Március 2-án megszavazta a szenátus az Országos Korrupcióellenes Hivatal (DNA) működését szabályozó sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabályt a képviselőház már korábban jóváhagyta. A rendeletet gyakorlatilag valamennyi parlamenti párt támogatásával fogadták el, amint arról előzőleg megállapodtak. Traian Basescu elnök a parlamenti pártokkal folytatott egyeztetések alkalmával ígéretet tett arra, hogy a jogszabályt kihirdetés előtt – normakontroll végett – elküldi az Alkotmánybírósághoz. /Basescu előtt a DNA-rendelet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Március 7-én a képviselőház elutasította a Monica Macovei igazságügyi miniszter által javasolt, Adrian Nastase elleni házkutatási kérelmet. A szavazás eredménye a Transparency International rosszallását is kiváltotta. A Demokrata Párt (PD) frakcióvezetője, Cristian Radulescu szerint az „RMDSZ meg akarta mutatni, hogy számottevő entitást képez a döntésekben”. „Nem hiszem, hogy Cristian Radulescu egyetlen RMDSZ-es képviselőt is látott volna az igazságügyi miniszter kérelme ellen szavazni” – reagált Kelemen Hunor a PD-s frakcióvezető vádjaira. /Gujdár Gabriell, Mihályi László: Leszavazott házkutatás, vádaskodó pártok. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetője és Virgil Ardelean, a Belügyi Elhárítás főnöke március 8-án nem jelent meg a képviselőház védelmi, közrend és nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, amelyen a március 15-i székelyudvarhelyi székely nagygyűlésről és a Nagy-Románia Párt (PRM) ellenakciójáról tárgyaltak. „Szerintem a két tisztségviselő utasítást kapott arra, hogy ne jelenjen meg” – értékelte Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, a szakbizottság tagja. Ha ugyanis hivatalos meghallgatásra kerül sor, többek között az RMDSZ-képviselő jelenlétében, akkor semmiféle negatív jelzéssel nem hozakodhatnak elő a székelyudvarhelyi találkozót tekintve.” A SRI-igazgató hivatalos levelében azt közölte, hogy megbízatásából adódóan külföldön tartózkodik, ezért nem lehet jelen a bizottság ülésén. Nem hivatalos hírek szerint azonban Radu Timofte azért nem jött el, mert nem tartotta kötelességének a bizottság előtt megjelenni. Virgil Ardelean szintén levelet küldött maga helyett. Csapó József SZNT-elnök nyílt levélben kérte fel az egyházi főméltóságokat, szolgálatuk eszközeivel segítsék a nagygyűlést. Gheorghe Funar PRM-s szenátor az ÚMSZ-nek azt nyilatkozta, a párt udvarhelyi ellenmozgalmára továbbra is legalább százezer románt várnak. „Nincs szükségünk engedélyre, mert ez nem tüntetés. A románoknak az alkotmány értelmében joguk van a szabad mozgáshoz és gyülekezéshez” – érvelt Funar. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke március 8-án kiállt a székely nagygyűlés mellett. Szép Gyula, az RMDSZ művelődésügyi alelnöke arról tájékoztatott, hogy az RMDSZ országszerte megünnepli március 15-ét, Székelyudvarhelyen azonban nem szervez a SZNT megmozdulásával párhuzamos rendezvényt. Marosvásárhelyen a megyei rendőrség nemzetbiztonságot veszélyeztető okokra hivatkozva összeszedte a sajtóbódékból az Európai Idő sepsiszentgyörgyi hetilap február 26-i számának összes példányát. A rendőrök jegyzőkönyvet is készítettek, arra hivatkozva, hogy a lap a Székelyföld autonómiájára vonatkozó kiáltványt tett közzé, melyet a március 15-i székelyudvarhelyi székely népgyűlés fogad el. „Nem egy tényleges elkobzásról van szó, csak egy megelőző begyűjtésről, a Büntető Törvénykönyv 166. paragrafusának értelmében” – nyilatkozta Vasile Cabulea Maros megyei rendőrfőkapitány. Az ügyben az Európai Idő szerkesztősége nemzetközi jogvédő szervezetekhez fordul, mivel Mit kíván a Székely Nemzet? – A székelyek 12 pontja című cikkről egyértelművé tették: ez csak egy „lehetséges kiáltvány”, és nem az SZNT-től származik. /Béres Katakin, Gujdár Gabriella: Hallgat a Szolgálat, elhallgattatták az Európai Időt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Március 15-én a korrupcióval vádolt Adrian Nastase bejelentette lemondását a képviselőházi elnöki tisztségéről. A volt kormányfő egyúttal leköszönt a Szociáldemokrata Párt (SZDP) ügyvezető elnöki tisztségéről is, párttagságát azonban megtartja. Nastase azután mondott le, hogy az SZDP területi vezetői bukaresti ülésükön távozása mellett foglaltak állást. Ez utóbbiak ugyanis úgy vélték, hogy Nastase egymillió dolláros, egyik nagynénjétől kapott öröksége körüli ellentmondások, valamint az ellene korrupciógyanúk miatt indított ügyészségi vizsgálat rontotta a párt tekintélyét. /Lemond ügyvezető és házelnöki tisztségéről Adrian Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Túlhaladtunk azokon a pillanatokon, amikor Románia gyanakvással tekintett Magyarországra – nyilatkozta a Gozsdu Alapítvány jelentőségéről Razvan Ungureanu külügyminiszter azután, hogy a képviselőház jogi bizottsága jóváhagyta a Gozsdu Alapítvány létrehozási egyezményét. /Béres Katalin: Jogi bizottsági igen a Gozsdu Alapítványra. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Március 20-án a kormánykoalíciónak sikerült a liberális Bogdan Olteanut a képviselőház elnöki tisztségébe juttatnia. /B. T.: Bogdan Olteanu lett a képviselőház új elnöke. A koalíció többsége által támogatott jelölt nyert. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

A Konzervatív Párt (PC) baklövést követett el azzal, hogy saját jelöltet állított a képviselőház elnöki tisztségére – értékelte sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök, aki szerint politikai szempontból nagy szükség lett volna a kormánykoalíción belüli egységes álláspontra. A PC vezetősége azzal fenyegetőzik, hogy kérvényezni fogja a kormánykoalíciós partnerektől Markó Béla miniszterelnök-helyettesi tisztségből való lemondatását, ha továbbra is a március 15-én tartott beszédéhez hasonló nyilatkozatokat tesz. Nicolae Popa PC-s képviselő úgy értékelte, hogy “Markó Béla nyilatkozatai nagyon veszélyesek és rasszista gyűlölködésre, illetve etnikai szeparatizmusra uszítanak”. Popa szerint Markó március 15-i kijelentése, amely szerint a Kovászna, Hargita és Maros megyei román köztisztviselők tanuljanak meg magyarul, sértik az alkotmányt. /G. G.: Markó Béla: bakot lőttek a konzervatívok. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

A képviselőház szakbizottságainak ülésén nem haladt előre a kisebbségi törvény vitája. A bizottságban egyezségre jutottak abban, hogy kire is vonatkozik a kisebbségi törvény, meghatározták a nemzeti kisebbség fogalmát. Ez a következőképpen hangzik: „nemzeti kisebbségnek minősül azon román állampolgárok csoportosulása, amely Románia területén él a modern román állam megalapítása óta; kisebb létszámú, mint a többség; saját etnikai identitása van, amelyet kultúrájával, nyelvével vagy vallásával juttat kifejezésre; ezt meg akarja őrizni, kifejezésre akarja juttatni és fejleszteni akarja”. /Veres István: Most már tudjuk, kik vagyunk. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 23./

Traian Basescu államfő vett azon ünnepségen Kolozsváron, amelyen Bartolomeu Anania érseket beiktatták a metropolita tisztségbe, az új, nyolc megyét magába foglaló Kolozs és Fehér megyei körösvidéki, bihari és máramarosi egyháztartomány élére. Szükséges, hogy a görögkeletiségnek újabb támpontjai legyenek Erdélyben – nyilatkozta az elnök. Székfoglaló beszédében az új metropolita Erdély ortodox gyökereit méltatta, amelyeket a nyolcadik századig vezetett vissza, ugyanakkor, tekintettel arra, hogy Kolozsvár multikulturális környezet, ökumenikus törekvésekre tett felszólítást. A ceremónián részt vett a képviselőház friss elnöke, Bogdan Olteanu, több szenátor és képviselő, a megyei és a helyi hatóságok, valamint a többi keresztény egyház képviselői. Elkészült a májusra esedékes országjelentés előzetes változata, és annak kitételei igencsak kedvezőek Romániára nézve – újságolta sajtóértekezletén az államfő. Az elnök kijelentette: nem teszi magáévá azokat az érveket, amelyek szerint Erdélyben hasonló helyzet alakulhat ki, mint Koszovóban. Hozzátette: a román kül- és belpolitika egyik hagyományos célkitűzése továbbra is ugyanaz: az egységes nemzetállam összetartása. Az Adevarul című bukaresti napilap közölte Bartolomeu Anania, az új metropolita életrajzát. Ebből kiderült, hogy tagja volt a legionárius mozgalomnak, ezért a kommunisták bebörtönözték. Szabadulásának áraként az új hatalmat kiszolgálta, így kerülhetett az Egyesült Államokba. A román titkosszolgálat volt főnöke, Ion Mihai Pacepa könyvében azt írta róla: Ceausescu megbecsülte besúgói tevékenységéért, aminek célja a bukaresti vezetésű ortodox egyháznak behódolni nem akaró amerikai román közösség bomlasztása volt. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Basescu: az új egyháztartomány a nemzetállamot erősíti. Az államfő szerint az erdélyi helyzet nem olyan, mint Koszovóban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

A Nemzeti Liberális Párt megszavazza a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet, és elvárja, hogy a koalíció többi pártja is tartsa magát ígéretéhez ebben a kérdésben, jelentette ki Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke. /Betartják szavukat a liberálisok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

A képviselőházi frakcióvezetők március 27-én jelezték, gyorsítani kívánják a kisebbségi törvény vitájával kapcsolatos procedúrákat, közölte Bogdan Olteanu házelnök. A testület két hónap alatt csak a törvénytervezet címét és egyetlen cikkelyét fogadta el. Gheorghe Baciu, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei elnöke arra kérte Traian Basescu államfőt, ne hirdesse ki a kisebbségi törvényt, amennyiben az tartalmazza a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet. /Felgyorsul a kisebbségi törvény vitája? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Az alsóház emberi jogi és vallásügyi bizottságában elkezdődött az új kultusztörvény vitája, mondta el Varga Attila, a bizottság alelnöke. Több próbálkozás történt az 1948-as törvény módosítására, de a különböző változatok nem nyerték el az egyházak tetszését. Két évi előkészület után új tervezet született, amely a szenátuson már átment. Az új kultusztörvény tervezetét a magyar történelmi egyházak képviselői is ellátták kézjegyükkel. Nem tekintik tökéletesnek, de az elavult jogszabályt a mai időknek megfelelő előírásokkal kell felváltani. A törvény kimondja: az egyházak közhasznú jogi személyek. Régebben a felekezeti oktatást a magánszférába utalták. A tervezet szerint a román állam támogathatja az egyházi iskolákat, tehát feltételes módban fogalmaz. Varga Attila hangsúlyozta, szeretnék, ha a tervezet kimondaná, hogy az állam támogatja a felekezeti oktatást. A tervezetben föllelhető egyfajta csúsztatás, amikor úgy fogalmaz: a román állam elismeri az ortodox egyház és a többi egyház szerepét. Korrektebb lett volna úgy fogalmazni, hogy a román állam elismeri valamennyi egyház szerepét a társadalmi életben. /Béres Katalin: Nehéz szülés: hatvan év után új kultusztörvény készül. Beszélgetés Varga Attilával, az emberi jogi és vallásügyi bizottság alelnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Máté András Levente képviselő, a jogi bizottságának RMDSZ-es tagja elmondta, hogy a kisebbségi törvény vitájában a tizenkettedik szakasznál tartanak. A kisebbség meghatározásánál az RMDSZ tervezetét elfogadták: a kisebbség olyan közösség, amely kötődik az ország területéhez, történelméhez és kultúrájához. Az elfogadott rész államalkotó tényezőként ismeri el a kisebbségeket. Az eddigi vitákban a Demokrata Párt akadékoskodott a legtöbbet. /Szőcs Levente: Három hét az ötödik fejezetig. Interjú Máté András Levente képviselővel a kisebbségi törvény bizottsági vitájáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

A képviselőház március 30-án elutasította a Gozsdu Alapítvány létrehozásáról szóló magyar–román egyezmény ratifikálásáról szóló jogszabályt. Markó Béla kormányfő-helyettes kijelentette: reméli, a szenátusban az egyezményt sikerül majd ratifikálni, hogy elutasítása az ország számára ne járjon negatív következményekkel. /Elutasította a képviselőház a Gozsdu-egyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

A szaktestület elfogadta a kisebbségi törvénytervezetnek azt a részét, amely tiltja a közigazgatási határok módosítását a hagyományosan az adott területen élő nemzeti kisebbségek etnikai részarányának hátrányára. “Ezt azt jelenti, hogy a magyarok megmaradhatnak kompakt közösségnek, ahol élnek. Tehát megszűnik az az eddigi állampolitika, hogy a megyehatárok ide-oda tologatásával változtattak az adott közigazgatási egység etnikai arányain” – magyarázta Máté-András Levente, a képviselőház jogi bizottságának RMDSZ-es tagja. Antal Árpád András képviselő április 4-i parlamenti felszólalásban reagált Mihail Hardau oktatási miniszter nyilatkozatára, amelyben elutasította a magyar tannyelvű állami egyetem létrehozását. “Valóban nem tudja, hogy a magyarok is adófizetők, és ha négyszáz ezer lakosra jut egy egyetem, akkor nekünk legalább három egyetemhez lenne jogunk?” – tette fel a kérdést a képviselő. /Cseke Péter Tamás: Kisebbségi törvény: még egy lépés. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

1945-ben az ellenséges vagyon elnevezést kiterjesztették a háború alatt és után Magyarországra vagy más államokba elmenekült, tehát Románia határain kívülre került magyar és német nemzetiségű román állampolgárok tulajdonára is. Létrehozták az ellenséges vagyont kezelő pénztárt, a CASBI-t. Az ingóságokról és ingatlanokról készítettek egy leltárt, s ebben a magánépületek mellett bankokat, üzemeket, gyárakat, szövetkezeteket, magyar érdekeltségeket szerepeltettek. A párizsi békeszerződés hatályon kívül helyezte ezt a törvényt és előírta a vagyonok visszaszolgáltatását tulajdonosaiknak. Ez csak részlegesen történt meg, a CASBI felszámolása után nagyon sok vagyon maradt továbbra is az állam vagy más szervezetek kezelésében. Ez bújtatott államosítás volt. Puskás Zoltán szenátor tervezetet nyújtott be arról, hogy minden CASBI kezelte vagyont szolgáltassanak vissza a jog szerinti tulajdonosnak, vagy ha ez ma már nem lehetséges, akkor fizessenek érte kártérítést. Hallgatólagos elfogadással a szenátuson sikerült átvinni a törvénytervezetet. Azután átkerült a képviselőházba, de itt Puskás Zoltán szenátor leállíttatta, elhalasztatta a tárgyalását. Marosvásárhelyen ugyanis az erdészek elkezdtek a CASBI-vagyonok visszaadása ellen tiltakozni. Többen a Nagy-Románia Párthoz és más román pártokhoz fordultak, a törvényhozásban olyan hangulat keletkezett, amely a törvénytervezet elutasítását hozta volna. Ezért kérte a szenátor a megtárgyalás elhalasztását. A kormány sem helyesli a CASBI-vagyonok visszaadását. Puskás szerint azért, mert azt hiszik, hogy háborús bűnösök vagyonáról lenne szó. Ez nem igaz. Mindennek semmi köze a Gozsdu-vagyonhoz. A Gozsdu alapítványt két állam közötti megállapodás szabályozza, a CASBI-vagyon pedig a Románia határain kívülre menekültek magántulajdona, amelyet az állam csak kezelésre vett át. /Puskás Zoltán Bálint háromszéki szenátor szerint: A CASBI-vagyon visszajár! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 11./

Az idei év az utolsó esztendő, amikor még a fiatalokat kötelezik katonai – sorkatonasági, csendőrségi – szolgálattételre. Toró T. Tibor képviselő, az alsóház nemzetvédelmi bizottságának tagja leszögezte, tényleg 2006 az utolsó év, amikor van kötelező katonai szolgálat. Jövőre nem lesz katonai szolgálat, de a 18. évüket betöltő fiatalokat orvosi vizsgálatnak vetik alá és továbbra is nyilvántartásba veszik. Megmaradnak a regionális katonai központok, ahol a fiataloknak a behívó kikézbesítése után kötelező nyilvántartásba vételre kell jelentkezniük. Ha ennek nem tesznek eleget, akkor büntetés róható ki rájuk. Rendkívüli állapot idején megszűnik a katonai szolgálat alóli mentesség. /Búcsú a bakaruhától. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 11./

A képviselőház április 11-én elfogadta a Constantin Ticu Dumitrescu kezdeményezte törvénytervezet módosítását, amelynek célja a szekusdossziékhoz való hozzáférhetőség biztosítása és a Szekuritáté, mint politikai rendőrség leleplezése. Ezután a szenátusnak is meg kell tárgyalnia a Ticu-törvény módosítását. /Képviselőházi igen a Ticu-törvényre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

A Pro Democratia Egyesület vitaestet rendezett Bukarestben. A rendezvényen Claudiu Secasiu, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elnöke kijelentette: Ha új információk jelennek meg, bármikor módosítani lehet azokat a bizonyítványokat, amelyek azt igazolják, hogy valaki nem működött együtt a Szekuritátéval. Szerinte 1989. december 22-én a Szekuritáté sok olyan személy dossziéját megsemmisítette, aki később megjelent a hazai közélet első vonalában. Hozzátette: az általa vezetett intézmény továbbra is a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI) függ; ez utóbbi dönt arról, mely dokumentumok hozhatók nyilvánosságra. Secasiu azt is sérelmezte, hogy a SRI soha nem közölte a birtokában levő dossziék pontos számát. A vitaesten Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke jelezte, komolyan kételkedik abban, hogy Romániában manapság ne működne a politikai rendőrség. /Gujdár Gabriella: Claudiu Secasiu: csak a besúgói múlt biztos. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Sergiu Andon, a képviselőház jogügyi bizottságának elnöke közölte, hogy a nemzeti kisebbségekről szóló törvénytervezet vitája május 9-én folytatódik. A kisebbségi törvény vitája február elején vette kezdetét. A legtöbb ülésen a vitafolyamatot lassította az ellenzék által benyújtott nagyszámú módosító javaslat. /Május 9-re napolták a kisebbségi törvény vitáját. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök „semmi szín alatt” nem osztja Monica Macovei igazságügyi miniszter nézetét, miszerint az RMDSZ fékezi a korrupcióellenes küzdelmet. A kormányfő erről azt követően beszélt, hogy a képviselőház úgy döntött: Macovei kérése ellenére jövő héten megkezdi a büntetőjogi perrendtartás vitáját. Akárcsak korábban Markó Béla kormányfőhelyettes, Tariceanu is elmarasztalta Monica Macoveit amiatt, hogy konzultációk nélkül, a koalíciós pártok honatyáinak megkerülésével igyekszik elfogadtatni az általa vezetett tárca törvénytervezeteit. Monica Macovei nem kívánta kommentálni sem a miniszterelnök, sem a helyettesének felvetéseit. Szóvivője révén közölte: fenntartja vádjait, és nem kíván bocsánatot kérni Markó Bélától. /Cseke Péter Tamás: Össztűzbe került Macovei. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

A Konzervatív Párt a kisebbségi törvénytervezet ellen szavaz a képviselőházban, mi több, a tervezetet vitató szakbizottságokból is visszavonja politikusait. A Markó Béla RMDSZ-elnök által hidegzuhanynak nevezett bejelentés egyre kilátástalanabbá teszi a kormánykoalíció sorsát. A konzervatívok azzal vádolták az RMDSZ-t, hogy noha arról biztosították őket, hogy támogatják kezdeményezésüket a kisebbségben élő románok önkormányzati képviseletére vonatkozóan, az RMDSZ-esek a tervezet ellen szavaztak. Dan Voiculescu pártja azt szeretné, ha a székelyföldi helyi és megyei tanácsokba hivatalból állíthatnának önkormányzati képviselőt azon román közösségek, amelyeknek nem sikerült tanácsost bejuttatniuk a döntéshozó testületekbe. „A konzervatívok folyamatosan népszerűségi nehézségekkel küzdenek, és a nacionalista retorikával szeretnék javítani megítélésüket a közvélemény-kutatásokban” – hangoztatta az RMDSZ-elnök. /Nem támogatják a kisebbségi törvényt a konzervatívok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

Kolozsváron nyugdíjas-tüntetésen tiltakoztak a nyugdíjasok egyre alacsonyabb életszínvonaluk miatt. A napokban az ország több városában volt hasonló tüntetés. Kerekes Károly képviselő, a képviselőház munkaügyi és szociális védelmi bizottságának titkára szerint megalapozott a nyugdíjasok felháborodása, hiszen a jelenlegi kisnyugdíjak az átlagbér alig egyharmadát érik el, míg a rendszerváltás előtt az átlagbér 60-70 százalékát is elérte a nyugdíjszint. Kerekes úgy véli, az év második felében lesz újabb költségvetés-kiigazítás, amikor várhatóan a nyugdíjakat is emelik. /Benedek István, Debreczeni Hajnal: Csődöt mondott a nyugdíjreform? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

A koalíciós partnerek megdöbbenésére a demokraták lemondtak a Nép Ügyvédje tisztségről a Szociáldemokrata Párt /SZDP/ javára. Az egyezséget a két párt képviselőházi frakcióvezetője, Cristian Radulescu és Viorel Hrebenciuc írta alá. A képviselőház Állandó Bürójának RMDSZ-es képviselője, Kelemen Hunor úgy nyilatkozott: sem a szövetség, sem a többi koalíciós párt nem fogadják el a DP és az SZDP által aláírt egyezményt. Május 5-én a két ellenzéki párt, az SZDP és az Nagy-Románia Párt NRP együttműködési szerződést írt alá. /Geoana kiegyezett a DP-vel, és megnyerte az NRP támogatását is. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Király András aradi RMDSZ-es parlamenti képviselő fontos törvénytervezetét szavazta meg nemrég a képviselőház. A képviselő által kidolgozott javaslat szerint az eddigi, megszabott számú ingyenes utazások helyett a kötelező oktatásban résztvevő diákok teljesen bérmentve utazhatnak, valahányszor igényük van rá, bármely tömegközlekedési eszközön. A törvény másik pontja az ingázó diákok utaztatását biztosító pénzekről szól. Eddig a helyi polgármesteri hivatalokra nehezedett ez a feladat, Király András meggyőzte a kormányt, hogy ezentúl vállalja át ezeket a költségeket. Mi több, az ingázó tanárok utazási költségeit sem kell majd a helyi önkormányzatoknak állniuk. /Sinka Pál: Ingyen utazhatnak a diákok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

Visszautasította a képviselőház azt a tervezetet, amely kötelezte volna az RMDSZ-t, hogy politikai pártként jegyeztesse be magát. A kezdeményezők, a Nagy-Románia Párt képviselői azt szerették volna elérni, hogy az alsóház iktassa ki a politikai pártok tevékenységét szabályozó törvény azon cikkelyét, amely előírja, hogy a nemzeti kisebbségek szervezeteinek a választási részvételért enyhébb feltételeket kell teljesíteniük, mint a politikai pártoknak. A tervezetet előzőleg a szenátus is elutasította. /Nem kell párttá alakulnia az RMDSZ-nek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

A Kárpát-medencei képviselők fórumának folytatásáról és kibővítéséről tárgyalt Szili Katalin, az Országgyűlés újraválasztott elnöke május 17-én a Parlamentben Frunda György szenátorral, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökével. Szili elmondta: a Kárpát-medencei képviselők fórumának újabb találkozója szeptember második hetében lesz. Hozzátette, a fórum keretében új elemek is megjelennek, mint például a gazdasági együttműködés, és bevonják a civil társadalmat is ebbe az együttműködésbe. Szili Katalin arra készül, hogy szeptember–október folyamán a román szenátus és képviselőház elnökeivel Erdélyben találkozzon valamelyik magyar településen. A találkozón részt vesznek a régió polgármesterei, képviselői is – tette hozzá. /Szili Katalin a román parlament elnökeivel találkozna. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

A képviselőház jogi, emberjogi, kisebbségügyi és vallási szakbizottságai együttes ülésén folytatták A vallásszabadság és a felekezetek jogállásáról szóló törvénytervezet vitáját. Varga Attila, az emberjogi, kisebbségügyi és vallási szakbizottság alelnöke elmondta: tizenhat évi próbálkozás után most reális lehetőség kínálkozik arra, hogy a kultusztörvény elkészüljön. A tervezet kimondja, hogy az állam világnézetileg semleges, tehát nem létezik államvallás. A tervezet szerint az állam támogathatja az egyházi iskolákat. Az RMDSZ és a magyar történelmi egyházak azonban azt kérik: ezt ne feltételes formában mondja ki a jogszabály, hanem kötelezettségként határozza meg. /P. A. M.: Parlamenti vita a kultusztörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

Május 22-én kihallgatták az 1990. június 13–15. között zajló bányászjárás ügyében Adrian Nastase volt kormányfőt, az SZDP exelnökét és Ion Diaconescut, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) egykori vezetőjét. A képviselőház volt elnökeit tanúként idézték be. Adrian Nastase a sajtónak leszögezte: jelentéktelen szerepet játszott az 1990 júniusi bányászjárásban, mivel akkoriban még nem volt a kormány tagja, a Nemzeti Megmentési Front külügyi főtitkáraként és a front szóvivőjeként tevékenykedett. Az 1990-es bányászjárás perében mintegy húsz személy érintett, köztük Ion Iliescu volt államfő is. A „hadjárat” során tíz személy meghalt, több ezren megsebesültek, a Bukarestet elözönlő bányászok pedig több fontos állami intézmény épületét feldúlták. /Bányászjárás ügyben kihallgatták Nastasét és Diaconescut. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Traian Basescu államfő szerint az állami intézmények kaotikusan kezelték a madárinfluenza ügyét, ezért felszólította Calin Popescu Tariceanu kormányfőt, vegye át az irányítást Gheorghe Flutur mezőgazdasági minisztertől. Május 24-én leváltották a titkosszolgálat brassói vezetőjét, Maricel Gavrilat. A képviselőház állandó bizottsága úgy döntött: a mezőgazdasági szakbizottság keretében különleges bizottságot hoznak létre a járvány terjedésének kivizsgálása érdekében. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét ellenőrző szenátusi bizottság elnöke, Radu Stroe magyarázatot kért Radu Timoftétól, az SRI igazgatójától a madárinfluenzáról készített jelentésről. Dan Radu Rusanu, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) alelnöke szerint Traian Basescu túllépi hatáskörét, amikor állandóan beleavatkozik a kormány munkájába azzal, hogy folyton leteremti, utasítja a minisztereket, mintha nem is államfő, hanem miniszterelnök lenne. /Leteremtette a kormányt Basescu. Az elnök szerint kaotikusra sikeredett a válságkezelés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./