SZÁZEZREKET HALLGATTAK LE. Tíz év alatt – 2005-től 2014-ig – a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) közel 250 ezer telefonos lehallgatást végzett törvényesen (bírói jóváhagyás alapján), ami azt jelenti, hogy az ország hivatalosan húszmilliós lakosságának 1,25 százalékát hallgatták le.
Mivel azonban egy beszélgetés legalább két ember között zajlik, valójában kétszer-háromszor ennyi személy telefonját követték, tehát akár 750 ezer is lehet azoknak a száma, akik az RHSZ fókuszába kerültek. A bírói engedélyek száma érdekes növekedést mutat: a korrupcióellenes hadjárat kezdetén, 2015-ben mindössze 6370-et adtak ki, 2009-ig összesen 62 681-et, a következő öt évben (2015 szeptemberéig) pedig háromszor annyit, 186 030-at. Ez utóbbi adat azért érdekes, mert Radu Chiriţă kolozsvári bíró szerint ebben az időszakban az igazságügy összesen 102 729 lehallgatási engedélyt bocsátott ki 109 946 kérés alapján. 2015 utolsó hónapjairól még nincsenek hivatalos adatok, de az előző számok alapján valószínű, hogy 200 ezernél több lehallgatást végeztek a hírszerzők, azaz nagyjából kétszer annyit, mint ahány bírósági engedély volt. Az RHSZ ezt azzal magyarázta, hogy ebben a számban „a hosszabbítások is benne vannak”. Mégis, a Friedrich-Ebert-Stiftung Alapítvány szerint az RHSZ – a lakossági arányokhoz mérten – 16-szor több lehallgatást végez, mint az amerikai FBI, amely 2014-ben 300 millió lakosból mindössze 1416-ot hallgatott le. România liberă; Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Dragnea: Romániában küszöbön áll a politikai rendőrség létrehozása
Románia nagyon közel áll ahhoz, hogy „politikai rendőrsége” legyen – közölte vasárnap este az Antena 3 televízióban Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, aki hozzátette: „nagyon bízik” abban, hogy Eduard Helvig, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetője „nem dől be semmilyen csábításnak”.
„Romániában még nincs, de már nagyon közel állunk ahhoz, hogy arra ébredjünk, hogy ismét működik a politikai rendőrség. Nehéz szavak. Nincs még politikai rendőrségünk, de már nagyon közel állunk ahhoz, hogy valami ehhez hasonló létrejöjjön. Nagyon bízom abban, hogy Eduard Helvig, a Román Hírszerző Szolgálat vezetője, akinek nagyon is modern felfogása van a dolgokról, nem dől be semmiféle csábításnak, mert a csábítás az nagyon erős. Abból, amit eddig tett, úgy tűnik, rendben vannak a dolgok” - nyilatkozta Dragnea, aki hozzátette: Romániában nagyon sok olyan intézményt manipulálnak, amelyek függetlenek kellene hogy legyenek.
„Nagyon sok olyan intézményt manipulálnak, amelyeknek függetlennek kellene lenniük, és amelyeknek biztosítaniuk kellene minden állampolgárt arról, hogy Romániában, ha nem hibázol, ha nem szegsz meg egyetlen törvényt sem, ha nem lopsz, akkor nyugodtan alhatsz” - fejtegette Dragnea.
Agerpres / maszol.ro

Őrizetbe vették az egészségbiztosítási pénztár több illetékesét
Tizennégy ember került őrizetbe az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) által végzett illegális költségtérítések miatt, köztük a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyik volt tanácsadóját, illetve a CNAS elnökét, Marian Burceát – közölte az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
Sergiu Ciobanu volt SRI-s tanácsadót befolyással való üzérkedéssel és erre való felbujtással gyanúsítják, az egészségbiztosító elnöke, Marian Burcea ellen pedig bűnszervezet létrehozása és szintén befolyással való üzérkedés miatt indult eljárás.
Kettőjükön kívül további 12 köztisztviselőt, cégek képviselőit, illetve egy ügyvédet is őrizetbe vettek a nyomozók. Őket szintén bűnszervezet alapítása, illetve hivatali visszaélés, befolyással való üzérkedés és jogtalan haszonszerzés miatt vitték be.
A bizonyítékok szerint a gyanúsítottak csaknem hárommillió euró értékű kárt okoztak a bukaresti egészségbiztosítási pénztárnak.
„2016 januárja és 2017 augusztusa között bűnszervezet alakult, amely összesen 13 189 553,76 lejt csalt el a bukaresti egészségbiztosítási pénztár költségvetéséből, miután fiktív, otthoni orvosi szolgáltatások költségeit térítették meg, hamis orvosi papírok alapján, a pénztár egyes tisztviselőinek bevonásával, az intézmény, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) vezetőségében dolgozó bizonyos személyek védelme alatt. Sok esetben a fiktív betegekről szóló orvosi dokumentumoknak elsőbbségük volt a költségtérítésben, miközben a valós, biztosítással rendelkező betegek kéréseit, akiknek joguk lett volna otthoni ellátásban részesülni, elutasították. A csalások elfedésére hamis havi orvosi jelentéseket állítottak elő a térítéshez, ezzel párhuzamosan pedig a CNAS adatbázisába jogtalanul vezettek be, illetve töröltek ki onnan adatokat, hogy úgy tűnjön, hogy a megtérített szolgáltatásokat valóban elvégezték” – mutat rá a DNA.
Az ügyben további személyek elleni is bűnvádi eljárás indult.
Medifax; Szabadság (Kolozsvár)

ELKÉSZÜLT A KÜLÖNBIZOTTSÁG JELENTÉSE – BĂSESCU CSALÁSSAL LETT ELNÖK
2009-es romániai elnökválasztás kimenetelét eldöntő választási csalás előkészítésével vádolja Traian Băsescu volt államfőt és az országot akkor irányító Emil Boc vezette jobboldali kormányt a parlament különbizottsága, írja az MTI.
A bizottság tegnap nyilvánosságra hozott jelentésének elfogadásán a PNL nem vett részt, arra hivatkozva, hogy nem hajlandó szavazatával legitimálni a PSD–ALDE szociálliberális kormánytöbbség előre elkészített, az ellenzék észrevételeit figyelmen kívül hagyó dokumentumát. A különbizottság jelentése szerint az elnöki hivatal és a Boc-kormány átfogó, összehangolt akciótervvel készítette elő a választási csalást, így bűnszövetkezet létrehozásával, csalással, hatalmi visszaéléssel vádolható. A testület állítását egyebek mellett azzal támasztja alá, hogy a voksolás előtt néhány hónappal Băsescu államfő felmentette tisztségéből Dan Nicát, a nagykoalíciós kormány szociáldemokrata belügyminiszterét, utódjának, a – Băsescut támogató demokrata párti – Vasile Blagának pedig első dolga volt lecserélni 20 megyei prefektust, akiknek jelentős szerepük volt a voksolás megszervezésében.
A jelentés készítői elismerik: azt nem sikerült feltárniuk, hogy a SRI és a DNA milyen szerepet játszott az állítólagos választási csalásban, ezt pedig annak tulajdonítják, hogy a vádhatóság és a titkosszolgálat vezetői nem volt hajlandók megjelenni a különbizottság előtt, vagy egy, az ügyben indult – időközben vádemelés nélkül lezárt – ügyészségi vizsgálatra hivatkozva nem voltak hajlandók érdemi információkat szolgáltatni a parlamenti bizottságnak. A 2009-es elnökválasztáson a hivatalban lévő Traian Băsescu államfő úgy szerezte meg második ötéves mandátumát, hogy alig több mint fél százalékponttal, 70 ezer szavazattal múlta felül ellenfelét, Mircea Geoană szociáldemokrata pártelnököt.
Székely Hírmondó; Erdély.ma

Hajmeresztő kijelentéseket tett egy volt SRI-tiszt a DNA-ról
Az Igazságügyi Felügyelethez fordult a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyik volt magas rangú tisztjének hajmeresztő kijelentései miatt. A bűnvádi eljárás alatt lévő Daniel Dragomir azt állította, hogy nem a DNA ügyészei, hanem a SRI állítja össze a korrupciós ügyek vádiratait.
A hírszerző szolgálat terrorelhárító részlegének egykori vezetője erről az egyik hírtelevízióban beszélt. Szavai szerint a DNA ügyészei csak aláírták azokat a vádiratokat, amelyeket a SRI alkalmazottjai állítottak össze bíróság elé küldött politikusok ellen.
Daniel Dragomir szerint több politikust is elítéltek Romániában a hírszerző szolgálat által összeállított vádiratok alapján. Azt állította: azért születtek ezek az ítéletek, mert a SRI az ügyészségeket és bíróságokat is behálózta, titkos ügynökei vannak az igazságszolgáltatásban.
Szerdai közleményében a DNA rágalomnak nevezte Daniel Dragomir állításait. Emlékeztetett, hogy a SRI volt tisztjét korábban már alapfokon elítélték egy korrupciós ügyben, és bűnvádi eljárás van folyamatban ellene az ügynevezett Black Cube dossziéban. Ez utóbbi ügyben előzetes letartóztatásban is volt.
Korábban Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kijelentette: szerinte a SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottságnak ki kellene faggatnia Daniel Dragomirt a birtokában lévő állítólagos információkról. A politikus nem zárta ki parlamenti különbizottság létrehozását sem az ügy kivizsgálására. maszol.ro

Újabb bizonyíték: kormányzati akció volt az 1990. júniusi bányászjárás
Iliescuék látták el ruhával, élelemmel a Bukarestet szétverő bányászokat.
Ion Iliescu akkori államfő nem csak meghívta Bukarestbe a Zsil-völgyi bányászokat a diáktüntetést és az ellenzéki pártokat szétverni 1990 júniusában, hanem a kormány ellátást is biztosított nekik.
A védelmi minisztérium nemrég feloldotta egy korabeli dokumentum titkosítását, amelyből kiderül, hogy az 1990. június 13–15. között lezajlott bukaresti események idején a hadsereg ruházta és élelmezte a bányászokat – írja a PressOne.
Ioniţă Botoş dandártábornok, a román hadsereg vezérkari főnökének 1990. június 18-i átiratából – amelyet a védelmi miniszter helyettesének küldött – kiderül, hogy a kormány utasítására a védelmi miniszter biztosított élelmet (kenyeret, húst, tejtermékeket, zöldséget, édességeket, konzerveket, szalonnát, összesen 40-féle élelmiszert), valamint ruházatot (kezeslábasokat, bakancsot, harisnyát, alsóneműt) és tisztálkodási szereket (borotvát, szappant, törülközőt, fogkefét, fogkrémet) a bányászoknak, akik „részt vettek a rend és a nyugalom helyreállításában az ország fővárosában”.
A védelmi minisztérium 866 ezer lejt költött az ellátmány biztosítására.
Az 1990. júniusi bányászjárás a posztkommunista FSN elleni közel két hónapos Egyetem-téri diáktüntetés véres végét jelentette. A feltüzelt Zsil-völgyi bányászokat Ion Iliescu államfő hívta Bukarestbe, majd a randalírozásuk végén nyilvánosan megköszönte szolgálataikat. A bányászok szétverték a tüntetőket, betörtek a PNL és a PNŢCD székházába, törtek-zúztak, raboltak, embereket vertek meg.
A bányászjárás ügyében a katonai ügyészség eljárást indított többek között Ion Iliescu, Petre Roman kormányfő, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt vezetője, Virgil Măgureanu, a Nemzeti Megmentési Front első alelnöke, Nicolae Dumitru, valamint Mugurel Cristian Florescu volt főügyészhelyettes, a Katonai Ügyészségek Igazgatóságának egykori vezetője ellen.
Az ügyészek szerint 1990. június 11-e és 15-e között a vádlottak „általános és szisztematikus támadást” szerveztek meg és vezettek le a civil lakosság, a bukaresti Egyetem téren tüntető tömeg, illetve a főváros lakossága ellen, bevonva a támadásba a Belügyminisztérium, a védelmi minisztérium, a SRI erőit, illetve több mint tízezer bányászt és az ország különböző pontjairól érkezett más munkásokat.
Az ügyészség szerint az 1990. június 11-15-e közötti támadás nyomán négy személy életét vesztette, 1272-en megsérültek, 1242 személyt pedig megfosztottak alapvető szabadságjoguktól. foter.ro/cikk

Súlyos vádak a DNA ellen
Laura Codruţa Kövesi, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) főügyésze kérte az Igazságszolgáltatási Felügyelettől, hogy kezdjen kivizsgálásba azon állításokkal kapcsolatban, amelyeket a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egy volt tisztje, Daniel Dragomir tett szeptember 11-én egy televíziócsatorna műsorában. A DNA szerdai közleményében azt írja: Daniel Dragomir a televíziónak adott nyilatkozatában azt állította, hogy a DNA nem az ügyészek szabályosan megszerzett bizonyítékai alapján állítja össze vádiratait, hanem azokat egy másik intézmény, konkrétan a SRI alkalmazottai állítják össze, és a DNA ügyészeinek feladata csak arra szorítkozik, hogy aláírják ezeket a vádiratokat és elküldjék a bírósághoz. A DNA leszögezi, hogy Daniel Dragomir állításai „rágalmazóak és sértőek, és olyan személytől származnak, aki jelenleg vádlott a Bukaresti Táblabíróság által tárgyalt perben”. A vádhatóság szerint a volt SRI-tiszt kijelentései alááshatják a bírói tekintélyt, nehezen kivédhető kételyeket támasztanak a bírák és ügyészek függetlenségével kapcsolatban, és megkérdőjelezik a bírák szakmai etikusságát.
Bizonyítékokat kér a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság
Bizonyító dokumentumok bemutatására fogják felszólítani Daniel Dragomirt, hogy támassza alá azokat az állításokat, amelyeket egy televíziócsatorna műsorában tett – közölte a SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság új elnöke, Claudiu Manda.
A testület élére szerdán kinevezett Manda azt mondta eskütétele után az újságíróknak: a kérdést meg kell vitatnia kollégáival is, de véleménye szerint a Daniel Dragomir által megfogalmazott vádak „meglehetősen súlyosak”, és fontos megvizsgálni, hogy milyen dokumentumokkal tudja alátámasztani állításait.
Claudiu Iulian Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora a törvényhozó testület szerdai döntése értelmében lett a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke. Manda a volt védelmi minisztert, Adrian Ţuţuianu PSD-s szenátort váltja ebben a tisztségben.
Liviu Dragnea, a képviselőház elnöke úgy nyilatkozott kedden, hogy a Daniel Dragomir által tett állításokat a SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottságnak kell górcső alá vennie egy kihallgatás keretében. Dragnea úgy fogalmazott, hogy amennyiben valósaknak bizonyulnak Dragomir vádjai, úgy azok „nagyon súlyosak”.
AGERPRES; Népújság (Marosvásárhely)

ISMÉT MAGYARVESZÉLYT KIÁLT A ROMÁNOK CIVIL FÓRUMA
Nyílt levélben fordult a parlamenthez a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, illetve több más hazai civil szervezet, hogy ne hagyja jóvá az RMDSZ-nek a közigazgatási törvényt módosító javaslatát, amelynek értelmében 20 százalékról 10 százalékra csökkenne az anyanyelv-használati küszöb.
A parlament mellett az Államelnöki Hivatalhoz, a kormányhoz és az alkotmánybírósághoz is eljuttatott levél szerint az RMDSZ módosító indítványa „példa nélküli merénylet az egységes és szuverén román nemzetállam ellen”. A nyílt levél aláírói úgy vélik, a törvénytervezet gyakorlatilag megszünteti a román nyelv hivatalos államnyelv jellegét, és „a román adminisztrációt (…) magyar államadminisztrációra cseréli”. „Kovászna, Hargita és Maros megyében jelenleg is vannak olyan önkormányzatok, amelyekben felfüggesztették a román nyelv hivatalos jellegét, és a magyar nyelv vette át ezt a szerepet. A tervezet célja az erdélyi román közigazgatás leépítése, ahogyan az a bécsi döntés és a második világháborút követő szovjet adminisztráció idején történt, amikor 1944 novembere és 1945 márciusa között kiűzték a románokat a közigazgatásból, vagy a Magyar Autonóm Tartomány időszakában” – áll az idézett dokumentumban.
A nyílt levél aláírói szerint az RMDSZ által benyújtott törvénytervezet „nemcsak az alkotmány és a román nyelv, hanem az ország román és magyar állampolgárai közötti békés együttélés elleni merényletnek is tekinthető”, ezért arra kérik a parlamentet, utasítsa el e „nemzet- és Európa-ellenes törvénytervezetet”, a kormányt és az államfőt pedig felszólítják, hogy „őrködjenek Románia Alkotmányának és államiságának tiszteletben tartása fölött”.
Antal Árpádtól a zászló kitűzését kérik
Ugyanazok a civil szervezetek – a Háborús Veteránok Országos Szövetségének Kovászna Megyei Szervezete, „Regina Maria” Hősi Kultusz Országos Szövetségének Kovászna Megyei Szervezete, a védelmi minisztériumból, belügyminisztériumból és a román hírszerző szolgálatból Tartalékba Vonult Katonai Káderek Országos Szövetségének Kovászna Megyei Szervezete, az Andrei Şaguna Keresztény Kulturális Liga, a Mihai Viteazul Alapítvány, a Kovászna Megyei Román Pedagógusok Szövetsége, a Román Nép Nemzeti Alapítvány és mások – azzal vádolják Antal Árpád polgármestert, hogy csúfot űz a román zászlóból, és megalázza a románokat azáltal, hogy nem akarja végérvényesen kitűzni a trikolórt a polgármesteri hivatal tornyára. Mint ismert, a szeptember 8-i megemlékezésre egy napra kitűzték a román zászlót a sepsiszentgyörgyi városháza tornyára, majd másnap le is szedték, Antal Árpád szerint a törvény világosan meghatározza, hogy hova és milyen módon kell kitűzni a zászlót a közintézményekre.
Háromszék; Erdély.ma

Cáfolja a román hírszerzés, hogy vádiratokat állítana össze
A Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) nem állt és nem áll módjában befolyásolni egy bűnvádi eljárás vagy büntetőper végkimenetelét – mutat rá a titkosszolgálat a honlapján pénteken közzétett közleményében.
A hírszerző szolgálat hangsúlyozza, a SRI-nek a bűnügyi eljárások kezdeti szakaszában kötelessége, hogy a nyomozó hatóságok igénylésére ezek rendelkezésére bocsássa az általa birtokolt adatokat és információkat, a bűnvádi eljárás vagy büntetőper végkimenetelét azonban nem tudja befolyásolni.
„Biztosítunk mindenkit afelől, hogy nem létezik egyetlen olyan vádirat sem, amelyet a Román Hírszerző Szolgálat állított volna össze" – mutat rá az Agerpres hírügynökség által idézett közlemény, amely ugyanakkor felkéri mindazokat, akiknek bizonyítékaik vannak büntetőeljárásokkal kapcsolatos bármiféle visszaélésről, jelentkezzenek ezekkel az illetékes hatóságoknál.
A SRI és az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) közötti együttműködéssel kapcsolatban a közlemény megjegyzi, a bűnügyi dossziék monitorozása nem tartozik a hírszerzés hatáskörébe, azonban törvényes kötelessége jelenteni a nyomozó hatóságoknak az észlelt bűncselekményeket.
A titkosszolgálat rámutat: SRI-tisztek kizárólag a törvény által konkrétan megjelölt esetekben – azaz terrorista vagy a nemzetbiztonságot érintő bűncselekmények kapcsán – folytathatnak bűnügyi eljárást, és csak ügyész felügyelete alatt. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy egy külön erre a célra létrehozott parlamenti bizottság ellenőrzi a SRI tevékenységét, a hírszerzés pedig mindig készségesen válaszolt a testület igényléseire.
„A belső, illetve a parlamenti ellenőrzésen kívül a SRI jelenlegi vezetősége kidolgozott és jóváhagyott egy etikai kódexet, amely pontos előírásokat tartalmaz a hírszerző tiszti deontológia tekintetében, és amelyet a hírszerzés minden szintjén felvállaltak és betartanak" – áll még a közleményben.
Laura Codruţa Kövesi korrupcióellenes főügyész szerdán felkérte az igazságszolgáltatási felügyeletet, indítson vizsgálatot azon állításokkal kapcsolatban, amelyeket a SRI egykori tisztje, Daniel Dragomir tett egy televíziós műsorban. A DNA szerdai közleménye értelmében Daniel Dragomir nyilatkozatában azt állította, hogy a vádhatóság nem az ügyészek által gyűjtött bizonyítékok alapján állítja össze vádiratait, hanem a SRI alkalmazottai készítik elő azokat, a DNA ügyészei pedig csak aláírják és elküldik a vádiratokat a bírósághoz. Krónika (Kolozsvár)

Titkosszolgák a sajtóban? A MÚRE szerint nehéz a beépített ügynökök leleplezése
Vezető, a jelenlegi kormánnyal szemben kritikus, az államfőhöz viszont közel álló újságírókat vádolt meg Daniel Dragomir volt SRI-ezredes azzal, hogy a titkosszolgálatok emberei. A romániai magyar sajtóban nincs igazán napirenden a téma.
Közismert ellenzéki román újságírókat és publicistákat vádolt meg azzal Daniel Dragomir, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt ezredese, hogy együttműködtek a titkosszolgálattal, és a SRI stratégiáját ültették gyakorlatba tevékenységük során.
A volt hírszerző tiszt, aki az elmúlt hetekben több ízben is az eseményeket háttérből irányító szervezetként állította be a SRI-t, vasárnap este az Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva azt állította: a 2012-es év „forrongó” esztendő volt, akkor személyesen látta, hogy három újságíró – Dan Turturică, Dan Tapalagă és Sorina Matei – is járt a hírszerzés akkori helyettes vezetője, Florian Coldea tábornok irodájába.
A volt SRI-tiszt rámutatott: a rendszerhez közel álló újságírók feladata a közvélemény manipulálása volt. Dragomir olyan sajtóorgánumokat nevezett meg, amelyek kritikusak a jelenlegi, szociálliberális kormánnyal szemben, viszont minden esetben teljes mellszélességgel kiállnak a Nemzeti Liberális Párt (PNL) éléről államfővé választott Klaus Johannis mellett. „A Hotnews portálnak, a România Liberă napilapnak és a Digi 24 hírtévének a fejlécében azt is föl kellene tüntetnie, hogy „a Coldea Kft. által védett célpont”. Ezeket az intézményeket nem csupán felhasználták a manipulációhoz, de védelmet is élveztek. Ezeket a médiafolyosókat le kell zárni, mivel bűzlenek az elmúlt évek mocskától. A föld tele van a mocsokkal és visszaélésekkel” – fogalmazott.
Dragomir egyben azt állította, hogy a rendszerrel szemben álló intézményeket – például a jelenlegi kormány házi csatornájának számító Antena 3-at – megpróbálták tönkretenni, bezárni. A volt SRI-s vezető megnevezett egy olyan újságírót is – Valentin Zaschievici-et, a Jurnalului Naţional volt főszerkesztő-helyettesét –, aki állítása szerint a SRI tisztje volt. Dragomir korábban azt állította, hogy a SRI irányította az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályt (DNA) oly módon, hogy a vádiratokat valójában a SRI-nél írták meg. Ezt a SRI múlt héten cáfolta, azt az állítást azonban nem, hogy fedett ügynökei lennének a sajtóban. Mint fogalmaztak, hasonlóan az összes többi titkosszolgálathoz, nekik is vannak fedett embereik „minden, a nemzetbiztonság szempontjából fontos területen, a törvény szigorú tiszteletben tartásával”. MÚRE: nincs napirenden a téma A romániai magyar sajtóban nincs igazán napirenden az a téma, hogy dolgozhatnak-e bármely szolgálat fedett ügynökei a sajtóorgánumoknál. Rácz Éva, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke a Krónikának elmondta, korábban ugyan volt erre vonatkozó kezdeményezés, azonban azóta nem foglalkoztak a témával. „Amikor először lettem az igazgatótanács tagja, akkor volt egy kezdeményezés – ha jól emlékszem, kérésre –, és átvilágították az IT összes tagját. Engem is, aki ’89-ben 16 éves voltam, illetve emlékeim szerint az akkori főszerkesztőket is kortól függetlenül. Azóta nem tudok hasonlóról” – mondta a MÚRE elnöke.
Ambrus Attila, a MÚRE becsületbíróságának elnöke, a Brassói Lapok főszerkesztője a Krónika kérdésére elmondta: a szervezetnek nincs az esetleges fedett ügynökök kiszűrésére vonatkozó gyakorlata, sőt azt is hiányosságként említette, hogy még az 1989 előtt esetleg besúgóként tevékenykedő újságírók kiszűrésére szolgáló átvilágítás sem történt meg. Rámutatott: nincs olyan gyakorlat vagy előírás, mi a teendő abban az esetben, ha egy újságíróról kiderül, hogy aktív ügynök. „Ha valakiről ez bizonyíthatóan kiderül, a sajtónak egyetlen eszköze marad: a nyilvánosság” – szögezte le. Az 1989 előtti besúgók kapcsán megjegyezte: az átvilágítás még ma sem lenne kései, azt azonban nem újságíróknak kellene elvégezniük, hanem történészeknek, akiknek a módszereket kellene bemutatniuk, azt, hogy hogyan szerveztek be, félemlítettek meg embereket a szolgálatok.
„A református egyházban lezajlott korrekt átvilágítás lehetne a minta. Annak során kiderült, hogy a véltnél jóval kevesebben voltak besúgók, és ez meggyőződésem szerint az újságírókra is igaz” – mondta Ambrus. A jelenleg „kettős ügynökként” tevékenykedő újságírók leleplezése azonban jóval keményebb dió. Nem látom, hogyan lehetne bizonyítható módon felfedni, kik azok, akik kettős ügynökként tevékenykednek” – jelentette ki.
„Ha valaki erre vállalkozna, csak abban az esetben érdemes belevágni, ha biztos diagnózist lehet leírni a romániai magyar újságíró-társadalomról. Az erre vonatkozó információkat ugyanis csakis a titkosszolgálatoktól lehet megszerezni, márpedig semmi garancia nincs arra, hogy nem éppen a rendszer számára kellemetlen újságírókat mártanák be, míg a saját embereiket védenék. Mi a garancia arra, hogy a leginkább sáros újságírók ügyeire fényt lehet deríteni?” – tette fel a kérdést Ambrus.
Kijelentette: jó lenne megtalálni a megfelelő módszereket, ő azonban nem bízik benne, hogy ez sikerülhet. Krónika (Kolozsvár)

Egy 65 személyről szóló listával bizonyítaná egy volt SRI-tiszt, hogy létezik a párhuzamos állam
Daniel Dragomir volt elhárító tiszt azt nyilatkozta kedden, hogy bemutatott a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő bizottságnak egy 65 személyről szóló listát, akiket ki lehetne hallgatni, a "párhuzamos állam" létével kapcsolatos feltételezések ügyében.
"Tárgyaltunk az igazságszolgáltatás színéről és a nemzetbiztonsággal kapcsolatos problémákról. Egy több mindenre kiterjedő nyilatkozatot tettem. Átadtam ugyanakkor olyan dokumentumokat is, amelyekről azt gondolom, hogy a bizottság tagjainak tudomásuk kell hogy legyen ahhoz, hogy megértsék, mit értek én azalatt, hogy az utóbbi időben párhuzamos állam épült ki Romániában. Bemutattam egy 65 személyről szóló listát, akiket ki lehetne hallgatni, a párhuzamos állam létével kapcsolatban. Ezek között vannak a SRI aktív és tartalékos tisztjei, politikusok, üzletemberek és újságírók" - mondta Dragomir a meghallgatás után.
Véleménye szerint még legalább egy meghallgatásra behívják a bizottságba. Azt mondta: a meghallgatások végén "sokkal konkrétabb dolgokat is elmond azzal kapcsolatban, ami történt".
Daniel Dragomir korábban azt nyilatkozta, hogy a DNA nem az ügyészek szabályosan megszerzett bizonyítékai alapján állítja össze vádiratait, hanem azokat egy másik intézmény, konkrétan a SRI alkalmazottai állítják össze, és a DNA ügyészeinek feladata csak arra szorítkozik, hogy aláírják ezeket a vádiratokat és elküldjék a bírósághoz.
agerpres; Transindex.ro

Hatvanötök és egyéb csemegék
Mielőtt az olvasó azt gyanítaná – és némi okkal – hogy rögeszmésen tapadok a témára (lásd. ez év jan. 18, febr. 17, ápr.13, jún. 29. – igaz csak egy mondat erejéig – e rovatban megjelent szövegeimet), igyekszem már az elején hozzátenni: nem a szolgálatok és a besúgók az egyetlen kizárólagos hobbim. Ezért nem is tekinthetem magam szakértőnek, a kérdéskör beható ismerőjének; más lapra kívánkozik, hogy már az is eleve gyanús lehet, ha valaki ebben a pászmában számít specialistának. Nos, ennyi captatio és ködösített sejtelmeskedés, után lássuk a medvét! Mely nem brummog, nem került a kilövendő-áthelyezendő nagyvadak közé, hanem csak egy kiszuperált SRI-tiszt, aki azt igyekszik elhitetni, hogy a nulladik döntési kör közelében szolgált főspion. Dragomir, a nyugalmazott ezredes több ízben is jelezte, hogy „mondanivalója” van, nyomasztja a Román Hírszerző Szolgálat házatáján tapasztalt visszaélések sorozata, és nemes inditéktól sarkallva nem tesz egyebet, csak az intézmény (maradék) mundérját mentené.
Másfelől Florian Coldea, a SRI szintén nyugállományba vonult(atott) második embere rosszhiszeműséggel vádolja egykori kollégáját és beosztottját, sötét háttérszándékok eszközének nevezi őt, és úgymond ellentámadásba lendül. Hagyjuk kettejük pengeváltását folytatódni (bár ez a kifejezés túl preciőz, azt sugallná, hogy itt két talpig gentleman vív meg saját és osztálya becsületéért, férfiasan, egyértelmű szabályok szerint), 00 és fordítsuk tekintetünket egy konkrét kérdésre: a sajtóba plántált SRI-tisztek (ügynökök, megbízottak, kollaboránsok, spiclik, ízlés szerint tessék válogatni) ügyére. Mert Dragomir „listáján” 65 név szerepel, köztük egy focicsapatnyi sajtós. Az exezredes úgy véli, ezek a személyek közvetlenül kapcsolatban álltak a Hírszerző Szolgálattal, és ezért érdemes őket a parlamenti szakbizottság összevont szemöldökű testülete elé citálni. Mindeközben Coldea egy interjúban kitérő választ ad arra a kérdésre, hogy léteztek/nek-e a redakciókban álcázott titokszolgák; a felelet gazdája olyanformán farol ki a dialógusból, hogy egyben utal arra: a SRI-nek mindenhol ott kell lennie, ahol a munkája megköveteli és ahol hasznos infókat tud beszerezni. Ami pedig azt a kérdést, vagy inkább kételyt illeti, hogy ezáltal nem sérül-e az információ, nem válik-e manipulált anyaggá a hír, az értesülés, az adatolt tény, s a szakma tájékoztató funkciója okafogyott lesz, nos, erre határozott nemmel válaszol az egykori SRI-illetékes. Indoklása letaglóz: merthogy ő nem állította, hogy vannak álcázott tisztek, s ha mégis, hát azoknak nemzetvédelmi ügyekkel van dolguk, nem a sajtóorgánum kiadói politikáját firtatják, meg a minden szerkesztőségben terjedő pletykákat, melyek szerinte amúgy is napvilágra kerülnek. S mindezt, a hüledezés után akár elszólásnak, rosszul értelmezett kérdésre adott válasznak tekintené az egyre szkeptikusabb, ám mégis higgadtságra szavazó vélekedő, ki lennék éppen.
Csakhogy Coldea viszonyulására rárímel egy másik ex válasza: George Maior, az amerikai román nagykövetté „avanzsált” volt hírszerzőfőnök sem zárta ki – kronológiailag Coldea kijelentése előtt – hogy a sajtóban hírszerzők működnek. Pontosabban úgy fogalmazott: mindenütt jelen kell lenniük, ahol ezt a nemzetbiztonság megköveteli. A sajtón túl, a gazdasági szférában és a politikában is – teszem hozzá én, vállalva a hipotézissel járó kockázatot. Ez utóbbi szférában kiadós tapasztalatunk van: csak egy friss példaként a Nemzeti Liberális Párt alighogy eltemetett tiszteletbeli elnökének esete. Mircea Ionescu Quintus megérte a száz esztendőt, ebből három évtizeden át, 1959 és 1989 között jelentett a Szekuritaténak: a különben epigrammistaként ismert politikus ebben a periódusban 183 ízben súgott be. Feljelentései bizonyára nem szerepelnek majd az életművet akár „válogatott alkotások” címen bemutató kötetben. A temetésére rászervezett rosszízűen túllihegett ceremóniát elnézve még csak lábjegyzetben sem jut a jelentéseknek hely.
Rostás-Péter István / maszol.ro

Dragomir és a székely „terroristák”
Portálunkon tegnap közzétett írásában Rostás-Péter István már érintette a kiugr(at)ott SRI-tiszt, Daniel Dragomir leleplezéseit, de egyetlen konkrét kérdésre összpontosított: a sajtóba plántált titkosügynökökre. Érdemes ugyanakkor kitérni az igazságszolgáltatás és a titkosszolgálat kapcsolatát érintő vádakra is, még akkor is, ha a Román Hírszerző Szolgálat korábbi ezredese nem a leghitelesebb bírálója a két intézménynek, miután a SRI-től kitették a szűrét, a Korrupcióellenes ügyészség (DNA) pedig vizsgálatot folytat ellene. Elemi logika, hogy az állításai attól még igazak lehetnek.
Előrebocsátom: számomra is nyilvánvaló, hogy a büntető eljárás alatt lévő Daniel Dragomir támadva védekezik a médiaszerepléseivel, amiként az is, hogy bizonyos körök megpróbálják felhasználni az igazságszolgáltatás elleni – tehát nem annak javítását célzó – harcukban. Mindezektől függetlenül, illetve a cikk elején említett hitelességi problémák ellenére felelőtlennek tartom az államfő reakcióját. Az ENSZ közgyűlésére New Yorkba kiutazott Klaus Iohannis „kánkánnak” minősítette a volt SRI-tiszt nyilatkozatait hangsúlyozva, hogy az illető büntetőjogi problémák miatt volt kénytelen elhagyni a szolgálatot. Lehet oszolni, nincs itt semmi látnivaló. Ez a magatartás legfeljebb akkor volna helyes, ha Dragomir nyilatkozatait a „párhuzamos állam” létezéséről nem támasztanák alá egyéb információk is. Csakhogy nem ő az első, aki felveti a témát, mi több, nyilatkozataiban érintett egy olyan problémát, amellyel magam is találkoztam újságírói munkám során, amikor az úgynevezett székely terroristák peréről tudósítottam.
Daniel Dragomir első és legsúlyosabb vádja az, hogy bizonyos ügyekben a vádiratot a SRI állítja össze. Beke István és Szőcs Zoltán perében éppen ezt tapasztaltam.
Ahogy annak idején is megírtam, az egész ügy a SRI 2015. október 23-i keltezésű átiratával kezdődött, amelyben a titkosszolgálat jelezte a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus elleni Ügyészségnek (DIICOT), hogy potenciálisan a nemzetbiztonságot fenyegető cselekmények jutottak a tudomására. Ennek az iratnak az alapján indult meg a büntetőeljárás előbb ismeretlen tettes, majd Beke István és Szőcs Zoltán ellen.
Amikor volt szerencsém áttanulmányozni az ügycsomót a Bukaresti Táblabíróságon, felfigyeltem egy terjedelmes dokumentumra, amely kinézetre (betűtípus, tördelés stb.) nemhogy periratnak, de egyáltalán hivatalos iratnak sem tűnt, és a címe alapján („Documentar”) nem sok keresnivalója lett volna egy büntetőper dossziéjában. Az első gondolatom az volt, hogy „töltelék”, de amikor belelapoztam, ismerős mondatokkal találkoztam. A dokumentumot a Román Hírszerző Szolgálat a vizsgálat elindítását kiváltó 2015. október 23-i átirattal együtt továbbította a DIICOT-nak, majd az ügyészek jóformán szó szerint átemelték a vádiratba. Onnan volt ismerős a szöveg.
Alapos olvasásra a „dokumentáció” egyáltalán nem tűnt már tölteléknek – a benne foglaltak a vád, illetve az egész ügy gerincét képezték. Az ügyészség nem tett egyebet, mint megpróbálta a nyomozás során, majd a bírósági szakaszban bizonyítani azt, amit a SRI „documentar”-ja megfogalmazott, és amivel 2015. december elsején megtöltötte a román sajtót: Szőcs és Beke sok-sok emberáldozatot követelő merényletre készült Kézdivásárhelyen. A DIICOT ennek szellemében vezette le a kihallgatásokat, értelmezte a bizonyítékokat, illetve rendelt szakértői jelentést. Sőt, az ügyészek elmentek addig, hogy amikor kiderült, hogy a lefoglalt eszközökből nem lehet szöges bombát gyártani, a lefoglalt tárgyi bizonyítékokat „kipótolták”.
A dokumentumról másolatot kértem, és noha első lépésben a Bukaresti Táblabíróság elnöke engedélyt adott, később az ügyet tárgyaló bíró kérésére megtagadták az irat kiadását. Úgyhogy bizonyítékom egyelőre nincs, de az iratok áttanulmányozása alapján ki merem jelenteni: meglátásom szerint elmondható, hogy a „székely terroristák” ügyében a vádiratot gyakorlatilag a SRI állította össze.
Az államfő nyilatkozatára visszatérve, Daniel Dragomir állításait már csak azért sem lenne szabad figyelmen kívül hagyni, mert az első, akinek belülről lehetett rálátása a titkosszolgálatok és az igazságszolgáltatás – más információk által is sejtetett – bűnös együttműködésére.
Szőcs Levente
Rostás-Péter István írása: maszol.ro, 2017. szept. 21.
Hatvanötök és egyéb csemegék. maszol.ro

MEGFÉLEMLÍTÉS VAGY HADGYAKORLAT?
A török államfő nemrég kijelentette, hogy országa hadereje nem céltalanul kezdett hadgyakorlatot a kurdok által lakott Észak-Irakkal határos délkelet-törökországi tartományban. A közérthetőség kedvéért pedig azt is hozzátette, hogy amennyiben az iraki kurdok szeptember 24-én megtartják a népszavazást, és netán az általuk lakott terület függetlensége mellett döntenek (ami meg is történt), akkor „egyik éjszaka egyszer csak beállíthatunk,” vagyis lerohanhatják őket.
Tiszta beszéd ez Erdogan részéről, még ha a szándékával nem is értünk egyet. Ezzel szemben Székelyföldön és a vele szomszédos megyék egy részében úgy tartanak más vidékekről idevezényelt csapatok bevetésével látványos hadgyakorlatot, hogy sajtónyilatkozatokkal próbálják elaltatni az éberségünket. Kénytelenek vagyunk ugyanis ébernek lenni és maradni, mert olyan országban élünk, melynek a mindenkori hatalmi köre minket ellenségnek tekint. Ezt pedig nem is rejtik véka alá.
Így hát érthető, hogy gyanakodva és fenntartásokkal fogadtuk a három székely megyében eddig jól észlelhető és érzékelhető csapatmozgásokat. Még akkor is, ha a kiadott közlemény szerint ezekre az Isztria nevezetű országos program részeként került sor, és beleilleszkednek a nemzetvédelmi stratégia célkitűzéseibe.
Annál is inkább, hogy – mindeddig példátlan módon – a had- és belügyminisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat, az őrzővédő szolgálat, a Speciális Távközlési Szolgálat és a csendőrség alakulatai egyaránt részt vesznek a gyakorlaton. A hadügyet kivéve ugyanis ezek egytől egyig belső bevetésre vannak kiképezve.
Ennek tudatában óhatatlanul feltevődik a kérdés, hogy miért éppen a Székelyföld terepviszonyaival ismerkednek, és miért éppen itt hajtanak végre összehangolt gyakorlatokat? Hiszen katasztrófavédelmi szempontból az ország legkevésbé veszélyeztetett vidéke vagyunk. Vagy talán más, előttünk titokban tartott szándékkal vezényelték ide őket? Például a megfélemlítésünk és egy esetleges székelyellenes fellépésre való felkészülés céljából?
Bárhogy is legyen, le kell szögeznünk, hogy minket még ily módon sem lehet jogos követeléseink és autonómiaküzdelmünk folytatásától eltántorítani. Mint ahogy az iraki kurdok is a fenyegetőzések dacára megtartották a népszavazást.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó; Erdély.ma

Sokan siratják a Securitate utolsó parancsnokát: nemzeti hős vagy véreskezű hóhér?
Megosztotta a román közvéleményt a Securitate utolsó parancsnokának halála. Iulian Vladot most sokan hősként tisztelik, aki megakadályozta a vérontást az 1989-es decemberi események idején, mások viszont a hírhedt román politikai rendőrség vaskezű vezetőjét látják benne, aki szolgalelkűen teljesítette Nicolae Ceauseșcu parancsait.
A Külső Hírszerző Szolgálat Tartalékos és Visszavonuló Katonai Kádereinek Egyesületét vezető Petru Neghiu tartalékos tábornok úgy véli, hogy Iulian Vlad mentette meg az országot, nélküle a mai Románia nem létezne, ezért nemzeti hőssé kellene nyilvánítani, legalább halála után. Cosmin Gusă politikai elemző szerint Iulian Vlad a kevesek között volt, akik tettek valamit Romániáért 1989 után – sajnos azonban „a románellenes erők győztek akkor”.
Az újságíró Dan Andronic kikelt a Iulian Vladot „becsmérlő újságírók” ellen. Azt elismerte, hogy Iulian Vlad „nem a világ legszelídebb titkosszolgálatát vezette”, ám fontosnak tartotta, hogy mérlegre tegyék az általa elkövetett rosszat és jót. Utóbbi pedig – Dan Andronic szerint – nagyobb súllyal esik a mérlegbe.
Iulian Vlad utasítására ugyanis a Securitate nem lépett fel a lázadókkal szemben, jóllehet Ceaușescu kivégzéssel fenyegette meg a parancs megtagadásáért. Iulian Vladot a szovjet és az izraeli titkosszolgálatok emberei tartóztatták le, vagy pedig a magyar titkosszolgálatnak dolgozó volt román honvédelmi miniszter, Victor Stănculescu, de mindebben szerepe volt a szovjet befolyás alatt álló Ion Iliescunak is – állítja az Evenimentul többségi tulajdonosa.
A volt kormányfő, Adrian Năstase meggyőződése, hogy Iulian Vlad mindvégig a román állam érdekeit védte, a kommunizmus évei alatt is. Lehet, hogy hibázott, de aki dolgozik, az hibázik is – fejtette ki blogján a volt miniszterelnök.
„Rossz családból” származott
Iulian Vlad már fiatal korában kezdve hithű kommunistaként, pártaktivistaként kezdte politikai pályafutását: 16 éves korában már különféle pártfunkciókat töltött be a belügyminisztériumban.
Buzgalmára nagy szüksége volt, hiszen „rossz családból” származott: apja templomi kántor volt. Iulian Vlad akkoriban számos beadványt intézett a munkáspárthoz, amelyben azt magyarázta, miként beszélte lebeszélni apját arról, hogy egyáltalán templomba járjon, és azzal érvelt, hogy már 14 éves kora óta a párt nevelte őt. Az Ifjúmunkás Szervezet Központi Bizottsága úgy értékelte, hogy Iulian Vlad „fokozott munkát fejtett ki már 1946-ban – azaz 15 évesen – a földbirtokosok kisajátításának, az 1946-os választások megszervezésének, az 1948-as államosítás előkészítésének érdekében és tevékenyen részt vett „a földesurak malmainak államosításában”.
A bukaresti pedagógiai líceumot jó eredménnyel végezte el, rövid ideig egy elemi iskolában volt tanító, 1952. május elsejétől azonban a belügyminisztérium tisztje lett, alhadnagyi rangban.
Ettől kezdve a kommunista hatalom megbízható embereként, hűséges kiszolgálójaként tartották számon. A romániai kommunizmus utolsó évtizedében, az 1980-as években mindvégig jelen volt a Securitate vetetőségében. 1983-tól belügyminiszter-helyettesi tisztséget töltött be, a Securitatéban pedig a „belbiztonsággal” foglalkozott, végül pedig a Securitate parancsnoka lett.
Attól a pillanattól kezdve, hogy vezetőségi tisztségeket töltött be a Securitatéban, a kommunista rendszer megtorló intézménye visszatért az ötvenes évek megtorló módszereihez. Így meggyilkolták a disszidenseket (Gheorghe Ursu esete), a zsilvölgyi bányászok 1977-es megmozdulását könyörtelenül leverték, a megtorló akciókat éppen Iulian Vlad tervezte meg. A temesvári ellenállók „autóbusz akció” néven ismert, 1981-es megmozdulásának résztvevőit rögtönzött konstrukciós perek során ítélték el, lemészárolták, az 1989-s temesvári forradalom hangadóit…
Az a tény, hogy Iulian Vlad helyet kapott a Mihai Pacepa szökését kivizsgáló bizottságban, jól jelzi, hogy mennyire megbízható embere volt Nicolae Ceaușescunak. Ebben nem kis szerepet kapott az is, hogy a belügyminisztérium államtitkárként a kémelhárításáért is felelt.
A Román Hírszerző Szolgálat is „felvállalta”
Mindennek ellenére a kétezres évektől kezdve a közvélemény jó része megfeledkezett Iulian Vlad szekus múltjáról, és hősként kezdte tisztelni a tábornokot, részben azért, mert 1989 decemberében parancsot adott a Securitaténak a visszavonulásra, másrészt pedig azért, mert megvédte Romániát a külföldi (főleg a magyar) kémektől.
A Securitate helyét átvevő Román Hírszerző Szolgálat csakhamar „felvállalta” Iulian Vladot. 2014-ben meghívást kapott az Antiterrorista Harcos Napjára, amelyet Románia legfontosabb hírszerző szolgálatának központi székházában rendeztek meg. Ezen az eseményen egyébként arról is megemlékeztek, hogy 40 évvel korábban jött létre Romániában az első terrorelhárító struktúra.
A Román Hírszerző Szolgálat igazgatója, George Maior és operatív vezetője, Florian Coldea, a Securitate volt vezetőjével közösen megemlékeztek „a terrorfenyegetés ellen harcoló valamennyi névtelen román harcosról”, és levetítettek egy filmet is, amely a terror elleni fellépéséért magasztalta fel a Securitatét. Holott a Securitate terrorellenes struktúrája, az USLA fontos szerepet töltött be az 1989-es események elfojtására irányuló kísérletekben.
A helyzet sajátos bája az, hogy éppen ezekben a napokban tisztelegtek Temesváron, Klaus Johannis részvételével az 1989-es forradalom ártatlan áldozatai előtt. A bukaresti Bookfest nemzetközi könyvkiállításon bemutatták a Román Hírszerző Szolgálat 25 éves tevékenységéről beszámoló monográfiát – amelyre meghívták Iulian Vladot is, jóllehet a kötetben szó sem esett a Securitatéról.
Megfejtetlen rejtélyek maradtak utána
Iulian Vlad már nyomban az 1989-es események után kidolgozta saját változatát a Securitate és saját szerepéről Romániában. A megtorlásokért elődjét, akiből a kommunista rendszer belügyminisztere lett, Tudor Postelnicut okolta, aki a diktátor szolgálatába állította a Securitátét.
Jómaga viszont – állította – sokat tett a romániai disszidensek védelméért, és itt például Doina Corneát, Radu Filipescut és Gabriel Andreescut említette. Mindketten azonban egészen másként emlékeznek meg Iulian Vlad szerepéről, és minderről másként ír a Securitate 1989-as egyik belső jelentése is, miszerint Doina Cornea és Radu Filipescu ellen a Securitate a szocialista rendszer elleni propaganda miatt indított vizsgálatot.
Iulian Vladról gyakran emlékezik meg a romániai kommunista diktatúrát elemző és Vladimir Tismăneanu által vezetett elnöki bizottság jelentése, amely például megállapítja, hogy 1989 után csupán az 1989-es forradalom elfojtására tett próbálkozásban való részvétele miatt ítélték el, holott fő bűne éppen az volt, hogy az emberi jogokat nyíltan sárba taposó intézményt, a Securitatét vezette.
„A nagy hóhérokat továbbra is kitüntetik, magas nyugdíjakban részesítik, az áldozatokat pedig továbbra is becsmérlik, vagy pedig egyszerűen elfelejtik” – hangzik a jelentés, amely így folytatja: Mivel a kommunista párt 1989 decemberében „gyakorlatilag megbénult, a pártfőtitkár csakis a Securitatétól remélhetett segítséget, amely Iulian Vlad vezetése alatt teljesítette Ceaușescu drákói utasításait is”.
Iulian Vladot végül is huszonöt év börtönre ítélték. Ebből négy évet töltött le – Ion Iliescu kegyelemben részesítette. A rettegett Securitate főnöke ezt követően hallgatásba burkolózott. Politikai megfigyelők szerint szabadságának feltétele éppen a hallgatás volt.
Iulian Vlad halálával viszont az 1989-as decemberi eseményekkel kapcsolatos sok rejtély marad megfejtetlen, és sok titkot vitt magával a Securitate „sajátos módszereiről” is. Bogdán Tibor / maszol.ro

Mire figyel a hírszerzés
A Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) szempontjából rendkívül fontos az euroatlanti együttműködés Oroszország revizionista fenyegetéseivel szemben, a terrorfenyegetés elhárítása és a Fekete-tenger felől érkező bevándorlási hullám hatékony kezelése miatt – nyilatkozta az RHSZ igazgatója, Eduard Hellvig. A hírszerzés vezetője szerint Románia olyan térségben helyezkedik el, ahol nagyon sok nyomásgyakorlás történik. „Változások vannak, határvonalakat helyeznek át, Románia pedig egy stabil pontot jelent, és egyre inkább hozzászólhatunk a jövő Európájának felépítéséhez. Létezik egy jelentős, többé-kevésbé látható Nyugat-ellenes és Európa-ellenes propaganda” – magyarázta Hellvig, aki hozzátette, hogy emiatt sok álhír és félretájékoztatás is napvilágot lát.
Az RHSZ igazgatója szerint a demokratikus értékek és az európai intézmények lejáratása fertőző lehet, és „a szélsőséges megnyilvánulások, a terrorizmus és az anarchia táptalaját” képezik. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hellvig: minden Szekuritáté-dossziét átadtunk az irattárat vizsgáló tanácsnak
A rendszerváltás után 27 évvel a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) átadta a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsnak (CNSAS) az egykori kommunista titkosszolgálat összes olyan munkatársára vonatkozó iratokat, akik kapcsán jogerős bírósági ítélet állapította meg, hogy együttműködtek a Szekuritátéval – jelentette ki csütörtökön Eduard Hellvig, a SRI igazgatója.
Hellvig a temesvári Nyugati Egyetemen a globális biztonság témájában meghirdetett mesterképzés elindítása alkalmából elmondott beszédében azt állította, a SRI lezárt minden kapcsolatot az „áldatlan” 1989 előtti időszakkal.
Közölte, olyan dokumentumokat bocsátottak a CNSAS rendelkezésére, amelyek remélhetőleg az ellentmondásos múlt számos eseményére fényt derítenek majd. Hozzátette, a közeljövőben átvizsgálják a még birtokukban levő dokumentumokat, és azokat, amelyek esetében erre a törvény lehetőséget biztosít, szintén átadják a CNSAS-nak. Hellvig ugyanakkor csütörtökön kijelentette: a SRI kívül áll a hatalmi játszmákon, a hírszerzés fölötti civil ellenőrzésnek pedig nem szabad politikai eszközzé válnia.
„A SRI fölötti civil ellenőrzést a parlament illetékes szakbizottsága gyakorolja, én pedig igazgatóként mindig teljesen nyitott voltam a valós és állandó kontrollra. Ugyanakkor azt várom, hogy ez az ellenőrzés ne váljon politikai vagy médiacélokat szolgáló eszközzé” – mutatott rá az igazgató. Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)

Izgalom és könnyek Horváth Anna első nyilvános tárgyalásán
Tanúk kihallgatásával kezdődött a korrupciós per
Bár a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) kérésére a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által végzett tavalyi lehallgatás hanganyagának – azaz a vádirat összeállítását képező sarkalatos, kulcsfontosságú bizonyíték – meghallgatására csak a következő alkalommal kerül sor, több váratlan fordulat is volt Horváth Anna és Fodor Zsolt, az Euro GSM társtulajdonosa korrupciós perének tegnapi első nyilvános tárgyalásán. Eddig Kolozsvár volt alpolgármesterét és az üzletembert csupán zárt ajtók mögött hallgatták ki, vagyis ezeken az újságírók és további érdeklődők, érdekeltek nem vehettek részt. A pénteki tárgyalás során immár nyilvánosan hallgatták ki kettejüket, illetve a védőügyvédjeik által javasolt tanúkat, akik vélhetően először kerültek ilyen helyzetbe, hiszen messziről látszott, mennyire izgulnak. A tárgyalás örömkönnyekkel ért véget – de az ügynek még koránt sincs vége: a következő tárgyalás időpontját október 20-ra tűzték ki.
Tavaly október első felében tartottak házkutatást Horváth Anna városházi irodájában, Kolozsvár alpolgármesterét és néhány tanút ugyanekkor hallgattak ki a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) kolozsvári fiókjánál korrupció gyanújával. Az alpolgármestert később meg is vádolták azzal, hogy arra kérte Fodor Zsolt üzletembert: vásároljon 60 bérletet – 20 ezer lej értékben – különböző zenei fesztiválokra azoknak az önkénteseknek, akik segítették őt a helyhatósági választások előtti kampány során. A vád szerint Horváth Anna és Fodor Zsolt abban egyeztek meg, hogy mindezt az Euro GSM és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) között kötött támogatási szerződéssel álcázzák. A DNA szerint ugyanakkor Horváth Anna közbenjárt a városháza ügyosztályán annak érdekében, hogy az üzletembernek kibocsássanak egy hosszú ideje várt iratot. A fentiek alapján az ügyben befolyással való üzérkedés és pénzmosás vádjával indult bűnvádi eljárás. Az ügy miatt 2017 márciusának második felében Horváth Anna lemondott alpolgármesteri tisztségéről. Ugyanakkor, bár több ízben óvást emelt az intézkedés miatt, a volt alpolgármester ellen végig hatósági felügyelet volt érvényben, így nem hagyhatta el az ország területét és bizonyos személyekkel semmilyen formában nem vehette fel a kapcsolatot.
Fodor Zsolt: baráti kapcsolat fűzött Horváth Annához
A tegnap elsőként kihallgatott személy az Euro GSM Kft. társtulajdonosa volt. A vádlott elmondta: baráti szálak fűzik Horváth Annához, akit hosszú évek óta ismer.
– Tavaly májusban felhívott, s találkozni akart velem. A Karolina tér egyik kávézójában találkoztunk. Megkérdezte, tudok-e segíteni a választási kampány finanszírozásában. Eddig se magánszemélyként, se cégeimen keresztül nem adtam pénzt ilyen célra. Anna azt mondta, hogy a KMDSZ fiataljainak bérleteket ígértek zenei koncertekre, s mivel hajdanán jómagam is az ifjúsági szervezet tagja voltam, beleegyeztem. Lévén, hogy az Electric Castle főtámogatója voltam, azt gondoltam, a szervezőktől kapott protokolljegyeket ajánlom fel, de azokat az alkalmazottak már igénybe vették, ezért vásárolnunk kellett – mondta az üzletember. Hozzátette: a Karolina tér 4. szám alatti ingatlan rehabilitálásának és az eredeti, az 1870-ben levő állapot visszaállításának engedélyezésére már 2014-ben kérvényt nyújtottak be a városházára, ugyanis a munkálatok egy terasz felépítését is feltételezték. Mivel hajdanán ez oszlopokon állt, az alatta levő 10 négyzetméteres telket a helyhatóságnak koncesszionálnia kellett volna Fodor cégének. Az üzletember volt kihallgatáson az urbanisztikai osztályvezetőnél, de a helyzet nem rendeződött, ezért 2015 novemberében kihallgatást kért Horváth Annától. – 4-5 hónapra rá felhívott, hogy a telekkönyv helyzete megoldódott ugyan, de időközben bizonyos iratok érvényessége lejárt. A 2016. május 13-án a Karolina tér egyik kávézójában tartott személyes találkozónk során nem éreztem, hogy valamilyen formában kényszerítene a KMDSZ anyagi támogatására. Hogy ígért-e nekem valamit cserébe? Nem. A beszélgetésünk végén, mivel éppen a szóban forgó épület előtt voltunk, Horváth Anna megkérdezte: apropó, hogy áll az engedélyeztetés. Azt válaszoltam, folytatódik a vörös kakas meséje – mondta vallomásában az üzletember.
Horváth Anna: hallgassuk meg a hanganyagot!
Nyilatkozattételében a volt alpolgármester azt kérte, mihamarabb kerüljön sor a SRI hanganyagának a meghallgatására. – Ugyanabba az iskolába jártunk, barátok vagyunk Fodor Zsolttal, természetes, hogy hozzá is fordultam segítségért. Egyébként a törvény értelmében az anyagi támogatásokat nem egy személy, hanem egy politikai szervezet kaphatja. Mivel saját forrásból nem tudtam finanszírozni a kampányt, bankkölcsönhöz nem fordulhattam, a barátaim segítségét kértem – mondta többek közt a volt tisztségviselő, nyomatékosítva, hogy kizárólag a választási törvény alapján járt el. Azt is igyekezett megértetni, hogy az önkéntesek más RMDSZ rendezvényeken is tevékenykedtek, nem csupán a kampány során, szponzorálásukra általában végzett munkájukért került sor. – Nem vettem részt a cég és a KMDSZ közötti támogatási szerződés megszerkesztésében, aláírásában. A városházán pedig egyébként is feladatköröm volt a polgárok által jelzett problémák megoldása – mondta. Kiss Olivér / Szabadság (Kolozsvár)

Nem vagyunk terroristák
Nem terrorista, aki Székelyföld autonómiájáért harcol – ezt válaszolta Kulcsár-Terza József kérdésére a Román Hírszerzőszolgálat (RHSZ) képviselője a képviselőház emberjogi bizottságának meghallgatásán.
A háromszéki képviselő azon az ülésen tette fel kérdését, amikor a hírszerzőszolgálat hatáskörének bővítéséről vitáztak. Azért tartotta fontosnak tisztázni ezt, mert a kézdivásárhelyi alaptalan terrorvádak esetében megfogalmazott vádiratban (melyet az RHSZ segítségével állítottak össze az ügyészek) terrorveszélyként szerepelnek az autonómiamegmozdulások, és több hivatalos dokumentumban nemzetbiztonsági kockázatként jelenik meg a magyarság autonómiaigénye Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem vallottak Horváth Anna ellen a vád tanúi
Nem tettek terhelő vallomást Horváth Anna, Kolozsvár volt alpolgármestere ellen a vád tanúi az október 20-i, pénteki tárgyaláson. Bár előzetesen arra lehetett számítani, hogy a Kolozs megyei táblabíróságon lejátsszák a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vádemelés alapjául szolgáló hangfelvételét, erre nem került sor.
Horváth Annát befolyással való üzérkedés és pénzmosás vádjával állította bíróság elé a DNA tavaly decemberben, arra hivatkozva, hogy hatvan fesztiválbérletet fogadott el a júniusi önkormányzati választási kampányban tevékenykedő önkéntesei számára egy ingatlanfejlesztőtől, cserében pedig állítólag megsürgette számára a városházán az építkezési engedély kiadásához szükséges jóváhagyást. A DNA Fodor Zsolt kolozsvári üzletember ellen is vádat emelt az ügyben, őt befolyás vásárlásával és pénzmosással gyanúsítják.
Az ügyben tartott pénteki, második tárgyalásra már eljutni is kalandos volt, eredetileg ugyanis egy első emeleti teremben tartották volna meg, de végül egy földszinti tárgyalóteremben került rá sor. Elsőként Ligia Subțirică-t, Kolozsvár nyugalmazott főépítészét hallgatták ki, aki egy éve még a városháza urbanisztikai részlegét vezette.
A volt főépítész elmondta: beosztásánál fogva egyedül a polgármester volt a felettese és nem emlékszik arra, hogy Horváth Anna bármikor bármi különlegeset kért volna tőle. Hozzáfűzte: nemhogy a volt alpolgármester, senki más sem próbált nyomást gyakorolni rá, már csak hajlott kora iránti tiszteletből sem.
A bírónő kérdésére azt is elmondta: sem Horváth Anna, sem annak közvetlen munkatársai, tanácsosai nem jártak közben nála egyetlen ügy érdekében sem.
A második tanúként szólított Mirela Marincea, a városháza közúti közlekedési-biztonsági részlegének vezetője is arról számolt be, hogy tőle sem kért soha semmit Horváth Anna. A szakmai kapcsolatuk mindössze arra korlátozódott, hogy a volt alpolgármester továbbította felé a hozzá beérkezett lakossági panaszokat. Ezeket kivizsgálták, és ha szükségesnek látták, megoldást kerestek a gondokra, de az ügyek kimenetéléről a volt alpolgármester soha nem érdeklődött.
A bíróság Székely Tibor és Laczkó Csaba kolozsvári üzletembereket is kihallgatta, akik támogatták Horváth Anna választási kampányát. Mindketten közölték: törvényes keretek közt, szerződésben rögzítve öt-ötezer lejt adtak kampánycélokra, mert alkalmas jelöltnek találták az RMDSZ politikusát. Egyébként egyikük sem RMDSZ-tag.
A tárgyalás végén az ügyész a hatósági felügyelet meghosszabbítását, míg a volt alpolgármester jogi képviselője, Anca Neag ügyvéd annak felfüggesztését kérte, a felügyelet megalapozatlansága, illetve annak okafogyottsága miatt. Erről várhatóan november 14-én születik döntés, ugyanis a bírónő erre a dátumra tűzte ki a következő tárgyalást.
Anca Neag a Krónikának elmondta: a SRI hangfelvételének nyilvános lejátszására legkorábban decemberben kerülhet sor, de az is lehet, hogy csak januárban lesz erre mód, ugyanis előbb a tanúk kihallgatását fogja befejezni a bíróság. Horváth Anna, Kolozsvár volt alpolgármestere ellen tavaly októberben indult bűnvádi eljárás, azóta hatósági felügyelet alatt áll, az ügyészség eltiltotta hivatala gyakorlásától. Miután a kényszerintézkedést másodszor is meghosszabbították, az RMDSZ politikusa márciusban lemondott az alpolgármesteri tisztségről, helyére Oláh Emese önkormányzati képviselő került. Horváth Anna közösségi oldalán korábban közölte: nem feljelentés, hanem egy tavaly februárban kezdődött „teljes körű nemzetbiztonsági megfigyelése” alapján, a „lehallgatások értelmezéseinek ürügyén” indult ellene ügyészségi eljárás. Kiss Előd-Gergely / kronika.ro

Horváth Anna-per: tanúk kihallgatásával folytatódott
Bár az előző, első tárgyaláson a bíró jóváhagyta a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által a Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester és Fodor Zsolt üzletember közötti tavaly májusban folytatott megbeszélés hanganyagának a meghallgatását, erre tegnap mégsem került sor – hozzáértők szerint előbb kihallgatnak valamennyi tanút, s csupán ezt követően „játsszák be” a hanganyagot. Az ügyvédek szerint a felvétel kulcsfontosságú, mi több, perdöntő is lehet, a Korrupcióellenes Ügyészség ugyanis az elhangzottak alapján vádolta meg befolyással való üzérkedéssel Horváth Annát és pénzmosással Fodor Zsoltot. A tegnapi nyilvános tárgyaláson a vád tanúit hallgatták meg.
Ligia Subţurică, Kolozsvár volt főépítésze elmondta: a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal belső működési szabályzata értelmében nem volt Horváth Anna alárendeltje, így a politikus nem volt, hogy közbejárjon nála.
– Én tulajdonképpen csak Emil Boc polgármesternek tartoztam felelősséggel. Lévén, hogy a régi általános városrendezési szabályzat bizonyos előírásai sürgőssé tették bizonyos ügyek intézését, tavaly tavasszal, kora nyáron, nagyon sokan fordultak hozzám: a város polgárai, befektetők, tervezők, városi építészek stb. Nem emlékszem, hogy egy bizonyos ügyben Horváth Anna egyáltalán hozzám fordult volna. Nyomást amúgy sem gyakorolhatott rám, mert nem voltam az alárendeltje. Őrület volt az az időszak, éjjel is bent voltam az irodában – mondta a műszaki szakember.
Ugyanezt vallotta Mirela Mărincean is, a városháza közlekedésbiztonsági osztályának a vezetője, aki egyébként nem is értette, őt miért hallgatják ki.
Másfelől, a tegnapi tárgyaláson két üzletember is azt vallotta: anyagilag 5-5 ezer lejjel segítette ugyan Horváth Anna választási kampányát, ám a politikus semmit sem kért cserébe, és ők sem fordultak hozzá ügyes-bajos dolgaik elintézésére.
Három tanú nem jelent meg, őket a következő alkalommal behozatják a tárgyalóterembe.
A tárgyalás végén Horváth Anna védőügyvédje kérte az immár egy éve hatályban levő hatósági felügyelet feloldását. Azzal érvelt: már nincsenek érvényben a bizonyos szabadságjogokat korlátozó intézkedés indokai, így például a vádlott már nem alpolgármester, így nem tud semmilyen befolyást gyakorolni a tanúkra, a vádat pedig nem feltételezni, hanem bizonyítani kell. – Horváth Anna ismert és elismert tagja a kolozsvári közösségnek, sok helyre meghívják, közrendezvényeken vesz részt – mondta az ügyvéd, emlékeztetve, hogy a bírósági felügyelet immár több mint egy éve érvényben van, ideje lenne ennek feloldására. A bíró ennek kapcsán a napokban dönt. Kiss Olivér / Szabadság (Kolozsvár)

Horváth Anna-per: bírósági felügyelet újabb hatvan napig
Ügyvéd: a jogalkotóknak figyelembe kellene venniük néhány vonatkozást
Hiába kérte legutóbbi tárgyalásán Horváth Anna a bírót, hogy szüntesse meg az ellene több mint egy éve fenntartott bírósági felügyeletet, az ítélőtábla honlapján közzétett döntés szerint az intézkedést újabb 60 napra meghosszabbították. Emiatt annak idején nemcsak alpolgármesteri tisztségéről kellett lemondania Horváth Annának, hanem például a nyár folyamán magyarországi családi nyaralásra sem mehetett el. Az intézkedés bevezetéséről még 2016. október 10-én döntött a nyomozó ügyész, azóta többször meghosszabbították, Horváth Anna valamennyi fellebbezését elutasítva. Horváth Anna a Szabadságnak tegnap azt nyilatkozta: mindezek ellenére az ítéletet ezúttal is megfellebbezik. Egy szakember szerint az intézkedést valószínűleg mindaddig fenntartják, amíg a bíróság ki nem hallgatja a Korrupcióellenes Ügyészségnek már tavaly nyilatkozatot tevő tanúkat. Gheorghiţă Mateuţ védőügyvéd szerint módosításokra van szükség a büntetőjogban.
Horváth Anna úgy véli: a bírósági felügyelet már rég nem aktuális, hiszen lemondott alpolgármesteri tisztségéről, így semmilyen befolyása nem lehet az ügy menetére, nem hathat a vád tanúira. Emiatt az ítéletet ezúttal is megfellebbezik.
Gheorghiţă Mateuţ védőügyvédet arra kértük, kommentálja a Szabadságnak a bíróságnak a hatósági felügyelet meghosszabbítására vonatkozó döntését, de nem kívánt hozzászólni az ebben az ügyben született ítélethez. Felvetettük: más hasonló esetekben, prominensebb politikusok, közéleti személyiségek esetében egy napig sem vezették be a bírósági felügyeletet. – Valóban így van. Korábban úgy fogalmazott a törvény, hogy a bíróság megtilthatja a külföldre utazás jogát. A jogszabály jelenleg úgy van összeállítva, hogy a felügyeletet huzamosabb ideig is fenn lehet tartani, lám, Horváth Anna esetében több mint egy éve érvényben van, s a bíróság ismét meghosszabbította. Általánosságban beszélek: ilyen esetekben meginoghat a vádlott bizalma az igazságszolgáltatási rendszerben, ugyanis fenntartja a bűnösség vélelmét, s emiatt az érintett megkérdőjelezheti magában, hogy korrekt perben lehet része. A jövőben a jogalkotóknak figyelembe kell venniük ezeket a vonatkozásokat – mondta az ország egyik legismertebb ügyvédje, aki szerint ilyen szigorú intézkedést csupán rendkívüli esetekben és ideiglenesen kellene bevezetni, egyébként túlzásokba lehet esni.
– A jogalkotóknak figyelembe kell venniük, hogy ilyen esetekben előzetes ítélethozatallal ér fel a hatósági felügyelet hosszú ideig történő fenntartása. Korántsem a bírósággal szeretnék itt polemizálni, csupán elméleti síkon foglalkozom most a kérdéskörrel – mondta az ügyvéd a Szabadságnak. Egyetértett azzal, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által készített lehallgatás kulcsfontosságú az ügyben, úgy vélte, ennek meghallgatására valószínűleg a november 14-e utáni tárgyaláson kerül sor.
Amint arról több ízben beszámoltunk, Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármestert és Fodor Zsolt üzletembert, az Euro GSM tulajdonosát befolyással való üzérkedéssel illetve pénzmosással vádolják. A vád szerint a 2016-os helyhatósági választási kampány előtt Horváth Anna anyagi segítséget kért Fodor Zsolttól, önkéntesei jutalmazására, ennek fejében nyomást gyakorolt bizonyos városházi alkalmazottakra annak érdekében, hogy a közintézmény a Karolina (Múzeum) téren levő műemlék épület restaurálásához szükséges telekkoncessziót hagyja jóvá. Az ügyészek úgy ítélik meg, hogy az üzletember a KMDSZ diákszövetséggel kötött támogatási szerződéssel álcázta az RMDSZ politikusának nyújtott anyagi juttatást, amely révén a diákszövetségnek 20 ezer lej jutott – az összeget fesztiválbelépők vásárlására fordították, amit aztán az önkéntesek kaptak meg. A per első két nyilvános tárgyalásán több tanú megszólalt, illetve a két vádlottat is kihallgatták. Mindegyik tanú tagadta, hogy Horváth Anna nyomást gyakorolt volna rá, és kiderült az is: a városházának már hosszú hónapokkal az alpolgármester és az üzletember 2016 májusában bekövetkezett személyes találkozója előtt ki kellett volna bocsátania a Karolina téren levő ingatlan teraszának felépítésére vonatkozó engedélyt. Tulajdonképpen egy körülbelül 10 négyzetméteres telekkoncesszióról volt szó, azaz a terasznak a közterületre való leképezésének a felületéről. Az üzletember, bár baráti kapcsolatban állt Horváth Annával, előbb a polgármesteri hivatal urbanisztikai osztályán keresett jogorvoslatot, s csak ezután egy közintézményi fogadóóra keretében hozta szóba Emil Boc helyettesének az ügyet, amelyről aztán kettőjük között, a tavaly májusi találkozó végén is szó esett. A következő bírósági tárgyalást november 14-ére tűzték ki. Kiss Olivér / Szabadság (Kolozsvár)

Kilenc év Dózsa trónján (Könyvbemutató Kovásznán)
A Fábián Ernő Népfőiskola meghívására Kovásznán bemutatta legújabb, Egy alkotmánybíró hétköznapjai című kötetét Puskás Bálint nyugalmazott alkotmánybíró. A találkozóra szerda délután a városi művelődési ház Ignácz Rózsa Termében került sor, mely megtelt az érdeklődőkkel.
Balogh Zoltán lelkész, a népiskola vezetője köszöntőjében hangsúlyozta: a találkozó rendhagyó, van néhány olyan eleme, mely nem megszokott a népfőiskola előadásain. Többek között arra utalt, hogy a szerző az Egy alkotmánybíró hétköznapjai című kötetének dedikált példányai utáni bevétel teljes összegét a Boldog Apor Vilmos Gyermekvédelmi Központ számára ajánlotta fel. Az sem volt mindennapi, hogy az otthon zenekara, a SICTon Kolozsi István vezetésével rövid koncerttel kedveskedett a vendégnek, a résztvevőknek.
Puskás Bálint életútjáról, munkásságáról, az általa írt könyvekről Bedő Ferenc beszélt, majd Gyerő József polgármester jogászként, a szakmai oldalt is figyelembe véve ismertette a szerző harmadik kötetét. Sok értékes, közlendő tényt, megvitatandó témát tartalmaz, mindez úgy megfogalmazva, összeállítva, hogy semmiképp ne sértse a bírói titoktartás szabályait. Jogászoknak, szakembereknek is szól, de közben közéleti kérdésekről rántja le a leplet – fogalmazott a polgármester.
Puskás Bálint kijelentette: számára nem újabb bársonyszéket jelentett az alkotmánybíróság (mint ahogy tisztségbe iktatásakor sokan emlegették), Dózsa György trónja volt az ott eltöltött kilenc év. Feszült helyzetekben „székely észjárással” gondolkodott, érvelt, miközben sok volt a nyomás, a vád, kihallgatásokon kellett megjelennie. A feszült helyzetekre hivatkozva Gyerő feltette a kérdést: voltak-e félelmei alkotmánybíróként? Kezdetben nem, egészen addig, míg rá nem jött, hogy létezik egy „háttérintézmény”, amely azt csinál, amit akar – válaszolta Puskás. A fenyegetettséget konkrétumokkal is példázta: a Román Hírszerző Szolgálat hatáskörének csonkítása utáni napon „elvitték” Toni Grebla bírótársát; megnyirbálták a korrupcióellenes ügyészség hatáskörét, másnap az intézmény vezetője nyilvánosan bejelentette, az alkotmánybíróknak is tudnak dossziét készíteni. Gyerő kíváncsi volt Puskásnak a kisebbségek alkotmányos jogai biztosítását illető véleményére is. Románia alkotmánya lehetővé teszi bármilyen kisebbségi jog biztosítását. A román alkotmány nem tiltja az autonómiát sem, az bármilyen formában működhet – mondta el véleményét Puskás Bálint. Hozzátette: a rosszindulat és a félelem az, ami meggátolja a román politikusokat abban, hogy az autonómiáról beszéljenek.
A bemutatót követően Puskás Bálint a könyvét dedikálta, tetszőleges összegű adomány ellenében bárki megkaphatta a kötetet. Az adományok teljes összegét a Boldog Apor Vilmos Gyermekvédelmi Központ számára ajánlotta fel. Bokor Gábor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hogyan szítsunk románveszélyt Észak-Bukovinában és magyarveszélyt Erdélyben (Ahogy az ukránok bánnak a románokkal Ukrajnában, úgy bánnak a románok a magyarokkal Erdélyben)
Belefáradtam, hogy a többetnikumú régiókban zajló rituális és ostoba nacionalizmusról és egyéb szocio-/etnopata megnyilvánulásokról írjak – de egy friss csarnócai (Cernăuţi/Csernyivci)/észak-bukovinai eset újra lelket öntött belém –, mert részletesen dokumentálja, hogy a román nacionalisták erdélyi magyarokkal szembeni vádjai azonosak azokkal, melyekkel az észak-bukovinai románokat illetik az ukrán nacionalisták. Már a legelején előrevetítem és kiemelem az elkövetkező – déjà vu ízű – nevetséges történet pozitív aspektusát: a romániai románoknak az ukrajnai román nemzettársaik helyzetébe helyezve magukat lehetőségük volna – belülről – megérteni a romániai magyarok helyzetét.
Vegyük sorra: Ukrajnában a kijevi Rada/Parlament 2017. szeptember 5-én elfogadta az oktatási törvény módosítását, melynek 7. cikkelye a jövőben korlátozni fogja a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatást az óvodákban és az elemi oktatásban. A visszalépés óriási és aggasztó – főleg a nemzeti kisebbség 2014 előtti nyelvi helyzetéhez képest, amely akkoriban egyértelműen kedvezőbb volt a romániainál! Kétségtelen, hogy valóságos nacionalista puccsal és a nemzeti kisebbségek jövőjével szembeni merénylettel van dolgunk a szomszédos országban. Ukrajna elnöke, Petro Porosenko – a (nemzeti/nemzetközi) tiltakozások ellenére – 2017. szeptember 5-én kihirdette a törvényt, zavartalanul kijelentve, hogy Ukrajna ezzel az „európai standardokhoz” zárkózik fel, és éppenséggel mintául szolgálhatna a szomszédos országok számára. Nevetséges és nyíltan sértő, nem igaz? Főleg, hogy a törvény nyilvánvalóan ellentétes a kisebbségi és regionális nyelvek chartájával – az ezen a téren jelenleg létező (és sok országban sajnos nem nagyon alkalmazott) európai standarddal. De íme, mennyire torzítva vagy manipuláló/uszító módon számol be egy vállaltan nacionalista ukrán újságíró/politikus egy 2017. október 19-i cikkében a bukovinai románok oktatási törvény elleni tüntetéséről. Ismertetem aszerint, amennyit az eredeti szövegből, valamint Gugel tolmács úr segítségével sikerült megértenem, a Csarnócai Regionális Tanács (Chernivetska Oblasna Rada) előtti, nagyjából 200 fős tüntetésről írottakat: 1. állítólag a moszkvai patriarchátus (román) pópái is részt vettek (mintha ez önmagában gond lenne) 2. állítólag többször is azt skandálták, hogy „Szégyen!” („Ganba!”), amikor a regionális hatóságok egyik képviselője (Okszana Palijcsuk) azt magyarázta a tüntetőknek, hogy szerinte mennyire „kedvező” az oktatási törvény a kisebbségekre nézve, akiknek kötelességük annak az államnak a nyelvét is megtanulni, ahol élnek, nemcsak az anyanyelvüket(!)
3. a románok jelen lévő egyes képviselői (Vaszil Teritzanu = Vasile Tarateanu és Aurica Bojescu) állítólag a Régiók Pártjának voltak a tagjai, mely szervezet 2014-ben állítólag Donbasz régió kiválását váltotta ki
4. több tüntető állítólag letámadta a riportert, hogy „Miért nem beszél románul?”
5. több tüntető állítólag „agresszív” és ismételt módon kijelentette a riporternek, hogy „Itt Románia volt, van és lesz!”
6. több tüntető állítólag közölte, hogy a bukoviniai ukránok „megszállók”
7. a donbaszi háború állítólag ugyanilyen típusú tüntetésekkel, orosz pópák jelenlétével, valamint az anyanyelv használatával kapcsolatos szlogenekkel és (hamis) elégedetlenségekkel kezdődött… 8. az ukrán politikusok ahelyett, hogy a szarvánál fogva megragadták volna a bikát („szembeszállnának” a román tüntetőkkel), gyáván viselkedtek, elmenekülve a felelősség elől
9. a tüntetők állítólag egyáltalán nem fogadták kedvezően azt az Okszana Palicsuk? (eltérő névírás az eredeti szövegben – a szerk.) által ajánlott „jogos” „megoldást”, hogy egyaránt zárják be az ukrajnai román és a romániai ukrán iskolákat is 10. következésképpen a tüntetés „szeparatista” jellegű volt!
U. i.: Egy másik forrásból származó információk szerint, a román tüntetők környékén állítólag néhány buszban egy ukrán szélsőséges szervezet tagjai várakoztak, készen arra, hogy mesterséges konfrontációt és konfliktusos helyzetet „produkáljanak” a románokkal…
A cikk komor perspektívával („Mióta számítanak megszállóknak az ukránok Ukrajnában? Hova jutunk?”) és egy, az elégedetlenkedő románoknak címzett nyílt fenyegetéssel („Meggyűlik a bajotok, ha nem hagyjátok abba az ilyenfajta megnyilvánulásokat!”) zárul. Valójában a tüntetés résztvevői csak elégedetlenségüket fejezték ki békés módon egy egyértelműen diszkriminatív és asszimilációs célú törvénnyel szemben, ukrán(!), román és angol nyelven skandált és írott szlogenekkel, Ukrajna (!) és Románia zászlójának kíséretében. Vagyis minden törvényesen, tisztességesen, demokratikusan, helyesen zajlott – és így is kellett volna bemutatni azt a médiában, az újságíró politikai irányultságától függetlenül. Most pedig térjünk vissza Romániába/Erdélybe, és a fenti szövegben álljon román helyett magyar, ukrán helyett román, Bukovina helyett Erdély, Donbasz helyett Székelyföld, Cernăuţi/Csernyivci helyett Marosvásárhely, Régiók Pártja helyett RMDSZ – az újságíró/politikus esetében pedig Petro Kobevko helyett Bogdan Diaconu, Dan Tanasă, vagy Ionuţ Ţene. Ahaj! TÖKÉLETESEN áthelyezhetjük magunkat a 2017-es Ukrajnából a 2017-es Romániába, az itteni magyarok jogos követeléseire vonatkozó mesterséges, szuperfelfújt „botrány” és az ellenük irányuló szekusjellegű, tettetetten hazafiaskodó manipulálás és uszítás kellős közepébe, melynek már hónapok, évek, évtizedek óta tanúi vagyunk! Azt hiszem, nem kell részletesen bizonyítani, hogy a nagyobb létszámú, szervezett, „potens” kisebbségeket nálunk is „veszélynek” tartják, jogos követeléseiket „szeparatizmusnak”, a média pedig „orosz” szerepvállalást sejtet a „kisebbségi” ügyekben, a nacionalista közvélemény paternalista módon az „államnyelv megtanulását” követeli a kisebbségektől és végső soron azoknak a „kiváltságoknak” a felszámolását, melyekkel az „örökké elégedetlen” kisebbség állítólag máris rendelkezik. Ha pedig az ország területén élő etnoellenségek nem térnek észhez, akkor meg kell őket fegyelmezni, vagy erőszakkal ki kell kergetni őket az országból. Ahogy az észak-bukovinai példa is mutatja, az ukrajnai és romániai (és máshonnani!) etatista nacionalizmus célja – lényegében véve – egy és ugyanaz: a nemzeti kisebbségek legitim jogainak megsértése és zaklatásuk, hogy asszimilálják és/vagy eltávolítsák őket az országból, bizonyos történelmileg többetnikumú/többnyelvű, magukat a többnemzetűségre vonatkozó tények dacára „nemzetinek” nevező, viszonylag fiatal államokhoz (más hatalmak által!) csatolt régiók etnikai-nyelvi megtisztítása/homogenizálása céljából. Bonyolultnak/zavarosnak hangzik, de banálisan egyszerű – és nagyban és nyíltan gyakorolják ezt számos európai, ázsiai, afrikai államban. Nem mondok példákat, nyugodtan választhatnak találomra ilyeneket a széles e világon jelenleg zajló konfliktusokról szóló tévéhírekből. Ha pedig a valamely nemzeti csoport létezését biztosító jogok előre megfontolt megsértése közepette még szeparatista megnyilvánulások/„momentumok” is megjelennek egyes kisebbségiek (általában egyének vagy egy szűk csoport részéről és zömmel csak nyilatkozatok szintjén) részéről, akkor többé ne tegyünk úgy, mintha nem látnánk ellenségességük és elégedetlenkedéseik VALÓDI okait. Bukovinai románok = erdélyi magyarok. Tanulság: A Bukovina Ukrajna vagy Besszarábia Románia típusú szlogeneket az Ukrajna Románia jelmondattal kellene kiegészíteni! Mert nacionalista-etatista gyakorlataik szinte azonosak – csak enyhe időbeli eltéréssel. Türelmetlenül várom, hogy Romániában a villanyoszlopokon megjelenjenek az első ilyen üzenetet hordozó matricák, vagy a falakon, illetve országutak és autópályák hídjai alatt méteres betűkből álló graffitik! Igen: UKRAJNA ROMÁNIA! Az alábbi fényképről: NEM a zászló színe vagy a hordozóik jelentik a gondot – hanem az ilyenfajta nemzeti jelképekkel közvetíteni kívánt üzenet és cél. (A fényképen helyettesítsék – ízlés szerint – a román zászlót magyarral, székellyel, vagy ukránnal – és elvileg ez NEM lenne ok semmilyen botrányra!) A fénykép akár Csarnócán is készülhetett volna, a bukoviniai románok nyelvi jogok védelmében tartott tüntetésén, de nincs így. A fényképen „bárhonnani” románok menetelése látható, akiket pont Kézdivásárhelyre hoztak – őshonos helyi román lakosság hiányában – felvonulni 2015. december 1-jére. A Román Hírszerző Szolgálat/Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Ellenes Igazgatóság 2015. december 1-jén ugyanebben a városban „robbantotta” a rendkívül nevetséges „petárdiádát”, mely ugyanolyan lelepleződött magyarellenes diverzió volt, mint az udvarhelyi Kauflandnál a hideg sütőrácson kipukkadt „miccsiádia”. Tehát: a gond az üzenettel van – még akkor is, ha azt „szentségesen szentnek” tartott nemzeti jelképekkel közvetíted, remélve, hogy ezáltal elfojthatod vagy hiteltelenítheted a provokatív üzenettel szembeni bírálatokat. Azok a románok, akik 2017. december 1-jén is folytatni akarják a trikolór többetnikumú vagy zömmel nem román régiókban való tüntető körbehordozásának gyakorlatát, csatlakozhatnak Mihai Tirnoveanu csoportjához – azzal a javaslatommal, hogy a buszaikkal menjenek egyenesen Csarnócára/Cernăuţi-ba/Csernyivcibe. Újabban közvetlen vonatjáratok is vannak Szűcsvásárról (Suceava)! Úgy láttam, hogy az ottani román nemzettársaknak támogatásra van szükségük, és erőszakos asszimiláció fenyegeti őket – nem úgy, mint a román állam által kiváltságosan kezelt székelyföldi románokat. A bukovinai románok pedig elmagyarázhatják majd a romániai turistáknak, hogy ők, bukovinai románok, nagyon hasonló helyzetben vannak, mint az erdélyi/székelyföldi magyarok!
Egyedülálló és páratlan pedagógiai tapasztalat lenne ez a túlságosan sovén érzelmekkel rendelkező személyek számára. Egyfajta „Iskola másként” – amin szeretném, ha részt venne egy Dan Tanasă, Ioan Vasile Ţene és Bogdan Diaconu is. Ha szükséges, akár adományokat is gyűjteni fogunk, hogy kifizethessük az útjukat! Hans Hedrich / Neuerweg.ro; Eurocom.wordpress.com; Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

15 évre nemkívánatos személynek nyilvánították a Csetnik Mozgalom önjelölt parancsnokát Románia területén
Nemkívánatos személynek nyilvánította 15 évre a bukaresti ítélőtábla Bratislav Zivkovic-t, a szerbiai Csetnik Mozgalom (Cetniciki Pokret) parancsnokát – közölte kedden Ovidiu Marincea, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szóvivője.
A szóvivő a Facebookon közzétett videofelvételen azt nyilatkozza: a szerb állampolgárságú Bratislav Zivkovic-t nemzetbiztonsági okokból nyilvánította 15 évre nemkívánatos személynek a bukaresti ítélőtábla. Marincea elmondja: Bratislav Zivkovic a szerbiai csetnik szervezet (Csetnik Mozgalom, szerbül Cetniciki Pokret) önjelölt parancsnoka. „Ez egy félkatonai, nacionalista-soviniszta irányultságú szervezet” – magyarázza a SRI szóvivője.
Az elmondottak szerint Bratislav Zivkovic 2017-ben többször járt Romániában, hogy előkészítse a terepet államtitkok megszerzésére és továbbítására idegen szervezetek számára, ugyanakkor Romániában hírszerző hálózatot szándékozott létrehozni és az ország területén lévő katonai létesítményekkel kapcsolatban próbált meg kémkedni.
A Román Hírszerző Szolgálat szóvivője hozzáteszi, hogy az általa képviselt szervezet kémelhárítási igazgatósága megakadályozta Bratislav Zivkovic-t ezirányú céljai megvalósításában, akinek így semmiféle titkos dokumentumot vagy információt nem sikerült megszereznie. A SRI nemzetbiztonsági kockázatnak tartja az említett szerb állampolgár jelenlétét Romániában, ezért fordult a Legfelsőbb Bírósághoz azzal a kéréssel, hogy nyilvánítsák nemkívánatos személynek.
A SRI szóvivőjének tájékoztatása szerint 2014-2015-ben Bratislav Zivkovic a Csetnik Mozgalom más tagjaival együtt az oroszbarát szeparatisták oldalán részt vett az ukrajnai konfliktusokban is. Agerpres; Erdély.ma

Tragikomikus jelenetek Horváth Anna mai tárgyalásán
„Én nem adtam neki pénzt a kampányban, esetleg a testvérem”
Összekevert tanúvallomások, a bíró által kijavított fordító, nem létező nyomásgyakorlás buszállomás szintén nem létező fedele miatt, török tiszteletbeli konzul, lovak, stoplámpák és románul nehezen beszélő tanúk – sok ínyencség és humoros jelenet volt kedden reggel a volt kolozsvári alpolgármester, Horváth Anna újabb tárgyalásán, amely során a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által javasolt személyeket, tehát a vád tanúit hallgatták ki. Vallomást tett például egy olyan pszichológus, aki tulajdonképpen filológus, de marketinggel foglalkozik… A várakozásokkal ellentétben a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által tavaly május elején készített, a Fodor Zsolt és Horváth Anna közötti találkozó során zajlott beszélgetés hanganyagát ezúttal sem hallgatták meg: előbb be kell fejezni az összes tanú kihallgatását. Belőlük még a következő tárgyalásra is több mint tucatnyi maradt, holott az eddigi kettőn is csupán tanúkihallgatások folytak.
A Szabadság által konzultált ügyvéd elmondta: a bíróságnak azért kell ennyi tanút meghallgatnia (valamennyien már a vizsgálati időszakban írott tanúvallomást tettek a DNA ügyészei előtt), mert vád szerint az egyik vádlott, nevezetesen Horváth Anna valóságos hálózatot alakított ki azokból az elsősorban üzletemberekből álló csoportból, akiktől a tavalyi helyhatósági választás során pénzt csikart volna ki. Érdekes megjegyezni, hogy a három tárgyalás során eddig egyetlen tanú sem vallotta azt, hogy Kolozsvár volt RMDSZ-es alpolgármestere ekképp járt volna el irányukba, vagy valamilyen nyomást gyakorolt volna.
A török nexus
Visszatérve a keddi tárgyalásra: elsőként Törökország kolozsvári tiszteletbeli konzulját hallgatták ki. Vita László, a Vitacom cég tulajdonosa elmondta: magánszemélyként 2000–2500 lejjel támogatta Horváth Anna helyhatósági kampányát, de nem tudja, az összeget hogyan osztotta el az RMDSZ. – A volt alpolgármester kérte az anyagi támogatásomat, első alkalom volt, hogy ilyen támogatást nyújtottam. Hozták a formanyomtatványt az RMDSZ-től, az érdekképviseleti szervezet tagja lévén segíteni akartam. A támogatást 1-2 nap alatt átutaltuk – nyilatkozta a bíróság előtt a magyar üzletember. Összetettebb volt Antal Annamária tanúvallomása. Horváth Anna közeli városházi beosztottja immár több mint 10 éve az alpolgármesteri kabinet munkatársa, László Attila idejében került a közhivatalhoz. – Nem emlékszem, hogy Fodor Zsolt volt-e Horváth Annánál fogadóórán, s arra sem, milyen ügyben. Részt vettem ugyan Horváth Anna választási kampányában, de nem voltam azon a megbeszélésen, amelyen döntöttek az önkéntesek munkájának honorálásáról – mondta Antal Annamária.
Az Euro GSM marketing menedzserét, a filológus (a bíró pszichológust értett…) Spânu Alinát is kihallgatta a bíróság. – Semmit sem tudok a cégünk és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség közötti támogatási szerződésről. Engem egy kolléganőm hívott csupán, hogy van-e lehetőség, hogy kedvezményes áron vásároljunk fesztiváljegyeket az Electric Castle-re, ugyanis én tartottam a kapcsolatot a szervezőkkel – jelentette ki a tanú.
Amint arról korábban több ízben beszámoltunk, Horváth Annát többek között azzal vádolja a DNA, hogy a Fodor Zsolt üzletembertől kapott pénzből munkatársai fesztiváljegyeket (Untold, Electric Castle, Double Rise) vásároltak azoknak az önkénteseknek, akik az RMDSZ választási kampányában tevékenykedtek. A DNA szerint az Euro GSM tulajdonosa ennek fejében egy építkezéshez szükséges dokumentáció elfogadásának felgyorsítását kérte volna az RMDSZ-es alpolgármestertől.
Buszmegálló vagy csak annak teteje?
A Kolozsvári Közszállítási Vállalat (CTP, volt RATUC) vezérigazgatóját is kihallgatták. A cégvezető értetlenül állt a tárgyalóterem ajtaja előtt. A bíróság arra volt kíváncsi, hogy Horváth Anna valóban nyomást gyakorolt-e egy buszmegálló létrehozására. Állítólag éppen a Sora üzletházzal szembeni megállóról van szó, amelynek közvetlen közelében, azaz a Kossuth Lajos (1989. december 21.) és a Bolyai utca sarkán található az Euro GSM egyik üzlete. Később kiderült: nem is arról a megállóról, sőt, még csak nem is megállóról, hanem egy kisbácsi megálló fedeléről volt szó. – A buszmegálló létrehozása közszükséglet volt. Hogy valaki nyomást gyakorolt volna ennek megvalósítására? Hangsúlyozni szeretném, hogy az ügy tárgyát képező időszakban már létezett a megálló, csak nem volt fedele. Ezzel kapcsolatban sem gyakorolt senki sem nyomást – mondta Liviu Neag.
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal urbanisztikai osztályának két munkatársa tanúvallomásában azt állította: Horváth Anna érdeklődött ugyan bizonyos iratcsomók iránt, nyomást viszont nem gyakorolt rájuk. Kiemelték: nem emlékeznek, hogy Fodor Zsolt építkezési iratcsomójával kapcsolatban Horváth Anna megkereste volna őket. – Nem is tehette meg, mi ugyanis a polgármester közvetlen alárendeltjei vagyunk – mondta egyikük a bírónak.
Fordítót korrigál a bíró
A hiányos román nyelvtudásra való tekintettel Antal Géza, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének jelenlegi elnöke hivatalos fordítót kért, ám adott pillanatban a bíró kijavította utóbbit. – Ügyeljen, mert februárt mondott! – pontosított a bíró.
A politikus azt mondta, az RMDSZ-en belül már 2015 végén beszélni kezdtek az érdekvédelmi szervezet különböző közösségi, kulturális, ifjúsági és sport rendezvényein önkénteskedő fiatalok motiválásán, mi több, versenyt kívántak szervezni a legaktívabbak és legjobbak kiemelt honorálására. – Az egész évben tevékenykedő fiataloknak akartuk valahogy megköszönni a munkát – mondta a tanú, de a bíró nem volt megelégedve. – Bár nem ismerem a nyelvet, tudom Önt követni akkor is, amikor magyarul beszél – mondta a bíró, majd figyelmeztette Antal Gézát, hogy csakis az igazat mondja. – Hangsúlyozom: az összes eseményünkön dolgozó önkéntest honorálni akartuk. Nem tudom, honnan jött a pénz, a fesztiválbérletek egy részét Szabó Mónikától vettem át, és én osztottam ki. Azt hittem, közös kampánypénzről van szó, nem ismertem Fodor Zsolt urat, a kampányközpontban nem hallottam, hogy valaki említette volna a nevét. Nem voltak külön olyan önkéntesek, akik csak a választási kampányban tevékenykedtek – szögezte le Antal Géza.
A lovak, a stoplámpák és a feltételezett korrupció
Egy kolozsvári lovarda tulajdonos-testvérpárja is megjelent tegnap a bíróság előtt. Egyikük, Biró Farkas Tamás valóban 1000 lejjel támogatta Horváth Annát a kampányban, ám a tavalyi DNA-s vallomása a testvére, Biró Á. Attila neve alatt szerepelt. – Voltam Horváth Annánál audiencián, mert a szomszédban építkeztek, s bizonyos dolgok nem voltak rendben. Én nem adtam neki pénzt, esetleg a testvérem. Hogy azt a bizonyos nyilatkozatot én adtam volna? Nem. Persze, hogy talál a szülők neve, mert hát testvérek vagyunk, a kampányhoz viszont nem én járultam hozzá – nyilatkozta Biró Attila, a kolozsvári lovarda képviselője. Kiderült: a DNA ügyészei összekeverték a tanúvallomásokat… Biró Farkas Tamás elismerte: valóban adott pénzt, bár Horváth Anna ezt nem kérte. – A volt alpolgármester lánya a fiam osztálytársa. Egy napon dél tájt találkoztam vele, s nagyon fáradt volt. Ekkor döbbentem rá, hogy nagyon sokat dolgozik. Anyagi hozzájárulásommal ezt a közösségi munkát akartam támogatni. Semmilyen ügyben nem járt közbe, néha viszont felhívtam, hogy valahol ismét forgalmi dugó van, nem működnek egyes stoplámpák, utcák nincsenek jól leaszfaltozva – mondta Biró Farkas Tamás.
A következő nyilvános tárgyalásra csütörtökön, december 7-én kerül sor. Szabadság (Kolozsvár)

Tizennégy tanú van hátra Horváth Anna perében – januárban játsszák le a SRI-hangfelvételt
A vád kilenc tanúját hallgatták meg Horváth Anna perének keddi tárgyalásán: ezúttal sem tett senki terhelő vallomást a volt alpolgármester ellen. A következő tárgyalás december 7-én lesz.
Csak januárban játsszák le a Kolozs megyei táblabíróságon Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester perében a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vádemelés alapjául szolgáló hangfelvételét, miután a december 7-én sorra kerülő következő tárgyaláson befejezik a tanúk kihallgatását – derült ki a keddi tárgyaláson, amelyen, akárcsak októberben, egyik tanú sem tett terhelő vallomást a vádlott ellen.
Anca Neag, Horváth Anna jogi képviselője a tárgyalást követően a Krónikának elmondta: még 14 tanú meghallgatása van hátra, ebből kilenc a vád tanúja, azután következnek a védelem tanúi.
Horváth Anna négy, a szintén vádlott Fodor Zsolt kolozsvári üzletember pedig egy tanút nevezett meg. A tárgyalás végén a bíróság feloldotta azt a tilalmat, amely alapján Horváth Anna nem találkozhatott Antal Annamáriával, a városháza munkatársával és Antal Gézával, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnökével, mivel kedden mindketten vallomást tettek.
Kilenc tanút hallgattak meg
A tárgyaláson kilenc tanút hallgattak meg – mindannyian a vád tanúi –, közülük sem tett senki terhelő vallomást Horváth Anna ellen. Az ügy szempontjából talán a legrelevánsabb Ramona Ruşescu nyilatkozata, hiszen a városháza urbanisztikai osztálya építkezési engedélyeket kibocsátó részlegének vezetőjeként alá is támaszthatta volna a vádakat. Monica Rodina bírónő kérdésére viszont azt válaszolta:
Horváth Anna soha nem sürgetett meg egyetlen ügyet sem, legfeljebb érdeklődött egy-két esetben, hogy teljes-e a dokumentáció, nem hiányzik-e valami az iratcsomóból.
Hozzátette: nemcsak a volt alpolgármester, hanem a hivatal szinte valamennyi munkatársa érdeklődött nála ilyen ügyben, hiszen szinte mindenkinek van olyan ismerőse, aki építkezési engedélyre vár. Leszögezte: az ilyen típusú érdeklődést kizárólag információkérésként, és nem nyomásgyakorlásként értelmezte.
A bírónő fogást keresve a tanún, arra kérdezett rá, hogy az ilyen információnyújtással nem töltenek-e el indokolatlanul sok időt a közpénzből fizetett alkalmazottak. Ramona Ruşescu leszögezte: az efféle érdeklődés azért is hasznos, mert amennyiben egy dokumentáció hiányos, a polgármesteri hivatalnak postán kellene értesítenie a kérvényezőket, ez pedig még több idő és közpénz elpocsékolásával járna.
Antal Géza ragaszkodott anyanyelv-használati jogához
A tárgyalás legérdekesebb színfoltja minden kétséget kizáróan Antal Géza volt, aki ragaszkodott anyanyelv-használati jogához, és tolmácsot kért. Ezzel együtt többnyire románul válaszolt a bírónő kérdéseire, csak egy-két esetben kérte a fordító segítségét. A bírónő hangján egyébként egyértelműen érezhető volt, irritálja a tény, hogy Antal él alapvető jogával. Nem is bírta ki, hogy diszkréten szóvá ne tegye: „na ugye, hogy mégiscsak tud románul” – jegyezte meg, amikor Antal bővített mondatban helyes románsággal válaszolt egyik kérdésére.
Az is kiderült, hogy a bírók is meglehetősen rosszul viselik a politikusi körmondatokat, egy alkalommal ugyanis a bírónő kissé ingerülten vágott bele Antal szavába azzal, hogy „az igazat mondja”. Az ügyvezető alelnök egyébként többek között arról értekezett, hogyan verbuválják az önkénteseket, akik nem csak az RMDSZ-es politikusok kampányaiban vesznek részt, hanem a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) rendezvényein is közreműködnek.
Akárcsak az októberi tárgyaláson, ezúttal is kihallgattak kolozsvári üzletembereket, az ügyészségnek azonban sikerült elkövetnie azt a „bravúrt”, hogy a Horváth Anna 2016-os önkormányzati választási kampányát ezer lejjel támogató egyik üzletember helyett annak testvérét idézték be.
A puszta szerencsének tudható be, legalábbis nem az ügyészségen múlt, hogy végül a „jó” testvér is megjelent. Elmondta: támogatása kizárólag Horváth Annának szólt, akit személyesen ismer, az RMDSZ, meg a politika úgy általában hidegen hagyja.
Kolozsvár volt alpolgármestere ellen tavaly októberben indult bűnvádi eljárás. Miután a hatósági felügyeletre vonatkozó kényszerintézkedést kétszer is meghosszabbították, az RMDSZ politikusa márciusban lemondott alpolgármesteri tisztségről, helyére Oláh Emese önkormányzati képviselő került. Horváth Anna közösségi oldalán korábban közölte: nem feljelentés, hanem a tavaly februárban kezdődött „teljes körű nemzetbiztonsági megfigyelése” alapján, a „lehallgatások értelmezéseinek ürügyén” indult ellene ügyészségi eljárás. Kiss Előd-Gergely / Krónika (Kolozsvár)

Kelemen: továbbra is őszintén fogok beszélni
A szólásszabadság korlátozására figyelmeztető rossz üzenetnek tartja Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hogy egy állásfoglalása miatt meg akarják fosztani román állami kitüntetésétől. A politikus azt követően nyilatkozta ezt, hogy kiderült: a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága méltatlannak ítélte őt kitüntetésének viselésére és annak visszavonását kérte Klaus Johannis államfőtől.
Kelemen Hunor kitüntetésének visszavonását augusztusban kezdeményezte egy civil szervezet, miután az RMDSZ elnöke a Szabadságnak adott interjúban rámutatott: a románságnak is el kell fogadnia, hogy az erdélyi magyarok nem fogják és nem is akarják megünnepelni az Erdély Romániához csatolását kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat centenáriumát. A becsületbíróság határozatáról az RMDSZ elnöke úgy vélekedett: a román állam nemcsak neki, hanem az egész romániai magyar társadalomnak üzeni, hogy vannak dolgok, amelyekről nem beszélhetnek, mert az állam „nem viseli el”.
„A szólásszabadságnak ez a burkolt korlátozása nyilvánvalóan súlyos dolog. Mert nem nekem üzenik, hanem elsősorban a társadalomnak, hogy vannak tabutémák, amelyekről nem szabad őszintén, tisztességesen beszélni. Engem nem fog ez elriasztani attól, hogy továbbra is őszintén, szabadon beszéljek, de ezt az üzenetet ki lehet olvasni” – mondta Kelemen Hunor.
Hozzátette: nagy megtiszteltetés volt számára, hogy 2000-ben, amikor államtitkárként tevékenykedett a kulturális minisztériumban, Emil Constantinescu elnök kitüntetette őt a román-magyar közeledésben, a kulturális kapcsolatok elmélyítésében játszott szerepéért. „De én nem azért dolgoztam, hogy ilyen kitüntetéseket kapjak, úgyhogy az elvétele sem okoz nekem álmatlan éjszakákat” – jegyezte meg az RMDSZ elnöke.
Elmondta, még augusztusban részt vett a testület előtt egy „feszült légkörű, de tisztességes” beszélgetésen. Meghallgatásán a héttagú becsületbíróság tagjai közül csak Mircea Geoana volt külügyminiszter, korábbi szociáldemokrata pártelnök, Constantin Degeratu tábornok, a hadsereg volt vezérkari főnöke és Costin Georgescu a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egykori vezetője volt jelen.
„Elmondtam: nem tiszteletlenség, nem a sértés szándékával fogalmaztam meg dolgokat. Elmondtam azt is, párbeszédre van szükség, hogy a többség-kisebbség viszonyát rendezni kellene, sérelmeinkről, frusztráltságainkról beszéljünk nyíltan, ez a legjobb mód. Mircea Geoana volt az egyedüli ott, aki ezt értette” – idézte fel.
Kelemen Hunor közölte: nem kíván jogi lépéseket tenni a becsületbíróság határozata ellen, az államfőnek kell most mérlegelnie, hogy visszavonja-e a kitüntetését. „Nem ez a kitüntetés tett engem azzá, aki vagyok, és nem ennek a hiánya fog megváltoztatni” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
A Románia Csillaga érdemrend közgyűlését 2013-ban Tőkés László európai parlamenti képviselő miatt hívták össze, hogy a legmagasabb román állami kitüntetés több mint 1300 birtokosa megválassza azt a héttagú etikai becsületbíróságot, amely törvényesen kezdeményezheti az államfőnél a kitüntetés visszavonását. Tőkés László állami kitüntetésének visszavonásáról tavaly márciusban adott ki elnöki rendeletet Klaus Johannis államfő, miután hosszas peres eljárás után érvényben maradt a kitüntetés visszavonását javasló becsületbírósági határozat. Az EP-képviselő az 1989-es temesvári forradalom kirobbantásában szerzett történelmi érdemeiért kapta a kitüntetést, amelynek visszavonását Victor Ponta kormányfő kezdeményezte 2013-ban, miután Tőkés László felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében, ahogyan azt Ausztria tette Dél-Tirol esetében. Szabadság (Kolozsvár)

Johannis kezében Kelemen Hunor állami kitüntetésének sorsa
Megfosztaná Kelemen Hunort a Románia csillaga kitüntetéstől az érdemrend becsületbírósága a december elsejei román nemzeti ünneppel kapcsolatos kijelentése miatt. A testület szerdán hozta meg döntését.
Costin Georgescu, az érdemrend becsületbíróságának elnöke – a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egykori igazgatója – szerdán este az Antena 3 hírtelevíziónak elmondta, a testület továbbította javaslatát Klaus Johannis államfőnek. Georgescu hozzátette, az elnöknek jogában áll dönteni arról, hogy visszavonja-e az állami kitüntetést az RMDSZ elnökétől.
„Kelemen Hunort a nyilatkozatai miatt javasoljuk kitüntetése visszavonására, mert nem tartja tiszteletben december elsejét, ami számunkra nemzeti ünnep. Ez az érdemrend Románia legmagasabb kitüntetése, amit tisztelnie kellene” – állapította meg Georgescu. Egyébként a becsületbíróságnak tagja Ionel Haiduc, a Román Akadémia volt elnöke, Constantin Degeratu volt vezérkari főnök, Șerban Brădișteanu orvos, Mircea Geoană volt külügyminiszter, Gabriela Firea, Bukarest szociáldemokrata főpolgármestere és Ecaterina Andronescu PSD-s szenátor, volt oktatási miniszter. Georgescu nyilatkozata szerint a testület szerdai ülésén Haiduc egészségi okok miatt nem vett részt, a becsületbíróság többi tagja közül öten az érdemrend visszavonása mellett voksoltak, egy személy tartózkodott.
Kelemen Hunor a kolozsvári Szabadság napilapnak augusztusban adott interjúban tett kijelentéseivel vívta ki maga ellen román politikusok és véleményformálók haragját. Az RMDSZ elnöke akkor kijelentette: „a románságnak el kell fogadnia, hogy mi (az erdélyi magyarság) nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at”. „Az elmúlt évszázadban folyamatosan újratermelődtek a félelmek. A románok attól félnek, hogy el akarjuk szakítani Erdélyt, a magyarok pedig attól tartanak, hogy a románok meg akarják fosztani őket az identitásuktól” – állapította meg akkor a politikus.
Nyilatkozata miatt a Románia Korszerűsítéséért Országos Koalíció (CNMR) a Kelemen Hunornak 2000-ben adományozott Románia Csillaga kitüntetés visszavonását kezdeményezte. A román akadémiai, üzleti szférát, szakszervezeteket és szakmai szervezeteket tömörítő társaság élesen bírálta az RMDSZ-elnök által a Nagy-Románia megalakulása jövő évi centenáriumára vonatkozó kijelentéseit.
A CNMR emlékeztetett, hogy a román állam legmagasabb rangú kitüntetését „olyan románok” birtokolhatják, akik „elismerik, értékelik az országot és a történelmét, és feltétel nélküli lojalitást tanúsítanak a román állam iránt”.
A társaság szerint az RMDSZ elnökének nyilatkozata „a román állam megtagadásáról, a román történelem, kultúra és a románok alapvető jogainak az elvitatásáról szól, és Kelemen Hunor kiírta magát a román állampolgárok sorából”.
Nem Kelemen lenne amúgy az első erdélyi magyar politikus, aki véleménynyilvánításáért megfosztanak román állami kitüntetésétől. Tőkés László európai parlamenti képviselőtől ugyancsak az érdemrend becsületbíróságának javaslatára vonta vissza Klaus Johannis államfő 2016 márciusában a Románia Csillaga lovagi fokozatát, amelyet az 1989-es temesvári forradalom kirobbantásában szerzett történelmi érdemeiért kapott meg az esemény huszadik évfordulóján. A kitüntetés visszavonását Victor Ponta korábbi kormányfő kezdeményezte 2013-ban, miután Tőkés László felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében, ahogyan Ausztria tette Dél-Tirol esetében.
Alaposan megkérdőjelezi egyébként az érdemrend becsületbíróságának hitelességét, hogy a testületnek ma is tagja egy jogerősen elítélt személy. Șerban Brădișteanu szívsebész, egykori szociáldemokrata szenátort 2015-ben jogerősen egy év felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtották bűnpártolásért, amiért kórházi beutalással próbálta megakadályozni, hogy az öngyilkosságot megkisérlő Adrian Năstase volt kormányfő esetében végrehajtsák a letöltendő börtönbüntetéséről szóló ítéletet.
Arról nem beszélve, hogy a volt szociáldemokrata miniszterelnök a mai napig birtokosa a magas rangú állami kitüntetésnek, holott erre nyilvánvalóan méltatlanná vált. Adrian Năstasét – aki 2002-ben kapta meg a Románia Csillaga nagykereszti fokozatát – két alkalommal ítélték el illegális kampányfinanszírozásért, zsarolásért és kenőpénz elfogadásáért összesen hat évre, amiből tizenöt hónapot letöltött. Bár a jogszabályok értelmében ő sem méltó már az érdemrendre, néhány bukaresti véleményformálón és a Temesvár Társaságon kívül soha senki sem vetette fel, hogy meg kellene fosztani a kitüntetésétől. Rostás Szabolcs / Krónika (Kolozsvár)

A nyilatkozat tettnek számít?
Az elszabadult magyarellenesség, a nacionalista indulatkeltés újabb bizonyítéka, hogy Kelemen Hunortól, az RMDSZ elnökétől is vissza akarják vonni a Románia Csillaga érdemrendet. A kitüntetést 2000-ben a művelődési minisztérium államtitkáraként kapta Emil Constantinescu államfőtől a román–magyar kulturális kapcsolatok építésében vállalt szerepéért. A visszavonást Kelemen Hunor azon nyilatkozta miatt indítványozták, amelyben hangot adott annak a közérzésnek, miszerint az erdélyi magyarok számára nem ünnep december elseje – az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat századik évfordulója –, amely kimondta Erdély Romániához való csatolását, de amelynek a nemzetiségek jogaira vonatkozó előírásait a mai napig sem tartják be teljes mértékben.
Az érdemrend becsületbíróságának véleménye szerint, amelyet Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat egykori főnöke képviselt az Antena 3 hírtelevízióban, Kelemen Hunor nyilatkozata arról árulkodik, hogy nem tartja tiszteletben a román nemzeti ünnepet, és ily módon „megtagadja a román államot, történelmet és kultúrát, a románok alapvető jogait”. Érdekességként hadd említsük meg, hogy a kitüntetés visszavonását a Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció kezdeményezte, amely román állampolgárságától is szeretné megfosztani Kelemen Hunort. Nos, ha ennyi telik a Románia modernizálását célzó üzleti, szakmai és oktatási szakembereket tömörítő társaságtól, akkor elég sötéten fest az ország jövője. Az érdemrend becsületbírósága viszont már belejött a visszavonásokba, de korántsem azoktól, akiket az érdemrendre vonatkozó jogszabály szerint már régen meg kellett volna fosztani, mert akaratlagos cselekedetükért jogerősen börtönbüntetésre ítélték őket, és tetteik miatt méltatlanná váltak a kitüntetés viselésére. A kitüntetéssel rendelkező börtönviseltek, akik között becsületbírósági tag is van (!), továbbra is jó románoknak számítanak, de Tőkés László európai parlamenti képviselő, aki a rendszerváltás elindításában játszott szerepéért kapta a csillagot, ismert tusványosi kijelentéséért méltatlanná vált rá. A Bukaresti Táblabíróság megindoklása szerint, amellyel Tőkés László keresetét elutasították, a nyilatkozat tettnek számít. Azaz, ha ígérünk valakinek egy szájbavágást, az egyenlő azzal, mintha ki is vertük volna a fél fogsorát. Ez a megindoklás ellentmond a szabad véleménynyilvánítás jogának, amelyet az alkotmány biztosít, és amire a becsületbíróság előtti meghallgatásakor és nyilatkozataiban Kelemen Hunor is hivatkozott. Ha Tőkés László ügyében a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács mégis helybenhagyja a Bukaresti Táblabíróság indoklását, kizárt dolog, hogy az Európai Emberjogi Bizottság elfogadja azt.
A becsületbíróság ajánlásait követően Kelemen Hunor ügyében most Klaus Johannis félterén van a labda. Bár a legnépszerűbb német hetilap, a Der Spiegel egy korábbi vezércikkében dilettánsnak nevezte a német kisebbségből származó államfőt, amiért Tőkés Lászlótól visszavonta a kitüntetést, ahelyett, hogy korrupció miatt elítélt személyeket fosztott volna meg Románia Csillagától, Johannis feltételezhetően ezúttal is a nacionalista nyomásnak enged. Ha így történik, ezzel a már-már nevetségessé váló „add vissza a babaruhát” játékkal a legmagasabb román állami kitüntetés értéke tovább csorbul. A világhírű magyar agykutató, Vizi Szilveszter akadémikus nem véletlenül adta vissza. Bodolai Gyöngyi / Népújság (Marosvásárhely)