"Az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportja ápr. 8-án kiadott nyilatkozatában megállapította, hogy sorra eltávolítják a vezető tisztségekből a magyarokat, etnikai diszkrimináció tapasztalható az alkalmazáskor, illetve az elbocsátások során. A létbizonytalanság egyre több embert kényszerít távozásra, ez "egyfajta etnikai tisztogatásnak" is nevezető. A magyar prefektusok menesztésével párhuzamosan zajlik a visszarendeződés. - Fenyegető a szélsőséges sajtó uszítása. - Az RMDSZ-en belül fontos a vezető testületek, a tagság, a parlamenti csoport közötti szorosabb együttműködés és információcsere. /RMDSZ-nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10-11./ "

A Demokratikus Konvenció /DK/ vezetősége ápr. 8-án ülésezett. Az ülésen az RMDSZ-t Takács Csaba ügyvezető elnök és Verestóy Attila szenátusi frakcióelnök képviselte. A Demokratikus Konvenció létrehozta a parlamenti munkát koordináló bizottságot a pártok frakcióvezetőiből. Erre az adott lehetőséget, hogy a DK pártjai az előző héten aláírták a politikai együttműködési szerződést. Bizonyos nézetkülönbségek merültek fel az RMDSZ és a DK többi pártja között egyes politikai állásfoglalások kapcsán, a DK azzal a kéréssel fordult Tőkés Lászlóhoz, az RMDSZ tiszteletbeli elnökéhez, hogy egy soron következő ülésen vegyen részt a nézetek egyeztetése ügyében. A DK helytelennek ítélte meg a kormány intézkedését Kovászna és Hargita megye prefektusainak kinevezése ügyében. A román prefektusainak kinevezése nyomán kialakult helyzetről tárgyalt ápr. 8-án Markó Béla RMDSZ-elnök Sepsiszentgyörgyön Kovászna megye RMDSZ-vezetőivel. /RMDSZ tájékoztató. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Az Országgyűlés meghívására ápr. 19-én kétnapos látogatásra Budapestre érkezett az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciójának küldöttsége. A Markó Béla elnök által vezetett 32 fős delegáció találkozott Antall József miniszterelnökkel, Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével és Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Markó Béla cáfolta a román sajtókommentárokat, hogy összmagyar találkozó zajlana Budapesten. Mi egy másik ország törvényhozó testületének vendégei vagyunk, mondta, ugyanakkor egy nemzethez tartozunk. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ saját céljait valósítja meg, céljai elérésében elvárja a magyar kormány és a pártok segítségét. Az RMDSZ-nek egyúttal szüksége van a különböző európai fórumokon való jelenlétre. - Markó Béla a magyar kormány egyik legfontosabb intézkedésének nevezte a Duna Televízió beindítását. /Dési András: Az RMDSZ üdvözli a Duna TV beindítását. = Népszabadság, ápr. 20./ Antall József hangsúlyozta, hogy a kormányzatot alkotmányjogi előírások kötelezik a határon túl élő magyar kisebbségekkel való törődésre. Rámutatott arra, hogy valamennyi fórumon támogatják Románia európai integrálódását, feltételezve az emberi jogok és a kisebbségvédelem nemzetközi normáinak betartását. /RMDSZ-törvényhozók a parlamentben. = Magyar Nemzet, ápr. 20./

Ápr. 12-17-e között Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője, Románia parlamenti delegációjának tagjaként részt vett Új Delhiben az Interparlamentáris Unió ülésszakán. Felszólalásában hangsúlyozta a nemzeti kisebbségi kérdés megoldásának fontosságát, az etnikai feszültségek csökkentésének szükségességét. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

Iliescu elnök ápr. 21-én Washingtonban az Amerikai Zsidó Bizottság képviselőivel is találkozott. A vendéglátók hangot adtak aggodalmuknak a sorozatos romániai antiszemita megnyilvánulások miatt. Az amerikai szenátus külügyi bizottságában a magyar kisebbséggel kapcsolatban merült fel nézetkülönbség az Iliescu elnökkel való megbeszélésen, ahol jelen volt Tom Lantos is. Ugyanezen a napon Iliescu elnök megbeszélést folytatott Göncz Árpád köztársasági elnökkel is. Iliescu közvetlen találkozót javasolt, Göncz Árpád azonban kijelentette, hogy a találkozót előkészített megállapodásoknak kellene megelőzniük. Bizalomépítő lépés lenne a Bolyai Egyetem és a kolozsvári konzulátus újramegnyitása, mondta a magyar köztársasági elnök. /Megnyitották a Holcaust Múzeumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24-25./

A szenátus döntése értelmében az Állami Levéltár a jövőben is a belügyminisztériumhoz tartozik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1-2./

Máj 10-én a szenátusban két interpelláció is elhangzott az RMDSZ részéről. Magyari Lajos arra kért választ, mikor vesz részt a kormány a megalakult Megyei Önkormányzatok Ligája munkájában. A liga ugyanis a helyi önkormányzatok autonómiájával foglalkozik. Hajdu Gábor szenátor Vremea lapban a Románia területi integritását veszélyeztető szervezkedéssel megvádolt gyimesbükki magyarok mellett állt ki. Az Adrian Paunescu által megvádoltak nem is tartózkodtak a faluban a jelzett napon, az aláírásgyűjtés pedig nem politikai, hanem gazdasági vonatkozású, nevezetesen a helyi gáter sorsát kívánták eldönteni. /Interpellációk a parlamentben. = Temesvári Új Szó (Temesvár), máj. 13./

A vasgárdista mozgalmak olyan élénken működnek Romániában, hogy maga a kormánypárt, s egyben a szenátus elnöke, Oliviu Gherman volt kénytelen elítélni a szélsőséges mozgalmat. Ez nem rettenti vissza a Vasgárda híveit. A Nemzeti Jobboldal Pártja nemrégiben közölte, hogy fegyveres alakulatokat szervez a cigányok, a bevándorlók és kisebbségek ellen. Újabb vasgárdista csoport jelentette be magalakulását. A Mindent a hazáért nevű szervezetet a bukaresti bíróság még nem jegyezte be, mert az elnevezés a két világháború közötti vasgárdista mozgalom jelszavát idézi. /B. T.: Szervezkednek a vasgárdisták. = Magyar Hírlap, máj. 17./

"A parlamentben Buchwald Péter szenátor megkérdezte a román kormány főtitkárát, kivizsgáltatja-e Funar kolozsvári polgármester korrupciós ügyeit. /Buchwald Péter szenátor parlamenti interpellációja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./ Az ülésen Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke védelmébe vette Funart és felszólította az igazságügyi minisztériumot, hogy sürgősen vizsgálja az RMDSZ állam- és alkotmányellenes akcióit, és helyezze törvényen kívül a romániai magyarság érdekvédelmi szervezetét, Frunda György szenátort pedig vessék börtönbe /azért, mert Strasbourgban a román hatalom álláspontjától eltérő válaszokat adott/. A szenátusi felszólalások előtt Iliescu elnök "románellenes lobbizással" vádolta meg az ellenzéki pártok Strasbourgban járt képviselőit. /Mag Péter, Bukarest: Támadások az RMDSZ ellen. = Népszabadság, máj. 26./ Zsigmond László képviselő pedig Vacaroiu kormányfőhöz intézett interpellációjában Rimnicu Vilcea helyi lapjában megjelent cigányellenes kirohanásról szólt. A román főügyész erről úgy vélekedett, hogy az nem meríti ki a faji pogromra való uszítást. "Mindez megerősíti a gyanút és félelmet, hogy a román hatóságok nem nyújtanak védelmet a kisebbségeknek a pogromok és üldözések ellen." - szögezte le Zsigmond László. /Bogdán Tibor: Az RMDSZ feloszlatását kérték a román felsőházban. = Magyar Hírlap, máj. 26./ "

"A parlament júl. 9-i ülésén Adrian Paunescu az ellenzékre, így az RMDSZ-re is célozva követelte, hogy a titkosszolgálatba, az SRI-be "az ország immunrendszerébe ne hatolhassanak be idegen ügynökségek javára". A kormányzó Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja szenátora, Gheorghe Dumitrascu tovább ment, kijelentette, hogy "Románia addig marad meg államnak, amíg ez az ellenzék nem kerül hatalomra." A házelnök kijelentése visszavonására szólította fel, mivel ez nem történt meg, az ellenzék tiltakozásul kivonult és közös sajtóértekezleten bélyegezték meg a szenátor kijelentését. Dumitrascu a szenátus jún. 10-i ülésén nyilatkozatában bocsánatot kért - saját pártja tagjaitól. Ezt az ellenzék nem tekintette megoldásnak. Az incidens kivizsgálását fegyelmi bizottság elé terjesztették. /Gyarmath János, Bukarest: Újabb botrány a román parlamentben. = Magyar Nemzet, jún. 11./"

"A kormányzó Demokratikus Nemzeti Megmentési Front bukaresti szervezetének konferenciáján a Ion Solcanu és Vasile Vacaru szenátorok által vezetett "kemény vonal" erőteljesen bírálta a mérsékeltek vezéralakjaként ismert Adrian Nastaset. Elsősorban azzal vádolták Nastaset, hogy része volt abban, hogy a kamara elfogadta a külföldi beruházók földvásárlását engedélyező törvényt. Ezzel kiárusítják az országot, hangoztatták, hiszen a románság legnagyobb ellensége, a magyarok, a magyar milliomosok kezébe kerülne a föld. A törvényt egyébként a szenátus elutasította. A vádakra Nastase úgy felelt, hogy amennyiben ellenzik elveit, akkor lemond. /Magyar Hírlap, jún. 22./"

Vacaroiu miniszterelnök jún. 21-én a szenátusban beszélt a gazdasági helyzetről, a növekvő inflációról /11,5 %-os a tervezett 9,6 %-kal szemben/. Vacaroiu elmondta beszédét a szenátusban, majd távozott, nem adott lehetőséget az interpellációkra és azok megválaszolására. Szó esett arról, hogy mi rontja Románia külföldi képét. Frunda György hozzászólt: a parlament felelős ezért a képért, mert nem teljesítette az ET feltételeit /belügy demilitarizálása, tanügyi, kisebbségi törvény megalkotása, SRI ellenőrzése stb./ Szó esett a súlyos környezetszennyezésről, az elbocsátásokról és az egészségügy gondjairól. /Lukács Róbert. = Miniszterelnöki jelentés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Kolozsváron a Demokratikus Konvencióba tömörült pártok párbeszédet folytattak választóikkal. Doina Cornea megkérdezte, mi történt a Funar viselt dolgait tartalmazó memorandummal, melyet eljuttattak a szenátushoz. Dr. Octavian Buracu figyelmeztetett: a helyi /kolozsvári/ választáson éppen a Vatra Romaneascával való békülékenység miatt ért el gyengébb eredményt a Demokratikus Konvenció. Nem szabad ezzel a szervezettel összefogni. /Dr. Octavian Buracu: Román szól a magyarhoz. Választók és választottak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselő, a képviselőház titkára elmondta, hogy az ellenzék nem áll ki az RMDSZ mellett, amelyet rendszeresen támadnak, ugyanakkor azt elvárják, hogy az RMDSZ velük tartson. A képviselőház titkáraként el tudott intézni börtönlátogatásokat, egy második pedagógiai osztály indítását vagy gázvezeték engedélyezését. Az RMDSZ javaslatainak megfelelően javult a törvényhozói munka. Kónya-Hamar Sándor hiába titkár, nincs megfelelő irodája. A képviselő a kudarcok közé sorolja, hogy az elmúlt nyolc hónapban a két RMDSZ-csoport /képviselőházi és szenátusi/ nem ült össze a politikai döntések megvitatására. /Demeter J. Ildikó: Nem volt hiábavaló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

Bukarestben jún. 9-én megkezdődött a hatalmon levő párt, a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja országos konferenciája. A pártot a kulisszák mögül irányító Iliescu elnöknek sikerült lecsendesíteni a reformista mérsékeltek és konzervatívok közötti belharcot. Oliviu Gherman szenátusi elnök marad a párt elnöke, ügyvezető elnök pedig Adrian Nastase, a képviselőház elnöke, a reformisták vezetője. A párt megváltoztatja a nevét. /Gyarmath János: Megkezdődött a román kormánypárt konferenciája.= Magyar Nemzet, júl. 10./

Júl. 18-án Bukarestbe érkezett Alexander Lange olasz képviselő vezetésével az Európa Parlamentnek az Albániával, Bulgáriával és Romániával kapcsolatot tartó küldöttsége. Júl. 19-én a szenátus és a képviselőház elnökével találkoztak. Júl. 20-án pedig találkozni fognak Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a Nemzeti Kisebbségi Tanács elnökével, majd Iliescu államfővel és Vacaroiu kormányfővel. A küldöttség jelentése befolyásolhatja Románia ET-felvételét. /Gyarmath János, Bukarest: Bukarestbe várják az olasz államfőt. = Magyar Nemzet, júl. 20./

"A szabadegyetemen, Bálványoson, az első napon, júl. 20-án Németh Zsolt a Fidesz nevében "bálványosi folyamatnak" nevezte a romániai és magyarországi liberálisok és demokraták közötti párbeszédet. Dr. Octavian Buracu polgárjogi harcos és Horia Rosu ifjú liberális pártvezér tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ A Demokratikus Konvencióval való együttműködést nehezíti, hogy az egységes román nemzetállam alkotmányban rögzítését szorgalmazza az ellenzék több vezetője is, mondta el Bálványosfürdőn Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Valenti Gagrielescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátusi frakciójának vezetője szerint a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ között nincs komoly nézeteltérés. /A nemzetiségi kérdés kezelésében megosztott Iliescu ellenzék. = Magyar Nemzet, júl. 22./ Az első napon nem jelent meg a Demokratikus Konvencióhoz tartozó négy meghívott: Emil Constantinescu elnök, Smaranda Enache, Nicolae Manolescu és Vladimir Tismaneanu. /Bálványosi kérdőjelek. = Új Magyarország, júl. 24./"

A Vremea című lap közzétette Adrian Paunescu főszerkesztő, szenátor, a Szocialista Munkapárt alelnöke, Ceausescu hajdani hű lakája 50. születésnapján megjelentek listáját. Köztük van Ovidiu Gherman, a szenátus, Adrian Nastase, a képviselőház, egyben a kormánypárt elnöke, Vacaroiu miniszterelnök, több miniszter, Ceausescu lányának családja és Paul Everac, a televízió igazgatója. /A szenátor születésnapi vendégei. = Új Magyarország, júl. 24./

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke pontos sajtóhivatkozásokkal részletezte, mi is volt a titkos neptuni tárgyalás. Most azt mondják, nem volt titkos, holott a tárgyalásokról először beszámoló Washington Post ápr. 3-i számában David B. Ottoway titkos kerekasztal-találkozóról /secret round-table meeting/ írt. A titkos román-magyar találkozókról a Washinton Postban közzétett tájékoztatáson kívül hónapokon át semmi sem került nyilvánosságra. A New York Times jún. 20-i számában David Binder közölt újabb részleteket a találkozóról. Ezt követően, a Romániai Magyar Szó hasábjain, júl. 21-én, egy körinterjú keretében a tárgyalások résztvevői, Frunda György szenátor, Tokay György és Borbély László képviselők először beszéltek a történtekről. Az amerikai lapok és a részvevők nyilatkozatai alapján összegezhető, hogy a tárgyalások 1992 elején kezdődtek és négy megbeszélés volt. A netuni találkozón egyezmény született, Binder "neptuni megegyezésről" /Neptun acord/ írt, Frundáék azonban csupán "eredményekről" nyilatkoztak. Tőkés László áprilisban az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakcióihoz írt levelében magyarázatot kért a The Washington Postban megszellőztetett "titkos kerekasztal-találkozóval" kapcsolatban. Levelére nem kapott választ, ezért máj. 30-án Tokay György és Verestóy Attila frakcióvezetőkhöz írt levelében újból sürgette az ügy tisztázását. Legutóbb a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjesztett levelébe kért választ, követelve ugyanakkor, hogy az SZKT tisztázza a "titkos kerekasztal-találkozó" ügyét. Április eleje óta Tőkés László nem kapott választ leveleire. A mai napig nincs válasz arra, hogy a nevezett RMDSZ-képviselők milyen felhatalmazás alapján, milyen minőségben tárgyaltak, volt-e megbízásuk? Nem fogadható el az, hogy magánszemélyekként tárgyaltak a hatalommal. Nyilvánvaló, hogy az RMDSZ mértékadó képviselőit látták bennük. Hrebenciuc magánszemélyként tárgyalt? A hatalom két év óta visszautasítja az RMDSZ II: kongresszusának országis román-magyar kerekasztalra vonatkozó javaslatát. ? Romániának jelenleg szüksége van arra, hogy elfogadják, hogy az Európa Tanács tagja lehessen. Ezért állít fel Nemzetiségi Tanácsot és ezért tart titkos tárgyalásokat. Ez az igazi tétje a tárgyalásoknak. Ezt mutatja a The Washington Post ápr. 3-i cikkének címe is: Románia kezdeményező lépéseket tesz a magyar kisebbség felé. The New York Times, júl. 20-i cikkének címe: Románok és magyarok valamelyest erősítik egymás között a bizalmat. A cikket ismertető International Herald Tribune jún. 21-i írásának címe: Románia bővíti a magyar kisebbségi jogokat. ? Ahány cím, annyi valótlanság, állapította meg Tőkés László. A hiányzó legitimitást kívánták pótolni a találkozók szervezői és a sajtó beszervezői. Az RMDSZ hitelességének csorbítását célozta a The Washington Post áprilisi cikkének megállapítása. "Tőkés és más magyar nacionalista radikálisok Erdély autonómiáját szeretnék újra?" Ez a szövegrész támadás az RMDSZ autonómia-koncepciója ellen. A cikk szerint Tokay György Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésével kapcsolatban kifejtette: "Tőkés pap, biblikusan gondolkozik, és néha apokaliptikus látomásai vannak. Hibázik." A cikkíró megállapította: "Tőkés vádjai, amiket mind budapesti, mid washingtoni látogatása alkalmával tett, megdöbbenést keltettek nem csupán a román hivatalosságok körében, hanem a mérsékelt magyar nacionalista vezetők között is." /Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: A Hatalom uszályában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./"

A képviselőházi tanügyi bizottság júl. 26-29-e között megvitatta és elfogadta a felsőfokú oktatási intézmények hivatalos elismerésének /akkreditálásának/ és a diplomák elismerésének törvénytervezetét, melyet a szenátus is elfogadott, ősszel a képviselőház elé kerül. Elfogadása után az Oktatási Minisztériumnak létre kell hozni egy országos bizottságot, amely dönt a hivatalos elismerés ügyében. Az akkreditálás egyik feltétele, hogy az intézmény három egymást követő évfolyama végzőseinek 51 %-a sikerrel államvizsgázzon. Az eljárás hosszadalmas: egy most alakuló intézmény első ízben hét év múlva akkreditálható. Előírás az is, hogy a felsőoktatási intézmény oktatóinak 30 százaléka professzor és előadótanár legyen, számoltak be a helyzetről Németh János és Asztalos Ferenc parlamenti képviselők /Németh János, Asztalos Ferenc parlamenti képviselők: Akkreditálás, avagy a tű foka? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Egyesült Államok kongresszusához, szenátusához és képviselőházához intézett nyílt levelében kérte Románia számára a legnagyobb kedvezmény megadását, tekintettel az ország elszegényedésére, az erősödő szélsőnacionalista befolyásra, a kommunista visszarendeződési tendenciák ellensúlyozására. A legnagyobb kedvezménnyel kapcsolatos szerződés fontos garanciája lehetne az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása, amennyiben pontosan meghatároznák és számon kérnék azokat. /Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének nyílt levele. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

Aug. 16-án leváltották a vasúttársaság teljes vezetőtanácsát, azonban ezzel sem ért véget a sztrájk. Adrian Nastase sem tudta jobb belátásra bírni a sztrájkolókat, Oliviu Gherman, a szenátus elnöke szintén sikertelenül tárgyalt. törvényszéki vizsgálat kezdődött egyes vasúti szakszervezeti vezetők ellen. Hatodik napja tart a vasúti sztrájk aug. 16-án, amikor délután Iliescu elnök fogadta a munkabeszüntetők vezetőit. Közben nő a feszültség, alaptalan bombariadó volt a brassói, illetve nagyváradi vasútállomáson. /Iliescu tárgyalt a mozdonyvezetőkkel. = Magyar Nemzet, aug. 17./ A MÁV eddigi vesztesége 35 millió forint. /Népszabadság, aug. 17./

Szász János szerint az egész tárgyalásos akciót az amerikai szenátus ún. román lobbyja kezdeményezte. Találtak egy egyesületet, mely az etnikai közeledés híve és felkérték: hozzon össze egy találkozót a román kormány és néhány RMDSZ-politikus között. Így került sor a svájci, végül a Neptunon tartott találkozóra. Nagytekintélyű amerikai lapok siettek valósággal túllihegni a találkozások jelentőségét. - A nemzetközi közvélemény elé kell tárni az amerikai lobby és a román kormányzat által megteremtett csapda célját, rámutatván, hogy a tárgyalások semmiféle konkrét eredménnyel nem jártak, a 300 hely biztosítása legkevesebb kétéves javaslat. A három tárgyaló RMDSZ-politikus számadással tartozik annak a közösségnek, amelynek nevében szólt. - Az RMDSZ cselekvőképességét fékezi merev vezetési struktúrája. /Szász János: Igen vagy nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

Románia washingtoni nagykövete aug. 13-án látogatást tett az RMDSZ bukaresti székházában, ahol Szabó Károly szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának alelnöke fogadta. A nagykövet pozitívan vélekedett a Nemzeti Kisebbségi Tanács eddigi tevékenységéről. Szabó Károly elmondta, hogy az RMDSZ által elfogadott határozatok nagyon kis részét érintette a tanács eddigi működése. Hangsúlyoznia kellett, hogy az autonómia nem jelent határmódosítást. Szabó Károly úgy látja, az USA fontosnak tartja, hogy ne legyenek etnikai feszültségek, fontosabbnak annál, hogy egy népcsoport elnyerjen bizonyos jogokat. Továbbra sem szabad lemondani semmiről, összegezte tapasztalatait az RMDSZ-szenátor, viszont minden körülményre tekintettel kell lenni. /Cseke Gábor: RMDSZ-kontaktus átvilágítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

Oliviu Gherman professzor, a szenátus elnöke az Adevarul hasábjain válaszolt Funar polgármesternek, aki pártja, a Román Nemzeti Egységpárt nevében elutasította a kétnyelvű feliratokat. Gherman nem fogadta el Funar kijelentéseit. /Vasárnapi Hírek, aug. 29./

"Adrian Nastase, a képviselőház elnöke Románia ET-felvételével kapcsolatban kifejtette a Rompresnek, hogy Románia nagykövetségeinek fokozniuk kell tevékenységüket "mindenfajta kétely eloszlatásáért". Nastase a szenátus elnökével, Oliviu Ghermannal együtt levélben kéri a tagállamok parlamentjeinek vezetőit, támogassák Románia felvételi kérelmét. /Bukaresti levél az európai parlamentekhez. = Magyar Hírlap, szept. 13./"

Szász János módosítja a korábbi cikkében /Igen vagy nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./ képviselt álláspontját, ahol a Project on Ethnic Relations /PER/ mögött az amerikai szenátus román lobbyját sejtette. Most már úgy látja, hogy a PER segíteni akarja a romániai magyarságot jogegyenlőségének rendezésében. Szerinte a Neptunon tanácskozó három RMDSZ-vezető is jószándékú. /Szász János: Per a PER körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

"Jeszenszky Géza külügyminiszter a kettős adóztatás megszüntetéséről és a kölcsönös beruházásvédelemről írt alá megállapodást Melescanuval szept. 16-án, akivel eddig összesen hét órán át tárgyalt. A magyar külügyminiszter szept. 16-án találkozott Ovidiu Ghermannal, a szenátus elnökével, majd a DK vezetőivel, Emil Constantinescuval és Corneliu Coposuval, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnökével, ezután Petre Roman pártjának, a Demokrata Pártnak a képviselőivel, majd az RMDSZ vezetőivel a szövetség székházában, ezután előadást tartott a Külpolitikai Társaság székházában Románia és Magyarország a kommunizmus utáni Európában címmel, este pedig Iliescu elnökkel tárgyalt két órán át. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./ Jeszenszky Géza külügyminiszter megbeszélést folytatott Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel. A találkozó után a román kormány sajtóirodája összegezte a megbeszélést. Vacaroiu értékelés szerint a kétnyelvű feliratok kérdésében nincs megoldásra váró probléma, valamint a magyar nyelvű oktatás helyzete is megoldott Romániában. /Vacaroiu erdélyi látogatásra hívta Jeszenszkyt. = Magyar Hírlap, szept. 17./ Jeszenszky Géza külügyminiszter szept. 16-án találkozott az RMDSZ vezetőivel a szövetség bukaresti székházában. A zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásról Markó Béla RMDSZ-elnök közölte, hogy oldott hangulatú, tartalmas tanácskozás volt. /Jeszenszky RMDSZ vezetőkkel tárgyalt. = Új Magyarország, szept. 17./ Iliescu elnök a megbeszélés után az MTI-nek nyilatkozva kijelentette, hogy a közvetlen párbeszéd híve, bármikor kész találkozni a magyar államfővel vagy miniszterelnökkel, szorgalmazta, hogy a két ország ne avatkozzon egymás belügyeibe, a kisebbségre hivatkozva. "Új légkör teremtődött, megszűnt vagy megszűnőben van a gyanakvás." /"Kerüljük el a belügyekbe való beavatkozást". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./ A jó légkörön kívül egyébként konkrét előrelépés nem történt a vitatott kérdésekben, mindkét fél kitartott korábbi álláspontja mellett. Jeszenszky előadást tartott a bukaresti Külügyi Intézetben. Elmondta, hogy elhatározták két új határátkelő megnyitását, javasolta bankok létesítésének kölcsönös engedélyeztetését, valamint a forint és a lej átválthatóságát turisták számára. A magyar külügyminiszter szorgalmazta az oktatási és kulturális egyezmény felújítását, kisebbségügyi vegyes bizottság felállítását és a kolozsvári konzulátus újramegnyitását. /Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 18./"

Szabó Ferenc Károly, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnökhelyettese reagált Katona Ádámnak a lapban közölt nyilatkozatára /Magyar Nemzet, szept. 11./: védelmébe vette a Neptunon tárgyalókat, mondván, nem tudhatták, hogy propagandacélokra használhatják fel a találkozót. Tőkés Lászlónak kijár az elismerés, akkor is, ha egyes nyilatkozataival nem tud egyetérteni. Egyes csoportok Tőkés Lászlót védőpajzsul állítják maguk elé. Szabó a kis lépések gyakorlatát szorgalmazza. /Pietsch Lajos: Az önrendelkezés stratégiai cél. Nem lehet mindent vagy semmit alapon politizálni. = Magyar Nemzet, szept. 21./

Szept. 29-én frakcióvezető választást tartott az RMDSZ képviselőházi csoportja, Tokay György lett az elnök, Bárányi Ferenc és Borbély László az alelnökök. A frakció kilenc tagja /András Imre, Birtalan Ákos, Borbély Imre, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő, Sinkó István, Szilágyi Zsolt, Varga Attila és Zsigmond László/ kivonult az ülésről és nyilatkozatban tiltakozott a döntés ellen, hozzátéve, hogy tudomásul veszik a többség akaratát, de emlékeztettek az SZKT szeptemberi állásfoglalására: a Neptun-üggyel kapcsolatban Tokay György és Borbély László képviselők politikai hibát követtek el. A szenátusi RMDSZ-csoportban korábban volt már választás, melynek eredményeként Verestóy Attila lett az elnök és Kozsokár Gábor az alelnök. /Mózes Edith: Kivonulás a frakcióvezető-választásról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./