"A Kolozs megyei RMDSZ náci módszerek alkalmazásával vádolja Gheorghe Funart, mivel a városháza ellenőrző osztálya az RMDSZ-t büntette meg Kolozsvár helységnévtábláinak megrongálásáért. A polgármesteri hivatal közleménye szerint a 4,8, illetve 14,8 millió lejre rúgó büntetést Funar parancsára rótták ki az RMDSZ-re. A városháza közleménye szerint a Torda felőli bejáratnál lévő helységnévtáblát lefirkálták, a talapzatra festett trikolórt pedig bemázolták. "Ennek következtében az 1998. szept. 17-én elfogadott 311-es számú tanácsi határozat értelmében a polgármesteri hivatal kihágást megállapító jegyzőkönyvet állított össze, amelyben helységnévtábla törvénytelen feliratozása miatt 4,8 millió lejre büntette az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét" - áll a sajtóközleményben. Ugyanakkor a Dés és Nagyvárad felőli bejáratnál elhelyezett helységnévtáblákra felírták: Kolozsvár. Mi több, a tettesek a Dés felőli bejáratnál található tábla talapzatán levő trikolórra egy akasztott embert rajzoltak. A közlemény szerint a polgármester parancsára az ellenőrző testület felügyelői 14,4 milliós büntetést szabtak ki az RMDSZ-re. A polgármester románellenes cselekedetnek tekinti a tábla lefirkálását és az akasztott ember rajzát. Bitay Levente, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke újságíróktól értesült a büntetésről, mivel az érdekvédelmi szervezethez még semmilyen hivatalos irat nem érkezett. A polgármesternek inkább a városi tanács által megszavazott háromnyelvű táblák elhelyezéséről kellene gondoskodnia, nem pedig az RMDSZ megbüntetéséről. /Kiss Olivér: A polgármester megbüntette a helyi RMDSZ-t. Helységnévtáblák bemázolásával vádolja a magyarokat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./"

"Aug. 3-án Kalotaszentkirályon a tudományos ülésszakot Kós Károly emlékének szentelték, az író-grafikus-építész halálának 25. évfordulója alkalmából. Kántor Lajos irodalomkritikus beszélt Kós Károlynak íróbarátaihoz fűződő viszonyáról. Szilágyi István író Kóshoz kapcsolódó személyes emlékeit osztotta meg hallgatóságával. Heim András képzőművész Kós Károly építészi, grafikusi munkásságáról beszélt. Az előadások között népviseletbe öltöztetett ifjú művészek népdalokkal szórakoztatták a közönséget. Aug. 4-én, vasárnap a református templomban Tőkés László püspök ünnepi igehirdetését hallgathatták meg a jelenlévők, majd Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke és Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök osztotta meg ünnepi gondolatait a gyülekezettel. /Sándor Boglárka Ágnes: Kós Károlyra emlékeztek. Ünnepségsorozat Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./"

"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete Kónya-Hamar Sándor elnök nevében büntető feljelentést tett Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere ellen, jelentette be aug. 9-én Kónya-Hamar Sándor képviselő. A megyei RMDSZ a Büntető Törvénykönyv 248-as cikkelyének értelmében közérdek ellen való hivatali visszaélés bűncselekménye elkövetésével vádolja a polgármestert. A feljelentés két vádpontot fogalmaz meg: 1. A 2001/215 sz. törvény előírásainak rosszhiszemű megszegése, amely, mint köztudomású, biztosítja az anyanyelv használatát a közigazgatásban ott, ahol az adott nemzetiség számaránya meghaladja a húsz százalékot. A törvény életbelépésétől a jelen büntető feljelentés megfogalmazásáig Kolozsvár polgármestere nem tartotta be ezen törvény előírásait, holott a 2002-es népszámlálás végleges adatait csak 2003-ban hozzák hivatalosan nyilvánosságra. A második vádpont a következőképpen hangzik: A polgármesteri hatáskör nem megfelelő, illetve hibás végrehajtása a 2002-es népszámlálás lebonyolításakor, valamint ennek eredményei megváltoztatására irányuló megrontó tevékenység folytatása, egyes állampolgárok fenyegetése által. Kónya-Hamar Sándor aug. 9-én benyújtotta fellebbezését a polgármesteri hivatalhoz a megyei elnök nevére kiállított 4 800 000 lejes büntetés ellen, amellyel a városháza ellenőrző szervei sújtották. A Kolozsvár határain elhelyezett helységnévtáblák összemázolásával a polgármesteri hivatal ugyanis a Kolozs megyei RMDSZ-t vádolta. Kolozsváron, a polgármester megnyilvánulásai olyan abszurd szintet értek el, amelyet sem politikai, sem jogi, sem polgári értelemben nem tudtunk elfogadni. Jelezte a képviselő. /Köllő Katalin: Büntető feljelentés a polgármester ellen. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete végre akcióba lépett. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./"

"Népviseleti felvonulással, ünnepi szentmisével és Zárógálával fejeződött be aug. 18-án a negyedik alkalommal megszervezett Szent István-napi Néptánctalálkozó Kolozsváron. A háromnapos rendezvénysorozat hétvégi eseményei összekapcsolódtak a megye különböző településein megtartott nagysikerű falunapokkal. Az ünnepi nyitógála aug. 16-án Magyarfenesen volt, ahol a néptánctalálkozó összekapcsolódott a VII. Magyarfenesi Napokkal. Magyarfenesen az ökumenikus istentisztelet több nyelven, magyarul, románul, angolul és németül köszöntötték az egybegyűlteket. Sorra léptek fel a néptáncegyüttesek, valamint a magyarfenesi kórus. A falunapok egyhetes rendezvénysorozat volt, amelynek keretében evangelizációs napokat tartottak a kolozsvári árvaházból hozott gyerekek számára. A Szent István-napi Néptánctalálkozó aug. 18-án Kolozsvár főterén folytatódott népviseleti felvonulással, majd ünnepi szentmisére került sor a Szent Mihály-templomban. A szentmisét Oláh Dénes plébános celebrálta, amelynek záróakkordjaként bemutatták a fesztiválon jelenlévő néptánccsoportokat, megköszönve a részvételüket. Az ünnepi szentmisén jelen volt Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, valamint Boros János alpolgármester. /Köllő Katalin: Szent István-napi megemlékezések Ünnepi rendezvénysorozat Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./"

"Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta: visszakapják Kolozsváron a Bocskai téri ingatlant. A jegyzőkönyv aláírásával még nem rendeződött teljesen az ingatlan helyzete. Tárgyalni kell az ingatlanban működő hivatal képviselőivel, mert számukra a prefektúrának kell új székhelyet biztosítania. Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke sérelmezte Ioan Rus belügyminiszter, a kormánypárt Kolozs megyei szervezete elnöke által megfogalmazott álláspontot, hogy a megállapodásnak nem képezi tárgyát az ingatlan visszaszolgáltatása. /Papp Annamária: Visszaadják a Bocskai téri ingatlant. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./"

"A Kolozs Megyei Tanfelügyelőségen megalakult az a három tagú bizottság, amely megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy helyet tudnak-e biztosítani a Kolozsvári Református Kollégium számára egykori épületében, azaz a jelenlegi Gheorghe Sincai Elméleti Líceumban. A Református Kollégium vezetősége korábban szóvá tette, hogy tanteremhiánnyal küszködnek, és arra kérték a tanfelügyelőséget, próbáljon megoldást találni gondjaikra. Javasolták, hogy a bizottságban az egyház egy képviselője is kapjon helyet, de a kérést nem teljesítették. A Kolozsvári Református Kollégium épületét a 88/1999-es sürgősségi kormányrendelettel visszaadták a református egyháznak, amely még 1999-ben telekkönyvezte az ingatlant, ennek ellenére azóta sem vehette birtokába. Az Erdélyi Református Egyházkerület pert indított a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum, a kolozsvári városi tanács és a megyei tanfelügyelőség ellen. A bíróságtól azt kérték, hogy az alpereseket az átadási-átvételi jegyzőkönyv aláírására kötelezzék. Ugyanakkor kérték, hogy nyilvánítsák semmisnek a kollégium átadását a helyi önkormányzatnak. A református egyház nemrég alapfokon megnyerte a pert, de tekintettel arra, hogy az ítélet nem jogerős, az alperesek fellebbezhetnek. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kérdésünkre elmondta: a Református Kollégium visszaszolgáltatás tárgyát képezi a kormánypárttal megkötendő helyi együttműködési megállapodásnak, akárcsak a Bocskai tér 15. szám alatti ingatlan vagy a hóstáti földek visszaszolgáltatása. /P. A. M.: Helybentopogás a kollégium ügyében. Egyházi részvétel nélkül alakult bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"

"Kolozs megyében 54 település bejáratánál már kétnyelvű helységnévtábla áll. További tíz helységbe megérkezett ugyan a magyar nyelvű tábla, de helyesírási vagy egyéb hibák miatt visszaküldték őket - tájékoztatott Bitay Levente, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető alelnöke. A magyarság részaránya 84 településen haladja meg a húsz százalékot, a törvény értelmében tehát ennyi kétnyelvű táblát kellene kitenni. A Szamosújvár keretében lévő Kérőn azzal érvelnek, hogy Kérő a városhoz tartozik, és nincs szükség külön helységnévtáblára. Az Apahidához tartozó Bodrog román és magyar elnevezése megegyezik, a határozat értelmében itt kétszer kellene leírni ugyanazt a nevet - ez az ellenzők szerint nevetséges lenne. Bonchidán nem tették ki a táblát, itt várják a népszámlálás eredményét, abban reménykedve, hogy a magyarság részaránya nem fogja elérni a húsz százalékot (a 92-es adatok szerint 22,3 százalék volt). /Balázsi-Pál Előd: Kitették a kétnyelvű táblát a helységek zömében. Tíz helységben még vannak gondok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"Szeptember 15-én nyitotta meg ünnepélyes keretek között az új tanévet Kolozsváron a Református Kollégium. Az igehirdetés után Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója köszöntötte a diákokat. Ez a tizenharmadik tanévnyitójuk. A kollégiumnak jelenleg kétszázhatvan diákja van, ebből kétszázhuszonnégy bentlakó. Idén három kilencedik osztály indult, nyolcvannégy diákkal. A gyülekezet elfoglalta a templom előtti teret, ahol Székely Árpád iskolaigazgató és Pap Géza püspök tárta a hallgatóság elé a Református Kollégium áldatlan helyzetét. Elhangzott az egyházi tiltakozó állásfoglalása a kollégium ügyében. A néma tüntetésen többek között jelen volt Boros János, Kolozsvár alpolgármestere, Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Vekov Károly képviselő, Kötő József, az EMKE elnöke, Bitay Levente a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető alelnöke és Révész Erzsébet városi tanácsos. /Valkai Krisztina: Néma tüntetés a Református Kollégiumért. Továbbra sem birtokolhatja az egyház a saját tulajdonát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"

"Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke nem akar belenyugodni a népszámlálás eredményébe, abba, hogy Kolozsváron a magyarok száma az összlakosság 20 százalékát sem teszi ki. Több ezer magyart a számlálóbiztosok nem voltak hajlandók felírni a listára. Hiába diktálták be a pillanatnyilag külföldön tartózkodókat, őket nem vették számításba. A magyarság aránya a városban most sem kisebb, mint a múlt népszámláláskor volt. Jelenleg 317 ezer a kolozsvári lakcímmel rendelkezők száma, saját felmérésük szerint ebből mintegy 68 ezer a magyar. Megkezdték a saját népszámlálást, s jelenleg 60 ezer név, címmel ellátva, már a számítógépben van, és reméli, hogy a Belvárosból, a Györgyfalvi negyedből és Monostorról még kikerül a nyolcezer fő. Az sem volt szabályos, hogy a népszámláláskor a városban tanuló diákokat is kolozsváriaknak vették. Igaz, hogy az elmúlt esztendőkben sok magyar távozott, azonban nagyon sok fiatal magyar család letelepedett Kolozsváron. Még külföldről is visszajöttek egyesek. - Mintha elhallgattak volna az RMDSZ-ben a közösségi-területi autonómia igénylésével. - Ha a politikai alanyiságot feladjuk, akkor eleve lemondunk a sikeres politizálásról, szögezte le Kónya-Hamar Sándor. Az RMDSZ lemondott a kezdeményezésről, a kockázatvállalásról, a helyzetteremtésről, pedig mindez feladata lenne. Jelenleg a főcél: megfelelni az éppen hatalmon lévő erőknek, úszni az árral és így kicsikarni bizonyos engedményeket. Az erdélyi magyarság önbizalma megszűnőben, elkeseredettek, csalódottak az emberek. /Román Győző: Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a szövetség megtéveszti a nyugati világot. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 17./"

"Szept. 21-én Marosvásárhelyen, az RMDSZ két testülete /SZKT és SZET/ együttes ülését megnyitó Frunda György szenátor, az SZKT /Szövetségi Képviselők Tanácsa/ elnöke a szept. 20-i Egyeztető Kerekasztal keretében született javaslatokat ismertette. Mátis Jenő a Reform frakció nevében kezdeményezte, hogy az SZKT-SZET ülésén tűzzék napirendre a szabályzatfelügyelő-bizottság jelentését, az alkotmánymódosításról szóló teljes csomagot, valamint zárt ülésen számoljanak el a romániai magyar nemzeti közösségnek juttatott állami támogatásokról. A javaslatokat a kerekasztal elutasította, akárcsak a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet és Tőkés László református püspök, tiszteletbeli elnök azon indítványát, hogy a jövő évi kongresszus előtt belső választásokat tartsanak. A támogatások kérdéskörében úgy határoztak, hogy szintén a következő SZKT-SZET ülésre az Ügyvezető Elnökség erről tájékoztató anyagot készít, amelyet nyílt ülésen vitat majd meg a két testület. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke elmondta: örül annak, hogy sikerült konszenzusra jutni ebben a kérdésben. Az SZKT-SZET plénuma nem szavazta meg a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) által előterjesztett két határozatot. Kolozs megye egyrészt a kongresszus előtti belső választások lehetővé tételét indítványozta, ugyanis szerintük amennyiben ezt nem ejtik meg, a kongresszusra csakis szabálytalan módon kerülhet sor, másrészt pedig kezdeményezte, hogy a civil társadalom szintén aláírásgyűjtéssel támogassa az Operatív Tanács által elfogadott és az SZKT elé terjesztett alkotmányt módosító javaslatcsomagot. Markó Béla szövetségi elnök leszögezte, hogy a Jeremiásokat nem szereti. Aki bízik közössége jövőjében, az vállalja a küzdelmet és a munkát. Emlékeztetett arra, hogy a minap új magyar középiskolát nyitottak meg Máramarosszigeten, a kormánypárttal kötött egyezség értelmében Marosvásárhelyen immár újabb román osztály nélkül indul a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Csángóföldön pedig két csoportban hivatalosan is megkezdődött a magyar nyelv oktatása. Az elkövetkezőkben a népességcsökkenés okait kell vizsgálni, és a teendőket kell meghatározni. Az RMDSZ vezetője rámutatott: az elmúlt időszakban jelentős föld- és erdővagyont juttattak vissza, hátra van az egyházi ingatlanok törvényének mielőbbi alkalmazása. "Föld, erdő, ház", lehetne a következő hónapok legfontosabb jelszava, hangsúlyozta, majd hozzáfűzte: szociális programokat, munkahelyet, lakást, fizetést kell kínálni a fiataloknak Markó hangsúlyozta: szükséges arról vitázni, hogy miért sürgetik a támogatási rendszerek átvilágítását. Mint fogalmazott, ami a Királyhágómellékén egy néhány napos kudarcos rendezvényre elég, az a magyar színtársulatok négy esztendei költségvetése. A vita során Borbély Zsolt Attila kifejtette: érdemi változásra van szükség a szervezetben. A cél az autonómia megvalósítása kell hogy legyen. Borbély László arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben 2000-ben az RMDSZ nem vállalja az együttműködést a kormánypárttal, akkor a Nagy-Románia Párt (NRP) lett volna az esetleges partnere a Szociáldemokrata Pártnak (SZDP). Borbély kiemelte, hogy a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodás mintegy 89 pontjából eddig 75-öt sikerült részlegesen vagy teljesen megvalósítani. Vekov Károly leszögezte, egyetért Markó Bélával abban, hogy "magyarpártinak" kell lenni, a kérdés csupán az, hogy milyen magasra állítsák a mércét. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform elnöke, Katona Ádám a pénzügyi számbavételt szorgalmazta, amelyet az "üvegzseb" jegyében terjesszenek ki valamennyi képviselőre. Katona is a kongresszus előtti belső választások megtartását sürgette. Tamás Sándor képviselő tájékoztatása szerint Erdélyben körülbelül 1 millió tízezer hektár erdőterületet sikerült visszajuttatni a volt tulajdonosoknak az utóbbi két évben, ami egyrészt az RMDSZ következetességének köszönhető. Bucur Ildikó, a Szociáldemokrata Platform elnöke szerint az RMDSZ eredményes munkát végez. A Reform Tömörülés elnöke, Toró T. Tibor képviselő úgy vélte, hogy Markó Béla politikai tájékoztatója megpróbálja következetesen elterelni a figyelmet a lényegről. Meglátása szerint kétféle jövőkép, a kisebbségi és az autonóm jövőkép létezik. Takács Csaba ügyvezető elnök elutasította az RMDSZ csúcsvezetőségét ért bírálatokat. Markó Béla úgy értékelte: elvszerű vita folyt. Úgy vélte, önálló magyar közösséget kell felépíteni, amely egyenértékű az autonómiával. Markó Béla elmondta: a Communitas Alapítvány erre az évre 18 és fél milliárd lejt kapott, ebből 11 milliárd lej érkezett be, a pénzt a sajtótermékek, könyvkiadók támogatására, kulturális rendezvények megszervezésére fordították. Ugyancsak kérdésre válaszolva Takács Csaba ügyvezető elnök kifejtette: a határon túli magyar fiatalok anyanyelven történő tanulását segítő pályázati támogatás jelentős részét az Illyés Közalapítvány kuratóriuma más célokra fordította. Tudomásunk van arról, hogy 600 millió forintot nem az oktatás támogatására használtak fel. Döntöttek az ügyvezető elnök-helyettes és ügyvezető gazdasági alelnök személyéről. Az előbbi tisztségre Borbély László képviselőt, míg az utóbbira Kerekes Gábor önkormányzati ügyvezető alelnököt választották meg. A képviselők megszavazták, hogy a RMDSZ VII. kongresszusát 2003. febr. 1-2-án tartsák meg, a helyszínére vonatkozó pályázatokat 2002. okt. 15-ig nyújthatják be. /Félig üres, félig tele palack? "Föld, erdő, ház!" - a következő hónapok jelszava. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./"

"Kós Károly halálának 25. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak Bánffyhunyadon, szept. 22-én, vasárnap. A református templomban lezajlott ökumenikus istentiszteleten a bánffyhunyadi Kós Károly Kulturális Egyesület elnöke, Sztrága Zoltán ismertette a gyülekezettel az ünnepelt életútját, ezt követően pedig a Ravasz-házban folytatódott a megemlékezés. A Kós emlékére készített tábla előtt köszöntő beszédet mondott Kötő József, az EMKE elnöke. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke beszédében az erdélyi politika Don Quijotéjának nevezte az ünnepeltet. Sor került az emléktábla leleplezésére. Pomogáts Béla író Erdély három csillagát, Ady Endrét, Reményik Sándort és Kós Károlyt méltatta, kifejtve: ők mindhárman egyszerre voltak otthon Európában és a szülőföldön is, és csak példájukat követve érhetjük el azt, hogy otthon legyünk magyarságunkban és történelmünkben. A következőkben Kántor Lajos irodalomtörténész, Makhul Mihály építészmérnök és Sas Péter történész előadása az író, az építész és a politikus Kós Károlyról szólt. /Sándor Boglárka Ágnes: Otthon a szülőföldön és Európában. Kós Károlyra emlékeztek Bánffyhunyadon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./"

"Vekov Károly Kolozs megyei RMDSZ-képviselő szept. 24-i parlamenti felszólalásában a romániai falvak sanyarú helyzetére hívta fel a képviselőház figyelmét. Az ország lakosságának 40 százalékát kitevő falvakban sok helyen középkori körülmények között élnek az emberek. Az ott élők roppant nehéz életkörülményei, a falura ingázó értelmiségiek kálváriája, a vészesen elöregedő falusi lakosság az ország számára nagyon rossz bizonyítványt jelent. Miért halogatják a megoldáshoz szükséges jogszabályokat, például a földek és erdők visszajuttatását? - kérdezte. Agrártámogatási programokat kell kidolgozni, hangsúlyozta. /Vekov hatékony agrártámogatást sürget Az EU-felzárkózás előtt kell megoldani a falu gondjait. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./"

"Okt. 6-án az aradi vértanúkra emlékeztek Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben, Bardócz Sándor síremlékénél és a szamosfalvi obeliszknél. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke Kossuth Lajost idézte: "Az Aradi Tizenhármak és névtelenek áldozata tehát mindmáig bizonysága annak a ténynek, hogy a történelemben a győztesek igazsága mellett van és lehet igazuk a veszteseknek is." Vekov Károly képviselő a rács mögött őrzött aradi emlékmű allegóriájával utalt a romániai magyarok rács mögötti szabadságára. /(bpe: Megemlékezés a tizenhárom aradi vértanúra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./"

"Okt. 11-én Kolozsváron, a Mátyás-házban megkezdődött a Fadrusz-napok ünnepségsorozat. A rendezvény délelőtt tudományos ülésszakkal indult, majd délután bemutatták Murádin Jenő Fadrusz című könyvét. Ezt a Barabás Miklós Céh kiállításának megnyitója követte, amely után megkoszorúzták Zala György Mátyás szülőházának falán található emléktábláját. Örökségünk, Kolozsvár címmel Veress Ferenc és László Miklós fotókiállításával folytatódott az ünnepség a Kolozsvári Magyar Opera előcsarnokában, amit díszhangverseny követett. A tudományos ülésszakon jelen volt többek között Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök, Vekov Károly, a Kolozs megyei RMDSZ képviselője és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Kötő József EMKE-elnök kétnyelvű bevezető szövegében kifejtette: a város főterén található köztéri szoborcsoport többrétű üzenetet hordoz, amelyek közül a legfontosabb, hogyan lehet egy várost naggyá tenni. Az 1800-as évek folyamán Kolozsvárra bevezették a vizet és a villanyvilágítást, vasutat létesítettek, kiépítették a klinikák hálózatát, majd kialakították Mátyás király terét, középpontjában Fardrusz János alkotásával. A tudományos ülésszakon rangos hazai és magyarországi művészettörténészek egy gazdag életpálya felvázolására vállalkoztak. Az előadók: Nagy Ildikó, Murádin Jenő, Bajkay Éva, Szűcs György, Gheorghe Vida, Sümegi György, Papp Gábor György (aki Kiss-Szemán Zsófia előadását olvasta fel) és Hadik András beszéltek Fadrusz Jánosról. Műve a háttérül szolgáló templommal együtt alkot szerves egységet. Felmerült a javaslat: a világörökség részévé kell nyilvánítani Kolozsvár belvárosát. A folyamat kezdeményezéseként a résztvevők közül bárki aláírhatta az ebből a célból kibocsátott íveket. Dávid Gyula bemutatta Murádin Jenő Fadrusz - Két szobor száz éve című kötetét, majd Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke ismertette a tárlatot, amely jellegzetesen erdélyi magyar képzőművészeti értékeket mutat be. Megkoszorúzták Zala Györgynek a Mátyás-ház falán található emléktábláját. A megemlékezés koszorúit a következők helyezték el: Kiss Elemér a magyar elnöki hivatalt felügyelő miniszter és Szabó Vilmos államtitkár (a magyar kormány nevében), Bálint-Pataki József (elnök, Határon Túli Magyarok Hivatala), Ijgyártó István bukaresti magyar nagykövet és Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Markó Béla (szövetségi elnök, RMDSZ), Szép Gyula (alelnök, RMDSZ), Szepessy László (igazgató, RMDSZ), Kötő József (elnök, EMKE), Dáné Tibor Kálmán (főtitkár, EMKE), László Bakk Anikó és Orendi István (Amarillys Társaság), Vekov Károly és Bitay Csaba (RMDSZ Reform Tömörülés), Kónya-Hamar Sándor (elnök, Kolozs megyei RMDSZ), Mátis Jenő (elnök, Megyei Küldöttek Tanácsa), Boros János alpolgármester és Molnos Lajos városi tanácsos. Az ünnepségsorozat este a magyar színházban tárlatnyitással és gálaműsorral folyatódott. / Sándor Boglárka Ágnes, Ö. I. B.: Kolozsvár jelképe: Fadrusz Mátyás-szobra. Mátyás királyunk a szívekben él. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./"

"Okt. 12-én Kolozsváron, a száz évvel ezelőtt felállított Mátyás király-szoborcsoport előtt rendezett emlékezésen több ezer kolozsvári lakos vett részt. Gheorghe Funar polgármester ezúttal is igyekezett megzavarni a "magyarok ünnepségét", akkor kezdte meg saját rendezvényét, amikor a Szent Mihály-plébániatemplomban véget ért az ökumenikus istentisztelet. A rendezvényt a magyar Kulturális Minisztérium támogatta. A polgármester által kirendelt mintegy kétszáz főnyi csoport az ünnepség folyamán kitartóan román nemzeti lobogókat lengetett, de rendzavarás nélkül végighallgatta a magyar nyelvű beszédeket. A Fadrusz-Napok rendezvénysorozat alkalmával a Kolozsvári Magyar Opera díszhangversenyt adott okt. 11-én, majd ünnepi beszédek hangzottak el. Vasile Soporan prefektus kitért a Fadrusz János által készített remekmű példamutató szimbólumára, amely beívódik egy közösség öntudatába. Serban Gratian, Kolozs megyei tanácselnök miután beszédében értékelte Fadrusz János és alkotását, így fogalmazott: "a harmadik gondolatom a jelen ünnepségekkel kapcsolatban az ország multikulturális jellegére utal. Corvin Mátyást ugyanis, a román Iancu de Hunedoara fiát, Magyarország királyává választása után az erdélyi szászok is becsülték, hiszen elismerte politikai-társadalmi-adminisztratív szervezkedésüket, ugyanakkor pedig szoros kapcsolatot tartott fenn a moldvaiakkal is, Stefan cel Mare-n keresztül". Boros János hangsúlyozta, hogy "Fadrusz János monumentális alkotása Kolozsvár jelképévé vált. Gyermekeknek játszó-, fiataloknak találka-, időseknek pihenőhely. A városba látogatók első útja ide vezet. Így köt össze immár száz éve korokat és generációkat, hazavárja az elszármazottakat, fogadja a látogatókat." Ezután került sor a Fadrusz család leszármazottja, Bornai Tibor által kezdeményezett Fadrusz-emlékérmek kiosztására, amelyet azok a személyiségek vehettek át, akik hozzájárultak az erdélyi magyar kultúrkincs gyarapításához és gazdagításához, és a Fadrusz-életmű ápolásában kimagasló szerepet játszottak. Az emlékérmeket Kiss Elemér, Magyarország kancellária-minisztere, Szabó Vilmos államtitkár, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke, Bornai Tibor, valamint Simon Sándor kabinettfőnök nyújtotta át a következő személyiségeknek: Kötő József (EMKE-elnök), Egyed Ákos (EME-elnök), Markó Béla (RMDSZ-elnök), Balogh Ferenc (a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság elnöke), Jakobovits Miklós (a Barabás Miklós Céh elnöke), Jakubinyi György (római katolikus érsek), Tempfli József (római katolikus megyéspüspök), Tőkés László (református püspök), Pap Géza (református püspök), Szabó Árpád (unitárius püspök), Mózes Árpád (magyar evangélikus püspök), Czirják Árpád (római katolikus érseki-helynök), Csiha Kálmán (nyugalmazott református püspök), Kónya-Hamar Sándor (megyei RMDSZ-elnök), Boros János (alpolgármester), Murádin Jenő (művészettörténész), Németh Júlia (újságíró, művészettörténész), Kovács András (művészettörténész, egyetemi tanár), Gergely István (szobrászművész), László Bakk Anikó (tanárnő), Bornai Tibor (budapesti zeneszerző), Vasile Soporan (prefektus), Pop Virgil (építész, egyetemi tanár), Serban Gratian (megyei tanácselnök), Doina Cornea (egyetemi tanár), Ioan Sbarciu (rektor, a kolozsvári Képzőművész Szövetség elnöke). Okt. 12-én a főtéri Szent-Mihály templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak, a bevezetőben Czirják Árpád érseki-helynök köszöntötte a kül- és belföldi állami és civil szervezetek képviselőit, az egybegyűlt ünneplő közönséget. Az ökumenikus istentiszteleten ezután igét hirdetett: Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Mózes Árpád, magyar evangélikus püspök, Szabó Árpád, unitárius püspök, valamint Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyház püspöke, majd a görög katolikus és az ortodox egyház egy-egy képviselője tolmácsolták egyházfőik üzenetét. A himnusz eléneklése után az ünneplő gyülekezet a Mátyás szoborhoz vonult. Az ünneplőket elsőként Ioan Hidegcuti, a román művelődési és vallásügyi minisztérium főtitkára köszöntötte, a román kormány üzenetét tolmácsolva. Kiss Elemér, a magyar Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő miniszter hangsúlyozva, hogy Mátyás király szobra száz éve áll ellent az időnek, hirdetvén a magyar kultúra dicsőségét, emlékeztetvén a magyar és az egyetemes történelem egyik fényes korszakára. A magyar miniszter rámutatott: a magyar közösségek, mindig számíthatnak a magyar kormány hatékony támogatására. A támogatás mértékét bizonyos területeken növelik is. - Mi is tulajdonképpen a Mátyás-szobor? Remekmű? Igen! Tisztességadás egy nagy királynak? Igen! Kolozsvár szimbóluma? Igen! Erdély nemhivatalos címere? Igen! - ezekkel a szavakkal kezdte ünnepi beszédét Markó Béla, az RMDSZ elnöke, majd feltette a kérdést: - Ki fél hát Mátyás királytól? Az, aki fél az igazságtól. A hitvány kolozsvári bíró, aki hajdanában deresre húzatta az álruhás királyt, és azóta is fél tőle, reszket mint a nyárfalevél, rémálmai vannak, rögeszméjévé lett az igazságos király. Éjszaka is, ha álmából felriad, azon töri a fejét ez a hitvány kolozsvári bíró, hogy miképpen tudná legyőzni a Mátyás-szobrot. Csakhogy Erdély dobogó szívét, ezt a nagyszerű ércszobrot nem lehet eltüntetni. Aki a Mátyás-szobrot sérti, minket sért. Erdély szellemét sérti, a tolerancia eszméjét, magyarok, románok, németek együttélésének eszméjét. Lehet, hogy van, akinek nem tetszik Mátyás király, bár nem értjük, miért, hiszen ő inkább összekötő kapocs, és nem szétválasztó kard miközöttünk. De akár tetszik, akár nem, egymás értékeit meg kell becsülni. Nekünk sem minden tetszik abból, amit a románok szeretnek, de tiszteljük az értékeiket, és tőlük is elvárjuk ugyanezt a tiszteletet. Az együttélésnek az alapja ez a kölcsönös tisztelet lehet - mutatott rá a szövetségi elnök. Ünnepi beszédében Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: Fadrusz János azt érezte és valósította meg kitűnő művészi érzékkel, amiben Hollós Mátyás hite is gyökerezett. Azt, hogy a történelem béklyóitól való szabadulás és megújulás lehetőségenek felismerése méltóságot és önbizalmat kölcsönöz mindenkor egy népnek. Kónya-Hamar Sándor leszögezte, hogy a szobor a kulturális világörökség tartozéka. Kolozsváron Európa felé Mátyás szobra előtt vezet el az út - mondotta Kónya-Hamar Sándor. Az ünnepi beszédeket követően megkoszorúzták Mátyás király szobrát. Koszorút helyeztek el a román és a magyar kormány, a magyar történelmi egyházak, az RMDSZ és a romániai magyar civil társadalom képviselői. Funar, a "kolozsvári bíró" megjelent a Főtéren. A polgármesternek csupán tucatnyi híve jött el a meghirdetett rendezvényre, jelen volt Damian Brudasca nagy-romániás parlamenti képviselő, illetve Petre Calian, az NRP Kolozs megyei szervezetének elnöke. Funar kínos helyzetbe került: ugyanis az általa helyszínre hívott ortodox pap nem jelent meg. A sajtó munkatársainak Funar elmondta: azért jött ide, hogy együtt ünnepeljen a magyarokkal, de a szélsőséges kisebbségiek meghiúsították a szándékát. Az ortodox mise 10 óra 22 perckor kezdődött, amikor a nagy-romániás szervezők tudták, hogy a Szent Mihály-templomban tartott ökumenikus istentisztelet a vége fele közeledik. A polgármester és hívei a szobor közelébe nyomultak, majd a magyar megemlékező ünnepséget megelőzően a polgármesterhű közintézmények koszorút helyeztek el a szobor elé. A térre érkező Tőkés László püspök, Czirják Árpád érseki helynök alig néhány lépésre mentek el a dermedten bámuló városvezető előtt. A rendezvény alatt a polgármester utasítással látta el híveit. Például a magyar himnusz közben odaszólt: - Lebegtessétek a zászlókat! Gyertek, most! - mondta fennhangon. A szélsőséges román bekiabáltak ugyan, és megpróbálták áttörni a biztonsági kordont, összességében azonban nem tanúsítottak agresszív magatartást. Az ünnepséget követően Funar nyilatkozott: nem szándékszik megbüntetni Boros János alpolgármestert azért, mert az RMDSZ-szel ünnepelt. A polgármester tekergőknek nevezte azokat, akik félbeszakították az ortodox misét, és elmebetegeknek azokat, akik a magyar címert tartalmazó zászlót lengették. Az ünnepséget követően Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet nyilatkozott: szép ünnepségen vett részt. - Nem éreztem feszültséget. Azokban volt feszültség, akik azt akarták, hogy feszültség legyen. - Kölcsönösen kellene tisztelnünk egymást, a másik ünnepségét még akkor is, ha valamely kérdésben a történészek nem értenek egyet. Az együttélés receptje a hagyományok, értékek kölcsönös tisztelete - nyilatkozta Markó a román sajtónak. /Köllő Katalin, Papp Annamária, Kiss Olivér: Mátyás, Erdély örökkévaló szíve. Európa felé Mátyás szobra előtt vezet el az út. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./"

"A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ szerte a magyarlakta területeken Kossuth ünnepségeket szervezett. Október 13-án a Kossuth Lajos-ünnepséget Magyarvalkón az MVSZ együtt szervezte meg a helyi református egyházközséggel. Jelen volt a magyar közélet számos személyisége, többek között Patrubány Miklós az MVSZ elnöke, Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Mátis Jenő, a Kolozs megyei képviselők tanácsának elnöke is. Leleplezték a Kossuth-emléktáblát, melyet Pécsi L. Dániel /Budapest/ heraldikus tervezett. Ünnepi beszédét mondott Kónya-Hamar Sándor és Patrubány Miklós. Patrubány Miklós és Okos Márton átadta a Kossuth emlékzászlókat, szám szerint tizenegyet. Bodonkút, Gyalu, Inaktelke, Kajántó, Kőrösfő, Kalotaszentkirály, Györgyfalva, Magyargyerőmonostor, Magyarléta, Magyarvalkó képviselői, illetve a kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társasága vehették át a lobogókat. /Valkai Krisztina: Kossuth-megemlékezés Magyarvalkón. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./"

"Minden nagyobb városban foglalkoznak Gheorghe Funar polgármester peres ügyeivel Néhány nap alatt négy olyan peres ügyben döntött a prefektus javára több bíróság, melyeket a polgármester feljelentése nyomán indítottak. Sorban veszíti el a Kolozs megye prefektusa ellen indított pereit Funar polgármester. Funar szélhámosnak nevezte Vasile Soporant és Dan Cantát, és azt állította, csalással jutottak tisztségükhöz. A Kolozs megyei RMDSZ feljelentése nyomán a kolozsvári rendőrség is vizsgálatot indított: a polgármestert azzal vádolják, hogy nem hajlandó betartani a közigazgatási törvény előírásait. A legtöbb eljárás már évek óta eredménytelenül folyik, a néhány ítéletet - akár kedvező, akár nem - a polgármester megfellebbezi, vagy pedig a per áthelyezését kéri. /Lázár Lehel: Funar milliárdokat követel. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./"

"A belső választások megtartására szólította fel az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) Markó Béla szövetségi elnököt. A testület okt. 19-i ülésén határozattervezetet fogadott el ebben az ügyben. A Kolozs megyei képviselők szerint a belső választások lépés elmulasztása beláthatatlan, az egész romániai magyar közösség sorsát hátrányosan érintő következményekkel járhat. A Kolozs megyei szervezet okt. 25-én és 26-án emlékezik meg a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadásának tizedik évfordulójáról, ezért a Kolozs megyei SZKT-küldöttek nem lehetnek jelen az SZTK ülésén. Ezért úgy határoztak, hogy az SZKT-ülésre Mátis Jenőt, az MKT elnökét és Lakatos András megyei tanácsost delegálják. Az SZKT legutóbbi ülésén Kónya-Hamar Sándor megyei elnök javasolta, hogy az SZKT-t ezúttal Kolozsváron tartsák, Markó Béla szövetségi elnök azt mégis Marosvásárhelyre hívta össze. A Kolozs megyei RMDSZ több tagja állásfoglalás elfogadását kezdeményezte Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke mellett. A megyei vezetést bízták meg azzal, hogy még kialakítsa álláspontját ebben a kérdésben. /P. A. M.: Kolozs megye belső választásokat sürget. Csak Mátis és Lakatos vesz részt az SZKT-n. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./"

"Okt. 22-én tartották az RMDSZ-SZDP együttműködési megállapodást kiértékelő bizottság ülését Bukarestben. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolt arról, hogy a protokollummal kapcsolatban szinte minden megyei RMDSZ-szervezet elégedetlenséget jelzett. A Kolozs megyei helyzetet minél előbb rendezni kell. Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök bizakodóan nyilatkozott az SZDP és az érdekvédelmi szervezet közötti helyi egyezmény aláírásának lehetőségéről. Amennyiben a Bocskai téri ingatlant és a református kollégium Farkas utcai épületét valóban visszaadják a református egyháznak, aláírják a dokumentumot. Eredményesnek bizonyult a kiállás, tette hozzá. Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök elmondta: a protokollumban a gazdasági kérdésekre fektették a hangsúlyt. Seres a be nem teljesült pontok közé sorolta a szilágysomlyói általános iskola szétválasztását. /Borbély Tamás, Kiss Olivér: Küszöbön a Kolozs megyei RMDSZ-SZDP megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"

"A Reform Tömörülés (RT) elnöke, Toró T. Tibor azzal a kéréssel fordult Markó Béla szövetségi elnökhöz, hogy tekintettel az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és a Polgári Együttműködés Mozgalom által szervezett, a Kolozsvári Nyilatkozat tízéves évfordulójáról megemlékező ünnepségekre, okt. 26-ról, szombatról, okt. 27-re, vasárnapra halassza a Marosvásárhelyen megrendezésre kerülő SZKT és SZET együttes ülését. /Az SZKT elhalasztását kéri az RT. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./"

"Okt. 25-én Kolozsvár a Brassai Sámuel Líceum dísztermében tartották a Kolozsvári Nyilatkozat óta eltelt tíz év politikai értékelését. Bodó Barna politológus kijelentette: a találkozó célja szembenézés önmagunkkal. Sebesi Karen Attila színművész felolvasta a Kolozsvári Nyilatkozatot, majd Németh Zsolt üdvözlő üzenetét tolmácsolták, amelyben az országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke megfogalmazta, hogy a belső önrendelkezésre alapuló önkormányzatiság jelenti a helyes utat az erdélyi magyar közösség számára. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök szerint a kis lépések politikája a kisebbségi politikusok meghasonlott gondolkodásáról tanúskodik. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felidézte a kolozsvári nyilatkozat elfogadása körüli légkört és eseményeket. Végül úgy fogalmazott: senki sem akar szakadást, csupán azt kell keresnünk, amiben újból egymásra találunk. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt elnöke előadásában kifejtette, hogy az önrendelkezés illeszkedik az európai jogrend lehetőségeibe. Szabó szerint Románia nem vette komolyan az alapszerződésben megfogalmazott tételeket, ugyanakkor az RMDSZ kormányzati szerepe és az SZDP-vel kötött eddigi két megállapodás sem jelentett biztosítékot az erdélyi magyarság önrendelkezési álmának a megvalósulásáért. /Borbély Tamás: A Kolozsvári Nyilatkozat jegyében az önrendelkezésért. Szembenézés önmagunkkal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./ Kónya-Hamar Sándor "Cseppben a tenger"- a sokszínűség egységének tényleges megvalósítása Kolozsváron c. esszéjét mondta el. Rendszerváltás - változás és folytonosság. Út a Kolozsvári Nyilatkozathoz című fejtegetésében Tőkés László felidézte azt a hangulatot, ami 10 évvel ezelőtt volt Kolozsváron, mikor is Tokay György aradi képviselő vérfürdőtől rettegett, és másokat is ezzel riogatott. Szabó Tibor, a HTMH volt elnöke Az erdélyi magyar autonómia-program és a határon átívelő összmagyar nemzeti integráció című előadását mondta el. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke, az Országos Elnökség egykori tagja Összmagyar összefüggések és kapcsolatok előadásában többek között figyelmeztetett: ne hagyják betörni a magyarországi politikai pártok légkörét, gondolkodását a hazai politikai életbe. Az RMDSZ szerkezeti, és tartalmi megújulását próbálták sürgetni a Romániai magyarság önrendelkezésének elvét hirdető Kolozsvári Nyilatkozat tízedik évfordulójára emlékezők a kétnapos fórumon. A felszólalok többsége azt nehezményezte, hogy az RMDSZ a román politikai életbe való betagolódása után párttá alakult. Ennek következtében eltávolodott a belső önrendelkezést felvállaló brassói kongresszus alapelveitől, határozataitól. A találkozóról tudósító Csomafáy Ferenc minősített: "sirámaikat egy kötetbe foglalták, melynek címe: AMIRE FELESKÜDTÜNK ISTEN ÉS EMBER ELŐTT. (Így, végig nagybetűvel.)". Okt. 26-án, a második napon "folytatódott az önmarcangoláshoz hasonlítható múltba tekintés." - olvasható a tudósításban. Jakab István, a Magyar Ifjúsági Tanács elnök a MIT kiszorulását taglalta az RMDSZ kereteiből. Szilágyi Zsolt Bihar megyei parlamenti képviselő az RMDSZ politikusok személyi vagyonának nyilvánossá tételét és átvilágítását javasolta. /(Csomafáy Ferenc): Nemzetpolitikai tanácskozás. A kolozsvári nyilatkozat tíz éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./"

"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete kétnapos rendezvénysorozattal ünnepelte a Kolozsvári Nyilatkozat (KNY) tízéves évfordulóját. Az okt. 25-én sorra kerülő politikai értékelés után Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke bemutatta a Reform Alapítvány által kiadott Amire felesküdtünk Isten és ember előtt című kötetét, amelynek alcíme: A Kolozsvári Nyilatkozat tíz esztendeje. A megemlékezés másnap, okt. 26-án folytatódott az Állami Magyar Színház termében, ahol Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök köszöntője után rövid ünnepi műsorra került sor, majd következtek a felszólalások. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: a Kolozsvári Nyilatkozat 10. évfordulója alkalmából újabb kísérletet kell tenni az összefogásra, az RMDSZ elhibázott politikájának kijavítására. Az RMDSZ jelenlegi hivatalos politikai irányvonala az önfeladás politikája. Nem akarnak kiszakadni az RMDSZ-ből, hangsúlyozta. Somai József elemezte a politikum és a civil társadalom kapcsolatát, majd Jakab István, a MIT elnöke szólalt fel. Toró T. Tibor, az RT elnökének véleménye szerint a védőnek szánt szövetség fojtogatja a közösséget, a saját civil társadalmát, elhallgattatja a kritikusokatt. Toró T. Tibor félelmet tapasztal az RMDSZ-ben, hiszen vannak olyanok, akik szerettek volna itt lenni Kolozsvárott, de nem mertek eljönni. A fórumon köszöntőt mondott Kövér László, a Fidesz országos magyar választmányának elnöke, majd következtek a hozzászólások. A résztvevők a főtéri Szent Mihály-templomban ökumenikus istentiszteleten vettek részt, itt viszont elmaradt az unitárius egyház képviselőjének igehirdetése, elmaradt Tőkés László püspök beszéde, és nem került sor a programban említett "Fogadalomtétel"-re sem. /Köllő Katalin: Amire felesküdtünk Isten és ember előtt. Fogadalomtétel nélkül maradtunk. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./"

"Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke pártküldöttség élén nov. 20-án hivatalos látogatásra érkezett Romániába. A pártelnököt felesége és Ara-Kovács Attila külügyminisztériumi helyettes államtitkár kísérte el erdélyi útjára. Kuncze Gábor Nagyváradon az Erdélyi Riport hetilap munkatársaival és a helyi RMDSZ vezetőivel találkozott, majd Kolozsváron Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével és Eckstein-Kovács Péter szenátorral, a szövetség Szabadelvű Kör platformjának elnökével tárgyalt. Szóba került az erdélyi magyarság létszámának csökkenése. Kuncze Gábor elmondta: megvizsgálják, hogy az SZDSZ irányította tárcák miképpen járulhatnak hozzá az RMDSZ és az erdélyi magyarság célkitűzéseinek megvalósításához. Eckstein-Kovács Péter hangsúlyozta, hogy liberális pártként az SZDSZ természetes partnere az RMDSZ Szabadelvű Kör platformjának. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke Kuncze Gábornak címzett - szerkesztőségünkbe is eljuttatott - levelében adott hangot elégedetlenségének amiatt, hogy a kolozsvári szervezők nem tették lehetővé az SZDSZ elnökével való találkozását. Konya-Hamar ebben "azt a fajta megosztó szándékot" vélte felismerni, amely "nemcsak az erdélyi, de a kolozsvári magyarságot" is célba vette. /T. Sz. Z.: Gyakorlatias kapcsolatokra törekszik az SZDSZ. Kuncze Gábor pártelnök megkezdte erdélyi látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

"Eckstein-Kovács Péter kolozsvári RMDSZ szenátor felháborodásának adott hangot, amit a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum és a Református Kollégium, valamint egy Sport Klub közötti szerződésről bizonyos lapok és bizonyos politikusok írtak és nyilatkoztak. A Református Kollégium beköltözött jogos tulajdonának egy részébe, a sajtó és a politikusok egy része hecckampányt indított, mert magyarokról van szó. Úgy állították be a dolgokat, mintha onnan iskolás gyermekeket költöztettek volna ki, holott az épületben magán oktatási intézmények működtek és a sport klub. Ezek nem az utcára kerültek, hanem elfoglalták a Méhes utcai iskolában azt a helyet, melyet a Református Kollégium használt. Mindez megegyezés alapján történt. - Funar kolozsvári polgármester nem hajlandó kitétetni a több nyelvű helységnév- táblákat, ezért 2002 augusztusában az RMDSZ Kolozs megyei szervezete bűnvádi feljelentést tett a polgármester ellen. Ebben hivatali hatalommal való visszaélés bűncselekményének elkövetésével vádolták. A polgármesternek jan. 13-án kellett a kolozsvári rendőrségen kihallgatáson megjelennie. /Csomafáy Ferenc: Hecckampány, mert a reformátusok magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./ "

"A polgármesteri hivatal 50 millió lejre büntette Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ-szenátort arra hivatkozva, hogy a szenátor az ingatlan teraszára építkezési engedély nélkül tette ki a szenátori irodát jelző transzparenst. Eckstein-Kovács Péter szenátor leszögezte: rendelkezik a szenátus engedélyével a transzparens kiállítására. A polgármester mindeddig nem volt képes szenátori irodát biztosítani neki. Most, hogy saját erőből megoldotta ezt, kellemetlenséget akar okozni. /Kiss Olivér: Újabb városházi törvénytelenség. A polgármesteri hivatal 50 millióra büntette Eckstein-Kovács Pétert. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"

"Febr. 15-én Egeresben találkoztak Kolozs megye magyar polgármesterei és alpolgármesterei, szenátorai és képviselői. Az ilyen megbeszéléseket kéthavonta tartják. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke problémaként említette az egészségügy helyzetét: a községek, de még a megyei jogú városok is orvoshiánnyal küszködnek, vagy az ingázó orvosok problémáival szembesülnek, képtelenek lakást biztosítani a kiköltözni hajlandó személyzetnek, gyógyszertárak hiánya nehezíti meg a betegek helyzetét. Eckstein-Kovács Péter szenátor úgy értékelte, politikai hiba volt az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségének megszüntetése, ugyanakkor kijelentette, hogy a nagypolitikán túl az Egeresen összegyűlt elöljáróknak elsősorban Kolozs megye magyar érdekeit kell szem előtt tartaniuk. A találkozón panaszáradat fakadt a földterületek osztályozása, parcellázása kapcsán, a gazdák tulajdonában lévő földterületek bevallását illető bürokratikus rendszer lehetetlensége. A falusi gazdák közül igen sokan nyűgnek érzik a földet, amelynek megmunkálására erejük és eszközeik sincsenek, ezért szabadulni szeretnének tőle. Egyesek szerint az egyházak bekapcsolódhatnának a földvásárlásba, Eckstein szenátor földalap létrehozását, részvények kiosztását javasolta. Kovács István, Magyargorbó alpolgármestere elmondta, a polgármesteri hivatalban mindmáig kurblis telefont használnak, Both György mákófalvi tanácsos 265 letett kérvényről számolt be, amelyre mindeddig azt a választ kapták, hogy nincs megfelelő kapacitás. Farkas Ferenc, Magyarkályán alpolgármestere és Domokos László, Magyarszovát polgármestere a helyi rendőrség önkényességét kifogásolta. /K. E.: A vidéki elöljárókon csattan az ostor. Polgármester-találkozó Egeresen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"

"Febr. 22-én dönt a tisztújításról az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kifejtette: ha felkérik a tisztség betöltésre, kész elvállalni azt. Máté András városi tanácsos, ügyvéd szintén vállalja a megmérettetést. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezeténél eddigi elnökök Kántor Lajos, Balázs Sándor, Buchwald Péter, Kötő József és Boros János voltak. Kónya-Hamar Sándor 1999-től a megyei szervezet elnöke. /Papp Annamária: Tisztújítás előtt az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Kónya-Hamar Sándor és Máté András vállalja a jelölést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./"

"A Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) febr. 25-én úgy döntött, hogy márc. 29-én tartja tisztújító küldöttgyűlését az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Az ülésen értékelték az RMDSZ VII. kongresszusát. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök kijelentette: Kolozs megye következetesen képviselte álláspontját. A képviselő elítélte azt, hogy a tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetésére a jelenlévők tapssal reagáltak, ugyancsak megtapsolták Adrian Nastasét, aki visszafogottan nyilatkozott az autonómia, illetve a kollektív jogok biztosításáról, akárcsak az önálló magyar egyetem létrehozásáról. Eckstein-Kovács Péter szenátor hangsúlyozta: az a tény, hogy a kongresszuson jelen volt mind a magyar, mind a román miniszterelnök, valamint a magyarországi és a romániai pártok, illetve a határon túli magyar szervezetek képviselői, bizonyítja azt a fontos szerepet, amelyet az RMDSZ játszik. Az erőviszonyok alakulásával kapcsolatban. A szenátor nem ért egyet azzal, hogy törölték a tiszteletbeli elnök hatáskörére vonatkozó fejezetet az alapszabályzatból. Az MKT-n többen kifogásolták azt a módot, ahogyan Frunda György szenátor vezette az ülést a kongresszuson. A jelenlévők politikai nyilatkozatot fogadtak el, amelyben leszögezték, hogy Kolozs megye Tőkés Lászlót a romániai magyar nemzeti közösség szimbólumának - ami sokkal többet jelent, mint egyszerűen a tiszteletbeli elnöki státus, hiszen a szimbólum az jelkép - tekinti. /Papp Annamária: Március 29-én tisztújító küldöttgyűlés. Tőkés László szimbólum. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./"

"Az RMDSZ Szabadelvű Köre nem kapott meghívást a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által március 14-én Kolozsváron tartandó Márciusi Fórumra, nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter szenátor, a platform vezetője a Szabadságnak. Vekov Károly képviselőtől, a Nemzetépítő Platform (NÉP) vezetője közölte: hivatalos döntés született arról, hogy a platform részt vesz a fórumon. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke kijelentette: elnökségi döntés született arról, hogy a megyei RMDSZ március 15-én ünnepli a forradalom napját, a fórum szervezésében nem vesznek részt. /(köllő): Ki lesz jelen a fórumon? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./"

"Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban tartja márc. 14-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület azt a fórumot, amely megalakítja az erdélyi önkormányzati testület létrehozását Kezdeményező Bizottságot, jelentette be márc. 10-i kolozsvári sajtótájékoztatóján Tőkés László református püspök. Tőkés László köszönetet mondott az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének és Kónya-Hamar Sándor képviselőnek, megyei elnöknek, mivel lehetőséget teremtett arra, hogy a szervezet székhelyén megtarthassák sajtótájékoztatójukat. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy beindították azt az aláírásgyűjtési akciót, amelyet Csoóri Sándor költő és más közéleti személyiségek a státustörvény védelmében kezdeményeztek. Hasonlóképpen újabb aláírásgyűjtési akciót is indítottak a romániai magyar nemzeti közösség önkormányzatának széles körű támogatására, illetve az Agache-ügy egyik áldozatának, az időközben kiszabadult Reiner Antalnak a szabadon bocsátása érdekében. Az utóbbi esetében a magyar egyházak még tavaly decemberben memorandummal fordultak Ion Iliescu államfőhöz, amelyben kérték az elnököt, részesítse kegyelembe az utolsó magyar politikai foglyot. Tőkés László kiemelte, ügyelnek arra, hogy ne ossza meg senki a két egyház közti együttműködést. A rendezvényre mindenkit elvárnak, függetlenül attól, hogy az RMDSZ-en kívül vagy belül tevékenykednek, mondotta a püspök. Nem k hajlandók a romániai magyarságot két részre osztani, RMDSZ-en kívüliekre és belüliekre. Tőkés László elmondta: az általuk kezdeményezett önkormányzati forma összhangban van az európai struktúrákkal, autonomista elképzelésekkel. A püspök szerint különösen sértőek Frunda György szenátor, Székely Ervin képviselő és Markó Béla szövetségi elnök megnyilatkozásai.. /Papp Annamária: Márciusi Fórum a Farkas utcában. Egész Erdélyből számítanak résztvevőkre Márciusi Fórum a Farkas utcában. Egész Erdélyből számítanak résztvevőkre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./"