"Jan. 20-án a Magyar Ifjúsági Tanács képviselőcsoportja felfüggesztette tevékenységét az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsában. Döntésüket azzal indokolták, hogy az SZKT nem fogadta el a MIT küldöttgyűlésének határozata által megbízott új képviselőket. Az ifjúsági szervezet a MIT belső ügyeibe való durva beavatkozásnak minősítette az SZKT ez ügyben tanúsított álláspontját. Nyilatkozatukban kifejtették: a küldöttállítási eljárás az eddigiekhez hasonlóan történt, ezért a küldöttek igazolásának elhalasztása nyilvánvalóan politikai okokat takar. A MIT reméli, hogy az RMDSZ is fontosnak tartja a partneri viszony fenntartását, és konkrét lépéseket tesz a probléma megoldása érdekében. Az SZKT állandó bizottsága nem igazolta a MIT új SZKT-küldötteinek mandátumát. Szabályzatsértéssel vádolták meg az ifjúsági vezetőket. Szatmári Tibor küldött szerint a MIT-et kisajátította egy ″ideológiai csoport″, a testület vezetősége nem biztosítja a széles körű konzultációt az ifjúsági szervezetek között. Válaszában Nagy Pál, a MIT elnöke a szervezet nevében kikérte magának azt a vádat, miszerint egy ″ideológiai csoport″, nevezetesen a Reform Tömörülés ″csatlósai″ lennének. Markó Béla szövetségi elnök szerint a MIT már rég nem tölti be eredeti szerepét: tagszervezetei között nincs kommunikáció, az RMDSZ számára már nem jelent partnert. Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő szerint minden ″jelzés″ ellenére az SZKT és annak állandó bizottsága nem teheti meg, hogy semmibe vegye az alapszabályzatot, amelynek értelmében a MIT-nek szuverén joga, hogy kiket delegál a tanácsba. - Hajdó Csaba, a MIT frakcióvezetője elmondta: 8-9 személyt érintett a mandátumigazolás elutasítása. - A MIT annak tudatában választott SZKT-képviselőket, hogy egy vagy két ülésen vesznek részt. A belső választások időpontjának kitűzése óta eltelt egy év, így az ifjúsági szervezetek vezetői újak lettek. - Szabó Ödön nagyváradi RMDSZ-ügyvezető elnök és Asztalos Csaba az SZKT-n megóvta a demokratikusan, egyhangúlag elfogadott új MIT-küldöttlistát. - A MIT január 31-én Kolozsváron tartja rendkívüli küldöttközgyűlését, ahol újratárgyalja viszonyrendszerét az RMDSZ-szel. - Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Szabadságnak elmondta: az SZKT 66 mellette, 27 ellene szóló és 11 tartózkodó szavazattal fogadta el a mandátum-érvényesítő bizottság jelentését. Takács szerint a MIT-ben egyes személyeket felkértek arra, mondjanak le mandátumukról. Az alapszabályzat elfogadásától számított 90 napon belül a RMDSZ társszervezeteinek kötelességük lett volna letenni alapszabályzatukat. Ezt nem tették meg. A MIT kizárta tagjai sorából a Magyar Középiskolások Országos Szövetségét, a MAKOSZ-t, anélkül, hogy jelezték volna ezt a RMDSZ alapszabály-felügyelő bizottságának. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./"

"Elnök nélkül marad az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Lemond a romániai magyar kisparlament (SZKT) elnöki tisztségéből és a Hargita Megyei Tanács alelnöki tisztségéből Dézsi Zoltán. Mindez várható alprefektusi kinevezésével áll összefüggésben. ″Az alprefektusi tisztségekbe az RMDSZ által is elfogadott emberek kerülnek, de a Szövetség nem vállalt kormányzási szerepet, ezért nem fogadható el, hogy az alprefektus RMDSZ- tisztségviselő is legyen″ - magyarázta. A politikus egyébként 1994 februárjában Csiha Tamást váltotta fel a Szövetség legfőbb döntéshozó szervének élén. Akkor Borbély Ernővel szemben, 1995-ben pedig Kelemen Atillával és Somai Józseffel szemben nyerte el a tisztséget. 1997-ben a gyergyószentmiklósi polgármesteri tisztségről mondott le, amikor Hargita megye prefektusává nevezték ki. Most a Hargita Megyei Tanács alelnöki tisztségétől, az SZKT-elnökségtől és a Gyergyószéki RMDSZ-elnökségtől kell megválnia cserében az alprefektusi kinevezésért. Dézsi szerint az SZKT feltehetőleg nem választ új elnököt következő ülésén. - A testület megújítását, a belső választások megszervezését már 1993 óta előírja az RMDSZ programja. Markó Béla úgy vélte, hogy májusban lehetne urnákhoz hívni az erdélyi magyarságot. - Borbély Zsolt Attila, a Reform Tömörülés platform SZKT-képviselője az RMDSZ Szabályzatfelügyelő Bizottságához fordult, kérvén a kormánypárttal kötött megállapodásról tartott szavazás felülvizsgálatát. A Szövetség szabályzata értelmében az SZKT elnökének sarkalatos (2/3-os) szavazást kellett volna elrendelnie a protokollumról, az ülésvezető Dézsi Zoltán azonban ezt nem jelentette be. ″Mindenbe bele lehet kötni - jelentette ki a beadványra reagálva Dézsi Zoltán -, a szavazást azonban biztos, hogy nem ismételjük meg.″ Amint az SZKT-elnök felidézte, a határozat ellen szavazók, és a tartózkodók száma a küldöttek ötödrészét sem tette ki. ″Az Állandó Bizottság a szavazás előtt megtárgyalta a kérdést, tudtuk, hogy kétharmados döntésre van szükség″ - jegyezte meg az elnök. Elismerte azonban, hogy hibázott, amikor nem mondta ki hangosan is, hogy sarkalatos szavazás következik. /Gazda Árpád: Dézsi Zoltán leköszön tisztségeiből. - A szabályzatfelügyelő bizottság előtt az RMDSZ-PDSR megállapodás megszavazása = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./"

"Febr. 1-jén Temesváron eltemették az autóbalesetben elhunyt Horia Rusut, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét, parlamenti képviselőt, akit Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, illetve Cseh Áron kolozsvári magyar konzul is elkísért utolsó útjára. Az RMDSZ részéről Toró T. Tibor Temes megyei elnök, képviselő, illetve Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő volt jelen. Az RMDSZ koszorúja mellett Toró T. Tibor a "bálványosi magyar barátok" nevében elhelyezte a Reform Tömörülés koszorúját is. Mint ismeretes, Horia Rusu nemcsak többszörös résztvevője, hanem társ- szervezője is volt a bálványosi szabadegyetemnek. /Temesváron eltemették Horia Rusu liberális képviselőt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./"

"Az RMDSZ Reform Tömörülés Maros megyei csoportja febr. 8-án tartott ülésén megvitatta a legutóbbi TKT és SZKT-n történteket, a kormányzó TDRP-vel kötött megállapodást, és ezekkel kapcsolatban nyilatkozatot adott ki. Ebben - többek között - rögzítették: a romániai magyarság joggal várja el, hogy az RMDSZ vezetősége a megkötött alkut a nyilvánosság előtt megindokolja, ismertesse terveit olyan fontos kérdésekben, mint az egyházi és közösségi javak visszaadása, nyelvhasználat, magyar oktatás. Sajnálatos, hogy az SZKT tagjai erre nem tartottak igényt. - A szervezeti demokráciát sértette meg a Szövetségi Képviselők Tanácsa, amikor nem fogadta el az ifjúsági szervezetek SZKT-jelöltjeit, hiszen ezeknek szuverén joga dönteni arról, hogy ki képviselheti őket. - A Reform Tömörülés nem értett egyet azzal, hogy embereket távolított el például a Bernády Alapítvány kuratóriumából. Szégyenletesnek tartják azt, hogy az SZKT ülésén Tőkés László ellen támadást intézett az RMDSZ legfelső vezetése. Az a Maros megyei gyakorlat, amely az egyházaknak, a civil társadalomnak a képviselőit a tisztújításból kizárja, antidemokratikus. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./"

"Az RMDSZ Maros megyei szervezete febr. 24-én tartotta tisztújító küldöttgyűlését, melyen döntő szavazattöbbséggel újból dr. Kelemen Attilát választotta a Maros megyei szervezet elnökévé. A résztvevők megvitatták és elfogadták a megyei szervezet alapszabályzatának módosítására vonatkozó javaslatokat. A testület megvonta a bizalmat Kincses Elődtől, valamint Izsák Balázstól a Reform Tömörülés képviselőjétől. Mivel az RT vezetői nem tettek személyi javaslatot a platform számára fenntartott egy TKT-tagsági tisztség betöltésére, a küldöttgyűlés úgy döntött, hogy az új RT-képviselő beiktatásának kérdését a soron következő TKT-ülésre halasztja. /Ülésezett az RMDSZ Maros megyei szervezetének küldöttgyűlése. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 26./"

"Febr. 28-án Marosvásárhelyen a Maros megyei RMDSZ-en belüli Reform Tömörülés (RT) elnöke - Kiss István, egyik markáns személyisége - Izsák Balázs és Kincses Előd ügyvéd tartott közös sajtótájékoztatót. Utóbbi elmondta: nem tagja az RT-nek, csak szimpatizánsa, és elnökjelöltje volt a legutóbbi, csíkszeredai RMDSZ-kongresszuson. A sajtóértekezlet témája az a megyei küldöttgyűlés volt, ahol megválasztották a Maros megyei elnököt (négy évre Kelemen Atilla parlamenti képviselőt), és a TKT-t. Kincses Előd kijelentette: szerinte 1999 februárja óta Maros megyében nem volt egyetlen legális RMDSZ-közgyűlés sem, mert soha nem tartották be a küldöttjelöléseknél ama alapszabályt, hogy a jelölésen a körzetekben minimum 50 tag, vagy a tagok 20 százaléka jelen legyen. A febr. 24-i közgyűlést szabálytalanul hirdették meg. Kifogásolta, hogy őt az ellene felmerült kifogások miatt a megyei etikai és fegyelmi bizottság megakadályozta abban, hogy TKT-tag legyen. Kifogásai: Lokodi Edit Emőke, az etikai bizottság tagja, már régen nem kellene RMDSZ-tag legyen, hiszen 1999 óta a Számvevőszék vezetőségében dolgozik, ami pártsemlegességet feltételez. Másrészt az RMDSZ alapszabályzata szerint csak a "megválasztott személyek" vonhatók felelősségre, és neki jelenleg semmilyen tisztsége nincs. Az RT elnöke elmondta: Izsák Balázs volt az RT jelöltje a TKT-ba, és a küldöttgyűlésnek nincs joga felülvizsgálni, kit jelöl a platform, a közgyűlés mégis megakadályozta, hogy TKT-tag legyen. Ezek miatt a Maros megyei RT és Kincses Előd az RMDSZ központi etikai és fegyelmi bizottságához fordul jogorvoslatért. Úgy vélik: Maros megyében a jelenlegi vezetőség félrevezeti, nem megfelelő módon tájékoztatja a közvéleményt. A jelenlegi vezetőség személyesen Kiss Istvánt teszi felelőssé a marosvásárhelyi polgármesteri szék elvesztéséért (állítólag az ő feladata lett volna felkészíteni az RMDSZ körzeti biztosait). Kérdésünkre, hogy mi az álláspontja ezzel kapcsolatban, Kiss István ezt válaszolta: "Nem egyedül az én feladatom volt a felkészítés, ezt hárman végeztük: Deák Gyula, Kádár István és jómagam." /(Máthé Éva): Fellebbez a Reform Tömörülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./"

"Tóth Birtan Csabát, a Reform Tömörülés képviselőjét választotta elnökévé az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete. Az új elnök mandátuma idejére lemond platformtagságáról, s ígérete szerint nem "pártosan", hanem a közösség érdekeinek megfelelően tevékenykedik. Részben megújult a Szövetség nagybányai, Ludescher István régi-új elnök irányította vezetősége is, amelyben nem csökkentették az elnökség tagjainak számát, ám a Nagybányai Ifjúsági Szövetségnek három helyet biztosítottak. Nagykárolyban Szabó Károly maradt az RMDSZ-elnök, Tasnádon viszont pályázat útján fogják kiválasztani a szervezet vezetőjét. /Egyensúly és megújulás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./"

"Keserű Fodor Sándor Egyre javul című cikke /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./, aki a sorozatos sikertelenség miatt nem csupán a tájbasimuló RMDSZ-t veszi elő, hanem pártállástól függetlenül támadja a magyarországi politikusokat, és kétségbe vonja a magyar kormány külügyi államtitkárának véleményét is. "Nem tisztem Németh Zsolt megvédése, annál is inkább, mert nem tartom sportszerűnek a romániai magyar közéletbe való gyakori és kemény beavatkozásait." - írta Szatmári Tibor. Németh Zsolt külügyi államtitkár az Országgyűlés Külügyi Bizottsága márc. 7-i ülésén eredményként értékelte, hogy a határon túli magyar szervezetek megőrizték politikai akcióképességüket, és újra kijelentette, hogy Szlovákiában, Romániában és Jugoszláviában a kisebbségi ügyek "lélektani környezete" kedvező irányban változott. Ez így van, annak ellenére, hogy Szatmári Tibor szerint a Fidesz által támogatott határon túli csoportok nem a többséggel való együttműködést, hanem inkább a konfrontációt kedvelik. Szatmári Tibor szerint "nagy arányban csökkent visszautasítottságunk a román társadalomban." Szatmári sorolta pozitív eredményeket: A tanügyi törvényből sikerült törölni a restrikciók, a hátrányos megkülönböztetések döntő többségét. A volt szocialista államokban elsőként Romániában adtak ki diszkrimináció-ellenes kormányhatározatot. Nagyságrendekkel megnőtt a nemzeti kisebbségek kulturális szervezeteinek és lapjainak állami támogatása. Megszületett a Lupu féle földtörvény, amelyet szerinte Kelemen Attila képviselőről is elnevezhették volna. Szatmári szerint "ne csak a sérelmeket és a sikertelenségeket tüntessük fel a számadásban, hanem az eredményeinket is." /Szatmári Tibor: Bizony, javul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./ A szerkesztő megjegyzése címmel Kiss János fűzött megjegyzéseket Szatmári Tibor, írásához. Fodor Sándor többnyire a véleményét mondja el bizonyos jelenségekről. A szerkesztő nem csodálkozik, ha Fodor Sándor nem éppen úgy látja a "lélektani környezetet", mint Németh Zsolt, aki hol négyszáz, hol ötszáz, hol ennél sokkal több kilométer távolságból szemlélheti például funárék Napokáját. Németh Zsolt, de Szatmári Tibor is hallott arról, hogy a tavalyi választásokon hány százalékot szerzett Funar és pártja Kolozsváron. "Mégis úgy tesznek, mintha semmit sem tudnának arról, hogy e párt tagjai választási sikerüknek megfelelően jutottak kulcspozíciókhoz minden szinten, vagy arról pláne nem hallottak volna, hogy most már ők védik a város főterén a szemétgödröket, amelyek jó négy éve javítják a "lélektani környezetet" (a többi mellett). Innen, egész közelről nézve, ebbe a lélektani környezetbe beletartozik még a Cserehát is, a csendőrlaktanyák sűrű sora, a hívek nélküli püspökség jövő-ígérete, megannyi túldimenzionált rendőrörs, számtalan "elajándékozott" (műemlékként is számon tartott) középület, avagy a köztisztviselői karban létező aránytalanság, a vissza nem kapott egyházi ingatlan, iskola, miegyéb mellett az olyan, kimondottan hangulatjavító apróság, mint az Ázsiába vissza! felszólítás." Kiss János megjegyeztea Reform Tömörülésről, hogy "már-már ők az RMDSZ is" Mi akadályozza meg abban, hogy súlyos visszaélések, az egész romániai magyarságot érintő alaptalan vádak, támadások és "vissza Ázsiába!"-szerű sértések ellen, ha nem is egy szót, de legalább (kormány- vagy ellenzéki pozícióból) egy ejnye-bejnyét néha választások után is elmotyogjanak? /Kiss János: A szerkesztő megjegyzése: Javul - de csak távolból.= Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"

"Sajtótájékoztatón jelentette be Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő, hogy vállalná a megyei RMDSZ-szervezet elnöki tisztségét, ha bizalmat szavaznak neki a tisztújító küldöttgyűlésen. Mindeddig a képviselő egyetlen ellenjelöltje Lakatos Péter volt alprefektus. Tizenkét pontban határozta meg elképzeléseit az RMDSZ-ről az a kezdeményező csoport, amelynek tagjai Szilágyi Zsolt képviselőt jelölik a Bihar megyei szervezet élére. A Reform Tömörülés platform vezető személyisége kifejtette, azért vállalta a jelölést, hogy ismét "békés körülmények között, kellemes légkörben és hatékonyabban tevékenykedhessen a térség egyik legerősebb szervezete". A tizenkét pont olyan kitételeket tartalmaz, mint a politikai fair-play, a belső átvilágítás, együttműködés a történelmi egyházakkal, a regionalizmus kiszélesítése, az értelmiségiek és az ifjúság, a civil szervezetek bevonása a szervezet munkájába. A képviselő hangsúlyozta, ha a tagság őt választja elnöknek, a Bihar megyei intézményvezetőket nem politikai hovatartozásuk, hanem szakértelmük szerint válogatja majd ki. /Simon Judit: Szilágyi Zsolt bemutatta tizenkét pontját. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./"

"Márc. 24-én Marosvásárhelyen ülésezett a Reform Tömörülés, az RMDSZ nemzeti liberális platformjának Maros megyei csoportja. A Toró T. Tibor elnök, Borbély Zsolt Attila, Sógor Csaba elnökségi tagok, valamint Kolumbán Gábor, az RT önkormányzati szakértőjének jelenlétében tanácskoztak. Toró T. Tibor kifejtette, hogy az RMDSZ-en belül keletkezett törésvonal nem annyira a magyar nemzeti közösséget, mint inkább a politizáló elitet osztja meg. Az elnök szerint a jelenlegi csúcsvezetés és az RT között alapvető szemléletbeli különbség: a politikai elit az anyanyelvhasználat terén kivívott és kivívandó jogokban, másod-, harmadvonalas politikai-gazdasági pozíciók megszerzésében látják a magyarság megmaradásának legfőbb zálogát, addig az RT kizárólag az autonóm közösségi jogok által tartják azt elérhetőnek. Érdemes-e egyben tartani az RMDSZ-t? Borbély Zsolt Attila szerint nem érkezett még el az RMDSZ-szel való szakítás. Kerekes Károly Maros megyei képviselő, aki meghívottként volt jelen, sürgette a neves közéleti személyiségek, egyházi vezetők, az utóbbi évek RMDSZ-politikájából kiábrándult értelmiségiek megnyerését a nemzeti liberális platform célkitűzéseinek támogatására. Ábrám Noémi szerint az erdélyi magyar politizálásból hiányzik a versenyszellem, az RMDSZ diktatórikus, kizáró politikát folytató szervezet, már az RT-t is bedarálta. Kincses Előd úgy vélte, jelenlegi állapotában az RMDSZ nem tekinthető sem a magyar nemzeti közösség önkormányzatának, sem a vezetői által előszeretettel hangoztatott ernyőszervezetnek. Kolumbán Gábor szellemes figyelmeztetett: az RT fordulóponthoz érkezett, egyes tagjainak alapállása között ma már nagy a távolság. Nemcsak az RMDSZ-ben van baj, hanem magában a romániai magyar nemzeti közösségben is. Románia számára sem az Európai Uniós, sem a NATO-tagság nem kerül elérhető közelségbe. A magyar közösség előtt tehát komoly nemzetpolitikai kihívások állnak. Kolumbán szerint ma a magyarság nem ellenőrizheti a politikai elit munkáját. Úgy látja, hogy az RMDSZ-t nem érdemes megújítani. Mert az RMDSZ-en kívül is van élet. /Szentgyörgyi László: Az RMDSZ-en kívül van-e élet? RT-ülés Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 27./"

"Március 31-én ülésezett Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) fő fóruma, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Arról döntöttek, hogy az RMDSZ 2003-ban sorra kerülő, következő kongresszusáig az SZKT a jelenlegi összetételben folytatja munkáját. Markó Béla politikai helyzetelemzésében a választások után kialakult helyzetre és az ennek nyomán a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával (RTDP) kötött parlamenti támogatási megállapodás eredményeire, illetve a szövetség előtt álló feladatokra összpontosított. Az RMDSZ elnöke elemezte az RTDP-vel kötött megállapodás pozitív és negatív eredményeit. Előbbiek közé sorolta a helyi közigazgatási törvény elfogadását, Nastase miniszterelnök márc. 15-i üzenetét a romániai magyarsághoz. Eredménynek számít, hogy különböző minisztériumokban és központi intézményekben a vezető tisztségeket betöltő magyarokat sikerült posztjaikon megtartani. Negatívumok: össze nem hangolt törvényjavaslatok, a magyar szakemberek megyei és helyi szinten történő eltávolítása különböző állami hivatalok éléről, illetve a kormánypárt erősödő nacionalista retorika, amely az utóbbi napokban a szenátus művelődési és oktatási szakbizottságainak döntésében is megmutatkozott. Várhatóan két-három héten belül megoldást keresnek a Babes-Bolyai Tudományegyetem szerkezeti átalakításának, az önálló magyar tanszékek és karok létrehozásának tekintetében, s lépéseket tesznek a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen, az orvosi és gyógyszerészeti egyetemen, továbbá a kolozsvári agronómián és a zeneakadémián a magyar oktatási formák bevezetésére, illetve megerősítésére. - A szövetségi elnök üdvözölte a magyarországi státustörvény tervezetének megszületését, azt a romániai magyarság számára fontos, javára szóló jogszabálynak nevezte. Katona Ádám székelyudvarhelyi képviselő az elnöki helyzetelemzésről vitát javasolt, ezt azonban elvetették. - Az SZKT rátért az SZKT megújításáról szóló vitára. Toró T. Tibor "az RMDSZ kapuinak kitárását" javasolta. Verestóy Attila rámutatott: vagy megújítják az SZKT-t, s akkor minden egyes helyet választással töltenek be, vagy pedig a platformoknak, az ifjúságnak, a nőknek stb. korporatív alapon biztosítanak helyeket. Kónya-Hamar Sándor az 1996 márciusában elfogadott határozatot idézte, amelynek értelmében az SZKT-t a romániai magyarság kataszteri nyilvántartásának alapján kell általános választással megújítani. Markó Béla szerint nem szabad olyan célokat magunk elé tűzzünk, amelyekről eleve tudjuk, hogy megvalósíthatatlanok.- Két elképzelés alakult ki. Az egyik az ügyvezető elnökség által elkészített közvetlen választásról szóló szabályzat szerint az SZKT teljes megújítását vetítette elő, a másik pedig azt, hogy a 2003-ban sorra kerülő, következő RMDSZ-kongresszusig maradjon meg a jelenlegi képviselet, s ennek következtében az SZKT is maradjon változatlan. A szavazáson a második javaslat győzött, s ezután a tanácskozást azonnal berekesztették. - Délelőtt az SZKT és Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) együttes ülést tartott, amelyen tudomásul vette Dézsi Zoltán SZKT-elnök lemondását, meghallgatta Markó Béla szövetségi elnök politikai helyzetelemzését, megerősítette önkormányzati ügyvezető elnöki tisztségében Kerekes Gábort, és zárt ülésen megvitatta és elfogadta a szövetség költségvetését. Dézsi Zoltán azért mondott le, mert a kormány Hargita megyei alprefektusnak nevezte ki őt. Markó Béla leszögezte: mindazok a politikai, gazdasági és társadalmi okok, amelyek az RMDSZ-t az RTDP-vel kötött megállapodásra kényszerítették, ma is léteznek. Markó kijelentette: a kormányfő részvételével tartott múlt heti RMDSZ-RTDP-egyeztetésen ígéretet kaptak arra, hogy az egyetemi akkreditációs törvénnyel kapcsolatos hátrányos javaslatokat nem fogják továbbvinni. Elmondta: közölték Adrian Nastaséval, hogy azzal a nacionalista irányzattal, amelyet az Adrian Paunescu-George Pruteanu páros képvisel, az RMDSZ nem tud közösséget vállalni, s annak további erősödése a két párt közötti együttműködést kockáztatja. Markó bírálta a Reform Tömörülést, amelynek egyik legutóbbi tanácskozásán elhangzott, hogy "a jelenlegi vezetők a romániai magyarság áruló bandáját alkotják", hogy "politikai gyilkosságról" és "politikai prostitúcióról" kell az RMDSZ kapcsán beszélni. Az SZKT délutáni ülésén Tőkés László tiszteletbeli elnök javasolta, hogy az SZKT vitassa meg a zilahi Wesselényi-kollégiumban kialakult helyzetet. A javaslatot Deák László Szilágy megyei ügyvezető elnök nem támogatta. Tőkés püspök javaslatát az SZKT 23 igen és 30 nem szavazattal, 21 tartózkodás mellett elutasította. Az SZKT elfogadta Vekov Károlynak a Nemzetépítő Platform magalakulásáról szóló tervezetét. Az SZKT-ülést követően Tőkés László püspök sajtóértekezleten ismertette a zilahi Wesselényi-kollégium ügyét, és leszögezte: az iskolaigazgatónak vissza kell vonulnia. Tőkés László elmondta: az SZKT elutasító magatartása nem lepte meg, hiszen ez a testület rég nem döntéshozó, hanem "közjegyzői feladatokat ellátó szerv". Ez a gárda a "nemzeti érdekeink elárulója lett". /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: 2003-ig jelenlegi formájában működik az RMDSZ. Az SZKT nem élt a választások útján történő megújulás lehetőségével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"

"Marosvásárhelyen ülésezett a Reform Tömörülés /RT/. Toró T. Tibor, az RT elnöke arról tájékoztatott, hogy nem csupán a megyei RMDSZ-vezetőség szintjén mélyültek el az ellentétek. "A politikai elit szintjén megjelenő nézetkülönbségek, feszültségek, ellentétek kezdenek leszivárogni a helyi közösségbe". A Reform Tömörülés marosvásárhelyi tagjai, szimpatizánsai azért szerveztek találkozót - amelyre meghívták az országos tisztségviselőket és az egyházak képviselőit -, hogy elősegítsék a párbeszédet. A szót nem értést jelezte az, hogy a fiatalok egy csoportja úgy vélte, tiltakozásképpen ki kell vonulniuk az SZKT üléséről. Toró T. Tibor leszögezte: az ellentétek bizonyos szempontból normálisak, amikor politikusok versengenek, de veszélyessé válnak, ha ezek a közösség szintjén is megjelennek. Marosvásárhelyen "sikerült" a magyarságot úgy megosztani, hogy most már az egyik szomszéd azért haragszik a másikra, mert az Markó-, ő pedig Kincses-párti, vagy fordítva... Toró arról próbálta meggyőzni marosvásárhelyi barátait, hogy nem szabad sehonnan kivonulni, félreállni, mert sürgősen találnak mást, akivel betöltik a helyet. - A Reform Tömörülés májusban sorra kerülő kongresszusán megfogalmazza és nyilvánosságra hozza kialakított jövőképét, cselekvési rendszerét. /Béres Katalin: A marosvásárhelyi Reform Tömörülés ülése. = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 5./"

"Tóth Birtan Csaba /sz. Marosvásárhely, 1964/ mérnök az 1999. végén megalakult sepsiszentgyörgyi Reform Tömörülés egyik alapító tagja, márciusban a város RMDSZ-elnökének választották, akkor felfüggesztette RT-s tagságát. Jelenleg Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ-nek 5500 fizető tagja van. 1990-ben még tízezer körül volt a számuk. Tóth Birtan Csaba hangsúlyozta, hogy ismét meg kell keresni azokat az embereket, akik a közélet iránt érdeklődést mutatnak, közéleti szereplést akarnak vállalni. Jó lenne, ha az RMDSZ parlamenti képviselője is részt venne a helyi találkozókon, tanácskozásokon. - Ott, ahol egy-két képviselője van az RMDSZ-nek az önkormányzatban, természetes, hogy mindenki hozzájuk fordul, de itt, majdnem mindenki magyar ember, továbbá van színház, van Háromszék Népi Együttes, Alkotások Háza, és még sok olyan intézmény, ami a közösséget szolgálja, és az RMDSZ e feladatkörökből, amit a szórványban egyedül végez, itt kiszorul. Azonban megmarad számára, hogy szervezze a helyi politikát. - Kifejtette, hogy mindenképpen egyensúlyt kell teremteni az RMDSZ platformok között. Tóth Birtan Csaba az elnökséget nem főállásban vállalta el, hetente kétszer tart egy-egy háromórás fogadóórát, az alelnökök is tartanak majd fogadóórákat. Mindenképpen szükséges, hogy Sepsiszentgyörgyön végre már legyen saját székháza az RMDSZ-nek. /Éltes Enikő: Változásban. Beszélgetés Tóth Birtan Csabával, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ új elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./"

"Az RMDSZ Csíki területi szervezete ápr. 6-i tisztújító közgyűlése állásfoglalása szerint elhibázott, nem demokratikus a Szövetségi Képviselők Tanácsa ama legutóbbi döntése, hogy a testület a szövetség kongresszusáig nem újítja meg magát, s kérik: az SZKT vizsgálja felül e döntését s tűzze napirendre a tisztújításra vonatkozó határozattervezetet. Korábban pl. a Reform Tömörülés platform, illetve Tőkés László tiszteletbeli elnök és a Kolozs megyei RMDSZ fogalmaztak meg hasonló véleményt. Ezekről kérdezte a lap az RMDSZ ügyvezető elnökét, Takács Csabát, aki az Ügyvezető Elnökség kidolgozta szabályzattervezet jó ismerője, hogy mi is történt az utolsó SZKT-n és mi okozhatta az idézett reakciókat? - Takács Csaba emlékeztetett: az az SZKT döntésére akkor került sor, miután Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke javasolta: ne tárgyalják az előterjesztett szabályzat-tervezetet, amíg az SZKT nem dönt arról, hogy a szövetségi elnök által felvázolt két alapvető elv közül, vagyis az SZKT jelenlegi korporatív összetételét megtartó szabályozás, vagy az egyenlő, közvetlen és titkos jelölési szabályzati elvek mentén történjen a megújítás. - Az SZKT előtt egy héttel, Medgyesen találkoztak a területi elnökök egy utolsó véleménycserére. Ezen a tanácskozáson Toró T. Tibor nem vett részt. /Könyvet állíthatnék össze az SZKT megújításának történetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./"

"Az RMDSZ Temes megyei szervezetének tisztújító küldöttgyűlésén a parlamenti képviselővé előlépett megyei elnök, Toró T. Tibor helyére egyetlen jelölt, Halász Ferenc történelemtanár, a Bartók Béla Líceum volt igazgatója pályázott, akit megválasztottak. A leköszönő elnök beszámolójában kiemelte, hogy helyi szinten egészséges versenyszellem alakult ki Reform Tömörülés és a Kereszténydemokrata Mozgalom platformok között. Albert Ferenc, a Mezőgazdasági Egyetem professzora beszámolt arról, hogy a bánsági, magyar tulajdonban levő földeket, amelyeket drága pénzért vásároltak annak idején, most potom pénzért elkótyavetyélik. Szerinte ebben a kérdésben az RMDSZ-nek is lépnie kellene. /(Pataki Zoltán): RT-fölény a Temes megyei RMDSZ-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./"

"Az RMDSZ politikusai közül egyesek pozitívan vélekednek a státustörvény által biztosított kedvezményekről, mások szerint azonban a jogszabály viszonylag "szerény" előnyökben részesíti a határon túli magyarokat, jelentette a Mediafax. Székely Ervin Bihar megyei képviselő a hírügynökségnek kijelentette: valamely nemzethez való tartozás az állampolgárnak kizárólagos, személyes ügye, amit törvényben nem lehet szabályozni. Mint fogalmazott, magyar igazolvány nélkül is magyarnak tartja magát. A képviselő a törvénytervezet egyik hibájának tekinti, hogy ezáltal lehetőség nyílik az "álmagyarok" megjelenésére, akik a jogszabály biztosította kedvezmények reményében vallják magyarnak magukat. Kovács Csaba Brassó megyei képviselő szerint a státustörvény a Fidesz választási ígéreteinek a megvalósítását jelenti. Az RMDSZ képviselőházi frakciójának az elnöke, Kelemen Attila (Maros megye) a Mediafaxnak kijelentette: a román és a magyar diplomácia közti egyeztetésre azelőtt kellett volna sor kerülnie, mielőtt a magyar országgyűlés napirendre tűzte volna a törvénytervezet vitáját. A képviselő természetesnek tartja a jogszabályban megfogalmazottakat, mivel szerinte minden államnak meg kell védenie a határain túl élő nemzettársait. Kelemen úgy véli, Romániának is követnie kellene a példát. Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő szerint a kedvezmények biztosításával a magyar állam elsősorban a szülőföldön való maradást kívánja elősegíteni. Kónya-Hamar Sándor szerint a jogszabály egy olyan politikai és történelmi helyzetet próbál orvosolni, amelyben a nemzet határai nem esnek egybe az anyaország határaival. - A magyarországi státustörvénnyel kapcsolatos román hivatalos kifogások nem veszélyeztetik az RTDP és az RMDSZ közti parlamenti együttműködési megállapodást - hangoztatta Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő. Az RMDSZ Reform Tömörülés nevű platformjának vezetője a Cotidianul kérdéseire adott válaszában úgy vélte, hasznos, ha a törvény kapcsán a magyar és a román kormány konzultációt folytat egymással. Toró annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ezeknek a konzultációknak a nyomán - tekintettel arra, hogy a magyar kormány milyen kedvező tapasztalatokat szerzett az Európai Unióval való viszonyban - Romániában is megszületik a határon túli románok érdekeit védelmező, a magyar státustörvényhez hasonló jogszabály. Úgy vélte, a magyar státustörvénnyel szembeni támadásokat az is magyarázza, hogy a román kormány tagjainak nincs elegendő információja. /Nincs konszenzus az RMDSZ-ben a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./"

"A máj. 26-án, Sepsiszentgyörgyön tartandó tisztújító kongresszusát készítette elő a hét végén Temesváron a Reform Tömörülés RMDSZ-platform elnöksége. A platform pályázati úton kívánja megújítani vezetőségét. A testület Temesváron a pályázás feltételeit rögzítette. Elhatározta egyebek mellett, hogy május 15-ig lehet pályázni az elnöki és alelnöki tisztségekre. /Kongresszusra készül a Reform Tömörülés. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./ "

"Európa visszavárja a csángókat, jelentette ki Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő Sepsiszentgyörgyön máj. 24-én tartott sajtótájékoztatóján, Sógor Csaba RMDSZ-szenátor és Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke társaságában. A Reform Tömörülés negyedik kongresszusának előzeteseként szolgáló rendezvényre egy pozitív fejlemény adott alkalmat: a napokban az Európa Tanács Állandó Bizottságának asztalára került egy részletes dokumentum a moldvai csángók helyzetéről, azt a testület elfogadta, és ajánlásait Románia számára kötelező érvényűnek tekinti. Szilágyi Zsolt szerint a továbbiakban minden azon múlik, hogy a román állami intézmények képesek lesznek-e a közember és a konkrétumok szintjén kezelni e problémát. Az RMDSZ politikusai, ezen belül a témakörben eddig is sokat tevő Reform Tömörülés reprezentánsai józan gondolkodású szövetségeseket keresnek a hazai politikai élet többségi szereplői között, akik Románia Európához való közeledését szorgalmazzák. Bartha András jelezte: helyi szinten elsősorban az Erdélyben vagy Magyarországon tanult, az anyaországban munkát vállaló, majd hazatérő fiatalokra számítanak. /"Európa visszavárja a csángókat"... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ Román-magyar viszonyban feszültséggóc éppen elég, a magyar egyetem kérdésétől a státustörvényig. Ezek között van a csángókérdés tisztázatlansága. Máj. 23-án tárgyalta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Állandó Bizottsága a csángókérdést, s a testület elfogadta Tytti Isohookana finn képviselő asszony csángóhelyzetről készített jelentését. Gheorghi Prisacaru kormánypárti szenátor ellenvéleményt fogalmazott meg, eljuttatva azt az ET illetékes bizottságához. Frunda György kifejtette: "az ET-képviselők szemében nacionalistának tűnhetnek az ellenjelentés kidolgozói!" /Bogdán László: Etnikai vagy kulturális kisebbség?! - a csángókérdés útvesztője. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./"

"Máj. 26-án tartja IV. kongresszusát Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ nemzeti-liberális platformja, a Reform Tömörülés. A Szövetség jelenlegi politikai vonalvezetését élesen bíráló RT sikeres évet tudhat maga mögött: a tavalyi helyhatósági és parlamenti választások alkalmával megsokszorozta önkormányzati tanácsosainak és parlamenti képviselőinek számát. Toró T. Tibor, a platform elnöke nyilatkozott a Szabadságnak. A megújulási folyamat elkezdődött: egyre többen érzik, hogy alternatíva a Reform Tömörülés. Toró T. Tibor szerint az RMDSZ úgy köt szövetségeket a különböző politikai pártokkal, hogy nincs stratégiája. Ma már egyre többen nem találják meg helyüket a szövetségben. Ha ez így folytatódik, az RMDSZ egyre kevésbé fogja az erdélyi magyarságot képviselni, érdekeit megjeleníteni, ehelyett egy többé-kevésbé kompakt kis csoport eszköze lesz. Az RT által kezdeményezett strukturális reformok épp e folyamatnak feltartóztatását célozzák. Nehéz az RT-nek elképzeléseit érvényesítenie a parlamenti frakciókban, mert a frakciószabály szerint a minősített többséggel hozott döntések minden frakciótagra nézve kötelezőek. Toró T. Tibor szerint a kormánypárttal kötött egyezség szövege annyira általános, hogy nehezen lehet egyezségnek nevezni. Hiba volt, hogy a költségvetés vitájában, frakciófegyelemre hivatkozva, nem tudtak a saját régiójuk érdekeit sértő kitételek ellen szavazni. Az RT legutóbbi kifogását az államtitokra vonatkozó törvény kapcsán fogalmazta meg. A rosszul értelmezett pártfegyelem itt is erősebb volt az RT szakmai érveinél. Végül az Alkotmánybíróság újratárgyalás végett visszaküldte a törvényt, s a frakcióvezetésnek főhetett a feje megmagyarázni a megmagyarázhatatlant. Toró T. Tibor egy éve képviselő, Bukarestből nézve még jobban látja a rendszer hiányosságait. /Székely Kriszta: Toró: Kátyúban az RMDSZ szekere Kongresszust tart a Reform Tömörülés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./"

"A magyar kormány továbbra is rendelkezésére áll azoknak, akik pontosításokat kérnek a státustörvénnyel kapcsolatban - jelentette ki Kövér László, a Fidesz Magyar Polgári Párt ügyvezető alelnöke a Reform Tömörülés RMDSZ-platform máj. 26-i sepsiszentgyörgyi kongresszusán. Az RMDSZ-Fidesz kapcsolatot Kövér jónak minősítette, és reményét fejezte ki, hogy az RT is otthon érezheti magát az erdélyi magyarság egészének érdekeit képviselni hivatott szövetségben. Kövér elmondta, hogy a magyar ellenzéki pártok egy idő óta igyekeznek túllicitálni egymást a határon túli magyarok sorsának jobbítása terén. Az SZDSZ a magyar igazolvány helyett pénzt, évi több milliárdot osztana szét, az MSZP pedig a határon túli magyarokkal foglalkozó parlamenti biztos kinevezését, és három hónap helyett hat hónapos legális munkavállalási engedélyt javasol. Kövér László megjegyezte: "Biztosak voltunk abban, hogy ameddig csak lehet, az MSZP és az SZDSZ a törvényjavaslat elfogadásának megakadályozására fordítja minden energiáját. Amikor viszont a Magyar Állandó Értekezleten felismerték, hogy ezzel a politikájukkal szembe kerülnek nemcsak a magyar közvéleménnyel, hanem a határon túli magyar szervezetekkel is, akkor taktikát változtattak. Megpróbálják lekicsinyelni a törvény jelentőségét, különböző javaslatokkal azt próbálják bizonyítani, hogy ők is vannak olyan jó magyarok, mint a kormánypártiak." /Székely Kriszta: "Fantáziadús" magyar politika Kövér László a státustörvényről, a magyar ellenzékről és az RMDSZ-ről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./"

"Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke a vele készült interjúban kifejtette, hogy a Reform Tömörülés IV. Kongresszusán sikerült egy olyan keretet megfogalmazni, amely kiindulópontja lehet az RMDSZ megújításának. Azt szeretnék, hogy az RMDSZ töltse be azt a szerepet, amiért létrehozták. Megfogalmazták, hogy a megmaradás és a fejlődés az autonómiaformák megvalósításától függ. A Reform Tömörülés hangsúlyozta a regionalizmust. Elképzelésük szerint egy átfogó adó- és államreform keretében az Erdélyben megtermelt pénz nagyobb hányadát helyi szinten kell tartani, és ezzel egy gazdag régiót kell kialakítani. Ugyanakkor az RMDSZ-en belüli állapotokat is meg kell reformálni, ugyanis a döntéshozás és a fontos információk kezelése olyan módon leszűkült, hogy nagyon gyakran a szövetség országos politikusai sem szereznek tudomást a kérdésekről, a sajtóból tudnak meg dolgokat. - Sajnálatos, hogy nincs a szabad belső választásokra jellemző versenyhelyzet az RMDSZ-ben, sőt, nagyon sok helyen olyan eszközöket használnak, amely ezt nem teszi lehetővé. Szilágyi Zsolt mindenkit arra buzdít, hogy akinek véleménye van, azt mondja el, mert a legnagyobb ellenségünk a félelem. /Magyar Balázs: Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke szerint: Szűk zakóban sem szabad félni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./"

"A sepsiszentgyörgyi Reform Tömörülés elnöksége levelet intézett a Háromszéki Területi RMDSZ-szervezet vezetőségének, személyesen Albert Álmos elnöknek, amelyben kifejtette, hogy "aggasztónak tartja a VIII. osztályt végzett háromszéki tanulók képességvizsgájának lesújtó eredményét (országos összesítésben a legutolsók között) és azt a felületességet is, ahogyan az oktatásért felelős háromszéki magyar tisztségviselők az előállt helyzethez viszonyulnak. Úgy gondoljuk, hogy az idei képességvizsga eredménytelensége a háromszéki oktatás egészének minőségét jellemzi, megkérdőjelezve ezáltal a magyar középiskolai osztályok indításáért folytatott munka értelmét, sőt, az önálló magyar egyetem létrehozhatóságát is. /Levél képességvizsga-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./"

"Ellenjelölt nélkül Ludescher Istvánt választotta újra elnökévé a hét végén az RMDSZ Nagybánya területi küldöttgyűlése. Megalapozatlannak nyilvánítva a Reform Tömörülés kérését, a jelenlévők elutasították, hogy a platform alanyi jogon képviseltesse magát a közel kilencvenfős testületben. Az RMDSZ területi szervezetének elnöki tisztségére pályázóknak az idén először két feltételnek kellett eleget tenniük: legkevesebb 11 éves tagság és legalább egy alkalommal betöltött elnöki vagy alelnöki tisztség valamelyik helyi szervezetben. A jelölési feltételeket a Reform Tömörülés (RT) tagjai is megkérdőjelezték, mert ezek ellentmondásban vannak a tagok megválaszthatóságát garantáló szövetségi alapszabályzattal, és eleve kizárják a fiatalok bekapcsolódását a szervezet vezetőtestületeibe. Ludescher kiemelten szólt a civil szervezetekkel, egyházakkal való együttműködésről, a rendszeres konzultáció igényéről. /Dávid Lajos: Nagybánya: újra Ludescher. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./"

"Júl. 23-án a schengeni határ problémakörének megvitatásával kezdte meg munkáját Tusnádfürdőn a XII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem, amely ebben az évben a "Kényszerek és lehetőségek" átfogó címet választotta az egyhetes vitasorozatnak. A hétfői vitában Turi-Kovács Béla magyar környezetvédelmi miniszter, Végh Zsuzsanna, a Belügyminisztérium bevándorlási és állampolgársági hivatalának főigazgatója, illetve Wolfgang Eberhardt Wittstock, a romániai Német Fórum és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ parlamenti képviselője vett részt. Magyarország számára kényszerhelyzetet jelent, hogy az ország és a nemzet határai nem esnek egybe. Ezt oldhatja fel az európai integráció - hangsúlyozta Toró T. Tibor képviselő. Szilágyi Zsolt képviselő úgy vélekedett, hogy a státustörvény megkönnyítheti a román-magyar kétoldalú kapcsolatok problémáit azzal, hogy a romániai magyar közösség helyzete kielégítővé válik mind a magyar kisebbség, mind a román többség számára. Eberhard-Wolfgang Wittstock kifejtette: mióta Erdély Romániához került, az itteni német közösség lélekszáma a korábbi 800 ezer főről 85 ezerre csökkent a sorozatos kitelepítések, deportálások, illetve a kilencvenes években tetőző kivándorlási hullám következtében. Olyan esztendő is volt a rendszerváltás után, amikor 110 ezer német nemzetiségű hagyta el Romániát. - A szervezők Magyarországról mások mellett Szájer József integrációs bizottsági elnököt, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátot, Semjén Zsolt egyházügyi helyettes államtitkárt, Szabó Tibor HTMH-elnököt, Bába Iván közigazgatási államtitkárt, Németh Zsolt külügyi államtitkárt és Orbán Viktor miniszterelnököt, Romániából pedig Hildegard Puwak integrációs minisztert, Serban Mihailescu kormányfőtitkárt, Tőkés László püspököt, Markó Béla RMDSZ-elnököt, Victor Babiuc és Crin Antonescu volt minisztert és Adrian Nastase kormányfőt hívták meg előadónak. Szintén a meghívottak között szerepel több magyarországi és romániai politikai párt vezető politikusa és parlamenti képviselője. - A román miniszterelnököt minden évben meghívták Tusnádfürdőre, de oda az évek során egyetlen miniszterelnök sem ment el. Orbán Viktor viszont, aki 1990 óta a bálványosi szabadegyetem valamennyi eddigi rendezvényén részt vett, idén is ellátogat Tusnádfürdőre. - Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, pihenőszabadságára hivatkozva, nem fogadta el a szabadegyetem szervezőinek meghívását - közölte Szilágyi Zsolt, aki egyben a Reform Tömörülés alelnöke. Ennek ellenére remélik, mégis szakít időt a státustörvényről szóló előadásra. - Meggyőződésünk - hangsúlyozta Szilágyi -, ahol a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, Németh Zsolt találkozik egy nyilvános fórum keretében a kárpát-medencei magyarok vezetőivel, az RMDSZ elnöke is képviseltetni fogja magát. /Bálványosi Nyári Szabadegyetem - tizenkettedszer. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"

"Markó Béla szövetségi elnök mégis elfogadta a Reform Tömörülés ismételt meghívását a Tusnádon zajló XII. Bálványosi nyári szabadegyetemre. A szabadságára hivatkozó RMDSZ-elnök előzőleg visszamondta a meghívást, amikor a státustörvényről szóló vitanapon Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral, Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökével, Kovács Miklóssal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével, Bugár Bélával, a Magyar Koalíció Pártjának elnökével és Tőkés László püspökkel kellett volna előadást tartania. /Sz. K.[Székely Kriszta]: Markó mégis megy Tusnádra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./"

"Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Tömörülés elnöke Markó Béla nyilatkozatával kapcsolatban elmondta az RMSZ-nek, hogy örvendenek részvételének a tábor munkálatain, hiszen eddig is minden évben jelen volt a szövetség mindenkori vezetője. Az idén, amikor történelmi évet mondhat magáénak a státustörvény elfogadásával előállt helyzet kapcsán a Kárpát-medence magyarsága, természetesnek vették a szervezők, hogy a magyar kormány vezetői, a határon túli magyarság vezetőivel nyilvános fórum keretében találkozzanak. Ennek komoly sajtója van, s akkor az RMDSZ elnökének is itt a helye. Örvendünk, hogy Markó Béla is belátta ezt - fejezte be a képviselő. /Az RT örvend Markó jelenlétének. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./"

"A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos európai normarendszer elfogadása csak a minimális programot jelenti - hangsúlyozta Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára júl. 27-én Tusnádfürdőn a nyári szabadegyetemen tartott előadásában. A térségben is követendő példaként említette, hogy a francia-német megbékélés mintájára a szomszédos nemzetek egymásról kialakult képének megváltoztatását a történelem-tankönyvek közös felülvizsgálatával lehetne kezdeni. Simicskó István, a polgári titkos-szolgálati ellenőrző minisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a nemzetben és az egész nemzet biztonságában gondolkozik. Mint mondta, a határon túli közösségek helyzete az országok közötti feszültség forrása lehet, ha a közösségek jogait korlátozzák, ugyanakkor a jószomszédi viszonyt erősítheti helyzetük rendezettsége. Magyarország ez utóbbira törekszik. Victor Babiuc volt védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a térségbeli országok az együttműködésre vannak ítélve, nincs más lehetőségük. Smaranda Enache, a Pro Európai Liga vezetője úgy vélte, hogy ma már a térségbeli együttműködés számos formája alakult ki, de a folyamat csak akkor válik visszafordíthatatlanná, ha ezeket a formákat sikerül valós tartalommal megtölteni. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke kifejtette: döntő, hogy egy adott ország miként viszonyul a területén élő kisebbségekhez, rizikófaktornak tekinti-e azt, avagy stabilitási tényezőnek. Elmondta: jogilag nem biztosított Romániában a kisebbségi nemzeti identitásfejlesztés, és eddig egyetlen román kormánynak sem volt komoly ajánlata a magyar kisebbség irányában a közösség specifikus gondjainak megoldására. A honatya konklúziója szerint a hazai magyarság még mindig veszélyforrás az állam szemében. /Bálványosi nyári szabadegyetem. Vitafórum a regionális biztonság és együttműködésről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./ A státustörvény a térség stabilizációját fenyegető folyamatokat - feketemunka, illegális kereskedelem - akarja feltartóztatni - hangsúlyozta Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, aki a státustörvényről szóló vita moderátoraként vett részt a XII. bálványosi nyári szabadegyetemen. Elsőnek Vasile Dancu tájékoztatási miniszter szólalt fel, aki leszögezte: ő annak a Nãstase-kormánynak az álláspontját képviseli, amely a törvény visszavonását szorgalmazza. A státustörvény kiváltotta bonyodalmak nem nyári szabadegyetemeken oldódnak meg. Ez a vita nem több "csoportterápiánál". A vitában felszólalt Németh Zsolt magyar politikai államtitkár, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, és Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke. Markó Béla szövetségi elnök szabadságára hivatkozva nem vett részt a vitán, ahova szintén hivatalos volt. /Sz. K.: Vasile Dancu: a státustörvény körüli bonyodalmak nem efféle csoportterápián oldódnak meg. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

"Az elkövetkező két évben a Reform Tömörülés (RT) célja az RMDSZ-en belüli politikai hatalom megszerzése - derül ki abból az emlékeztetőből, amely a platform elnökségének 2001. június 30-július 1. között Székelyudvarhelyen megtartott titkos ülésén készült, s amely a napokban került szerkesztőség birtokába, írta T. Sz. Z. /Tibori Szabó Zoltán/. A dokumentum szerint az RT kétéves reformprogramjának kiindulópontja az idei kongresszus volt, s egyetlen célja "a politikai hatalom megszerzése. Toró T. Tibor platform-elnök szerint "az RMDSZ egyszemélyes intézménnyé vált", s "e struktúra lényegéből fakadóan, a szövetségi elnöki pozíció megszerzése a legcélravezetőbb a belső reform megvalósításához". A célok elérése végett a platform Döntés-előkészítő Testületet (DET) hozott létre. Az első lépés Mátis Jenő szerint "Eckstein [Kovács Péter] kicsinálása. Papp Előd a kollektív bűnbocsátás híve, mindenki fehér lappal indul, s "az első botlásig" maximálisan megbíznak egymásban. Tamás Sándor szerint az RMDSZ-ben "minden tisztséget meg kell szerezni, amely potenciális kongresszusi küldötthellyel jár", s mivel "az SZKT-tagok küldöttek lehetnek, ezért kiemelt célszemélyként kell kezelni őket". Tamás úgy vélte, hogy az elnökjelöléssel fölösleges "Bálványosig várni", a személyeket nevesíteni kell. Szerinte két jelölt lehetséges: Birtalan Ákos és Toró T. Tibor. Borbély Zsolt Attila úgy látja, "az egyetlen, aki jelenleg Markót lenyomhatja, az Tőkés", Toró T. Tibornak pedig Tőkés László mellett kellene ügyvezető elnöki tisztséget betöltenie. Szilágyi Zsolt közölte: körvonalazódik "Tőkés László esetleges visszavonulása a püspöki pályáról, és határozottabb politika felé indulása". Tamás Sándor úgy vélekedett, hogy "Tőkés alkalmatlan jelöltnek is, elnöknek is". Az ülésen az RT-elnökség tagjai elosztották egymás között a teendőket. Borbély Zsolt Attila "összmagyar szervezkedéssel és szövetségi normarendszerrel", Szilágyi Zsolt "külüggyel, csángókkal, románokkal és zöldekkel", Tamás Sándor "tulajdonügyekkel és földkérdéssel", Papp Előd "önkormányzatokkal, a székely városállamokkal, oktatással, sporttal és ifjúsággal", Mátis Jenő "kis- és középvállalkozásokkal, magyarországi vállalkozói támogatási programokkal és a vállalkozói holdudvarral", Toró T. Tibor pedig "biztonságpolitikával, oktatással, művelődéssel és általános politikai vonatkozásokkal" foglalkozik. /T. Sz. Z.: A Reform Tömörülés egyetlen célja: a politikai hatalom megszerzése. A szövetségi elnöki posztért Tőkés László visszavonulna a püspöki pályáról? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21. - Ugyanezt az értesülését Tibori Szabó Zoltán a Népszabadságban Puccstörekvés az RMDSZ-en belül - kolozsvári tudósítónktól alcímmel közölte. = Népszabadság, aug. 21./ - A cikket átvette: A kolozsvári Szabadságban olvastuk. A Reform Tömörülés egyetlen célja: a politikai hatalom megszerzése. T. Sz. Z. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22., továbbá Puccstörekvés az RMDSZ-en belül címmel a Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22-i száma. Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság tudósítója kommentárt fűzött a Szabadságban ehhez az anyaghoz: elszomorította a Reform Tömörülés emlékeztetője. Szerinte a céljuk a politikai hatalom és vele együtt az anyagi források megszerzése. "Ennek érdekében pedig a legváltozatosabb (majdnem azt írtam, a legaljasabb) módszerektől sem riadnak vissza." A dokumentumból a bármi áron történő rombolásra való elszántság derül ki. Az MSZP-lap tudósítója szerint az anyag Rákosi Mátyás alapmondatára ("Aki nincs velünk, az ellenünk van!") és Kádár János elvére ("Aki nincs ellenünk, az velünk van!") van építve, Orbán Viktor így fogalmazott: "Aki nincs velünk, az nincs!" A "Reform Tömörülés ugyanazt az agresszív politikai stílust szeretné Erdélybe bevezetni, amelyet mentoraik, a Fidesz-politikusok honosítottak meg az utóbbi években Magyarországon." Szerinte "kiderül, hogy a nagy hatalom-megszerzési, személyiségkicsinálási és egyházkomisszárkodási stratégiák megvalósításához az ITD Hungary, illetve a Reform és a Participatio alapítványok útján Magyarországról átmosott más állami pénzek szolgálnak forrásként." Tibori bátran kiállt Markó Béla mellett. /Tibori Szabó Zoltán: Új elit, veszélyes régi eszközökkel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./ A Népszabadság további cáfoló cikket is közölt /Tibori cikke mellett/: Tőkés László nem tud arról, hogy őt bárki is vissza szeretné vonultatni püspöki tisztségéből. Ő maga sem tervezi, hogy feladja hivatását. /A püspök nem vállal politikai beosztást. = Népszabadság, aug. 21./"

"A Reform Tömörülés Elnöksége aug. 21-én nyilatkozatot adott ki a Népszabadságban és a Szabadságban az egyik elnökségi ülésükkel foglalkozó írásról. "A havonta összeülő Elnökségünk júniusi ülését valóban Székelyudvarhelyen tartottuk, ez a Bálványosi Nyári Szabadegyetem előkészítő megbeszélése volt." "Mindazok a légből kapott állítások, amelyek az egyes szerkesztőségek "birtokába jutottak", csak általuk ismert irományból kihámozhatók, a leghalványabb összefüggésben sincsenek a tusnádi tábort előkészítő megbeszéléssel - és a valósággal." A szerző célja: "megpróbál bizalmatlanságot és kétkedést kelteni az RMDSZ-platformok között, árnyékot vetni bizonyos magyarországi intézményekre, illetve Tőkés Lászlót belerángatni egy újabb, nemtelen vitába. Teszi mindezt - természetesen - a Reform Tömörülést lejárató szándékkal. Az, hogy elégedetlenek vagyunk az RMDSZ jelenlegi vezetőségével, az tény. Ezt rengetegszer elmondtuk, és fenntartjuk. A Reform Tömörülés politikai célja, a Romániában élő magyarok politikai érdekképviseletének nyitott, mindenki számára vállalható, egységes és törvényekkel garantált megvalósítása, szemben áll a ma gyakorolt balkáni kijárás-politizálással. A negyedik, sepsiszentgyörgyi Kongresszusunk kinyilvánította értékrendünket, megfogalmazta a célokat, amelyekért síkra szállunk, és az eszközöket, amelyekkel ezeket a célokat meg akarjuk valósítani. (Érdekes módon a kongresszus dokumentumai nem jutottak az illető lapok birtokába. Ajánljuk figyelmükbe a www.reform.ro honlapot.) Teljes mértékben elhatárolódunk a tőlünk szellemében és formájában is idegen eszközöktől, és az RMDSZ sokszínűségét, a nemzeti közösség szolgálatában álló érdekképviseletet meghiúsítani szándékozó alantas próbálkozásnak tekintjük. A Reform Tömörülés nem kíván ebben a titkosszolgálati manőverben semmilyen szerepet vállalni - még a hírbe hozottét sem. Ugyanakkor sajnáljuk, hogy a cikkek szerzője, a sajtóetika szabályait semmibe véve, minden valóságtartalmat nélkülöző "információkat" tárt nyilvánosság elé. Ezúton, helyette kérünk elnézést mindazon személyektől és intézményektől, akiket a szerző nevesít a cikkben. A Reform Tömörülés Elnökségének tevékenysége nem titkos, az érdeklődőknek bármilyen információval szívesen állunk rendelkezésére: következő elnökségi ülésünk időpontja szeptember 8-9, helyszíne Kézdivásárhely, napirendje az alkotmánymódosítás és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése." /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./A szerk. megjegyzése: A birtokunkban lévő dokumentum hitelességéhez és eredetiségéhez nem fér kétség. A teljes terjedelmű dokumentumot a szerkesztőségben bárki megtalálja."

"Tibori Szabó Zoltán szerint a Reform Tömörülés (RT) nyíltan nem vállalja szűk körben megfogalmazott saját álláspontjait. Ehelyett azzal vádolja őt, hogy "a sajtóetika szabályait semmibe véve, minden valóságtartalmat nélkülöző" információkat tárt a nyilvánosság elé, hogy az RMDSZ platformjai között megpróbál "bizalmatlanságot és kétkedést kelteni", hogy Tőkés László püspököt akarja "újabb, nemtelen vitába belerángatni". Az RT nyilatkozata "balkáni kijárás-politizálásról", "titkosszolgálati manőverről" beszél. Tibori Szabó Zoltán nem közölte, hogyan jutott hozzá az emlékeztetőhöz, csak azt hangoztatta, hogy az hiteles. Tibori minősített: az RMDSZ jelenlegi vezetősége talán más minőségű belső ellenzéket érdemelne. /Tibori Szabó Zoltán: Az igazságot ki kell mondani. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"