Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2001. március 9.
"Adrian Nastase kormányfőből előbújt eddig jól palástolt önmaga, állapította meg Kónya-Hamar Sándor képviselő, amikor kifogásolta Németh Zsolt államtitkár látogatását. A kormányfő cinikus megfogalmazásokra ragadtatta el magát, visszamenve magyarázataiban a Tőkés Lászlót évekkel ezelőtt ért balesetig. Ezek után nyilatkozott meg a külügy, amely szerint hivatalos és protokoláris szempontból is minden rendben volt a Németh Zsolt látogatása körül. Kiderült, hogy nem ezért rendelték be Íjgyártó István magyarországi nagykövetet, hanem - mint húsz más országbeli társával tették - meghívták egy tárgyalásra. - Az is fura, hogy a román kormányfő felteszi a kérdést, hogy miért kellett Németh Zsoltnak éppen a romániai magyarsággal megbeszélnie a készülő státusztörvényt. Egyszerűen azért, mert neki szól, őket célozza meg a nemzetközi integráció szempontjából, felelt erre Kónya-Hamar Sándor. Mellesleg ugyanilyen státusztörvényt készít elő a román hatalom is a külföldön élő románok számára. - A képviselő szerint ezek a nacionalista megnyilvánulások a román közvéleménynek szólnak, hiszen ez a tömegekben még mindig visszhangra talált. Ugyanakkor készülődnek a tusnádi nyári szabadegyetem valós értékének csökkentésére vagy megtorpedózására. Ez gesztus volt a társadalmi-demokraták nacionalista szárnya felé. - Ami történt, figyelmeztetője lehet annak, hogy mi történhet. Az RMDSZ-nek ezért feltételes módhoz kell kötnie mindenfajta megnyilatkoztatását. /Magyar Balázs: Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke szerint Octavian Cosmanca, a közigazgatás minisztere: Fölpörgette a panaszt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./"
2001. március 16.
"Közel háromezren emlékeztek márc. 15-én Kolozsváron az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra: a főtéri Szent Mihály-plébániatemplomban tartott ökumenikus istentiszteleten többszáz fiatal gyűlt össze. Az ünnepi rendezvényen Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök mondott köszöntő beszédet, majd az Erdélyi Református Egyházkerület nevében Vetési László lelkész, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, a Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház részéről dr. Kovács László Attila, a Protestáns Teológiai Intézet rektora, Mikes Sámuel, a Magyar Baptista Imaház főlelkésze beszélt. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke azokra a budapesti ifjakra emlékezett, akik a béke, szeretet és egyetértés jelszavával egy nap alatt megfordították a világ állását Budapesten. A kolozsvári magyar konzulátus részéről dr. Cseh Áron a Magyar Köztársaság üzenetét tolmácsolta. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke beszédében kifejtette: "határtalan nemzet határtalan ünnepe van ma. Március 15-ét nem kellett és nem kell újraértékelni, hiszen évről évre általa újultunk és újulunk meg". Az ünnepség a Biasini Szálló előtt folytatódott. Boros János kolozsvári alpolgármester üdvözölte a jelenlévőket, majd átadta a szót Dan Canta alprefektusnak, illetve Kerekes Sándornak, a Kolozs megyei tanács alelnökének, akik Adrian Nastase kormányfő március 15-i üzenetét tolmácsolták román és magyar nyelven. Dr. Cseh Áron konzul Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét ismertette. /Papp Annamária: Március 15-re emlékeztek Kolozsváron. Határtalan nemzet határtalan ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A kolozsvári népfőiskolai rendezvények keretében Csetri Elek akadémikus tartott előadást Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jelentősége címmel. Albert Júlia színművésznő részleteket olvasott fel Petőfi Sándor, Jókai Mór, Kossuth Lajos és Mikszáth Kálmán írásaiból és leveleiből. /Balog Éva és Levey Ferenc: Március 15-re emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./"
2001. április 10.
"Kolozsvár és Kolozs megye magyarsága nyilvántartásának elkészítését tervezi az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Eddig Kisbács és Tordatúr magyar lakosságának összetételéről készült részletes kimutatás. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök elmondta: pontos képet kívánnak nyerni arról, hogy az elmúlt időszakban Kolozsváron és a megyében hogyan alakult a magyarság képe. - Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szinte teljes és részletes tagnyilvántartással rendelkezik. Ezt akarják felfrissíteni és kibővíteni. A magyar történelmi egyházak nyilvántartásával és más módszerekkel fel tudnák mérni, hogy tíz évvel a rendszerváltás után hogyan néz ki Kolozsvár és Kolozs megye magyarságának számbeli aránya és összetétele. /Papp Annamária: Nyilvántartás készül Kolozsvár magyarságáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"
2001. április 14.
"Az RMDSZ Csíki területi szervezete ápr. 6-i tisztújító közgyűlése állásfoglalása szerint elhibázott, nem demokratikus a Szövetségi Képviselők Tanácsa ama legutóbbi döntése, hogy a testület a szövetség kongresszusáig nem újítja meg magát, s kérik: az SZKT vizsgálja felül e döntését s tűzze napirendre a tisztújításra vonatkozó határozattervezetet. Korábban pl. a Reform Tömörülés platform, illetve Tőkés László tiszteletbeli elnök és a Kolozs megyei RMDSZ fogalmaztak meg hasonló véleményt. Ezekről kérdezte a lap az RMDSZ ügyvezető elnökét, Takács Csabát, aki az Ügyvezető Elnökség kidolgozta szabályzattervezet jó ismerője, hogy mi is történt az utolsó SZKT-n és mi okozhatta az idézett reakciókat? - Takács Csaba emlékeztetett: az az SZKT döntésére akkor került sor, miután Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke javasolta: ne tárgyalják az előterjesztett szabályzat-tervezetet, amíg az SZKT nem dönt arról, hogy a szövetségi elnök által felvázolt két alapvető elv közül, vagyis az SZKT jelenlegi korporatív összetételét megtartó szabályozás, vagy az egyenlő, közvetlen és titkos jelölési szabályzati elvek mentén történjen a megújítás. - Az SZKT előtt egy héttel, Medgyesen találkoztak a területi elnökök egy utolsó véleménycserére. Ezen a tanácskozáson Toró T. Tibor nem vett részt. /Könyvet állíthatnék össze az SZKT megújításának történetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./"
2001. április 27.
"Gheorghe Funar polgármester közleménye szerint "a Kolozs megyei RMDSZ, az önmagukat történelminek nevezett egyházak szélsőséges vezetői és civil szervezetek több mint egy hónapja a magyar nemzetiségű kolozsváriak úgynevezett népszámlálásán dolgoznak". A polgármester szerint a "törvénytelen és románellenes akció célja meggyőzni a polgármestert arról, hogy a magyar ajkú kolozsváriak aránya meghaladja a 22 százalékot". Funar úgy tudja, a "népszámlálásból" szándékosan kihagyják az 1991 után Kolozsvárt elhagyó magyarokat. Funar viszont az elkövetkező hónapokban "valódi" népszámlálást szeretne szervezni a városban. A polgármester szerint a kolozsvári magyarok aránya nem haladja meg a 11 százalékot, a nemrég kihirdetett és a Hivatalos Közlönyben megjelent közigazgatási törvény nem alkalmazható. /(kiss): A polgármester nem bízik az egyházak népszámlálásában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./"
2001. május 16.
"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete megkezdte a kolozsvári magyarság kataszterének elkészítését - jelentette ki Bitay Levente ügyvezető alelnök. Tájékoztatása szerint a kataszterbe való beiratkozás nem jelent egyet az RMDSZ-be való belépéssel. Ezzel annyiban függ össze, hogy kiinduló adatbázisként a tagnyilvántartást használják fel. Nemcsak Kolozsváron, hanem Kolozs megye több településén is hasonló kataszter készül. A kisbácsiak elsőként végezték el a nyilvántartást. Őket követte Tordatúr, jelenleg Tordán kezdeményeztek hasonló akciót. /Katasztert készít a megyei RMDSZ Várják a jelentkezőket.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./"
2001. május 29.
"Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke a vele készült interjúban hangsúlyozta: pontosan kell tudni, hogy hányan vannak Kolozsváron és környékén. Pontos tagnyilvántartás nélkül a további RMDSZ-stratégia is elképzelhetetlen. Jelenleg Kolozsváron kívül a megye 87 településén kötelező a törvény szerint magyar helység- és utcanévtáblákat elhelyezni, a helyi tanácsok dokumentumait és döntéseit magyarul is meg kell jelentetni, s a kisebbségi állampolgárok anyanyelvükön is kérelmezhetik ügyeik intézését. Azért is fontos a magyarságot összeírása, hogy az 2002 márciusára meghirdetett népszámláláskor elejét vehessék a csalásoknak. Főleg Kolozsváron kell figyelni, mert a jelenlegi polgármestertől bármi kitelik. - A képviselő beszámolt arról, hogy megvan a külhoni állampolgárságot és a Frunda György államfőjelölését támogató aláírások gyűjteménye, ezenkívül felhasználják az egyházi nyilvántartásokat, valamint a tavalyi helyhatósági választások választói névjegyzékeit. A fehér foltok felfedezés is fontos, mert van, aki jelenleg nem tartozik sehova, nem szerepel egyik nyilvántartásban sem. A számlálás megkezdése óta kiderült például, hogy nagyon sok fiatal magyar értelmiségi talált Kolozsváron munkahelyet. Ők sok esetben nem tartoznak egyetlen felekezet itteni parókiájához sem, mint ahogy az állandó lakhelyük sem ide szól, hiszen a lakás egyelőre csak álom számukra. De Kolozsváron élnek, itt dolgoznak, a számuk mintegy 1700 fő. Az ő letelepedésüket segíteni kell, hiszen a várost elhagyó, végleg kivándorló értelmiségieket pótolják. /Román Győző: Megszámlált fehér foltok. Interjú Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselővel, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 29./"
2001. június 2.
"Jún. 1-jén az Erdélybe látogató MSZP-küldöttség és a megyei RMDSZ képviselői közti tanácskozást követően sajtóértekezletet tartottak. Bár a Magyar Szocialista Párt támogatja a státustörvényt, úgy ítéli meg, hogy a jogszabály több helyen módosításra szorul. Az ellenzékben levő MSZP több mint 50 módosító indítványt nyújtott be a státustörvénnyel kapcsolatban. Barát Etele és Kocsi Zoltán szocialista országgyűlési képviselők kétnapos erdélyi látogatásának célja: megismerni a határon túli magyar szervezetek képviselőinek a véleményét a státustörvénnyel kapcsolatban felvetődő kérdésekről. Az MSZP-képviselők ismertették a Kolozs megyei RMDSZ képviselőivel módosító javaslataik lényegét, és megelégedéssel tapasztalták, hogy a megyei RMDSZ a kérdések többségében osztotta az MSZP véleményét. Egyetértettek abban, hogy a határon túli magyarok számára a törvényes magyarországi munkavállalás ne csak három, hanem hat hónapos időszakra terjedjen. Az MSZP ugyanakkor azt javasolja, hogy a magyar igazolvány ne csak öt, hanem legalább tíz évig legyen érvényes. Mint kiderült: a Kolozs megyei RMDSZ ezt is rövidnek tartja. /Székely Kriszta: MSZP-RMDSZ-konzultációk a státustörvény ügyében. A megyei vezetőség egyetért a szocialisták módosító indítványaival. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./"
2001. június 4.
"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete úgy döntött: megszámolja a Kis-Szamos mentén élő magyarokat. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke arról tájékoztatott, hogy a munka még folyik, de már megvannak az első eredmények. Kolozs megyében már most naprakészen - talán az országban egyedülállóan - megvan a magyarság lakossági nyilvántartása, amelyhez felhasználták a statisztikai hivatal adatai mellett a választási és a felekezeti listákat is. Fehér foltokra is bukkantak. Főleg a lakótelepeken találtak olyan magyarokat, akik semmiféle listán nem szerepeltek. Sok fiatal diplomás talált magának Kolozsváron munkahelyet, és segítséget kértek, hogy itt letelepedhessenek, megkapják az ide szóló személyazonossági bizonyítványt. 1 500 körüli a számuk. /Magyar Balázs: Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke szerint: Tudnunk kell hányan vagyunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./"
2001. június 8.
"Jún. 7-én Kolozsváron a polgármesteri hivatalban összegyűltek városi tanácsosok. Gheorghe Funar polgármester nem pecsételte le az üléstermet, így megtarthatták a múlt héten kezdeményezett ülést. Elkezdték a testület működési szabályzatának vitáját. A tanácsüléssel párhuzamosan Gheorghe Funar polgármester sajtóértekezletet rögtönzött. Véleménye szerint a tanácsosok búcsúülést tartanak, azért nem pecsételtette le az üléstermet. Funar biztosította az újságírókat, hogy okirathamisítás vádjával büntető feljelentést tesz a tanácsosok ellen. Funar bízik abban, hogy a prefektus végleg feloszlatja a városi tanácsot. /Kiss Olivér: Kolozsvári tanácsülés - fél gőzzel. Funar: búcsúgyűlésről van szó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./ Megengedhetetlen, hogy egy jogállamban a végrehajtó feladatokkal felruházott polgármester ne a törvények végrehajtásával, hanem önkényes értelmezésével és alkalmazásával foglalatoskodjék - jelentette ki tegnapi sajtónyilatkozatában Eckstein-Kovács Péter. A szenátor szerint örvendetes, hogy a törvényesség felügyeletével megbízott prefektus, illetve az ügyészség lépett ebben az ügyben és büntetőeljárást indított Gheorghe Funar ellen, aki ellehetetlenítette a városi tanács működését. Hasonló nyilatkozatot tett közzé jún. 7-én a Kolozs megyei RMDSZ is. A szervezet szintén üdvözli az "állam felelős intézményeinek (prefektúra, ügyészség és rendőrség) régóta esedékes, határozott föllépését Kolozsvár törvényes rendjének visszaállítása és érvényesítése érdekében". Azzal a felhívással fordulnak Kolozsvár demokrata erőihez, közvéleményéhez és a média képviselőihez, biztosítsák azt a politikai-társadalmi hátteret, amelyre Kolozsvár európai jellegének és szellemiségének újraépítéséhez szükség van. Ez alkalommal ugyanis napvilágra kerülhet minden olyan törvényszegés, "amely fölött a közvélemény már ítélkezett, csak éppen az állami törvényes rend képviselői hunytak szemet", példaként említve a Mátyás-szoborcsoport kitartó rongálását, a Főtér sorozatos és szándékos meggyalázását, a sörfesztiválok botrányát, illetve a magyar főkonzulátus előtti gyalázkodó megnyilvánulások megszervezését. "Kolozsvár lakossága, s így a magyar lakosság is, méltósággal tűrte mindeddig ezt a bánásmódot, eljött azonban az ideje minden olyan állami intézkedésnek, amelytől törvényes rendet, nyugalmat és biztonságot remélünk" - fogalmaz a közlemény. /Sz. K. [Székely Kriszta]: A megyei RMDSZ üdvözli az állami intézmények határozott fellépését a polgármesterrel szemben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./ "
2001. június 19.
"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete év végére el szeretné készíteni a kolozsvári magyarság nyilvántartását - jelentette ki Bitay Levente ügyvezető elnök. Bitay elmondta: az összeírás jó ütemben halad, az emberek egyre érdekeltebbek magyarságuk megvallásában. Eddig mintegy 30 ezer személy adatait sikerült összegezni. Nemcsak az RMDSZ-tagokat keresik fel, hanem elsősorban azoknak az adatait próbálják összegyűjteni, akik nem RMDSZ-tagok. /Javában folyik a magyarság összeírása. Egyre nagyobb az érdeklődés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"
2001. június 25.
"Jún. 23-án tanácskoztak a Kolozs megyei RMDSZ-küldöttek. Mátis Jenő MKT-elnök. AZ MKT újraszervezte szakbizottságait. Kiegészült a megyei ügyvezető elnökség: a Megyei Küldöttek Tanácsa /MKT/ egyhangúan megerősítette tisztségében Széplaky Attila ifjúsági alelnököt. Kónya-Hamar Sándor megyei elnök hangsúlyozta: a Kolozs megyei RMDSZ a Magyar Ifjúsági Tanács jelöltjeit támogatja, és nem azokat, akik az úgynevezett Itthon, fiatalon mozgalom kapcsán próbálnak elérni különféle pozíciókat. Az MKT levélben fordult az Etnikumközi Párbeszéd Szövetség elnökségéhez, amelyben a hasonló nevű kiadványukban megjelenő cikkek tartalmának felülvizsgálatára szólítja fel az illetékeseket. Az MKT Fey Lászlónak a lap februári számában megjelent egyik írását sérelmezte, és arra kérte a kiadvány szerkesztőbizottságát, járuljon hozzá a megyei RMDSZ-elnök ez ügyben fogalmazott állásfoglalásának közzétételéhez. Végül az MKT úgy döntött, hogy a Gheorghe Funar polgármester sorozatos provokációi kapcsán Kolozsváron kialakult, a helyi magyar közösség számára tovább nem tolerálható helyzet kapcsán megkereséssel fordul az országos elnökséghez, amelyben a kérdés minél hamarabbi orvosolására kéri fel a szövetség vezetőit. /Székely Kriszta: Kolozsvár ügyében az MKT az országos vezetéshez fordul. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"
2001. június 30.
"Június 24-én múlt egy éve, hogy Boros János Kolozsvár alpolgármestere. Hosszú idő óta először van a városnak választott magyar alpolgármestere. Boros János /sz. Kolozsvár, 1948. jan. 24./ Kolozsváron végezte az egyetemet, építészmérnök, elvégezte a római katolikus teológia hitoktató szakát is. Az RMDSZ-ben: az Ügyvezető Elnökség önkormányzati főosztályának főelőadója, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke (1997-1999), megyei önkormányzati alelnök, az Országos Önkormányzati Tanács titkára, városi tanácsos (1992-2000), 2000. Jún. 24-től Kolozsvár alpolgármestere. Elmondta, hogy ez a legnehezebb munkaköre. Munkáját nagymértékben nehezíti a városházán uralkodó ellenséges hangulat. A polgármester munkastílusára jellemző, hogy legtöbb esetben az alpolgármester megkerülésével közvetlenül igazgatóival működik együtt, így megpróbálja Borost elzárni a fontosabb információktól. - A befektetőkkel a tárgyalások sikeresek lettek volna, ha normális hozzáállású polgármester van a városban. Általános jelenség, hogy a beépítésre, eladásra szánt telkek tulajdonjogi viszonyai rendezetlenek. A tanács elé terjesztett határozattervezetek felületesek, hiányosak, és sok esetben nem fedik a valóságot. - Amíg Funar a polgármester, gyökeres változásokra nem lehet számítani. /Papp Annamária: Tudtam, hogy nem számíthatok csodákra. Interjú Boros János kolozsvári alpolgármesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"
2001. augusztus 3.
"A Kolozs megyei RMDSZ végzi a magyar lakosok összeírását. Az akcióról Bitay Levente megyei ügyvezető elnök tájékoztatott. Eddig Kolozsvár magyarságának körülbelül a fele iratkozott fel, és ha csak 80%-a is tesz eleget felkérésüknek, az 1992-es népszámlálási adatok szerint, ez hozzávetőlegesen 55-60 ezer embert jelent. Többen ez alkalommal visszairatkoztak az RMDSZ-be is. - Faluhelyen könnyebb a helyzet, mert ott a helyi pap segédletével hamar összeáll a lista. Az összeírás remélhetőleg az év végéig, de a márciusi hivatalos népszámlálás előtt mindenképpen befejeződik. /Ördög I. Béla: Év végére lesz kész a Kolozs megyei magyarság katasztere "Felpezsdítette a közösséget". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./"
2001. augusztus 15.
"Két éven belül immár a második könyv jelenik meg Kalotaszegen a tragikus sorsú 1848-49-es forradalmárról, Vasvári Pálról. Ezelőtt két évvel Akiket Kalotaszeg nem feled címmel jelent meg egy történelmi kisregény, most pedig a szabadsághős születésének a 175. évfordulója alkalmából, Vasvári - Bölcsőtől a csatatérig címmel lát napvilágot újabb kötet, amely eredeti dokumentumok, korabeli újságcikkek, tanulmányok közreadásával mutatja be Vasvári életútját, a tragikus csata részleteit, magyar, román és osztrák szemszögből. Mindkét kötet szerzője Péntek László, a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet jelenlegi elnöke. 1996-ban megalakították a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületet, melynek Vasas Samu elnök halála után két évig elnöke volt Péntek László. Péntek László ismeretterjesztő történelmi kisregényt írt a fiatalság számára Vasvári Pál hősiességéről és tragikus haláláról, amely ezelőtt két évvel, a tiszavasváriaknak köszönhetően megjelent /Akiket Kalotaszeg nem feled/ - Péntek nyíltan kimondott olyan dolgokat, amely nem tetszettek az éppen hatalmon levőknek és szolgalelkű fullajtáraiknak. A hatalom a 80-as évek elejétől perbe fogta Péntek Lászlót, és mindent elkövetett, hogy lakat alá helyezzék őt. A több mint öt évig tartó per alatt közel hetven alkalommal idézték meg a kolozsvári törvényszék elé mint alperest. Végül felmentették a képtelen vádak alól. Azonban a megfélemlítés és családja zaklatása tovább folyt, 1985-ben Bánffyhunyadra költözte, remélve, hogy egyszer csak véget érnek a zaklatások. Tévedett: 1987-ben a kolozsvári ügyészség parancsára házkutatás címén a szeku emberei feldúlták a lakását és a kőrösfői szülői házat. Az 1989-es fordulat nagy megkönnyebbülést hozott, de csak 1995-ig, a Vasvári kopjafa állításáig, amiért mint az RMDSZ elnökét és az emlékoszlop-állítás kivitelezőjét többmilliós lej büntetéssel sújtotta őt a Kolozs Megyei Tanács és a kopjafa eltávolítására kötelezték. Újra a kolozsvári törvényszéken találta magát, mégpedig négy párhuzamosan zajló per vádlottjaként. Azonban a Kolozs megyei RMDSZ vezetősége és Eckstein-Kovács Péter ügyvéd szakértelme segített, a több mint 62 idézést követően újra győzött az igazság. Pénteknek a legjobban az fájt, hogy voltak olyan magyarok, akik a román sovinisztákat is felülmúlva vettek részt a zaklatási és lejáratási kampányban, amely a mai napig is folyik, Bánffyhunyadon is és Kőrösfőn is. - Nagy erkölcsi támogatást jelentett Péntek Lászlónak, hogy 1997. április 30-án Vasvári Pál-díjat kapott Tiszavasvári város vezetőségétől. Ugyanezen év október 29-én Budapesten az ifjúsági központban átvehette a Budapesti Székely Kör irodalmi díját. /Kerekes Edit: Új könyv Vasvári Pálról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./"
2001. augusztus 18.
"Elkezdődött a harmadik alkalommal megrendezett Szent-István napi néptánctalálkozó Kolozsváron, a Zenekarok Találkozójával. Pillich László, a rendezvény fő szervezője, a Heltai Gáspár Alapítvány elnöke bemutatta az együtteseket. Hagyomány és identitás címmel konferenciát tartottak, ahol jelen volt Carol König, a Román Kulturális Minisztérium Kisebbségi Igazgatóságának igazgatója, Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, valamint a különböző csoportok vezetői. A szimultán fordított három nyelvű konferencia jól sikerült. /Köllő Katalin: Útban a közösségek Európája felé. Szent István-napi néptánctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./"
2001. augusztus 23.
"Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ szenátorral kapcsolatban az RT nyilvánosságra került titkos dokumentumában megfogalmazódott: ki kell csinálni. Eckstein-Kovács Péter kifejtette: "Nem a sajátom ez a gondolkodás. Ezért bajban vagyok, hogy erre reflektáljak." Véleményem szerint az RMDSZ gyűjtőszervezet, nagyon sokféle világnézetű embert gyűjt egybe. Itt nincs helye a "kicsinálásnak". Ő mindig a védelmükre sietett, amikor az RT-t támadták /(Csomafáy Ferenc): Nyilatkozik a "kicsinálásra" ítélt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./"
2001. augusztus 25.
"Aug. 24-én Széken megtartották a gyásznapot, amit több évszázada mindig megtartanak. Bertalan-napon a hagyomány szerint istentiszteletre gyűlnek össze. A jeles széki emléknapon idén részt vett Markó Béla RMDSZ-szövetségi elnök, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke, Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ-szenátor, Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, parlamenti képviselő, Kerekes Sándor, a Kolozs megyei Tanács alelnöke, valamint Buchwald Péter, egykori Kolozs megyei alprefektus. A vendégeket Sallai János polgármester és a széki népviseletbe öltözött Dániel Márton RMDSZ-elnök üdvözölte. Patrubány kitért a Reményforrás nevű, sokgyerekes családokat támogató lakásprogramra is: idén két erdélyi nagycsaládos juthat a Magyarok Világszövetsége révén lakáshoz október 6-án, Kolozsváron, illetve a mezőségi Vicén. /R. É.: A Bertalan-napi tatárjárásra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"
2001. szeptember 11.
"Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megyei RMDSZ-elnök leszögezte a mostani, Reform Tömörüléssel /RT/ kapcsolatos vitáról: elindítója az volt, hogy az újságíró esetleges politikai szimpátiája szerint válogat az események között, és adagolta mindazt, amit szükségesnek tartott. Tibori Szabó Zoltán, immár az RT-vita elindítójaként és gerjesztőként a Szabadság szept. 1-i számában Az igazság végül csak kiderül című cikkében már azt állította, hogy "A dokumentum hitelességével kapcsolatosan nem merült fel kétely az RMDSZ Kolozs megyei elnökében sem". "Kónya-Hamar Sándor a Ziua de Ardeal című napilap augusztus 23-i számában elismerte: "bár a megyei szervezet a Reform Tömörüléssel egyazon politikai irányvonalat folytat, ezúttal mély csalódást okoztak nekünk". Kónya-Hamar Sándor kifejtette: Ziua de Ardeal valóban közlölte válaszait, csakhogy általa soha nem mondott, tehát kifogásolt címmel (Campanie FIDESZ in Ardeal/FIDESZ-kampány Erdélyben), illetve az általa mondottak megcsonkításával. Kónya-Hamar helyesbítést kért. Másnap, augusztus 24-én a Ziua nem közölte az általa kért pontosítást és kiegészítést, ehelyett új, a szerkesztőség által adott címmel (Puciul din UDMR se vede de la Cluj ca o diversiune/Kolozsvárról diverziónak látszik az RMDSZ-puccs), jelent meg a kiegészítés, ennek megfelelően az alcímek is változtak. Tibori Szabó Zoltán "olyan zenész, aki borotvával játszik egyes politikusok nyakán, de az olvasók idegein is." - Jóideje "az RMDSZ is mint intézmény és politikai keret olyan nyelvpolitikai küzdőtérnek bizonyul", amelyből a választópolgárok, csak menekülni fognak majd. Kónya figyelmeztetett, hogy figyelni s feljelentő felhangra és tartalomra is, amelyet T. Sz. Z. felvezető és körülíró-minősítő "esettanulmánya" és tárgya tartalmaz. Nem a véletlen műve az, hogy több román napilap a magyar kormányfő fényképével együtt közölte a különböző ide- és odavágó kommentárokat. /Kónya-Hamar Sándor: Krokodilfióka a gyík avagy kiderülhet-e a beborított igazság? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Tibori Szabó Zoltán - mint mindig - a neki nem tetsző cikk mellett közölte elutasító kommentárját, sőt támadott: Kónya-Hamar Sándornak szembe kellene néznie a tényekkel, az emlékeztető által rögzített, elhangzott dolgokkal és azok következményeivel. /Tibori Szabó Zoltán: Minősítés helyett önrevíziót ajánlok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"
2001. október 2.
"A bukaresti rendőrparancsnokság képviselőjének utasítására szept. 29-én a magyarszováti helyi önkormányzat kénytelen volt eltávolítani a napokban elhelyezett kétnyelvű helységnévtáblát, arra hivatkozva, hogy a Román Akadémia még nem készítette el a települések névjegyzékét, és így nem lehet tudni Magyarszovát magyar elnevezését. Bitay Levente kérése ellenére Vasile Soporan prefektus nem volt hajlandó közbelépni. Bitay Levente kifejtette: az ötven százalékon felüli magyarlakta településen a törvényes előírások betartásával függesztették ki a helységnévtáblát. Megszerezték hozzá a tanácsi jóváhagyást is. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke interpellálni fog a parlamentben az ügyben. /Eltávolították a kétnyelvű helységnévtáblát Magyarszováton. Soporan nem lép közbe. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./ Kónya-Hamar Sándor képviselő a Szabadságnak nyilatkozva tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a rendőrség megakadályozta a helységnévtáblák kifüggesztését Magyarszováton, mert a rendőrségnek ebbe nincs beleszólása. A képviselő nem ért egyet azzal, hogy Octav Cozmanca közigazgatási miniszter rendelkezésben gátolta meg a helységnévtáblák kifüggesztését mindaddig, amíg nem készül el a Román Akadémia településjegyzéke. Kónya-Hamar hangsúlyozta: miniszteri rendelkezés nem bírálhat felül érvényben lévő jogszabályt. A képviselő interpellálni fog és az interpelláció szövegét az Európai Tanácsnak is elküldi. Ebben a helyi közigazgatási törvény alkalmazásának megfigyelés alá helyezését fogják kérni a nemzetközi szervektől. /Visszaélt hatáskörével a rendőrség? Strasbourghoz fordulnak tábla-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"
2001. október 2.
"Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke leszögezte, hogy Nastase kormányfő az RMDSZ-SZDP-csúcstalálkozón megpróbálta zsarolni az RMSZ-t. Nastase telekonferencián utasította a prefektusokat: hogy vizsgálják ki, a magyar iskolákban használnak-e jóvá nem hagyott tankönyveket. Amennyiben bebizonyosodik, hogy igen, akkor büntessék meg az igazgatókat. A frissen, de csak ideiglenesen kinevezett Kolozs megyei főtanfelügyelő azonnal beszélt erről a helyi rádióban. A képviselő hangsúlyozta: vissza kell utasítani azt, ahogyan a miniszterelnök tudati fertőt sejt a magyar lapok, újságok szándékaiban. Áttételesen támadta az erdélyi magyar sajtó nemzetitudat-formáló, identitásébresztő szerepét. Ez ellen tiltakozott a Kolozs megyei RMDSZ közleményében. Megalapozott az a keringő hír, hogy a kormánypárt lazítani akarja a szövetséget az RMDSZ-szel, mert a román pártokból való átülések következtében már vannak elegen a parlament két házában. Ennek a román sajtó nagyobb teret szentel, mint a romániai magyar média. /Román Győz: Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselővel, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 2./"
2001. október 8.
"A kolozsváriak Szamosfalván, az ott kivégezett két forradalmár emlékműve előtt emlékeztek. A koszorúzáson beszédet mondott Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetségének elnöke és Eckstein-Kovács Péter szenátor. /(köllő): Siralmas állapotú emlékmű megkoszorúzása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"
2001. október 29.
"Ioan Rus belügyminisztert választotta meg elnökévé a Szociáldemokrata Párt Kolozs megyei szervezete okt. 27-én tartott tisztújító közgyűlésén. A párt tiszteletbeli elnöke a megyei szervezet volt elnöke, Grigore Zanc, alelnöke pedig Vasile Soporan prefektus lett. A testület helyi szinten is elfogadta a Romániai Szociáldemokrata Párt (RSZDP) és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) Kolozs megyei szervezetének fúziójáról szóló határozatot. - Magyarország egy olyan "belső anyaországot" akar létrehozni a romániai Hargita, Kovászna és Maros megyékben, amely főszerephez jutna Erdély többi részének fejlesztésében is és ezzel gazdasági ellenőrzés alá próbálja vonni a térséget - jelentette ki Ioan Rus belügyminiszter, az Erdély szociáldemokrata programja című dokumentumot ismertetve. A miniszter szerint a román nacionalizmust az európaiság jelszavával nem támogatják, a magyar nacionalizmus abban a formában jelenik meg, hogy szükség van a romániai magyar közösség önazonosságának megőrzésére és a magyar nemzethez való tartozás. - Hargitában és Kovásznában a románok diszkrimináció áldozatai etnikai hovatartozásuk miatt, ebben a térségben a román állam jelentős mértékben elveszítette a fennhatóságát - szögezte le a belügyminiszter. Ioan Rus szerint a magyar propaganda egyik alapelemét jelenti az, hogy ösztönzik az erdélyi és az ország többi részén élő románok közti ellentéteket. A belügyminiszter úgy vélte, hogy a státustörvény éppen "az elmagyarosítást" szolgálja. Az ülésen szintén jelenlévő Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke tiltakozásképpen elhagyta a termet. "A döbbenetes számomra leginkább az, hogy tíz év után is a magyar veszély felemlegetése történik meg. Amikor 1992-ben Ion Iliescut új elnökként beiktattuk tisztségébe, ugyanezeket a szavakat hallhattuk. Mindenki felállva tapsolt a parlamentben, csak az RMDSZ-frakció maradt ülve. Ezek a megfogalmazások tíz év után is érvényesek lennének?" - tette fel a kérdést a képviselő. /Ioan Rus az RMDSZ-t és a magyar kormányt bírálja. Kónya-Hamar Sándor tiltakozásképpen kivonult az ülésről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"
2001. november 14.
"Kolozsváron nemrégiben Ioan Rus belügyminiszter, frissen megválasztott megyei szocdem elnök nacionalista kirohanásakor Kónya Hamar Sándor képviselő az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elhagyta a termet. Rus először az erdélyi gondolkodást állította szembe a bukaresti korrupcióval, hegemóniával. Ezután egyszercsak fejtegetni kezdte, hogy Maros, Hargita és Kovászna megyében a kisebbségben lévő románok rossz elbánásban részesülnek. Élesen támadta a magyarságot, az RMDSZ-t bűnbaknak nevezve mindazért, ami Erdélyben történik, hangoztatva, hogy a románság viselkedése csak válasz az erdélyi magyaroknak a budapesti kormány hathatós támogatásával véghezvitt tetteire. Rus szerint Bukarest teljesen elvesztette a fönnhatóságát a három említett megye fölött. A magyarellenes támadások szólamait többszöri heves taps szakította meg a teremben. Erre Kónya kivonult. Kint a sajtónak elmondta, hogy az elhangzottak ellen a kivonulásával tiltakozott, mert az új megyei pártelnök belügyminiszter is, szavaival hitelesítette azokat a szélsőségesen nacionalista szlogeneket, melyeket eddig a Nagy-Románia Párt és a RNEP hangoztatott. Rus a székelyföldi enklavizációról, a románok elűzéséről, megkülönböztetéséről, letelepedésük megakadályozásáról és lehetetlenné tételéről beszélt, a magyar gazdasági támogatást mint külső veszélyt említette. 1992-ben, amikor beiktatták államelnöknek Ion Iliescut, akkor szinte szó szerint ugyanezeket mondta el. Iliescu azt is hozzátette, hogy az RMDSZ azért szövetkezik külfölddel, hogy leválassza Erdélyt Románia testéről. Erre a parlamentben a magyarok kivételével mindenki fölállva tapsolt. - Több évvel a fordulat után tehát még ugyanott tartunk: az etnikumok közötti konfliktust továbbra is fönn akarják tartani. Ugyanakkor meg akarják torpedózni a státustörvényt. - Ezt az ellenséges hangot minden román párt fölvállalta. Kónya hangsúlyozta: a Rus-beszéd nem szociáldemokrata program, hanem nacionalista megnyilvánulás. Nyugati beintésre az RMDSZ-nek tettek engedményeket, de ezeket egy kormányváltás érvénytelenítheti. - Kialakult az RMDSZ-ben belső vita, s megtörténhet, hogy ez a Reform Tömörülés bírálatait fogja igazolni. Mert Rus nem mondott igazat, a Székelyföldön nem az a helyzet, amit fölvázolt. Azonban a tényeket, a valóságot az RMDSZ nem használta ki kellőképpen. /Magyar Balázs: Kónya Hamar Sándor képviselő az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmeséli: Ki szállt fel a fekete mozdonyra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./"
2001. december 1.
"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének politikai bizottsága nov. 30-i ülésén részlegesen megalakította a státustörvényt felügyelő országos testület területi képviseletét. A testületnek 15 tagja lesz, amelyből az RMDSZ-nek, a magyar történelmi egyházaknak és a civil szervezeteknek egyenlően öt-öt hely jut. Az RMDSZ részéről a testületben részt vesz Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök, Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Platform elnöke, Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform elnöke, Mátis Jenő, a Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) elnöke, a Reform Tömörülés képviselője. Az ötödik hely a Megyei Önkormányzati Tanács (MÖT) jelöltjének jut, akit a testületnek dec. 3-ig kell megneveznie. Az RMDSZ dec. 3-ra várja, hogy az egyházak is megnevezzék jelöltjeiket. A civil társadalomnak jutó öt helyből egyet-egyet kötelezően az írott és elektronikus sajtó, valamint az ifjúság képviselőinek tartanak fenn. /Megalakul a területi felügyelő bizottság. Várják az egyházak és a civil szervezetek jelölését. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./"
2001. december 15.
"Az SZKT dec. 15-i ülését megelőzően dec. 14-én Marosvásárhelyen ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: a testület ülésén szóvá teszi majd, hogy megyei szinten is ki kell értékelni a kormánypárttal kötött protokollumot. Az országos vezetéstől ugyanakkor kérni fogják, hogy az együttműködési megállapodás megújításánál feltételként szabják meg a kolozsvári helyzet rendezését, a státustörvény kapcsán pedig hagyjanak fel a magyarellenes hangulatkeltéssel. A megyei szervezet fontosnak tartja továbbá, hogy állást foglaljanak a Memorandum-, illetve Sógor Csaba szenátor ügyében. /Összeült a TEKT. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"
2001. december 20.
"Dec. 21-én együttes ülésen tárgyalja a parlament az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt. - Nem hozott különösebb eredményeket a román gazdaságban a 2001-es esztendő, csupán felvillantotta a siker reményét - vélte Vida Gyula képviselő. Növekedett ugyan az export, de jóval nagyobb arányban növekedett az import, ami a kereskedelmi mérlegnek, illetve a folyó fizetési mérlegnek a deficitjét 2000-hez képest megkétszerezte. Ennek ellenére Vida szerint a kormány pozitív irányba mozdította ki a dolgokat. Kelemen Attila Maros megyei képviselő, frakcióvezető szerint a józan ész arra kötelezi az RMDSZ-t, hogy ne támogassa a bizalmatlansági indítványt. Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök úgy látja: a kormány nem teljesítette a választási kampányban megfogalmazott ígéreteit, sem gazdasági, szociális téren, sem a korrupció, a bürokrácia elleni harcban. Ma már nyilvánvaló, hogy Romániát 2007-nél hamarabb nem veszik fel az EU-ba, és igencsak kérdéses a NATO-tagság is. Ilyen összefüggésben jogos az ellenzék bizalmatlansági indítványa. Az RMDSZ azonban olyan sajátos kisebbségi politizálásba kezdett. Amennyiben az RMDSZ nem csatlakozik az ellenzékhez, akkor annak meg kell kérni az árát. /Székely Kriszta: Nem időszerűek a "politikai iszapbirkózások" RMDSZ-képviselők a kormányfő év végi mérlegéről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"
2002. január 7.
Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a vele készült interjúban visszapillantott az elmúlt esztendőre. Funart nem sikerült legyőzni, viszont az új helyzetben az egykori kormánypártok fő ellenzékével, a Szociáldemokrata Párttal helyi szinten gyümölcsöző kapcsolatot építettek ki. Rá tudták venni a többségi partnert arra, hogy betartsa a szavát, így az RMDSZ-nek megyei alelnöke és kolozsvári alpolgármestere van. - A kormány megalakulását követően az RMDSZ támogatási protokollumot írt alá a kormánypárttal. Ennek hat-hét pontja azóta is ígéret maradt, amit a Szociáldemokrata Párt változatlanul nem tart be. - Elkezdtük a kolozsvári magyarság kataszteri összeírását, ami nagy munka volt. Ezt a népszámlálás során tudják kamatoztatni, ugyanakkor igen jelentős szerepe van a státustörvény alkalmazásában. – Az RMDSZ-nek nem sikerült elérnie, hogy a törvényt az egyházi ingatlanok visszaadására is kiterjesszék. Akkor azt ígérték, hogy az egyházi javak visszaszolgáltatásáról egy későbbi jogszabály rendelkezik majd. Sejthető volt, hogy erre egyhamar nem kerül sor. Közben egyre több egyházi ingatlan kerül idegen kézbe... Tizenegy évvel a rendszerváltás után még mindig nincs pontos felmérés az összes magyar egyházi és más intézményi tulajdonról, amely az elmúlt évtizedek során román kézbe került. Iliescu elnök ráadásul különböző rendezvényeken olyasmit mondott, hogy az egyházi ingatlanok 85 százalékát már visszajuttatták a tulajdonosoknak. Ilyen esetben az RMDSZ-nek a döbbenettől nem hallgatni, hanem ordítania kellene. - Nemzetközi fórumokon gyakran felteszik a kérdést, hogy az RMDSZ miért nem tartja fönn azt a programot, amelyben meghirdette a háromszintű autonómiát, a jogorvoslatot, szögezte le a képviselő. — Kónya-Hamar Sándor annak idején az SZKT-ét becsületromboló szervezetnek nevezte, mert ehhez az intézményhez több botrányos szavazás is fűződik. "Az SZKT soha nem döntött a kormányzati részvétel mellett. 1996-ban a csúcsvezetőség az akkori koalícióval elkezdett tárgyalásokról számolt be, az SZKT pedig a tárgyalások folytatására és nem a kormánybalépésre adott mandátumot." "Amióta a kormánytámogatási protokollum megszületett, még nem hangzott el konkrétum arról, hogy az egyezményben foglalt tételekből mi valósult meg és mi nem." A "román politikának sikerült éket verni az RMDSZ különböző táborai közé olyan formán, hogy bizonyos embereket elfogad és azokkal "intézi" a romániai magyarság ügyét." Az RMDSZ-nek keményebben és szókimondóbban kell politizálnia. – A belső RMDSZ-választásokat kellene kiharcolni. /Makkay József: Kisebbségi sorsban nem lehetünk apolitikusok! Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselővel, az RMDSZ Kolozs megyei elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./
2002. január 11.
Kónya-Hamar Sándort, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, parlamenti képviselő a kedvezménytörvényről kifejtette, fontosnak tartotta, hogy a Kárpát-medencei magyarságnak egyfajta jogorvoslatot és politikai értelemben is elfogadható megoldást kell biztosítani. 1920-tól erre minden európai nép – ilyen vagy olyan értelemben – elégtételt kapott elszenvedett múltbeli történelmi vereségeiért. A magyarság volt az, melynek ügye megoldásra vár. Ennek a népnek, nemzetnek vissza kell adni a lelkét. A kedvezménytörvény érzelmi kapocs, ami egy közösséghez való tartozásnak a bizonyítékát és bizonyosságát jelenti. A kedvezménytörvény "alkalmazása a Trianon utáni első olyan lépés, melyet a Magyarország határain túl került magyarok évtizedek óta várnak" "Mit fog érezni az, aki kézbe veszi a könyvecskét, melyen ott van a Szent Korona, a nemzet szimbóluma? Egy dolgot, hogy nemzetpolgár." - A kolozsvári RMDSZ-nek pontos nyilvántartása van, elkészült a Kolozs megyei kataszter. Ha megkérdik, hány magyar kérheti a megyében a kedvezménytörvény értelmében a könyvecskét, arra megközelítően tudnak felelni: Kolozsváron több mint 70 ezren fogják kérni, a megyében több mit 150 ezren. Nem szólva a több mint 10 ezer magyar diákról – hiszen a Kolozsváron tanuló több mint 40 ezer diáknak több mit negyede magyar – akik szintén ide fognak fordulni. /Csomafáy Ferenc: Az álmot megvalósítani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
2002. január 12.
Jan. 11-én ismét összeült Kolozsváron a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény romániai alkalmazásáért felelős Országos Felügyelő Testület. A találkozóról Szabó Árpád unitárius püspök elmondta: miután a jelenlévők meghallgatták Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatóját a státustörvénnyel kapcsolatos kérdésekről, nevesítették azokat a civil szervezeteket, amelyeknek joguk van tagságot igazoló bizonylatot kiadni. Ezek között szerepel az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT), a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE), a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ), a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége (MCSMSZ), az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT), a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), valamint a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségéhez (MISZSZ), a Magyar Ifjúsági Tanácshoz (MIT), az Országos Magyar Diákszövetséghez (OMDSZ) és az Itthon Fiatalon Mozgalomhoz tartozó ifjúsági szervezetek. A testület eldöntötte, hogy a magyar nyelv kellő ismerete olyan okirat alapján igazolható, amelyet részben vagy egészében magyar nyelvű tanintézet állított ki. Adrian Nastase kormányfő jan. 11-i azon felszólítására, hogy a prefektusok ne tegyék lehetővé a magyar igazolványok kibocsátását, valamint az információs irodák működtetését, Markó Béla szövetségi elnök a Szabadságnak elmondta: az RMDSZ a magyar–román megállapodás értelmében cselekszik, és ennek megfelelően január 21-én be fogják indítani a munkát. Az elnök emlékeztetett arra, hogy a megállapodás szerint az információs irodák tevékenysége nem ajánló jellegű, hanem információ szolgáltatáson alapszik. "Ezért a román miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatától függetlenül elkezdjük ezt a munkát. Nastase felszólítása inkább politikai replika kíván lenni arra, hogy Magyarországon folyik a vita a megállapodásról, a munkavállalással kapcsolatban pedig egyre élesebb kijelentések hangzanak el" — mondotta Markó Béla. – Jan. 11-én Kolozsváron összeült a törvény végrehajtásáért felelős Kolozs Megyei Felügyelő Testület is. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke tájékoztatott: véglegesítették a Kolozs Megyei Felügyelő Testület működési és hatásköri szabályzatát, valamint a megyei információs irodahálózat azon munkatársainak névsorát, akik kiképzésben fognak részesülni, hogy a munkafolyamat minél zökkenőmentesen történjen. /P. A. M.: Okirattal igazolható a nyelvismeret. Politikai jelzés Nastase kijelentése a státusirodákról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./