Szept. 6-án tartotta jelölő közgyűlését Kolozsváron az RMDSZ Donát negyedi körzete. A testület Kónya-Hamar Sándor képviselőt, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét, Mátis Jenő képviselőt, Vekov Károly városi tanácsost, Pálffy Károly városi tanácsost, Somogyi Gyula alprefektust, Kun József Andrást és Veress Erzsébetet jelölte a képviselői listára. Szenátornak dr. Újvári Ferenc jogászt és Eckstein-Kovács Péter szenátort, kisebbségvédelmi minisztert javasolták. A testület úgy határozott, hogy Tőkés László püspököt javasolja államelnöknek, mert a jelenlegi politikusok közül Tőkés László képviseli a leghitelesebben az erdélyi magyar közösség érdekeit. - Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: mivel körzeti igényről van szó, a megyei szervezetnek ezt egyértelműen fel kell vállalnia. Amennyiben Tőkés László püspök is visszajelez, hogy elvállalja a felkérést, akkor összehívják a politikai tanácsadó testületet, amely hivatott ebben a kérdésben dönteni. - Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elmondta: amennyiben a Marosvásárhelyre összehívott Szövetségi Képviselők Tanácsa úgy dönt, hogy állít elnökjelöltet, és a Dónáth úti szervezet megtiszteli bizalmával, akkor kész eleget tenni a felkérésnek. /Tőkés Lászlót javasolja államelnökjelöltnek a Kolozs megyei RMDSZ? A tiszteletbeli elnök elvállalná a jelölést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Mátis Jenő a Kolozs megyei RMDSZ parlamenti képviselője, a parlament Költségvetési, Pénzügyi és Bankügyi Állandó Szakbizottságának tagja elmondta, hogy elmúlt négy évi parlamenti képviselői munkája alapvetően különbözött az első négy év parlamenti munkájától. 1996-tól ugyanis az RMDSZ a kormánykoalíció tagja lett, a politikai interpellációkra, kérdésfeltevésekre kevésbé volt mód. Mátis az elmúlt négy évben a törvényelőkészítési munkálatokban vehetett részt. Sikerült olyan törvénytervezetek előkészítésében részt vennie, amelyeket az RMDSZ már '90-től szorgalmazott elfogadásra. Ilyen volt például a helyi közpénzekről szóló törvény, amelyet kétéves küzdelem után fogadott el a parlament. Ez ugyan távolról sem elégíti ki az igényeket, de első lépés a helyi pénzügyi autonómia kidolgozása felé. A múlt évben a parlament megszavazott RMDSZ-javaslatra háromszáz milliárdos tételt a kis és közepes vállalkozások támogatására, az eredeti nyolcvanmilliárd helyett. Azonban a költségvetés parlamenti megszavazása után, a tavaly szeptemberi költségvetés-módosításkor ez az összeg egyszerűen eltűnt a költségvetésből. - Ez a koalíció sem mentes bizonyos beidegződésektől, előítéletektől, ami a sajátos nemzeti közösségi problémakört illeti. Az RMDSZ az elmúlt négy évben nagyon sokszor maradt egyedül a koalíción belül. /Csomafáy Ferenc: Egy érdeket képviselünk közösen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezet megkezdi a külhoni állampolgárságot igénylő személyek jegyzékének összeállítását - közölte Kónya-Hamar Sándor, a megyei szervezet elnöke az MTI-vel. "Az igénylők jegyzékének összeállítása válasz azokra a bírálatokra, amelyek szerint a külhoni állampolgárságra a határon túli magyarok részéről nincs valós igény, a kezdeményezés csak egyes politikusok pedálozása lenne" - mondta. Az igénylők összeírását a Kolozs megyei RMDSZ párhuzamosan végzi azzal a kampánnyal, amelynek során 30 ezer támogató szavazatót igyekszik összegyűjteni Frunda György szenátor államfő-jelöltségéhez. A külhoni állampolgárságot igénylő, támogató aláírások összegyűjtésébe bekapcsolódott a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága is. - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos vezetése hivatalosan még nem foglalt állást a külhoni állampolgárság intézményéről, a szövetség mostanáig a készülő státusztörvénnyel kapcsolatban fogalmazta meg véleményét. Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői "figyelemre méltó kezdeményezésnek" ítélték az MVSZ tervezetét, de azt hangsúlyozták, hogy a határon túl élő magyarok jogi helyzetének megoldására kidolgozott egyéb javaslatokat - a külhoni állampolgárság, vagy a kettős állampolgárság kérdését - nem szabad szembe állítani a státusztörvénnyel. /Készül a külhoni állampolgárság-igénylők jegyzéke? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./"

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének küldöttgyűlése rangsorolta a szenátori és képviselő listákon szereplő jelöltek névsorát és sorrendjét. A szenátori listára ketten jelöltették magukat - Eckstein-Kovács Péter miniszter és Újváry Ferenc ügyvéd -, végül 249 vokssal az előbbi került a jelöltlistára. A képviselők listájára nyolcan iratkoztak. A voks után a következő sorrend alakult ki: Kónya-Hamar Sándor (193 igen szavazat), Vekov Károly (133), Mátis Jenő (74), Szedilek Lenke (54), Máté András Levente (53), Pálffy Károly (22), Bitay Levente (11), Molnos Lajos (8). Most már a Kolozs megyei választókon múlik, hogy ha nagy számban elmennek szavazni, lehet akár két kolozsvári szenátor és három képviselő is RMDSZ- színekben. (Csomafáy Ferenc): Megmérettettek a kolozsvári jelöltek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kiiratkozott a szövetség Bihar megyei szervezetéből és egyik kolozsvári szervezet tagja lett. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta, hogy senki nem lehet közvetlenül egy megyei szervezet tagja. Ő sem a Bihar megyei szervezetből állt ki, hanem a nagyvárad-olaszi kerületből jött el, s minekutána szülei Kolozsvár belvárosában laknak, Kónya-Hamar azt ajánlotta, forduljon írásos kéréssel a belvárosi szervezethez. - A Kolozs megyei RMDSZ államelnök-jelöltnek Tőkés Lászlót javasolta. Úgy érezték, szükség van az erdélyi magyarságot megmozgató, fásultságából felrázó, urnához vivő emberre. Kónya-Hamar szerint mára már szállóigévé vált, hogy Tőkés Lászlóval egy a gond: nagypolitikai vonatkozásban neki sosem volt, csak mindig lett igaza. /Magyar Balázs: Nincs tét, csak feladat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

"Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke nyilatkozta: A Magyarországon dolgozó több tízezernyi erdélyi magyar jelentős része illegálisan vállal munkát. Azoknak a munkáltatóknak, akik feketén alkalmazzák őket, a jelek szerint a hajuk szála sem görbül. A politikus elmondta: mióta híre ment annak, hogy a területi szervezet erőteljesen szorgalmazza a külhoni magyar állampolgárságot, a magyarországi munkavállalás problémájának megoldását, egyre többen keresik fel Erdély minden részéről azzal a gondjukkal, hogy illegális munkavállalás miatt két, három, esetleg öt évre kitiltották őket Magyarország területéről. "Az elmúlt hónapokban már több mint száz ember keresett fel ezzel. Nem elég, hogy egy erdélyi magyar számára nagyobb szégyen az anyaországból való kitiltás, mint hogyha Romániában börtönbe kerülne, valamennyien egybehangzóan a bánásmódot fájlalják" - nyilatkozta. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 26./"

" Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke cáfolta a Ziuában megjelenő sajtókommentárt, amely azt sugallta, hogy a "radikális" megnyilvánulásairól közismert, és Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét támogató Kolozs és a Maros megyei szervezet szándékosan késlelteti a Frunda György államfői jelölését szolgáló aláírásgyűjtés megszervezését. /Papp Annamária: Kolozs megye nem bojkottálja a Frunda-aláírásgyűjtést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./"

Szept. 30-án és okt. 1-jén ünnepelték a kolozsvári Református Kollégium újraindításának és az iskolakórus megalakulásának tizedik születésnapját. Az eseményre eljöttek az öregdiákok, jelen volt Kötő József oktatási államtitkár és Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke is. Székely Árpád, a kollégium igazgatója köszöntője után dr. Anghi István, a Gheorghe Dima Zeneakadémia professzora tartott előadást. Az ünnepség a Farkas utcai református templomban istentisztelettel folytatódott: Székely Árpád igazgató elmondta: a kórus rendszeresen szolgált Kolozsvár gyülekezeteiben, sikeresen vendégszerepelt az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Németországban, Hollandiában, elnyerte a Romániai Magyar Dalosszövetség jutalmát. Felszentelték az énekkar zászlaját, amelynek zászlóanyjává a kollégium volt titkárát, Szabó Éva tanárt kérték fel. A Romániai Magyar Dalosszövetség részéről Major László elnök és Guttman Mihály tiszteletbeli elnök gratulált az elért sikerekért. A vasárnapi istentiszteleten dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. A püspök hangsúlyozta: bár az iskolának nincs épülete, van lelke, szellemisége, amitől nem tudják megfosztani. /Papp Annamária: Ünnepelt az újraindult Református Kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

"Okt. 7-én Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és a kolozsvári Reform Klub vitafórumot tartott, amelynek meghívottja Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár volt, aki Magyarország külpolitikai prioritásai az ezredfordulón címmel tartott előadást, majd a jelenlévők kérdéseire válaszolt. Németh Zsolt kolozsvári látogatása alkalmával részt vett az Új Kézfogás Közalapítvány és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület által rendezett gazdasági szemináriumon is, majd az egyházi hátterű magánegyetem létrehozására alakult Sapientia Alapítvány kuratóriumával folytatott megbeszélést. - Előadásában Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány elsőrendű prioritása a magyar nemzeti érdekek védelme és képviselete. Magyarország bízik abban, hogy 2001-ig befejezik a tárgyalásokat, 2002 végére pedig Magyarország teljesen felkészül az uniós csatlakozásra. Hangsúlyozta: a határokat átívelő nemzeti integráció első lépcsőfoka az volt, hogy helyre kellett állítani a magyar kormány és a magyar parlamenti pártok, valamint a határon túli magyarok legitim szervezetei között megbillent egyensúlyt, azt a bizalomelvesztést, amelyet az előző magyar kormány politikája okozott. A következő lépés az intézményes keretek megteremtése volt a Magyar Állandó Értekezlet létrehozásával, amelynek sikerült kialakítania a magyar kormány és a magyar parlamenti pártok, valamint a határon túli magyar szervezetek közti kapcsolatot. - Németh Zsolt kérdésekre válaszolva kifejtette: az önálló magyar állami egyetem létrehozásának a kérdését a magyar kormány eddig is hangsúlyosan képviselte, ez továbbra is a romániai magyarság egyik legfontosabb követelése. Amennyiben ez megvalósulna, az egyházi hátterű magánegyetemnek integrálódnia kell a magyar állami egyetembe. Elmondta: az idénre megszavazott 2 milliárd forint mellett a most készülő kétéves költségvetési törvényben is tervezik a 2 milliárd forintos támogatást. - A külhoni állampolgárságot támogató ívek aláírásával kapcsolatban Németh Zsolt hangsúlyozta: az aláírások gyűjtése a nyomásgyakorlás egyik formája. Elmondta: a magyar kormány nyitott minden elgondolásra, jelenleg elemzi ezeket a kérdéseket. Azt várja, hogy a határon túli magyar legitim szervezetek kidolgozzák saját álláspontjukat ezekről a kérdésekről, a magyar kormány pedig ennek megfelelően alakítja majd ki a maga véleményét. A kettős állampolgárság kérdésével kapcsolatban így fogalmazott: "a határon túli magyarok lakta területek kiürítése nem szerepel a magyar kormány nemzetstratégiájában". Németh Zsolt szerint minden bizonnyal lesz majd schengeni-határ. A kérdés csak az, hogy az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon a magyar kormány olyan alkupozícióba kerül-e, hogy ennek hátrányos következményei a határon túl élő magyarokra ne terjedjenek ki. A Magyarok Világszövetsége által előterjesztett külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezetről elmondta: a magyar kormányt ebben a kérdésben nem keresték meg a határon túli magyar legitim szervezetek részéről. Mint fogalmazott, jogi értelemben dilemmát jelent, hogy a külhoni állampolgárságot az állampolgárság, a státus vagy a kedvezmény szempontjából közelítsék meg. - Az államtitkár botrányosnak minősítette a parlament által nemrég elfogadott, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező törvényt. A jogszabály lehetetlenné teszi az egyházi és közösségi ingatlanok jelentős részének természetben történő visszaszolgáltatását. Rámutatott: a magyar diplomácia ezzel a kérdéssel kapcsolatos álláspontját megfelelő úton a román hatóságok tudomására fogja hozni, mielőtt azonban ezt megtenné, konzultálni fog az RMDSZ vezetőivel. /Tartózkodó a magyar kormány. RMDSZ-álláspontot várnak a külhoni állampolgárság ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./"

Okt. 11-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, illetve Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, a szövetség országos kampánystábjának vezetője megbeszélést tartott a romániai magyar média vezetőivel Marosvásárhelyen. A szövetségi elnök összefoglalta a szövetség felkészülését a választásokra, beszámolt az Amerikai Egyesült Államokban tett útjáról. Markó kifejtette: a szövetség informális forrásokból arról értesült, a választások után a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) nem zárná ki az együttműködés gondolatát az RMDSZ-szel. Markó nem tartja valószínűnek, hogy az RTDP elfogadná az RMDSZ támasztotta feltételeket: teljes körű anyanyelvű oktatás (beleértve az állami magyar egyetemet), a közigazgatás decentralizációja, a tulajdonjog rendezése, az egyházi és közösségi ingatlanok visszajuttatása, illetve regionális fejlesztés. Ion Iliescu vezette párt inkább a nacionalista és etatista köröket választja. Markó elmondta: amennyiben a felmérésből az derül ki, hogy igény van a külhoni állampolgárságra, az RMDSZ ezt képviselni fogja. A külhoni állampolgárság témája lesz a Magyar Állandó Értekezlet decemberi ülésének. Takács Csaba az Interetnikai Kapcsolatokat Kutató Központ által végzett A romániai magyar választók 2000 szeptemberében című felmérés eredményeit ismertette. Kiderült: a két nagy kérdéskör a megélhetéshez kapcsolódó gondok és a magyar önazonosságtudat megőrzése egyaránt fokozott mértékben foglalkoztatja a romániai magyarságot. A tömegtájékoztatási eszközökre vonatkozó rész szerint az erdélyi magyarok elsősorban és túlnyomórészt a helyi magyar napilapokat olvassák. Ezeket az országos román kereskedelmi tévéadók, a Duna tv és a magyar kettes műsor követi. Az országos magyar napilapok népszerűsége ennél jóval kisebb. /Markó Béla a romániai magyar média képviselőivel találkozott. Három Kolozs megyei RMDSZ-képviselő kerülhet a parlamentbe. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Okt. 12-én hivatalosan megkezdődött a 45 napos romániai parlamenti és elnökválasztási kampány. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kampánynyitóján Kónya-Hamar Sándor megyei elnök mondott beszédet. Az RMDSZ államelnökjelöltje, Frunda György Szatmárnémetiben tartotta kampánynyitóját. Frunda kifejtette: 1996-ban pozitív folyamat kezdődött, amelynek főbb lépései a tanügyi törvény, a közigazgatási kormányrendelet és a diszkriminációellenes kormányhatározat voltak. Hangsúlyozta: Még mindig távol állunk attól, hogy Románia ezen a téren modellként említtessék. Nem biztosítják a szabad nyelvhasználatot, az önálló magyar egyetemet, nem szolgáltatják vissza az elkobzott egyházi és közösségi vagyont. Frunda célja gazdasági téren a tulajdonjog szentesítése, az állami tulajdonban lévő bankok, vállalatok magánosítása, a veszteséges nagyüzemek rehabilitálása, vagy csődeljárással történő felszámolása, szociális téren pedig a nyugdíjasok helyzetének megkönnyítése. A közösségi biztonság megteremtését valamennyi diszkrimináció eltörlésében látja. - A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával az RMDSZ csak abban az esetben tudna koalícióra lépni, ha az RTDP vezette párt radikálisan változtatna programján, és ha egyetértene mindazokkal a jogos követelésekkel, amelyekért az RMDSZ küzd. Frunda a következő időszakban Erdély magyarlakta megyéit kívánja végiglátogatni. Az indulásához szükséges 300 ezer aláírásból eddig 250 ezret sikerült összegyűjtenie, és azt reméli, hogy az október 26-i határidőig a hiányzó aláírások is begyűlnek. /Tibori Szabó Zoltán: Szatmárnémetiben nyitotta kampányát Frunda. A román szenátorok feleségei az RMDSZ jelöltjére szavaznak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Az RMDSZ okt. 12-én Kolozsváron elindította választási hadjáratát az RMDSZ. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök szerint elég Adrian Nastase RTDP első alelnök nemrégi kolozsvári magyarellenes nyilatkozataira gondolni, ha bárki is fel kívánja mérni, mennyire hiányzik egy esetleges RMDSZ-RTDP együttműködés közös alapjai. Kónya-Hamar Sándor az elmúlt négy évről megjegyezte, hogy az RMDSZ nem volt ugyan politikailag és erkölcsileg minden egyes lépésében következetes, de mindenképpen sikereket is elkönyvelt. Ezek lennének: a románság magyarokkal szembeni gondolkodás- és magatartásmódjának megváltoztatása kedvező irányba, a román-magyar vegyes vállalkozások előretörése, egy romániai magyar politikai osztály és - például pénzügyi - szakértői gárda kinevelése és megszilárdítása. Például Borbély László területrendezési és közmunkálatügyi, vagy Pete István mezőgazdasági államtitkár nélkül az illető szaktárcák jóval gyengébb tevékenységet tudtak volna felmutatni, vélekedett a megyei elnök. - Frunda György államfői megmérettetésének támogatására eddig a várt 14 000 helyett 16 000 aláírás gyűlt Kolozsváron, s a megyei 30 000-es szint eléréséről csak az adatok összesítése után nyernek világosabb képet. /Előtérben a társadalmi és gazdasági célok az RMDSZ-nél. 16 000 aláírás Frunda Györgynek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Kampánynyitó beszélgetésre invitálta a sajtó képviselőit a Kolozs megyei RMDSZ. Házigazdák: Kónya-Hamar Sándor megyei elnök, Mátis Jenő képviselő, Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök és Bitay Levente megyei ügyvezető elnök. Kónya-Hamar Sándor az SZDRP kész ténynek elfogadott hatalomra jutásával kapcsolatban felhívta a figyelmet Adrian Nastase Kolozsváron tett magyarellenes nyilatkozataira. Emiatt nehéz megtalálni ezzel a párttal a közös pontokat. - Az RMDSZ nem mond le az önálló állami magyar egyetemről, de a jelenlegi kampányban előtérbe kerül a szociális, gazdasági, új munkapiacot teremtő elgondolások hangsúlyozása. /Csomafáy Ferenc: Induló kampány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Okt. 21-én Kolozsváron, a Báthory István Líceumban tartották a Mocsáry Lajos-díj átadásának ünnepségét a Mocsáry Lajos Alapítvány, a líceum és a Teodidaktos Alapítvány rendezésében. A díjat Béres Károly református lelkésznek, az újvidéki Ökumenikus Szeretetszolgálat élén kifejtett önzetlen segítő tevékenységének elismeréséül és a maradéki szórványgyülekezet lelki gondozásáért, Böjte Csaba ferences szerzetesnek, a dévai Szent Ferenc Alapítvány létesítéséért és az ennek keretében végzett gyermekvédő, -nevelő és -oktató tevékenységéért, valamint Koenig Helmutnak, az egyetemes magyarság érdekében kifejtett áldozatos munkájáért, válsághelyzetekben tanúsított segítőkészségének elismeréséül ítélték oda. Az ünnepségen jelen voltak Lakner Zoltán, a magyar szociális és családügyi minisztérium helyettes államtitkára, valamint a Kolozs megyei RMDSZ részéről Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök, Boros János kolozsvári alpolgármester és Vekov Károly városi tanácsos. /Átadták a Mocsáry Lajos-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Okt. 29-én felavatták a tordai csatában 1944. szeptember 13. és október 8. között elesett hősi halottak emlékművet, a kopjafát. Az emlékünnepségen jelen volt Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Kötő József oktatási államtitkár, Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke és Ravasz István alezredes, hadtörténész, a Honvédelmi Minisztérium képviselője is, Pataky József tordai RMDSZ-elnök, aki a honvédsírok feltárásában és rendbehozásában oroszlánrészt vállalt, hangsúlyozta: a tordai honvédtemetőben 183 hősi halált halt katona nyugszik, ezek közül 140 honvéd neve ismert. A felállított emlékoszlop nemcsak a tordai temetőben nyugvó katonák emlékét őrzi, hanem a tordai csatában elesett több mint 2000 hősi halottét is. (Az RMDSZ tordai szervezete már 1995-ben ünnepség keretében emlékezett meg a második világháborúban hősi halált halt vagy szovjet fogságba elhurcolt honvédekről és ártatlan polgárokról.) Emlékbeszédet mondott Ravasz István, Eckstein-Kovács Péter és Kónya-Hamar Sándor, majd Pataky József leleplezte az 1944-es csatában elesettek emlékére felállított kopjafát. /Kopjafát állítottak Tordán az 1944-es csatában elesettek emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

"Ok. 30-án közel hatvanan voltak jelen Kolozsvár főterén Mátyás király szobrának megkoszorúzásánál. Részt vettek az RMDSZ parlamenti jelöltjei, a helyi önkormányzat képviselői és a kolozsvári polgárok. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének felkérésére a Közterület-fenntartó Vállalat virágokkal ültette be a szobor talapzatánál található ágyást. Kónya-Hamar Sándor képviselő elmondta: ez volt az első lépés a szoborkörnyezet rendbetételére, amely egyfajta cáfolatként tekinthető a rendőrparancsnoknak korábban tett kijelentésére, hogy "nem lehet büntetni azt, amit nem lehet letaposni". Az RMDSZ megyei szervezete a jövőben is folytatja a szobor és környezete védelme érdekében foganatosított akciót. Ugyanakkor felhívást intéznek minden Kolozsvárról elszármazott külföldi polgárhoz, hogy nemzetiségüktől függetlenül támogatást, segítséget nyújtsanak a szobor restaurálásához. /Összefogásra szólít fel az RMDSZ. Mátyás király szobrát meg kell menteni! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"

A Szekuritáté Irattárait Átvilágító Országos Bizottság nov. 1-jén közölte az első eredményeket a parlamenti jelöltek szekus-dossziéinak ellenőrzéséről. Az eddig nyilvánosságra hozott listán 62 személy szerepel, közöttük Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Frunda György szenátor, az RMDSZ államfő-jelöltje, Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Szilágyi Zsolt Bihar, Vajda Ferenc Tulcea megyei képviselő. A bizottság megállapította: a 62 személy közül egyik sem volt a Szekuritáté vagy más hírszerző szolgálat informátora, és nem működött együtt ezekkel. /Átvilágították Markó és Frunda dossziéját. Eddig tiszta a vizsgált RMDSZ-es politikusok múltja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

Nov. 21-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában tartotta az RMDSZ országos kampányzáró gálaestjét, Erdélyben a jövő mottóval. "Az elmúlt 10 esztendőben sikerült visszaszerezni az erdélyi magyarság számára a múltat, sikerült és sikerülni fog visszaszerezni elkobzott házainkat, földjeinket, erdeinket. Az elkövetkező évek feladata visszaszerezni a jövőbe vetett hitet és bizalmat. Ehhez szükséges az egységes és erős parlamenti képviselet" - hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök. Takács Csaba, az RMDSZ Országos Kampánystábjának vezetője beszédében figyelmeztetett arra, hogy nov. 26-án az RMDSZ-re leadott szavazatok az erdélyi magyar közösség erejét mutatják meg. Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje, Tamási Áron ismert szavaira utalva hangsúlyozta: Mi, erdélyi magyarok ebben a világban itt vagyunk otthon benne. Nekünk itt kell maradnunk, hogy otthon legyünk valahol a világon és ez rajtunk múlik. A magyar kormány üzenetét Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter továbbította, kifejtve, hogy az RMDSZ szereplése a romániai választáson az egész nemzet számára fontos. Sikeres volt az ünnepi gálaműsor is, fellépett többek között Kilyén Ilka és a Maros Néptáncegyüttes. - A rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón Markó Béla hangsúlyozta, hogy választási körútjuk során felmérték a magyar közösségek, kistelepülések problémáit. Markó Béla bevezető beszédében rámutatott: az RMDSZ helyesen döntött, amikor a programjában jelentős hangsúlyt fektetett a regionális fejlesztés kérdéskörére. Leszögezte: az RMDSZ nem fog koalícióra lépni egy olyan párttal, amely nem ismeri el a kisebbségi jogokat, ellenzi a privatizációt és elutasítja az elkobzott javak visszaszolgáltatását. A Szövetség csupán akkor hajlandó újabb kormányzati szerepre, amennyiben konkrét biztosítékokat kap arra, hogy az állami magyar egyetem, a tulajdontörvények, az egyházi ingatlanok, a közigazgatási decentralizáció, valamint az anyanyelvhasználat kérdésében tartós megoldás születik. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta, hogy az RMDSZ kampánykaravánja több mint 3 ezer kilométert tett meg Erdélyben. Az RMDSZ vezetői egyetértettek abban, hogy amennyiben a szélsőnacionalista Nagy-Románia Párt államelnökjelöltje kerülne be a választás második fordulójába ez rendkívül súlyosan érintené és lelassítaná az ország európai integrációját. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 22. - 1856. sz./ Az RMDSZ kampányzáró rendezvényén részt vevő Deutsch Tamás magyar ifjúsági és sportminiszter Marosvásárhely felé menet Kolozsváron is rövid időre megállt. A miniszter felkereste az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét. A beszélgetésen felmerült az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek és a magyar ifjúsági és sportminisztérium közötti további együttműködés kérdése is. /Deutsch Tamás Kolozsváron, = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

December 2-4. között Erdély-szerte megemlékezéseket és találkozókat szerveznek a helyi magyar közösségek a moldvai csángósággal szembeni szolidaritás és segítőkészség jegyében. Erdély kisebb-nagyobb települései egy-egy moldvai csángó falu küldötteit fogadják, és velük közös ünnepi megemlékező programot szerveznek. Ezzel kívánják felhívni a helyi közösségek figyelmét arra, hogy a moldvai csángómagyar lakosság teljes felszámolásának megakadályozása magyar közösségünk összefogása nélkül nehezen elkerülhető. Kolozsvár Klézse csángómagyarjainak küldötteit fogadja. Dec. 2-án nyílik a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén a kiállítás, a csángók életét bemutató vetítéssel és kerekasztal-beszélgetéssel. Délután a Heltai Alapítvány Pinceklubjában bemutatják egy csángó néptáncegyüttes németországi útjának rövid filmjét. A klézsei vendégek bemutatják zenéjüket és táncműsorukat a kolozsvári érdeklődőknek. A csángó táncház keretében tanítani is fogják táncukat. Kolozsvári látogatásukat Mátis Jenő és Kónya-Hamar Sándor képviselők, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és több kolozsvári vállalkozó pénzadománya, az Apáczai Csere János és Báthory István Líceum szállásadó támogatása, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Tranzit Ház, valamint a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány programszervezési együttműködése tette lehetővé. A Heltai Alapítvány Magyar meséskönyvet a csángó földre elnevezésű karácsonyi könyvgyűjtő akciót indít. /Pillich László: Kolozsvári csángó napok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: az a tény, hogy a két rossz közül kellett választani, önmagáért beszél. - Ez nem jelent mást, mint a politikai kényszerhelyzet valóságát. Számunkra azt jelzi, hogy következetesen ki kell tartanunk amellett, amit tíz évvel ezelőtt felvállaltunk. Újra ellenzéki helyzetben, ugyanazzal a politikai párttal, a nacionalizmus rejtett, bujtatott arcával kell szembenéznünk most is, és ilyen körülmények közt megvédenünk kisebbségi értékrendünket, jogainkat. Az a tény, hogy tíz év után onnan kell folytatnunk, ahol 1990-ben elkezdtük, ismételten azt jelzi: az RMDSZ csak önmagában bízhat, az erdélyi magyarság csakis önmagára számíthat. /Kónya-Hamar: Az erdélyi magyarság csakis önmagában bízhat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Kolozsváron, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete székházának alagsorában megnyitották az Ifjú Gazdák Egyesületének újonnan berendezett könyvtárát. Kentelki Endre, az ifjú gazdák elnöke felvázolta az egyesület eddigi tevékenységét, amely 1998 októberében alakult a Kolozs megyei Romániai Magyar Gazdák Egyesületének támogatásával. Úgy döntöttek, hogy az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság szakosztályaként fognak dolgozni. Az alapító tagok a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem hallgatóinak sorából kerültek ki. Terveik között szerepel a mezőgazdasági szaknyelv anyanyelven történő elsajátításának támogatása, mert Romániában nem létezik magyar nyelvű mezőgazdasági felsőoktatás, sem magyar tagozat az állami egyetemeken. Saját időszakos kiadványok megjelentetését tervezik. Az új, többségében magyar nyelvű szakkönyvtár 2000 kötetes. /Barazsuly Emil: Könyvtárt avattak az ifjú gazdák. Céljuk a magyar mezőgazdasági szaknyelv elsajátítása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

"A parlamenti és elnökválasztások kiértékelése, illetve a megyei tisztújító közgyűlésre való felkészülés szerepel az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) jan. 12-re összehívott ülésének napirendjén. A megyei tisztújító közgyűlésre február második felében kerül sor. E testület hatáskörébe tartozik a megyei elnök és a szervezet helyi vezetőségének a megválasztása. A jelenlegi elnök, Kónya-Hamar Sándor képviselő két évre szóló mandátuma febr. 6-án jár le. A közgyűlést megelőzően harminckét megyei körzetben is tisztújítást tartanak. Az MKT kialakítja a megyei szervezet álláspontját a jan. 20-ra összehívandó Szövetségi Képviselők Tanácsán (SZKT) napirendre kerülő kérdésekkel kapcsolatban. Az SZKT a parlamenti választások kiértékelésével, az RMDSZ és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával kötött egyezmény elemzésével foglalkozik majd. Az SZKT-t megelőzi egy újabb konzultáció az RMDSZ országos vezetősége és a területi szervezetek vezetői között. A hét végén Marosvásárhelyen ülésezik a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). /Tisztújításra készül a Kolozs megyei RMDSZ. Január 12-én ülésezik az MKT. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./"

"A Kolozs megyei alprefektus-jelölt, a PDSR-s Dan Canta kinevezése konfliktust keltett az RMDSZ és a PDSR helyi szervezetei között. Kónya Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke figyelmeztetett: amennyiben az alprefektust a PDSR jelöli ki, az RMDSZ megyei tanácsosai megvonhatják a kormánypárttól támogatásukat a tanácselnöki választások során, miután Ioan Rust, az eddigi elnököt a közrendészeti tárca élére nevezték ki. Kónya Hamar Sándor szerint az RMDSZ Kolozs megyei szervezete Somogyi Gyula jelenlegi alprefektus hivatalának megtartását kérte, mivel e tisztség igen fontos a magyarság megyei vezetésben való képviseletének szempontjából. /Kolozsvári feszültség az alprefektus jelölés miatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./"

"A Kolozs megyei RMDSZ képviselőinek tanácsa (MKT) jan. 13-i ülésén a februárra tervezett tisztújító megyei küldöttgyűlés napirendjével, a parlamenti választások eredményeinek kiértékelésével, az elmúlt hetek belpolitikai eseményeinek elemzésével foglalkozott. A tanácskozáson megfogalmazták: jó lesz óvatosan viszonyulni az RTDP nagyvonalú ígéreteihez. Elnöki beszámolójában Kónya-Hamar Sándor sikeresnek értékelte a megyei RMDSZ választási kampányát, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a harmadik képviselői mandátum néhány száz szavazat hiányában elcsúszott. A megyei elnök nyilatkozott az RTDP-vel való együttműködésről. Konkrét ígéret hangzott el a kolozsvári magyar rádió napi két-három órás műsorának többszörösére növeléséről is. Böjthe Dániel és Somogyi Gyula meglehetősen szkeptikusak voltak a kormánypárt szavahihetőségét illetően. Kónya-Hamar Sándortól megtudtuk: a 75 ezer szavazati joggal rendelkező magyar közül csak 40 ezren szavaztak, a néhány hónappal korábbi helyhatósági választásokon pedig 30 ezren. Pillich László művelődési alelnök az önszerveződés fontosságára, a civil szervezetek összefogására hívta fel a figyelmet. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Nincs okunk derűlátásra. MKT-fenntartások az RTDP ígéreteivel szemben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./"

"Megoldódni látszik az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) között nemrég kirobbant konfliktus, amely az alprefektusi tisztség igénylése során kialakult nézeteltérés miatt állt elő. Kónya-Hamar Sándor megyei elnök elmondta: jan. 16-án megbeszélést folytatott Adrian Nastase kormányfővel, Viorel Hrebenciuc-kal, a képviselőház alelnökével, és Miron Mitrea szállításügyi miniszterrel, akik egyetértettek azzal, hogy az RMDSZ Kolozs megyében tíz, a kormány hatáskörébe tartozó közintézmény vezetői tisztségét kapja meg. Kónya-Hamar tájékoztatása szerint a nevesítés már megtörtént, a jelöléskor elsősorban szakmai és nem politikai feltételeket vettek figyelembe. /Rendeződhet az RTDP és az RMDSZ helyi szervezetei közötti konfliktus. Tíz vezetői tisztség jutna a szövetségnek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./"

"Febr. 24-én tartják az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tisztújító közgyűlést. A Donát negyedi körzet az elnöki tisztségre Kónya-Hamar Sándor képviselőt, jelenlegi elnököt, valamint Máté András Levente jogászt, városi tanácsost jelölte. Máté András Levente elfoglaltságára való tekintettel nem vállalhatja el a felkérést. Kónya-Hamar Sándor korábban a Szabadságnak kijelentette: amennyiben jelölik, ismét megpályázza az elnöki tisztet. /Máté András nem pályázik a megyei elnöki tisztségre. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./"

"Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök jan. 30-án elküldte Gheorghe Funarnak, Kolozsvár polgármesterének az ígért magyar nyelvkurzust, és - segédeszköznek - egy magyar-román, illetve egy román-magyar szótárt. Az ″ajándékcsomagot″ levél kíséri, amelyben Kónya-Hamar Sándor meleg üdvözletét küldi a polgármesternek, akit a soknyelvűség gazdagító, és emberformáló hatásaira emlékeztet. Ismeretes, Gheorghe Funar polgármester a helyi közigazgatási törvény elfogadásán felháborodva levelet küldött Kónya-Hamar Sándornak tudomására hozva: azoknak, akik nem ismerik a hivatalos nyelvet, ingyenes román nyelvtanfolyamokat szervez. Kónya-Hamar Sándor ezzel Funar azon nyilvános kijelentésére válaszolt, miszerint hajlandó megtanulni magyarul, amennyiben bebizonyosodik, hogy Kolozsvár lakosságának több mint 20 százaléka magyar. /″Ajándékcsomag″ a polgármesternek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./"

"Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei jogász-szenátor elmondta: a Nagy-Románia Párt szervezésében zajló febr. 16-i kolozsvári tüntetésen Corneliu Vadim Tudor beszéde kimerítette a bűncselekmény tényállását. A szenátor azonban nem optimista: "Tekintettel arra, hogy az Aranyosgyéresen tett kijelentései miatt sem vonták felelősségre, pedig feljelentették a roma szervezetek, nem tartom valószínűnek, hogy az egyébként eljárni köteles ügyészség eljárna ebben az ügyben." Eckstein-Kovács Péter febr. 19-én interpellált. Kiemelte: amiket Vadim Tudor Kolozsváron egyrészt a magyarokról mondott mint nemzetről, másrészt átkai (megátkozta azokat, akik a törvényt alkalmazzák) bűncselekményt képeznek. A szenátor szerint az RMDSZ nacionalista, soviniszta izgatás vádjával élhet a feljelentés jogával. "Ezt meg fogjuk beszélni. Máris rendelkezésünkre állnak a bizonyító videofelvételek" - mondta. /Eckstein-Kovács Péter interpellált a C. V. Tudor-féle uszítás ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/ A kolozsvári polgármester és a nagy-romániások szervezte tiltakozó nagygyűléssel kapcsolatban Kónya-Hamar Sándor képviselőt, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét arról kérdezte a Szabadság, hogy helyi szinten az RMDSZ mit tett a nagygyűlés meggátolása érdekében. Ez a megmozdulás megsértette a közrendet, jogrendet, jogállami értelemben elsősorban a román államnak, központi és helyi intézményeinek lett volna kötelessége idejében fellépni. Ezt szorgalmazta az RMDSZ Kolozs megyei szervezete is. Kónya-Hamar Sándor elmondta, hogy azonnal tiltakoztak, amikor Vasile Soporan prefektus kijelentette, hogy nincs elvi kifogása a rendezvény megszervezése ellen. Mind a prefektusnál, mind Octav Cozmanca közigazgatási miniszternél szorgalmazta az eset jog- és pénzügyi kivizsgálását és a polgármester felelősségre vonását, tájékoztatott a képviselő. Azonnal tájékoztatták az amerikai nagykövetséget, hogy a polgármester miben spekulál. Az RMDSZ közbelépésének köszönhetően sikerült jobb belátásra bírniuk James Rosapepe nagykövetet. /Papp Annamária: Jog- és pénzügyi kivizsgálást szorgalmaz az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/"

"Febr. 24-én tisztújító küldöttgyűlést tart a Kolozs megyei RMDSZ. Tekintettel azonban arra, hogy a két éves mandátuma végéhez közeledő Kónya-Hamar Sándornak nincs ellenjelöltje, a képviselő, akit 32 körzet javasolt, legfeljebb bizalmi szavazást kérhet. A Szabadság kérésére Kónya-Hamar Sándor képviselő összegezte az elmúlt két év megvalósításait, kudarcait. A legnagyobb siker, hogy a Kolozs megyei szervezetet sikerült bekapcsolni az országos politikai vérkeringésbe, adósak viszont a szociális program megvalósításával. Meghirdetett célja: Bukarestben képviselni Kolozsvárt, nem pedig Kolozsváron képviselni Bukarestet. Megítélése szerint korábban nem sikerült Kolozsvárhoz, Erdély központjához méltóan politizálni. - Gyakorlatilag újra kellett szervezni a vidéki szervezeteket, ami sikerült. Tagnyilvántartásuk országos példaként szolgálhat. Sikerült a fiatalokat is bevonni a munkába. Ez elsősorban az újjáéledt vidéki szervezetekben valósult meg, hátra van még Kolozsvár, ahol sajnos a körzetek - a belváros kivételével - afféle öregek klubjához kezdenek hasonlítani. Kolozsvár lakossága egyre inkább öregszik, megcsappan. Az viszont tény: Kolozsvár 2000-ben több szavazatot adott a parlamenti listára, mint 1990-ben. /Székely Kriszta: Kolozsvárt képviselni Bukarestben... Interjú Kónya-Hamar Sándor képviselővel, megyei RMDSZ-elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./"

"Febr. 24-én Kolozsváron tartották meg a Kolozs megyei RMDSZ tisztújító küldöttgyűlését. Újraválasztották Kónya-Hamar Sándor képviselőt a szervezet elnöki tisztségébe. A testület, meghallgatta Kónya-Hamar Sándor megyei elnök, Bitay Levente ügyvezető elnök, valamint Kerekes Sándor gazdasági, Pálffy Károly önkormányzati, Pillich László művelődési, Bálint Kelemen Attila oktatási, Barazsuly Emil mezőgazdasági, Góger Ferenc szervezési, és Hajdó Csaba ifjúsági alelnökök beszámolóját az elmúlt évi tevékenységükről. Többen felvetették: mi lesz azokon a településeken, ahol létszámhiány miatt megszűnik az iskola. Bálint Kelemen Attila elmondta: ilyen esetben meg kell oldani a gyerekek szállítását a községközpontban működő iskolába. /Kónya-Hamar Sándort újraválasztották az elnöki tisztségbe. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./"