Az RMDSZ képviselőházi frakciója március 17-én a plenáris ülésről kivonulással tiltakozott az alsóház szabályzatának sorozatos megszegése ellen. Precedens nélküli, ahogyan a köztisztviselők jogállását módosító törvénytervezet parlamenti elfogadási procedúrája zajlott. A közigazgatási bizottság a nap folyamán készítette el a tervezetről szóló jelentést, miközben a házszabály szerint öt napnak kell eltelnie a jelentés elkészítése és a tervezet plénumi megvitatása között. Ilyen körülmények között az ellenzéki képviselőknek lehetőségük sem volt arra, hogy módosító javaslataikat megtegyék. A szabálysértően gyorsított eljárás érthető a kormánypártok részéről – tájékoztatott Máté András képviselő, hiszen a törvénymódosítás egyebek mellett az igazgatói tisztségek betöltésének megkönnyítését célozza, ezt pedig az intézményvezetői leváltások kontextusában kell értelmezni. /Kivonult az RMDSZ a parlamenti vitáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Ecaterina Andronescu szociáldemokrata oktatásügyi miniszter több, a közoktatást is érintő „reformjavaslattal” állt elő. Ezek közül széles körű tiltakozást váltott ki az, hogy tehermentesítés címén a testnevelés, a történelem, az idegen nyelv és a zeneórák kikerülnének a tantervből. A miniszter asszony elhamarkodottan intézkedett, ezt bizonyítja, hogy intézkedéseinek egy részét máris visszavonta. Kötő József RMDSZ-es képviselő, a képviselőház oktatási szakbizottságának alelnöke szerint eddig a legátfogóbb, legeredményesebb reform az, amelyik Andrei Marga nevéhez fűződött. Később a kezdeti lendület lefékeződött. A mostani oktatási tárcavezető improvizálni kezdett. Nem helyes a szakiskolák megszüntetése, mert az iskolatípus Európában már bebizonyította életképességét. Az RMDSZ képviselőházi oktatási szakbizottsága azt kérte, hogy április közepére újból kerüljön a testület asztalára az oktatási törvénytervezet. Kötő József Márton János szociológussal és másokkal közösen 2004-ben kidolgozott az erdélyi megyékre vonatkozó iskolatérképet. Az alapelv az volt, hogy az I-IV. osztályt mindenhol meg kell őrizni, az V-XII. osztályos tanulókat pedig a jól felszerelt iskolaközpontokba kell irányítani. /Nagy-Hintós Diana: ”Őrizzük meg a teljes anyanyelvi oktatási struktúrát”. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Brüsszelben lobbizás kezdődött azért, hogy Románia szerepét felértékeljék a kommunizmus elleni harcban, ennek keretében nekimentek az „örök ellenségnek”, Magyarországnak. Adrian Severin vezetésével a napokban Politikai stabilizáció Kelet-Közép-Európában, a Szovjet Magyar Köztársaság bukása címmel nemzetközi konferenciát tartottak Brüsszelben. Az 1919-es román megszállás okozta pusztítás, nyugati megfigyelők szerint is, csak a tatárjáráséval mérhető: Magyarországon leszerelték a gyárakat, kiürítették a készáru- és nyersanyagraktárakat (csupán gyapjúból több száz vagonnal küldtek haza!), elhajtották az igás és haszonállatok százezreit, még a vetőmagnak félretett gabonát is rekvirálták. Ionel Bratianu mondta 1920. július 1-jén a román képviselőházban: „Nem nyugodhatunk addig, amíg a magyar népet gazdaságilag és katonailag teljesen tönkre nem tesszük, mert mindaddig, míg Magyarországban az életképesség szikrája is van, nem érezhetjük magunkat biztonságban. ” És valóban nem nyugodnak. Budapesti látogatásakor Basescu elnök élesen visszaverte Sólyom László székelyföldi autonómia-igényét. /Sike Lajos: Stabilizálni. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Két, az állam által is elismert felekezeteknek kedvező törvénytervezetet szavazott meg a képviselőház. Az első törvény szerint ezentúl templomok, kegyhelyek, felekezeti tanintézetek javítása, illetve építésére esetén a kivitelezési tervek elkészítését is támogathatja a szaktárca. A második törvény szerint az állam eddig a lelkészek bérének ötven százalékát állta, most pedig ez a részesedés 10–15 százalékkal nő. /N. -H. D. : Kedvező törvények az egyházaknak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Vannak tabuk Romániában: belügy, külügy, hadügy, ahol magyart nem nagyon lehetett látni az elmúlt 18 évben. Ez a tisztség eredetileg a kormánypártoké volt, de összevesztek, és az egyik kormánypárt átadta a helyét az RMDSZ-nek. Borbély László, a képviselőház külügyi bizottsága elnöke szerint ez a tisztség új dimenziókat nyit meg a romániai magyar politizálás számára. Nagyon fontos bizottság, mert mindenbe, ami külügy, beleszólásuk van. Borbély legalább 15 nagykövettel tárgyalt eddig, a nagykövetek érdeklődtek az RMDSZ álláspontjáról bizonyos külpolitikai kérdésben. /Mózes Edith: Új dimenziók a romániai magyar politizálás számára? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./

A képviselőház elfogadta a szociális minimális nyugdíj bevezetéséről szóló sürgősségi kormányrendeletet: Romániában a szociális nyugdíj értéke 300 lej, majd október elsejétől 350 lej lesz. Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő kifejtette, az RMDSZ üdvözli a jogszabályt. /Megszavazták a minimális nyugdíjat. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

Az alsóház elfogadta a vidombáki repülőtér építését lehetővé tevő kormányrendeletet. A brassói légikikötő megépítéséről szóló kormányrendeletet már a Tariceanu-kabinet idejében elfogadták, a vidombáki reptér sorsa azonban mostanáig bizonytalan volt. A vidombáki repülőteret öt éven belül fel kell építeni és üzembe kell helyezni. A székelyföldi megyék számára a repülőtér jelentős gazdasági és infrastrukturális előnyöket jelent. /”Felszállási engedély” a brassói reptérnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./

A következő egyéves időszakban Magyarországon és Romániában olyan választások lesznek, amelyek nagymértékben kihatnak majd a magyar–román kapcsolatokra, a két országot szorosabb szövetségesi viszony is egymáshoz fűzheti – fejtette ki május 13-án Bukarestben Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, miután megbeszélést folytatott Borbély Lászlóval, a képviselőház külügyi bizottságának elnökével és a bizottság tagjaival. Németh elmondta: jövőre Magyarországon és Romániában olyan választások lesznek, amelyek nagymértékben kihatnak a következő esztendőkben a magyar–román kapcsolatokra. A politikus kedvezően értékelte, hogy Traian Basescu román államfő legutóbbi megnyilvánulásaiban hangsúlyosan szerepet kapott az autonómia kérdése. Csak az autonómia jelenthet hosszú távú intézményi garanciát arra, hogy a magyar nyelv hivatalossá váljon Romániában, és hogy az erdélyi magyarság döntési hatáskörrel rendelkezzen saját ügyeiben – mondta Németh Zsolt. A külügyi bizottság elnöke kijelentette: nagyon örül a Magyar Összefogás megszületésének, támogatja a Tőkés által vezetett listát, de szerinte a jövőben kívánatos lesz ennek az együttműködésnek a szélesítése. Ezzel arra utalt, hogy az MPP egyelőre „tartózkodik” a Magyar Összefogás listájának támogatásától. /Külpolitikákat hangolt Németh. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Az egységes bértábla felállításának első lépéseként a kormány megállapította, hogy az állam három fő hatalmi pólusának vezetői – az államfő, a képviselőház, szenátus, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnöke – állnak majd a közalkalmazotti bérpiramis csúcsán. Traian Basescu államfő a legalacsonyabb közhivatalnoki bér tizenötszörösét fogja majd keresni. A kormány integrálta a különböző területeken közalkalmazotti státusban dolgozókat a bértábla három kategóriájába. Kezdetben a fizetési piramis legalján álló közalkalmazottak fokozott fizetésemelésre számíthatnak, amíg elérik a bérrácson nekik kijelölt helyet. Ezalatt a hierarchia csúcsán levő közalkalmazottak fizetését befagyasztják, vagy kis mértékben növelik. /M. Á. Zs. : Az államfő uralja a bértáblát. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Napokon belül új személyek kerülnek a leváltott Hargita megyei magyar intézményvezetők helyébe. A cserékkel kapcsolatban megfogalmazott levelet kézbesített a képviselőházban Korodi Attila RMDSZ-es képviselő a kormánypárti honatyáknak. A menesztett igazgatók felháborodva közölték, hogy a megüresedő állásokért rendezett, „versenyvizsgának nevezett csúfolódáson” 50-60 másodperc állt rendelkezésükre, hogy összefoglalják – esetenként több tíz éves – szakmai karrierjük eredményeit. Volt intézményvezető, aki, miután bemutatta menedzseri tervét, azt a választ kapta – ez mind mese! A Megyei Nyugdíjpénztárnál viszont Bán Katalin ügyvezető igazgató sikerrel versenyvizsgázott, és megmarad tisztségében. A Fogyasztóvédelmi Hivatalt Weil Gyula helyett Lázár Emília fogja igazgatni. /Politikai őrségváltás. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./

Egyetlen ellenszavazattal fogadta el a szenátus Frunda Györgynek azt a törvénykezdeményezését, amely szerint közösségi munkára váltható a ki nem fizetett bírság. A kezdeményező szerint ez főleg a prostituáltak és koldusok büntethetőségét könnyítené meg, illetve a kisebb szabálysértést elkövető sofőrökét. A törvényt a képviselőháznak is jóvá kell még hagynia. /Közmunka koldusoknak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 22./

A génmódosított szervezeteknek a természetbe és kereskedelmi forgalomba kerülését engedélyező sürgősségi kormányrendeletet fogadott el május 26-án a képviselőház. A törvénytervezetet 2007-ben már jóváhagyta a szenátus, így a képviselőháznak kellett már csak elfogadnia. A döntést hasznosnak ítélte Korodi Attila RMDSZ-es képviselő, hozzátette, vannak hiányosságok a génmódosított szervezetek területén. /Engedélyezik a génmódosított növényeket. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

A Máté András és Kerekes Károly RMDSZ-képviselők által benyújtott javaslat a jogtalanul elkobzott és visszaszolgáltatott ingatlanok első beíratásával kapcsolatos illeték eltörlését célozza. A képviselőház plénuma elutasította a törvényjavaslatot, a kezdeményezők szándéka jóvátételi jellege miatt dicséretes. /Napirenden a kataszteri törvény kiegészítési javaslata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

Az európai parlamenti választáson képviselői tisztséget nyert harminchárom romániai politikus június 11-én ünnepélyes keretek között átvette a mandátumokat igazoló okiratokat. A Traian Basescu államfő, Emil Boc miniszterelnök és a parlament két házának elnöke, Mircea Geoana és Roberta Anastase jelenlétében zajló rendezvényen Vasile Alexandri, a Központi Választási Iroda (BEC) elnöke adta át a szóban forgó dokumentumokat. Traian Basescu az európai parlamenti képviselőknek gratulált az elért eredményekért. „Nem vagytok egyformák, de mindegyiketek román európai parlamenti képviselő, akik a román néptől kapták a küldetésüket” – hangsúlyozta Basescu. C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke közbekiáltott: „Sógor Csaba is román…”. Ezek után nagy hahotázás hallatszott Tudor táborából, mire az államfő kijelentette: „Vadim úr, kipakolom!” /Átadták az EP-mandátumokat igazoló okiratokat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Botrányba fulladó viták, a plénum ülés kétszeri felfüggesztése után június 17-én dönti el a képviselőház házbizottsága, mi legyen a sorsa Adrian Nastase Zambaccian 1 nevű bűnvádi dossziéjának. Korábban a képviselők már elutasították a legfőbb ügyésznek azt a kérését, hogy bűnvádi eljárás induljon az egykori miniszterelnök ellen, azonban az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, a honatyák nem az alaptörvénynek megfelelően jártak el. Az új házszabályra szerint a bűnvádi eljárás elkezdéshez a képviselők egyszerű többsége is elég. Erre hivatkozva Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyész újból a bűnvádi eljárás elindítását kérte. A kérés azonban még megvitatása előtt elakadt a képviselőház házszabály-bizottságában. A szociáldemokrata, a liberális és az RMDSZ-es honatyák ugyanis fenntartották: az Alkotmánybíróság ítéletei visszamenőleg nem érvényesek A demokrata-liberális képviselők ezzel szemben azzal érveltek, hogy a házszabály nem tiltja egy szavazás megismétlését. Felszólalt Adrian Nastase is, aki felkérte az igazságügyi minisztert, váltsa le a legfőbb ügyészt, amiért „elfogadhatatlan” kérésekkel fordul a parlamenthez. Felfüggesztette a legfelsőbb törvényszék az egyetlen pert, amely jelenleg Adrian Nastase ellen zajlik. /Nem hagyták cserben Nastasét. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Újra benyújtotta a szenátusban az RMDSZ a fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó törvénytervezetet, mondta el Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető. A Maros, Hargita és Kovászna megyéből álló székelyföldi fejlesztési régió létrejöttéről is rendelkező jogszabályt tavaly ősszel már benyújtotta az RMDSZ a felsőházban. Időközben Mircea Geoana került a felsőház élére, aki egy huszárvágással számos jogszabálytervezet sorsát megpecsételte, gyakorlatilag semmisnek minősítve mindazokat, amelyeket tisztségbe kerülése előtt nyújtottak be. Ezért vált szükségessé, hogy az RMDSZ újból benyújtsa a régióátszervezési jogszabálytervezetet. Megszavazására azonban továbbra sincs sok esély: a képviselőháztól eltérően ugyanis a szenátusban jóval hosszabb idő kell ahhoz, hogy megvitassák vagy hallgatólagosan elfogadják. /Farcádi Botond: Újra benyújtott régióátszervezési törvény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 13./

A Legfelsőbb Védelmi Tanács /CSAT/ sürgősen utasítsa a Belügyminisztériumot, hogy biztosítsa a lakóhelyükről a magyarok által elüldözött Hargita megyei romák visszatérését otthonaikba, karhatalmi felügyelettel – áll abban a megkeresésben, amelyet a CSAT elnökéhez, Traian Basescu államfőhöz, valamint a szenátus és a képviselőház elnökéhez intézett a napokban négy roma jogvédő szervezet. A jogvédő szervezetek szerint százhetven cigány lakos, köztük gyerekek és nők kényszerültek arra, hogy elhagyják lakóhelyüket. Csíkszentmártonban és Csíkszentkirályon május és június folyamán voltak konfliktusok a roma és magyar közösség közti. A csíki cigányok ügyében már Bukarestben és Csíkszeredában is szerveztek tüntetést „A gyors beavatkozásra azért van szükség – indokolták a jogvédő szervezetek –, mert érezhetően nő a feszültség a térségben. Hasonló konfliktusokra sor kerülhet Csíksomlyón, Csíkmadarason, Szentsimonban és Kászonújfaluban is” – sorolták a „veszélygócokat”. Az indítvánnyal kapcsolatban Traian Basescu államfő kisebbségügyi tanácsadója, Eckstein-Kovács Péter úgy vélte, a roma jogvédők lépése eltúlzott. /P. B. : Állambiztonsági kérdés a csíki romaprobléma? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

A kommunista időkre emlékeztetően „koncepciós pert” fontolgatnak ellene, a rossz emlékű Szekuritátéra jellemző eszközökkel támadják, panaszolja felháborodottan Udrea miniszter asszony, a PD-L szőke dívája, tetszelegve a politikai áldozat szerepében. Csak arról feledkezik meg Udrea, hogy a bizottsági beszélgetés ugyanilyen eszközök „segítségével” kerülhetett a nyilvánosság elé: a Szekuritátéra emlékeztető lehallgatási módszerekkel. Ludovic Orban, az Udrea-bizottság elnöke azt ajánlotta, küldjenek átiratot az ügyészségre, amelyben jelzik, hogy a parlament épületében illegális hangfelvétel készült. Ezt az ötletet elvetették, de megegyeztek abban, hogy kérik a képviselőház Állandó Bizottságát: vizsgálja ki, mi módon készíthették a titkos hangfelvételt. A szőke dívával nem lesz olyan könnyű elbánni, mint Basescu másik „udvarhölgyével”. Mintha valami ilyesmit sejtetne Elena Udrea magabiztossága: ő nem Ridzi, vele csínján kell bánni. /Köllő Katalin: Kard ki kard. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Seres Dénes képviselőt választották meg az RMDSZ háznagyává a törvényhozás őszi ülésszakára a képviselőház szeptember 1-jei nyitó ülésén. A háznagy tisztét eddig Kelemen Hunor töltötte be, de ő az államfőjelöltsége miatt nem vállalta újból a megbízatást. Az RMDSZ képviselőházi csoportja ismét Márton Árpádot bízta meg a frakció vezetésével, Korodi Attila a frakcióvezető-helyettesi, Derzsi Ákos pedig a frakciótitkári tisztséget látja majd el. A szenátusban Verestóy Attilát választották meg háznagynak. /Változások a házbizottságban. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 5./

A képviselőház jóváhagyta Máté András és Kerekes Károly képviselők törvénykezdeményezését, amely az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között nemzetiségi mivoltuk miatt üldözött személyek jogállását szabályozó kormányrendeletet módosítja. Ennek megfelelően a jogszabály rendelkezései alól eddig kimaradt kategóriák – menekültek és kiutasítottak is – a törvény hatálya alá kerültek, így egy méltánytalan helyzetet sikerült orvosolni. /Döntés az etnikailag üldözöttek ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Szeptember 15-én a kormány felelősséget vállalt az oktatási törvény reformjáról, a közalkalmazotti bérezés egységes rendszeréről, valamint a kormány hatáskörébe tartozó ügynökségek átszervezéséről szóló tervezetekért. A parlament két házának együttes üléséről testületileg hiányzott a liberálisok képviselőházi és szenátusi frakciója, és a szociáldemokraták egy csoportja is távolmaradásával tüntetett. A parlament előtt több mint ezer közalkalmazott tiltakozott. Ilyenformán a három jogszabályról nem lesz vita a törvényhozásban. A Boc-kabinet lehetőséget adott a politikai erőknek, hogy a bizottságokon belül benyújthassák módosítási indítványukat, de feldolgozni csupán azok egynegyedét dolgozta fel. Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ eldöntötte: élnek a bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetőségével, de a szövetség csak a bérezési törvény ellen emel kifogást. Az RMDSZ álláspontja szerint, bár az oktatási törvény távol áll a tökéletességtől, több szempontból is előrelépést jelent az anyanyelvi oktatás terén. A kormány elfogadta a szövetség több módosító indítványát, ennek köszönhetően sikerült elérni például azt, hogy ezentúl ne csak a 4., hanem 10. osztályig külön tankönyv szerint, idegen nyelvként oktassák a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekeknek a román nyelvet. A tervezet szavatolja az egyházi oktatást, ugyanakkor lehetővé teszi például azt, hogy az új karok létrehozása ne legyen kiszolgáltatva az egyetemi szenátusoknak, hanem a kormány dönthessen róluk. /Felelősséget vállalt a kormány három törvénytervezetért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén Markó Béla előrelépésnek nevezte azt, hogy nem romlott az oktatási törvény kisebbségjogi fejezete, sőt néhány kérdésben jobbítás tapasztalható. Kötő József képviselő, a képviselőház tanügyi bizottsága alelnöke kifejtette, fontos előrelépéseket tartalmaz az oktatási törvény, de ehhez kreatív módon alkalmazott előírások kellenek. A törvény az iskolák vagyonát, a finanszírozást az önkormányzatokra bízza. A törvény értelmében megerősödik az iskolai autonómia, az iskolai adminisztratív tanácsokban egyharmad részben tanárok, egyharmad részben szülők, egyharmad részben a helyi önkormányzatok képviselői lesznek jelen. Fontos előrelépés az, hogy az igazgatókat a helyi adminisztratív tanács vizsgáztatja, a helyi önkormányzat hagyja jóvá, a tanárok versenyvizsgáját is az iskolák szervezhetik meg. Az iskoláink tulajdonképpen a kezünkben vannak, hangsúlyozta Kötő József. Az új tanügyi törvény szerint az egy tantárgyra számított óraszámnak 75%-a kötelező módon a tantárgyra vonatkozik, 25% pedig a tanár rendelkezésére áll. Például a történelmet vagy földrajzot tanító pedagógus megtaníthatja a helyneveket anyanyelven is. A törvényben megjelentek a felsőoktatásnak olyan közjogi garanciái, amelyek talán lehetővé teszik az anyanyelvi felsőoktatás kiteljesítését. Ebben benne van az önálló tagozat létrehozásának a lehetősége is. /Mózes Edith: „Az iskoláink tulajdonképpen a kezünkben vannak” = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

A képviselőház döntő házként elfogadta Frunda György törvényjavaslatát, amely lehetővé teszi, hogy nemfizetés esetén a bíróság a kihágásért kiszabott pénzbírságot átváltoztassa közérdekű munkára. Erre a módosításra azért volt szükség, mert korábban a szabálysértők gyakran nem fizették ki a pénzbírságot. /Elfogadták Frunda javaslatát. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./

A képviselőház és a szenátus állandó bizottságainak szeptember 30-ra összehívott együttes ülése nem volt döntőképes, mivel a szociáldemokrata és a liberális honatyák tüntetően távol maradtak. Az együttes ülés egyik fő napirendi pontja Traian Basescu múlt héten tett javaslatának megvitatása volt, vagyis: tartsanak-e népszavazást a november 22-i államfőválasztással egy időben arról, hogy megmaradjon-e kétkamarásnak a parlament vagy alakítsák át egykamarássá. Az államfő javaslata nem talált kedvező visszhangra a pártok körében – leszámítva a demokrata-liberálisokat. Emil Boc miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány elfogadott egy sürgősségi rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy az államelnök-választás napján népszavazást is rendezzenek. A liberális Crin Antonescu azonnal válaszolt: a rendeletet megtámadják az alkotmánybíróságon. /Referendum-vita: PSD–PNL bojkott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Mégis filmezhet a Duna Tv a román parlamentben, a képviselőház sajtóosztálya korábban ötezer eurós díjat követelt ezért a magyar közszolgálati televíziótól. Végül a Duna Tv képviselői engedélyt kaptak arra, hogy pár perces anyagot készítsenek a plénumon, illetve interjút vehessenek fel egy RMDSZ-es képviselővel. /F. I. : Mégis filmezhet a Duna TV. Óránként ötezer eurót kért a magyarországi tévétől a román parlament sajtóosztálya. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

A képviselőház november 3-án elutasította a népszavazás kiírásáról szóló sürgősségi rendeletet. A PSD, a PNL és az RMDSZ képviselői elmarasztalták a rendeletet, míg a PDL képviselői támogatták azt. A szenátus már korábban elutasította a rendeletet, az ügyben a képviselőház a döntő szerv. /A képviselőház is elutasította a referendumot. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./

A képviselőház módosította a kormány megszervezését és működését szabályozó törvényt. A módosítás szerint kivételes helyzetekben ügyvivő kormány is a parlament elé terjesztheti a költségvetési és társadalombiztosítási tervezetet. Ennek értelmében lehetőség nyílt arra, hogy a Boc-kabinet a parlament elé terjessze a 2010-es költségvetési tervezetet. /Előterjesztheti a Boc-kormány a költségvetési-tervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Bár Románia már 2007 óta teljes jogú tagja az Európai Uniónak, az ország parlamentje még mindig nem véglegesítette a kormány döntéseit monitorizáló törvényt, mondta el november 10-én Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, a Románia európai uniós helyzetéről és szerepéről tartott vitanapon. Borbély szerint az ország nincs felkészülve arra, hogy alkalmazza a december elsejével érvénybe lépő lisszaboni szerződéssel járó kötelezettségeket. /Fleischer Hilda: Uniós vitanap a parlamentben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

„A hétvégétől államtitkárok veszik át azon ügyvezető kéttárcás miniszterek tisztségeit, akiket a szociáldemokrata miniszterek lemondása után neveztem ki a szabadon maradt tárcák élére” – mondta el Traian Basescu államfő a köztelevízióban. Az államtitkárok „előléptetésére” azért is szükség van, mert egyelőre nincs kilátás arra, hogy a Liviu Negoita által javasolt minisztereket meghallgassák a parlamenti szakbizottságokban. Roberta Anastase, a képviselőház elnöke bejelentette: jövő héten fizetés nélküli szabadságra mennek a parlamenti képviselők. Hangsúlyozta, ezzel a kormány által javasolt költségcsökkentő intézkedéseknek tesznek eleget, amely szerint a közalkalmazottaknak év végéig nyolcnapos fizetetlen szabadságra kell menniük. /M. Á. Zs. : Államtitkárok kerülnek az „árva” tárcák élére. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke november 11–13. között hivatalos látogatáson vesz részt Magyarországon, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének meghívására. A román külügyi bizottság részéről a küldöttség tagjai az elnökön kívül Daniel Oajdea és Carmen Moldovan képviselők. A látogatás célja a két ország parlamenti kapcsolatainak erősítése. /Román–magyar külügyi találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./