Antal: nem ismeri a törvényeket Kovászna megye prefektusa
Mivel a Kovászna megye prefektusa bíróságon támadta meg a Sárkány-domb és környékét érintő városrendezési tervet, idén nem fejeződnek be a munkálatok ezen a szakaszon. A sepsiszentgyörgyi új főtér további részén ütemterv szerint halad az építkezés – tájékoztatott Antal Árpád polgármester.
A sepsiszentgyörgyi új főtér kialakítása az Erzsébet-park kibővítéséhez is kapcsolódik, a Kovászna Megyei Kormányhivatal épülete előtt például egy, kiterített sárkány alakú, begyepesített domb készült volna. Mint ismeretes, Sebastian Cucu prefektus nemrégen megtámadta azt a városrendezési tervet, amely épp erre a szakaszra vonatkozott, azt kifogásolva, hogy a tervet nem hagyta jóvá a védelmi és a belügyminisztérium, illetve a Román Hírszerző Szolgálat.
„Most az a helyzet áll fent, hogy a törvény őre nem ismeri a törvényeket” – hangsúlyozta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, ugyanis elmondta: valóban létezik egy 1995-ös, több minisztérium által meghozott határozat, amely a prefektus által is emlegetett előírásokat tartalmazza, ám 2001-ben megjelent egy törvény, amely alapján a helyi rendőrség engedélye szükséges az ilyen beruházásokhoz. Ez utóbbit meg is kapták, így az önkormányzat, a jogi tanácsadók, valamint az építő cég képviselői is úgy vélekednek: legális a városrendezési terv kivitelezése. Antal Árpád elmondta, a következő harminc napon belül döntik el, hogyan reagál az önkormányzat a prefektus kifogásolására. Az viszont biztos, hogy elkerítik azt a részt, ahol idén nem fejeződhetnek be a munkálatok, mivel egy ilyen per akár másfél évig is elhúzódhat. „Bízom benne, amikor a szökőkút is működni fog, a sepsiszentgyörgyiek magukénak érzik és belakják az új főteret” – tette hozzá a város polgármestere.
Antal kifejtette: az elmúlt időszakban nem csupán a főtér munkálatai haladnak jó ütemben, elkészült a Tamási Áron Színház homlokzatának felújítása is, ugyanakkor már csak napok kérdése, hogy nekikezdjenek a Székely Mikó Kollégium tetőzetének újraépítéséhez. Ez utóbbi munkálatait helyi költségvetésből kezdik el.
A felújításokra azért van szükség, mert esős időben beázik a tetőzet, ezt a tanintézet képviselői is jelezték már – magyarázta Czimbalmos Kozma Csaba Sepsiszentgyörgy városgondnoka. A főtér kialakítási munkálatait felsoroló illetékes elmondta: a 7700 négyzetméterből több, mint 4500-on már lerakták a térburkoló követ, még egy esővíz-elvező csatornát kell elhelyezni, előreláthatólag novemberben ezek a munkálatok már befejeződnek. Talajvíz-elvezető rendszert is kiépítettek a Tamási Áron Színház, valamint a Székely Mikó Kollégium épülete előtt, ugyanis itt évek óta problémát okozott, hogy az ingatlanok pincéjét elárasztotta a talajvíz.
A főtér egy része már nyitva áll a sepsiszentgyörgyiek előtt, fákat ültettek és 27 villanyoszlopot is elhelyeztek, a padok, valamint a további utcai bútorzat elhelyezése még nem történt meg, várhatóan erre is november folyamán kerítenek sort. Szőcs Gyula, a helyi kivitelező cég igazgatója megerősítette, jó ütemben haladnak a munkálatok. Ha szép idő lesz, ha nem, december 20-ig végzünk a főtér kiépítésével – fejtette ki a szakember.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

Lemondásra szólította fel az RMDSZ Bretfelean rendőrfőnököt
Lemondásra szólította fel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) marosvásárhelyi szervezete és a marosvásárhelyi önkormányzat RMDSZ-frakciója csütörtökön Valentin Bretfelean helyi rendőrparancsnokot – írja a Maszol.ro portál.
Az RMDSZ-szervezet szerint a rendőrfőnök megszegte a hivatali esküjét, és elvesztette a marosvásárhelyiek bizalmát, amikor a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének a megakadályozásával dicsekedett egy székelyföldi románokat tömörítő egyesület hét végi marosvásárhelyi rendezvényén.
Az RMDSZ-szervezet hangsúlyozta: Valentin Bretfeleannak mint a helyi rendőrfőnöki funkciót betöltő hivatalnoknak nem az etnikai többséget, hanem minden marosvásárhelyi polgárt kell képviselnie, ám a napokban nyilvánosságra került hang- és videofelvétel arról tanúskodik, hogy a köztisztviselői esküjét megszegve méltatlanná vált tisztsége betöltésére.
A marosvásárhelyi önkormányzati testület csütörtöki ülésén Peti András RMDSZ-es alpolgármester javasolta a rendőrfőnök lemondását, és ezzel egyórás vitát váltott ki.
Dorin Florea polgármester kijelentette, büntetést szabott ki a rendőrfőnökre a hét végi kijelentései miatt, és megtiltotta neki, hogy politikai rendezvényekre járjon. A városvezető nem részletezte, hogy miben áll a büntetés.
A rendőrfőnök beszédének videofelvétele az interneten került nyilvánosságra. „Nem engedem meg soha, hogy Paul Chinezut elmagyarosítsák, s azt írják fel az utcanévtáblára, hogy Kinizsi Pál. (.)
Álljunk ellen a nyomásnak és az elnemzetietlenítésnek" – jelentette ki a rendezvényen a rendőrfőnök.
Valentin Bretfeleant korábban súlyos fegyelmi vétségek miatt mentették fel a Román Hírszerző Szolgálat Máramaros megyei részlege éléről. A Máramaros megyei sajtó arról is cikkezett, hogy hírszerzői pályafutása előtt Bretfelean a Securitate kommunista politikai rendőrség szolgálatában állt.
MTI
Erdély.ma

Főpróba volt a marosvásárhelyi véres zavargás
Az 1990. júniusi bukaresti bányászjárás dossziéjának újranyitása után indokolt, jogilag pedig lehetséges lenne a márciusi marosvásárhelyi véres zavargások ismételt kivizsgálása is – véli Kincses Előd ügyvéd, az akkori események emblematikus alakja.
Mint a Népszabadságnak elmondta: ebben az esetben is érvényes az indoklás, amelyre hivatkozva az Emberi Jogok Európai Bírósága arra kötelezte Romániát, hogy 25 év után végre folytassa le a nyomozást az ellenzék bukaresti tüntetéssorozatának vérbe fojtása ügyében.
Ennek kapcsán a múlt héten vádlottként idézték be a rendszerváltás utáni ideiglenes kormányzótanács vezetőit, élükön Ion Iliescu volt államelnökkel és Petre Roman exkormányfővel. Emberiesség elleni bűnökkel vádolják őket, ami nem évül el.
Hasonló besorolás alá esnek Kincses szerint az 1990. március 19–21. közötti marosvásárhelyi események is. – Pogromkísérlet volt, ami szintén nem évül el – hangsúlyozta. Az ügyvéd úgy látja, hogy Marosvásárhely volt a főpróbája a demokratikus ellenzék elleni, több halálos áldozattal járó 1990. júniusi atrocitásoknak.
Márciusban ugyanúgy vonatokkal szállították a bányászokat Marosvásárhely felé, csak végül a székelykocsárdi (Razboieni) vasútállomásról visszafordították a szerelvényeket, miután kiderült, hogy a székelyudvarhelyi gyárak feltüzelt munkásai mégsem mennek az erdélyi városba – idézte fel Kincses, aki személyesen beszélte le a székelyeket a marosvásárhelyi bevonulásról.
Így már a készültségbe helyezett zalatnai mócok sem indultak el Marosvásárhelyre. Őket Kincses szerint – a bányászjárás kapcsán szintén vád alá helyezett – Gelu Voican-Voiculescu egykori miniszterelnök-helyettes értesítette, hogy már nincs szükség rájuk.
Az egykori hatalom által a magyarok „provokációinak” számlájára írt konfliktus esetleges irányítottságát soha nem vizsgálta romániai hatóság. Magánszemélyek ellen folyt eljárás, de elmarasztaló ítéletet kizárólag magyarok ellen hoztak.
Legutóbb 2010-ben élt panasszal az ügyben Kincses Előd és Smaranda Enache emberi jogi aktivista, de a legfőbb ügyészség válaszra sem méltatta őket.
Pedig az utóbbi években rengeteg tanúvallomás és egyéb bizonyíték került elő, amelyek arra utalnak, hogy Marosvásárhelyen nem helyi konfliktus volt, hanem egy Bukarestből irányított eseménysor, amely ürügyként szolgált a Ceausescu-rezsim bukása után felszámolt titkosrendőrség újraalakításához. Ez meg is történt 1990. március 26-án, Román Hírszerző Szolgálat néven.
Az új hatalom viszonya a hírhedt Securitatéval kezdettől fogva ellentmondásos volt. A diktatúra legrettegettebb és leggyűlöltebb intézményét 1989. december 26-án a védelmi minisztérium alá rendelték, majd 30-án elnöki rendelettel feloszlatták. Az ügynököket azonban nem eresztették szélnek, hanem csak három hónapos fizetett szabadságra küldték.
– A román közvéleményt meg kellett győzni arról, hogy a „magyar veszély” miatt szükség van a titkosszolgálatra – emlékezik vissza Kincses Előd. Az ügyvéd szerint az áldozatok örökösei, özvegyei kérhetnék, hogy a román ügyészség vizsgálja ki az öt ember halálával és több száz megsebesülésével járó, a köztudatban „fekete márciusként” élő eseményeket.
nol.hu
Erdély.ma

Kihívások, esélyek
A Maros megyei RDMSZ Területi Képviselők Tanácsa (TKT) múlt heti ülésének napirendjén a megye politikai helyzetének ismertetése, az előválasztások kiértékelése, illetve a megyei küldöttgyűlés összehívása szerepelt. A TKT november 5-re hirdette meg a megyei küldöttgyűlést, amelyen módosítják a megyei alapszabályzatot, és megválasztják a Maros megyei SZKT-tagokat.
Brassai Zsombor megyei elnököt kérdeztük.
– Mi a jelentősége, mi indokolja a küldöttgyűlés összehívását azon kívül, hogy a megújuló Szövetségi Képviselők Tanácsa testületébe meg kell választani a megyei küldötteket, illetve a legutóbbi kongresszuson módosított alapszabályzathoz kell igazítani a megyei alapszabályzatot is.
– Az erdélyi miniparlamentnek is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsa rendkívül fontos politikai döntéshozó testület, úgy gondolom, hogy az újratervezés folyamatában, amit a kongresszus meghirdetett, ennek a fórumnak nagy a jelentősége. Szeretném, hogy Maros megye, az RMDSZ egyik legnagyobb területi szervezete fajsúlyosan legyen képviselve ebben a testületben, tekintettel arra, hogy az erdélyi érdekvédelmi politizálás szempontjából legfontosabb közigazgatási egységének, frontmegyének és frontvárosnak szoktuk nevezni Maros megyét, illetve Marosvásárhelyt. Itt még nem dőlt el a harc, még van esély, de szükség is erősíteni a magyar érdekvédelmet. Az elmúlt 15 év számunkra azzal a tanulsággal szolgál, hogy amennyiben itt, Székelyföld fővárosában nem vesszük kezünkbe az irányítást, nemcsak a magyar ügyek szenvednek csorbát, hanem egyáltalán a térség fejlődése is kockázatos. Ugyanis Marosvásárhely, illetve Maros megye nem használta ki az elmúlt időszakban azokat az adottságait, amelyek a térség meghatározójává nemesítették volna. Úgy gondolom, hogy egy felelős politikai szervezet nem nézheti tétlenül tovább, hogy egy rendkívül kedvező premisszákkal felvértezett város a gazdasági versenyben nem tudja felvenni a versenyt a környező megyékkel.
– Úgy fogalmazott, hogy "egy felelős politikai szervezet nem nézheti tovább tétlenül". Eddig miért nézték el?
– Én a jövőre összpontosítok. Nyilván a múltat is elemezni kell, újra kell gondolni. Azért tudtam és tudom támogatni az RMDSZ által meghirdetett újratervezést, mert a múltból valóban le kell vonni a következtetéseket, és előre kell nézni. Azt hiszem, hogy a Maros megyei RMDSZ a múlt év végén meghirdetett előválasztási kezdeményezésével, vagyis, hogy egy évvel a választások előtt elkezdte a felkészülést a jövő évi küzdelemre, az újratervezésnek egy komoly lépését valósította meg, amit fémjelzett az az előválasztás, amit a másik két párttal közösen szerveztünk meg. Nyilván, ez a kezdeti összefogás is jelzi, hogy az én megközelítésemben az újratervezés hogyan körvonalazódik.
Racionálisan kell gondolkodni. Nagyon komoly kihívása az érdekvédelmi politizálásnak, hogy ésszerű adatokat, tényeket figyelembe véve tervezzük meg a jövő évi választási küzdelmet. Egy biztos: 2012-ben az RMDSZ egymagában nem tudott úgy teljesíteni, hogy érvényesüljön az érdekvédelem. Önmagában nem tudott erős lenni, sőt gyengültünk: sikerült ugyan tíz tanácsost bevinnünk a municípiumi önkormányzatba, viszont veszítettünk egy megyei tanácselnököt, veszítettünk egy szenátori pozíciót. Nyilvánvaló, hogy ezt a helyzetet a jövőben csak ésszerű magyar összefogással tudjuk kezelni.
– Gondolja, hogy mindaz, amit elveszített a marosvásárhelyi, illetve a Maros megyei magyarság, visszaszerezhető?
– A matematikai esélyünk továbbra is létezik, bár a municípiumban már 50 százalék alatt van a magyarság. Ennek dacára, ha figyelembe vesszük, hogy az összefogás milyen felhajtóerőt jelent, amely képes mozgósítani – ennek már az előválasztáson látszottak az egyértelmű jelei –, akkor a masszív részvétellel a népességi adatokban látszó hátrányainkat be tudjuk hozni. Úgy látom tehát, hogy az összefogás felhajtóerő Marosvásárhelyen, amit komolyan kell venni, és ennek megfelelően kell döntéseket hozni. Ennek a tárgyalása, előkészítése, egyeztetése elkezdődött, megfogalmazódtak a különböző szempontok. Úgy vélem, és ezt el is mondtam a testületnek, hogy számszerűsítve kell racionalizálni a körvonalazódó döntést. Véleményem szerint az előválasztás bebizonyította, hogy ha együtt megyünk, és egyeztetjük a céljainkat, akkor sokkal erőteljesebb érdekvédelmet tudunk megvalósítani, illetve a politikum vissza tudja szerezni azt a bizalmat, amit az elmúlt években elveszített.
Maros megyét 12 közvetlenül választott tisztségviselő képviseli a Szövetségi Képviselők Tanácsában. A megyét három régióra osztva – keleti (Nyárádmente és Felső-Küküllő mente), nyugati (Maros mente, Mezőség, Alsó-Kis-Küküllő mente és Nagy-Küküllő mente) és Marosvásárhely – négy-négy küldött fogja képviselni az SZKT-ban. A jelölteket a küldöttgyűlés rangsorolja.
Az SZKT-ba jelentkező RMDSZ-tagoknak november 3-án 17 óráig kell leadniuk pályázataikat a szövetség megyei székházában. A dossziénak tartalmaznia kell: 300 támogató aláírást (az aláírásgyűjtő íveket a megyei szervezet titkárságáról lehet igényelni); a jelölt önéletrajzát (ennek kötelező módon tartalmaznia kell az illető politikai tevékenységét 1989 előtt és után); az RMDSZ keretében kifejtett tevékenységét, valamint a Román Hírszerző Szolgálattal való együttműködését 1989 előtt és után; a területen működő egyik helyi szervezet által kiállított tagsági igazolvány másolatát; egy kézzel írott nyilatkozatot arról, hogy a parlamenti, illetve a helyhatósági választásokon nem indult valamely más párt vagy szervezet színeiben.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Kollaboráns nem lehet jelölt?
Az RMDSZ-nek nincs szüksége erkölcsi kódexre – jelentette ki szinte ellentmondást nem tűrő hangnemben Kelemen Hunor a România Liberă című bukaresti napilapnak adott interjújában. Mindez annak kapcsán került szóba, hogy a riporter azt firtatta, mi lesz a hasonló ügyekben illetékes ügynökség, az ANI által összeférhetetlenség miatt elmarasztalt politikusok sorsa, jár-e ez valamiféle következményekkel rájuk nézve. Az RMDSZ elnöke úgy vélte, a vétkeseknek „viselniük kell a jogi következményeket”, de a szövetség részéről más nem várható. „Más szavakkal: nincsenek erkölcsi standardjaik?” – tette fel a kérdést a riporter, amire az RMDSZ elnöke a következőképpen válaszolt: „Vannak standardjaink, amikor a jelöltekről szavazunk, a választások előtt, de nem szavaztunk meg egy általános kódexet, mert nem hiszem, hogy szükségünk lenne erkölcsi kódexre. (…)”
Az írásba nem foglalt, de feltételezhetően mégiscsak létező „erkölcsi standardba” illeszkedően jelentette ki a minap az RMDSZ Maros megyei elnöke a marosvásárhelyi előválasztást értékelve, hogy márpedig „kollaboráns nem lehet jelölt!” A kategorikus kijelentés a Szövetségi Képviselők Tanácsába jelentkező RMDSZ-tagokra vonatkozott ugyan, de ki tudja… A jelölteknek, az ilyenkor obligát önéletrajz, érvényes tagsági igazolványmásolat, a szükséges támogató aláírások és az arra vonatkozó nyilatkozat mellett, hogy a parlamenti, illetve a helyhatósági választásokon az illető személy nem indult valamely más párt vagy szervezet színeiben, egy olyan nyilatkozatot is le kell adniuk, amelyben a jelentkező beszámol az egykori Szekuritátéval, majd jogutódjával, a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI) való esetleges kapcsolatáról.
Na most már, ha netalántán, merő véletlenségből, hirtelen támadt őszinteségi rohamában, pillanatnyi elmezavarában valaki esetleg mégiscsak bevallaná, hogy igenis, ő együttműködött, együttműködik valamely titkosszolgálattal, nos, akkor mi történik? „A jelölést érvényesítő bizottságnak kell döntenie, amely ki is zárhatja az illető személyt. Azonban el nem tudom képzelni, hogy olyasvalaki, aki együttműködik valamelyik titkosszolgálattal, az RMDSZ-ben fontos tisztséget szeretne betölteni” – adta meg az RMDSZ Maros megyei elnöke a távolról sem megnyugtató választ.
Szentgyörgyi László
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Erőfitogtató hatalom
Rendszerváltás óta visszatérő panasz, hogy a jogállam, a jogállamiság intézményei nem működnek Romániában. Ha ezt erdélyi magyar ember mondja, panaszának nagyobb a nyomatéka, hiszen naponta megélt tapasztalataira alapoz.
Amikor kamerák kereszttüzében viszik el a korrupcióval megvádolt magas beosztású delikvenseket, mintha fellélegeznénk: a jogállamiság mégiscsak működik, hiszen a bűnüldöző szervek ország-világ szeme láttára dolgoznak. Senkinek nincs menekvés, aki a törvénnyel összetűzésbe kerül, állítja a főügyész, és ez az érv annyira meggyőző, hogy akár el is hisszük.
Csakhogy időről időre érkezik a jogállamiság működését megkérdőjelező hidegzuhany is. Most éppen a Székelyföld kivilágítását megszervező alapítványok vizsgálata ügyében, ahol kilóg a lóláb. Garasos gondokkal küszködő, a szó szoros értelmében közadakozásból fenntartott alapítványnál talál a sepsiszentgyörgyi finánc egetverő visszaéléseket, s a kiróható legmagasabb bírságot sózza rá a székely autonómiáért kiálló akció főszervezőire.
Nem vitás, hogy valahonnan, valakik által irányított megfélemlítési akcióról van szó, amikor a politikum beszól a pénzügyigazgatóság vezetőjének, hogy ezt vagy amazt az alapítványt „ki kell csinálni”. Valószínűbb az Erdélyi Magyar Néppárt sejtetése, amelynek vezetői titkosszolgálati eszközöket vélnek felfedezni a történet mögött. Ez az eshetőség még súlyosabb, ha figyelembe vesszük a Román Hírszerző Szolgálat vezetőinek az erdélyi magyarságot érő, folyamatosan visszatérő vádaskodásait a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő autonómiaveszélyről.
A kilencvenes években román lapok szellőztették meg azt az egyáltalán nem meglepő hírt, hogy a román titkosszolgálatoknak úgynevezett „magyar főosztálya” működik, amely a magyar „irredenta” tevékenységet monitorizálja. Akárcsak Ceauşescu idejében a Szekuritáté erre szakosodott szervei. Ennek kilétéről természetesen soha nem derült ki konkrétum, de a fejleményekből kikövetkeztethető, hogy ez a belső „elhárítás” töretlenül működik.
Az autonómia mellett kiálló közéleti személyiségek, alapítványok vagy a mozgalmat anyagilag is támogató cégek megfigyelése tehát aligha kérdéses, az ebből eredő megtorló intézkedések azonban sok kérdőjelet vetnek fel a mai romániai jogállam intézkedéseivel kapcsolatban. Ha bebizonyosodik, hogy pénzügyi ellenőröket titkosszolgálati, politikai eszközként is be lehet vetni, akkor könnyen megeshet, hogy ugyanazok az erők hatással lehetnek a romániai igazságszolgáltatásra is.
A Székely Mikó Kollégium körüli jogi hercehurca talán mégsem egyedülálló.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Kádár Gyula: Székelyföld ostroma
Kádár Gyula illyefalvi-sepsiszentgyörgyi történész Székelyföld ostroma című legújabb könyve a szerző hirtelen elhunyta utáni napokban került ki a nyomdából. Része annak a sorozatnak, amelyet 2010-ben indított a történész, publicista, ez a Székelyföld határán című kötettel kezdődött, majd folytatódott a Székely hazát akarunk (2011), Múltunk kötelez (2012), Sepsiszentgyörgy korai története és népessége – Székely vértanúk (2013), Prés alatt a magyarság – Nemzeti elnyomás Romániában (2013) című kötetekkel, tavaly a Gábor Áron-évben a Gábor Áron életútja című könyve jelent meg.
Jelen kötet első részét tematikájában a Prés alatt a magyarság folytatásának tekinthetjük. A történelmi-publicisztikai írásokban olyan időszak elevenedik meg, amelyben a nacionalista cinizmus és a nemzeti kizárólagosság nem ismer határt. A nemzeti türelmetlenség a már megszerzett minimális nemzetiségi jogokkal való élést is korlátozza. A szerző felleltározza a „törvényes törvénytelenségek” sorát. Törvényes, mert a hatalmi intézmények a nemzetiségi jogok korlátozásakor a román állam törvényeire hivatkoznak, és emellett – akárcsak a kommunista diktatúra idején – különböző kreált ürügyekkel büntetnek. Így például a székely zászlót reklámzászlónak minősítik. A középületeken egy-egy magyar szó is pereskedések, fenyegetések sorát vonhatja maga után. Például Gidófalván a polgármesteri hivatal 1904-ben épült székhelyén a Községháza felirat többévi per tárgyaként szolgált, és súlyos pénzbüntetések fenyegetéseként letakarva várja a demokratikus törvényalkotás megvalósulását. A dr. Benedek Géza világhírű magyar orvosról elnevezett kórház nevét is megváltoztatnák, mindegy, hogy kiről, csak román legyen. A háromszéki református székelyektől egyszerűen elveszik a Református Székely Mikó Kollégiumot... A szerző a nyílt diszkrimináció alkalmazásáról is ír. Hatalmas pénzbírsággal fenyegetik a magyarokat, ha tiltakozni, tüntetni akarnak az autonómiáért. Erre példa a 2015. március 10-re Marosvásárhelyre meghirdetett autonómiatüntetés megtiltása. Teszik ezt akkor, amikor a szélsőséges Új Jobboldal hívei magyarellenes jelszavakat harsogva masíroznak a székely városokban, és évek óta erős rendőri védelem mellett büntetlenül gyalázzák az őshonos székelységet, fasiszta ideológiára jellemző szlogeneket kiabálnak. A magyarok hiába fordulnak jogorvoslatért az ügyészséghez, mert ott úgy döntenek, hogy a kelta keresztes zöldingesek felvonulásai nem törvénysértőek. Ez is mutatja – állítja a szerző –, hogy az államhatalom intézményei egyetértenek a magyarok megfélemlítésével, megalázásával. A könyvből világossá válik, hogy Romániában a magyarellenesség nem partizánakció, nem szélsőséges hőbörgők, nem a román sajtó nacionalista vonulatának szereplése, hanem egy jól megtervezett nacionalista hatalmi „vasgyámságáról”, nemzetiségi elnyomásról van szó. Az úgynevezett igazságszolgáltatás diszkriminatív döntéseit, a prefektusok ténykedéseit minden bizonnyal felülről irányítják – írja a szerző. Az államvezetés legmagasabb szintjén pedig akadnak olyan miniszterek, akik tevőlegesen, magyarellenes kijelentésekkel is bátorítják a szélsőségeseket. Figyelemre méltó a Román Hírszerző Szolgálat 2014. évi jelentése, amelyben felhívják a figyelmet arra, hogy az országban „etnikai alapú” veszélyforrás alakult ki. A megerősödő autonomista mozgalom oka szerintük Bukarest magyarellenes politikája.
Kádár Gyula rávilágít, hogy a történelmi és nemzetiségi jogra alapozott autonómiaharc jogos. Éberen kell figyelni az államhatalom intézményeire és a szélsőségesek mesterkedéseire, mert a diktatúrában jól ismert húzd meg-ereszd meg taktikát alkalmazva ügyködnek, csak a kedvező pillanatra várnak. Nagy tervükről, Székelyföld egy román többségű régióba való betagolásáról nem mondtak le. A szerző rámutat arra is, hogy a partiumi magyarságot is megilleti a kollektív jog, a szórványban élő magyarságot a kulturális autonómia.
A kötet második része olvasmányosan megírt szakdolgozat: Andrei Şaguna püspök életét és tevékenységét mutatja be. Kádár objektíven felsorolja a püspök érdemeit is, de tudja, hogy Şaguna politikai kalandor, karrierista. Láthatjuk, hogy egy tehetséges fiatalember hogyan válik gátlástalan politikussá, ha karrierjét építeni akarja. Megismerhetjük a főpap 1848–1849-es szerepét, mellyel máig ható kárt okozott. 1849 januárjában a püspök egy küldöttség élén Bukarestbe ment, hogy a megszálló cári hadsereget behívja a magyar szabadságharc leverésére. Érvként az erdélyi magyarokat a románok tömeges lemészárlásával rágalmazta meg. Ebben gyökerezik ma is a Kolozsváron felállított uszító, gyűlöletkeltést tápláló tábla, melyet a szélsőséges Gheorghe Funar polgármestersége idején állítottak.
Az ellentmondásos személyiségű Şaguna életrajzát azért kell ismerni – írja a szerző –, mert a főpapban Erdély egyik legnagyobb személyiségét tisztelő román politikusok hatására utcákat, tereket neveznek el róla, szobrokat állítanak. Kádár Gyula ismerteti azoknak a demokratikusan gondolkodó román értelmiségieknek a véleményét, akik az erdélyi románok és magyarok békés együttélésének hívei.
Kádár Gyula könyve nemcsak a magyarság jogaiért folyó küzdelem tükre, hanem olyan ismeretek közvetítője, melyekre e küzdelemhez szükség van.
Kádár Gyula Székelyföld ostroma című könyvét a Székely Akadémia rendezvénysorozat részeként szerdán 18 órától mutatjuk be Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében. A könyv – mint a sorozat többi kötete is – megvásárolható lesz a helyszínen, kapható a Háromszék lapterjesztő standjain, a sepsiszentgyörgyi Diákboltban, valamint a Tortoma Könyvesházban.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A HVIM visszautasítja a kézdivásárhelyi merényletvádat
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) visszautasítja a vádakat azzal kapcsolatban, hogy bármilyen merényletet kívántak volna elkövetni. A szervezet keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus ellenes ügyészség (DIICOT) közlésére reagált, amely szerint házi készítésű bombát akart robbantani a román nemzeti ünnep alkalmából tartott kézdivásárhelyi rendezvényen a HVIM egyik helyi vezetője, akit őrizetbe vettek.
A HVIM közölte: székelyföldi szervezetük „elképesztő zaklatásnak és titkosszolgálati rágalmaknak" van kitéve az elmúlt huszonnégy órában. Több tagjuknál és szimpatizánsuknál házkutatást tartottak, két embert kihallgattak, egyiküket, B.I.-t őrizetbe vették Bukarestben. Azt írták: minden hatósági intézkedés „teljesen törvénytelen" volt, a kihallgatáson nem engedélyezték ügyvéd jelenlétét, a jegyzőkönyveket csak románul állították ki, nem biztosítottak tolmácsot. Álláspontjuk szerint a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) az ügyben kiadott sajtóközleménye „hemzseg a hazugságoktól", mivel „semmiféle robbanóanyagot nem találtak a házkutatások során, és semmilyen olyan eszközt, ami egy, a SRI által képzelt merénylethez felhasználható lenne". Hozzátették: „zászlókat, pólókat, szilveszteri petárdát, airsoft használt optikai segédeszközt, egy airsofthoz használt szirénát" és a szülinapi tortáról a csillagszórót" foglalták le.
Azt írták: „a képtelen rágalmak miatt" a nemzetközi igazságszolgáltatáshoz, a nemzetközi sajtóhoz és jogvédő szervezetekhez fognak fordulni.
MTI
Erdély.ma

A DIICOT szerint merényletre készült a vármegyés
Robbantani akart egy szélsőséges magyar december elsején Kézdivásárhelyen – adták hírül a román hírügynökségek. A terrorizmusellenes igazgatóság a HVIM-tag férfit őrizetbe vette.
Házi készítésű bombát akart felrobbantani a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) egyik helyi vezetője, Beke István Kézdivásárhelyen a Románia nemzeti ünnepe alkalmából tartandó ünnepségen – jelentette be kedden a Szervezett Bűnözés és Terrorizmusellenes Igazgatóság (DIICOT).
A férfit őrizetbe vették, és az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésének a szándéka és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértése miatt eljárást indítottak ellene. A DIICOT szerint a házkutatások során lefoglalt eszközök alkalmasak voltak arra, hogy román állampolgárokat és azok javait veszélyeztessék.
A DIICOT közleménye szerint „a szélsőségesen nacionalista, magyarországi HVIM azt hirdeti Erdélyben, hogy akár a román állampolgárok és javaik elleni erőszakos támadásokkal is nehezíteni kell, vagy meg kell akadályozni, hogy a román hatóságok az államhatalmat gyakorolják »az úgynevezett Székelyföldön«, ez a tervük pedig része Nagy-Magyarország visszaállításának”.
A DIICOT a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) segítségével derítette fel az esetet, míg az akcióhoz a csendőrség és a rendőrség nyújtott támogatást.
Amint arról beszámoltunk, a HVIM kézdivásárhelyi elnökénél hétfőn házkutatást tartott a DIICOT, majd a férfit Bukarestbe szállították kihallgatásra. Kedden Kézdiszentléleken, egy másik HVIM tagnál is házkutatást tartottak, információink szerint az érintettet tanúként hallgatták ki az ügyben.
Kelemen Hunor: elítéljük az erőszakos cselekedeteket
Az RMDSZ a sajtóból értesült a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezete elnökének szándékáról, aki a hatóságok szerint robbantásos merényletre készült Románia nemzeti ünnepén – írja a szövetség keddi sajtóközleményében.
„Az RMDSZ elítél minden erőszakos cselekedetet, és elhatárolódik minden olyan szélsőséges megnyilvánulástól, ami feszültséget kelt a közösségek között. Ebben az országban a békés együttélés, a tolerancia és az egymás iránti tisztelet vihet előre a fejlődés, a jövőépítés útján” – idézi a közlemény Kelemen Hunor szövetségi elnököt.
Az RMDSZ mindig a parlamentáris demokrácia eszközrendszerét, a politikai párbeszédet tartotta és tartja az egyetlen törvényes és járható útnak. Az RMDSZ elnöke bízik abban, hogy a hatóságok korrekt módon végzik a munkájukat, ugyanakkor nyugalomra és higgadtságra intett minden közszereplőt – zárul a sajtóanyag.
SRI: senki sem volt veszélyben
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékese szerint a titkosszolgálat régóta figyelte azt a fiatalt, akit az ügyészség gyanúja szerint házi készítésű bombát akart felrobbantani kedden a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett kézdivásárhelyi rendezvényen.
Ovidiu Marincea, a SRI igazgatójának a tanácsadója kijelentette: „mindig a látókörünkben volt (az őrizetbe vett fiatalember), egy pillanatra sem volt veszélyben a román állampolgárok élete vagy épsége”.
A Digi 24 hírtelevízió arról számolt be, hogy a házi készítésű bombát több mint 400 petárdából állították össze, és olyan szerkezettel látták el, amellyel távolról is működésbe lehetett hozni. A hírtelevízió közlése szerint a nyomozók katonai használatra szánt éjszakai látókészülékeket is lefoglaltak a gyanúsítottnál.
Prefektus: az erdélyi magyar politikusok is felelősek
Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva az erdélyi magyar politikusokat is felelőssé tette a szélsőséges megnyilvánulások miatt. „Bátorította a szélsőségesen nacionalista elemeket az, ahogy egyes magyar politikai vezetők viszonyultak az évek során a nemzeti jelképekhez és Románia nemzeti ünnepéhez” – jelentette ki a prefektus. Szerinte szükség van arra, hogy a közösség számára példát mutató magyar politikai vezetők is változtassanak a hozzáállásukon.
Az Agerpres híre szerint a fiatalembert a tavalyi román nemzeti ünnepen Kézdivásárhely főterén kitűzött gyászlobogók ügyében is vizsgálta az ügyészség, de végül ejtette az ügyet. Kézdivásárhelyen egyébként kedden délelőtt, mint minden évben, rendbontás nélkül lezajlott a román nemzeti ünnep keretében szervezett, katonai parádéval egybekötött főtéri felvonulás, amelyen szemtanúk szerint körülbelül ezerötszázan vettek részt.
„Terrorizmus, asszonyom!”
Beke Csilla, a HVIM kézdivásárhelyi elnökének a felesége kedden Facebook-bejegyzésben közölte: az ügyészek saját bevallásuk szerint fegyvereket és pirotechnikai eszközöket kerestek, ehelyett laptopokat, merevlemezeket és más adathordozókat, magyar zászlót, vármegyés pólót, éjjellátót, szirénát, lejárt szilveszteri petárdát és tortára való csillagszórót vittek el.
„Többszöri rákérdezésemre, hogy mi a gyanú, mi a vád, közölték velem – oly módon, mintha tudnom kellene –, hogy »Terrorizmus, asszonyom!«” – írja bejegyzésében Beke Csilla, aki szerint több mint tízórás megfélemlítési akciónak vetették alá a férjét és családját.
„Alávaló módon vitték el Beke Istvánt a városból, egész napos étlen-szomjan tartás után egész éjszakai kihallgatásnak vetették alá. Nem biztosítottak tolmácsot sehol, a jegyzőkönyvek csak románul íródtak, kötekedtek az ügyvéddel, aki nem mehetett vele. (…) A figyelemfelkeltés sikerült a fiktív, koholt vádjaikkal, a megfélemlítés csak undort és gyűlöletet ébresztett” – fogalmazott Beke Csilla, aki férjével együtt egy elektronikus biztonsági rendszerek beszerelésére szakosodott kis céget működtet a céhes városban.
HVIM: folytatásos tragikomédia
A HVIM egyébként folytatásos tragikomédiának nevezte a történteket, a szervezet szerint nevetséges bizonyítékokkal zaklatják a HVIM tagjait Székelyföldön. „Semmiféle gyanúsítást nem közöltek a szervezet kézdivásárhelyi elnökével, és a házkutatási parancson sem szerepelt semmiféle indok. Elképesztőnek tartjuk, hogy a házkutatás során csak olyan tárgyakat foglaltak le, amelyek teljesen törvényesen lehettek nála” – fogalmaz közleményében a HVIM.
„Mivel az érintett személy magyar állampolgár is, így természetesen azonnali konzulátusi segítséget is kérünk, illetve minden jogi eszközt meg fogunk ragadni, hogy a teljességgel indokolatlan, törvénytelen intézkedést fejezzék be” – írják továbbá a HVIM tagjai, akik a nemzetközi sajtóhoz és az Európai Parlamenthez fordulnának az ügyben.
Székelyhon.ro

SRI: senkit nem veszélyeztetett a kézdivásárhelyi merényletkísérlet
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékese szerint a titkosszolgálat régóta figyelte azt a fiatalt, akit az ügyészség gyanúja szerint házi készítésű bombát akart felrobbantani kedden a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett kézdivásárhelyi rendezvényen.
Ovidiu Marincea, a SRI igazgatójának a tanácsadója kijelentette: „mindig a látókörünkben volt (az őrizetbe vett fiatalember), egy pillanatra sem volt veszélyben a román állampolgárok élete vagy épsége". A Digi 24 hírtelevízió arról számolt be, hogy a házi készítésű bombát több mint 400 petárdából állították össze, és olyan szerkezettel látták el, amellyel távolról is működésbe lehetett hozni. A hírtelevízió közlése szerint a nyomozók katonai használatra szánt éjszakai látókészülékeket is lefoglaltak a gyanúsítottnál.
Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva az erdélyi magyar politikusokat is felelőssé tette a szélsőséges megnyilvánulások miatt. „Bátorította a szélsőségesen nacionalista elemeket az, ahogy egyes magyar politikai vezetők viszonyultak az évek során a nemzeti jelképekhez és Románia nemzeti ünnepéhez" – jelentette ki a prefektus. Szerinte szükség van arra, hogy a közösség számára példát mutató magyar politikai vezetők is változtassanak a hozzáállásukon. A kedden őrizetbe vett B.I.A.-t egyébként az ügyészség Bukarestbe szállította, ahol a bíróság dönt majd az előzetes letartóztatásáról. Az Agerpres híre szerint a fiatalembert a tavalyi román nemzeti ünnepen Kézdivásárhely főterén kitűzött gyászlobogók ügyében is vizsgálta az ügyészség, de végül ejtette az ügyet.
A romániai szervezett bűnözés és terrorizmus ellenes ügyészség (DIICOT) kedden jelentette be, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) egyik kézdivásárhelyi vezetője – akit őrizetbe vettek – házi készítésű bombát akart felrobbantani a román nemzeti ünnep alkalmából tartott kézdivásárhelyi rendezvényen.
A DIICOT honlapján közzétett közlemény szerint az illetőt az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésének a szándéka, és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértése gyanújával vették őrizetbe. A DIICOT szerint a házkutatások során lefoglalt eszközök alkalmasak voltak arra, hogy román állampolgárokat és javaikat veszélyeztessék.
MTI
Erdély.ma

Felelős és körültekintő tájékoztatásra hívta fel újságírók figyelmét az ActiveWatch
Felelős és körültekintő tájékoztatásra hívta fel a román újságírók figyelmét az ActiveWatch nevű román emberjogi szervezet a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) terrorizmussal meggyanúsított kézdivásárhelyi elnökének ügyével kapcsolatban.
A román média követésével évek óta foglalkozó civil szervezet emlékeztet, hogy a román szervezett bűnözés és terrorizmus ellenes ügyészség (DIICOT), valamint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) terrorista cselekmény leleplezéseként állította be a kézdivásárhelyi ügyet. Ezért a szervezet arra kérte az újságírókat, hogy profizmussal, felelősen és jóhiszeműen tudósítsanak az ügyről, amely meglehetősen érzékeny, mert idegengyűlölő megnyilvánulásokat gerjeszthet a románok körében a romániai magyar közösséggel szemben.
Arra bátorítják az újságírókat, hogy ellenőrizzék a DIICOT és a SRI által közölt információkat. Azt ajánlják, hogy a magyar kisebbség képviselőit is szólaltassák meg a híranyagokban, és ha szükséges, kérjék el az eredeti magyar nyelvű nyilatkozatot, majd független fordítót vegyenek igénybe, hogy minél pontosabban tolmácsolják gondolataikat románul.
Az ActiveWatch azt kéri az újságíróktól és a politikusoktól, hogy ne bélyegezzék meg terrorizmussal a romániai magyar közösség egészét, legitim politikai vezetőit és a romániai magyarság politikai célkitűzéseit sem. A civil szervezet szerint ezek a politikai célok legitimek mindaddig, amíg demokratikus úton próbálják megvalósítani – olvasható a közleményben.
A civil szervezet azt kéri a vizsgálatban érintett román hatóságoktól, hogy gyorsan tisztázzák az ügyet, és minél hamarabb bocsássák a közvélemény rendelkezésére a bizonyítékokat.
A bukaresti táblabíróság harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezte Beke István Attilát, a HVIM kézdivásárhelyi szervezetének elnökét, akit az ügyészség terrorista merénylet előkészítésével gyanúsít.
MTI
Erdély.ma

Megtiltották a Székely Hadosztályra való emlékezést
Tegnap délelőtt tíz órakor Kézdivásárhelyen az egykori hadapródiskola előtti Kratochvil Károly-szobornál emlékezett volna a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Történelmi Vitézi Rend a Székely Hadosztályra és annak legendás parancsnokára. A rendezvény megtartását november 26-án jóváhagyta a város polgármestere, és a rendőrség is láttamozta a kérést.
Tegnap a csendőrség megtiltotta az ünnepség megtartását, és a vármegyések is úgy döntöttek, nem húznak ujjat a hatósággal. A Történelmi Vitézi Rend tucatnyi tagja a Gábor Áron téren, a Gyűjtemények Háza előtt összegyűlt ugyan, de ők sem mentek a szoborhoz, a koszorúzást pedig délutánra halasztották. A Székely Nemzeti Tanács előző nap koszorúzott. Két csendőrfurgon és egy rendőrkocsi a főtéren körözött, akárcsak előző nap, amikor a rendőrök és a csendőrkatonák az esti órákban mindenkit igazoltattak. Fél tizenegykor megjelent a főtéren a Román Hírszerző Szolgálat pirotechnikai járműve. Egyik tűzszerészük fémdetektorra hasonlító eszközzel végigkutatta a főtéri parkot, majd a Vigadó épületét. Valószínűleg bombát keresett.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Digi 24: Bukarestben tervezték az állítólagos kézdivásárhelyi merényletet
A Kézdivásárhelyre tervezett állítólagos merényletet már októberben kitervelték Bukarestben – állítja a nyomozó hatóságoktól származó értesülésekre vonatkozva a Digi 24 hírtelevízió.
Az idézett hírtelevízió szerint a feltételezett terrorcselekményt az október 10-én Bukarestben tartott találkozón tervelték ki a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetői. A „pizza” kódnéven emlegetett bombát egy köztéri szemeteskukába helyezték volna, amelyet mobiltelefon segítségével távvezérléssel robbantottak volna fel. Az eszközt úgy helyezték volna el, hogy az akciót a Beke István munkahelyén levő térfigyelő kamerák is rögzítsék – állítja meg nem erősített értesülésekre hivatkozva a Digi 24.
A hírtelevízió korábban arról számolt be, hogy a házi készítésű bombát több mint 400 petárdából állították össze. A csatorna közlése szerint a nyomozók katonai használatra szánt éjszakai látókészülékeket is lefoglaltak a gyanúsítottnál.
Amint arról korábban beszámoltunk, az Beke István Attila felesége kedden azt közölte: az ügyészek elmondásuk szerint fegyvereket és pirotechnikai eszközöket kerestek, ehelyett laptopokat, merevlemezeket és más adathordozókat, magyar zászlót, vármegyés pólót, éjjellátót, szirénát, lejárt szilveszteri petárdát és tortára való csillagszórót foglaltak le.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékesének hétfői tájékoztatása szerint Románia nemzeti ünnepén Kézdivásárhelyen egy pillanatra sem volt veszélyben a román állampolgárok élete.
A Maszol hírportál megkereste az ügyben kihallgatott Hodor István vállalkozót, aki a portálnak elmondta, hogy ügyészek részleteket mondtak el neki a lehallgatási jegyzőkönyvből. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint az időközben előzetes letartóztatásba helyezett Beke István Attila a cége székhelyén arról is beszélt a barátjának, hogy egy bombát készül gyártani. Hodor Istvánt arról kérdezték, hogy milyen bombáról volt szó. „Arról beszélt nekem István, hogy szüksége van egy kellékre az esztelneki sportpályán. Egy műanyag golyókat kilövő szerkezetről volt szó, amit az airosoftosok bombának becéznek, és ami az interneten is megvásárolható. István azt mondta, hogy inkább házilag készítené el, mert elég drága. Ez volt az a bomba, amit emberi életeteket veszélyeztető robanószerkezetnek hittek az ügyészek” – számolt be a hírportálnak Hodor István.
Székelyhon.ro

Egy tanú szerint játékszer volt a kézdivásárhelyi bomba
Még az egyik ügyész is kacagott, amikor megtudta, hogy vélhetően bombának vélt játékszer miatt vették őrizetbe a kézdivásárhelyi merényletkísérlettel gyanúsított Beke István Attilát – mondta el a Maszolnak az ügyben kihallgatott Hodor István vállalkozó.
Mint ismert, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi elnökét kedd hajnalban vette őrizetbe a szervezett bűnözés és terrorizmus ellenes ügyészség (DIICOT), a bíróság pedig szerda hajnalban elrendelte az előzetes letartóztatását. Előzőleg házkutatást tartottak Beke István Attila otthonában és székházában, és olyan eszközöket foglaltak le, amelyek az ügyészek közleménye szerint „alkalmasak voltak arra, hogy román állampolgárokat és javaikat veszélyeztessék”.
A DIICOT szerint a gyanúsított „vállalta, majd beszerezte az eszközöket egy házi készítésű robbanószerkezet előállításához, amelyet Kézdivásárhelyen, a december elsejei ünnepségen akart a tömegben felrobbantani”. Beke István Attilát a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) információi alapján vették őrizetbe. A SRI utólag hivatalosan is megerősítette, hogy régóta megfigyelés alatt tartotta a HVIM-elnököt.
Az ügy előzményéhez tartozik, hogy Beke István Attila és a felesége is tagja a Neoforum Siculorum Airsoft Tactical Unit nevű kézdivásárhelyi sportegyesületnek, amely Esztelneken airsoft sportpályát működtet. Az airsoft egy műanyaglövedéket kilövő, alacsony energiájú légfegyverekkel játszott hobbisport, hasonlít a paintballhoz.
Lehallgatták Beke cégének irodáját
Az ügyben házkutatást tartottak Beke István Attila barátjánál, a szintén HVIM-szimpatizáns Hodor Istvánnál, ám semmit sem foglaltak le. A kézdivásárhelyi Vicus kertészet tulajdonosát kedden tanúként beidézték és kihallgatták Sepsiszentgyörgyön. A vállalkozó itt tudta meg, hogy lehallgatták az egyik beszélgetését Beke István Attilával, a lehallgató készüléket a letartóztatott fiatal kézdivásárhelyi cégének irodájában szerelték fel.
Az ügyészek részleteket mondtak el Hodor Istvánnak a lehallgatási jegyzőkönyvből. Ezek szerint Beke Attila István a cége székhelyén arról is beszélt a barátjának, hogy egy bombát készül gyártani. Hodor István arról faggatták, hogy milyen bombáról volt szó.
„Arról beszélt nekem István, hogy szüksége van egy kellékre az esztelneki sportpályán. Egy műanyag golyókat kilövő szerkezetről volt szó, amit az airosoftosok bombának becéznek, és ami az interneten is megvásárolható. István azt mondta, hogy inkább házilag készítené el, mert elég drága. Ez volt az a bomba, amit emberi életeteket veszélyeztető robannószerkezetnek hittek az ügyészek” – mesélte a Maszolnak Hodor István.
A vállalkozó tájékoztatása szerint amikor a kihallgatását vezető ügyész megtudta a magyarázatot, elkacagta magát, és azt mondta: „Egy játék miatt ekkora cirkuszt csinálni?” Hodor Istvánnal közölte, hogy hazamehet, mert semmilyen gyanú nem merült fel ellene. „Úgy búcsúzott el, hogy valószínűleg többet nem találkozunk” – mesélte Hodor.
Lejárt szilveszteri petárdákat is lefoglaltak
Beke István Attila feleségének nyilatkozatai szerint a férjét koholt vádak alapján tartóztatták le. A nő a Székely Hírmondónak elmondta, hogy a család és a cég számítógépeit, magyar zászlót, vármegyés pólót, airsoftos fegyverhez használt éjszakai látókészüléket, airsoftos szirénát, lejárt szilveszteri petárdát, születésnapi tortához használt tűzijátékot foglaltak le és vittek el.
„Többszöri rákérdezésemre, hogy miért hurcolják, mi a gyanú, mi a vád, közölték velem, oly módon mintha tudnom kellene, hogy -terrorizmus asszonyom-!!!??? Ez még médiahack-nek is sok lenne! A figyelemfelkeltés sikerült, a fiktív koholt vádjaikkal, a megfélemlítés csak undort és gyűlöletet ébresztett. Az ártatlanság előjoga Romániában nem illeti meg sem az egyszerű székely embert sem egy Vármegyés vezetőt” – írta Facebook-oldalán a nő.
Cs. P. T.
maszol.ro

Házkutatások és szimpátiatüntetés („Székely terrorista”-ügy)
Kedden este 23.20 órakor a Bukaresti Táblabíróság eleget tett a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság kérésének, és Beke István Attilát, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi vezetőjét harmincnapos vizsgálati fogságba helyezte. Előzőleg – mint arról tegnapi lapunkban beszámoltunk – az igazgatóság a Román Hírszerző Szolgálattal közösen házkutatást tartott Beke István Attila lakásán és cégénél, és további kihallgatásokra Bukarestbe szállították. Hétfőn újabb házkutatásokat tartottak, ezúttal Kézdisárfalván. Tegnap délután spontán szolidaritási tüntetés zajlott Kézdivásárhelyen.
Nem csitul Kézdivásárhelyen a bukaresti tévéadók és a román titkosszolgálat által keltett „székely terrorista”-ügy. Három központi román tévéadó stábja a Gábor Áron téren tartózkodott tegnap, és azokra „vadászott”, akik Beke István Attila „székely terrorista” ellen nyilatkoztak volna. A fiatalember mellett szólók nyilatkozatát nem közvetítette az Antena 3 adó. Házkutatás Kézdisárfalván. Tegnap délelőtt Kézdisárfalván Szabó Ottó karatéedzőnél, amatőr festőnél jártunk. Nála és az egykori mustárosüzem helyiségében, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által bérelt teremben december elsején tartottak házkutatást Forró Fazakas Csilla, a kézdivásárhelyi bíróság elnöke által kibocsátott házkutatási parancs szerint. Onnan Hodor Istvánhoz ment az ügyészekből, rendőrökből és csendőrökből álló tizennyolc tagú különítmény. Szabó Ottó elmondta: december 1-jén reggel háromnegyed hatkor érkeztek meg a lakására. Két csapat volt: az egyik tagjai átugrottak a kapun, a többiek a lakásával szemben lévő szövetkezeti épület előtt várakoztak. Amint beengedte őket a lakásába, első kérdésük az volt, hogy igényel-e ügyvédet, amire Szabó Ottó nemleges választ adott. Elkezdődött a házkutatás, de nem mondták meg, mit keresnek. Mindent kihánytak a szekrényekből, a hátsó udvaron lévő pajtánál, a mangalicáknál is kutattak. A ház emeletén lévő műteremben is keresgéltek, elsősorban a festékeket tanulmányozták. Mindent lefilmeztek. Ezután az egykori mustárkészítő helyén bérelt karaté-edzőterem átkutatása – a HVIM székhelye – következett. „Nem állíthatom, hogy parasztul viselkedtek volna – hangsúlyozta Szabó Ottó –, megnézték a régi kardokat, ám semmit nem koboztak el.” Az edzőteremben még alaposabb házkutatást tartottak, de semmit nem találtak. Szabó Ottónak az volt a kifogása, hogy sáros bakancsokkal végigmentek a tatamin, és a tisztek vagy ügyészek közül senki nem szólt a csendőrkatonákra. Nem volt fegyver, nem volt robbanószer, de van egy parittyája – amit végül nem koboztak el. Szabó Ottó azt is elmondta, hogy a műteremben megtalálták a csontenyv- granulátumot, amit a vásznak alapozására használ. Azt hitték, hogy megvan a nagy fogás, de végül a tűzszerész megnyugtatta őket, hogy nem puskapor. A pácolóporokat is kibontották – azokról is azt feltétezték, hogy puskapor –, de nagy sajnálatukra kiderült, hogy nem az, amire gondoltak. „Semmit nem találtak, semmit nem koboztak el” – mondotta Szabó Ottó –, és akárcsak Hodor Istvánt, őt is el akarták vinni Sepsiszentgyörgyre, de miután valakit telefonon felhívtak és elmondták, hogy nem találtak semmit, távoztak a lakásából.
Túllőttek a célon
Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere érdeklődésünkre elmondta: előző nap felhívta a kormánymegbízottat és a városi rendőrfőnököt, de egyikük sem tudott plusz információval szolgálni, ők is csupán csak annyit tudtak, amit a tévéállomások közöltek. „Messze túllőttek a célon – hangsúlyozta –, nem hiszem el azt, amit állítanak Beke Istvánról, nem létezik bomba, akkor mit tudott volna robbantani december elsején. Ha netalán mégis elkészült volna a bomba, én nem hiszem, hogy éppen szülővárosában robbantotta volna fel, saját honfitársait csak nem akarta megölni. Az időpont kiválasztása sem volt véletlenszerű, ha a titkosszolgálat tudott a bombáról, akkor a nemzeti ünnep előtt legalább egy héttel le kellett volna csapniuk rá, és nem november 30-án.” Az elöljáró szerint december elsején erődemonstráció történt, ami nem segíti elő a két nép közeledését: „Mi sem megyünk el március 15-én más városba ünnepelni, mindenki otthon ünnepel, nem értem, miért kellett máshonnan idehozni a románságot.”
Balázs Attila, az Erdélyi Magyar Néppárt megyei elnöke szerint tömegmanipuláció és diverzió történt Kézdivásárhelyen november 30-án. A háromszéki elnök azt kéri, hogy mutassák fel a terhelő bizonyítékokat, és ha nincs ilyen, engedjék szabadon Beke Istvánt. Éket ütöttek a magyarok és a románok közé – és ez sikerrel is járt – mondotta Balázs Attila. Hozzátette, békés úton követeljük az önrendelkezést. Az akció megfélemlítési kísérlet is volt a hatalom részéről, de tévednek, ez még jobban össze fogja kovácsolni a székelységet. Tortára járó csillagszórókkal és egyéb mesékkel szédítik a román közvéleményt ellenünk.
Félezren tüntettek Beke István mellett
A Facebookon közzétett felhívásra tegnap délután mintegy ötszázan gyűltek össze a Gábor Áron-szobornál. A spontán megmozdulás kezdetén többen vitába szálltak a helyszínen megjelent csendőrökkel, akik szerint a tüntetést nem engedélyeztették. Az egyre növekvő tömeg a városháza elé vonult, majd onnan egy fekete zászlóval az élen gyertyás felvonulásra indultak. Előbb a rendőrség, majd a bíróság és az ügyészség épülete következett, ahol Igazságot akarunk! Hazug román sajtó! Szabadságot Beke Istinek! Beke Isti! Engedjétek szabadon! Hazug hatalom! Beke Isti ártatlan! Hol van a bomba! Igazságot akarunk, terroristák nem vagyunk! Hazudik az RHSZ! Le a diktatúrával! Holnap is jövünk, és még többen leszünk! jelszavak hangzottak el. Visszatérve a Gábor Áron térre, az ott filmező Antena 3 tévé stábjának tagjai ellen fordult a tömeg, hazugnak nevezve őket. Beke Ernő, István édesapja köszönetet mondott a tömegnek, hogy kiálltak ártatlanul meghurcolt fia és a város becsülete mellett, abbeli reményét fejezve ki, hogy az igazság előbb-utóbb győzni fog. A spontán tüntetés a székely és a magyar himnusz közös eléneklésével, rendbontás nélkül ért véget. A résztvevők úgy váltak el egymástól, hogy ma ismét találkoznak a Gábor Áron-szobornál.
Kukában robbantottak volna?
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi tagjai egy október 10-ei összejövetelükön tervezték el, hogy a városközpontban Románia nemzeti ünnepén működésbe hoznak egy petárdákból összeállított robbanószerkezetet, amelyet a katonai parádé útvonalán egy szemeteskukában kívántak elrejteni – közölte a Mediafax hírügynökség ügyészségi forrásokra hivatkozva. A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság a Bukaresti Táblabíróságnak eljuttatott kérésben közölt részleteket az állítólagos kézdivásárhelyi merényletkísérletről, amellyel elérte Beke István Attilának, a HVIM kézdivásárhelyi vezetőjének 30 napos előzetes letartóztatását. A gyanúsított állítólag azt mondta, a bombát úgy is fel tudja robbantani, hogy sem ő, sem családja nem lesz a városban. A Mediafax szerint megbeszélték, hogy a robbantáshoz egy új mobiltelefont használnak, amelyet aztán megsemmisítenek. A Mediafax úgy tudja, a Román Hírszerző Szolgálat október 23-án tett feljelentést a terrorizmus elleni igazgatóságom a HVIM helyi szervezete ellen. A titkosszolgálat ebben úgy fogalmazott, hogy a csoport tagjai „közvetlen kapcsolatban állnak a magyar szélsőséges Jobbik politikai alakulat és a magyar Alkotmányvédelmi Hivatal által terrorista jellegű szervezetként megbélyegzett Betyársereg” vezetőivel.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A „magyarveszély” árnyékában
Jóllehet a román sajtó gondolkodó munkatársai már ébredeznek a december 1-jei sokk után, egyre több a józan hang, s a titkosszolgálat szivárogtatásai ellenére az internet, a közösségi portálok népe is mindinkább megkérdőjelezi a hatóságok által hatalmas csinnadrattával jelentett kézdivásárhelyi merényletkísérletet – a román közvéleményben vélhetően még sokáig tartja magát a vélekedés, hogy a székelyek robbantani készültek.
Márpedig alighanem éppen ez, vagyis az etnikumközi feszültségek elmélyítése, a „magyarveszély” minél látványosabb megjelenítése volt a cél. Hogy kiknek a célja, arra csak következtethetünk. Például abból, ha számba vesszük a kézdivásárhelyi történet győzteseit – mert megvannak, és jól azonosíthatóak. E látványos, maszkosokkal, házkutatásokkal, letartóztatásokkal, dörgedelmes ország- és nemzetvédéssel tűzdelt, kémfilmet idéző rémtörténetből nyert az akciót lebonyolító Szervezett Bűnözés és Terrorizmus elleni Igazgatóság. Rá is fért ez a hatóságra, hisz tekintélyét alaposan megtépázta, hogy korábbi vezetőjét, Alina Bicát a korrupcióellenes ügyészek vitték el. Jól jöhet hát az ország ily elszánt védelmezése akkor, amikor új kormány került hivatalba, a következő hónapokban új főügyészeket kell kinevezni, költségvetést megszavazni… Nagyot alakított a Román Hírszerző Szolgálat is, amelynek élére nemrég került új vezető. Ezek után viszont aligha következhet be lényeges változás a hírszerzés működésében – legalábbis ami a székelyföldi erőteljes jelenlétet, fokozott figyelmet illeti. Elégedetten dörzsölhetik kezüket azok a nemzetféltésből élő románok, akik állandóan a székelyföldi magyarok elnyomása miatt sírnak: ki ne hinne nekik, ha lám, robbantani is készek azok a fránya magyarok. Árulkodó Sebastian Cucu kormánybiztos magatartása is, aki már-már diadalittasan nyilatkozott, hogy figyelmeztetett ő előre, most aztán ideje végre móresre tanítani a magyarokat. Neki sem kell majd attól tartania, hogy az új kormány meneszti, elvégre bebizonyosodott: nagy szükség lesz a munkájára. Hasonló helyzetbe került az összes kormányhatóság és dekoncentrált intézmény vezetője: ki merészelné őket elmozdítani, leváltani éppen most, amikor oly nagy szükség van éberségükre? Nyert továbbá a mindenkori bukaresti központi államhatalom: aligha lehet majd autonómiáról, decentralizációról, regionalizmusról beszélni anélkül, hogy azt ne terrorista törekvésekkel társítanák, azonosítanák. Nem mellékesek a gazdasági következmények sem: egy ilyen incidens elriaszthatja a külföldi vagy hazai befektetőket – közvetett eszközökkel sikerülhet tehát folytatni a régió gazdasági elsorvasztását.
És végül nyert az egész korrupt, inkompetens, hitelét vesztett jelenlegi politikai osztály: mindazok, akik a központosított nemzetállam megerősítését akarják, és ellenérdekeltek a valós magyar–román párbeszéd, a közös erdélyi cselekvés kibontakozásában – az állítólagos merényletkísérletről szóló hírek ugyanis jelentősen visszavetik az utóbbi időben erősödni látszó magyar–román kölcsönös bizalmat. Miközben az utca megtisztulást követel a politikai osztálytól, a régi rendszer megannyi katonája magyarveszélyt kiált, így próbálja ismét átmenteni a hatalmat. Vajon ezúttal is sikerrel járnak?
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A „merényletkísérlet” a román sajtó tükrében
Többnyire tárgyilagos vagy ironikus hangnemben számolt be a hazai sajtó arról az ügyészségi bejelentésről, amely szerint egy kézdivásárhelyi férfi házi készítésű bombát akart felrobbantani a román nemzeti ünnepen, de olyanok is akadtak, akiknek kapóra jött az ügy, hogy magyarellenességüknek ismét hangot adhassanak.
Az Adevărulban Alina Mungiu-Pippidi a Miért nagyobb probléma a szélhámosság, mint a terrorizmus a románoknál című cikkében ironikus hangvételben írja, hogy miközben Párizs, Róma, Szentpétervár és Isztambul köztereit páncélosok őrzik, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) egy petárdázó magyarra csap le a „nemzetközi terrorizmus jól ismert központjában”, Kovászna megyében. A szerző úgy vélekedett, hogy „bosszantó ez a ködösítés minden december elsején és március 15-én”, mert szerinte már huszonöt éve bombasztikus címekkel gerjesztik a botrányt a nagy magyar veszélyről. „Csak nehogy egyszer tényleg jöjjön a farkas” – jegyzi meg. A Digi 24 hírtelevízió műsorában Cristian Tudor Popescu közismert publicista megjegyezte, mosolyra késztette, hogy a gyanúsítottat már akkor figyelték, amikor megfordult a fejében a merénylet gondolata, mert a gonosztevők minden lépését előre látó „éber hatóságokról” szóló történet az 1989 előtti Securitate-filmekre emlékezteti, amelyekben a kémeknek nem volt semmi esélyük. Ettől függetlenül a publicista szerint azt sem lehet kizárni, hogy valós fenyegetésről van szó. Az Evenimentul zileiben a Nekünk is vannak terroristáink című vezércikkében Dan Andronic egy sor kérdést fogalmazott meg, amelyek szerinte az összeesküvés-elméletekhez szokott emberekben óhatatlanul felmerülnek. Miért pont december elseje előestéjén kellett lecsapni a gyanúsítottra, ha már augusztus óta figyelték, kit akart a feltételezett magyar terrorista megsebesíteni a magyarok lakta Kézdivásárhelyen, és vajon nem teszik-e őt a magyar szeparatisták hősévé azáltal, hogy bíróság elé hurcolják? A cikkíró szerint sokan az RHSZ és a terrorelhárítás önfényező reklámfogásának tartják a székelyföldi rajtaütést, ugyanakkor leszögezi: a hatóságok nem engedhetik meg maguknak, hogy ne vegyék komolyan a „petárdás” fenyegetést. Egy blogbejegyzésben Moise Guran népszerű televíziós személyiség arról ír, hogy az RHSZ akciója a közvéleménynek szólt, mert a nagy sajtónyilvánosság nem segíti azt, hogy leleplezzék az „irredenta terroristának lefestett, az embereket pukkantókkal ijesztgető bolond” esetleges kapcsolatainak felderítését. A szerző attól tart, hogy ezzel a korrupció elleni harcról akarják valamilyen más irányba elterelni a figyelmet, pedig szerinte az ország biztonsága szempontjából továbbra is az a legfontosabb, hogy vezetőit ne lehessen megvásárolni. A covasnamedia.ro honlapon Dumitru Manolăchescu A magyarok agresszivitása és a HarKov-i terrorizmus című cikkében azt állítja, a magyarok természetükből adódóan sokkal agresszívebbek, mint a románok, és ezt az agresszivitást gyakorlatilag bármilyen körülmény előhívhatja belőlük. A merényletügyhöz és a lecserélt román zászló ügyéhez hasonló agresszív gesztusok egy „frusztrált etnikum” sajátjai, mely igazságtalannak érzi a történelmet, a többségiek zászlóját, himnuszát, nyelvét és hagyományait. Cikkében felidézi a Mihai Viteazul-szobor felrobbantásának harminc évvel ezelőtti kísérletét is, amikor egy gyermek életét vesztette az időben észre nem vett robbanóeszköz miatt. Azt állítja, a magyar radikalizmus már a kommunizmus idején is létezett, ma is dolgozik, és a felelőtlen magyar politikai osztály tartja fenn és támogatja. Végül az iszlamista terrorizmussal is összefüggésbe hozza az ügyet, rámutatva, hogy a magyar fanatikusok Romániában a magyar kormány támogatásával ugyanazt megtehetik, mint a franciaországi, angliai, spanyolországi vagy amerikai iszlamisták.
Ugyancsak az Evenimentul zileiben Malin Bot a szélsőséges székelyföldi, romániai és moldovai csoportosulások orosz kapcsolatairól ír, felvetve, hogy a mesterségesen fenntartott gazdasági erőforráshiány és a nacionalista indulatok gerjesztése szorosan összefügg egymással. Hargita és Kovászna megyéből azért is hiányoznak a nagybefektetők, mert a szélsőséges nézeteket valló politikusok hemzsegnek a környéken, és az ilyesmi instabilitást jelent – véli. két blogbejegyzést is szentelt a témának Lucian Mîndruţă, a december 1-jeiben – amikor a közlemények kész tényként tálalták a merényletkísérletet – nyílt levélben fordult azokhoz a magyarokhoz, akik nem akarnak bombát robbantani. „Kérdezem és remélem, megértitek, egy robbantás Erdély szívében nem Romániát robbantja föl, hanem a mi életünket és a tiéteket, mindannyiunkét.” December 2-án már ironikusan fogalmaz, megállapítja, a mi terroristáink nem állnak a helyzet magaslatán, ezért szükséges néhány változtatás a terrorizmusoktatásban: túl sokat foglalkoznak a petárdákkal és csillagszórókkal, a tömegpusztító fegyverek órákról pedig a diákok meglógnak, s ahelyett airsoftra mennek. „Ha az ügy kapcsán csupán annyi igaz, hogy néhány frájer arról beszélgetett, hogy fel akarnak robbantani minket (ismerek jó pár románt, aki ezt naponta háromszor mondja el a bukaresti forgalomban), ha nincsen bizonyíték, azaz egy összeszerelt bomba a hozzá való detonátorral, akkor problémás az ügy, mind a kommunikáció, mind a hitelesség szempontjából” – írja.
A RFI Romania Frunda Györgyöt szólaltatja meg, aki szerint a legrosszabb esetben is csupán arról lehet szó, hogy a fiatalembernek szándékában állt bombát robbantani, nem pedig arról, hogy elkészítette azt, és megpróbálta felrobbantani, ezért ez a felduzzasztott ügy rosszat tesz a román–magyar viszonynak, az RMDSZ és a többi párt viszonyának, és a Románia és Magyarország közti viszonynak is. Égetően fontos minél hamarabb eljárni az ügyben, a közvélemény számára pedig a bizonyítékokat világosan be kell mutatni – szögezte le Frunda.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Román lapok: A SRI és a DIICOT reklámfogása
A román sajtó többnyire tárgyilagos hangnemben számolt be az esetről, egyes kommentárok azonban megkérdőjelezik a merényletkísérlet komolyságát.
Az Adevărulban Alina Mungiu-Pippidi a Miért nagyobb probléma a szélhámosság, mint a terrorizmus a románoknál című cikkében ironikus hangvételben ír arról, hogy miközben Párizs, Róma, Szentpétervár és Isztambul köztereit páncélosok őrzik, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egy petárdázó magyarra csap le a „nemzetközi terrorizmus jól ismert központjában”, Kovászna megyében. A szerző úgy vélekedett, hogy „bosszantó ez a román ködösítés minden december elsején és március 15-én”, mert szerinte már huszonöt éve bombasztikus címekkel gerjesztik a botrányt a nagymagyar veszélyről. „Csak nehogy egyszer tényleg jöjjön a farkas” – jegyezte meg.
Szabadság (Kolozsvár)

Román elemzők is kételkednek a székely merényletkísérletben
A román sajtó többnyire tárgyilagos hangnemben számolt be szerdán arról az ügyészségi bejelentésről, amely szerint egy kézdivásárhelyi magyar férfi házi készítésű bombát akart felrobbantani a román nemzeti ünnepen. Egyes kommentárok megkérdőjelezik a merényletkísérlet komolyságát.
Az Adevărul napilap internetes oldalán Alina Mungiu-Pippidi a Miért nagyobb probléma a szélhámosság, mint a terrorizmus a románoknál című cikkében ironikus hangvételben ír arról, hogy miközben Párizs, Róma, Szentpétervár és Isztambul köztereit páncélosok őrzik, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egy petárdázó magyarra csap le a „nemzetközi terrorizmus jól ismert központjában", Kovászna megyében.
Az MTI által idézett szerző úgy vélekedett, hogy „bosszantó ez a román ködösítés minden december elsején és március 15-én", mert szerinte már huszonöt éve bombasztikus címekkel gerjesztik a botrányt a nagymagyar veszélyről. „Csak nehogy egyszer tényleg jöjjön a farkas" – jegyezte meg.
A Digi 24 hírtelevízió műsorában Cristian Tudor Popescu közismert publicista megjegyezte, mosolyra késztette, hogy a gyanúsítottat már akkor figyelték, amikor megfordult a fejében a merénylet gondolata, hiszen a gonosztevők minden lépését előre látó „éber hatóságokról" szóló történet az 1989 előtti Szekuritáte-filmekre emlékezteti, amelyekben a kémeknek nem volt semmi esélyük. Ettől függetlenül a publicista szerint azt sem lehet kizárni, hogy valós fenyegetésről van szó.
Az Evenimentul Zilei napilap Nekünk is vannak terroristáink című vezércikkében Dan Andronic egy sor kérdést fogalmazott meg, amelyek szerinte az összeesküvéselméletekhez szokott emberekben óhatatlanul felmerülnek. Miért pont december elseje előestéjén kellett lecsapni a gyanúsítottra, ha már augusztus óta figyelték, kit akart a feltételezett magyar terrorista megsebesíteni a magyarok lakta Kézdivásárhelyen, és vajon nem teszik-e őt a magyar szeparatisták hősévé azáltal, hogy bíróság elé hurcolják?
A cikkíró szerint sokan az SRI és a terrorelhárítás önfényező reklámfogásának hiszik a székelyföldi rajtaütést, ugyanakkor leszögezi: a hatóságok nem engedhetik meg maguknak, hogy ne vegyék komolyan a „petárdás" fenyegetést. „Ha egy 400 petárdával durrogtató merénylőt nem vagytok képesek elfogni, mit fogtok kezdeni egy olyannal, aki kalasnyikovval akar lövöldözni?" – vágná a sajtó az SRI-vezetők fejéhez Andronic szerint, ha az állítólagos merénylőnek sikerült volna valóra váltania tervét.
Moise Guran népszerű televíziós személyiség, a Digi24 műsorvezetője egy blogbejegyzésben arról ír, hogy az SRI akciója a közvéleménynek szólt, mert egyébként a nagy sajtónyilvánosság nem segíti azt, hogy felderítsék az „irredenta terroristának lefestett, az embereket pukkantókkal ijesztgető bolond" esetleges kapcsolatainak felderítését. A szerző attól tart, hogy ezzel a korrupció elleni harcról akarják valami más irányba elterelni a figyelmet, pedig szerinte az ország biztonsága szempontjából továbbra is az a legfontosabb, hogy vezetőit ne lehessen megvásárolni.
Krónika (Kolozsvár)

Rommagyar terrorizmus
Kétlem, hogy az idegileg elég viharvertnek tűnő hatvannégy vármegyés kettős állampolgár bombát akart volna robbantani Kézdivásárhelyen a román nemzeti ünnep alkalmából. Elsősorban nem hiszem el, hogy volt igazi bombája. Ahogy a Mikszáth-anekdotában is ezer oka van annak, hogy nem harangoznak, de a legfőbb az, hogy nincs harang – és akkor már a többi okot nem is kellene sorolni. Ez esetben fontos a többi ok is.
Másodsorban azért kétlem, mert bármennyire buggyant, egyetlen terrorista sem az övéit akarja felrobbantani: miért tett volna kárt a fészbukon rejtőző, titokzatosságát ott őrző B. I. A. a túlnyomóan magyar, békés lakosság körében? (Romániában Székelyudvarhely után Kézdivásárhelyen a legnagyobb a magyarok aránya az összlakosságon belül.) Harmadsorban a biztonsági szolgálat maga jelentette be, hogy hónapok óta megfigyelés alatt tartja a bamba „fenevadat”... És hagyták érlelődni a bűnös szándékot? Hát ez így működik? (Így működ a működ?) Meg hogyan jöttek rá, hogy pont aznap akart robbantani? Be volt állítva, ketyegett nekije a digitális hórája, mint a filmekben? Eszembe villan a rettenetes fegyver és bűnjel, amit 1990-ben a bányászinvázió talált a parasztpárt székházában: egy iszonyatos fénymásoló képében. Lehet, hogy most a szolgálatok egy játékszeren ütöttek rajta. Vízipisztoly, szexbomba... Ilyen terrorista – ilyen szolgálatok. Bőgjünk vagy röhögjünk? Az sem semmi, hogy egy arab (Omar Hajszám) után most már nekünk, magyaroknak/székelyeknek is van egy házi, hordozható terroristánk.Veszélyesen élünk, na.
De a fő kérdés nem ez. Hanem, miként a gyönyörszerzés esetében is: az időzítés. Miért pont a nemzeti ünnepen ütnek rajta az élesen követett sakktáblás vármegyén? Ugyanez a „miért pont most?” érvényes a nemzeti zászló „titokzatos eltűnésére” Sepsiszentgyörgyön. Véleményem szerint a provokáció ott sem egyéb bűnbakgyártó diverziónál. Persze annál inkább a végére kell járni.
Természetesen lehet, hogy a hatvannégy vármegyés csakugyan forgatott valamilyen „akciót” fejében, sőt az is előfordulhat, hogy törvényt sértett. De a korrupcióellenes vagy terrorelhárításos lerohanásokra emlékeztető ünnepi erődemonstráció időzítésének üzenete más. 1. Éberek vagyunk, harci készenlétben vagyunk, mindenen rajta vagyunk, „nimic nu ne scapă”. 2. Nem vagyunk szívbajosak politikai ügyet csinálni bármiből, amiből csak lehet. Veszélyes manipulációval a magyarok ellen tüzelni a románokat. (A hibás általánosítás megbízhatóan működik: a migránsok is ugye mind terroristák, miért ne lehetnének azok a magyarok is? – noha a mi tüntetéseink módját, hevességét össze sem lehet hasonlítani például a fővárosi megmozdulásokéval.) Megbélyegezni a román köztudatban a magyarokat. Végül és legfőképpen ellehetetleníteni a helyi önkormányzatot, általában a romániai magyar politikai képviseletet. Ahhoz, hogy ezt belássuk, nem is kell a kommentariátus pszichopata részének szennyét, elég a hangadó médiumok hisztériáját látni.
Két megjegyzés ide kívánkozik. 1. Nyilvánvalóan elítélendő minden – a magyarság nevében fellépő – revizionista, paramilitáris, szélsőséges szervezet és szervezkedés, mint ahogy a felelős magyar politikusok, „itt és ott”, a nagy füttykoncert kíséretében, nem is győzik határozottan elítélni. Erről elég ennyi. 2. Nem lehet elhallgatni a normális román hangokat, reagálásokat sem. Van, nem is kevés. Az egyik ilyen hangvételű érdekes poszt, amely egyébként nem tűnik „magyarbarátnak”, azt kérdezi felháborodva a BIA-ügy kapcsán, amelyet a SRI és a DIICOT „olcsó manipulációjának” nevez: „Mégis, mennyire tekintenek ezek hülyének minket?” A jelek szerint viszont ez a „hülyének tekintés” eléggé megalapozott, gondoljunk az olyanszerű hozzászólásokra, hogy „ezt a bevándorló nomád bandát (értsd: a magyar honfoglalókat) a sok terroristával a románoknak annak idején nem kellett volna beengedniük”, vagy az egyik román honatya idióta tételére, miszerint a fővárosi klubtűz a magyarok műve volt, céljaként Erdély elcsatolásával... Mint valami Viagrát, ezrek várják áhítozva, hogy bevegyék. Ahogy a világon milliók időtlen idők óta beveszik a kútmérgezéseket, BIA-torbágyokat és hasonlókat. Hogy bevegyék az ilyen madárijesztőket is, mint ez a „rommagyar terrorista”, önnön tudatos hiszékenységükön kívül nem illusztrálva egyebet, mint azt, hogy a tömeg mind könnyebben manipulálható.
A nyugtalanító kérdés azonban marad: cui prodest a nacionalista indulatok felkorbácsolása? És akkor azt kell mondanunk: 2015 december elsején tulajdonképpen az történt, ami egy ideje térségünkben mondhatni járványszerűen végbemegy. Aminek elsősorban mindig a – mindenféle – kisebbségek isszák meg a levét. A nemzetállami gyűlöletkeltés, megosztás és intolerancia tobzódása. A „biztonság” parancsának prioritása a szabadság rovására, a „készenlét hisztériája”. (Emlékezzünk vissza 1990 véres marosvásárhelyi márciusára! Vagy mélázzunk el azon, hogy milyen képzeteket kelt napjainkban a nemzeti ünnepek militarista körítése...)
Tudatosítani kell tehát, amíg nem késő: a ráció válsága, a reprimitivizáció, az általános fogalomzavar és a populizmus dagályának – de egyszersmind az új európaiság vajúdásának – körülményei közepette a nemzetállami modell veszélyes! Valamikor Magyarországnak, a magyar kormányzatnak Romániával szemben, teljesen jogosan, az volt a fő kifogása, hogy nemzetállami alapon elnyomja a magyarokat, intoleráns a mássággal, a kisebbségekkel szemben... Most ebben a nemzetállami irányban masíroz beteges lendülettel, konfrontatíve megosztva társadalmát, fittyet hányva – egybek mellett – a szolidáris nemzet eszméjének. Még egyszer: mindezeknek elsősorban mi, kettős túszságban vergődő romániai magyarok isszuk meg a levét!
Védekeznünk az ilyen és hasonló törekvések ellen csakis összefogással, demokratikus választói akaratnyilvánítással sikerülhet, vezető politikusainknak pedig – mint a mostani forró helyzetben ismételten tették – alapelveink következetes hangoztatásával: „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség mindig a parlamentáris demokrácia eszközrendszerét, a politikai párbeszédet tartotta és tartja az egyetlen törvényes és járható útnak.”
A hatóságok pedig tegyék a dolgukat. Törvényesen, igazságosan – áttetszőséggel ahogyan Románia technokrata miniszterelnöke is mondta.
Ui. A téma komolyságára való tekintettel kérem a hozzászólókat, ne essünk magunk is a gyűlölet és az irracionalizmus csapdájába, mellőzzük a szélsőséges és harsány véleményeket, válaszokat, megnyilvánulásokat.
Ágoston Hugó
maszol.ro

Újabb tüntetés Kézdivásárhelyen
A „terroristavárosként” megbélyegzett Kézdivásárhelyen tegnap sem csitultak a kedélyek, a fő beszédtéma Beke István Attila esete volt. Tegnap már csak a Digi, Pro TV és az RTV1 stábja maradt a város főterén, és mondhatni, valamennyien objektíven tájékoztatták a közvéleményt az itt zajló eseményekről, tucatnyi polgár véleményét is kikérve. A harmincnapos előzetes letartóztatásra ítélt Beke István Attila brassói védőügyvédje élt a fellebbezési joggal, és védence nevében benyújtotta a kérést, aminek tárgyalását – értesüléseink szerint – tegnapra tűzték, de lapzártáig a Beke család nem kapott hírt arról, hogy milyen döntés született.
A HVIM a nemzetközi jogvédőkhöz fordul
Időközben a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) sajtóközleményt juttatott el szerkesztőségünkbe. Abban többek között az olvasható, hogy „azokat, akik az elmúlt években kiálltak az autonómiáért, azokat a román állam megfélemlítette, lásd Csíkszereda lemondott polgármesterének az esetét. A házkutatással kapcsolatosan azt írják, hogy az ügyészek kibontatlan csomagokban petárdákat és csillagszórókat koboztak el. Elképesztő, hogy a román ügyészség és titkosszolgálat megszegi a román törvényeket, nem biztosítanak betekintést az ügybe, elhallgatják a valós tényeket és félrevezetik a közvéleményt. A HVIM az európai szervezetekhez, a nemzetközi jogvédőkhöz és a nemzetközi sajtóhoz fordul segítségért – áll a közleményben.
Kiss István ügyvéd a házkutatásról
Megkeresésünkre Kiss István ügyvéd a november 30-i házkutatásról és az ott történtekről elmondta: Beke István Attila cégének a székhelyére aznap 13.10-kor érkezett meg, ahol a hatóság emberei már jelen voltak, a bejárati ajtó be volt zárva, de az ügyvédi igazolvány felmutatása után beengedték. A házkutatás során különböző csomagolásban kisméretű petárdákat találtak, ezek származásáról Beke fel tudott mutatni iratokat, amiről meg nem, arról volt internetről rögzített beszélgetése, hogy érkeznie kell arról számlának és nyugtának. Egyetlen petárda sem volt törvénytelen úton beszerezve. Négy tortába helyezhető fényszóró is volt, amit lefoglaltak. Amikor az ügyvéd rákérdezett, hogy mi a vád Beke ellen, konkrét választ nem kapott, hiába kérdezte meg több alkalommal a házkutatás során. Később a könyvelési dokumentumokat kezdték átlapozni, és mindent rendetlenül hagytak maguk után. István felesége egy adott pillanatban kifakadt és megkérdezte, hogy miért nem mondják már meg, hogy mi a vád a férje ellen, mi a célja az egész házkutatásnak. Állítólag azt felelték neki, hogy terrorizmus, asszonyom. A lefoglalás kiterjedt Beke István számítógépeire is, a merevlemezeket szerelték ki a gépekből. A laptopjából is kiszerelték a merevlemezt – amiről azt kell tudni, hogy a közelgő gyermekkarácsony előkészületeit tartalmazta, és hiába kérték, hogy készíthessenek azokról másolatot adathordozóra, többszöri kérésre sem engedték, az volt a válaszuk, hogy hivatalos úton kell majd kérni. A cég működését teljes mértékben megbénították. Mindent kartondobozokba tettek és lepecsételtek. Nagyon fontos tudni azt, hogy sem az irodában, sem pedig az esztelneki edzőpályán tartott házkutatás során készült jegyzőkönyvek nem tartalmaznak bombára vagy merényletre utaló szót, megengedték, hogy Beke Istvánnal együtt elolvassák azokat. Utólag jött elő a sztori, hogy állítólag bombát akart készíteni. Az Esztelneken lefolytatott házkutatás során tüzetesen átvizsgáltak mindent, az alsó szintektől a padlásig, a mellékhelyiségeket is beleértve. Jogilag betartották a törvényt. Bombát nem találtak. A jegyzőkönyvben részletesen leírták a házkutatás lefolyását, de bombára utaló bejegyzés abban nincs. Mindaddig, amíg nem találtak nála bombát – hangsúlyozta az ügyvéd – vagy olyan elemeket, amiből a közösség életét veszélyeztető szerkentyűt lehetett volna készíteni, addig az ügyet szakmai etikával kellett volna kezelni, hiszen Beke Istvánt is megilleti az ártatlanság vélelme. Az ügyből nem szabad etnikai konfliktust kovácsolni. Amennyiben Bekét augusztus óta figyelte a titkosszolgálat, és ha látták benne a veszélyt, miért nem csaptak le rá hamarabb, miért időzítették a román nemzeti ünnep előtti napra a házkutatást? Az ügyvéd bízik abban, hogy Beke Istvánnak sikerül bebizonyítania ártatlanságát.
Ismét tüntettek
Tegnap 16 órakor az előző naphoz viszonyítva kétszer annyian gyűltek össze, mintegy ezer helybeli és környékbeli érkezett a Gábor Áron-szoborhoz, ahonnan először az Igazságot Beke Istvánnak! feliratú molinóval, magyar és fekete zászlókkal az élen, kezükben égő gyertyákkal a városháza elé vonultak, ahol azt követelték, hogy Bokor Tibor polgármester jöjjön közéjük, és álljon szóba velük. Az elöljáró abban az órában már nem tartózkodott a városházán. Ugyanúgy elmarasztalták Tamás Sándort is, aki nem állt ki Beke István mellett. Ma is itt vagyunk, igazságot akarunk! Beke Isti ártatlan! Igazságot Beke Istvánnak! Igazunkért harcolunk! Győzzön az igazság! Igazságot akarunk, terroristák nem vagyunk! Hazug román média! Hazudik a SRI! jelszavakat skandálva a tömeg elindult a rendőrség épülete felé. A csendőrség és rendőrség járművei mellett elhaladva a tömeg nemtetszését füttyszóval és huhogtatással nyilvánította ki. A tömeg a Gábor Áron térről a rendőrség épülete elé vonult, ahol tortára való fényszórókat gyújtottak meg, és azt kiabálták: Itt a bomba, itt a bomba! A rendőrség elöl továbbmentek a Dózsa György utcán a gyárak irányába, majd bekanyarodtak a Szabadság és Fecske utcába, ahonnan az Új utcán keresztül a Petőfi utcán folytatódott a felvonulás. A tömeg az Ojtoz negyedet is végigjárta, majd a Bălcescu utcán keresztül a bíróság elé vonult, ahol a Most vagy soha! Holnap még többen leszünk! Aki magyar, velünk tart! Gyertek velünk! Hazug, korrupt hatalom! Utcára, székelyek! Székelyföld, csatlakozz! jelszavakat kiabálták. A bíróságtól az ügyészség elé vonultak, ahol a For You Klub ellen is jelszavakat skandáltak. A főtérre visszatérve a szobor mögött felállított emelvényen Beke Ernő mondott köszönetet a tömegnek azért, hogy kiállnak fia ártatlansága mellett. Azt is javasolta, hogy másnap ne gyűljenek össze, csak szombaton folytassák a gyertyás tüntetést, de a tömeg nem fogadta el a javaslatát, ma is tüntetni akarnak. A tüntetés közös imával és himnuszaink eléneklésével rendbontás nélkül ért véget.
Lázár János, a magyarországi Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi, a terrorizmus témakörében tartott sajtótájékoztatóján újságírói érdeklődésre a „székelyföldi terrorvádról” úgy nyilatkozott: „valóban felmerül a koncepciózus eljárásnak a vádja”, hozzátette, „minden segítséget megadnak, amire szükség van”.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Félelmetes hasonlóság
Még nagyon keveset tudunk, tudok arról, hogy pontosan mi történt november 30-án és december elsején Kézdivásárhelyen. Ezt azért tartom szükségesnek előrebocsátani, mert komoly ember csak tények birtokában beszél, ír. Nem annyira a történteket próbálom megérteni és fejemben rendbe tenni, inkább össze szeretném hasonlítani azzal, amit mi, a kommunista rendszer börtönviseltjei átéltünk. Ezért a cím is.
Félelmetes hasonlóság? Igen. Minden parancsuralmi rendszer két módon alapozza meg létét: pozitív intézkedésekkel, amelyek a társadalom valós vagy látszólagos jólétét, biztonságát és haladását szolgálják, illetve negatív előjelű tettekkel, amelyek révén ki akarják zárni a rendszerből azokat, akik szavakban, írásban, tettekkel ellenzik az adott társadalmi rendszer meghatározó ideológiáját. A jelenlegi Románia nem jellemezhető parancsuralmi, diktatórikus vezetésű társadalomként. Keresztény-polgári alapokon nyugvó demokratikus állam, melyet az alkotmányos rend ural. De figyeljünk csak azokra a keretet alkotó jellemzőkre, amelyet az alkotmány első szakasza kinyilvánít, és amelyhez az alaphangot az első világháborút követően megalkotott alkotmány adta meg. Az akkor – nagyhatalmi érdekek szerint – összefércelt ország ugyanvalóst nem volt egységes nemzetállam: csak úgy tarkállott a majdnem ötvenszázaléknyi erdélyi magyarságtól, a tatároktól, szlávoktól, nem is beszélve a zsidókról és a jelentős számú szász, sváb lakosságtól. Ma már – majdnem százéves elüldözés, beolvasztás és meghamisított identitás következtében – jóval kedvezőbb Románia etnikai összetétele a románság szempontjából. De nem nemzetállam most sem!
Nos, ha a sokat emlegetett demokratikus államrendet veszély fenyegeti, azt csakis a még meglévő, immár jelentősen csökkent létszámú, más nemzetiségű állampolgárok jelentik, amelyek közössége nem átall a többségiekhez azonos jogokat követelni. Messze hangzó állami reklám: Románia a legszélesebb nemzetiségi jogokat biztosítja az örökösen lázadozó magyarságnak is. Ez a nyughatatlan népesség még autonómiát is követel. Ki hallott ilyent egy egységes nemzetállamban? Mivel a gyulafehérvári kinyilatkoztatást a „nyughatatlan” magyarság nem felejtette el, kitalálták, hogy annak nincs törvényerejű értéke. Azaz arra nem lehet hivatkozni.
Tehát jogosan szorítják vissza a törvény erejével ezeket a követeléseket – vélik. Hallgattam a legvérmesebb hangvételű román tévécsatornákat (Antena 3, Realitatea TV, România TV) egy ügyről, amely még nyomozati szakaszában sincs, nemhogy vádemelésiben, de ezek az adók úgy fröcsögték gyűlölettel és félelemkeltéssel színesített kifakadásaikat, mintha a párizsihoz hasonló történet miatt lázítanák a magyarság ellen a befolyásolható románságot. A „bomba” (értsd: szilveszteri tűzijáték), amellyel már indult is Beke István Attila a főtérre, az RHSZ-nek és a TEK-nek köszönhetően nem robbant a 90 százalékban székely-magyar kézdivásárhelyiek (zömmel otthon maradt) tömegében. Félelmetes hasonlóság? Igen. Amikor a kommunista államhatalom a Securitaténak és ezek besúgóinak segítségével koncepciós perek ezreit gyártotta, hogy megfélemlítse és meghunyászkodásra kényszerítse Románia népét, népeit, ezt úgy tette eredményessé, hogy az „Erdélyt Magyarországnak visszaadni szándékozó” magyarokon verte el a port, bőséges évekkel és halálos ítéletekkel rettentve el a még szájalókat. Letöltöttem, letöltöttünk annyi évet, és itt vagyunk tanúnak, hogy áldemokráciában élünk, ahol megismétlődhet a diktatúra álságossága.
Utóirat. Tudjuk, hogy a román média képes váratlan és meglepetésszerű bombákkal előállni, de azt mégsem gondoltam (nyilván naivitásom okán), hogy önmagán is képes túltenni. A România TV csatorna egyik bősz kommentátora – aki 1984-ben feltehetően még meg sem született – azzal állt elő december 2-án a háromszéki székely elkötelezett terrorista mivoltát bizonyítandó, hogy íme, ama régi júniusi napon egyikük fel akarta robbantani összeeszkábált robbanószerével a Mihai Vitezul-szoborcsoportot. És ez a csapnivaló komédiása a médiának szinte elsírta magát, hogy lám, mire vezetett az az esemény is: a magyar elkövető magyar etnikumú gyermeket ölt meg. Természetesen tudjuk, hogy a gyenge lábon álló terroristázós vádak Beke István Attila esetében gondot okoznak az ügyészségnek, jól jön tehát mintegy megerősítésként előrángatni ezt a régi, szomorú eseményt. Az álságos ifjoncnak azonban tudnia illene, ha már belevágott ebbe a témába, hogy a Securitaténak minden igyekezete ellenére sem sikerült bűnöst találnia az akkori robbantásra. Néhai Simó Erzsébettel – a kétségbeesett szülők beleegyezésével – heteken keresztül kutattuk a tettes személyét. (Ezekről a sajnos eredménytelen fáradozásainkról annak idején többször írtunk.) Egyre inkább körvonalazódni látszott, hogy a „merénylet” mögött a Securitate áll, és erre nézve – sajnos nem bizonyítható – ismereteim is bővültek. Érthető, hogy akik többet tudtak, hallgattak, mint a sír, mint ahogy én is azt teszem. Az eseményeket követően váltották le a megyei belügy több magyar tisztségviselőjét, és kerültek helyettük „megbízható” románok. Ez volt az elsődleges cél, és mellékesen számos magyar értelmiségi megfélemlítése. Aztán tizenöt év után a brassói táblabíróság azt üzente (írásban) nekünk, hogy megszüntetik a nyomozást, mert az ügy elévült.
Végső kérdésem röviden: a nagy erőkkel megrendezett kézdivásárhelyi hecc után majd beálló csendben lesz-e legalább bocsánatkérés? Mert Vaszi Jánoska szüleitől senki nem kért bocsánatot. „Hőssé” akarták engesztelésül post mortem avatni mint pionírt, aki lehet, hogy sok gyermeket mentett meg halálával. (Épp akkor kellett kijönniük a Szakszervezeti Művelődési Házból a bábszínházat megnéző óvodásoknak, iskolásoknak.) Aztán ez is elmaradt...
Puskás Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mikor szakad a cérna?
Kedves bíróság, az egész úgy kezdődött, hogy a székely visszaütött. Azaz nem ütött vissza, pedig bezgettük mi eleget – képzelem el a mostani megfélemlítési hadjárat aktív gerjesztői, úgymint a SRI, az ügyészség és a csendőrség tanúvallomását a bírósági tárgyaláson egy távoli, ideális jövőben. Hadd magyarázzam meg, miért is gondolom, hogy államilag kivitelezett magyarellenességről van szó. A sok beszélgetéssel újra és újra a fejünkbe próbálják vésni, amit szabad Jupiternek (akik vagy a román állam vagy csak úgy a románok egy csoportja), nem szabad az ökörnek. Az állam megteheti, hogy tojik saját ígéretei, jogi dokumentumai betartására (lásd a gyulafehérvári nyilatkozat szövegét az autonómia megadásáról a kisebbségeknek), ám mitőlünk azt is elvárják, hogy lelkesen tapsoljunk ehhez, illetve fogjuk be a szájunkat, kuss. Moldvának és Bukovinának lehet külön-külön regionális zászlaja, felhúzhatják azt Gura Humorului központjában, nekünk, székelyeknek ez tilos.
A Temes megyei Újszentesen valakik a nyáron összetörték a Petőfi képmását ábrázoló domborművet, a rendőrség szépen kimosdatta őket, és futballozó gyermekekre fogta az egészet (pedig ajaj!). Ha Sepsiszentgyörgyön a román zászló eltűnik a helyéről, és senki sem tudja, hogy azt a szél tépte le, vagy emberek, abból azonnal románellenes cselekedet lesz. Mi több, a rendőrségi közleményben már az is megjelenik, hogy helyére valakik székely zászlót tettek (azóta is várom, hogy erről legalább egyetlen fényképecskét közzétegyenek, mivel, gondolom, az esetet dokumentálták).
De ez még mind nem elég, a székelyek továbbra sem akarnak fellázadni. Mit tesznek ilyenkor a magára valamit adó erőszakszervezetek, úgymint SRI, ügyészség és csendőrség? Meggyártják az ügyek ügyét, a robbantó terroristát (merthogy erre most nagyon vevő a világ és a tévénéző közönség), és szívszorongva várják, hátha elkészít a kipécézett személy legalább egy játékrobbanószert. Igen ám, de az még annyira sem hajlandó velük együttműködni, hogy ezt megtegye. Börtönbe vele, pfuj!
Ám nem kell ezeket az erőszakszervezeteket félteni. Tudják ők jól, az is a javukra dolgozik, ha még nagyobb gyűlöletet keltettek magukkal szemben. Merthogy valakiknél majd csak elszakad a cérna, nem lehetnek a székelyek sem mind angyalok. És ők éppen erre játszanak…
Sántha Attila
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Lenne rá igény…
Ha nem velünk történne a csúfság, elgondolkoznék azon, sírjak-e vagy nevessek az egészen, de mivel mi vagyunk a jogtiprás alanyai, inkább csak magamban dühöngök. Nem feledhetem azt az égő gyűlöletet, amellyel a román hírcsatornákon folyt az uszítás ellenünk. Az esettel kapcsolatosan a médiában megszólalók között nagyítóval is alig találunk olyant, aki a józan eszére hallgatva mondott volna véleményt. Aki megszólalt, aki vállalta a nyilvánosságot, az – meggyőződésből vagy szakmai kötelezettségéből fakadóan – egytől egyig szükségesnek tartotta a „magyar veszély” miatti nyilvános aggodalmaskodást.
Jó ideje tudjuk, sejtjük, hogy Romániában semmi sem mozdul a szolgálatok tudta nélkül. Elég, ha csak a korrupcióellenes küzdelemre gondolunk, amelyhez elsősorban a legfőbb titkosszolgálat, a SRI szállítja a muníciót, akarom mondani: a bizonyítékokat. Hát, ha a korrupciós vádakat is olyan megingathatatlan bizonyítékokkal támasztják alá, mint az állítólagos kézdivásárhelyi terrorcselekményt, akkor azt soha fel nem számolják… Ezért van az, hogy a külső szemlélőben az a benyomás támadhat, hogy a szolgálatokat a régire emlékeztető módon, amolyan politikai rendőrségként működtetik.
A botrány eddigi fejleményei kapcsán azt kell mondanom: minden látványos cirkusz; a román média aktív segédletével lebonyolított hisztériakeltés a „főgyanúsított” Beke István harmincnapos előzetesbe helyezése ellenére a szóban forgó terrorcselekmény vagy annak esetleges előkészítése korántsem bizonyított. Állításomat látszik bizonyítani a Román Hírszerző Szolgálat illetékesének hétfői tájékoztatása, miszerint Románia nemzeti ünnepén, Kézdivásárhelyen egy pillanatra sem forgott veszélyben a román állampolgárok élete.
A történet a régi viccet juttatja eszembe: – Na, és bátyám, van-e itt a faluban antiszemitizmus? – kérdi az egyszeri szociológus. Mire a válasz: – Nincs. De igény, az lenne rá. Nos, Romániában sem lehet egyelőre magyar terrorveszélyről beszélni, bár – legalábbis a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség, tágabb értelemben a szolgálatok részéről – lenne rá igény…
Szentgyörgyi László
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Van-e „székely terrorizmus”?
Még a mangalicaólat is feldúlta a román titkosszolgálat
Múlt kedden a Bukaresti Táblabíróság eleget tett a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) kérésének, és harmincnapos vizsgálati fogságba helyezte a kézdivásárhelyi Beke István Attilát, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) helyi vezetőjét. A székely fiatalembert december 1-jén hajnalban tartóztatták le, azzal vádolva, hogy nagy mennyiségű pirotechnikai eszköz segítségével robbantásra készült a Románia nemzeti ünnepe alkalmával szervezett katonai parádén.
A nyomozók a székely fiatalember baráti körét is alaposan felderítették, némelyiküknél házkutatást is tartottak. Kézdisárfalván például átugrottak Szabó Ottó amatőr festő, karateedző kerítésén is (a férfi utána kinyitotta a kaput a tizennyolc tagú, nyomozókból, csendőrökből és kommandósokból álló különítmény előtt, mondván, úgy könnyebb közlekedni), sáros bakanccsal végigcaplattak az edzőterem tatamiján, a műteremben hosszasan tanulmányozták a vásznak alapozásánál használatos csontenyv-granulátumot (nem robban), a pácolóporokat (azok sem), feldúlták a mangalicaólat, aztán távoztak. Az amatőr festő parittyáját és muzeális kardjait nem kobozták el.
A román sajtó értesülései szerint a HVIM kézdivásárhelyi tagjai októberben kezdték el tervezni a „merényletet", vagyis azt, hogy a városközpontban Románia nemzeti ünnepén működésbe hoznak egy petárdákból összeállított robbanószerkezetet, amelyet a katonai parádé útvonalán egy szemeteskukában kívántak elrejteni. A gyanúsított állítólag azt mondta, a bombát úgy is fel tudja robbantani (mobiltelefon segítségével), hogy sem ő, sem a családja nem lesz a városban. A Mediafax úgy tudja, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) október 23-án tett feljelentést a terrorizmus elleni igazgatóságon a HVIM helyi szervezete ellen. A titkosszolgálat ebben úgy fogalmazott, hogy a csoport tagjai „közvetlen kapcsolatban állnak a magyar szélsőséges Jobbik politikai alakulat és a magyar Alkotmányvédelmi Hivatal által terrorista jellegű szervezetként megbélyegzett Betyársereg" vezetőivel.
Beke István látványos letartóztatása után a szenzációt szimatoló román hírtelevíziók megszállták a háromszéki város főterét, a bukaresti stúdiókban pedig habzó szájú publicisták elmélkedtek a székely terrorizmusról. A magyarok elleni gyűlöletkampányból lapunk és e sorok írója sem maradhatott ki: sokszor – és pontatlanul – idézték az ezeken a hasábokon december 1-jén megjelent publicisztikát a román nemzeti ünnepről. Legfőképpen ezt a mondatot sérelmezték: „Európának ezen a fertályán úgy alakult, hogy ami nagy öröm az egyiknek, óriási bánat másnak – magyar ember (legyen erdélyi vagy akár anyaországi) nem tud tiszta szívvel ünnepelni ezen a napon." Arról már nem beszéltek, hogy a jegyzetben megjósoltam: idén december 1-jén is újabb magyarellenes provokációkra számíthatunk.
Nem kellett sokat várni, és szerencsére megjelentek a józanabb hangok is. Cristian Tudor Popescu a Digi 24 hírtelevízión péntek este arról beszélt: logikusan gondolkodva a román titkosszolgálat érvelése nem áll meg a lábán, viszont súlyos hatása lett, mert a letartóztatás nyomán Kézdivásárhelyen utcára mentek az emberek, hogy megvédjék Beke Istvánt. (December 2-án délután spontán módon több száz ember verődött össze a város főterén, majd vonult a polgármesteri hivatal, a városi rendőrség, a bíróság és az ügyészség elé, hogy tiltakozzon a fiatalember meghurcolása ellen. Fiatalok, középkorúak, idősek, nők és férfiak együtt követelték, hogy a román hatalom illetékes szervei vessenek véget a magyarok ellen irányuló, a kisebbség megfélemlítését szolgáló intézkedések ellen.)
A román újságíró szerint az SRI munkatársai azt akarták bebizonyítani nyugati kollégáiknak, akik a valódi terrorizmus ellen harcolnak, hogy ők is éberek, és teszik a dolgukat. Valóban elgondolkodtatóak a román publicista érvei: ha igaz az SRI érvelése, és a hajnali négykor letartóztatott székely fiatalember valóban robbantani akart aznap délelőtt, akkor miért nem volt összeszerelve a robbanószerkezet? Azt még el kellett volna helyeznie a szemeteskukában – ezt fényes nappal tervezte egy olyan kisvárosban, ahol mindenki ismer mindenkit? Ráadásul az első hírek még időzítőről, detonátorról is szóltak, de később kiderült, hogy ilyet nem találtak a fiatalemberre lecsapó kommandósok, csak nagyobb mennyiségű tűzijátékot – igaz, az erősebb fajtából, de még azok sem alkalmasak arra, hogy embert öljenek. És miért robbantott volna annak a városkának a főterén, ahol jó eséllyel barátai, rokonai, ismerősei tartózkodnak?
Az Átlátszó Erdély nevű világhálós médium időközben megszerezte az előzetes letartóztatási jelentés szövegét. Eszerint a kézdivásárhelyi HVIM elnökének lakásán 195 darab FP3-as típusú petárdát találtak – ezek darabonként 3 gramm robbanóanyagot tartalmaznak, és a román törvények szerint közepesen veszélyesnek minősülnek, így ilyeneket csakis tűzszerészengedéllyel rendelkező személyek birtokolhatnak. A petárdákat egyébként interneten rendelte egy román cégtől tavaly szilveszterre, de azok tíz hónapos késéssel (!) érkeztek meg.
A DIICOT szerint az akció ötlete egy, az SRI által lehallgatott, 2015. október 10-ei találkozón körvonalazódott – itt az egyik vármegyés felvetette, hogy egy robbanószerkezetet kellene elhelyezni és felrobbantani a román nemzeti ünnepen rendezett felvonuláson, december 1-jén. Majd hozzátette, neki otthon van is egy doboz petárdája, amit erre lehetne használni. Az is érdekes, hogy a kézdivásárhelyi fiatalembernek tévé- és rádiójavító vállalkozása van, így természetesen sok elektromos kütyüt találtak nála a házkutatás során. Azt is ellene használják, hogy rendszeresen űzi az airsoft nevű hobbisportot, így a román tévék lövöldözős fotókat tudtak mutatni róla, amelyeken katonai ruhára hasonlító öltözetben szerepel – arról már kevesebb szó esett, hogy ezt a sportot légfegyverekkel játsszák, és lényegében veszélytelen.
Az Átlátszó által közölt iratból az is kiderül, hogy a hatóság nem terrorakcióként kezeli az ügyet (ahogy ezt először beharangozták), hanem az alkotmányos rend felforgatására tett kísérletként. Az Europa FM kereskedelmi rádió nagy hallgatottságú műsorában, a Románia élőben című betelefonálós adásban a riporter megjegyezte: nem szokás, hogy a titkosszolgálatok a sikeresen meghiúsított merényletkísérletekről ilyen részletesen beszámoljanak. Franciaországban csak a Charlie Hebdo- és a Bataclan-terrortámadás után tudta meg a közvélemény, hogy az év során hat másik kísérletet akadályoztak meg a titkosszolgálatok, és ezekről semmilyen más részletet nem hoztak nyilvánosságra. Mi a cél, tette fel a kérdés a műsorvezető: vétkessé nyilvánítani egy egész nemzetet, a magyarokat? Feltépni a történelmi sebeket, amelyek még be sem gyógyultak? Még jobban izolálni a Székelyföldet, hogy a románok ne merjenek odamenni? Mit kellene tenni a két nemzet megbékéléséért?
Nem tudom, mit akartak pontosan a kézdivásárhelyi hatvannégy vármegyések. Azt tudom, hogy nem áll távol tőlük a hőbörgés, de hülyének lenni alapvető emberi jog: a fantáziabűnöket egyelőre nem büntetik, így amíg nem csináltak semmi törvénybe ütközőt, addig őket is megilleti az ártatlanság vélelme. Nagyon úgy tűnik, a román hatóságok túlreagáltak valamit, de ezt nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni. A cél ugyanis évek óta világos: katonai parádéval, óriási román zászlóval, álterroristával vagy Isten tudja, mivel, de provokálni, amikor csak lehet.
Lukács Csaba
Magyar Nemzet,

Sepsiszentgyörgyön is tüntettek
Mintegy kétszázan gyűltek össze tegnap Sepsiszentgyörgy főterén, hogy a kézdivásárhelyi Beke István Attila szabadon bocsátását követeljék, illetve tiltakozzanak a titkosszolgálatok és a román média manipulációja, hazugságai ellen.
Az épülő főtéren összegyűltek közül többen székely zászlóval érkeztek, kék-arany karkötőt viseltek, néhányan csillagszórót gyújtottak. A politikusokat MPP-s vezetők, volt és jelenlegi néppártosok képviselték, RMDSZ-es vezető nem volt jelen az eseményen.
Az akciót A Magyarság Megmaradásáért Szövetség nevében kezdeményező Bedő Zoltán röviden ismertette a megmozdulás célját: a román hatalom packázásai ellen tüntetünk, azt üzenjük, hogy nem félünk, nem lehet megfélemlíteni bennünket, az igazság mellett kiállunk. Ma Bekét viszik el, holnap bárkire sor kerülhet – figyelmeztetett. A románságnak is üzent: ne dőljenek be a médiából áradó uszításnak, fogjunk össze az igazságért, és vessünk véget a gyűlöletnek, amit sötét erők, a Securitate utódszervezetei szítanak, hogy a zavarosban folytathassák üzelmeiket, és eltereljék a lakosság figyelmét a gazdasági gondokról, arról, hogy mintegy ötmilliónyian az ország határain kívül kénytelenek megélhetést keresni, valamint a korrupcióról, ami a hatalmi köröket behálózza. Bedő ismertette a felvonulás útvonalát is – ezen módosítani kellett, ugyanis a Román Hírszerző Szolgálat előtt nem szabad tüntetni –, a tömeg a Kézdivásárhelyen immár több mint egy hete zajló tüntetésekről ismert jelszavakat skandálva a Kossuth Lajos utcán menetelt, majd a prefektúránál állt meg, végül a törvényszék épülete elé vonult. Beke Isti ártatlan, Székelyföld, csatlakozz!, Hol a bomba?, Hazudik a SRI, Hazug román média, Korrupt román hatalom, Igazságot akarunk!, Aki magyar, velünk tart!, Engedjétek szabadon!, Terrorista SRI – skandálták a résztvevők. A felvonulást rendőrök, csendőrök biztosították, átmenetileg lezárták a forgalmat azokon a szakaszokon, ahol vonultak a tüntetők.
A főtérre visszaérve imával, a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult a tüntetés, amely a kezdeményezők szerint mostantól naponta zajlik majd Sepsiszentgyörgyön is, gyülekező 16 órakor a főtéren. Engedélyt egyelőre e hét végéig kaptak, de jövő hét elején újabb kérést nyújtanak majd be – közölte Bedő.
A hetedik nap Kézdivásárhelyen
Tegnap délután folytatódott a tüntetés Kézdivásárhelyen. A több száz fős tömeg a megszokott útvonalon – Gábor Áron tér, rendőrség, bíróság, ügyészség és főtér – vonult végig, és a lapunkban már többször is közölt jelszavakat skandálta. Miután visszatértek a főtérre, a Gábor Áron-szobor mögötti pódiumon Bíró Levente tanító, Németh Loránd Csaba állatorvos, Tódor Előd képzőművész és Beke Ernő szólt az egybegyűltekhez, majd Németh Loránd Csaba felolvasta azt a magyar és román nyelven megírt petíciót, amelyet Klaus Johannis államelnöknek, Dacian Cioloş kormányfőnek és a két házelnöknek juttatnak el. Az ügyvédi kiadások fedezésére a múlt héten elkezdődött gyűjtés ezen a héten is folytatódik, és a Beke István Attila szabadon bocsátása céljából kezdeményezett aláírásgyűjtés is elkezdődött. A tegnapi tüntetés szokás szerint a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget.
A bukaresti táblabíróság lapzártáig még nem tűzte napirendre a Beke István Attila előzetes letartóztatása ellen benyújtott fellebbezési kérést. (iochom)
Ezer lej adomány
Néhány óra alatt közel ezer lej gyűlt össze azon az adománygyűjtő akción, amelyet a Háromszéki Közösségi Alapítvány kezdeményezett az igazságtalanul meghurcolt Beke István Attila perköltségeinek fedezése és hazahozatala érdekében – tájékoztatott Bereczki Kinga, a HKA elnöke. Mint mondta, az adományozók között volt olyan nyugdíjas, aki két-három lejt tudott felajánlani, de akadt olyan is, aki Brassóból utazott Sepsiszentgyörgyre csak azért, hogy ily módon fejezze ki szolidaritását.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Terrorügy”: nem csitul az utca
Kézdivásárhelyen hetedszer, Sepsiszentgyörgyön első alkalommal vonultak utcára a helybéliek kedden, hogy a terrorcselekmény kitervelésével gyanúsított kézdi Beke István Attila letartóztatása ellen tiltakozzanak. Eközben a táblabíróság indoklásában a társadalom békéjét és biztonságát kockáztató cselekedetnek nevezte Beke merénylettervét, és a párizsi terrortámadásokkal összefüggésbe hozva annak pszichológiai hatásaira is kitért.
Mintegy kétszázan vonultak utcára kedd délután Sepsiszentgyörgyön, hogy a terrorcselekmény kitervelésével gyanúsított kézdivásárhelyi Beke István Attila letartóztatása ellen tiltakozzanak.
A tüntetők az új főtéren gyülekeztek, és „Igazságot Beke Istvánnak!”, „Minden székely felelős minden székelyért” feliratú táblákkal vonultak a prefektúra, majd a törvényszék épülete elé, és a letartóztatott fiatalemberrel való szolidaritást kifejező jelszavakat skandáltak. A Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői a székely lobogó színeire utaló kék-arany szalagot kötöttek a résztvevők karjára.
Az utcai megmozdulást szervező Bedő Zoltán közíró kezdeményezésére a tömeg a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) épülete előtt is demonstrált volna, erre azonban az önkormányzat nem adott engedélyt. A rendezvényen egyébként sem Antal Árpád polgármester, sem Tamás Sándor megyei tanácselnök nem vett részt, a helyi politikusok közül a polgári párti Kulcsár Terza József megyei tanácsos vonult fel a tömeggel.
Közben Kézdivásárhelyen immár hetedik alkalommal gyűltek össze a főtéren a Beke Istvánnal szolidarizáló helybeliek, a résztvevők száma azonban az előző napokhoz képest 150–200-ra csökkent. A tüntetők az immár megszokott útvonalat követték ismét: a rendőrség, bíróság és ügyészség elé vonultak, majd visszatértek a főtérre. Ismét elhangzott: a vargavárosiak akkor fogják abbahagyni a tiltakozást, amikor Beke Istvánt hazaengedik. A szentgyörgyi tüntetést kezdeményező Bedő Zoltán felhívása ellenére tudomásunk szerint sem Csíkszeredában, sem Székelyudvarhelyen nem vonultak utcára a hatósági túlkapás ellen tiltakozva.
Indoklás: Beke István és a párizsi hasonlat
A bukaresti táblabíróság egyébként hétfőn késő délután közölt indoklása szerint a párizsi merényletek által befolyásolt jelenlegi európai kontextusban „komoly pszichológiai hatása lett volna”, ha Beke házi készítésű bombát robbant fel december elsején, Kézdivásárhelyen.
A harmincnapos előzetes letartóztatás indoklása szerint a polgárok békés mindennapjait és biztonságát veszélyeztették volna azok a bűncselekmények, amelyekkel a HVIM helyi elnökét gyanúsítják, és amelyekre „léteznek bizonyítékok”. A bíró szerint az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetőit 10 és 20 év közötti szabadságvesztéssel büntetik, a bűncselekmény elkövetésének szándékát pedig 5 és 10 év közötti börtönnel.
A táblabíróság bírája súlyosbító körülménynek tartja, hogy Beke a HVIM által meghirdetett revizionista-szeparatista célokat kívánta szolgálni azzal, hogy pánikot keltve házi készítésű bombát robbant a román nemzeti ünnep alkalmával. Súlyosbító körülménynek nevezte a bíró azt is, hogy Beke István „komplex tervet dolgozott ki további személyek bevonásával”.
Az indoklásban azt is megjegyzik, korára és képzettségére való tekintettel Bekének tudnia kellett volna, hogy társadalomellenes magatartása súlyos következményekkel járhat. A táblabíróság – mint arról már beszámoltunk – múlt kedden helyezte harmincnapos előzetes letartóztatásba a 40 éves kézdivásárhelyi HVIM-elnököt, fellebbezését szerdán tárgyalja a bíróság.
Hodor: csak vicceltünk
Eközben a HVIM korábban kihallgatott tagja, Hodor István a Székely Hírmondó napilapnak adott interjúban azt mondta, a szervezet tagjai tudták, hogy lehallgatják őket, és csak heccelni akarták a hatóságokat, amikor arról beszéltek, hogy felrobbantanak egy „pizza” néven emlegetett házi készítésű bombát a céhes városban, december elsején.
Hodor tisztában van azzal, hogy a főügyészség szervezettbűnözés- és terrorizmusellenes ügyosztálya (DIICOT) a táblabíróság elé beterjesztett letartóztatási kérelemben arra az október 10-ei – lehallgatott – találkozóra utal, melyre Beke cégénél került sor, és amelyen rajtuk kívül Szőcs Zoltán, a HVIM erdélyi elnöke is részt vett. Hodor István szerint arról tárgyaltak, hogy jó lenne beszerezni egy játékbombát az airsoft nevű sporthoz. Beke felvetette a beszélgetésen, hogy nem kell rendelni, mert ő házilag is el tudja készíteni ezt a játékszert, amit távirányítással lehet robbantani.
„Ekkor valamelyik vármegyés viccből felvetette, mi lenne, ha ezt a játékszert, amit pizzának neveztünk el, távirányítással felrobbantanánk december elsején. Szőcs Zoltán még nevetett is, mondta, hogy ettől milyen hasast vágnának a felvonuló katonák... De ez az egész pizzahistória csak ennyi, egy felvetés volt. Sok ilyen felvetés hangzott el részünkről. Olyan is volt, hogy Szőcs Zoltán azt mondta, mi lenne, ha lezárnánk a Sósmező felé vezető utat, és útlevelet kérnénk? De ezek csak felvetések voltak, semmi több, és semmi terv nem volt” – magyarázta a vállalkozó.
Arra a kérdésre, miszerint ha tudták, hogy lehallgatják őket, akkor miért mondtak ilyent, Hodor kijelentette: bizonyosságot akartak szerezni arról, hogy mennyire figyelik őket. „Erre mondtam, hogy legalább tapasztalatot szerzünk. Ám az a pizzatörténet akkor annyiban is maradt. Később Szőcs Zoltán kérdezte tőlem telefonon, hogy kaptam-e meg a pizzát, de én már el is felejtettem, hogy miről beszéltünk azelőtt” – fogalmazott.
Hodor azt is mondta, nem számítottak arra, hogy „ebből a felvetésből ilyen cirkusz lesz”, legfeljebb arra, hogy kijön a rendőrség, és kihallgatják őket. „Mindenesetre, ezt már az ügyésznek is elmondtam, ha valóban akartunk volna valamit, azt nem nyilvános helyen beszéljük meg, tudva, hogy lehallgatnak minket, hanem kint a természetben, ahol még a telefonokat is kikapcsolnánk” – tette hozzá. Hodor István szerint Bekét biztosan nem fogják börtönbe zárni, legfeljebb pénzbírságot kaphat amiatt, hogy nem volt engedélye a házkutatás alkalmával megtalált petárdákra.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Beke István mellett és a SRI ellen vonultak fel Sepsiszentgyörgyön
A keddi megmozduláshoz képest kevesebben, mintegy százan gyűltek össze, és vonultak fel igazságot és Beke István, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi elnökének szabadlábra helyezését követelve szerda délután Sepsiszentgyörgyön.
Több, mint száz tiltakozó gyűlt össze szerda délután 16 órakor a sepsiszentgyörgyi főtéren. A jelenlevők a keddi megmozduláshoz hasonlóan vonultak végig a Gábor Áron utcán a rendőrség, a Kovászna megyei Kormányhivatal, illetve az ügyészség épületét érintve, igazságot követelve Beke Istvánnak. A háromszéki hatóságok az előző naphoz hasonlóan a törvényre hivatkozva nem engedélyezték, hogy a menetoszlop a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) székháza elé vonuljon, mert a katonai létesítmények közelében gyülekezési tilalom van érvényben. A felvonulók a „Beke Isti ártatlan”, a „Hazug román hatalom, engedjétek szabadon”, illetve a „Hazug Szekuritáté” és a „Hazug prefektus” jelszavakat skandálták.
„Amely nép képtelen saját gyermekeit megvédeni, az halálra van ítélve” – hangoztatta Bedő Zoltán, a tiltakozó megmozdulás sepsiszentgyörgyi kezdeményezője, aki minden jelenlevőt arra buzdított: ismerőseiknek szóljanak, hozzák ki az utcára őket, „hiszen igazság csak egy van, s egy ártatlan családapát tartanak fogva Bukarestben”. Bedő Zoltán hangot adott nemtetszésének is, miszerint kevesen gyűltek össze a szerdai tüntetés alkalmával. Mint fogalmazott, „az elmúlt 26 éves és a szocializmus alatti agymosás sikeres volt, mert a székely népre nem az a jellemző, hogy nem lép fel tüntetőleg egy ártatlan meghurcolt társa mellett”. A kezdeményező ezúttal is arra kérte a tüntetésen részt vevőket, hogy az eseményre nem illő szövegeket ne skandáljanak, hiszen az a kezdeményezés eredményességének rovására mehet, s nem csak a székely nép, hanem akár az előzetesben levő Beke István ellen is fordíthatják.
„Az országot továbbra is a Szekuritáté vezeti, s ők nem tortagyertyás terroristák, hanem tömeggyilkos terroristák” – állítja Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács sepsiszéki elnöke. Hozzátette, a jelenlegi SRI célja a konfliktusgerjesztés a román és magyar közösségek között, valamint lejáratni az autonómia törekvéseket és bebizonyítani, hogy a székelyföldi önrendelkezésért való harc terrorista cselekedet. „A Szekuritáté ellen kell felemelnünk a hangunkat” – zárta gondolatait Gazda Zoltán.
Mint elhangzott a megmozdulást addig szervezik, amíg Beke Istvánt szabadlábra nem helyezik.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

CSD: Romániában nem működik a nyugati terrorelhárítási modell
A nemzetbiztonságot veszélyeztető fenyegetések hagyományos kezelési módja rendszerint a szakintézmények költségvetésének növelését, az állampolgári szabadságjogok korlátozását, a hírszerző szolgálatok hatalmának növelését vonja maga után – mutatnak rá a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) keretében működő Demokrácia-kutató Központ (CSD) szakemberei. Tanulmányuk azt követően látott napvilágot, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) a kézdivásárhelyi és a krajovai „terroristákra” utalva bejelentette: Románia is azon országok közé tartozik, amelyek könnyen válhatnak terrorista merényletek célpontjává.
Az első tényező máris megvalósulni látszik, a jövő évi költségvetésben ugyanis 22%-kal többet irányoznak elő a hírszerzéssel foglalkozó szakintézmények (SRI, SIE, STS és SPP) számára, mint 2015-ben – vélekednek. A CSD azonban arra figyelmeztet: jelen pillanatban nem ajánlatos a terrorfenyegetések kezelésének e hagyományos, más országokban különben jól bevált „receptjét” alkalmazni Romániában.
Szabadság (Kolozsvár)

Újrajátszási kísérlet
December 1., Románia nemzeti ünnepe. Két székelyföldi városban, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen román tömegek vonulnak fel, amelyek magatartása, viselkedése nem annyira ünnepi. Inkább kihívó, provokatív.
A történet azonban valójában nem is itt kezdődik. November 30-án hajnalban „ismeretlenek” székely zászlóra cserélték a román zászlót Sepsiszentgyörgyön az ismeretlen katona szobránál. Látni ugyan nem látta senki az esetet, s fénykép vagy semmiféle más bizonyíték sem támasztja alá, de az Agerpres állami hírügynökség állítja, hogy így történt, a rendőrkapitány megerősítette, a román prefektus elítélte az esetet, és a zászlót kicserélte. November 24-én tette közzé „meglátásait” a mostanig totális ismeretlenségben leledző Ninel Peia nevezetű PSD-s képviselő arról, hogy szerinte a Colectiv Klubban történt tragédiát szándékosan okozták azért, hogy Erdélyt elszakítsák Romániától. Szintén november 30. az a nap, amikor ez az eszement gondolat végigsöpri a román sajtót.
A román nemzeti ünnep kellős közepén aztán robban a „médiabomba”: hatósági bejelentés arról, hogy magyar etnikumúak igazi bombát akartak volna robbantani a kézdiszéki város főterén. Az ezt követő médiacirkusz és uszító hadjárat már szinte törvényszerű. Az ettől eltérő, disszonáns román hangok azok, amitől ez a történet különlegessé válik.
Romániában a titkosszolgálatok aktívan befolyásolják a belpolitikai eseményeket. Éves jelentésében a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékes vezetője mindig kitér arra, hogy milyen veszélyek leselkednek az országra. A székelyföldi autonómiatörekvések, bár sok román szerint is jogszerű követelések, mégis szerepelnek e veszélyek között. A SRI nyilvánosság előtt leszögezett célja – fogalmazott korábbi igazgatója, George Maior –, hogy „ne lehessen kierőszakolni területi autonómiát és más olyan dolgokat, amelyekre a szomszédainknak (Magyarországnak) ez az új, nemzetinek nevezett politikája irányul”.
Ebben a kontextusban is érdemes értelmezni a kézdivásárhelyi „meghiúsított merénylet” ügyét. Amelynek utóhangjai esetében is megfelelő szelektálással észrevehető egy tervezői szellem.
Gondolok arra, hogy december 2-án, tehát a médiacirkusz másnapján a Voiculescu-féle Antena 3-hoz köthető Radu Tudor „újságíró, politikai elemző és katona” blogján egy olyan írás jelent meg az 1984-es sepsiszentgyörgyi „magyar szoborrobbantásról”, amelyet, ahogy ő fogalmazott, „a titkosszolgálatok” archív felvételeivel illusztrált. Ezeken az eddig még soha nem látott felvételeken jól látszanak a robbantás következményei: Mihály vajda szobrának megrongált alapzata és a robbantás áldozatának, a 12 éves, egyébként magyar Vaszi Jánosnak a darabokra szaggatott holtteste. 1984-ben, mint tudjuk, a „titkosszolgálatokat”, amelyeknek az „archívumához” ily könnyedén és éppen ekkor hozzáfért Radu Tudor, Szekuritáténak hívták. Az „elemző” tényként állapítja meg, hogy a hatóságok akkor „beazonosították” a robbantás elkövetőjét, egy „magyar szélsőségest”, akit azonban nem fogtak el, mert „Magyarországra menekült”.
De vannak még érdekességek. Az állítólagos december 1-jei merénylő, Beke István elleni ügyben úgy tűnik, túl sok az elvarratlan szál, amelyet feltűnően sok román értelmiségi vett észre. A közismert román gazdasági újságíró, Moise Guran például figyelmeztette a SRI-t: a honi „terroristák” elleni „nagy hajszában” nehogy eltévesszék szem elől az igazi, Romániát fenyegető veszélyt, a korrupciót. De még mélyebbre hatolt a Cotidianul jegyzetírója, Lucian Gheorghiu. Neki többek között az tűnt fel, hogy a kézdivásárhelyi december 1-jei ünnepségen a katonai díszszemlén az egyenruhásokat egy 800–1000 fős román civil tömeg követte, amelynek tagjait az ország több részéből autóbuszokkal szállították a városba. Ezt a gesztust, mármint a „katonaság–felvonulók” párosítást provokatívnak értelmezi az író, aki szerint az esemény Mircea Duºa leköszönt nemzetvédelmi miniszter, egy, „az indulatait jól leplező ultranacionalista” hagyatéka lehetett. A szerző megállapítja, hogy a hatóságok által a Beke István-ügyben bemutatott részletek, bármennyire lebilincselőek, teljesen híján vannak a bizonyítékoknak, márpedig hasonló ügyekben ezek nem szoktak titokban maradni, lehallgatási jegyzőkönyvek szoktak bő lére engedve kiszivárogni, ezúttal azonban napok elteltével sincs semmi. Lucian Gheorghiu azonban még ennél is többet vél látni: egy igencsak aggasztó hasonlatosságot az 1990-es véres márciusi események felvezetése és lebonyolítása, illetve a mostani december 1-jei történések között. „Felmerülhet a gyanú, hogy december 1-jén 1990 márciusát akarták újrajátszani. Akkor a cél világos volt: a szekusok újrarendezése egy új intézménybe. És rögtön létrehozták a SRI-t. December 1-jén ismét előállították a puskaport: az »István-merényletet«. A többi hozzávalóval. De mi volt a mostani cél? Ezúttal a SRI-é” – fogalmaz Gheorghiu.
Kérdésére, gyanítom, sokáig várhatjuk a választ.
Rédai Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)