Szőcs Géza szenátor a szenátus márc. 7-i ülésén megvilágította, hogy mit is jelent a romániai magyarság számára a közelgő márc. 15-i évforduló, melyet a román sajtó egy része rosszhiszeműen románellenes színben tüntet fel. Felszólította a magyarokat és románokat, hogy együtt emlékezzenek márc. 15-ére, fejet hajtva valamennyi áldozat előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Vacaru Viorel vatrás képviselő válaszában arról beszélt, hogy az RMDSZ szenátori csoportja vezetőjének álláspontja szemben áll a hivatalos magyarországi vélekedéssel. Kitért arra is, hogy szerinte 1848-ban a 12. pontért a magyar hadsereg román falvakat pusztított el, ezért ő és utódai készek szembeszállni az ősi román föld elszakítására tett kísérletekkel. /MTI/

Tőkés László püspök a parlament két házának elnökéhez intézett levelében kérte, hogy a parlament a földtörvény által megszabott márc. 22-e helyett legalább egy hónappal hosszabbítsa meg a földigénylési kérvények beadásának végső időpontját. A szenátus márc. 21-i ülésén 15 nappal meghosszabbította a beadási határidőt. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

A nyelv az, mely jogot ad egy etnikumnak, hogy egy területet uraljon - mondotta Constantin Andreescu a román képviselőház és szenátus együttes ülésén, amelyen emlékezett meg Románia és Besszarábia egyesülésének 73. évfordulójáról. A képviselők erőteljes hangon tiltakoztak az ellen, hogy ezt a területet kitépték Nagy-Románia testéből. Vasile Diaconu a Kígyó sziget elrablását is sérelmezte. Victor Surdu kijelentette, hogy a Prut és a Dnyeszter közötti terület román föld. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

A szenátus ülésén Alexandru Birladeanu, a szenátus elnöke hevesen bírálta a Petre Roman vezette kormány programját, továbbá a Nemzeti Megmentési Front alapszabályzatát, mert túlzottan nagy hatalmat ad a miniszterelnöknek. Koalíciós kormányra van szükség, mondta. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./ A kormánypárt nyilatkozatban utasította vissza Birladeanu vádjait, ugyanakkor konzervativizmusáért, a reformeszmékkel való szembenállásáért elmarasztalta Alexandru Birladeanut, a szenátus elnökét. /MTI/

Ápr. 22-én Szabad György, az Országgyűlés elnöke fogadta a parlamentben Király Károlyt, az RMDSZ szenátorát, a szenátus alelnökét. /MTI/

Petre Roman miniszterelnök ápr. 29-én kormányátalakítási indítványt terjesztett elő. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ A szenátus elfogadta Petre Roman kormányátalakítási tervében szereplő összes változtatást, a képviselőház ápr. 30-i ülésén viszont két személyi változtatást nem szavazott meg. /MTI/

A Nemzeti Megmentési Front kizárta tagjai sorából Alexandru Birladeanut, a szenátus elnökét a kormányt bíráló nyilatkozata miatt, továbbá tíz képviselőt és két szenátort. A képviselők korábban bejelentették kilépésüket, a két szenátor pedig Birladeanu beszéde után döntött a kiválásról. /MTI/

"A Besszarábiáért és Bukovináért Társaság munkatalálkozót tartott Bukaresten. A felszólalók javasolták a külföldön tanuló egyetemisták Romániába hívását, egy román-besszaráb közös ifjúsági szenátus létrehozását, ösztöndíjak nyújtását Romániában tanuló fiatal "moldovánok" számára. /Román rádió/"

"Az RMDSZ törvényhozói máj. 21-én tiltakozásul kivonultak mind a képviselőház, mind szenátus üléséről a tárgyalt törvénytervezetek kisebbségellenes jellege miatt. A szeparatizmusról szóló vitánál Vasile Mois szenátusi alelnök ülésvezetőként vétett az elnök funkció ellen, amikor gúnyosan sorolta, mit akar a magyar kisebbség a szeparatizmussal: enklávét, külön vonatokat, szeparált villamosokat? Verestóy szenátor megpróbált e szerencsétlenül megfogalmazott törvénytervezeten javítani, végül azonban be kellett jelentenie: erre a törvényre szükség van, azonban már a kezdő cikkely a politikai stabilitást a nemzetbiztonság feltételei közé sorolja. A 2. cikkely szerint minden állampolgár kötelessége támogatni a nemzetbiztonsági szolgálatot. A szeparatizmus az a bélyeg, amelyet mindig rá lehet sütni a magyarság önállósulási kísérleteire. Mivel az RMDSZ semmilyen érvelése nem használt, azért az RMDSZ-frakció tiltakozásul kivonult a szenátus üléséről. /Béres Katalin: Miért vonult ki a szenátusból az RMDSZ-frakció? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ A képviselőházi ülésen Bárányi Ferenc terjesztette elő a háborús veteránok és hadirokkantak segélyezésének jogszabályát, beleértve: vizsgálják meg, miként lehetne a román katonákkal együtt harcoló hajdani magyar katonákat is segélyezni. Erre elítélő nyilatkozatok özöne volt a válasz. Petre Turlea, Mircea Cretu, Dan Capatina hevesen tiltakoztak, bűnösnek nevezte a magyar katonákat. Az RMDSZ nevében Borbély László tiltakozott a magyarság kollektív bűnösségének hangoztatása ellen, hozzátéve: ha ilyen hangnemben folyik a vita, az RMDSZ kivonul az ülésről. Ekkor hangzott el két-három Front-képviselő szájából, hogy "menjetek ki az országból is." A hangnem durva volt, Baciu Severin leteremtette Domokos Gézát, s feltette a kérdést, miként lehet az, hogy a román parlamentben ül. Ekkor Borbély Ernő dühösen kiáltotta: "Szégyellje magát a parlament!" Ezután az RMDSZ képviselői elhagyták az üléstermet. Egyórás szünetet tartottak. Dan Martian képviselőházi elnök elítélte a közbekiáltókat, ugyanakkor Borbély Ernőt is a képviselőház megsértéséért. A magyar képviselők visszatértek, majd a törvényjavaslatot megszavazták, egy kivétellel, András Imre voksolt ellene. A másik, a nemzetbiztonságról szóló törvényjavaslat újból feltüzelte a kedélyeket. Dorin Staicu képviselő feltette a kérdést Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának, mi történt Berevoiestinél, ahol a Securitate iratait megtalálták. Magureanu szerint munkatársainak régi szekusdossziékat kellett volna elégetniük, de ezt inkább elásták. /Román Győző: Magyarok kimenetele ? Magureanu bejövetele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./"

Tiltakozó menetre került sor az Marosvásárhelyen, az Orvosi Egyetem épülete előtt az egyetem szenátusának határozata ellen, hogy 13 professzort nyugdíjazni akarnak. Ezek a professzorok jelentették a magyar nyelvű oktatás gerincét. /Erdélyi Napló (Marosvásárhely), máj. 31./

"George Stancov képviselő máj. 30-án a képviselőházban bejelentette: negyvenöt esztendővel ezelőtt végezték ki Antonescu marsallt, aki szerinte "a nemzet újraegyesítésének, a román nép méltóságának harcosa volt." Egy perces felállásra szólította fel képviselőtársait. A terem nagy része felállt, az RMDSZ-képviselők ülve maradtak. Később Kerekes Károly RMDSZ-képviselő kifejtette, hogy Antonescut háborús bűnösként ítélték halálra. Malaparte Kaput című könyvében leírta iasi-i pogromot, Antonescu ezenkívül Transznisztriába száműzte a cigányokat. Közben a parlament előtt ülnek az éhségsztrájkolók, a decemberi forradalom résztvevői, akik követelik, nekik is juttassanak segélyt. A szenátus már megszavazta a juttatásokat, a képviselőházon volt a sor. Több román képviselő felszólalt, hevesen ellenezve a segélyt. Petre Turle, Catalin Radulescu például, Constantin Ivanovici pedig megjegyezte: szerinte Tőkés László, Ana Bladiana és Doina Cornea nem voltak a forradalom résztvevői. Bárányi Ferenc képviselő vitába szállt képviselőtársával: "Ami pedig Tőkés Lászlót, Ana Bladianát és Doina Corneát illeti, bárhogy akarják egyesek, nélkülük nem lehet megírni a román forradalom történetét. Mert az az igazság, hogy december 16-án Tőkés László lobbantotta fel a forradalom szikráját." /Román Győző: Ülve és állva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./ "

Újabb hosszú vitát eredményezett az Alkotmányozó Bizottság ülésén az anyanyelv használatának engedélyezése az igazságszolgáltatásban, adott tájékoztatást Király Károly, a szenátus alelnöke. Több román képviselő, köztük Dan Martian képviselőházi elnök is az anyanyelv használatának engedélyezése mellett volt, Alexandrescu Barladeanu, a szenátus elnöke viszont határozottan ellenezte, aki nyíltan a Vatra Romaneasca álláspontjára helyezkedett. Minősíthetetlenül viselkedett és cinikus volt Ion Gavra. A vitában végleges megoldás nem született. /Béres Katalin: Beszélgetés Király Károllyal, a szenátus alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

A Bolyai Társaság jún. 4-én kelt nyilatkozatában tiltakozott az ellen, hogy a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem 13 professzora és előadótanára /közülük 11 magyar/ megkapta a nyugdíjazását sürgető felmondólevelet. Az egyetem szenátusa máj. 22-i ülésén visszautasította a tanárok kérelmét és jóváhagyta a felmondást. /A Bolyai Társaság tiltakozó nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

"A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem 12 professzora és tanára /közülük 11 magyar nemzetiségű/ megkapta a nyugdíjazását sürgető felmondólevelet. A professzorok tevékenységének meghosszabbítására vonatkozó kérelmét az egyetem szenátus máj. 22-én visszautasította. A felmondólevelek magyar címzettjei: Bedő Károly professzor, a Közegészségtani és Táplálkozástani Tanszék vezetője, Cingudán Kornél traumatológiai professzor, Dienes Sándor professzor, a Munkaorvostani Tanszék vezetője, Fodor Ferenc professzor, a Szemészeti Klinika vezetője, Farkas Imre János előadótanár, a Szociálmedicínai Tanszék vezetője, Keresztessy Koszta Árpád előadótanár, sebész, László János akadémikus, mikrobiológus /volt rektor/, Lázár László előadótanár, az Anatómiai Tanszék vezetője, Mülfay László professzor, a Fül-Orr-Gégészeti Klinika vezetője, Rákosfalvy Zoltán előadótanár, Szabó István professzor, az Élettani Tanszék vezetője. /Ring (Budapest), jún. 9.; Tófalvi Zoltán: "Elbocsátó szép üzenet." = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./ A távozásra felszólított professzorok rövid életrajza, munkásságuk vázlatos ismertetése: Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./"

Az a döntés, hogy tizenkét marosvásárhelyi magyar egyetemi tanárt a román többségű egyetemi szenátus nyugdíjba küld, egyenlő a magyar nyelvű orvosképzés lefejezésével. A lap közli a távozásra felszólított professzorok, tanárok munkásságának összefoglalását. /Nagy Miklós Kund: Kinek az érdeke? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./

"A szenátus után jún. 20-án a képviselőház is elfogadta az állambiztonsági törvényt, amely az államellenes cselekedetek közé sorolja a szeparatizmust. Az RMDSZ Országos Elnöksége jún. 20-i üléséről kiadott közleménye szerint az RMDSZ megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy az elfogadott nemzetbiztonsági törvényben alkotmányellenesen szerepel a "szegregációs jellegű" szeparatizmus, ez lehetőséget teremt a szeparatizmus fogalmával való visszaélésre. Az RMDSZ elutasítja a privatizációnak azt a módját, amely az állami vagyonból származó tőkét a kormány által kinevezett testületekre bízza, valamint elutasítja azt is, hogy nem rendelkeznek az elmúlt 43 évben elkövetett tulajdonjogi sérelmek orvoslásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ "

Domokos Géza, az RMDSZ elnöke és Verestóy Attila szenátor, a szenátus titkára jún. 27-én Iliescu elnökkel és az oktatási miniszterrel tárgyaltak. Domokos Géza meglepetéssel értesült arról, hogy az oktatási rendelettervezet készült, amely szerint a nemzetiségi iskolákban kötelezővé teszik a nemzetiségi iskolákban a történelem és a földrajz román nyelvű oktatását. Domokos Géza arról is értesült, hogy Szatmár, Kolozs, Bihar és Szatmár megyékben a megyei prefektúrák az igényelt magyar helyeket egyharmadára csökkentették. Mindezek miatt felkeresték Iliescu elnököt. Domokos a megbeszélés során kitért a többi ügyre is, így a nemzetbiztonsági törvénynél a szeparatizmus meghatározására. Iliescu elnök azt válaszolta, hogy fölveszi a kapcsolatot a kormánnyal és az oktatási miniszterrel. A miniszter azt az utasítást adta a megyei tanfelügyelőségeknek, hogy a 18 magyar tannyelvű iskolának maradjon meg a status quoja, azokban ne indítsanak román osztályokat. Verestóy Attila, miután megtudta, hogy több megyei tanfelügyelő, így Victor Dragoiu kolozsvári tanfelügyelő megtagadta a rendelkezés végrehajtását, újból tárgyalt a miniszterrel. /Béres Katalin: Az RMDSZ magas szintű megbeszélés-sorozata iskolaügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29-30./

Gheorghe Stefan oktatási miniszter a szenátusban egy kormányhatározatra hivatkozva közölte, hogy Románia földrajzát és történelmét a kisebbségi iskolákban is csak románul lehet tanítani. /MTI/

A szenátus jóváhagyta Románia csatlakozását a genfi Menekültügyi Konvencióhoz. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 2./

Király Károly, a Szenátus alelnöke és Demény Lajos történész, szenátor jún. 28-án levelet küldött a július elsejével kezdődő, kisebbségi kérdéssel foglalkozó genfi szakértői tanácskozás résztvevőinek. Három javaslatot tettek a nemzeti kisebbségi jogok védelmére /hozzanak létre: minden kisebbséggel rendelkező országban a kisebbségek védelmével megbízott szerveket, a kisebbségi jogok felügyeletével foglalkozó európai tanácsot, továbbá egy ENSZ különbizottságot/. /Három javaslat a nemzeti kisebbségi jogok védelmére. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke reagált Kincses Előd levelére. A főügyész - szóban - cáfolta, hogy Kincses Előd ellen vizsgálat indult. A Maros megyei RMDSZ 53 oldalas angol nyelvű dokumentációt küldött el az európai fórumokhoz Kincses Előd ártatlanságáról, Markó Béla szenátor pedig interpellált Kincses Előd ügyében, de kitérő választ kapott a főügyésztől. Verestóy Attila Ulpiu Mihai Popa Cherecheanu legfőbb ügyészhez írt levelében kérte, tisztázza Kincses Előd ártatlanságát, ez különösen fontos a sajtóban megjelent gyalázkodó cikkek miatt. /Borbély László: Válasz egy levélre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10., Verestóy Attila: Levél Románia Legfőbb Ügyészéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ Kincses Előd levele: 672. sz. jegyzet. Markó Béla interpellációja: Béres Katalin: Három interpelláció a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29., Markó Béla interpellációja: Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./

"Az amerikai szenátus, a képviselőház jóváhagyásával Romániával kapcsolatos határozatot fogadott el, amely "elítéli az antiszemitizmus újjáéledését és az etnikai kisebbségek iránti türelmetlenséget, az etnikumközi villongásokat Romániában". Felhívja a román kormányt, egyértelműen ítélje el azokat a szervezeteket, amelyek az antiszemitizmust szítják és a magyar, cigány és más kisebbség ellen uszítnak, biztosítsa a kisebbségek jogait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31., a szenátusi határozat szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./"

Az amerikai szenátus elfogadta a következő két évre szóló külföldi segélyezési törvénytervezetet, amelynek egyik kiegészítésében elítélik a Romániában tapasztalható antiszemitizmust, a szélsőséges szervezeteket, az etnikai ellenségeskedés újjáéledését, felhívják Románia kormányát, hogy ítélje el egyértelműen az ezeket a szélsőséges szervezeteket, amelyek az antiszemitizmust, a magyar, cigány és más kisebbségek elleni ellenséges érzületet hirdetik és használjon fel minden törvényes eszközt ezen visszataszító szervezetek megfékezésére, biztosítsa az emberi jogokat, beleértve a kisebbségek jogait is. /MTI, a határozat szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6., Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Anyanyelvünk a román címmel nagyszabású ünnepséget rendezek Kisinyovban, arra emlékezve, hogy a köztársaság parlamentje két évvel ezelőtt, 1989. aug. 31-én nyilvánította hivatalos nyelvnek a románt, és határozta el a visszatérést a latin írásmódra. Jelen volt Alexandru Birladeanu, a szenátus elnöke, aki szenátusi küldöttség élén érkezett a Moldáviai Köztársaságba. A Dnyeszteren túliak válaszként vezetőjük, Igor Szmirnov letartóztatására, gazdasági szankciókkal fenyegetőznek. Az ország villamosenergia és földgázellátása csaknem teljesen a dnyeszterentúliak kezében van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),szept. 3./

"A Nemzeti Megmentési Front és három támogatója /Román Demokratikus Agrárpárt, Nemzeti Liberális Párt - Fiatal Szárny, Romániai Ökologista Mozgalom/ szept. 5-én a képviselőházban a szélsőbal-és jobboldali erők tevékenységének betiltását kérte. Közleményük a Román Kommunista Párt, a Szocialista Munkapárt és "minden más, ideológiájában vagy tevékenységében kommunista vagy fasiszta eredetű politikai szervezet törvényességének kivizsgálását" indítványozta. A front nem sorolta a szélsőséges erők közé a Vatra Romaneascát. Szabó Károly szenátor a parlamentben az RMDSZ nevében tiltakozott a Vatra Romaneasca által külföldön terjesztett, a magyar kisebbséget befeketítő pamfletje ellen, mert az fasiszta és rasszista jellegű. Radu Ceontea, a Vatra alapítója hamisítványnak nevezte a pamfletet, Vasile Vacaru, a front szenátusi bizottságának elnöke hevesen a Vatra védelmére kelt, a betiltásának a felvetését is elképesztőnek nevezve. /Szabadság (Kolozsvár), szept.6., MTI/"

"Király Károly szenátor elmondta, hogy azért vonult ki az Alkotmányozó Gyűlésről, mert nem hallgatták meg, illetve nem tárgyalták meg az ő, általában az RMDSZ, módosító indítványait. A szélsőséges nacionalista kijelentések gyakoriak. Barladeanu, a szenátus elnöke azt állította, hogy külső erők voltak az 1989 decemberi forradalom szervezésében: ha Tőkés László ott volt a forradalom élén, akkor a történtekben a magyarok keze is benne volt. Az alkotmánnyal kapcsolatban nem egységes az RMDSZ, többen a 6-os pont ellen voltak /ebből hiányoznak a kollektív nemzetiségi jogokra való utalások/, Domokos Géza, Verestóy Attila és Frunda György pedig mellette. Nemcsak Szőcs Gézánál volt lehallgató, hanem mindenütt. "Tudják, hogy nem vagyunk egységesek." Király Károly hozzátette, kivonulásával távozása nem végleges. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14-15./"

A szenátus ma jóváhagyta a Nemzeti Megmentési Front közrenddel kapcsolatos törvénytervezetét, amely megtiltja a tüntetéseket a kormány épülete előtt. /MTI/

"A képviselőházban és a szenátusban az okt. 14-i ülésen hevesen vádolták az RMDSZ-t: az ország területi egysége ellen tör, el akarja adni az országot. A vitát a tévé is közvetítette. Egyesek a hadsereg beavatkozását kérték Hargita és Kovászna megyében, többen az RMDSZ törvényen kívül helyezését követelték. A képviselőházi ülésen Petre Turlea képviselő kifejtette: "A magyar irredenták nekikezdtek Erdély Magyarországhoz való csatolását célzó tervük véghezvitelének." Polgárháborút akarnak Erdélyben, állította. Nem maradt el tőle Ioan Gavra, de az ellenzék soraiból is vehemens támadás zúdult az RMDSZ-re, Iulia Leo Minza a hadsereg bevetését is elfogadná. Tokay György RMDSZ-képviselő hajnalban jutott szóhoz a parlamentben és kifejtette, hogy Románia édes hazája minden fiának, az RMDSZ elítél minden merényletet a román nemzeti állam területi integritása ellen. A helyi autonómia nem jelenti az állam szétforgácsolását. A szenátus ülésén elsőként Verestóy Attila kért szót, tisztázta, hogy a székely területi autonómia nem szerencsés kifejezés, ebben nincs szó szeparatista szándékról. Emlékeztetett, hogy ő javasolta a területi szeparatizmus tiltásának szerepeltetését az alkotmányban. A székelyföldi csoportot nem támogatja sem a lakosság, sem az RMDSZ vezetősége. Hiába volt azonban Verestóy felszólalása, egymás után jöttek az elítélő kirohanások. Vasile Vacaru szenátor Iacobescu szenátorral egyetemben Tőkés László ellen fordult, követelve, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ hozza nyilvánosságra a róla szóló információkat, hogy "az egész nép ítélkezhessen". Eljárást követelt Tőkés László ellen, továbbá mindenfajta emlékező ünnepség betiltását. Romulus Vulpescu szenátor az RMDSZ betiltását és bizonyos személyek példás megbüntetését követelte. Nem hiányzott Radu Ceontea sem, aki szerint Ceausescu idején a magyar kisebbség kivételezett helyzetben élt. A következő szónokok már arról beszéltek, hogy a magyarság primitív, az RMDSZ kérjen bocsánatot az elkövetett bűnökért. Gheorghe Dumitrascu a "székely testvérekhez" fordult, akiket a magyarok mindig pajzsul használtak, hangsúlyozta: csak a románok értik meg a székelyeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./"

Theodor Stolojan miniszterelnök új kormánya okt. 16-án hivatalba lépett, miután a szenátus és a képviselőház elfogadta kormányának névsorát. Stolojan a kiutat az általános választások mielőbbi megtartásában látja. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

A szenátus elfogadta a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ működéséről szóló törvény tervezetét, a képviselőházi tárgyalása még nem történt meg. Markó Béla szenátor tájékoztatott a tervezet jellegéről, fogyatékosságáról. Néhány helyen sikerült módosítást elérni. Az eredeti tervezet szerint minden állami tisztségviselő esetében, aki államtitkokkal kerül kapcsolatba, ki kell kérni az SRI jóváhagyását. Ez azt jelentené, hogy újból nyilvántartást vezetnek az állampolgárokról. Annyit sikerült elérni, hogy nem jóváhagyás, hanem véleményezés legyen és azt nem kell okvetlenül figyelembe venni. A tervezet nem ad jogot ügyészség jóváhagyása nélküli házkutatásra, de szerepel az a kitétel, hogy sürgősségi alapon, nemzetbiztonságot és közrendet fenyegető esetben lehetséges, ennek azonban nincs pontos körülhatárolása. A parlamenti ellenőrzés lehetősége bekerült a tervezetbe. Az eddigi szekuritátés anyagokat 60 évre zárolják, kivételt a bűnügyi dossziék jelentenek. Az SRI sorozási joga megmaradt, de csak intézmények őrzésére. Ez a tervezet korrekcióra szorul, összegezte megállapításait Markó Béla. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./