Ügyészek és titkosszolgák veszedelmes viszonyára deríthet fényt a Coldea-dosszié
Nemcsak a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tekintélyét ássa alá, hanem a bűnüldözést és a korrupcióellenes harcot is alapjaiban megrengetheti Florian Coldea igazgatóhelyettes kompromittálódása.
Milyen mértékben befolyásolják a titkosszolgálatok az igazságszolgáltatás tevékenységét; indult-e bűnvádi eljárás politikusok, magas rangú állami tisztségviselők ellen politikai megfontolásból, a hírszerzés és a nyomozó hatóság közötti összefonódás eredményeképpen? A fenti kérdéseket nem a kommunista diktatúrában alkalmazott módszerek, hanem éppen napjaink különös esetei kapcsán teszik fel sokan Romániában. Éspedig a részben a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóhelyettesét övező botrány apropóján, amely miatt felfüggesztették tisztségéből, és belső vizsgálatot indítottak a titkosszolgálat katonai vezetője ellen.
Florian Coldea altábornagynak az okozta a vesztét, hogy – mint az elmúlt napokban kiderült – szoros kapcsolatot ápolt egy jelenleg nemzetközi körözés alatt álló, megannyi bűncselekménnyel gyanúsított üzletember-politikussal. Azzal a Sebastian Ghiță volt parlamenti képviselővel, aki több mint félszáz vállalkozásán keresztül az elmúlt években több száz millió euró közpénzhez jutott az állammal kötött szerződések révén, és aki nem mellesleg a tavaly decemberi választásokig a bukaresti parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságában tevékenykedett. Széles körű politikai kapcsolatain – Ghiță egyebek mellett Victor Ponta volt kormányfő barátja – kívül a hírtelevíziót is működtető politikus ügyészeket és főrendőröket rángatott madzagon, nem hivatalos információk szerint hatalmát a titkosszolgálathoz fűződő viszonyának köszönhette.
Ennek ellenére az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) tavaly négy bűnvádi eljárást indított ellene, mire Ghiță reakciója az volt, hogy december közepén ismeretlen helyre menekült, majd szappanoperaszerűen nekifogott kitálalni. A tulajdonában lévő România hírtévében közzétett videoüzeneteiben például azt állította, Coldea és a DNA vezető ügyésze, Laura Kövesi túllépett a hírszerzés és az ügyészség közti intézményes együttműködés törvényes keretein, és kényük-kedvük szerint fabrikáltak dossziékat politikusok, közméltóságok, üzletemberek ellen. Ghiță szerint a Coldea–Kövesi-tandem nevéhez ártatlan emberek elítélése fűződik, ugyanakkor felesége, Carmen állítólagos dossziéján keresztül sakkban tartják Klaus Johannis államfőt is. Állításai alátámasztására a szökésben lévő exhonatya olyan felvételeket tett közzé, amelyek szerint Coldea az otthonában is meglátogatta, sőt együtt nyaraltak a Seychelles-szigeteken és Toszkánában.
A bukaresti sajtóban „007-es ügynökként” is emlegetett, a 2005-ben Irakban elrabolt román újságírók kiszabadítását személyesen levezénylő Coldea felfüggesztéséről a közös kirándulásokról szóló bizonyítékok nyilvánosságra kerülése után született döntés. Mégpedig a legmagasabb szinten, csütörtökön ugyanis Johannis négyszemközti beszélgetésen fogadta az SRI volt operatív vezetőjét.
A hírszerzés csütörtök esti közleménye szerint a sajtóban Coldeáról megjelent információk alapján Eduard Hellvig, a SRI igazgatója elrendelte egy rendkívüli belső vizsgálóbizottság felállítását, amelynek ellenőriznie kell, hogy Coldea megsértette-e a szakmai szabályokat. Miközben sokan úgy látják, Ghiță a kegyvesztetté válása miatt tálal ki, Coldea kompromittálódása nemcsak a hírszerzés tekintélyét ássa alá, hanem a romániai bűnüldözést és a korrupcióellenes harcot is alapjaiban megrengetheti. A botrány közepette egymás után állnak a nyilvánosság elé az igazságszolgáltatás célkeresztjébe került politikusok – köztük Ponta, Elena Udrea volt miniszter és a börtönbüntetését töltő Dan Voiculescu médiamágnás –, azt állítva: az ellenük indított bűnvádi eljárás, bírósági ítélet koholmány, és – szerintük – bebizonyosodott az ártatlanságuk.
Krónika (Kolozsvár)

Csökken a hírszerző szolgálatok, a szenátus, a képviselőház költségvetése
A tavalyi évhez képest 19-20%-kal kisebb költségvetése lesz idén a képviselőháznak, szenátusnak, a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI), a Külföldi Hírszerző Szolgálatnak (SIE), a Számvevőszéknek - jelentette ki Liviu Dragnea, a képviselőház elnöke egy vasárnapi esti tévéműsorban.
Az Antena 3 műsorában Dragnea azt mondta: 18-20 intézménynek, többek közt az elnöki hivatalnak, a képviselőháznak, a szenátusnak, a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI), a Külföldi Hírszerző Szolgálatnak (SIE) és a Számvevőszéknek is 19-20%-kal csökken a büdzséje. Az alsóház költségvetése már meg is található az interneten, és 19,7%-kal kisebb a tavalyhoz képest - tette hozzá Dragnea.
szatmar.ro

Verestóy lett a parlament SRI-bizottságának titkára
Együttes ülésén döntött kedden a képviselőház és a szenátus plénuma a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság összetételéről. Verestóy Attila szenátor titkári teendőket lát majd el.
A testület elnökévé a Szociáldemokrata Párt (PSD) által jelölt Adrian Ţuţuianu szenátort választották 366 támogató és 2 ellenszavazattal. A bizottság alelnöke a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) által javasolt Marian Gheorghe Cupşa képviselő lett, a testület titkári tisztségét pedig az RMDSZ által jelölt Verestóy Attila szenátor töltheti be.
A SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság további tagjai: Doina Federovici, Radu Băbuş, Gabriel Nasra (mindhárman a PSD részéről), Cezar Preda és Ioan Cristian Chirteş (mindketten a Nemzeti Liberális Párt képviseletében), valamint Manuel Costescu (USR). Megválasztása után Adrian Ţuţuianu bejelentette: a bizottság levélben fogja kérni Eduard Hellviget, a SRI igazgatóját, hogy számoljon be a bizottságnak a Coldea-ügyről. A bizottsági elnök szerint az ügyet mihamarabb tisztázni kell és a testület eldönti azt is, hogy meghallgassák-e a tisztségéből felfügesztett Florian Coldeát is.
Egyébként a bukaresti parlament két házának hétfői együttes ülésén elhalasztották a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) tevékenységét felügyelő bizottság megalakítását. A halasztást Eugen Nicolicea, a képviselőház jogi bizottságának elnöke javasolta amiatt, hogy a pártok csak képviselőket javasoltak, holott ott az öttagú testület összetételében három képviselő és két szenátor szerepel. Különben a Traian Băsescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselői kivonultak a törvényhozás plenáris üléséről, mert az alakulat egyetlen képviselője sem kapott helyet a SRI és a SIE tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottságokban.kronika.ro
Erdély.ma

Vádat emeltek Ion Iliescu ellen
Ion Iliescu volt államfő megtagadta, hogy nyilatkozatot adjon hétfőn a bukaresti főügyészségen, ahová a bányászjárás-ügyben idézték be a katonai ügyészek abból a célból, hogy tudomására hozzák: emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolják.
A főügyészség épületébe való belépése előtt Iliescu úgy nyilatkozott az újságíróknak: nem érzi magát bűnösnek azért, ami 1990 júniusában történt – számolt be az Agerpres. Múlt héten a katonai ügyészek több gyanúsítottat kihallgattak ugyanezen ügy kapcsán: Gelu VoicanVoiculescut, Miron Cozmát és Adrian Sârbut, valamint tanúként többek közt Andrei Pleşu írót is.Ion Iliescu körülbelül egy órát töltött a főügyészségen, kijövetelekor nem nyilatkozott a sajtónak. Ügyvédje, Andrei Georgescu azt mondta: a volt államfő nem tett vallomást a bányászjárás-ügyben. „Elkezdődött a bűnvádi eljárás ellene. Új minőséget kapott, vádlott lett. A következőkben előkészítjük a védelmet. Ezt az ügyet 2014-ben nyitották újra az akkori főügyész rendeletére. Meg kell vizsgálnunk, fel kell mérnünk, mit tartalmaz ennek a dossziénak az anyaga" – mondta Iliescu ügyvédje, hozzátéve: a volt román államfő „nagyon jól" reagált az ügyészek arra vonatkozó kijelentésére, hogy vádlotti minőségben folyik a továbbiakban ellene az eljárás.
A „Mineriada” (bányászjárás) nevet viselő ügyiratcsomóban bűnügyi eljárás folyik többek közt Ion Iliescu volt államfő, Petre Roman volt miniszterelnök, Virgil Măgureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt elnöke, Nicolae Dumitru, a Nemzeti Megmentési Front (FSN) első alelnöke, Mugurel Cristian Florescu tartalékos tábornok, Románia főügyészének helyettese és a Katonai Ügyészségek Igazgatóságának vezetője ellen.
A katonai ügyészek szerint 1990. június 11-e és 15-e között a gyanúsítottak „általános és szisztematikus támadást" szerveztek meg és vezettek le a civil lakosság, a bukaresti Egyetem téren tüntető tömeg, illetve a főváros lakossága ellen, bevonva a támadásba a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium, a SRI erőit, illetve több mint 10 ezer bányászt és az ország különböző pontjairól érkezett más munkásokat.
kronika.ro
Erdély.ma

Verestóy a Coldea-ügyről: a titoktartás leple alatt visszaélések is történhetnek a SRI-ben
A jelenlegi törvények nem alkalmasak arra, hogy a parlament valós ellenőrzés alatt tudja tartani a titkosszolgálatokat, így ezekben az intézményekben visszaélések is történhetnek – jelentette ki kedden a Maszolnak Verestóy Attila.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság titkárát annak kapcsán kérdeztük, hogy a testület egy hét múlva a SRI teljes vezérkarát behívta az ülésére tisztázni Florian Coldea tábornok tartalékállományba helyezésének hátterét. A politikus nagyon sok reményt nem fűz ehhez a meghallgatáshoz.
„Ez egy sokkal bonyolultabb helyzet, mint amit tisztázni lehetne egy bizottsági meghallgatáson. A jelenlegi törvényes keret sem segít abban, hogy a civil szféra betekintést nyerjen az erőszakszervezetek belső életébe” – fogalmazott a szenátor.
Verestóy elmondta, el tudja fogadni azt, hogy bizonyos szintű óvatosságra és titoktartásra szükség van minden államban a hírszerző szolgálatok tevékenységével kapcsolatban. „Csak sajnos alapos a gyanú, hogy Romániában a titoktartásnak és a bezárkózásnak a leple alatt visszaélések is történnek, törvényellenes cselekedetek is elrejtőzhetnek” – fogalmazott a szenátor.
A politikus szerint a civil – parlamenti – ellenőrzésnek éppen az lenne a feladata, hogy ezeket a visszaéléseket megelőzze, leleplezze. „Ez a rendszer jelenleg most önmagát ellenőrzi. Ez nem jelenti azt, hogy meg is tudja gyógyítani magát” – jelentette ki arra utalva, hogy Florian Coldeát a SRI-n belül megalakított bizottság tisztázta Sebastian Ghiță üzletember vádjai alól.
Erős, de nem részrehajló ellenőrzést kell gyakorolnia a parlamentnek a hírszerző szolgálatok fölött - jelentette ki a Coldea-ügy kapcsán kedden Klaus Johannis. Az államfő kifejtette: szerinte "legalább két vörös vonalat" kell meghúzni ahhoz, hogy a titkosszolgálatok és a politikusok megfelelően végezzék feladataikat. Johannis nem tartja jónak, hogy a titkosszolgálatok beavatkozzanak a politikába, másrészt azt is meg kell szerinte szabni, hogy a politikusok milyen mértékben avatkozhatnak bele a titkosszolgálatok dolgába.
Ilyen körülmények között Verestóy Attila szerint a parlamenti bizottság hatásköre a jelenlegi törvény adta lehetőségekre korlátozódik. Így például elkérhetik azokat a dokumentumokat, amelyekre alapozza a Florian Coldea ügyében vizsgálódó bizottság a tábornok ártatlanságát. Emellett a törvény kötelezi a titkosszolgálatokat arra, hogy a testület rendelkezésére bocsássák az általuk felhasznált közpénzek rendeltetését igazoló dokumentumokat.
A politikus elmondta, fontosnak tartja, hogy a jövő heti meghallgatáson „legalább a beszélgetés mélyreható legyen”. Emlékeztetett: a Coldea-ügyet vizsgáló bizottság a közvéleményhez csak egy rövid állásfoglalást juttathatott el, ám a parlamenti testület tagjai már a jelentésük részleteibe is betekinthetnek. Kérdésünkre hozzátette: amíg ezeket a részleteket nem ismeri, nem tud véleményt alkotni arról, hogy Florian Coldea követett-e el törvény- és szabályszegést.
Készül az új nemzetbiztonsági törvénycsomag
Arra a kérdésünkre, hogy miként lehetne javítani a titkosszolgálatok parlamenti ellenőrzésének hatékonyságán, a szenátor azt mondta: a nyugat-európai országokban működő modelleket kellene alkalmazni Romániában is. „Angliában, Németországban, Franciaországban a civileknek valóban van hatalmuk az erőszakszervezetek felett” – jegyezte meg.
Verestóy tájékoztatása szerint az ellenőrzés hatékonyságát növelő módosításokat a készülő nemzetbiztonsági törvénycsomagba lehet majd foglalni. Emlékeztetett: a hazai titkosszolgálatok tevékenységét szabályozó törvények még a kilencvenes években születtek. „Az az egyik legnagyobb baj, hogy ezek a jogszabályok meghaladottak. A kilencvenes években Románia teljesen más helyzetben volt, nem volt a NATO és az EU tagja sem” – magyarázta a SRI tevékenységét ellenőrző bizottság titkára.
Cseke Péter Tamás
maszo.ro

A szeku örök
Politikai thrillerekbe, Keresztapa-szerű gengszterfilmekbe illő kémtörténet tartja lázban immár napok óta Romániát. Nem hiányzik semmi, ami egy ilyen sztori kelléke: kémek, ügyészek, rendőrök, magas rangú, nyakig sáros politikusok, megvesztegetett újságírók, kifürkészhetetlen hatalmi játszmák, tömérdek pénz, feljelentések, váratlan fordulatok, szökés, üldözés, kiszivárogtatás, zsarolás, árulás. Csak a remény hiányzik, hogy egyszer mégiscsak élhető, normális ország lesz Romániából, olyan, ahol valóban azok vezetik az államot, akiket demokratikus választás révén a lakosság erre felhatalmaz.
Sebastian Ghiţă tündöklése és bukása olyan autentikus romániai történet, amelyet a világ normálisabb felén fikciónak, fantazmagóriának minősítenének. Már az üzletember felemelkedése körül is sok a kérdés: vélhetően titkosszolgálati háttér kellett ahhoz, hogy az amúgy tehetséges fiatalemberből oly zsenge korban Románia egyik leggazdagabb üzletembere legyen, aki mindvégig állami szervekkel, önkormányzattal, hírszerző szolgálatokkal üzletelt. Bukása azonban még érdekesebb: vélhetően valamiféle titkosszolgálati belháború során Ghiţă kegyvesztetté válhatott, a korrupcióellenes ügyészség és a hatóságok célkeresztjébe kerülvén pedig hiába remélt védelmet, így aztán fogta magát, és lelépett, megszökött. Azóta sem tudni, hol tartózkodik, viszont eltökéltnek látszik, hogy mindenkit bemártson. Saját tévécsatornájában naponta jelentkezik egy-egy leleplező anyaggal. Ezekben arról mesél, hogyan nyaralt együtt Florian Coldeával, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) operatív igazgatójával és Laura Codruţa Kövesivel, miként irányítja az országot egymással karöltve a RHSZ és a korrupcióellenes ügyészség, mivel zsarolta meg Florian Coldea hírszerzési operatív igazgató Victor Ponta volt miniszterelnököt, hogy Laura Codruţa Kövesit nevezze ki főügyésznek, miként tartják a kezükben Klaus Iohannis államelnököt stb. S bár egynémely állításáról kiderült, hogy nem igaz, szavait pedig sokan kétségbe vonják és igyekeznek cáfolni – de vajon kinek, kiknek hihetünk, ha a titkosszolgálatok tartják kezükben a román sajtó jelentős részét is?! –, a videofelvételek mégsem maradtak hatás nélkül. Coldeát előbb felfüggesztették, aztán belső vizsgálatot kezdeményezett a hírszerző szolgálat, melynek eredményét tegnap hozták nyilvánosságra, s melyben – minő meglepetés! – megállapítják, hogy főnökük sem törvényt, sem belső szabályzatot nem sértett, de állítólag maga kérte felmentését, így aztán tartalékba helyezték.A rendkívül kusza történetben a kérdések és rejtélyek sora napról napra sokasodik. Egyszerű halandókként, akiknek nincs bepillantása a legmagasabb szinten zajló hatalmi játszmákba, csak kapkodjuk fejünket. De ha csak egy százaléka igaz annak, amit a szökevény Ghiţă állít, már az bőségesen elég, hogy keserűen summázzuk: Romániában a titkosszolgálatok jócskán túllépik hatáskörüket, a politikai, gazdasági és médiaelitbe beszivárogva őrzik és mentik át hatalmukat. A szeku örök.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Coldeát tartalékba helyezték
Florian Coldea altábornagynak, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) 
igazgatóhelyettesének tartalékos állományba helyezését kérte az államfőtől tegnap Eduard Hellvig, az RHSZ  igazgatója, miután a tisztséget csaknem 12 éve betöltő Coldea maga kérte felmentését a személyével kapcsolatos híresztelések miatt.
A román hírszerzés „szürke eminenciásaként” emlegetett Coldeáról a december közepe óta szökésben lévő, korrupciós ügyekben vádlottként szereplő Sebastian Ghiţă médiamágnás, volt SZDP-s képviselő tett közzé kompromittáló információkat, amelyek hitelességéről élénk vita alakult ki a román sajtóban. A rejtélyes módon eltűnt, immár nemzetközi körözés alatt álló üzletember a tulajdonában lévő hírtelevízióhoz videoüzenetek sorát juttatta el, amelyekben azt állította, hogy szoros barátság fűzte Coldeához és Laura Codruţa Kövesihez, a korrupcióellenes ügyészség főügyészéhez (utóbbi ezt határozottan cáfolta, elmondása szerint csak hivatalból ismeri a volt politikust). Ghiţă szerint Coldea és Kövesi egy külföldi szövetséges titkosszolgálat ügynökeiként, politikai megrendelésre, befolyásukkal visszaélve döntenek arról, hogy ki ellen induljon bűnvádi eljárás Romániában. Az RHSZ a múlt héten belső vizsgálatot rendelt el az ügyben, amelynek idejére felfüggesztette tisztségéből Coldeát. A szolgálat tegnapi közleménye szerint a vizsgálóbizottság megállapította, hogy az igazgatóhelyettes semmilyen törvényt vagy belső szabályzatot nem sértett meg, ezért a vezetőtanács visszahelyezte őt hivatalába. Az altábornagy azonban katonai méltóságára és a szolgálat hitelét fenyegető súlyos veszélyre hivatkozva felmentését kérte. Ezt Klaus Iohannis államfő tegnap alá is írta. Sebastian Ghiţă tavaly decemberig tagja volt a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti szakbizottságnak, és az RHSZ-hez fűződő kapcsolatai is szerepet játszhattak abban, hogy informatikai cégei futószalagon nyertek nemzetbiztonsági jellegű, eurómilliós állami megbízásokat. A Ghiţă által kiszivárogtatott bizalmas információk ügyében január elején a legfőbb ügyészség hivatalból vizsgálatot indított. Ez ügyben tegnap Traian Băsescu volt államfőt is kihallgatták tanúként, aki azt nyilatkozta, hogy azt a felvételt, amelyet neki tulajdonítanak, Ghiţă készítette. Romániában sokan úgy vélik, hogy a titkosszolgálatok befolyásolják a korrupcióellenes kampányt, ám a korrupcióellenes ügyészség  legutóbbi tevékenységi jelentése szerint a 2015-ben lefolytatott csaknem 11 ezer eljárás közül csak 90 indult az RHSZ-től érkezett jelentés alapján.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megtörte a csendet Florian Coldea, a SRI volt operatív vezetője
Agerpress - Florin Coldea tartalékos altábornagy, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt operatív vezetője exkluzív nyilatkozatot adott szerdán az Agerpresnek, többek között reagálva azokra a vádakra, amelyeket az utóbbi napokban felhozott ellene Sebastian Ghiță szökésben lévő üzletember.
Az altábornagy emlékeztet, 25 éves karrierjéből 22 évet a SRI kötelékében töltött, 12 évet volt operatív vezető, és ezalatt odaadással látta el feladatait. Az utóbbi időben ellene megfogalmazott vádakkal kapcsolatban kifejtette: a SRI-nél belső vizsgálat indult, amely alól „beosztástól és rangtól függetlenül” senki sem tudja kivonni magát.
Coldea szerint a legapróbb részletekre is kiterjedő és szigorú ellenőrzési procedúrának vetették alá, amely során minden tekintetben együttműködött. Emlékeztetett: a vizsgálóbizottságegyértelműen megállapította, hogy minden kielemzett esetben betartotta a törvényeket.
Az altábornagy felidézte: az ellenőrzést követően visszanyerte a SRI igazgatóhelyettesi tisztségét. Szerinte az ellene irányuló támadások, a lejárató kampány veszélyezteti a SRI jó hírnevét, és negatívan befolyásolhatja működését, ezért kérte felmentését az igazgatóhelyettesi tisztségből és áthelyezését a rendelkezési állományba.
Véleménye szerint az, hogy tartalékállományba helyezték, nem akadályozza meg abban, hogy továbbra is a hazát szolgálja. Mint fogalmaz: „az egyenruhával járó kötöttségek nélkül” ezután szabadabban beszélhet nyilvánosan, és hozzájárulhat egy „biztonsági kultúra kialakításához”.
„Mandátumon végén jelentem a román állampolgároknak, hogy megtisztelő volt a hazámat szolgálni egy román hírszerző tiszt által elérhető legmagasabb beosztásban, és kivételes lehetőség volt számomra, hogy hozzájárulhattam a legfontosabb stratégiai küldetés teljesítéséhez, hogy Románia egy biztos, stabil ország legyen, amelyet sikeresen megvédtünk az állandó biztonsági kockázatoktól és fenyegetésektől. A hazámat szolgálom” – zárja állásfoglalását Florian Coldea.
maszol.ro

Totális háború
Totálissá kezd válni a háború, amelyet a Szociáldemokrata Párt (PSD) annak érdekében vív, hogy teljes egészében uralma alá hajtsa az országot a tavalyi választási győzelem után.
A politikai harc az igazságszolgáltatásra és valószínűleg a hírszerző szolgálatra (SRI) is átterjedt – bár ez utóbbi esetében nehéz kibogozni, hogy ki kivel van, és mi a valódi tétje a kiszivárogtatásoknak.
A SRI kapcsán csupán egy dolog vehető biztosra: az, hogy a homály és a bizonytalanság azt követően is fennáll, hogy Florin Coldeát, a szolgálat igazgatóhelyettesét és operatív vezetőjét „saját kezdeményezésére” tartalékállományba helyezték. A közlemény, amely szerint az ellene a korrupciós ügyei miatt szökésben lévő, és nemzetközi körözés alatt álló volt szociáldemokrata képviselő, Sebastian Ghiţă által megfogalmazott vádakat alaptalannak találták, ezért a hivatalába való visszahelyezését javasolták, azonban ő a „katonai becsületére” hivatkozva inkább a felmentését kérte, mérsékelten hihető. Inkább olybá tűnik, hogy a szolgálat a külvilág felé úgy próbálta elsimítani a kényelmetlen affért, hogy abból se az intézménynek, se a vélhetően bizonyos mértékig valóban sáros Coldeának ne származzon kára, és lehetőleg senki se feszegesse tovább az ügyet. A kérdés most az, hogy a SRI működését felügyelő parlamenti bizottság milyen mértékben lesz képes az ügy mélyére hatolni a vizsgálat során.
A másik kérdés az, kinek az érdekét szolgálják Ghiţă leleplezései? A rossz kémregénybe illő színjáték – a szökevény politikus a rejtekhelyéről saját tévéjének küldött videoüzenetekben próbálja a hírszerzés és a korrupcióellenes ügyészség Egyesült Államok által feltétlen támogatásban részesített vezetőjét befeketíteni – alapján az a következtetés is levonható, hogy belső harc zajlik, és az eddig háttérbe szorult oldal a szociáldemokraták választási győzelmét kihasználva próbálta meg – végül sikerrel – félreállítani a másik oldal képviselőjét a testület éléről. (Aki esetében szintén nem kizárható, hogy az amerikai érdekeknek megfelelő vonalat képviselte a szolgálaton belül.)
A jelek szerint Laura Kövesi, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) főügyésze ugyanennyire kényelmetlen, hiszen Coldea mellett az ő befeketítése érdekében is mindent megtesznek. Sőt megtörténhet, hogy az ő és Coldea bemószerolását célzó híresztelések fő célja elsősorban az igazságszolgáltatásba vetett lakossági bizalom megingatása volt, hogy ezzel is sikerüljön megágyazni azoknak a kormányrendeleteknek, amelyekben részleges közkegyelmet hirdettek volna, illetve a Btk.-t kívánta módosítani a kormány. Ez Klaus Johannis államfő gyors közbelépésének hála meghiúsult, azonban egyértelmű, hogy a kormány a továbbiakban is mindent megtesz a módosítások keresztülvitele érdekében.
Az indok – a börtönök túlzsúfoltsága – akár még hihető is lenne, azonban a körülmények miatt a kormány igyekezete nem kicsit gyanús. Egyrészt fű alatt az utolsó pillanatban próbálták becsempészni a napirendi pontok közé – az ezt cáfoló kijelentések hitelét nagymértékben csökkenti, hogy a közkegyelem a kormányülés napjáig elkövetett bűncselekményekre vonatkozott volna –, másrészt az sem a jóhiszeműség jele, hogy enyhítenék az összeférhetetlenség és a hivatali visszaélés büntethetőségét, és ez utóbbinak eleve bizonyos összegű károkozáshoz kötnék a bűncselekménnyé nyilvánítását. Az ügyészségek tiltakozása érthető még akkor is, ha tudjuk, hogy sok esetben az igazságszolgáltatás sem működik kifogástalanul, és fölmerülhet a gyanú, hogy a vádemelések vagy az ítélethozatalok politikai érdekeket szolgálnak.
Most azonban nagyon úgy tűnik, a kormány módosításai is politikai érdekek kiszolgálását célozzák: egyrészt a baráti politikusok és üzletemberek büntetésének csökkentését, illetve büntethetőségük megakadályozását, másrészt – és ez a fő – azt, hogy a PSD elnöke, Liviu Dragnea megússza a felelősségre vonást az ellene hivatali visszaélésre való felbujtás miatt zajló perben. Márpedig láthattuk: ennek érdekében bármire hajlandóak, és nincsenek skrupulusaik. (Magyar szempontból az érdekes az, hogy a kormánnyal parlamenti támogatási megállapodást aláíró RMDSZ legalább a színfalak mögött jelzi-e a Dragnea–Grindeanu-tandemnek, hogy ez azért nem korrekt, vagy úgy gondolják: ez az egész úgy van rendben, ahogy van, hisz akár még nekik is jól jöhet. Ha ez utóbbi eset áll fenn, akkor nincs miért csodálkozni, ha sokan csak a „romániai magyar PSD” epitheton ornansszal illetik a szövetséget.)
Egy dolog biztos: a kormány trükközését megakadályozni kívánó oldal diadala az ügy tétje miatt korántsem végleges. Ez még csak az egyik első csata volt, a neheze pedig még hátravan.
Totálissá kezd válni a háború, amelyet a Szociáldemokrata Párt (PSD) annak érdekében vív, hogy teljes egészében uralma alá hajtsa az országot a tavalyi választási győzelem után.
A politikai harc az igazságszolgáltatásra és valószínűleg a hírszerző szolgálatra (SRI) is átterjedt – bár ez utóbbi esetében nehéz kibogozni, hogy ki kivel van, és mi a valódi tétje a kiszivárogtatásoknak.
A SRI kapcsán csupán egy dolog vehető biztosra: az, hogy a homály és a bizonytalanság azt követően is fennáll, hogy Florin Coldeát, a szolgálat igazgatóhelyettesét és operatív vezetőjét „saját kezdeményezésére” tartalékállományba helyezték. A közlemény, amely szerint az ellene a korrupciós ügyei miatt szökésben lévő, és nemzetközi körözés alatt álló volt szociáldemokrata képviselő, Sebastian Ghiţă által megfogalmazott vádakat alaptalannak találták, ezért a hivatalába való visszahelyezését javasolták, azonban ő a „katonai becsületére” hivatkozva inkább a felmentését kérte, mérsékelten hihető. Inkább olybá tűnik, hogy a szolgálat a külvilág felé úgy próbálta elsimítani a kényelmetlen affért, hogy abból se az intézménynek, se a vélhetően bizonyos mértékig valóban sáros Coldeának ne származzon kára, és lehetőleg senki se feszegesse tovább az ügyet. A kérdés most az, hogy a SRI működését felügyelő parlamenti bizottság milyen mértékben lesz képes az ügy mélyére hatolni a vizsgálat során.
A másik kérdés az, kinek az érdekét szolgálják Ghiţă leleplezései? A rossz kémregénybe illő színjáték – a szökevény politikus a rejtekhelyéről saját tévéjének küldött videoüzenetekben próbálja a hírszerzés és a korrupcióellenes ügyészség Egyesült Államok által feltétlen támogatásban részesített vezetőjét befeketíteni – alapján az a következtetés is levonható, hogy belső harc zajlik, és az eddig háttérbe szorult oldal a szociáldemokraták választási győzelmét kihasználva próbálta meg – végül sikerrel – félreállítani a másik oldal képviselőjét a testület éléről. (Aki esetében szintén nem kizárható, hogy az amerikai érdekeknek megfelelő vonalat képviselte a szolgálaton belül.)
A jelek szerint Laura Kövesi, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) főügyésze ugyanennyire kényelmetlen, hiszen Coldea mellett az ő befeketítése érdekében is mindent megtesznek. Sőt megtörténhet, hogy az ő és Coldea bemószerolását célzó híresztelések fő célja elsősorban az igazságszolgáltatásba vetett lakossági bizalom megingatása volt, hogy ezzel is sikerüljön megágyazni azoknak a kormányrendeleteknek, amelyekben részleges közkegyelmet hirdettek volna, illetve a Btk.-t kívánta módosítani a kormány. Ez Klaus Johannis államfő gyors közbelépésének hála meghiúsult, azonban egyértelmű, hogy a kormány a továbbiakban is mindent megtesz a módosítások keresztülvitele érdekében.
Az indok – a börtönök túlzsúfoltsága – akár még hihető is lenne, azonban a körülmények miatt a kormány igyekezete nem kicsit gyanús. Egyrészt fű alatt az utolsó pillanatban próbálták becsempészni a napirendi pontok közé – az ezt cáfoló kijelentések hitelét nagymértékben csökkenti, hogy a közkegyelem a kormányülés napjáig elkövetett bűncselekményekre vonatkozott volna –, másrészt az sem a jóhiszeműség jele, hogy enyhítenék az összeférhetetlenség és a hivatali visszaélés büntethetőségét, és ez utóbbinak eleve bizonyos összegű károkozáshoz kötnék a bűncselekménnyé nyilvánítását. Az ügyészségek tiltakozása érthető még akkor is, ha tudjuk, hogy sok esetben az igazságszolgáltatás sem működik kifogástalanul, és fölmerülhet a gyanú, hogy a vádemelések vagy az ítélethozatalok politikai érdekeket szolgálnak.
Most azonban nagyon úgy tűnik, a kormány módosításai is politikai érdekek kiszolgálását célozzák: egyrészt a baráti politikusok és üzletemberek büntetésének csökkentését, illetve büntethetőségük megakadályozását, másrészt – és ez a fő – azt, hogy a PSD elnöke, Liviu Dragnea megússza a felelősségre vonást az ellene hivatali visszaélésre való felbujtás miatt zajló perben. Márpedig láthattuk: ennek érdekében bármire hajlandóak, és nincsenek skrupulusaik. (Magyar szempontból az érdekes az, hogy a kormánnyal parlamenti támogatási megállapodást aláíró RMDSZ legalább a színfalak mögött jelzi-e a Dragnea–Grindeanu-tandemnek, hogy ez azért nem korrekt, vagy úgy gondolják: ez az egész úgy van rendben, ahogy van, hisz akár még nekik is jól jöhet. Ha ez utóbbi eset áll fenn, akkor nincs miért csodálkozni, ha sokan csak a „romániai magyar PSD” epitheton ornansszal illetik a szövetséget.)
Egy dolog biztos: a kormány trükközését megakadályozni kívánó oldal diadala az ügy tétje miatt korántsem végleges. Ez még csak az egyik első csata volt, a neheze pedig még hátravan.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Tüntetések országszerte és külföldön: Klaus Johannis államfő is bírálta a közkegyelmi törvénytervezetet. Tiltakozik a SRI
Az ország nagyvárosaiban, így Kolozsváron is több ezren tüntettek a kormány amnesztia tervezete és azon szándéka ellen, hogy módosítsa a Büntető Törvénykönyv egyes előírásait, Bukarestben becslések szerint estére 20-25 ezer ember vonult az utcára. Az Egyetem-téren összegyűlt tömeg délután elindult a két kilométernyire lévő kormányszékház felé, és közben megérkezett közéjük Klaus Johannis államfő, aki szerdán a kormányülésen is megjelent bejelentetlenül, és részvételével próbálta megakadályozni, hogy a kabinet közvita nélkül módosítsa a BTK-t.
A tüntetők szerint a kormánytöbbség nem a börtönök túlzsúfoltsága miatt akarja módosítani a törvényt és elfogadni a közkegyelmet, hanem így akarja mentni a korrupcióval gyanúsított politikusait. Johannis egy ideig együtt menetelt a tüntetőkkel, újságíróknak pedig azzal magyarázta jelenlétét, hogy a tüntetőkhöz hasonlóan őt is felháborítja, hogy eljárás alá vont politikusok "klikkje" meg akarja változtatni a büntetőjogot és gyengíteni próbálja a jogállamiságot. "Elfogadhatatlan, hogy a jogszabályok módosításával mossák tisztára a törvénysértő politikusok százainak dossziéit, hogy aztán tovább folytassák a törvénytelenségeket" - hangoztatta Johannis. 
A Hotnews hírportál szerint Kolozsváron és Temesváron mintegy 5000, Brassóban, Jászvásáron, Konstancán, Nagybányán, Szatmáron, Pitestien, Karácsonkőn 1000-3000 személy vonult az utcára. A tiltakozók kormányellenes jelszavakat is skandáltak. Estére a tüntetés incidensek nélkül ért véget. Vasárnap a külföldön élő románok is tüntetéseket szerveztek Franciaországban, Olaszországban, Angliában, Dániában és Norvégiában, ahol több tucatnyi demonstráló vonult utcára a bukaresti szociálliberális kormány közkegyelmi tervezete ellen tiltakozva.
Tiltakozik a Román Hírszerző Szolgálat
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vasárnap esti közleményében határozottan visszautasítja azokat a híreszteléseket illetve próbálkozásokat, hogy a szolgálatot belekeverjék a tiltakozási megmozdulások szervezésébe valamint a politikai csatározásokba. Úgy vélik, az ilyen jellegű híresztelések félrevezetőek és a demokratikus intézmények ellen irányulnak.
Torzított és befolyásolt a központi sajtó?  
A Hotnews hírportál bejegyzése szerint az Antena 3 valamint a Romania TV hírtelevíziók manipulációhoz folyamodtak, és igyekeztek félrevezetni tudósításaikkal, azt a hangulatot és látszatot keltve, miszerint a tüntetők célja a puccskísérlet, a kormány megdöntése lett volna, nyomásgyakorlással és erőszakkal. 
Mint ismeretes, a szociálliberális kormány közkegyelmet hirdetne az öt évet meg nem haladó szabadságvesztéssel sújtott elítéltek egy részének a börtönök túlzsúfoltságára hivatkozva. A tervezeteket és főleg azok közvita nélküli, rajtaütésszerű elfogadásának kísérletét élesen bírálta a jobboldali ellenzék. A héten az Egyesült Államok bukaresti nagykövete és a hazai igazságszolgáltatás valamennyi csúcsszerve a büntetőjog megváltoztatása, a törvény szigorának enyhítése ellen foglalt állást.
Szabadság (Kolozsvár)

A bumeráng
Még Traian Băsescu uralma idején – úgy hírlik, Monica Macovei tanácsára – a Legfelsőbb Védelmi Tanács olyan alkotmányellenes lépést tett, mely révén lehetővé vált egy egész sor törvénytelenség megtétele: a Román Hírszerző Szolgálat és az ügyészségek, főleg a korrupcióellenes ügyészség nemcsak együttműködtek, hanem ez utóbbi a hírszerzők „taktikai területévé” vált. Tehát nemcsak kutakodnak a korruptak után, hanem a vádakták összeállításánál is szorgoskodnak, sőt, a pert is végigkísérik.
Persze, néhány törvényszolga már régebben felvetette, világosan mondják meg, van-e az ügyvédek és törvényszéki bírák között RHSZ-ügynök, de ami titkos, az titkos. Aztán kiderült, teljes mellhosszal vannak jelen az igazságszolgáltatásban – ezt sokáig, nem tudni miért, titkosították –, és mivel tudták, hogy ezzel törvény sértettek, több illetékes úgy tett, mintha nem tudna róla. Még Klaus Johannis is azt nyilatkozta, az ő ideje alatt a védelmi tanács ilyen intézkedést nem hozott. Nem hozott, de alkalmazták!
A Sebastian Ghiță-ügy felpattintotta a titkos szelencét, előbb Traian Băsescu mondta, hogy bizony volt ilyen, később a törvényszéki bírák egyesületei jelezték az alkotmányszegést. A napokban a legfelsőbb ügyészség főügyésze, Augustin Lazăr a bírák legfelsőbb tanácsa előtt jelentette ki, létezik egy protokoll (okirat) a hírszerzők és ügyészek vegyes csoportjainak létrehozásáról, de amióta ő a főügyész, nem alkalmazzák.
Persze, kényelmetlen, hogy az alkotmányt és a parlamentet megkerülve hoztak létre lényegében egy politikai rendőrséget. Ezt, sajnos, érezni is lehetett és lehet mind a mai napig. Ezzel az alkotmányszegéssel – ezt már az alkotmánybíróság is kimondta – elméletileg a korrupciót akarták megfékezni, de gyakorlatilag egy diktatórikus szövetséget hoztak létre a politikai ellenfelek eltávolítására.
Ez most bumerángnak bizonyult, mert azokon is végigvert, akik kigondolták. Például Traian Băsescun és társain. Ahogy ő fogalmazott, az erőszakszervezetek élére általa kinevezett személyek közül három letartóztatta a másik hármat. Annyi biztos, ebben az országban a jogállamig, a demokratikus rend létrehozásáig még nagyon távoli és hosszú az út. De törvénysértő intézkedésekkel, bumeránggal nem lehet odáig eljutni. 
Román Győző 
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

NAGY ZSOLT LEVELE
AZ ÉN IGAZAM
A napokban két éve annak, hogy igazamat a börtönből kell keresnem. Mondhatja bárki, hogy miről is beszélek még ennyi idő után is. Hát ugyanarról: az igazságról. Amelyhez mindenkinek joga van (kellene legyen), még akkor is, ha az akár szubjektív is lenne. Amint azt a székelyek mondják: mindenkinek igaza van, de csak szerre... Az elmúlt egy év újdonsága azonban az, hogy az én igazam többen is megerősítették. Vegyük sorba. Az Alkotmánybíróság 2016 januárjában eldöntötte, hogy törvénytelen az, hogy a hírszerzőszolgálat (SRI) végezzen lehallgatást bűnvádi eljárás során. Hogy miért? Nagyon egyszerű. Mert nem nyomozó intézmény! Emlékezhettek arra, hogy az ellenem felhozott vádat („bűnszövetkezet morális és intellektuális támogatása bátorítások által”) más emberek telefonbeszélgetéseiből „következtették” ki, ezeket meg a szolgálat hallgatta le, sőt le is fordította őket román nyelvre, természetesen hibásan. Szintén 2016-ban az Alkotmánybíróság arról is döntött, hogy nem tekinthető hivatali visszaélésnek („abuz în serviciu”) azon cselekedet, amely nem szeg meg törvényes előírást. Engem azért ítéltek el, mert egy kormányhatározatot kezdeményeztem (amely ma is érvényben van!!!), azaz törvényes kötelezettségemnek tettem eleget, nemhogy megszegtem volna azt. 
Mondhatja bárki azt is, hogy mit ér az igazság, ha annak nem lehet érvényt szerezni. Nem lehet jelenleg, mert most olyan a fennhirdetett „jogállam” törvényes kerete, hogy ennek nem teremt lehetőséget. Az igazság olyan, mint a jogok. Azaz akkor is létezik, ha azt nem ismerik el! Nem múlik el sem 9 év vádaskodás-peres eljárás, sem (eddig) 2 év börtön alatt. Közben az is kiderült a volt államelnök szavaiból, hogy az „ő emberei” alkották az „igazság”szolgáltatást az elmúlt 12 évben, amelyről hirtelen ő is felfedezte, hogy „maffia”-szerűen működik, és visszaéléseket követ el. Robi, Domi, Árpi, Anna, Szabi, Attila, János, a kézdivásárhelyi fiúk és még ki tudja hányan és kik ismerik fel sorban, miként is működik ez a „szolgáltatás”. Nem elég azonban ezt tudatosítani, netán tiltakozni ellen, hanem tenni kell! Törvényt módosítani, fellépni azért, hogy a névsor ne bővüljön. Én két éve írom a javaslatokat... Ezúton is köszönöm a támogatást, jó gondolatait azoknak az ismerősöknek és ismeretleneknek, akik 2016-ban is mellettem voltak.
Zsolt
Transindex.ro

A hetedik tárgyalás következik (Székelyföldi terrorvád)
A bukaresti táblabíróságon holnap délelőtt 11 órára tűzték ki az alapfokú per hetedik tárgyalását, amelyben a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei terrorizmussal vádolják Beke István Attilát és Szőcs Zoltánt. Az újabb tárgyalások és tanúkihallgatások nyomán úgy tűnik, az igazgatóság és a Román Hírszerző Szolgálat által kiagyalt vád kártyavárként omlik össze.
Az előző, december 5-ei tárgyaláson a taláros testület jóváhagyta, hogy a soron következő nyílt ülésen hallgassák meg a titkosszolgálat által 2015. október 10-én készített többórás hangfelvétel egy részét. Ugyanakkor elfogadták a Szőcs Zoltán által javasolt tanúk – Tóth Hanna, Mihály Márta, Datki Zsuzsa, Datki Levente, Darvas Erzsébet, Szathmáry János, Soós László és Németh Loránd Csaba – kihallgatását. A holnapi tárgyalásra Tóth Hannát és Mihály Mártát idézték be. A tárgyaláson mindkét vádlott és a két védőügyvéd is jelen lesz.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Edward Hellvig szerint példátlan módon támadják a SRI-t
"Jelen pillanatban erősen megosztott a román társadalom, és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ellen irányuló példátlan támadásnak vagyunk tanúi" - jelentette ki szerdán Eduard Hellvig, a SRI igazgatója. Leszögezte: a szolgálatnak nincsenek, és nem lesznek beépített ügynökei a politikában és az igazságszolgáltatásban.
„Jelen pillanatban erősen megosztott a román társadalom és a Román Hírszerző Szolgálat ellen irányuló példátlan támadásnak vagyunk tanúi” - mondta Hellvig, miután befejeződött meghallgatása a SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottságban.
Az igazgató szerint létezik egy töerkvés arra, hogy „meggyengítsék a román állam egy komoly intézményét”. „Egy gyenge és megfélemlített SRI azt jelentené, hogy Románia lefegyverezve áll a fenyegetések előtt, ami sem az intézményeknek, sem a polgároknak nem lenne jó” - jegyezte meg a SRI vezetője.
Hellvig hangsúlyozta, hogy egy valós demokráciában alapvetően fontos, hogy a szolgálatok ne legyenek mindenütt jelen és ne legyenek mindenhatóak. „Azok az idők elmúltak, és nem kell hogy visszatérjenek. A SRI a demokratikus intézmények alárendeltségében kell hogy működjön. Hangsúlyozom ugyanakkor, hogyha a döntéshozók arra felhatalmazzák, akkor, a törvények és az alkotmány keretei között, a SRI segíti az állam megerősödését” - tette hozzá Hellvig.
Az igazgató azt mondta: az intézménynek nincsenek és nem lesznek beépített ügynökei a politikában és az igazságszolgáltatásban. „Akik ismernek, tudják, hogy ki nem állhatom a visszaélést, ezért világosan kijelentem: az intézménynek nincsenek és nem lesznek beépített ügynökei a politikában és az igazságszolgáltatásban, mandátumom alatt a SRI nem vesz részt semmilyen hatalmi játszmában, mandátumom alatt a SRI nem szervez utcai tűntetéseket, ahogyan azt hamisan állították bizonyos helyeken” - szögezte le Eduard Hellvig.
maszol.ro

Markó Attila válasza Nagy Zsoltnak
Kedves Zsolt! Sokadszor olvasom a leveled, és azon tűnődöm, vajon hányan értették meg azok közül, akiknek ezt érteniük kellene. Vajon hányan teszik még fel ezeket a kérdéseket olymódon, hogy az ne csak azok között legyen hallható, akik a Veled vagyunk, Zsolt csoportban egymáshoz szólunk évek óta. Ezért most én is a nyilvánosság útján válaszolok Neked. Kicsit hosszú lesz, de tudom: ha másnak nem is, Neked lesz türelmed végigolvasni...
Amint Te is láthatod, zajlik a cirkusz: mindenki mondja a magáét, álproblémákkal és riogatások tele a közbeszéd a korrupcióellenes küzdelem elfojtásától a börtönök túlterheltségéig, a közélet tisztaságától az államelnöki túlkapások emlegetéséig, népszavazástól kormányrendeletekig. A cirkusz jellege, annak alakulása, a valós és lényeges kérdések elkendőzése, a szekértáborok közt egyre mélyülő szakadék egyértelműen azt mutatja, hogy itt mindkét oldal elsősorban az igazságszolgáltatás és a titkosszolgálatok fölött gyakorolt hatalmának megerősítéséért, illetve átvételéért küzd. Pontosan azokért, amik a legtöbbet ártottak a jogállamnak. Mert miközben az egyes táborok képviselői mindenféléket féltve és mindenféléket kitalálva egy vélt „nép nevében” kiabálnak a mikrofonoktól vagy az utcán, egyetlen dologról nem beszél sajnos senki: a román igazságszolgáltatás és a román büntetőjog valós és tényleges állapotáról, a titkosszolgálatnak és a korrupcióellenes ügyészségnek a bírósági eljárásokra gyakorolt befolyásáról és nyomásáról, a senki által nem korlátozott „nemzetbiztonsági lehallgatásokról”, a leszámolás céljából megrendelt és gyártott dossziékról, a SRI-DNA „közös akciócsoportjairól”, a (nem csak) büntető törvények által mesterségesen és szándékosan fenntartott manipulálhatóságról, a törvényen felüliségből fakadó visszaélési lehetőségekről. Magáról az Igazságról.
Lassan két évtizede ismerjük egymást, ismerjük egymás munkáját. Az igazságunkért való magatehetetlen és eleve vesztésre ítélt harcunkban tehát pontosan tudom, hogy miről beszélsz. Ezek a kérdések engem is immár tíz esztendeje emésztenek: azóta, amióta először tört fel belőlem a nevetés, hogy vajon mennyi pénzbe kerülhet egy ügyész ahhoz, hogy korrupciós ügyet gyártson a Mikó-kollégium visszaszolgáltatásából. És leveledet olvasva végigpörögnek bennem is az események. Nem akarok vádaskodni, nem fogok szidni senkit, csupán hozzád hasonlóan én is felteszek néhány konkrét kérdést, azokat az örök kérdéseket, amelyeket több-kevesebb vehemenciával, de ugyanígy már évek óta felteszek. Talán ebben az új kontextusban lesz valaki, aki nemcsak megpróbálja megkeresni a válaszokat, hanem ahhoz is hozzá tud majd járulni, hogy egy kicsit lemossa azt a rengeteg sarat, amit valahol, valakik az igazságra hordtak. Ha egy Sebastian Ghiță nevű médiasztárnak alapvetően közös bulik és nyaralások felidézésével már sikerült egy kicsit megrengetni a rendszert, akkor ezek itt alább is megérnének minimum egy tényfeltárást.
1. 2012 elején a Mikó-per alapfokú tárgyalása végét vártuk.  Nyitva állt az út a felmentő ítélet előtt: miután a bírónő jóváhagyta az épület tulajdonjogára vonatkozó előzetes kifogásunkat, a vádlottak és a tanúk meghallgatását követően márciusra tervezte a döntéshozatalt. Terhes volt, és szülési szabadsága előtt még le akarta zárni ezt az ügyet. Egyetlen embernek azonban sikerült ezt megakadályoznia: a feljelentő Benedek Leventének, akit utolsó tanúként három egymást követő tárgyalásra (2012. február 21 és május 8 között) hiába idéztek be tanúvallomást tenni. Pontosabban valahol, valakik úgy szervezték, hogy ne hozzák át a börtönből, ahol büntetését töltötte, mindaddig, amíg a bírónő szülési szabadságra nem kényszerült, és be nem következett az a bírócsere, ami a per teljes további folyamatát meghatározta. Kinek és miért volt érdeke addig tolni az ügyet, amíg ki nem jelölték az új bírót, és akinek megjelenésével egyidejűleg feltűnt az utolsó tanú, majd a soron következő tárgyaláson ki is mondták az ominózus három éves börtönről és a visszaállamosításról szóló ítéletet?
2. A Mikó per nyomozati anyagai és a vádirat egyaránt úgy fogalmaz, hogy azáltal követtük el a bűncselekményt, hogy „a valósággal ellentétesen” nem a jogos tulajdonosnak, hanem a református egyháznak adtuk vissza a kollégium épületét. Ugyanez szerepel az alapfokú döntésben is: a vétkünk az, hogy „a valósággal ellentétesen állapítottunk meg az egyház tulajdonjogát”. Ezt követte a jogos és széles hazai és nemzetközi tiltakozási hullám, aminek következtében a fellebbezés során valahol, valakik el kellett kenjék a dolgokat. Így aztán egy jogállamban fogalmilag kizárt módon a jogerős ítélet már nem azért ítél el, mert tévesen állapítottuk meg a tulajdonost, hanem olyan tettek miatt, amelyekkel soha senki nem vádolt minket: nem kaptuk meg a közigazgatási minisztérium visszaigazolását. Miközben ez a kifogásolt dokumentum kezdettől fogva része volt a periratnak. Kinek és miért volt érdeke olyan okot kreálni, ami soha nem szerepelt a vádiratban? Kinek és milyen hatalom vagy parancs birtokában van joga megszegni alapvető jogelvet, soha meg nem fogalmazott vádak mentén meghozni egy jogerős ítéletet, ezáltal megtagadni még a védelemhez való jogot is? Kinek és miért volt érdeke addig telefonálgatni, amíg elérték azt, hogy jogerősen is elítéljenek, hisz nyilvánvaló, hogy a tulajdonjog tisztázása hiányában semmilyen más módon nem lehetett volna visszaállamosítani a kollégium épületét?
3. Honnan és milyen hatalom birtokában szerzett tudomást (és újságolta is el háziorvosának) Benedek Levente feljelentő az alapfokú döntésről több, mint egy nappal annak megfogalmazása és kihirdetése előtt?
4. A híres-hírhedt első Bica-ügyben 2014. november 20-án idéztek be a DNA központi hivatalába. Azon az éjszakán tisztázódott bennem, hogy azon az ominózus kártérítési bizottsági ülésen nem voltam jelen, és erre a bizonyítékok is előkerültek – az ügyészek iratai között. Ennek ellenére már másnap, november 21-én kérték az előzetes letartóztatásomat. Kinek és milyen parancs hatására állt hatalmában, hogy úgy kérje a letartóztatásomat, hogy közben a saját iratainak ismeretében tudnia kellett volna, hogy nem voltam jelen? És most az egyszer vádolok – nevekkel: Dănuț Volintiru és Gheorghe Popovici ügyészek törvényt és kötelességet szegtek és visszaéltek hatalmukkal azáltal, hogy ártatlanságom tudatában alaptalanul kérték az előzetes letartóztatásomat.
5. Amikor erről a kirívó visszaélésről tudomást szereztem és közzétettem a bizonyítékokat, akkor ugyanezek az ügyészek átiratban finoman megfenyegettek, hogy nem szabad a nyomozati iratokat nyilvánosságra hozni. Pedig éppenséggel ők azok, aki teletöltötték a médiát hazugságokkal, miközben pontosan tudták, hogy még be sem idézhettek volna... Ki és milyen hatalom birtokában tagadta meg sorozatos kéréseim ellenére a Bica-ügyben a vádak ejtését azok után, hogy már minden bizonyíték adott volt? Nem beszélve arról, hogy írásos nyoma van annak, hogy immár a konkrét bizonyítékok ismeretében is képes olyat állítani egy felelős ügyész, hogy„távollétével részt vett a bűncselekmény megvalósításában”... Kik és milyen hatalom birtokában húzták-nyúzták a vádak azonnali ejtését 2014. december elejétől 2015. április 10-ig – addig, amíg egy újabb vádiratot nem gyártottak?
6. És ugyanebben az ügyben már csak ennyit: a nagy szekus-ügyész-bíró összefonódások egyre inkább valószínűsíthető létezésének ismeretében létezik-e még valaki, aki véletlennek tartja, hogy miközben 2014. november 24-re vártuk a Mikó-ügy jogerős döntését, november 20-án belekavarnak és beidéznek a Bica-ügyben? Ráadásul úgy, hogy a Bica-ügy meghallgatásán, november 20-án éjjel, a Mikó-ügy ismeretében, Popovici ügyész a valakik által biztosított felsőbbrendűségi érzésének és hatalmának tudatában kaján vigyorral odaszólt nekem: „da’ văd că aveți treabă, domnu’ Markó...” (nahát, látom, hogy van dolga rendesen, Markó úr...)
7. Ezeket az eseteket részeiben már több ízben, kisebb-nagyobb részletességgel bemutattam. Tudom, hogy ezzel nagyon megharagítottam azt a bizonyos rendszert, amelyiknek egyik láncszeme épp lemondott, de ettől még senki nem veheti el tőlem az igazság kimondásához való jogomat. Viszont éppen ezért kinek és miért volt érdeke tovább rugdosni, újabb és újabb vádakat kreálni ellenem? Kinek és milyen hatalom vagy parancs birtokában áll jogában olyan bűncselekményekkel vádolni a kártérítési ügyek kapcsán, amelyeket nem csak, hogy nem követtem el, de még lehetőségem sem volt tudomást szerezni arról, hogy esetleg mások elkövethették? Milyen hatalom vagy parancs teszi lehetővé, hogy ha egy testületben 2-3 személy bűncselekményeket követ el (ezek egyébként a periratok szerint még akár bizonyíthatók is), akkor azokkal együtt felelősségre kell vonni azokat is, akik ezekről a tettekről nem tudtak, nem volt honnan tudomást szerezzenek, nem volt lehetőségük felismerni, észrevenni azokat, és nem volt olyan törvényes kötelezettség, ami előírta volna ezt számukra. Tudni kell azt is, hogy egyetlen kártérítési lopási-csalási perben sincs semmilyen vád ellenem, pusztán annyi, hogy tagja voltam a bizottságnak.
8. Végül egyetlen gondolat arról, hogy milyen mértékben vontam magamra a „rendszer” haragját. Amikor 2015 tavaszán a Kossuth-rádióban először vetettem fel azt, hogy igen sok jel mutat arra, hogy az igazságszolgáltatás valójában egy eszköz a korrupcióellenes ügyészség és a titkosszolgálat kezében, akkor egy héten belül egy újabb kártérítési ügyben megtörtént a vádemelés. Aztán egy szintén kemény facebook-bejegyzést követően újra lecsaptak, ezúttal egy letartóztatási kérelemmel. Ezt az összefüggést a megnyilvánulásaim és a „rendszer” válasz-reakciói között, szóvá tettem egy mandiner.hu-nak adott újabb interjú végén, hogy „nem tudom, mi lesz, ha ez a cikk megjelenik”. Még aznap közzétették az Interpol-körözést...
A fenti történetek mindegyikére van bizonyítékom: ügyészi iratokban, periratokban, blogbejegyzésekben – részben már közzétettem őket korábban.
Kedves Zsolt! Azt írod, hogy az igazság akkor is létezik, ha nem ismerik el. Csak akkor ne nevezze senki jogállamnak ezt az országot, és ne tessék annyit dicsérni az „elért eredményeket”... Ha egyetlen egyszer is úgy sérülnek az alapvető jogok és az igazság, hogy arra semmilyen jogorvoslat nincs, akkor az alkotmányos, jogállami probléma. Jogállamban fogalmilag kizárt a „járulékos áldozat”. Ezekről a kérdésekről és az általad is felsorolt esetekről márpedig beszélni kell – anélkül, hogy bárki is kétségbe vonná a korrupcióellenes küzdelem jogosságát és fontosságát. Beszélni kell, kivizsgálni, ésszerű megoldást találni. Igen, igazad van: alkotmánybírósági döntéseket igenis be kell iktatni a törvénybe, a joggyakorlat nem tehet úgy, mintha azok nem is léteznének. Igenis rendet kell tenni a román büntetőjog háza táján, még akkor is, ha egyesek ezt másképp látják. Ráadásul az én határozott álláspontom az, hogy ebben a mostani adok-kapok közepette – ami minden más, csak nem szakmai vita – semmilyen morális joguk nincs kritikát megfogalmazni azoknak, akik épp a jelenlegi állapotok törvényen felül álló haszonélvezői, és akik épp a jelenlegi állapotokból és jogállamiságtól idegen összefonódásokból fakadóan élnek vissza a joggal, törvényességgel, hatalommal – bármennyire is láthatatlan az. Sokan tudjuk mindezeket, de legtöbben mégis hallgatnak. Mert beszélni erről ma nem népszerű. Csak az hozhat változást, ha megtanuljuk: az igazságról beszélni kell akkor is, ha az nem népszerű. Mert nincs alternatívája.
Kedves Zsolt! Bár egy ideje úgy tűnik, hogy hallgatok, ezek a dolgok változatlanul tombolnak bennem is. Attól függetlenül is, hogy én huszonhét év emberi jogi munka után egyszerűen nem tudtam elfogadni, hogy nem jogállami erők eltapossanak. Én továbbra sem hiszek a román igazságszolgáltatásban, az Igazságban viszont – Veled együtt – töretlenül igen. Hátha vannak még mások is. Akik még ismerik a jogot – és a jogalkotást. Mert, ugyebár, a hallgatás nem megoldás...
„Mikor a nácik elvitték a kommunistákat, csendben maradtam, hisz nem voltam kommunista.
Amikor a szakszervezeti tagokat vitték el, csendben maradtam, hisz nem voltam szakszervezeti tag.
Amikor a szocialistákat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam szocialista.
Amikor a zsidókat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam zsidó.
Amikorra engem vittek el, nem maradt senki, aki tiltakozhatott volna.”
Szabadság (Kolozsvár)

Jóváhagyta a román védelmi tanács a titkosszolgálatok költségvetésének lefaragását
Jóváhagyta a román legfelső védelmi tanács (CSAT) keddi ülésén, hogy a kormány csökkentse egyes nemzetbiztonsági intézmények költségvetését.
A testületet elnöklő, és a védelmi kiadások csökkentésétől korábban óva intő Klaus Iohannis államfő “problematikusnak” nevezte a büdzsé tervezetét, amelyet – szakértői véleményekre hivatkozva – túl derűlátónak nevezett. Az elnök aggasztónak tartja a tavalyinál 15 százalékkal nagyobb kiadásokat, és ilyen körülmények között érthetetlennek nevezte azt, hogy egyes nemzetvédelmi intézmények büdzséje mégis csökken.
Iohannis kiemelte: a védelmi tárca költségvetése az ország nemzetközi vállalásainak megfelelően idén a GDP két százalékára nő, a belügyminisztérium nagyjából annyi pénzből gazdálkodhat, mint tavaly, a titkosszolgálatok költségvetése viszont átlagosan mintegy tíz százalékkal csökken.
A CSAT, amelynek jóváhagyása nélkül az elnök szerint a kormány nem fogadhatta volna el a költségvetés tervezetét, mindezeket mérlegelve úgy döntött, hogy jóváhagyja a kormány tervezetét – közölte Iohannis.
A CSAT-ban a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE), a testőrszolgálat (SPP), a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) is képviselteti magát, másfelől a miniszterelnök és kabinetjének több tagja is hivatalból tagja. A testületben csak konszenzusos határozatokat lehet elfogadni, ami azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok is hozzájárultak az idei költségvetésük csökkentéséhez.
Az év elején hivatalba lépett, Sorin Grindeanu vezette román kormány több mint ötszázalékos gazdasági növekedésre alapozva és a GDP csaknem három százalékára rúgó deficittel tervezte meg az idei büdzsét. A szociálliberális kormánytöbbség azért próbál mégis a nemzetbiztonsági kiadásokon takarékoskodni, hogy a választási kampányban tett béremelési és adócsökkentési ígéreteit teljesíteni tudja.
Iohannis múlt héten levélben figyelmeztette a kormányt, hogy ne helyezze politikai érdekeit az állampolgárok biztonsága elé, szerinte ugyanis felelőtlenség lenne forrásokat elvonni a nemzetbiztonsági intézményektől a világon és a térségben fennálló biztonsági kockázatok közepette.
(MTI)
erdon.ro

Az elnök is az alkotmány-bírósághoz fordult a kormány sürgősségi rendelete miatt
A Legfelső Bírói Tanács (CSM) után az államfő is az alkotmánybírósághoz fordult amiatt, hogy a kormány sürgősségi rendelettel, a CSM véleményezése nélkül enyhített a büntető törvénykönyv szigorán.
Klaus Johannis csütörtöki sajtóértekezletén úgy értékelte: a kormány az igazságszolgáltatással nyilvánvalóan alkotmányos természetű jogvitába keveredett, amelyet csak a taláros testület tud rendezni.
Az elnök azt mondta: mély benyomást hagytak benne az előző napi nagyszabású tüntetések, amelyekkel szerinte egyértelműen kifejezték, hogy jogállamot akarnak és nem értenek egyet a kormány sürgősségi rendeletével. Johannis ugyanakkor írásos magyarázatot kért Carmen Dan belügyminisztertől arra, miért nem szigetelte el a csendőrség a tüntetés megzavarásának szándékával érkező erőszakos csoportokat, és miért engedte, hogy a békés tüntetők közé provokátorok vegyüljenek, akiknek érkezéséről „előre tudott”.
Az államfő arra utalt, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) előre figyelmeztette a belügyminisztériumot, hogy futballhuligánok készülnek incidensekkel megzavarni az utóbbi két évtized legnagyobb romániai demonstrációját Bukarestben, amelyen csendőrségi becslések szerint több mint százezer – ellenzéki források szerint csaknem kétszázezer – ember tiltakozott békésen a szociálliberális kormány eljárása ellen, amíg egy erőszakos csoport és a csendőrség közti össze-csapások miatt végül el kellett menekülniük a térről.
 „Azért van az országnak kormánya, hogy kezelje az ilyen helyzeteket, és nem azért, hogy éjszaka hozzon sürgősségi rendeleteket” – jegyezte meg az államfő.
Johannis egy újságírói kérdésre reagálva kitért arra az – igazságügyi tárca által cáfolt – értesülésre is, miszerint a Grindeanu-kabinet egyetlen szervezetbe készülne összevonni a korrupcióellenes ügyészséget (DNA) és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni vádhatóságot (DIICOT).
 „A kormány azt is megígérte, hogy nem fogja sürgősségi rendelettel módosítani a büntetőjogot és nem tűzi ezt (bejelentetlenül) napirendre (...) Szeretném világosan megüzenni a kormánynak: el a kezekkel a DNA-ról!” – szögezte le az államfő.
Közben csütörtökön bejelentette lemondását Florin Jianu, a kormány kereskedelmi és vállalkozásfejlesztési minisztere, tiltakozásképpen amiatt, hogy a kabinet az utcai tüntetések ellenére kedd éjszaka sürgősségi rendelettel módosította a Btk-t, és így korrupcióval vádolt politikusok tucatjait mentette meg a felelősségre vonástól.
 „Arra gondoltam, hogyan fogok a gyermekem szemébe nézni és mit mondok neki néhány év múlva? Hogy apa gyáva volt, és olyasmihez járult hozzá, amivel nem ért egyet, vagy azt, hogy emelt fővel lépett ki egy olyan történetből, amely nem az övé? (...) Akik ismernek, tudják, hogy ki nem állhatom a hazugságot és a szélhámosságot” – írta közösségi oldalán a távozó miniszter, aki korábban a Victor Ponta vezette kormánynak is tagja volt.
Jianu hozzátette: azért várt két napot lemondásával, mert remélte, hogy legalább a kiváltott közfelháborodás „hibájuk kijavítására” készteti azokat, akik a sürgősségi rendeletet kezdeményezték. „Ha ezt nem tették meg maguktól, talán az én példám hasznos lesz számukra” – zárta nyilatkozatát a leköszönő miniszter. (MTI)
A PSD egyik alelnöke is a rendelet visszavonását szorgalmazza
Mihai Chirica, Jászvásár (Iaşi) polgármestere, a Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei szervezetének elnöke egy csütörtöki sajtóértekezleten felszólította a kormányt, hogy vonja vissza a kedd este elfogadott, a büntető törvénykönyvet és a büntető perrendtartási törvénykönyvet módosító 2017/13-as sürgősségi kormányrendeletet. A polgármester ugyanakkor kérte Florin Iordache igazságügyi miniszter lemondását, és felszólította Liviu Dragnea pártelnököt, hogy orvosolja az elkövetett hibákat, mert ‘lehetősége van rá, és hatalmában áll megtenni’.
‘Azt ajánlom a miniszterelnöknek és pártelnöknek, hogy a legsürgősebben vonják vissza a kormányrendeletet, terjesszenek elő a parlamentben egy törvénytervezetet, szervezzenek közvitát, hallgassák meg a szakemberek és a civil társadalom véleményét, és hagyjuk, hogy a demokratikusan megválasztott parlament döntést hozzon ebben az ügyben’ – jelentette ki Chirica.
Hangsúlyozta: ‘helyre kell állítani a társadalmi békét’ és kérte Florin Iordache igazságügyi miniszter lemondását, aki – véleménye szerint – ‘egyedül felelős’ a kialakult helyzetért.
A polgármester felszólította Liviu Dragneát, hogy javítsa ki az elkövetett hibát. ‘Egy nagy hatalommal bíró ember, aki profi módon megszervezte a kampányt, amely a PSD választási győzelméhez vezetett. Szemére vetem, hogy nem sikerült hozzáértő embereket választania maga köré, és nem hallgatta meg azok tanácsát, akik számítanak. Felszólítom, hogy orvosolja az elkövetett hibákat, mert lehetősége van rá, és hatalmában áll megtenni’ – mondta Chirica, aki hozzátette, nem áll szándékában átvenni a PSD vezetését. Chirica szerint a PSD-nek folytatnia kell a kormányzást, ám Románia ‘szinte teljesen indokolatlanul olyan állapotba került, mint 1989-ben, hogy több tucat városban százezrek vonulnak az utcára, hogy hangjukat hallassák’.
‘Úgy döntöttem, hogy megmondom az igazságot, hogy ne kelljen szégyenkeznem a jászvásáriak, a saját pártom és a lelkiismeretem előtt’ – magyarázta a jászvásári polgármester. (Agerpres)
Népújság (Marosvásárhely)

Hellvig: a SRI nem folytat politikai tevékenységet
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nem avatkozott bele a politikába, és az én igazgatói mandátuma alatt nem is fog – szögezte le csütörtökön a szakszolgálatot vezető Eduard Hellvig.
A SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság meghallgatására érkezve Hellviget arról kérdezték újságírók, hogyan kommentálja azokat a vádakat, amelyek szerint a hírszerző szolgálatnak köze lenne a bukaresti, Győzelem téri tüntetések megszervezéséhez. „Ez nem igaz, és az én mandátumom alatt a SRI biztosan nem fog részt venni ilyen tevékenységekben" – idézte Hellviget az Agerpres hírügynökség.
Arra a kérdésre, amely azt firtatta, hogy a zavargásokba torkollt tüntetés napján küldött-e értesítést a SRI a belügyminisztériumnak, az igazgató azt felelte, az általa vezetett szolgálat és a belügyi tárca közötti együttműködést megállapodás szabályozza, amelyben pontosan le van szögezve minden „együttműködési mechanizmus", és amelyet bemutat a meghallgatáson a bizottságnak.
A SRI tevékenységét ellenőrző bizottság csütörtöki ülésére Carmen Dan belügyminiszter is meghívást kapott. A meghallgatáson az elmúlt napokban tartott tüntetésekről, illetve a hírszerzés és a belügyi tárca ezek kapcsán kifejtett tevékenységéről lesz szó.
Krónika (Kolozsvár)

A SRI-t felügyelő bizottság elnöke szerint "nyilvánvalóan manipuláltak" a tüntetések
A SRI-t felügyelő parlamenti bizottság elnöke, Adrian Țuțuianu szerint a bukaresti Victoria téren tüntetők 85%-a nem tudja, mit tartalmaz a 2017/13-as sürgősségi kormányrendelet, és a tüntetések "nyilván manipuláltak". Țuțuianu ezt azután mondta, hogy meghallgatták Eduard Hellvig SRI-vezetőt és Carmen Dan belügyminisztert a bizottságban. A bizottsági elnök szerint "már csak az a kérdés, hogy ki irányítja" ezeket. Újságírói kérdésre kitérő választ adott azzal kapcsolatban, hogy szerinte a Cotroceni-palota előtti, a Klaus Johannis államfő lemondását követelő tüntetés is manipuláció-e. (digi24) 
Transindex.ro

Aktuális problémák helyett a régmúlt köszön vissza román akadémikusok leveléből S. R. T. - A. I.
Szociológust, a BBTE rektorhelyettesét és az aláíró magyar akadémikust is megkérdeztük a nacionalista felhangú állásfoglalásról.
Politikai oldalról elismerő, akadémiai oldalról bíráló vélemények jelentek meg a Román Tudományos Akadémia 84 tagja által aláírt állásfoglalásról a kiadását követő 24 órában. Az akadémia csütörtökön adott ki egy olyan szöveget, amely nem az elmúlt napok belpolitikai történései, a tüntetéssorozatok apropóján született, hanem kevésbé aktuális, emellett nacionalista felhangú megállapításokat, felszólításokat tartalmaz. A Hotnews.ro csütörtökön úgy értékelte, hogy az "erősen nacionalista hangvételű" dokumentumot aláíró akadémikusok a PSD propagandáját vették át, amikor a korrupcióellenes tüntetések közepette Románia területi egységéért aggódnak.
A dokumentum Románia nemzeti egységét és területi épségét félti, az ezek ellen irányuló támadások leküzdésére szólít fel. Az aláírók szerint az utóbbi két évtizedben egy sor negatív jelenség - a globalizáció, a túlzásba vitt "politikai korrektség", a történelem tendenciózus átírása, a nemzeti jelképek gyalázása, a termőföldek és az altalajkincsek eladása, az erdőirtás - ásta alá a románság nemzeti identitását, az ország szuverenitását. A szerzők különösen aggasztónak nevezik a visszatérő regionalizációs kísérleteket és az "alkotmány előírásaiba ütköző, az európai integrációs tendenciákkal is ellentétes etnikai alapú autonóm enklávék" létrehozására irányuló próbálkozásokat. Az akadémikusok az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó 1918-as "nagy egyesülés" közelgő centenáriumára is hivatkozva felhívást intéznek a román néphez és az állami hatóságokhoz, hogy lépjenek fel "a nemzeti identitás, Románia szuverenitása, nemzeti egysége és a jogállam stabilitása elleni támadások megelőzése, ellensúlyozása, illetve - amennyiben törvénysértés is történik - megbüntetése érdekében". (mti)
A felhívást Ioan-Aurel Pop történész, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, Gheorghe Paun matematikus és Victor Voicu orvos, nyugalmazott tábornok kezdeményezte, és az akadémia 84 rendes, levelező, illetve tiszteletbeli tagja írta alá, közöttük Vékás László temesvári fizikus, levelező tag.
A Transindex megkeresésére Vékás úgy nyilatkozott, ő azért tartotta fontosnak aláírni, mert egy dialógus kezdetének tekintette. Vékás azt mondta, szerinte az oktatás, a tanügy az elmúlt évtizedekben meggyengült, valaminek történnie kell, azonban nincs párbeszéd ezekről. A Transindex azon felvetésére, hogy az oktatás problémája marginálisan szerepel ebben a nyílt levélben, sokkal hangsúlyosabb például a területi egység miatti aggodalom, konkrétan a területi autonómia ellenzése is megjelenik, az akadémikus a nyitottság fontosságáról beszélt, és úgy vélte, a bezárkózás nem használ, és ha nincs együttműködés az országon belül, majd európai szinten, akkor nem lehet eredményeket elérni. Az akadémikus kérdésünkre azt mondta, látta megjelenés előtt a nyílt levelet. 
"Régmúlt köszön vissza"
A Hotnews azt is felidézte, hogy a PSD véleményformálói is azt hangoztatják, hogy a korrupcióellenes demonstrációk Románia szétszakítását eredményezhetik. Példaként Adrian Tutuianut, a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság elnökét idézte, aki szerint a bukaresti megmozdulások aggasztóan hasonlítanak a kijevi Majdan-tüntetésekhez, amelyek után Ukrajna szétszakítása következett. Az állásfoglalás Péter László szociológus szerint is beilleszkedik abba az elég hangsúlyosan nacionalista retorikába, amelyet a PSD már a választási kampányban megpendített, illetve amely a valóságot a jókra és a rosszakra osztja fel. „A klasszikus nyolcvanas évekbeli nacionálkommunista rendszer filozófiájának keretében már rég bejáratott mintája van annak, hogy veszélyben az ország egysége, veszélyben Erdély” – fogalmazott Péter a Transindexnek. Ugyanakkor úgy látja, a nyilvános térben ezeknek a hangoknak, álláspontoknak az ellensúlya is megjelenik, akár a civil szféra, akár a tüntetők részéről - ez esetben is megjelentek ellennyilatkozatok, amiben egyesek nyilvánosan azt mondták, hogy nem értenek egyet a nacionalista kiállással. Soós Anna, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese szerint ez a nyilatkozat azokat jellemzi, akik aláírták. Úgy látja, "a régmúlt köszön vissza belőle, de semmiképp sem az egyetemünket jellemzi, reméljük, hogy nem is fogja" - mondta a Transindexnek. Arra a kérdésünkre, hogy szerinte ennek az állásfoglalásnak lehet olyan következménye, hogy felsőoktatási intézmények állást foglalnak mellette vagy ellene, azt válaszolta, hogy nem hiszi, mivel nyilatkozat sokféle és sok szokott megjelenni. "Én azt hiszem, ez egyértelműen azoknak a véleménye, akik ezt bevállalták, és úgy érzem, hogy nem az egyetemünk hangulatát és magatartását tükrözi" - hangsúlyozta Soós. Aláírták, majd elhatárolódtak Mircea Dumitru volt oktatási miniszter, a Bukaresti Tudományegyetem rektora, aki szintén aláírta a levelet, annak megjelenése után elhatárolódott tőle. Facebook-oldalán Dumitru azt írta, a levél ötlete körülbelül három hete fogalmazódott meg, az akadémia az ország geopolitikai helyzetével kapcsolatos üzenetet akart közzétenni, amelynek tágabb kontextusa a magyar kormányfő és az amerikai elnök, valamint előbbi és az orosz államfő közötti találkozó lett volna. Dumitru szerint őt ilyen alapon kérdezték meg, hogy társulna-e egy általánosabb felhíváshoz, amelyben a területi egység és konfliktusokon való túllépéshez szükséges párbeszéd mellett állnának ki. Ő erre mondott igent, és állítása szerint a hétfői közlésig nem látta a levél tartalmát. A volt miniszter azt írta, a levélnek sem stílusával, sem retorikájával, sem több megfogalmazott gondolatával nem tud azonosulni, így elhatárolódik attól. "Mi több, a néhány nappal ezelőtti, több egyetemi kollégámmal együtt általam is aláírt nyilvános felhívásban elítélem az állam szabályaitól és normáitól való súlyos eltéréseket, és egyértelműen a korrupció és minden, a jogrendet veszélyeztető politikus és közszereplő ellen foglalok állást. Sajnálom a kialakult helyzetet, és úgy gondolom, az akadémiai közeg a jogállam és a demokrácia mechanizmusainak őrzője kell, hogy maradjon" - írta Dumitru. Egy másik aláíró, Wilhelm Dancă, az akadémia levelező tagja is elhatárolódott a nyílt levéltől. Ő csak annyit írt, szintén a Facebookon, hogy azért határolódik el, mert a felhívás nem tükrözi sem az akadémia küldetését, sem a saját keresztény meggyőződéseit. "Isten áldja a Román Akadémiát! Isten áldja Romániát!" - írta még. Tăriceanu: az Akadémia visszatér ahhoz, ami eredetileg volt A politikusok közül Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke kifejezetten pozitívan viszonyult az állásfoglaláshoz. Csütörtökön az akadémiai dokumentumhoz némiképp hasonló hangnemű közleményben méltatta az általa az állami intézményekhez intézett nyílt levélnek nevezett dokumentumot. „150 éven keresztül (...) a Román Tudományos Akadémia a románok nemzeti identitásának nélkülözhetetlen támpontja volt, mint egy tükör, amelyet a nemzet önismeretre használt, valamint arra, hogy másoktól elismerést kérjen. Az Akadémiai Társaság alapító nemzedékének, majd az őket követő akadémikusok nemzedékeinek célja vitathatatlanul politikai volt, a legfilozofikusabb értelemben, amelyet a politikának tulajdoníthatunk: az Akadémiát a nemzet központi politikai intézményének képzelték el, annak az intézménynek, amelynek feladata a nemzeti identitás, a megismerés és az értékek elismerésének politikáját vezetni” – fogalmazott Tăriceanu. A levél szerinte azt bizonyítja, hogy a Román Tudományos Akadémia megújítja alapvető küldetését, annak a jele, hogy az Akadémia visszatér ahhoz, ami eredetileg volt: „értelmiségi viták központi helye, a polgári elkötelezettség tere, az, ahol a társadalom nagy témáit nemcsak a legnagyobb szabadságban, hanem a legavatottabb hangok által lehet elemezni”. 
Transindex.ro

Bukarest vagy Budapest?
A tüntetéshullám nem a korrupció feletti győzelem, hanem az adósrabszolgaság szentesítése
Egészen érdekes gondolatmenetnek vagyunk szemtanúi, most éppen a bukaresti demokráciára vágynak Budapesten, különösen Bokros Lajos egykori levitézlett pénzügyminiszter. Lukács Csaba székely újságíró a Magyar Nemzetben megjelent vezércikkében egyenesen a román világot kívánta Budapestre exportálni az ottani úgynevezett korrupcióellenes tüntetések kapcsán.
„Most, hogy gyakorlatilag minden este hatalmas tüntetések vannak Románia nagyvárosaiban, nagyon érdekes gondolatkísérletre adódik alkalom, elmerengve a román és a magyar néplélek közti különbségeken. Miközben sok esetben lesajnáljuk a keleti szomszédot, úgy tűnik, arrafelé sokkal egészségesebb a lakosság igazságérzete.” Majd a szerző a Soros György-féle hiénaszervezet, a Transparency International legújabb kutatását hozza elő érvnek, hogy Magyarországon mennyire emelkedett a korrupció, az emberek pedig nem tesznek semmit, bezzeg a románok.
Az ellenzék szerint a baloldali kormány úgy módosította a Btk.-t, hogy csak a 14 millió forint értéknél nagyobb kárt okozó hivatali visszaélés esetében indítható bűnvádi eljárás, csökkentették a kiszabható büntetés mértékét, illetve az elévülési időt is. A kormány szerint szó sem volt erről, a módosító rendeletet tudatosan félreértelmezték, illetve félretájékoztatták a közvéleményt. A tüntetők viszont a nagy többséggel megválasztott baloldali kormány menesztését követelték, mire a kormány meghátrált.
Vajon mi állhat a bukarestiek új keletű demokráciafelfogása mögött, amit annyira irigyelnünk kellene?
Amikor Romániában a korrupció ellen tüntetnek, az olyan, mintha a nepáliak a Himalája látványa ellen tiltakoznának, az ellen, ami részben a megélhetésük forrása. Biztosan lehetne egy ilyen akcióra nepáliakat szervezni, de hogy nem lenne normális jelenség, az biztos. Romániában a korrupció annyira átszőtte az egész társadalmat, annyira a mindennapi élet része lett, hogy baksis nélkül senki nem tud elintézni semmit. Ott tényleg meghal a kórházban az, aki nem tud fizetni. Pénzért veszik az iskolai végzettségeket is. Lefizetnek valakit, ha jó munkahelyet akarnak. Jól meghatározott és megismert tarifák vannak, egy kiemelt ápolói hely ára például egy kisvárosi panellakás értéke. Romániában mindenkit le lehet fizetni, és le is kell, ha nem akar az ember hoppon maradni.
A helyi korrupciós rendszernek van ugyanakkor egy sajátossága. Most a főbűnösnek kikiáltott politikai elit ügyei mellett a globális vállalatok ezerszer nagyobb ütemben, porszívó üzemmódban szívják ki a profitot. Gondoljunk arra, hogy a titkosszolgálatok uralta Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) „mekkora fogást” tudott találni Viktor Ponta volt miniszterelnökön. A vádirat szerint 2007–2008-ban Ponta ténylegesen el nem végzett ügyvédi szolgálatokért vett fel havi két-háromezer eurós honoráriumot Dan Sova szenátor cégétől, az összeg igazolásául pedig 17 beszámolót hamisított más ügyvédek tevékenységi beszámolóját lemásolva. Vagyis a román miniszterelnök mintegy 13 millió forintnak megfelelő eurót kapott el nem végzett munkákért. 13 millió forint… Mekkora korrupciós fogás!
Románia Európa egyik legkiszolgáltatottabb gyarmata, a politikai pálya ott a lehető leginstabilabb. Nagyjából olyan gyorsan váltják egymást a különböző tisztségekben a politikusok, mint a fanarióta korszak behajtói, csak most nem a török szultánnak van érdekérvényesítő akarata, hanem a globális tőkének. A globális nagytőke sokkal erősebb Romániában, mint bármelyik kormány. Erősebb bármilyen népakaratnál és az igazságszolgáltatást is kézben tartja. Lásd, amikor összefog a Heineken multicég a román bírósággal a székelyföldi Igazi Csíki Sör ellen, és tönkreteszik a székely vállalkozást. Nincs kegyelem, a multi mindent visz.
A globális tőkének kiterjedt „civil” hálózatrendszere van, ezek vezető szerepet játszottak a mostani kormánybuktató törekvésekben. Az sem véletlen, hogy a Soros Györgyhöz köthető civil szervezetek ellenőrzését helyezte kilátásba Liviu Dragnea, a bukaresti kormány fő erejét képező baloldali Szociáldemokrata Párt elnöke. Szerinte rengeteg „tisztességes, becsületes” civil szervezet alakult Romániában, de elképzelhetőnek nevezte, hogy olyanok is vannak köztük, amelyek a törvényesség határán, a közhasznúság elveit megsértve működnek. Dragnea konkrétan Soros György és az általa finanszírozott szervezetek ellen emelt kifogást. „Ez az ember, aki talán már az 1990-es évektől kezdődően különféle szervezeteket hozott létre Romániában, csak a rosszat finanszírozta: az általa pénzelt akciók sosem váltak hasznára Romániának” – jelentette ki a vezető kormánypárt elnöke.
Adrian Tutuianu, a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő parlamenti bizottság elnöke azt mondta: meg akarja vizsgálni, nem sérti-e a nemzetbiztonsági törvényt az, hogy a Romániában működő külföldi tőkéjű vállalatok támogatják a kormányellenes tüntetéseket. Több hírforrás is beszámolt arról, hogy egyes multik hamarabb elengedték alkalmazottaikat a munkából, vagy éppenséggel szabadnapot adtak nekik, hogy részt vehessenek a kormányellenes demonstrációkon, sőt egy prahovai újság Tutuianu szerint arról írt: egy külföldi cég egyenesen kötelezte alkalmazottait, hogy tüntessenek.
Van egy fontos információ is, amely elsikkadt. Az új bukaresti kormánynak két fontos intézkedése is van. Az egyik szerint a multinacionális cégeknek az eddigi öt helyett 16 százalékos adót kell befizetniük az államkasszába. A másik a titkosszolgálatok teljes lefejezése, a szervezet költségvetésének 15 százalékos csökkentése. Ráadásul jön még Soros civiljeinek az átvilágítása. A Btk. enyhítését célzó rendelet rossz kommunikálása magas labda volt azoknak, akiknek az érdekeit sértették ezek az intézkedések. A titkosszolgálatok által uralt DNA és a globális tőke összefogása, valamint az álcivilek közreműködése mind a kormány ellen dolgozott.
A tüntetéshullám korántsem a korrupció feletti győzelem jelképe, hanem a modern adósrabszolgaság szentesítése a tömegdemokrácia közreműködésével. A kifogásolt vezércikk így zárul: „Ami pedig minket illet: a magyar társadalomnak, civil világnak immár Bukaresttől is van mit tanulnia.” Van tehát tanulság, de pont fordítva, Budapest tanulhat abból, mi várható, ha a globális tőke gazdasági és civil hálózatrendszere együtt lép fel a demokrácia ellen. Nem ártana emlékezni sem. A székely ősök egyszer már megpróbálkoztak Mihai Viteazul román fejedelemmel összefogni. Annak sem lett jó vége.
Szakács Árpád
A szerző újságíró
Magyar Idők (Budapest)

Titkosszolgálatokról
A romániai tüntetéssorozatok részletes elemzésekor számos romániai és külföldi elemző is felhívta a nagyközönség figyelmét arra, hogy a társadalom által olyannyira érzékenyen értelmezett korrupció elleni harc mögött, érdemes lenne a „másik” oldal érveire is figyelni, azaz a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységére és a jelenlegi román politikában és társadalmi életben játszott szerepére. Az ügy azért is lett aktuális, mert az Amerikai Titkosszolgálat (CIA) nemrég közölt két újabb dokumentumot 1982-ből és 1985-ből, amelyben előrejelzik a romániai hatalmi rendszer fokozatos átalakulását. Erre világított rá nemrég Liviu Mihaiu oknyomozó cikke is, amely a román sajtóban igen nagy visszhangra lelt. Az elmúlt években felgyűlt adatok tükrében tehát biztosan állíthatjuk: a Securitate és a titkos hatalom – egyféle domesztikus, helyi terror – nem tűnt el, csak átalakult.
1989. december 30-án, néhány nappal a diktátor kivégzését követően a Securitate hivatalosan is megszűnt. Két olyan fogalom „tűnt” el, amely több generációt nyomorított meg és tette Romániát Európa egyik legszegényebb országává – legalábbis az akkori „gyönyörű és szabad fiatalok” ezt remélték naivan. A kissé földhözragadtabbak azonban már 1989 végén is tudták, hogy rendszerváltás, mint olyan nem létezik. A hatalom valami olyasmi, mint egy fizikai jelenség: nem tűnik el, hanem átalakul.  A CIA most közzétett két jelentése 1982-ből és 1985-ből jóval az ún. rendszerváltás előtt már jelezte, hogy a Ceauşescu-féle rezsimet hamarosan felválthatja egy, a közvetlen környezetéből álló politikusok által vezetett új politikai rendszer. A három csoportba sorolt lehetséges új romániai vezetők között kiemelt helyen találjuk Ion Iliescut is már 1982-ben. A CIA jóslata – amelyben akár I. M. Pacepa segítségét is sejthetjük – tehát bevált. Nyolc évvel jelentésüket követően valóban, a harmadik „háttérbe szorult” csoportba sorolt Iliescu és gárdája vette át a hatalmat. Ugyanez a láthatatlan  hatalomátalakulás, ha úgy tetszik, metamorfózis ment végbe a titkosszolgálati személyzetben is. Az egykor több mint húszezer embert foglalkoztató Securitate számos tagja, így Virgil Măgureanu, a SRI első igazgatója is az egykori kommunista titkosszolgálat másodikvonalbeli tagja volt.  Egy nem hivatalos forrásból származó internetes listán, több mint száz olyan személy nevét olvashatjuk a jelenleg a SRI-nek dolgozó személyek között, akik egykor a Securitate tagjai voltak. Ezek között ott van számos kolozsvári által rettegett Ioan Florian vagy az Adrian Năstase miniszterelnök jobbkezének számító Ristea Priboi is. Marina Caparini és Hans Born történészek által 2002-ben írt tanulmánykötetben már külön fejezetben szerepel a modern Romániában akkor még kialakulóban lévő számos titkosszolgálati rendszer részletes elemzése, ahol már a külföldi szerzők utaltak arra, hogy az egykori Securitate rendszere és hálózata valójában nem eltűnt, hanem átalakult.  Igaz, akkor még a SRI óriási népszerűségnek örvendett és a román társadalom mintegy 70%-os bizalmát élvezte. Mindez a SRI Big Brother-féle programja előtt volt, amely az elmúlt évtizedben folyamatosan terjesztette ki a különféle román titkosszolgálatok hatalmát. Liviu Mihaiu szerint, ma több mint 30 000 alkalmazottja van csak a SRI-nek, amelynek 20%-kal nőtt a költségvetése „geopolitikai” okok miatt. A két évvel ezelőtt Eduard Hellvig jelenlegi SRI igazgató által koordinált óriási kötetben a román titkosszolgálat 1989 utáni történetét még igen nagy optimizmussal és transzparenciát ígérő részletekkel adták ki. Ezt ma már aligha hinné el bárki is, bár a vaskos kötet továbbra is a legfőbb forrása a SRI 1990 és 2015 közötti tevékenységének.
Az egyre szaporodó lehallgatási ügyek, letartóztatások, politikusok jogos, vagy problémás meghurcolása sokak szerint egy új Securitate, a titkos negyedik hatalom felvirágzását jelzi. Mások szerint, ez szükségszerű és természetes jelenség, amely minden demokratikus hatalom velejárója. Egy viszont bizonyosnak tűnik: bármit is olvassunk vagy olvassanak a jövő történészei ötven vagy száz év múlva a jelenlegi romániai titkosszolgálatokról, azt már mi is konstatálhatjuk, hogy az egykori kommunista rendszer és annak eszköztára és személyi hálózata nem tűnt el, hanem „átalakult”. Így volt ez az ókori politikai hatalmak óta mindig és sajnos, a történelem analógiai arra utalnak, hogy nagyon sokáig így lesz ez a közeljövőben is. Kérdés, hogy egy tudatos, a jelenségek mögé látó, hiperkritikus társadalom mennyit és meddig enged a hatalom metamorfózisából.
T. Szabó Csaba
Szabadság (Kolozsvár)

Kelemen Hunor: Románia könnyen autoriter állammá válhat
Romániában annyira leépült a jogállam, a hatalmi ágak szétválasztása annyira problematikus, hogy az ország könnyen autoriter állammá válhat – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen.
„Elérkezett az idő Romániában, hogy a politikai osztály éles döntést hozzon, mert az a veszély fenyeget, hogy kialakul egy olyan államhatalom, amelyhez a választott politikusoknak nem sok köze lesz” – jelentette ki csütörtökön Kelemen Hunor. A szövetségi elnök egy sajtóbeszélgetésen vett részt Sepsiszentgyörgyön.
Aktuálpolitikai helyzetelemezésben kifejtette: ez a helyzet nem most alakult ki, Románia 1989 után soha nem volt jogállam. „Ezt az elmúlt évtizedekben mindenki tudta, csak úgy gondolták, hogy időt vesz igénybe, amíg az országban felépül a parlamenti demokrácia” – magyarázta. Kelemen Hunor szerint Romániában az utóbbi száz évben soha nem volt még 25 évig folyamatos demokrácia, a társadalomban nem eresztettek gyökeret a demokratikus értékek.
Öt-hat titkosszolgálatot senki sem ellenőriz
A politikus emlékeztetett: a parlament fontosabb kérdésekben évek óta nem törvénykezik, hanem folyamatosan szalad a sürgősségi kormányrendeletek után. Példaként hozta fel, hogy az elmúlt években a büntető törvénykönyvet is kormányrendeletekkel módosították. Ugyanakkor a parlamentnek kevés ellenőrzési lehetősége van.
„A parlament egy kicsit ellenőrizheti a kormányt, és működik a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző bizottsága, de az országban van még 5-6 titkosszolgálat, amelyet senki nem ellenőriz.  Egyértelműen állítható és sok eset bizonyítja, hogy a hatalom nem a kormánynál van elsősorban, hiszen olyan intézmények vannak folyamatosan a politikai viták középpontjában, amelyeknek semmi keresnivalójuk nem lenne a politikai döntésekben” – jelentette ki Kelemen Hunor.
A titkos DNA-SRI paktum
A szövetségi elnök szerint ezek súlyos állítások, de ezeket ki kell mondani. Példaként említette a korrupcióellenes ügyészég (DNA) prahovai ügyésze körüli cirkuszt. Emlékeztetett: korábban a SRI-ről derült ki, hogy beavatkozott az igazságszolgáltatásba. Emellett szerinte a 2000-es évek elejétől több titkos megállapodás is született az erőszakszervezetek és titkosszolgálatok között.
Kelemen Hunor ezt többek között a luju.ro portál által szerdán közölt dokumentumra alapozza. Ez a legfőbb ügyészség és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közti együttműködésről szól. „Ezekből a titkos paktumokból állítólag több is van még, abból az időből, amikor Laura Codruța Kövesi még legfőbb ügyész volt” – mondta a szövetségi elnök.
A Btk.-ban 49 alkotmányellenes cikkely van
Kelemen Hunor szerint elfogadhatatlan az alkotmánybíróság döntéseiről azt a látszatot kelteni, hogy ezeket nem kell érvényesíteni, mert sértik a SRI és a DNA jogait. Emlékeztetett arra, hogy a büntető törvénykönyvben 49 alkotmányellenesnek minősített cikkely van, és veszélyes, ha azokat nem hozzák összhangba az alkotmánnyal.
A szövetségi elnök kifejtette: egyetért mindazokkal, akik a tereken a tiszta kormányzásért tüntetnek. Megítélése szerint jelenleg vérre menő hatalmi harc zajlik a választottak és azok között, akiket nem választottak meg, és ennek végkimenetelét nehéz most megjósolni. Ha viszont most nem oldódik meg a hatalmi ágak szétválasztása, hosszú ideig autoriter hatalom marad Romániában, ahol a döntéseket az erőszak-szervezetek és a bűnüldözés hozzák meg – szögezte le a politikus.
Kovács Zsolt
maszol.ro

Románia nem jogállam (Kelemen Hunor szerint)
Romániában a jogállam leépült, nem lehet a hatalmi ágak szétválasztásáról beszélni, jelenleg vérre menő hatalmi harc folyik választott, tehát visszahívható, leváltható politikai erők és nem választott, tehát visszahívhatatlan, leválthatatlan befolyásos állami intézmények között, fennáll ezért a veszélye, hogy olyan autoriter állammá válhat az ország, amelyet ezek a láthatatlan struktúrák irányítanak, és amelyhez a választott politikusoknak nem sok köze lesz – Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap Sepsiszentgyörgyön sajtóbeszélgetésen ismertette, miként látja az aktuálpolitikai helyzetet. Megjegyezte: tudatában van, hogy ezek nagyon súlyos állítások, de akkor is ki kell mondani.
Romániában az elmúlt száz évben nem volt megszakítás nélkül legalább 25 évig demokrácia – az első világháborút királyság követte, aztán a második világháborút a kommunista diktatúra –, ez lehet az egyik, történelmi magyarázata annak, hogy miért nem alakulhatott ki igazi jogállam. Az 1989-es változás után is tisztában volt ezzel mindenki, de akkor reménykedtek, talán csak idő kell ahhoz, hogy kiépüljön és megerősödjék a jogállam. Csakhogy ami nagy nehezen felépült, azt is lerombolták az elmúlt években. A parlament nem törvénykezik, hanem szalad a kormány sürgősségi rendeletei után – 2009 óta a büntető törvénykönyvet kizárólag sürgősségi rendelettel vagy kormányzati felelősségvállalással módosították, sosem parlamenti vita után! –, nem ellenőriz fontos állami intézményeket: van öt-hat olyan titkosszolgálat is, amely senkinek nem tartozik elszámolással. A kormány sem kormányoz, csak végrehajt, az igazi hatalom nem ott összpontosul. Összefonódások alakulnak ki ügyészség és titkosszolgálatok között, titkos paktumok köttetnek állami intézmények, erőszakszervezetek között – éppen szerda este hozta nyilvánosságra a luju.ro portál, hogy 2009-ben a Román Hírszerző Szolgálat titkos megállapodást írt alá a Laura Codruța Kövesi által vezetett ügyészséggel! –, egyesek még attól sem riadnak vissza, hogy azt a látszatot keltsék, az alkotmánybíróság döntéseit sem minden esetben kötelező tiszteletben tartani, a bűnüldöző szervek pedig kivizsgálást indíthatnak a kormány ellen csak azért, mert az elfogadott egy rendeletet – sorolta Kelemen Hunor. Ebben a vérre menő küzdelemben az RMDSZ-nek a maga 6,5 százalékos súlyával egyetlen választása marad: elvekhez és értékekhez ragaszkodni, és ezek szerint cselekedni, mert ahol a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztásának elve sérül vagy alapvető szabadságjogokat vesznek semmibe, azt legelőbb mindig valamely kisebbség érzi és szenvedi meg. Az RMDSZ-nek ez volt az álláspontja a büntető törvénykönyvet módosító sürgősségi kormányrendelet kiváltotta helyzetben, a bizalmatlansági indítvány szavazásakor, és ehhez ragaszkodik a következőkben is. Ugyanakkor a szövetség is egyetért azokkal a tüntetőkkel, akik tiszta közéletet, tisztességes kormányzást követelnek – hangsúlyozta a szövetségi elnök. Kelemen Hunor egyébként úgy látja, ha a választott vezetők alulmaradnak a nem választott, tehát nem leváltható vagy visszahívható befolyásos állami intézményekkel szemben, az hosszú évekre megpecsételi a romániai jogállamiság sorsát.
Mi lesz a MOGYE-vel?
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem az egyik legjobb példa annak az állításnak az igazolására, hogy Románia nem jogállam, hiszen évek óta nem tartják be a törvényt, és a kormányoknak nincs eszközük, hogy érvényt szerezzenek a jogszabályi előírásoknak – válaszolta Kelemen Hunor arra az újságírói kérdésre, amely a tanintézményben kialakult helyzet megoldását firtatta. Mint ismert, a marosvásárhelyi felsőoktatási intézmény szenátusa az egyetemi autonómiára hivatkozva évek óta elutasítja a tanügyi törvény azon cikkelyének alkalmazását, amely az önálló magyar tagozat létrehozásáról rendelkezik. Eddig egyetlen kormánynak sem sikerült olyan eszközt találnia, amellyel érvényt szerezhetne a törvényességnek – ecsetelte a visszás helyzetet az RMDSZ elnöke, hozzátéve: ők kérik ezt az új kormánytól is. Meglátása szerint az oktatási miniszternek attól sem kellene visszariadnia, hogy elővegye az egyetem finanszírozásának kérdését, ily módon próbálva „meggyőzni” az intézmény vezetését a törvény alkalmazásának szükségességéről. Kérdés azonban, hogy ez hatalmi visszaélésnek minősülne-e, hiszen a Maros megyei főtanfelügyelő azért van házi őrizetben, mert jóváhagyta a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását – jegyezte meg az RMDSZ elnöke.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ejthetik a terrorizmus vádját a Beke Istvánék elleni perben
Ejtheti a terrorizmus vádját a bukaresti táblabíróság a Beke István és Szőcs Zoltán elleni perben.
Beke István és Szőcs Zoltán feltételezett bűncselekményei büntetőjogi besorolásának megváltoztatását vetette fel a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) két vezetője elleni bűnvádi per pénteki tárgyalásán a bukaresti táblabíróság. Beke István ügyvédje, Lică Dragoș Cristian a Maszolnak elmondta: ejthetik a terrorizmus vádját, de paradox módon ez megnehezíti a védelem dolgát.
Ismert, hogy Beke Istvánt közösség elleni merényletkísérlet, Szőcs Zoltánt közösség elleni merényletkísérletre való felbujtás vádjával állította bíróság elé a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség (DIICOT). A vád alapjául egy 2015. október 10-i – lehallgatott – beszélgetés szolgál, amelyen az ügyészek szerint Szőcs Zoltán azt a feladatot szabta Beke Istvánnak, hogy petárdákból készítsen egy robbanószerkezetet, és hozza ezt működésbe Kézdivásárhelyen 2015. december 1-jén, Románia nemzeti ünnepén.
Beke István ügyvédje elmondta, a tanúvallomások és az addig bemutatott bizonyítékok ismeretében a pénteki tárgyaláson a bíró felvetette a vádak módosítását alkotmányos rend elleni cselekedetre tett kísérletre, illetve alkotmányos rend elleni cselekedetre tett kísérletre történő felbujtásra. A védelemnek és az ügyészségnek a következő tárgyaláson – március 24-én –  kell kifejtenie álláspontját besorolás módosításával kapcsolatban. „A bíró a felek meghallgatása után dönt a jogi besorolás megváltoztatásáról. Meggyőződésem, hogy a módosítás mellett dönt, hiszen ezt ő maga vetette fel” – magyarázta Lică Dragoș Cristian.
Az ügyvéd emlékeztetett, hogy Beke Istvánt 2015 decemberi letartóztatásakor még alkotmányos rend elleni cselekedetre tett kísérlettel gyanúsították. Ezért a bűncselekményért legtöbb 25 éves szabadságvesztéssel sújtható a büntető törvénykönyv szerint. Az előzetes letartóztatása után azonban ügyészek megváltoztatták a feltételezett bűncselekményének büntetőjogi besorolását. A vádiratba már a közösség elleni merénylet kísérlete került, amiért a büntető törvénykönyv szerint életfogytiglan is kiszabható.
Csak első látásra kedvező
Lică Dragoș Cristian elmondta, első látásra a büntetőjogi besorolás megváltoztatása a védelemnek kedvez, hiszen az alkotmányos rend elleni cselekedetre tett kísérletet jóval enyhébben büntetik, mint a közösség elleni merénylet kísérletét. „Ez azt jelentené, hogy ejtenék a terrorizmus vádját, csakhogy ebben az esetben újra kell gondolnom a védelmi stratégiát. Nekem most könnyebb bebizonyítanom, hogy alaptalan a közösség elleni merényletre tett kísérlet vádja” – magyarázta.
Az ügyvéd még nem döntötte el, hogy a védelem támogatja-e a bíró felvetését. Közlése szerint konzultálni akar még erről Szőcs Zoltán ügyvédjével is. „Alaposan utána kell néznem, hogy milyen új bizonyítékokat használhatok fel Beke István védelmében a besorolás megváltoztatása esetén. Ráadásul a precedensül szolgáló joganyag nagyon szegényes, hiszen Romániában alig voltak terroristaperek” -- fogalmazott Lică Dragoș Cristian.
Az utolsó tárgyalás jöhet
Az ügyvéd egyébként elképzelhetőnek tartja, hogy a március 24-i tárgyalás után már az ítélethirdetés következik. Erre utal szerinte, hogy a bíró sorra elvetette a védelem kifogásait, és már olyan tanúk kihallgatását sem engedélyezte, akiknek behívatásával korábban egyetértett. „Pénteken ki kellett volna hallgatni Szőcs Zoltán egyik tanúját. Az illető azonban megbetegedett, erről igazolása is volt. A bíró azonban azt mondta, hogy később már nem fogják kihallgatni, mert erre már nincs szükség” – részletezte.
A pénteki tárgyaláson az ügyvéd azt is kifogásolta, hogy a bűnvádi dossziéban nem szerepel a 2015. október 10-i beszélgetés magyar átirata, a beszélgetés résztvevőit pedig az igazságügyi minisztérium hivatalos fordítója, egy román nő azonosította a hangjuk alapján.
Lică Dragoș Cristiantól megtudtuk: a következő tárgyaláson várhatóan megtámadja a vádirathoz csatolt pirotechnikai szakértői véleményezést. Korábban a vádhatóság felkérésére a Román Hírszerző Szolgálat tűzszerészei, a lehallgatott beszélgetésen elhangzották alapján „legyártották” azt a petárdabombát, amelyet az ügyészek szerint Beke Istvánék fel akartak robbantani Kézdivásárhelyen. „Ebbe a robbanószerkezetbe szögeket, csöveket is raktak. Éppen csak nem atombombát gyártottak” – mondta az ügyvéd.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro

Felmond minden „paktumot” a Román Hírszerző Szolgálat
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) felmond minden olyan, más intézményekkel kötött megállapodást, amely már nem felel meg az időközben bekövetkezett jogszabályi változásoknak. Ezt Eduard Hellvig, a szolgálat igazgatója ígérte meg.
Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat SRI) igazgatója ígéretet tett arra, hogy felmondják az összes olyan, más intézménnyel kötött megállapodást, amely nincs összhangban az azóta elfogadott törvényi módosításokkal – jelentette ki Adrian Ţuţuianu, a SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke kedden este Hellvig meghallgatása után.
Megjegyezte: az együttműködési megállapodások aláírása törvényes, és szükséges az intézmények közötti hatékony együttműködéshez. A SRI 1992 óta számos ilyen megállapodást aláírt, néhányat közülük a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) is jóváhagyott, többségük ugyanakkor államtitkot képez. Többek között a külügyminisztériummal, a védelmi tárcával, a külügyi hírszerzéssel, a különleges távközlési szolgálattal, a kormányőrséggel, valamint az igazságügyi, a közlekedési, a kereskedelmi és az egészségügyi tárcával is volt ilyen megállapodás.
Ţuţuianu elmondta, létezett egy megállapodás a legfőbb ügyészség és a SRI között, ezt 2009. február 4-én írták alá, és az alkotmánybíróság tavaly hozott határozatáig volt érvényben, amely kimondta, hogy a SRI nem folytathat lehallgatásokat az ügyészségi nyomozások során. Annak kapcsán, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyosztállyal volt-e ilyen megállapodás, emlékeztetett: a DNA ugyanis ennek a részét képezi. Ţuţuianu leszögezte, a bemutatott tájékoztató és a kérdésekre adott válaszok után nem találtak arra utaló jeleket, hogy törvényszegés történt volna a SRI és a legfőbb ügyészség, illetve más intézményekkel kötött megállapodások nyomán.
Egyébként a parlament két háza megszavazta szerdán a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) működését felügyelő parlamenti bizottság összetételét. A testület elnökévé Mihai Weber szociáldemokrata képviselőt, alelnökévé pedig a liberális Sorin Răzvan Prişcát választották.
CSM: jöhet a részleges közkegyelem
Kedvezően véleményezték a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagjai a részleges közkegyelemről szóló, a kormány által kidolgozott törvényjavaslatot, ugyanakkor módosító javaslatokat is megfogalmaztak - közölte kedden este Mariana Ghena, a CSM elnöke. A bírák és ügyészek szakmai tevékenységét felügyelő testület elnöke rámutatott: a CSM észrevételei többek között arra vonatkoznak, hogy egyes előírásokat összhangba kell hozni a büntető törvénykönyvvel. A testület álláspontja szerint veszélyeztetheti a társadalom biztonságérzetét, ha minden, öt évnél rövidebb szabadságvesztésre ítélt őrizetest közkegyelemben részesítenek. A szerzők szerint újra kell értékelni a büntetéshatárt, hogy ne kerüljenek szabadlábra olyan személyek, akik rendkívül súlyos bűncselekményeket követtek el, mert ez veszélyt jelenthet a közrendre és -biztonságra. Az álláspont megfogalmazói hiányolják azt is, hogy a jogszabályban nincs szó arról, hogy a közkegyelem érvényes-e azokra is, akiket felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. Ennek kapcsán a diszkrimináció veszélyére hívják fel a figyelmet.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Tőkés László: adott a lehetőség az igazság kiderítésére
A legfelső bíróság tavaly júniusban hagyta jóvá, hogy a katonai ügyészség újranyissa az 1989-es forradalom aktacsomóját. Az eltelt nyolc hónapban az üggyel foglalkozó négy katonai ügyész számos, a forradalomban és az azt követő hetekben szerepet vállaló közéleti embert hallgatott ki. A „forradalom szikrájaként” emlegetett Tőkés Lászlóval a korabeli eseményeket vettük számba.
– Huszonhét évvel az 1989-es események után mennyire lehet érdemi bűnvádi eljárást lefolytatni a bűnösök kiderítésére?
– Az ügyészek munkáját jelentősen megkönnyíti, hogy nem kell újból kezdeniük a vizsgálódást, a mostani eljárásnak ugyanis hosszú előzménye van. 1997 és 2000 között parlamenti bizottság foglalkozott a forradalom ügyével. Dan Voinea tábornok, volt katonai főügyész igen alapos kivizsgálást végzett, sőt, tőle személyesen tudom, hogy a kétezres évek elején vádemelésre készen, szinte teljesen összeállt a vizsgálati anyag, politikai nyomásra azonban az ügyet leállították. 2015-ben újra előkerült a forradalom dossziéja, de úgy zárták le, hogy nem kezdték újra a nyomozást. Ha jól számolom, ez most a harmadik nekilendülés.
– A forradalmi eseményekkel kapcsolatban az Iliescu-rezsim a kilencvenes évek elején több információt is titkosított. Mekkora esélye van a titkosítás feloldásának?
– A titkosított anyagok feltárását és az ügyészségi vizsgálat során történő hasznosítását nemrég Teodor Doru Mărieş, az 1989. December 21. Egyesület vezetője követelte. Tavaly decemberben az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjával közösen a Temesvár Társaság és jómagam is levelet intéztünk Klaus Johannis államelnökhöz, hogy járjon közbe az 1989-es temesvári események titkosított anyagának szabaddá tételéhez a vizsgálat számára. Ma már minden feltétel adott az igazság kiderítésére.
– Hogyan látja, a mostani ügyészi kezdeményezés – a korábbiaktól eltérően – mennyire eltökélt abban, hogy bíróság elé vigye a forradalom iratcsomóját?
– Amikor tanúként meghallgattak Bukarestben, az volt a benyomásom, hogy a négy tagból álló vizsgálóbizottság erős mandátummal rendelkezik arra nézve, hogy a végére járjon a 27 évvel ezelőtti eseményeknek. Úgy ítélem meg, hogy a legfőbb ügyészség és a katonai ügyészség ma erős pozícióban van. Augustin Lazăr főügyész határozottan ellenezte a büntetőtörvénykönyv módosítását, nem volt tehát kérdéses, hogy melyik oldalon áll. Valamennyi ügyészség ellenezte az utódkommunista Grindeanu–Dragnea kormány mesterkedéseit, tehát feltételezem, hogy európai és amerikai támogatással a vizsgálóbizottság képes lesz végig vinni az 1989-es forradalom ügyeinek kivizsgálását.
– Ma már tudjuk, hogy az Iliescu-rendszer ellopta a forradalmat, és a rendszerváltás első hónapjaiban ennek a forgatókönyvnek rendelt alá minden belpolitikai eseményt. Önben ez a történet mikor tudatosult?
– Néhány hónapnak el kellett eltelnie, hogy ráébredjek a valóságra. Két hétig aranykalitkában tartottak és Románia hőseként ünnepeltek. Szükségük volt Mircea Dinescura, Doina Corneára, Ion Caramitrura és természetesen rám is, hogy Ion Iliescu hiteles személyiségek mögé bújva eljátssza a forradalom vezetőjének szerepét és elfedtesse azt, hogy ő tulajdonképpen egy jól kigondolt forgatókönyv szerint levezényelt katonai puccs vezetője, amiben a Szekuritátéra támaszkodik. Iliescu gyakorlatilag azokat mentegette a felelősségre vonás alól, akik 1990 márciusában a Szekuritátét átkeresztelve megalakították a Román Hírszerző Szolgálatot. Már 1990 januárjában, februárjában sűrűsödtek a forradalom eltérítésére utaló jelek. Doina Cornea visszavonulásával azonban én magam nem értettem egyet, és a március 19-i véres marosvásárhelyi eseményeknek kellett bekövetkezniük, hogy előttem is lehulljon a lepel, és rádöbbenjek, valójában mit történik.
– Erre hogyan reagált?
– Egy amerikai körúton éppen a romániai forradalmat népszerűsítettem, amikor megjöttek a marosvásárhelyi eseményekről szóló hírek. Ekkor adtam ki Washingtonban azt a nyilatkozatot, amelyben az Iliescu-rendszerrel szembe fordulva lelepleztem, hogy mi történik a magyarság rovására a kommunista visszarendeződésben. Ez volt a román hatalom és a közöttem levő viszony szakítópróbája. Végleg kimaradtam a Nemzeti Megmentési Front tanácsából: kivonultam, de ki is szorítottak belőle. Iliescu még tett néhány próbálkozást, és elküldte hozzám Cazimir Ionescut, hogy meggyőzzenek, legyek a rendszerük magyar tagozatának a vezetője, de ekkor már nem voltam kapható semmilyen együttműködésre.
– Az RMDSZ elnöke, Domokos Géza közismerten Ion Iliescu elkötelezett híve volt. Vele vitatkozott erről a helyzetről?
– A személyes vitákra már nem emlékszem, de az tény, hogy ekkor már előjöttek az első ellentétek a Domokos Géza vezette RMDSZ és közöttem. Közismert, hogy az RMDSZ rendkívül kétesen viszonyult a márciusi marosvásárhelyi eseményekhez, nem álltak a helyzet magaslatán. Akkoriban Verestóy Attila vett részt a bukaresti tárgyalásokon. Sajnos sem Király Károly, sem Ion Iliescu nem jött le Marosvásárhelyre. Szerintem Verestóy elvtelenül erősítette Iliescuéknak a magyarokat kriminalizáló vonalát. Keserű iróniával mondom, még jót tett, hogy a Görgény-völgyi agresszorok rátámadtak az RMDSZ-re, és ez által az RMDSZ marosvásárhelyi közszereplői – Sütő Andrással együtt – méltatlanul megszenvedték a pogromkísérletet és az agressziót. Áldozatuk által terelték jó irányba az események értékelését.
– Milyen esélyt lát az 1990 marosvásárhelyi márciusi események ügyészségi kivizsgálására?
– Ne feledjük, hogy 2015 őszén a katonai ügyészség lezárta a forradalom dossziéját, mielőtt megnyitotta volna, de a következő évben mégis újra elővette. Ez nem utolsósorban az 1989. December 21. Egyesületnek, Teodor Mărieş hősies helytállásának és a strasbourgi emberjogi bíróság döntésének köszönhető. A strasbourgi bírák igazat adtak a forradalom és a bányászjárás áldozatai keresetének. Ezek után bizakodó vagyok. Az 1989 decemberétől júniusig terjedő események folyamatába szervesen beleilleszkedik a marosvásárhelyi fekete március is. Ezek a visszarendeződés fontos állomásai, 1990 márciusa végképp, hiszen a Román Hírszerző Szolgálat megalakítása révén formailag ekkor került hatalomra az események hátterében megbúvó Szekuritáté. A politikusi gárdában pedig együtt maradt a Ion Iliescu, Petre Roman, Virgil Măgureanu, Mihai Chiţac és a Victor Stănculescuból álló csapat, amely e folyamat áldozataiért, a gyilkosságokért és különböző más bűncselekményekért felelős.
– Kérdés, hogy csupán négy ember felelős a rendszerváltás elsiklatásáért és az ezzel járó bűncselekményekért, vagy ez a kör sokkal szélesebb?
– Most, hogy a múlt decemberi országos választásokon a kommunista visszarendeződés újból diadalt aratott, túlságosan is érintett az egész politikai osztály. Jelenleg nem az igazak és a hamisak között folyik a küzdelem, hanem a különböző erőcsoportok között: a régi Szekuritáté és a régi hatalom képviselői, valamint az utódpárt és az egészében véve kompromittálódott politikai osztály különböző erőcsoportjai között. Úgy tűnik, sokan szabadulni akarnak a csausiszta szárnytól, noha ez még mindig nagyon erős. A SRI volt elnöke, Costin Georgescu, Radu Tinu, a temesvári Szekuritáté volt helyettes vezetője, Filip Teodorescu, a Szekuritáté volt kémelhárításának a vezetője vagy Ioan Talpeş, a Külügyi Hírszerző Szolgálat egykori irányítója mind azon mesterkednek, hogy a temesvári népfelkelést leértékeljék, és a Szekuritáté módjára külföldi beavatkozásként a magyar és orosz titkosszolgálatok számlájára írják. Itt egy komoly hatalmi és emlékezetpolitikai küzdelem folyik. A jelenlegi viszonyok között ez nagyon meggyengíti az igazságtétel ügyét. Elképzelhetőnek tartom, hogy tovább folytatódik az évtizedek óta tartó halogató, maszatoló politika, amely csak a múlt főkolomposainak a halálával ér véget.
– Hogyan látja az igazságszolgáltatás pártatlanságát?
– A SRI aligazgatójának, Florin Coldea tábornoknak az esete és sok más intő jel rávilágít azokra az összefonódásokra, amely a titkosszolgálat és a politikum, a törvényhozás és az igazságszolgáltatás között fennáll. Ez az összefonódás a hatalmi ágak szétválasztásának a reménytelen helyzetét mutatja, és megvilágítja a különböző magyarellenes döntéseket is. Kérdés, hogy ezen a téren Románia képes lesz-e az európai követelményeknek megfelelő előrelépésre. Úgy látom, a román titkosszolgálat felvilágosultabb, realistább része tudatában van annak, hogy a titkosszolgálatokban is hatalomváltásra van szükség.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

ÁTLÁTHATATLAN A TITKOSSZOLGÁLAT ÉS A DNA EGYÜTTMŰKÖDÉSE
Túlságosan nagy hatalomra tett szert a román korrupcióellenes ügyészség – vélik szakértők
Zajos politikai háború dúl Romániában a korrupcióellenes ügyészség (DNA) miatt. A szemben álló politikai táborok felsorakoztak a barikád két oldalán. A hatalmon lévő szociáldemokraták politikai megrendelések végrehajtásával vádolják a DNA-t, az ellenzék és az államfő viszont a korrupció felszámolásának egyetlen garanciáját látja a hatóság működésében. Nem csak a politikusok, az elemzők sem látják azonosan az igazságszolgáltatás körüli helyzetet. Lapunk a bukaresti Gandul portál újságíróját, a Nemzetpolitikai Intézet erdélyi munkatársát és egy román politológust kérdezett a DNA-ról, s a jelenlegi egymásnak feszülés motivációiról, a politikai tétekről.
Andrei Luca Popescu szerint a DNA az egyetlen olyan ügyészség Romániában, amely a kis és nagy mértékű korrupcióval foglalkozik. A Gandul ismert újságírója arra emlékeztetett, hogy az évek során több száz minisztert, polgármestert, képviselőt, helyi választott tisztségviselőt vagy köztisztviselőt ítéltek börtönbüntetésre korrupció, a közvagyon megkurtítása miatt. Ezek a bírósági döntések mind a DNA ügyészségi munkájának köszönhetők.
Luca Popescu úgy véli, a hatóságot működése kezdetétől igyekeztek valamilyen formában akadályozni különböző politikai erők vagy csoportok, leginkább a szociáldemokraták. – Ennek a harcnak az egyik formája köszönt vissza az új román kormány nagy ellenállást kiváltó, s végül visszavont határozataiban, amelyekben a büntető törvénykezést próbálta módosítani a DNA ügyészségi eljárásainak ellehetetlenítése céljából – mondta a bukaresti újságíró, kiemelve, hogy a hatalommal való visszaélés vizsgálhatóságának és büntethetőségének korlátozását szeretné elsősorban meggátolni a jelenlegi hatalom, holott a lakosság körében ez a fajta korrupciós cselekmény a legnyilvánvalóbb.
Luca Popescu szerint a DNA ellen kampányoló politikusok számára a tét egyszerűen az, hogy továbbra is zavartalanul működtessék üzleteléseiket közpénz felhasználásával. Azt ugyanakkor a Gandul munkatársa is elismeri, hogy a korrupcióellenes ügyészség maga is muníciót adott ellenzőinek azokkal a hibákkal és visszaélésekkel, amelyek egyes ügyekben történtek. Gondot jelent az is, hogy a DNA vezetőjét nem átlátható módon, hanem az államfő, a miniszterelnök és az igazságügyi miniszter közötti egyezkedés nyomán nevezik ki. Luca Popescu problémának tekinti, hogy a hatóság és a hírszerző szolgálat közötti együttműködést nem szabályozták törvényben.
Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Intézet munkatársa szerint az évek során a DNA az összes parlamenti párt sorait megtizedelte, nagyon befolyásos politikusokat, üzletembereket (Romániában a kettő sokszor ugyanaz) küldött rács mögé, ezzel kivívta a társadalom szimpátiáját, hiszen a korábban érinthetetlennek hitt elit tagjai is börtönbe kerülhettek.
Ugyanakkor máig tisztázatlan, hogy a Romániában hagyományosan kiterjedt befolyással rendelkező belügyi titkosszolgálat (SRI) pontosan milyen kapcsolatban áll a DNA-val, az alapvető problémának az látszik, hogy a büntetőügyek kivizsgálása során létezik egyfajta titkosított megállapodással törvényesített kiegyezés a két intézmény között.
Ez azt jelenti, hogy a SRI nemcsak információt szolgáltat az ügyészségnek, hanem bizonyítékot is – mondta lapunknak az erdélyi elemző, aki úgy véli, ennek óriási jelentősége van, hiszen a lehallgatások során rengeteg információhoz jutó SRI akár zsarolásra és terhelő vallomás kicsikarására is használhatja ezeket az információkat, közvetlenül részt vállalva a korrupció elleni harcban, ezáltal a politikai küzdelmekben is.
Illyés úgy véli, a DNA körüli politikai háború tétje az, hogy a politikai elit érvényesíteni tudja-e a választásokon szerzett hatalmát a DNA–SRI ellen, vagy folytatódik az elmúlt évek gyakorlata, amikor ez a kettős tényleges politikai befolyást szerezve önálló politikai háttérszereplőként jelenik meg a porondon. Azért bonyolult a kérdés, mert politikai korrupció továbbra is létezik, ez ellen a DNA pedig a társadalom által támogatva lép fel, ám a háttérben ezt a legitimitást egy csoport politikai érdekérvényesítésre használja fel.
Bogdan Duca politológus azt tartja a legnagyobb gondnak, hogy a kizárólag korrupcióellenes harcra létrehozott DNA túlságosan nagy hatalomra tett szert az idők során, gyakorlatilag ellenőrizhetetlen a tevékenysége, s ennek következményeként a demokratikus berendezkedést ássa alá.
– A korrupció elleni harc akkor fajult el, amikor politikai célokra kezdték felhasználni. Ezt először Traian Basescu korábbi elnök alkalmazta a média egy részének hathatós támogatásával, de olyan nem kormányzati szervezetek segítségével is, amelyek a Soros György multimilliárdos által pénzelt hálózathoz köthetők – mondta Duca, aki szerint a cél a Szociáldemokrata Párt sajtóbeli démonizálása és politikai megsemmisítése volt. Csakhogy – hangsúlyozta az elemző – Basescu kezéből lassan kicsúszott az ellenőrzés, sőt ő maga is áldozatává vált az egyre erősödő DNA-nak, illetve az ezt körülhálózó politikai, civil és titkosszolgálati szervezkedésnek – fogalmazott a politológus.
Mint mondta, a kialakult háború miatt most egymásra találtak a DNA iránt elkötelezettek, s azok, akiknek meggyőződésük, hogy a politika egyenlő a korrupcióval. Ez a tábor jelenleg élvezi Klaus Johannis államfőnek, a hírszerzés, illetve a sajtó egy részének, valamint egyes Soroshoz köthető civil szervezetek támogatását.
Duca az utóbbi hetek tüntetéseit is e háború részének tekinti. Az elemző szerint a Sorin Grindeanu vezette kabinet egy sor olyan pozitív szociális jellegű intézkedést hozott, amelyek megfelelő politikai autonómiát biztosítanak az igazságszolgáltatás megreformálásához, s a mindenfajta ellenőrzés alól elszabadult DNA és hírszerzés kordában tartásához.
Pataky István (Marosvásárhely)
Magyar Idők (Budapest)

Székely „terroristaügy”: nem az, aminek látszik
Tizenöt hónapja borzolja a kedélyeket a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom két székelyföldi vezetőjének a „terrorista ügye”. Az ügyészség gyenge lábakon álló bűnvádi iratcsomót nyújtott be a bukaresti bíróságnak. Kiderült, hogy a fő vádpontot jelentő hangfelvétel még magyarul is érthetetlen.
A terrorizmussal vádolt Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) két vezetőjének ügye 2015 decemberében kezdődött: Beke István Attilát, a szervezet kézdivásárhelyi elnökét azzal vádolja a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT), hogy házi készítésű bombát akart robbantani a város december elsejére szervezett katonai parádéján, míg Szőcs Zoltán erdélyi elnök bűne a robbantásra való felbujtás. A sajtóban megszellőztetett gyanúsítgatásokat a HVIM azonnal visszautasította: közleményeik szerint nem terveztek semmilyen akciót a román nemzeti ünnepre. Azt hangsúlyozták, hogy a tagok kommunikációs kapcsolatait a román hatóságok rendszeresen ellenőrzik, amivel a szervezet tagjai is tisztában vannak.
Az első házkutatásról szóló sajtóértesülések szerint a rendőrség és az ügyészség emberei nem találtak bizonyítékot a bomba elkészítésének szándékáról. Beke István lakásán a szervezet címerével ellátott zászlókat, pólókat, néhány szilveszteri petárdát, csillagszórókat, a családi számítógépet és egy Airsoft gumilövedékes fegyver tartozékait foglalták le. A DIICOT későbbi közleménye szerint a lakásban bomba készítésére alkalmas tárgyakat találtak. Hamarosan nyilvánossá vált, hogy Beke Istvánt a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) az ügyészséghez eljuttatott információi alapján vették őrizetbe. A SRI közleményben erősítette meg, hogy régóta megfigyelés alatt tartotta a szervezetet. Kiderült, a vádlott kézdivásárhelyi cégének egyik irodájában helyezték el a lehallgatókészüléket. Az eszköz által rögzített október 10-i
beszélgetésből hámozta ki az ügyészség a bombakészítésre és a robbantásra utaló jeleket. A SRI állításai körüli gyanakvásokat azonban megerősítette, hogy utólag kiderült: a vád alapját jelentő beszélgetés nem is a titkosszolgálattól, hanem az egyik HVIM-tagtól származik, aki társainak tudta nélkül rögzítette a beszélgetést.
Nem bomba, csak annak hallatszik
A rögzített beszélgetés több részlete is megjelent a sajtóban. Ezzel párhuzamosan a gyanúsítottak és a tanúk vallomásai megkérdőjelezték az ügyészség bombakészítésről szóló vádját. A nyomozásból az is kiderült, hogy azért találtak Airsoft fegyvertartozékokat a vádlott lakásán, mivel a házaspár a Neoforum Siculorum Airsoft Tactical Unit nevű helyi lövész-sportegyesületnek a tagja, amely Esztelneken Airsoft-pályát működtet. Az ilyen típusú eszközök alacsony energiájú légfegyverek, amelyet műanyaglövedékekkel töltenek fel, és a paintballhoz hasonló hobbisportban használják. A találkozón résztvevő Hodor Istvánt is kihallgatták, aki azt állította: Beke István az Airsoft-pályára akart egy műanyaggolyókat kilövő szerkezetet vásárolni, amit a sportlövészet követői „bombának” becéznek, és amely a világhálón is megrendelhető. Többen is azt állították, hogy a gyanúsított ezt a szerkezetet szerette volna házilag elkészíteni, mivel drágának tartotta az eszköz árát.
Jogsértően járt el a DIICOT
Egyértelmű, hogy teljesen mást állít a DIICOT és mást a gyanúsítottak, illetve a tanúk. A kérdés csak az, ki mond igazat. A DIICOT által közzétett bűnvádi dosszié szerint a hangfelvétel arra vall, hogy a vármegyések távirányítással akartak petárdákat robbantani a december 1-jei ünnepségen, Kézdivásárhely központjában, a szerkezet elkészítésével pedig Beke Istvánt bízták meg. Az ügyészségi vádirat azt bizonygatja, hogyan tervezték meg az akciót. A vármegyés vezető okostelefonján keresztül hozzáférhetett a városközpontban található cége épületének kamerájához, így végignézhette volna, amint az ünneplő tömeg elhalad saját irodája előtt. Megfelelő pillanatban távirányítással a cége előtt található szemeteskukában robbantotta volna fel a 400 petárdából álló robbanószerkezetet. A DIICOT szerint a felvételen hallatszik, amint egyik társa a gyanúsítottnak azt javasolja: az akcióhoz új telefont és SIM-kártyát vásároljon, és használat után dobja el. A vádirat szerint Beke István számítógépének átvizsgálásakor látták, hogy a gyanúsított korábban telefonokat árusító oldalakat nézegetett.
Leszámítva azt a képtelenséget, hogy valaki saját irodája előtt akar „egyenes adásban” robbantani – erről már több román újságíró is kifejtette humoros véleményét –, a gyanúsított felesége szerint az egész perirat törvényellenesen állt össze. Egyrészt a gyanúsítottat törvényellenesen korlátozták nyelvi jogainak gyakorlásában: nem kérhetett tolmácsot és a jegyzőkönyveket is csak román nyelven olvashatta, miközben nem született meg a felvétel pontos magyar nyelvű átirata sem. Kérdés, mi alapján fordították le a vádiratban szereplő beszélgetés részleteit. Az eddigi bírósági tárgyalásokon erre senki nem kapott választ, márpedig ez a beszélgetés képezi a vádirat gerincét.
Beke István felesége szerint a dokumentumban az is szerepel, hogy a HVIM egy szeparatista és fasiszta szervezet, amelynek célja Nagy-Magyarország helyreállítása. A vádirat tehát össze-vissza kalandozik komoly bizonyítékok nélkül – vélik a hozzátartozók.
Előzetes fogságtól a szabadulásig
Beke István előzetes letartóztatás után a védőügyvéd fellebbezett, 2015. december 9-én azonban a legfelső bíróság indítványát elutasította. Az alkotmányos rend elleni cselekedetek szándékának és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének gyanújával őrizetbe vett férfi továbbra is vizsgálati fogságban maradt. A DIICOT kérésére a bíróság 2016. január 29-ig hosszabbította meg az előzetes fogvatartás időtartamát. December 29-én a hatóságok újabb házkutatást tartottak, ezúttal a HVIM erdélyi elnökének, Szőcs Zoltánnak a lakásán. Az ügyészek a férfi otthonában Wass Albert-könyveket és nemzeti jelképeket foglaltak le, majd közölték vele, hogy Bukarestbe viszik kihallgatásra. Később kiderült: alkotmányos rend elleni cselekedetekre való felbujtással és a robbanóanyagokra vonatkozó törvény megsértésére való felbujtással gyanúsítják, mert Beke Istvánnal együtt vett részt az október 10-i találkozón. Bukaresti kihallgatása után vették őrizetbe, amit harmincnapos előzetes letartóztatás követett. Az ügyészség azzal egészítette ki a hangfelvételről készült korábbi jegyzőkönyveket, hogy Szőcs Zoltán húsz bomba elkészítésére tett javaslatot, és azt tanácsolta a szervezet tagjainak, hogy december 1-jén ne tartózkodjanak az országban. 2016 februárjában 30 nappal hosszabbították meg mindkét HVIM-vezető előzetes letartóztatását, végül májusban emeltek vádat ellenük.
A vádhatóság időközben új lehetséges bizonyítékkal állt elő: közleményük szerint Beke István korábban 400 petárdát vásárolt. Az egyik tárgyaláson az ügyészség súlyosbította a vádemelést, és azt állította, hogy a vármegyések nemcsak Kézdivásárhely központjában robbantottak volna, hanem a megyében erre a célra egy földgázvezetéket is kiszemeltek. Az újabb és újabb ügyészségi igyekezet azonban mégsem tudta meggyőzni a bíróságot a vádlottak egyértelmű bűnösségéről. Tavaly júliusban az előzetes letartóztatásukat házi őrizetre enyhítették, majd novemberben megszüntették a házi őrizetet is, de a két szabadlábon védekező férfinak időnként meg kell jelennie a bűnügyi hatóságok előtt. Az ország területét nem hagyhatják el, egymással nem léphetnek kapcsolatba, és a HVIM rendezvényein sem vehetnek részt.
Sokba került a heccelődés
Hodor István, a szervezet tagja korábban azt nyilatkozta a Székely Hírmondó című napilapnak, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi tagjai tudtak arról, hogy lehallgatják őket, éppen ezért szándékosan heccelni akarták a román hatóságokat azzal, hogy a beszélgetésük során bombarobbantást terveztek a román nemzeti ünnepre. A férfi megerősítette: a beszélgetés során elsősorban az Airsoft nevű sporthoz szükséges, gumilövedékes eszközről beszéltek, ezt követően pedig az egyik tag viccelődni kezdett, hogy egy hasonló szerkezetet december 1-jén is kipróbálhatnának. A beszélgetés során a bombát pizzának keresztelték el. Hodor szerint a hatóságok figyelmének szándékos felhívásával a vármegyések azt akarták tesztelni, milyen mértékben hallgatja le őket a román titkosrendőrség.
Közeledik az ítélethirdetés
Az Átlátszó Erdély című oknyomozó hírportál idén januárban megjelentetett cikke szerint nem hatósági hangfelvétel alapján emeltek vádat a vármegyés vezetők ellen, hanem a saját társuk által készített és a román hírszerzéshez eljuttatott felvétel nyomán. A hírportál munkatársa részt vett a január 27-i bírósági tárgyaláson, ahol a többórás felvételből 25 percet játszottak be. Az igen zavaros és rossz hangminőséget érthetetlenné tette az is, hogy többen egymásra beszélnek. A közzétett hangfelvételből érdemi információ nem derült ki. A tárgyaláson tudódott ki, hogy a magyarul is alig érthető, zavaros beszéd alapján kizárólag csak román jegyzőkönyv született rossz fordítással, illetve számos ferdítéssel. Kiderült, hogy a bombarobbanás ötletére Beke István egyik hallható „meglátjuk” szavát a román fordító így adta vissza: „facem”, azaz megcsináljuk. A bíróság megtagadta a védelem kérését, hogy hozzájusson az ügyiratcsomóhoz mellékelt teljes hangfelvételhez.
A tárgyaláson videohíváson keresztül egy védett tanút is kihallgattak, akinek eltakarták az arcát, és hangját eltorzították. A tanú azt állította, ő rögzítette az október 10-i beszélgetést, az Átlátszó Erdély munkatársai szerint ugyanakkor a tanú számos kérdésre nem válaszolt, a bíró pedig befolyásolta a tárgyalás menetét. Amikor a védett tanúval beszélgettek, az a Bandi Szabolcs nem volt jelen a tárgyaláson, aki egykori HVIM-tagként és a vádlottak régebbi barátjaként előzőleg Szőcs Zoltánék ellen tanúskodott.
A bíróság később fog arról dönteni, hogy hozzáférhetővé teszi-e a teljes hangfelvételt a jegyzőkönyvvel való összevetés érdekében. Idén februárban Beke István ügyvédje a Maszolnak azt nyilatkozta: a vádlottak feltételezett bűncselekményeit alkotmányos rend elleni cselekedetre tett kísérletre, illetve az erre való felbujtásra enyhítené a bukaresti táblabíróság. Lică Dragoş Cristian ügyvéd elképzelhetőnek tartja, hogy a március 24-i tárgyalás után az ítélethirdetés következik, mivel a bíró sorra elvetette a védelem kifogásait, és olyan tanúk kihallgatását sem engedélyezte, akiknek behívatásával korábban még egyetértett.
Kádár Hanga
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Székely „terroristaügy”: nem az, aminek látszik
Tizenöt hónapja borzolja a kedélyeket a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom két székelyföldi vezetőjének a „terrorista ügye”. Az ügyészség gyenge lábakon álló bűnvádi iratcsomót nyújtott be a bukaresti bíróságnak. Kiderült, hogy a fő vádpontot jelentő hangfelvétel még magyarul is érthetetlen.
A terrorizmussal vádolt Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) két vezetőjének ügye 2015 decemberében kezdődött: Beke István Attilát, a szervezet kézdivásárhelyi elnökét azzal vádolja a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT), hogy házi készítésű bombát akart robbantani a város december elsejére szervezett katonai parádéján, míg Szőcs Zoltán erdélyi elnök bűne a robbantásra való felbujtás. A sajtóban megszellőztetett gyanúsítgatásokat a HVIM azonnal visszautasította: közleményeik szerint nem terveztek semmilyen akciót a román nemzeti ünnepre. Azt hangsúlyozták, hogy a tagok kommunikációs kapcsolatait a román hatóságok rendszeresen ellenőrzik, amivel a szervezet tagjai is tisztában vannak.
Az első házkutatásról szóló sajtóértesülések szerint a rendőrség és az ügyészség emberei nem találtak bizonyítékot a bomba elkészítésének szándékáról. Beke István lakásán a szervezet címerével ellátott zászlókat, pólókat, néhány szilveszteri petárdát, csillagszórókat, a családi számítógépet és egy Airsoft gumilövedékes fegyver tartozékait foglalták le. A DIICOT későbbi közleménye szerint a lakásban bomba készítésére alkalmas tárgyakat találtak. Hamarosan nyilvánossá vált, hogy Beke Istvánt a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) az ügyészséghez eljuttatott információi alapján vették őrizetbe. A SRI közleményben erősítette meg, hogy régóta megfigyelés alatt tartotta a szervezetet. Kiderült, a vádlott kézdivásárhelyi cégének egyik irodájában helyezték el a lehallgatókészüléket. Az eszköz által rögzített október 10-i
beszélgetésből hámozta ki az ügyészség a bombakészítésre és a robbantásra utaló jeleket. A SRI állításai körüli gyanakvásokat azonban megerősítette, hogy utólag kiderült: a vád alapját jelentő beszélgetés nem is a titkosszolgálattól, hanem az egyik HVIM-tagtól származik, aki társainak tudta nélkül rögzítette a beszélgetést.
Nem bomba, csak annak hallatszik
A rögzített beszélgetés több részlete is megjelent a sajtóban. Ezzel párhuzamosan a gyanúsítottak és a tanúk vallomásai megkérdőjelezték az ügyészség bombakészítésről szóló vádját. A nyomozásból az is kiderült, hogy azért találtak Airsoft fegyvertartozékokat a vádlott lakásán, mivel a házaspár a Neoforum Siculorum Airsoft Tactical Unit nevű helyi lövész-sportegyesületnek a tagja, amely Esztelneken Airsoft-pályát működtet. Az ilyen típusú eszközök alacsony energiájú légfegyverek, amelyet műanyaglövedékekkel töltenek fel, és a paintballhoz hasonló hobbisportban használják. A találkozón résztvevő Hodor Istvánt is kihallgatták, aki azt állította: Beke István az Airsoft-pályára akart egy műanyaggolyókat kilövő szerkezetet vásárolni, amit a sportlövészet követői „bombának” becéznek, és amely a világhálón is megrendelhető. Többen is azt állították, hogy a gyanúsított ezt a szerkezetet szerette volna házilag elkészíteni, mivel drágának tartotta az eszköz árát.
Jogsértően járt el a DIICOT
Egyértelmű, hogy teljesen mást állít a DIICOT és mást a gyanúsítottak, illetve a tanúk. A kérdés csak az, ki mond igazat. A DIICOT által közzétett bűnvádi dosszié szerint a hangfelvétel arra vall, hogy a vármegyések távirányítással akartak petárdákat robbantani a december 1-jei ünnepségen, Kézdivásárhely központjában, a szerkezet elkészítésével pedig Beke Istvánt bízták meg. Az ügyészségi vádirat azt bizonygatja, hogyan tervezték meg az akciót. A vármegyés vezető okostelefonján keresztül hozzáférhetett a városközpontban található cége épületének kamerájához, így végignézhette volna, amint az ünneplő tömeg elhalad saját irodája előtt. Megfelelő pillanatban távirányítással a cége előtt található szemeteskukában robbantotta volna fel a 400 petárdából álló robbanószerkezetet. A DIICOT szerint a felvételen hallatszik, amint egyik társa a gyanúsítottnak azt javasolja: az akcióhoz új telefont és SIM-kártyát vásároljon, és használat után dobja el. A vádirat szerint Beke István számítógépének átvizsgálásakor látták, hogy a gyanúsított korábban telefonokat árusító oldalakat nézegetett.
Leszámítva azt a képtelenséget, hogy valaki saját irodája előtt akar „egyenes adásban” robbantani – erről már több román újságíró is kifejtette humoros véleményét –, a gyanúsított felesége szerint az egész perirat törvényellenesen állt össze. Egyrészt a gyanúsítottat törvényellenesen korlátozták nyelvi jogainak gyakorlásában: nem kérhetett tolmácsot és a jegyzőkönyveket is csak román nyelven olvashatta, miközben nem született meg a felvétel pontos magyar nyelvű átirata sem. Kérdés, mi alapján fordították le a vádiratban szereplő beszélgetés részleteit. Az eddigi bírósági tárgyalásokon erre senki nem kapott választ, márpedig ez a beszélgetés képezi a vádirat gerincét.
Beke István felesége szerint a dokumentumban az is szerepel, hogy a HVIM egy szeparatista és fasiszta szervezet, amelynek célja Nagy-Magyarország helyreállítása. A vádirat tehát össze-vissza kalandozik komoly bizonyítékok nélkül – vélik a hozzátartozók.
Előzetes fogságtól a szabadulásig
Beke István előzetes letartóztatás után a védőügyvéd fellebbezett, 2015. december 9-én azonban a legfelső bíróság indítványát elutasította. Az alkotmányos rend elleni cselekedetek szándékának és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének gyanújával őrizetbe vett férfi továbbra is vizsgálati fogságban maradt. A DIICOT kérésére a bíróság 2016. január 29-ig hosszabbította meg az előzetes fogvatartás időtartamát. December 29-én a hatóságok újabb házkutatást tartottak, ezúttal a HVIM erdélyi elnökének, Szőcs Zoltánnak a lakásán. Az ügyészek a férfi otthonában Wass Albert-könyveket és nemzeti jelképeket foglaltak le, majd közölték vele, hogy Bukarestbe viszik kihallgatásra. Később kiderült: alkotmányos rend elleni cselekedetekre való felbujtással és a robbanóanyagokra vonatkozó törvény megsértésére való felbujtással gyanúsítják, mert Beke Istvánnal együtt vett részt az október 10-i találkozón. Bukaresti kihallgatása után vették őrizetbe, amit harmincnapos előzetes letartóztatás követett. Az ügyészség azzal egészítette ki a hangfelvételről készült korábbi jegyzőkönyveket, hogy Szőcs Zoltán húsz bomba elkészítésére tett javaslatot, és azt tanácsolta a szervezet tagjainak, hogy december 1-jén ne tartózkodjanak az országban. 2016 februárjában 30 nappal hosszabbították meg mindkét HVIM-vezető előzetes letartóztatását, végül májusban emeltek vádat ellenük.
A vádhatóság időközben új lehetséges bizonyítékkal állt elő: közleményük szerint Beke István korábban 400 petárdát vásárolt. Az egyik tárgyaláson az ügyészség súlyosbította a vádemelést, és azt állította, hogy a vármegyések nemcsak Kézdivásárhely központjában robbantottak volna, hanem a megyében erre a célra egy földgázvezetéket is kiszemeltek. Az újabb és újabb ügyészségi igyekezet azonban mégsem tudta meggyőzni a bíróságot a vádlottak egyértelmű bűnösségéről. Tavaly júliusban az előzetes letartóztatásukat házi őrizetre enyhítették, majd novemberben megszüntették a házi őrizetet is, de a két szabadlábon védekező férfinak időnként meg kell jelennie a bűnügyi hatóságok előtt. Az ország területét nem hagyhatják el, egymással nem léphetnek kapcsolatba, és a HVIM rendezvényein sem vehetnek részt.
Sokba került a heccelődés
Hodor István, a szervezet tagja korábban azt nyilatkozta a Székely Hírmondó című napilapnak, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi tagjai tudtak arról, hogy lehallgatják őket, éppen ezért szándékosan heccelni akarták a román hatóságokat azzal, hogy a beszélgetésük során bombarobbantást terveztek a román nemzeti ünnepre. A férfi megerősítette: a beszélgetés során elsősorban az Airsoft nevű sporthoz szükséges, gumilövedékes eszközről beszéltek, ezt követően pedig az egyik tag viccelődni kezdett, hogy egy hasonló szerkezetet december 1-jén is kipróbálhatnának. A beszélgetés során a bombát pizzának keresztelték el. Hodor szerint a hatóságok figyelmének szándékos felhívásával a vármegyések azt akarták tesztelni, milyen mértékben hallgatja le őket a román titkosrendőrség.
Közeledik az ítélethirdetés
Az Átlátszó Erdély című oknyomozó hírportál idén januárban megjelentetett cikke szerint nem hatósági hangfelvétel alapján emeltek vádat a vármegyés vezetők ellen, hanem a saját társuk által készített és a román hírszerzéshez eljuttatott felvétel nyomán. A hírportál munkatársa részt vett a január 27-i bírósági tárgyaláson, ahol a többórás felvételből 25 percet játszottak be. Az igen zavaros és rossz hangminőséget érthetetlenné tette az is, hogy többen egymásra beszélnek. A közzétett hangfelvételből érdemi információ nem derült ki. A tárgyaláson tudódott ki, hogy a magyarul is alig érthető, zavaros beszéd alapján kizárólag csak román jegyzőkönyv született rossz fordítással, illetve számos ferdítéssel. Kiderült, hogy a bombarobbanás ötletére Beke István egyik hallható „meglátjuk” szavát a román fordító így adta vissza: „facem”, azaz megcsináljuk. A bíróság megtagadta a védelem kérését, hogy hozzájusson az ügyiratcsomóhoz mellékelt teljes hangfelvételhez.
A tárgyaláson videohíváson keresztül egy védett tanút is kihallgattak, akinek eltakarták az arcát, és hangját eltorzították. A tanú azt állította, ő rögzítette az október 10-i beszélgetést, az Átlátszó Erdély munkatársai szerint ugyanakkor a tanú számos kérdésre nem válaszolt, a bíró pedig befolyásolta a tárgyalás menetét. Amikor a védett tanúval beszélgettek, az a Bandi Szabolcs nem volt jelen a tárgyaláson, aki egykori HVIM-tagként és a vádlottak régebbi barátjaként előzőleg Szőcs Zoltánék ellen tanúskodott.
A bíróság később fog arról dönteni, hogy hozzáférhetővé teszi-e a teljes hangfelvételt a jegyzőkönyvvel való összevetés érdekében. Idén februárban Beke István ügyvédje a Maszolnak azt nyilatkozta: a vádlottak feltételezett bűncselekményeit alkotmányos rend elleni cselekedetre tett kísérletre, illetve az erre való felbujtásra enyhítené a bukaresti táblabíróság. Lică Dragoş Cristian ügyvéd elképzelhetőnek tartja, hogy a március 24-i tárgyalás után az ítélethirdetés következik, mivel a bíró sorra elvetette a védelem kifogásait, és olyan tanúk kihallgatását sem engedélyezte, akiknek behívatásával korábban még egyetértett.
Kádár Hanga
Erdélyi Napló (Kolozsvár)