"A kolozsvári tanácsban ellenzékben lévő, de kormánypárti tanácsosok közös nyilatkozatot fogadtak el, melyben tiltakoznak Funar Göncz Árpád látogatásáról szóló, ellenséges nyilatkozataival kapcsolatban. Boros János a Kolozs megyei RMDSZ elnöke elmondta, hogy az ellenzéki tanácsosok ez alkalommal is kivonulni szándékoznak a tanácsülésről. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ A Mesagerul Transilvan is tájékoztat a tanácsosok tervéről kiemelve, hogy azok azzal vádolják Funart, hogy aláássa a nemzeti biztonságot. A Libertatea Funar programot készít a magyar államfőnek címmel ismerteti a kolozsvári polgármester kijelentését Göncz Árpád május végi romániai látogatásával kapcsolatban. Az Adevarul de Cluj ismerteti a Kolozs megyei prefektus kijelentését, miszerint reméli, hogy a kolozsvári helyi tanácsban lesz annyi jóérzés, hogy úgy fogadja a magyar államfőt, ahogy illik. Farcas szerint Funar egy olyan kérdésben nyilvánította ki a véleményét, melyben nem kérték azt tőle. A prefektus úgy értékeli, hogy Funar ezen kijelentéseivel akarja visszaszerezni bizonyos pozíciókat a pártjában. Kijelentette, hogy amennyiben a megyei tanács elfogadja Funar javaslatait, akkor a prefektusi hivatal ellenőrzi azt és amennyiben törvénytelenséget tapasztal a dokumentumban megteszi a szükséges intézkedéseket. Farcas kijelentette végül, hogy "nem vetődik fel annak kérdése, hogy eltűrjük az olyan degenerációt, mint amilyenre a polgármester készül". /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), máj. 14., 88. sz./ "

"A Gheorghe Funar kolozsvári polgármester által máj. 14-ére összehívott tanácsülés előtt a testület 16 tagja, tehát többsége közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben elítélik a polgármester kezdeményezését, amellyel Funar "feltételeket" próbált szabni egy, a városi tanács által elfogadandó határozatban Göncz Árpád magyar köztársasági elnök kolozsvári látogatásához. A nyilatkozat aláírói között szerepelnek az RMDSZ tanácsosai, továbbá a többi kormánykoalíciós párthoz, illetve más, parlamenten kívüli demokratikus pártokhoz tartozó városi tanácsosok, sőt, az SZDRP egyetlen kolozsvári tanácsosa is, akik úgy döntöttek, nem jelennek meg a polgármester által összehívott ülésen. A 16 kolozsvári városatya közös nyilatkozata elítéli a nemzeti egységpárti polgármester terveit, és Funar állításait visszájára fordítva éppenséggel őt vádolja azzal, hogy "aláaknázza a nemzetbiztonságot". Mint Boros János, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, városi tanácsos, egy ugyanaznap, máj. 14-én megtartott sajtóértekezleten elmondta, a tanács csak úgy hozhat érvényes határozatot, ha a testület 31 tagja közül legalább 16 jelen van. - Utóbb kiderült, hogy a tanácsülésen mindössze 13-an jelentek meg, két egységpárti tanácsos sem ment el a "rendkívüli" ülésre. Funar ugyan máj. 19-re ismét össze kívánja hívni a testületet, ám a történtek után aligha van esélye arra, hogy keresztülvigye szándékát, és komolyan megzavarja a magyar államfő kolozsvári látogatását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 15., 1027. sz./"

"Jún. 28-án immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a Kolozsvár melletti Tordaszentlászlón a helybeli RMDSZ és EMKE égisze alatt a hagyományos Szent László-napi kórustalálkozót. Idén több mint húsz különböző hazai és külföldi kórus jelentkezett erre a rangos rendezvényre, többek között a Budapesti Szenátor-Kórus, azaz a Magyar Parlament kórusa. Az ünnepi megnyitóra a helybéli református templomban került sor, ahol Hajdú Zoltán enyingi (Magyarország) református lelkész, országgyűlési képviselő hirdetett igét, majd Szőke Zoltán, a templom lelkésze üdvözölte az egybegyűlteket és ismertette a napi programot. Ezt követően a tordaszentlászlói kórus (karvezető: Guttmann Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke), valamint a Szenátor-Kórus (karvezető: Iványi Tamás országgyűlési képviselő) hangversenyét hallgathatták meg a résztvevők. A nemzeti imánk eléneklése után a templom cintermében folytatódott az ünnepségsorozat, ahol Szent László mellszobra előtt, koszorúzással egybekötve tisztelgett az ünneplő közönség. Beszédet mondott Boldizsár Zeyk Imre megyei tanácsos, a helybéli RMDSZ elnöke, Buchwald Péter, Kolozs megye alprefektusa, Kóródi Mária, a Magyar Országgyűlés alelnöke. Szavalatok és énekszámok után a helybéli fúvószenekar kíséretében a kórusok felvonultak a faluban a Művelődési Házhoz, ahol a dalkörök fellépésével folytatódott a rendezvény. A délutáni hangverseny előtt a Művelődési Házban beszédet mondott Bárdos Attila polgármester, Boros János, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Szép Gyula, a Kolozs megyei Művelődési Felügyelőség részéről, valamint Mátyás László, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal Kolozs megyei kirendeltségének munkatársa. A kórusok emlékbe Kodály Zoltán plakettet és zászlószalagot vehettek át."

"Boros János, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke júl. 2-i nyilatkozatában amellett szállt síkra, hogy mielőbb fejezzék be a Kolozsvár főterén folyó régészeti ásatásokat, és állítsák vissza a tér eredeti arculatát. Erre vonatkozóan annak kapcsán foglalt állást Boros János megyei RMDSZ-elnök, hogy az Erdélyi Történelmi Múzeum új igazgatója nem látja valószínűnek, hogy a megkezdett főtéri ásatásokat még az idén be tudják fejezni, és visszaállítsák a főtér régi urbanisztikai arculatát, amire egyébként viszont megvan a hajlandóság. Hasonlóképpen sürgette a megyei elnök és városi tanácsos a kétnyelvű utcanevek és helységnévtáblák felállítását Kolozsváron, ahol a lakosság 22,8 százaléka magyar nemzetiségű. Erre a megye prefektusa, Alexadru Farcas ? Funar minden akadékoskodása ellenére ? ígéretet is tett, mihelyt megkapja a helyhatósági törvény alkalmazására vonatkozó illetékes minisztériumi rendelkezéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 4., 1064. sz./"

"Júl. 7-én a kolozsvári Stirea című román napilap szerkesztőségének szervezésében rendkívüli kerekasztalvitára került sor a házigazdák moderátori közreműködésével. A részvevők ? Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa, Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere és Boros János Kolozs megyei RMDSZ-elnök ? a helyi közigazgatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet kolozsvári, illetve Kolozs megyei alkalmazási lehetőségeiről vitatkoztak. Gheorghe Funar polgármester a sajtóból már jól ismert álláspontját hangoztatta, miszerint várja a mintegy 72 000 kolozsvári magyar írásbeli kérését ahhoz, hogy bevezethesse a magyar nyelv használatát a közigazgatásban, illetve, hogy kifüggeszthesse a kétnyelvű feliratokat a városban. - A prefektus felszólította a polgármestert a kormányrendelet végrehajtásának megkezdésére, mindazok ellenére, hogy várja e rendelet műszaki jellegű pontosításait a kormányfőtitkárságtól. - Boros János a szerkesztők aggályait eloszlatva, miszerint e rendelet alkalmazása etnikai feszültségeket váltana ki, mesterkéltnek, a média által felfújtnak nevezte a többségi kolozsváriak "felháborodását", amely nem más mint a szélsőséges-nacionalista pártok túl hangos zavarkeltése, ami mögött viszont nincs meg a tömegek támogatása. Rámutatott arra, hogy a magyar kisebbségnek kedvező rendelkezések jogosságát nemzetközi egyezmények rögzítik, s e dokumentumokat Románia parlamentje is ratifikálta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./"

"Kőrösfőn júl. 6-7-én tartották meg a Vasvári Pál napokat Ezek az évente ismétlődő ünnepségek hagyományt teremtenek. Júl. 7-14-e között a Kolozsvár melletti Magyarfenesen tartják az évente megrendezendő népzene- és néptánctábort. A táborozás Válaszúton 14-24-e között lesz. Mindezeknek a szervezője az EMKE. /Júliusi EMKE.naptár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ A Vasvári Napok Kőrösfőn rendezett záróünnepségén részt vett - többek között - Boros János megyei RMDSZ-elnök, Buchwald Péter alprefektus, valamint Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő parlamenti képviselő. A Vasvári Pál emlékére emelt kopjafánál koszorút helyeztek el az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezete nevében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./"

"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete aug. 6-án a következő szövegű Állásfoglalást adta ki: A helyi közigazgatási, illetve az oktatási törvényt módosító kormányrendeletek érvénybe lépése, valamint a kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitása kapcsán az ellenzéki nacionalista pártok sorozatos, összehangolt támadást indítottak a kormánykoalíciós pártok ellen. - Ennek részeként Kolozsváron a Román Nemzeti Egységpárt uszító, leszámolásra buzdító nyilatkozatokat adott ki az RMDSZ és vezetői ellen. Azt állítják, hogy az RMDSZ terrorszervezet, félkatonai alakulatai vannak, feketelistákat állított össze, az RHSZ, a rendőrség és más szervek vezetői ellen leszámolásra készül. Az RNEP Kolozs megyei alelnöke felszólította az úgymond "jóérzésű románokat", hogy e helyzet tűrhetetlen, ütött az óra, eljött a cselekvések ideje. - E fenyegetéseket tettek is követték: eltávolították egy külképviselet zászlaját, majd az elkövetőket pénzbeli jutalomban részesítették, további bűncselekményre buzdító felhívást tettek közzé, jelentős jutalmat ígérve. Határozottan tiltakozunk az ilyen, a demokratikus államrendet fenyegető provokációk ellen. Követeljük a tettesek, felbujtóik és az őket utasítók törvény elé állítását. Felkérjük az illetékes hatóságokat, beleértve Románia kormányát is, tegyenek meg mindent az ország törvényeinek betartásáért. A jogállamisággal összeegyeztethetetlen az, hogy a jogszabályok alkalmazását attól tegyék függővé, milyen feltételezett következményei lehetnek, illetve milyen érzelmeket válthatnak ki. Habár e szélsőséges nacionalista pártok képviselői önmagukat az egész románság képviselőinek képzelik, és ezt állandóan hangoztatják, meggyőződésünk, hogy Románia lakosságának többsége az elkezdett reformfolyamat, az euroatlanti integráció híve, és elítéli e provokációkat, amelyek le akarják téríteni Romániát az európai beépüléshez vezető útról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 6., 1085. sz./"

"Ugyancsak aug. 6-án ülésezett - Boros János megyei elnök kezdeményezésére - az RMDSZ Kolozs Megyei Politikai Konzultatív Tanácsa, melyen a PNL-t leszámítva, valamennyi koalíciós párt képviselője részt vett. A megyei elnök tájékoztatta a jelenlévőket a kétnyelvű helységnévtáblák alkalmazásának Tordaszentlászlón elfogadott ütemtervéről, melyet a pártok képviselői elfogadhatónak találtak. A koalíciós partnerek, Gavril Dejeu belügyminiszter kolozsvári felhívására hivatkozva, aki a politikai nyilatkozatoktól való tartózkodásra intette a pártokat, nem találták időszerűnek egy közös nyilatkozat aláírását, de nem zárkóztak el az RMDSZ állásfoglalásától. Helyette inkább az RMDSZ által kezdeményezendő bűnvádi eljárást tartották célravezetőbbnek. Így az eredetileg koalíciós nyilatkozat az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének állásfoglalásaként jutott el a médiához, illetve jelent meg az RMDSZ Tájékoztatóban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 11., 1088./"

"Aug. 6-án Tordaszentlászlón üléseztek Kolozs megye RMDSZ-polgármesterei és alpolgármesterei. A tanácskozáson részt vettek Boros János, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Kovács István önkormányzati alelnök, Pálfi Károly, a Megyei Önkormányzati Tanács elnöke, Boldizsár-Zeyk Imre megyei tanácsos, valamint Tordaszentlászló község tanácsosai. Az ülésen Boros János ismertette a 22/1997 sz. sürgősségi kormányrendelet végrehajtási előírásait, Remus Opris kormányfőtitkár vonatkozó átiratát, és dokumentációval látta el a polgármestereket a kétnyelvű helységnévtáblák kifüggesztésével kapcsolatban. A vita során pontosították a helységnévtáblákkal kapcsolatos jogi, pénzügyi, műszaki-kivitelezési problémákat. Döntés született arról, hogy egy hónapon belül kétnyelvű helységnévtáblák kerülnek azokra a településekre, ahol RMDSZ-polgármester és RMDSZ többségű tanács van, és szorgalmazták a kétnyelvű táblák felállítását azon községek esetében is, ahol az RMDSZ csak alpolgármesteri szinten van képviselve. Aug. 8-án, pénteken hasonló tanácskozásra került sor azoknak az önkormányzatoknak a képviselőivel is, ahol csak tanácsosaink vannak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 11., 1088. sz./"

"Gavril Dejeu belügyminiszterrel folytatott aug. 4-i zárt körű megbeszélésen az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének vezetői következetesen a törvényesség betartását követelték, mondotta Boros János megyei RMDSZ-elnök, és ugyanezt húzta alá a Szabadságnak adott nyilatkozatában Eckstein-Kovács Péter szenátor is. Állásfoglaló nyilatkozatot készítettek elő, de azt szeretnék, ha a kormánykoalíció tagjai is magukévá tennék azt, akkor nagyobb súlya lenne. Eckstein-Kovács Péter szenátor furcsállotta, hogy a belügyminiszter a sürgősségi kormányrendeletekről /oktatással és kétnyelvű feliratokkal kapcsolatban/ azt mondta: akkor lesznek törvényerejűek, ha azokat a parlament megszavazza. /Miklós László: Hajtsák végre a törvényt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./"

"Aug. 9-én Kolozsváron az RMDSZ Szociáldemokrata Platformja, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/, valamint a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete /RMDgE/ szervezésében munkaügyi és szociális kérdések kapcsán két előadásra került sor: az első, magyar nyelvűre a Pro Iuventute székházban, a második, román nyelvűre a Kolozs megyei prefektúrán. Az előadások meghívottjai Bara Gyula munkaügyi államtitkár és Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő voltak. Bara Gyula államtitkár ismertette a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium tevékenységét, a törvényhozási kezdeményezéseket, vázolva ezeknek a közeljövőben várható társadalmi következményeit is. Böndi Gyöngyike a törvényhozás szociális jellegű kezdeményezéseiről tartott előadást. Az előadásokon részt vett Boros János megyei elnök, Buchwald Péter alprefektus, a Megyei Elnökség néhány tagja, Bucur Ildikó platformelnök, az RMDgE képviselői, nőszövetségi vezetők. A prefektúrán részt vett a Megyei Munkaügyi Főigazgatóság főigazgatója, más vezető beosztású tisztségviselői, intézmények, szervezetek munkaügyi szakemberei.Bara Gyula államtitkárt a Megyei Munkaügyi Főigazgatóságon tájékoztatták a bezárandó kereskedelmi társaságok listáján szereplő kolozsvári TERMOROM Rt. helyzetéről is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 1091. sz./ "

"Aug. 11-én a TERMOROM Rt. szakszervezetének meghívására Boros János Kolozs megyei RMDSZ-elnök többórás tanácskozáson vett részt, melyre a részvénytársaság menedzserén kívül meghívták valamennyi parlamenti párt elnökeit és parlamenti képviselőit, megpróbálva megnyerni ezek támogatását a cég bezárása ellen. Az éles vita jó alkalmat nyújtott az ellenzéki pártok populista, demagóg megnyilatkozásaira, amelyeket a részvevő szakszervezetiek is támogattak. Habár hivatalosak voltak, a tanácskozáson nem vettek részt a Prefektúra, valamint az Állami Vagyonalap képviselői. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 1091. sz./"

"Aug. 12-én ülésezett az RMDSZ Kolozs Megyei Elnöksége és a Megyei Képviselők Tanácsának /MKT/ Állandó Bizottsága. Az ülésen a szept. 6-ára tervezett, a kongresszusi küldötteket megválasztandó megyei küldöttközgyűlés előkészületeiről, valamint a Kolozs megyei RMDSZ szervezési és oktatási problémáiról folyt tanácskozás. A küldöttközgyűlésre a Kolozs megyei prefektúra nagytermében kerül sor. - A megyei oktatási stratégia kidolgozása érdekében, valamint a nemrég kinevezett és beiktatott megyei főtanfelügyelő-helyettes, Török Ferenc munkájának megsegítése céljából Boros János megyei elnök aug. 14-ére összehívta az oktatási tanácsadó testületet, melynek tagjai a megyei oktatási alelnök, a főtanfelügyelő-helyettes, a szaktanfelügyelők, a Megyei Tanács oktatási szakbizottságának RMDSZ-tagja, a Pedagógusszövetség megyei elnöksége, valamint az MKT oktatási szakbizottsága. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 1091. sz./ "

"Aug. 13-án a Kolozs megyei RMDSZ székházban bemutatkozó látogatást tett a bukaresti amerikai nagykövetség másodtitkára, Carl Siebentritt, akit a Mexikóba áthelyezett Nathan Blumm utódaként nemrég neveztek ki a kolozsvári amerikai információs iroda vezetőjének. A vendéget Boros János megyei elnök és Eckstein Kovács Péter szenátor fogadták, és tájékoztatták a megyei szervezet tevékenységéről, az RMDSZ-nek a megyei és kolozsvári tanácsokban való részvételéről, a kolozsvári politikai helyzetről, beleértve a szervezetnek a magyar főkonzulátushoz való viszonyulását is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 1091. sz./"

"Az önálló magyar egyetem létesítése, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, valamint az autonómia különböző formáinak megvalósítása tételesen szerepelnek az RMDSZ programjában és nem Orbán Viktor akarja ráerőltetni a romániai magyarságra, nyilatkozta Kónya Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ képviselő az Erdélyi Naplóban. Vitatta az Orbán Viktort ért magyarországi bírálatokat. A Fidesz elnöke felvállalta az antalli örökséget, amikor nem állami, hanem nemzeti fogalmakban gondolkodik. "Orbán Viktor olyan nemzeti keresztény elveket vall magáénak, melyeket az RMDSZ is sajátjának érez, és amelyről nem is kíván lemondani. Ezek az elvek közös nevezőt jelentenek a Fidesz és az RMDSZ politikájában." Ez "kényelmetlen az MSZP-SZDSZ-kormánykoalíciónak, hiszen az a nemzeti eszmét és a kereszténységet elvető internacionalista hagyományokat ápol, és ez eszmék ellen irracionális indulatokkal támad." Kónya Hamar Sándor szerint a magyarországi választási kampány közeledtével beindult a Fidesz elnökét lejárató kampány. "Különben nehezen lehetne megmagyarázni, hogy éppen az a magyar kormánykoalíció ajánlja az RMDSZ szempontjainak figyelembevételét, mely a magyar-román alapszerződés megkötésekor nem vette figyelembe azokat. A romániai magyarság képviseletének akkor csak asszisztenciát engedélyezett, Markó Béla még szót sem kaphatott a magyar parlamentben." /Gazda Árpád: Alaptalan aggályok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./ A Romániai Magyar Szó a nyilatkozatot ismertetve jelezte: a romániai magyar lapokban /kolozsvári Szabadság, sepsiszentgyörgyi Háromszék/ az elmúlt hetekben publicisztikai állásfoglalásokban hevesen támadták az Orbán-nyilatkozatot bíráló magyar politikusok kijelentéseit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./"

"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete aug. 6-án tartotta a szervezet marosvásárhelyi kongresszusa előtti küldöttgyűlését. A közel százharminc küldöttet Takács Csaba ügyvezető elnök köszöntötte. Beszédében Kolozsvárt "etnikai frontvárosnak" nevezte, amely nemcsak az RMDSZ, hanem az ország bel- és külpolitikai életében egyaránt fontos szerepet játszik. "Románia felzárkózása a civilizált közösségek felé Kolozsváron keresztül vezet, és ezt mielőbb tudatosítanunk kell"- mondta az ügyvezető elnök. A küldöttek titkos szavazással megválasztottak 9 kongresszusi képviselőt az RMDSZ körzetek és városi kerületek 31 jelöltjéből, valamint a megyei szervezet 14 társszervezetének 13 jelöltje közül öt elkülönített helyre a civil szféra képviselőit. Külön egye-egy helyet tartottak fenn a megye három nagy tájegysége számára, mely helyekre csak az illetékes vidéki küldöttek szavaztak.A résztvevők javasolták, hogy a Kolozs megyei kongresszusi küldöttek dolgozzák ki a megye és Kolozsvár érdekeit képviselő egységes álláspontjukat és érvényesítsék ezt a marosvásárhelyi kongresszuson. Ennek érdekében a megyei elnök szeptember hó folyamán tanácskozásokra hívja az összes Kolozs megyei illetőségű kongresszusi küldöttet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 1109. sz./ Az oktatási törvényt illetően Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta: ez az a pont, ahol már nem létezhet kompromisszum. Az önálló magyar egyetemmel kapcsolatosan elmondta: az intézménynek újból működnie kell. Vekov Károly a tanügyi kérdésről nyilvános vitát javasolt, és figyelmeztetett: a magyarság helyi szinten jelentős pozíciót veszít. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./ "

"Szept. 7-én Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezete székházában Birtalan József gazdasági ügyvezető alelnök meghívására a kárpótlás lebonyolításával kapcsolatos gyakorlati kérdések megtárgyalására került sor. A megbeszélésen részt vettek az RMDSZ megyei és területi szervezeteinek a kárpótlási kérdések rendezésére kijelölt munkatársai. A résztvevők megvitatták az adatlapok kitöltésének lebonyolítását. A kérdéssel foglalkozó munkatársak a kárpótlás igényléséhez szükséges adatlapokat, valamint a kárpótlási jegyeknek életjáradékra való átváltásához szükséges igénybejelentő lapokat kaptak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 1109. sz./"

"Boros János, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szept. 17-ére összehívta a megyei szervezet politikai tanácsadó testületét azzal a céllal, hogy állást foglaljanak a Funar polgármester szervezte Avram Iancu-ünnepségen elhangzott provokatív szónoklatokkal kapcsolatban. Funar a rendezvényt a szélsőséges pártok kampányülésévé változtatta az ünnepséget, hogy ilyen módon magyarellenes propagandát folytasson. Az RMDSZ tanácskozásán ezért úgy döntöttek, hogy az ünnepségen készült hangfelvételeket átadják az RMDSZ vezetőségének, az SZKT Székelyudvarhelyen megrendezendő ülésén pedig felhívják a figyelmet erre az egész magyarságot érintő jelenségre. - A polgármester menesztéséről a kormány dönthet, állapította meg Boros János. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"

Okt. 8-án népes kíséret élén Kolozsvárra látogatott Victor Ciorbea miniszterelnök. Először a koalíciós pártok helyi vezetőivel, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával és rektor-helyetteseivel folytatott megbeszélést, majd a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnokságán és a szamosfalvi katonai körzet egységeinél tett látogatást. A találkozást követően Alexandru Farcas megyei prefektus elmondta: elsősorban a reformfolyamat helyi szinten való akadályoztatásáról tájékoztatta a miniszterelnököt. Amíg ugyanis az önkormányzati testületeket Kolozs megyében az ellenzék vezeti, a város élén a Nemzeti Egységpárt "kiemelkedő" személyisége áll, elképzelhetetlen a reformfolyamat megvalósulása. A megbeszélésen jelen levő Boros János, Kolozs megyei RMDSZ-elnök elmondta: felhívta a kormányfő figyelmét a felerősödő magyarellenes megnyilvánulásokra, Funar polgármester feszültségkeltő akcióira. Elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a közelmúltban az Avram Iancu-megemlékezésen sem a kormány sem a köztársasági elnök nem reagált az uszító kijelentésekre, sőt a rendezvényen jelen volt a 4. Erdélyi Hadsereg egyik magas rangú képviselője, aki szintén magyarellenes kijelentéseket tett. Boros János követelte Gheorghe Funar tisztségéből való felfüggesztésére. Ciorbea válaszában kijelentette: amíg nincsenek bizonyítékok arra, hogy Funar törvénysértést követett volna el, aligha merülhet fel a felfüggesztése. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Victor Ciorbea miniszterelnököt a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnokságán arról tájékoztatták, hogy a hadsereg felszerelése idejét múlta, ilyen felszereléssel nehezen lehet elképzelni az euro-atlanti integrációt. A jelen levő Constantin Degeratu, a nagyvezérkar főnöke elmondta, hogy a jövőben majd sikerül új felszereléssel ellátni a hadsereget. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Okt. 9-11. között Kolozsváron "Műemlékvédelem, településfejlesztés és környezetvédelem az önkormányzatok szintjén" címmel Romániából, Magyarországról és Jugoszláviából egybegyűlt szakemberek, polgármesterek tartottak konferenciát, továbbá tényfeltáró szakmai kirándulást /Torda, Mészkő, Torockó, Tordaszentlászló, Kőrösfő és Magyarvista/ és vitafórumot, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szervezésében. - A romániai magyar polgármesterek, tanácsosok és szakemberek számára megfogalmazott "Kolozsvári felhívás" kiemeli a településfejlesztés kérdéseit megvizsgáló és alakító lakossági fórumok szükségességét a rendszerváltás következményeként. - A találkozón részt vettek Kiss János Botond környezetvédelmi államtitkár, Buchwald Péter, Kolozs megye alprefektusa és Boros János, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke is, míg a megnyitót Székely István önkormányzati alelnök és Balogh Ferenc KLMT-elnök, az RMDSZ ÜE főelőadója tartották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 14., 1032. sz./

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete/ Boros János elnök aláírásával/ állásfoglalást adott ki az egyetem kérdésében. "Az erdélyi magyar közösség alulírott képviselői követeljük – az RMDSZ programjának, a legutóbbi kongresszusi határozatainak, valamint az 500.000 aláírással hitelesített tanügyi törvénytervezetének szellemében –, hogy az RMDSZ Országos vezetősége kezdje meg azonnal a tárgyalásokat az illetékes román hatóságokkal a kolozsvári székhelyű, önálló, magyar tannyelvű egyetemi oktatás beindításáról" - olvasható az állásfoglalásban. A kolozsvári multikulturális egyetem nem képes a magyar felsőfokú egyetemi, főiskolai oktatás gondjait és feladatait maradéktalanul megoldani. Az állásfoglalást eddig 193-an írták alá, köztük Tempfli József püspök, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Mózes Árpád evangélikus püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet és a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola rektorai és tanárai, az RMDSZ egyes országos és Kolozs megyei tisztségviselői, SZKT- és SZET-tagok, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke és vezetősége, jelenlegi és nyugalmazott egyetemi tanárok, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az EMKE, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kolozs megyei, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Kriza János Néprajzi Társaság elnökei, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete ügyvezető elnöke, írók, képzőművészek, színészek, újságírók, folyóirat- és tévéfőszerkesztők. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 27., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatot adott ki az RMDSZ Operatív Tanácsán felmerült kérdésekről. Az ülésre készülve jeles személyiségeknek, egyházaknak, szervezeteknek körlevelet küldött, amiben állásfoglalásukat kérte. A válaszok alapján a közös mondanivaló az volt, hogy az RMDSZ-nek már nincs hova hátrálnia, és sarkalatos kérdésekben nem tehet engedményeket. A kormánykoalícióban való részvétel nem jelentett előnyt. Jelenleg "a jogfeladás kérdésének a határára jutottunk." Például az anyanyelven való tanulás joga nem lehet kompromisszum kérdése. Tőkés László megelégedéssel olvasta a Kolozs megyei RMDSZ Megyei Képviselő Tanácsának nyilatkozatában, hogy feltétel nélkül ragaszkodnak a történelem és a földrajz anyanyelven való tanításához. Ugyancsak alapvető fontosságú a magyar egyetem kérdése. Tőkés László az Operatív Tanács ülésén kérte a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ rendkívüli összehívását, kérését azonban nem fogadták el. Tőkés László rendkívüli SZKT összehívására hívott fel, felkérve az SZKT tagjait, hogy huszonnégy órán belül faxon jelezzék, amennyiben az SZKT nov. 15-re Marosvásárhelyre való összehívását támogatják. Kezdeményezését a tanügyi kérdés fontossága teszi szükségessé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét képviselő SZKT-tagok nem támogatják Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének indítványát a rendkívüli SZKT összehívására, jelentette ki Boros János megyei elnök. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./ Molnos Lajos Tiltakozás címen közzétett nyilatkozatában visszautasította Boros János kijelentését, mert ő is SZKT-tag, de a véleményét Boros János nem kérdezte meg. Súlyosbítja Boros János kijelentését, hogy ellentmond az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa /MKT/ nov. 8-i döntésének, amely felkérte az RMDSZ Operatív Tanácsát, hogy ragaszkodjon a sürgősségi kormányrendeletben foglaltak maradéktalan érvényesítéséhez. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Molnos Lajoshoz hasonlóan Kónya-Hamar Sándor és Mátis János, az RMDSZ parlamenti képviselői közös nyilatkozatukban /Emlékező tiltakozás/ szintén tiltakoztak Boros János kijelentése ellen, mondván: "Tiszteletbeli elnökünk indokolt és megalapozott felhívásával pedig egyetértünk és támogatjuk azt." /Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület meghívására érkezett Budapestről Kőrösfőre Pécsi L. Dániel múzeumi szakértő, a Szent Koronáról tartott előadást. Előzőleg Bánffyhunyadon, Kalotaszentkirályon, Jegenyén és Zsobokon tartotta meg előadását. Az előadó elmondta, hogy eddig több mint kétszáz előadást tartott Felvidéken és az anyaországban. Erdélybe most hívták meg először, de jövő tavaszra meghívást kapott a Kolozs megyei RMDSZ-től és az EMKE vezetőségétől. Pécsi L. Dániel készítette el Bánffyhunyad, Kalotaszentkirály, Jegenye, Kőrösfő és Zsobok címerét és zászlóját, melyet jövőre avatnak fel. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

Nov. 29-én az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, a Pro Juventute Egyesület és a Megyei Művelődési Felügyelőség szervezésében került sor a kolozsvári Sportcsarnokban a hagyományos szüreti bálra. A mintegy 3000 résztvevőt vonzó eseményen első ízben vett részt Markó Béla szövetségi elnök. A rendezvényen jelen volt Kelemen Hunor művelődési államtitkár, Székely István ügyvezető alelnök, az ÜE Önkormányzati Főosztályának vezetője, Buchwald Péter alprefektus, Boros János, a megyei szervezet elnöke, továbbá Pécs testvérváros önkormányzatának több képviselője. A szüreti bál - a hagyományokhoz híven - alkalmat adott a politikai történések oldott hangulatú áttekintésére is, és ennek során a szövetségi elnök a koalíciós egyeztetések, illetve a parlamenti munka humoros vonatkozásait elevenítette fel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 2., 1166. sz./

"Az 1997 májusában elfogadott, a helyi közigazgatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet Tokay György kisebbségvédelmi miniszter aláírásával szeptember 4-én megérkezett Kolozs megye prefektusához, azzal az utasítással, hogy a 85 falunevet tartalmazó átiratot minden megyei községnek továbbítsa a prefektus. A Szabadság szerint a hivatalos dokumentum "azóta is a prefektus úr valamelyik fiókjában porosodik". Kolozs megyében a 85 helység közül csak 7-ben - azokban, amelyekben magyar polgármesterek vannak - szereltek fel kétnyelvű helységnévtáblát. Boros János Kolozs megyei RMDSZ-elnök szerint szervezete perlekedhetne a kötelességüket elmulasztó polgármesterekkel, de kérdéses, hogy a mai zavaros politikai helyzetben milyen esély lenne a perek megnyerésére? A helységnévtáblák eltűnése kapcsán úgy véli, a táblákat "egy erre szakosodott kommandó" távolítja el, lefülelésük pedig a rendőrség feladata lenne. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"

Jan. 22-én folytatódott Kolozsváron, a törvényszéken az a per, amelyet Gheorghe Funar polgármester indított Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének volt elnök ellen. Molnos Lajossal 1996-ban interjút készített a román Pro Tv, a riporter a beszélgetés utáni magánbeszélgetést is felvette /Molnos Lajos tudta nélkül/ és azt közvetítették. Az ebben szereplő kijelentés miatt indított pert Funar, húszmilliárd lejes erkölcsi kártérítést követelve Molnos Lajostól. Funar kérte a bíróságot, szerezze meg Magyarországról a vádlott erkölcsi bizonyítványát, ugyanis Molnos Lajos Budapesten született, amit érdemes figyelembe venni, hangoztatta a polgármester. Molnos Lajos csak hároméves koráig élt Magyarországon. A tárgyalást febr.19-én folytatják. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezete feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, akik febr. 26-ra virradóan a szervezet Pavlov utcai székházának falára Corneliu Zelea Codreanu egykori legionárius vezér arcképét és más vasgárdista szlogeneket tartalmazó röplapokat ragasztottak. A rendőrség vizsgálatot indított a tettes(ek) felderítésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 27. - 1217. sz./

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke a bukaresti rádió magyar adásának nyilatkozva jogosnak nevezte az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tanácskozásán elhangzott igényt, hogy a szövetség vezetősége konzultáljon a területi szervezetekkel a kettős állampolgárság kérdéséről. Ugyanakkor fenntartotta azt a véleményét, hogy kollektív megoldásként ez nem képezhet kiutat a kétmilliós romániai magyarság számára. A bukaresti rádióban azért kérdezték meg a témáról Markót, aki a kolozsvári tanácskozás idején külföldön tartózkodott, mert az ápr. 27-i, hétfői román lapok nagy terjedelemben foglalkoztak a kérdéssel és több esetben olyan értelmezésben ismertették a témáról a Kolozsváron lezajlott vitát, mintha az ottani szervezet állást is foglalt volna amellett: a "schengeni határ" majdani bevezetésével várható vízumproblémák elkerülésére a kettős állampolgárság bevezetését kellene szorgalmaznia az RMDSZ-nek. A kolozsvári Szabadság ápr. 27-i beszámolója szerint a kolozsvári határozat-tervezet arra kérte a felső vezetést, hogy ne foglaljon állást a kettős állampolgárságról, az eddigi nyilatkozatokat nyilvánítsa magánjellegűnek és kérje ki a területi szervezetek véleményét. Markó szerint az RMDSZ ügyvezető elnöksége és ő maga is konzultálni szándékozik a témáról, nincs szó RMDSZ-en belüli konfliktusról. A kérdés felvetődése mögött, mutatott rá, az a jogos aggodalom húzódik meg, hogy a körülmények nehezebbé válhatnak a schengeni határ létrejöttével, mind a határátlépés tekintetében, mind más kérdésekben. Ezt nem szabad megengedni, mondta, és ezzel kapcsolatban vetették fel egyesek azt, hogy a kettős állampolgárság megoldást jelenthetne. Azt a beállítást azonban félrevezetőnek nevezte a szövetség elnöke, mintha létezne valamilyen hivatalos javaslat a két millió romániai magyarnak szóló kettős állampolgárság megadására, és csak az RMDSZ-en múlna, hogy ezt elfogadja vagy visszautasítsa. Ilyen javaslat a magyar kormány, a magyar politikusok részéről nem volt, a Magyarok Világszövetsége részéről történt ilyen felvetés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./"

"A Romániai Magyar Szóban Szász János úgy értékelte, lehetséges, hogy a kolozsvári televízió magyar adásában Szőcs István tagadta a kontinuitás elméletének valós mivoltát Erdély földjén, vagy "olyasmiket koholt, hogy Mihai Viteazul Rudolf császár biztosa lett volna, Szent György szobrának arcáról pedig az erdélyi arcok tipológiáját olvasta le és ezt szembe, sőt fölé helyezte a bizánciaknak". Kifejezi azonban értetlenségét a Ziua tegnapi számában megjelent cikkel szemben, hogy az mindezekért miért nem vitatkozik Szőcs Istvánnal, és miért kell tromfként hangoztatni, hogy SZ.I. Szőcs Géza volt RMDSZ-szenátornak az apja, néhány vitatható kommentárból arra következtet, hogy a Magyarokat a románok ellen uszítja a kolozsvári televízió, vagy azt állítja, hogy "A célegyenesben, a madridi NATO-csúcs előtt a Bukarest és Budapest közötti viszonyt övön aluli ütés érte. Szász János kifogásolja, hogy a Ziua történettudományi kérdésekből súlyos aktuálpolitikai kérdéseket von le. A Ziua tájékoztat, hogy május 7-én a kolozsvári televízióban Ioan Aurel Pop az Erdélyi Tanulmányok Központjának igazgatója "helyre fogja hozni a magyar adásban elhangzott aberrációkat". A lap szerint az április 30-i műsorban olyan kijelentéseket tettek, melyek sértik az erdélyi román szellemiséget. Az Adevarul de Cluj szerint Szőcs István az irredentista adás végén egy olyan kijelentést tett, melyek szuggerálták, hogy a jövő teljesíteni fogja az erdélyi magyarok azon vágyát, hogy a magyar nemzet tagjai legyenek. A kolozsvári televízió igazgatója Ioan Muslea egy közleményben kifejtette, megígéri, hogy az intézmény vezetősége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. A lap szerint ez azt jelenti, hogy meg fogják szigorítani a magyar adás felügyeletét. Úgy véli, hogy a televízió vezetősége nem hagyja figyelmen kívül az eset politikai összetevőjét sem, mivel az RMDSZ egy külön magyar szerkesztőséget javasol, és "Boros János az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy hitelesek Szőcs feltételezései". Victor Romulus Constantinescu a Kolozs megyei tanács elnöke kijelentette, hogy az adás irredentista törekvések létezéséről tanúskodik. A szólásszabadság alapján vonakodik attól, hogy a szerkesztők megbüntetését kérje, de javasolja az adások anyagainak olyanszerű összeválogatását, hogy azok a harmonikus együttélést szolgálják. Az RTDP kolozsvári szervezetének elnöke szerint meneszteni kéne a kolozsvári televízió igazgatóját, Szőcs Istvántól pedig meg kellene vonni a román állampolgárságot. Grigore Zanc úgy véli, hogy a közölt adás mutatja, hogy a jelenlegi hatalom sokkal többet ígért az RMDSZ-nek, mint amennyit észlelni engedett. Zanc nem zárja ki, hogy probléma lesz Erdély Romániához való tartozása a közeljövőben. Az RTDP-s politikus azzal vádolja a jelenlegi hatalmat - jegyzi meg a lap - amivel az előző ellenzék is vádolta az előző hatalmat, azzal, hogy etnikai nézeteltérésekkel akarja elterelni a figyelmet az ország nehéz gazdasági helyzetéről. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 6./"