"Nyílt fórumot hirdetett nov. 21-ére Székelyudvarhelyen az UPE (az Udvarhelyért Polgári Egyesület), gyertyás körmenettel. Kb. ötszázan gyülekeztek a művelődési házban, helyiek, de más, távolabbi vidékről is - Csíkból, Gyergyóból, Erdővidékről - megjöttek a független polgármesterek. Ez a félezres tömeg az országos, meg a határon túli és a helyi tévé kameráinak keresőjében nagyon fegyelmezett volt. Az RMDSZ korábbi véleménye szerint a nézetek ütköztetése szervezeten belüli dolog. A nyílt fórumon Szász Jenő polgármester vázolta az UPE helyzetét, azt a konfliktus-magot, ami pontosan a múlt választások óta nem enged percnyi nyugvást Székelyudvarhelyen. Kincses Előd Marosvásárhelyről ugyancsak a legutóbbi választásoktól indul: hogy most, ami Vásárhelyen van, az RMDSZ kihagyása... Sok hozzászólás volt, az UPE megjelenését, szerepét, esélyeit vázolták. Petíciót nyújtottak át a helyi médiumoknak, arra ösztökélve azokat, hogy legyen tárgyilagos a tájékoztatás. A két megoldás: vagy az RMDSZ másítson az UPE-val szembeni ellenállásán, vagy új választások elébe néz Udvarhely. /(Oláh István): Nyílt fórum és gyertyásmenet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ A tiltakozó megmozduláson jelen volt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, a város díszpolgára. "Tiltakozunk az ellen, hogy közel 5000 magyar polgár választási jogát próbálja semmibe venni a helyi RMDSZ, a szervezet csúcsvezetése és a román kormány - áll abban a kiáltványban, amelyet a helyi művelődési házban tartott fórum mintegy 5-600 résztvevője fogadott el. A fórumon Szász Jenő, Székelyudvarhely független polgármestere azt hangsúlyozta, hogy "az RMDSZ a román kormány nevében jár el egy magyar érdekvédelmi szervezet ellen". Tőkés László beszédében leszögezte: nem csak az UPE mellett foglal állást, hanem azon nemzeti és demokratikus értékek mellett is, amelyeket képvisel. Az RMDSZ-nek nem lehet célja a magyar kezdeményezések elnyomása. A püspök beszéde után felolvasták a Testvérharc, avagy magyarral üttetni a magyart című írását is, amelyben Tőkés László kifejtette, hogy az UPE elleni politikai kampány és támadássorozat közvetve az RMDSZ belső ellenzékének számító Reform Tömörülés (RT) RMDSZ platformot veszi célba, illetve - az RT és a Fidesz-Magyar Polgári Párt közötti szoros kapcsolatok által - közvetve a legnagyobb magyar kormánypártot és a magyar kormányt is. A fórumon felolvasták Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök és Tőkés László közös nyilatkozatát, amelyben az aláírók szorgalmazták az egyre inkább elmérgesedő ügyben az egymással szemben álló felek megegyezését. Ugyancsak felolvasták Németh Zsoltnak, a külügyminisztérium politikai államtitkárának Szász Jenőhöz intézett táviratát, amelyben a magyarországi politikus együttérzéséről és támogatásáról biztosította Szász Jenőt a magyarság érdekében kifejtett munkájában. A nyílt fórum után a szervezők tiltakozó aláírásgyűjtést indítottak, /MTI, Tiltakozó nagygyűlés. Felolvasták Németh Zsolt táviratát Szász Jenőhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./"

"Nov. 24-én a Sepsiszentgyörgy melletti Sugásfürdőn megalakult a Reform Tömörülés Székelyföldi Választmánya. Az alakuló ülésen részt vettek Maros-, Udvarhely- Csík-, Háromszék és Felsőháromszék, valamint Gyergyó és Brassó küldöttei, jelen volt Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke. A Székelyföldi Választmány az első olyan regionális testület, amely a Reform Tömörülés sepsiszentgyörgyi kongresszusán elfogadott alapszabályzat értelmében alakult meg. A választmány elkészítette és elfogadta saját működési szabályzatát. Eszerint a Székelyföldi Választmány 25 tagból áll, amelybe Maros megye 6, Udvarhely-, Csík- és Háromszék egyenként 4, Felsőháromszék, Gyergyó, Brassó és környéke egyenként 2, Csángóföld pedig 1 tagot küld. Az operatív feladatok megoldása érdekében a választmány egy 8 tagú Ügyvivő Testületet hozott létre, amelybe a tagokat a régiót alkotó területek delegálták. Az Ügyvivő Testület és egyben a Székelyföldi Választmány elnöki tisztségébe Pethő Istvánt, a Háromszéki Reform Tömörülés elnökét, Sepsiszentgyörgy alpolgármesterét választották. /Sajtóközlemény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./ "

"Miközben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezető elitje bizonyítási kényszerből fakadó, jobb ügyhöz érdemes odaadással igyekszik meggyőzni politikájának eredményes voltáról, másfelől pedig a "két alakulat" együttműködésének hamis képzetéből kiindulva próbálja legitimálni az utódkommunista kormányzó párttal folytatott paktumpolitikáját - olvasható Tőkés László püspök Testvérharc avagy magyarral üttetni a magyart című írásában. Az "RMDSZ kizárólag a belső ellenzékével való leszámolás terén mondhatja magát igazán sikeresnek." A pártpolitikai visszaélések egyik kirívó esete a Hargita megyei, illetve a székelyudvarhelyi önkormányzatok Udvarhelyért Polgári Egyesület színeiben bejutott képviselőinek a román hatalmi közreműködéssel való jogfosztó és andtidemokratikus eltávolítása. Folyik az RMDSZ pártvezetőségének a Reform Tömörülés ellen folytatott kiszorító hadjárata. A balliberális sajtó eszközeit és a Szövetségi Képviselő Tanács fórumát is igénybe vevő akciósorozat célpontja azonban nem csupán az RT, hanem legalább annyira a jövő évi országos választásokra készülő Fidesz MPP, illetve maga a magyar kormány. - A kommunista visszarendeződés erőivel szövetséges "hivatalos" RMDSZ nemzetidegen politikájának szenvedő alanyai között olyan vezető személyiségeinket találjuk, mint Király Károly, Szőcs Géza, Katona Ádám, Borsos Géza, Borbély Imre, Kincses Előd, Kolumbán Gábor, Toró T. Tibor, Szász Jenő és az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. A kiszorítottak között a Magyar Ifjúsági Tanács is ott található - szögezte le a püspök. /Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Testvérharc avagy magyarral üttetni a magyart. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./"

"Az RMDSZ nemzeti-liberális platformja, a Reform Tömörülés Székelyföldi Választmánya állásfoglalásában tiltakozott az RHSZ-bizottsági jelentésben (az újabb Har-Kov Jelentésben) és az annak kapcsán megfogalmazott Székelyföld- és magyarellenes megnyilvánulások ellen és visszautasította azt a vádat, hogy a térség ,,romántalanítása" folyna. /Állásfoglalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./"

"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének politikai bizottsága nov. 30-i ülésén részlegesen megalakította a státustörvényt felügyelő országos testület területi képviseletét. A testületnek 15 tagja lesz, amelyből az RMDSZ-nek, a magyar történelmi egyházaknak és a civil szervezeteknek egyenlően öt-öt hely jut. Az RMDSZ részéről a testületben részt vesz Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök, Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Platform elnöke, Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform elnöke, Mátis Jenő, a Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) elnöke, a Reform Tömörülés képviselője. Az ötödik hely a Megyei Önkormányzati Tanács (MÖT) jelöltjének jut, akit a testületnek dec. 3-ig kell megneveznie. Az RMDSZ dec. 3-ra várja, hogy az egyházak is megnevezzék jelöltjeiket. A civil társadalomnak jutó öt helyből egyet-egyet kötelezően az írott és elektronikus sajtó, valamint az ifjúság képviselőinek tartanak fenn. /Megalakul a területi felügyelő bizottság. Várják az egyházak és a civil szervezetek jelölését. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./"

"Állásfoglalásában a Reform Tömörülés rámutatott: "Csíkszeredában a nemzeti - és emberi - önérzet mellett emelték fel szavukat azok, akik a túlméretezett és erődemonstrációnak tervezett ünnepségről távolmaradásra hívták fel a polgárokat. Ez még akkor is igaz, ha a fekete-karszalag javaslattal a kezdeményezők túllőttek a célon". A szerzők feltették a kérdést: "miért csak akkor ünnep az ünnep a többségi román nemzet politikusainak, ha ezzel meg is alázhatnak minket, Romániában élő magyarokat? (...) Vagy a marosvásárhelyi március provokációját akarták megismételni, amitől megóvott a felhívás és a csíkszeredaiak bölcs józansága?" Az állásfoglalás leszögezte: "Mindazok, akik ezt szervezték, ugyanúgy tudják, mint mi magunk, hogy ez a nap számunkra nem ünnep, nem lehet ünnep. Ez a nap évről évre a be nem tartott ígéretek napja. Azzal, hogy újra és újra mégis megkísérlik ezt ünnepként elismertetni, a nyolcvan éve folytatott elnemzetlenítő politikának nyitnak új és új fejezetet. Csíkszeredában a távolmaradással és a csenddel mondtuk ki: elég. Elég ebből." A Reform Tömörülés nehezményezte, hogy "az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és a csúcsvezetés több tagja elhatárolta magát ettől. Számukra fontosabb volt a rosszul értelmezett politikai lojalitás a most éppen szövetséges többségi hatalommal, mint a szolidaritás, a közösségvállalás azokkal, akiknek a képviseletére mandátumot kaptak.", majd feltette a kérdést: "megváltoztak az RMDSZ stratégiai céljai?" /Ünnep, ha megalázhatnak? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ "

"A Reform Tömörülés sepsiszentgyörgyi kongresszusán elfogadott alapszabályzat értelmében megalakult regionális szerv, a Székelyföldi Választmány (mely a platform marosszéki, gyergyói, udvarhelyszéki, csíki, háromszéki, felsőháromszéki, brassói és csángóföldi szervezeteit képviseli). A Székelyföldi Választmány állásfoglalásában kiállt a december elsejét megelőző csíkszeredai felhívás mellett. Az ugyanis nem csupán néhány személy különvéleménye, hanem a be nem tartott gyulafehérvári ígéretek, az azóta is hiányzó autonómia, illetve az utóbbi hetekben felerősödött Székelyföld- és magyarellenes megnyilvánulások következménye. A felhívás nem uszító jellegű. Ezért a választmány elutasítja az RMDSZ ügyvezető elnöke által közzétett, a csíkszeredai felhívást elítélő nyilatkozatot. A Székelyföldi Választmány nyilatkozatának aláírói között vannak: Pethő István elnök, Kiss István, dr. Weil Gyula, Rus Sándor, Bencze Tibor, Török Sándor, Simon Sándor és Bartha András testületi tagok. /(Éltes Enikő): A Székelyföldi Választmány is megszólal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Előzmény: Felhívás Csíkszereda polgáraihoz, Romániai Magyar Szó, nov. 30."

"Dec. 15-én tartották Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanácsnak (SZET) együttes ülését. A testület napirendjén a Markó Béla elnök tájékoztatója, az RMDSZ költségvetése és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatos kérdések megvitatása szerepelt. Borbély Zsolt Attila azt javasolta, hogy az SZKT vitassa meg, az RMDSZ milyen feltételek mellett hosszabbítsa meg jövő januárjában a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodást. Az SZKT elnöke, Frunda György szenátor ezt elvetette, mondván, az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) szakembereiből bizottság alakult a megállapodás kiértékelésére. A testület végül 37 nem, 17 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett elvetette Borbély javaslatát. Markó Béla szövetségi elnök ismertette politikai helyzetelemzését. Elmondta: az RMDSZ alapvető tényezője volt annak a politikai stabilitásnak, amelyet idén sikerült érvényesíteni Romániában. Úgy véli, ennek a stabilitásnak eredménye a vízummentesség bevezetése 2002. január 1-jétől, amely szerinte nagyrészt az RMDSZ-nek a kormánypárttal való együttműködésének a következménye is. Markó reméli, hogy a többség elégtétellel fogadja a Hivatalos Közlönyben megjelent 1002 magyar helységnevet, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) engedélyezését, a Székelyföldön visszajuttatott mintegy százezer hektárnyi erdőt, a marosvásárhelyi és kolozsvári magyar rádióadások bővítését. Markó a kormánypárttal való együttműködés híve, de nem minden áron, illetve nem minden feltétel nélkül. A székelyföldi megyék elleni támadásokról szólva Markó rámutatott: a konfliktus nem oldódott meg, s egy új megállapodás aláírásához garanciák kellenek, hogy ilyen helyzetek többé nem ismétlődnek meg. A szövetségi elnök kudarcnak nevezte az egyházi ingatlanok helyzetének teljes megoldatlanságát, illetve a nemzeti szimbólumok használatának korlátozását. Van egy konfrontációs stratégia, amely a megegyezést-kiegyezést tévútnak tekinti, mondotta Markó, ennek oka az agresszív román nacionalizmus, a szociális elégedetlenség, a biztos jövőkép hiánya. A státustörvényről szólva elmondta: "a jogszabályt jónak tartjuk, alkalmazásának előkészítését vállaltuk és vállalni fogjuk. " A vita során Borbély Zsolt Attila leszögezte: Markó Béla helyzetelemzése fordulópont az RMDSZ-retorikában, az "ökölrázós stratégiát" azonban Borbély költői túlzásnak tartotta. Kifejtette: az együttműködési politikával egyetlen aduját játssza el az erdélyi magyarság, ugyanakkor pedig a román politikát hitelesíti Európa felé. Szilágyi Zsolt sokkal több konkrétumot várt el az elnök beszámolójától. Úgy vélte, a szövetségen belül nem igazán működik a sokszínűség elve és azt javasolta, hogy az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása, a tanügyi kérdések, valamint a csángóügy rendezése az RMDSZ és a kormánypárt közti együttműködés alapfeltétele legyen. Erre reagálva Frunda György emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ törvénytervezetet terjesztett elő az egyházi javak visszaszolgáltatásáról, a kormány azonban erre nem reagált. Birtalan Ákos képviselő hangsúlyozta: fel kellene már vállalni az erdélyi magyar közösség építkezését. Kónya-Hamar Sándor szerinte az RMDSZ eddigi történetében mindig az értelmezéssel, a végrehajtással volt a gond. A státustörvényről szólva kifejtette: sikerült újra nemzetünket jogi és politikai szinten elfogadtatni Európában. Eckstein-Kovács Péter szenátor emlékeztetett arra, hogy mára sikerült gyakorlatba ültetni az RMDSZ egyik jelszavát: Vízum nélkül Európában. A kolozsvári magyar színház kapcsán kirobbant vitára utalva, a szenátor kifejtette, veszélyesnek látja a provinciális mentalitást és a múlthoz tapadó megoldáskeresést. Vekov Károly képviselő szerint nem lehet újabb protokollumot aláírni, mivel ezáltal magunkat tesszük nevetségessé, majd javasolta, hogy a testület foglaljon állást a nemzeti szimbólumokat tiltó jogszabállyal kapcsolatban. Toró T. Tibor képviselő úgy vélte, elsősorban a stratégiai elképzeléseket kellene közös nevezőre hozni. Szerinte létezik egy "konfrontációs" és egy "kollaborációs" gyakorlat. Egy nemzeti kerekasztal összehívását javasolta, hogy "nézzük meg milyen nemzeti stratégiáink vannak, próbáljuk meg azokat egyeztetni, és ne egymást kiszorítani". Ráduly Róbert képviselő kezdeményezte: amennyiben aláírják a kormánypárttal az új együttműködési megállapodást, azt az SZKT tűzze napirendre és ratifikálja. Kelemen Attila képviselő kijelentette: a protokollumot meg kell újítani a kormánypárttal. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform elnöke, Katona Ádám rámutatott: a jelenlegi körülmények között semmilyen optimizmusra nincs okunk. Szerinte jelenleg az RMDSZ rossz irányba halad, és az egykori kommunista párthoz hasonló pártként működik. Meg kell tartani a belső választásokat, mert ezáltal az olyan személyek, mint például Verestóy, nem jutnak majd be a RMDSZ "miniparlamentjébe". Verestóy Attila egyetértett azzal a javaslattal, hogy az új protokollumot az SZKT vitassa meg és ratifikálja. Frunda György szenátor úgy vélte, nem igaz az az állítás, hogy az erdélyi magyarság körében nagyfokú elégedetlenség uralkodik. Markó Béla kifejtette: annak legékesebb bizonyítéka, hogy az RMDSZ nem az egykori kommunista párt gyakorlatát követi, épp az, hogy Katona Ádám egyáltalán elmondhatja bírálatát. Szerinte tagadhatatlan, hogy a magyart közösség elégedetlen. Az SZKT-SZET zárt ülésen tárgyalta meg az RMDSZ költségvetését. Takács Csaba a köztudatban státustörvényként meghonosodott jogszabály jelentőségét hangsúlyozta. Szerinte helyesen járt el, amikor felszólította a magyar és a román kormányt a folyamatosan konzultációra a státustörvénnyel kapcsolatban. Az ügyvezető elnökség előterjesztett egy, a jogszabályt üdvözlő nyilatkozatot, amelyet az SZTK egyöntetűen megszavazott. Toró T. Tibor is üdvözölte azt a konszenzust, amely Erdélyben és Magyarországon is a státustörvényt övezte, illetve azt, hogy az SZKT-SZET, ha megkésve is, de végre napirendre tűzte a státustörvény kérdését úgy, ahogy azt a Reform Tömörülés korábban javasolta. A platform nevében azt indítványozta: a státustörvény erdélyi végrehajtását felügyelő, hármas paritású országos testületbe delegált RMDSZ-tagokat az SZKT jelölje ki. Markó Béla úgy ítélte meg, a lehető legobjektívebben járt el akkor, amikor a testület RMDSZ-képviseletét felkérte a feladatra. (Mint ismeretes, a szövetség részéről a SZET, az SZKT, az Országos Önkormányzati Tanács, a szenátusi és képviselőházi frakcióvezetők, az ügyvezető elnök és két alelnök, illetve a Területi elnökök Konzultatív Tanácsa által kijelölt személy vesz részt az országos felügyelő tanácsban.) Az SZKT végül nem kérte a bizottság RMDSZ-delegációja összetételének a módosítását. Nyilatkozatban erősítették meg az RMDSZ-nek a moldvai csángók jogai melletti kiállását, és elítélték a Román Hírszerző Szolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság Harkov-jelentését. A marosvásárhelyi tanácskozáson elítélték a román nemzeti jelképek használatáról szóló törvényt, amely pénzbírsággal bünteti más államok himnuszainak éneklését, nemzeti szimbólumainak használatát. A tiltakozás jeleként Takács Csaba javaslatára az ülés végén a szövetségi képviselők elénekelték a Himnuszt. /Papp Annamária, Székely Kriszta: Tisztázni kell a politikai véleménykülönbségeket. Együttes ülésen az SZKT és a SZET. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./ Bakk Miklós feltette a kérdést, miért csak most fogalmazta meg Markó Béla a stratégiával kapcsolatos dilemmákat az SZKT ülésén, hogy olykor választani is kell a két centrum, Bukarest és Budapest között? Velük szemben ki kell jelölni, hol van az autentikus erdélyi érdek igazi centruma. Szükség van egy Erdély-stratégiára, amely nem a klientúrák alkuján keresztül vet számot a Budapestről jövő modernizációs minták és a Bukarestből megszerezhető állami támogatások helyes arányával. /Bakk Miklós: Bukarest is, Budapest is. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./"

"Helyt adott a Reform Tömörülés keresetének a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét /MÚRE/ képviselő Etikai Bizottság. A dec, 19-i gyűlésen megállapították: Tibori Szabó Zoltán a Szabadság aug. 21-i számában megjelent publicisztikai írásával etikai vétséget követett el. A közzétett dokumentumot a lap az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának tulajdonította, holott a számítógépen megszerkesztett iraton sem fejléc, sem aláírás vagy pecsét nem szerepelt. Az állítólagos RT-dokumentum alapján Tibori Szabó Zoltán ugyanabban a lapszámban jegyzetet is közölt, Új elit, veszélyes régi eszközökkel címmel. Cikkében a Vasgárdához hasonlította az RT-t, "hatalom- és pénzéhes, erkölcstelen és gátlástalan bűnszövetségnek" nevezte, amely egyéni meggazdagodásra törekszik. Tibori nemcsak "rombolásra való elszántsággal", de egyenesen pénzmosással vádolta az RT elnökségét. A Reform Tömörülés nemcsak a szerző, hanem Makkay József főszerkesztő-helyettes ellen nyújtotta be panaszát a MÚRE-hoz, mivel ez utóbbi vállalt kezességet a közzétett dokumentum hitelességéért. Az RT beadványában tagadja, hogy bármiféle köze lenne az Emlékeztetőhöz. A Reform Tömörülés által benyújtott panasz kivizsgálására Baranyi László, a Becsületbíróság elnöke a Koszta Nagy István, Lukács János és Szekeres Attila összetételű Etikai Bizottságot kérte fel. Az ügyben való érintettségre hivatkozó Koszta Nagy István helyére később Dérer Ferencet jelölték. Az első fokon ítélkező bizottság Kolozsváron tartott ülésére Tibori Szabó Zoltánt is meghívták, de ő arra hivatkozva, hogy nem kapott írásbeli tájékoztatást az ellene felhozott vádakról, távol maradt a testület gyűléséről. Ily módon nem lehetett teljes bizonyossággal meggyőződni az Emlékeztető hitelességéről sem. Az Etikai Bizottság ennek ellenére megállapította: az eredetiségért kezességet vállaló főszerkesztő-helyettest nem terheli etikai felelősség. Az Etikai Bizottság a dokumentum hitelességétől függetlenül hozta elmarasztaló döntését. Az indoklásban megállapítják, hogy a forrásként megnevezett dokumentum kijelentéseit Tibori új kontextusba helyezve vont le olyan következtetéseket, amelyek a dokumentumból egyértelműen nem következnek, elferdítve a szöveg eredeti jelentését. Az RT ellen felhozott vádak a dokumentum szövegével nem támaszthatók alá. Megállapítják továbbá, hogy Tibori Szabó Zoltán publicisztikai írása vétett a MÚRE által elfogadott Etikai Kódex - a Nemzetközi Újságíró Szövetség kiáltványa - 8. pontja ellen, mely szakmai veszélyként hívja fel az újságírók figyelmét a tudatos elferdítésre, a rágalomra, a megalapozatlan vádaskodásra. Tibori Szabó Zoltán a Krónikának kifejtette, nem tartja etikusnak az eljárást, mivel semmilyen hivatalos értesítést nem kapott a MÚRE-tól, amelyben tájékoztatták volna az ellene felhozott vádakról, sőt az Etikai Bizottság ülésére is csupán a gyűlést megelőző este kapott telefonon meghívást. Állítása szerint az ítélethozatal előre megrendezett forgatókönyv alapján történt, mivel nem kapott lehetőséget a védekezésre. /Elmarasztalták Tiborit. Ülésezett a MÚRE Etikai Bizottsága. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./ "

"Az RMDSZ nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy részt vegyen a kormányzásban, ha ez a romániai magyar kisebbség sajátos gondjainak megoldását jelentené és ugyanakkor pozitívan hatna az általános reformokra, jelentette ki dec. 20-án Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője a Mediafaxnak adott nyilatkozatában azt követően, hogy megbeszélésre került sor az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) vezetői között. A szenátor elmondta: a megfogalmazott javaslat "nem az egyik vagy a másik részről merült fel", hanem "mindkét részről megfogalmazódott gondolat". Az egyeztetésről Verestóy Attila elmondta: a találkozón az RMDSZ részéről Borbély László képviselő, Frunda György szenátor volt még jelen, a kormánypártot Viorel Hrebenciuc képviselő és Cosmin Gusa, az SZDP főtitkára képviselte. Tájékoztatása szerint az együttműködési megállapodás kiértékelése baráti beszélgetéssel folytatódott, amelynek során felmerült az a kérdés is, hogy többen akadályozni próbálják, mások meg elősegíteni szeretnék az újabb RMDSZ-SZDP-egyezmény megkötését. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ a közeljövőben újabb kormányzati szerepet vállalna-e, Verestóy kifejtette: - Nem időszerű még ezt a kérdést tárgyalás témájává tenni. Jelen pillanatban számunkra a leghatásosabb eszköz a parlamenti együttműködés, amelyet az elkövetkezőkben sokkal több konkrétummal és biztos garanciákkal kell majd megtölteni. - Markó Béla RMDSZ-elnök cáfolta, hogy az RMDSZ olyan javaslatot tett volna az SZDP-nek, miszerint belépne a kormányba. A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) múlt heti ülésén világosan körvonalazódott, hogy elvben a jelenlegi együttműködési formát kellene folytatni. Mindezt azonban csakis akkor, ha megfelelő feltételeket lehet kialakítani az együttműködéshez. Az egyeztetésről Cosmin Gusa, az SZDP főtitkára a hírügynökségnek úgy nyilatkozott: az RMDSZ olyan javaslattal állt elő, hogy kész kormányzati felelősséget vállalni a SZDP-kabinetben. Gusa értelmezése szerint ennek "az RMDSZ-javaslatnak" az lehet az oka, hogy a szövetség vezetőinek megítélése szerint 2001-ben a Nastase-kabinet elkötelezte magát a reform iránt. - Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, a Reform Tömörülés elnöke a Szabadságnak elmondta: tudomása szerint az RMDSZ semmilyen vezető testülete nem tárgyalt hivatalosan ilyesmiről, Verestóy szenátornak valamiféle magánakciója lehet ez, a piac "tesztelésére" dobhatta be a hírt, hogy a reakciók függvényében bonyolíthassa saját tárgyalásait. - Azt hiszem, hogy az RMDSZ-ben valóban van egy olyan csoport, amelynek személyes érdeke fűződik ahhoz, hogy az RMDSZ kormányon legyen, hiszen a koalícióban töltött négy évben már kipróbálhatták, így lehet a leghatékonyabban érvényesíteni az egyéni érdekeket. A romániai magyar közösség, akinek javára köttetett ez a szerződés, egyáltalán nem lát semmit az együttműködés hozadékából. Toró kijelentette: mindaddig, amíg az elemzést nem végzik el, nem lehet egyértelmű választ adni a hogyan továbbra. Az elmúlt egy esztendő azonban sajnos arra enged következtetni: a romániai magyarság semmit sem nyer azon, ha az RMDSZ kormányra lép az SZDP-vel. Verestóy szenátor nyilatkozatára reagálva Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke úgy vélekedett: az RMDSZ legalább annyira a hatalom szerelmese, mint a Szociáldemokrata Párt. Basescu szerint a két párt nem szolgálja az ország érdekeit. /P.A.M - Sz. K.: Kormánybalépését fontolgatja az RMDSZ? Markó cáfolja, hogy a szövetség ajánlatot tett volna az SZDP-nek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./"

"A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ becsületbírósága közleményében sajnálattal állapította meg, hogy a Krónika december 20-i számában a MÚRE etikai bizottságának egy folyamatban levő ügyéről a működési szabályzat előírása ellenére került közlésre egy állásfoglalás. /A Krónika arról tudósított, hogy az etikai bizottság helyt adott a Reform Tömörülés keresetének, és megállapította, hogy Tibori Szabó Zoltán a Szabadság augusztus 21-i számában megjelent publicisztikai írásával etikai vétséget követett el.) A megjelent tudósítást a MÚRE becsületbírósága sajnálatos mulasztásnak tekinti, amelyet a becsületbíróság működési szabályzatának megfelelően fog kezelni. /MÚRE-közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./"

"Tibori Szabó Zoltánt elmarasztalta a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) Etikai Bizottsága (EB), ezért ő azonnal cikkben támadta meg az ítélkezést, koncepciós perre emlékeztető módról beszélt és visszautasította az eljárást. Az aug. 21-én megjelent írásai miatt a Reform Tömörülés (RT) nyújtott be keresetet a testülethez. Tibori felidézte, hogy öt évvel ezelőtt a MÚRE magyarázkodásra szólította fel a Magyarok Világszövetségében létező állapotokat bíráló írásáért, s azzal kapcsolatban egész sor dokumentum bemutatását kérte. Szerinte azóta mindenki belátja, hogy igazam volt. /Tibori Szabó Zoltán: Eljárás helyett elbánás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./ Öt éve Tibori Szabó Zoltán "bíráló" cikkében világméretu svihákságnak minosítette a Magyarok Világszövetségét. Ez több mint bírálat, akkor az erdélyi püspökök is tiltakoztak az ilyen minosítés miatt..."

"Toró T. Tibor parlamenti képviselő, a Reform Tömörülés országos elnöke a vele készült interjúban kifejtette: sok éve hangoztatják, hogy elégedetlenek az RMDSZ-vezetéssel, s mindent megtesznek azért, hogy az általuk helyesnek tartott jövőképet, az ahhoz kapcsolódó politikai programot megvalósítani tudó embereket juttassanak az RMDSZ döntéshozó testületébe. - Politikai eszköz az ellenfelekről kijelenteni, hogy nem rendelkeznek alternatívával, s ezt alkalmazza Markó Béla és az RMDSZ csúcsvezetése. A Reform Tömörülés autonóm közösségben gondolkodik. Az erdélyi magyarság egy autonóm közösség, mely képes saját intézményrendszerét létrehozni, azt működtetni, s képes saját dolgai fölött dönteni. Ezzel szemben a jelenlegi gyakorlat szerint a kijárás, a paktumpolitika részesül előnyben. Ez a két gondolkodásmód áll egymással szemben. - Kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a Reform Tömörülés óvatosan viszonyul az egész Sabin Gherman nevével fémjelzett törekvéshez, annak ellenére, hogy magával az elvvel - miszerint regionális pártokra szükség van, egyetértenek. /Gazda Zoltán: A szándék világos: reform az RMDSZ-ben. A Székely Hírmondó exkluzív beszélgetése Toró T. Tibor parlamenti képviselővel, a Reform Tömörülés országos elnökével. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 21./"

Jan. 16-án újra tanácskozott az RMDSZ és az SZDP tárgyalóbizottsága a meghosszabbítandó együttműködési szerződés előkészítéséről. Megegyeztek: 5–5 tagú felügyelő bizottságot hoznak létre, amelyik hetente elemzi a szerződésben foglaltak tiszteletben tartását. A találkozó után Markó Béla és Viorel Hrebenciuc a sajtónak nyilatkozva elmondták: kidolgozták az együttműködés meghosszabbítása érdekében folytatott tárgyalások ütemtervét, felvázolták az idei együttműködési szerződés prioritásait illetve annak fontosabb fejezeteit. Ezek: a két alakulat politikai kapcsolata, a parlamenti csoportok együttműködése, a kormány támogatása az idei célkitűzések megvalósítása érdekében, a helyi szinten való együttműködés, valamint a szerződés monitorizálási rendszerének kidolgozása. Markó Béla kifejtette: a protokollum tartalmazni fogja a 2001-es együttműködés során meg nem valósult pontokat is, külön hangsúlyt fektetve az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására, a területi fejlesztésre, a decentralizációra, a kisebbségi jogok tiszteletben tartására, ezen belül az állami magyar nyelvű felsőoktatás bővítésére. A tárgyaláson szó esett két független intézmény létrehozásáról. Az egyik a kisebbségek helyzetét tanulmányozó intézmény lenne, amelynek létesítésére vonatkozóan már létezik egy régebbi kormányrendelet, a másikat pedig a diszkrimináció visszaszorítása érdekében hoznák létre. Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke szerint az új együttműködési megállapodásban az RMDSZ a többi között vállalja: közbenjár a külföldi magyar közösségeknél azért, hogy támogassák Románia meghívását a NATO-ba. Ezzel szemben az SZDP egyebek között vállalja, hogy az év végéig véglegesítik a vissza nem szolgáltatható ingatlanokért járó kárpótlásról és az elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról szóló jogszabályokat. /(Ú. I.): Körvonalazódik az RMDSZ–SZDP együttműködés. Intézmények kisebbségkutatásra és a diszkrimináció visszaszorítására. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./ Toró T. Tibor képviselő szerint a protokollumnak tartalmaznia kellene a közösségi autonómiát, a párbeszéd megkezdését a kulturális önrendelkezésről. Az ezzel kapcsolatos ütemterv elmulasztása kizáró jellegű is lehetne – vélte a Reform Tömörülés elnöke. Szintén kizárólagos tényezőként sorolta Toró a csángók anyanyelvi oktatáshoz való jogát. Prioritások között említette az egyházi ingatlanok kérdését, valamint a települések önkormányzati autonómiájának szavatolását. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint elsősorban a tavalyi "restanciákat" kell tartalmaznia a megállapodásnak, ezúttal meghatározott határidőkkel. A szenátor prioritásként jelölte meg a kolozsvári Babes–Bolyai-egyetem magyar vonalának megerősítését, az elfogadott törvények maradéktalan alkalmazását, keretmegállapodás aláírását az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, a kisebbségkutató intézet működtetését, vezető beosztásokat az állam fontos intézményeiben. Vekov Károly képviselő jónak látná, ha a "sokszínű RMDSZ-t sokszínű tárgyalóbizottság" képviselné. A képviselő prioritásai között szerepel az egyházi és közösségi tulajdon visszaszolgáltatása, a kolozsvári és marosvásárhelyi egyetem magyar vonalának a bővítése, a kolozsvári Zeneakadémia magyar tagozatának létrejötte, a magyar tanerők alkalmazása a kolozsvári mezőgazdasági főiskolán. Székely Ervin képviselő fontosnak vélte, hogy a kormánypárt egyeztessen törvényhozási terveiről a szövetséggel. /Elvárások, vélemények. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

A 12 tagú Regionális Választmányban az egyes megyei szervezetek részint szervezettségük, részint pedig az érintett magyar közösségek erejének megfelelően képviseltetik magukat. Az Ügyvivő Testületbe minden területi szervezet egy-egy képviselőt delegált. A Regionális Választmány, valamint az Ügyvivő Testület elnöke Sárközy Zoltán lett. Az Ügyvivő Testület tagjainak Borbély Zsolt Attilát (Arad), Orbán Mihályt (Bihar), Lemák Rudolfot (Máramaros), Dénes Andrást (Nagybánya) Veress Kupán Enikőt (Szatmár), valamint Májercsik Istvánt (Temes) választották. A találkozóról kiadott közlemény szerint a Reform Tömörülés helyi szervezeteinek regionális tetőszervezetét jelentő új testületeknek értelmét, funkcióját a tágan értelmezett Partium sajátos problémáinak megjelenítése, a tagság és az országos elnökség közötti közvetítés, a hasonló problémákkal találkozó helyi szervezetek működésének összehangolása, valamint a határ menti együttműködés fellendítésének szükségessége adja. A résztvevők meghallgatták Toró T. Tibornak, a Reform Tömörülés országos elnökének politikai beszámolóját, megtárgyalták a kedvezménytörvény életbe léptetésének gyakorlati tapasztalatait. A partiumi a második regionális választmánya a Reform Tömörülésnek, hiszen a székelyföldi már hónapokkal ezelőtt létrejött. Sárközi Zoltán szerint a problémák az RMDSZ-ben akkor keletkeztek, amikor különböző érdekcsoportok úgy alakították a viszonyokat, hogy csak egy szűk réteg számára legyenek biztosítottak a lehetőségek. Kifejtette: a Reform Tömörülés célja "visszatérni az RMDSZ gyökereihez". Borbély Zsolt Attila az elmondta: A Reform Tömörülés céljaival összeegyeztethetetlen az a politika, amit az RMDSZ folytat. "Mi tudvalevőleg ama bizonyos választóvonalnak az egyik oldalán állunk, a választóvonal pedig az autonomista politika, a saját magyar társadalom megteremtésének célkitűzése, illetve a kisebbségi politizálás és a nyelvi jogok biztosítása között húzódik. Mi úgy látjuk, hogy csak közhatalmi jogosítványokkal tudjuk biztosítani a magyarság hosszú távú fönnmaradását, ezt pedig nem lehet paktumpolitizálással elérni" – mondta. /Wagner István: Regionális választmány alakult. Létrejött a Reform Tömörülés partiumi tetőszervezete. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./

A Reform Tömörülés Partiumi Regionális Választmánya jan. 26-án a nagyvárad-olaszi körzeti RMDSZ-székházban tartotta alakuló ülését, az aradi, a bihari, a nagybányai, a máramarosszigeti, a szatmári valamint a temesi területi szervezetek képviselőinek részvételével. A jelenlevők megválasztották a Regionális Választmány és a Regionális Ügyvivő Testület képviselőit, valamint e testületek elnökét.

Jan. 28-án az RMDSZ parlamenti frakcióiban a jelenlevők szűkszavú tájékoztatást hallgathattak meg a hétvégén Slanic Moldován véglegesített RMDSZ–SZDP egyezményről. A Szabadság által megkérdezett politikusok, valamennyien egy-egy RMDSZ platform vezetői, többnyire a sajtóból merítették információikat, s nem tudtak érdemben nyilatkozni arról, hogy a hétvégi marosvásárhelyi SZKT-n megszavazzák-e a ma aláírásra kerülő kétpárti egyezményt, vagy sem. Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, a Szabadelvű Kör elnöke kifejtette: az általa vezetett platform tagjai konzultálni fognak az SZKT előtt, hogy lehetőleg egységes álláspontot fejtsenek ki a kétpárti egyezmény "ratifikálásakor". Amennyiben az RMDSZ-kívánságlista nagy részére a kormánypárt pozitív választ ad, akkor meg fogja szavazni az egyezmény jóváhagyását. A sajtóban olyan hírek is napvilágot láttak, miszerint az RMDSZ arra kötelezte volna magát, hogy a parlamentben minden esetben együtt szavazzon az SZDP-vel. "Erre szerintem nem szabad elkötelezni magunkat"- mondotta Eckstein-Kovács Péter. Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform vezetője elvárta volna, hogy jan. 28-án kézhez kapják az egyezmény szövegét. A képviselő szerint csak akkor lehet pozitívan viszonyulni az egyezményhez, ha az alapkérdésekben — az egyházi ingatlanok, illetve az egyetem helyzetében — előrelépés várható. Ehhez viszont pontos határidőket és garanciákat kell szabni, hozzátéve, hogy felfüggesztik az együttműködést, amennyiben nem tartják be az egyezményeket. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, a Reform Tömörülés elnöke sajnálta, hogy az a csapat, amelyik a tárgyalásokat folytatta, csak az indulásnál vette igénybe az RMDSZ pluralizmusát, és a tárgyalások folyamán nem konzultált velük arról, hogy esetleg hogyan lehetne javítani az egyezségen. /Székely Kriszta: Aláírásra vár az RMDSZ–SZDP egyezmény. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

A Reform Tömörülés Székelyföldi Választmánya csatlakozott "a székelyudvarhelyi értelmiség egy csoportjának nyilatkozatához, amelyben több, az aktív politizálástól független helyi személyiség is megdöbbenéssel vette tudomásul Verestóy Attila szenátor saját magyar igazolványával kapcsolatos álláspontját" - olvasható közleményükben. "Emlékeztetni szeretnénk a hazai magyar közvéleményt, hogy Verestóy Attila szenátorként az Operatív Tanács tagjaként, a szenátusi frakció elnökeként, olyan köztisztségeket visel amelyek által az RMDSZ jelenlegi politikai vezetésének egyik legmeghatározóbb szereplője. Jogos tehát a kérdés: hogyan tudja képviselni a romániai magyar közösség érdekeit egy olyan személy, aki a fent említett tisztségei mellett az Udvarhelyszéki Felügyelő Testület elnökeként a maga részére nem tartja fontosnak a magyar nemzet határmódosítások nélküli egyesítésének stratégiáját, ugyanakkor az elsősorban szimbolikus jellegénél fogva történelmi jelentőségű státustörvény lejáratásától sem riad vissza?" /Bármiféle tisztség betöltésére méltatlan… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Jóváhagyta az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közti megállapodást a febr. 2-án Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A szövetségi képviselők név szerinti szavazással döntöttek a múlt hét elején aláírt megállapodás jóváhagyásáról. Az együttműködés mellett az SZKT 78 tagja, ellene 11 képviselő szavazott. Markó Béla szövetségi elnök politikai beszámolójában leszögezte: az RMDSZ-ben kétfajta koncepció vitázik egymással: a konfrontációs, illetve a kooperatív stratégiai elképzelések. Markó szerint csakis a kooperációs stratégiának köszönhetően születhetett meg a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatos román–magyar egyetértési nyilatkozat is. Az egyezmény létrejöttében döntő szerepe volt az RMDSZ közvetítésének. Markó úgy vélekedett: a protokollum közös, széles körben lebonyolított munka eredménye, amelyről mind a képviselő, illetve a szenátusi frakció, mind pedig a Területi Képviselők Konzultatív Tanácsának volt alkalma véleményt mondani, és nem maradt el az egyházi vezetőkkel való konzultáció sem. Az egyezmény szorosabb kötelezettségvállalást jelent mind a két párt részére. Tokay György úgy vélekedett: a protokollum jó politikai megoldás, amiben semmi olyasmi nem található, ami ellenkezne az RMDSZ programjával. Borbély Zsolt Attila szerint a mérce csak az lehet, hogy az egyezmény mennyivel visz közelebb az autonómiához. 1996-tól fogva az autonómia kérdése azonban teljesen lekerült az RMDSZ napirendjéről, holott továbbra ez kellett volna hogy legyen a fő üzenet — mondotta. Birtalan Ákos úgy értékelte: bár formailag jobb, mint az előző, lényegét tekintve ez az egyezmény sem múlja felül a tavalyit. A protokollum holmi "magunkra erőltetett béklyó", "szájkosár", egy évre szóló "bianko csekk" a kormánynak. Birtalan a megállapodás egyik legnagyobb hiányosságának azt tartja, hogy az nem szabályozza, mi is történik akkor, ha a kormánypárt nem tartja tiszteletben ígéreteit. Székely Ervin felszólalásában válaszolt Birtalannak, kifejtve: magától értetődik, hogy ha az egyik szerződő fél nem tartja be a szerződésben foglaltakat, az érvényét veszti. Vekov Károly Kolozs megyei képviselő is elismerte, hogy a megállapodásnak számtalan pozitív vonása van, a kulcskérdésekben azonban — egyházi ingatlanok, oktatás — a szöveg nem jobb a tavalyinál, pontatlan, pongyola, számonkérhetetlen — mondotta. Szilágyi Zsolt elsősorban azt kifogásolta, hogy az RMDSZ olyan párttal kötött együttműködést, amely üldözi a csángókat. Szerint ennek a protokollum-politikának a legnagyobb hátránya az, hogy az RMDSZ feladja saját külpolitikáját, azt üzenve Nyugatnak, hogy az erdélyi magyar kisebbség sorsa megnyugtatóan rendeződött. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés RMDSZ-frakció elnöke az együttműködési megállapodás pozitívumaként emelte ki a konkrét határidők megállapítását, a monitorizálás lehetőségét. Toró szerint is biankó csekkről van szó, és maga is osztja a külpolitikáról való lemondás miatti aggodalmakat. Kelemen Attila képviselő kiállt a protokollum mellett. Markó Béla igyekezett felvázolni a szerződés azon pontjait, amelyek összhangban vannak az RMDSZ autonómiatörekvéseivel, és határozottan visszautasította a biankó csekk vádját. Jóllehet a felszólalásra jelentkezők névsorának fele még hátra volt, a testület korábban úgy döntött: ez a vita nem ér meg többet egy óránál. Ezért Frunda György SZKT-elnök — akinek sajátos ülésvezetői stílusát e tanácskozás alkalmával is többen kifogásolták — szigorúan berekesztette a vitát kiváltva ezzel az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnökének, Katona Ádám tiltakozását is, aki a szavazás bojkottálására szólította fel mindazokat, akik méltánytalannak tartják az eljárást. - Az SZKT elhalasztotta a romániai magyar felsőfokú oktatás helyzetéről tervezett vitát. Szilágyi Zsolt felszólította Markó Bélát, fejtse ki álláspontját Verestóy Attila szenátor azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint ő maga nem fogja kiváltani a magyar igazolványt. A szövetségi elnök válasza elmaradt, Verestóy pedig azzal védekezett: csupán annyit mondott, személy szerint nincs rászorulva a státustörvény biztosította kedvezményekre, ezért nem tolakszik. Az SZKT által elfogadott állásfoglalás szerint erkölcsi kártérítés illeti meg a szekuritátéval való együttműködéssel vádolt, később ártatlannak bizonyult Bárányi Ferenc és Rákóczi Lajos volt képviselőket. /Székely Kriszta: Jóváhagyta az SZKT a megállapodást. Markóék cáfolták, hogy "biankó csekket" írtak volna alá. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Sokan hiányoztak a Kolozs megyei SZKT-tagok közül a szövetségi képviselők hétvégi marosvásárhelyi tanácskozásról. A Szabadság megkérdezett több Kolozs megyei SZKT-tagot arról, hogy mi a véleménye az RMDSZ és a kormánypárt közötti megállapodásról. Eckstein-Kovács Péter szenátor megszavazta az egyezményt. Hasonlóan cselekedett Bucur Ildikó, az RMDSZ szociáldemokrata platformjának vezetője is. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei RMDSZ-elnök egészségügyi okok miatt nem vehetett részt a tanácskozáson. Kifejtette: az egyezmény valóban több a tavalyihoz képest, de felháborítónak tartja, hogy a tárgyalást ezúttal is csak egy szűk csoport végezte, illetve hogy az SZKT-nak ismét a "bólogató János" szerepét szánták, utólag kellett tudomásul venni azt, amit aláírtak. Vekov Károly jelen volt az ülésen, de nem szavazott. Elmondta: a protokollumot ebben a formában felelősen nem lehet megszavazni. Mátis Jenő, a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) elnöke, a Reform Tömörülés alelnöke, az RMDSZ-platform többi jelenlevő tagjához hasonlóan a dokumentum ellen szavazott. Szintén nemmel szavazott Somai József, az Iskola Alapítvány elnöke is. Hangsúlyozta: nincs meggyőződve arról, hogy a kormánypárt, amelyik két-három hónappal ezelőtt még ádáz magyarellenes kampányt folytatott, állni fogja a szavát. Pálffy Zoltán, az RMDSZ Kolozs Megyei Önkormányzati Tanácsának elnöke sem volt jelen a tanácskozáson. A lap érdeklődésére azt válaszolta: maga sem járult volna hozzá az egyezmény "ratifikálásához", mivel azt nem tartja elég konkrétnak. /Székely Kriszta: Kolozs megyei SZKT-tagok az egyezményről. Kónya-Hamar: Nyilvánosságra kellett volna hozni azt is, ami kimaradt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Toró T. Tibor parlamenti képviselő szerint nincsenek egészséges versenyfeltételek az RMDSZ-ben A sokszínűségnek meg kellene mutatkoznia, mind a döntések előkészítésében, mind a döntéshozatalban, s azután a végrehajtásban. A Reform Tömörülés nyolc éves múltra tekint vissza, de a gyökerei 1990-re tehetők, amikor az RMDSZ és az egész erdélyi magyar civil társadalom átalakult. A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének politikai csoportjából nőtt ki a Reform Tömörülés. "Nem engedményekre, kicsiny megegyezésekre, hanem szolid, törvényes alapra van szükségünk ahhoz, hogy saját sorsunkat kezünkbe vehessük." – jelentette ki Toró. Az egyezségek ugyanis időlegesek és bármikor visszavonhatók. Toró úgy látja, hogy egyre inkább elhatalmasodik az RMDSZ jelenlegi vezetőknél a kizárólagosságra törekvés szándéka. A képviselőházi frakción belüli Polgári Szárny létrehozása éppen ezt a folyamatot kívánja megállítani. Toró nem gondol szakadásra. Az RMDSZ programjában háromszintű autonómia szerepel, ami két szintre bontható le. Az egyik egy tág értelemben vett kulturális autonómia, a másik a személyes autonómia. Ez nem egy etnikai alapú autonómia lenne, hanem a régiók autonómiája, s ezeken belül, ott, ahol elegendő nagy számban élnek magyarok, az illető regionális autonómiának megvan a maga sajátos státusa, ami főleg a nyelvhasználatot illeti. Toró kitért arra is, hogy nem tudja megmondani, az RMDSZ és a közösség hány százaléka támogatja a Reform Tömörülést vagy a polgári értékrendet. Nem történt még egy ilyen típusú megkérdezése az erdélyi magyaroknak. Ennek a megkérdezésnek a legtisztább módja azoknak a közvetlen általános választásoknak a kiírása, amely napirenden szerepel már lassan egy évtizede. /Andó András: Interjú. "Szükség van a magyar nemzet határtologatás nélküli egyesítésére". = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

A Krónikának adott exkluzív interjújában Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár cáfolta, hogy a Polgári Szárny megalakulása magyarországi beavatkozás eredménye lett volna. Az államtitkár febr. 19-én fogja Kolozsváron felavatni azt a tévéstúdiót, amely a magyar közszolgálati tévéadók számára szolgáltat majd erdélyi híranyagot. "A Kárpát-medencei magyar–magyar tájékoztatás eddig meglehetősen egyoldalú volt. Míg például az erdélyi magyarok szinte mindent tudtak arról, ami Magyarországon történik, fordítva ez koránt sincs így. Pedig Magyarországon – különösen a fiatalabb generációk körében – egyre nagyobb az érdeklődés a határon túli magyarság ügyeinek megismerésére. Ezt az igényt akartuk kielégíteni és a média segítségével is szorosabbra fűzni azt a hálót, amely összefogja a Kárpát-medence különböző részében élő magyarságot, amikor tavaly az Illyés Alapítvány segítségével több száz millió forintos támogatást nyújtottunk több tucat határon túli – köztük erdélyi – televíziós műhelynek" – tájékoztatott Németh Zsolt. Az államtitkár – Szatmárnémetibe is ellátogat. Szatmárnémeti és környéke lélekszáma szempontjából az erdélyi magyarság egyik legfontosabb központja. Ehhez képest Magyarországról kevesebb figyelem irányul erre a térségre, mint mondjuk Nagyváradra, Kolozsvárra vagy Székelyföldre. Mostani látogatása egyfajta adósság törlesztése is, aminek remélhetőleg intenzív folytatása lesz. A magyar–román egyetértési nyilatkozat aláírása után a Magyar Szocialista Párt erőteljes támadásba kezdett. "Pusztán pártpolitikai érdekek miatt alaptalanul és igazságtalanul azzal rémítették a magyarországi közvéleményt, hogy hol 23 millió, hol 20 millió, hol pedig több száz ezer román fog bennünket elárasztani, és elveszik munkahelyünket. Mára azonban a magyarországi közvélemény többsége rájött, hogy az MSZP nem mondott igazat. Ami pedig a Fideszt illeti, nyugodtan leszögezhetjük: ha egyszer kimondtuk, hogy az Orbán-kormány számára fontosak a határon túli magyarok, akkor mi ehhez tartani is fogjuk magunkat." – szögezte le. - Szlovákiában a kormánypártok belpolitikai válsággal küzdenek, és népszerűségüket magyarellenességgel próbálják növelni. Minden demokrácia iránt elkötelezett ember számára szomorú volt hallani azt a nacionalista indulatoktól túlfűtött vitát, amely a pozsonyi parlamentben zajlott a magyar státustörvényről, jelentette ki Németh Zsolt. Leszögezte: Magyarországról sem a Reform Tömörülés, sem más RMDSZ-platform döntéseit és lépéseit nem befolyásolja senki. /Bakk Miklós, Gazda Árpád: Nem avatkoznak be. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke leszögezte, a Polgári Szárny léte tény volt eddig is. Az RMDSZ képviselőházi frakciója egyszerűen l eldöntötte, hogy nincs szükség a csúcsvezetést bírálókra a parlamenti csoport vezetésében. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, s a kisebbségben maradtak közül kilenc képviselő megalakította a Polgári Szárnyat. A Polgári Szárny nem akar szavazógépezetté válni. A kormánypárttal folytatni akarják a dialógust, együtt akarnak működni vele, hogy a protokollumnak minden pozitívuma megvalósuljon. A Polgári Szárny vissza akarja hozni az alkotó dialógust a frakció munkájába. /Román Győző: Polgári értékek, magyar érdekek. Beszélgetés Toró T. Tibor képviselővel, a Reform Tömörülés elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 26./

A sepsiszentgyörgyi Reform Tömörülés nyilatkozatot adott ki: "nem ért egyet azzal, hogy választott tisztségek politikai alku tárgyát képezzék, mert ez a háromszéki magyar választópolgár akarat- érvényesítésének mellőzését jelentené." Ugyanis a megyei tanács egyik alelnöki széke megürült György Zsolt alelnök lemondásával, és Albert Álmos területi elnök nyilatkozata szerint az RMDSZ nem tartja kizártnak, az alelnöki szék felcserélését jónéhány igazgatói székre. A sepsiszentgyörgyi RT indokoltnak tartja "a két háromszéki területi szervezet küldöttgyűléseinek összehívását annak érdekében, hogy az RMDSZ–Szociáldemokrata Párt megyei protokolluma tartalmát megvitassák." /(éltes): Választott tisztség és alku!? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

A Pro Tárkány Egyesület szervezésében márc. 29-én megkoszorúzták az 1919-ben ártatlanul kivégzett tárkányiak emlékművét. Az ünnepségen részt vett és koszorút helyezett el Szilágyi Zsolt és Kovács Zoltán parlamenti képviselő, valamint Sárközi Zoltán és Orbán Mihály, a Reform Tömörülés képviselői, dr. Csapó I. József, az alapítvány fővédnöke, Torda Imre, Érmihályfalva polgármestere, Szénási Ferenc, a nagyszalontai Bocskai Alapítvány elnöke. Gábor Ferenc, a Pro Tárkány Egyesület elnöke beszédet mondott. /Albert Ferenc: Koszorúzás Kőröstárkányban. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 30./

A Reform Tömörülés Maros megyei csoportjának nyilatkozatában figyelmeztetett: újabb Cserehát-ügyet készítenek elő, nem messze Marosvásárhelytől. A helyi közösség akaratának semmibevételével, a törvény megkerülésével utalt ki a Maros megyei prefektus Székelykál határában 40 ha földet az ortodox egyháznak. A szándék, az államilag kiemelten támogatott ortodox egyház erőszakos betelepítése egy magyarlakta vidékre, távlatokban pedig az ott élők nemzetiségi arányainak megváltoztatása. A Reform Tömörülés Maros megyei csoportja arra szólítja fel az RMDSZ Maros megyei vezetőségét, hogy ne hárítsa a felelősséget a helyi közösség vezetőire. A törvénysértő lépést a központi, kormányzó hatalom követte el, az a hatalom, amely az RMDSZ partneri támogatását élvezi. Az RMDSZ megyei szervezetének, de az országos vezetőségnek is erkölcsi kötelessége határozottan, a nyilvánosság előtt fellépni a székelykáli ügy jogszerű rendezése érdekében. /Határozott fellépést a betelepítés ellen!. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

Érmelléki területi RMDSZ-szervezet létrejöttét jelentette be Kovács Zoltán parlamenti képviselő ápr. 4-én a Bihar megyei Margittán. Szándéknyilatkozatukat még aznap eljuttatták az országos RMDSZ-hez, a Szövetségi Képviselők Tanácsának állandó bizottságához. Kovács Zoltán cáfolta, hogy a Reform Tömörülés, illetve a Polgári Szárny, vagy a királyhágómelléki református egyház állna kezdeményezésük mögött. Az emberek igazi gondjaival szeretnének foglalkozni, újjáéleszteni a falusi RMDSZ-szervezeteket. Szándéknyilatkozatukhoz kilenc település csatlakozott. A megyei RMDSZ szerint néhány sértett összefogásáról lehet szó, akik kimaradtak a megyei vezetésből. /Balla Tünde: Érmellék nagyobb figyelmet kíván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

A választási matematika az MSZP-nek kedvez, amelynek a kormányzási szerepvállalást fontolgató SZDSZ a ?tartaléka". Kinek lenne jó az MSZP győzelme Romániában? Jó lenne mindenekelőtt a jelenlegi román kormánypártnak, amellyel már csak világnézeti alapon is hagyományosan jó volt a magyar szocialisták kapcsolata. Azután jó lenne az RMDSZ-nek. Az RMDSZ legerősebb belső ellenzéke, a Reform Tömörülés veszítené el legfőbb támaszát. Ezt a lehetséges alternatívát Kovács László már az első forduló után megerősítette, amikor kijelentette: nem fognak beavatkozni az RMDSZ belügyeibe, és nem támogatnak a szövetség legitim vezetésével szemben álló csoportokat, emlékeztetett Vásárhelyi D. Miklós. A várhatóan kialakuló politikai háromszög (MSZP-PSD-RMDSz) együttműködésének eredményeképpen a következő négy esztendőt (de legalábbis a romániai választásokig még hátralévő időszakot), valószínűleg egy langyos-meleg politikai hangulat, egy mosolygós, de formális kormány- és pártközi kapcsolatrendszer jellemezné. Másrészt ha maradnak Orbán Viktorék, négy év alatt várhatóan végleg süllyesztőbe kerül a tagadhatatlan politikai tapasztalattal és tudással rendelkező, ám fél lábbal még a múlt zsákutcájában lebzselő elit, az előző rendszer eltorzult mentalitását, nézeteit hordozó Horn Gyulák és Kovács Lászlók nemzedéke. /Vásárhelyi D. Miklós: Mi lenne? Hétfő! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 12./

Az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának sepsiszentgyörgyi szervezete a kormánypárt és az RMDSZ között készülő megyei egyezménnyel kapcsolatos állásfoglalást adott ki. A Reform Tömörülés sepsiszentgyörgyi szervezete aggodalommal figyeli a háromszéki RMDSZ és a kormánypárt között, a két párt helyi megállapodása érdekében zajló egyezkedési folyamatot. Visszás helyzet, hogy csupán a kiszivárgó információkból szerezhetnek tudomást a konkrét kérdésekről. A Reform Tömörülés elfogadhatatlannak tart bármilyen további egyezkedést és együttműködést. Az intézményvezetői tisztségek jelenlegi, hátrányos helyzetének megpecsételése árt a magyarság megmaradásának. Újólag bebizonyosodott, hogy az RMDSZ ? lemondva az autonómiatörekvésekről, a romániai magyar közösség önálló útjáról, s ezáltal a kiváró, egyezkedő politika talajára lépve ? még konkrét kérdésekben is elveszítette tárgyalási pozícióit. /Reform Tömörülés. Kifogásolják az információhiányt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

Minden olyan kísérlet, amely arra irányul, hogy megváltoztassa az Orbán?Nastase, a kedvezménytörvényre vonatkozó memorandumot, a politikai helyzet stabilitásának megingásához, valamint a Románia és Magyarország, illetve az SZDP és az RMDSZ közötti kapcsolat megromlásához vezethet, nyilatkozta ápr. 23-án Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke. Véleménye szerint a magyarországi választások következményeként "nő az RMDSZ felelőssége, mert a szövetségnek az új, szocialista-liberális kormánnyal szemben védenie kell a státustörvény pozitív hatásait". Toró sajnálta, hogy nem a Fidesz nyerte meg a magyarországi választásokat. ? Végig figyelemmel követtem a Fideszt és a Fidesz-kormányban levő barátaimat, mivel több, mint tízéves barátság köt össze bennünket, és mivel egyetértettem e kormány nemzetpolitikájával ? jegyezte meg a Reform Tömörülés elnöke. Toró elismerte, hogy a Fidesz "erkölcsi támogatásban" részesítette az RT-t, de tagadta, hogy a platform "anyagi támogatásban" is részesült volna. /Toró aggódik a státustörvény miatt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./