBTE szenátusa elé fogják terjeszteni az egyetem chartájába való beiktatása végett. A Ziua szerint a magyar egyetemi vezetőségi tagok javaslatukban négy kizárólag magyar fakultás létrehozását tervezik, melyek a természettudományi, matematika, filológia és társadalomtudományi, valamint a katolikus és protestáns teológiai tagozatok lennének. A javaslat szerint a jövőben kerülne megvalósításra a Jogtudományi illetve Közgazdaságtani Fakultás, melyen az oktatás egy része románul történne. A lap szerint az egyetem szenátusának magyar tanárai döntenének a magyar katedrák felépítésének kérdésében, valamint vétó-joggal rendelkeznének akármilyen a magyar nyelvű oktatásra vonatkozó javaslatban. A lap szerint ezzel a javaslat, ha nem is választja szét a BBTE-t, de mindenesetre a szakadását szentesítené. A román javaslat a magyarul tanuló diákok, valamint a magyar egyetemi tanárok számának növelését célozza. Ez a terv javasolja, hogy a magyarok a BBTE összes döntési szervében képviselve legyenek, valamint a magyar tagozatokra vonatkozó döntéseket olyan bizottságok hozzák meg, melyekben, a magyarok és románok száma egyenlő lenne a döntést pedig egyszerű többséggel hoznák meg. A lap szerint a két tervezet közti távolság nagy, de az egyetemi szenátus tagjai nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül remélik, hogy még ezen a héten végleges határozat születik az egyetem felépítésére vonatkozó kérdésben, azért hogy a nacionalista agitáció ne zavarja ezentúl az intézményen belüli oktatást. A Ziua tájékoztat, hogy Victor Ciorbea és a PUNR vezetősége közötti tárgyalások során a miniszterelnök megemlítette, hogy megkapta az egyetem vezetőségének március 28-i tanácskozása során megszületett határozatot. Az Adevarul de Cluj is ismerteti Andrei Marga Victor Ciorbeahoz intézett levelét, melyben tájékoztatja azt az egyetem struktúrájával kapcsolatos tárgyalásokról. A lap vezércikke szerint Ciorbea miniszterelnök Lezsák Sándorral, az MDF elnökével folytatott tárgyalása során újra magyarországi látogatása alkalmával hangoztatott álláspontjára tért vissza, vagyis támogatja a BBTE szétszakadását. A lap szerint a román végrehajtó hatalom hajlong "

"Annak felvetését, hogy nem volt okos dolog belépni a kormánykoalícióba írott egyezség nélkül, egyesek kacifántoskodásnak nevezték, mondván, bízni kell az adott szóban. Ilyen hangok jöttek a határon túlról is. "Az anyaországban értünk létrehozott hivatal vezető személyiség, Törzsök Erika sóhajtotta el nem egy szónoklatában: kérni sem kell olyat, amit nem kapunk meg. Mert ugyebár minek önálló Bolyai Egyetem, mikor maradhatna egy is, benne két külön részleggel, amelyben kézenfogva tanulhatnak románok és magyarok. Jelenleg ennek örvendene a legjobban mindkét kormány. Nem kétlem, az érdek itt is, ott is az, hogy a Kárpátok mentén nemzetiségi ügyekben csend legyen." - írta Szilviczky János. "A professzori székeiket féltő, a nemzeti érzelmek felkorbácsolásából hasznot húzók zúgolódása azonban - kormányprogram ide, kormányprogram oda - a különálló magyar egyetem gondolatát röpke órák alatt szertefoszlatta." "A Törzsök Erika-i vakság honi követőit is megfertőzte, hiszen percérdekekért feladni ,megmaradásunk reményét nem vall valami éleslátásra. "Szép a kormányfői üzenet, de ez csupán külsőség. A szóbeli ígéretekben nem érdemes bízni. Főleg akkor, amikor kétmillió adófizető akaratát egy egyetemi szenátusi döntés megvétózhatja. /Szilviczky János, Bukarest: Tavasz lesz Erdélyben? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./"

"Márc. 28-án zárultak a Babes-Bolyai Tudományegyetem román-magyar-német vegyes bizottságának ötnapos tárgyalásai, amely az egyetem multikulturális struktúrái fejlesztési módozatainak kidolgozását tűzte ki célul. A BBTE sajtóközleménye szerint az egyetem rektorából, rektor-helyetteseiből, dékánjaiból, dékán-helyetteseiből, a szenátus szabályozó bizottsági tagjaiból, illetve a magyar tanszékvezetőkből álló bizottság megvitatta az egyetem magyar tanszemélyzetének a kérését a BBTE keretei között önállósuló magyar tagozat létrehozását illetően. A bizottság egyöntetűen az egyetem multikulturális szervezési elve, a teljes körű román, magyar és német nyelvű oktatás megszervezése mellett foglalt állást. A bizottság felhatalmazta Andrei Marga rektort, hogy forduljon a kormányhoz a teljes körű román, magyar és német nyelven való oktatást szavatoló törvényes garanciáért. Két tervezet készült, a román tanároké, az ún. "Agachi-terv" és a magyaroké, a Szilágyi Pál prorektor által előterjesztett ún. "Szilágyi-terv". A Szilágyi-terv értelmében a jelenleg több mint két tucat szakon magyar nyelven tanuló hallgatókat négy /majd öt/ kar - Természettudomány-Matematika, Bölcsészet-Társadalomtudomány, illetve a már létező Római Katolikus Teológia és Protestáns Teológia, majd a tanügyi törvény módosításával lehetővé váló Jogi és Közgazdasági Kar tömörítené. A BBTE szenátusa magyar tanárainak jogában állna a katedrák struktúrája és a kinevezések ügyében dönteni, továbbá vétójoguk lenne a magyar oktatást érintő kérdésekben. Ezzel szemben a román terv /Agachi-terv/ szerint a magyar felsőoktatás megteremtése kimerülne a magyar hallgatók és tanárok létszámának emelésében. A magyar szakokkal kapcsolatos kérdésekben egy közös, fele-fele arányú román-magyar bizottság döntene. A Szabadság kérésére Szilágyi Pál rektor-helyettes nem kívánt kommentárt fűzni a tárgyalások menetére. Az egyetemi kutatócsoportok változatlanok maradnának, tette hozzá. /Sz. K.: Négy magyar karért kardoskodunk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"

"Harminc éves egyetemi tevékenysége után sem tudja, mi is lehet az a tagozat, amely "nekünk egyáltalán jó" - szólt hozzá a Bolyai Egyetem vitájához Somai József. A Bolyai Tudományegyetem felszámolásának szándéka hamarabb megszületett, mint az erőszakos egyesítés. A magyar közgazdasági kart már 1953-ban megszüntették, 1956-ban 35 oktatói tisztség csökkentésére kényszerítették az egyetemet. Az 1959-es egyesítés azután a magyar egyetemi oktatás végleges felszámolásához vezetett. Az egyesítés után a magyar tagozat semmilyen döntési hatáskörrel nem rendelkezett. Ez napjainkban "alapvető tanulság kell legyen". Elképzelhető olyan tagozat, amely biztosítja az önálló döntéshozatalt? Ennek a tagozatnak rendelkeznie kell saját döntéshozó szervvel /szenátus/, végrehajtó szervekkel /dékánátusok, tanszékek/, önálló költségvetéssel, saját tanfelügyelettel /előadótermek, tanszékek, stb./. Akkor miért nem önálló egyetem? A magyar közösségnek elvitathatatlan jog az önálló magyar egyetem. /Somai József: Különbségek jönnek, mennek... /Apropó egyetemi tagozat/. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"

"Évekkel ezelőtt kétszázezren írták alá a Bolyai Tudományegyetem újraindítását kérő folyamodványt. Victor Ciorbea miniszterelnök nyilatkozott: lehet magyar egyetem, de nem a Babes-Bolyai Tudományegyetem különválasztásával. Mitruly Miklós közölte aggodalmait: az egyetem szenátusában a kisebbségiek számszerű kisebbségben vannak. A kormány az egyetemi autonómiára hivatkozva elhárítja magától a felelősséget. Valójában a magyar egyetem politikai kérdés. - Amennyiben csak tagozat lesz, ki garantálja a teljes egyenjogúságot, amikor olyan egyetemi vezetők vannak, akiknek a fülét sérti a magyar szó. A magyar egyetem ügyében nem az egyetemi vezetőknek kell dönteni, a döntés kizárólag a kormány joga és kötelessége. /Mitruly Miklós: Politikai döntésen múlik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"

"Petre Roman, a felsőház elnöke ápr. 2-án fogadta az Izraelbe kivándorolt romániai zsidók szövetségének Bukarestbe látogató küldöttségét és kijelentette előttük, hogy Romániának rendezni kellene az Izraelbe távozott zsidók vagyoni helyzetét, a jóvátétel elkerülhetetlen. Az országból mintegy 400 ezer zsidó emigrált Izraelbe. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./"

"A bukaresti közszolgálati televízió Kolozsvárról sugárzott műsorában márc. 31-én beszélgetés folyt a Babes-Bolyai Tudományegyetem ügyéről. Andrei Marga rektor kifejtette a Bolyai Egyetem önállósulását ellenző véleményét, hozzátéve, hogy az egyetemi szenátus tiszteletben tartja a kormánynak a kétlépcsős megoldásra vonatkozó határozati javaslatát. Horváth Andor egyetemi előadótanár abból indult ki, hogy a jogfosztó tanügyi törvény következtében számos karon nem folyik magyar nyelvű oktatás. Kitért arra, hogy a magyar egyetem ügyének rendezése a koalíciós kormány programjának a része. A műsorban szakértői minőségben szerepelt még valaki, aki feszültséget keltett, Horváth Andor visszautasította beugrató kérdését. Ez az incidens is mutatja, hogy a nacionalisták nem tudnak szabadulni előítéleteiktől, állapította meg Szász János. /Szász János: Hova visznek a lépcsők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./"