Nyílt levélben fordult Emil Boc kolozsvári polgármesterhez elődje, Gheorghe Funar szenátor. A nagy-románia párti szenátor egyrészt az Avram Iancu szobor eltávolítására irányuló civil kezdeményezés ellen tiltakozott, másrészt Márton Áron püspök tervezett kolozsvári szobrának felállítása ellen. Funar többek között, terroristának, tömeggyilkosnak, románellenesnek és szekus besúgónak nevezte a nagy püspököt, akinek boldoggá avatási pere Vatikánban folyamatban van. Funar tiltakozott az ellen, hogy a tanács 30 000 lejt utalt ki a „Budapesten öntött szobor” talapzatára, és követelte, hogy a polgármester kezdeményezzen nyílt vitát a Vatra Romaneasca és más egyesületek részvételével, valamint kérje ki Márton Áron dossziéját a CNSAS-tól. A boldogemlékű püspök szobrát, Bocskai Vince szobrászművész alkotását a Szent Mihály-templom kertjében tervezik felállítani. Funar tizenkét éves polgármesteri pályafutása során az RMDSZ többször is megpróbált keresztülvinni ehhez a szoborhoz fűződő határozat-tervezeteket, de ezeket soha nem szavazták meg. Emil Boc jelenlegi polgármester a nyílt levéllel kapcsolatosan elmondta: Gheorghe Funar bizonyára még nem vett tudomást arról, hogy Kolozsváron lejárt a szobor-sztorik ideje. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, szerint Márton Áronról nem a volt polgármester hivatott nyilatkozni, hanem azok, akik akkor itt éltek, Kolozsváron. Kovács Sándor plébános, kolozs-dobokai főesperes döbbenettel értesült a nyílt levélről. Elmondta: mint kolozsvári plébános és Márton Áron utódja tiltakozik az ilyen hangnemű levelek ellen. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen szeptember 10-én zajlott az a konferencia, amelyet az Akadémiai tanács elnöke, Andrei Marga szervezett, és amelynek Élet az Igazságban volt a címe. A meghívottak között volt Rómából Zenon Grocholewski bíboros is. Erre a konferenciára eljöttek románok, olaszok, németek, magyarok, egyházi méltóságok és civilek egyaránt. Márton Áron püspök minden népek igazságáért és jogaiért szállt síkra Erdélyben. Amikor a zsidók jogairól szólt a kolozsvári Szent Mihály-templomban, a magyar kormány kiutasította őt Észak-Erdélyből. Kovács Sándor hozzátette: hiszi, hogy ma politikusok, vezető személyiségek megértik, megértették a nagy püspök fellépését az igazságtalanság ellen. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Funári kirohanás Márton Áron és tervezett szobra ellen. A volt polgármester terrorizmussal vádolja a püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Kilenc négyzetméteres terület bérbeadásán múlott, hogy Kolozsváron ma sincs felállítva Márton Áron püspök szobra. A Szent Mihály-plébánia ugyanis azért nem rendelkezik a szoborállításhoz szükséges építkezési engedéllyel, mert a helyi tanács nem szavazta meg a szükséges kilenc négyzetméternyi terület bérbeadását. A már elkészült műalkotás felállítása így tovább késik, bár 2005-ben, Gheorghe Funar egykori polgármester leváltását követően a kezdeményezők úgy nyilatkoztak: hónapok kérdése a püspök szobrának felállítása. Márton Áron szobrát először 2004-ben szerették volna felállítani, azonban a kincses város központi részének általános városrendezési terve akkor még nem készült el. A Czirják Árpád érseki helynök, volt kolozsvári főesperes kezdeményezte szobrot, melyet a tervek szerint a templom bejáratától balra eső zöldövezetben, az ott lévő fenyőfák előtt helyeznék el. A Magyarországon megöntött műalkotás jelenleg egy Budapest melletti szoborkertben várja, hogy Kolozsváron felállíthassák a Szent Mihály-templom mellett. /Lázár Lehel: Nacionalista aknamunka. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

A jelöltállítás kronológiája. 2006. november 3. Az RMDSZ és az EMNT vezetőinek kolozsvári találkozóján Tőkés László kezdeményezte, állítsanak közösen jelöltet az európai parlamenti választásokra. A megbeszélés után Toró T. Tibor EMNT-alelnök megemlítette, Tőkés László és Markó Béla vezethetné a közös listát. Markó Béla nem zárkózott el attól, hogy a témáról további egyeztetések történjenek. Esetleges jelöltségével kapcsolatban azonban azt mondta, akik ezt szorgalmazzák, el akarják távolítani a romániai politikából. 2006. december 16. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) együttes ülése az ügyvezető elnökség előterjesztése nyomán olyan jelöltállítási szabályzatot fogadott el, amely nem számol a közös listaállítással. A szabályzat szerint csak RMDSZ, illetve a szövetséggel társult szervezetek tagjai lehetnek jelöltek. A jelölteket az RMDSZ operatív tanácsa rangsorolja; ezeknek kötelességük végrehajtani az RMDSZ vezető szerveinek a határozatait. Nyilatkozatban kell továbbá adniuk, hogy ha megszegik az RMDSZ-szel szembeni kötelezettségeiket, alávetik magukat a szövetség alapszabályában szereplő szankcióknak. 2007. január 12. A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) ülése után Markó Béla kijelentette, nem ért egyet azzal az állásponttal, miszerint az RMDSZ listájának első helyeire már befutott politikusokat, úgymond „húzóneveket” tegyenek, akik utólag visszalépnek az utánuk következő jelöltek javára. Kifejtette, a befutóhelyeken fiatal, képzett politikusoknak kell indulniukt. Újságírói kérdésre hozzátette, az esetleges ellenzéki jelöltek a harmadik helytől hátrafelé szerepelhetnek a listán. 2007. január 13. A Gyergyószéki Székely Tanács független jelölt indítását kezdeményezte. Az ötlet az ellenzéki szervezetek kolozsvári tanácskozásán is felmerült. 2007. január 15. Az RMDSZ operatív tanácsa Kelemen Hunort nevezte ki az európai parlamenti választások kampányfőnökévé. 2007. január 16. A parlament elfogadta az EP-választásokról szóló, 2007/33-es törvényt. A jogszabály értelmében a választásokon pártok, koalíciók, kisebbségi szervezetek és független jelöltek indulhatnak. A pártlisták az ötszázalékos küszöb teljesítése esetén szerezhetnek mandátumot, a független jelölteknek az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot kell megszerezniük (amely az érvényes szavazatok 2,86 százalékát jelenti). A jogszabály a pártok, szervezetek részvételét kétszázezer, a független jelöltek indulását pedig százezer támogató aláírás összegyűjtésétől teszi függővé. 2007. január 16. Az RMDSZ választási bizottsága elfogadta Bíró Rozália, Csutak István, Fekete Emőke, Hodgyai Géza, Jakab István, Korodi Attila, Nagy Zsolt, Niculescu Tóni, Sógor Csaba, Szabó Károly és Winkler Gyula EP-képviselő-jelölti pályázatát. Formai okokra hivatkozva elutasította Bara Gyula pályázatát. 2007. január 23. Az RMDSZ operatív tanácsa meghallgatta a jelölteket, és a Nagy Zsolt, Winkler Gyula, Korodi Attila, Sógor Csaba sorrendet állapította meg. 2007. január 26. Tőkés László egy budapesti sajtótájékoztatón kijelentette, kész együtt haladni az RMDSZ-szel a választási kampányban, ha az ellenzék bizalmát is élvező Sógor Csaba szenátor az RMDSZ-jelöltlista befutónak számító első vagy második helyére kerül. 2007. január 27. Hat ellenzéki szervezet kérte fel Tőkés Lászlót, vállalja el a független EP-képviselő-jelöltséget. A Kolozsváron keltezett nyilatkozatot az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) vezető testületei írták alá. Tőkés László a felkérésre úgy válaszolt: ha a nemzet ügye ezt kívánja, nem futamodik meg a feladattól, de a végleges válasz előtt egyháza véleményét is ki kell kérnie. 2007. február 2. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsa határozatban rögzítette: aktívan támogatja Tőkés László EP-képviselő-jelöltségét. 2007. február 3. Az ellenzéki szervezetekkel folytatott megbeszélés után Tőkés László közölte, a nemzeti oldal teljes összefogása esetén hajlandó versenybe szállni az EP-választásokon. 2007. február 7. A kormány május 13-ára tűzte ki az európai parlamenti választásokat. 2007. február 10. Az RMDSZ parlamenti frakcióinak üléséről kiszivárgott hír szerint Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető kifejtette: csirájában kell elfojtani a Tőkés körüli szervezkedést. 2007. február 14. A sajtó jelzései szerint az RMDSZ aláírásgyűjtői a szövetség jelöltjeit támogató aláíráshoz kötik a magyar állam által biztosított oktatási-nevelési támogatás kérvényeinek a befogadását. Kelemen Hunor, a támogatást folyósító Iskola Alapítvány elnöke cáfolta a vádakat. 2007. február 15. Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) elnöksége nyílt levélben kérte fel az RMDSZ vezetőségét, biztosítson befutóhelyet Tőkés Lászlónak az EP-képviselőjelöltlistáján. „Ha az SZKT nem ismeri fel a történelmi pillanatot, és figyelmen kívül hagyja az egységkereső szándékot, az elnökség a független jelölt támogatására fogja buzdítani az egyházkerület híveit” – áll a felhívásban. Nyílt levélben kérte Csoóri Sándor író is Markó Bélát arra, hogy biztosítson befutóhelyet Tőkés Lászlónak az RMDSZ jelöltlistáján. A levelet több neves személyiség, köztük Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Martonyi János volt külügyminiszter és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is aláírta. 2007. február 16. Kelemen Hunor SZET-elnök kijelentette, ha Tőkés László részt vett volna az RMDSZ rangsorolásán, az operatív tanács nem tehette volna meg, hogy ne biztosítson befutóhelyet számára az RMDSZ-listán. 2007. február 16. Tőkés László közölte, kilép az RMDSZ Kolozs megyei szervezetéből, és a Temes megyei szervezetbe kéri felvételét. Gesztusával az ellen tiltakozott, hogy a Kolozs megyei szervezet két egeresi önkormányzati képviselő kizárását helyezte kilátásba amiatt, hogy Tőkésnek gyűjtöttek aláírásokat. 2007. február 17. Az SZKT és a SZET együttes ülésén Markó Béla úgy értelmezte, az egyház vezetői megzsarolták az RMDSZ-t, és elutasította az EREK nyílt levelét. A testületek két ellenszavazattal és hét tartózkodással fogadták el az operatív tanács által kialakított jelöltlistát. Frunda György ülésvezető nem bocsátotta szavazásra Eckstein-Kovács Péter javaslatát, hogy hagyjanak nyitva egy kiskaput a jelöltlista utólagos módosítására. 2007. február 21. Orbán Viktor bejelentette, a Fidesz teljes mellszélességgel támogatja Tőkés Lászlót az EP-választásokon. Fontosnak tartotta, hogy kellő politikai súlyt, erkölcsi és politikai tekintélyt megtestesítő személyek jelenjenek meg Brüsszelben az erdélyi magyarság képviseletében. Markó Béla erre úgy reagált, hogy Orbán Viktort nem tájékoztatták kellőképpen az erdélyi helyzetről. 2007. február 22. Az unitárius lelkészek országos szövetségének választmánya felhívással fordult az egyház lelkészeihez és híveihez, hogy aláírásukkal támogassák Tőkés László jelöltségét, és szavazzanak rá az EP-választásokon. 2007. március 2–3. Az RMDSZ aradi kongresszusán Toró T. Tibor képviselő – aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke – kérte az EP-jelöltlista kérdésének újbóli napirendre tűzését. A javaslat azonban mindössze 24 igen szavazatot kapott. A kongresszus újraválasztotta a szövetség elnöki tisztségébe Markó Bélát, aki egyetlen jelölt volt erre a tisztségre. 2007. március 10. Markó Béla közölte, tudomására jutott, hogy Tőkés László számára Magyarországon is gyűjtöttek aláírásokat. Ugyanakkor kijelentette: az RMDSZ-nek nincs szándékában óvást emelni a Tőkés László EP-jelöltségét támogató aláírások jegyzékével szemben. 2007. március 11. Nyílt levélben fordult Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es képviselő és Sógor Csaba csíkszeredai RMDSZ-es szenátor Markó Béla szövetségi elnökhöz, kérvén, hogy éljen az újraválasztásával megerősített elnöki hatalmával annak érdekében, hogy a magyar érdekképviselet egységes jelöltlistával álljon választói elé. 2007. március 12. A kormány elnapolta a május 13-ára kiírt EP-választásokat. 2007. március 13. Az RMDSZ 322 ezer támogató aláírást, a Tőkés Lászlót támogató szervezetek pedig 136 ezer aláírást iktattak az Országos Választási Bizottságnál. 2007. március 20. Az elnöki hivatal keretében működő szakbizottság engedélyezte a Nagy Zsolt távközlési miniszter elleni ügyészségi vizsgálatot. 2007. április 19. A parlament felfüggesztette tisztségéből Traian Basescu köztársasági elnököt. 2007. április 24. Május 19-ére írták ki a Traian Basescu leváltásáról szóló népszavazást. Az RMDSZ Basescu ellen, az MPSZ az államfő mellett szállt be a kampányba. 2007. május 19. 44 százalékos részvétel mellett 75 százalékos szavazataránnyal erősítették meg tisztségében a szavazók Traian Basescu államfőt. A tömbmagyar megyékben az országos átlagnál alacsonyabb volt a részvételi arány, de az átlagosnál nagyobb arányú győzelmet aratott Basescu. Az RMDSZ vezetői a szövetség rossz kommunikációjában jelölték meg a kudarc okát. 2007. május 21. Eckstein-Kovács Péter szenátor arra szólította fel az RMDSZ vezetőit, az elhibázott döntéseik miatt lépjenek egy lépést hátra. Markó Béla rosszízűnek nevezte Eckstein kijelentéseit. 2007. június 1. Verestóy Attila szenátor Székelyudvarhelyen tartott sajtótájékoztatóján magánvéleményként fejtette ki: „az RMDSZ-nek párbeszédet kell kezdeményeznie minden olyan, a magyar közösség érdekképviseletét vállaló szervezettel, amelyik nem az RMDSZ megsemmisítését tűzte ki célul”. 2007. június 9. Az SZKT és a SZET együttes ülésén Kelemen Hunort választották meg szövetség ügyvezető elnökének. Markó Béla kijelentette, nem lenne jó, ha a népszavazási kudarc miatt fejek hullanának a szövetségben. 2007. június 11. Felfüggesztette tisztségéből az ügyészség által vizsgált Nagy Zsolt minisztert Traian Basescu köztársasági elnök. 2007. június 30. Az Erdélyből Európába című marosvásárhelyi közéleti fórumon a Tőkés Lászlót támogató szervezetek vezetői úgy vélték, nem Tőkés Lászlót kellene felvenni az RMDSZ jelöltlistájára, hanem az RMDSZ-nek kellene támogatnia Tőkés független jelöltségét. 2007. július 3. Benyújtotta lemondását a miniszterelnök-helyettesi tisztségből Markó Béla, aki kijelentette, a továbbiakban az RMDSZ-elnöki tevékenységére, a tagsággal való bizalmi kapcsolat helyreállítására kíván összpontosítani. 2007. július 3. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem szervezői a szabadegyetem keretében megrendezett Markó–Tőkés-találkozóra hívták meg a feleket. Tőkés László elfogadta, Markó Béla elutasította a meghívást. 2007. július 5. Markó Béla három időpontot javasolt Tőkés Lászlónak egy csúcstalálkozó megtartására. 2007. július 17. Az RMDSZ állandó tanácsa arról döntött, befutóhelyet biztosít Tőkés Lászlónak a szövetség EP-jelöltlistáján. 2007. július 30. Tőkés László és Markó Béla kolozsvári találkozóján a felek arról egyeztek meg, hogy tárgyalócsoportok folytatják az egyeztetéseket, és augusztus 24-éig megpróbálnak hosszú távú megállapodást kötni. A megbeszélésen az RMDSZ a közös nemzeti célok listáját, az ellenzék pedig az erdélyi magyar politikai rendszerváltás programját adta át a másiknak. A megbeszélés után Tőkés László hangsúlyozta, csak az esetben lehet szó arról, hogy az RMDSZ listáján szerepeljen, ha a rendszerváltási csomagot a szövetség elfogadja. Markó Béla friss felmérési adatokra hivatkozva jelentette ki, Tőkés Lászlónak függetlenként nincs esélye a bejutásra, és – ha egymás ellen indulnak a választásokon – az RMDSZ-t is csak egy huszáros kampány lendíthetné át az ötszázalékos küszöbön. 2007. július 31. Szász Jenő bejelentette, összegyűltek a Magyar Polgári Párt bejegyzéséhez szükséges aláírások. A bírósági szünet lejártával elindítják a pártbejegyzést. 2007. augusztus 9. Kelemen Hunor nagyvárosi legendáknak minősítette az RMDSZ által készíttetett közvélemény-kutatásról szóló híreket. 2007. augusztus 10. Traian Basescu elnök Székelyudvarhelyen biztosította Szász Jenőt arról, hogy nem fog sérülni a törvényesség a Magyar Polgári Párt bejegyzésénél. 2007. augusztus 10. Az RMDSZ és az ellenzék munkacsoportjainak a megbeszélésén megegyeztek arról, hogy az ellenzéki rendszerváltási javaslat alapján próbálják a közös dokumentumot megfogalmazni. 2007. augusztus 16. A Krónika bizonyítékokat mutatott be arról, hogy július elején az RMDSZ szociológusa vezetésével mégiscsak készült közvélemény-kutatás az erdélyi magyarság politikai opcióiról. 2007. augusztus 18. Az RMDSZ és az ellenzék munkacsoportjainak találkozója után Borbély László RMDSZ-alelnök bizakodóan, Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök szkeptikusan nyilatkozott az esetleges megállapodásról. 2007. augusztus 22. A kormány november 25-ére tűzte ki az EP-választásokat. 2007. augusztus 24. A kijelölt határidő előtt nem született megállapodás a tárgyalócsoportok között. A tárgyalások folytatásáról döntöttek. 2007. augusztus 25. Tőkés László Románia utolsó posztkommunista alakulatának minősítette az RMDSZ-t egy interjúban. Markó Béla ennek ellenére bizakodónak mutatkozott a megegyezés tekintetében. Az elnök elismerte, mégiscsak létezik a Kelemen Hunor által letagadott felmérés. 2007. augusztus 31. Az ellenzék tárgyalócsoportja a javasolt rendszerváltó csomag mellett egy határidőket is tartalmazó cselekvési tervet is az RMDSZ tárgyalói elé terjesztett. A találkozó után Kelemen Hunor bejelentette, olyan jelöltlista állítását javasolták, melynek a két befutóhelyét Markó Béla és Tőkés László foglalná el, a lista további helyeit pedig megosztanák a romániai magyar szervezetek között. 2007. szeptember 5. A Krónika körkérdéséből kiderült, a Tőkés Lászlót támogató szervezetek kitartanak amellett, hogy a püspök önálló jelöltként vegyen részt a választásokon. 2007. szeptember 6. Eredménytelenül zárult Markó Béla és Tőkés László csúcstalálkozója, a püspök nem írta alá a tárgyalócsoportok által egyeztetett megállapodás-tervezetet. Kijelentette, nem érett meg a helyzet a közös lista állítására. Markó Béla a Tőkést támogató szervezetekre hárította a felelősséget a megegyezés elmaradása miatt. A felek ennek ellenére nem tartották haszontalannak az augusztusi tárgyalássorozatot, és megállapodtak abban, hogy nem fognak negatív, ellenséges kampányt folytatni egymás ellen. 2007. szeptember 7. Az RMDSZ állandó tanácsa megváltoztatta a korábbi rangsorolását. Arról döntött, hogy a jelöltlista elején Frunda György, Sógor Csaba, Winkler Gyula, Bíró Rozália, Korodi Attila szerepeljen. Közölték, Nagy Zsolt maga kérte a listáról való törlését, hogy ezzel kímélje meg az RMDSZ-t a személyével kapcsolatos esetleges támadásoktól. 2007. szeptember 8. Az SZKT ellenszavazat nélkül hagyta jóvá a módosított listát. Markó Béla közölte, az RMDSZ mutatott nagyobb készséget a megállapodásra; a szövetség 90 százalékban elfogadta az ellenzék javaslatcsomagját. /Gazda Árpád: A jelöltállítás kronológiája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12. /

A Kolozsváron megrendezett XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok záróakkordjaként a résztvevők megkoszorúzták a főtéri Mátyás király szoborcsoportot, Fadrusz János monumentális alkotását. Beszédet mondott László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. A rendezvénysorozat szeptember 22-i programjait a Magyar Operában sorra kerülő Kárpát-medencei kulturális műsor zárta, ezt megelőzően az emeleti előcsarnokban népművészeti kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők. A gálaműsorban Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a magyar nyelv egységes, s bár a történelem számtalanszor szétszakított bennünket, külön-külön sorsra ítélt, csodák csodája, sem az utóbbi nyolcvan éven át, sem azelőtt a mi nyelvünket szétdarabolni nem lehetett. A magyar nyelv tartott meg, „amelyet sem török, sem tatár, sem a Trianon utáni szomszéd népek elfojtani, eltiporni nem tudtak,” A műsorban köszöntők hangzottak el Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke, Göncz László, a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója, Görföl Jenő, a Csemadok Országos Választmányának elnöke, valamint Siflis Zoltán, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács Intézőbizottságának tagja részéről. /Ö. I. B. – K. K. : XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

Szeptember 28-án zajlott az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT), amelynek keretében többek között megválasztották az RMDSZ megyei szervezetének új oktatási alelnökét, Péter Tünde személyében. László Attila megyei elnök a demográfiai mutatók alakulását részletezve kifejtette: 2008 valószínűleg az utolsó vonat az erdélyi magyarság számára. A Kolozs megyében és Kolozsváron észlelhető fejlődés azt jelzi, hogy a magyarság részarányának csökkenése itt még hangsúlyosabb lesz. Hangsúlyozta: Nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy a negatív kampány, az egymásra mutogatás befolyásolja a kampányt. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Európarlamenti választásokra készül a Kolozs megyei RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

Nyíltan támogatja Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Tőkés László független európai parlamenti képviselőjelöltet. A Fidesz személyes jelenléttel is besegít kampányába, és annyiszor jönnek majd, ahányszor Tőkés hívni fogja őket. Orbán – aki az RMDSZ-t magában foglaló Európai Néppárt (EPP) alelnöke is – kijelentette: az EPP támogatja Tőkés bejutását az Európai Parlamentbe. Aradon Dávid Ibolya MDF-elnök, Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Markó Béla RMDSZ-elnök is a magyarság egységét szorgalmazták, elítélve a megosztási kísérleteket. A Fidesz elnöke szerint van Erdélyben elég magyar szavazó, s ha a magyarok urnák elé járulnak, akkor semmilyen érdekütközés nem jön létre Tőkés László és az RMDSZ között. Elsőként és legdurvábban Markó Béla minősítette a magyar ellenzéki párt vezetőjének nyilatkozatát. Az RMDSZ vezetője szerint akár történelmi botlásnak is nevezhető, hogy Orbán Viktor és pártja nyíltan beavatkozik az erdélyi magyar politikába. Markó úgy vélte, a református püspök egyéni jelöltként nem juthat be az Európai Parlamentbe, legfeljebb azt érheti el, hogy az RMDSZ sem küldhet képviselőket. Aki ezt a megosztottságot támogatja, az akarva-akaratlanul is ahhoz járul hozzá, hogy Brüsszelben csak románok képviseljék Romániát – szögezte le Markó. Ha a Fidesz valóban segíteni akarta volna az erdélyi magyar közösséget, arról kellett volna meggyőznie Tőkés Lászlót, hogy fogadja el az RMDSZ felajánlását egy közös választási listán való szereplésre – vélekedett Markó. Orbán kijelentette: az Európai Parlamentben is olyan embernek kellene képviselnie az erdélyi magyarokat, aki teljes szívvel hisz a magyar függetlenségben és szabadságban. Tőkés hangsúlyozta: örvend annak, hogy sikerült együtt ünnepelni az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetőivel. Bíró Rozália, nagyvárad alpolgármestere beszédében kiemelte: miközben sem az ellenségnek, sem a diktatúrának nem sikerült megsemmisítenie a magyarságot, most magyar magyar ellen küzd, s veszélybe sodorja a közösséget. RMDSZ-esek – közöttük Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, Pete István szenátor, Szabó Ödön a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke –végighallgatták Orbán Viktor és Tőkés László beszédét. Tőkés László élesen bírálta, hatalmi arroganciával vádolta az RMDSZ-t, egyrészt Király András Arad megyei RMDSZ-elnök kijelentése miatt, miszerint Tőkésnek nincs mit keresnie az aradi ünnepségen, másrészt pedig közölte, hogy megfenyegették: ha meghívja Orbánt Váradra, akkor „kommandók” kifütyülik a magyar politikust. Szilágyi Zsolt utólag elmondta, hogy a Bihar megyei RMDSZ köreiből kaptak ilyen fenyegetést. Dávid Ibolya hangsúlyozta: „Nem a politikai ellenfél az ellenség, hanem a nemzeti depresszió, a közöny, a gyűlölet, a széthúzás alapvető kérdésekben és a rombolás. Itt és az anyaországban is ezer kísérlet mutatkozik a felemelkedést biztosító cselekvési egység megbontására. ” Az aradi vértanúk emlékére Kolozsváron is emlékünnepséget szerveztek. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a szamosfalvi obeliszknél fejezte ki tiszteletét. Este a Farkas utcai református templomban ökumenikus szertartással folytatódott a 13 aradi vértanúra való megemlékezés. Egyed Ákos történész, akadémikus vázolta fel röviden az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történetét. /Valkai Krisztina, Borbély Tamás: Orbán felsorakoztatta a Fidesz-t és az Európai Néppártot Tőkés mögé. Kissé feszült hangulatú együttünneplés Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./ Egységről, együttünneplésről és a szabadságeszméről beszéltek külön – Aradon és Nagyváradon – az október hatodikai megemlékezéseken részt vevő magyar és román politikusok. Október 6-án magyar zarándokok ezrei érkeztek az egész Kárpát-medencéből Aradra, a kivégzett honvédtisztek gyászünnepére. A megemlékezéseken részt vett Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Dávid Ibolya MDF-elnök, Terényi János magyar nagykövet és Cseh Áron főkonzul is. „Ma a magyarságnak új honfoglalásra van szüksége. Ismét otthonunkká kell tennünk Erdélyt, mert nekünk nincsen más otthonunk, csak ez, és többé nem akarunk alárendelt szerepet játszani ezen a földön, soha többé nem akarunk másodrendű állampolgárok lenni itt!” – hangzott el Markó Béla RMDSZ-elnök üzenete. Nagyváradon az emlékezésen Orbán Viktor Fidesz Magyar Polgári Párt-elnök is részt vett. Biró Rozália RMDSZ-es nagyváradi alpolgármester az együttünneplés, együttgondolkodás, valamint az itthon maradás fontosságára helyezte a hangsúlyt. Orbán Viktor az összetartozásra hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy „csak egymással szövetségben és nem egymás kárára tehetjük nemzetünket naggyá“. A hűvös idő miatt kevés kolozsvári jelent meg Szamosfalván, ahol Boros János alpolgármester és emlékezők koszorúztak. Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár termében emlékeztek a vértanúkra. /Egységüzenet helyett üzengetés az ünnepen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ Markó Béla szövetségi elnök Aradon elmondott beszédében úgy vélekedett, október hatodika legfőbb üzenete ma is az, hogy a szabadságharc hősei, különféle meggyőződésük, vérmérsékletük és származásuk ellenére össze tudtak fogni egymással. „Civakodó nemzet nem fog magának szabadságot, egyenlőséget, testvériséget kivívni” – hangoztatta Markó Béla. /Új honfoglalásra van szükségünk. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./ A Kárpát-medence népei közötti összefogásra, a magyar nemzet kebelén belüli összetartásra hívta fel a figyelmet szombaton, Aradon a vértanú tábornokokra emlékező beszédében Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Dávid Ibolya MDF-elnök, valamint Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Aradon az RMDSZ az MSZP-vel és az MDF-fel emlékezett. Markó új honfoglalást hirdetett meg Erdélyben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 10./

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) október 26-i ülésén megválasztotta a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) hét Kolozs megyei tagját /Balázs Bécsi Attila, Dáné Tibor Kálmán, Magyari Tivadar, Molnos Lajos, Péter Tünde, Szabó Lóránd és Tonk Márton/, és döntött a kistérségi egyeztető tanácsok létrehozásáról. /Ö. I. B. : Megválasztották a KAT Kolozs megyei tagjait. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Október 28-án Kolozs megyében folytatta útját az RMDSZ országos karavánja. Sógor Csaba és Frunda György képviselőjelöltekhez csatlakoztak a szövetség további, Kolozs megyei jelöltjei, valamint a megyei szervezet vezetősége. Kőrösfőre látogattak az RMDSZ politikusai. Kalotaszentkirályon, a lakossági fórumon Sógor Csaba elmondta: „Ezen a vidéken fontos a hagyomány, és ez nemcsak a népdalok vagy a népviselet esetében érvényes, hanem a mezőgazdaságban is. A hagyomány pedig tudást is jelent, az Európai Unió épp erről, azaz a tudásról szól. ” /A hagyomány tudást is jelent. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

Pásztor Gabriella, az Oktatási Minisztérium szakállamtitkára, Péter Tünde, főtanfelügyelő-helyettes és László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke RMDSZ-ajándékként a Kincses Kolozsvár című albumból ötszáz példányt osztanak szét egész Kolozs megyében a magyar tagozatos iskoláknak, a Communitas Alapítvány támogatásával. /D. I. : RMDSZ-ajándék: Kincses Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

A kolozsvári székhelyű Claudiopolis Egyesület és az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének Közlap című kiadványa havonta jelenik meg 15 000 példányban. A második számnál tartó havilapot ingyenesen szórják a megye minden településén. A lapban szociális témák, kultúra, valamint politikai beszámolók kapnak helyet. /Megjelent a Közlap. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Jelentős változtatásokat kell kieszközölni a helyi RMDSZ-szervezetekben, jelentette ki László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ-elnöke, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a szövetség olyan településeken is gyenge eredményeket könyvelt el az EP-választásokon, ahol RMDSZ-többség van az önkormányzatokban. Szerinte Kőrösfőn, Tordaszentlászlón és Széken a helyi tanácsosok, a helyi RMDSZ-vezetés, az egyház és a civil szervezetek nem működtek együtt a kampány alatt. Egyes településeken az RMDSZ kevesebb szavazatot kapott, mint Tőkés László. Idetartozik Kőrösfő (17 százalékot kapott az RMDSZ, 33 százalékot Tőkés), Sárvásár (41-41), Aranyosegerbegy (12-15), Magyarfenes (19-29), Tordaszentlászló (16-27), Szék (12-18) és Magyarnagykapus (17-29). Sallai János, a széki RMDSZ elnöke kész felajánlani lemondását a tisztségéről. Antal János, Kőrösfő polgármestere szerint az EP-választások eredményének egyértelmű üzenete, hogy az RMDSZ-nek közös listában kell gondolkodnia a jobboldallal. Tamás Gebe János, Tordaszentlászló polgármestere szerint teljesen fölösleges a szervezeten belüli „számonkérősdi”. /Gy. Cs. : Felelősöket keres az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

Hatalommal való visszaéléssel vádolja László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnököt Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke. Soós Sándor elmondta: a megyei RMDSZ-elnök megfenyegette az egyik építkezési cég kolozsvári kirendeltségének képviselőjét, mert autót biztosított Tőkés Kolozs megyei kampánystábjának. László Attila beismerte az ügyet. László Attila nem kívánta kommentálni Soós vádjait. „Mocskos kampányt tudhatunk magunk mögött, amelynek során mindkét fél bedobott trükköket. Borítsunk fátylat rá” – nyilatkozta. /Gyergyai Csaba: Az EMI-sek vádolják László Attilát. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

December 15-én beiktatták Kolozs megye új alprefektusát, Hegedűs Lajost. Az RMDSZ által javasolt magas rangú köztisztviselő kijelentette: jó munkaviszonyt kíván kialakítani a kollégákkal. /Beiktatták Hegedűs Lajost. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./ „Elsődleges célom, hogy a megye egészségüggyel kapcsolatos gondjait megoldjuk” – nyilatkozta Hegedűs Lajos András. Kinevezéséig Hegedűs a megyei Egészségügyi Pénztár aligazgatója volt. László Attila, a megyei RMDSZ-szervezet elnöke kijelentette: az érdekképviselet sokat küzdött azért, hogy a megyének magyar alprefektusa legyen. A Nemzeti Liberális Párt – a szintén magyar nemzetiségű Györke Zoltánt jelölve – ugyancsak megpályázta a különböző személycserék nyomán megüresedett tisztséget. /N. Cs. : Öregedő megye? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

Hamarosan új székházba fog költözni a Kolozs Megyei RMDSZ, mivel a régi, Fürdő/Pavlov utcai épületet vissza kell adniuk tulajdonosának, jelezte László Attila megyei elnök. Az önkormányzat hatáskörébe tartozik, hogy helyet biztosítson a politikai alakulatok számára. László Attila szerint érvényes szerződéssel birtokolták a Fürdő utcai székházat, amelyet nemrég kapott vissza egykori tulajdonosa. /Költözik a megyei RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Kolozs megyében az RMDSZ mintegy 192 önkormányzati képviselővel rendelkezik. Már több Kolozs megyei RMDSZ-es önkormányzati képviselő jelezte: nem kívánja jelöltetni magát még egy mandátumra. A cél a magyar választók mozgósítása, mondta László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, aki megerősítette: indul a kolozsvári polgármesteri tisztségért. „Mind a városi, mind a megyei tanácsban közel 20 százalékos képviseletet szeretnénk elérni. Azokon a településeken, ahol a magyar lakosság eléri, illetve meghaladja a 20 százalékot, polgármester-jelöltet állítunk. Ott, ahol nem érjük el a 20 százalékot, a helyi szervezetek döntenek, hogy indokolt-e mégis polgármester-jelöltet állítani” – mondta. Nem vállal több mandátumot Kerekes Sándor és Pálffy Zoltán, a megyei tanács két alelnöke, Pethő Zsigmond, Lakatos András és Székely István. Maradna Váncsa Pál, Mátis Jenő és Dániel Márton. Városi szinten a hat RMDSZ-es tanácsosból mindeddig csak hárman jelezték, hogy folytatnák tevékenységüket: Csoma Botond, Irsay Miklós és László Attila. Az RMDSZ 6–7 városi, valamint nyolc, esetleg tíz megyei tanácsosi tisztséget kíván megszerezni. /Nagy-Hintós Diana: Az RMDSZ megyei szervezete megőrizné eddigi pozícióit. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Ahogyan Marosvásárhelyen román politikus nyerte meg annakidején a polgármesteri széket, legalább akkora szenzáció volna Kolozsváron is, ha magyar jelölt győzne a választásokon – vélte László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, aki indul Kolozsvár polgármesteri székéért. Pozitív visszajelzések érkeztek a román sajtó részéről, jelezte László Attila. /Pásztor Krisztina: „Lesznek meghökkentő dolgok” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Az önkormányzati választások előkészületeiről, a jelöltállítás kritériumairól egyeztettek január 18-án Marosvásárhelyen az RMDSZ területi szervezeteinek elnökei (TEKT). A jelölteknek szigorú kritériumrendszernek, szakmai követelményeknek kell megfelelniük. A személyekről – a lehető legnagyobb reprezentativitást biztosítva – előválasztások vagy minél szélesebb körű jelölőgyűlések révén kell dönteni. (Amint azt a szövetség vezetői korábban bejelentették: azokban a megyékben, ahol a magyarság számaránya meghaladja az 50 százalékot, idén nem kötelező az urnás előválasztás.) László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök nem javasolta Kolozs megyében az urnás előválasztást az önkormányzati választások előtt. Rácz Levente, Fehér megyei RMDSZ elnök szerint előnyös, ha a területi szervezetek dönthetik el, hogy milyen kritériumokat állítanak az SZKT-n elfogadásra kerülő keret-kritériumokon belül a jelöltekkel szemben. /Önkormányzati választásokról tárgyaltak a TEKT-en. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

A Szövetségi Képviselők Tanácsának hétvégi ülése után a területi RMDSZ-szervezetek döntenek, hogy állóurnás titkos választásokkal vagy pedig elektoros választásokkal választják ki jelöltjeiket a helyhatósági választásokra. Ezt várhatóan a január 26-án összeülő Szövetségi Képviselők Tanácsa is elfogadja. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke jelezte: előválasztások esetén szigorításként előírnák, hogy csupán RMDSZ-tagok indulhassanak a jelöltségért. Ez a korlátozás 2004-ben még nem volt érvényben. A megfelelő módozat kiválasztása különösen Székelyföldön okoz majd fejtörést. „Csakis olyan embereket kell a közösségek élére állítani, akikben megbíznak a közösségek. Erre a legjobb módszer belátásunk szerint a belső választás” – vélte Borboly Csaba Csík területi RMDSZ-elnök. Borbolyhoz hasonlóan az előválasztások híve Molnár Endre, a Felső-háromszéki területi RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke is. Birtalan József, az udvarhelyszéki területi szervezet megbízott elnöke nem látja értelmét a mozgó- vagy állóurnás választásnak. Petres Sándor, a Gyergyó-területi szervezet elnöke olyan jelölőgyűléseket tartatna, amelyben az RMDSZ területi szervezetére a koordináció szerepe hárulna. Kelemen Hunor ügyvezető elnök korábban is ellenezte az előválasztások megtartását. /L. I., Cs. P. T. : Állóurnák vagy elektorok? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

A romániai magyar felsőoktatásért folyó harc egyidős a rendszerváltással. A követelések már a kilencvenes évek derekán zátonyra futottak. Az RMDSZ kész tényként fogadta el: a román politikai elit nem hajlandó elismerni a magyar felsőoktatás autonómiáját. Kónya-Hamar Sándor nemrég leköszönt EP-képviselő ismét a figyelem központjába vonta a Bolyai Tudományegyetem ügyét, amikor az Európa Parlamentben aláírásgyűjtésbe kezdett az erdélyi magyar állami egyetem támogatásáért. Kónya-Hamar Sándor emlékeztetett: a kilencvenes évek derekán, amikor az RMDSZ még nem volt elkötelezve különböző kormányérdekeknek, félmillió aláírás gyűlt össze az önálló magyar felsőoktatás támogatására. Az 1994-es tanügyi törvény figyelmen kívül hagyta a magyar elvárásokat. Akkoriban az RMDSZ kemény ellenzéki politizálással hallatta a hangját, Romániát mégis úgy vették föl az Európa Tanácsba, hogy az erdélyi magyarok követeléseiből semmit nem teljesített. 1996-ban az új kormány programjában tételesen szerepelt a Bolyai Tudományegyetem ügye, amit Victor Ciorbea akkori román miniszterelnök nyilvánosan felvállalt Budapesten. 1997 nyarán egyezség született arról, hogy törvénytervezetet készítenek az állami magyar egyetem létrehozásáról. Azon a nyáron a kormány két sürgősségi rendeletet fogadott el, a 22-est és a 36-ost: az egyik a magyarok irányában tett közigazgatási nyitásról, a másik az oktatásról szólt. Kónya-Hamar szerint ez vezetett el Ciorbea miniszterelnök bukásához. Az akkori államfő, Emil Constantinescu sem állt Ciorbea mellé, de nem talált támogatóra saját pártjában sem. A két kormányrendeletet nem akarták alkalmazni. A Ciorbea-kormány román miniszterei kihátráltak miniszterelnökük mögül, a legvehemensebb támadója a koalíciós partner Demokrata Párt volt, személyesen Traian Basescu... 1998-ban Ciorbea után Radu Vasile kormánya jött. Újra elkezdőzött az egyeztetés a magyar egyetemről. Megállapodás született az új jogszabályról, ami megnyugtatóan rendezte volna a magyar oktatás ügyét. Ősszel, amikor Radu Vasile az Egyesült Államokba készült, értésére adták, hogy meg kell oldania a magyar felsőoktatás ügyét. A szeptemberi SZKT-án ekkor született ultimátum Kolozsváron: ha nem lesz magyar egyetem, ha nem alkalmazzák a két elfogadott kormányrendeletet, az RMDSZ kilép a kormányból. Az RMDSZ az SZKT hatályos döntése ellenére a kormányba maradt. Kónya-Hamar Sándor rámutatott: Annak a több mint háromszáz embernek a sorsa döntötte el a kormányba maradást, akik az RMDSZ révén bekerültek az állami gépezetbe. Ezeket nyilván meneszteni kellett volna, és ezt az RMDSZ csúcsvezetősége nem akarta felvállalni. Inkább feláldozták a magyar egyetem ügyét. Akkor született a Petőfi–Schiller egyetem ötlete. Ez nem volt komoly ötlet, mindenki tudta. A németek nem kértek ilyesmit, az RMDSZ-nek pedig egy indok volt arra, hogy minden áron kormányban maradjon. Akkor született meg RMDSZ-berkekben az azóta is érvényes tézis, hogy kormánypozícióban sokkal többet lehet tenni a magyar ügyért, mint ellenzékben. Ekkor volt az első szakadás az RMDSZ-ben. 1998 őszén került sor az Alsócsernátoni Fórumra, amely új utakat, alternatívát próbált keresni. Ezen többen is kimondtuk, emlékezett Kónya, szükség van a belső reformra. 1998 nyarán egy igen jelentős értelmiségi fórum tárgyalta a Bolyai Egyetem ügyét. Ez bízta meg a Kolozs megyei RMDSZ-t, hogy amennyiben Radu Vasile kormánya nem lép határozottan az egyetem ügyében, nyújtsanak be új törvénytervezetet. Ezt elkészítették. Sajnos hosszú, áldatlan vita alakult ki az egyetem körül: többen is megkérdőjelezték az egykori Bolyai szakmai teljesítményét, mások az egyetem szétválásától a színvonalat féltették. Akkor gyűrűzött be Magyarországról a liberális szólam. Makkay József, a lap főszerkesztője emlékeztetett „Törzsök Erika „határon túli szakértő” vérlázító cikkére, amelyben úgy fogalmazott: Erdélyben boldog-boldogtalan magyar egyetemet akar. A román politikai elit magyarellenessége találkozott a magyarországi és erdélyi liberális körök magyarellenességével. ” Az erdélyi liberális kör prominensei álvitákat kezdeményeztek az egyetem körül, amelyek megosztották a közösséget. Az SZDSZ Erdélybe is átgyűrűző neoliberális nézetei, illetve az RMDSZ már akkor jól látható tétovasága miatt a szellemi elit megosztottá vált egyetemügyben. 1999. június 18-án négyen nyújtották be az új törvénytervezetet. Kónya-Hamar Sándor volt a kezdeményező, sokat segített Csapó I. József szenátor volt. Négyen vállalták a benyújtását: Szilágyi Zsolt, Mátis Jenő, Nagy István és Kónya-Hamar Sándor. Az RMDSZ-csúcsvezetőség kihátrált mögüle, az egészet amolyan partizánakcióként kezelték. Az RMDSZ csúcsvezetősége összehozott egy másik tervezetet, amely gyakorlatilag az övékéhez hasonlított, és azt is benyújtották. 2002-ig azonban egyik sem került napirendre. 2000-ben a szociáldemokrata Nastase-kormánynak szüksége volt parlamenti támogatottságra és egyféle kirakatszerepre Nyugat fele, hogy a magyarság ügye rendeződött. Erre a szerepkörre az RMDSZ tökéletesen megfelelt. A kormánypárt egyik prominense, Hrebenciuc mindig azt mondta, hogy az RMDSZ állítson össze listát a követeléseiről. Azonban ez a lista nem készült el. Születtek eredmények: például a Szabadság-szobor visszaállítása, a restituciós folyamatok felgyorsulása, azonban a magyar felsőoktatás ügyében nem történt előrelépés. 2002-ben volt a Bolyai Egyetemről szóló törvény szakbizottsági vitája, amit azonban megbuktattak. Többé nem is hozták szóba. 2004-ben új kormánykoalíció jött, új ígéretekkel. De maradt a régi RMDSZ-csapat. RMDSZ-berkekben nem esett szó arról a feltételrendszerről, amivel Traian Basescu meggyőzte őket, hogy átálljanak. Az államfővel történő akkori egyezkedéseket ma is homály fedi. Tény, hogy Markó Béla miniszterelnök-helyettesként megkapta az oktatási szakterületet is. Közben kialakult az a nézet, hogy az egyetem sorsát rá kell bízni az egyetemi szakemberekre. Salat Levente rektor-helyettes kimondta, hogy a politika ne avatkozzék bele az egyetemépítésbe, ami Markó Bélának kapóra jött. Valójában az egyetem létesítése politikai döntés, azt a szakma egymagában nem tudja megvalósítani. Hantz Péterék akciója ismét felkavarta az állóvizet. A Bolyai Kezdeményező Bizottság ismét ügyet teremtett a magyar felsőoktatás megoldatlan helyzetéből. Amikor tavaly novemberben a két tanárt kizárták az egyetemről, Kónya-Hamar Sándor tiltakozást fogalmazott meg, és ezt eljuttatta az Európa Parlament valamennyi szakbizottságához. Szokatlan módon Pöttering néppárti frakcióvezető azonnal elküldte megbízottját az egyetemre, hogy jelentést készítsen az ügyről. Ekkor történt meg az az elképesztő eset, hogy az egyetemen tanító magyar tanárok közleményben hozták ország-világ tudomására, hogy őket a Bolyai Kezdeményező Bizottság nem képviseli. A Bolyai-ügyben Kónya gyakorlatilag magára maradt. Igaz, a szöveget Kelemen Atilla és Szabó Károly EP-képviselők bevonásával közösen szerkesztették meg, de a néppárti lobbi szempontjából hiányzott Markó Béla személyes brüsszeli jelenléte. Strasbourgban az Európa Parlament időközben megszavazta az Olli Rehn-féle jelentést, amiben tételesen szerepelt néhány magyar jogsérelem. A strasbourgi szavazást követően Olli Rehn EU-biztos Bukarestbe látogatott. Nem lett eredménye. A román politikusok, bevált szokásuk szerint, minden megígértek az európai fórumoknak, később semmit nem teljesítettek. Az Európa Parlament legnagyobb baja, hogy nincs eszköze a számonkéréshez és a végrehajtáshoz. A Kónya-Hamar Sándor által kezdeményezett írásbeli nyilatkozatot végül is 174 képviselő írta alá. Közben a román parlamenti képviselők ellenlobbijával kellett szembenézniük. Az RMDSZ nem mozdult az elvárt módon. /Makkay József: Az elárult magyar felsőoktatás nyomában. Kónya-Hamar Sándor leköszönt EP-képviselő a Bolyai Egyetem tizennyolc éves Kálváriájáról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 23./

Az RMDSZ helyi szervezetei az elkövetkező két hétben döntik el, milyen módszerrel – előválasztással vagy elektoros szavazással – választják ki tanácsos–, illetve polgármester-jelöltjeiket a helyhatósági választásokra. A Bihar megyei RMDSZ azt az ajánlást terjeszti a helyi szervezetek elé, hogy mindenütt előválasztással döntsenek a jelöltekről, jelezte Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök. Csehi Áron, a Szatmár megyei RMDSZ-szervezet elnöke az elektoros módszert javasolja. „Alsó-Háromszéken már több település jelezte, hogy állóurnás előválasztásokat szeretnének – tájékoztatott Albert Álmos területi elnök. Antal Árpád Kovászna megyei parlamenti képviselő sajtótájékoztatón bejelentette, hogy indul az önkormányzati választásokon Sepsiszentgyörgy polgármesteri tisztségéért. A felső-háromszéki területi szervezet a héten fog dönteni, mondta Baka Mátyás területi. „Azokon a csíkszéki településeken, ahol a lakosság egy jelenleg is tisztségben lévő személy mellett áll ki, nincs értelme előválasztást tartani, ott pedig, ahol az RMDSZ rosszul teljesít, vagy a közösség részéről nincs egységes álláspont a jelölt kilétéről, valószínűleg előválasztást tartunk” – fogalmazott Borboly Csaba Csík területi elnök. Petres Sándor, az RMDSZ gyergyószéki szervezetének elnöke a helyi szervezetekre bízná a döntést. Az udvarhelyszéki szervezet választmányi ülésen fog dönteni, számolt be Birtalan József megbízott területi elnök. Szabó Árpád, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a módszer kiválasztását a Területi Képviselők Tanácsának határozatához köti, míg László Attila, a Kolozs megyei szervezet elnöke a helyiekre bízná a döntést. /”Finomvegyes” jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Döntés született a Kolozs megyei RMDSZ székhelygondját illetően. A szervezet új székhelye az Unió utca 13. szám alatti ingatlan emeletén lesz. A Pavlov utcai épület visszaszolgáltatására már tavaly bírósági ítélet született. /Nagy-Hintós Diana: Márciusban költözik az RMDSZ? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete többször síkra szállt a kolozsvári Főtéren levő gödör betöméséért, de eddig még nem született végleges döntés. Úgy tűnik, a gödröt üveglappal fedik le. Közel másfél évtizede Funar polgármester két éktelen gödröt ásatott Kolozsvár főterére, amelyek több éven át csúfították a városképet. Hosszas huzavona eredményeképpen pár évvel ezelőtt az egyik gödröt betömték, de a másik megmaradt. /Nagy-Hintós Diana: Még mindig rendezésre vár a kolozsvári főtéri gödör sorsa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

László Attilát javasolja az RMDSZ Kolozs megyei képviselőtanácsa (MKT) kolozsvári polgármesterjelöltnek – döntött február 15-én a testület. Egyes értesülések szerint a nemrég bejegyzett Magyar Polgári Párt (MPP) is fontolgatja ellenjelölt állítását. A tanácskozáson döntöttek a jelenlegi önkormányzati képviselők tevékenységének értékelési, illetve a megyei és helyi tanácsosjelöltek rangsorolási módjáról. Minden helyi RMDSZ-szervezet maga határozhatja meg, hogy elektoros, vagy urnás előválasztások során rangsorolja a helyi önkormányzati tisztségekre pályázó jelölteket. László Attila elmondta: az első körben az RMDSZ senkivel sem fog szövetkezni. Kónya-Hamar Sándor képviselő megjegyezte: vannak olyanok is, akikben felmerül a kérdés: azzal, hogy az RMDSZ önálló jelöltet állít, vajon nem épp Bocot segíti ismét hatalomra? Azt a Bocot, aki nem zárkózott el a szélsőséges megnyilvánulásoktól sem. /Sz. K. : Döntött az MKT: László Attila a kolozsvári polgármesterjelölt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Két héten belül megalakulhat az RMDSZ újjászervezett Szociáldemokrata Tömörülés, RMDSZ platform, Kolozs megyei szervezete – derült ki a platform országos vezetőjének, Kerekes Károly Maros megyei képviselőnek, a parlament munkaügyi és szociális védelmi bizottsága titkárának Kolozsváron tartott találkozóján, amelyen jelen volt a tömörülést támogató Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete is. Neményi József Nándor, az RMDE alelnöke vázolta a gazdasági helyzetet. Kerekes Károly az őt elkísérő, nemrég megalakult Maros megyei platform vezetőségét mutatta be, Gál Éva, Bíró Csaba és Toldi Gyöngyvér személyében, majd két, a platform nevében előterjesztett törvénykezdeményezésről számolt be: egyik a 18 évesnél idősebb iskolások esetében biztosítaná a gyerekpénz további folyósítását, a másik pedig az özvegyi nyugdíj kiutalása esetében a mindenkori átlagnyugdíjban határozná meg a jelenlegi 364 lejes plafont. /(balázs): Alakulóban a megyei szocdem platform. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Kolozsvári politikai körökből kiszivárgott információk szerint Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es parlamenti képviselőt indítaná a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári polgármesterjelöltként a május 25-én esedékes helyhatósági választásokon. A politikus cáfolta, hogy vállalta volna ezt. „Nem tagadom, hogy az MPP képviselői megkerestek az előző hetekben, de arról nem tárgyaltunk, hogy vállalnám-e ezt a feladatot – nyilatkozta Kónya-Hamar Sándor. – Egyelőre egyetlen célom van, tisztességesen végigdolgozni a mandátumom hátralévő időszakát, aztán a nyáron majd eldöntöm, hogy a jövőben egyáltalán szeretnék-e aktívan politizálni. Tudomásom szerint a kolozsvári magyarságnak már van megfelelő polgármesterjelöltje László Attila személyében. ”Szász Jenő, az MPP elnöke elmondta, az MPP minden magyar többségű településen saját polgármesterjelöltet indít, és saját önkormányzati képviselő-jelöltlistát állít, Kolozsvár vonatkozásában azonban egyelőre nem döntöttek. „Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es parlamenti képviselővel konkrétan nem egyeztettünk a kérdésről, azt azonban kijelenthetem, hogy a Kolozs megyei politikust sosem tartottuk tőlünk távolinak” – fogalmazott a pártelnök. Az RMDSZ Kolozs Megyei Küldöttek Tanácsának február 15-i ülésén döntés született arról, hogy László Attila, a szervezet Kolozs megyei elnöke lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje a kincses városban. /Gyergyai Csaba: Kónya cáfol. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

Túljelentkezés van a tanácsosi és polgármesteri tisztségekre – derült ki a Kolozs megyei RMDSZ sajtótájékoztatóján. László Attila megyei elnök közölte, egyre több olyan jelölt pályázik az önkormányzati tisztségekre, akiknek felsőfokú végzettségük van, vagy egyetemi tanulmányokat folytatnak. László Attila indul a polgármester-választáson, akkor is, ha valamennyi román párt összefog a magyar jelölt ellen. /Sz. K. : Kolozsvári RMDSZ-ellenes „nagykoalíció”? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./

Győri Sándor, a Magyar Polgári Párt (MPP) széki szervezetének elnöke és Juhász Péter, az MPP Kolozs megyei kezdeményező csoportjának tagja közleményükben leszögezték: a Szabadság 2008. március 11-i számában László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökeként az MPP széki szervezetének megalakulásával kapcsolatban a következőket nyilatkozta: „…az MPP átveri a székieket, kihasználja az itteni magyarok püspök iránti szimpátiáját, amikor »Tőkés pártjába« invitálja őket. ”Az idézett nyilatkozattal ellentétben az alakuló ülés szervezői Tőkés László rokonszenvezőit nem „Tőkés pártjába” hívták, hanem az MPP széki szervezetébe. „Reméljük, László Attila úr hajlandó változtatni a hangnemén, és az MPP megalakulására nem a politikai vetélytárs félelmével tekint a továbbiakban, hanem a két magyar politikai szervezet közösségszolgáló együttműködését segíti elő” – szögezték le az aláírók. /MPP-s válasz László Attilának. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Újabb fejleményekkel folytatódott a március 15-én Kolozsváron megvert magyar fiatalember ügye. A törvényszéki orvosi vizsgálat a bántalmazott tinédzser testén és koponyáján hét–nyolc nap alatt gyógyuló sebeket állapított meg, a rendőrségen pedig ismét kihallgatták a tizenhét éves fiút. Közben Ionut Tene, a Sarmizegetusa Kulturális Egyesület vezetője kijelentette: az általa irányított hazafias mozgalomnak semmi köze nincs Lészai Lehel megveréséhez. Másrészt az Új Jobboldal elnevezésű szélsőségesen nacionalista szervezettel szimpatizáló Tene azt kérte a csendőrségtől, büntessék meg a „Nagy-Magyarország címerével ellátott zászlóval kezében városunk utcáin sétáló fiatalokat”. Máté András képviselő elvállalta annak a két magyar fiatal ügyének a jogi képviseletét, akiket „obszén megnyilvánulással” vádoltak és büntettek meg. A kolozsvári polgármesteri hivatal közleménye szerint a polgármesternek nem állt módjában visszautasítani az Új Jobboldalnak a Széchenyi téri tüntetés megszervezésére vonatkozó kérését. Alaptalannak ítélték az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének a Széchenyi téri tüntetés engedélyezésével kapcsolatos vádjait. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete sajtóközleményében László Attila megyei elnök ugyanis leszögezte: a kolozsvári magyarok ünnepsége mindig békés keretek között zajlott, ami nem mondható el a Széchenyi téri megmozdulásról, melyet a romániai magyar közösség ellen szervezték, s erőszakra és intoleranciára bujtogatott. „Az ilyen megmozdulások, akárcsak ezek engedélyezése, nem felelnek meg 2008 Romániája egészséges interkulturális szellemének. Reméljük, hogy az ehhez hasonló magyarellenes – és egyben románellenes – megmozdulásoknak nem lesz helye városunkban sem a választási kampányban, sem máskor” – fogalmazott a közlemény. A Széchenyi téren a rendőrség két magyar fiatalt előállított, mivel „obszcén megnyilvánulásaik voltak a tüntetőkkel szemben”. Mindkettőjüket fejenként 200 lejre bírságolták. A magyar fiatalok azt állítják, a tüntetők provokálták őket, a rendőrök viszont erről nem akartak tudomást venni. Emil Boc kolozsvári polgármestert bírálta Markó Béla, az RMDSZ elnöke is, mivel az elöljáró március 15-re magyarellenes tüntetést engedélyezett. Rámutatott: fontos, hogy a rendőrség azonnal lépett, és azonosította a tetteseket. Nem térhetnek viszont afölött napirendre, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal és maga Emil Boc polgármester engedélyezte a román ellentüntetést. Emil Boc szerint éppen március 15-én elszabadulnak az indulatok, ha nem engedélyezi a román szervezet tüntetését. Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kijelentette: az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseinek is felhívja a figyelmét a kolozsvári incidensre. Antal Árpád és Tamás Sándor képviselők bejelentették, hogy parlamenti felszólalásaikban kérni fogják Cristian David belügyminisztertől az Új Jobboldal betiltását. Antal szerint ez a szervezet a két világháború közötti vasgárdista mozgalom szellemiségét képviseli. „Erdélyi magyarságunk mélységes megdöbbenéssel szerzett tudomást a kolozsvári Széchenyi-téren megtartott fasisztoid jellegű magyarellenes tüntetésről, valamint a nemzeti ünnepünk, március 15-e 160. évfordulójával kapcsolatos, országszerte tapasztalható, többi román ultranacionalista megnyilatkozásról” – szögezte le sajtóközleményében Tőkés László EP-képviselő. Szerinte a polgári hatóságok hallgatólagos cinkossága, másfelől a rendfenntartó hatóságok passzivitása jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a demonstráción meghirdetett önbíráskodás szelleme egy ártatlan magyar diák megveretésébe torkolljon. Tőkés László közölte, Traian Basescu államelnökhöz és az Európai Parlamenthez fordul jogorvoslásért. /Politikusaink kérik a szélsőséges szervezetek betiltását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a kolozsvári magyarság március 15-én újra bebizonyította, hogy képes méltóságteljesen ünnepelni, annak ellenére, hogy a nemzeti ünnepet ismét megpróbálták megzavarni. Bebizonyosodott – mondta a vele készített interjúban -, hogy az ultranacionalisták szavazataira egyesek ismét számítanak, s hogy azok megszerzése végett a város fejlődését is hajlandók veszélyeztetni. A felmérések azt mutatják, hogy most már a Kolozsváron tanuló több mint tízezer magyar egyetemi hallgatónak a kétharmada itt képzeli el a jövőjét. Most viszont 60–70 fős sovén társaság akarta megzavarni az ünnepséget, városházi alkalmazottak közreműködésével. A provokáció tettlegességbe fordult, és annak áldozatává vált egy magyar diák, Lészai Lehel. A magyarellenes rendezvényre az engedélyt a polgármester adta ki. Ez felelőtlenség. A Lészai-eset tetteseit másfél óra alatt előállították. Más kérdés, hogy a gyanúsítottak szabadlábon védekezhetnek. „Nekünk, kolozsvári magyaroknak, nincs okunk tehát magunkba nézni?” – kérdezte Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, a Népszabadság tudósítója. László Attila válasza: „A mi oldalunkon is volt provokációs próbálkozás, de nem voltunk partnerek abban, hogy ezeknek publicitást adjunk. Ki kell mondanunk: nem biztos, hogy minden olyan magyarországi ’exportcikk’, amely a közösségünkön belül megosztást eredményez, hasznos is az erdélyi magyarság érdekeinek a szempontjából. ” /Tibori Szabó Zoltán: László Attila: A tolerancia mindkét oldalon kötelező. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Első körben semmiféle választási szövetséget nem hajlandó kötni a román pártokkal az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, annál nyitottabb viszont a Magyar Polgári Párttal (MPP) való együttműködésre. A kolozsvári önkormányzat részéről csupán az RMDSZ képviselői vettek részt a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, amelyre a házigazdák Emil Boc polgármestert és a helyi tanács kulturális szakbizottságának valamennyi tagját meghívták. Ezt László Attila, az RMDSZ megyei elnöke, városi tanácsos nehezményezte. Egyetlen román önkormányzati képviselő sem jelent meg a fesztiválon, amelyen az idén Kolozsvár volt a meghívott. László Attila a sajtó előtt említést tett a március 25-i tanácsülésen született botrányos döntésről, amelynek értelmében átkeresztelik a Kossuth Lajosról nemrég elnevezett utcát. Erre úgy kerülhetett sor, hogy a polgármester pártja, a liberális demokraták szövetséget kötöttek a nagy-romániásokkal és a szociáldemokratákkal, jóllehet előzőleg az RMDSZ még abban állapodott meg Boc polgármesterrel, hogy elhalasztják a PSD-sek kezdeményezését a Kossuth utcanév törléséről. Az RMDSZ helyi szervezete Eckstein-Kovács Péter szenátort és Mátis Jenő megyei tanácsost bízta meg azzal, hogy tárgyaljanak az MPP-sekkel. – Kolozsváron, ahol a magyarok számaránya alig 18 százalék, nem engedhetjük meg magunknak a megosztottságot – vélekedett László Attila. Molnos Lajos városi tanácsos bejelentette: fellebbez a közigazgatási bíróságon a tanács határozata ellen, miszerint Smardanra keresztelik azt a Borháncs-telepi utcácskát, amelyet néhány hete Kossuth Lajosról neveztek el. /Sz. K. : Nem szövetkezik román pártokkal a Kolozs megyei RMDSZ – egyelőre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Miután március 26-án zsidóellenes feliratok jelentek meg a kolozsvári Zsidó Hitközség bejáratánál, március 27-én magyarellenes feliratokra figyelhettek fel a járókelők a belvárosban: ismeretlen tettesek két épület falára is felírták fekete festékkel: „Moarte ungurilor” (Halált a magyarokra). Raluca Seucan, a Kolozs Megyei Rendőrség szóvivője elmondta, senki sem jelentette az ügyet a rendőrségen, viszont hivatalból kivizsgálást indítottak. Az unitárius templom falát is összefirkálták, oda fekete festékkel egy rács-szerűséget festett valaki. /Újabb falfirkák: Halált a magyarokra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./ „Fel vagyok háborodva, és meg vagyok lepődve azon, hogy Kolozsváron ilyen feliratok jelennek meg” – jelentette ki László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. Ugyanakkor több gépkocsi szélvédőjére is Nagy-Románia térképeket ragasztottak. /Halálos fenyegetés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./