Bogdan Olteanu házelnök visszaküldte a képviselőház jogi bizottságához a feddhetetlenségi ügynökség (ANI) létrehozásáról szóló törvény legfontosabb cikkelyeit. A házelnök azért döntött így, mert a múlt héten a szaktestület gyakorlatilag a lényegétől fosztotta meg a jogszabályt. A jogi bizottság konzervatív (PC), szociáldemokrata (PSD), nagy-romániás (PRM) és RMDSZ-es tagjai ugyanis leszavazták azt, hogy az ANI a köztisztségviselők és közjogi méltóságok vagyonát és esetleges összeférhetetlenségeit ellenőrizze. Az RMDSZ, a PC és a PRM képviselői háborogva fogadták Olteanu döntését, a liberálisok (PNL) és a demokraták (PD) pedig üdvözölték a házelnök eljárását. Monica Macovei igazságügyi miniszter ismét azzal érvelt, hogy az ANI létrehozását az Európai Bizottság is kérte a legutóbbi jelentésében. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök azzal a felhívással fordult a képviselőkhöz, hogy a kormány által előterjesztett változatban fogadják el a törvényt. /Cs. P. T.: „Újabb kört fut” az ANI-törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

Október 31-én elfogadta a képviselőház az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozását előíró törvénytervezetet. A jogszabály a tisztségviselők, hivatalnokok vagyonellenőrzési módját írja elő. A Demokrata Párt (DP) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) állt ki a törvény Monica Macovei igazságügyi miniszter által beterjesztett radikálisabb változata mellett, az RMDSZ, a Konzervatív Párt (KP), valamint a két ellenzéki párt közös összefogásának köszönhetően a jogszabály megszelídült. A Feddhetetlenségi Ügynökség alkalmazottai ezek után nem ellenőrizhetik a képviselők, szenátorok és a hivatalnokok vagyonát, csak vagyonnyilatkozataikat vizsgálhatják meg. Az RMDSZ vezetői szerint a tervezet korábbi formája emberi jogokat sértett. A nem kormányzati szervezetek azzal vádolták meg a bővített hatáskörű ügynökség létrehozását ellenző pártokat, hogy politikusaik rejtegetnivaló vagyonnal rendelkeznek. /B. T.: Egyhangúlag elfogadott Feddhetetlenségi Ügynökség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

A képviselőház jogi bizottsága módosította a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságra (CNSAS) vonatkozó törvényt, olyan értelemben, hogy a testület döntései kerüljenek fel az intézmény internetes honlapjára. A bizottsági döntés azokra a határozatokra vonatkozik, amelyek egyes személyek politikai rendőrséghez való viszonyát, a volt Szekuritátéval való együttműködését, vagy ennek ellenkezőjét szögezik le. A határozatokkal egy időben az azokat indokló okmányok is fel kell kerüljenek a honlapra. A bizottság döntése szerint, a határozatok internetre kerüléséhez nem szükséges az érintett személyek beleegyezése, az igazoló okmányok esetében viszont szükséges. Az internetes elérhetőség: www.cnsas.ro. /Internetre kerül? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője és Kelemen Hunor képviselő, jegyző november 8-án távoztak a képviselőház Állandó Bürójának az üléséről, elégedetlenségüknek adva hangot amiatt, hogy a kisebbségi törvénytervezet bizottsági vitája megfeneklett a képviselők hiányzása miatt. Ezt követően Márton Árpád frakcióülést hívott össze, ahol döntöttek: megvárják a jövő heti ülést, és majd ennek függvényében foglalnak állást az ügyben. Valeriu Zgonea szociáldemokrata képviselő azt nyilatkozta, hogy pártjának képviselői mindaddig nem vesznek részt a bizottsági vitán, amíg Markó Béla RMDSZ-elnök nem tisztázza az autonómiával kapcsolatban tett korábbi kijelentéseit. A Demokrata Párt (DP) alelnöke, Sorin Frunzaverde kijelentette: jóllehet az RMDSZ támogatja a DP felvételét az Európai Néppártba, a demokraták továbbra sem változtatnak a kisebbségi törvénytervezet kapcsán megfogalmazott álláspontjukon. /RMDSZ-bojkott a kisebbségi törvényért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

November 7-én a képviselőház ülésén Kerekes Károly RMDSZ-képviselő politikai nyilatkozatot terjesztett elő a nacionalista és xenofób erők hatásáról a romániai igazságszolgáltatásra, nevezetesen a Maros Megyei Törvényszékre. Rámutatott, hogy a Románia ellen indított perek nagy része – amelyekben az Európai Emberjogi Bíróság az állampolgárok javára döntött – olyan ügy, amelyekben a bírák felkészületlensége miatt születtek nem megfelelő határozatok. Kerekes a Maros Megyei Törvényszéken folyamatban levő, a tanács egyik határozatát megsemmisítő közigazgatási per során meggyőződött, hogy ez a törvényszék nacionalista. A vitatott határozat témája: egy utcát Kossuth Lajosról nevezzenek el Marosvásárhelyen, amely utca egyébként 1893 és 1920, illetve 1940 és 1986 között az ő nevét viselte. Kerekes elmondta, hogy a helyi tanácsi határozat semmissé nyilvánításáért nacionalista civil szervezetek és politikai pártok indítottak pert, közöttük a Nagy-Románia Párt, a Vatra Romaneasca, az Avram Iancu Egyesület. Kerekes Károly szerint „a Simona Pojar bírónő által vezetett ülések hangulatából eleve következtetni lehetett a döntésről”, nem beszélve arról, hogy az ügy megoldása 8 hónapot vett igénybe. Elképesztőnek nevezte, hogy a szeptember 27-i tárgyaláson a bírónő megengedte, hogy „a reklamálók szabadon sértegessék nemcsak a forradalmár Kossuth Lajost, hanem a magyar államot, a magyar népet, a marosvásárhelyi és az amerikai magyarokat, Calin Popescu Tariceanu kormányfőt, és nem utolsósorban engem, a marosvásárhelyi tanács védőügyvédjét”. /Mózes Edith: Kerekes Károly: Nacionalizmus és inkompetencia a Maros Megyei Törvényszéken. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

Nagybányán találkozik november 10-én Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Bogdan Olteanu román képviselőházi elnök Nagybányán. A megbeszélés része annak a Szili Katalin által indított kezdeményezésnek, amelynek értelmében évente egyszer magyar, illetve román helyszínen kerül sor a parlamenti elnökök határ menti találkozóira. A tárgyalás középpontjában az Országgyűlés és a román Képviselőház között 2003. február 27-én Bukarestben aláírt „Stratégiai partnerségről szóló megállapodás végrehajtása”. /Szili ismét Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Bogdan Olteanu, a román képviselőház liberális elnöke szerint a PSD-nek szociáldemokrata pártként ellenzéki szerepben is pragmatikusan kellene viszonyulnia a kisebbségi törvényhez, nem pedig populista módon. Több parlamenti csoport részéről is hiányzik a politikai akarat a kisebbségi törvény elfogadásához – tette hozzá. Olteanu támogatásáról biztosította a kisebbségi törvény szorgalmazóit. Szili Katalin országgyűlési elnökkel tartott találkozóján szintén megerősítettem hogy ő és pártja is a törvény megalkotása mellett foglalt állást. /S. M. L.: Olteanuban megvan a politikai akarat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Az átvilágító bizottság a világhálón közzéteszi végleges döntéseit azok esetében, akik politikai rendőrséggel vádolhatók, döntött november 14-én a képviselőház. A jogszabály azonban azt is előírja, hogy az csak az érintettek beleegyezésével hozható a világhálón nyilvánosságra. /Világhálón is elérhetők a CNSAS döntései. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

Pozitív elmozdulás történt a kisebbségi törvénytervezet ügyében a november 14-i bizottsági ülésen. A képviselők folytatták a hetek óta félbe szakadt munkát, négy bekezdést sikerült elfogadni. A kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet a szenátus elutasította, és azt február óta a képviselőház bizottságaiban vitatják. /P. A. M.: Elmozdulás a kisebbségi törvénytervezet ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

A képviselőház állandó bürója november 20-án felhatalmazta Bogdan Olteanu házelnököt, folytasson tárgyalásokat George Maiorral, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójával, azt megelőzően, hogy a SRI vezetője beszámolna a plénum előtt az általa vezetett intézmény tevékenységéről az ország azon régióiban, ahol esetleges etnikai konfliktusokra lehet számítani. A képviselőház elnökét azért kellett felhatalmazni, hogy előzetesen tárgyaljon a SRI vezetőjével, mert nagyon sok információ, amellyel a szolgálat rendelkezik, jelenleg nem tárgyalható a plénumban. Nem minden képviselő rendelkezik ugyanis az Állami Titkos Információk Nyilvántartásának Országos Hivatala (ORNISS) által kibocsátott igazolvánnyal. A Konzervatív Párt parlamenti frakciója a múlt héten fordult kéréssel az állandó bizottsághoz: George Maior a plénum előtt számoljon be arról, hogy az általa vezetett intézmény miként védi a román állam érdekeit a lehetséges etnikumközi konfliktusoknak kitett régiókban, nevezetesen Hargita, Kovászna és Maros megyében. A konzervatívok felszólították Maiort: ismertesse, hogy a SRI mit tesz az állam biztonságát, a térség stabilitását, a többség és a kisebbség közti békés együttélést zavaró, etnikai alapon történő elszakadást szorgalmazó megnyilvánulások megelőzése és megakadályozása érdekében. /Újabb Har-Kov-jelentést sürgetnek. = Szabadság (Kolozsvár), 2006. nov. 21./

„A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) aktívan és nagy gonddal figyeli, hogy mi történik a romániai magyar politikában” – így kommentálta Kelemen Hunor, a képviselőház háznagya, hogy a Konzervatív Párt kérte: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetője mutasson be „végleges” jelentést arról, hogy miként lép fel a szolgálat „az etnikai alapú szecesszionista akciók megelőzése és elhárítása érdekében”. Az elmúlt hétvégén az egyik legaktívabb székelyföldi román szerveződés tagjai az állam autoritásának visszaállítását követelték. Nicolae Popa konzervatív politikus az ÚMSZ kérdésére azzal magyarázta gesztusát, hogy az utóbbi időben megszaporodtak az RMDSZ vezetői részéről a Székelyföld autonómiáját követelő nyilatkozatok. „A SRI-nek értelmeznie kell az RMDSZ vezetőinek nyilatkozatait” – mondta. Példával is érzékeltette, mire gondolt: „Markó Béla miniszterelnök-helyettes Agyagfalván kijelentette, hogy »sem Bukarest, sem Brüsszel nem oldja meg a mi problémáinkat, nekünk kell megteremtenünk az autonómiát«. A SRI-nek értelmeznie kell, mit akart ezzel mondani Markó Béla” – nyilatkozta a konzervatív képviselő. Popa úgy vélte, a fent idézetthez hasonló nyilatkozatok a nemzetbiztonságot veszélyeztetik, ezért a SRI-nek gondoskodnia kell arról, hogy „egyetlen állampolgár se ássa alá az ország területi integritását”. Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő szerint egyértelmű, hogy a több román politikus által kifogásolt nyilatkozatok kapcsán nem merülhet fel a nemzetbiztonság kérdése. Kelemen Hunor biztos abban, hogy a Román Hírszerző Szolgálat jelenleg is „aktívan és nagy gonddal” figyeli, hogy mi történik a Székelyföldön és a romániai magyar politikában. „Biztosan van olyan szándék is, hogy megfélemlítsenek – tette hozzá az RMDSZ-képviselő -, de bennünket nem fognak megfélemlíteni és nem fognak meghatni sem.” Az 1991-ben megalkotott, jelenleg is érvényben lévő nemzetbiztonsági törvény a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek közé sorolja a „revizionista vagy szeparatista jellegű akciók kezdeményezését, szervezését vagy végrehajtását, amelyek bármilyen formában veszélyeztetik Románia területi egységét és integritását”. Az idézett előírások messzemenően fedezik a SRI-t, ha „érdeklődnek” az autonómiával kapcsolatos nyilatkozatok kapcsán. Nicolae Popa az ÚMSZ többszöri kérdésére sem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy miként sérthetné meg valaki az alkotmányt azzal, hogy javaslatot fogalmaz meg. Popa képviselő követeli az RMDSZ-től, hogy határolódjon el a népszavazási kezdeményezésektől. Az RMDSZ vezetői többször felhívták a figyelmet arra, hogy jelenleg a törvény nem teszi lehetővé referendum kiírását sem az autonómia kapcsán, sem egyéb, helyi érdekű kérdésben. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ennek ellenére ragaszkodik a népszavazások megszervezéséhez. „Az akaratnyilvánítás az első lépés az autonómia felé – magyarázta Ferencz Csaba alelnök. Ferencz Csaba szerint az SZNT továbbra is fenntartja, hogy meg kell szervezni a referendumot, még ha nem is hivatalosan. „Ehhez kell mindenki támogatása, ezért kezdeményeztük a konzultációt az RMDSZ-szel” – mondta. /Szőcs Levente: Autonómia elleni bevetésen a hírszerzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2006. nov. 21./

Visszaküldte a választási törvény kidolgozásáért felelős bizottságnak az európai parlamenti választásokat szabályozó jogszabály tervezetét a képviselőház, mivel az a honatyák szerint javításra szorul. Az RMDSZ részéről Márton Árpád emlékeztetett, az alkotmány lehetővé teszi, hogy a választásokon kisebbségi szervezetek is induljanak. Hozzátette, az RMDSZ szerint a tervezet megfelel az európai követelményeknek, ezért támogatja azt. /Balogh Levente: Vita az EP-szavazásról. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

A képviselőház megszavazta azt a törvénykezdeményezést, amely a kisebbségi nyelven oktató pedagógusok bérezésének méltánytalanságát orvosolja. Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő dolgozta ki azt a javaslatot, amely lehetővé teszi a román kollégáiknál heti 4 órával többet dolgozó magyar pedagógusok pluszóráinak kifizetését. A plénumi vita során teljes körű támogatást élvezett a kezdeményezés, még az ellenzéki pártok képviselői is megszavazták. Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hogy külön-külön, személyesen kellett kollégáit meggyőznie arról, hogy ez nem nemzetiségi kérdés, hanem egyszerűen egy létező munkaügyi probléma. Még várni kell, amíg a kezdeményezésből hatályos jogszabály lesz. A képviselőházi igen után a szenátusnak kell döntenie a törvényjavaslatról. /A képviselők megszavazták. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./

Brüsszelben döntött az Európai Parlament, megszavazták, hogy Leonard Orban lesz a román főbiztos. Bukarestben a képviselőház és szenátus együttes ülésén szavazott, ennek eredménye, hogy Vosganian a kereskedelmi tárca vezetője. /Szavazás Brüsszelben és Bukarestben. Zöld jelzés Orbannak és Vosganiannak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

December 13-án a képviselőház megszavazta az új kultusztörvényt. A jogszabályt a kormány által kidolgozott tervezethez képest csak csekély mértékben módosították. A törvény kötelezővé tette az egyházi oktatási intézmények állami támogatását. A megszavazott jogszabály jogegyenlőséget biztosít a különböző felekezeteknek, és szavatolja az állam egyházakkal szembeni semlegességét. Az egyházi iskolák állami támogatásáról szóló cikkely csupán jogalapot biztosít, a támogatás mikéntjét egy következő törvény fogja leszögezni. Máté András képviselő szerint 60 év után végre „EU-konform” kultusztörvénye van Romániának. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Elfogadta a képviselőház a kultusztörvényt. Állami támogatást kapnak a felekezeti iskolák. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

„A másság újraalkotja az identitást” címen rendezte meg az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala a kilencedik alkalommal megtartott Nemzeti Kisebbségek Napját. Markó Attila államtitkár bemutatta a hivatal éves tevékenységét. A kisebbségi törvényt 2005-ben kezdeményezte a hivatal, azonban a mai napig csupán 18 cikkelyt sikerült egyeztetni a 78-ból, és a tervezet még nem jutott el a képviselőházba megvitatásra. Zeno-Karl Pinter helyettes államtitkár az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala által rendelt közvélemény-kutatásra hivatkozva hangsúlyozta, hogy bár nem nőtt azoknak a száma, akik negatívan viszonyulnak a kisebbségekhez, fokozódott az elutasítás és az ellenszenv. /Soós Róbert: Identitásalkotó nemzeti kisebbségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

A képviselőház december 20-i ülésén jóváhagyták az 1945. március 6-tól bevezetett, a diktatórikus rendszer idején politikai okokból üldözött, meghurcolt személyek kártérítését szabályozó 1990. évi 118. számú törvényerejű rendelet módosítására benyújtott törvénytervezetet, amelynek kezdeményezője Kerekes Károly képviselő. A módosított jogszabály a kényszerlakhelyen fogva tartott személyek túlélő házastársának is biztosít kártérítést, melynek összege havi 100 lej. /RMDSZ-kezdeményezés a kárpótlási rendszer kibővítésére. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./

Január 17-én megkezdte az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozó törvény vitáját a szenátus Jogi és Emberjogi Bizottsága. A szenátusi testület szükségesnek tartja az elöljárók és a honatyák vagyoni ellenőrzését, de szerintük az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozása helyett a már meglévő törvényeket kellene ez irányban javítani. Az ANI-törvénytervezet azután került a felsőházba, hogy a képviselőház elfogadta a jogszabály módosított változatát. A liberálisok és a demokraták szerint a képviselők megfosztották eredeti tartalmától a törvényt, és abban reménykednek, hogy a szenátorok visszatérnek az eredeti, kormány által beterjesztett változathoz. Az RMDSZ, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nagy-Románia Párt (PRM) viszont úgy véli, a képviselőház által elfogadott változat a megfelelő. /S. J. : Először tárgyalták az ANI-törvényt a szenátusban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

A romániai magyarság autonómiatörekvései elleni kirohanásokkal, 19. századi román politikusok díszbeszédeinek felelevenítésével emlékeztek január 24-én országszerte Havasalföld és Moldva 1859-es egyesülésére. Az ünnepségek központi helyszíne Iasi volt. Gheorghe Nichita, Iasi város szociáldemokrata polgármestere az erdélyi magyarság autonómiatörekvései ellen intézett heves támadást. Saját bevallása szerint beszéde után Bogdan Olteanu a képviselőház liberális elnöke gratulált neki. Nichita a december elsejei ünnepségen is támadta a Székely Nemzeti Tanácsot, szélsőségességgel vádolva a szervezetet. /Farcádi Botond: Ünnepi beszéd az autonómia ellen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke bejelentette, hogy a PSD nemzetbiztonsági törvénytervezetet nyújt be, amelyben a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) megszüntetését kezdeményezi. Helyébe létre kellene hozni a Nemzetbiztonsági Tanácsot, amely abban különbözne elődjétől, hogy ennek tagja volna az ellenzék képviselője is. Geoanaék szerint a képviselőház, illetve a szenátus titkosszolgálatokat felügyelő bizottságait egyesíteni kellene, ennek elnöke pedig szintén legyen tagja a tanácsnak. A javaslat azért meglepő, mert a CSAT-ot még a PSD hozta létre. – Boc demokrata pártelnök butaságnak nevezte a szociáldemokraták javaslatát. – Amennyiben Geoana javaslata arra vonatkozna, hogy a CSAT-ből egy modern nemzetbiztonsági tanácsot kellene létrehozni, ezzel akár egyet is lehet érteni. De úgy, ahogy azt Geoana elképzeli, megvalósíthatatlan – vélekedett Toró T. Tibor, a képviselőház védelmi bizottságának tagja. Az RMDSZ szerint a tanácsot át kell alakítani egy olyan politikai testületté, amelyben azok az illetékes politikai törvényhozók ülnek, akiknek a tevékenysége kapcsolatos a nemzetbiztonsággal, de nem kapnának helyet a különböző hírszerző szolgálatok képviselői. /Toró: Megvalósítható a CSAT átalakítása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

Nem sikerült önálló parlamenti frakciót létrehozni a Liberális-Demokrata Pártnak (PLD). A Nemzeti Liberális Pártból (PNL) kiváló, majd párttá alakuló csoportosulás február 5-én, a parlament tavaszi ülésszakának első napján önálló képviselőházi és szenátusi frakció létrehozására jelentette be igényét, amit azonban mindkét házban visszautasítottak. A szabályzat értelmében parlamenti frakciót legkevesebb 10 olyan képviselő vagy szenátor hozhat létre, akik ugyanazon párt listáján nyertek mandátumot. A képviselőházban 19, a szenátusban 8 tagja van a PLD-nek. Bogdan Olteanu képviselőházi elnök magyarázata meglehetősen zavaros: elmondása szerint azért nem adtak helyt a PLD kérésének, mivel már létezik egy függetlenekből álló parlamenti frakció. /Nem lesz önálló PLD-frakció. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Február 8-án a szenátus és a képviselőház vezetősége Rücz Erzsébetet ombudsman-helyettessé nevezte ki. Rücz Erzsébet 1985-ben szerzett jogi képesítést, majd 2005–2006-ban a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen Gazdasági és Közigazgatási fakultásán szerzett mesteri diplomát. Az ombudsman-helyettesi mandátum öt évre szól. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

A várakozásokkal ellentétben nem fulladt botrányba a képviselőház és a szenátus együttes ülése, amelyen Traian Basescu államfő szólalt fel. Az ellenzéki erők végül úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt az ülésen, így az államfő zavartalanul mondhatta végig beszédét. Bejelentette: népszavazást kezdeményez az egyéni választókerületes szavazás bevezetéséről. Az államfői beszédből hiányzott a bocsánatkérés, a felszólalás üzenete pedig újabb éles támadást jelent az érdekcsoportokat elvtelenül kiszolgáló és a reformoknak ellenszegülő politikusok ellen. Egyes megfigyelők szerint az államfői felszólalás rejtett célja az volt, hogy tovább rontsa a parlament amúgy is megtépázott tekintélyét. /Egyéni választókerületes szavazást akar Basescu. Az államfő ismét éles támadást intézett a korrupt politikusok ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

A képviselőház február 20-án elfogadta az audiovizuális törvény módosítását, amelynek értelmében az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) hivatott felügyelni a választási kampány idején sugárzott kampányjellegű rádiós és televíziós műsorokat. A politikai vitákban a rádió- és televízió-csatornáknak egyenlő feltételeket kell biztosítaniuk minden jelöltnek a szabad véleménynyilvánításhoz. /Barta Zoltán: CNA: bővülő hatáskör. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

Nem köteles meneszteni a kormányfő azon miniszterét, aki ellen bizalmatlansági indítványt fogad el a törvényhozás – döntött az alkotmánybíróság. Eszerint Calin Popescu Tariceanunak nem kell megválnia Monica Macoveitől, noha a szenátusi bizalmatlansági indítvány elfogadása után az ellenzék az igazságügy-miniszter azonnali távozását követelte. Az Alkotmánybíróság döntött arról is: a referendumtörvénynek a képviselőházban elfogadott módosításai alkotmányellenesek. /Alkotmánybíróság: Marad Macovei, bukik a referendumtörvény. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

A kormánykoalíció egyik problémája az, hogy még nem fogadták el a kisebbségi törvényt, és ebben „fontos szerepe” van Traian Basescu államfőnek – jelentette ki Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke. Basescu nyíltan kijelentette, hogy nem ért egyet a törvénytervezettel. Korábban a demokrata miniszterek is felvállalták a kisebbségi törvény tervezetet. Most viszont már a PD sem támogatja a projektet. /Basescun múlik. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./

Március 20-án a képviselőház jogi bizottsága módosította a büntető perrendtartási törvényt. Eszerint a jövőben csak a bíró által kiállított paranccsal lehet telefon-lehallgatásokat végezni. Ion Stan, a titkosszolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság titkára szerint Saftoiu, a Külügyi Hírszerző Szolgálat /SIE/ elnöke nem a bizottság előtt tett kijelentései miatt vált meg tisztségétől. A SIE-nek ugyanis joga van a lehallgatáshoz, és 2001–2004 között több törvényes rendelkezés is lehetővé tette az ehhez szükséges különleges berendezések beszerzését. Saftoiunak azért kellett mennie, mert hírszerzési titkokat fecsegett ki. A Román Hírszerző Szolgálat volt igazgatója, Radu Timofte szerint a lehallgatáshoz szükséges berendezésekkel az Országos Korrupcióelleni Igazgatóság és több titkosszolgálat, a Védelmi Minisztérium hírszerző főigazgatósága, a Különleges Távközlési Szolgálat /STS/, a Belügyminisztérium belső védelmi és hírszerző főigazgatósága is rendelkezik. /Bogdán Tibor: Törvénytelen telefonlehallgatások. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

Monica Macovei igazságügyi miniszter jövőben nem tud lépést tartani egy valódi igazságügyi reformmal, érvelt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki új igazságügyi miniszterre van szükség. Macovei korábban többször azzal vádolta az RMDSZ-elnököt és magát az RMDSZ-t, hogy folyamatosan ellenszegül a rendszer megreformálását célzó projekteknek. A tárcavezető leginkább azt sérelmezte, hogy a Képviselőházban az RMDSZ az ellenzékkel együtt „megfosztotta tartalmától az ANI-törvényt”. /G. G. : Markó Béla: új igazságügyi miniszter kell. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

Alkotmányt sértett Traian Basescu – ez volt a következtetése az államfő cselekedetei kivizsgálására létesült parlamenti bizottságnak. Időközben az Alkotmánybíróság arról is döntött, nem törvényellenes a kivizsgáló bizottság. A képviselőház – az Alkotmánybíróság véleményének ismeretében – elfogadta március 21-én a referendum-törvény módosítását. Eszerint függetlenül attól, hogy az államfőt az első körben, vagy a másodikban választották, felfüggeszthető tisztségéből a népszavazáson megjelentek fele plusz egy szavazatával. Basescu közben levelet küldött a pártoknak, amelyben kifejtette: Tariceanu miniszterelnöknek bizalmi szavazást kellene kérnie a parlamenttől, hogy kiderüljön: van-e a kormánynak támogatottsága. A kormányfő közben közölte: mivel Basescu nem hajlandó kinevezni a diplomácia új vezetőjét, a külügyminiszteri teendőket ideiglenesen magára vállalja. /Döntött a Voiculescu-bizottság: alkotmányt sértett az államfő. Az Alkotmánybíróság elutasította a PD óvását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Március 26-án a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) képviselőit fogadta Markó Béla RMDSZ-elnök. A találkozón jelen volt Kelemen Atilla képviselő, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának elnöke, Klárik László, a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség igazgatója, valamint Tőke István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára is. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke a szaktanácsadás, szakképzés, uniós tájékoztatás, illetve a technikai segítségnyújtás terén kérte az RMDSZ támogatását. Az egyesület negyven pontban foglalta össze a teendőket. Ezekre reflektálva Kelemen Atilla prioritási sorrend felállítását szorgalmazta. A résztvevők munkacsoport létrehozásában állapodtak meg, amely a jövő héten jönne létre Kelemen Atilla vezetésével. A testület stratégiát dolgozna ki a romániai magyar gazdák problémáinak megoldására. /Vidékfejlesztési munkacsoport alakul. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./