"Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök júl. 27-én Bukarestben tárgyalt Oliviu Ghermannal, a szenátus elnökével, Vacaroiu miniszterelnökkel, majd fogadta Iliescu elnök. Oliviu Gherman kifejtette: "nem fogjuk eltűrni az RMDSZ politikusai által idézett semmiféle történelmi vonatkozás visszaállítását". A szlovák parlament mindeddig azért nem ratifikálta a magyar-szlovák alapszerződést, hogy megfelelő mozgásteret biztosítson Romániának a hasonló dokumentum tárgyalásánál, szögezte le Meciar. A magyar kisebbségről volt szó a két külügyminiszter, Teodor Melescanu és Juraj Schenk megbeszélésén. A megbeszélés után a szlovák külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a két országnak hasonló problémái vannak a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban. Szlovákia visszautasítja a kollektív jogokat és a területi autonómiát. Melescanu elmondta: feltérképezték azokat a területeket, ahol együtt léphetnének fel. Vacaroiu és Meciar közös sajtóértekezletén Meciar kifejtette: nem engedhetnek a kisebbségek egyes radikális irányzatai túlzott követeléseinek, a kollektív jogokra és az etnikai alapú autonómiára való hivatkozásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28., Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, júl. 28./ Meciar a sajtóértekezleten kijelentette: "Az 1201-es ajánlás 11. szakasza világosan kifejti, hogy tekintetbe lehet venni a kollektív jogokat is, ha azok összhangban vannak az illető országok jogrendjével." Vacaroiu viszont mindezt ellenezte. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ "

A szenátus védelmi és nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, Radu Timofte az RMDSZ-t támadta, egy moldovai hírügynökségnek nyilatkozva, mondván, a romániai magyarság képviseleti szerve a területi autonómiát csak első lépésnek tekinti Erdély Magyarországhoz csatolásában. A nemrég megalakult szélsőbaloldali Román Munkáspárt hétvégi, első kongresszusán nyilatkozatban követelte az RMDSZ törvényen kívül helyezését, a Jurnalul National júl. 31-i vezércikkében javasolta, hogy állítsák a törvény elé az autonómiatörekvésekért az RMDSZ vezetőit, írja Bogdán Tibor Bukarestből. /Magyar Hírlap, aug. 1./

Az Alkotmánybíróság elutasította az államosított házakról rendelkező törvényt. Korábban már az amerikai szenátus és az izraeli knesszet tagjai jelezték felháborodásukat a törvény diszkriminatív cikkelyei miatt, amelyek megfosztják a kivándoroltakat ingatlanaiktól. Ősszel tehát újra napirendre kerül a törvény. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./

Az Alkotmánybíróság döntése után az oktatásügyi törvény visszakerül a szenátus asztalára, onnan majd a szakbizottsághoz. Ez az egész csak figyelemelterelés, feszültségcsökkentő tényező, állapította meg Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. A hatalom ki akarja fogni a szelet az RMDSZ vitorláiból. Ennek ellenére az RMDSZ megtartja tiltakozó akcióit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Balázs Sándor beszélgetett Péntek Jánossal, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékének vezetőjével. A Bolyai Tudományegyetem újraindításának 1989 decemberének utolsó napjaiban lett volna esélye, a nagygyűlésen, amelyet az akkori magyar vezetők óvatosságból lefújtak, emlékeztetett Péntek János. A magyar politikusok, de az egyetem magyar oktatói sem képviselték következetesen az újraindítás ügyét, áltatták magukat a Tom Lantos-ígérettel, hogy lesz egyetem. A Bolyai Társaság magára maradt, sok volt ellene az indokolatlan támadás. Péntek János számára is elég gond volt az elöregedett tanszék építése, fejlesztése, a néprajz, a finn szak elindítása, az újságíró- és könyvtárosképzés vállalása. - Szerencsére az egyetem szenátusában több az ellenzéki nézeteket valló, azonban mindig fel kell lépniük a magyarellenesség miatt. Péntek János óvott az értelmiségi illúzióktól, attól például, hogy az értelmiségiek találkozói, egyetértése befolyásolják a politikát, elősegítik a toleranciát. Ennek semmi jele sincs. - A diktatúrák jellemzője a belső kettősnyelvűség, a személyi /őszinte/ és szerepre irányuló /színlelt/ közlés szétválasztása, a nyelvi színlelés általánossá válása. A múlt persze kísért. A szómágia jellemző a politikára és az oktatásra is. /A Hét (Bukarest), aug. 11., tényleges megjelenés: szept. 1./

Szept. 5-én Szabó Károly szenátor a szenátusi ülésen a Szatmár megyei Ákos községben a cigányok elleni aug. 25-i rendőri erőszakot, törvénysértést tette szóvá, tiltakozva az etnikai csoportok elleni pogromjellegű rajtaütés ellen, az eset kivizsgálását követelve. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 6., 612. sz./

Vasile Vetisanu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátora a szenátus ülésén elítélte az RMDSZ-t, amiért nem határolja el magát szélsőséges elemek románellenes megnyilvánulásairól. /Magyar Hírlap, szept. 7./

"A gyulafehérvári katolikus érsekség "A lelkiismereti szabadság és a vallásszabadság nevében a hitvallásos iskolákért" című nyilatkozatában kiállt azért, hogy az 1948-ban jogtalanul elvett egyházi iskolákat visszaadják. Az egyházak az elmúlt öt évben törvénytervezetek és indítványok sorozatát terjesztették a parlament és az államelnök elé. Félmillió aláírással a szülők követelték a törvénytervezet módosítását. Az egyházak vezetői jún. 23-án készült memorandumukkal fordultak az államelnökhöz, a szenátusi és képviselőházi elnökhöz, tiltakozva az oktatási törvény ellen, továbbá az Európa Tanács elnökéhez, hogy fogadja a törvény elleni tiltakozó egyházak küldöttségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./"

Szept. 21-én, az államtitok védelméről szóló törvénytervezet szenátusi vitája során Szabó Károly szenátor kifogásolta az államtitok kategóriájának parttalan megfogalmazását, az államtitkokká nyilvánítás mechanizmusát. A tervezet ütközik a demokratikus elvekkel és a szabadságjogokkal, nem rendelkezik a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ esetleges visszaéléseinek bírósági úton való megtámadhatóságáról. Végül a törvénytervezetet átdolgozásra visszaküldték a szakbizottsághoz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 22., 624. sz./

"Oliviu Gherman szenátusi elnök elutasította a kisebbségeknek adandó jogok gondolatát szept. 27-én Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén mondott beszédében. A kisebbségi követelések kapcsán egyenesen a náci fajelméletre utalt. Gherman beszélt Iliescu "bátor kezdeményezéséről", a román-magyar megbékélésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Ugyanezen a napon, Strasbourgban, az ET közgyűlésén felszólalt Adrian Paunescu szenátor, a román küldöttség tagja, azt állítva, hogy a jugoszláv konfliktus igazi oka: az Antall-kormány "felfegyverezte Horvátországot, hogy hatékonyabban tudja szétverni Jugoszláviát". Ebben Jeszenszky Géza játszott kulcsszerepet. Jeszenszky Géza, az ET parlamenti közgyűlésén részt vevő magyar küldöttség tagja válaszában leszögezte, hogy a magyar kormány legálisan adott el fegyvereket Horvátországnak, ráadásul 1990-ben még béke volt a térségben. Paunescu vádaskodását visszautasította Bársony András, a magyar küldöttség vezetője, és kérésére Miguel Angel Martínez úgy döntött, hogy Paunescu egyes szavait - mint az ET szellemével összeegyeztethetetleneket - törlik az ülés jegyzőkönyvéből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., Magyar Hírlap, szept. 28./"

Salamon László, az Országgyűlés alelnöke fogadta a román szenátus egészségügyi, környezetvédelmi és sport bizottságának küldöttségét, amelyet Ion Carciumaru szenátor vezetett. Salamon fontosnak ítélte a két ország közötti vitás kérdés korrekt rendezését, beleértve a romániai magyarság helyzetével kapcsolatos problémákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

Borbély László RMDSZ-képviselő beszédet mondott az Európai Unió parlamentje és a román parlament vegyes bizottsága brüsszeli ülésén, okt. 16-án. Azokról a megfogalmazott követelményekről beszélt, amelyek nem oldódtak meg, így a decentralizálás, a helyi autonómia bevezetése, nem vizsgálták fölül a prefektusok és a helyi tanácsok hatáskörét utóbbiak hátrányára szabályozó törvényt, továbbá a polgármester-leváltásokat. Nem kerültek a törvényhozás napirendjére a helyi közpénzek és közvagyon kezelésére vonatkozó törvények, a kisebbségi és a vallásügyi törvény. A megszületett tanügyi törvény egyes rendelkezései ellentmondanak Románia nemzetközi dokumentumokban vállalt kötelezettségeinek. Az államosított házakra vonatkozó törvény csak szűk keretek között helyezi vissza jogaikba a volt tulajdonosokat. - Iliescu elnök megbékélésre vonatkozó javaslata akkor nyerhet reális érvényt, ha törvényes garanciák biztosítják a nemzeti kisebbségek kulturális és etnikai azonosságának fenntartását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 16., 640. sz./ Az Európai Parlament elnöke nem tudja elfogadni azokat a román tiltakozásokat, amelyek kifogásolták az Európa Parlament /EP/ júliusi állásfoglalását, /ebben aggodalmát fejezte ki a román tanügyi törvény, továbbá a nacionalista indulatok felerősödése és a kisebbségek helyzetének romlása miatt/, mert ezt román belügynek minősítették. Klaus Hansch, az EP elnöke a brüsszeli vegyes bizottsági ülésen elmondta, hogy az említett állásfoglalást kifogásoló levelet kapott a román szenátustól és képviselőháztól. /Magyar Hírlap, okt. 18./ Mennél közelebb kerül Románia az európai integrációhoz, annál jobban meg kell barátkoznia ezzel a gyakorlattal, jegyezte meg. - Az EP háromfős tényfeltáró bizottságot küld Romániába, jelezte Borbély László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

Okt. 23-án Bukarestben közel húszezer fiatal vonult a szenátus elé, megmozdulásukat a Rektorok Országos Tanácsa is támogatta. A tüntetők képviselőit kénytelen volt fogadni Oliviu Gherman szenátusi elnök is. A tüntető tömeg Vacaroiu kormányfő, Liviu Maior oktatási miniszter menesztését követelte. /Népszabadság, okt. 24./ Okt 23-án Kolozsváron tüntetett sokezer egyetemi hallgató és főiskolás. Jelentős főiskolai reformot, egyetemi autonómiát és Liviu Maior tanügyminiszter leváltását követelték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

Nyílt kártyákkal címmel jelenik meg Király Károly emlékirata, ebből az alkalomból készített vele interjút Kovács Nándor. Király Károly szerint az RMDSZ sokszor felületesen cselekszik. Király Károly botránynak nevezte, hogy Borbély László, Frunda György és Tokay György 1993-ban külön tárgyalt a román kormánnyal. Annak idején, amikor Király Károly a szenátus alelnöke volt, nem állt ki mellette az RMDSZ. - A magyarellenes intézkedések esetében nem elszigetelt román, szlovák, szerb akciókról van szó, erről ő már 1990-ben nyilatkozott egy kassai lapnak. Iliescu és Meciar nem véletlenül találkoznak. ? Nincs értelme annak, hogy gyorsan alapszerződést kössenek, jelentette ki. Nem szabad lemondani semmiről, amíg a magyar nép nem kap cserébe megfelelő garanciarendszert, magyarul autonómiát, Bolyai Egyetemet. /Magyar Hírlap, okt. 30./

Okt. 30-án Frunda György az RMDSZ szenátusi frakciója nevében tiltakozott a kormány okt. 22-i határozata ellen, amellyel felmentette tisztségéből Burkhardt Árpád Maros megyei alprefektust és a prefektust. A szenátor követelve a helyhatósági választások előtt a magyarság megfélemlítését célzó diszkriminatív határozat visszavonását. Ugyanebben a kérdésben Kekeres Károly a képviselőházban felolvasta az RMDSZ képviselőházi frakciója nevében a tiltakozást, hangsúlyozva, hogy Maros megye lakosságának 41 %-a magyar, a magyar alprefektus felmentése indokolatlan. Az intézkedés bizonyítéka a kormány etnikai megkülönböztetésen alapuló politikájának. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 31., 651. sz./

Az új tanügyi törvény nov. 2-i képviselőházi vitájában néhány módosítást hoztak: törölték a pótvizsga- és évismétlési díjakat, növelték a hallgatók arányát az egyetemi szenátusban. Nastase házelnök hevesen ellenezte az egyetemi campus sérthetetlenségének kimondását /alkotmányellenes - érvelt/, majd berekesztette az ülést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./

Románia elleni etnikai jellegű polgárháború kirobbantásával vádolta meg Magyarországot nov. 7-én Bukarestben tárgyaló jugoszláv diplomaták előtt Sergiu Niculescu, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, aki alelnöke az 1989-es decemberi események kivizsgálásával foglalkozó parlamenti bizottságnak. A találkozón Adrian Motiu, a Román Nemzeti Egységpárt szenátora ennél is szélesebb körű összeesküvést vázolt fel: a jugoszláviai eseményeket már 1988-ban megtervezték, és egy Ausztria-Magyarország típusú közép-európai állam létrehozására törekedtek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Iliescu elnök nov. 8-án fogadta a szenátus külügyi bizottságának küldöttségét. Markó Béla dél-tiroli látogatása miatt nem vett részt a találkozón. A megbeszélést a szenátusi testület kezdeményezte, mert az államfő román-magyar megbékélési javaslatát az utóbbi évek egyik legfontosabb diplomáciai akciójának tartják és azt minél hatékonyabban akarják támogatni. Iliescu hangsúlyozta, hogy megbékélési javaslatát a román politikai világ egésze aláírta. Szerinte folytatni kell a két ország kormánya közötti közvetlen párbeszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Százezres tömeg gyűlt össze Bukarest központjában az ellenzék vezérének, Corneliu Coposunak a búcsúztatására. Nem lehetett jelen Mihály volt király, aki nem kapott beutazási engedélyt. Amikor Oliviu Gherman, a szenátus elnöke kezdett beszélni, a tömeg egy része kifütyülte. /Magyar Nemzet, nov. 15./

A szenátus nov. 13-i ülésén emlékeztek meg Corneliu Coposu parasztpárti elnök haláláról. Vasile Vacaru, Coposu hajdani leggátlástalanabb ellenfele most nagy tirádákat zengett az elhunytról./Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

A Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ országos értekezletén újraválasztotta Funart elnöki tisztségében, most ellenjelölt is volt, Valer Sulivan szenátor. Funar 301 szavazatot kapott, vetélytársa, Sulian 141-et. Funar megismételte javaslatait: a román-magyar megbékélés feltételei közé tartozzon, hogy Magyarország ismerje el a bécsi döntés után román területeken elkövetett atrocitásokat és ne avatkozzon többet Románia belügyeibe. Az RNEP kongresszusán megjelent és felszólalt Vacaroiu kormányfő és a szenátus elnöke, mindketten a jó együttműködésről beszéltek. Az RNEP vezérkarába bekerült Funar felesége, Sabina is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21., Népszabadság, nov. 20./

A szenátus nov. 21-i ülésén tárgyalt a lej 10 %-os leértékelése következtében előállott helyzetről. Az RMDSZ-frakció nevében Verestóy Attila és Szabó Károly szenátorok szólaltak fel. Szabó Károly a törvényhozás felelősségét hangsúlyozta a piacgazdálkodás térhódítását elősegítő törvények /pl. csődtörvény/ meghozatalának halogatásáért. Kormányrendeletekkel lehetővé teszik vállalatoknak, hogy fokozzák raktáron maradó termékeik gyártását, az irreálisan alacsony átváltási ráta miatt számos termék exportja veszteségessé vált. Verestóy Attila rámutatott arra, hogy a centralizmus ma járhatatlan út. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 22., 667. sz./ A szenátusi vitát a rádió közvetítette. A szenátus megidézte a miniszterelnököt is, hogy adjon számot a gazdasági bajokról. /Magyar Nemzet, nov. 22./

A szenátusban nov. 21-én elfogadták a párttörvényt. A törvény lehetővé teszi, hogy az RMDSZ továbbra is kettős minőségben, politikai pártként és kisebbségi szervezetként működjön. Az RMDSZ ugyanakkor kifogásolta azt a paragrafust, amely nem engedélyezi az állam területi épségét, a politikai pluralizmust és a román nyelv hivatalos jellegét kétségbe vonó pártok működését. /Magyar Hírlap, nov. 22./

Nov. 20-án a szenátus ülésén Hajdú Gábor szenátor az RMDSZ-frakció nevében Iliescu elnöktől kegyelmet kért a zetelaki hét fiatalember részére, akik részt vettek 1989 decemberében a rendőrőrs megtámadásában, senkihez nem nyúltak egy ujjal sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ A képviselőházban hasonló értelemben szólalt fel Márton Árpád RMDSZ-képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ Az éhségsztrájkot folytató Katona Ádám egyik követelése éppen ezeknek a fiataloknak elnöki kegyelemben részesítése.

Gavril Iosif Chiuzbain igazságügyminiszter kérte a szenátus bizottságát, vonják meg Corneliu Vadim Tudor mentelmi jogát. Tudor ellen legalább kilenc per indulhatna, ha megvonnák tőle a mentelmi jogot. Miért éppen most határozta el magát Chiuzbain? Közeledik az elnökválasztás és C. V. Tudor elnökjelöltnek mondja magát. Tudor elmondta: Chiuzbain igazságügyminiszterre nagy nyomás nehezedett Iliescu elnök és az SRI vezetője, Magureanu részéről, ezért döntött a mentelmi jog felfüggesztése mellett, írta Zsehránszky István. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

A szenátus jogi bizottsága felületesnek ítélte C. V. Tudor mentelmi joga felfüggesztését kérő ügyészségi iratot és azt visszaküldte az igazságügyi miniszternek. /Távirati stílusban rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

Dec. 4-én Buchwald Péter szenátor a szenátus ülésén szóvá tette Szilágyi Júliának, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum igazgatójának leváltását és a kialakult helyzetet. A tanfelügyelőség sorozatos magyarellenes intézkedései a magyar iskolák felszámolását célozzák, fejtette ki. A tanfelügyelőség most román igazgatót akar kinevezni a zömében magyar középiskola élére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 5., 675. sz./

A szenátus dec. 4-i ülésén Ivan Sabin szenátor kiemelte, hogy a nemzeti megbékélés első lépése a bűntettek beismerése. A kommunisták 45 éves uralma alatt az áldozatok száma százezrekre rúgott. C. V. Tudor szenátor pedig kirohant Gavril Iosif Chiuzbain igazságügyminiszter ellen, aki nem is pártonkívüli, a PUNR, a Román Nemzeti Egységpárt nov. 18-án megválasztotta alelnökének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

Dec. 7-én sürgősséggel napirendre tűzték a szenátusban a helyhatóságokról szóló 69/1991. sz. törvény módosítására vonatkozó törvénytervezetet. Frunda György kifogásolta, hogy az autonómia fogalma az önigazgatásra szűkül le, pénzügyi autonómiáról szó sem esik, továbbá nem vették figyelembe azokat az ajánlásokat, amelyeket az ET Románia tagfelvételekor írt elő. Oliviu Gherman, a szenátus elnöke azt válaszolta, hogy az ajánlások nem kötelezőek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 8., 678. sz./

A szenátus ülésén a közigazgatási törvény vitáján az RMDSZ szenátorai szóvá tették azt az ellentmondást, hogy a tervezet szerint a kisebbségek anyanyelvükön is fordulhatnak a hatóságokhoz, ennek szövegét azonban román nyelvű, közjegyzőileg hitelesített fordításban kell mellékelni. Ez utóbbi törlését javasolták. Markó Béla szenátor, az RMDSZ elnöke rámutatott, hogy a tervezett eljárás értelmében Románia magyar anyanyelvű lakóit külföldi állampolgárokkal azonos módon kezelnék. Erre több szélsőséges szenátor, így Gheorghe Dumitrascu és Valeriu Mamanu az RMDSZ-t támadta. Markó Béla a válaszadás jogán tiltakozott az ellen, hogy egyesek ezt a kérdést ismét nacionalista uszításra használják fel, erre az elnöklő Valer Suisan megvonta a szót az RMDSZ elnökétől, az RMDSZ-frakció tagjai pedig tiltakozásul elhagyták az üléstermet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./