"Az Oktatásügyi Minisztérium véglegesítette és a koalíciós kormány vasárnapi, máj. 18-i ülésén jóváhagyta a 84/1995-ös Tanügyi törvény kiegészítésére és módosítására vonatkozó törvénytervezetet. Az új törvénytervezet tartalmazza egyrészt a romániai oktatás általános reformját szolgáló szabályozásokat, másrészt a romániai magyarság, az RMDSZ által megfogalmazott jogos igényeket az anyanyelvű oktatásra vonatkozó diszkriminatív, a kisebbségi oktatást korlátozó rendelkezések törlésével kapcsolatban. A tervezett módosítások értelmében megszűnik a kisebbségek nyelvén történő szakmai oktatásra vonatkozó tiltás, lehetővé válik az anyanyelven való egyetemi felvételizés, külön tankönyvek szerint folyik a román nyelv és irodalom oktatása a kisebbségi iskolákban, magyar nyelven lehet oktatni a történelmet és a földrajzot, a helynevek és más fogalmak kötelező román nyelvű elsajátítása mellett, és végül, de nem utolsósorban minden szakmában ? beleértve jogtudományt, közgazdaságtant, műszaki felsőoktatást-lehetővé válik az egyetemi-főiskolai oktatás, az egyházi iskolák pedig világi oktatást is folytathatnak, és ehhez részben állami támogatásra is számíthatnak. A törvénymódosítást előbb a két Ház szakbizottságaiban vitatják meg, majd a képviselőházban és a szenátusban bocsátják megvitatásra és elfogadásra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 19., 1029. sz./"

"A Szenátusban máj. 20-án az államtitkot képező információk cseréjének kölcsönös védelméről szóló magyar-román kormányközi egyezményt becikkelyező törvénytervezet vitájában az RMDSZ-frakció részéről Frunda György és Szabó Károly szenátorok szólaltak föl. Frunda György a két hadsereg közötti példamutató, a bizalmatlanság falának lerombolásában logikusan soron következő lépésnek nevezte a szerződés megkötését. Szabó Károly szenátor arra mutatott rá, hogy az együttműködés gyakorlata tette szükségessé ezt az egyezményt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 23., 1033. sz./"

"Máj. 25-én Emil Constantinescu elnök meghívására hivatalos látogatásra Romániába érkezik Göncz Árpád magyar köztársasági elnök. A háromnapos látogatást a Külügyminisztérium szóvivője, Gilda Lazar asszony fontos eseménynek minősítette, amely illeszkedik a román-magyar kapcsolatokban az utóbbi hónapokban végbement rendkívül pozitív fejleményekhez, melyek közé sorolta a román kormányfő márciusi, a külügyminiszter decemberi, a Szenátus elnökének áprilisi magyarországi látogatását, továbbá számos kormány- és parlamentközi találkozót, kétoldalú egyezményt. A látogatás programjából kiemelkednek az Emil Constantinescu elnökkel tervezett megbeszélések, a Victor Ciorbea kormányfővel, a Parlament két Házának elnökeivel, továbbá egyes pártok vezetőivel esedékes beszélgetések. Göncz Árpád a program szerint Bukarestben felszólal a parlament két házának együttes ülésén, majd látogatást tesz Kolozsváron és Marosvásárhelyen is. A magyar köztársasági elnök máj. 25-én ellátogat az RMDSZ bukaresti székházába is, ahol természetesen találkozik az RMDSZ országos vezet?ivel, a szövetség szenátusi és képvisel?házi frakcióinak vezet?ivel és több tagjával. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 22., 1032. sz./"

"Máj. 22-én, csütörtökön a szenátusban megvitatták és megszavazták a szenátorok és képviselők, valamint a parlamenti apparátus személyzetének javadalmazására vonatkozó 53/1991. sz. törvényt módosító, Márton Árpád Kovászna megyei képviselő által kezdeményezett törvényjavaslatot. A törvénytervezetet a Képviselőház már korábban elfogadta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 23., 1033. sz./"

"Máj. 25-én háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett Göncz Árpád köztársasági elnök. Emil Constantinescu államelnökkel folytatott tárgyalása után közös sajtóértekezletet tartottak, értékelve a kapcsolatokat, amelyek - Constantinescu szerint - modellül szolgálnak a térségben, amelyet konfliktusok gyötörnek. Göncz Árpád a Victor Ciorbea miniszterelnökkel folytatott megbeszélésről elmondta: örömmel nyugtázta az alapszerződés megvalósításában elért eredményeket, a kisebbségi kérdések megoldására tett lépéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Máj. 25-én Bukarestben Göncz Árpád köztársasági elnök az RMDSZ székházában találkozott a szövetség vezetőivel. A magas rangú vendéget és a kíséretében lévő személyeket Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, a szövetség több szenátusi és képviselőházi választottja fogadta. Markó Béla történelmi jelentőségűnek nevezte a Magyar Köztársaság elnökének látogatását az RMDSZ székházában egy olyan történelmi helyzetben, amikor a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete részt vállal a kormányzásból, s amikor végre beindult a két ország közötti alapszerződés előírásainak gyakorlati megvalósítása, köztük a magyar kisebbség helyzetének rendezése. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a két ország és nemzet a romániai magyar kisebbség által is egymásra van utalva, mint ahogy közösek az érdekeink az európai integráció vonatkozásában is. Göncz Árpád elmondta, azért jött el az RMDSZ székházába, hogy találkozzon a szövetség vezetőivel és megtudja, mi a magyarság legitim érdekképviseletének a véleménye a Romániában végbement változásokról, a román-magyar kapcsolatok fejlődéséről, az alapszerződés megvalósításának menetéről. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalását olyan lépésnek ítélte meg, amit nem lehetett és nem is lett volna szabad megkerülni. Göncz Árpád elnök az RMDSZ vezetői előtt is megerősítette, amit Románia elnökével, Emil Constantinescuval, és Victor Ciorbea miniszterelnökkel a nap folyamán lezajlott találkozói során nyomatékosan kijelentett: Magyarország kiemelten érdekelt abban, hogy Románia az első körben, Magyarországgal együtt csatlakozzék a NATO-hoz, csakúgy mint az Európai Unióhoz, és a magyar kormány minden tőle telhető támogatást megad ahhoz, hogy Románia az első körben váljon a NATO tagjává. A találkozón szó esett a román-magyar gazdasági kapcsolatok fejlődéséről, a romániai reformról, az ebben Magyarország által nyújtandó segítségről, a kisebbségi kérdés megoldásának menetéről, az ezt szolgáló törvények elfogadásáról. Göncz Árpád gratulált az RMDSZ-nek felelősségvállalásához és bátorságához, amellyel részt vesz a kormányzásban, és biztosította a szövetség vezetőit Magyarország, a magyar kormányzat segítségéről e felelősségteljes vállalkozásban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 26., 1034. sz./ "

"Romániai látogatásának második napján, máj. 26-án, a Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád felavatta az emlékoszlopot, amelyet a Bukarest közelében levő Snagovban állították Magyarország 1956-os miniszterelnökének, Nagy Imrének és társainak emlékére, akiket a forradalom leverése után itt tartottak fogva. Az emlékoszlopot Szilágyi András tervei szerint Budapesten faragták. Erre az alkalomra Snagovba érkezett az akkor fogva tartottak túlélőinek egy csoportja, valamint az 1956-os romániai volt politikai foglyok képviselői. Sokukat azért börtönözték be, mert kiálltak a forradalom mellett. Ezután Göncz Árpád fogadást adott, melyen a román politikai, gazdasági, kulturális élte, az egyházak és a romániai magyarság számos vezetője jelent meg. A magyar államfő a parlamentbe hajtatott, ahol Petre Roman szenátusi és Ion Diaconescu képviselőházi elnökkel tartott megbeszélést, majd ismét találkozott meghívójával, Emil Constantinescu elnökkel, akivel az éppen Romániában tartózkodó Leni Fischer asszony és Daniel Tarschys - az ET Parlamenti Közgyűlésének elnöke, illetve az ET főtitkára - jelenlétében folytatott újabb megbeszélést. Délben a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete Szőcs Ferenc nagykövet adott fogadást a magas rangú vendég tiszteletére, amelyen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, a szövetség parlamenti képviseletének több tagja, az RMDSZ kormányzati tisztségviselői között Tokay György kisebbségi, és Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter. Délután Göncz Árpád beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén. A magyar államfő a két ország kapcsolatában bekövetkezett alapvető fontosságú változásokról szólva rámutatott arra, hogy ezeket a változásokat nemcsak a két ország, hanem Európa és a világ közvéleménye is elismeréssel és megnyugvással fogadta, a magyar-román jószomszédi kapcsolatokat régiónk stabilitásának fontos tényezőjeként tartják számon. Göncz Árpád méltatta a romániai demokrácia és jogállam intézményeit, azt, hogy a parlamentben képviseleti jogot kaptak a nemzeti és etnikai kisebbségek, köztük ? számarányának megfelelően a magyar kisebbség is, és kiemelkedő jelentőségűnek nevezte azt a tényt, hogy az RMDSZ szerepet kapott és vállalt a román kormányban. Ez, mondotta "felelősséget és elkötelezettséget jelent egész Románia boldogulása, demokratikus fejlődése és gazdasági virágzása, euroatlanti csatlakozása mellett, és összeurópai szinten is modellértékű lehet az etnikai kérdések megoldásában". Elégedetten szólt arról, hogy a román kormány a nemzetiségek érdekeinek megfelelő módosításokat fogadott el az oktatási törvényre, valamint a helyi közigazgatási törvényre vonatkozólag, és reményét fejezte ki, hogy a parlament is hasonló értelmű döntést hoz. Az európai integrációról, az egységes Európa megteremtéséről szólva kijelentette, Magyarországnak életbevágó érdekei fűződnek ahhoz, hogy Romániát mielőbb hívják meg a NATO-val folytatott csatlakozási tárgyalásokra. - Este a magyar államfő és kísérete Kolozsvárra utazott, ahol részt vett Kodály Zoltán Székely fonójának díszelőadásán az Állami Magyar Színházban. Az előadáson a megye és a város hivatalosságai és közéleti személyiségei között jelen voltak Alexandru Farcas prefektus, Buchwald Péter alprefektus, az RMDSZ több szenátora és képviselője, a szövetség megyei és városi szervezetének vezetői, megyei és városi tanácsosok, a kormányzó és más demokratikus pártok helyi szervezeteinek képviselői, az erdélyi és kolozsvári szellemi élet kiválóságai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ "

"Máj. 28-án a kormány benyújtotta a szenátushoz a 69/1991-es helyhatósági törvény kiegészítésére és módosítására vonatkozó 22/1997. sz. sürgősségi kormányrendeletet. Ezzel a kormányrendelet hatályba lépett. Az új szabályozás számos olyan általános jellegű módosítást tartalmaz, amely az autonómia elveinek érvényt szerezve nagyobb hatásköröket biztosít a helyi közigazgatási szerveknek. Így például a 20. cikkely 2. bekezdését kiegészítő (m1) pont rendelkezése szerint a megyei tanácsok hatásköréből a helyi tanácsok hatáskörébe kerül, a törvény megszabta keretek között, az utcák és terek, valamint a helyi érdekű létesítmények névadása, illetve ezek elnevezéseinek a megváltoztatása. A módosított törvény a helyi autonómia elvének érvényesítésével egyidejűleg, a vonatkozó és Románia által is aláírt nemzetközi dokumentumok szellemében számos új rendelkezést tartalmaz a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát illetően a helyi közigazgatásban, illetve a két- vagy többnyelvű helységnevek és feliratok alkalmazása tekintetében. A törvény 23. cikkelyének 6. bekezdése arról rendelkezik, hogy a tanácsülések napirendjét, azokban a közigazgatási-területi egységekben, ahol egy nemzeti kisebbség meghaladja a lakosság 20%-át, kérésre e kisebbség anyanyelvén is közzéteszik. Ilyen esetekben a tanácsi határozatokat is közzéteszik az illető kisebbség anyanyelvén (29. cikkely, 4. bek.). A törvény 25. cikkelyének 2. bekezdése szerint "Azokban a helyi tanácsokban, amelyekben a tanácsosok legkevesebb egyharmada valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a tanácsüléseken – kérésre – az illető kisebbség nyelvét is használhatják. Ezekben az esetekben a polgármesteri hivatalnak biztosítania kell hiteles tolmács jelenlétét. A tanácsülések dokumentumai román nyelven készülnek." Ugyancsak 20 % fölötti kisebbségi lélekszám esetében az 55. cikkely (3/1) kiegészítő bekezdése értelmében a közönségkapcsolatokat is fenntartó közhivatalnoki állásokba olyan személyeket alkalmaznak, megfelelő létszámban, akik az illető kisebbség nyelvét is ismerik. Az 58. cikkely 2. és 4. bekezdései pedig előírják, hogy az említett számarány esetén az adott kisebbséghez tartozó állampolgárok szóbelileg és írásban használhatják anyanyelvüket a helyhatóságokkal és azok szerveivel való kapcsolataikban, és ugyanazon a nyelven kaphatnak választ kérelmeikre. Hasonlóképpen ezekben a helységekben a helyi közhatóságok biztosítják a helységnév, a közintézmények és kiszolgáló egységeik feliratozását és a közérdekű közlemények kifüggesztését az illető kisebbség nyelvén is. (Mindamellett a hivatalos okmányok román nyelven készülnek.) Amennyiben a helyhatóság képviselője vagy hivatalnoka nem ismeri az adott kisebbség nyelvét, hiteles tolmácsot vesznek igénybe, akinek jelenlétét a polgármesteri hivatal biztosítja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 28., 1036. sz./"

"Dr. Garda Dezső képviselő a vele készült interjúban beszámolt a törvénymódosításokról. Az RMDSZ-es képviselő elmondta, hogy látván a földtörvény módosításának halasztását, parasztpárt és liberális koalíciós párti képviselőtársai között Constantinescu államfőhöz intézendő közös levél megfogalmazását kezdeményezte, ebben a magán-közbirtokossági erdők és területek visszaadását szorgalmazta. A földtörvény módosításával kapcsolatban elmondta, hogy az SZDU az erdészet érdekeit képviseli, az erdészetre hivatkozva nem akar sem földeket, sem erdőket megfelelő arányban visszaadni a lakosságnak. A tanügyi törvény módosításával kapcsolatban elmondta, hogy a szövetség ötös bizottsága /Markó Béla, Béres András, Lőrinczi Gyula, Asztalos Ferenc és Garda Dezső/ egyeztette a véleményeket és úgy értékeli, hogy a Kötő József-féle variáció sok kérdéskört fogott át, a másik variáció, melyet főleg Asztalos Ferenc képviselő tartott fenn, szorgalmazta, hogy az alapvető kérdésekre összpontosítson az RMDSZ, annak érdekében, hogy a szövetségi követeléseket ne lehessen kijátszani. A bizottság egyeztetése után a 10 pontból álló tervezet a tanügyminiszter asztalára került, aki kibővítette azt a tanügyi rendszer decentralizálását szolgáló általános jellegű kérdésekkel, majd miután megtörtént az egyeztetés a politikai pártok és a kormány szintjén a tervezet bekerült a szenátus tanügyi bizottságába és a parlamentbe. Garda Dezső megemlítette, hogy a törvénytervezetet máris támadások sorozata éri, valamint hogy az SZDU képviselői nem állnak ki teljesen a tervezet mellett és "a liberális képviselőtársak mellénk való állásában sem vagyunk teljesen biztosak". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./"

"Sürgősségi kormányrendeletet hoztak a zsidó hitközségtől elkobzott hat ingatlan visszaadására. A szenátus emberjogi bizottsága azonban ezt a beterjesztett rendeletet elvetette. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"

"Bajban van a kormány agrárreformja, mert a parlament elvette azt a javaslatot, hogy zárjanak be vagy privatizáljanak 75 állami gazdaságot. A minisztérium előzőleg közzétette 75 olyan állami gazdaság listáját, amelyek veszteségesek, összes adósságuk 150 millió dollárt tesz ki, ez mezőgazdaságban felhalmozódott veszteség 40 %-át jelenti. A szenátus úgy döntött, hogy egyenként kell megvizsgálni az egyes állami gazdaságok helyzetét. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./"

"Horváth Andor egyetemi tanár, a Bolyai Társaság elnöke a bukaresti rádió magyar adásában összefoglalta az oktatásügy helyzetét a romániai magyar nemzetközösségi stratégia szempontjából. A romániai magyar felsőoktatás rendezésének ügye politikai kérdés. A román többségnek a jelen körülmények között újra kell értékelnie a kisebbségekhez való viszonyát, el kell fogadni azt, hogy az erdélyi magyarság felsőoktatási intézményeivel nem jelent veszélyt Románia számára. - A romániai magyarság nyelvi szintje sokat romlott az elmúlt évtizedekben, különösen a szakterminológia területén: tíz és százezer erdélyi magyar román kifejezéseket használ, ugyanis anyanyelvén nem ismeri azokat. Horváth Andor úgy látja, hogy a Bolyai Egyetem ügyében bizonyos késés már bekövetkezett, a módosításokat illetően áprilisról volt szó, fennáll a veszélye annak, hogy az egész őszre marad. Fontos volna, hogy az RMDSZ határozottan kérje a koalíciós partnerektől a módosítás parlamenti vitájának mihamarabbi lebonyolítását. Az egyetemen belüli tárgyalások megálltak, mert a román tanárok szerint a jelenlegi keretek nem tesznek lehetővé nagyobb előrelépést, a magyar tanárok viszont nem voltak hajlandók visszalépni alacsonyabb szintre. Azzal vágták el a vitát, hogy várni kell az oktatási törvény módosítására. Az egyetem magyar tanárai kérték, mondják ki hivatalosan az egyetem kétnyelvűségét, de ez nem történt meg. Horváth Andor világosan látja, hogy politikai döntésre van szükség, elismerni azt, hogy két önálló egyetemi közösség létezik. Ellenkező esetben marad a jelenlegi helyzet, az egyetemi szenátusban 80-20 arány a románok javára. /Szász János: A Bolyai Társaság elnöke nyilatkozott: Önálló egyetemről, iskolaügyről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./"

"Jún. 9-én a parlament együttes ülésen vitatta meg az ellenzék újabb bizalmatlansági indítványát, amelyet ezúttal a Ciorbea-kormány programjára vonatkozó felelősségvállalás tárgyában nyújtottak be az SZDRP és az RNEP szenátorai és képviselői. Az RMDSZ részéről Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, a szenátusi frakció vezetője szólalt fel és verte vissza az ellenzék bizalmatlansági indítványát, illetve érvelt a kormányprogram mellett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 9., 1044. sz./ Az ellenzék által benyújtott második bizalmatlansági indítványt a többség /268-an/ elvetette, csak 152-en támogatták. Ezzel a Ciorba-kormány többségi felhatalmazást kapott arra, hogy gyorsított iramban, ahol lehet, kormányhatározatokkal siettesse a reform megvalósulását. Ion Diaconescu, a képviselőház elnöke javasolta, hogy ne tartsanak parlamenti szünidőt, s igyekezzenek elfogadni a kormány által benyújtott törvénycsomagot. /Nem lesz parlamenti szünet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./"

"A kolozsvári lapok tájékoztatnak Magyarország művelődési és közoktatási miniszterének kolozsvári látogatásáról. Magyar Bálint és a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, Andrei Marga négyszemközti megbeszélésen vitatták meg az egyetem keretében önállósuló magyar tagozat, illetve az egyetem esetleges szétválasztásának problémáját. A Bethlen Kata Diakóniai Központban tartott sajtóértekezleten a rektorral folytatott megbeszélésekre irányuló kérdések kapcsán a magyar miniszter elmondta, hogy semmiféle megállapodásra nem került sor. Elmondta, hogy a rektor ismertette álláspontját, miszerint igenis támogatja az egyetem keretében működő önálló magyar tagozat létrehozását, de mindkét fél számára károsnak tartja a BBTE kettéválasztását. Marga kijelentette, hogy az erdélyi magyarság körében sincs nézetazonosság az önálló felsőoktatási intézmény ügyében, majd hozzátette, hogy a kérdés különben a tanügyi törvény módosítási indítványainak a parlament általi elfogadásáig egyelőre lekerült az egyetem szenátusának napirendjéről. Magyar Bálint üdvözölte azon módosítások kormányszinten való elfogadását, melyek elhárítják a tanügyi törvénynek az anyanyelvű oktatást korlátozó intézkedéseit, illetve azt, hogy végre kimondatott a nemzeti kisebbségek joga az önálló felsőoktatási intézmény létrehozására. Ugyanakkor fontosnak tartja a BBTE keretében az önálló magyar tagozatnak a kialakulását – első lépésként. Hangsúlyozta, hogy a romániai magyar felsőoktatás jogát a tanügyi törvény módosítása rendezi. "A magyar kormány eddig sem és ezután sem óhajt a nemzetiségek feje fölött egyezkedni. A szakmai és politikai kérdések rendezésének felelőssége ebben az ügyben elsősorban az RMDSZ-t terheli." – majd hozzátette, hogy "amikor pedig a román törvényhozás a tanügyi törvény módosító indítványainak elfogadásakor hitet tesz amellett, hogy a magyar kisebbségnek joga van önálló felsőoktatási hálózatot kiépíteni, magának állít erkölcsi és szakmai mércét." Magyar Bálint kifejezte meggyőződését, hogy a magyar felsőoktatás kiteljesedése az egész romániai kultúra érdekeit szolgálja". A Stirea "Romániai magyar egyetem – "igen", magyarországi román egyetem – "nem" című cikke szerint Magyar Bálint kijelentette, hogy megbízatása a román-magyar ekvivalencia-egyezmény aláírására szólt, Virgil Petrescu miniszterrel pedig a magyar egyetem létesítésének vitatott kérdését tárgyalta meg. A lap szerint a magyar miniszter kijelentette, hogy román kollegájával megegyeztek, hogy a magyar egyetem első lépéseként a BBTE keretén belül két független, egy román és egy magyar egyetemet nyitnak. A lap ugyanakkor tájékoztat, hogy Magyar Bálint kijelentette, "noha kormánya egyetért egy magyar autonóm egyetem létesítésével, nem képviselhet nyilvános álláspontot ebben az ügyben, mivel a tanügyi törvény módosítása, mely erre a kérdésre vonatkozna, a román parlament hatáskörébe tartozik". A magyar művelődési és közoktatási miniszter elmondta, hogy a magyar egyetem struktúráját, és jellegét az erdélyi magyarság kellene eldöntse. "Magyar Bálint sem többet, sem kevesebbet nem jelentett ki, mint, hogy a romániai magyar autonóm oktatás annak az érdekeit szolgálja" – írja a lap, mely szerint a miniszter kijelentette, hogy Magyarországon nem lehet felsőfokú román oktatásról beszélni, mivel az ottani románok tízezer lelket számlálnak és azok számára nem lehet teljes autonóm oktatást szervezni. A Ziua szerint a magyar minisztert meglepte a román-magyar ekvivalencia egyezmény gyors aláírása. Az Adevarul de Cluj kiemeli a Magyar Bálint sajtóértekezletén elhangzottakból, hogy a magyar kormány támogatja a romániai magyar autonóm oktatás megvalósítását. Az Evenimentul Zilei megemlíti, hogy Magyar Bálint romániai látogatása alkalmából, részt vett egy erdélyi körúton. A lap szerint a miniszter kijelentette, hogy "támogatja egy magyar tagozat létesítését a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, illetve egyetért azzal, hogy a marosvásárhelyi Babes-Bolyai (!) líceumot magyar iskolává alakítsák." /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 11., 108. sz./

"Jún. 11-én az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportjának tagjai találkoznak Victor Ciorbea miniszterelnökkel a parlamentben. A megbeszélésen többek között szóba kerültek a törvényhozói munka, a koalíciós pártok és a kormány közti viszony, a megyei szintű koalíciós együttműködés kérdései. A kölcsönösen hasznos tanácskozás részvevői egyetértettek abban, hogy a hasonló konzultációs találkozókat rendszeresítik, a jövőben a lehetőségekhez mérten havonta szerveznek ilyen megbeszéléseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 12., 1047. sz./"

"Jún. 12-én tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen voltak Eckstein-Kovács Péter szenátor, Elek Barna és Székely Ervin képviselő. Markó Béla bevezetőjében a közelgő madridi NATO-csúcsértekezlet kapcsán megerősítette, hogy az RMDSZ határozottan támogatja az ország euroatlanti integrációját, síkraszáll Románia mielőbbi felvételéért a NATO tagjainak sorába, ami egyként érdeke Romániának és a romániai magyarságnak. Az RMDSZ megtesz minden tőle telhetőt azért, hogy Romániát az első körben meghívják a NATO-ba. Belpolitikai téren a szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ támogatja a parlament rendkívüli ülésszakának összehívását, amire a reformfolyamat gyorsításához feltétlen szükség van. Beszámolt az RMSZ-frakciók tagjainak szerda esti találkozójáról Victor Ciorbea miniszterelnökkel, és a tanácskozást hasznosnak minősítette. Eckstein Kovács Péter az RMDSZ parlamenti munkájáról tartott rövid beszámolót, kiemelve, hogy az RMDSZ teljes egészében támogatta az igazságügyi minisztérium és Valeriu Stoica igazságügyi tárcavezető által benyújtott tervezetet, majd ecsetelte a törvény célkitűzéseit és méltatta annak fontosságát. Székely Ervin a Bivolaru-ügy kapcsán az RMDSZ álláspontját világította meg a parlamenti mentelmi jog felfüggesztésének kérdésében. Sajnálatosnak nevezte a képviselőház döntését, amellyel elutasította az igazságügyminiszter kérését a korrupcióval és a Román Fejlesztési Bank terhére elkövetett tetemes sikkasztással vádolt SZDRP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozóan. Kifejtette, hogy bár a 2/3-os minősített többségre vonatkozó előírás indokolt a mentelmi ügyek elbírálásában, az RMDSZ nem zárkózik el azelől, hogy csökkentsék a mentelmi jog felfüggesztéséhez szükséges szavazatarányt az egyszerű többségre. Elek Barna az RMDSZ földtörvény-módosítással kapcsolatos álláspontját fejtette ki, kiemelve, hogy a 18-as törvény módosítását a földtörvény egyes alkotmányellenes előírásai és annak rosszhiszemű alkalmazásából fakadó igazságtalanságok és jogsértések orvoslása, mindenekelőtt az egyenlő jogok érvényesítésének igénye tette szükségessé, és ezért az RMDSZ támogatja a tervezetet, amely az eredeti törvényből hiányzó szankciókat is előír. - A kérdések főképpen a helyhatósági törvény módosításával, a tanügyi törvényt módosító tervezet helyzetével kapcsolatos fejleményekre, illetve arra vonatkoztak, hogy mivel elégedetlen az RMDSZ a megyei szintű végrehajtó szervek struktúraváltása miatt, illetve miben látja a megyei szintű koalíciós együttműködés hiányosságait. Egy kérdésre válaszolva Markó Béla nevetségesnek nevezte azt a szenátusi gazdasági szakbizottsági véleményt, hogy a kétnyelvű feliratok, helységnévtáblák felállítása túl sokba kerülne. A tanügyi törvény módosítására vonatkozóan a szövetségi elnök elmondotta, hogy a Törvényhozói Tanács túllépte hatáskörét, amikor politikai megközelítésben mondott véleményt a törvénymódosításról, és a törvény időszerűségét, opportunitását kérdőjelezte meg. A módosításoknak egyébként csak igen kis hányada vonatkozik az anyanyelvi oktatásra mondotta, azok zöme a romániai oktatás általános reformjára vonatkoznak. A szenátushoz benyújtott utolsó változat alapvetően megegyezik a koalíciós egyeztetés során elfogadott szövegváltozattal, csupán árnyalati kérdésekben lesz még szükség további egyeztetésekre hangoztatta az RMDSZ szövetségi elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 12., 1047. sz./"

"A Helyi Autonómia Európai Chartájának ratifikálására vonatkozó törvénytervezet vitáját június 12-én elnapolta a szenátus azoknak a román hivatalos fordítással kapcsolatos kifogásoknak a megvizsgálása végett, amelyeket 6 oldalon dr. Csapó József Bihar megyei szenátor nyújtott be. Ugyanaznap a szenátus megszavazta bizonyos templomoknak a görög katolikus egyház általi használatba vételére vonatkozó törvényjavaslatot. Az RMDSZ részéről Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor szólalt fel és támogatta a törvényjavaslatot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 13., 1048. sz./"

"Jún. 12-én kétnapos látogatásra Románia érkezett Daniusz Rosati lengyel külügyminiszter, akit fogadnak Románia vezetői. Adrian Severin külügyminiszter jún. 16-án hivatalos látogatásra Izraelbe utazik, ugyanezen a napon Gázában találkozik Jasszer Arafattal is. Jún. 9-én megkezdődött Petre Roman amerikai látogatása, aki eleget tett az USA szenátusa elnöke meghívásának. A román szenátus elnöke Románia NATO-felvétele mellett érvelt. Jún. 16-án lesz Bukarestben a júliusra tervezett román-ukrán-moldáviai "hármascsúcs" előkészítésének megbeszélése. /Külügyminisztériumi tájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./"

"Az ortodox egyház tiltakozik az ellen, hogy visszaadjon bármit is a görög katolikusoknak A Cronica Romana, a Curierul National és a Jurnalul National szerint Teoctist pátriárka tiltakozott a szenátus döntése ellen, miszerint azokban a helységekben, amelyekben több templom van és legalább egy a görög katolikus egyházé volt, ott az ortodoxok vissza kell adjanak nekik egy templomot. Az Azi ismerteti más ortodox egyházfők tiltakozását is, míg a Ziua idézi a Vallásügyi Államtitkárság és a Törvényhozói Tanács véleményét, miszerint a törvény alkotmányellenes, sérti a jogállam alapelveit és az egyházak autonómiáját. Az Azi idézi Ioan Robu római katolikus püspököt, aki szerint "az ortodox püspökök sietve nyilatkoztak, anélkül, hogy figyelembe vették volna a román nép igazságérzetét". /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), jún. 16./"

"Jún. 18-án, csütörtökön a szenátus oktatásügyi bizottsága kvórum hiányában nem tudta megvitatni a tanügyi törvényt módosító törvényjavaslatot. A kormánykoalícióhoz tartozó egyik bizottsági tag külföldön, hivatalos kiküldetésben volt, az ellenzéki SZDRP és RNEP bizottsági tagjai /Gheorghe Dumitrascu és Costica Ciurtin/ pedig azzal a mondvacsinált ürüggyel, hogy nem érkezett meg a rektorok tanácsának álláspontja a tervezetről, elhagyták a termet és így bojkottálták az ülést. George Pruteanu szenátor, a bizottság elnöke és további öt szenátor - köztük Markó Béla és Lőrinczi Gyula - közleményben ítélte el az ellenzék szenátorainak eljárását. A törvényjavaslatot az Állandó Büró június 11-i határozata értelmében sürgősségi eljárással kellett volna hogy megvitassa a szenátus, ám nincs kizárva, hogy sürgősségi kormányrendelettel fogadják el a törvénymódosító tervezetet /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 20., 1053. sz./"

"Jún. 16-án a szenátus megszavazta a zsidó közösségi javak visszaszolgáltatására vonatkozó kormányrendelet törvényerőre emelését. Amint a másik ház is megszavazza, akkor lesz törvény a 21. számú sürgősségi kormányrendelet, amely hat ingatlan visszaadásáról intézkedik a romániai zsidóság számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./ Eckstein Kovács Péter elmondta, hogy a visszaadott ingatlanokat egy alap fogja kezelni, melynek rendeltetése, hogy küzdjön az antiszemitizmus és a xenofóbia ellen, segítse a zsidó közösséget kulturális identitása megtartásában. Eckstein Kovács Péter ezt precedens értékűnek tekinti, hiszen a kormány németeknek is visszaadott ingatlant. Ugyanez a kormány tervezi, hogy kárpótlást nyújt azoknak a románoknak, kik 1940-ben Bulgáriában éltek, és ott voltak ingatlanaik. /Beindult a restitúció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./"

"Hét év után az RMDSZ végre kimutatta a foga fehérjét! Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSZ nem kötött szerződést Romániával. Valóban, végig az ország ellen dolgozott. Titkos szerződést kötött a húszmilliós románság ellen. Bebizonyította, hogy semmi köze ahhoz az országhoz, ahol zabál... - dörgött a szenátus ülésén Costica Ciurtin /RNEP/ szenátor. Gh. Dumitrascu szenátor pedig javasolta: elő kell venni a Har-Kov Jelentést, és kiegészíteni a magyarok által a románság rovására elkövetett újabb igazságtalanságokkal. Ez nem új javaslat, ugyanis 65 szenátor elkészítette a 948. számú beadványát az Állandó Bizottsághoz, amelyben szorgalmazzák egy különbizottság létrehozását a Hargita és Kovászna megyei román lakosság jogait sértő magyar cselekedetek kivizsgálására. A 65 szenátor közös irománya szerint: "Beadványunk jelentős számú lakossági jelzésen alapul, amelyet a két megye lakosai a szenátushoz intéztek. Ezekből a helyi hatóságok súlyos törvénytelenségeire és visszaéléseire derül fény. Abból a célból, hogy elkerüljük e tájegységek interetnikai feszültségeit, szükségesnek tartjuk egy, a szenátus teljes politikai spektrumát tükröző bizottság létrehozását, amely elemezze a jelzett jelenségeket, és megoldásokat javasoljon a feszültségek feloldására." Ez a beadvány még nem került nyilvánosságra. Megdöbbentő az aláírók névsora. A volt kormánypárt tagjai természetes, hogy aláírták, ugyanígy az RNEP és a Nagy-Románia Párt szenátorai. Azonban 16 mostani kormánypárti szenátor is az aláírók között van /12 parasztpárti közülük/. Puskás Bálint szenátor sorra kérdezte a 16 kormánypárti szenátort,a szövetségeseket, miért írták alá. Akikkel sikerült beszélni, azokról kiderült, hogy félrevezették őket. A szöveget nem mutatták meg, csupán annyit mondtak, hogy a csereháti árvaház ügyében kérnek vizsgálatot. Többen jelezték, hogy visszakozni fognak. Milyen szövetség az, tette fel a kérdést Puskás Bálint, amikor a koalíciós partner alákanyarintja kézjegyét és beáll a sorba egy olyan politikai ellenfél mellé, amely koalíciós társának nyílt, esküdt ellensége? /Brassói Lapok (Brassó), jún. 20.-26./"

"A kommunista hatalom 1948-ban törvényen kívül helyezte a görög katolikus vallást, templomaikat az ortodoxok kapták meg. Igaz, hogy 1990-ben semmisnek nyilvánították a hírhedt 345/1948-as dekrétumot, de a templomok visszaadásáról hallani sem akarnak az ortodoxok. Matei Boila görög katolikus pap, egyben szenátor újabb kísérletet tett a templomok ügyében. Azt a kompromisszumos megoldást javasolta, hogy ahol több templom van, közülük legalább egy volt görög katolikus templomot adjanak vissza. A szenátusi vita előtt felolvasták Teoctist görög keleti pátriárka levelét, amelyben kérte, hogy a kérdésben hallgassák meg az ortodox egyházat is. A vitában hozzászólt Gh. Anghelescu vallásügyi államtitkár is: heves támadást intézett a görög katolikusok ellen és hangsúlyozta, hogy az ortodox hívek többen vannak. Végül megszavazták a görög katolikusok előterjesztését /68 igen, 48 nem, 14 tartózkodás/, most a képviselőházi vita van hátra. /Béres Katalin. = Mégsem adták a templomot. = Brassói Lapok (Brassó), jún. 20./"

"Jún. 21-én ülésezett a Szövetségi Egyeztető Tanács Kolozsváron, a Szent Mihály Plébánia tanácstermében. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Béres András tanügyi-, valamint Kelemen Hunor művelődési államtitkár. Jobban oda kell figyelni a SZET hangjára, mert a romániai magyar értelmiséget képviseli, mondta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A NATO-ba jutás esélyeinek elnapolásával máris felerősödtek a magyarellenes hangok, a parlamentben az ellenzék vehemensen támadja a magyarságot, tájékoztatta a résztvevőket Markó Béla. A közigazgatási törvény kompromisszum eredménye. Az RMDSZ eredetileg úgy kérte, hogy 10 %-os kisebbség esetén fogadják el a többnyelvűséget a közigazgatásban, végül 20 %-ban állapodtak meg. Az oktatási törvény módosításával kapcsolatban Markó Béla megállapította, hogy ennél többet nem tudtak elérni. Ezután Béres András tanügyi államtitkár tájékoztatója hangzott el a tanügyi törvény módosításának jelen állásáról, valamint az anyanyelvi oktatás kérdéseiről. Dr. Csiha Kálmán püspök a vallásszabadság megsértésének minősítette az egyházi iskoláknak, mint oktatási formának az el nem ismerését, kifogásolta, hogy a törvény felekezeti oktatásra vonatkozó része hiányos. Az egyházi iskolák épületeit nem kapták vissza, így azok albérletben működnek. Végül a SZET alapszabályzatáról és a módosításról volt szó. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese felhívta a figyelmet: amennyiben a magyar tagozat létrehozása az egyetem szenátusától függ, biztosra vehető, hogy a szenátus nem szavazza meg a magyar tagozat tervét. Az egyetem szűkített költségvetése az alkalmazottak létszámának csökkenéséhez vezet. Magyar tanárokat ilyen körülmények között csak a román tanárok létszámának rovására lehet felvenni, ami komoly konfliktusokhoz vezethet. Amíg Virgil Petrescu a miniszter, addig kevés az esély a helyzet normalizására, állapította meg Szilágyi Pál. A Bolyai Tudományegyetem körül kibontakozó vitában Cs. Gyimesi Éva figyelmeztetett: legyen már elég a multikulturalitás fogalmának lejáratásából. - Többen figyelmeztettek arra, hogy a tervezett új magyar történelem tankönyvek még nem készültek el. Nagy F. István ezért Murvai László minisztériumi osztályvezetőt tette felelőssé, Béres András államtitkár azonban kiállt Murvai mellett. - Benkő Samu megkérdezte, született-e paktum az RMDSZ kormányba lépésekor, Markó Béla válaszából kiderült, hogy nincs semmiféle "titkos paktum". - Egyhangú vélemény volt, hogy növelni kell a SZET tényleges szerepét a romániai magyarság életének irányításában, és szükségesnek tartják a fontosabb lépések előtti konzultációt. Ugyanakkor hangsúlyozottan hangzott el az az igény, hogy amikor a SZET ülésezik, más testület ne szervezzen olyan jellegű összejövetelt, amely megosztja az ülésen részt vevők idejét, mert ez lényegesen csökkenti a hatékonyságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25., Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"A Szövetségi Egyeztető Tanács jún. 21-én Kolozsvárott ülésezett. Markó Béla felszólalásában hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormánynak nem szabad kudarcélményként megélnie a NATO-bővítés első hullámából való egyre biztosabb kimaradást. A szövetség elnöke az első körből való kimaradást a leköszönt hatalom képviselőinek számlájára írta. Kifejtette, hogy az elégedetlenségek dacára a romániai magyarság vonatkozásában is történt előrelépés, melyek között megemlítette azt, hogy a kormány sürgősségi kormányhatározattal módosította a helyhatósági törvényt. Markó Béla visszautasította azokat a vádakat, miszerint az RMDSZ cserben hagyta volna az egyházakat, és elmondta, hogy a jelenlegi konjunktúrában nem lehetett többet kialkudni az egyházi oktatás vonatkozásában. Csiha Kálmán erdélyi református püspök kifogásolta, hogy az oktatási törvény módosításában az egyházi iskolákat, mint oktatási formákat nem ismerik el. "Az egyház bizalommal, de határozottan felhívja az RMDSZ figyelmét, érje el, hogy az egyház létesítette független világi iskolák önállóságát körvonalazzák." Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben az egyetem keretei közt önállósuló magyar tagozat létrehozását nem szabályozza törvény, szinte biztosra vehető, hogy a szenátus nem szavazza meg a magyar tagozat tervét. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"A lapok beszámolnak az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének szervezésében a szövetség prefektusai, alprefektusai, miniszterei és államtitkárai között lezajlott szombati kolozsvári megbeszélésről. Eckstein-Kovács Péter szenátor a Szabadságnak nyilatkozva ellentmondásosnak nevezte azt a helyzetet, hogy annak ellenére, hogy a szenátus emberjogi bizottságában több a kormánypárti, mint az ellenzéki honatya, mégis a koalíciósok hiányzása miatt, az ellenzéki pártok képviselői ellene szavaztak az oktatási törvény módosításának. A Kolozs megyei szenátor szerint a NATO-csatlakozási kudarc nyomán az ellenzék ismét a magyar-kártyát fogja játszani. Markó Béla a sajtónak elmondta, hogy a koalíció nehezebben működik a megyékben, a reform késése pedig két-három hónapos. A szövetség elnöke szerint, mivel lehetetlen a parlamenti halogatások miatt, hogy az oktatási törvénytervezetet mindkét házban, akár a rendkívüli parlamenti ülésszakot is beleértve, elfogadtatni, a helyi önkormányzatokra vonatkozó törvényhez hasonlóan törvényerejű kormányrendelettel kell megoldani. Markó Béla szerint ezzel kapcsolatban a szövetség, mind a koalíciós partnerekkel, mind pedig az államelnökkel egyeztetett, és erre még ezen a héten sor kerülhet. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ A Ziua "Az RMDSZ erőlteti a tanügyi törvény módosítását" címmel ismerteti Markó Béla kijelentéseit. Az Adevarul de Cluj "Az RMDSZ is sürgősségi kormányrendeletet akar" címmel tájékoztat a szombati kolozsvári eseményről. A Stirea úgy véli, hogy az RMDSZ veszélyeztetve látván érdekeit a "NATO-ügy" után, magasabb követelményeket támaszt és igényeli magyar tagozat létesítését a jogon, illetve a műszaki oktatáson. Az eseményről tájékoztat a Cronica Romana is. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 23., 116. sz./"

"Jún. 26-án az RMDSZ képviselőházi frakciója Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében megbeszélést folytatott Victor Ciorbea miniszterelnökkel az oktatási törvény helyzetéről. Ugyanaznap külön tárgyalt erről a kérdésről a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakciója, utána pedig a KDNPP, az NLP, az SZDU és az RMDSZ szenátusi frakciói egyeztettek a tanügyi törvény kapcsán a miniszterelnök jelenlétében. Az egyeztetésen jelen volt Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke, Mircea Ionescu Quintus, az NLP elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Köztudott, a koalíción belül éles nézeteltérések vannak az oktatási törvény elfogadásának módját illetően. Mivel ebben a parlamenti ülésszakban már nem lehet elfogadni a törvényt, az RMDSZ véleménye szerint sürgősségi kormányrendeletet kell kiadni. Ezt az álláspontot támogatja az SZDU is és a miniszterelnök is, aki viszont kéri a kormánykoalíciós frakciók támogatását.Minthogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt frakcióin belül továbbra is nézeteltérések vannak, jún. 30-án újabb egyeztetésekre kerül sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 26., 1057. sz./"

"Az időhiányra való tekintettel a kormány jún. 23-án visszavonta a szenátusból az oktatási törvény módosítására tett javaslatát, ehelyett kormányrendelettel akarja életbe léptetni, hogy az új tanévre alkalmazni lehessen. Ezt a kormánykoalíció parasztpárti szenátusi csoportjának 18 tagja jún. 25-én közös nyilatkozatban ellenezte. Ezt követően Markó Béla szenátor, az RMDSZ elnöke megbeszélést folytatott a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőivel, akik ismét biztosították őt arról, hogy a tanügyi módosítást kormányrendelettel fogják megvalósítani. Markó Béla kijelentette: amennyiben a koalíció nem támogatná a javaslatot, akkor elemezni kell a koalíciós partnerek közötti kapcsolatot. /Oktatási törvénymódosítás kormányrendelettel. Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./ "

"A szenátus jún. 26-i ülésén egységpárti szenátorok az oktatási miniszter lemondását követelték azért, mert az tanügyi törvény módosítását törvényerejű rendeletek kívánja életbe léptetni a kormány. /Magyar Nemzet, jún. 27./ "

"George Pruteanu, a szenátus oktatási bizottságának elnöke jún. 27-én nyílt levélben kérte Emil Constantinescu államfőt: akadályozza meg, hogy a kormány rendeleti úton életbe léptesse az oktatási törvény módosítását. Szerinte a magyar nyelv használatát nem szabad sürgősebbnek tekinteni más problémáknál. Markó Bélát pedig azzal gyanúsította meg, hogy érdekbarátságot tart fenn a koalícióval. /Népszabadság, jún. 28./"

"A szenátus jún. 30-i, hétfői ülésén napirendre tűzték egy 65, zömmel az SZDRP-hez, továbbá a Nagy Románia Párthoz és az RNEP-hez tartozó, de több kormánykoalíciós szenátortól is kezdeményezett határozat-tervezet megvitatását. Ez egy olyan kivizsgáló bizottság létrehozását célozta, amelynek az lett volna a feladata, hogy felülvizsgálja a székelyudvarhelyi polgármester és Városi Tanács csereháti ügyben tanúsított "magatartását és tetteit", valamint a Kovászna és Hargita megyékben eszközölt hivatalos telek-átruházások és egyes közérdekű beruházások megvalósításának a törvényességét és az egykori Har-Kov. jelentés "konklúzióinak és intézkedéseinek" gyakorlati alkalmazását. A plénum az érdemi vitát mellőzve, 57 mellette és 52 ellene leadott szavazattal, 4 tartózkodás mellett elhatározta a bizottság felállítását, azzal hogy egy későbbi vitában meghatározzák majd a bizottság célkitűzéseit. Erre a vitára azonban nem került sor, mert több szenátor eljárási kifogást emelt. A procedurális vita során Frunda György szenátor kollektív bűnösséget tételezőnek minősítette a javaslatot, és súlyos politikai hibának nyilvánította a bizottság létrehozását. Kérte a vita elnapolását azzal a megokolással, hogy időközben minden egyes frakció megfogalmazhassa álláspontját. Corneliu Turianu KDNPP-szenátor bejelentette, hogy az indítványt aláíró kormánykoalíciós szenátorok visszavonták támogatásukat. Júl. 1-jén, a szenátus rendkívüli ülésszakának első napján Verestóy Attila szenátor, hivatkozással az aláírók egy részének visszalépésére és az előzetes érdemi vita elmulasztására, azt kérte, hogy a plénum újra szavazzon a bizottság felállításáról. További eljárási vétségekre hivatkozva Frunda György és Markó Béla szenátorok ugyanezt igényelték. A vitát felfüggesztették, hogy a pártfrakciók egyeztethessék álláspontjaikat. Az egyeztetés elhúzódása miatt a további vitát a következő ülésnapra, július 3-ra halasztották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 1., 1061. sz./"