Az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) platformja ápr. 28-án Kolozsváron tartotta partiumi és székelyföldi választmányának együttes ülését, az RT Kolozs megyei képviselőinek és koordinációs tanácsának jelenlétében. A sajtótájékoztatón Toró T. Tibor, az RT elnöke elmondta: az RT választmányai nemrég alakultak, ez az ülés pedig jó alkalom volt a felgyűlt tapasztalatok kicserélésére. A találkozó célja a magyarországi választások után kialakuló helyzet értékelése volt. Jogos az a félelem, hogy abban a nemzetpolitikában, amelyet a polgári kormány fogalmazott meg, törés fog bekövetkezni, hangsúlyozta Toró T. Tibor. Megnövekszik az érdekvédelmi szervezet, ezen belül a tömörülés felelőssége is, mint olyan alternatívát megfogalmazó és felmutató csoportosulás, amely rokon azokkal a törekvésekkel, amelyeket a jelenlegi magyar kormány képviselt. Az RT megrökönyödve vette tudomásul, hogy az RMDSZ csúcsvezetésében többségben vannak azok, akik nem a közösség által elfogadott értékrendet vallják magukénak, hanem a baloldali alternatívát érzik közelebb magukhoz, és ezt meg is fogalmazták. A tanácskozáson az RT eldöntötte, hogy az RMDSZ Polgári Szárnya által megfogalmazott programját kívánja kiszélesíteni. /Köllő Katalin: Reform Tömörülés: kiállni a polgári értékek mellett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője Toró T. Tibortól, a Reform Tömörülés elnökétől tudakolta, mit jelent az RT közleményében ez a megállapírás: "Nem először tapasztalunk romániai magyar politikusok részéről a közösség értékrendjétől elforduló vagy azzal ellentétes magatartást, nyilatkozatot, legyen szó akár a státustörvényről, a magyar igazolványról vagy éppen a magyarországi választási eredményekről. Ezt egyetlen felelős politikus sem engedheti meg magának". Toró emlékeztetett: a magyar igazolványról elég említeni Verestóy Attila szenátor vagy Székely Ervin képviselő magatartását. Gyarmath mentegette őket: tisztázták, árnyalták álláspontjukat, amelyhez egyébként joguk lenne egy demokratikus társadalomban. Toró ellenvetette: mennyire nyilakozhat magánszemélyként egy szenátor vagy képviselő, főleg akkor, ha az udvarhelyi szenátor ráadásul a széki szervezet elnöke is. Mit jelent az, hogy az RMDSZ csúcsvezetése eltávolodott a polgári értékrendtől?- kérdezett tovább a főszerkesztő. Ez arra vonatkozik, hogy a választás két fordulója között Markó Béla szövetségi elnök tett egy nyilatkozatot, amelyben gyakorlatilag elkötelezte a szervezetet a második forduló után végül is győztes baloldal mellett. Gyarmath vitatta, hogy ilyen megállapítás elhangzott. /(Gyarmath János): Két malomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Megalapozatlannak és sajnálatosnak nevezték a Reform Tömörülés (RT) vezetői Kovács Lászlónak, az MSZP elnökének azt a kijelentését, hogy az új magyar kormány nem fogja külön finanszírozni a határon túli magyar szervezetek törvényes vezetésével szembenálló csoportokat. A Jurnalul Nationalban megjelent nyilatkozatában Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az RT vezetője "alaptalannak és meglehetősen súlyosnak" minősítette Kovács kijelentését. Mint mondta, nem tudja, hogy az MSZP elnöke miről beszélt, hiszen a magyarországi támogatást a romániai magyar civil szervezetek kapták átlátható módon, alapítványokon keresztül, meghatározott projektekre. Ráduly Róbert parlamenti képviselő, az RMDSZ képviselőházi csoportján belül alakult Polgári Szárny tagja szintén úgy nyilatkozott, hogy átlátható módon történt a romániai magyar közösség anyaországi támogatása. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ keretén belül működő különböző platformok (csoportok) más és más magyarországi pártokkal tartanak fenn kapcsolatokat. Példaként említette, hogy az RMDSZ liberális platformját a magyarországi liberálisokhoz, a Reform Tömörülést a Fideszhez fűzik ilyen kapcsolatok. A Jurnalul National megszólaltatta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét is, aki elmondta a lapnak, hogy nincs tudomása az ilyen külön finanszírozásról, de ez nem jelenti azt, hogy nem is történhetett ilyen. Mint mondta, a Fidesz nyílt politikai támogatásban részesítette a Reform Tömörülés képviselőit. /RT: megalapozatlanok Kovács kijelentései a "Fidesz pénzelte platformról"? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

A magyarországi választási kampány idején, főleg a két forduló között, számos erdélyi politikus, újságíró kifejtette: a szocialisták és a "bal-liberálisok" nem nemzetben gondolkoznak, kevésbé törődnének a határon túli magyarokkal, csökkenne, vagy meg is szűnne a számukra juttatott segítség. Fey László kiállt a baloldal mellett és kirohant Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke ellen. Fey szerint a Fidesz kiépítette klientúráját, akiket támogatott és megosztotta a magyar társadalmat. /Fey László: Kuvikol már…= Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

A Reform Tömörülés elnöksége közleményében kérte Magyarország most alakuló új kormányát, hogy elődjéhez hasonlóan továbbra is támogassa Románia NATO-csatlakozását. "Ezek — különösen az euro-atlanti fórumok határozatainak és ajánlásainak betartása és gyakorlatba ültetése — nem a politikai konjunktúrából eredő taktikázás kérdése, hanem a román társadalom alapvető érdeke. Ilyen általános érdek az egyházaktól jogtalanul elkobzott vagyon visszaszolgáltatása a restitutio in integrum elve alapján, illetve a méltányos kártalanítás, amit az Európa Tanács Parlamenti közgyűlésének Romániával kapcsolatos 1993/176-os álláspontja, valamint az 1997/1123-as határozata is megfogalmaz." Ezért az RT számára értelmezhetetlen Bársony András szocialista képviselő, az Európa Tanács Romániát monitorizáló bizottsága elnökének kijelentése, miszerint nincs olyan európai normatíva, mely foglalkozna az egyházi tulajdon visszajuttatásával és Romániával szemben ilyen elvárás nem is fogalmazódott meg. "Annál sajnálatosabb a fenti állítás, mert ezen dokumentumokról, valamint a román miniszterelnök több nemzetközi fórumon tett nyilvános kötelezettségvállalásáról nemcsak bizottsági elnöki kötelezettségeiből eredően, hanem a határon túli magyar közösségek sorsáért felelősséget érző anyaországi politikusi minőségében is minden bizonnyal tudomást szerzett Bársony András. Reméljük, hogy ezen nyilatkozat — különösen annak a román és magyar restitúciós gyakorlatot összehasonlító része — csupán szakmai és politikai tájékozatlanság, esetleg a személyes politikai indíttatás és a tisztségből eredő elvárások közötti eltérésből származó szerepzavar következménye és nem a határon túli magyar közösségek érdekeit felvállaló anyaországi külpolitika változásának első jele." — fogalmaz a közlemény. /Tájékozatlanság, vagy külpolitikai irányváltás? RT-tiltakozás Bársony András MSZP-képviselő kijelentésére. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Immár negyedik ülését tartja máj. 25-én az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) azóta, hogy tavaly márc. 30-án leszavazta saját megújulását. A szövetség Szabályzat-felügyelő Bizottsága azóta sem határozott a döntést és egyben az SZKT legitimitását vitató beadvány ügyében. Mindaddig kétes legitimitású az SZKT, amíg az illetékes szerv nem mond véleményt a beadványunkról – jelentette ki a Krónikának Toró T. Tibor. Az általa vezetett Reform Tömörülés frakció annak a megvizsgálását kérte a szabályzat-felügyelőktől, hogy szabályos volt-e a szövetség legfőbb döntéshozó szervének – saját megújulását elutasító – tavaly márciusi döntése. A Reform frakció beadványa szerint az SZKT megújulást elutasító döntése azért is szabálytalan volt, mert nem nyerte el a képviselők kétharmadának támogatását. Frunda György szenátor, az SZKT elnöke elutasította ezt az érvelést. Markó Attila, a Szabályzat-felügyelő Bizottság elnöke arról tájékoztatott, hogy határozatot hoztak, de azt csak az RMDSZ Közlöny útján hozzák nyilvánosságra. - Az SZKT állandó bizottsága nem javasolja, hogy a hét végi SZKT-ülésen napirendre kerüljön az egyházi ingatlanok kérdése. A kérdés napirendre tűzését Tőkés László püspök kérte levélben az SZKT elnökétől. Frunda György elmondta: "Az állandó bizottság úgy vélte, erről a kérdésről mind a kongresszus, mind az SZKT már többször döntött, ezek a döntések egyértelműek, és ma is aktuálisak." - Az SZKT máj. 25-i ülésén sem lehetnek jelen a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) küldöttei – jelentette ki Frunda György SZKT-elnök. /Gazda Árpád: Kétes az SZKT legitimitása? = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

A RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közti egyezmény kudarcairól szólva Seres Dénes szenátor, Szilágy megyei RMDSZ-elnök kifejtette: annak ellenére, hogy a kormánypárt egyes időpontokat nem tartott be, ezek irányadóak voltak. A szenátor szerint az RMDSZ-nek az elmúlt öt hónapra meghatározott célkitűzései közül nagyrészt minden megvalósult. Seres remélte, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására is pozitív megoldás születik. Hasonlóan optimista Kelemen Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője is, úgy ítélte meg: a protokollum mérlege pozitív, az egy-kéthetes csúszások nem befolyásolják az, egyezmény lényegét. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke viszont úgy látja: van egy-két olyan pontja a megállapodásnak, amelyben nem sikerült áttörést elérni, és amely megkérdőjelezi a kormánypárt szándékát. Ilyen az egyházi ingatlanok ügye is. - Lehet, hogy vannak olyan információk, amiről nem tudok, mindenesetre érdeklődve várom az elnöki beszámolót, a képviselőknek ugyanis nemigen van rálátásuk a protokollummal kapcsolatos egyeztetések folyamatára, ez ugyanis kizárólag annak a csoportnak a privilégiuma, amely a tárgyalásokat folytatta - mondotta. Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő RMDSZ- platform vezetője hangoztatta: A súlyos kérdésekben elakadtunk, és nincs meg a politikai döntés ezeknek a megoldására. Kolozsvár elárvult helyzetbe került. Márton Árpád képviselő cáfolta azt az állítást, miszerint nem sikerült volna áttörést elérni az egyházi ingatlanok kérdésében. A Szociáldemokrata Párt elfogadta azt, hogy az egyházaktól elkobzott javakat vissza kell adni. /B.T.–Sz.K.: Nem a néhány hetes csúszásokat kifogásolják RMDSZ-es politikusok a kormánypárttal kötött egyezményről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Máj. 25-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: Az önállóság — más szóval: autonómia — ugyanis azt jelenti, hogy a román pártokkal pragmatikus viszonyt kell kialakítanunk, és a velük való együttműködés révén olyan eszközöket kell teremtenünk, amelyek ezt a magyar közösséget a túlélésben, a megerősödésben és a továbblépésben segítik, Markó szerint ugyanezek az intelmek érvényesek a magyarországi pártokkal kialakított kapcsolatokra is. Markó beszámolójában az erdélyi magyar közvéleményt is megosztó magyarországi választások kapcsán felserkenő vitával foglalkozott, kifejtette: aki pedig jobbra vagy balra akar felsorakoztatni minket, az elveszti önállóságunkat, és ezzel elveszi erőnket is. Nincsen időnk Fidesz-, MDF-, MSZP-, vagy SZDSZ pártinak lenni, mert itt, Romániában kell magyarpártinak lennünk, amíg még nem késő - hangoztatta. Az SZDP-RMDSZ szólva a szövetségi elnök eredményként értékelte azt, hogy a rendőrségi törvénybe bekerült a nyelvhasználati rendelkezés, elfogadták a munkaszolgálatosok kárpótlásának törvényét, elkészültek az etnikai okokból üldözött személyek kárpótlását szabályozó törvény végrehajtási utasításai, kormányhatározat rendezte a nemzeti jelképek használatát, már csak államfői ellenjegyzésre vár a földtörvény, amelyből törölték a közbirtokosságra vonatkozó megszorító intézkedéseket, az egyházi ingatlanok restitúciója ügyében tett, az RMDSZ szerint időt nyerő lépéseket, a kétnyelvűség bevezetését a közigazgatásba. A Bolyai Farkas Líceum kapcsán kirobbant konfliktus véleménye szerint arra int: a nacionalizmus kísértete még itt van közöttünk, de megítélése szerint ennek felélesztéséhez hatalmi érdek már nem fűződik. Puskás Bálint szenátor szerint az erdélyi magyarság nem tudott kellően közel férkőzni a PHARE és egyéb, EU-pénzekkel tele "húsos fazékhoz". Bucur Ildikó megjegyezte, nem ártana konzultálni időnként a platformokkal is. (Ennek fontosságát később maga Markó Béla is elismerte). Szilágyi Zsolt, a Reform Tömörülés alelnöke kifejtette: egyetértenek abban, hogy szükség van összefogásra, önállóságra, autonómiára, hogy jó lenne, ha a kiszorítósdit a kooperáció, a tájékoztatás, a konszenzus venné át. Példaként megemlítette: azon kevés RMDSZ-politikus közé tartozik, akik évek óta tudatosan, következetesen felvállalták a csángókérdést, ezért nehezményezi, hogy "kiszorult" abból az RMDSZ-delegációból, amely nemrég Moldovába látogatott. Borbély László képviselő határozottan visszautasította azokat a vádakat, miszerint az RMDSZ-ben nem biztosított a demokratikus döntéshozatal. Ráduly Róbert képviselő értetlenségének adott hangot amiatt, hogy miért szorítják ki továbbra is a testületből a Magyar Ifjúsági Tanács SZKT- frakcióját. Borbély Zsolt kifejtette: azon magyar politikai erőket kellene támogatni, amelyek tényleg a magyar nemzet lelki egységét akarják megvalósítani, és nem azokat, akik az RMDSZ feje fölött alapszerződéseket kötöttek, a választási kampányban szembe állították a határon túli magyarokat a magyarországiakkal, az új kormányban az oktatási tárcát pedig egy olyan párt képviselőjére bízták, amelynek politikusai és holdudvara pedig a Szent Koronát lemicisapkázta, a Szent Jobbot letetemcafatozták. Tőkés András kifejtette: örvend a protokollum kapcsán elért eredményeknek, de véleménye szerint hosszú távon nem ez a Neptun óta elkezdődött alkupolitika, hanem az autonómia megteremtése a járható út. Frunda György szenátor, SZKT-elnök is, aki szerint az autonómia felé igenis Neptunban kezdődik, és Strasbourgon, Bukaresten, Budapesten, intézményteremtésen és az ezt lehetővé tévő törvények elfogadtatásán keresztül vezet az út. Az ülés a romániai magyar oktatás helyzetének vitájával folytatódott. A magyar tannyelvű oktatás akkor létjogosult, ha képes korszerű, versenyképes tudást biztosítani az anyanyelvükön tanuló fiataloknak. Hozzászólásaikban a küldöttek kifogásolták a romániai magyar nyelvű oktatás helyzetét, többek szerint a probléma megoldása az oktatási rendszer autonómiájának biztosításában rejlik. Kifogásolták többek között, hogy a szakiskolákban az anyanyelvi oktatást szabotálják, a tanintézmények vezetése nem hozhat döntéseket a tanfelügyelőségek, illetve az Oktatásügyi Minisztérium megkérdezése nélkül. A vitára meghívást kaptak a szakma képviselői is. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke szerint az SZDP–RMDSZ protokollum tartalmazza az önálló magyar oktatási vonal kiépítését a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, de felhívta a figyelmet, amennyiben nem tesznek sürgős lépéseket erre vonatkozóan, a terv megint csúszik egy évet. A Kolozs megyei RMDSZ részéről Mátis Jenő MKT-elnök határozattervezetet terjesztett elő, amelyben azt javasolják az RMDSZ parlamenti csoportjainak, hogy kezdeményezzék a tanügyi és a helyi közigazgatási törvény módosítását a tanintézmények autonómiája növelésének érdekében. A tanácskozás kezdetén az SZKT leszavazta a Reform Tömörülés elnökének, Toró T. Tibornak két javaslatát, amelyben az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, illetve az alkotmánymódosítás napirendre tűzését kezdeményezte. A visszautasítást azzal indokolták, az SZKT már döntött egyházi ingatlan-ügyben, amikor megbízta az RMDSZ-t, hogy a történelmi magyar egyházak képviselőivel közösen dolgozzanak ki erre vonatkozó törvénytervezetet. Ami az őszre tervezett alkotmánymódosítást illeti, a jogi szakértők ülésén a Reform Tömörülésnek alkalma van saját elképzeléseit képviselni, a kérés tehát időszerűtlen — hangoztatták. Az említett témákról és azokról a további kérdésekről, amelyek az RT szerint lemaradtak az SZKT napirendjéről az ülés után, a Polgári Együttműködés Tanácsának alakuló ülésén tárgyaltak. Az SZKT három frakciója, a Reform Tömörülés, a Keresztény-Nemzeti Frakció és a testületből kizárt Magyar Ifjúsági Tanács által létrehozott Polgári Együttműködés Tanácsa az RMDSZ képviselőházi frakcióján belül létrejött Polgári Szárny mintájára alakult. A Tanács célja az átláthatóság elősegítése a Szövetségi Képviselők Tanácsában, és az RMDSZ eredeti programjának gyakorlatba ültetése, amelytől a szövetség vezetése véleményük szerint eltávolodott. /Székely Kriszta: Önállóságra vagyunk ítélve. Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ SZKT-ülés kis híján már első perceiben botrányba fulladt. Frunda György szenátor a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) tagjainak a vissza nem fogadásának okát taglalta, a kiszorított ifjak a Kultúrpalota nagytermének erkélyéről kiáltották be véleményüket az elnök önkényesnek vélt döntéséről. Az SZKT ugyanis nem volt hajlandók napirenden kívül megvitatni a MIT sorsát. Annak ellenére, hogy a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság jogerős döntésben mondta ki, hogy az SZKT szabálytalanul járt el, amikor két évvel ezelőtt nem igazolta a MIT-jelöltek mandátumát. A jogerős döntésből kiindulva, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke a MIT megkövetését javasolta a kétéves jogfosztás miatt, de a teremben ülő többség erről hallani sem akart. A Krónikának nyilatkozva Jakab István, a MIT jelenlegi elnöke a testület félrevezetését eredményező hazugsággal vádolta Frundát, aki SZKT-elnökként nem volt hajlandó a szabályzatfelügyelők ifjakra vonatkozó döntését felolvasni. "Frunda György azt hangoztatta, a Szabályzat-felügyelő Bizottság döntése nem tekinthető jogerősnek, holott ez írásban szerepel a határozat szövegében. Mi nem vagyunk az RMDSZ ellen, de egyenesen botrányos, amit a demokráciával, a kényelmetlen erők lesöprésével művelnek" – mondta Jakab. A Reform Tömörülés másik két soron kívüli javaslatát is elutasította az SZKT. Toró azt szerette volna, ha az egybegyűltek megvitatják az egyházhoz való viszonyulást és az elkobzott javak kérdését, illetve az alkotmány módosítását. Ráduly Róbert aggasztónak nevezte azt az erdélyi magyar jövőt, amelyet a szekértáborokra szakított ifjúság épít majd fel. Kerekes Károly arra figyelmeztetett, az RMDSZ csupán az egyházi ingatlanokra figyel, holott a kormánypárttal kötött megállapodás a közösségi javak visszaszolgáltatásáról is szól. A Nagy F. István alelnök által bemutatott füzetből kiderül, Erdélyben minden harmadik magyar anyanyelvű gyermek végzi románul iskolai tanulmányait, és a rossz demográfiai mutatók aggasztó jövőt vetítenek elő az anyanyelvi oktatásban. Matekovits Mihály aradi főtanfelügyelő-helyettes arra panaszkodott, hogy megyéjében a 8. osztályt magyar iskolában végző gyermekek 40 százaléka magyarországi középiskolában kívánja folytatni tanulmányait. /Szucher Ervin, Gazda Árpád: Erkélyjelenet az SZKT-ülésen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./ Markó Béla RMDSZ elnök beszédének alapgondolatát – hogy az erdélyi magyarság önállóságra ítéltetett – a belső ellenzék is elfogadta. A célok tehát nem különböznek, már csak az ezekhez vezető útban, a hogyanban kell megegyezni. E téren viszont mintha mélyült volna a szakadék a felek között, állapította meg Gazda Árpád. Minősíthetetlen, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselői az erkélyről bekiabálva próbálták érvényesíteni akaratukat. Botrányos, hogy az SZKT jogászként elismert elnöke arról győzködte a képviselőket: ideiglenes jellege miatt még csak felolvasni sem kell a szabályzat-felügyelők MIT javára hozott határozatát, amikor ennek a szövege azzal a szóval végződik: jogerős. Továbbá a szabályzat-felügyelő bizottság elnöke állította, a bizottság a MIT-ügy újratárgyalásáról döntött, az öttagú bizottság három tagja viszont nem tudott ilyen döntésről. /Gazda Árpád: Célok és eszközök. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

Jubileumi városnapokat tartottak a máj. 24-26-a között Érmihályfalván. A tizedik, jubileumi Nyíló Akác Napok már máj. 23-án gondosodott rendezvényekről, volt haszon- és díszállat-seregszemle Móka-parti és telekommunikációs kiállítás. Máj. 24-én a politikai fórumon Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnöke és alelnöke beszélt a NATO-csatakozás előnyeiről. Ökumenikus istentisztelet után tartották meg a városnapok ünnepélyes megnyitóját a Széchenyi téren. A mazsorettek és néptánccsoportok felvonulása után Boros József RMDSZ-elnök, Torda Imre polgármester és Alexandru Retegan alprefektus üdvözölte az érdeklődőket. Kovács Kati koncertje után hajnalig mulathattak a vendégek az Erdei Zsibongón. Nem maradt el a labdarúgótorna, a lovas parádé, a néptáncgála és divatbemutató sem. /Balogh Levente: Hajnalig mulattak az Erdei Zsibongón. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

A Reform Tömörülés, a Keresztény-Nemzeti Frakció a Szövetségi Képviselők Tanácsa keretén belül megalakították a Polgári Együttműködés Tanácsát, amelyet támogatnak a Magyar Ifjúsági Tanács képviselői is. Szándéknyilatkozatuk szerint a Polgári Együttműködés Tanácsa alapvető céljai: következetesen munkálkodni a szövetség programjának megvalósításán az európai polgári-keresztény értékrend és az erdélyi haladó hagyományok alapján; visszaállítani az SZKT súlyát, növelni hatékonyságát, hogy betölthesse szerepét és hatáskörét, igazi erdélyi magyar parlamentként működjön. Megengedhetetlen, hogy az SZKT szavazógéppé degradálódjon. Nem fogadható el, hogy a képviselők akár hiányos, akár minimális információ birtokában legyenek kénytelenek döntést hozni, vagy döntéshozó helyzetbe se kerüljenek, mert a lényegi kérdésekről nem esik szó. Az SZKT az érdemi döntések és véleménynyilvánítások fóruma. Azért, hogy ezt a feladatát méltóképpen el tudja látni, hozzuk létre az Egyeztető Tanácsot, ahová hívjuk és várjuk mindazokat a szövetségi képviselőket, akik a tisztesség, a közösség iránt érzett felelősség nevében közös jövőnkért vállalták a munkát és ennek szellemében szeretnének dolgozni." — áll a közleményben. /Szavazógéppé degradálódott az SZKT? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

A MÚRE Becsületbíróságának Fellebbviteli Bizottsága megerősítette az Etikai Bizottság alapfokon hozott határozatát, amely elmarasztalja Tibori Szabó Zoltánt, aki ellen a Reform Tömörülés emelt panaszt rágalmazás és megalapozatlan állítás címén. Miként fogadta ezt a hírt Tibori Szabó Zoltán? – érdeklődőtt a Népszabadság kolozsvári tudósítójától Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. Tibori szerint a becsületbíróság tagjai - Baranyi László, Wágner István és Bögözi Attila - elfeledkeztek arról, hogy ő fordulhat még a Magyar Újságíró Szervezetek közös etikai testületéhez is. A Reform Tömörülés kifogásolta Tibori kommentárját. Tibori ebben azt írta, hogy van egy csoport fiatal politikus, akik arról vitatkoznak titokban, mit kellene tenniük a hatalom átvétele érdekében. Tibori szerint a döntés mögött nem szakmai, hanem politikai szempontok húzódnak meg. /(Gyarmath János): Túltettek a hadúron is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ Gyarmath János nem kérdezte meg a másik felet, de a becsületbíróságot sem. Ő csupán baloldaliként a baloldali kollégája mellé állt.

Frunda György szenátor, az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsának (SZKT) elnöke máj. 29-én kijelentette, hogy kérni fogja a Szabályzat-felügyelő Bizottságot, foglaljon állást a Reform Tömörülés azon kezdeményezése kapcsán, hogy egy RMDSZ-en belüli struktúrát hozzon létre. - Az RT a platformoknál nagyobb szuperstruktúrát próbál létrehozni, amit a szövetség szabályzata nem enged meg - szögezte le Frunda. Frunda nem hiszi, hogy "autoriter" módon vezeti az SZKT üléseit, ahogy Toró T. Tibor RT-elnök bírálataiban megfogalmazta, véleménye szerint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elveit próbálja érvényesíteni. /Frunda kontra Reform Tömörülés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

A Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi, marosvásárhelyi ülésén a Reform Tömörülés mindenképpen el szerette volna érni azt, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviseletének jó éve húzódó ügyéről vitát indítson. Ezt a többség nem fogadta el, ezért a konfliktus tovább éleződött. A szembenállásról kérdezte Gyarmath János főszerkesztő Asztalos Csabát, a szövetségi elnök belpolitikai tanácsosát, a MIÉRT állandó bizottságának tagját. Asztalos Csaba szerint a Reform Tömörülés válsághelyzetbe került a magyarországi választások kimenetele miatt, ezért támadásba lendült, további, nagyobb körben megnyilvánuló válságot próbálván előidézni. Asztalos úgy vélekedett, hogy az anyaországi támogatási rendszerben politikai szimpátiák alapján részesítették őket előnyben: a civil szerveződések közül csakis azok részesültek komolyabb támogatásban, amelyek elkötelezték magukat bizonyos magyarországi politikai erők melletti, illetve idehaza az RMDSZ legitim vezetősége elleni harcban. Ez érvényes a MIT-re is. Az ifjúsági szervezetek /MIT, MIÉRT/ már leültek egy asztalhoz, tárgyaltak, amíg ebbe az együttműködésbe kívülről nem szóltak bele, és a MIT ennek következtében végülis egyeduralkodó szerepre törekedett. /(Gyarmath János): Lyukas ernyő az ifjak feje felett? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

Néhány napja Arad megyében is megalakult az RMDSZ-en belüli Reform Tömörülés. Egyelőre nincs vezető bizottsága, de rövid időn belül, valószínűleg, sor kerül választmányi ülésére. Az aradi Reform Tömörülés ideiglenes elnöke Nagy István pécskai alpolgármester. Aradon heten vettek részt az alakuló ülésen: Nagy István, Borbély Zsolt Attila, Murvai Miklós, Hadnagy Dénes, Fekete Károly, Bálint Zoltán, Baracsi Levente. /Andó András: Aradon is megalakult a Reform Tömörülés. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

Jún. 8-án tartotta az aradi RMDSZ-szervezet közgyűlését, amelyen Király András elnök megtartotta egyéves beszámolóját. A küldöttgyűlés fő témái között volt a Csiky Gergely iskolacsoport igazgatóváltása. A Reform Tömörülés /RT/ tagjai, szimpatizánsai kiálltak Éder Ottó mellett. Király András kijelentette: az RMDSZ jónak látta megvonni a politikai támogatást a Csiky volt igazgatójától, Nagy István művelődési alelnök szerint tulajdonképpen kirúgták Éder Ottót. Az RT támogatók elérték a napirend módosítását, így a küldöttek szavaztak: visszavonja-e az RMDSZ Éder Ottó tevékenységével kapcsolatos állásfoglalását. 53-19 arányban az RT hívei diadalmaskodtak, így várhatóan a napokban korrigálják a volt igazgatóról készített jellemzést. - Egyelőre megvizsgáltatjuk a szabályzat-felügyelő bizottsággal, mennyire jogos ez, nyilatkozta a gyűlést követően Király András elnök. Azonban Éder Ottómak nem sikerült elnyernie az RMDSZ oktatási alelnöki posztját. Ellenjelöltje, Nagy Gizella (a 10-es számú iskola aligazgatója) 17-11 szavazati aránnyal győzte le a Csiky Gergely volt vezetőjét. A küldöttgyűlésen elhangzott egy megdöbbentő kérdés: kit képvisel a megyében az érdekvédelmi szervezet? Az Arad megyében élő mintegy 55 000 magyarból alig 4400 RMDSZ-tag. A megyeszékhelyen 2600, vidéken 1800 személy rendelkezik tagsági könyvvel. Jóval kisebb azoknak a száma, akik eleget is tesznek az ezzel járó kötelezettségeknek: 12 olyan település van, ahol az elmúlt években egyáltalán nem fizettek tagsági díjat. Egyre inkább románok is a magyarok érdekvédelmi szervezete felé húzódnak Aradon. Ez abból is kitűnik, hogy a megye egyike annak a két választási körzetnek, ahol az RMDSZ által szerzett szavazatok száma nem csökkent az 1996., illetve 2000. évi helyhatósági és parlamenti választásokon. Az elnökség nem tartja kizártnak, hogy rövid időn belül román polgárok is igényeljék az RMDSZ-tagságot. Ennek "oka" a szervezet által nemrég beindított önsegélyező pénztár, amely akár 10 millió lejes kölcsönt is kész szolgáltatni az érdekvédelmi szervezet tagjainak. Búza Gábor szociális és jogi alelnök szerint több román nemzetiségű aradi lakos is érdeklődött már az RMDSZ-nél, hogyan juthatna hozzá a pénzkölcsönhöz. /Andó András: Románok pénzért kacsingatnak az RMDSZ felé. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

Egy éve választották meg Király Andrást az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökének, ebből az alkalomból készült vele az interjú. Létrehozták a helyi elnökök konzultatív tanácsát. Két hónaponként találkoztak az elnökökkel. Céljuk volt a helyi szervezetek megerősödése. Nehéz megmagyarázni, hogy például, Zimándújfalun csak 17 fizető RMDSZ-tag van. Zimándközön 10, Gyorokon 16. Pécskán nincs nyilvántartás; nem szednek tagdíjat. Király András nem tartja a megyei RMDSZ megosztásának azt, hogy a megyében is megalakult a Reform Tömörülés. Az aradi Szabadság-szobor elhelyezési tanulmányára megszerezték a pénzt a városi tanácstól. Rövid időn belül városi tanácsi határozatnak kell születnie arról, hol lesz fölállítva a szobor. A temetők kérdésében is léptek. A temetők új felügyelet alá fognak kerülni, s ezek után látnak hozzá ahhoz, hogy a húsz sírt (régi magyar aradi személyiségek nyughelyét) városi gondnokság alá tudják helyezni. Az utcaneveknél megkérték Ujj János történelemtanárt, hogy minden névről készítsen néhány soros román nyelvű tájékoztatót. Megdöbbentő volt, hogy a közelmúltban kétszer is meggyalázták a 13 vértanú obeliszkjét. Az RMDSZ sajtóközleményének óriási visszhangja lett. Akkor született az a döntés, hogy nappal és este is őrizzék a polgárőrök a szobrot. A Csiky Gergely Iskolacsoportot visszakapta a magyarság, az iskola külföldi pénzeket szerzett Éder Ottó vezetése alatt. Most viszont az RMDSZ megvonta az igazgatótól a politikai támogatást. Király erre azzal válaszolt, hogy az iskola vezetésében okvetlenül változtatni kellett. /Andó András: Interjú Király Andrással, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

Elmaradt a vita az RMDSZ-en belüli Polgári Együttműködési Tanács által Szatmárnémetiben összehívott Polgári Fórumon, mivel az RMDSZ csúcsvezetősége nem jelent meg a tanácskozáson, csak a Polgári Szárny, a Reform Tömörülés és az egyházak képviselői. Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke felszólalásában kijelentette, az RMDSZ csúcsvezetősége az egység demagógiája mögé rejtőzik, és mindenkit egységbontónak tart, aki az övétől eltérő véleményt mer hangoztatni. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke szerint a szövetség vezetői a befogadó szövetség leple alatt kirekesztő pártot építenek. A fórumon részt vett Szabó László, az Országos Dávid Ferenc Unitárius Ifjúsági Egylet elnöke is, aki a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) küldötteként jelent meg. /Erdei Róbert: Egyoldalú polgári fórum Szatmáron. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./ / Az RMDSZ tevékenységének egészét bírálták a Polgári Együttműködés Tanácsának (PET) jún. 14-én Szatmárnémetiben megtartott ülésén. A pulpituson megjelent Amma Zoltán, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye vikáriusa, Kovács Zoltán, Kónya Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselők, Szabó László, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület elnöke, Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés (RT) elnöke, Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, valamint Vekov Károly parlamenti képviselő. A végén lakossági fórummá alakuló gyűlésen Pécsi Ferenc szólt a rendezvény megszervezése ellen a Szatmár megyei RMDSZ által folytatott ellenkampányról is. A szatmári képviselő ismertette a megbeszélés három vezértémáját is: az RMDSZ egyházakkal, az ifjúsággal és a civil szervezetekkel való kapcsolata. Tőkés László püspök az RMDSZ–uralta erdélyi magyar sajtó, a sokszor személyes ellentétként kezelt elvi ellentétek, az ingatlanvisszaszolgáltatás, a státustörvény és az erdélyi magyar egyetem ügyében észrevehető határozatlanságot sorolta a változásra szoruló ügyek közé. A református püspök szerint "az RMDSZ lassan a Szociáldemokrata Párt (SZDP) magyar tagozatává válik". Kónya Hamar Sándor képviselő hiányolta a szatmári RMDSZ–vezetőket, képviselőket és szenátorokat az ülésről. Kónya Hamar szerint a leginkább szembetűnő, hogy nincs sem gazdaság–, sem településpolitikája az erdélyi magyarság politikai szervezetének. "A Pécsi Ferenc iránti szolidaritás hozott ide minket, éreztetni akarjuk, hogy nincs egyedül!" — mutatott rá felszólalásában a találkozó lényegére Vekov Károly parlamenti képviselő. Felolvasták a PET szándéknyilatkozatát. /Princz Csaba: Pécsi Ferenc nincs egyedül: Szatmárnémetiben tartotta első ülését a Polgári Együttműködés Tanácsa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 15./ Szabó István Szatmár megyei tanácselnök távolmaradásra szólította fel az RMDSZ-híveket, olyan esemény bojkottálására, amelyet a magyarság hazai érdekképviseleti szerve rendez. A kovász egy rebellis képviselő, de mégis csak olyan rendezvényről van szó, amelyen a hazai egyházak prominens képviselői jelentek meg, köztük Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. A püspök úr nézeteivel lehet ugyan vitatkozni, de kvázi embargós személyiségnek kikiáltani túlzásnak tűnik, jegyezte meg a Krónika munkatársa, Csinta Samu. A "féltés" a hivatalos hangtól eltérő nézetek ellen fogalmazódott meg. Első látásra a Polgári Együttműködési Tanács által szervezett jún. 14-i szatmárnémeti találkozó témái aligha fakaszthattak aggodalmat. /Csinta Samu: Egység, erő, egyetértés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

Toró T. Tibor, az RMDSZ Reform Tömörülésének elnöke bírálta Medgyessy Péter magyar kormányfő egykori titkosszolgálati tevékenységét, kijelentvén, hogy "nem érezte túl jól magát" a hír hallatán. Az RT elnöke szerint az ilyen jellegű problémákat közvetlenül a kommunizmus bukása után rendezni lehetett volna egy világos törvényrendszerrel. Hozzátette: ezzel nem csupán Magyarországra utal, hanem az összes térségbeli államra, amelyek szembesültek a titkosszolgálatok egykori alkalmazottainak kérdésével. /Medgyessyt bírálja Toró T. Tibor. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

A Reform Tömörülés aradi szervezete jún. 28-án az RMDSZ székházában tartotta első ülését. A nyolc részvevő megtárgyalta az alapszabályt, a rövid és hosszú távú tennivalókat. Nagy István, az RMDSZ aradi szervezetének művelődési alelnöke, a reformerek aradi elnöke, Pécska alpolgármestere elmondta: a közelmúltban tartott szövetségi küldöttgyűlés jól alakult számukra, s az Éder Ottóval való szolidaritásukkal berobbantak a köztudatba. Nagy István elmondta, hogy a közeljövőben lejár Matekovits Mihály főtanfelügyelő-helyettes négyéves mandátuma. Nagy István szerint az RMDSZ-nek meg kellene vonnia a bizalmat a főtanfelügyelő-helyettestől. Borbély Zsolt szerint Erdélyben is indulnia kellene a magyarországihoz hasonló polgári együttműködési mozgalomnak. /Irházi János: Ülésezett az aradi Reform Tömörülés. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

"Sepsiszentgyörgy szélén van a Teracotta Star. Rt. által működtetett kőbánya, a kőkitermeléshez használatos robbanóanyagok által okozott rezgések jelentősen megrongálták a házakat. Tovább ront a helyzeten, hogy minden tiltás ellenére - a kihelyezett táblák szerint legtöbb 5 tonna szállítása engedélyezett - soktonnás kővel rakott teherautók dübörögnek végig naponta többször az utcákon. Kémények omlottak le, a mennyezetről hull a vakolat, repednek a falak, és néhány ház máris emberéletet veszélyeztető állapotba került. A Sepsireform Egyesület, melynek létrehozását a Reform Tömörülés sepsiszentgyörgyi szervezete kezdeményezte, olyan civil szervezet kíván lenni, mely felvállalja az emberi jogok tiszteletben tartását. Felvállalták a kérdés rendezését. A polgármesteri hivatal tehetetlen, az engedély kiadásába nincs beleszólása, mert a terület nem tartozik a tulajdonába. A lakók, ha a civil fórumra nem is jöttek el, a Sepsireform Egyesület által kezdeményezett aláírásgyűjtést támogatják. A fórumon elhangzott, hogy ha az illetékesek nem veszik figyelembe a lakók kérését, a polgári engedetlenség eszközeihez folyamodnak. /Farkas Réka: Házukat féltik. Civil összefogás Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./"

"Véget ért az illyefalvi Transsylvania Nyári Egyetem, melyen az európai regionalizmusról tanácskoztak. A négynapos rendezvényt a Pro Europa Liga szervezte, résztvevői román és magyar diákok voltak. A politikai transzilvanizmusról Molnár Gusztáv politológus, a Provincia folyóirat főszerkesztője, Sabin Gherman, az Erdély-Bánság Liga elnöke, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke, valamint Klaus Johannis, Nagyszeben polgármestere, a Német Demokrata Fórum (NDF) elnöke tartott megbeszélést. Az elhangzott előadások a Pro Europa Liga folyóirata, az Altera következő számában látnak napvilágot. /Nemzeteket felölelő politikai közösség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./"

""A Reform Tömörülés örül annak, hogy az összmagyar integráció egyik legfontosabb intézményét, a Magyar Állandó Értekezletet összehívták, és a megváltozott magyarországi politikai körülmények között is fontosnak tartják annak létezését - fejtette ki a Krónikának Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke. - Ugyanakkor sajnálattal látjuk, és tiltakozunk az ellen, hogy éppen az a személy kerül most a Máérton kívülre, aki tulajdonképpen az Értekezlet létrehozását kezdeményezte: Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke." /S. M. L.: Tiltakozik a Reform Tömörülés. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./"

"A 2004-es helyhatósági választásokra tartja elképzelhetőnek az Erdély-Bánság Liga, az RMDSZ Reform Tömörülés platformja és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt koalícióját Molnár Gusztáv politológus. Az Erdély-Bánság Ligában senki nem utasítja el a hasonló nézeteket valló pártokkal történő koalíció gondolatát, bár mindeddig egyetlen politikai alakulat sem vállalta fel nyíltan a regionalizmust - jelentette ki a Krónikának Sabin Gherman, az Erdély-Bánság Liga elnöke. Ioan Avram Muresan, a Parasztpárt erdélyi alelnöke elmondta, hogy a Parasztpárt jelenleg készíti elő saját regionális programját. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke szerint akkor van igazán esélye a regionalizmusnak, ha a központi akarat és a helyi regionális politikai akarat találkozik. Toró szerint a Reform Tömörülés egyelőre nem gondol az RMDSZ-ből való kiválásra: "Mindaddig, amíg látunk mozgásteret magunk számára, megpróbáljuk a kihasználatlan lehetőségeket érvényesíteni, és az RMDSZ-t mozdítani afelé, hogy hangsúlyosan képviselje a regionalizmust. Tudatában vagyunk, hogy egy egységes szövetség sokkal hangsúlyosabban tudja képviselni még a regionális politikát is, mint egy megosztott érdekképviselet" - fejtette ki az RT elnöke. /Salamon Márton László: Koalíció az erdélyi regionalizmusért? = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./"

"Júl. 15-én újabb sajtótájékoztatót tartottak a XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői Kolozsváron. Toró T. Tibor RMDSZ képviselő, a Reform Tömörülés elnöke elmondta: a minden évben igyekeznek egy fő téma köré vonni az együttgondolkodást. Idén a polgári értékrend és a politika különböző aspektusait próbálják körüljárni. A tanácskozás három tartóoszlopa: a budapesti Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány, amely köztudomásúlag a volt magyar kormányhoz áll közel; a bukaresti Horia Rusu Alapítvány, a harmadik pedig a kolozsvári Jakabbffy Elemér Alapítvány, amely leginkább a társadalomtudományok támogatását helyezi előtérbe. A legtöbb előadás és kerekasztal-beszélgetés két nyelven zajlik majd. A programtervezet szerint júl. 23-án kerül sor a MIT-MIÉRT - Ifjúságpolitika Erdélyben; magyar ifjúsági képviselet 2002 című kerekasztal-beszélgetésre, amelyre meghívták a két ifjúsági szervezet vezetőit. Köztudomású, a két alakulat között feszült viszony van. A MIÉRT által a napokban megtartott sajtótájékoztatón bejelentették a saját nyári akadémiájuk programját, ezen egyetlen szó sem esett arról, hogy párbeszédet folytatnának a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Ilyés Szabolcs, a KMDSZ volt elnöke elmondta: a találkozót a KMDSZ kezdeményezte, és tudomása szerint az létre is jön, hiszen az ifjúsági szervezet vezetői mindkét részről visszajeleztek, tehát remélhetőleg kialakul a párbeszéd a két fél között. /Köllő Katalin: XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor - ellenzékben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./ "

"Toró T. Tibor temesvári RMDSZ-es képviselő, a Reform Tömörülés platform elnöke beszámolt arról, hogy a Pro Europa Liga illyefalvi nyári szabadegyetemén egy inkább hipotetikus megközelítésről volt szó: igazából akkor lenne esélye a regionalizmusnak Romániában, amikor a helyi akarat és a központi politikai akarat találkozna. Ez jelenleg akkor történne meg, ha a Gherman-féle Liga-KDN Parasztpárt-RMDSZ Reform Tömörülés koalíció kerülne az ország élére. Ennek az esélye igen csekély. Tény, hogy ellenzékben eddig minden párt regionalista volt, de kormányra kerülvén centralista politikát folytatott. Nem kivétel a Parasztpárt sem. Toró T. Tibor óvatosságra intett, mert távol állnak attól, hogy bármilyen koalícióról beszéljenek. A Sabin Gherman-féle Liga még be nem jegyzett politikai párt, a KDN Parasztpárt néhány vezetőjének nyilatkozatán kívül semmilyen pártdokumentum nem jelent meg, amely a regionalizmust részletesen taglalná, a Reform Tömörülés pedig az RMDSZ belső platformja, nem önálló jogi személy. Molnár Gusztáv stratégiai regionalizmusnak nevezte a Sabin Gherman képviselte politikát, amelynek lényege Erdély adminisztratív, pénzügyi decentralizációja és különböző jogkörökkel való ellátása. A jelenlegi kormánypártot viszont a taktikai regionalizmus jellemzi, azt csupán az erdélyi szavazatok megszerzésére használja fel, retorikai fogásként. Taktikai regionalizmusnak lehet nevezni az RMDSZ jelenlegi fősodra által képviselt politikát is: a parlamentben megszavazza a centralista típusú törvényeket, azzal a hátsó gondolattal, hogy a kormánypárttal kötött paktumba bevisznek olyan elemeket, hogy a magyarlakta vidékeken, elsősorban a Székelyföldön fejleszteni lehessen az infrastruktúrát. - Belátható időn belül a centralista Bukarest önszántából nem fogja átadni a jogosítványait a provinciáknak, a régióknak, de ez külső és belső nyomásra mégis meg fog történni. /Pataki Zoltán: Kós Károlytól a "népi transzszilvanizmusig" és a regionalista koalícióig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./"

"Az illyefalvi nyári szabadegyetemen egy ún. intellektuális játék keretében felmerült a Reform Tömörülés (RT) RMDSZ-ből való kiválásának lehetősége is. Sabin Gherman, az az Erdély-Bánság Liga elnöke elmondta: román nemzetiségűként nem tudja érdemben kommentálni az RT függetlenedési törekvéseinek újabb megnyilvánulását. - Én nem akarom felrobbantani az RMDSZ-t - mondta Gherman. /Szabó Csaba: Gherman nem akarja felrobbantani az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ "

"A Bálványosi Nyári Szabadegyetem, a Bálványos-Tusnádfürdő keresztezéséből származott Tusványos tizenkét éves múltra tekint vissza. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) pedig először szervezte meg a Nyári Akadémiát Nyárádszentmártonban. A bennfentesek megerősítették, hogy a Nyári Akadémia a Bálványosi Szabadegyetem, vagyis Tusványos ellentábora. Mint köztudomású, a tusványosi tábort az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) szárnya támogatja. A MIÉRT szervezte tábort az RMDSZ csúcsvezetősége patronálja. A szakadás már a fiatalokhoz is eljutott. A legnagyobb baj az, hogy nem önmaguk alakítják ki ezeket a csapatokat, hanem külső "beavatkozás" miatt történnek ezek a szétválások, szögezte le Köllő Katalin. És akkor már nem természetes módon alakul az új értelmiségi elit. /Köllő Katalin: Táborok és táborok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ "

"Júl. 22-én megkezdődött XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem Tusnádfürdőn a polgári kibontakozás Európában témakörben. A rendezvényt Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke, és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. A mi Európánk az együttműködő, nem az egymást legyőzni és asszimilálni akaró nemzeti közösségek Európája, állapította meg Toró. Európa polgára állampolgár is, nemzetpolgár is, s egyik kötődése sem jelenthet számára hátrányt. Tőkés László a szabadegyetemet a polgári értékeken alapuló folyamatnak, a román-magyar párbeszéd hiteles állomásának nevezte; nem olyan találkozónak, amely valami ellen jött létre, mint a marosfői vagy a nyárádszentmártoni. A püspök szerint értékválság jellemzi a jelenlegi helyzetet, és válságról beszélt életünk és megmaradásunk tekintetében is, amelyből kiutat csakis a polgári-keresztény értékrend és az autonóm érdekképviselet jelenthet. Vissza kell térni az RMDSZ eredeti állapotához, a tíz évvel ezelőtt megszületett Kolozsvári Nyilatkozat eszmeiségéhez. A meghívottak közül Elek István, a Magyarországon megjelenő Heti Válasz című lap főszerkesztője, Szerető Szabolcs, a budapesti Magyar Nemzet szerkesztője, Ovidiu Banches, a Ziua című napilap szerkesztője, Boros Zoltán, a Román Televízió magyar szerkesztőségének vezetője, Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője volt jelen. Az erdélyi magyar sajtó függetlenségéről szóló vita délután is folytatódott: Balló Áron (Szabadság), Bakk Miklós (Krónika), Benkő Levente (Háromszék), Boros Zoltán (RTV), Kelemen Attila (Transindex), Lukács Csaba (Magyar Nemzet) és Wagner István (Bihari Napló) részvételével. /Polgári kibontakozás Európában. Megkezdődött a XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a romániai magyar közélet szereplőinek felül kell vizsgálniuk tevékenységüket. "Remélem, van lehetőség az RMDSZ-en belül a változtatásra. Ha nincs, rákényszerülünk arra, hogy új politikai szerveződésben gondolkodjunk" - jelentette ki. Szalai Annamária képviselő, a Fidesz-Magyar Polgári Párt médiapolitikusa kiemelte: a baloldali újságírók nézete szerint a sajtó akkor szabad, ha baloldali kormányok vannak hatalmon. A közszolgálati médiában "visszaállt a telefonon történő direkt irányítás". A magyar sajtópiacot kiegyensúlyozatlannak ítélte, mondván, a kínálat 90 százaléka balliberális, és csak 10 százaléka polgári. Ugyanezt az arányt emelte ki beszédében Elek István, a Heti Válasz című lapot kiadó alapítvány vezetője. A Krónika szerkesztője, Gazda Árpád a belső korlátok lebontásának szükségességéről beszélt. /Bálványos Nyári Szabadegyetem - nyitás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 23./"

"Adrian Nastase miniszterelnök júl. 23-án kijelentette, hogy Tőkés László püspök "rendkívül kemény" nyilatkozatai megkérdőjelezik a tiszteletbeli elnök RMDSZ-tagságát. A miniszterelnök szerint nyilatkozatai alapján a püspök helye indokoltabb lenne a Nagy-Románia Pártban, mint az RMDSZ-ben. - Ha Vadim Tudor magyarnak született volna, Tőkés Lászlónak hívnák, és ha Tőkés László románnak született volna, akkor Vadim Tudornak neveznék - mondotta Nastase. Adrian Nastase nyilatkozatában Tőkés Lászlónak Tusnádfürdőn, a Nyári Szabadegyetemen elhangzott előadására reagált. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke előadásában az autonómia és az önmeghatározás értékeinek fel nem adására biztatta a jelenlevőket. /Nastase Tőkés RMDSZ-tagsága ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./ Nastase kijelentéseire reagálva Tőkés László kijelentette: semmiképpen sem fontolgatja lemondását a tiszteletbeli elnöki tisztségről. Szerinte ugyanis éppen ő hűséges az RMDSZ programjához, és ragaszkodik a leginkább ahhoz a mandátumhoz, amelyet az RMDSZ szavazói adtak az általuk megválasztott szenátoroknak és képviselőknek, miközben a hivatalos RMDSZ-vonal széles ívben elhajolt a választók akaratától és saját programjától. "Másrészt bízza Nastase miniszterelnök az RMDSZ-re, hogy kinek van és kinek nincs helye a szövetségben. De mindenekelőtt azt kell megnézni, ki mondta mindezeket rólam. Nem lehet elvonatkoztatni attól, hol volt Adrian Nastase 1990 előtt, melyik oldalon állt; és itt egy lopakodó típusú kommunista visszarendeződésre utalok. Nyilvánvaló, hogy maholnap már csak jelképes értelemben létezik a román ellenzék, és ezt a helyzetet, sajnos, az RMDSZ is megkönnyíti, hiszen közelebb áll az uralkodó párthoz, mint egykori koalíciós partnereihez. Egypártrendszer irányába halad tehát az ország, és ugyanezek az egypártrendszeri indulatok törnek ki Nastase úrból, akit Constantinescu volt államfő találóan Ceausescuhoz hasonlított, az allűrjeit, a kozmetikázott személyi kultuszát" - nyilatkozta Tőkés László. Köszönő viszonyban sincs a magyar kisebbségi jogküzdelem a Vadim Tudor képviselte extrémizmussal - fogalmazott Tőkés püspök. A tiszteletbeli elnök ugyanakkor elmondta, hogy mértékadó RMDSZ-politikusok felszólították: mondjon le, "ha nem tetszik a szövetségben". "Nem hivatalos, de biztos értesüléseim voltak már évekkel ezelőtt arról, hogy 1996-ban, az RMDSZ kormányra lépésekor egyik nem nyilvános feltétel volt, hogy engem szorítsanak ki a szövetség vezetéséből. Kormányközeliségben most ez még nyilvánvalóbbá vált, az RMDSZ egyre-másra elhatárolódik tőlem, másfelől pedig szakbizottsága révén meg is fegyelmezett. Így elképzelhetőnek tartom, hogy a PSD megint az RMDSZ-szel végezteti el a mocskos munkát. De állok elébe" - szögezte le a k a tiszteletbeli elnök. Adrian Nastase nyilatkozata teljes mértékben beleillik az RMDSZ és a kormánypárt közötti együttműködésbe - nyilatkozta a Krónikának Gabriel Andreescu politikai elemző, a romániai Helsinki Bizottság elnöke, aki szerint a miniszterelnök kijelentése tulajdonképpen az RMDSZ jelenlegi vezetésének nyújtott támogatás. A Reform Tömörülés RMDSZ-platform közleménye szerint egy parancsuralmi rendszer eszméit és gyakorlatát részben tovább éltető Adrian Nastase, a kormánypárt elnöke nem is értheti, mit jelent a belső önrevízió, amelyet az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szorgalmaz. Az RT leszögezi: a tiszteletbeli elnök valóban beszélt a szabadegyetemen autonómiáról, a belső önrendelkezés szükségességéről, önálló érdekvédelemről, de egyetlen szót sem ejtett elszakadásról, elszigetelődésről, semmiről, ami szegregációként lenne értelmezhető. "A miniszterelnök azonban elfelejtette megemlíteni, hogy Tőkés László együttgondolkodásra, közös cselekvésre buzdított, arra, hogy mindenkit bevonva keressük együtt a kiutat, a megoldást" - tartalmazza az RT elnökségének közleménye. /Rostás Szabolcs: Nastase eltávolítaná Tőkést az RMDSZ-ből. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./"

"A XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen júl. 24-én Önkormányzat-regionalizmus, jogok és eszközök címen hangzottak el előadások. Előadást tartott T. Mészáros András, a Pest Megyei Közgyűlés fideszes elnöke, Lázár Mózes, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés szintén fideszes elnöke, Viorel Coifan, a Nemzeti Liberális Párt parlamenti képviselője, Cristian Anghel, Nagybánya liberális párti polgármestere, Nagy István, Pécska nagyközség RMDSZ-es alpolgármestere. A legnagyobb érdeklődés Szász Jenő, Székelyudvarhely független polgármestere, a Reform Tömörülés alelnöke előadását övezte. Szerinte fel kell térképezni a Székelyföld, Erdély gazdaságát, sajnálkozott afölött, hogy a székeket már nem tekintik valóságos kisrégióknak, és felvetette, hogy vissza kellene térni ehhez a viszonyuláshoz. Szász Jenő szerint a kisebbségi politizálást nem a szórványmagyarságból kellene irányítani, hanem a Székelyföldről. "Ha pedig Brüsszelben régiónak nevezik, mi mondhatjuk területi autonómiának" - tette hozzá. Előrevetítette annak lehetőségét, hogy 2004-ben önkormányzati szinten a székelyföldi tömbmagyarságban az Erdélyi Polgári Egyesület megméretkezik az RMDSZ-szel, és megnyeri a voksolást. Ezen az alapon esetleg népszavazással lehetne aztán dönteni arról, hogy a Székelyföld, mint természetes régió megalakuljon. "Mi fogalmazzuk meg végre, hogy mit akarunk, s ne az legyen a szempont, hogy ehhez mit szól Bukarest, az anyaország, az EU" - jelentette ki. Kifejtette, hogy az egész romániai magyarság megmaradásához a három szintű autonómia megvalósítása lenne szükséges, azonban csak a Székelyföld rendelkezik olyan paraméterekkel, amelyek a területi autonómiát lehetővé tennék; a többi, magyarok által is lakott vidékeken a közösségi autonómia lenne a megfelelő keret. "Székelyföldön keresztül kell megfogalmazni az erdélyi magyarság jövőképét, mert itt a legnagyobbak a lehetőségek" - zárta mondandóját Szász Jenő udvarhelyi polgármester. /"Székelyföldön keresztül kell megfogalmazni az erdélyi magyarság jövőképét". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./ "