"Minden hónap utolsó péntekén kihelyezett fogadónapot tart választókörzetben - tájékoztatta a sajtó képviselőit Sógor Csaba szenátor. Közölte, hogy a kongresszuson részt vesz. Szerinte nem csak a Reform Tömörülés elégedetlen, hanem az emberek is. Hangsúlyozta: Székelyföld számára stratégiát kell felépíteni. /(Daczó Dénes): A csíki szenátor szerint: Véleményt kell nyilvánítani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ "

"Jan. 28-án Aradon érdeklődőktől zsúfolt teremben tartotta meg előadását a Jelen Házban Toró Tibor professzor, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A jeles temesvári atomfizikust az RMDSZ keretében működő Reform Tömörülés kérte fel a Tiszteld múltad, s a jelent kösd a jövőhöz közösségépítő program aradi előadására. Toró Tibor vetítéssel egybekötött tudomány- és kultúrtörténeti előadásban vázolta fel Bolyai János munkásságát. Bolyait a világ tíz legnagyobb matematikusa közé sorolta. Itt fogalmazta meg híres mondását: "a semmiből egy új, más világot teremtettem..." A nem eukleidészi geometria felfedezőjének az immár nevét viselő temesvári utcában ötnyelvű emléktáblát állítottak, és ez talán az egyetlen olyan emléktábla a világon, amely matematikai képletet is tartalmaz - hangsúlyozta az előadó. Bolyaié a felfedezés, az orosz Lobacsevszkijé a közlés elsőbbsége. /P. P.: Toró Tibor professzor előadása a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./"

"A Reform Tömörülés Koordinációs Tanácsa nyilatkozatban határolódott el az RMDSZ "vezetősége azon szándékától, hogy a minden erdélyi magyarnak helyet adó, sokszínű közösségi önkormányzatot kirekesztő, csak a párttagok érdekeit képviselő homogén és központosított egypárttá alakítsa". Az Utolsó szabad és büntetlen elhatárolódás címmel a sajtónak a helyszínen átnyújtott, Toró T. Tibor RT-elnök által jegyzett közlemény szerint a tiltakozók számára elfogadhatatlan, hogy - többek között - a magyar közösség nem választhatja meg közvetlenül vezetőit, a szavazati és választhatósági jog csak párttagoknak jár, a területi szervezetek önrendelkezési jogát megvonja az országos vezetőség. A tanács tagjai kijelentették: "a hasonló törekvésektől továbbra is elhatárolódunk, vállalva az ezért járó szankciókat, akár a kizárást is". Elítélik azokat, akiknek fontosabb a többségi hatalom által kínált pillanatnyi előny, mint a tiszteletbeli elnök által képviselt értékrend. /Pataky Lehel Zsolt: Megnyílt az RMDSZ VII. kongresszusa. = Nyugati Jelen (Arad), febr.1./"

"Febr. 1-jén Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban tartotta rendkívüli közgyűlését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A gyűlésen elsősorban önrendelkezésről, státustörvényről, alkotmánymódosítási javaslatokról, egyházi oktatásról és megmaradásról esett szó, de nem hiányoztak az RMDSZ-t bíráló kijelentések sem. A közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amely a romániai magyar nemzeti közösségi önkormányzat létrehozásának kezdeményezéséről szól. Átiratban visszautasították az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségének megszüntetésére irányuló kezdeményezést. A dokumentumot eljuttatták a kongresszusát tartó RMDSZ-nek. A közgyűlés elfogadta továbbá a tanügyi törvényre, az alkotmány módosítására vonatkozó előterjesztéseket, és azt a két üzenetet, amelyek az anyaországhoz, Magyarország kormányához, a magyarországi testvéregyházakhoz, illetve a román honfitársakhoz, a román kormányhoz és az itteni testvéregyházakhoz szólnak. Az összes RMDSZ-platform vezető személyisége jelen volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szatmárnémetiben megtartott közgyűlésén. Erdélyi Géza felvidéki református püspök igehirdetésében az egység megtartásának a fontosságáról szólt, hozzátette: az egyéni érdekeket, a hiúságot, az fel kell adni. Dr. Bölcskei Gusztáv, a magyarországi református zsinat elnöke, dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora mondtak köszöntőt. Tőkés László püspök a közgyűlés támogatását kérte ahhoz az aláírásgyűjtési akcióhoz, amelyet Csoóri Sándor és köre szervezett, a státustörvény lényegének a megváltoztatására történő próbálkozások megfékezésére. Nem ellenrendezvényt szerveztek, hangsúlyozta, hanem ez a kongresszus kiegészítő rendezvénye. Nem mindegy, hogy az egység szónak mi a tartalma. A püspök rámutatott: a romániai magyarság mai legnagyobb problémája a drasztikus apadás. Az 1991-ben még 700 ezer lelket számláló reformátusság ma már kevesebb mint 600 ezer főből áll. Sipos Miklós esperes a tanügyi törvény hiányos és az egyházi oktatás számára hátrányos voltát, az egyházi ingatlanok és földek visszaszolgáltatásának a halogatását, az önálló magyar egyetem ügyének a késleltetését, az ortodox egyházzal szembeni látványos megkülönböztetést említette, mondván, így fest az a példaértékű kisebbségi lét. A közgyűlés elé vitt előterjesztések kapcsán az egyházkerület illetékes vezetői tartottak előadást. Tolnay István oktatásügyi előadótanácsos indítványozta, hogy a közgyűlés kérje mind a magyar, mind a román kormányt az egyházi oktatás erkölcsi, politikai és anyagi támogatására. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke megállapította, hogy nem tudták megfékezni azt a törtető szándékot, amely mindent - civil társadalmat, egyházakat - maga alá gyűrt. Az RT elnöke szerint az alternatíva mégsem egy másik párt, hanem az egységes közképviselet. Németh Zsolt, a Fidesz volt államtitkára arról beszélt, hogy ma, az MSZP-s kormány idején, lényegesen másfajta hozzáállás tapasztalható a határon túli magyarokkal szemben, mint pártja kormányzása alatt: a MÁÉRT munkájának az ellehetetlenítésére irányuló intézkedések, az Illyés Közalapítvány kuratóriuma körül kialakult botrány után, úgy tűnik, hogy a státustörvény van soron. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform elnöke kijelentette, hogy autonómia, önrendelkezés és kettős állampolgárság szükséges. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke kiemelte, hogy nem született meg egyetlen erdélyi magyar stratégia sem. Ki kell állni az elnemzetietlenítő törekvésekkel szemben. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Polgári Együttműködési Mozgalom elnöke szerint az RMDSZ saját programjával ellentétes magatartást tanúsít, amikor hozzájárul a centralizmus elmélyüléséhez, és amikor azokat az elveket állítja előtérbe, amelyek a kormánypárttal való jó viszonyt erősítik. Székelyudvarhelyről ötvenfős csoport érkezett a közgyűlésre, Szász Jenő polgármester vezetésével, aki kijelentette: nem kell félni az újtól, attól, hogy egy vagy akár több hiteles szervezet képviselje a romániai magyarságot. Dr. Kincses Előd ügyvéd véleménye az, hogy az RMDSZ etikátlanul politizál, és "kizárólag a román államtól reméli az itteni magyarság gondjainak a megoldását, ezért a törvényhozásban számos demokrácia-ellenes törvényt megszavaztatott, mondván, a protokollumot bármi áron be kell tartani". /Fodor István: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése a Láncos-templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./ Elfogadták az önkormányzat általános, szabad, közvetlen és titkos szavazással történő megválasztását, közképviselettel való felruházását, valamint a Székelyföld autonómiájának a törvényerejű statútum általi szavatolását. Az RMDSZ 1993-ban programjába iktatta a belső önrendelkezést, amelynek eszközeként a személyi elvű, helyi és regionális önkormányzatok létrehozását jelölte meg. A testület egy kezdeményező bizottság létrehozását javasolta, amely véglegesíti az önkormányzat törvényes feltételeinek elnyeréséhez szükséges dokumentumokat, és megszervezi az autonómia-statútumok közösségi vitáját. Megjelentek az eseményen az RMDSZ belső ellenzékének vezéralakjai, valamint a szövetség peremére szorult egykori tisztségviselők. Egymás mellett ültek a Reform Tömörülés, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint a Nemzetépítő Platform küldöttei, de részt vett a gyűlésen Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége régióelnöke és Csapó József volt Bihar megyei szenátor. Eljött a budapesti Erdélyi Gyülekezet tiszteletbeli főgondnokaként Németh Zsolt volt külügyi államtitkár, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnöke, továbbá Bölcskei Gusztáv, a magyar református zsinat elnöke, Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia rektora. Nem ellenrendezvényt szerveztünk, hanem afféle kiegészítő rendezvényt, jelentette ki Tőkés László püspök. Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi népszámlálás adatai szerint Marosvásárhelyen 50, Szatmárnémetiben 40, Nagyváradon 30, Kolozsváron pedig 20 százalék alá esett a magyarság számaránya. Csapó József volt Bihar megyei szenátor az egyházi és nemzeti önrendelkezés szükségességéről szólt. Toró T. Tibor úgy vélte, néhány száz méterrel arrább az RMDSZ kongresszusa a minden magyarnak helyet adó közösségi önkormányzatot készül végleg szétrombolni. Mozgalmat kell indítani a közösségi önkormányzat helyreállításáért. "Segítsük át az indulás nehézségein a polgári körök és egyesületek mozgalmát - jelentette ki Toró. "A státustörvény mintha elveszett volna a nemzetközi elvárások labirintusában - fogalmazott Németh Zsolt. - A kormány által javasolt módosítások anti-státustörvényt eredményeznének."Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke elsősorban filmes minőségében idézte fel, hogy a tavalyi népszámlálásig alig történt valami azóta, hogy elkészítette a kalotaszegi egykézésről szóló első filmjét. Egy ritkaságszámba menő gyarapodó gyülekezet, Désháza titkát abban vélte felfedezni, hogy ott nemcsak hirdetik a szeretetet, hanem gyakorolják is. Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platformjának elnöke bejelentette, hogy Tőkés László egy hónappal ezelőtt elfogadta, hogy a platform tiszteletbeli elnöke legyen. Gergely István csíksomlyói katolikus plébános és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője a munka szükségességére hívta fel a figyelmet. Szabó László unitárius lelkész a Magyar Ifjúsági Tanács képviseletében azt szorgalmazta, hogy az egyházak és a becsületes polgári erők vállaljanak kezdeményező és meghatározó szerepet a közképviselet "tisztítótűzszerű átalakításában". Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere arra biztatta a jelenlevőket, ne féljenek az újtól, ne féljenek attól, hogy akár több hiteles szervezet fogja majd képviselni a romániai magyarságot. Az egyházkerületi közgyűlés elfogadta a Csoóri Sándor nevével fémjelzett felhívásnak a szövegét, amelyet a kedvezménytörvény védelmében több Kárpát-medencei közéleti személyiség is aláírt, sőt aláírásgyűjtés indításáról határoztak.A közgyűlés határozatban rögzítette: "Románia szuverén, független, szociális és demokratikus jogállam" - ezt a megfogalmazást javasolta az államformát meghatározó első cikkelyben. A közgyűlés kérte, hogy az állami iskolákban folyó vallásoktatás kerüljön egyházi irányítás és felügyelet alá, a vallástanárokat pedig állami alapból, de az egyház fizethesse. Javasolta, hogy az alkotmány és a tanügyi törvény módosítása által a felekezeti oktatást is törvényesítsék.A közgyűlés üzenettel fordult az anyaországhoz, Magyarország kormányához és a magyarországi testvéregyházakhoz, amelyben erkölcsi és politikai támogatást kértek a belső önrendelkezés és az erdélyi magyar autonómia érdekében tett törekvésekhez. Egy másik elfogadott üzenetet a román honfitársakhoz, Románia kormányához és a román testvéregyházakhoz címeztek. Ebben többek között az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatra hivatkozva visszautasították a mesterséges asszimilációs politikát, és kérték az autonómia biztosítását. /Gazda Árpád: Az RMDSZ szerepében a református egyház. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./ Az egyházkerületi rendkívüli közgyűlés az RMDSZ kongresszusához intézett átiratában leszögezte: visszautasítja az RMDSZ tiszteletbeli elnöki hatáskör megszüntetését. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Rendkívüli Közgyűlésének átirata az RMDSZ VII. Kongresszusához. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./"

"Olyan új mozgalmat szeretnék kezdeményezi, amely továbbra is az egységes képviselet újraépítéséért kíván harcolni - jelentette ki Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke. Toró úgy fogalmazott, hogy a Reform Tömörülés új stratégiáját majd csak a platform hamarosan összeülő kongresszusa fogalmazza meg, annyi azonban egyértelműen megállapítható, hogy egy homogén, központosított pártban igen nehezen találnák meg a helyüket. Reményei szerint az új mozgalom indításában szövetségesekre talál az RMDSZ különböző szervezeteiben, az egyházakban és a civil szervezetekben. Mint mondta, már nem lehet gátat vetni annak, hogy a Székelyföldön valami létrejöjjön az RMDSZ-en kívül, akár a Reform Tömörüléstől is függetlenül. /Az RT az egységes képviselet újjáépítéséért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"

"A rendkívüli közgyűlés után nyilatkozott Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke. Szerinte nem az RMDSZ szakadásról kell beszélni, hanem a bomlásnak egy lassú vagy kevésbé lassú folyamatáról, amelynek fontos állomása a szatmárnémeti fórum. A központosított párt felé kívánják elmozdítani a szövetséget. Szerinte alternatív szerveződések fognak létrejönni. /,,Nem tudom elfogadni e procedúrát". = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./"

"Toró T. Tibortól, a Reform Tömörülés elnöke szerint a tiszteletbeli elnöki hivatal törlése Tőkés László tevékenységét nem befolyásolja, az RMDSZ-ét viszont igen. "A jelenlegi kongresszus küldöttei úgy döntöttek, nem hajlandók integrálni Tőkés László személyiségét és intézményét a szövetségbe, amely döntésért a továbbiakban a felelősséget nekik kell vállalniuk." Toró szerint kisebbségi érdekvédelmi szervezetet lehet alakítani, és magyar vidéken létre is fognak hozni ilyet. Székelyföld megbírja az intézményes pluralizmust a politika színterén. A Reform Tömörülés az elmúlt tíz évben az RMDSZ egységéért küzdött A jövőben is az egységért kell munkálkodni, de nem ilyen típusú egységért, ahol Tőkés Lászlót kiiktatták a Szövetségből - jegyezte meg Toró T. Tibor. Szerinte ha a tiszteletbeli elnöki jelentést napirendre tűzték volna, akkor talán elment volna a püspök a kongresszusra. Borbély László elmondta: annak napirendre tűzése nem szerepel az RMDSZ szabályzatában. /B. B. J.: Székelyföld megbírja az intézményes pluralizmust. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 4./"

"Nyilatkozatban foglalt állást az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusával kapcsolatban a Reform Tömörülés alsó-háromszéki szervezete. Sajnálattal tapasztalják, hogy az RMDSZ magyar és román baloldali pártok érdekeinek kiszolgálójává vált. Előrelépésnek látják Székelyföld gazdasági régióként való megjelölését. Tiltakoznak Tőkés László tiszteletbeli elnök eltávolítása ellen. /(demeter): Megosztották a magyarságot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./ "

"Az SZDP és az RMDSZ 2003. évi pártközi együttműködését előkészítőknek, Markó Béla szövetségi elnöknek, Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezetőnek és Borbély László ügyvezető alelnöknek Toró T. Tibor platformelnök és Szilágyi Zsolt alelnök benyújtotta a Reform Tömörülés javaslatát. Javaslatuk szerint az együttműködési szerződésben szerepeljen az alkotmánymódosításra és a választási törvény vonatkozó álláspont, a nemzeti kisebbségek és autonóm közösségek jogállását szabályozó kerettörvény elfogadásának ütemterve, az egyházügyi törvénynek a magyar történelmi egyházak által elfogadott változata, az anyanyelvű oktatásra vonatkozó külön törvény /különös tekintettel a felekezeti oktatásra, a szórványiskolákra, az anyanyelv használatára az iskolák ügyvitelénél; az anyanyelvű tankönyvekre és az állami magyar egyetemre/, a közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény úgy, hogy az év végéig megvalósítható legyen, a kárpótlási törvény és alkalmazási rendelkezéseinek elfogadása az első félévben, a szövetkezeti törvény és alkalmazási rendelkezéseinek elfogadása az első félévben, a regionalizmus elvének és gyakorlatának alkalmazása a törvényhozásban és végrehajtásban /különös tekintettel a költségvetésre, adóreformra, a közigazgatási reformra vonatkozó jogszabályok kidolgozása és alkalmazása, a fejlesztési régiók határainak újragondolása a szerves fejlődés szempontjai szerint, az autonóm közigazgatási régiók felé való közelítése. Kiemelt feladat: a Székelyföld önálló fejlesztési régió létrehozása, a területi-közigazgatási újrafelosztás anélkül, hogy az veszélyeztesse a kisebbségi közösségek hagyományos kereteit/, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását célzó folyamat határidejének rögzítése az Európai Unió-Románia parlamenti vegyes bizottság határozata alapján, a moldvai csángómagyar szervezetek zaklatását leállító, az anyanyelv oktatását támogató konkrét egyezség, a státustörvény zavartalan végrehajtását biztosító egyezség. Az RT javasolja továbbá országos fontosságú ügyek felvételét a központi egyezségbe: 1. a temesvári Magyar Ház ügyének végleges rendezése ez év végéig; 2. a nagyváradi római katolikus püspöki palota visszaszolgáltatása; 3. a nagyváradi várkomplexum rehabilitációja; 4. a Csanád-Kiszombor-határátkelő ingatlan- és infrastruktúra-beruházásainak biztosítása; 5. az aradi Szabadság-szoborcsoport kérdésének megoldása; 6. a székelyudvarhelyi Cserehát-ügy megnyugtató rendezése. Az RT fontosnak tartja még: Az előző évek egyezségeinek mindeddig nem teljesített előírásai élvezzenek prioritást a végrehajtásban, az RMDSZ a kormány azon kezdeményezéseit támogatja, melyek nem mondanak ellent a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság elveinek, nem veszélyeztetik a román-magyar stratégiai partnerséget, valamint az ország euroatlanti integrációjának folyamatát. /Szempontok és javaslatok a kormánypárt és az RMDSZ közötti együttműködési szerződés tartalmához. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11./"

"Az Amerikában működő egyházi és vallásos rádiók évi országos találkozóját tartották febr. 9. és 15. között az Amerikai Egyesült Államokban, Nashville-ben. A tanácskozáson, melynek témája a demokratikus értékek megőrzése egy liberalizált tömegtájékoztatásban, a román Országos Audiovizuális Tanácsot Gáspárik Attila képviseli. A Duna Televíziót többször bírálta az RMDSZ-vezetőség, ennek eredményeképpen az RMDSZ szatmári kongresszusa után már jobbára csak egyhangúságot sugárzott a Duna Tv erdélyi vonatkozásban. - A Román Rádió bukaresti magyar szerkesztőségében főszerkesztői utasításra kellett kihagyni az utolsó pillanatban a már beszerkesztett tudósítást a Reform Tömörülés elnökének székelyföldi tárgyalásairól és sajtótájékoztatóiról, nehogy megzavarja az RMDSZ kongresszusra készülődését. A kongresszus után meg már csak szitokszóként lehetett kiejteni a rádióban az "eltörölt" tiszteletbeli elnök nevét, állapította meg az Erdélyi Napló. /D. L. [Dénes László]: Na, bumm! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11./"

"Febr. 14-i sajtótájékoztatóján Sógor Csaba csíkszeredai szenátor közölte: febr. 15-én Kolozsváron választmányi ülést tart a Reform Tömörülés (RT) RMDSZ-platform. Ezen az összejövetelen dől el, mikor tartják meg a rendkívüli RT-kongresszust, amely esetleg az RMDSZ-ből való kiválásról is dönt. A szenátor nem tartja a legjobb ötletnek a kiválást. Ráduly Róbert képviselőhöz hasonlóan Sógor is úgy véli, a tiszteletbeli elnökségről szóló fejezet törlésével Tőkés László nem szűnt meg tiszteletbeli elnöknek lenni. Sógor kitért a héten Borboly Csaba által kijelentettekre is, a Csík Terület Ifjúsági Tanácsának elnöke szerint ugyanis nem tesz jót a régiónak, ha a területi RMDSZ-szervezet szembeszáll az országos vezetőséggel. "Nem jó az, hogy a bukaresti kijárós politika érvényesül az RMDSZ-ben is, a pénzosztás mértéke nem kellene attól függjön, hogy melyik a jó vagy a rossz területi szervezet. Ha én Markó Béla helyében lennék, éppen a "kuruckodó" régiókat részesíteném nagyobb anyagi támogatásban, hogy megvásároljam hűségüket, vagy hogy megmutassam, mégiscsak egy demokratikus szervezetet vezetek" - vázolta a politikus. /Rédai Attila: Sógor "bent" maradna. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./"

"A Reform Tömörülés RMDSZ-platform márc. 8-án Marosvásárhelyen tartandó kongresszusán dönti el, hogy az RMDSZ-en belül vagy új szervezeti keretben folytatja tevékenységét.Toró T. Tibor platformelnök úgy értékelte, az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusa lezárta azt a korszakot, amikor a szövetség a romániai magyar nemzeti közösség egészét képviselte."Szatmárnémeti óta az RMDSZ csak a tagjait képviseli" - jelentette ki a platformelnök. Ballépésnek tartotta a tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetését. "Eddig egy befogadó RMDSZ-ről beszélhettünk, amely intézményesítette a pluralizmust." El kell dönteni, a Reform Tömörülés lát-e még magának helyet ebben a beszűkült mozgástérben. Arra a kérdésére, hogy részt vesznek-e a platform jelöltjei az egyes RMDSZ-szervezetekben tartandó tisztújításokon, Toró megjegyezte, erről a platform szervezetei helyi szinten döntenek. /Gazda Árpád: Belső vagy külső ellenzék? Súlyos döntés előtt a Reform Tömörülés RMDSZ-platform. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./"

"Febr. 15-én Temesváron ülésezett a Területi Képviselők Tanácsa, elfogadták a kormánypárttal megkötendő helyi protokollum tételeit. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke kiemelte: az RMDSZ kongresszusa megerősítette a szövetség zártságát. Véleménye szerint a tiszteletbeli elnök eltávolítása megosztja a magyar közösséget. Erdei Ildikó oktatási alelnök a z RMDSZ-nek az elkövetkező négy évre vonatkozó oktatási stratégiáját vázolta. A Szórvány Alapítvány támogatásával megvalósuló projekt első egyeztető tárgyalásait márciusra tervezik./Gurzó K. Enikő: Értékelték a kongresszust. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./"

"Sepsiszentgyörgyön telt házzal, indulatos légkörben zajlott le febr. 14-én a Reform Tömörülés (RT) és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK), valamint RMDSZ-tagok alkalmi csoportosulásának kezdeményezésére összehívott lakossági fórum. Vitaindító beszédében Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató úgy fogalmazott, hogy "külföldi segédlettel", támogatási pénzek miatt kerülhet sor az erdélyi magyarság féltett egységének megbomlására. Kifejtette: nem ért egyet a Kovács László magyar külügyminisztertől származó kijelentéssel, melyszerint a Duna Televízió pártossága okozta volna az MSZP erdélyi népszerűtlenségét. Váncsa Árpád, az EMK háromszéki szervezetének vezetője szükségesnek ítélte a kiábrándult RMDSZ-tagok aktivizálását az elő- és belső választásokon történő részvétel érdekében. Sylvester Lajos, a Háromszék című napilap főmunkatársa szerint elképesztő a felháborodás vidéken. Szerinte szükség van az autonómiára akkor is, ha Markó Béla szükségtelennek tartja. A teremben lévő RMDSZ-tisztségviselők is felszólaltak. Olosz Gergely alprefektus, Demeter János megyei tanácselnök, Albert Álmos területi RMDSZ-elnök, Tamás Sándor és Márton Árpád képviselők, illetve Puskás Bálint szenátor egyaránt találtak jogos és jogtalan kritikát az elégedetlenkedők hozzászólásaiban. Arra biztatták a jelenlévőket, az önkormányzati választáson is hasonló tömegben és lelkesedéssel vegyenek részt, hogy végre a tagok által is alkalmasnak ítélt jelöltek kerüljenek felelős pozíciókba. A jelenlévők elfogadtak egy nyilatkozatot, amelynek legfontosabb pontjaként elfogadhatatlannak ítélték a tiszteletbeli elnök tisztség eltörlését, és a korábbi állapot visszaállítását kérték. /Domokos Péter: Elégedetlenség és alternatívakeresés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./"

"Kolozsváron tartott tanácskozást febr. 15-én a Reform Tömörülés (RT) koordinációs tanácsa (KT), amely után sajtótájékoztatóra került sor. A KT megállapította: a szövetség eddigi nyitott szerkezete mára már megváltozott, az RMDSZ homogén és központosított párttá alakult át. Toró T. Tibor kifejtette: megrökönyödtek attól a bölcsességhiánytól, amelyet a legtöbb küldött tanúsított, megszüntetve a tiszteletbeli elnökségi titulust. Az RT-nek az az értékrendszer, amelyet Tőkés László képvisel fontos, és őt továbbra is a magyar közösség tiszteletbeli elnökének tekintik - szögezte le Toró T. Tibor. Az RT Marosvásárhelyen, márc. 8-án tartja kongresszusát. /Köllő Katalin: RT-kongresszus a stratégiáért. Tőkés Lászlót továbbra is tiszteletbeli elnöknek tekintik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"

"Az RMDSZ legutóbbi, szatmárnémeti kongresszusát mindenki másként értékeli, politikai nézeteitől és szerepvállalásától függően - domborodott ki a Temes Megyei Területi Képviselők Tanácsának febr. 14i ülésén. Temesváron, a Putna utcai Közösségi Központban tartott megbeszélésen a kongresszusi résztvevők beszámolója váltotta ki vitát. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök és Toró T. Tibor parlamenti képviselő, a Reform Tömörülés platform elnöke úgy értékelte: Szatmárnémetiben nem sikerült "megnyitni" a szövetséget, az országos vezetőségnek fontosabb volt a diplomáciai siker, mint a belső demokrácia megvalósítása, a tiszteletbeli elnöki tisztség törlése pedig előreláthatatlan következményekkel jár. Szász Enikő azt nehezményezte, hogy bár az RMDSZ a romániai magyarság nevében beszél, nem kéri ki annak véleményét. Marossy Zoltán TKT-elnök és Bárányi Ferenc exminiszter, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke szerint viszont a román kormánynál csak kiegyezéssel, alkudozással érhetők el eredmények. Bárányi Ferenc kifejtette: Tőkés László volt tiszteletbeli elnök egyik politikai hibát a másik után követte el. Számon kérte Torótól, hogy Szatmárnémetiben miért nem vett részt az üléseken. Megpróbált mindent megtenni a szakadás elkerüléséért, adott magyarázatot Toró. Pozsár József lugosi alpolgármester és Szilágyi Géza újszentesi polgármester azt javasolta, hogy a megvalósításokra törekedjenek, a nézetkülönbségek ellenére összefogva keressék a magyarság mindennapi boldogulását elősegítő intézkedéseket, amivel mindenki egyetértett. /Pataky Lehel Zsolt: Kongresszusi utóhatások a Temes megyei TKT-n. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./"

"Febr. 15-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) szárnyának koordinációs tanácsa. Toró T. Tibor, az RT elnöke a vele készült interjúban leszögzte, hogy az RMDSZ kongresszusán, Szatmárnémetiben a belső választásokról szóló vitában egy újabb fejezet kezdődött. A szatmári fórum tisztújításról döntött, arról, hogy az általános, titkos és közvetlen választásokat törli az alapszabályzatból. Ehelyett egy olyan procedúrát körvonalazott a szövetségi alapszabályzat mellékletében, amely a párttagoknak ad szavazati jogot, és egyeseknek jelölhetőségi jogot. Az újraválasztott Markó Béla szövetségi elnök mondta el, hogy jelenleg az RMDSZ-nek körülbelül 400 000 tagja van, ez tehát azt jelenti: ennek a létszámnak ad lehetőséget, hogy döntsön, a különbséget jelentő, körülbelül 600 000-re tehető - hiszen durván számolva egy millió szavazóképes magyar él Erdélyben - embernek nem akar szavazati jogot adni. Az RT-nek el kell dönteni: hol van a helye egy ilyen típusú centralizált pártban. - Miért nem tették szóvá az önök által képviselt közösségeket aggasztó problémákat? - jött a kérdés. Lehet vitatni a RT kongresszusának döntését, amely arról szólt, hogy nem kíván élni a jelöltállítás jogával, és nem kívánja legitimizálni azt a folyamatot, amelyet Szatmárnémetiben megerősítettek. Egyesek szerint ez hibás döntés volt. A döntések nem a konresszuson születtek, hanem előtte történtek. Tehát, hogy az RT néhány tagja hozzászólt-e vagy sem a kongresszushoz, nem változtatott az eredményen. Kudarcot vallottak a tárgyalássorozatban, betonfalba ütköztek. Sokan vannak ugyanis, akik nehezen tudják elképzelni, hogy nincs is szükség Tőkés László püspök személyiségére. A Tőkés szervezte Láncos templombeli rendezvény kiegészítő rendezvény volt. Olyan dolgok hangzottak el, amelyekre a másik teremben nem kerülhetett sor. - Nem jó, amikor az egyházi embereket folyamatosan vissza akarják küldeni a szószékre. Az egyházi intézmények autonómok, amikor a közösségnek szüksége van rájuk, akkor ott vannak és helyt állnak. /Köllő Katalin: A Reform Tömörülés célja: újraépíteni az egységet. Toró: Szatmárnémetiben lerombolták az önkormányzati építkezést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./"

"Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke sűrűn nyilatkozgat, és mindent kitalál, amivel az RMDSZ vezetését befeketítheti, írta Fey László. Egyik kedvenc szövege, hogy az RMDSZ egy homogén és központosított párt (egypárt?) lett, amely nem tűri a másként gondolkodást. Fey László bizonygatta, hogy ez nem így van. Az ellenzéki platformok képviselői az RMDSZ-listán lettek megválasztva, "a csúcsvezetés ebbe nem szólt bele." - ez Fey bizonyítéka. /Fey László: TTT nem mond igazat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"

"Markó Béla szövetségi elnököt, valamint az RMDSZ csúcsvezetőségét bíráló dokumentumot fogalmaztak meg febr. 28-án a Sepsiszentgyörgyön tartott, megyei szintű lakossági fórumon. Az elfogadásra javasolt Mit kell tennünk? címet viselő szórólapon a szervezők megfogalmazták, hogy Markó Béla és az RMDSZ szűk körű vezetősége eltávolodott a magyarságtól, és a romániai hatalom kiszolgálójává vált. Így az összegyűltek nem tekintik őket többé a romániai magyarság hiteles vezetőinek. Kötelességüknek érzik egy demokratikus ernyőszervezet létrehozását, amelyben helyet kapnak a civil szervezetek, politikai csoportosulások és történelmi egyházak.Az új politikai szövetség vezetőjét általános, állóurnás belső választásokkal jelöli ki a magyarság minden 18. életévét betöltött tagja. Létrehozására, alapszabályának kidolgozására, bejegyeztetésére Tőkés Lászlót "a magyarság szimbólumértékű vezéregyéniségét" kérik fel.Az alakuló szövetség prioritásként kezeli a hármas autonómiatervezet érvényesítését, magyar intézményvezetők kinevezését, a történelmi megyehatárok és a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását, az elkobzott ingó és ingatlan vagyon azonnali visszaszolgáltatását, valamint a közintézményekben való anyanyelvhasználatot. Jelen volt Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, és eljött Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Kulturális Szövetség elnöke is. Király Károly nemzeti önkormányzati tanács létrehozását javasolta. /Farkas Réka: Új politikai szövetség? = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./ / A sepsiszentgyörgyi fórum résztvevői eldöntötték, hogy többé nem tekintik az RMDSZ tisztségviselőit az egész romániai magyarság hiteles vezetőinek. Megkezdik egy demokratikus alapokra felépített szervezeteket és szerveződéseket tömörítő szövetség létrehozását, s melynek vezetőjét általános, állóurnás belső választásokkal fogják megválasztani. Az új politikai szövetség létrehozására, bejegyeztetésére felkérik Tőkés Lászlót. Az új alakuló szövetség prioritásként kezeli a dr. Csapó József által kidolgozott hármas autonómiatervezet érvényesítését, a székelyföldi régió megjelenítését, az etnikai diszkrimináció megszüntetését az állami hivatalok vezető tisztségei betöltésénél, a történelmi megyehatárok visszaállítását Erdélyben, az önkényesen megszüntetett Bolyai Egyetem visszaállítását, az ingó és ingatlan vagyonok azonnali visszaszolgáltatását, az anyanyelvhasználatot a közintézményekben, bíróságon, rendőrségen. /Mit kell tennünk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./"

"Mindenképpen Kolozsváron tartják a Márciusi Fórumot - jelentette be márc. 4-én Tőkés László, püspök Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján. Ezen a fórumon mind a négy magyar történelmi egyház vezetői részt vesznek. A szervezők a rendezvényt összekapcsolják március 15-e megünneplésével. A Szent Mihály templomban megtartandó ökumenikus istentisztelet után a résztvevők megkoszorúzzák az egykori Biassini Szálló falán levő Petőfi-emléktáblát, majd a fórum helyszínére mennek. Tájékoztatása szerint a Márciusi Fórum előkészítésében részt vesz többek között a Magyar Ifjúsági Tanács, a Reform Tömörülés és Csapó József volt szenátor.A fórum célja a romániai magyar nemzeti közösség önkormányzata kezdeményező bizottságának megválasztása. A fórum nem új párt létrehozását célozza, nem irányul senki és semmi ellen, hanem a romániai magyarság egységének helyreállításán kíván munkálni. A fórumra elvárják mindazon RMDSZ-tisztségviselőket is, akik azonosulni tudnak annak céljaival - mondta Tőkés. /Tőkés: oszlatni a sötétséget. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./"

"Márc. 8-án, Marosvásárhelyen tartja VII. kongresszusát az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) platformja. Toró T. Tibor, az RT vezetője a Szabadságnak elmondta: Marosvásárhelyen mintegy száz küldött vesz részt, a kongresszus szervezői 50 meghívót küldtek szét, többek között újságírók, valamint az RT ideológiájához közelálló platformok számára. Két magyarországi vendége is lesz az RT-kongresszusnak: a Fidesz Magyar Polgári Párt elnöksége részéről Rogán Antal képviselő, a párt alelnöke lesz jelen, valamint a Magyar Demokrata Fórum egyik képviselője. Toró nyilatkozata szerint az RT meghívót küldött a magyar kormánypárt, személy szerint Szabó Vilmos, politikai államtitkár részére is, ám eddig nem érkezett válasz. Ugyancsak meghívást kapott Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, aki - mint mondotta - egyéb elfoglaltsága miatt nem lesz jelen a kongresszuson, közölte az RT elnöke. Ezenkívül képviselteti magát Ágoston András, a Vajdasági Magyar Párt elnöke, számos civil szervezet, valamint egyházi emberek is, nyilatkozta Toró T. Tibor. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei szervezet elnöke szerint később döntenek a részvételről. Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform elnöke megerősítette a platform részvételi szándékát a kongresszuson. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a SZK vezetője a következőket nyilatkozta: megtisztelve érzi magát a meghívásért, mint a platform vezetője részt vesz a kongresszuson, és kérte a lehetőséget, hogy platformja nevében köszöntse a kongresszus résztvevőit. /Köllő Katalin: Mintegy száz küldött lesz jelen az RT kongresszusán. Két magyar párt is képviselteti magát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./"

"Nem vesz részt Markó Béla RMDSZ-elnök a Reform Tömörülés márc. 8-i rendkívüli kongresszusán. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület által márc. 14-ére meghirdetett Márciusi Fórum kapcsán kifejtette, a "romániai magyar nemzeti közösségi önkormányzat" nem más egy dagályos elnevezésnél, peremre szorultak kétségbeesett kísérleténél.A belső választások megrendezése kapcsán Markó elmondta, március 22-én mintegy 6-700 RMDSZ-es önkormányzati képviselő részvételével a kongresszusi határozatok életbeléptetésének módjáról tartanak megbeszélést. /Markó nem megy az RT-kongresszusra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./"

"Feloszlatta önmagát az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) platformja, a márc. 8-án, szombaton Marosvásárhelyen megtartott VI. kongresszusán. Ugyanakkor megalakították a Reform Mozgalom (RM) elnevezésű politikai mozgalmat, amelynek célja az önálló érdekeken alapuló politizálás elősegítése a keresztény és nemzeti liberális értékrend mentén, az erdélyi magyar nemzeti közösség egységes közképviseletének kiépítése, autonóm közösségi státusának kialakítása és megerősítése. Az RT kongresszusán köszöntötték Tőkés László püspököt, akit a romániai magyar közösség mindenkori, örökös tiszteletbeli elnökének neveztek, Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökét, a parlamenti frakció polgári szárnyának megjelent képviselőit, az erdélyi és határon túli meghívottakat, valamint a sajtó képviselőit. Toró T. Tibor, az RT elnöke megvonta az elmúlt két év mérlegét. A pozitívumokhoz Toró az RT-tagoknak az önkormányzatokban való jelenlétét sorolta. A koncepcionális műhelymunkát is a pozitív eredményekhez sorolta. Az RT kulcsszava a belső választás. A sikertelenség külső tényezőiként a magyarországi kormányváltást, a román állampárt "bekeményítését", a folyamatos falnak ütközést sorolta fel a platformvezető, de belső okokat is említett. Voltak, akik nem hittek abban, hogy belső reformmal kell kezdeni a változást. Toró szerint kirekesztő párt lett az RMDSZ-ből. Tőkés László kiszorításával a jelenlegi egy értékrenddel leszámolt. Diktatórikus módon viselkednek velünk, zaklatják a határon a képviselőinket, szekus-besúgónak és volt pártaktivistának nevezik a fórumokon résztvevőket, a polgárok, az újságírók nem merik elmondani véleményüket, sorolta a vádakat a képviselő. A fő kérdés: ha nincs a platformnak helye a szövetségen belül, akkor függesszék fel vagy szüntessék meg a platform tevékenységét. A platform feloszlatásáról zárt ülésen döntöttek. Toró bejelentette: hosszas vita után az RT azt a döntést hozta, hogy megszünteti a platformot, ezzel egyidejűleg megalakítja a Reform Tömörülés Mozgalomnak (RTM) nevezett politikai mozgalmat. A mozgalom nem az RMDSZ ellenében fog működni, nem fog a helyi vagy az általános választásokon az RMDSZ-szel megmérkőzni, nem fogja bejegyeztetni magát politikai pártként. Az új mozgalom alakuló ülésén Szilágyi Zsoltot választották elnökké. Az elnevezés végül Reform Mozgalommá változott. 43-an szavaztak az ügyvivő testület megalakítása ellen, 28-an pedig mellette. Elfoglaltságára hivatkozva, Markó Béla RMDSZ-elnök nem volt hajlandó nyilatkozni ezzel kapcsolatban. /Köllő Katalin: Feloszlatott ellenzéki platform, újonnan megszülető mozgalom. A Reform Tömörülés színeváltozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"

"Mózes Edith újságíró az RMDSZ-platform befejezetlen hattyúdalának nevezte az RT kongresszusát, továbbá szerinte "a Reform Mozgalomnak elkeresztelt képződmény élére egy legfeljebb politikusi körökben ismert személyt választottak" - így minősítette Toró T. Tibort.Az újságíró végig elutasító, elfogult hangon tudósított. Szerinte Toró T. Tibor elnök beszámolója gyenge, vázlatos, kapkodó, aki többek között leszögezte, a platformszabadságnak befellegzett az RMDSZ-ben. Az RMDSZ az általános, titkos és közvetlen belső választások helyett csupán részleges tisztújítást rendelt el. Az RT ugyan kilépett az RMDSZ-ből, de egyenként bent maradnak, a mozgalom nem indul az RMDSZ ellenében. Tőkés László püspök feltette a kérdést: ki hitte volna, hogy 13 évvel a "hallgatás falának áttörése után RMDSZ-es uraink a magyarellenes hatalommal karöltve fogják fel- és újjáépíteni a félelem falát?" Fodor Imre kijelentette: soha jobb döntés nem született, mert az RMDSZ csúcsvezetése "közönségesen ki akar rekeszteni mindenkit, aki nem bólogat". Kincses Előd szerint "összeomlott a romániai magyar érdekképviselet". Tőkés László "kiiktatását" politikai harakirinek nevezte, amely előtt "a román demokratikus értelmiség is értetlenül áll". /Mózes Edith: Bedarálták a Reform Tömörülést. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./"

"Érdemes lenne elemezni, hogy a hazug, manipulált magyarországi tévéhíradók mellett sok újság erdélyi tudósítójának milyen szerepe van abban, hogy torz kép alakul ki az anyaországiakban a romániai történésekről. A posztkommunista-liberális kormány felhasználja saját politikai céljaira a holdudvarához kötődő sajtóorgánumok Kárpát-medencei munkatársainak bértollnoki tevékenységét. Tőkés László nem kegyeltje az MSZP-SZDSZ-kormányzatnak, hiszen a püspök nyíltan szimpatizált az előző polgári kormányzattal. A legszorgalmatosabb püspökfaló a Népszabadság, a legaktívabb revolverező pedig a hírhedt Tibori Szabó Zoltán, aki a kolozsvári Szabadságnál van "munkakönyves" állásban. Tibori tollából az RMDSZ bukaresti utasításra leváltott tiszteletbeli elnökéről még egy jó szó nem jelent meg Magyarországon. Gyakran szerepelteti egyazon cikkben Tőkést Ceausescu egykori talpnyalójával, a szélsőséges, egzaltált román politikai bohóccal, Vadim Tudorral. Az érmindszenti Ady-centrum megvalósítására ígért támogatásnak a szocialista érdekkörök részére való átjátszása miatt tiltakozó Tőkés ismét megkapta a magáét Tibori Szabótól, aki a Népszabadság febr. 25-ei számában arról írt, hogy Tőkést a sárga irigység késztette tiltakozásra, amiért egyházkerülete elesett egy 320 millió forintos támogatástól. Pedig hát az tiszta véletlen - sugallja Tibori -, hogy a pénzt az a Mecénás Alapítvány kapta meg, amelyet Medgyessy Péter magyar miniszterelnök barátja, Alexandru Mudura alapított üzlettársaival, lekötelezettjeivel egyetemben. De hogy véletlenül se gondoljon a magyarországi olvasó holmi MSZP-kötődésekre, Tibori cikkében Kiss Sándor "nagyhírű váradi üzletember" (a Körös-parti városban inkább hírhedtként emlegetik), az alapítvány elnöke így magyarázza a szocialistáktól való távolságtartást: a plázaépítő Mudura kilépett az alapítványból, még mielőtt a 320 milliós támogatást odaítélték volna. Tibori a majd féloldalas cikkben minden jót és szépet a Mecénás Alapítvány "nyakába varr", holott annak a tényleges tevékenysége nem ismert, és jobbára csak szándékszinten mozog. A református egyház elképzeléséről mindössze ennyit tart fontosnak megjegyezni: "Időközben az is kiderült, hogy a Tőkés-féle terv szakmailag megalapozatlan volt" - noha ezt a szakértői véleményt még soha senki névvel-aláírással nem vállalta. Egyébként Tibori Szabó egyszer meg a Reform Tömörülést próbálta lejáratni egy fiktív dokumentummal, amiért a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének becsületbírósága először elmarasztalta, majd politikai ráhatásra fölmentette. A magyar bíróság már nem volt ilyen tekintélytisztelő, amikor helyreigazításra kötelezte - immár jogerősen - a Népszabadságot, mert Tibori azt állította: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai zavarták meg tavaly Aradon az október 6-ai megemlékezést. /Szakács Árpád, Budapest: Miről írnak a pesti lapok erdélyi tudósítói? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 11./"

"Az erdélyi magyar közösségben nem az ideológiák mentén, hanem a magyar kormány által kedvezményezett és hátrányosan megkülönböztetett csoportosulások között történt szakadás - állapította meg legutóbbi számában az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ című hetilap. A lap főszerkesztője, Stanik István kommentárjában azt hangsúlyozta, hogy a pluralista nézetek együttélését a kisebb-nagyobb viták ellenére hosszú éveken át lehetővé tette az RMDSZ. - A szembefordulást a Fidesz-kormány idézte elő azzal, hogy az általa preferált Reform Tömörülést és a Tőkés László által képviselt csoportosulást megkülönböztetett politikai és anyagi támogatásban részesítette. Ebben az időszakban az RMDSZ vezetőségének az Erdélybe került támogatások mindössze hét százalékába volt beleszólása, a többiről Budapesten döntöttek. Becslések szerint, hétmilliárd forintra tehető az a pénz, amivel az Orbán-kormányhoz közel álló erdélyi klientúra "projektjeit" támogatták - írta a szerző. A kommentár szerint az RMDSZ legitim vezetése visszanyerte, belső ellenzéke pedig elvesztette hatalmi pozícióit és ebben a helyzetben már sem a Reform Tömörülés, sem Tőkés László nem találja helyét. A legjobb védekezés a támadás elvét alkalmazva, frontális támadást indítottak az RMDSZ ellen, de nem sikerült megakadályozni a szövetség kongresszusának összehívását, és bekövetkezett, amitől féltek: elsöprő győzelmet aratott az a vonal, amelyet Markó Béla, a szövetség elnöke fémjelez, ezzel szemben (Tőkés számára) az utolsó hatalmi pozíció, a tiszteletbeli elnöki tisztség is elveszett. - Körvonalazódik az új stratégia: alakítsunk polgári köröket, hozzunk létre Reform Mozgalmat, alakítsuk meg a Romániai Magyar Nemzeti Közösség Önkormányzati Tanácsát, szervezzünk lakossági fórumokat. Egyfajta forradalom, az egységbontás forradalma kezdődött, a "forradalmi alaphangot" pedig a március 14-re, Kolozsvárra meghirdetett Márciusi Fórum adja majd meg - hangsúlyozta a kommentár. /Erdélyi magyar közösség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 13./"

"Kötő József hangsúlyozta, hogy nem volt a Reform Tömörülés tagja, nem volt résztvevője egyetlen fórum-találkozónak sem, mégis tiltakozik a Kolozsváron rendezett fórum résztvevőinek javíthatatlan revizionistának minősítése ellen. "Ugyanis a fórum által is vállalt, közjogilag szavatolt közösségi önrendelkezés és intézményrendszere megvalósítása valóban az önazonosság, az asszimilációmentes lét egyetlen lehetséges eszköze. Ezt az eszményt hiszem és vallom én is." Kötő fenntartja: ma Európában az egyetlen sikerrel kecsegtető út a parlamenti politizálás, a fórum hangvétele a megosztás eszköze, "mégis kérem, hogy ültessenek engem is a revizionisták képzeletbeli szégyenpadjára, a nem elvbarátaim közé. Válasszuk szét a napi politikai taktikázásokat az alapkérdésekben való vitáktól." /Kötő József: Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./"

"Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Mozgalom elnöke a vele készült beszélgetésben leszögezte: a szatmárnémeti döntések beteljesítették az RMDSZ pártosodását. Tőkés László eltávolításával az RMDSZ csúcsvezetősége nemcsak egy személyiséggel számolt le, hanem az általa megjelenített értékrenddel is, a rendszerváltás értékrendjével. A belső választások helyett a részleges tisztújítást választották. A Reform Tömörülésnek mint platformnak döntött: megszüntette a sokszínűség látszatát fenntartó platformot, s egyidejűleg - mintegy annak kiszélesítéseként - létrehozta a Reform Mozgalmat. E politikai mozgalomnak tagjai között vannak és lehetnek mind RMDSZ-tagok, mind párton kívüliek, részt vehetnek benne mindazok, akiket az elmúlt tizenhárom év alatt kiszorítottak az RMDSZ-ből vagy akik egyáltalán nem is voltak soha a szövetség tagjai. Ami összetartja őket, az a sajátos magyar érdekekre és értékekre alapuló politizálás a keresztény és nemzeti liberális értékrend, a megmaradás záloga az autonóm közösségi státus elismertetése, s a cél, az erdélyi magyar nemzeti közösség egységes közképviseletének kiépítése. Hangsúlyt fektetnek a történelmi egyházak érdekeinek megjelenítésére. Jó kapcsolatot építenek ki minden olyan Kárpát-medencei erővel, amely fontosnak tartja a státustörvény eredeti tartalmának a megőrzését. Arra a felvetésre, hogy RMDSZ-körökből felvetik az egységbontás vádját, Szilágyi Zsolt megjegyezte: azok képviselik ezt a vádat, akik az egység jelszava alatt eltávolították Tőkés László tiszteletbeli elnököt, akik a magyar parlamenti pártok közül csak a Magyar Szocialista Pártot hívják meg március 15-én a marosvásárhelyi központi ünnepségekre, akik az ünneplő magyar közösséget megbotránkoztatva, választott tisztségviselőhöz méltatlanul viselkedve kitiltják Németh Zsolt szövegét a brassói ünnepségről. /R. Gy.: Másfajta egységben - más stílusban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 25./"

"Csíkszeredában ápr. 2-án találkoztak a Reform Mozgalom helyi tagjai. A volt Reform Tömörülés vezetőségéből dr. Szabó Soós Klára önkormányzati képviselő és Bencze Tibor, a Corvina Könyvesház vezetője volt jelen. Bencze kifejtette: az RMDSZ egyre inkább egy baloldali irányultságú versenypárt. Ha van baloldal, akkor jobboldalnak is lennie kell, mondotta. Ferencz Csaba csíkcsomortáni lakos az általuk létrehozott polgári körről beszélt, Gergely István csobotfalvi plébános után Veress Dávid azt fejtette ki, hogy Erdély magyarságának fel kell ébrednie. Szőke Domokos tanácsos leszögezte: Csíkban nem nagyon lehet ok panaszra RMDSZ-re, itt ugyanis működött a rendszer, voltak előválasztások és nemigen rekesztettek ki senkit, mint másutt. /Kiss Edit: A Reform Mozgalom lábra kapott Csíkszeredában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 8./"

"Kincses Előd Geoana külügyminisztert pereli. Geoana ugyanis elítélte a kolozsvári márciusi fórumot. Kincses Előd, aki szónokként jelen volt a fórumon úgy vélte: amennyiben az állítás igaz volna bűnügyileg elmarasztalható lenne minden résztvevő. Ezért az ügyvéd a külügyminiszter erkölcsi elmarasztalását valamint 1 lej erkölcsi kártérítést követelt a kilátásba helyezett perben. Ám mint mondta, ha Geoana nyilvánosan visszavonja kijelentését, ő sem késlekedik visszavonni a panaszt. A mintegy két hete iktatott panasz nyomán az első kijelölt tárgyalási határidő a Marosvásárhelyi törvényszéken jún. 6-a lesz, de ezen csak az ügy halasztását fogják kérni. A fenti ügy mellett Kincses Előd részletesen ismertette az erdőszentgyörgyi tanács ellen indított pert. Ebben Molnár József volt erdőszentgyörgyi RMDSZ-elnök védőügyvédjeként a helyi tanács azon döntését kifogásolták, hogy a megüresedett tanácsosi helyre nem az RMDSZ-listán elsőként szerepelő korábbi RMDSZ-elnököt javasolták, hanem a listán utána következőt. Ezt a határozatot már a prefektúra is megtámadta, így a két per összekapcsolása után június 2-án kerül sor a tárgyalásra. Molnár Józsefet, aki a Reform Tömörülés tagja volt, jogtalanul állították félre, ami arra utal, hogy az igazságot nem mindenhol osztják egyformán. Ezért polgári kártérítést követel Kincsesn, valamint 100 millió lej erkölcsi kártérítést, mivel az ügy kapcsán olyan kijelentések is elhangzottak, hogy Molnár József fegyelmi kihágásokért elítélhető. Kincses Előd beszámolt két ingatlan éppen zajló peres ügyeiről is. - Politkai "ízű" a volt Köpeczi-ház visszaszolgáltatásának ügye is, hiszen az elsőfokú döntés alapján nem szolgáltatnák vissza a lakás felső emeletét, melyet korábban a ma már nem létező Városi Klinikai Kórház használt - fogalmazott Kincses Előd. Az ügyvéd hasonlóképpen törvénytelennek tartja a Kistemplom tér 4 szám alatti ingatlan ügyében hozott elsőfokú döntést. /Korondi Kinga: Kincses Előd Geoana külügyminisztert pereli. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./"