Okt. 1-jén a szövetség bukaresti székházában sajtóértekezletet tartott az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vettek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József oktatásügyi államtitkár, ügyvezető alelnök, Verestóy Attila és Varga Attila szenátusi, illetve képviselőházi frakcióvezetők, ügyvezető alelnökök, Demeter János és Birtalan József államtitkárok. Markó Béla az Operatív Tanács előző esti ülésének végén a sajtó képviselői előtt mondottakat megerősítve kijelentette, hogy az OT pozitívan értékelte a szept. 30-i kormányhatározatot mint új elemet, amely ugyan nem jelenti a magyar nyelvű felsőoktatás végleges és kielégítő megoldását, mindenképpen tanúsítja, hogy a koalícióban megvan a politikai akarat a válsághelyzet feloldására, és feltétlen elmozdulást jelent a kérdés érdemi és gyakorlati megközelítésében. A kormányhatározatot és az ennek nyomán előállott új helyzetet az okt. 3-ra, Marosvásárhelyre összehívott SZKT hivatott alaposan megvizsgálni és meghozni a megfelelő döntést. Addig a miniszterek és államtitkárok lemondását elhalasztják - mondotta a szövetségi elnök. Arra a kérdésre, hogy ki nyert, avagy hogy nyert-e az RMDSZ e kormányhatározattal, a szövetségi elnök azt válaszolta, nem helyes a kérdést így feltenni, hogy ki nyert, és ki veszített. Mindkét fél, a koalíció és az RMDSZ is veszített volna, így viszont lehetőség van arra, hogy mindkét fél, az egész ország nyerjen. A Képviselőház oktatási bizottsága álláspontjának ismeretében a felsőfokú oktatás törvényes garanciáira vonatkozó kérdésre Markó Béla kifejtette, hogy a sürgősségi kormányrendelet érvényben van, és ez lehetővé teszi felsőfokú oktatási intézmények létesítését a kisebbségek anyanyelvén. Történt egy kísérlet e jog megnyirbálására, de most a kormányhatározattal új helyzet állott elő, amelyet az RMDSZ vezetése és az SZKT alaposan elemezni fog, hiszen ez a határozat önmagában is új elem, egy első lépés a kérdés jogszabályok által történő rendezésére. A leendő Petőfi-Schiller egyetem székhelyére vonatkozó kérdésre Markó Béla kijelentette, hogy erre nem tér ki a határozat, de az RMDSZ továbbra is Kolozsvárt tartja a legmegfelelőbb székhelynek a magyar részleg számára, míg a német részleg tekintetében a német kollégák hivatottak véleményt mondani, és persze lehet a rektorátus Kolozsvárott, de működhetnek fakultások más városokban is. A szövetségi elnök hangsúlyozta, az RMDSZ szeretné, ha a válsághelyzet minél hamarabb megoldódna, hogy a koalíció végre rátérhessen az ország általános - elsősorban gazdasági - kérdéseinek a megoldására. Erre vonatkozóan az RMDSZ még augusztusban több javaslatot tett, de a szövetséget eltérítették a gazdasági problémák megoldására irányuló törekvéseitől. Egy másik kérdésre válaszolva Markó Béla és Verestóy Attila kifejtették, hogy a létesítendő egyetemet nem a hallgatók etnikai hovatartozása, hanem az oktatási nyelv határozza meg, amint az jelenleg is történik többek között a Bukaresti Egyetem hungarológiai fakultásán vagy a bukaresti német líceumban, ahol jelentős számú román nemzetiségű hallgató tanul - az illető nyelven. A közoktatásügyi miniszterrel kapcsolatos kérdésre válaszolva Markó Béla és Verestóy Attila elmondották, hogy amennyiben Marga miniszter úr hajlandó végrehajtani a közös kormányprogramot, annak a koalíciós kormánynak a programját, amelynek tagja, akkor maradhat tisztjében, és az RMDSZ hajlandó vele együttműködni a reform végrehajtásán, amennyiben azonban nem, akkor nincs mit keresnie egy olyan kormányban, amelynek programjával nem ért egyet s amelynek megvalósítását megtagadja, illetve akadályozza. Végezetül Markó Béla és Takács Csaba kifejtették, hogy az RMDSZ programja és a szeptember 30-i kormányhatározat között nem látnak ellentmondást, utóbbi nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az RMDSZ törekedjen egy magyar egyetem létrehozására, mint ahogy a szövetség programja sem zárja ki más feltételek figyelembe vételét vagy a más nyelveken való oktatás lehetőségét. Ám mindezeket a kérdéseket az SZKT szombati rendkívüli ülése hivatott alapos elemzésnek alávetni - vonta le a végső következtetést az RMDSZ elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 1. 1338. sz./

"Szept. 30-án kormányülés volt, Radu Vasile miniszterelnök napirendre tűzte a magyar egyetem kérdését, felvetésének megfelelően kormányhatározat született, melynek értelmében a kormány megbízza a Tanügyminisztériumot, tanulmányozza egy multikulturális egyetem létrehozásának a lehetőségét: Petőfi-Schiller néven, Marosvásárhely, illetve Nagyszeben székhellyel, német-magyar egyetem alapítását. A határozat értelmében november 15-ig kell tanulmányozni a lehetőségeket. Ha pedig ez a döntés megszületett, az Országos Akadémiai Felmérő és Akkreditáló Bizottságnak (Comisia nationala de evaluare si acreditare academica) kell jóváhagynia. Amennyiben az egyetem beindul, akkor hat évig ideiglenes működési engedélyt kap csupán, és hat év után kaphatja meg a végleges akkreditálást. Ezzel a határozattal Radu Vasile megtette az első lépést a "megbékélés" felé. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./ A kormányhatározat az oktatási minisztériumot bízta meg az egyetemalapítás folyamatának elindításával és irányításával. A kormányhatározat hivatalos közlését követő hét napon belül munkacsoport alakul. Ebben a nemzeti kisebbségvédelmi hivatalnak és az oktatásügyi minisztérium felsőoktatási főigazgatóságának öt tisztviselője kap helyet, a Petőfi-Schiller egyetem öt fős ideiglenes vezetőségének tagjai mellett. Ez utóbbiakat az oktatási miniszter nevezi ki a nemzeti kisebbségvédelmi hivatal javaslatára, a magyar és a német egyetemi közösségekkel folytatott konzultációk után. A munkacsoportnak november 15-ig kell elkészíteni javaslatát az egyetem felállításáról. Az egyetemek létrehozását jóváhagyó akadémiai bizottság november 30-ig készíti el jelentését az új tanintézetről. A bizottság jelentésének megfelelően az oktatási minisztérium december 15-ig a kormány elé terjeszti jóváhagyásra a Petőfi-Schiller állami egyetem ideiglenes működési engedélyéről szóló határozatot. /Az RMDSZ egyelőre nem lép ki a kormánykoalícióból. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"

Szept. 30-án este az RMDSZ bukaresti székházában ült össze a szövetség Operatív Tanácsa. Az Operatív Tanács tagjai a szervezet elnöke, Markó Béla, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke, Varga Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, Dézsi Zoltán, a Szövetségi Képviselők Tanácsa Állandó Bizottságának elnöke, Csávossy György, a szövetségi egyeztető tanács elnöke, Kötő József és Demeter János államtitkárok. A megbeszélésre meghívást kapott, de nem tisztelte meg jelenlétével Tőkés László tiszteletbeli elnök és Csávossy György. A maratoni tanácskozás, amely éjfélkor ért véget, eredetileg csupán a kormányból való kilépés módozatait tárgyalta volna meg. Ezt nyilatkozta a tanácskozást megelőző percekben a szövetség elnöke. Miután azonban a kormányülésen egy, az RMDSZ számára is kedvező határozat született /Petőfi-Schiller elnevezésű magyar-német multikulturális állami egyetemről szóló kormányhatározat/, az Operatív Tanács úgy vélekedett, hogy igaz ugyan, hogy ez még nem oldja meg teljesen a problémát, de első lépésként elfogadható bizonyíték arra, hogy a kormány, ha akar, képes lépni, tájékoztatott Borbély László államtitkár. Markó Béla elnök újságíróknak kijelentette: az RMDSZ pozitívan értékeli a kormányhatározatot. Ezzel a lépéssel a kormánykoalíció világos jelét adta annak, hogy szándéka megfelelő módon kezelni a helyzetet. Az Operatív Tanács okt. 1-jén éjjel arról is döntött, hogy a hét végére összehívják a Szövetségi Képviselők Tanácsának rendkívüli tanácskozását. Az SZKT-ülésre okt. 3-án kerül sor Marosvásárhelyen. Amíg a testület másként nem dönt, a szövetség nem hívja vissza kormánytisztség-viselőit. /Maratoni tanácskozás. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ okt. 3-án Marosvásárhelyen tartott rendkívüli ülésén 59 igen szavazattal 37 nem szavazat ellenében úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos eddigi határozatait. A testület ugyanakkor fenntartotta azt a jogot, hogy bizonyos meghatározott feltételek esetén az SZKT ismét felülbírálja az RMDSZ koalíciós részvételét. A határozat szerint az RMDSZ koalíciós szerepvállalását az általános reform megvalósításától, a kisebbségi jogok törvénybe iktatásától, valamint a vonatkozó kormányhatározatok gyakorlatba ültetésétől teszi függővé, a koalíciós együttműködés elengedhetetlen feltétele az anyanyelvű oktatásban szerzett jogok törvénybe foglalását. Az RMDSZ továbbra is következetesen ragaszkodik saját programja megvalósításához, nem mond le a kolozsvári központú önálló állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásáról. Az SZKT-n Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a testületet az RMDSZ Operatív Tanácsának szept. 30-i üléséről. A testület az SZKT előző ülésén hozott döntésének megfelelően a kormánykoalícióból való kilépés módozatairól tárgyalt. Döntést nem hoztak. A szintén aznapra összehívott kormányülésen ugyanis határozat született egy Petőfi-Schiller elnevezésű magyar-német egyetem létrehozására. Markó szerint az Operatív Tanács úgy értékelte: noha az RMDSZ-szabta a feltételek, amelyeknek teljesülése nélkül az RMDSZ nem tudja további kormányzati szerepvállalását elképzelni, nem teljesültek, a kormány ajánlata olyan pozitív intézkedés, amely indokolttá teszi a rendkívüli SZKT összehívását. A testületnek arról kell tehát dönteni: fenntartja-e szeptember 5-i döntését, vagy felülbírálja azt. Markó Béla fontosnak minősítette a magyar-német egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot, mivel egyetemet véglegesen létrehozni csak törvénnyel lehetséges. Véleménye szerint ez a határozat azt fejezi ki, hogy a kormány és a koalíció előre akar lépni, ami az anyanyelvű felsőfokú oktatást illeti. "Illúziókban azonban továbbra sem ringathatjuk magunkat" - mondta Markó. Takács Csaba ügyvezető elnök egyetértett a Smaranda Enache és Gabriel Andreescu levelében megfogalmazottakkal, amelyben a két ismert román közéleti személyiség felhívta az SZKT figyelmét: amennyiben elfogadják a magyar-német egyetemet, ország-világ előtt bizonyságot tesznek tárgyalókészségükről, racionalitásukról. Tőkés László tiszteletbeli elnök szerint a magyar-német egyetem létesítésére elrendelő kormányhatározattal érdemben semmit sem változott a helyzet, ami a 36-os sürgősségi kormányrendeletet, illetve a Kolozs megyei képviselők, majd a képviselőházi frakció által benyújtott törvénytervezetet illeti a magyar egyetem létrehozására vonatkozóan, nem is beszélve az 500000 aláírással ellátott tanügyi törvénytervezet sorsáról. Cseberből vederbe kerültünk, állapította meg Tőkés László. "Úgy látszik, állandóan "a minimumnak a további minimalizálása felé haladunk, és ezt nevezzük kompromisszumkészségnek" - mondotta a püspök. Tőkés László szerint ennek az úgymond "kéznyújtásnak" az elfogadásával az RMDSZ nem tesz mást, mint ismét "mentőövet" dob a román kormánynak. Tőkés László azt javasolta: halassza el az SZKT a döntést még egy héttel, addig pedig legyen széles körű társadalmi vita tárgya a kilépés témája. Kötő József ügyvezető alelnök, oktatási államtitkár szerint az egyetemalapításra vonatkozó kormányhatározat - amennyiben a kormány valóban komolyan gondolja - jó lehetőség arra, "önálló magyar állami tudományegyetem megvalósításához, kiépítéséhez hozzáfogjunk", ugyanakkor pedig megoldást is nyújt az igen bonyolult akkreditációs problémákban. Verestóy Attila szenátor a kormányban maradást szorgalmazta, hasonlóképpen Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, Dézsi Zoltán prefektus, Frunda György szenátor, Borbély László államtitkár és mások is. Borbély Zsolt Attila szerint "alig-mézes-madzag" a kormány ajánlata, a lényege: bármi legyen, csak ne az, amit az RMDSZ kér. Ha most maradunk, abból a partnerek azt a következtetést vonják le, hogy velünk bármit "le lehet nyeletni", szögezte le Borbély Zsolt Attila. Csapó I. József szenátor kijelentette: a szeptember 5-i SZKT-döntésben meghatározott feltételek nem valósultak meg, az RMDSZ-nek tehát nincs helye a kormányban. Igenis, jogunk van az állami költségvetésből támogatott önálló magyar egyetemre! - mondotta. Katona Ádám hangsúlyozta: a magyar-német egyetem igenis alternatívája az önálló, magyar egyetemnek! Szerinte "mi a magunkét kérjük vissza, azt, amit 1919-ben szuronyokkal vettek el tőlünk". Katona Ádám kifejtette, hogy az RMDSZ-ben három hónapon belül tisztújításra van szükség. Bucur Ildikó, Somai József és Kónya-Hamar Sándor egybehangzóan azt vallották, hogy az RMDSZ hívja vissza két miniszterét és államtitkárait mindaddig, amíg a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet a parlament nem szavazza meg eredeti formájában. Markó Béla a szavazás előtt összegezte a vitát. Kifejtette, hogy a magyar-német egyetemre vonatkozó határozat nagyon kevés és nagyon ingatag, de az első jogi intézkedés, amely arra mutat, hogy van akarat a koalícióban a negatív folyamatot megállítani. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 5., Bögözi Attila: Maradtunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5., Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 5./ A 11 órás vita után a testület 59 mellette és 37 ellene leadott szavazattal az RMDSZ kormányon maradása mellett döntött. Az SZKT elfogadta az erre vonatkozó Határozatot, valamint egy Nyilatkozatot a szeptember végén lezajlott szlovákiai választások eredményével kapcsolatban. Határozat: A Szövetségi Képviselők Tanácsa rendkívüli ülésén megvizsgálta a szeptember 30-án a Petőfi-Schiller egyetem tárgyában elfogadott kormányhatározat következtében előállott politikai helyzetet, és a következőket határozza: 1. Hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos határozatait. 2. Koalíciós szerepvállalását a kormányprogramban foglaltak szellemében, az általános reform megvalósításától, a kisebbségi jogok törvénybe iktatásától, valamint a vonatkozó kormányhatározatok gyakorlatba ültetésétől teszi függővé. 3. A koalíciós együttműködés elengedhetetlen feltételének tekinti az anyanyelvű oktatásban szerzett jogok törvénybe foglalását, az 1998. szeptember 30-i 687-es kormányhatározat előírásainak megvalósítását és a helyhatósági törvény módosítását a 22/1997-es sürgősségi kormányrendeletnek megfelelően. 4. Az RMDSZ továbbra is következetesen ragaszkodik a saját programja megvalósításához, tehát nem mond le a kolozsvári központú önálló állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásáról. Felszólítjuk a koalíció minden politikai pártját, hogy ebben a nehéz gazdasági és politikai helyzetben tanúsítsa azt a határozottságot és következetességet, amely elengedhetetlen a kormányprogram megvalósításához szükséges reform véghezviteléhez, valamint a kormány belföldi és külföldi hitelének megerősítéséhez. Az előbbiekben megszabott feltételek be nem tartása esetében az SZKT felülbírálja az RMDSZ koalíciós részvételét. Nyilatkozat: A Szövetségi Képviselők Tanácsa megelégedéssel vette tudomásul a szeptemberi szlovákiai választások eredményeit, amelyek lehetővé tették a szlovákiai demokratikus pártok kormányra jutását. Bízunk abban, hogy az újonnan alakuló kormánykoalíció vezetésével Szlovákia visszatér a közös Európa felé vezető útra, és teljesíteni fogja az Európai Unióhoz való csatlakozás politikai feltételeit, beleértve a nemzeti kisebbségek jogainak garantálását és tiszteletben tartását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 5. 1340. sz./"

Kónya-Hamar Sándor képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a Petőfi-Schiller egyetemről szóló kormányhatározatot a szükséges négy miniszter közül kik is írták alá: Radu Vasile kormányfőn kívül, mindössze Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, Andrei Marga tanügyminiszter helyett Mihai Korka tanügyi államtitkár, Traian Remes pénzügyminiszter nevében pedig szintén csak egy államtitkár látta el kézjegyével. Valeriu Stoica igazságügyminiszternek is ellen kellett volna jegyeznie a szöveget. Ez azonban nem történt meg. /Kónya-Hamar Sándor: Amíg a tanügyi törvény nem nyer végső formát, nincs mit keresnünk a kormányban = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Megfigyelők szerint a kormány szándékáról elég sokat árul el az, hogy a szeptember 30-án este hozott 687-es számú határozat /A Petőfi-Schiller egyetemről/ kivételes módon már az október 2-i Hivatalos Közlönyben megjelent. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), okt. 5./

Okt. 6-án Párizsban, az UNESCO felsőoktatási világkonferenciáján találkozott Andrei Marga oktatási miniszter Pokorni Zoltánnal, magyar partnerével. A megbeszélésen Marga kifejtette, hogy magyar nyelvű egyetem létrehozásában nem, legfeljebb egy román-német-magyar oktatási nyelvű egyetem megteremtésében tud együttműködni. Pokorni megdöbbenéssel fogadta román kollégájának e közlését. Pokorni szerint a helyzetet még értékelni kell, mivel nem tisztázott, hogy a román miniszterelnök - kormányának eddigi hivatalos álláspontját esetleg megváltoztatva - osztja-e minisztere nézeteit. Mindenesetre aggodalomra ad okot, hogy az oktatási miniszter a kormány által megfogalmazott állásponttól eltérő törekvésének adott hangot, pedig éppen az ő feladata lenne az egyetem ügyének előmozdítása - jegyezte meg Pokorni Zoltán. Marga szerint magyar-német nyelvű Petőfi-Schiller egyetem sem lesz, pontosabban csak akkor működhet, ha ott a román is tanítási nyelv. Pokorni erre megjegyezte, hogy ilyen hármas tannyelvű felsőoktatás már van Romániában, a Babes-Bolyai Egyetemen, csak éppen nem minden karon. És fájdalmas hiányok is vannak. Arra a kérdésre, hogy az új többnyelvű egyetem megkezdhetné-e működését még a két év múlva esedékes romániai általános választások előtt, Marga kijelentette: több mint valószínű, hogy nem, azaz szerinte az ilyen intézmény létrehozása áttolódna a következő kormányzati ciklusba. Pokorni Zoltán kijelentette, hogy a magyar kormány tagjaként ezután is azon fáradozik, hogy előmozdítsa a határon túl élő magyarok törekvéseinek megvalósítását, így magyar nyelvű egyetem létrehozását is. Pokorni hangsúlyozta: jó lenne, ha ezek állami egyetemek lennének - fűzte hozzá -, de ha a román törvények, az ottani politika alakulása csak egy magánintézmény létrehozását-működését teszi lehetővé, akkor azt fogjuk támogatni. Pokorni hozzátette: ez is csak a román kormány együttműködésével valósítható meg. Ha az állami egyetem ügye ideig-óráig késedelmet szenved, akkor Budapest a magánintézmény létrejöttét támogatja. /Magyar?német állami egyetem sem lesz? Andrei Marga magyar kollégájával tárgyalt Párizsban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Hatalmas tiltakozási akció indult el a Petőfi-Schiller egyetem bejelentése után. Kolozsváron mindegyik román politikus nyilatkozott, az újságok pedig idézték őket, mindegyikük elutasította ennek az egyetemnek a gondolatát. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen tiltakozó nyilatkozatot szerkesztettek és gyűlnek az aláírások. /Csomafáy Ferenc: Egyszínűség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának /SZKT/ okt. 3-i rendkívüli ülése előtt az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének képviselőtanácsa nyilatkozatban leszögezte: a szervezet nem fogadja el a magyar-német multikulturális egyetemet, és továbbra is ragaszkodik a kolozsvári székhelyű önálló magyar felsőoktatási intézmény mielőbbi létrehozásához, ugyanakkor pedig felkéri az SZKT-t, hogy tartsa tiszteletben a szeptember 5-én hozott döntését. A jelenlévők egyetlen ellenszavazattal elfogadták a határozatot. Buchwald Péter alprefektust arról kérdezte a Szabadság, hogy miért nem értett egyet a megyei szervezet nyilatkozatával. Az alpefektus megértette azt az indulatot, amivel a kolozsvári MKT külön nyilatkozatot terjesztett a marosvásárhelyi SZKT elé, politikusként azonban nem értett egyet a határozattal. Úgy kell dönteni, hogy a magyar közösségnek ebből a legkevesebb kára származzon. A kormány felajánlotta a Petőfi-Schiller elnevezésű magyar-német állami egyetem létesítésének lehetőségét, ezzel bebizonyította, hogy szüksége van az RMDSZ jelenlétére. Ezt az ajánlatot visszautasítani rossz lépés lett volna - hangsúlyozta Buchwald Péter /Továbbra is létkérdés az önálló magyar egyetem - véli Buchwald Péter alprefektus. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Andrei Marga oktatási miniszter ismételten bebizonyította, hogy szembefordul a kormány programjával és döntésével. Ezért kértük és továbbra is kérjük lemondását - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki hozzátette: A román kormány álláspontját a kormányhatározat tükrözi, amely magyar és német nyelven oktató egyetemről szól. Markó azt követően nyilatkozott, hogy Marga oktatási miniszter okt. 6-án Párizsban magyar kollégájával, Pokorni Zoltánnal találkozott, és kijelentette: Romániában soha nem lesz magyar oktatási nyelvű állami egyetem, és a Petőfi-Schiller magyar-német egyetem is csak akkor jöhet létre, ha ott a román is oktatási nyelv lesz. /Az RMDSZ továbbra is Marga lemondását követeli. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke levelet juttatott el a Brassói Lapok szerkesztőségébe, amelyben bírálta az RMDSZ-vezetés egyetemügyben hozott döntését. Az RMDSZ vezetői kedvezően fogadták a Petőfi-Schiller egyetem létrehozásáról szóló kormányhatározatot, Tőkés László szerint azonban érdemi változás nem történt. A 36/1997-es sürgősségi kormányrendelet már a képviselőházban elakadt, a magyar egyetem törvényes garanciáit nem teremtették meg. "Csak furcsállni lehet Kötő József RMDSZ-államtitkár vélekedését, hogy a magyar-német egyetem modellértékű lehet. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter azzal a Marga miniszterrel karöltve dolgozta ki a Petőfi-Schiller egyetem iratát, akinek tisztségéből való eltávolítását maga Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke követelte." "Ki adott felhatalmazást Tokay Györgynek egy ilyen tervezet vállalására"? - tette fel a kérdést Tőkés László. "Távlatilag csakis akkor érhetünk el eredményt, hogyha eredeti célkitűzéseinkhez következetesen ragaszkodunk" - állapította meg a püspök. /Tőkés László levele - Kritikusan egy kormány- és egy OT-határozatról. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 9./"

"Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa okt. 7-én közzétett sajtónyilatkozatában örömmel üdvözölte a román kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kompromisszumos megoldást találjon a főiskolai oktatás nehéz kérdésére a magyar és német tannyelvű Petőfi-Schiller egyetem létrehozásának beindításával. "Hasonlóképpen üdvözöltem az RMDSZ ezt követő döntését, hogy továbbra is részt vesz a kormányzásban" - hangoztatta az EBESZ-főbiztos, majd kifejti, hogy a kisebbségi oktatásra vonatkozó nemzetközi standardok lehetővé teszik a kormány által választott megoldást, mint az alternatívák egyikét az oktatás terén. "Értelmezésemben a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozására vonatkozó határozatot a következő összefüggésben kell látnunk: 1. Ezen egyetem létrehozása nem tekinthető a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem multikulturális jellege fejlesztésének alternatívájaként, hanem annak kiegészítéseként. A multikulturális rendszer továbbfejlesztése a Babes-Bolyai Egyetemen továbbra is elengedhetetlen. 2. Bár a Petőfi-Schiller Egyetemen az oktatási nyelv a magyar és a német nyelv lenne, a román vagy más etnikumú hallgatókat semmiképpen nem lehet megfosztani attól a joguktól, hogy ezen az egyetemen folytassák tanulmányaikat. 3. Figyelembe kell venni, hogy a Romániai Német Demokrata Fórum vezetése is síkraszállt a magyar-német multikulturális állami egyetem létrehozása mellett" -hangzik az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának sajtónyilatkozata. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 8., 1343. sz., Max van de Stoel örül a magyar?német egyetemnek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"

"Hajdó Csaba, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke kifejtette, hogy a KMDSZ kitart a kolozsvári székhelyű önálló magyar egyetem mellett. A "Petőfi-Schiller multikulturális egyetem nem az, amit mi kérünk" - jelentette ki. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"

A Román Nemzeti Egységpárt beperelte a kormányt, mert szerintük a Petőfi-Schiller egyetemre vonatkozó kormányhatározat alkotmányellenes, jelentette be Valeriu Tabara elnök. /Tabaráék beperelték a kormányt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Tokay György kisebbségvédelmi miniszter okt. 7-én átiratot küldött Andrei Marga közoktatásügyi miniszternek, amelyben a Petőfi-Schiller magyar és német tannyelvű multikulturális állami egyetem felállítására vonatkozó 1998/687. sz. Kormányhatározat 2. cikkelyének megfelelően, a magyar és német egyetemi közösségekkel való konzultáció alapján javaslatokat tett az egyetemalapítást előkészítő jelentés kidolgozására felállítandó munkacsoport összetételére vonatkozóan. Átiratában Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a létesítenő egyetem ideiglenes vezetőségébe a következőket javasolta: Karl Singer egyetemi tanár (Temesvári Közgazdaságtudományi Egyetem), Dieter Simon egyetemi tanár (Brassói Egyetem), Néda Árpád egyetemi tanár (Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem), Hollanda Dénes - egyetemi tanár (Marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem), Horváth István - egyetemi adjunktus (Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem). Tokay György ugyanakkor javasolta a tíz tagú bizottságba a Közoktatásügyi Minisztérium Kisebbségi Oktatási Főosztálya, Felsőoktatási Főosztálya, illetve Német Nyelvű Oktatási Igazgatósága részéről Murvai László vezérigazgatót, Constantin Bratu vezérigazgatót, illetve Cristina Cosmatu igazgatót. A 10 tagú munkacsoport kiegészítése végett két másik személyre vonatkozó javaslatot Andrei Marga minisztertől vár a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 9. , 1344. sz., Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

A magyar és német nyelven oktató állami egyetem felállításáról szóló kormányhatározat eredeti formájában végrehajthatatlan, állapította meg az Oktatási Minisztérium. Ezt a véleményezést Mihai Korka államtitkár és Constantin Bratianu minisztériumi vezérigazgató írta alá. Szerintük törölni kell azt a rendelkezést, hogy az oktatás nyelve magyar és német, mert erről csak az egyetem vezetősége dönthet. Megállapításuk szerint a Petőfi-Schiller egyetem alapításával kapcsolatos határidőkért a minisztérium nem vállalhat felelősséget. /Petőfi-Schiller egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 15./

"Mózes Edith felvetette, hogy mostanában "szinte egyébről sem beszélnek Romániában, mint a multikulturalizmusról." Kezdve "az államelnöktől, a kissé ?toleránsabb? román politikusokon át, egészen egyes RMDSZ-tisztségviselőkig - egy úgynevezett multikulturális egyetem lehetőségeit latolgatták bőbeszédűen. Közben szünet nélkül folyt a magyarellenes kampány, a képviselőház oktatási bizottságában olyan szavazatok születtek, hogy még az eddig biztosított jogokat is csonkították, az RMDSZ a kormányból való kilépéssel volt kénytelen fenyegetőzni. Így jutottak el idén, szeptember 30-án, Radu Vasile miniszterelnök határozott kívánságára, illetve az RMDSZ kormánykoalícióból való kilépését megakadályozandó, hogy egy magyar-német, a Petőfi-Schiller nevet viselő multikulturális egyetemet hoznak létre Marosvásárhelyen és Szebenben. Gyorsan kiderült, hogy ez a nesze semmi kompromisszum is jó lehetőség a magyarellenes kampány folytatására." Arról, hogy mi is a multikulturalizmus, soha senki nem beszélt még Romániában. Az újságírónő értelmezte a fogalmat, Szentmihályi Szabó Péterre hivatkozva. A "a multikulturalizmus az egymás mellett élő kultúrák sokszínű egyenjogúságát tartja szem előtt, függetlenül attól, hogy az a kultúra ezer éve egy helyben élő népek közösségének kifejeződése-e vagy néhány ezer bevándorlóé. Vagyis nyugodtan megférhetne egymás mellett mondjuk 50 román egyetem és egy tiszta magyar tannyelvű, mert mindenkinek egyformán joga van saját kultúrája fejlesztéséhez. Csakhogy nálunk nem megy olyan könnyen." "A sajtó egy bizonyos része, illetve egyes politikai pártok a legnyíltabb magyarellenes uszítással fogják mérgezni a romániai közvéleményt. Nos, ha így van, márpedig így van és így lesz, akkor a multikulturalizmus, azaz a nyelvek, kultúrák, szokások, vallások békés egymás mellett élése és kölcsönös tisztelete minálunk csupán utópia marad." /Mózes Edith: Multikulturalizmus román módra. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./"

"Göncz Árpád köztársasági elnök levélben üdvözölte az Európai Felsőoktatásban Tanulók Szervezetének (AEGEE) "Magyar-román kapcsolatok 2020-ban" címmel október 16-17-i kolozsvári konferenciáját, amelynek Emil Constantinescu államfővel együtt fővédnöke volt. A magyar államfő méltatta a román hatóságoknak azt a szándékát, hogy létrehozzák a Petőfi-Schiller magyar és német nyelvű egyetemet. Göncz reményét fejezte ki, hogy sor kerülhet a román kormányprogram következőpontjának megvalósítására, nevezetesen egy magyar egyetem létrehozására Kolozsváron. Ion Iliescu, az RTDP elnöke, aki maga is részt vett a konferencián, élesen bírálta a magyar államfőt, Románia belügyeibe való megengedhetetlen beavatkozásnak minősítve az üzenetet. Iliescu úgy vélekedett, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem minden tanulási lehetőséget biztosít a magyar és a német kisebbség számára. A konferencia résztvevői ellenezték a magyar-német nyelvű egyetem létrehozását. /Iliescu a magyar államfőt bírálja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./"

Ion Iliescu, az RTDP elnöke Vasile kormányfőtől azt követelte, hogy Petőfi-Schiller egyetem se legyen. Iliescu bejelentette, ha a miniszterelnök 30 napon belül nem vonja vissza a multikulturális egyetem létrehozására irányuló rendeletét, akkor azt megtámadja az ítélőtáblánál. Iliescu szerint az ugyanis ellentmond a román alkotmánynak. /Petőfi-Schiller egyetem se legyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

"Okt. 19-én Mircea Ionescu Quintus szenátor a magyar-román meccsen történtekből a román szurkolók méltóságteljes magatartását emelte ki, mondván. "Nyugat, aki minket állandóan monitorizál, lássa meg, hogy Európa keleti hatása nem a Tiszánál van, hanem a Dnyeszternél." Emil Tocaci szenátor sérelmezte, hogy Besszarábia déli részén nincs román iskola, csak cirill betűs moldován. Arról viszont nem szólt, hogy a Dél- Besszarábiában élő százezer románból százezer moldovánnak vallja magát és csak néhányszáz románnak. Okt. 19-én a szenátusban újra több román szenátor kirohant a Petőfi-Schiller egyetem ellen, például Gheorghe Bondoc /Nagy Románia Párt/. Ugyanakkor egyetlen román szenátor sem tiltakozott amiatt, hogy a Nagy Románia Párt Kovászna megyei szervezete megalakította a Nemzeti Gárdát, amelynek célja az RMDSZ-vezetők likvidálása. A gárda tagjai között vannak a titkosszolgálat /SRI/ tagjai is, Szabó Károly szenátor tette szóvá mindezt a szenátusban. /Zsehránszky István: Eurofóbia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./"

"A Romániai Rektorok Országos Tanácsának Galacon tartott ülésén határozatban foglaltak állást a Petőfi-Schiller magyar-német nyelvű állami egyetem létrehozásáról szóló kormányhatározat ellen, amely ellen alkotmányossági óvást nyújtanak be. A kormányhatározat szerintük szenesíti a kisebbségek szeparatizmusát, veszélyezteti a nemzetbiztonságot. Tiltakozásukat elküldik az államfőnek, a kormánynak, a parlament két házának és a nemzetközi oktatási, illetve emberjogvédelmi fórumok figyelmét is felhívják a Romániában készülő "jogtiprásra". - A rektorok tanácsa egy hónap múlva rendkívüli ülést tart, hogy megvizsgálja döntésének eredményeit. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 21., Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 22./"

Kolozsvár román elitje, a Sarmizegetusa Kulturális Alapítvány és a Keresztény Misszió Ligája - mindkettő a neofasiszta Keresztény Nacionalista Klub tagja - levélben folyamodott Teoctist pátriárkához, kérve, hogy a román ortodox egyház avassa szentté Corneliu Zelea Codreanu volt legionárius kapitányt. - a Román Ortodox Ifjúság Ligája és a Keresztény Ortodox Diákszövetség közös nyilatkozatban kérte, hogy a kormány vonja vissza a Petőfi-Schiller Egyetem megalakítására vonatkozó határozatát. - Szeptember derekán a cigány elit a képviselőháznak megküldött 60 oldalas tiltakozó iratában követelte, hogy a kormány váltsa le Tokay György kisebbségügyi minisztert és akadályozza meg a magyar egyetem létesítését. A Roma Egység Szövetségének prahovai fiókja okt. 8-án az egész cigány etnikum nevében elítélte a magyar-német egyetem létesítésének szándékát, olvasható Barabás István összefoglalójában. /Brassói Lapok (Brassó), okt. 23./

"A Reform Tömörülés nyílt levelet intézett Markó Bélához, az RMDSZ szövetségi elnökéhez, emlékeztetve őt arra, hogy a Reform Tömörülés október 11-i tanácskozásán "igen éles bírálatot fogalmazott meg az Ön nevével fémjelzett RMDSZ-politikával szemben." "Olyan kongresszusi döntések végrehajtásának elodázása fűződik ehhez a politikához, mint a jogvédelmi és közösségszervezési szempontból egyaránt alapvető nemzeti kataszter összeállítása, vagy a szövetségi struktúrák valódi legitimitását megalapozó belső választások megrendezése, amelyekért újraválasztásakor Ön vállalt személyes garanciát. De ennél is súlyosabb és nehezen megbocsátható hiba volt kormányzati pozícióból magunkévá tenni egy olyan tanügyi törvénytervezetet, amely több helyen ütközik a félmillió aláírással kifejezett közösségi akarattal" - áll az RT közleményében. Pozitívan ítélték meg Markó Béla határozott fellépését a szeptember 5-i SZKT-ülésen, amikor a koalíciós szerződés mielőbbi felbontását szorgalmazta. A következő hetek történései azonban egészen mást mutatnak: "az Ön köré tömörülő szűk csoport által gyakorlatba ültetett politika végzetesen távolodik a szövetség programjától, alapvető célkitűzéseitől, és egyre kevésbé szolgálja az erdélyi magyar közösség hosszú távú érdekeit." A jelenlegi helyzet a RT szerint a következő: - A koalíciós együttműködés minden áron való megőrzése. Emellett "titokban Szövetségünk nemcsak társszerzőjévé, de Tokay György miniszter személyén keresztül legfőbb szekértolójává vált a senki által nem kívánt kreatúrának, a Petőfi-Schiller ?bikulturális? egyetemnek." - Az RMDSZ legitimálta a margai értelmezésű "multikulturalitást". - "Továbbéltettük a "román kisebbségvédelmi modell" hamis mítoszát." "Üzentünk saját népünknek, hogy az adott szó már nálunk sem kötelez.." "Mindezen felismerések késztettek bennünket arra, hogy az RMDSZ csúcsvezetésében végzetesen megrendült bizalmunkat nyilvánosan is kifejezésre juttassuk." A Reform Tömörülés nyílt párbeszédet kezdeményez "a csapdahelyzetből való kitörési lehetőségekről, a Szövetség belső reformjáról és az erdélyi magyar politikai érdekképviselet ezredvégi prioritásairól." A nyílt levelet Toró T. Tibor írta alá. /Párbeszédet a csapdahelyzetből való kitörési lehetőségekről. A Reform Tömörülés nyílt levele Markó Bélához. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./"

"Radu Vasile miniszterelnök kijelentette: "A magyar-német egyetem alapításáról szóló kormányhatározatot végre fogjuk hajtani, függetlenül Andrei Marga oktatási miniszter álláspontjától". A kormányfőt az újságírók arról faggatták, hogy az oktatási miniszter miért nem volt jelen azon a kormányülésen, amelyen megszületett a határozat a Petőfi-Schiller nevű állami egyetem alapításának megindításáról. "Marga az említett kormányülésről egészségügyi okok miatt hiányzott, de jelen volt az oktatási minisztérium államtitkára." "Tudatosítani kellene, hogy egy elfogadott határozatot végrehajtanak és nem kommentálnak" - szögezte le a kormányfő. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./"

"Ion Diaconescu parasztpárti elnök a romániai magyarok és a koszovói albánok követelései közötti lehetséges párhuzam veszélyére figyelmeztetett a Jurnalul Nationalnak adott interjújában. Ha az RMDSZ kilépne a koalícióból, az ország külföldi megítélése lenne hátrányosabb, mondta. Diaconescu kijelentette: a Petőfi-Schiller Egyetemre vonatkozó kormányhatározat egy kompromisszum eredménye, szerinte az RMDSZ is elfogadja majd, hogy az egyetemen román nyelvű tanítás is legyen. Diaconescu nem tulajdonított túl nagy fontosságot a "37 román nyelvű egyetem" mellett esetlegesen működő 1-2 magyar nyelvű egyetemnek, viszont a koszovói helyzetre emlékeztetett: "Mit fogunk majd csinálni, ha a magyarok is ugyanazokat a kéréseket kezdik megfogalmazni, mint a koszovói albánok?" /Jobb szemmel nézik a világban a magyarokat, mint az albánokat. Ion Diaconescu parasztpárti elnök szerint ki kell elégíteni a magyarok igényeit. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./"

A kolozsváriak 58%-a ellenzi a magyar- német egyetemet, ezt tartalmazta a Metro Media Transilvania felmérése. Az 1100 emberből álló mintának 22,77%-a magyar, ami Kolozsvár hivatalos nemzetiségi összetételét tükrözi. További adatok: 6% nem felelt a kérdésre, 9% nem tudommal, míg 27% igennel válaszolt. A Petőfi-Schiller egyetemet támogatók 65%-a kolozsvári székhelyű egyetemet szeretne, 7% Hargita-Kovászna megyeit, 11% marosvásárhelyit, 9% azt máshol képzelné el, 8% pedig nem válaszolt - áll a Szabadság összeállításában. A közvélemény- kutatás tartalmazta a kolozsvári elektronikus és írott sajtó népszerűségi adatait is. /Változatlanul ellenzi a románság az egyetemet. Felmérés tömegkommunikációról és magyar?német egyetemről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

"Általános sztrájkba lépett hét egyetemi központban - tudósítanak a reggeli lapok. Tegnap Jászvárosban, Galacon, Konstancán, Targoviste-n, Suceava-n, Pitesti-en és Bákóban az egyetemisták meghatározatlan időre általános sztrájkba léptek. A kormányhoz és az Oktatási Minisztériumhoz eljuttatott közleményükben a diákok többek között azt követelik, hogy a GDP-nek legalább 4%-át az oktatás kapja; költségvetési juttatásokban részesüljenek az oktatási helységek helyrehozatalára és a már megkezdett beruházások befejezésére; a teljes politikai elit moralitásának garantálását a miniszteri felelősség felvállalása, a választási törvény módosítása (egyéni és nem listás szavazást kérnek) és a szekusdossziékről szóló törvény sürgősségi eljárásban való megtárgyalása által. A multikulturális egyetem felállítását kérik Csernovicban, ugyanakkor a Petőfi-Schiller egyetem alapítására vonatkozó kormányrendelet visszavonását. Az Országos Diákszervezetek Egyesületének vezetői kijelentették, hogy követeléseikről Radu Vasile kormányfővel szeretnének tárgyalni. Mihail Korka oktatási államtitkár bejelentette, hogy minisztériuma hajlandó tárgyalni a diákokkal, de csak az oktatással kapcsolatos követelésekről. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 5.- 205. sz./"

Mircea Muthu, a Babes-Bolyai Tudományegyetem helyettes rektorának utasítására, az intézmény portása nem engedte be saját irodájába Szilágyi Pál professzort, az egyetem rektor-helyettesét. A rektor-helyettes hivatalába invitálta ugyanis a kormányhatározattal a Petőfi-Schiller egyetem létrehozására felállított bizottság tagjait. Kötő József oktatásügyi államtitkár tiltakozó nyilatkozata szerint Muthu rektor utasítása alkotmányellenes, semmibe veszi a hatályos jogszabályokat, de a legelemibb viselkedési normákat is. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 378. számú Kormányhatározattal létrehozták a magyar tannyelvű állami egyetem alapításával megbízott testületet, majd a 687. számú kormányhatározattal beindították a Petőfi-Schiller magyar-német multikulturális egyetem létrehozását célzó eljárást. Az utóbbi határozat alapján az egyetemalapító bizottságot kiegészítették a Romániai Német Demokrata Fórum képviselőjével is. Nyilatkozatában Kötő József rámutatott: a kiegészített bizottságnak Tokay György kisebbségügyi miniszter vezetésével nov. 7-én, szombaton, Kolozsváron kellett volna üléseznie. Ebben azonban a kolozsvári egyetem rektora megakadályozta őket azzal, hogy utasítására az egyetem rektor-helyettese, Szilágyi Pál professzor, aki maga is az egyetemalapító bizottság tagja, ezen a napon nem mehetett be saját hivatalába. /Megakadályozták az egyetemalapító bizottság tanácskozását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

"Mircea Muthu, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem helyettes rektora nov. 7-én megakadályozta, hogy a Petőfi-Schiller Egyetem alapító bizottsága megtartsa ülését. Az eljárás a bizottság magyar tagjainak tiltakozását váltotta ki. Nov. 9-én az egyetem vezetői, köztük a helyettes rektor, valamint Szilágyi Pál, Simion Simon, Nicolae Bocsan és Wolfgang Breckner rektor-helyettesek közös nyilatkozatban szögezték le, hogy a bizottsági ülés megakadályozása és Szilágyi Pál rektor-helyettes kizárása saját egyetemi irodájából nem volt szándékos cselekedet, oka egyszerű félreértés volt. Ugyanezen a napon Szilágyi Pál azt nyilatkozta, hogy a egyetemi hivatalából történt kitiltásának "politikai okai" voltak. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, hogy Muthu rektor eljárása "Andrei Marga-típusú európai gesztus volt, amely a romániai tanügy jövőjéről folytatott, egyre elpolitizáltabb vitát, de egész sor feszültséget és valós szándékot is megmagyaráz". Takács szerint az esetből le kell vonni a tanulságokat, hogy a jövőben a hasonló incidenseket el lehessen kerülni. Mircea Muthu rektor utólag sajnálatát fejezte ki a történtekért, s úgy vélte, az esetet "kommunikációs zavarok okozták". A magyarázkodás közepette érkezett nov. 9-én a hír, miszerint a tíztagú egyetemalapító bizottság öt román tagja - Nicolae Bocsan, Constantin Bratianu, Adrian Costescu, Mihai Korka és Dan Horia Mazilu - arra hivatkozva mondott le bizottsági tagságáról, hogy nem válhatnak egy olyan intézmény létrehozóivá, "amelyet a romániai egyetemi közösség határozottan ellenez". Nevezettek úgy vélik, feladatukat teljesítették. A kialakult helyzetről Tokay György kisebbségügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy addig nem tud véleményt mondani, amíg nem ellenőrizték, hogy a szóban forgó személyek valóban aláírták-e vagy sem az állítólag a miniszterelnökhöz címzett levelet. A miniszterelnök kancelláriájában ugyanis a levél nincs iktatva. /Testületileg lemondtak az egyetemalapító bizottság román tagjai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"Bársony András, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője, az Európa Tanács politikai bizottságának elnöke a Szabadság kérdésére elmondta: megalapozatlannak tartja a Mediafax hírügynökség által közölt azon nyilatkozatot, amelyben kijelentette volna, hogy a romániai magyar nemzeti közösség számára jelenleg nem létfontosságú az önálló állami magyar egyetem kiharcolása, valamint azt a neki tulajdonított állítást, hogy a kisebbségek minden felsőoktatási intézményben tanulhatnak, függetlenül attól, hogy ez multikulturális-e vagy sem, csak az a fontos, hogy biztosítassék az anyanyelvű oktatáshoz-tanuláshoz való jog. Bársony András szerint az újságíró nem az általa fenntartott álláspontot ismertette a tudósításban. Bársony András pontosított: "Szerintem egy olyan egyetem - mint a Petőfi-Schiller magyar-német multikulturális egyetem -, amely találkozik az RMDSZ által is elfogadható kompromisszum szándékával, megoldást jelent a mai romániai körülmények között. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy két jog és két etika találkozik ennek a kérdésnek az értékelésekor. Az egyik a kisebbség elidegeníthetetlen joga az anyanyelven való tanuláshoz, a másik az adott ország hivatalos nyelvének opcionális felvétele egy tanintézetben. Nem minősítem a multikulturális jelzőt, mert számomra egy ilyen jelző tartalmatlan, és akkor használják, amikor ki akarnak bújni egy probléma tényleges értékelése alól. Meggyőződésem azonban, hogy ebben a kérdésben olyan megoldás képzelhető el, amely egyrészt kielégíti a kisebbség, jelen esetben az RMDSZ által képviselt álláspontot, másrészt pedig egyfajta kompromisszum a kisebbség és a többség között. Számomra nem az a kérdés, hogy az önálló magyar egyetem szükséges-e vagy sem, hanem hogy olyan megoldás szülessék, amelyet mind a magyar, mind a román közösség és az ezeket megjelenítő politikai erők kompromisszumként el tudnak fogadni" - mondotta Bársony András. /Magyarországi képviselő a magyar egyetemről. Bársony András (MSZP) kompromisszumos megoldást javasol. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./"