A szenátus márc. 9-i ülésén véglegesítették az idegenrendészeti törvény tervezetét. Ebben szerepel az, hogy aki vendégül lát külföldit, 24 órán belül be kell jelentenie a rendőrségen. A szállodában megszálló külföldinek is be kell jelentkeznie. A törvényt a képviselőháznak is el kell fogadnia. /Népszabadság, márc. 10./

"Király Károly 1990. máj. 20-ig a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei tanácsának elnöke, majd szenátor, 1990 és 1991 között a szenátus alelnöke volt. 1991-ben lemondott szenátori tisztségéről, így tiltakozva a készülő alkotmány "Románia egységes nemzetállam" megfogalmazása ellen. Sepsiszentgyörgyön él. A kollaboráns RMDSZ-vezetők nem fogadták el az általa előterjesztett alkotmánymódosítási indítványt, hogy az ország soknemzetiségű állam, emlékszik vissza. 1993 tavaszán az ún. prefektusügyben parancsolt hátraarcot az RMDSZ vezérkara a román kormány kérésére és magyar külügyminisztériumi rábeszélésre. 1992 augusztusában felvállalta a Budapesten tartott Erdélyi Magyar Kongresszus ügyét. Megtartása ellen foglalt állást az RMDSZ is. A Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori vezetője, Entz Géza kétszer is megkereste, és igyekezett rávenni Király Károlyt, hogy ne vállaljon közösséget az Erdélyi Magyar Kongresszussal. "A határok megváltoztatásáról való lemondást végzetesen téves elképzelésnek tartom" - jelentette ki Király Károly. /Magyar Fórum, márc. 15./ "

A szenátus márc. 21-én ellenszavazat nélkül ratifikálta az ET kisebbségi keretegyezményét, amelyet Melescanu febr. 1-jén írt alá Strasbourgban. Szinte mindegyik felszólaló támogatásáról biztosította a dokumentumot, hozzátéve, hogy az ET 1201-es ajánlása elfogadhatatlan Románia számára. /Új Magyarország, márc. 22./

Dumitru Iuga, a televíziónál működő szabad szakszervezet vezetője éhségsztrájkba lépett a televízió igazgatótanácsi kinevezésénél történtek miatt. Az ellenzék márc. 27-én éppen a szakszervezeti vezető iránti aggodalomból az ellenzéki szenátorok és képviselők kivonultak az ülésteremből. Az RMDSZ képviselőházi csoportja nem hagyta el a termet, de Borbély László nyilatkozatot olvasott fel: aggódnak Iuga sorsa miatt, mindent meg kell tenni, hogy megmentsék őt. A szenátusi ellenzéki csoport szolidaritása jeléül sztrájkba lépett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

A szenátus márc. 28-án megszavazta a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat keretében azt, hogy idegen állam zászlajának kitűzése, jelvényeinek használata vagy himnuszának eléneklése nyilvános helyen 3 hónaptól 2 évig terjedő börtönnel büntethető. Hajdú Gábor RMDSZ-szenátor hiába érvelt azzal, hogy a kisebbségek alkotmányba rögzített joga a nemzeti önazonosság kinyilvánítása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Újabb rohamra indulnak a szélsőséges nacionalista erők, állapította meg Gyarmath János bukaresti tudósításában. A vezető kormánypárt keményebb szárnya ismét keresztülvitte a 15 ezer lejes határátlépési illetéket, ez alkalommal a szociális segélyt szabályozó törvénybe beépítve. Ugyanígy a szenátusban elfogadtatták a Btk-t megszigorító törvényeket: börtönbüntetés jár más államok himnuszának eléneklése, zászlajának kitűzése esetén. Az országgyalázás szubjektíven értelmezhető bűntette egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. /Magyar Nemzet, ápr. 1./

Az SZDSZ küldöttsége /Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az SZDSZ külügyi szóvivője, Bretter Zoltán képviselő és Mátrai Julianna, a párt külügyi tanácsának titkára/ romániai látogatáson volt. Eörsi Mátyás Bukarestben találkozott Melescanu külügyminiszterrel, valamint a szenátus külügyi bizottságának elnökével, Sergiu Nicolaescu filmrendezővel. Az SZDSZ küldöttsége találkozott testvérpártjaival és az ellenzéki pártokkal. A Liberális Párt`93 elítélte a kormányt és elfogadta az ET 1201-es ajánlást. /Magyar Nemzet, ápr. 20./ Az SZDSZ küldöttsége Bukarestben leszögezte: nem támogatja az etnikai alapú területi autonómiát, amely a szeparatizmus gyanúját kelti. /Magyar Hírlap, ápr. 20./

Tőkés László püspök máj. 4-én véget ért tíznapos amerikai látogatásán szorgalmazta, hogy a washingtoni kormány vegye fontolóra, miként tudná előmozdítani a hivatalos keretekben megvalósuló román-magyar párbeszédet. A szenátus, a képviselőház és a kormányzat képviselőivel tárgyalt. A püspök utazását a Hámos László vezette Magyar Emberjogi Alapítvány szervezte. Tőkés László utazásának legfőbb célja volt adományokat gyűjteni a református tanügyi intézetek részére, mindenekelőtt a szatmári Rákóczi Kollégium felépítésének támogatása. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Clevelandben több jótékonysági vacsorán vett részt, az egyiket a clevelandi Bocskai István Kör szervezte, élén Berta László elnökkel, ez a társaság támogatja az erdélyi református egyházat. Tőkés László washingtoni programját a Human Rights Foundation /HHRF/ szervezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

"A kormány lapja, a Vocea Romaniei máj. 10-i száma közölte Doru Ioan Taracila belügyminiszternek a szenátus előtt tett kijelentését. A sepsiszentgyörgyi városi tanács elutasította a csendőrlaktanya építésének jóváhagyását, arra hivatkozva, hogy ezzel megbontanák a város etnikai összetételét. A belügyminiszter kijelentette, hogy a törvény által előírt engedélyezés nélkül is felépítik a laktanyát, mert "Romániában élünk". /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./ "

"Radu Timofte szenátor, a vezető kormánypárt tagja, a szenátusi védelmi és nemzetbiztonsági bizottság elnöke az ASIS hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy Magyarország "csak Erdéllyel együtt akar belépni a NATO-ba", továbbá a szenátor lehetségesnek tart egy magyar-román konfliktust, szerinte azért von össze Magyarország nagyszámú fegyveres erőt déli határánál. Timofte nyilatkozatát a Jurnalul National máj. 15-i száma ismertette. Erdélyi Lajos honvédelmi minisztériumi szóvivő cáfolta a csapatösszevonást, Szentiványi Gábor külügyi szóvivő pedig a szenátornak azt a kijelentését cáfolta, hogy Magyarország Erdéllyel együtt szeretne csatlakozni a NATO-hoz. /Magyar Nemzet, máj. 16./"

"Az Erdélyi Napló közölte először Borbély Imre Markó Bélához írt nyílt levelét, melyet a szerző az SZKT máj. 5-6-i ülésén ismertetett a megjelentekkel. Borbély Imre levelében elmarasztalja Markó Bélát, az SZKT szövetsége elnökét a következő ügyekben: Neptun, Nagy Benedek Tőkés László ellenes röpirata, "egyensúly"-politika, Atlanta, autonómia. A levél azzal végződik, hogy a felsoroltak miatt Markó Béla vonja le a szükséges következtetéseket. A szerkesztőség kérésére Markó Béla reagált a levélre: emlékeztetett arra, hogy megfogadta, elnökjelölt társai erkölcsi-politikai viselkedését minősíteni nem fogja. Ennek ellenére hozzátette: "elnökjelölt képviselő kollégám rosszízű vádiratot próbál fabrikálni ellenem", majd kitért arra, hogy a szenátus febr. 13-án 104 szavazattal nyilatkozatot fogadott el ellene az autonómiakérdésben, a nemzetállam kérdésében, a Romániában élő magyar közösség jogfosztottságának kérdésében vallott álláspontjáért. Ez a nyilatkozat elolvasható a hivatalos közlönyben. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./ A Romániai Magyar Szó nem volt hajlandó közölni Borbély Imre nyílt levelét, ahogy a szerkesztőség közölte /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./, csak a levélre reagáló, azt elítélő hozzászólásoknak adott teret. "

"RMDSZ IV. kongresszusa, Kolozsvár. Máj. 26-án megkezdődött Kolozsváron az RMDSZ IV. kongresszusa. Markó Béla elnök tartott beszámolót, számba véve az előző, brassói kongresszus /1993. jan./ óta eltelt két évet. A szervezet nyitott és demokratikus jellegét hangsúlyozta. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ Tőkés László kifejtette, hogy megtorpanás mutatkozik az autonómia-politikában, felerősödött az autonómiaellenesség, az RMDSZ-en belül is. "A Neptunon keresztül vezető út a PER budapesti konferenciája által immár magyar kormányzati támogatással halad előre." Megítélése szerint ki kell dolgozni a háromszintű autonómiaprogramot, ki kell tűzni a belső választásokat, folytatni kell az alulról elkezdett autonóm közösségépítést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./ Az üdvözlő beszédek hangsúlyozták a tanácskozás fontosságát. Tabajdi Csaba államtitkár örvendetes ténynek nevezte, hogy a romániai magyarság legitim érdekvédelmi szervezete jelen van a törvényhozásban és azon kívül is. Hosszú vita folyt az RMDSZ programjáról, végül elfogadták a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését. Megtörtént az elnökválasztás, Markó Bélát újraválasztották /226 szavazattal/, a két másik jelölt jóval kevesebb voksot kapott: Kónya Hamar Sándor 57-et, Borbély Imre 51-et. Megerősítették Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségét. A kongresszus több mint 30 órás ülés után ért véget, egész éjszaka folyt a tanácskozás. Elhatározták, hogy két év múlva rendkívüli kongresszust hívnak össze. Az RMDSZ közleményében összegezte a kongresszus eredményeit: elfogadták az új programot, az alapszabályzatot és a belső választások egyes alapelveit. A kongresszus két oktatási tárgyú nyilatkozatot fogadott el, az egyik tiltakozik az ellen, hogy az oktatási törvénytervezet szenátusi vitájában a kedvezőtlenebb, az anyanyelvi oktatást korlátozó változatot próbálják elfogadtatni. A másikban a kongresszus felemelte szavát az ellen, hogy megakadályozzák az RMDSZ csaknem félmillió aláírással benyújtott saját oktatási törvényjavaslatának megvitatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./ A kongresszuson elfogadták a nemzeti kisebbség elnevezés helyett a nemzeti közösség önmeghatározást. Az alapszabály elfogadása azért fontos, mert eddig ez hiányzott a szervezet életéből. Nagy Benedek a kongresszushoz fellebbezett kizárása miatt, végül is a kizárás előtti legsúlyosabb büntetést szavazták meg a jelenlevők, amely minden RMDSZ-tisztségétől való megfosztását jelenti. Képviselői mandátumát viszont mindez nem érinti. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"

Az RMDSZ parlamenti csoportja jún. 1-jén kiadott nyilatkozatában tiltakozott az elmúlt napokban a szenátusban és a képviselőházban az RMDSZ ellen indított támadások miatt és elvárja az illetékes hatóságoktól, hogy eljárást indítsanak mindazok ellen, akik megszegik az alkotmányos előírásokat. Súlyos felelősség terheli a kormánykoalíció vezető pártját is, mert egyes tagjai felsorakoztak a feszültségkeltők közé. - Borbély László képviselő elmondta, hogy Oliviu Gherman, a szenátus elnöke máj. 31-én megbeszélést szervezett az RMDSZ kolozsvári határozataival kapcsolatban, ahol kérte, az RMDSZ értelmezze az általa használt fogalmakat. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Jún. 1-jén az RMDSZ szenátusi frakciójának közvetítésével az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői találkoztak Romulus Pop oktatási államtitkárral annak érdekében, hogy a következő tanévben ne csökkentsék a beiskolázási számot a szemináriumokban és a posztliceális teológiai oktatásban. Az államtitkár erre ígéretet tett. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő jún. 6-án a parlamenti felszólalásában kifejtette, hogy képviselőtársai RMDSZ-ellenes támadásai minden alapot nélkülöznek, hiszen az RMDSZ kongresszusának két dokumentuma is tanulmányozható román nyelven. Az egyik: tiltakozás az Alkotmánybíróság magatartása ellen, amely halogatással válaszolt arra, hogy 500 ezer magyar nemzetiségű román állampolgár támogatja az RMDSZ tanügyi törvénytervezetét, a mások az RMDSZ szenátusi frakciójának nyilatkozata a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban. Asztalos Ferenc feltette a kérdést, miért nem emlegetik a képviselők kirohanásaikban ezt a két dokumentumot. A válasz egyszerű: azok tárgyilagosak, nem támadhatók anélkül, hogy kiderülne a rejtett szándék, a kisebbségi oktatás és kultúra elfojtása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

Az RMDSZ szenátusi frakciója jún. 8-án nyilatkozatot tett közzé, megállapítva, hogy nem tartották tiszteletben a törvényes előírásokat az alkotmánybírói kinevezések esetében. Fazekas Miklós alkotmánybíró mandátumának lejárta előtt egy hónappal ki kellett volna nevezni utódjelöltjét. E tisztségre máj. 2-ig, a határidő lejártáig csak az RMDSZ állított jelöltet, Hajdú Gábor személyében. A szenátus azonban tendenciózusan halogatta a jelölt meghallgatását, végül az időközben jelentkező három jelölt közül a kormánypártit juttatta ebbe a tisztségbe. Ez a döntés etnikai diszkriminációnak minősül, mert a jövőben egyetlen magyar nemzetiségű alkotmánybíró sem lesz. /Alkotmánybírósági machináció. = Romániai Magyar Szó(Bukarest), jún. 12./

Jún. 12-én a szenátusban, majd a képviselőházban megkezdődött az ellenzéki pártok indítványának megvitatása, amely felszólította a kormányt, hogy június végéig nyújtsa be Románia csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz és a legrövidebb időn belül kösse meg az alapszerződéseket szomszédaival. Melescanu külügyminiszter szerint az ellenzék kérése tárgytalan, mert az ország úgyis ilyen irányú politikát folytat, helytelen határidőket szabni. Egyik házban sem érte el az ellenzék javaslata a szükséges többséget. Vacaroiu miniszterelnök közölte, hogy a román-ukrán, a román-orosz és a magyar-román alapszerződés ügyében jún. 23-ig új szakértői megbeszélésekre kerül sor. Borbély László és Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselők az euroatlanti integráció előmozdítása érdekében februárban megszavazott határozatok megvalósítását kérték számon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

A parlament két házának külügyi bizottságának delegációja, Sergiu Nicolaescu szenátusi bizottsági elnök vezetésével jún. 14-én Budapestre érkezett, eleget téve az Országgyűlés külügyi bizottságának meghívásának. A delegáció jún. 14-17-e között hivatalos tárgyalásokat folytat. Fogadja őket Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, majd a magyar külügyi bizottság, 16-án Tabajdi Csaba államtitkárral tárgyalnak, a vendégek találkoznak Budai Gáborral, a Magyarországi Románok Önkormányzatának elnökével is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15., MTI, jún. 14./

A szenátus jún. 14-én 94 szavazattal 2 ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadta a tanügyi törvényt, amely jelentősen rontja a kisebbségi oktatás esélyeit. A megszavazott szöveg különbözik a képviselőházi elfogadott tervezettől, ezért a két ház között egyeztetés lesz. Az RMDSZ szenátusi csoportja jún. 14-én kiadott nyilatkozatában indokolta meg döntését: miután minden érvelés nélkül leszavazták módosító indítványaikat, tiltakozásul kivonultak, hangsúlyozva, hogy nem legalizálják jelenlétükkel a megkülönböztető törvény elfogadását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17-18./ Az RMDSZ jún. 14-i sajtóértekezletén ismertette, milyen kitartó küzdelmet folytatott éveken át a korlátozás nélküli oktatási jogokért. /Magyar Hírlap, jún. 15./

A román szenátus Budapesten tárgyaló küldöttsége jún. 16-án Tabajdi Csabával, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával tárgyalt. Tabajdi Csaba hangsúlyozta, hogy az oktatási törvénytervezet jelenlegi formájában egyenértékű lenne a kisebbségi oktatás ellehetetlenítésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ A küldöttség vezetője, Sergiu Nicolescu védte az oktatási törvény tervezetét, hozzátéve, hogy a Magyarországra érkező információk gyakran torzítottak. /Új Magyarország, jún. 17./

Jún. 15-én Horn Gyula miniszterelnök felhívta Ion Iliescu elnököt, félórás telefonbeszélgetést folytattak. Horn Gyula sérelmezte a szenátus által elfogadott oktatási törvényt, amely példátlan módon korlátozza a kisebbségek nyelvén történő oktatás lehetőségét, hangsúlyozta, hogy a törvény ellentétes az Európa Tanács vonatkozó dokumentumaival, így nem román belügy. Iliescu válaszában leszögezte, hogy a törvénytervezet még nem végleges és az államfőnek nincs joga beavatkozni a parlament munkájába. Véleménycserét folytattak az alapszerződésről is. Megállapodtak abban, hogy a jún. 19-20-i szakértői tárgyalásokat követően, amennyiben szükséges, Kovács László külügyminiszter Bukarestbe utazik. Amennyiben kizárják a kollektív jogok fogalmát és az etnikai autonómiát, a felek megegyezhetnek, mondta Iliescu elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17-18., Népszabadság, jún. 16./ Horn Gyula Iliescu elnökkel folytatott megbeszéléséről telefonon tájékoztatta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki kifejtette: természetesnek tartja, hogy a magyar kormányfő felemeli szavát egy olyan törvénytervezet esetében, amelyet a romániai magyarság diszkriminatívnak tart. Az RMDSZ újra elküldi Iliescunak az oktatási törvénnyel kapcsolatos kritikáit. Az RMDSZ több mint egy éve sürgeti a párbeszédet a fő kormánypárttal, tette hozzá. Markó Béla jún. 15-én fogadta Frank Collinst, az Egyesült Államok külügyminisztériumi román referensét, aki az RMDSZ autonómiatörekvéseiről és az oktatási törvénytervezetről érdeklődött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17-18./

Az RMDSZ jún. 16-án kiadott közleményében tiltakozott a tanügyi törvénytervezet ellen. Az alkotmány 32. cikkelye szavatolja a teljes körű anyanyelvű oktatáshoz való jogot, ennek ellenére a képviselőházban 1994 júniusában elfogadott tervezet súlyosan korlátozza ezt a jogot, és most a szenátus újabb diszkriminatív intézkedésekkel csorbítja a kisebbségek nyelvén való oktatás lehetőségeit. Az RMDSZ nem fogadhatja el az általa képviselt közösség teljes mellőzését, minden alkotmányos lehetőséget megragad arra, hogy a magyar nyelvű oktatást biztosítani lehessen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

A kormány és a kormánykoalíciós pártok jún. 14-i együttes ülésükön arról döntöttek, hogy Románia stratégiaváltást hajt végre a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatban. Az alapszerződés mellett egy kiegészítő jegyzőkönyvet fogadnának el, amely rögzítené, hogy a magyar fél soha nem támaszt területi igényeket, továbbá nem követel többletjogokat a magyar kisebbségnek, függetlenül attól, hogy a jövőben milyen nemzetközi dokumentumokat fogad el az Európai Unió. /Magyar Hírlap, jún. 17., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ Oliviu Gherman szenátusi elnök a Cronica Romana lapnak nyilatkozva elmondta: a lényeg az, hogy elutasítják a kisebbségek kollektív jogait és a területi autonómiát. Nem stratégiaváltásról van szó, hanem valamennyi lehetséges mód szem előtt tartásáról. /Magyar Hírlap, jún. 19./

Nagy Benedek RMDSZ-képviselő részletezte a tanügyi törvénytervezetnek a szenátus által elfogadott változatának kisebbségellenes pontjait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

A kormány által létrehozott Nemzeti Kisebbségi Tanács levélben fordult a parlamenthez, kérve a szenátus által a nemzeti kisebbségek oktatására vonatkozó kedvezőtlen módosítások törlését és a képviselőház által elfogadott kedvezőbb változathoz való visszatérést. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 23., 559. sz., /Magyar Nemzet, jún. 24./

Jún. 26-án az RMDSZ szenátusi csoportja tiltakozásul kivonult a szenátusi ülésről, mert a 165 változatást tartalmazó, 102 oldalas egyeztetett szöveget csak szombaton, jún. 24-én osztották ki és jún. 26-án már szavazni kellett róla. Az RMDSZ-frakció kivonulása után rendkívül gyorsan mindent elfogadtak /például egy óra alatt 68 változtatást, egy perc sem jutott egynek a mérlegelésére/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

A parlament két háza együttes ülésén jún. 28-án véglegesítette a tanügyi törvénytervezetet, többnyire a szenátusi változatot elfogadva. Végeredményben a törvény diszkriminatív, jogtipró a romániai magyarság számára. Az RMDSZ szenátorai és képviselői tiltakozásuk jeléül nem vettek részt a jún. 28-i parlamenti munkában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29., Új Magyarország, jún. 29./

A tanügyi törvény nyolcadik szakasza szerint az ország minden településén működtetni kell román osztályokat. Székelyföldön tucatszám vannak olyan települések, ahol egyetlen nem magyar nemzetiségű személy sem él. Visszalépést jelent a korábbi rendelkezésekhez képest az is, hogy ötödik osztálytól a román nyelv és irodalmat a román iskolákkal azonos tankönyvből kell tanulni, a diákok csak a magyar tagozatokra felvételizhetnek magyarul, ismertette a helyzetet Magyari Lajos szenátor, a szenátusi tanügyi bizottság tagja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 5./

Oliviu Gherman szenátusi elnök, a Szociális Demokrácia Pártja elnöke Klaus Hänschhez, az Európai Parlament elnökéhez írt levelében kifejtette, hogy olyan törvényre /tanügyi/ vonatkozik a határozat, amely nem is létezik. A román közvélemény úgy véli, hogy a törvény mindent megad a kisebbségek anyanyelvi oktatására. Gherman felteszi a kérdést, melyik európai állam biztosítja a gazdasági, politechnikai vagy jogi egyetemi képzést a kisebbségek nyelvén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Kovács László külügyminiszter júl. 20-án befejezte Melescanu külügyminiszterrel való bukaresti tárgyalását, azonban nem született végleges megállapodás az alapszerződés ügyében. Kovács Lászlót fogadta Iliescu államelnök, akinek a külügyminiszter elmondta: a magyar fél új szövegjavaslatot dolgozott ki annak érdekében, hogy megoldást nyerjenek a vitatott kérdések. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./ Iliescu elnök szóvivője ismertetést tett közzé a megbeszélésről. Iliescu kifejezésre juttatta a román közvélemény megütközését, látva a magyar fél makacs ragaszkodását az ET 1201-es ajánlásához. Szerinte Magyarország asszimilációs politikát folytat, melynek következtében az országban élő román lakosság az 1920. évi 250 ezerről 10 ezerre csökkent. Kovács László hangot adott oktatási törvény miatti aggodalmaknak. Kovács László találkozott Oliviu Ghermannal, a szenátus elnökével is, aki ártalmasnak nevezte az 1201-es ajánlást, Adrian Nastasevel, majd Vacaroiu miniszterelnökkel és Markó Bélával, az RMDSZ elnökével is, aki vázolta a román belpolitikai életet, szólt a vízumkényszer bevezetésének káros következményeiről és kérte, ne csökkentsék a Kossuth Rádió adósugarát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22-23./