KISEBBSÉGBEN: A változtatások változtatása
Az 1/2011-es tanügyi törvény (a továbbiakban TT) kihirdetése óta összesen 12 törvény és sürgősségi kormányrendelet (a továbbiakban SKR) módosította annak cikkelyeit. Ezután, mint pont az i-re, vagy különben ki tudhatja, a 117/2013-as SKR következett. A 2013-as esztendő utolsó előtti napján jelent meg a Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficial, Partea I. nr. 843 din 30.12.2013). Bizonyára teljesen véletlenül, épp Karácsony előtt két nappal. Ez utóbbi rendeletet e sorok megírásáig a Képviselőház már igen, a Szenátus még nem hagyta jóvá, de addig is, amíg ez megtörténik, vagy nem történik meg, vagy a szövegek módosításáról döntenek, a 117/2013-as SKR érvényben van. Szám szerint legalább 20 lényegbe vágó újabb változtatást hozott. Magyarul ez azt jelenti, hogy az új kormány az oktatás minden szegmensében alapvető változtatásokat eszközölt. Ott tartunk, hogy már a változtatásokat is nehéz nyomon követni. Az alaptörvény szövete majdnem olyan foltos, mint a 84/1995-ös tanügyi törvényé volt 2010-ben. Pedig a jelenlegi TT kihirdetése óta alig három év telt el. Ha a változtatások a továbbiakban is ilyen ütemben fognak jönni, akkor úgy járunk, mint a mesebeli lány, hogy van is meg nincs is nekünk tanügyi törvényünk. De komolyabbra fordítva a szót, a változtatások minden esetben a tanügy egészének a menetét nehezítik. Amíg a pedagógusok, iskolavezetők, az iskolával (is) foglalkozó közigazgatási szervek megtanulják, megszokják az újítást, addig sok víz lefolyik a Dâmbovițán, vagy mutatis mutandis, az erdélyi folyók medrében.
Reform 1,6 évenként
A kormány a módosító intézkedések kibocsátásával a TT előírásainak javításáról beszél. Azok a szakemberek, akik kidolgozták a TT-t, visszarendeződésről. A vitát szinte lehetetlen eldönteni. Már azért is így van ez, mert a TT előírásai igazából életbe sem léphettek, máris következtek a módosítások. Vagyis ki sem próbáltunk valamit, máris módosítunk. Annak ellenére, hogy a TT-t Románia legjobb oktatási szakemberei dolgozták ki olyan diagnózis alapján, amely politikamentes, szaktudományos vizsgálat alapján készült. Ezen túl létezett egy pártok közötti írásos megegyezés is (ú.n. Paktum), miszerint a TT hosszabb távra készül, nem a választási időszakok kampány céljait szolgálja. A gyakorlat azt mutatja, hogy egy ilyen elképzelés Romániában még 2014-ben is naivitás. 1990-től errefelé 15 oktatási miniszter alakította ki a maga „reform”-ját. (A jelenleg hatalmon levő kormányban már kettő.) Ez azt jelenti, hogy a romániai tanügyben 1,6 évenként van egy-egy reform, mert minden miniszter megmutatja, úgy tűnik, meg kell mutatnia a maga és a pártja pillanatnyi álláspontját a tanügy kérdéseiben. Legtöbben úgy, hogy szerintük a tanügyben pazarolják a pénzt, amit a hatalom nem tűrhet. Hogy a törvény a nemzeti jövedelem 6%-át írja elő a tanügy, mint nemzeti prioritás számára? Hogy eddig ennek még a felét is alig sikerült előteremteni? Hát ez van... Ennyi pénz a tanügyre viszont nincs. És ez ellen 1990 óta csak egy miniszter tiltakozott keményen. Azzal, hogy beadta a lemondását. Persze, ez a helyzeten alig változtatott. Eközben a tanulók a nemzetközi megmérettetéseken következetesen sereghajtók voltak és maradtak mind a mai napig.
Távol áll tőlem, hogy a változtatásokkal kapcsolatos bármi féle „igazságot” kinyilatkoztassak. Pusztán arra teszek kísérletet, hogy kövessem a „trendeket”, illetve azokat a maguk által kínált kategóriákba rendszerezzem. Vagyis objektív elemzést végezzek.
Először azt a 12 rendeletet (törvénymódosítást vagy sürgősségi kormányrendeletet) veszem számba, amely a TT megjelenése óta napvilágot látott. Összesen 37 cikkely megváltoztatását, kiegészítését vagy törlését vettem számba. Két szabályzót a TT-t kidolgozó kormány hagyott jóvá. Az első: a 166/2011-es törvény, amely néhány terminológiai kérdést tisztáz. A második: a 283/2011-es, amely 23 pénzügyi megszorítást tartalmaz. Például azt, hogy a 2012—2013-as tanévben még nem alkalmazzák az alapfinanszírozást a magánoktatás iskolái számára. De nézzük a változtatásokat kategóriák szerint.
Finanszírozás:
Az alapfinanszírozás alkalmazását 2013. dec. 30-ig elhalasztják (92/2012-es SKR). A pedagógusokat 2012 dec. 31-ig nem lehet szociális kuponok odaítélésével támogatni (92/2012-es SKR). Pénzügyileg behatárolják a tanulók ingáztatására szánt állami pénzeket (29/2013-as SKR). Jelenleg tehát három kilométeres körzetben a bérletek nem haladhatják meg a 26 mai lejt. Az ennél nagyobb távolságok esetében a 26 lejhez kilométerenként még hozzá lehet adni 2 lejt. Mellesleg erre a megszorításra néhány szállítási vállalat kényszerítette rá a kormányt, mert a bérletek árát a csillagos égig emelte. A 283/2011-es törvény a magán- és a felekezeti iskolák alapfinanszírozását 2012-ig halasztotta. A 92/2012-es SKR ugyanezt pedig 2013. december végéig. Azaz változtatjuk a változtatást. A 92/2012-es SKR azzal egészíti ki a TT-t (a 105-ös cikkelyt), hogy a komplementáris finanszírozásnak az állami költségvetés is forrása lehet, nemcsak a helyi adminisztráció forrásaiból táplálkozhat. Szintén a 92/2012-es SKR tartalmazza azt is, hogy a TT 111-es cikkelyében felsoroltakat tanulók és egyetemisták szállítására szánt összegekkel is ki lehet egészíteni. Azaz ad valamit, nem pedig elvesz.
Beiskolázás:
Az osztálylétszámokat nyomós okok miatt a tanfelügyelőségek úgy módosíthatják, hogy azok meghaladhatják vagy kisebbek is lehetnek a TT 63-as cikkelyében előírt számoknál, ha azt a megye számára meghatározott beiskolázási keret lehetővé teszi. Magyarán, létszám alatti osztályok csak abban az esetben működhetnek, ha azt a tanfelügyelőségek jóváhagyják. Ez a kisebbségi oktatást „ab ovo” hátrányos helyzetbe hozza, mert az erdélyi megyékben működő tanfelügyelőségek túlnyomó többségében a magyar tanfelügyelők számaránya kisebb, mint a románoké. Azok pedig a maguk szempontjai szerint ítélik meg a beiskolázási számokat. Szerencsére, ma még, iskoláink, ha helyben nem képesek igényeiknek megfelelő beiskolázást elérni, a törvény értelmében a szaktárca kisebbségi államtitkárságához fordulhatnak (21/2012). Amíg van kihez.
Tartalmi kérdések:
A TT előírja, hogy a tanulók heti óraszáma nem lehet nagyobb az elemiben 20 óránál, a gimnáziumban 25 óránál, a líceumban 30 óránál. Ezt az előírást az új szabályozás eltörli (92/2012-es SKR).
Kivették a TT-ből azt az előírást is, hogy a kötelező tantárgyak aránya az általános oktatásban 80%-nál, a líceumban pedig a 75%-nál nem lehet nagyobb (92/2012-es SKR).
A szakszervezetek működésére vonatkozó előírások:
A TT (62/3-as cikkely) az iskolák vezető tanácsának üléseire csak a tanulók képviselőjének a meghívását írja elő, míg a 62/2013-as törvény ezt kiterjeszti a szakszervezetek képviseletére is.
Egyszerűsítések:
Ha a helyi adminisztráció a törvény által szabályozott dolgokban kéri a szaktárca engedélyét (a TT 112-es cikkelye) és az 30 nap alatt nem érkezik meg, az hallgatólagos beleegyezést jelent.
Felsőoktatás:
A TT előírta, hogy csak akkreditált egyetemek bocsáthatnak ki diplomát. Aki ezt megszegi, azt a büntetőjog vonatkozó előírásai sújtják. Az utóbbi kitételt a 187/2012-es törvény kiiktatja a TT-ből. A 92/2012-es SKR egy egyetemi normát engedélyez. Az ezen felüli oktatói tevékenységet csak órabérrel lehet honorálni.
A 92/2012-es SKR hatályon kívül helyezi a TT 289-es cikkelyének 2-es alpontját, amelyben az állt, hogy az egyetemeken a nyugdíj korhatár meghaladása után semmiféle vezető állást nem lehet elfoglalni. A cikkely 4-es alpontját is felfüggeszti. Ezáltal az egyetemi tanárok a nyugdíj korhatár betöltése után is irányíthatnak doktorátusi dolgozatokat. Akár a TT kihirdetése előtt. Ugyancsak a 92/2012-es SKR a professzori állás betöltésének feltételei közül a habilitációt kiiktatja. Az intézkedés nyilvánvaló visszalépés, mert a habilitáció a világ minden, magát valamire tartó egyetemén kötelező. Az érv, amellyel a habilitációt a SKR kiiktatta az volt, hogy gátolja az előléptetés folyamatát. No comment.
Terminológiai és/vagy formai kérdések:
A TT (104-es cikkely) olyan pénzösszegekről beszél, amelyeket a továbbképzésre és a tanulók eredményeinek értékelésére fordítanak. A 92-es SKR ezzel szemben a szakmai felkészítésre fordított összegekről szól. Vagyis olyan terminológiai változtatásról van szó, amely a lényeget nem érinti. Olyan „érdekességek” is előfordulnak, hogy a 92/2012-es SKR-ben „átfogalmazott” szöveg teljes egészében megegyezik a TT szövegével. (Lásd a TT 85-ös cikkelyének 2-es bekezdésére vonatkozó előírást.).
Ezek volnának a lényegesebbek a változtatások. A humán erőforrás kérdéseivel nem foglalkoztam, mert azt egy másik írásomban részletesen elemeztem (Ütköztetések. In: UMSZ. Kisebbségben. 2012.10.16.). A lényege a változtatásoknak az, hogy a TT majdnem minden decentralizálási vonatkozását, ami a humán erőforrás biztosítására vonatkozott, visszarendezte a TT megjelenése előtti formába. Például újra van „pretranszfer” időszak, a titularizálás tartalma és formája újra a régi, a versenyvizsgákat a tanfelügyelőség és a szaktárca adminisztrálja, és a sort folytathatnám.
A 117-es SKR, amelyet a Szenátus is bizonyára el fog fogadni, újabb lényeges módosításokat eszközöl a TT előírásaiban. Mennyiségileg az alábbi a helyzet: a felsőoktatást illetően 7 változtatás, a finanszírozást illetően 5 változtatás, az oktatás szerkezetét illetően 5 változtatás, a tanulók és a pedagógusok munkájának értékelését illetően 4 változtatás, az alapszöveg stílusának módosítására pedig 3 változtatás.
Visszarendeződés – minden téren
Ami az érdemi döntéseket illeti, meg kell említenünk a közoktatás régi szerkezetének a visszaállítását, ami végül is annak tartalmi megújulását töri kerékbe. Azaz marad a 4+4+4-es szerkezet. Illetve ez annyiban változik, hogy az elemi oktatás öt éves lett, mert a tanulókat nem az első, hanem a 0. osztályba kell ezentúl először beíratni. Ezzel a tíz osztályos kötelező oktatás tizenegy osztályosra változott. A szakiskolai oktatás a nyolcadik osztály elvégzése után három évig fog tartani. A szakiskolát végzett tanulók ezentúl a líceumok nappali tagozatán is folytathatják tanulmányaikat, nemcsak a lecsökkentett látogatási idővel működő líceumi osztályokban. Tovább bonyolódik az amúgy is bonyolult, központilag szervezett írásbeli ismeretellenőrzés. A 117/2013-as SKR értelmében II., a IV. és a VI. osztályokban kötelező az országos írásbeli ellenőrzés. A hivatalos érvelés szerint annak érdekében, hogy tanulóink jobb eredményeket érjenek el a nemzetközi fölméréseken. Ennek a rendszernek létezik egy, a magyar iskolák számára „sajátos” vonatkozása is. A törvényes előírások szerint a II. osztályban anyanyelvi ismereteket és matematikát ellenőriznek (lásd a TT 74/2-es cikkelyét). A tanulók tudásszintjének értékelésével foglalkozó hivatal által kidolgozott metodológia a törvény előírásait úgy interpretálta, hogy a magyar iskolába járó gyerekek nemcsak anyanyelvből és matematikából írnak fölmérő dolgozatot, hanem románból is. Próbáltuk megértetni az illetékesekkel, hogy a második osztályban járó gyermek anyanyelvi írásbeli ellenőrzése is megkérdőjelezhető, hát még a nem anyanyelvieké. Főként akkor, ha azt a törvény nem is kéri. Közbelépésünk eredménytelen volt.
A 117-es SKR több lényeges kérdésben is módosította a TT előírásait, de ezekből, sajnos, sokszor a visszarendeződés bontakozik ki. Az alapfinanszírozás a TT szerint a tanulókat megillető fejkvóta szerint alakul, helységekre lebontva. A 117-es SKR 105/5-ös pontja szerint ezután az összegek átcsoportosíthatóak. Akkor pedig mire való a fejkvóta, mire való a versenyhelyzet a minőségi munka alakítására? – tesszük fel a költői kérdést.
A doktori iskolák programjainak a finanszírozását a TT pályáztatás alapján osztotta el. A 117-es SKR ezt a miniszter hatáskörébe utalja. Tehát az objektív szempontok szerint történő elosztást a szubjektív váltja fel. Biztosan nem azért, hogy a mindenkori miniszter a saját pártjának nyújtott támogatást ezzel honorálja. A SKR lemond az egyetemeink hierarhizálásáról. Pedig a világon mindenütt hierarhizálnak. Ezt szorgalmazzák a munkaadók is, mert az alkalmazásnál nem mindegy, hogy ki melyik egyetemen szerzett oklevelet.
A TT szoros kapcsolatot teremtett az egyetemi autonómia és a társadalmi felelősség között. Vagyis tiszteletben tartjuk az egyetemi autonómiát, mondta. Az egyetemnek viszont, ahhoz hogy megfelelő költségvetéshez jusson, minőséget kell produkálnia. Ha nem ezt teszi, megszegte az egyezséget, és nem kap finanszírozást. A 117-es erről lemond, ami úgy is érthető, hogy „minőség ide vagy oda, mi így is úgy is juttatunk nektek pénzt”. Persze, tesszük mi hozzá, anélkül, hogy ezt megfelelő ellenszolgáltatásnak kellene követnie az egyetemek részéről.
A 117-es SKR-tel kapcsolatosan Mircea Miclea volt tanügyminiszter úgy vélekedik, hogy a román politikusokat a látványos, demagógiával teli egyéni ütközések jobban érdeklik, mint a valós kérdések megoldása. Szerinte azért van így, mert ez több szavazatot hoz (interjú a ziare.com internetes portálnak, 2014.01.13).
Vagyis továbbra is, ide s tova 25 éve, a változtatások korszakát éljük. A tanulók tudásszintje viszont nem igen emelkedik. Ezek a változtatások, mivel pozitív hatást alig érünk el általuk, arra engednek következtetni, hogy végső soron csak a változtatások kedvéért változtatunk. És ha ezek közben egyéni érdekeket is szolgálnak, azok teljesen „véletlenül” történnek.
Murvai László

A Székelyföldért Társaság Közhasznú Egyesület állásfoglalása a SZNT autonómia-tervezete felhígításának veszélyeiről
Előzmények
A Székely Nemzeti Tanács 2004-ben fogalmazta meg Székelyföld Autonómia Statútumát, amely a regionális, közigazgatási autonómiák európai tapasztalataira és az Európa Tanács, valamint az EBESZ sajátos jogállású, európai nemzeti kisebbségekre vonatkozó ajánlásaira épül. A tervezet szerint Székelyföld – Románia területén belül – egy sajátos jogállású, jogi személyiséggel rendelkező autonóm régió lesz, amelynek területét a székely székek, mint hagyományos közigazgatási alapegységek képezik.
Az SZNT Statútumot 2006. december és 2008. február között 210 ezer székelyföldi polgár hagyta jóvá, közvetlen népszavazással. A romániai magyar parlamenti képviselők által beterjesztett SZNT Statútumot 2012-ben Románia Képviselőháza ismételten elutasította. Megjegyzést érdemel, hogy egy évtized alatt az SZNT Statútumhoz egyetlen politikai szervezet, párt sem nyújtott be, írásos észrevételt, módosító javaslatot.
2. SZNT autonómia-statútuma
Az SZNT által egy évtizede következetesen képviselt autonómia-tervezet két fő pillérre épül:
1.1. Székelyföld közigazgatási határai
Az autonóm terület határait a történelmi Székely Székek, mint önálló közigazgatási egységek települései alkotják. A jelenlegi megyehatárok ezzel csak részben esnek egybe, mert azokat a román államigazgatás önkényesen, az őshonos Székely Nép rovására alakította át.
1.2. Gazdasági működőképesség és közigazgatási-kulturális időtállóság
A Statútum javaslata szerint az autonóm terület közigazgatási szervezetének, adózási viszonyainak, kereskedelmi kapcsolatainak elő kell segítenie azt, hogy az autonóm terület határai között élő népek és etnikumok hosszú távon is képesek legyenek az autonóm terület szellemi-gazdasági működtetésére. A szubszidiaritás elve alapján a Statútum feltételezi, hogy a Román Állam átengedi az autonóm terület közigazgatási Önkormányzatának mindazokat a jogokat, amelyek – Románia központi hatalmi struktúrájának jelentős érdeksérelme nélkül – az autonómia keretein belül helyben, hatékonyabban, jobban működtethetők.
3. Tervezett, új autonómia-statútumok kockázatai
Tíz évvel az SZNT jól kiérlelt Statútuma után, egyes magyar politikai szervezetek új, alternatív autonómia-tervezeten dolgoznak. Állásfoglalásunk az alábbi kockázatokra hívja fel a figyelmet:
2.1 Székelyföld autonóm területének határait csak a történelmi hagyományokra épülő székek képezhetik. A székely-magyar közösséget ettől eltérő, mesterséges megyehatárok közé kényszerítő megoldás, regionális, közigazgatási átszervezés Székelyföld magyarságának kisebbségi jogait sértené, tiltakozáshoz vezetne.
2.2 A Székely Nemzeti Tanács autonómia-tervezete bármely, az autonóm terület határai között élő etnikum számára azonos jogokat biztosít. A Statútum tartalma egy évtizedes – belső és külső – egyeztetési folyamat eredményeképpen alakult ki. Tartalmi módosítások csak a Statútumot belső népszavazással már korábban jóváhagyó Székely Néppel való előzetes konzultáció és annak jóváhagyása esetén lehetségesek.
2.3 Álláspontunk szerint a fenti alapelvektől eltérő szerkezetű, átgondolatlan engedményeket tartalmazó új autonómia-tervezet megosztó jellegű, kilátástalan közvitára bocsátása hosszú időre visszavethetné az SZNT első elnöke, dr. Csapó József egyetemi tanár, RMDSZ szenátor által kidolgozott Autonómia Statútumban megfogalmazott közigazgatási önrendelkezés folyamatát. Fennáll a veszélye annak is, hogy az fellángoló viták elhúzódása Székelyföld önigazgatási esélyeit akár véglegesen meghiúsíthatja.
Figyelmeztetünk minden, Székelyföldért felelősséget érző szervezetet, magyar politikai pártot, hogy ebben a kritikus helyzetben minden új autonómia-tervezet közvitára bocsátása a székelyföldi autonómia ügyét végzetesen késleltetheti, s ezért a kezdeményezőknek a politikai-társadalmi felelősséget viselnie kell!
Érd, 2014. szeptember 13.
Székelyföldért Társaság Közhasznú Egyesület Elnöksége
Erdély.ma

Minden városban kötelező lesz a December 1. út
Minden városban és megyei jogú városban kötelező módon a román nemzeti ünnep, december 1. nevét kell viselnie egy fő útvonalnak, a helyi önkormányzatoknak pedig kötelező módon rendezvényeket kell szervezniük a nemzeti ünnep napján, miután Traian Băsescu államfő kedden kihirdette az ezt rögzítő törvényt.
A tervezetet Mircea Duşa védelmi miniszter nyújtotta be a parlamentben, célpontjai pedig egyértelműen a székelyföldi települések.
A Hargita megyében mandátumot szerzett politikus már korábban is benyújtott egy jogszabályt, amelyben tiltotta volna, hogy román személyiségekről elnevezett utcák nevét megváltoztassák, a 2011-es próbálkozás azonban elbukott a képviselőházban. Duşa akkor azt mondta, felháborodott azon, hogy a székelyföldi városokban magyar neveket adnak az utcáknak.
Mint ismeretes, Sepsiszentgyörgyön régóta konfliktust okoz, hogy a December 1. utca egyes szakaszait átnevezné az önkormányzat. A Mircea Duşa kezdeményezte jogszabály értelmében a megyeszékhelyek önkormányzatai minden december elsején kötelesek a többi állami intézménnyel közösen ünnepségeket rendezni, a védelmi minisztériumot pedig a belügyi tárcával és a rendvédelmi szervekkel közösen katonai díszszemlék megszervezésére kényszeríti. A jogszabály szerint a rendezvények számára „a hatályos törvények értelmében” kell a finanszírozást biztosítani.
A jogszabályt a szenátus áprilisban, a képviselőház szeptemberben fogadta el. A parlamenti vita során román honatyák is kifogásolták az ünneplés kötelezővé tételét. Mint ismeretes, december elseje 1990 óta Románia nemzeti ünnepe, amelyen arra emlékeznek, hogy 1918-ban a magyarországi románok egy gyulafehérvári nagygyűlésen kifejezték azon szándékukat, hogy Erdély, a Partium és a Bánság egyesüljön Romániával.
Balogh Levente
Székelyhon.ro

Az RMDSZ meg van győződve Kerekes Károly ártatlanságáról
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Szociáldemokrata Platformja meg van győződve arról, hogy Kerekes Károly, RMDSZ-es képviselő nem szegett meg egyetlen hatályos jogszabályt sem, a Képviselőház jóváhagyásával alkalmazták a képviselő irodájának személyzetét – olvasható az RMDSZ Szociáldemokrata Platformja által szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben.
Az ítélet fellebbezését követően várják a Legfelsőbb Semmítőszék döntését az ügyben, addig is az ártatlanság vélelme illeti meg a képviselőt – olvasható a közleményben.
Kerekes Károly RMDSZ-képviselőt 2 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte első fokon a Legfelsőbb Bíróság, mert feleségét, illetve fiát alkalmazta marosvásárhelyi képviselői irodájába. marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma

Elvetette az amnesztiatörvényt a román képviselőház
Elvetette a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) két képviselője által tavaly előterjesztett amnesztiatörvény tervezetét a bukaresti képviselőház kedden, az elnökválasztás utáni első ülésén, miután a téma az elnökválasztási kampány egyik forró témájává vált.
Az elnökválasztásokon győztes Klaus Johannis, a jobboldal jelöltje a kampányban azt vetette szociáldemokrata ellenfele, Victor Ponta kormányfő szemére, hogy az amnesztiatörvénnyel a PSD korrupt politikusainak akar mentőövet dobni és csak a választások miatt halogatta eddig a tervezet napirendre tűzését.
Victor Ponta pártelnök hétfőn jelezte: a PSD-nek le kell vonnia a következtetést a választás eredményéből, ezért a kormánytöbbség az első ülésen napirendre tűzi és elveti az amnesztiatörvényt. A keddi ülésen a képviselőház csaknem egyhangúlag utasította el az ellenzék által bírált jogszabályt.
A tervezet kezdeményezői azt javasolták, hogy amnesztiában részesüljenek Romániában azok, akik legfeljebb hatéves szabadságvesztéssel büntethető bűnöket követtek el, illetve közkegyelemben azok az elítéltek, akiket legfeljebb hétéves szabadságvesztéssel büntethető bűnökért ítélt el a bíróság. A román jogban az amnesztia a bűntett végleges „elfeledését" jelenti, vagyis törlik az illető büntetőjogi felelősségét, bármely szakaszban tart is az igazságszolgáltatási eljárás, illetve törlik a priuszt. A kegyelemnél a büntetett előélet megmarad: ez az intézkedés csak a büntetésre vonatkozik, amelyet vagy eltörölnek vagy enyhítenek.
Kedden a román parlament mindkét házában napirendre tűzték a korrupcióval gyanúsított képviselők és szenátorok eddig halogatott ügyeit is, és futószalagon szavaztak arról, hogy kiadják őket az igazságszolgáltatásnak. Romániában ugyanis a politikai nyilatkozatokra vonatkozó mentelmi jog mellett a törvényhozóknak más előjogokat is biztosít az alkotmány: csak a parlament jóváhagyásával lehet előzetes letartóztatásba helyezni őket vagy házkutatást elrendelni ellenük.
Azon tisztségben lévő vagy volt kormánytagok ellen, akik törvényhozói mandátummal rendelkeznek, csak az illető ház jóváhagyásával indítható bűnvádi eljárás.
A jobboldali Hotnews.ro hírportál októberi összesítése szerint az 580 tagú kétkamarás román parlament 35 tagjának „gyűlt meg a baja" az igazságszolgáltatással, a legtöbb esetben valamilyen korrupciós ügyben: 11 ellen vádat emeltek, 17 ellen bűnvádi eljárás van folyamatban, kettőt első fokon elítéltek, egy jogerős felfüggesztett börtönbüntetést kapott, 4-nek az esetében – akik kormánytagok voltak – a parlament nem járult hozzá a bűnvádi vizsgálat lefolytatásához. MTI
Erdély.ma

Egyetlen „magyarbarát" tervezet három másik ellen
Négy zászlós törvénytervezet van a parlamentben, abból három ellehetetleníti a magyar szimbólumok használatát, mutatott rá Klárik László háromszéki RMDSZ-es szenátor.
A Nemzeti Liberális Párt javaslata szerdán hallgatólagosan átment a Szenátuson, annak ellenére, hogy a törvényalkotás minden szintjén negatívan véleményezték. A Képviselőház fog majd dönteni a sorsáról. A tervezet kihágásból bűncselekménynek minősíti a zászlótörvény előírásainak megsértését. A szociáldemokraták egy tervezete megtiltaná Románia területén minden más zászló használatát és legtöbb százezer lejes bírságot helyezne kilátásba. Ez is átment hallgatólagosan a felsőházban, mondta a háromszéki szenátor.
Bogdan Diaconu független képviselő tervezete a legdurvább, még az is megtiltja, hogy a romániai közalkalmazottak külföldön nem-román zászlót lobogtassanak. Egyetlen „magyarbarát" tervezet van a jogalkotóknál, ezt is a Szociáldemokrata Párt nyújtotta be az RMDSZ nyomására, ez a helyi közigazgatási egységek zászlójának elfogadását szabályozza.
„A szociáldemokratáknak van két törvénytervezetük, egyik jó nekünk, a másik fáj. Azt játsszák, hogy egyik kezükben a korbács, a másikban a cukor, hiszen bármikor bármelyiket elővehetik, és megszavazzák."- ecsetelte Klárik László
Kovács Zsolt
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma

Zászlóháború a parlamentben
Az 1994/75-ös zászlótörvény négy módosító javaslata is szerepel a parlament napirendjén, és ezek közül csak egy, az RMDSZ kérésére született, a közigazgatási egységek zászlóhasználatát szabályozó elfogadható, a többi különböző mértékben büntetné (akár börtönnel is) a román nemzeti lobogón kívüli zászlók használatát. Mindezt Klárik László szenátor mondta el annak apropóján, hogy tegnap a szenátus hallgatólagosan elfogadta a liberálisok igen szigorú jogszabályát, mely bűncselekménnyé nyilvánítja azokat a szimbólumhasználati kihágásokat, amelyek eddig csak egyszerű szabálysértésnek minősültek.
A Nemzeti liberális Párt kezdeményezését majdnem az összes liberális szenátor aláírta, negatívan véleményezte azonban a törvénykezési testület, a kormány, a szenátus jogi és közigazgatási bizottsága. Nem tűzték napirendre, és tegnap lejárt a határidő, így hallgatólagosan elfogadottnak tekintik a jogszabályt, mely esetében a képviselőház mondja ki majd a döntő szót. A liberálisok javaslata rendkívüli módon szigorítaná a korábbi jogszabályt, ha elfogadják, akkor például akár börtönnel is büntethető az a polgármester, aki nem viseli a piros-sárga-kék mellszalagot, vagy más zászlót is kitűz hivatalára a román nemzeti lobogó mellé.
A liberálisok javaslata tulajdonképpen csak rátromfolt az SZDP-sek kicsit korábban beterjesztett módosító indítványára, amely ugyan nem utalta büntetőjogi kategóriába a szabálysértéseket, de jelentős pénzbírság kirovását javasolta a szabálysértésekért, 30 ezer és 100 ezer lej közötti összegre bírságoltatnák nemcsak a hivatalosságokat, de azokat a magánembereket is, akik saját házukra tűznek ki más zászlót, mint a román lobogót. Ennek a jogszabálynak egyik pontja tenné kötelezővé az iskolákban a román himnusz éneklését – hívta fel a figyelmet Klárik. A szenátuson ez is hallgatólagos jóváhagyással ment át, a képviselőházban várja, hogy napirendre tűzzék. A harmadik jogszabály lehetővé tenné, hogy a területi közigazgatási egységek használják saját zászlójukat, ezt a szenátus szeptember 30-án megszavazta, a képviselőházban elakadt, és van még egy tervezet, amelyet az időközben függetlenné vált Bogdan Diaconu képviselő nyújtott be, és amely betiltaná az „etnikai jellegű zászlók használatát”. Ez is a szenátusban van, és a napokban jár le a hallgatólagos elfogadás határideje – derült ki a Klárik által bemutatott dokumentumokból. Klárik László felhívta a figyelmet, hogy a román politikai pártok közül egyik sem viszonyul baráti módon a magyarkérdésekhez, tulajdonképpen csak akkor tesznek pozitív gesztusokat, ha érdekeik azt kívánják, többnyire olyankor, amikor az RMDSZ valamelyikükkel közösen kormányoz. Az SZDP jelen pillanatban „egy elég perverz játékot űz, olyan, mintha egyik kezében ostor lenne, a másikban cukorka, és azt használja, amely éppen az érdekeinek megfelel” – fogalmazott Klárik a két szociáldemokrata jogszabályra utalva. A helyzet alakulásának függvényében bármelyiket elővehetik és elfogadtathatják a parlamentben. Kiemelte, ezzel nem a kormányzati szerepvállalás mellett kíván érvelni, csupán felhívta a figyelmet, hogy egyik párt sem szeret bennünket, engedményeket legfennebb akkor tesznek, ha szükségük van a szavazatainkra. Felidézte, hogy az RMDSZ éppen azért szeretné alkotmányba iktatni, hogy a magyarság nem kisebbség, hanem államalkotó tényező, mert akkor elkerülhetőek lennének a fentebb említett zászlótörvények. „Mi itthon szeretnénk érezni magunkat ebben az országban, és ehhez az is hozzátartozik, hogy szimbólumainkat szabadon használhassuk. Ezek nem valaki ellen irányulnak, hanem saját magunk megerősítését szolgálják. Törvénnyel, kényszerítő eszközökkel nem lehet tiszteletet kivívni, szeretetet pedig még annyira sem” – hangsúlyozta a háromszéki szenátor.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Ismét egy magyarellenes megnyilvánulás”?
A Képviselőház plénuma szerdán jóváhagyta Markó Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő előzetes letartóztatását, akit hivatali visszaéléssel vádolnak ugyanabban az ügyben, amelyben Alina Bica volt DIICOT-főnök letartóztatását is elrendelték. A Képviselőház ugyanakkor elutasította a Cătălin Teodorescu PDL-s képviselő előzetes letartóztatására vonatkozó kérést, ugyanannak a bírósági ügynek a kapcsán. A parlamenti képviselők döntéséről Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei képviselője telefonon az alábbiakat nyilatkozta a Nyugati Jelennek:
„A Képviselőház mai döntése nagyon erőteljes kérdőjeleket emel a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban Romániában. Az a tény, hogy először van a Képviselőház olyan helyzetben, hogy magyar nemzetiségű képviselő immunitásának feloldásáról kell döntsön és ugyanabban a helyzetben levő román kolléga esetében nem oldja fel az immunitást, míg a magyar nemzetiségű kolléga esetében feloldja azt, rendkívül kérdőjeles és aggasztó helyzetet kreál. A Képviselőház mai döntésének egyértelmű olvasata az, hogy a Mikó-perben született, a magyar közösséget hátrányosan érintő döntés után ismét egy magyarellenes megnyilvánulásnak lehetünk a tanúi.”
Markó Attila immunitását 171 mellette és 111 ellene szavazattal oldotta fel a Képviselőház plénuma. Cătălin Teodorescu esetében, miután a képviselők egy része elhagyta a termet, a 146 mellette szavazat és a 101 ellene szavazat, kvorum hiányában kevésnek bizonyult a PDL-s képviselő immunitásának a feloldásához.
Pataki Zoltán
nyugatijelen.com
Erdély.ma

Nemzeti ünnep lett január 24-e
Nemzeti ünnep január 24-e, a Román Fejedelemségek Egyesülésének Napja – a Képviselőház szerdán rábólintott az ezzel kapcsolatos határozat-tervezetre, miután korábban a Szenátus is kedvezően véleményezte azt.
A tervezet szerint a helyi és központi hatóságok kulturális-művészeti programokat szervezhetnek, valamint logisztikailag és anyagilag támogathatják azokat. A tervezet mellett 276-an, az ellen négyen szavaztak, 11-en pedig tartózkodtak.
Mint tudjuk, 1859. januárjában Moldva és Havasalföld is fejedelmének választotta Alexandru Ioan Cuzát, amelynek nyomán a két fejedelemség 1862-ben egyesült. Az új ország neve Románia lett, Bukarest fővárossal, és a török birodalomban autonóm státuszt élvezett.
marosvasarhelyiradio.ro / Agerpres
Erdély.ma

Az RMDSZ szolidaritásáról biztosította Markó Attilát
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szolidaritásáról biztosítja Markó Attila parlamenti képviselőt, miután a Képviselőház plénuma szerdán úgy döntött, hozzájárul az RMDSZ-es politikus előzetes letartóztatásához - írja szerkesztőségünbe elküldött közleményében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
„Markó Attila ellen úgy indul most bűnvádi eljárás, hogy azon a bizottsági ülésen, amelyre az ügyészség hivatkozik, bizonyíthatóan nem volt jelen, hiszen 2011. március 15-én Markó Attila Brassó megyében vett részt az ünnepi megemlékezéseken. Ezzel együtt kollégánknak nem mutatták meg az ellene zajló ügy dossziéját, meg sem hallgatták őt” – fogalmaz a szövetségi elnök.
Emlékeztet, Markó Attila politikai pályája során több mint 1000 államosított egyházi és magáningatlan visszaszolgáltatásában segített, a restitúciós folyamat azonban még mindig nem fejeződött be.
„Képviselő kollégánk meghurcolása ellen tiltakozunk, bízunk ártatlanságában, és abban, hogy az igazságszolgáltatás nagyon hamar lezárja az ellene indult eljárást. Szövetségünk szolidáris Markó Attilával, hiszen egy olyan politikusról van szó, aki hosszú éveken keresztül a közösség érdekében végezte munkáját. Értetlenül állunk az ügy előtt, és várjuk a mihamarabbi döntést ebben az ügyben” – zárja állásfoglalását Kelemen Hunor. 
maszol.ro

"Markó Attila körözése bármelyik pillanatban elkezdődhet"
Egyelőre nincs érvényben előállítási vagy letartóztatási parancs Markó Attila ellen, ám már csak idő kérdése, hogy mikor kezdik el körözni a képviselőt – mondta hétfőn a maszol.ro-nak a politikus ügyvédje.
"Bármelyik pillanatban kiadhatják védencem ellen a letartóztatási parancsot" – fogalmazott Eugen Iordăchescu. Az ügyvéd nem kívánt nyilatkozni arról, hogy az Alina Bica volt főügyész nevéhez fűződő korrupciós ügy gyanúsítottjaként beidézett képviselőnek szándékában áll-e visszatérni Romániába. Jelenleg Markó Attila Magyarországon tartózkodik.
Mint ismert, a politikust csütörtök reggelre idézték be kihallgatásra az ügyészségre, ám nem jelent meg. Ügyvédje korábban lapunknak elmondta: ilyen esetben az ügyben eljáró ügyész előállítási parancsot vagy akár letartóztatási parancsot állít ki a gyanúsított nevére.
Eugen Iordăchescu korábban arról is beszélt: kihallgatása után Markó Attilát bent tartották volna az ügyészségen, a DNA pedig az előzetes letartóztatását kérte volna a legfelsőbb bíróságon. Ehhez korábban hozzájárulását adta a képviselőház is.  Az RMDSZ a múlt héten szolidaritásáról biztosította a képviselőt, aki egy kollégáinak írt levélben azt írta: "megtörték", és "képtelen egy ilyen marhasággal szembeszállni", mint az ellene felhozott vádak.
maszol.ro

Elfogadták a kiberbiztonsági törvényt – Szabad kezet kapnak a hírszerzők
Hozzáférhetnek a titkosszolgálatok az internet- és mobiltelefon-szolgáltatók által birtokolt adatokhoz, miután a szenátus pénteken döntéshozó kamaraként elfogadta az ország kiberbiztonságáról szóló törvényt.
A jogszabályt májusban terjesztette be a kormány, arra hivatkozva, hogy Romániát számos aktív ellenséges entitás vette célba a virtuális térben, az ország kibernetikai védettsége pedig nem elégséges.
A jogszabály kidolgozói azt is belefoglalták a törvénybe, hogy a szolgáltatók bírósági végzés nélkül is kötelesek kérésre a titkosszolgálatok rendelkezésére bocsátani az ügyfeleikkel és az adatforgalommal kapcsolatos adatokat. A tervezetet szeptember 17-én hallgatólagosan fogadta el a képviselőház, pénteken pedig a szenátorok egyhangúlag szavazták meg.
Kolozsváron vasárnap tüntettek a törvény ellen, a szenátus védelmi bizottsága pedig közben a félreértések eloszlatása végett közleményt adott ki, amelyben pontosította: a törvény nem a magánszemélyeket, hanem az adatszolgáltatással foglalkozó jogi személyeket érinti.
A kormány korábban már két ízben próbálkozott hasonló jogszabály elfogadtatásával – a hasonló tartalmú, úgynevezett Nagy Testvér-törvénnyel, valamint a mobil-feltöltőkártyák névre szóló regisztrációját kötelezővé tevő jogszabállyal –, azonban az alkotmánybíróság a benyújtott panaszok nyomán mindkettőt az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Belföldi hírek
Felmentett titkosszolgálati vezető
Nyilvánosan visszautasította az őt ért vádakat Florian Coldea, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) ideiglenes igazgatója, és meghallgatása után a RHSZ tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság is arra a következtetésre jutott, hogy megalapozatlanok a Coldeát gyanúba keverő sajtónyilatkozatok.
A hírszerzés vezetőjét a korrupcióval gyanúsított Elena Udrea vádolta visszaélésekkel. A képviselő szerint Romániában valójában az RHSZ ideiglenes igazgatója van hatalmon, és ő dönti el, melyik politikus vagy üzletember kerül börtönbe, ugyanakkor azt állította, hogy Coldea az elnökválasztási kampányba is beavatkozott Klaus Johannis oldalán. Coldea alaptalan rágalomnak minősítette a vádakat, és azt mondta: az RHSZ vezetése a teljes politikai semlegesség és azonos távolságtartás jegyében végezte munkáját a tavalyi választási évben is. Az RHSZ biztonsági szolgálatának vezetője belső ellenőrzést kezdeményezett az ügyben, Georgian Pop, a titkosszolgálat tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke ennek ismertetése után kijelentette: a parlamenti bizottság megalapozatlannak találta Udrea vádjait, a testület semmi törvénysértőt nem talált az RHSZ ideiglenes vezetőjének tevékenységében.
Hat szavazás Udrea ügyében
A képviselőház hat különálló szavazást tartott tegnap Elena Udrea ügyében, a döntés lapzárta után született meg. Udrea esetében az igazságszolgáltatás három kérést nyújtott be a bűnvádi eljárás elindításának jóváhagyására a Bute-gála és a Microsoft-ügyben, és további hármat az előzetes letartóztatásba helyezés jóváhagyására ugyanabban a két ügyben. A szavazás előtt Udrea beszédet tartott a parlamentben, melyben azt mondta, bizonyos szempontból vétkesnek tartja magát. Fenntartotta, hogy ő a politikai szálakat a háttérből húzogató Florian Coldea bosszújának áldozata. Úgy vélte, ennek egyik bizonyítéka az, hogy amikor kinyitotta a száját, az ügyészség néhány óra alatt öt folyamodványt nyújtott be a parlamenthez, amelyben ellene indítandó bűnvádi eljárásokhoz és letartóztatásához kéri a képviselők hozzájárulását. A szavazás előtt Vasile Blaga elmondta, a Nemzeti Liberális Párt Udrea kiadására fog szavazni, Victor Ponta pedig általánosságban kijelentette, pártja és a konzervatív-liberális frakció a parlamenti képviselők mentelmi jogának a felfüggesztésére szavaz.
Gyors ütemben Borbélyról
A képviselőház Állandó Bizottsága tegnap úgy döntött, elküldi a jogi bizottságnak a főügyész kérését a Borbély László elleni bűnvádi eljárás elindítását illetően – jelentette be Nicolae Mircovici háztitkár. Elmondta, bár a szabályzat nem ír elő határidőt a bűnvádi eljárás elindítására vonatkozóan, csak az őrizetbe vételre és a letartóztatásra vonatkozó kérés esetében van megszabva háromnapos, illetve ötnapos határidő, ennek ellenére felkérték az Állandó Bizottságot, hogy gyors ütemben vitassa meg az igazságszolgáltatás kérését.
Johannis a parlament előtt
Klaus Johannis partneri viszonyt ígért a parlamentnek, ugyanakkor olyan magatartást kért a törvényhozóktól, amellyel hozzájárulnak a parlament hitelének helyreállításához. Az államfő első alkalommal intézett beszédet tegnap a parlamenthez, és jelezte, hogy minden parlamenti ülésszak elején élni akar ezzel az alkotmányos jogával. Johannis szerint a politikusoknak fel kell hagyniuk azzal, hogy döntéseiket szavazatnövelő és népszerűséghajhász szempontoknak rendelik alá, a maga részéről pedig megígérte, hogy sosem fog populista témákban népszavazást kiírni. Arra kérte a politikusokat, hagyjanak fel a látszatintézkedésekkel, mert az országot csak valódi reformokkal lehet előbbre vinni. Úgy vélte, a választási reform a legjobb alkalom arra, hogy a parlament hatékonyabbá váljék és valóban a népakaratot jelenítse meg. Johannis úgy fogalmazott, hogy erős parlamentet szeretne, mert ha a törvényhozás gyenge, akkor a demokratikus berendezkedés gyenge láncszemévé válik. Az elnök új párttörvényt sürgetett, amely átláthatóvá tenné a kampányfinanszírozást, felszámolná a választási turizmust (többes szavazást) és szavazatvásárlást. Johannis rámutatott: az alkotmány közvetítői szerepet szán az államfőnek, és ő ennek eleget akar tenni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem hagyták jóvá a Borbély László elleni eljárás lefolytatását
Nem hagyta jóvá a bukaresti képviselőház szerdán a bűnvádi eljárás lefolytatását Borbély László volt környezetvédelmi miniszter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöke ellen, akit többrendbeli befolyással való üzérkedéssel gyanúsít a korrupcióellenes ügyészség (DNA).
Az RMDSZ képviselője a szavazás előtti felszólalásában rámutatott: visszaélésnek tartja, hogy a DNA egy – más bizonyítékokkal alá nem támasztott – egyoldalas feljelentésre hivatkozva akarja ismét megnyitni vádemelés nélkül lezárt korábbi ügyét.
A feljelentő azt állította: a közvetítők egyikeként játszott szerepet abban, hogy egy nagyváradi üzletembertől átvett 50 ezer euró csúszópénz eljusson Borbély Lászlóhoz, aki állítólag előnyös állami szerződéseket ígért az illető üzletembernek.
Borbély László szerint az ügyészség nem ellenőrizte, van-e bármilyen valóságalapja az ellene tett feljelentésnek, az állítólagos megvesztegetőt sem hallgatta ki. Rámutatott: az eljárásjog abban az esetben teszi lehetővé egy bűnvádi eljárás újraindítását, ha az illető ügyben újabb, megalapozott gyanú merül fel. Hozzátette: esetében a gyanú megalapozottságát nem ellenőrizték, a feljelentésnek pedig semmi köze a 2012-ben vádemelés nélkül lezárt ügyhöz.
Borbély László emlékeztette képviselőtársait, hogy az alkotmány a hasonló visszaélések megakadályozása érdekében biztosít a törvényhozóknak mentelmi jogot.
Az RMDSZ politikai alelnöke megjegyezte, hogy a bíróság kizárólag a vádhatóság jelentése alapján, az érintett meghallgatása nélkül dönt az ügyek újranyitásáról, ezért – a védekezéshez való jog megtagadására hivatkozva – panaszt tett az ombudsmannál, aki alkotmányossági óvást emelt az új büntetőeljárás ezen előírása ellen.
A titkos szavazáson a képviselők 154-125-ös szavazataránnyal úgy döntöttek, nem engedélyezik bűnvádi eljárás indítását Borbély László ellen.
Az RMDSZ politikusát 2012-ben azzal gyanúsította a DNA, hogy 20 ezer euró értékű lakásfelújításért előnyös állami szerződésekhez juttatott egy szatmári üzletembert. A politikus ártatlannak vallotta magát, de lemondott miniszteri tisztségéről, hogy a gyanú ne árnyékolja be a kormány tevékenységét.
A képviselőház az akkori kiadatási kérelmet is elutasította. A Borbély László elleni nyomozást így vádemelés nélkül lezárta a DNA, de az ügy másik három gyanúsítottja ellen 2014 januárjában vádat emeltek a Szatmár megyei törvényszéken: ítélet még nem született.
Romániában a törvényhozói mandátumokkal rendelkező volt miniszterek ellen a kétkamarás parlament illetékes házának jóváhagyásával indulhat bűnvádi eljárás, a többi volt kormánytag elszámoltatását pedig az államfőnek kell jóváhagynia.
MTI
Erdély.ma

Székely szabadság napja: RMDSZ-es felszólalás a parlamentben
Politikai nyilatkozatban emelt szót a bukaresti képviselőházban kedden a magyar közösség marosvásárhelyi gyülekezési jogának korlátozása ellen Márton Árpád, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese – közölte hírlevelében a szövetség.
Az RMDSZ az 1854-ben kivégzett székely mártírok emlékére hívta fel a képviselők figyelmét, ugyanakkor szóvá tette, hogy a mártírok tiszteletére székely szabadság napjává nyilvánított évfordulón Marosvásárhelyen korlátozták a magyar közösség gyülekezési jogát.
Március 10-ét, az 1854-es székely vértanúk kivégzésének évfordulóját, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nyilvánította a székely szabadság napjává. A székely autonómiaigény kinyilvánítására szervezett, immár hagyománnyá vált marosvásárhelyi felvonulást Dorin Florea polgármester idén betiltotta.
Az RMDSZ képviselője erre utalva parlamenti felszólalásában kijelentette: a gyülekezési jog korlátozása nem lehet a demokratikus államrend része.
A betiltott marosvásárhelyi felvonulás helyett Székelyföld számos más településén rendeztek kedden tiltakozó megmozdulásokat a Székely Nemzeti Tanácsot alkotó széki tanácsok.
Krónika (Kolozsvár)

Elfogadták a választási reformcsomag egy részét
Elfogadta a választási reformcsomag egy részét – a párttörvényt, a pártfinanszírozási törvényt és az önkormányzati választási törvényt – szerdai ülésén a román képviselőház.
Az új önkormányzati választási törvény szerint a megyei tanácsok elnökeit már nem közvetlenül választják, hanem a képviselő-testület utólag választ elnököt saját tagjai közül.
A polgármestereket továbbra is egy fordulóban, egyszerű többséggel választják. A bukaresti képviselőház nem fogadta el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azon javaslatát, hogy a választási küszöböt szállítsák le három százalékra, így továbbra is azok a szervezetek juthatnak képviselethez az önkormányzatokban, amelyek megkapják a voksok legalább öt százalékát. Jövőre helyhatósági és parlamenti választásokat rendeznek Romániában.
MTI
Erdély.ma

Elfogadta a választási reformcsomag egy részét a román képviselőház
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, szerda - Elfogadta a választási reformcsomag egy részét - a párttörvényt, a pártfinanszírozási törvényt és az önkormányzati választási törvényt - szerdai ülésén a román képviselőház.
Az új önkormányzati választási törvény szerint a megyei tanácsok elnökeit már nem közvetlenül választják, hanem a képviselőtestület utólag választ elnököt saját tagjai közül.
A polgármestereket továbbra is egy fordulóban, egyszerű többséggel választják.
A bukaresti képviselőház nem fogadta el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azon javaslatát, hogy a választási küszöböt szállítsák le három százalékra, így továbbra is azok a szervezetek juthatnak képviselethez az önkormányzatokban, amelyek megkapják a voksok legalább öt százalékát.
A szerdán elfogadott új párttörvény megkönnyíti a politikai alakulatok bírósági bejegyzését. Eddig legalább 25 ezer támogató aláírására volt szükség - az ország 41 megyéje közül legalább 18-ból és a fővárosból - egy új párt bejegyzéséhez.
Az államfő által néhány hete megfontolásra visszaküldött, szerdán kiigazított pártfinanszírozási törvény értelmében a választási kampányokat ezentúl az állami költségvetésből pénzelik Romániában. A jelöltek hitelekből megelőlegezett költségeit utólag számolnák el, de csak akkor, ha elértek egy bizonyos támogatottságot.
A képviselők - az elnök kifogásának helyt adva - előírták, hogy a pártoknak vissza kell fizetniük a felvett kölcsönöket, hogy megelőzzék a tisztségviselők "megvásárlását" a - lekötelezett politikusok hatalomra segítését üzleti befektetésnek tekintő - szponzorok által.
Klaus Iohannis államfő idén kétszer is konzultációra hívta a parlamenti pártokat, hogy új közképviseleti jogszabályok elfogadását sürgesse. Romániában látszólag konszenzus alakult ki a politikai erők között arról, hogy a parlamentet karcsúsítani, a pártbejegyzést pedig könnyíteni kell, ugyanakkor a korrupció megfékezése érdekében átláthatóbbá kell tenni a pártfinanszírozást.
Jövőre helyhatósági és parlamenti választásokat rendeznek Romániában. A törvénycsomag elfogadása azért sürgős, mert a román alkotmánybíróság korábbi döntése értelmében a választási szabályok már nem változhatnak a voksolást megelőző egy évben. (MTI)

Elfogadták a pártok az RMDSZ által javasolt alternatív parlamenti küszöböt
Megegyeztek a romániai pártok vezetői az új parlamenti választási törvény alapelveiről, egyebek mellett arról, hogy minden megyének lesz legalább két szenátora és négy képviselője, illetve az RMDSZ által javasolt alternatív parlamenti küszöb bevezetésében is egyetértettek – tájékoztatta az MTI-t szerdán Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A képviselőház elnökének irodájában tartott szerdai egyeztetésen a kormánykoalíció részéről többek között Victor Ponta miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, a jobbközép ellenzék részéről pedig Alina Gorghiu és Vasile Blaga, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) két társelnöke volt jelen.
Az RMDSZ képviseletében részt vevő Kelemen Hunor szerint a tanácskozáson megállapodtak a – megyei pártlistás választással kialakítandó – kétkamarás parlament létszámáról. Elmondta: a képviselőház létszáma 336-ra csökken (beleértve a 4 külföldön megválasztandó, illetve a 18 kedvezményes módon mandátumot szerző kisebbségi képviselőt), a szenátusé pedig 136-ra (beleértve a két külföldön megválasztandó szenátort).
Kelemen Hunor rámutatott: az, hogy minden megyének lesz legalább két szenátora és négy képviselője, pozitív diszkriminációt jelent az olyan – átlagosnál kisebb lakosságú – megyék esetében, mint Kovászna, Szilágy vagy Tulcea megye.
A politikus elmondta: az RMDSZ által javasolt alternatív parlamenti küszöb bevezetésében is egyetértettek, így a legalább négy megyében húszszázalékos támogatottságot elérő politikai alakulatok akkor is bejutnak a törvényhozásba, ha egyébként országos szinten nem lépik át az ötszázalékos küszöböt. Hozzátette: az előírást korábban a választási reformot előkészítő parlamenti különbizottság is elfogadta.
Az RMDSZ elnöke elmondta, a külföldön élő választópolgárok a számukra – előzetes regisztráció alapján – megszervezett szavazókörzetekben személyesen adhatják majd le voksukat négy képviselőre és két szenátorra. Az MTI érdeklődésére megerősítette: 2016-ban nem levélben szavaznak majd a külföldön élő román állampolgárok. A voksolás előtt fél évvel kezdődő és a szavazás előtt 75 nappal véget érő regisztráció arra szolgál, hogy a választási hatóság fel tudja mérni: hány választókörzetet kell kialakítania külföldön.
Aki nem regisztrált, az külföldön már csak a külképviseleteken adhatja le voksát. Attól függetlenül, hogy hányan járulnak az urnákhoz, a külföldön voksolók négy képviselőt és két szenátort küldenek a törvényhozásba a 43., számukra létrehozandó választókerületből – pontosította Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
MTI
Székelyhon.ro

Bizottsági nem a Trianon-törvényre
A szélsőséges nézeteiről ismert Bogdan Diaconu parlamenti képviselő, az Egyesült Románia Párt elnöke már hozzászoktatta a közvéleményt magyarellenes megnyilvánulásaihoz, a legutóbbi tervezete azonban minden eddigi javaslatán túltesz.
A képviselő "Június 4-e Trianon és a magyar elnyomás elleni harc napja" címmel terjesztett be jogszabály-tervezetet, mely többek között kötelezővé tenné a trianoni békeszerződés aláírásának (1920. június 4.) állami pompával történő megünneplését országos és helyi szinten egyaránt. Diaconu ugyanakkor 1-től 5 évig terjedő börtönbüntetést róna ki azokra, akik Trianon jogosságát megkérdőjelezik, a békeszerződést negatív jelzőkkel illetik, valamint kétségbe vonják azt a „tényt", mely szerint a magyarok az erdélyi románokat évszázadokon át elnyomták.
A törvénytervezetet véleményezte a képviselőház Emberjogi, egyházügyi és nemzeti kisebbségi bizottsága is. Erről kérdeztük Kereskényi Gábor parlamenti képviselőt, a bizottság titkárát. „A Trianon-törvénytervezetet benyújtó kolléga Vadim Tudor egy gyengére sikeredett, kicsinyített mása. Szerencsére nem kellett túl sokat érvelni e felháborító kezdeményezés ellen, a szakbizottság ugyanis egyhangú szavazatával negatív véleményezést bocsátott ki annak kapcsán. Remélhetőleg ugyanígy fog dönteni a Képviselőház plénuma is. Fel kell ugyanakkor figyelnünk arra, hogy a romániai magyarság elleni törvénykezdeményezések és közigazgatási intézkedések igenis léteznek, jelen vannak, s valószínűsíthető, hogy a választások közeledtével egyre gyakoribbá válnak. Nekünk az a kötelességünk, hogy minden ilyen kezdeményezést elhárítsunk, hogy megvédjük közösségünket, hiszen erre kaptunk felhatalmazást" - hangsúlyozta az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke.
szatmar.ro

Az SRI és a Székelyföld intim viszonya
Hans Hedrich politológus alaposan körbejárja a román-székely-magyar társkapcsolat mozgatórugóit.
Erdélyben, illetve Székelyföldön, akárcsak a világ bármely másik pontján, a helyi, őshonos lakosságnak – amilyen a magyar – már létezéséből fakadóan is joga van (belső/külső) önrendelkezéshez.
Aztán a Románia által aláírt szerződések, charták és nemzetközi megállapodások, valamint – részben – a román alkotmány és törvények értelmében is, ennek a népességnek joga van nyilvánosan használnia az identitását kifejező jelképeket (pl. címereket, a székely zászlót), mint ahogy kétnyelvű szövegeket/feliratokat stb. is.
Ennek ellenére a nemzeti-kommunista diktatúra idején szisztematikus módon kialakítottak egy valósággal eltorzított képet a magyarokról, mely szerint ez egy idegen és ellenséges népesség, mely nemrég telepedett le a „román földön”, túlzott és jogtalan követelései vannak, valamint rejtett célokat követ és örökké ellenséges a román etnikumúakkal szemben. Teljesen hamis! Azóta sok minden jó irányban változott (ez az egész társadalom érdeme!), de Erdélyben megfigyelhető a hardcore nacionalizmus „dühös” feléledése, beleértve és kimondottan az állami struktúrákban, aminek erőteljes visszhangja van mind a médiában/interneten, mind a helyi viszonyokban…
Következésképpen, amikor ténylegesen élni akarnak a nekik járó jogokkal, a magyarok egy sor negatív következménnyel és (törvényes alap nélküli) ellenségességgel szembesülnek a román hatóságok (kormánymegbízottak, rendőrök-milicisták, egyes polgármesteri hivatali felügyelők és kihelyezett szolgálati alkalmazottak) részéről. Ezekhez a hivatalos lépésekhez gyakran, szinte automatikusan, e nemzeti csoporttal szemben sértő, inkrimináló és fenyegető diskurzusok is társulnak. Utalok itt egyes etatista-tekintélyelvű irányvonalat követő nacionalista-jakobinus bloggerek uszító és kegyetlenül manipulatív írásaira, mint amilyen Dan Tănasă (Székelyföldre költöztetett telepesek utóda, akit felháborít, hogy a korábbi/mostani környezetében őshonos magyar lakosság létezik), Victor Roncea (médiazsoldos, aki nevetséges érvekkel bélyegezte meg és tette gúny tárgyává a leginkább hazafi románokat – a verespataki projekt ellenzőit) vagy olyan neoszekus politikusok, mint Bogdan Diaconu (tudatosan hazudik a közvéleménynek a kétnyelvű feliratok székelyföldi alkalmazásáról; a Képviselőházban törvénytervezeteket nyújt be a nemzeti „kisebbségek” nyelvi és politikai önszerveződési jogainak megsemmisítése érdekében). Ezeknek az etno-imposztoroknak a szövegeit - akik láthatóan jó kapcsolatokat ápolnak a „szervekkel”, nulla- és féligazságok hivatásos kitalálói mindenről, ami nem illik bele a hiányos felfogóképességükbe, valamint etnikumok közötti konfliktusok és mesterséges ellenségességek buzgó gerjesztői - azonnal átveszik és felerősítik a neten az úgynevezett nacionalista trollok.
Mivel az erdélyi magyarok képviselői a mai napig nem ismerik részletesen azokat a jogokat, melyekkel az általuk képviseltek azért rendelkeznek, mert magyarokként ők is őshonosak (nemcsak egy más nemzetiségű többségnek alávetett „nemzeti kisebbség”), mint ahogy az összes többi erdélyi etnikai csoport, illetve azért, mert az RMDSZ-esek/MPP-sek nem vesznek részt effektív módon a román hatóságok ellenséges gesztusainak feltartóztatásában/megakadályozásában (2015 bírói és/vagy kormánymegbízotti döntések egész hullámát hozta, melyek egyértelműen a magyarok legitim jogai ellen irányultak), Székelyföldön – elkerülhetetlen módon – eljutottak az ebben a térségben élő közösségek egyes tagjainak diskurzus és jövőbeni „terveinek” szintjén megnyilvánuló radikalizálódásához.
Mivel a román hatóságok továbbra is – és mintha egyre kitartóbban – generálják a székelyek/magyarok ellen irányuló törvénysértő és provokatív lépéseket (amit az AEÁ Külügyminisztériumának egyik jelentése, az Európa Tanács jelentése és – félénken, fél szájjal – még Románia elnöki hivatala is elismert), levonhatjuk azt a logikus következtetést, hogy mesterségesen fokozni akarják a magyarok elégedetlenségét, hogy abból aztán kialakulhasson a hőn áhított (?) magyar „ultranacionalizmus, irredentizmus, sovinizmus”, amit aztán be lehet majd mutatni, és ami ellen majd éppen azok küzdhetnek, akik létrehozták és fenntartják azt (a betelepített tisztviselők ezrei és ezrei, akiket azért helyeztek át Erdélybe/Székelyföldre, hogy ’megoldják’ azokat a ’gondokat’, melyeket éppen a jelenlétük és bukaresti távirányítású tevékenységük okoz).
Ez egy banális, de még mindig működő és jövedelmező körbeforgó stratégiája a feszültségkeltésnek, mely mögött könnyen felfedezhetők nemzeti-szekusi, vagy mondjuk inkább úgy, „neo-ceauşiszta” ihletésű személyek, csoportok, struktúrák.
Az erdélyi ceauşiszta gyarmatosítás volt kiváltságosainak (és utódaiknak) a stay-behind/Gladio típusú utóvéd hadáról van szó: a térségünkből származó vagy Moldvából és a Regátból nagy számban és – nem igaz? – „szent küldetéssel” „importált” köztisztviselőkről, akiknek az a feladatuk, hogy megvédjék Romániát a (nagyrészt románok és a nemzetközi geopolitikai csillagzat által gyártott) „magyar veszélytől”.
Néhány kulcsszereplője ennek erdélyi intézményesített román nacionalizmus valóságos szindikátusának, akik folyamatosan és ellenségesen nyilvánulnak/nyilvánultak meg az erdélyi magyarok/székelyek legitim jogainak ügyében: a Székelyföld székhelyére, Marosvásárhelyre/Tg. Mureş ejtőernyőztetett és oda erősen rögzített jelenlegi – import – polgármester, Dorin Florea; a volt erdőtolvaj-miniszter Mircea Duşa; a nemzeti érdek volt vészvillogós minisztere, Gabriel Oprea; a Ponta-kormány Kovászna megyei kormánymegbízottai; a milicista-pribék Moldovan Radu Sandu, a Hargita Megyei Rendőrség jelenlegi vezetője; a Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok (úgynevezett) Civil Fóruma, Nagy-Románia visszasírói, akikhez seregnyi blogger (lásd fentebb), többé-kevésbé félrevezetett, intoxikált és megtévesztett bérkommentelő és bértapsonc társul, akik fejszével rontanak rá mindenkire a kommentszekcióban és az FB-on, ahol a magyarok minden románellenes provokációnak minősített jogos követelésére – mintha utasításra tennék – Erdély etnikai megtisztítását követelik (mottó: „Kifelé a magyarokkal az országból!”… ha nem tetszik nekik az az állandó üldözési és inkriminálási bánásmód, aminek minden alkalommal ki vannak téve, amikor újra előhozakodnak a nemcsak legitim, de valójában nagyon is szerény óhajaikkal).
(Videoösszeállítás Moldovan Radu Sandu, a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség vezetője, Románia egyetlen még hivatalban lévő nemzeti-kommunista pribékje által elkövetett atrocitásokról… Érdekes, hogy sem Dan Tănasă, sem Bogdan Diaconu, sem Victor Roncea nem háborodik fel ezen egy magát „az etnikumok közötti együttélés európai modelljének” nevező EU-államra nézve szégyenletes és méltatlan helyzeten…)
Hova akartam valójában kilyukadni: Csak egy újabb bizonyítékot kívántam bemutatni arra vonatkozóan, hogy a székelyföldi magyarok egy részének radikalizálódása (már amennyi tapasztalható, mert a székely városok épületeinek falán eddig egyetlen politikai tartalmú graffitit sem láttam (!), még kevésbé radikális/nacionalista/szeparatista feliratokat) bizonyos román struktúrák kívánsága/célja, melyek ennek érdekében cselekednek (vagy maradnak passzívak). Konkrétan a Neue Züricher Zeitung (NZZ) neves svájci napilap egyik, 2015. október 23-án megjelent cikkéről van szó, melyben nevezett Szőcs Csongor (helyesen: Zoltán – a szerk.), akit a DIICOT (Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Ellenes Igazgatóság – a szerk.) a 2015. december 1-i, kézdivásárhelyi (mindenkire nézve szerencsés módon be nem következett) „terrorista petárdázás” miatt vett őrizetbe, egyértelműen és világosan kijelenti, hogy ő és HVIM-es társai akár erőszakhoz is folyamodnak majd, amennyiben a város központjában, a nemzeti hős Gábor Áron szobra mellé felvont székely zászlót a hatóságok (törvénytelenül) újra eltávolítják. Idézet: „Sollte sie, wie vor anderthalb Jahren, von der Verwaltung entfernt werden, wären Csongor Szöcs und seine Gesinnungsgenossen augenblicklich zur Stelle, um dies zu verhindern, notfalls mit Gewalt.” Az NZZ eredeti cikke itt érhető el>>>
Az az árboc, melyre a székely identitást kifejező jelképet felhúzták ugyanakkor az a helyszín is volt, melyet a SRI (Román Hírszerző Szolgálat – a szerk.), a DIICOT, a MAI (Belügyminisztérium –  a szerk.) Székelyföldön egyre nagyobb számban jelenlévő tisztviselői által régóta ismert radikálisok a december 1-i petárdák majdani elhelyezéséhez kiválasztottak. (A székelyföldi rendőrök, katonák, SRI-sek, csendőrök, ISU-sok (Rendkívüli Helyzetek Felügyelősége – a szerk.), tűzoltók stb. szinte kivétel nélkül román etnikumúak, akiket az ország más részeiből telepítettek be oda, egy sor kedvezménnyel és kockázati (!) pótlékkal –, de a gondot nem annyira a származásuk, mint inkább az a SZEREPÜK jelenti, hogy a térségtől idegen és a székelyföldi őshonos lakossággal szemben látensen vagy nyíltan ellenségesen viselkedő fegyveres erőt képviseljenek,
ezáltal bármikor képesek és mentálisan nyitottak válsághelyzeteket és mesterséges etnikumok közötti konfliktusos helyzeteket megrendezni/kirobbantani az őket a háttérből irányító nemzeti-szekus utóvéd érdekében…) Íme, tehát, hogyan „konspiráltak” nyíltan az úgynevezett székely terroristák: nyíltan megmondva néhány külföldi újságírónak, hogy mit terveznek tenni… ha továbbra is megsértik az őket megillető jogokat. (A Martin Woker riporterrel folytatott beszélgetésre valamikor 2015 nyarán-őszén került sor. Ez azért tudom, mert Woker erdélyi látogatása során riportot készített a környezetvédő mozgalomról, melyben a Neuer Weg Egyesület is megjelent, melynek munkatársa vagyok. Találkoztam és beszélgettem a riporterrel, így tudtam arról, hogy a riporter Székelyföldről is cikket készül írni.)
Ha a SRI-nek van magyar nyelven beszélő személyzete, de német nyelvű nincs, ez a tisztelt intézmény baja (melyet éppen egy – igaz, renegát – magyar, Asztalos Imre, azaz Virgil Măgureanu úr hozott létre… SRI, mondjatok KÖSZÖNETET a magyaroknak, hogy egyáltalán léteztek és a székelyeknek, hogy jó zsíros fizetéseket vehettek fel kockázati pótlékokkal, mert különben ugyanannyiért kellene dolgoznotok, mint az egyszerű embereknek, akiknek az adóját arra veritek el, hogy a saját cinikus kasztérdekeitek kiszolgálására ugrasszátok egymásnak őket!). De az, hogy az NZZ-ben megjelent cikkről a SRI-nak még csak nem is súgtak, vagy nem küldték azt át neki a SIE-s (Külügyi Hírszerző Szolgálat – a szerk.) kollégák, vagy legalább a volt kormányfő Ponta apósa, aki… Svájcban volt DIE-s (Külügyi Hírszerző Főosztály, a Ceauşescu-rezsim külföldön tevékenykedő hírszerző szolgálata – a szerk.), komoly aggodalmat jelent Románia számára: a meglévő (rossz)szolgálatok nem kommunikálnak egymással? Látszólag ezek csak… vannak, de NEM adják jelét, hogy valódi szolgálatokat tennének Romániának, az itteni igazi gondok (intézményesült korrupció, szervezett bűnözés, intézményesült nacionalizmus, román etnokrácia Erdélyben/Székelyföldön, az éppen a SRI-ből/DIICOT-ból és az ezekhez kapcsolódó körökből érkező nacionalista diverziók és közvélemény-megtévesztések stb.) ellen harcolva.
A SRI-nek legalább bele kellene olvasnia a nemzetközi sajtóba,
időnként, így már ősszel értesült volna a három másodrangú székely dühéről és közbe tudott volna lépni, például a sepsiszentgyörgyi nacionalista kormánymegbízottnál, akinek székelyek ellen folytatott közigazgatási zaklatása az egyik fő oka annak, hogy a Szőke testvérek és Beke tűzijátékokkal készültek megijeszteni az embereket. Mindentől függetlenül mégis úgy vélem, hogy semmi sem indokolja erőszak alkalmazását jogok megszerzéséért, bármennyire legitimek lennének is azok. Ilyen értelemben Beke és Szőke 1.+2. hibáztak. De ha elítélik őket, akkor azokat is el kellene ítélni, akik a román hatóságokon belül szorgosan, kitartóan és nagyon szakszerűen közrejátszottak a radikalizálódásukban (mely végső soron diskurzus szintű és virtuális jellegű maradt).
Másrészt minden államnak annál inkább be kellene tartania az önkényesen egyetlennek és hivatalosnak kikiáltottól eltérő nyelvű és etnikumú őshonos népességekkel szemben vállalt nemzetközi kötelezettségeit (Erdély esetében ugyanis olyan közösségekről van szó, melyek jóval régebbiek annál az államnál, melynek területe kiterjeszkedett a kérdéses történelmi/őshonos csoportok által lakott Erdélyre, mely állam aztán egy részüket önkényesen idegeneknek és ellenségesnek nyilvánított, hogy ezáltal megfoszthassa őket egyéni és kollektív jogaiktól – beleértve a belső önrendelkezéshez való elidegeníthetetlen jogot is, melyből az – esetleg autonómián keresztül megvalósuló – önrendelkezési jog származik). A kérdéses állam bizonyos írott és íratlan kötelezettségek és törvények megsértésével TUDATOSAN kényszeríti folyamatos frusztráltsági állapotba az adott csoportokhoz tartozó polgárai egy részét és ezáltal – elkerülhetetlen módon – radikális csoportok és szélsőséges megoldások felé taszítja őket.
Ezáltal azzal, hogy Bukarest megtagadta 1920 után, egyértelmű ígéretei ellenére, az erdélyi német felekezeti oktatás finanszírozását, mely annak kompenzálása lett volna, hogy (szintén önkényesen) kisajátították a szászok Nagyszeben környéki „Sieben Richter” erdőit, melyekből a szász oktatási rendszert finanszírozták – ezek a román nacionalista politikák vezettek a szász közösség elszegényedéséhez (saját eszközeikből kellett fenntartaniuk az oktatási rendszerüket) és ezáltal e nemzeti csoport jelentős részének gyors nacionalista-protonáci radikalizálódásához. Később aztán a szászokat hibáztatták azért, mert csatlakoztak Adolf Hitler náci mozgalmához, ami 1944–1945-ben elég ok volt ahhoz, hogy kisajátítsák házaikat, a felnőtt lakosságot pedig a Szovjetunióba deportálják, a 70-es években pedig ez vezetett a szászok eladásához is Németországnak…
Úgy tűnik, Bukarest Székelyföldön most is ezt a régi receptet alkalmazza (melyet sok más etno-kleptokratikus rezsimű államban is bevetnek):
zaklat, diszkriminál, radikalizál – hogy aztán még jobban zaklathasson, diszkriminálhasson, radikalizálhasson a diszkrimináltakban okozott frusztrációkra válaszul. Ezzel valamikor majd eljutnak annak az embercsoportnak a végső inkriminálásához és nyilvános lejáratásához, melynek célja megfosztani őket attól a joguktól, hogy egy bizonyos területen éljenek. Innen az asszimiláción és/vagy elkergetésen/eladáson keresztül megvalósuló etnikai tisztogatásig már csak egy lépésnyi távolság marad. Ceauşescu ezt is megtette – és úgy tűnik, hogy az újra összefogó neo-ceauşiszták továbbra is azon dolgoznak, hogy szétverjék az Erdélynek nevezett európai mikrokozmoszt. Az utolsó célkitűzés: Székelyföld közigazgatási és etnikai-demográfiai/nyelvi feldarabolása.
A római jog egyik alapelve a PACTA SUNT SERVANDA. Vagyis egy megkötött megállapodást be kell tartani/alkalmazni kell – tehát a romániai/erdélyi nemzeti úgynevezett „kisebbségek” jogaira vonatkozó rendelkezéseket is. Itt az ideje, hogy Románia ezeket a kötelességeit azok betűjében és szellemében teljesítse – beleértve az 1918. december 1-i Gyulafehérvári Nyilatkozatban szereplő nagylelkű ígéretet is, mely nélkül Erdélyt nem lehetett volna elcsatolni Magyarországtól és Romániához csatolni: „III. Teljes körű nemzeti szabadság minden együttélő népnek. Minden nép a saját nyelvén fogja képezni, igazgatni magát és ítélkezni, saját kebeléből származó egyéneken keresztül és minden nép az azt alkotó egyének arányának megfelelően kap képviseleti jogot az ország törvényhozó testületeiben és kormányzásában.”
An nou fericit Ardealului si ardelenilor, lipsit de petarde si aruncatori de petarde (la propriu si la figurat), scapati de sub control! (Az alább magyarul és németül is szereplő jókívánság így hangzik: „Petárdáktól és (szó szerint és átvitt értelemben vett) petárdavetőktől mentes boldog újévet Erdélynek és az erdélyieknek. –  a szerk.)
Boldog es bekes uj evet Erdelynek es az erdelyieknek!
Gutes und friedliches Neues Jahr, Siebenbürgen und Siebenbürger!
Hans Hedrich, politológus és civil/környezetvédő aktivista, Waldkraiburg (Németország) foter.ro

Bogdan Diaconuék létrehozták a Karóbahúzó Vlad Őrjáratot
Karóbahúzó Vlad Őrjárata (Patrula lui Vlad Ţepeş) néven létrehozta a szélsőséges, soviniszta Egyesült Románia Párt (PRU) saját paramilitáris egységét Daniel Ghiță K1-bajnok – számolt be vasárnap a Ştiripesurse.ro portál. 
A PRU vasárnapi kongresszusán bemutatott gárda a párt civil szimpatizánsaiból áll, saját egyenruhával rendelkezik, és a hivatalos közlés szerint „ott lép majd közbe, ahol állampolgári beavatkozásra van szükség” – írja a portál.
Ghiță közölte: ha a román állam nem védi meg őket, akkor megvédik magukat, a szervezet pedig „a szegényeket oltalmazza, hogy ne váljanak a bűnözők áldozatává.” Bogdan Diaconu pártelnök szerint az őrjáratnak nem lesznek fegyverei, inkább hóeltakarításnál és árvizeknél segítenek majd.
Ghiță a PRU színeiben száll harcba Bukarest 3. kerülete polgármesteri tisztségéért, korábban a Colectiv klubban kirobban tűzvész nyomán szervezett tüntetések egyik vezető alakja volt, és a törvénytelen erdőkivágások ellen is kampányolt. Mint ismeretes, a PRU vezetője a szélsőségesen magyarellenes megnyilvánulásairól és törvényjavaslatairól hírhedtté vált volt szociáldemokrata képviselő, Bogdan Diaconu. A vasárnapi kongresszuson az orosz és a kínai nagykövetség képviselői is részt vettek.
Mint ismeretes, Diaconu legutóbb decemberben az RMDSZ betiltásáról terjesztett törvénytervezetet a bukaresti képviselőház elé, arra az állítólagos merényletkísérletre hivatkozva, amelyet az ügyészség szerint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Szervezet (HVIM) kézdivásárhelyi elnöke akart elkövetni.
Augusztusban olyan jogszabályt terjesztett be, amely betiltaná a nemzeti kisebbségek nyelvének használatát a romániai közintézményekben. Diaconu akkor azzal indokolta kezdeményezését, hogy a felfedezte: magyarul is szerepel az intézmény neve az önkormányzat hatáskörében működő székelyudvarhelyi városi rendőrség szolgálati gépkocsiján.
Tiltaná a tervezet a közintézmények, települések és utcák nevének magyar feltüntetését, sőt a jogszabály elfogadásától számított harminc napon belül kötelezővé tenné a kétnyelvű feliratok eltávolítását is. Korábban az autonómiapárti tüntetéseket és az „etnikai” zászlókat is betiltatta volna.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Mindenkit újraválasztottak
Újraválasztották az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakcióinak vezetőségeit. Az idei parlamenti ülésszak első felében továbbra is Máté András Levente frakcióvezető, Márton Árpád és Szabó Ödön frakcióvezető-helyettes, valamint Molnár Zsolt titkár fogja ellátni a képviselőházban az RMDSZ frakciójának vezetését. A szenátusban újból bizalmat szavaztak Tánczos Barna frakcióvezetőnek, Pataki Csaba frakcióvezető-helyettesnek, illetve Klárik László titkárnak. A Szenátus Állandó Bizottságában a frakció háznagyi tisztségét továbbra is Verestóy Attila látja el. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A kormány nem vállalja a választási törvény módosítását
A szakértői kormány egyértelmű többségi akarat híján nem vállal szerepet a helyhatósági törvény módosításában – szögeztele Dacian Ciolos miniszterelnök hétfőn a parlamentben.
A képviselőház a Nemzeti Liberális Párt kezdeményezésére rendezett politikai vitanapot a polgármester-választás kétfordulóssá tételének szükségességéről, amelyre a kormányfőt is meghívták. A liberálisok azt követően kezdeményezték a tavaly még konszenzussal elfogadott egyfordulós választási törvény módosítását, hogy a novemberi – a szociáldemokrata Victor Ponta vezette kormány bukásához vezető – tüntetéseken a civil szervezetek kétfordulós polgármester- választást követeltek.
Bár a kétfordulós rendszerhez való visszatérést az államfő is nyíltan támogatta, Ciolos parlamenti beszédében kizárta azt a lehetőséget, hogy a kormány sürgősségi rendelettel vagy úgynevezett felelősségvállalással – parlamenti vita nélkül – léptesse hatályba a liberálisok által sürgetett törvénymódosítást.
Ciolos kifejtette: el tudja fogadni azt az érvet, hogy a – tisztségben lévő polgármesterek újraválasztásának kedvező – választási törvény módosítása segítheti a politikustársadalom megújulását, de a politikai döntéseket a parlamentnek kell meghoznia, a kormány legfeljebb felgyorsíthatná a jogalkotási folyamatot. A miniszterelnök szerint azonban ennek nincsenek meg a feltételei, hiszen a múlt héten konzultációkon úgy látta: nem alakult ki meggyőző parlamenti többség a kétfordulós polgármester-választásra való visszatérés mellett.
Az egyfordulós rendszerhez a legtöbb polgármesterrel rendelkező Szociáldemokrata Párt ragaszkodik, és álláspontja támogatására volt koalíciós partnereit is rávette. A korábbi koalíció mellé állt az ügyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is, amely szerint 10-20 százalékkal kevesebb magyar polgármester lesz Erdélyben, ha a törvény lehető teszi, hogy egy második fordulóban a román pártok összefogjanak az első fordulóban élen végző magyar polgármesterjelöltekkel szemben. Népújság (Marosvásárhely)

Markó Diaconu magyarellenes tervezetéről: ha elfogadnák, a román-magyar viszonyt is súlyosan érintené
Markó Béla elmondta, reméli, nem veszik komolyan a szenátusban a Bogdan Diaconu által benyújtott törvénytervezetet, amely tiltaná a közigazgatásban a kisebbségek nyelvének használatát, és arra kötelezné az önkormányzatokat, hogy kizárólag román nyelven tartsák meg a tanácsüléseket.  A PSD-t és a PC-t is megjárt, jelenleg független képviselő a román nyelv hivatalos státusát féltő törvénytervezete ma hallgatólagosan, azaz parlamenti vita nélkül ment át a képviselőházban, így most a szenátushoz kerül. A felsőház a döntő fórum szerepét tölti be, és kötelezően meg kell vitatnia a tervezetet. 
Markó Béla szenátort arról kérdeztük, mennyire veszi majd komolyan a szenátus a magyarellenességéről hírhedt képviselő tervezetét, illetve van-e reális esélye annak, hogy el is fogadják.  A szenátor elmondta: "Az utóbbi években már az is elég nagy baj, hogy nem tudunk előrehaladni az eddig megszerzett jogok bővítésével, törvénybe foglalásával. De az, hogy a már meglévő jogokat is csorbítsák, az nyilvánvalóan elfogadhatatlan lenne. Viszont meg kell mondanom, hogy ami a román parlamentben és román politikai életben ilyen szempontból történik, azt én nagyon veszélyesnek tartom. Nincs a parlamentben például kormánytöbbség, akivel tárgyalni lehetne. A pártok nem ellenőrzik a saját képviselőiket és szenátoraikat. Ez a Bogdan Diaconu már nem is tudom a hányadik magyarellenes és kisebbségellenes tervezettel áll elő. Sajnos, megvan a reális esélye annak, hogy egy választási évben, amikor mindenki minél népszerűbb szeretne lenni, valahol áttörik ezek a kezdeményezések a gátat. Bízom abban, hogy ez nem fog most megtörténni" - nyilatkozta Markó Béla.  A szenátor elmondta, a veszély elhárítása érdekében az RMDSZ-frakció tárgyalni fog a PSD-vel és a PNL-vel is, figyelmeztetik a kollégáikat, hogy egy ilyen törvénytervezetnek az elfogadása nemcsak az RMDSZ és a más pártok jövőbeli viszonyát, hanem a román-magyar viszonyt is súlyosan érintené. (hírszerk.) Transindex.ro

Megszűnik a hallgatólagosság 
Megszűnik a törvénytervezetek hallgatólagos elfogadásának lehetősége a román parlamentben – közölte tegnap Niculae Mircovici, a képviselőház titkára. A házbizottság Ovidiu Gant, a német kisebbség képviselőjének és a kisebbségi honatyák frakcióvezető-helyettesének kezdeményezésére döntött így, miután szerdán egy kisebbségellenes törvénytervezetet nyilvánított hallgatólagosan elfogadottnak a képviselőház, és ez számos romániai kisebbségi szervezet felháborodását kiváltotta.
A házbizottság úgy döntött, hogy ezentúl azokat a tervezeteket is szavazásra bocsátják, amelyeknek nem készült el időben a szakbizottsági jelentése. Bogdan Diaconu közfelháborodást keltő törvénytervezete ügyében a szenátusé a döntő szó. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Máté András: nem szűnik meg a tervezetek hallgatólagos elfogadásának lehetősége
Csak alkotmánymódosítással szüntethető meg a törvénytervezetek hallgatólagos elfogadásának lehetősége a parlamentben – hívta fel a figyelmünket Máté András, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Mint korábban megírtuk, Ovidiu Gant, a német kisebbség képviselője kezdeményezésére a házbizottság úgy döntött, ezentúl azokat a tervezeteket is szavazásra bocsátják a ház plenáris ülésén, amelyeknek nem készült el időben a szakbizottsági jelentése. Így kívánják elkerülni a Bogdan Diaconu képviselő kisebbségellenes törvénytervezetéhez hasonló jogszabályok hallgatólagos elfogadását.
„Tehát a hallgatólagos elfogadás intézménye nem szűnik meg, a képviselőház csak azokat a helyzeteket kívánja a jövőben elkerülni, hogy egy tervezet szavazásra bocsátás nélkül kerüljön át a szenátusba. A hallgatólagos elfogadás lehetősége nem is szüntethető meg, hiszen az alkotmány 75-ik paragrafusa írja elő. Törléséhez nyilván alkotmánymódosítás szükséges” – magyarázta a politikus.
Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője egyébként már szerdán kifejezte meggyőződését, hogy a szenátus elutasítja Bogdan Diaconu nyíltan magyarellenes tervezetet. Rámutatott: a képviselőház házbizottságának lett volna a feladata, hogy napirendre tűzze a törvényjavaslatot, ám szerinte ezt azért mulasztotta el, mert a testületben tavaly óta - a pártközi egyezmények miatt - nincs az RMDSZ-nek képviselője.
Cs. P. T. maszol.ro

Kelemen Hunor szerint alkotmányellenes a nyelvhasználatot korlátozó törvénytervezet
"A tervezet magyarellenes és alkotmányellenes. Meggyőződésem, hogy egy ilyen kezdeményezés nem állja ki a szenátusi szavazás próbáját. Egyszerűen azért nem, mert olyan kitételeket tartalmaz, amelyek az alaptörvénybe ütköznek, hiszen az egyértelműen biztosítja a kisebbségi közösségek jogait. Nem lehetséges az, hogy egy törvény ezeket felülírja. A szenátusban napirendre kell tűzzék, az RMDSZ ott fogja leszavazni Bogdan Diaconu nacionalista ámokfutását" – jelentette ki Kelemen Hunor csütörtökön azt követően, hogy az alsóházból a felsőház asztalára került át az a törvénykezdeményezés, amely megtiltaná a kisebbségeknek anyanyelvük használatát a romániai közigazgatásban. Ezt megelőzően, a képviselőház szerdai plenáris ülésén a tervezet elfogadásának módozata ellen tiltakozott Szabó Ödön képviselő: azt hangsúlyozta, hogy egy alkotmányellenes kezdeményezést vita hiányában nem szabad támogatnia a törvényhozó testületnek.
Az RMDSZ elnöke a magyarellenes tervezetről azt mondta, hogy a zövetség minden rendelkezésére álló eszközzel harcolni fog ellene és arra hívta fel a figyelmet: a román nyelv kizárólagos használatának gondolata jogos felháborodásra, aggodalomra adott okot a magyar közösségben.  "Ugyanezt a jogos felháborodást jelezték az RMDSZ képviselői a szakbizottsági vitán. A jogi bizottságban sikerült is kieszközölnünk azt, hogy negatívan véleményezzék a tervezetet, amelyet azonban tiltakozásunk ellenére sem tűztek napirendre" – nyomatékosította Kelemen Hunor, aki szerint a szenátusban lesz alkalom az elutasítására, hiszen ott már nem spórolható meg a vitára való előterjesztése. "A szenátus a döntő ház ebben az esetben. Ott még hátra van a vita, és meggyőződésem, hogy a szakbizottságokban és később a plenáris ülésen meg fogjuk buktatni Bogdan Diaconu tervezetét, ahogy tettük ezt más hasonló törvénytervezetek esetében is. Ebben a szavazásban benne lesz a teljes magyar közösség felháborodása" – szögezte le az RMDSZ elnöke. Azt is hozzátette: Romániának, egy önmagát demokratikus jogállamnak nevező országnak a jelenlegi helyzetben érdekei ellen szól az, hogy egy alkotmányellenes, kirekesztő, szélsőségesen nacionalista tervezetet elfogadjon. Népújság (Marosvásárhely)

A parlamentben interpelláltak a megalázott magyar lány ügyében
A parlamentben interpellált az egészségügyi miniszterhez szerdán Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő a kolozsvári gyerekkórházban hiányos román nyelvtudása miatt megalázott magyar lány ügyében.
A politikus írásban hívta fel a tárcavezető figyelmét olaszteleki lány nyelvi jogainak figyelmen kívül hagyására. „Az egészségügynek nem szabadna annak a területnek lennie, ahol diszkrimináció éri a beteget azért, mert nem beszél a többségi nyelven” – idézte az RMDSZ hírlevele a politikust.
Kerekes emlékeztetett, hogy Románia 2007-ben ratifikálta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, ami azt jelenti, hogy beemelte jogrendjébe az előírásait, ám ezeket nem ültette gyakorlatba. A képviselő az interpellációjában a minisztérium további törvényhozói és adminisztratív lépéseiről kért tájékoztatást.
Felhívta a figyelmet, hogy az olaszteleki lány esete nem egyedülálló Romániában, konkrét intézkedéseket kell tennie a szakminisztériumnak, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő. Emlékeztetett arra is, hogy az RMDSZ konkrét, törvényes intézkedésekkel szorgalmazza az anyanyelvhasználat szabályozását az egészségügy területén.
Kerekes kifejtette, az RMDSZ-nek az erre vonatkozó jogszabályjavaslata jelenleg a képviselőház szakbizottságában akadt el, miután azt az USL-kormány negatívan véleményezte, éppen ezért a héten egy újabb véleményezést kér a szakértői kormánytól. maszol.ro

Rangos kitüntetést kapott Varga Attila 
Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnepen, március 15. alkalmából a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozott Varga Attila, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Karának egyetemi docense részére.
A szatmárnémeti oktató az alkotmányjog területén kiemelkedő, többek között az alkotmányosság értékeinek bemutatására és a román alkotmányjog megismertetésére irányuló munkája, valamint jelentős egyetemi oktatói tevékenysége elismeréseként részesül a rangos elismerésben.
Varga Attila 1986-ban végzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Jogi Karán. Ezt követően jogtanácsosként dolgozott gazdasági társaságoknál. 1990-ben választották parlamenti képviselővé az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben. 2012-ig megszakítás nélkül a parlament alsóházának, a Képviselőháznak a tagja. 2006-ban szerzett Ph.D. fokozatot a Bukaresti Tudományegyetemen. Jelenleg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Karának egyetemi docense és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka.
frissujsag.ro

Botrány TVR-ügyben: legionáriusvédelmezés miatt nem szavazott az RMDSZ
Az RMDSZ-frakció kivonult a parlament keddi üléséről, tiltakozásul a második világháború előtt és idején tevékenykedő legionáriusmozgalom képviselőinek nyilvános védelmezése ellen.
A szenátus és a képviselőház keddi együttes ülésén választottak új igazgatótanácsot a köztelevízió (TVR) élére. A vita során Aurel Vainer, a zsidó kisebbség képviselője kifogást emelt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által javasolt Oana Stănciulescu televíziós újságíró beválasztása ellen, amiért műsoraiban legionáriusköltőket – többek között Radu Gyrt – magasztalt.
A román legionáriusmozgalom 1927 és 1941 között fejtette ki tevékenységét az országban egyebek mellett Vasgárda név alatt. Radu Gyr az Antonescu-rezsim alatt, 1940 végén, 1941 elején legionáriusparancsnokként és a színházak főigazgatójaként tevékenykedett. Miután a PNL két szenátora is azzal érvelt, hogy ne „politikai hibáik” alapján ítéljék meg a legionáriusok kulturális érdemeit, az RMDSZ szószólói bejelentették: nem vesznek részt a voksoláson.
Puiu Haşotti volt kulturális miniszter, a PNL szenátora a kifogásolt költő – a „latin vérrel öntözött” Erdélyről írt – egyik versszakát szavalta el a szószékről, azt szemléltetendő, hogy Radu Gyr költészetében „nincs semmi legionáriusjelleg”. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) szenátora, Cristiana Anghel azzal érvelt, hogy a román legionáriusmozgalom képviselőit nem ítélték el háborús bűnökért a második világháborút követő nürnbergi perben, és nem szabad feledésre ítélni az általuk létrehozott kulturális értékeket.
A szenátus és a képviselőház együttes ülésén egyébként az RMDSZ távollétében is megszavazták az új vezetőtanácsot, amely George Orbeant, a korábbi vezérigazgató, Stelian Tănase volt tanácsadóját jelölte a TVR elnök-vezérigazgatói posztjára. George Orbean a parlament együttes kulturális bizottságától negatív véleményezést kapott, kinevezését illetően azonban végleges döntést csak holnap délelőtt hoz a plénum.
Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke felszólalásában kifejtette: a román parlamentben eltöltött 26 év alatt soha nem találkozott azzal, hogy valaki megpróbálta volna a legionáriusmozgalmat védeni, és ezért tisztelte is kollégáit, de ami a keddi ülésen történt, azt elfogadhatatlannak tartja. Az RMDSZ volt elnöke a legionáriusmozgalom védelmezőit bocsánatkérésre, a jelöltet pedig kifogásolt műsorai megmagyarázására szólította fel, de miután ez nem következett be, az RMDSZ-frakció úgy döntött, hogy nem vett részt a TVR igazgatótanácsáról rendezendő voksoláson.
A román parlamentben egyébként tavaly a PNL kezdeményezésére fogadtak el egy olyan törvénymódosítást, amely a legionárius- és vasgárdista-szimbólumokra is kiterjesztette a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek és jelképek használatának, a háborús bűnösök dicsőítésének tilalmát. A jogszabály megállapítja, hogy a román legionáriusmozgalom is fasiszta jellegű szervezetnek minősül. Krónika (Kolozsvár)