"Kerekes Károly, az RMDSZ Maros megyei képviselője Emil Constantinescu elnökhöz írt nyílt levelet a volt hadifoglyok ügyében. A 118/1991. számú rendelet diszkriminatív részeit a több évig tartó vita után orvosolta a Legfelsőbb Bíróság 1996. febr. 12-i döntése, azonban ez a döntés csak az eljövendő ügyekre érvényes, márpedig többezer esetben előzőleg hoztak diszkriminatív ítéletet. Az érintettek és Kerekes képviselő is előzőleg a főügyészhez fordultak, de nem kaptak választ. A jelzett, 1991-ben született rendelet szerint a volt hadifoglyok csak abban az esetben kaphatnak kedvezményt, amennyiben a román hadseregben szolgáltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./"

"A Szenátusban máj. 20-án az államtitkot képező információk cseréjének kölcsönös védelméről szóló magyar-román kormányközi egyezményt becikkelyező törvénytervezet vitájában az RMDSZ-frakció részéről Frunda György és Szabó Károly szenátorok szólaltak föl. Frunda György a két hadsereg közötti példamutató, a bizalmatlanság falának lerombolásában logikusan soron következő lépésnek nevezte a szerződés megkötését. Szabó Károly szenátor arra mutatott rá, hogy az együttműködés gyakorlata tette szükségessé ezt az egyezményt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 23., 1033. sz./"

"Constantin Degeratu államtitkár, hadosztálytábornok, vezérkari főnök magyar partnere, Végh Ferenc altábornagy, vezérkari főnök meghívására Budapestre érkezett jún. 23-án, kétnapos hivatalos látogatásra. Többek között a tervezett magyar-román békefenntartó zászlóalj létrehozásáról tárgyalt. Kölcsönösen tájékoztatták egymást hadseregük helyzetéről, az átalakítási folyamatról. A román delegáció megtekinti a Bakonyban zajló Delta 97 gyakorlat keretében egy zászlóalj harccsoport bemutatóját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./"

"A Financial Times jún. 25-i mellékletében Romániáról írt. A román diplomácia azzal érvelt a NATO-ba első körben való bejutás mellett, hogy Románia erősítő tényezője a térségbeli stabilitásnak. Románia sokat tett 200 ezres hadserege korszerűsítéséért, Nyugaton már román túlköltekezéstől tartanak. Bukarest nemrégiben 1,5 milliárd dollár ellenében együttműködési szerződést kötött az amerikai Bell konszernnel 95 támadó helikopter beszerzéséről, amikor kormányzati takarékoskodásról beszélnek. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"Hegyi Sándor lelkész válaszolt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nyílt levelére. "Én azokkal élek együtt, akik évtizedek óta megaláztatásban élnek, és akiknek nemcsak az igazságát, hanem az életterét is el akarják venni." A csereháti dolog csak utolsó csepp a pohárban, mert "Székelyudvarhelyen már itt van a hadsereg - kész kaszárnyákkal, kb. alig száz román nyelvű gyermek számára hatalmas iskolaépületet emeltek", ősztől még román nyelvű tanítóképzőt szeretnének idetelepíteni. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 17./"

"Victor Babiuc védelmi miniszter bejelentette, hogy a NATO-bővítés első köréből való kimaradás nagyobb terhetek ró a román hadseregre, emiatt 40 százalékkal kell növelnie az ország ama katonai kiadásait, amelyek a NATO-val lettek volna kapcsolatosak. Romániának a közeljövőben 1,2 milliárd dollárral kell növelnie védelmi katonai kiadásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19-20./"

"A Legfelsőbb Védelmi Tanács szept. 1-jei rendkívüli ülésén Emil Constantinescu államelnök kijelentette, hogy Románia védelme képtelen teljesíteni egy sor nemzetközi vállalását, így például a boszniai békefenntartó erőkben való további részvételt, amennyiben a költségvetése 750 milliárd lejjel csökken. Victor Babiuc védelmi miniszter megerősítette, hogy Románia professzionális hadsereg megteremtésére törekszik, de 6-7 éven át még nem adja fel a kötelező katonai szolgálat gyakorlatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./"

"Funar meghívására és polgármesteri hivatala, továbbá az Avram Iancu Társaság szervezésében szept. 12-én Kolozsváron, az Avram Iancu téren Avram Iancu halálnak 125. évfordulóját ünneplő rendezvényt tartottak, amely valójában magyarellenes népgyűlés volt. A népgyűlést az ortodox katedrálisban ortodox istentisztelet előzte meg, majd megkoszorúzták Avram Iancu szobrát. A koszorúzás után a népgyűlésen a szónokok többsége dühödt magyarellenes és kormányellenes beszédet mondott. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnökének beszéde vehemens magyarellenes támadás volt, hasonló hangnemben beszélt Kolozs megye tanácselnöke és a hadsereg képviselője. Adrian Paunescu veresit olvasta fel, majd kikelt az RMDSZ ellen. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt képviselői tüntetően otthagyták a rendezvényt. /Magyarellenes népgyűlés az Avram Iancu téren. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ Az Avram Iancu ünnepség része volt a szimpózium, amelyet ugyanezen a napon, szept. 12-én rendeztek Kolozsváron, a polgármesteri hivatalban. A szimpózium után este a város főterén nagygyűlést tartottak, magyarellenes beszédet mondott C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, Valeriu Tabara, a Nemzeti Egységpárt elnöke és Adrian Paunescu, a Szocialista Párt alelnöke. Funar az RMDSZ betiltását, az RMDSZ-vezetők elleni bűnvádi eljárás elindítását, a románellenes tevékenységet kifejtő magyarok elbocsátását, illetve nyugdíjuk megvonását, a magyar-román alapszerződés felfüggesztését, a kolozsvári főkonzulátus bezárását, az RMDSZ-es polgármesterek menesztését követelte. A népgyűlésen Tudor nyilvánosan széttépte az RMDSZ egyik szenátora által kidolgozott autonómia-tervezetet. Tudor bejelentette, hogy a megjelent pártokból megalakult a Haza Újjászületésének Nagy Szövetsége, és a román nemzetben hívő pártok és szervezetek csatlakozását várják. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./"

"A szenátus szept. 15-i ülésén Corneliu Vadim Tudor szenátor "terrorizáló programnak" minősítette Csapó József szenátor évek óta ismeretes autonómia-tervezetét. Tudor szerint "a magyarok ollóval játszanak Románia térképén". Felszólította a parlamenti bizottságok vezetői, illetve egyes ismert személyiségeket. "akik annyit szenvedtek a román térség védelméért", foglaljanak állást az RMDSZ-szel szemben és hiúsítsák meg "esztelen terveit". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./ Ugyanezen az ülésen Eckstein-Kovács Péter szenátor politikai nyilatkozatban bírálta Funar kolozsvári polgármestert, legújabb magyarellenes uszításai miatt. Megengedhetetlen, mondotta Eckstein-Kovács Péter, hogy Avram Iancu halálának 125. évfordulóját, a kolozsvári polgármesteri hivatal hathatós támogatásával, fékeveszett magyarellenességre használják fel. Funar állításai, melyekben a 400 000 erdélyi betelepített magyar kiutasítását, a nyugdíjak etnikai alapon történő tömeges megvonását, az alkalmazottak ugyanilyen kritérium alapján történő tömeges elbocsátását kéri, kimeríti a faji uszítás és a nemzetek közötti gyűlöletkeltés bűncselekményét, ami büntetőtörvénykönyvi felelősségre vonást kellene, hogy maga után vonjon. Eckstein-Kovács Péter arra kérte az egyházakat és a hadsereget, hogy ne vegyenek részt az ilyen ünnepségeken. A szenátor konkrét feljelentést nem tett, mivel a közösség elleni izgatást az ügyészségnek hivatalból kell üldöznie. Ezért az ügyészséget kérte, hogy indítson bűnvádi eljárást Funar polgármester ellen. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./"

"Sergiu Nicolaescu szenátor a National lapnak nyilatkozott /megjelent a lap szept. 17-i számában/: "Ha Románia nem tesz valamit most, mielőtt Magyarország a NATO tagjává válik, késő lesz. Mert ha Magyarország zsákjai felkerülnek a NATO szekerére, tízszer arrogánsabbá és offenzívebbé válik, ami azt jelentené, hogy a legrövidebb időn belül autonóm övezetté nyilvánítanák Erdélyt, s valamivel később pedig, természetes módon az anyaországhoz csatolnák." A megoldás szerinte Erdély militarizálása. Erdélyt be kell hálózni katonai egységekkel, laktanyákkal, vagyis a hadsereg súlypontját Erdélybe kell helyezni. "Nem ártana nagyvállalatokat nyitni, amelyekben más vidékekről betelepített munkásokat alkalmaznánk a kisebbségi lakosság ?higítása? érdekében. Amíg sikerül szétszórni az erdélyi magyarokat, nem tudjuk asszimilálni, leghatékonyabban vegyes házasságokkal, román férfiak, magyar nők, nem mondhatjuk, hogy megszabadultunk az ősi föld elvesztésének rögeszméjétől." /Mózes Edit: Erdély militarizálását javasolja Sergiu Nicolaescu szenátor! = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Sergiu Nicolaescu fenti kijelentéséről elmondta: "aggasztó, hogy egyre több a hasonló nyilatkozat, amelyek végül is azt célozzák, hogy Románia és Magyarország viszonyát alapvetően megrontsák. Másrészt az is egyértelmű, hogy uszító, kisebbségellenes gyűlöletre izgató nyilatkozatok. Nicolaescu kijelentéseiben ugyanis olyan kitételek vannak, amelyek az erőszakos asszimilációra, a kisebbségek fokozatos felszámolására szólítanak fel. És ami még aggasztóbb, a szóban forgó kijelentések ellen az ügyészségnek régen föl kellett volna lépnie, de nem foglalt állást." /Brassói Lapok, szept. 19./"

Okt. 8-án népes kíséret élén Kolozsvárra látogatott Victor Ciorbea miniszterelnök. Először a koalíciós pártok helyi vezetőivel, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával és rektor-helyetteseivel folytatott megbeszélést, majd a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnokságán és a szamosfalvi katonai körzet egységeinél tett látogatást. A találkozást követően Alexandru Farcas megyei prefektus elmondta: elsősorban a reformfolyamat helyi szinten való akadályoztatásáról tájékoztatta a miniszterelnököt. Amíg ugyanis az önkormányzati testületeket Kolozs megyében az ellenzék vezeti, a város élén a Nemzeti Egységpárt "kiemelkedő" személyisége áll, elképzelhetetlen a reformfolyamat megvalósulása. A megbeszélésen jelen levő Boros János, Kolozs megyei RMDSZ-elnök elmondta: felhívta a kormányfő figyelmét a felerősödő magyarellenes megnyilvánulásokra, Funar polgármester feszültségkeltő akcióira. Elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a közelmúltban az Avram Iancu-megemlékezésen sem a kormány sem a köztársasági elnök nem reagált az uszító kijelentésekre, sőt a rendezvényen jelen volt a 4. Erdélyi Hadsereg egyik magas rangú képviselője, aki szintén magyarellenes kijelentéseket tett. Boros János követelte Gheorghe Funar tisztségéből való felfüggesztésére. Ciorbea válaszában kijelentette: amíg nincsenek bizonyítékok arra, hogy Funar törvénysértést követett volna el, aligha merülhet fel a felfüggesztése. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Victor Ciorbea miniszterelnököt a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnokságán arról tájékoztatták, hogy a hadsereg felszerelése idejét múlta, ilyen felszereléssel nehezen lehet elképzelni az euro-atlanti integrációt. A jelen levő Constantin Degeratu, a nagyvezérkar főnöke elmondta, hogy a jövőben majd sikerül új felszereléssel ellátni a hadsereget. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Bartolomeu Anania, Kolozsvár, Révkolostor és Felek ortodox érseke kikérte magának, hogy az RMDSZ beavatkozzék a hadsereg és a klérus dolgaiba. Előzőleg ugyanis Szabó Károly szenátor kijelentette: az egyháznak semmi keresnivalója nincs katonai eseményeken. Legújabban ugyanis katonai ünnepségek elképzelhetetlenek ortodox papok csoportos jelenléte nélkül. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

A román nemzeti ünnep alkalmával dec. 1-én Gyulafehérváron katonai díszszemlét tartottak, Ceausescu bukása óta először. Emil Constantinescu államelnök a gyulafehérvári ünnepségen mondott beszédében azt hangsúlyozta, hogy a románok nem vesztesei, hanem győztesei a történelemnek. Az elnök kifejtette: "Továbbra is erősíteni fogjuk a román hadsereg minőségét, és sohasem fogjuk többé elfogadni, hogy harc nélkül feladjuk valamely román területet". A díszszemlén bemutatták a román hadiipar néhány újdonságát, a jelenlevők láthatták az Izraelben korszerűsített, Lancer-nek átkeresztelt MIG-21-es, valamint MIG-23-as harcigépeket, továbbá az Egyesült Államok által szállított Hercules katonai szállítógépek is. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Az 1989. decemberi forradalom 8. évfordulójának szentelt parlamenti ülésen, dec. 22-én dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselő, a temesvári forradalom részvevője szólalt fel az RMDSZ nevében. A forradalom szikráját Temesváron Tőkés László református lelkipásztor lobbantotta lángra, és Temesvár volt az ország első szabad, a kommunizmus béklyóitól megszabadult városa, amelyet sorrendben Lugos, Arad, Bukarest, Szeben és Kolozsvár követett – mondotta, majd emlékeztetett arra, hogy ha Bukarestben nem tör ki idejében a népfelkelés, a diktatúra eltiporta volna a temesvári forradalmat. Temesvár mártírjai között számarányukon felül voltak magyarok, mint ahogy a románok mellett sok más nemzetiségű forradalmár is életét áldozta – hangsúlyozta a szónok, aki az események közvetlen részeseként, szem- és fültanúként leszögezte: a felkelőkre a hadsereg, a milícia, a szekuritáté emberei, egyenruhások és civilek egyaránt lőttek. A forradalom után hatalomra került rendszer képviselői hét évig semmit sem tettek a bűnösök felderítéséért és felelősségre vonásáért. Sőt felelősségre vonás helyett egyes bűnösök felelős beosztást kaptak a civil vagy katonai életben, némelyek pedig egyenesen a forradalmárokat megillető jogokat bitorolják, együtt áldozataikkal, akiket nem tudtak legyilkolni – mondotta dr. Bárányi Ferenc, majd így folytatta: Elvárjuk a parlamenttől, a kormánytól és az elnöki intézménytől hogy minden erővel részt vegyenek az 1989. decemberi események homályos vonatkozásainak tisztázását célzó erőfeszítésekben, hogy a vétkesek megbűnhődjenek tetteikért, függetlenül a társadalmi, politikai vagy katonai struktúrákban betöltött tisztségüktől. A jelenre térve az RMDSZ képviselője utalt arra, hogy az előző kormányok hét esztendei kormányzása alatt túlzott optimizmusunk szertefoszlott. A romániai magyar nemzeti közösség, Románia csaknem kétmillió állampolgára, az ország többségi lakosaival vállvetve harcolt a forradalom győzelméért, aktívan részt vesz a kormányprogramba foglalt reformok valóra váltásáért, megosztja a mindennapi gondokat és nehézségeket az ország többségi állampolgáraival, mégis, bennünket, magyarokat másodrendű állampolgárokként kezelnek, albérlőknek tekintenek saját közös hazánkban – mondta, és rámutatott arra, hogy a magyarellenes retorika, minden arra irányuló mesterkedés, hogy a románokat a magyarok ellen, az ortodox vallásúakat a görög-katolikusok, római katolikusok vagy reformátusok ellen, a szakszervezeteket a kormány ellen uszítsák, az idegengyűlöletet szító szélsőséges nacionalista pártok műve. Végezetül dr. Bárányi Ferenc utalt az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának feltételeire, amelyeket a közös kormányprogram is magában foglal, és kifejezte reményét, hogy a koalíciós partnerek elegendő bölcsességről tesznek tanúbizonyságot a koalíció működésében mutatkozó zavarok kiküszöbölése érdekében, ugyanakkor leszögezte, hogy az RMDSZ hű partnere marad a koalíciónak, ha ez a partneri kapcsolat a továbbiakban is őszinte és kölcsönös lesz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 23., 1181. sz./

A román államügyészség gyilkossággal és gyilkossági kísérlettel vádolja Victor Stanculescu és Mihai Chitac tábornokot az 1989 decemberi temesvári - néhány nappal később a Ceausescu-rendszer bukásához vezető - felkelés résztvevői elleni megtorlással kapcsolatban. A vádirat a temesvári felkelőkre lövető több román katonai és titkosszolgálati vezető ellen fogalmaz meg vádakat. - Mint ismeretes, a két tábornokot Nicolae Ceausescu volt diktátor küldte a felkelés hírére Temesvárra, ahol - mint a vádirat tartalmazza - december 17 és 20 között tüzet nyitottak a tüntetőkre, megölve 72 és megsebesítve 253 embert. Stanculescu a továbbiakban visszatért Bukarestbe és szerepet játszott abban, hogy a hadsereg a felkelők oldalára állt, ezt követően pedig miniszteri, többek között nemzetvédelmi miniszteri tisztséget töltött be a fordulat utáni első időszakban, jelenleg pedig ismert üzletember. Chitac tábornok szintén fontos szerepet játszott a fordulat utáni első időszak hatalmi struktúráiban, az 1990. júniusi Egyetem-téri antikommunista ellenzéki tüntetések szétverése és az akkori "bányászjárás" idején belügyminiszter volt. A vádirat szerint Stanculescu a temesvári események idején a tüntetők ellen a hadsereget bevető Ion Coman helyi parancsnok helyettese. Chitac tábornok pedig szintén aktív szerepet játszott a parancsnokság megbeszélésein. A temesvári per lesz az első, amelyben olyan vezetők állnak bíróság elé a Ceausescu-rezsim utolsó napjaiban játszott szerepükkel kapcsolatban, akik a fordulat után is fontos politikai funkciókat töltöttek be az új vezetés keretében. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Victor Babiuc védelmi miniszter elégedetlen a költségvetéssel. Szerinte 1997-ben a nemzeti össztermék legalább 3 százalékára lett volna szüksége a védelmi kiadásokra, azonban a Ciorbea-kormány alig valamivel több mint 2 százalékot hagyott jóvá. Babiuc szerint a NATO-szabványoknak megfelelő korszerű haditechnika vásárlásához több mint 4 milliárd dollárra van szükség a következő hat évben. /Négymilliárd dollár kell a hadseregnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./

Az RMDSZ febr. 18-án Bukarestben tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnök a kormányzati és törvényhozási munka felgyorsítására, a legsürgősebb teendőkre hívta fel a figyelmet, és rámutatott arra, hogy ki kell küszöbölni a kormányzati és törvényhozási munkát akadályozó koalíciós ellentéteket, különböző válsághelyzeteket, mivel már vannak külföldről származó jelzések, hogy ezek a konfliktusok késleltetik a romániai reformfolyamatot, és kedvezőtlenül hatnak Románia külföldi megítélésére. Nemcsak a koalíció, hanem az egész román társadalom érdeke ezeknek az ellentéteknek a gyors kiküszöbölése, feloldása. Ami az RMDSZ-nek leosztott három új államtitkári tisztséget illeti, Markó Béla úgy fogalmazott, hogy ezek lehetővé teszik szövetségünk számára azt, amire mindig is, de különösen kormányra lépésétől kezdve szüntelenül törekedett az RMDSZ, nevezetesen, hogy fokozottabb mértékben, aktívan kivegye részét az ország általános problémáinak a kezelésében, a gazdasági és szociális szféra minden területén. Ezekre a tisztségekre szövetségünk megtette javaslatait, az új államtitkárok kinevezésére pedig rövidesen sor kerül. Szabó Károly szenátor a Nagy Románia Párt példátlan akciójára hívta fel a sajtó figyelmét. Példátlannak és súlyosan alkotmányellenesnek nevezte azt a felbujtó nyilatkozatot, amelyet C.V.Tudor testvérbátyja, Marcu Tudor NRP-s szenátor tett, s amellyel a Nagy Románia Párt engedetlenségre szólította fel a hadsereget a kormány, illetve a parlament, az alkotmányos hatalom ellen, amennyiben Románia részt venne egy esetleges Irak elleni akcióban. Ilyen értelmű felkérés nem hangzott el Románia felé, sem más országok felé, de Romániának nemzeti érdeke azok mellé az államok mellé állni, amelyek tiszteletben kívánják tartani és tartatni a nemzetközi normákat. S hogy a kormány ezt a szándékát kinyilvánította, ez nagyon természetes, mondotta Szabó Károly. A kérdésben egyébként érdemi döntést csak a parlament hozhat majd. Ezért az NRP példátlan cselekedetével nemcsak a kormányt támadta meg, hanem súlyosan vétett az alkotmány ellen. Márton Árpád ugyancsak példátlanul súlyosnak nevezte, hogy egy parlamenti párt ilyen uszító, felbujtó nyilatkozatra ragadtatta magát, és hozzátette, hogy az NRP eme nyilatkozatára a Btk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ciorbea-kormány Irak ügyében tett nyilatkozatával kapcsolatban, egy kérdésre válaszolva, Markó Béla nyomatékosan leszögezte, hogy ez nem katonai kérdés, hanem politikai. Romániának el kell döntenie, hogy merre tart. Mi, az RMDSZ, és a koalíció is, azt akarjuk, hogy Románia minél hamarabb betagozódjon a nyugati védelmi rendszerhez, amely a demokrácia értékeinek védelmét írta zászlajára, hangoztatta az RMDSZ elnöke. Dr. Bárányi Ferenc az egészségügyi asszisztensek, más egészségügyi alkalmazottak sztrájkját törvényesnek, a sztrájkolók béremelési követeléseit jogosnak ismerte el, ugyanakkor rámutatott arra, hogy a 34-es sz. kormányrendelet által nyújtott 25%-os béremelésnél a kormány jelenleg nem tud többet adni, mert egyszerűen nincs honnan. Azt is hozzátette, hogy bár az akció jogos, a szervezők nem a megfelelő időpontot választották ki a sztrájk kirobbantására. Az egészségügyi és szociális biztosítási rendszer reformjával ezeket a követeléseket ugyan megoldhatónak nevezte, de nem egyszerre. Erre az Orvosi Kamara javaslata szerint több szakaszban kerülhetne sor. Éppen ezért a sztrájkot, amely sem a kormánynak, sem a társadalomnak nem válik hasznára, be kellene szüntetni, hiszen az nem tarthat míg a világ. Kérdésekre válaszolva Markó Béla elmondotta, hogy a koalíciós együttműködésnek megvannak a protokollumba foglalt feltételei, és igen fontosnak ítélte meg a legsürgősebb törvények mielőbbi elfogadását, ezek között említve a bankok privatizációjára, a helyi közigazgatás általános reformjára /köztük a köztisztviselők státuszára/ vonatkozó szabályozásokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 18. - 1220. sz./

"A márc. 15-i emlékezések központi ünnepsége Csíkszeredán lesz. Igen gazdag a sepsiszentgyörgyi, Kovászna megyei program. Itt már márc. 12-én ünnepi istentiszteletet hirdettek, kórushangversenyt szerveztek, márc. 13-a pedig a koszorúzások napja: délelőtt a Gábor Áron emléktáblánál - amely azon az épületen áll, amelyben annakidején az öntőmester biztosította a forradalmi hadsereget arról, hogy "Lesz ágyú!" (és amely ma az RMDSZ helyi szervezetének is otthont ad) - kezdődött a program, majd sorra következtek a forradalom székely mártírjainak, hőseinek emlékhelyei. A közeli Illyefalván márc. 14-én Jókai-szobrot lepleznek le, itt szintén beszédet mond Markó Béla, márc. 15-én pedig Sepsiszentgyörgy központi parkjában, a központi színpadon és más helyszíneken is sor kerül számos ünnepi eseményre. Kézdivásárhelyen a leglátványosabbnak a márc. 15-i hagyományos lovasfelvonulás ígérkezik, amelyen részt vesznek a budapesti és kézdiszéki hagyományőrző társaságok is. Marosvásárhelyen, a megyeszékhelyen, továbbá Segesváron, Szovátán, Marosludason, Régenben, Erdőszentgyörgyön, Marosszentkirályon, Csáváson, Marosszentannán, Dicsőszentmártonban, Radnóton és Nyárádszeredán lesznek évfordulós rendezvények. Nagyváradon Rulikowski Kázmér, a 48-as lengyel hős emléktáblájának avatására várja a bukaresti lengyel nagykövetet valamint Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzult Tőkés László püspök, tiszteletbeli RMDSZ elnök és a helyi RMDSZ-vezetés. A partiumi városban, mint számos más településen, megkoszorúzzák Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu, a 48-as román forradalmár emléktábláját. Szatmárnémetiben márc. 14-én az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Kölcsey Kör, a Szent István Kör és a megyei RMDSZ szervezésében kárpát-medencei történelmi szimpózium kezdődik az 1848-as forradalomról erdélyi, kárpátaljai, magyarországi, felvidéki történészek közreműködésével. Szatmárnémetitől Bukarestig gyakorlatilag minden erdélyi és romániai településen, ahol magyar közösség él, ünnepélyesen emlékeznek meg ezen a hétvégén a márciusi évfordulóról. /MTI/"

Emil Constantinescu elnök, aki egyszemélyben a hadsereg főparancsnoka, ápr. 4-én részt vett a bukaresti helyőrség eskütételén, kifejtette, hogy a román hadsereg kész eleget tenni a rábízott feladatoknak. A hadsereg nem lehet politikai alkudozások tárgya, jelentette ki, a hadsereg mindig a kizárólag a nemzet érdekeit védte. Az államfő felszólította a sajtó képviselőit, hogy védelmezzék az állam alapvető intézményeinek a tekintélyét, mert tapasztalata szerint a média puszta szenzációhajhászás kedvéért sokszor nem átallotta alapvető intézmények tekintélyének lejáratását sem. Ugyancsak ápr. 4-én Constantin Dudu Ionescu védelmi miniszter bejelentette: törvénytervezetet készül benyújtani, melynek értelmében részesítsék amnesztiában azokat a katonákat, akik 1989 decemberében rálőttek a tüntetőkre. Az amnesztia nem terjedne ki a kínzások felelőseire. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

"A román politikai közéletben nagy port kavart fel és egyre csak erősödik az ún. "cigaretta-botrány", melyet a múlt héten robbantott ki a sajtó és az utóbbi napokban legfőbb helyen foglalkozott vele. Az eddig kiderítettek szerint április 16-án este az Air Sofia bulgár légitársasághoz tartozó, ukrán személyzetű IL-76 repülőgép technikai leszállást kért az Otopeni-i katonai reptéren. Leszállás után a repülőből három nagykapacitású teherautóba pakoltak 13 milliárd lej értékű cigarettát, majd elhajtottak velük. Az ügyről egy névtelen telefonáló értesített több újságszerkesztőséget, a lapok által kezdeményezett kivizsgálásokat követően a vámügyőrség lefoglalta a csempészárut, az ügyészség pedig elindította a nyomozást a felelősök kiderítésére. A leleplezést követő rövid időn belül elkezdődtek a letartóztatások is, első áldozatok voltak Ioan Suciu, a katonai reptér parancsnoka, Dumitru Balan százados, a reptér ellenőrző központjának főnöke és egy cégtulajdonos. Az ügy súlyosságán az is emelt, hogy az egyik látszólagosan érintett személy a legfelsőbb hivatalosságok védelmét ellátó Õr- és Védelmi Szolgálat, a SPP /az egyik titkosszolgálat/ egyik tagja, Gheorghe Trutulescu ezredes, akit felfüggesztettek tisztségéből. Az ügyészség és a rendőrség mellett az ügyben nyomozást rendeltek el a parlament két háza, a hadsereg és a szállításügyi minisztérium is. Az egyébként is zavaros és egyre szerteágazóbb ügyet csak tovább zavarta Emil Constantinescu a Legfelsőbb Védelmi Tanács április 25-i ülését követő nyilatkozata, mely szerint az egész akció meg volt rendezve, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ így akart leleplezni egy csempészhálózatot. A legtöbb sajtótermék szerint a rendelkezésre álló adatok alapján viszont ez közel sem lehet igaz, az esemény csak kis része egy régóta működő csempészetnek, melynek szálai a hatalom legfelsőbb szintjeiig érnek. /Romániai Sajtófigyelő, ápr. 27./"

Emil Constantinescu román államfő ápr. 9-én nyilatkozatban szögezte le, hogy semmilyen helyzetben nem fog olyan lépést kezdeményezni, amely az 1989 decemberi eseményekkel kapcsolatban a hadsereg egyes katonáinak ügyében folyó vizsgálatok leállítására, tények vagy bűnösségek elfedésére irányulna. Constantinescu hangsúlyozta, hogy míg 1997 szeptemberéig a katonai ügyészség egyetlen ügy kivizsgálását sem fejezte be, az azóta eltelt időben már 16 vizsgálatot lezárt és a vádiratot átküldte a bírósághoz, három vizsgálat pedig befejezéshez közeledik. Ugyanakkkor Emil Constantinescu hangsúlyozza, hogy meg kell védeni az ország egyik alapvető intézményét alkotó hadsereg becsületét. Egyik vizsgálat sem kérdőjelezheti meg a hadsereg, a parancsnokság, a tiszti kar hazafiasságát, eleve ki kell zárni a kollektív bűnösséget vagy az intézmény elleni vádakat, és meg kell hallgatni a katonák véleményét is. Constantinescu továbbá olyan törvény elfogadását sürgeti, amely a jövőre nézve kizárja a hadsereg belekeverését szociális vagy belső politikai konfliktusokba. Az államfő technikai kérdésnek nevezi, hogy miután a vizsgálatok befejezése kideríti az igazságot, az elítélés után kollektív kegyelmet gyakorolnak majd vagy amnesztiát alkalmaznak, de véleménye szerint a katonai becsület arra kötelezi az összes érintett tisztet, hogy ragaszkodjék a vizsgálatok véghezviteléhez. /MTI/

"Verestóy Attila szenátorral készített interjút Gál Mária /Kolozsvár/, aki Verestóyt a román pártokkal való koalíciós alkudozás frontemberének nevezte. Milyen feltételekhez kötötte az RMDSZ koalíciós részvételét, hangzott a kérdés. Verestóy válaszában kifejtette, hogy igényelték az anyanyelv használatát és az adminisztrációban való részvétel jogát, az anyanyelvi oktatás biztosítását. Bizonyos állami tisztségek /belügy, a hadsereg vezetése, az igazságszolgáltatás magasabb fokai/ még mindig elérhetetlenek az RMDSZ számára, a román állam "még nem tudott túljutni a nemzetállami szindrómákon". A mostani koalícióban az RMDSZ teljesen fölösleges, ugyanakkor kapott tíz államtitkári helyet. Verestóy hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek csak saját választói elvárásainak kell eleget tennie. "Az RMDSZ-en belüli feszültségek tagadhatatlanul léteznek" - ismerte el. Sokan mondják, hogy az RMDSZ alig ért el valamit a kormányzati szerepvállalással. Erre Verestóy azt válaszolta, hogy szerepvállalásuk eredményeképpen a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem minden karán folyik magyar oktatás, megszületett két sürgősségi kormányrendelet, kiemelte, hogy a gazdasági életben "több ezer magyar került olyan vezető beosztásba, ahol döntéseivel befolyásolni tudja az egész közösség sorsát." /Gál Mária /Kolozsvár/: Verestóy Attila: "Románia még nem tudott túljutni a nemzetállam-szindrómán". = Népszava, jún. 20./"

"Vajon Bárányit más mércével mérik-e, mint másokat, kérdezte vezércikkében Gyarmath János főszerkesztő, hozzátéve, hogy miközben Bárányi Ferenc és mások ellen hajsza indul egyetlen kikényszerített aláírás miatt, olyanoknak, akik kétségtelenül tagjai voltak a Securitaténak, hajuk szála sem görbül, sőt ott ülnek a parlamentben "szakemberekként", máig ott vannak a hadseregben, a belügyben, a titkosszolgálatokban. Maga a magyarellenes vonaláról ismert Adevarul is elsietettnek tekinti vezércikkében, hogy Radu Vasile Bárányi lemondását sürgette, és egy interjúban egyenesen értetlenségét fejezi ki, miért is kellett a miniszternek elismernie aláírását - igaz, ez elsősorban azt szolgálja, hogy annál nagyobb vehemenciával indítson támadást Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ellen, aki évekkel ezelőtt már elismerte, hogy kényszer hatására ő is tett nyilatkozatokat a Securitatenak. /Gyarmath János: Bárányit más mércével? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./"

Hargita és Kovászna megyékben megkezdődött a román hadsereg tíznapos lélektani hadgyakorlata, amelyet a román rádió és sajtó jelentése szerint a hadsereg lélektani hadviselési központja, a szárazföldi csapatok vezérkara és a román rádióadások katonai szerkesztősége szervezett és a maga nemében eddig a legnagyobb rendezvény. Részt vesznek a gyakorlatban a belügyminisztérium és a román hírszerzés emberei is. A fő téma a lakosság - a hadgyakorlati nyelvezetben: a célalanyok - sajátos magatartásának befolyásolása az ellenséges propaganda ellensúlyozására. A tájékoztatásba bevonják a sajtót, a helyi rádiót és televíziót is, kisfilmeket, rádióműsorokat sugároznak és 4000 példányban újságot is nyomtatnak. A hadgyakorlat mellett a sepsiszentgyörgyieket az is foglalkoztatja, hogy a belügyminisztérium, bár korábban az RMDSZ fellépésére felfüggesztette az építkezést, március óta ismét folytatja Sepsiszentgyörgyön egy nagy csendőrlaktanya munkálatait. Erre Petre Turlea, a Román Nemzeti Egységpártnak a helyi románságot képviselő honatyája hajtott fel 8 milliárd lejt. /MTI/

Júl. 14-én Washingtonba indult Emil Constantinescu elnök, akinek személyében először tesz hivatalos látogatást az Egyesült Államokban az 1989. decemberi fordulat után román államfő, bár Ion Iliescu volt elnök kétszer is járt a Fehér Házban. Az elnököt az utazásra elkíséri Andrei Plesu külügyminiszter, Victor Babiuc védelmi miniszter, aki előzőleg keresztülvitte, hogy a kormány jóváhagyja az amerikai Bell Textron céggel kidolgozott 1,5 milliárd dolláros üzletet, a román hadsereg Brassón gyártandó 96 amerikai Dracula helikopterre vonatkozó rendelését és Daniel Daianu pénzügyminiszter, aki viszont ellenzi az elgondolást. Az elnök kíséretben van továbbá Traian Basescu közlekedési miniszter, Sorin Dimitriu privatizálási miniszter, Horia Ene, a tudományos kutatás minisztere, Zoe Petre asszony, az államfő politikai főtanácsadója és több más elnöki tanácsos, a parlament több tagja, köztük az RMDSZ részéről Eckstein Kovács Péter kolozsvári szenátor, számos fontos gazdasági vezető, szakember. A program kiemelkedő pontjai a kongresszus tagjai előtt mondandó beszéd és a Fehér Házban júl. 16-án Clinton elnökkel sorra kerülő találkozó mellett a Pentagonban teendő júl. 17-i látogatás, valamint a Világbank elnökével való találkozó és több amerikai nagyvállalatnál teendő vizit. Washington után San Franciscóba és Chicagóba is ellátogat a román államfő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

Szabó János honvédelmi miniszter román kollégája, Victor Babiuc meghívására aug. 10-én, delegáció élén egynapos, hivatalos határ menti találkozóra Romániába utazott. Teljes volt az egyetértés a két miniszter Félixfürdőn megtartott tárgyalásán minden felvetett kérdésben, egyebek között abban, hogy biztosítsák a közös magyar-román békefenntartó zászlóalj létrehozásának feltételeit. Folytatni kell továbbá a két hadsereg között néhány év óta kibontakozó jó kapcsolatot, és rövid időn belül meg kell oldani a két országban lévő hadisírok gondozását - hangsúlyozták a miniszterek félixfürdői tárgyalását követő sajtótájékoztatón. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

Aug. 22-én tartotta Szatmárnémetiben a helyi Szent István Kör ünnepi előadását. A meghívott előadó dr. Kovács István költő és történész, egyetemi docens, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem történész professzora Bem tábornok és az erdélyi hadsereg címen tartott előadást. Ezután Farkas Árpád költő, a Háromszék főszerkesztője méltatta Bem életútját. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./

Végh Ferenc vezérezredes, vezérkari főnök okt. 9-én Nagyváradra érkezett, hogy tárgyaljon Constantin Degeratu hadseregtábornokkal, államtitkárral, román vezérkari főnökkel. Idén negyedszer találkoztak. A megbeszélések okt. 10-én Nagyszalontán folytatódnak és Aradon fejeződnek be. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 10./

Rendkívüli tanácsülést hívott össze Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere a magyar-román labdarúgó-mérkőzésen történtek kapcsán. Az ellenzéki tanácsosok nem vettek részt az okt. 20-i rendkívüli tanácsülésen, így nem volt meg a szükséges létszám. Emiatt Funar baráti beszélgetést javasolt, ahol egymás után hangzottak el a magyarellenes kirohanások. Ion Marinescu egységpárti tanácsos szerit a román szurkolók helyett az erdélyi negyedik hadseregnek kellett volna Budapestre mennie. A polgármesternek a meccsen történtek miatti tiltakozó levelét továbbították az államfőnek, a kormányfőnek és az Európai Unió külképviseleteinek. /Magyarellenes kirohanások a kolozsvári városi tanácsban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

"Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa tiltakozását fejezte ki az utóbbi időben ismét elszaporodó magyarellenes megnyilatkozások miatt. Mint ismeretes, a Nagy Románia Párt egyik székelyföldi szervezete az RMDSZ-vezetők "meglincselésével" fenyegetőzött, Kolozsvár polgármestere pedig néhány héttel korábban Szászfenesen egy katonai hadgyakorlat alkalmával az RMDSZ-székházak "kilövésére" buzdította a IV. Hadsereget. "A magyar kisebbség megsemmisítésére uszító ilyen kijelentések büntetlenül mérgezik a román közvéleményt, és beláthatatlan következményei lehetnek. E magyarellenes hangvétel fokozódott az RMDSZ kormányba lépésével, koalíciós partnereink pedig - a többszöri figyelmeztetés ellenére - nem veszik figyelembe a minket ért támadásokat. Még sajnálatosabb, hogy az államelnök sem vesz tudomást e veszélyes helyzetről. A jelenlegi romániai viszonyok kísértetiesen kezdenek hasonlítani a harmincas években létezőkhöz. A román demokrácia gyökértelensége, a kormány bizonytalansága, valamint az egyre romló gazdasági helyzet a szélsőséges, fasiszta megnyilvánulások jó termőtalaja. Figyelmeztetjük Románia államelnökét, a kormányt és az igazságszolgáltatást, hogy ébredjenek fel a szendergésből, mert a fasisztoid pártok esetleges törvényes vagy erőszakos hatalomátvétele Romániát katasztrófába sodorja" - áll a nyilatkozatban. Az MKT ugyanakkor követeli: vonják felelősségre a közszolgálati tv azon alkalmazottait, akik az adófizetők pénzén magyarellenességre hangolják a nézőket. A testület hasonló tiltakozó nyílt levelet címzett Radu Vasile kormányfőnek is. A szászfenesi esetről tájékoztatták Victor Babiuc honvédelmi minisztert is. - Eckstein-Kovács Péter szenátor bűnvádi feljelentést fontolgat mind a Szászfenesen, mind pedig a nov. 21-i kolozsvári nagy-romániás tüntetésen elhangzottak miatt, amelyek kimerítik a kisebbségellenes uszítás és fenyegetés fogalmát. Boros elnök különben meglehetősen szkeptikus Gheorghe Funar pereit illetően. Véleménye szerint mind a parasztpárt, mind a liberálisok tartanak a polgármestertől. Funarnak meglehetősen nagy a befolyása, hiszen nem egy helyi vezető zsebét tömte meg Caritas-pénzekkel - mondotta. Megtudtuk: ha az ügyészség a polgármester ellen beindított bűnvádi kivizsgálás alatt megfelelő bizonyítékot talál ahhoz, hogy pert indítson, akkor a polgármestert felfüggesztik tisztségéből, a városi tanács pedig ügyvezető polgármestert választ a jelenlegi két alpolgármester közül. A mandátum felfüggesztése a jogerős ítélet kimondásáig tart, amely akár a végtelenségig is elhúzódhat - a politikai akarattól függően. Ha felmentik, akkor Funar visszakapja mandátumát, és csak megerősödve kerül ki a "csatából". Amennyiben megfosztják tisztségétől, de erre alig egy évvel a 2000-ben lejáró mandátuma előtt kerül sor, kizárt, hogy időközi polgármesteri választást rendezzenek. Boros szerint Mircea Ionescu Quintus múlt heti közbenjárása Funar érdekében csak a magukat demokratikusnak nevező román pártok - mellesleg koalíciós partnereink - meglehetősen kétértelmű álláspontját bizonyítja Funar és szövetségesei ügyében. A Nemzeti Liberális Párt hétvégi sajtóértekezletén Anton Ionescu helyi pártvezér az esetről úgy nyilatkozott: Ionescu Quintus nem a kolozsvári polgármester, hanem a román igazságszolgáltatás makulátlanságának az érdekében lépett közbe. A pártvezér csupán azt akarja - magyarázgatta Ionescu -, hogy semmiféle szabálytalanság ne történjék ebben az igen fontos ügyben. /Figyelmeztetés a koalíciós partnereknek: Románia továbbra is jó termőtalaja a szélsőséges nacionalizmusnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./"