A képviselők nem hajlandók az igazságszolgáltatás kezére adni Adrian Nastase volt miniszterelnök és Miron Mitrea volt közlekedési minisztert. A képviselőház állandó bizottsága hiába hívta össze augusztus 13-ra a rendkívüli ülésszakot, a képviselők nem adták meg a legfőbb ügyészségnek az engedélyt ahhoz, hogy bűnvádi eljárást indítson a két volt kormánytag ellen. Ezzel a döntéssel a két képviselő elleni vizsgálatot az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kénytelen meghatározatlan időre felfüggeszteni. A rendkívüli ülésszak összehívását Traian Basescu államfő kezdeményezte. Az RMDSZ nem szabta meg képviselőinek, miként voksoljanak. Senki nem tudja, miként voksoltak a honatyák, mert a szavazás titkos volt. A végeredményt bírálta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. /B. T. : Nem engedélyezte a képviselőház Nastase és Mitrea ellen a vizsgálatot. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

A képviselőház augusztus 13-án tartott rendkívüli ülésszakán letette az esküt Háromszék új képviselője, Haszmann Pál. A csernátoni múzeum igazgatója azért került be a parlamentbe, mert két Kovászna megyei képviselő, Antal Árpád és Tamás Sándor lemondott mandátumáról az önkormányzati választások után. Haszmann Pál mellett még tizenegy új képviselőt iktattak be, köztük egy RMDSZ-est, Nádudvary Györgyöt, aki Kovács Attilát váltja a parlamenti székben. /Farcádi Botond: Képviselő lett Haszmann Pál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./

A demokráciára és az igazságszolgáltatásra mért csapásként értékelte a román sajtó azt, hogy a képviselőház megakadályozta a korrupcióval gyanúsított volt kormánytagok elleni ügyészségi vizsgálatokat. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

A Hivatalos Közlönyben is megjelent a kormányhatározat, amely az új választási rendszer alapját képező választókerületek határait tartalmazza. Ha csak a Nagy-Románia Pártnak nem sikerül megakadályoznia a bíróságon, hogy a november végén sorra kerülő parlamenti választást az új szabályok szerint rendezzék meg, akkor a választók egy számukra még ismeretlen választási rendszerrel ismerkednek meg. A legfontosabb újdonság az, hogy a választók csak a parlament összetételéről döntenek, az államfőválasztást ugyanis leválasztották a parlamenti választásról. A régi rendszer szerint minden pártnak egységes megyei jelöltlistája volt. Ez most megváltozik, az új választási rendszer szerint összesen 452 egyéni választókerületre osztották az eddig létező 43 választási körzetet. Ez azt jelenti, hogy minden pártnak és pártszövetségnek valamennyi választókerületben kell jelöltet állítania ahhoz, hogy maximálisan kihasználják az arányos visszaosztási rendszer biztosította lehetőségeket. Emiatt az RMDSZ-nek is 452 jelöltet kell csatába küldenie. Az egyéni választókerületes rendszer komoly megpróbáltatás egy olyan szervezetnek, mint az RMDSZ, mert a valószínűsíthető legjobb esetben is legtöbb 32 személynek van esélye bekerülnie a bukaresti parlamentbe. Ennyi főből áll ugyanis jelenleg a szövetség képviselőházi és szenátusi frakciója, és nehezen képzelhető el, hogy az RMDSZ ennél jobb eredményt ér el. A jelöltállítás másik nehézsége az, hogy a versenybe szállóknak öt havi bruttó minimálbérnek megfelelő összeget kell letenniük garanciába, ezt a pénzt csak azok kapják vissza, akiknek a pártja országos szinten megkapta a voksoknak legalább a 2 százalékát. Emellett minden jelöltnek hozzá kell járulnia anyagilag a saját kampányának finanszírozásához. Várhatóan a Magyar Polgári Pártnak (MPP) is lesznek jelöltjei, miután az RMDSZ-nek nem sikerült megegyeznie riválisával. Nagy valószínűség szerint azonban az MPP nem pártként vesz majd részt a megmérettetésen, várhatóan függetleneket indítanak majd, akik viszont csak akkor indulhatnak, ha a saját választókerületükben megszerzik a szavazatra jogosultak legalább 4 százalékának a támogatását. Az RMDSZ-nek a szórványmegyékben és a Kárpátokon túli megyékben megszerzett voksok nagyon értékesek az ötszázalékos parlamenti küszöb elérése szempontjából. /Borbély Tamás: Az új és a régi választási rendszer – különbségek és hasonlóságok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

A képviselőház honlapján szereplő adatok szerint a háromszéki parlamenti képviselők tevékenysége átlagosnak mondható az RMDSZ többi képviselőjéhez viszonyítva. Két olyan háromszéki honatya is van, akinek az eskütételen kívül egy hozzászólását sem jegyezték: Kónya Hamar Sándor és Sóki Béla. Kónya Hamar Sándor 2007-ig megfigyelő volt az Európai Parlamentnél, a tavaly novemberi EP-választásokig pedig európai parlamenti képviselőként tevékenykedett. Antal Árpád július 3-án mondott le képviselői mandátumáról, miután Sepsiszentgyörgyön polgármesterré választották. Addig az alsóház közigazgatási bizottságában tevékenykedett. Közel négy év alatt tizenhét ülésen szólalt fel, tizenhat politikai nyilatkozatot tett, tizenegyszer intézett kérdést, vagy interpellált. Tizenhárom törvényjavaslatot, -módosítást kezdeményezett, ezek közül hetet visszautasítottak. Elfogadták viszont az ifjúsági tanácsadó és tájékoztatási központok létrehozására vonatkozó javaslatát. Tamás Sándor szintén július 3-án mondott le képviselői mandátumáról, miután a Kovászna Megyei Tanács elnökévé választották. Huszonnyolc ülésen harmincszor szólalt fel, tizennégy politikai nyilatkozatot tett, egyszer interpellált, tizennyolc törvényjavaslatot kezdeményezett. Márton Árpád 2005 februárjától az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője. 191 ülésen összesen 312-szer szólalt fel. Tizennégy törvényjavaslat fűződik nevéhez, három alkalommal interpellált. Németh Csaba – aki újabb szenátori mandátumra készül –törvényjavaslatainak jelentős része a nyugdíjakkal kapcsolatos. Puskás Bálinttal és több más RMDSZ-es kollégájával javasolta a garantált minimálnyugdíjra vonatkozó törvényt, amelyet azonban mindkét ház elutasított. 2000-től huszonhárom törvényjavaslatot nyújtott be, négy politikai nyilatkozatot tett (eggyel többet, mint a frakcióvezető Verestóy Attila vagy Markó Béla RMDSZ-elnök). Az elmúlt két évben háromszor interpellált vagy tett fel kérdést; az RMDSZ-szenátorok többsége nem tett ilyent. Az időközben alkotmánybíróvá választott Puskás Bálint szenátor 1998 és 2006 között harmincöt törvényjavaslatot nyújtott be. Puskás politikai nyilatkozatok számának szempontjából fölényesen vezet az RMDSZ-es szenátorok körében: huszonegyszer szólalt fel. Szabó Ilona tavaly szeptemberben váltotta Puskás Bálintot a szenátusban. Eddig egyszer sem interpellált, nem volt politikai nyilatkozata. /Farcádi Botond: Honatyáink parlamenti tevékenysége a számok tükrében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./

A kaukázusi konfliktus kiterjedésétől, háborús helyzettől és ennek következtében behívótól tartanak a romániai fiatalok. A Legfelsőbb Védelmi Tanács a parlamentet megsürgette a lakosság mozgósításáról szóló törvény kiegészítésére. A hadkötelezettséget eltörölték Romániában, azonban hadiállapot esetén a lakosságot mozgósítani kellene, és besoroznák a 20–35 év közti férfiakat. Ezt megnehezíti az elavult lakosság-nyilvántartási rendszer. Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, a képviselőház védelmi bizottságának tagja elmondta, az EU-ban a mozgásszabadság alapvető demokratikus jog, az elavult nyilvántartási rendszer alapján a hatóságok nem tudhatják, a lakos a bejelentett lakhelyén él-e, vagy elköltözött, vagy épp Spanyolországban dolgozik. „Ebben a pillanatban nem látom semmiféle veszélyét, ami közvetlenül veszélyeztetné Romániát” – szögezte le Iulian Fota, a Nemzetvédelmi Intézet igazgatója. /B. S. : Mozgósítástól tartanak a hazai sorköteles ifjak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

A kormány kérni fogja a parlamentet, hogy legkésőbb decemberig fogadja el a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvényt. A szenátus által visszautasított, a képviselőházban két éve kallódó tervezettel kapcsolatos vita felélesztése nem tűnik a legszerencsésebb ötletnek a választási kampánykezdés előtti hetekben. Az RMDSZ ennek ellenére pozitívnak értékeli a kormány gesztusát. A tervezetet az RMDSZ kezdeményezésére, 2005 júniusában nyújtotta be a parlamentbe az akkor még négypárti Tariceanu-kabinet. Bár kezdetben valamennyi kormánypárt támogatta a statútum elfogadását, a demokraták és a konzervatívok már az első pillanatban kihátráltak mögüle. A szenátus 2005 októberében visszautasította a tervezetet. A nagy-romániások és a szociáldemokraták javaslatára, illetve a koalíciós egyezséget megszegő több demokrata és konzervatív honatya „segítségével” a szenátus megszavazta a kulturális autonómia jogi kereteit megteremtő fejezet kiiktatását a törvényből, végül a szenátorok a törvény egészét elutasították. A jogszabály a képviselőházban 2006 óta kallódik. Valahányszor összehívják a tervezet véleményezésére felkért szakbizottságokat, ezek döntésképteleneknek bizonyulnak, a pártok szabotálják az üléseket. A kifogások a kulturális autonómiával kapcsolatosak. A két éve húzódó szakbizottsági vita során a jogszabály hetvennyolc cikkelyéből csak tizenkilencet sikerült megvitatni, ami azt bizonyítja, hogy a román pártok részéről nincs politikai akarat a törvény elfogadásához. /Sz. K. : Ismét napirenden a kisebbségi törvény? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

Horváth Gizella személyében új rektora van a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetemnek (PKE). A bölcsésztudományi kar volt dékánja mellett Flóra Gábor, a kar dékán-helyettese vállalta a megmérettetést, a szenátus azonban 11–8 arányban Horváth Gizellának szavazott bizalmat, tájékoztatott Mostis Gergő, a PKE szóvivője. Az új rektor fő célkitűzése az egyetem akkreditálása, a másik fő célkitűzése, hogy az intézmény eleget tegyen a Sapientia Egyetemmel és a PKE-vel szemben támasztott elvárásoknak. Az egyetemeket támogató magyar kormány elvárása ugyanis az, hogy a két felsőoktatási intézmény a fenntartási költségek öt százalékát saját forrásokból teremtse elő. – A leköszönő rektor, Geréb Zsolt legfőbb érdeme, hogy elindította az egyetem állami akkreditációját. /F. N. L., P. M. : Új rektora van a PKE-nak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./ Dr. Geréb Zsoltot, akinek idén járt le a mandátuma, annak idején a fenntartó Pro Universitate Partium Alapítvány nevezte ki. A Duna Televíziót még aznap, szeptember 1-jén tájékoztatták a nyilvánosság kizárásával lezajlott eseményről, a Reggeli Újságot csak szeptember 2-án. Horváth Gizella elmondta, minden erejüket az intézményi akkreditáció megszerzésére összpontosítják. A szakmai jóváhagyást megkapta az egyetem 2004-ben, azóta politikai síkon van az ügy, a román képviselőház tanügyi bizottságának kell döntenie. A szakbizottság Bukarestben nem ült össze egy év óta. A szakok közül a szociális munka, a német nyelv és irodalom, a református didaktikai teológia és a filozófia már akkreditálva van, a menedzsment szaknak pedig már elkészült az akkreditációs dossziéja, hamarosan kész lesz az angol nyelv és irodalom szaknak, valamint a zeneinek is. /L. N. : Rektorválasztás volt a PKE-n. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 3./

Bojkottal fenyegetnek a pedagógus-szakszervezetek, bojkottálják a tanévkezdést, ha a képviselőház nem fogadja el a pedagógusok bérét ötven százalékkal növelő törvénytervezetet. A megyei szakszervezeti elnökök óvatosan fogadták a kezdeményezést. Kocs Ilona, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Hargita megyei elnöke elmondta, az évkezdés bojkottálásába nem ugorhatnak bele anélkül, hogy kikérnék a tagság véleményét. /Bágyi Bencze Jakab, Cseke Péter Tamás: Tanévkezdés tanárok nélkül? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

A Pro Universitate Partium Alapítvány és a Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége közölte, hogy 2008. szeptember 9-én a képviselőház tanügyi, tudományos, ifjúsági és sport szakbizottsága jóváhagyta a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditációjáról szóló törvénytervezetet. A bizottsági ülésen az egyetemet dr. Geréb Zsolt rektor és Tolnay István, az Egyetem Vezetőtanácsának megbízott elnöke képviselte. „A tanügyi bizottság pozitív döntésével lezárulni látszik egy immár négy éve húzódó folyamat. Bár az eltelt időszakban az egyetem és a fenntartó alapítvány vezetői mindent megtettek az akkreditáció felgyorsítása érdekében, intézményünk ügye csak most látszik biztosan körvonalazódni” – szögezik le közleményükben az intézmény vezetői. Reményeik szerint a képviselőház jövő heti plenáris ülése törvényerőre emeli az egyetem elismerését, így esély van arra, hogy a következő tanévben a PKE már akkreditált felsőoktatási intézményként működhessen. /Döntés a PKE akkreditációjáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ A képviselőház tanügyi bizottsága a szavazás több mint fél éve tartó sorozatos elnapolása után döntött. A végső akkreditáció október végére várható, addig a bizottságnak a döntésről szóló jelentését be kell nyújtania a házelnöknek, aki várhatóan két héten belül napirendre tűzi az akkreditáció plénum általi megszavazását, mondta el Lakatos Péter RMDSZ-es parlamenti képviselő. A PKE tizenkét szakán közel 900 diák tanul. Az egyetem vezetősége négy éve indította el az akkreditációs folyamatot. /D. Mészáros Elek: PKE: közelebb az akkreditáció. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

A főügyészeket és helyetteseiket a jövőben a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) ügyészségi részlege nevezi ki, az igazságügyi tárcavezető javaslatára, az országos korrupció elleni ügyosztály (DNA), a terrorizmust és szervezett bűnözést kivizsgáló igazgatóság (DIICOT), illetve a Legfőbb Ügyészség élére – döntött szeptember 16-án a szenátus. Ezzel a döntést kivennék az államfő kezéből. A törvényhozás mindkét házában folytatódott a kormány elleni egyszerű indítványok sora. A képviselőházban a szociáldemokraták az oktatás kapcsán terjesztették be a kabinetet támadó dokumentumot, ebben egyebek között Cristian Adomnitei tárcavezető lemondását követelik. Szükségesnek tartják a tanerők fizetésének 50 százalékos emelését is. /Bogdán Tibor: Parlamenti össztűz a kormányra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Ismét elhalasztották a kisebbségi törvény vitáját a képviselőház bizottságai, a szeptember 17-i ülést, akárcsak számtalan előző alkalommal, a létszámhiány miatt kellett elnapolni. A kormány az idei parlamenti ülésszak kezdetén bejelentette, hogy prioritást élvez az RMDSZ által kidolgozott jogszabály elfogadása. A kisebbségi törvény három éve van a képviselőház jogi, emberjogi és oktatási bizottságának asztalán. Idén áprilisban átment a 14, 15 és 16-os cikkely az összesen 78 cikkelyes törvényből, azóta semmilyen előrelépés nem történt. /Tovább bojkottálják a kisebbségi törvényt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./

Tanár és hallgató számára egyaránt nagyobb jövedelmet ígér a megkezdődött tanév. A képviselőház elfogadta a tanári fizetések 50 százalékos emelését, az ösztöndíjak tízszázalékos emelését ígérte január elsejétől a tanügyminiszter. Kevesebb óraszámot és gyakorlatiasabb oktatást ígérnek az idei egyetemi tanévben a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetői. Csökken az órák száma, ami más munkamódszer kidolgozását követeli, tájékoztatott Magyari Tivadar, az intézmény rektor-helyettese a szeptember 29-i kolozsvári tanévnyitón, mely háromezer elsőéves diák számára jelentette az egyetemi év kezdetét. A rektor-helyettes elmondta, idén tavasszal kapták meg a magyar karok a tantervi önállóságot, ami azt jelenti, hogy ők dolgozzák ki a saját munkaprogramjukat. Ugyanakkor élhetnek az önálló pénzügyi gazdálkodás nyújtotta lehetőségekkel is. Nagy László, a BBTE akadémiai tanácsának elnöke kiemelte: az elméleti szakképesítés európai szintű az egyetemen, a gyakorlati tanulásra az idei tanévben nagyobb figyelmet fordítanak. Alapképzésben a magyar tagozat 61 szakon működik, idén területfejlesztés, televízió és film szak, földméréstan, mérnöki geológia szakok indulnak új képzésekként a BBTE-n. Cristian Adomnitei tanügymiszter az ösztöndíjak tízszázalékos emelését ígérte, az egyetemista szervezetek viszont százszázalékos növelést követelnek, és amennyiben ez nem történik meg, tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba. /Varga Melinda: Önállóság karnak és diáknak. Egyetemkezdés béremeléssel. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ Magyari rektor-helyettes közölte, az elmúlt tanévben az egyetem diákjai sikeres Tudományos Diákkonferenciát szerveztek a Kolozsvári Magyar Diákszövetséggel együtt, amelyhez hasonló a ’90-es években volt utoljára. Sikernek könyvelte el, hogy tavasszal kiemelkedő számú, többségében fiatal szakember pályázott meg egyetemi oktatói állást. Tavaly ilyenkor nyolc új magyar tagozatos oktatót köszönthettek, idén 27-tel bővült a tanári csapat. Ugyanakkor nyárára sikerült engedélyeztetni az összes tervezett mesteri programot. Az idei tanév első előadását Szabó Levente, a magyar irodalmi tanszék adjunktusa tartotta az ünnepélyes megnyitó keretén belül. Ugyancsak szeptember 29-én volt a BBTE magyar közgazdasági karának tanévnyitója, amelyen Pete István adjunktus elmondta: az elmúlt 8 év bebizonyította, hogy minőségi oktatás folyik a karon képzett szakemberekkel. – Öt szakirány működik a karon. /D. I. : Közel 3000 magyar elsőéves kezdi a tanévet a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./ Közel állunk ahhoz a pillanathoz, amikor egy összetettebb egyetemi autonómiatervezet benyújtása előtt a magyar tagozatnak el kell döntenie minden tanszéken, hogy élni kíván-e az önálló pénzügyi gazdálkodásnak már a tavasszal felkínált lehetőségével. Vannak már helyi, azaz kari szintű tagozatok, ahol ezt kipróbálták, és működik – jelentette ki szeptember 29-én a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának ünnepélyes tanévnyitóján Magyari Tivadar rektor-helyettes. Közölte: a magyar diákok több mint ötven százaléka tandíjmentesen tanulhat, az arány viszont csalóka, mert az érdeklődők inkább csak a tandíjmentes helyeket töltik be. A legfájdalmasabb fejleménynek tartotta, hogy az egyetem nem tudott kettős képzést igazoló oklevelet adni a teológia–idegen nyelv és a néprajz–idegen nyelv szakos hallgatóknak, bár ezt beiratkozáskor megígérték. /Benkő Levente: Magyar tagozati autonómia? = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./

A képviselőház jóváhagyta a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálására vonatkozó törvényt. A Romániai Akkreditációs Tanács már 2004 júniusában elismerte a Partiumi Keresztény Egyetemen folyó oktatás jó minőségét, és akkreditálásra méltónak értékelte az intézményt. Az egyetem akkreditációjának parlamenti elfogadását személyes elégtételnek tekinti Markó Béla szövetségi elnök, ugyanis álláspontja szerint ezáltal bebizonyosodott, hogy közös céljaink érdekében lehet együtt munkálkodni – közölte az RMDSZ tájékoztatója. „A Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálása egy rendkívül fontos döntés, mert egy újabb magyar oktatási nyelvű intézményünk ezáltal véglegesen beilleszkedett az erdélyi magyar anyanyelvű intézményhálózatba”. Ez az első magyar nyelvű alapítványi magánegyetem, amely most már végleges engedéllyel bír, ugyanakkor Markó reményét fejezte ki, hogy ez a Sapientia – Erdélyi Magyar Egyetem esetében is hamarosan bekövetkezik. „Tőkés László többször is kérte tőlem, hogy tegyünk meg mindent, a PKE akkreditálásáért, amire természetes módon igennel válaszoltam, és az RMDSZ szenátorai és képviselői rendkívül sokat dolgoztak azért, hogy ez a döntés megszülessen, hiszen menetközben többen is próbáltak akadályt gördíteni a román ultranacionalisták részéről” – fogalmazott Markó Béla. /Jóváhagyták a PKE akkreditálását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./ A több hónapig tartó parlamenti bojkott után Márton Árpád frakcióvezetőnek sikerült előrehozatni a tervezet vitáját. János-Szatmári Szabolcs, a PKE kancellárja szerint rég várt döntés született meg, melynek köszönhetően a négy akkreditált szakra járó végzősöknek az egyetem adhat diplomát. „Már 2004-ben eleget tett az egyetem a minőségi elvárásoknak, az akkreditálás politikai síkon késett” – mondta el a kancellár. A PKE akkreditációjának törvénytervezete fél évvel ezelőtt került a szenátus oktatási bizottságának asztalára. Az első bizottsági ülésen román pártok képviselői az egyetem megnevezését kifogásolták, véleményük szerint a Partium kifejezés „sérti, megalázza a román nemzeti érzületet”. A következő ülésen a Nagy-Románia párti képviselők kifogásolták azt a cikkelyt, mely kimondja: az egyetem nyelve magyar. /Oborocea Mónika: Akkreditáció fondorlattal. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ „Rendkívüli öröm számomra személyesen is, hogy végre betetőződik az akkreditáció megszerzését célzó, immár négyéves folyamat” – nyilatkozta Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi előadó-tanácsosa, a PKE vezetőtanácsának megbízott elnöke. /(-fia): Akkreditálták a PKE-t. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 1./ Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő, az alsóház oktatási szakbizottságának alelnöke szerint a részleges állami finanszírozás megszerzéséhez további politikai lobbi szükséges. Az oktatási törvény szerint az állam ugyan támogathat akkreditált magánegyetemeket, de a jogszabály nem kötelezi erre. /Akkreditálták a PKE-t. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

Szeptember 30-án a szenátus elfogadta az 1940 szeptembere és 1945 márciusa között etnikai okokból üldözött személyek jogaira vonatkozó törvényt. A tervezetet két RMDSZ-képviselő, Kerekes Károly és Máté András nyújtotta be. A megszavazott változatban a kormányhatározat rendelkezései alól eddig kimaradt kategóriák – menekültek és kiutasítottak is – a törvény hatálya alá kerültek; ezzel egy méltánytalan helyzetet sikerült orvosolni. A jogszabályról a képviselőháznak kell kimondania a végső szót. /Jogot kaptak a menekültek és kiutasítottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

A képviselőház a napokban megszavazta azt a törvénytervezetet, amely megszabja, hány hektárnyi területet juttat vissza az ország mezőgazdasági kutatóállomásainak, így a kolozsvári kertészeti kutatóállomásnak is. Ezen törvénytervezet elfogadása – miszerint a 366 hektárból 171,7 hektárnyi marad a kutatóállomásnak – kétségbe ejtette a hóstáti gazdákat, akik több éve próbálják visszaszerezni jogos tulajdonukat. A hóstátiaknak nincs birtoklevelük, nem történt meg a birtokba helyezés. /Nagy-Hintós Diana: Ismét kisemmizték a hóstátiakat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

A román és a magyar parlamenti bizottságok szorosabb együttműködését szorgalmazta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke október 1-jén Budapesten a bukaresti törvényhozás alsóházának elnökével, Bogdan Olteanuval folytatott tárgyalásán. Szili a környezetvédelmi, az európai és a külügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságok együttműködését nevezte elsődlegesnek, de támogatást kért a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem együttes finanszírozásához és a temesvári tiszteletbeli magyar konzuli poszt létrehozásához is. Egyúttal köszönetét fejezte ki, amiért a román képviselőház elfogadta a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációjáról szóló törvényt. Bogdan Olteanu arról tájékoztatott, hogy a román képviselőház még októberben betilthatja a ciántechnológia alkalmazását a bányászatban. Magyarország ellenzi a tervezett bányaberuházást Verespatakon. /Szorosabb együttműködés szükséges. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

Az ENSZ közgyűlése 2008-at a nyelvek nemzetközi évének nyilvánította, az anyanyelvek nemzetközi napja február 21-én, a nyelvek európai napja szeptember 26-án van. Az orvos-páciens viszonyról szóló törvénykezdeményezést a képviselőház elutasította. Február 12-én ellenséges megnyilvánulásoknak lehettünk tanúi, jelentette ki Kerekes Károly RMDSZ-képviselő szeptember 30-án a képviselőházban: figyelmen kívül hagyták a beteg és orvos közötti hatékony kommunikáció fontosságát, holott enélkül lehetetlen az orvosi kezelés. A törvénytervezet legvehemensebb ellenzői annak a pártnak a képviselői voltak, amely magát demokratának és liberálisnak nevezi. Ezért Kerekes Károly emlékeztetett: 2007-ben a parlament ratifikálta a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, amelynek szerint a szociális intézmények, kórházak, öregotthonok tegyék lehetővé a betegség vagy öregség miatt ápolásra szorulóknak, hogy saját anyanyelvükön kommunikáljanak az orvosokkal, ápolókkal. Ugyanakkor az anyanyelvhasználat jogának megszegésére hívta fel a figyelmet Marosvásárhelyen, ahol „a magyar választók szavazatai segítségével funkcióba került polgármester, a helyi tanács határozata ellenére akadályozza a kétnyelvű utcanév-táblák kifüggesztését”. /(mózes): Be nem tartott vállalások. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./

A Partiumi Keresztény Egyetem végleges akkreditációját követően Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke köszönetét fejezte ki a Budapestre látogató Bogdan Olteanunak, ugyanakkor az akkreditált és a Sapientia Egyetem együttes finanszírozását kérte a képviselőház liberális házelnökétől. A magyarországi Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, amely szintén üdvözölte a döntést, reményét fejezte ki, hogy az akkreditáció elnyerése után „a magyar állam által finanszírozott intézmény román támogatásra is jogosult”. „A törvény szerint az állam által akkreditált egyetemeket az állam is finanszírozhatja” – nyilatkozta Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő. „A törvény azonban nem szabja meg se a finanszírozás mértékét, és kötelezővé se teszi. ” „Abban reménykedem, hogy egy román–magyar kormányülésen sikerül ezt a kérdést megvitatni, és megtalálni a megoldást. A PKE-nek adandó állami támogatás szerintem politikafüggő. Amennyiben a novemberi választások után az RMDSZ ott lesz a román törvényhozásban, s tagja lesz az új kormánykoalíciónak, akkor e kérdés megoldását szorgalmazni tudja. Ha ez nem így történik, akkor borítékolom, hogy ennek a törvénynek itt Romániában senki sem szerez majd érvényt” – magyarázta a képviselő. „Megdöbbenéssel olvastam Tőkés László nyilatkozatát (miszerint az RMDSZ valamelyest segítette a PKE akkreditációját, de az nem nagyon látszott), s fájlalom, hogy abban a pillanatban, amelyet az együtt gondolkodás és együtt cselekvés példájaként lehet felhozni az erdélyi magyarság előtt, még most is az eredmény kisajátítását lehet tetten érni” – mondta Asztalos Ferenc, hiszen megmutathatja azt a négy, 2000 és 2001 között Tőkés László által neki írt levelet, amelyben arra kérte őt: járjon közbe a különböző szakok működési engedélyének a megszerzésében. A képviselőház oktatási bizottságában az RMDSZ legalább négyszer akadályozta meg az akkreditáció leszavazását. /N. -H. D. : Politikafüggő a magánegyetemek támogatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Várhatóan még a jelenlegi parlamenti ciklus vége előtt napirendre tűzik a képviselőházban a ciántechnológia bányákban való használatának betiltását szorgalmazó törvényjavaslatot, amelyet Eckstein Kovács Péter (RMDSZ) és Gheorghe Funar (PRM) szenátor dolgozott ki. Amennyiben a jogszabályt megszavazzák, a beruházást tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyes vállalat helyzete ellehetetlenül. Kiderült, az erdélyi római katolikus egyház eladta egyik verespataki ingatlanját a bányavállalatnak, annak ellenére, hogy a hivatalos nyilatkozatokban ellenzi a verespataki aranybánya megnyitását, adta hírül a Szabadság napilap. /Gyergyai Csaba: Verespatak: kútba eshet a bányaberuházás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./

A Máramaros megyei Majszin, valamint a Beszterce-Naszód megyei Borgóprund helység mártírtelepüléssé nyilvánításáról fogadott el törvényt október 8-án a képviselőház. Az alsóház nem vetette el annak gondolatát, hogy a második világháborúban véráldozatot adó más, magyar és német helységek is hasonló megtiszteltetésben részesüljenek. A nacionalista hangvételű vitában a felszólalók többsége támogatta a két észak-erdélyi helység, Majszin, illetve Borgóprund mártírrangra emelését. „Nemcsak az 1940. szeptemberi magyar bevonulás, illetve az 1944. őszi visszavonulás során különféle atrocitásokban szenvedett román falvak, hanem olyan magyar és német lakosságú helységek előtt is lehet és kell tisztelegni, amelyeknek ártatlan és kiszolgáltatott lakói ugyanúgy megszenvedték az atrocitásokat. Ide tartozik például Szárazajta, Csíkszentdomokos, Gyergyóremete, Gyanta és Egeres is” – mondta el a Krónikának a vitán felszólaló Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Emlékeztetett: az RMDSZ összeállított egy erre vonatkozó törvénytervezetet, amelyet azonban már nem lehet előterjeszteni, a közelgő választási kampányra való tekintettel a parlament bő egy héten belül befejezi munkáját. Az RMDSZ elképzelése összhangban áll a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője és a jogi bizottság elnöke, Florin Iordache javaslatával, miszerint átfogó törvényben minden olyan helységet mártírtelepüléssé kellene nyilvánítani, ahol az 1940 és 1944 közötti időszak háborús eseményei vagy utóeseményei során a bevonuló fegyveresek polgári személyeket öltek meg. 1944. október 10-én a Beszterce-Naszód megyei Borgóprundon a visszavonuló magyar csapatok hét polgári személyt lőttek agyon. Október 14-én a visszavonuló magyar katonák Majszinban 39 román és három zsidó munkaszolgálatost lőttek le, akikről azt feltételezték, hogy partizánakciót terveznek. Traian Basescu államfőnek kell még ellenjegyeznie a Majszint és Borgóprundot vértanúhelységgé nyilvánító törvényt, a jogszabály a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után a két falu kifüggesztheti a „Mártírtelepülés” – feliratú táblát. 1944 őszén többtucatnyi észak-erdélyi helységben történt magyarellenes atrocitás. A leghírhedtebb vérengzések közé tartozik az 1944. szeptember 26-i szárazajtai mészárlás, amelynek során tizenegy helybéli magyar lakost agyonlőtt, kettőt pedig lefejezett a Maniu-gárda. Ugyanez a szabadcsapat október 8-án Csíkszentdomokoson tizenhárom magyar személyt lőtt agyon. A magyarellenes atrocitások során a Tudor Vladimirescu hadosztály a Bihar megyei Gyantán 47, a szomszédos Kishalmágyon hat magyar civilt, köztük nőket és gyermekeket lőtt agyon. Magyarremetén 35 magyar polgári személyt gyilkoltak meg a román csapatok, a Kolozs megyei Egeresen pedig a Maniu-gárda 13 magyar munkást lőtt agyon. Az RMDSZ 1995 októberében már előterjesztett egy törvénytervezetet Egeres, Csíkszentdomokos, Szárazajta, Gyanta és Magyarremete mártírtelepüléssé nyilvánítására, ezt azonban elutasították. /Benkő Levente: A magyaroknak is gyógyír kell. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

Elutasították a képviselőházban a vadkárok megtérítését szabályzó törvénytervezetet. Az RMDSZ-es Kelemen Atilla által kezdeményezett törvény egyrészt a képviselők hiányzása miatt, másrészt a PDL frakciójának ellenszavazatain bukott el. Dr. Kelemen Atilla sajnálja, hogy így történt, mert a törvénytervezettel kárpótolni kellett volna azokat a gazdákat, akiknek termésében és jószágaiban a vadak kárt tesznek. /Elpuskázott lehetőség. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

Egyetlen párttal sem zárják ki a szövetkezést a liberálisok, de jó lenne, ha maradna a jelenlegi helyzet, és az RMDSZ-szel alakíthatnak kormányt a választásokat követően – jelentette ki Bogdan Olteanu, a képviselőház PNL-s elnöke. Olteanu hevesen bírálta az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD) populista megnyilvánulásai miatt. Mircea Geoana pártelnök például azt ígérte a külföldön dolgozó románoknak, hogy fejenként 25 000 euró üti a markukat, ha visszatérnek Romániába. /Olteanu: „Az RMDSZ-szel kormányoznánk tovább” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Napok óta az összes tévécsatornán, a lapok címoldalain a vezető hírek között számolnak be arról, hogy az országos energiafelügyelet korábbi és mostani vezére, Olosz Gergely Antal Árpád helyébe lépett a képviselőházban Az újságok azt írták, hogy Olosz fizetése havi ötvenezer euró lenne, s magánvagyona mesés. Később finomítottak az állításokon: a magas juttatásokat nem fizetésként kapta kollégáival együtt, hanem prémiumokként és kiszállási napidíjak formájában. Tény, hogy a kormány alá rendelt országos ügynökségeknél óriási pénzeket költöttek el a közpénzekből személyi kiadásokra. Ezt már régen szóvá tehette volna az országos számvevőszék. A miniszterelnök is nagyon későn és tétován nyilatkozott az ügyről. Az RMDSZ vezetőinek felelőssége, hogy megfelelő körültekintés nélkül döntöttek a kinevezésnél, így tápot adtak a magyarellenességnek. Egy kisebbségi szervezetnek, pártnak mindig a korrektség mintájának kellene lennie, szögezte le Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Egy botrány és következményei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./

Három, a kisebbségekre vonatkozó törvénytervezetről szavaz a képviselőház plénuma. Várhatóan mindhárom kezdeményezést elutasítják – ennek csak örülhetnek a Romániában élő nemzeti közösségek. A kisebbségek jogállásáról, a nekik folyósítandó kedvezményekről és a lojalitásukról szóló tervezetek kezdeményezői a Nagy-Románia Párt (PRM) jelenlegi vagy volt törvényhozói. Mindhárom javaslatot májusban elutasította a szenátus, a képviselőház szakbizottságai szintén nem ajánlják elfogadásra ezeket a plénumnak. Az első törvényjavaslat nyilvánvaló célja a korábban előterjesztett kisebbségi törvénytervezet „helyettesítése”. A nyíltan magyarellenes Nagy-Románia Párt javaslata szerint létre kell hozni a kisebbségek tanácsát, de ennek hatásköre minden téren konzultatív. Ugyanakkor a tervezet a kisebbségek társulása kapcsán olyan szabályokat vezetne be, amelyek a törvény elfogadása esetén, három hónap alatt az RMDSZ felszámolásához vezetnének. A második törvénytervezet csaknem kizárólag az RMDSZ ellen irányul. A kezdeményezés címe: A kisebbségekhez tartozó állampolgárok lojalitása Románia és az egységes román nemzetállam iránt. Ez a törvény előírná, hogy a kisebbségi szervezetek képviselői a parlament ünnepi ülésén esküdjenek hűséget az egységes nemzetállamnak. A harmadik, a szerző által „kedvezménytörvénynek” keresztelt javaslat értelmében az etnikai kisebbségek tagjai ezer eurós támogatásra jogosultak az országhatár átlépésekor, az egyetlen feltétel az, hogy ne térjenek vissza. Ez a jogszabály azokra vonatkozna, akik nem ismerik el az 1918. december elsejei „Nagy Egyesülést” és Románia nemzetállam területi egységét. /Szőcs Levente: „Kisebbségi nap” a parlamentben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

Szeptember végén úgy tűnt, hogy a hóstáti gazdák föld nélkül maradnak, mert a parlament megszavazta a tudományos kutatással foglalkozó állomások helyzetére vonatkozó törvényt, amely közel 172 hektárban állapította meg a kertészeti kutatóállomás területét, ahol tudományos munkát folytathatnak. A gazdák kérték, az RMDSZ-politikusok járjanak közbe Traian Basescu államfőnél, hogy küldje vissza a képviselőház által már elfogadott törvényt a parlamentnek újbóli megvitatásra. Ez sikerrel járt: az államfő nem hirdette ki a törvényt, hanem visszaküldte azt a parlament két házának. Az RMDSZ Kolozs megyei politikusai pozitívan értékelték ezt a fejleményt. /Nagy-Hintós Diana: Visszaküldte a parlamentnek az államfő a kutatási törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Az RMDSZ-t jelölte meg első számú szóba jöhető szövetségesként Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke a Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára, amennyiben a választásokat követően a PNL alakíthat kormányt. Emellett nem zárta ki, hogy a két nagy párt, a Szociáldemokrata Párt vagy a Liberális-Demokrata Párt valamelyikével lépjenek koalícióra. /Balogh Levente: PNL: az RMDSZ az első. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./

Pete István lemondásával hatra emelkedett azoknak a honatyáknak a száma, akik más tisztségre cserélték az RMDSZ-es parlamenti mandátumukat. Garda Dezső képviselő kilépett az RMDSZ-ből, frakciótagsága bizonytalan. Lemondott október 20-án szenátori mandátumáról Pete István, mert a Számvevőszék vezető testületébe került. Pete István utódja Szentmiklósi Zoltán agrármérnök lesz, akinek a mandátuma alig másfél hónapig, a választásokig tart. A 2004-es választások után az RMDSZ szenátusi frakciójából elsőként Puskás Bálint került más tisztségbe: 2007. június 18-án az Alkotmánybíróság tagjává választották, helyébe Szabó Ilona lépett. Szabó egyébként az első hölgy volt az RMDSZ férfiak által uralt parlamenti frakcióiban. Másodikként Sógor Csaba váltott bársonyszéket: bukarestit brüsszelire. A csíkszeredai lelkészt ugyanis európai parlamenti képviselővé választották, helyébe 2007. december 11-én Zsombori Vilmos, a Nukleáris Tevékenységet Ellenőrző Hatóság akkori elnöke került. Változott az eltelt négy év alatt a képviselőházi frakció összetétele is. A múlt héten tette le a parlamenti esküt Olosz Gergely, aki az Energiaszabályozási Hatóságot hagyta ott a törvényhozói mandátumért. A politikus Antal Árpád helyét foglalja el, akit a helyhatósági választásokon Sepsiszentgyörgy polgármesterévé választottak. Szintén a helyhatósági választások után távozott a frakcióból Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, akinek helyébe Haszmann Pál lépett. A Brassó Megyei Tanácsba került Kovács Attila képviselő, akinek székét 2008. augusztus 13-ától Nádudvary György foglalta el a frakcióban. Hivatalosan nem távozott a frakcióból, de kilépett az RMDSZ-ből Garda Dezső. A Hargita megyei képviselő független jelölt lesz a választásokon, az MPP támogatásával. /Cs. P. T. : „Kicserélt” frakciók. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

Újratárgyalja a képviselőház szakbizottsága azt a nagy-romániás törvénytervezetet, amely „az 1989. december 21. után a magyar nemzetiségű sovének által elkergetett román családok visszatelepedését segítené elő Hargita, Kovászna és Maros megyébe”, valamint támogatná azokat a fiatal román családokat, amelyek ezekben a megyékben szeretnének letelepedni – döntött november 4-én az alsóház. „A magyargyalázó nyilatkozatok után az RMDSZ, a házelnök és néhány liberális képviselő kivételével valamennyi párt egyetértett a tervezet újratárgyalásával, így nincs kizárva, hogy az újonnan megválasztott parlament elfogadja azt, és akkor még nyilvánvalóbb eszközökkel támogathatja a kormány a románság Hargita és Kovászna megyébe való betelepítését” – nyilatkozta Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. /(O. M.): Románok székelyföldi betelepítését szeretné a PRM. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

A Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs Megyei Szervezete arra kéri a választópolgárokat, hogy a magyar közösség érdekeit hitelesen képviselő jelölteket támogassák. A választópolgárok több éves várakozás után először két magyar politikai szervezet közül választhatnak. Jobb lett volna, ha a két szervezet szövetséget kötött volna egymással, az MPP nyitott volt a megegyezés irányába, a másik fél részéről ez a hajlandóság nem volt meg. A szervezet – az MPP Országos Elnökségének döntése értelmében – nem indít saját jelölteket. Ezért arra kérik a párt programjával egyetértő választópolgárokat, hogy a nemzeti közösség érdekeit hitelesen képviselő jelölteket támogassák. Mátis Jenő RMDSZ-es képviselőjelölt korábban az MPP támogatását kérte a választásokon. Az MPP támogatni fogja őt szavazataival, hiszen ő parlamenti képviselőként Kónya-Hamar Sándorral, Nagy Istvánnal és Szilágyi Zsolttal együtt terjesztette be a parlament alsóházába az első törvénytervezetet a kolozsvári állami magyar egyetem újraindításáról. /MPP: hiteles jelölteket kell támogatni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./