"Eberhard-Wolfgang Wittstock, a Német Demokrata Fórum új elnöke szerint a Petőfi-Schiller multikulturális egyetem létrehozása nem tartozik a német közösség halaszthatatlan feladatai közé. Véleménye szerint a romániai németeknek az anyanyelvű oktatásra vonatkozó igényeit kielégítik a jelenlegi felsőoktatási intézmények biztosította keretek. "Amennyiben konzultációkra kerül sor a kormány és a német közösség képviselői közt, előfordulhat, hogy olyan kollégiumok létrehozását fogjuk kérni, ahol óvónőket, tanítókat képeznek" - mondotta Wittstock. Hangsúlyozta: a román nyelvet nem szabad kizárni semmiféle multikulturális felsőoktatási intézményből /Nem jelent prioritást a Petőfi-Schiller egyetem a romániai németek számára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"

"Nov. 21-én Kolozsvárott nagygyűlést tartottak, amelyet a Szabadság joggal nevezett fasiszta tüntetésnek. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke szónoklatában a barbár magyarságról beszélt, mondván, a magyar fajzat Románia halálos ellensége. Kijelentette, hogy ha hatalomra kerül, akkor életfogytiglani börtönre ítéli Emil Constantinescut és rács mögé juttatja az RMDSZ-szel kollaborálókat. Kilátásba helyezte azt is, hogy az RMDSZ egy nürnbergi perhez hasonlóra számíthat. A Petőfi-Schiller egyetemet Horthy-Hitler főiskolának nevezte, majd Magyarországot a barbárok hazájának minősítette, ahol az átutazókat életveszély fenyegeti. A gyűlésnek több felszólalója volt: Gheorghe Funar, az NRP új főtitkára, Victor Romulus Constantinescu, Raul Sorban, Miron Cosma volt bányászvezér és Alexandru Nerisanu. Az RMDSZ Kolozs megyei képviselőinek tanácsa Tiltakozást tett közzé, kifejtve, hogy Tudor gyalázkodó beszédén túl az utóbbi időben a román médiában és a politikai életben aggasztóan elszaporodtak az RMDSZ- és magyarellenes támadások, fasiszta fenyegetések. Az RMDSZ kérte a sértő, gyalázkodó megnyilatkozások szerzőinek felelősségre vonását. "A román demokrácia gyökértelensége, a kormány bizonytalansága, valamint az egyre romló gazdasági helyzet a fasiszta megnyilvánulások termőtalaja" - olvasható a tiltakozásban. A Szatmári Friss Újságban Takács Csaba ügyvezető elnök fejtette ki véleményét: "Az RMDSZ mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy e szélsőséges megnyilvánulásokra végre érvényesüljenek a jogállam alkotmányos rendeletei, vagyis az illető intézmények lépjenek fel az ilyen jelenségek ellen. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége megkapja a gyűlés teljes hanganyagát, és gondoskodni fog arról, hogy a társadalomra és a román demokráciára nézve veszélyes utalások dokumentum anyaga eljusson az államelnökhöz, a miniszterelnökhöz, az igazságügyi miniszterhez, a főügyészhez és az Európa Tanács Emberjogi Bizottságához. A szélsőséges nacionalizmus elterjedését, az etnikai gyűlöletkeltést mindenképpen jelezni kell az Európa Tanácsnak, amelyik Románia monitorizálását csak időszakosan függesztette fel. Ez az egész eset akár a román állam fokmérőjévé is válhat. Az RMDSZ ugyanakkor a parlament elé terjesztett nyilatkozatban fog tiltakozni Corneliu Vadim Tudor kijelentései ellen". "Ha megfigyeljük, Romániában magyarellenes nyilatkozatok, sértegetések, a demokráciát súlyosan megkérdőjelező cselekedetek miatt román nemzetiségűt még egyetlenegy esetben sem marasztaltak el... Egy szoborra való felmászás három év börtönbüntetést jelent egy magyarnak és dicséretet egy románnak. Hogy meddig mehet még ez így, nem tudom. De úgy látszik, komoly érdekek fűződnek ahhoz, hogy ez a kisebbségek ellen irányuló folyamat ne szűnjön meg." /Az RMDSZ az Európa Tanácshoz fordul a kisebbségeket sértő megnyilvánulások miatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25., Fasiszta tüntetés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./"

"Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője elmondta, hogy Radu Vasile miniszterelnök november közepén a Német Demokrata Fórum ajánlására kinevezte Karl Singer temesvári és Hans Klein nagyszebeni egyetemi tanárokat, valamint Klaus Fabritius kisebbségügyi államtitkárt a Petőfi-Schiller egyetem szerkezetét kidolgozó bizottságba. Ez a bizottság eredetileg a magyar egyetem létrehozására vonatkozó stratégiát kellett hogy kidolgozza, de október végén egy kormányhatározattal kibővítették hatáskörét, így a magyar-német egyetem szerkezetének kigondolása is feladata. A hat román bizottsági tag - dr. Mihai Korka tanügyminisztériumi államtitkár, Constantin Bratianu felsőoktatási kérdésekkel foglalkozó tanügyminisztériumi igazgató, dr. Nicolae Bocsan, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Dan Horia Maziliu, a Bukaresti Egyetem bölcsészkarának professzora, Marius Sabau, a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem dékánja; Adrian Costescu, a Bukaresti Egyetem fizika karának professzora - annak ellenére, hogy a miniszterelnök nem fogadta el lemondásukat, nem jelent meg a november 20-i bizottsági ülésen, ahol a három német képviselő első alkalommal vett részt. Tokay György elmondta, hogy ezen a megbeszélésen a német bizottsági tagok és velük együtt a Német Demokrata Fórum is - hiszen Karl Singer egyben a Német Demokrata Fórum alelnöke is - nagyon fontos lehetőségként értékelték a kormány ajánlatát. Szerintük a német kisebbség nevében elhangzott eddigi nyilatkozatok, melyek szerint nincs igény egy ilyen típusú felsőoktatási intézményre, az illető személyek magánvéleményét tükrözték. Ez a megoldás szerintük nemcsak a német kisebbség számára jelent kiváló továbbtanulási lehetőséget, hanem azoknak a más anyanyelvű fiataloknak is, akik tisztában vannak azzal, hogy a német nyelvet tökéletesen beszélők sok területen előnyben lesznek más nyelven végzett társaikhoz viszonyítva. A nov. 20-i ülésen megbeszélték, hogy az új egyetemnek ki kell egészítenie azokat a hiányokat, amelyek jelenleg a magyar és a német nyelvű felsőoktatásban léteznek. Bizonyos, hogy az egyetem német részének a központja Nagyszeben lesz, a magyar komponens két fontos csomópontja pedig Kolozsvár és Marosvásárhely. A mostani ülésről valamennyi román bizottsági tagot időben értesítették, ennek ellenére nem jöttek el, és semmiféle értesítést sem küldtek indoklásképpen. A jelentést akár nélkülük is elkészítik. Ez a jelentés, a bizottság döntései az ő részvételük nélkül is érvényesek. - Ennek a bizottságnak az is feladata, hogy a külön álló állami magyar egyetem létrehozásának módozatait is megtárgyalja. /Horváth Anikó: Szüksége van az egyetemre a romániai németeknek. Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./"

A Petőfi-Schiller egyetem létrehozásának körülményeit tanulmányozó bizottság nov. 28-i ülésén az az elképzelés alakult ki, hogy ebben az intézményben olyan szakokat kell indítani a magyar és német diákok számára, amelyek más felsőoktatási intézményben nem léteznek. A bizottság a jövő héten véglegesítik a jelentést. Kötő József államtitkár pontosított: a jelentés első fejezete az önálló, államilag támogatott magyar egyetem tervét tartalmazza, a második rész a három - Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyszeben - centrumú egyetem alapítására vonatkozik. /Befejezés előtt az egyetemalapító bizottság jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

Dr. Kötő József államtitkár és dr. Murvai László oktatási minisztériumi vezérigazgató a Ziua és a Transilvania Jurnal című lapokban A magyar oktatás reális helyzete címmel tanulmányt közölt. A Petőfi-Schiller Egyetem létrehozására kinevezett bizottság öt román tagja kilépett a testületből, s annak ellenére, hogy előzetes megállapodásuk szerint a bizottság csak összes tagja egyetértésével nyilatkozhatott volna, különböző közlemények láttak napvilágot. Csúsztatások, hazugságok jelennek meg a magyar oktatás helyzetéről, azért is szükséges a reális kép bemutatása. Az 1997/98-as egyetemi évben 236 024 román állampolgárságú egyetemi hallgató szerepel a nyilvántartásban. Közülük 10 379 magyar nemzetiségű, az egyetemisták 4,4 %-a. Az 1992-es népszámlálás szerint a magyar lakosság aránya 7,1 %. A 10 379 magyar hallgató közül csak 2946-nak biztosított az anyanyelven való képzés. A magyar érettségizettek azon jogát, hogy azon a nyelven felvételizzenek, melyen tanultak, csak néhány erdélyi egyetemen biztosították, a többiben nem alkalmazták. A kolozsvári Orvosi Egyetemen ezt a jogot megtagadták, a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán pedig a magyar felvételit kérőkkel szemben ellenségesen bántak. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /az egyetlen intézményben, ahol magyar csoportok is működnek/ idén a jogi, közgazdasági, az Európa-tanulmányok karán, az ipari fizika, ipari kémia, alkalmazott geológia, környezetvédelem és közigazgatás karokon nem indulhatott magyar csoport. A magyar oktatást sújtó megszorítások tehát továbbra is léteznek. A Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán és a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémián - a hallgatók, a tanárok és a minisztérium oktatási főosztályának ismételt kérése ellenére - nem engedélyezték a magyar nyelvű képzést. Nemcsak az önálló egyetemet utasítják el, hanem a karok vagy fakultások létrehozását is. Románia 57 állami felsőoktatási intézményéből csak négyben biztosítanak lehetőséget arra, hogy a hallgatók a tananyag egy részét anyanyelvükön sajátítsák el: a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 1975 fő /az egyetem hallgatóinak 13,3 %-a, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen 809 hallgató /38,5 %6, a marosvásárhelyi Színiakadémián 73 hallgató /45,6 %/, a Bukaresti Egyetemen 89 fő. /Dr. Kötő József, dr. Murvai László: A magyar oktatás reális helyzete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

"1996-ban azt hittük, írta Sipos János, hogy a koalíciót alkotó pártok, a közös megegyezésen alapuló programot tiszteletben fogják tartani, és azt semmilyen személyi, csoport- vagy pártérdek nem fogja megváltoztatni. Azonban "nagyot csalódtunk, ugyanis az iliescui rendszertől örökölt politikai, gazdasági, szociális és erkölcsi válság az új hatalom helyben topogása miatt tovább folytatódott. Most már bizonyossá vált, hogy a változáshoz szükséges politikai akarat általában hiányzott." Sok politikusnak a hatalom fontosabb, mint az ország sorsa. "Ez a mentalitás megmételyezte a koalíciós partnerek egy részét is, ami sok esetben oda vezetett, hogy egyet mondottak és mást cselekedtek, illetve, amit ma mondottak, másnap megmásították, vagy szemrebbenés nélkül lehazudták. Példa erre az a húzd meg ereszd meg" politika, ami a magyar, illetve a "Petőfi-Schiller" egyetem létrehozását illeti, s ami "nem más, mint mézes madzag az RMDSZ kormányban (koalícióban) való maradásáért. Ez ugyanis nagy szolgálatot tesz (tett) Románia nemzetközi megítélésében." Általános a káosz és erősödnek a nacionalista tendenciák. "Nap mint nap, nacionalista csoportosulások (nemzeti gárdák, legionárius fészkek, halállal fenyegető brigádok stb.), valamint szélsőséges bal- és jobboldali nacionalista érdekszövetségek jönnek létre." Sipos kevésbé ismert tényre, hasonlóságra emlékeztetett: "Hasonló érdekszövetségre, hazai viszonylatban, már volt példa 1944/45-ben, amikor a kommunisták toborozták a legionáriusokat, s így a Panaitescu-féle "keresztény-szocialista" (?!) csoportosulással, valamint a szovjetek által Németországból repatriált vasgárdával "protokollt" kötöttek, amelyet, a Román Kommunista Párt részéről Teohari Georgescu, míg legionárius részről Nicolae Patrascu "alvezér" írt alá." "Bátran ki kell mondanunk, hogy jelenleg a nemzeti szocializmus elvetemedettebb formája - a fasisztoid nemzeti kommunizmus veszélyezteti Romániát!" A szélsőséges erőket tehát meg kell fékezni, sürgette Sipos János. /Sipos János: Fasisztoid nemzeti kommunizmus. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./"

A bukaresti ítélőtábla helyt adott a Román Nemzeti Egységpárt óvásának, és megsemmisítette a Petőfi-Schiller magyar-német állami egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot. Mint ismeretes, az RNEP azzal fordult az igazságszolgáltatáshoz, hogy az említett kormányrendelet ellentmond a tanügyi törvénynek és az alkotmánynak. Az ítélőtábla döntését a kormány tíz napon belül megfellebbezheti. Verestóy Attila szenátor a Mediafaxnak nyilatkozva kijelentette: az ítélőtábla döntése téves, amelyet majd egy felsőbb igazságszolgáltatási fórum korrigálni fog. A szenátor szerint az ítélőtábla nem kompetens a kormányhatározatról dönteni. /Megsemmisítette az ítélőtábla a Petőfi-Schiller-egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

A bukaresti Ítélőtábla érvénytelennek nyilvánította azt a kormányrendeletet, amely a magyar és német tannyelvű Petőfi-Schiller Egyetem megalakításának előkészítését írta elő. Ezzel helyet adott a Román Nemzeti Egységpárt által benyújtott tiltakozásnak, úgy ítélve meg, hogy a rendelet ellentmond a tanügyi törvénynek és az alkotmánynak is. A kormány a fővárosi igazságügyi testület döntése ellen 10 napon belül fellebbezhet. A kabinet vonatkozó döntése ellen, mint ismeretes, nem csak az ellenzék és a Rektorok Országos Bizottsága emelte fel a szavát, de egyes koalíciós pártok képviselői és maga a tanügyminiszter is. /Egyelőre törvényen kívül a Petőfi-Schiller Egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12-13./

"A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán tartott kerekasztal-beszélgetést tartottak a határon túli magyar oktatásról. Báthory János, a Határon Túli Magyarok Hivatalának kijelölt elnökhelyettese kijelentette: "Magyarországnak közre kell működnie abban, hogy hatékonyabbá váljon a határon túli magyarok oktatási rendszere" - Szilágyi Pál, Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese emlékeztetett arra: a Román Nemzeti Egységpárt kezdeményezésére az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a Petőfi-Schiller magyar-német egyetem létesítésére hozott kormányhatározatot. A romániai rektorok konferenciája is hasonló álláspontot képviselt, arra hivatkozva, hogy az egyetem létrehozása a nemzetiségek elszigetelődéséhez vezetne. Ez a konferencia december 14-én újra összeül. Szilágyi Pál azt tervezi, hogy ezen a konferencián felolvassa a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatói által megfogalmazott nyilatkozatot, amelyben a legerélyesebben tiltakoznak a konferencia véleményük szerint kisebbségellenes döntése ellen. Orosz Ildikó /Ungvár/ rámutatott: Ukrajnában az oktatási intézmények a tervezett támogatás csupán 30-40 százalékához jutnak hozzá, a pedagógusok pedig egyes járásokban 4-7 hónapja nem kapják meg bérüket. A legtöbb iskolában szénszünetet tartanak, az elmaradt oktatást rövidített tanórákkal, illetve szombati tanítással pótolják. Megítélése szerint kedvezőtlenül befolyásolná a magyar nyelvű oktatást, ha elfogadnák Ukrajnában azt a koncepciótervezetet, amely a kisebbségek számára úgynevezett átirányításos oktatási technikát javasol. Ennek lényege, hogy az elemi iskolákban még a kisebbség nyelvén tanítanának, az érettségi idejére azonban az oktatás folyamatosan ukrán nyelvűvé válna. Orosz Ildikó úgy vélte, a felsorolt okok miatt összeomolhat a magyar oktatási rendszer Ukrajnában. - Gábrity-Molnár Irén újvidéki egyetemi tanár elmondta: az oktatásirányítás rendszerét Jugoszláviában a merev központosítás jellemzi, amely akadályt jelent a kisebbségek oktatásában. A gondok enyhítésére tovább kell dolgozni a Magyar Oktatási Tanács megalakításán, amelynek tevékenységében civil szervezetek és szakmai fórumok szakemberei vennének részt. Utalt arra, hogy az anyanyelvükön tanuló magyar nemzetiségű diákok száma évről évre csökken. A Vajdaságban emellett nagy a pedagógushiány: az általános iskolákból jelenleg mintegy 200 magyar nyelvű tanár, illetve tanító hiányzik, a középiskolákban pedig 94 szaktanárra lenne szükség. Hangsúlyozta, hogy a szerbiai felsőoktatási intézményekben meg kell valósítani legalább az anyanyelvű felvételizés gyakorlatát, emellett fejleszteni kell a magyar nyelven folyó pedagógusképzést. - Szigeti László, Szlovákia oktatási államtitkára szerint a parlamenti választások után minden esély megvan arra, hogy a szlovákiai magyar oktatásügy előrelépjen. A kormányprogram ugyanis több olyan pontot foglal magában, melyek a magyar okatásügyet pozitívan befolyásolják. Az államtitkár közölte, várhatóan már ebben a tanítási félévben kétnyelvű bizonyítványt kaphatnak Szlovákiában a magyar és az ukrán tannyelvű iskolákban tanulók. Felhívta a figyelmet arra: nem szabad azt várni, hogy egyik napról a másikra megoldódik a magyar oktatásügy helyzete, apró lépések sorozatával azonban komoly eredményeket lehet elérni. /Fórum a határon túli magyar oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./"

Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke nem javasolja a kormánynak, hogy fellebbezzen a Petőfi-Schiller egyetem ügyében. Mint ismeretes, a Román Nemzeti Egységpárt beadványa nyomán az ítélőtábla törvény- és alkotmány- ellenesnek nyilvánította azt a kormányhatározatot, amely a Petőfi-Schiller magyar-német egyetem létrehozásáról rendelkezik. Dec. 14-i sajtóértekezletén a parasztpárt elnöke kijelentette: kezdettől fogva ellene volt az egyetem létesítésének a körülményeit vizsgáló kormánybizottság létrehozásának, hiszen még nem teremtődtek meg azok a törvényes keretek, amelyek egy ilyen intézmény létét szavatolnák. - Radu Vasile miniszterelnök úgy nyilatkozott: a kormány legközelebbi ülésén fog dönteni arról, hogy él-e a fellebbezés lehetőségével vagy sem. Az RMDSZ hét végi marosvásárhelyi SZKT-ülésén is elhangzott: a szövetség elvárja a kormánytól, hogy kérje az ítélőtábla döntésének felülbírálását. Remus Opris parasztpárti alelnök úgy nyilatkozott, hogy az ítélőtábla a lehető legjobbkor hozta meg döntését, hiszen egy csapásra megoldotta a kormánypárt dilemmáját a sokat vitatott magyar egyetem ügyében. Az ítélet lemosta azt a szégyenfoltot a román kormány arcáról, amelyet a Petőfi-Schiller-egyetem létesítésére kierőszakolt kormányhatározat jelentett, - mondotta Opris. A sajtóértekezleten jelen volt Andrei Marga tanügyminiszter is, aki ismételten kifejtette jól ismert elutasító álláspontját a felsőfokú anyanyelvi oktatással kapcsolatban. Varga Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője nem tartja elképzelhetőnek, hogy a kormány lemond a fellebbezés lehetőségéről, hiszen ezzel mintegy beismeri, hogy törvény- és alkotmányellenes kormányhatározatok terhelik a lelkiismeretét. /Nagy kő esett le a parasztpárt szívéről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

"Mi lesz veled, magyar egyetem? - tetet fel a kérdést a Romániai Magyar Szó munkatársa. Úgy néz ki, hogy - semmi. Elkészült a tervezete. "Teljes spektrumú önálló magyar oktatási intézmény" - mondta Kötő József államtitkár. - Ez a tervezet tartalmaz mindent: karokat, tanszemélyzetet, infrastruktúrát, mindazt, ami szükséges az akkreditáláshoz. Helyette azonban a Petőfi-Schiller egyetemről beszéltek. Takács Csaba ügyvezető elnök szavaival: "Jött egy Petőfi-Schiller diverzió..." Micsoda tulajdonképpen ez a Petőfi-Schiller? Nekünk az a benyomásunk, hogy egy blöff, állapította meg az újságíró. Aki ezt ígérte, már bánja, mint a kutya, aki hetet kölykezett... Takács Csaba mondta, ő "olyanról nem hallott, aki lemondott volna az önálló romániai magyar állami egyetemről... csak arról hallott, hogy a mai politikai konstellációban kivitelezhetetlen". Ez legalább tiszta beszéd. Cs. Gyimesi Éva figyelmeztetett, az újságíró szerint figyelmeztetését meg kellene szívlelniük azoknak a politikusoknak és egyéb drukkereknek, "akik jobb híján egyetemalapítással játszadoznak": "15 évbe telik, amíg egy tanszék beérik; amíg élni kezd". Az igazi főiskolai oktatást "nem hétvégi tanárokkal" csinálják. Az, hogy mindent az államtól várunk: "etatista, kommunista magatartás". Amit annál is inkább abba kellene hagyni, mert az "állam elvtárs, állam bácsi" egyre kevésbé tud gondoskodni a meglévő egyetemekről is: a Babes-Bolyai Tudományegyetem költségeinek 60 százalékát nem az állam állja, hanem pályázatokkal megszerzett pénzekből finanszírozzák... Csakhát egyedül a magyar katedra kapcsolódott be ebbe - a polgári, civil - finanszírozási rendszerbe. A többi szakok magyar professzorait nem érdekli. S míg a magyar katedra infrastruktúra szempontjából önállósult, a többieknek nagyjából semmijük sincsen... Tehát nem az lenne a követendő út, hogy havonta egy-egy új egyetem megalapításáról képzelődjünk /Cs. Gyimesi szerint/, hanem civil, polgári igyekezettel tegyük működésképessé azt, ami már megvan... Mert "ha véletlenül sikerül egy új egyetemet összefabrikálni", akkor ennek az univerzitásnak a hallgatói miután mindent megtanultak szépen, magyarul... mehetnek egy akkreditált egyetemre románul vizsgázni. Kötő József szerint a Petőfi-Schillerben is van lehetőség, az is csírája lehet a majdani önálló állami magyar egyetemnek. 1998. dec. 11-én a következő volt a helyzet. A tervezett Petőfi-Schiller egyetem 3 pilléres intézmény. Kolozsváron lenne a rektorátusa, és ugyanott olyan karok létesülnének, amelyeknek nincs magyar oktatási nyelvű megfelelőjük a Babes-Bolyain. Tehát műszaki fakultás, jogi, politológiai, közgazdasági, óvónő- és tanítóképző főiskolai szinten, ágazati főiskolák irányítása stb. Marosvásárhelyen lenne a másik pillér: műszaki, kertészeti, élelmiszeripari és humán fakultások: pszichológia, zenepedagógia, tanítóképző stb. Szebenben lenne a német részleg. Kötő bejelentett még, hogy az oktatásügyi minisztérium eldöntötte a magyar oktatáskutató csoport létrehozását. /Zsehránszky István: Mi lesz veled, magyar egyetem? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./"

"Emil Constantinescu államfő január 6-án fogadta Eberhard-Wolfgang Wittstock képviselőt, a Romániai Németek Demokrata Fóruma /RNDF/ közelmúltban megválasztott új elnökét. A megbeszélésen Wittstock sürgette a kisebbségi törvény elfogadását, mert véleménye szerint ez a jogszabály jótékony hatással lenne a Romániában élő többség és kisebbség kapcsolataira. Az RNDF elnöke a találkozó után azt nyilatkozta, hogy "a román közvélemény már nem olyan toleráns a kisebbségekkel szemben, mint amilyen az 1989-es fordulatot követő első években volt". Wittstock felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségi törvény tervezetét a kormány mellett működő kisebbségi hivatal már elkészítette, s azt jóváhagyta a romániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsa. A romániai németek szervezetének vezetője kérte Emil Constantinescut, hogy az államfő lehetőségeinek megfelelően segítsen a kommunista rendszer idején elkobzott tulajdon visszaszolgáltatásában is. Wittstock egyben felhívta a román elnök figyelmét arra a visszásságra, hogy a román állam megadóztatja azt a térítésmentes anyagi segítséget, amelyet Németország nyújt a romániai németeknek annak érdekében, hogy szülőföldjükön maradjanak. Wittstock kijelentette, hogy megváltozott az álláspontjuk a Petőfi-Schiller egyetem tervével kapcsolatban és ők is támogatják az egyetem létrehozását, mivel az lehetőséget adna a romániai német fiataloknak, hogy felsőfokú tanulmányaikat is anyanyelvükön folytathassák. - Az Erdélyben élő német közösség létszámának gyors csökkenéséről írt a Cotidianul jan. 7-i száma. 1939-ben 250 ezer német nemzetiségű élt Erdélyben. A hetvenes években lélekszámuk 180 ezer volt. Nicolae Ceausescu 70 ezer németet "eladott" az NSZK-nak, azaz jelentős összeg lefizetése ellenében engedélyezte kivándorlásukat. Ceauescu bukását 110 ezer német nemzetiségű élte meg Erdélyben. Közülük 70 ezren a fordulatot követő két évben távoztak. Jelenleg a Romániában élő német közösség kevesebb mint 17 ezer főt számlál. /A kisebbségi törvény elfogadását sürgetik a németek. Támogatják a közös egyetem ügyét. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./"

"Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára jan. 12-én az MTI-nek adott nyilatkozatában kifejtette: "A kettős állampolgárság intézményes bevezetése jelenleg egyetlen szomszédos országgal kapcsolatban sincs napirenden, ám a schengeni egyezményhez történő majdani csatlakozás utáni helyzetre elvi lehetőségként ezt a megoldást is mérlegelni kell". "Bizonyos állampolgársági jogok biztosítása szerepel elképzeléseink között a határon túli magyarság egy meghatározott körére vonatkozóan." Előreláthatóan márciusban kerül a kormány elé az a külügyminisztériumi előterjesztés, amely arra vonatkozik, hogy milyen álláspontot alakítson ki Magyarország az EU-val folytatandó tárgyalások során a schengeni egyezményhez történő csatlakozás következményeivel kapcsolatban, a határon túli magyarok magyarországi jogi helyzetére vonatkozóan. A schengeni egyezményhez reális eséllyel Szlovénia és Szlovákia csatlakozhat Magyarországgal egy időben - fejtette ki a külügyi tárca politikai államtitkára. - Németh Zsolt szerint egy intézményesített magyar-magyar párbeszéd abból a szempontból is rendkívül fontos, hogy a schengeni kérdésből fakadó vízumpolitikai problémáról tárgyilagos hangnemben lehessen eszmét cserélni a határon túli magyarság legitim szervezeteivel. - "Szeretnénk, ha rendszeres konzultációkra kerülne sor a parlamenti képviselettel rendelkező hazai és határon túli magyar politikai erők között" - szögezte le az államtitkár. - A költségvetésben mintegy 2,5 milliárd forintos előirányzat szerepel a határon túli magyarok támogatására az 1999-es esztendőben. - Ez jelentős, 30-40 százalékos növekedést jelent az előző évekhez képest. Németh Zsolt arra is kitért, hogy a Külügyminisztérium az ideihez hasonló mértékű növekedést a következő években is szeretné fenntartani. Mint mondta, a központi forrásokon kívül megpróbálják a magángazdaságban rejlő lehetőségeket is a határon túli területek felé irányítani. Az államtitkár szólt arról, hogy az idén különösen az árvíz sújtotta kárpátaljai, valamint a háború árnyékában élő vajdasági magyarok kapnak viszonylag nagyobb támogatást. - A romániai magyar tannyelvű egyetem ügyében Németh Zsolt elvárása az, hogy a bukaresti kormány az idén határozottan foglaljon állást. "Jelentős lépés lenne, ha a Petőfi-Schiller egyetem megvalósulhatna" - vélekedett. Hozzátette: ha nem lenne lehetőség állami finanszírozású egyetem létrehozására, akkor az RMDSZ és a magyar kormány alapítványi, illetve egyházi jellegű egyetem elindítását fogja szorgalmazni. /Ki csatlakozhat reális eséllyel Schengenhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13., Egyelőre nincs napirenden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14., A kettős állampolgárság: elvi lehetőség. = Magyar Szó (Újvidék), jan. 13./"

"Jan. 14-én Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke vezetésével szakemberekből álló küldöttség háromnapos erdélyi látogatásra indult. Első állomásuk Nagyvárad volt, ahol a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnökségével és tanácsosaival találkoztak. A delegáció a körút során Gyulafehérváron és Kolozsváron folytat megbeszélést a magyar történelmi egyházak, civil szervezetek és az RMDSZ vezetőivel. A körút része annak a január-februári programnak, melynek során végigjárják a Kárpát-medence - Erdély, Kárpátalja, Vajdaság és a Felvidék - magyarlakta területeit. Németh Zsolt államtitkár szerint a "generális vizitáció" célja új típusú gyakorlat kialakítása a magyar kormány illetékes intézményei és a kisebbségben élő magyarság szervezetei között. A vendégek biztosították az egyházkerület vezetőségét arról, hogy a tárgyalások homlokterében lesz a magyar egyetem kérdése, egyéb, a romániai magyarság érdekeit és jogait érintő problémákkal együtt. Jan. 14-én este a vendégek Kolozsvárra érkeztek, ahol Csiha Kálmán erdélyi református, Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus püspökökkel találkoztak. A zárt ajtók mögött folytatott tanácskozás előtt Csiha Kálmán püspök elmondta, hogy a látogatás tulajdonképpen folytatása az adventi idő alatt Magyarországon elkezdett tárgyalásoknak, s most is főhelyen a jogtalanul elvett egyházi javak visszaszolgáltatásának problémája áll. Tárgyalnak a román kultusztörvény-tervezetről, illetve tanügyi kérdésekről is, amelyekben segítséget várnak a magyar kormánytól. Németh Zsolt Kolozsvárról Gyulafehérvárra indult, ahol tárgyalt Jakubinyi György római katolikus érsekkel, január 16-án pedig az RMDSZ ügyvezető elnökével találkozik. /Magyar vendégek Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ Németh Zsolt elmondta, hogy Magyarország hajlandó lenne anyagilag támogatni a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozását. /Németh Zsolt Kolozsváron. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16-17./"

"Radu Vasile miniszterelnök febr. 9-én kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. A kormányfőt több minisztere elkísérte útjára, köztük volt Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter. Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalt Radu Vasilével. "A magyar kormány tényként kezeli azt, hogy Románia döntést hozott a Petőfi-Schiller kétnyelvű egyetem felállításáról, így a romániai önálló magyar egyetem visszaállítása is megtörténhet" - jelentette ki Orbán Viktor. Radu Vasile megerősítette, hogy a magyar-román miniszterelnöki találkozókat mindkét fél rendszerességgel képzeli el. Magyarország Csíkszeredán szeretne új főkonzulátust nyitni, nyilatkozta Orbán Viktor. A magyar fél szívesen fogadná, ha Budapesten román, Kolozsvárott pedig magyar kulturális intézet nyílna. Radu Vasilét és a román küldöttséget fogadta még Göncz Árpád köztársasági elnök, illetve Áder János, az Országgyűlés elnöke. A két kormányfő tárgyalása mellett magyar és román miniszterek is találkoztak. Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter vendége volt Traian Basescu román közlekedésügyi miniszter, akivel az autópálya mellett határátlépők megnyitásának ügyéről is tárgyaltak. Torgyán József magyar és Ioan Avram Muresan román mezőgazdasági miniszter tárgyalásainak végeredménye az, hogy megállapodtak: a jövőben a felvetődő kérdéseket jó szomszédokként és barátokként fogják megoldani. Torgyán szerint a vámemelés kérdése föl sem vetődött, s a románok is a kereskedelem fejlesztése mellett nyilatkoztak. Hámori József magyar és Ion Caramitru román művelődésügyi miniszter megállapodtak abban, hogy a kulturális együttműködésről szóló tervet a bukaresti magyar Kulturális Hét keretében írják alá. Eckstein-Kovács Péter romániai kisebbségvédelmi miniszter felkereste Magyar Bálintot, az SZDSZ elnökét. Ez alkalommal leszögezték: április folyamán a párt küldöttsége felkeresi Romániát. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./"

"Február 10-én, magyarországi látogatásának második napján Radu Vasile román kormányfő Gyulán a magyarországi románok helyzetével ismerkedett. Vasilét Dabcs László polgármester köszöntötte, aki meglátogatta a Nicolae Balcescu Gimnáziumot, majd kijelentette, hogy támogatja az ottani románok azon kérést, hogy Gyulán román konzulátus nyíljon, mely minden valószínűség szerint először tiszteletbeli lesz. A román miniszterelnök találkozott Sofronie Drincec gyulai ortodox püspökkel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./ Magyarországi látogatásom jó eredményekkel járt. Szükséges és fontos látogatás volt, még ha egyesek eltúlzott módon is reagáltak rá - jelentette ki febr. 10-én este Aradon Radu Vasile román miniszterelnök, aki hazafelé tartva szakította meg rövid időre útját, s első alkalommal nyilatkozott budapesti tárgyalásairól. - Akarjuk, nem akarjuk, Magyarország a NATO tagja lesz, s ennek következtében szerepe jócskán megnövekszik a térségben. A magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral folytatott tárgyalásokon hangsúlyosan került szóba, hogy Magyarország felelősége megkétszereződik, s határozott biztosítékokat kaptam arra, hogy Magyaroszág minden szinten támogatni fogja Romániát a NATO-ba és az európai struktúrákba való integrációjáért tett erőfeszítéseiben - mondta. Radu Vasile kitért arra, hogy Budapesten felvetődött: nyíljon tiszteletbeli román konzulátus Gyulán és tiszteletbeli magyar konzulátus Csíkszeredán. "Szóba került a híres Petőfi-Schiller egyetem ügye is. Elmondtam, hogy a kérdés jelenleg a román Legfelsőbb Bíróság előtt van, s az ott született döntés fényében a román kormány a román törvényeket betartva folytatja az egyetem alapításának procedúráját. Magunk között szólva, ha ez a terv megvalósul, azt szeretném, hogy az egyetem székhelye Arad legyen" - hangsúlyozta Radu Vasile és hozzátette: "a tárgyalások légköre nem azt bizonyította, hogy a román-magyar kapcsolatok fejlesztése a szóban forgó egyetem alapításától függene. Kétségtelenül megfogalmazódott az, hogy a Petőfi-Schiller egyetem létrehozása fontos szerepet játszhatna a román-magyar kapcsolatok fejlődésében. Ugyanakkor hangsúlyozom: nem abban a formában, hogy ez feltétele lenne a két ország közti kapcsolatok javulásának vagy romlásának. " Bukarestbe érkezésekor Radu Vasile nem nyilatkozott az újságíróknak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./"

"Február 21-én Andrei Plesu külügyminiszter, az író és filozófus Drezdába látogatott, eleget téve a drezdai színház meghívásának. Plesu arról beszélt, hogy milyen fontos a keleti országok felzárkózása. Úgy vélte, hogy Romániának nagyon nagy erőfeszítéseket kell tennie és a legfontosabb, hogy a többi európai országnak olyan bizonyítékokat mutasson fel, amelyek elősegítik az Európai Unióba kerülést. Fontos ugyanakkor, hogy a román állam jó viszonyt alakítson a kisebbségekkel, főleg a magyar kisebbséggel, amely oly nagy számban él Romániában. Plesu személyesen nincs a Petőfi-Schiller Egyetem ellen, sőt. Azonban szerinte, mivel a parlament olyan "sokszínű", elég nehéz lesz egy ilyen egyetemet létrehozni. Mégis, mi reménykedünk! - mondotta a miniszter. /Andrei Plesu Drezdában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./"

"A múlt hét végi marosvásárhelyi SZKT végül mégsem az utolsó a kongresszus előtt - határozott febr. 28-án a testület, április 18-ban jelölve meg a következő SZKT időpontját, a helyszínről viszont nem döntöttek. Alapszabályzat-ellenesnek ítélt döntés miatt mondott le febr. 28-án az SZKT-n Bodó Barna és Somai József az SZKT állandó bizottsága alelnöke és titkára. Õk ugyanis 1998. október 20-án beadvánnyal fordultak az RMDSZ Szabályzat-felügyelő Bizottságához. Mint ismeretes, az SZKT október 3-i, rendkívüli tanácskozásán tárgyalta az RMDSZ további kormányban maradását, illetve kilépését. Akkor három javaslat volt: a kolozsvári megyei szervezet kilépést indítványozott; Szilágyi Zsolt képviselő a bennmaradást újabb határidős feltételekhez kötötte javaslatában; az Ügyvezető Elnökség a Petőfi-Schiller egyetemre vonatkozó kormányhatározat miatt a kormányban maradást javasolta. A név szerinti szavazás elvi kérdésre vonatkozott: a bennmaradásra. A szavazat ennek értelmében csak igen, illetve nem lehetett. Ez a kérdésfeltevés viszont az SZKT kétharmados támogatottságát feltételezi, az alapszabályzat szerint. Az ismert 59-37 eredményű, név szerinti szavazás nem elegendő tehát a kilépés-bennmaradás kérdésének eldöntésére - érveltek október 20-i beadványukban Bodó Barna és Somai József és hangsúlyozták: a fentiek értelmében az október 3-i SZKT-döntést nem tekinthetik a kormányzati szerepvállalás kérdésében érvényesnek. Kérték a Szabályzatfelügyelő Bizottságot, foglaljon állást a jelzett kérdésben. Ez meg is történt, mint ahogy azt a Szabályzat-felügyelő Bizottság 1/1998-as határozata tanúsítja, mely szerint a SZFB megalapozottnak tekinti a Bodó Barna és Somai József által előterjesztett beadványban foglaltakat, s az Alapszabályzat 47. szakasza értelmében, formai és eljárási szempontból alapszabályzat-ellenesnek minősíti az SZKT-nak a kormányzati szerepvállalás tárgyában hozott szeptember 5-i és október 3-i határozatát. A határozat ellen fellebbezésnek van helye, melyet két, soron következő SZKT lejártáig lehet előterjeszteni. Bodó Barna és Somai József február 23-án élt is e fellebbezési jogával. Bodó Barna és Somai József lemondó nyilatkozata így rögzíti a tényeket: az SZKT 1999. február 28-i tanácskozásán az SZFB elnöke ismertette a helyzetet, vagyis hogy fellebbezést nyújtottunk be a testülethez, de az SZKT nyilvánossága előtt nem azt jelentette be, ami a határozatuk lényege, hogy indítványunkat elfogadta, hanem azt, hogy elutasította azt. Nyilvánvalóan valótlan és tendenciózus kijelentését másodszori hozzászólásában sem igazította ki. A SZFB elnöke, Markó Attila eljárása minősíthetetlen. /Bögözi Attila: Mégsem volt az utolsó SZKT a marosvásárhelyi! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./"

"Nem jogi, hanem politikai döntést hozott a Petőfi-Schiller multikulturális egyetem létrehozására vonatkozó kormányrendeletről a bukaresti ítélőtábla - nyilatkozta Kötő József oktatásügyi államtitkár, majd megemlítette: "a döntés jogtalan mind a nemzetközi egyezmények, mind az alkotmány, mind az érvényben lévő 36-os kormányrendelet értelmében" Radu Vasile miniszterelnök úgy döntött, hogy a kormány ez alkalommal is fellebbezni fog. /A kormány fellebbezni fog a Petőfi-Schiller egyetem ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"

"Nem jogi, hanem politikai döntést hozott a Petőfi-Schiller multikulturális egyetem létrehozására vonatkozó kormányrendeletről a bukaresti ítélőtábla - jelentette ki az esemény kapcsán Kötő József oktatásügyi államtitkár. - A döntés jogtalan mind a nemzetközi egyezmények, mind az alkotmány, illetve az érvényben levő 36-os sürgősségi kormányrendelet értelmében. Radu Vasile miniszterelnök úgy döntött, hogy a kormány ez alkalommal is fellebbezni fog a Legfelsőbb Bíróságon. "A jogi út mellett azonban az RMDSZ-nek a politikai eszközöket is igénybe kell vennie: el kell érnünk a tanügyi törvény vitájának felgyorsítását, a kormányprogram feltétlen tiszteletben tartását, illetve azt, hogy a tanügyi törvénybe bekerüljön az a szakasz, amely lehetővé teszi az önálló anyanyelvű felsőoktatási intézmény megteremtését mondotta Kötő. Ellenkező esetben le kell vonnunk a megfelelő politikai következtetéseket. /A kormány fellebbezni fog a Petőfi?Schiller egyetem ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./"

Márc. 22-i döntésével a bukaresti ítélőtábla harmadszor is törvénytelennek találta a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozását előirányozó kormányhatározatot. Először a Román Nemzeti Egységpárt fordult a bírósághoz, fellebbezésüknek helyt adtak. Másodikként a Román Társadalmi Demokrácia Pártja támadta meg a kormányhatározatot, a bíróság márc. 15-én helyt adott véleményüknek. A Nagy-Románia Párt harmadikként támadta meg a határozatot, sikerrel. /NRP kontra Petőfi-Schiller. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár meghívására Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ápr. 7-én Budapestre érkezett. - A romániai magyar egyetem ügye, az egyházi ingatlanok visszaadása, a külképviseleti rendszer bővítése, új határátkelőhelyek megnyitása és a pápa közelgő romániai látogatása is szóba került Németh Zsolt külügyi államtitkár és Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ápr. 8-i, budapesti megbeszélésén. A találkozót követően Eckstein-Kovács Péter a pápalátogatással kapcsolatban újságírók előtt kijelentette: nagyon keserű lesz az erdélyi római és görög katolikus hívek szája íze, ha mégsem sikerül megoldani, hogy a pápa ellátogasson Erdélybe is. A miniszter ugyanakkor utalt arra, hogy a pápalátogatás programját a Vatikán határozza meg. A minisztert elkísérte Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatója és Jósif Pares, a Romániai Szlovákok és Csehek Demokrata Szövetségének parlamenti képviselője. Németh Zsolt arról számolt be, hogy rövid, illetve középtávon, azaz egy-négy éven belül három új határátkelőhely nyílhat Románia és Magyarország között Vállajnál, Létavértesnél és Kiszombornál. /Eckstein-Kovács Péter Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Az egyetemről szólva Eckstein-Kovács Péter miniszter kifejtette: a román kormány kitart létrehozása mellett, a gyakorlati megvalósítás azonban késést szenved, mert ellenzéki pártok közigazgatási bíróságon megtámadták az egyetem létrehozását elősegítő bizottságról szóló kormányhatározatot. A további lépések megtételéhez meg kell várni a jogerős ítélet megszületését. Németh Zsolt közölte: a magyar külügyminisztérium figyelemmel kíséri a magyarországi románság oktatási helyzetét. A napirenden lévő közoktatási törvénymódosítás megfelelő jogszabályi keretet nyújt az önálló, alacsony létszámú kisebbségi iskolák zavarmentes működéséhez. Az államtitkár arról is tájékoztatott, hogy idén szeptemberben 400 millió forintos beruházással Gyulán új román kollégium épül, Méhkeréken pedig 40 millió forint költségvetési támogatással román iskola jön létre. Magyarország érdekelt az önálló romániai magyar nyelvű állami egyetem létrehozásában. - Bízunk abban, hogy a román kormány elkötelezettsége, amely a Petőfi-Schiller Egyetemről szóló kormányhatározatban megnyilvánul, továbbra is jellemzi a kabinet álláspontját - fogalmazott az államtitkár. /A magyar kormány bízik a romániai magyarság ügyeinek rendezésében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Eckstein-Kovács Péter miniszter ápr. 9-én Budapesten Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel tárgyalt. Dávid Ibolya felajánlotta segítségét kollégája munkájához és tájékoztatást adott minisztériuma feladatkörének bővítéséről: a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyelete hozzá tartozik. /Dávid Ibolya és Eckstein-Kovács Péter találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

"A Bolyai Társaság célját és küldetését valóban újra kell definiálni - állapította meg Horváth Andor docens, a BT elnöke. Az önálló állami magyar egyetem megteremtése irányában semmilyen előrehaladás nem történt, a BT-nek a jövőben a magyar nyelvű felsőoktatás támogatásával kell inkább foglalkoznia. - A BT ragaszkodik a Bolyai Tudományegyetem (BTE) gondolatához. Az újabb dokumentumokban az "önálló, kolozsvári központú, állami magyar egyetemről" beszélünk, hogy elkerüljük azt a már jól bejáratott félreértést, hogy mi a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kettéosztását szorgalmazzuk, jelentette ki Horváth Andor. A társaságon belül többségi nézet az, hogy önálló magyar egyetem legyen. Kisebbségi nézet pedig az, hogy a Petőfi-Schiller néven előadott javaslat is lehet életképes. - A BT-nek abban is szerepet kell vállalnia, hogy az egyetem gondolatát tovább éltesse. A következő években a BT-nek főleg az egyetemi oktatás szakmai vetületét kell szem előtt tartania, azt, hogy hogyan lehet a meglévő struktúrákat javítani, a meglévő törvényes kereteken belül elérni azokat az eredményeket, amelyek nem feltétlenül az állandó politikai harcnak az eszközeivel érhetők el. /A Bolyai Társaság ragaszkodik a Bolyai Tudományegyetem gondolatához. Beszélgetés Horváth Andor docenssel, a BT elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./"

"Máj. 8-án Kolozsváron tartotta a Bolyai Társaság (BT) tisztújító közgyűlését. Jelentésében Horváth Andor docens, leköszönő elnök kijelentette: a BT tevékenysége, erőfeszítése akkor sem volt hiábavaló, ha az elmúlt időszakban a magyar egyetem nem született meg. Megállapította, hogy az oktatási törvény módosítása elkezdődött, ám mind a mai napig nem zárult le, ennek egyik oka az volt, hogy a román koalíciós partnerek "bőségesen átvették" a nacionalista ellenzék magyarellenes retorikáját, és "készségesen az RMDSZ indítványai ellen szavaztak". A kilátásba helyezett Petőfi-Schiller Egyetem pedig olyan pótmegoldás, amely nem fedi a BT által maga elé tűzött célt. Horváth Andor úgy látta, hogy a BT munkájába hangsúlyosabban kell bevonni a fiatal egyetemi oktatókat. Horváth Andor felolvasta azt a két levelet, amelyet a BT az RMDSZ csíkszeredai kongresszusához, illetve Andrei Marga tanügyminiszterhez intéz. Az előbbiben a BT sérelmezte, hogy a koalíció tagjaként az RMDSZ nem vitte előre az önálló magyar egyetem ügyét. A tanügyminiszterhez intézett levélben a társaság kijelentette, hogy kitart az önálló magyar egyetem gondolata mellett, és sajnálattal állapította meg, hogy annak létrehozásának egyik fő ellenzője éppen a korábban kolozsvári rektori tisztséget is betöltő Andrei Marga miniszter. Az egyetemi oktatói munka színvonalának csökkenésére Magyari András egyetemi tanár hívta fel a figyelmet. Szilágyi Pál egyetemi tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora arról beszélt, hogy az egyetemen jelenleg mintegy 4000 magyar diák tanul, ami azt jelenti, hogy évente ezer magyar értelmiségit készítenek fel. Bejelentette: van kilátás arra, hogy az itthon doktoráló magyar fiatalok anyagi támogatásban részesüljenek. Vekov Károly szerint az elmúlt kilenc évben a magyar értelmiség és egyetemi elit nem produkált eredményt, minőséget, és ezért alul maradtak. Tonk Sándor egyetemi tanár figyelmeztetett: a magyarság kiszorult a kutatói területről is. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter kijelentette: a Petőfi-Schiller egyetem ügye is holtvágányra került. A 2000-ben sorra kerülő választások előtt a koalíciós partnerek nem lesznek hajlandók ebben a kérdésben lépni. Elmondta: volt egy "szokásosan titkos PER-tárgyalás Brassó-Pojánán, ahol az egyetem kérdése is felvetődött". Ott is kiderült, hogy míg az amerikai kormányzat a megegyezést szorgalmazza, a koalíciós partnerek ezek életbe léptetésére nem sok hajlandóságot mutatnak. A közgyűlés titkos szavazással új, 11 tagú választmányt választott. A BT új elnöke Wanek Ferenc egyetemi tanár lett. A választmány tagjai: Tonk Sándor, Wanek Ferenc, Jung János, Kis Lóránd, Kovács Levente, Horváth Andor, Juhász Tamás, Lőrincz Ildikó, Péntek János, Neményi Ágnes és László Ferenc. A választmány első ülésén megválasztott tisztségviselők pedig a következők: Wanek Ferenc (elnök), Jung János és Neményi Ágnes (alelnökök), valamint Lőrincz Ildikó (titkár). /Tibori Szabó Zoltán: Beletörődtünk az állandósuló átmenetiségbe? Új vezetőket választott a Bolyai Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Tonk Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a BT-nek ki kell alakítania azt a munkaprogramot, amely tényleg gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. A magyarok tudományos pályáról mind jobban és jobban kiszorulnak, ma már levéltárban, könyvtárban, múzeumban lassan egyetlen magyar sincs. Olyan tudományos programokat kell elindítani összefogva meglevő intézményekkel, Erdélyi Múzeum-Egyesülettel, Műszaki Társasággal, Közgazdász Társasággal, melyek rövid távon tudományos munkára teremtenek lehetőséget. Két-hároméves programok kellenek, ezekkel szerződéseket lehetne kötni. Utána önmaguk újra tudják termelni szerződéseiket. /Csomafáy Ferenc: Hogyan tovább Bolyai Társaság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./"

"RMDSZ-kongresszus - máj. 15-16./ Május 15-én Csíkszeredában megkezdődött az RMDSZ VI. kongresszusa. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolójában kiemelte, hogy "az utat ki kell jelölni, az utat meg kell építeni, az úton végig kell menni. Az úton időről időre meg kell állni, vissza kell nézni, hogy jönnek-e utánunk azok, akikkel együtt indultunk." Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott a kormány "exportkirakat" politikájára. Megállapította, hogy az erdélyi magyarok, németek, szlovákok és cigányok ugyanazon etnikai tisztogatásnak és erőszakos asszimilációnak vannak kitéve, mint a koszovói albánok vagy a vajdasági magyarok. A román politikai elit továbbra is a kétkulacsos politikát alkalmazza. "Koszovó után nem lehet úgy politizálni, mint annak előtte. Új politikai helyzet adódott, amelyet kihasználatlanul hagyni több, mint bűn - hiba volna". Ezek után Tőkés László 12 pontos javaslatcsomagot mutatott be: erdélyi helyzet feltárása, a megújulási RMDSZ-fórumok újraértékelése, az Erdély- központúság programba foglalása, román? romániai magyar kerekasztal szervezése, a kormánybeli részvétel felülvizsgálata, a magyar állami egyetem helyreállítása, Románia nemzetállami státusának megváltoztatása, az aradi Szabadság-szobor helyreállítása, politikai nyilatkozat kibocsátása autonómia-ügyben, felhívás külföldön élő erdélyiekhez, új nemzetstratégia kidolgozása. Ezek elfogadását kérte a kongresszustól. - Emil Constantinescu államfő levelét Constantin Teleaga elnöki tanácsos tolmácsolta, majd Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter Radu Vasile miniszterelnök kongresszushoz intézett levelét olvasta fel. A magyarországi vendégek közül Dávid Ibolya igazságügyminiszter (MDF-elnök), Németh Zsolt külügyi államtitkár (FIDESZ-alelnök), Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az MSZP részéről Nagy Sándor alelnök, a Független Kisgazda Párt részéről Lányi Zsolt alelnök, az SZDSZ részéről Dornbach Alajos országgyűlési képviselő mondott köszöntő beszédet. Az SZKT, a SZET, az Országos Önkormányzati Tanács, az Operatív Tanács, Ügyvezető Elnökség beszámolója után több mint hatórás vita következett, majd mind a kilenc beszámolót elfogadták a küldöttek. A kongresszus munkálatai reggel hatig kitolódtak. Markó Bélát újraválasztották szövetségi elnöknek /431 küldöttből 274-en szavaztak rá, Kincses Elődre pedig 157-en./ Markó Béla megköszönte a bizalmat, Kincses Előd pedig jelentős sikernek mondta a szavazás eredményét, amely jelzi, hogy a tagság nagyrésze az RMDSZ megújítását akarja. /Egy nap és egy éjszaka sűrített krónikája: Markó Béla maradt az RMDSZ elnöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17., Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./ Máj. 16-án, a második napon újabb köszöntő beszédek hangzottak el. Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció pártja tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy a koalícióba való belépéssel sokat nyert a szlovákiai magyarság. Patrubány Miklós, a Világszövetség Erdélyi Társaságának elnöke a kettős állampolgárságról szólva kijelentette: ez csak elősegítheti a szülőföldön való megmaradást. A kongresszuson a küldöttek elfogadták, hogy kiemelten támogatni kell a csángók magyar nyelvhasználatát az oktatásban és a hitéletben. Az önálló magyar egyetem és a Petőfi-Schiller Egyetem közti különbségre hívták fel többen a figyelmet, és kérték a Szövetséget, hogy ne fogadja el a magyar-német főiskolát. A külpolitikára, a szociális védelemre, az önkormányzatokra, az egészségügyre, az egyházakra, az ifjúságra és a gazdaságra vonatkozó cselekvési prioritások megbeszélése után gazdasági kérdésekről volt szó. A kongresszus két nyilatkozatot fogadott el. Az egyik a koszovói válságra vonatkozik, a másik pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának prioritásait tartalmazza. /Gui Angéla: Csíkszeredában szombaton és vasárnap zajlott le az RMDSZ VI. kongresszusa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 17./"

"Az új oktatási törvény elfogadása elleni tiltakozásaként júl. 2-án lemondott a képviselőház oktatási bizottságának elnöki tisztéről Anghel Stanciu, a Nagy Románia Párt (PRM) képviselője. Stanciu a közszolgálati rádió által hosszan idézett nyilatkozatában kifejtette: így kívánt "riadót fújni azok ellen, akik azt hiszik, játékot űzhetnek az állam hivatalos nyelvével, az egységes román nemzetállam jogállásával". Stanciu szerint a most elfogadott törvény a magyar nyelvet Románia második hivatalos nyelvévé teszi. A tervezett Petőfi-Schiller magyar-német multikulturális egyetem pedig "a hungarizmus és Nagy-Magyarország propagálásának a fészkévé fog válni". - A Nagy Románia Párt főtitkára, Gheorghe Funar kolozsvári polgármester kiátkozta azokat a törvényhozókat, akik megszavazták az oktatási törvényt. "Legyen átkozott mindörökre azoknak a neve, akik a román nyelv, a román nemzet és Románia érdekei ellen szavaztak" - írta a sajtónak eljuttatott átkában a PRM főtitkára. /Felpörög a nacionalista hisztéria. Főtitkári átok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./"

A Legfelsőbb Bíróság júl. 7-én elutasította azt a keresetet, amelyet az ellenzéki pártok a Petőfi-Schiller Egyetemről hozott kormányhatározat ellen nyújtottak be. A Legfelsőbb Bíróság ezzel felülbírálta az első fokon született ítéletet: a bukaresti ítélőtábla az ellenzéki pártok panaszának adott helyt. - A kormány még tavaly ősszel hozott határozatot arról, hogy megindítják egy magyar és német nyelven oktató multikulturális egyetem alapításának folyamatát. A döntés ellen tiltakozott a román oktatási minisztérium Andrei Margával az élen, a rektorok országos tanácsa és a kormánykoalíció pártjainak több politikusa is. Az ellenzéki pártok - előbb a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP), majd a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja és a Nagy-Románia Párt - külön-külön a bíróságon is megtámadták a kormányhatározatot. Az bukaresti ítélőtábla mind a három keresetnek helyt adott. A kormány fellebbezett, s a Legfelsőbb Bíróság júl. 7-én megváltoztatta a RNEP által benyújtott kereset ügyében hozott első fokú határozatot. /Legfelsőbb bírósági döntés. Lehet Petőfi-Schiller- egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Mint ismeretes, júl. 7-én a Legfelsőbb Bíróság elutasította azt a keresetet, amelyet az ellenzéki pártok a Petőfi-Schiller-egyetemről hozott kormányhatározat ellen nyújtottak be. Időközben azonban a parlament jóváhagyta azt a módosított akkreditációs törvényt, amely nem teszi lehetővé az olyan multikulturális felsőoktatási intézmény létrehozását, amely nem rendelkezik legalább egy román karral. A magyar-német egyetem ötlete tehát gyakorlatilag értelmét vesztette. - Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztályának vezetője kifejtette: - A megváltozott helyzet ellenére lényeges volt bebizonyítani, hogy az a jogszabály, amit a kormány abban a különben igencsak ellenséges politikai közegben kibocsátott, alkotmányos és törvényszerű volt. A körülmények azóta, sajnos, változtak, és maradtak azok a törvényes megkötések, amelyek szerint nem lehet önálló állami magyar nyelvű egyetemet létesíteni, a multikulturális felsőfokú oktatási intézetekben pedig kötelezően működnie kell legalább egy román oktatási vonalnak. Ilyen viszonyok közt az említett sürgősségi kormányrendelet, amely különben egy eléggé kényszerszülte megoldás volt, valóban tárgytalanná vált. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Kis román abszurd: A Petőfi-Schiller-egyetemre vonatkozó kormányrendelet törvényes, de tárgytalan. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette véleményét a Tőkés László püspök által bejelentett lévő Partiumi Egyetem tervéről. Szerinte félreértés az, hogy a tanügyi törvény nem ad lehetőséget magyar egyetem alapítására. A kisebbségi fejezet 123. paragrafusa kimondja, hogy a nemzeti kisebbségeknek joguk van felsőfokú intézmények létesítésére a magánoktatási szférában. - Az elmúlt években az RMDSZ a magánoktatás kérdését nem kezelte prioritásként, mert megfosztotta volna magát annak lehetőségétől, hogy valaha is létrejöjjön az önálló állami magyar egyetem. Azonban amennyiben a Partiumban megfogalmazódott az ilyen intézmény létrehozásának az igénye, az RMDSZ természetesen felvállalja ennek a politikai támogatását. Kovács Béla rektor elmondta, hogy hónapok óta benyújtották a különböző karok akkreditálására vonatkozó iratcsomókat, s az Országos Akkreditálási Tanács (OAT) még válaszra sem méltatta. Asztalos Ferenc megígérte, hogy az akkreditálásra az RMDSZ a politikai háttértámogatást biztosítja. - A Petőfi-Schiller Egyetem alapítási folyamata elhúzódik. Még hátra van azonban ebben az ügyben két per. Figyelembe véve, hogy közeledünk a választásokhoz, koalíciós partnereink sem nagyon sürgetik ennek a kérdésnek a megoldását. Pillanatnyilag jogos lehet mindannyiunk viszonylagos elégedetlensége, hogy holnap-holnapután az államelnök által kihirdetett törvény az önálló állami magyar egyetem létrehozásához való jogot tételesen nem mondja ki. A jogszabály viszont úgy fogalmaz, hogy az nem jelent gátat. - Az akkreditálási törvény értelmében Romániában egyébként is csak törvény alapján lehet egyetemet indítani. - A lehető legrövidebb időn belül fel kell mérni, hogy ahol jelenleg nincs magyar oktatás, de lenne rá igény, hogyan lehet beindítani a magyar oktatás megteremtését célzó folyamatokat. Sok ilyen hely van, például Marosvásárhelyen a román nyelven működő Petru Maior magánegyetemen a diákok 40 százaléka magyar. Vagy Kolozsváron, a Műszaki Egyetemen markáns magyar tanári gárda létezik, és szép számban vannak ott magyar diákok is. /Tibori Szabó Zoltán: Petőfi-Schiller-egyetem - a pakliba visszatett kártya A magánegyetem sem megoldás, de talán több a semminél. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

"Nits Árpád megdöbbentőnek tartotta Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentését: "Miközben Tőkés püspök az RMDSZ vezetését, személy szerint a szövetségi elnököt támadja, valójában ?az egész romániai magyarságon üt?". Ez nem lehet igaz! - írta Nits Árpád. Az RMDSZ szövetségi elnöke túltesz Ceausescun, aki szintén összetévesztette magát a néppel, de nem mondta ki ilyen kereken, hogy idegesíti a felségsértés. - Markó Bélát az erdélyi magyarság egésze korántsem tekinti megváltójának. Markó Béla hozzátette: "Ha a püspök úrban nincs remény és bizalom, én sajnálom, de vele így, ezen az úton nem tudunk együtt menni." Ezek szerint az RMDSZ vezetése és személy szerint a szövetségi elnök nem tudja, mit jelentene Tőkés László kipakolása az RMDSZ-ből. A következő választási kampány kimenetele RMDSZ-szempontból még nem dőlt el. A legelégedetlenebb magyar választók közül is sokan az utolsó vonat reményében elmennek szavazni. Amennyiben a Neptun-vonallal elégedetlenkedőket kizárják, és ezzel szétszakítják az RMDSZ-t, nem jön össze elegendő szavazat. - Egyszer érdemes lesz megírni az RMDSZ történelmét. "A németeknek sincs parlamenti frakciójuk, mégis ugyanazzal a Petőfi-Schiller Tudományegyetemmel etetik őket." - szögezte le az újságíró. /Nits Árpád: Felségsértés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./"