AMNESZTIAKÉRDÉS ROMÁNIÁBAN
Másfél hónappal a parlamenti választás után a szociáldemokraták képtelenek higgadtan kezelni 47 százalékos elsöprő győzelmüket, azonnal és erőből igyekeztek lerendezni valamennyi, számukra sürgős kérdést.
A január 18-i kormányülésen a kabinet sürgősségi rendelettel akarta érvénybe léptetni a legfeljebb ötéves börtönbüntetésre ítélt személyek amnesztiáját. Ugyanazzal a lendülettel és eszközzel a büntető törvénykönyv módosítására is készültek, amelynek értelmében a kétszázezer lejt (csaknem ötvenezer eurót) meg nem haladó kárral járó hivatali hatalommal való visszaélés nem minősülne bűncselekménynek.
Tervüket Klaus Johannisnak a kormányülésen való puccsszerű megjelenése ugyan megakadályozta, ám a hatalom arroganciája az év eleji mínusz fokok ellenére is egyre több embert szólított az utcára. Január utolsó vasárnapján csaknem százezer ember vonult Románia nagyvárosainak utcáin, immár a kormány lemondását követelve. Sőt, a PSD-vezér Liviu Dragnea szűkebb és végsőkig elkötelezett hazájában, Teleorman megyében is felhangzott a „Dragnea, takarodj!”. Azt már régebben megfogalmazta a tömeg: miért nem rendeznek népszavazást az ügyben?
Klaus Johannis államelnök elindította a népszavazás kiírásának procedúráját. A leghamarabb március közepén esedékes referendumon a lakosság a korrupcióellenes harc folytatásának, illetve a köztisztviselők feddhetetlensége biztosításának kérdésében foglalhat majd állást. Az államfő lépése önmagában is élénk vitát, nézetek szikrázó ütköztetését váltotta ki, amelyben lila fejű indulatszónokok és szálkás paragrafusbajnokok egyaránt részt vesznek.
Mert Románia alkotmánya fehéren-feketén előírja, hogy nem képezhetik állampolgári törvényhozási kezdeményezés tárgyát pénzügyi-költségvetési, nemzetközi és amnesztiakérdések. Ezzel párhuzamosan viszont meghagyja az elnök abbéli szabadságát, hogy megítélje, mi számít országos ügynek. Johannis meg annak ítélte a közkegyelem és a büntető törvénykönyvnek a hatalommal való visszaélés vétkének szalonképesítését célzó módosítás kérdéskörét.
Az államelnök és Liviu Dragnea közötti hatalmi harcra egyszerűsíthető csörte kimenetele mindenesetre jelentős mértékben befolyásolhatja a romániai politikum elkövetkező esztendejét. Johannis lépése amolyan megelőző csapás, amellyel a Dragnea-csapat egyelőre tagadó formában, de sűrűn hangoztatott felfüggesztési fenyegetéseinek igyekszik elébe menni. A kísérlet ugyanakkor sok kockázatot rejt, mindenekelőtt a szavazói jelenlét rizikóját. A Basescu leváltására tett 2012-es kísérlet választói érdektelenségbe fulladása után a részvételi küszöböt 30 százalékra módosították – éppen a PSD kezdeményezésére.
Egy érvénytelen referendum Johannis legitimitásán súlyos sebeket ejthet, megkönnyítve az államfő utólagos felfüggesztését. Tudatosítás és mozgósítás szempontjából az elnök csak az online felületekre és a közösségi hálóra, legfeljebb a legkiegyensúlyozottabb román hírtelevízióra, a Digi24-re számíthat, míg a politikai pártok közül csak a Mentsétek meg Romániát Szövetség áll egyértelműen mellette. Az ellenfél ugyanakkor médiafölényén túl a parlamenti pártok többségének nyílt vagy hallgatólagos támogatására is számíthat, utóbbi kategóriába sorolható a PSD-vel parlamenti támogatási szerződéses viszonyban álló RMDSZ is.
A referendum előkészítésének heteiben ugyanakkor a kormány bármikor kirukkolhat az egyszer már elgáncsolt sürgősségi rendelettel, márpedig annak egyetlen percre szóló érvényessége okafogyottá – de legalábbis a törvényalkotás szempontjából fölöslegessé – teszi a referendumot. Egy ilyen lépés viszont minden bizonnyal az eddigieknél is nagyobb számban szólítaná utcára az embereket. Ami kétségtelenül Johannis esélyeit javítaná.
Az államfő előremenekülési kísérlete ezzel együtt tetten érhető, amit elsősorban az magyaráz, hogy folyamatosan a levegőben lóg a PSD-vezér teljes hatalomátvételt célzó igyekezete. A Donald Trump amerikai elnök beiktatási rendezvényeire magát imázsépítési célzattal dollármillióért bevásárló Dragnea hazatérése után egészen szélsőséges dolgokat is megengedett magának: államcsínynek, bányászjárásnak nevezte a január 22-i többezres tüntetést, amelyet szerinte Johannis provokált ki és vezetett.
Aligha ragadtatja magát hasonló kamikaze gesztusra, ha nincs elszánva az elnök felfüggesztési procedúrájának parlamenti elindítására. Az összbenyomáson az sem változtat, hogy hazatérése után néhány nappal – és a korábbiakkal szöges ellentétben – Dragnea úgy nyilatkozott: nem volt tudomása a tüntetéseket kiváltó kormányrendelet tartalmáról, illetve a kibocsátás szándékáról.
Furcsa mód a PSD-hegemónia megakadályozásának kísérletével Klaus Johannis egyszerre került kényszerpályára, illetve jutott túlélési esélyhez. Ha kormányalakítási megbízást ad a szociáldemokraták első miniszterelnök-jelöltjének, a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő Sevil Shhaidehnek, ha nem áll a sürgősségi kormányrendeletek útjába, maga is cinkossá válik egy sereg törvénytelenségben. És akkor máris benyújthatta volna lemondását. Így viszont ha belebukik is a népszavazásba, a közügyért vállalt önfeláldozás hőseként kerülhet ki a történetből.
A PSD pedig aligha éli túl a hazai és nemzetközi közvélemény előtti végzetes arculatkárosodást.
Csinta Samu
Magyar Idők (Budapest)

Incidensek zavarták meg a bukaresti tüntetést
Incidensek zavarták meg a bukaresti kormányellenes demonstrációt szerda este: a Győzelem-téren összegyűlt több mint százezer tüntető közül többen petárdákkal dobálták meg a kormány épületét védő csendőrséget, amely könnygázt vetett be ellenük.
A Digi 24 tudósítói szerint futballszurkolók tartózkodtak ott, ahol a dulakodás kezdődött. Gergian Enache, a csendőrség szóvivője közleményben szólította fel a büntető törvénykönyv váratlan módosítása miatt a kormány ellen tüntetőket, hogy hagyják el a kormányszékház előtti teret, mert a csendőrség erőt fog alkalmazni támadói ellen.
Nem sokkal később valóban elkezdték távolabb szorítani az agresszív csoportot az épülettől, miközben a tér másik felén a tüntetők az „erőszak nélkül" jelmondat skandálásával próbálták helyreállítani a demonstráció addigi békés jellegét – sikertelenül. A rendbontók és a csendőrök közötti összecsapás során pedig a tömeg nagy része elmenekült a térről.
A rendbontók és csendőrök közötti összecsapás során a tömeg nagy része elmenekült a térről. Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint az összecsapás nyomán két sérültet a Floreasca sürgősségi kórházba szállított a mentő: egyikük – egy csendőr – zúzódásokat szenvedett, amikor kővel vagy jégdarabbal megdobálták, illetve egy tüntető, akit a fején talált el egy petárda.
A Mediafax hírügynökség szerint Kolozsváron egy tüntető betörte a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) székházának falára szerelt pártjelvényt.
A feltehetően focihuligánok által kiprovokált verekedés az utóbbi két évtized legnagyobb romániai tüntetésének vetettek véget. Bukaresten kívül az ország szinte valamennyi nagyobb városában felháborodott emberek ezrei – több helyütt tízezrei – demonstráltak a büntető törvénykönyv sürgősségi kormányrendelettel történt váratlan módosítása ellen, amely korrupciós bűncselekményekkel vádolt politikusok tucatjait menti meg a büntetőjogi felelősségre vonástól.
Egyes hírforrások szerint szerdán országszerte csaknem 300 ezer ember tüntetett Romániában a Grindeanu-kormány lemondását és a Btk-t módosító kormányrendelet visszavonását követelve. MTI
Erdély.ma

Az RMDSZ saját törvénytervezeteket nyújt be a Btk. módosítására
Nem csak formai, hanem tartalmi szempontból is kifogásolja az RMDSZ a büntető törvénykönyvet módosító sürgősségi rendeletet. A két frakció csütörtöki együttes ülésén az a döntés született, hogy a szövetség honatyái két tervezetet is a parlament elé terjesztenek, amelyekkel összhangba hoznák a jogszabályt a korábbi alkotmánybírósági határozatokkal.
Erről Cseke Attila szenátusi frakcióvezető tájékoztatta Maszolt csütörtök este. Közlése szerint arról is döntöttek az együttes ülésen, hogy egy paktumot javasolnak a parlamenti pártoknak. Ennek lényege, hogy bárki is van kormányon ebben a parlamenti ciklusban, nem módosítja sürgősségi rendelettel a büntetőjogot.
„Elfogadhatatlan számunkra, hogy a kormány sürgősségi rendelettel módosította a Btk.-t. Sok éve mondjuk, hogy meg kellene szüntetni a sürgősségi rendeletekkel való kormányzást, ehhez azonban alkotmánymódosításra van szükség. Azért javasoljuk ezt a paktumot, hogy az esetleges alkotmánymódosításig egyetlen kormány se nyúljon hozzá rendeletekkel a büntetőjoghoz” – magyarázta a szenátor.
"Több módosítást nem indokolt meg a kormány"
Cseke Attila elmondta, az RMDSZ jogász politikusai elemezték a Btk.-módosításról szóló sürgősségi rendeletet, amelyet egyébként a szenátusnál iktatott a kormány. Megállapították, hogy öt olyan előírást tartalmaz, amelyek összhangban vannak az alkotmánybíróság eddigi döntéseivel. Vannak benne azonban olyan rendelkezések is, amelyeknek semmi köze a taláros testület korábbi határozataihoz, és a kormány nem is indokolta meg, hogy miért kerültek be a jogszabályba. Megjegyezte: éppen ezek az előírások táplálták azt a gyanút, hogy a kormány voltaképpen mentesiteni akart a büntetőgi felelősség alól bizonyos korrupcióval vádolt politikusokat.
A frakcióvezető nem részletezte, hogy a sürgősségi rendeletnek melyik cikkelyeit kifogásolják. Közlése szerint az RMDSZ várhatóan már pénteken tervezetet nyújt be a szenátusba a kormány által beterjesztett jogszabály módosításáról. „A sürgősségi rendelettel kapcsolatos tartalmi kifogásainkról és a saját javaslatainkról a későbbiekben részletesen tájékoztatunk” – tette hozzá.
Cseke elmondta, az alkotmánybíróságnak körülbelül negyven olyan további határozata van, amelyekkel összhangba kellene hozni a büntetőjogot. Ezt a korrekciót azonban sem az előző parlament és kormány, sem a jelenlegi nem végezte el. Ezért az RMDSZ-nek szándékában áll a későbbiekben egy újabb Btk.-módosító tervezetet is benyújtani, amely tartalmazza az alkotmánybírák észrevételeit.
Egyelőre marad a PSD-vel kötött megállapodás
Arra a kérdésünkre, nem érzi-e úgy az RMDSZ, hogy a sürgősségi rendelettel történtek miatt a Szociáldemokrata Párt szalonképtelenné vált, és fel kellene bontani a korábban kötött parlamenti megállapodást, Cseke Attila kijelentette: a PSD-vel szemben semmilyen kötelezettségük nincs, az együttműködés pedig csak azokra a helyzetekre érvényes, amelyekről előzetesen konzultálnak a felek, és az RMDSZ is jónak találja a szóban forgó jogszabályt, előterjesztést.
„A sürgősségi rendeletről pedig nem konzultáltak velük. Tehát semmilyen kötelezettségünk a jogszabállyal kapcsolatban sincs. Ha lett is volna konzultáció, ugyanazt mondtuk volna, amit most: nem szabad Btk.-t sürgősségi rendelettel módosítani” – fogalmazott a frakcióvezető.
Cseke Attila hangsúlyozta: az RMDSZ már rég leszámolt azzal az illúzióval, hogy a magyar közösséget a romániai bal- vagy jobboldali pártok bármelyike őszintén támogatná. „Egyik párt sem szeret jobban minket, mint a másik” – szögezte le. Ezért szavai szerint a magyar közösségnek eszközök kellenek arra – ezek egyike a parlamenti képviselet –, hogy identitását megőrizze és erősödjön.
„A PSD-vel kötött parlamenti megállapodás is eszköz lehet arra, hogy a magyar közösség ügyeiben előrelépések történjenek ebben az időszakban. Ez semmiféleképpen nem tartalmazza a Btk. módosításáról szóló sürgősségi rendelet támogatását. A két dolognak semmi köze egymáshoz” – szögezte le az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.
 Cs. P. T.
maszol.ro

Liviu Dragnea: külföldről manipulálják a kormány ellen tüntetők százezreit
A Szociáldemokrata Párt támogatja a kormányt a Btk.-t módosító sürgősségi rendelet ügyében. Liviu Dragnea PSD-elnök szerint külföldről irányított manipuláció hatására tüntetnek százezrek a jogszabály ellen.
A kormány fő erejét képező párt vezetője először lépett nyilvánosság elé csütörtökön a Btk.-t módosító sürgősségi rendelet elfogadása óta. Ismert, hogy  a jogszabályt kedden este az igazságszolgáltatás szakmai szervezetei és az államfő bírálatai ellenére, előzetes bejelentés nélkül fogadta el Grindeanu-kabinet. A kormány döntése ellen több százezren tüntettek, és az Európai Bizottság, az Egyesült Államok , Németország és más nyugati államok is bírálták Bukarestet.
Liviu Dragnea a PSD Országos Végrehajtó Bizottságának ülése után tartott sajtótájékoztatót a kormányfővel az oldalán. Bejelentette, hogy párt vezető testülete további bizalmáról biztosította a Grindeanu-kabinetet. Kifejtette, a PSD tiszteséges úton nyerte meg a választásokat, a kormány legitim módon gyakorolja hatalmát, a jövőben is ezt tervezi tenni. Közölte, a kormány tevékenységének aláaknázására irányuló kísérleteket a romániai jogrend destabilizálására tett próbálkozásnak tartja.
Liviu Dragnea közölte, hogy manipulációs szándékú, félretájékoztató kampány zajlik ellen, és e kampány miatt vonultak a napokban tüntetők százezrei a nagyvárosok utcáin. A politikus értésre adta, hogy a manipulációt szerinte külföldről irányítják. „Nem vagyok biztos abban, hogy ez a kampányt Romániából koordinálják” – jelentette ki. 
A politikus félretájékoztatásnak nevezte, hogy ejtik ellene a vádakat az ellene zajló bűnvádi perben, ha hatályba lép a sürgősségi rendelt. Szerinte az egyik vád megmarad. Elmondta, beszélt az ügyvédeivel, akik megerősítették, amit ő maga állítása szerint már "sejtett": az ő perét nem zárják le, mert az ellene felhozott, közokirat-hamisításra vonatkozó vád továbbra is fennáll. "Én nem várok el és nem kérek kegyelmet senkitől, sem a kormánytól, sem a parlamenttől, sem az államfőtől" – jelentette ki.
"Tisztelem a tüntetőket"
Liviu Dragnea reményét fejezte ki, hogy a belügyminisztériumnak és az ügyészségnek sikerül kiderítenie, ki tervelte ki és ki szervezte meg a szerda este a bukaresti Győzelem téren elkövetett erőszakos cselekedeteket, illetve hogy ki fizetett az incidensek előidézőinek. Megjegyezte: maga is utcára vonult volna tiltakozni, ha csak a tévébe követte volna az eseményeket, anélkül, hogy olvasta volna az alkotmánybíróság határozatát és indoklását, illetve anélkül, hogy alaposan tanulmányozta volna a kormány rendeleletét. "Ehhez hasonló félretájékoztatási gépezetet a forradalom óta nem láttam" - jegyezte meg.
A pártelnök kitérő választ adott arra, hogy vajon Románia legfőbb szövetségeseit is félrevezették-e, és ennek tulajdonítja-e, hogy hat nyugati ország nagykövete közös állásfoglalásban fejezte ki aggodalmát a kormány keddi döntése miatt, amellyel szerintük aláaknázta Romániának a jogállam megerősítése és a korrupcióellenes harcában az elmúlt tíz évben elért eredményeit. Dragnea annyit mondott, hogy figyel jelzéseikre, és biztosította őket, hogy a korrupcióellenes harc a kormány egyik fontos célkitűzése.
A pártelnök a PSD nevében "teljes tiszteletéről" biztosította a fővárosban és az ország más városaiban tartott tüntetések résztvevőit. "Mindenkinek jogában áll kifejezni véleményét, függetlenül attól, hogy 1, 1.000, 10.000, 50.000 vagy 60.000 emberről van szó. (...) Azonban nagyon fontos, hogy mindez erőszakmentesen történjen" - hangsúlyozta Dragnea, és felhívást intézett a "békésen tüntető, jóhiszemű" tiltakozókhoz, határolódjanak el azoktól a csoportoktól, "amelyek azt akarták elérni, hogy erőszakba torkolljon a tüntetés". 
A kormányfő nem mond le
Sorin Grindeanu elmondta, nem az éj leple alatt fogadták el a vitatott kormányrendeletet, hiszen máskor is előfordult, hogy a kormány későig dolgozik, és szerinte a kabinet betartotta a szabályokat, hiszen a rendelet elfogadását társadalmi vita előzte meg, és (egy korábbi szövegváltozatról) a legfelső bírói tanács véleményét is kikérték.
A rendelet sürgősségét Grindeanu azzal indokolta, hogy már két hete tüntettek az országban azok, akiket azzal vezettek félre, hogy a kormány amnesztiára és közkegyelemre készül, ezért maga kérte az igazságügyi minisztert, mielőbb terjessze be végleges tervezeteit, hogy lezárják az ügyet.
Sorin Grindeanu tagadta a sajtótájékoztatón, hogy engedve a tüntetők követelésének, fontolóra vette a lemondását. A miniszterelnök azt mondta, fontosnak tartotta a PSD-s kollégáival való találkozást. A tüntetéseket figyelemmel követi, tette hozzá, és az a véleménye, hogy sok jószándékú ember mellett megjelentek olyanok is, akiknek erőszakos tetteivel nem tud egyetérteni. 
Az újságírók ismételt kérdésére, hogy lemond-e tisztségéből, lévén, hogy több százezer ember követelte ezt, a kormányfő azzal felelt: "És több millió más ember megszavazta a PSD-t". A teremből távozóban Grindeanu azt mondta, nem gondolt a tisztségéből való lemondásra. 
maszol.ro

Most a btk-módosítás a fontos téma az RMDSZ számára, nem a PSD-vel kötött protokollum
Éppen ezért egy protokollumot íratnának alá a többi parlamenti párttal a btk. sürgősségi rendelettel való módosításának tilalmáról.
Kérdezett: Kertész Melinda
Az RMDSZ mai együttes parlamenti frakcióülése arról döntött, hogy kezdeményezik egy protokollum elfogadását, amelyben a parlamenti pártok vállalják, hogy nem módosítják sürgősségi eljárással a btk-t. A részletekről Korodi Attilát, a szövetség képviselőházi frakcióvezetőjét kérdeztük.
- Milyen eredményre jutott az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciója a szerdán megfogalmazott álláspontjához képest, amelyben kifogásolta a btk. és a ptk. sürgősségi kormányrendelettel történő elfogadását?
Korodi Attila: – A mai együttes frakcióülésen arról született döntés, hogy a parlamenti pártok a következő négy éves törvényhozási mandátumra vonatkozóan írjanak alá egy megállapodás-paktumot, hogy a btk.-t sürgősségi kormányrendelettel nem módosítják, függetlenül attól, hogy milyen pártok kormányoznak.
- Mit gondol, el tudják érni azt, hogy ezt a paktumot a többi parlamenti párt is aláírja? 
– Elengedhetetlen, mert tavaly két esetben, idén is és 2015-ben egy-egy esetben történt módosítás sürgősségi rendelettel, és ki is derült, hogy ez a módszer nem működik: a módosításokat követően egyre-másra születtek olyan alkotmánybírósági döntések, amelyek felhívták a figyelmet a problémákra. A mai frakcióülésen egy másik döntés is született, miszerint kérjük, hogy a politikai pártok sürgősséggel javítsák a btk-ban és az eljárási törvénykönyvben az Alkotmánybíróság által kifogásolt cikkelyeket. Ehhez politikai, parlamenti felelősség kell, ez alól a felelősség alól nem szabad kibújni. A technokrata kormány alatt a parlamenti pártok folyamatosan kibújtak a felelősség alól, és éppen ez okozta ezt az áldatlan állapotot. Több, mint 40 alkotmánybírósági döntés van különböző btk. vagy ptk. módosításokról, a cikkelyek között van olyan is, amely alapvető emberi jogokat érint. A kormány által meghozott sürgősségi kormányrendelet azért is aggályos, mert csupán 5 alkotmánybírósági döntést emel át a törvénybe, és azt a látszatot kelti, hogy egyéni érdekeket szolgál a módosítás. Miért ötöt, miért nem negyvenkettőt? Ezért kérjük azt, hogy a politikai pártok üljenek le, és sürgősséggel vigyék végig a módosításokat.
- Ezzel kapcsolatosan folytattak megbeszélést a többi párttal? 
– Jelen pillanatban semmiféle párbeszéd nincs a politikai pártok között, ezért van szükség a paktumra, ami alapján elkezdhetjük a tárgyalásokat. Prioritásként kell kezelni ezt a kérdést. Jövő héten kezdődik a sürgősségi kormányrendelet parlamenti vitája a szenátusban, az RMDSZ módosító javaslatokat fog letenni az Alkotmánybíróság által meghozott döntések értelmében.
- Arról született döntés, hogy mi történik a parlamenti együttműködéssel, amit a PSD-ALDE koalícióval kötött meg az RMDSZ? 
– Az RMDSZ és a kormánypártok között megkötött együttműködési protokollum kimondottan a kisebbségi jogokról és infrastruktúra-fejlesztésről szól, és nem többről. Emiatt mi ebben a két témában vagyunk hajlandóak folytatni a parlamenti együttműködést. Semmilyen egyeztetés nincs és nem is volt btk. ügyében, és azt gondoljuk, hogy ez nem is része egy együttműködési protokollumnak, mert nem erre volt ráépítve. Tehát nem történik semmiféle változás az RMDSZ általa a kormánypártoknak nyújtott parlamenti támogatás ügyében?
– Pillanatnyilag úgy látjuk, hogy a protokollum felbontásáról nem döntünk, de ez a kérdés természetesen nyitott marad. 
- Szerdán az RMDSZ jogászai áttekintették a sürgősségi kormányrendeletben hozott btk. módosításokat, és összevetették az alkotmánybírósági döntésekkel, hogy kiderüljön, megtörtént-e a jogszabályok kijavítása. Ezzel kapcsolatosan milyen következtetésekre jutottak?
– Az elemzés azt mutatta ki, hogy a kormányrendelet nagy vonalakban követi az alkotmánybírósági döntéseket, viszont lesznek még módosítás-javaslataink.
- Azt megnézték, hogy mennyire érintik a kormányrendeletben szereplő módosítások az RMDSZ-nek azon politikusait, elöljáróit, akik ellen bűnvádi eljárás folyik? 
- – Őszintén nem, mert ez egy elvi kérdés. Az is elvi kérdés, hogy a kormánynak nem szabad a btk.-módosításba belenyúlnia, és az is elvi kérdés, hogy az alkotmánybírósági döntéseket érvényesíteni kell. Nem tudja azt senki megmondani, hogy név szerint ezek a módosítások kiket érintenek, minden egyes pert külön érint, találgatni ebben a kérdésben butaság, nagyon felületes megközelítése ennek a témának.
- A közkegyelemre vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatosan mi az álláspontja az RMDSZ-nek? 
- – Ezt a tervezetet ezután fogják elemezni a kollégák. Az együttes frakcióülésen már az információ egyértelmű volt, hogy nem sürgősségi eljárással lesz megtárgyalva. Ettől kezdve csak egy törvénytervezet, és megvan az a szabadságunk, hogy a megfelelő időben elkezdjük erre az odafigyelést. Most a sürgősségi rendelettel elfogadott bkt-módosítás annyira éles és fontos kérdés, hogy a közkegyelmi kérdéssel nem kellene foglalkozni. Tehát a nem sürgősségi eljárásnak megvan a nyugodt ritmusa.
- Hogyan viszonyul az RMDSZ a tüntetéshullámhoz, amit a btk-ügy kiváltott? 
- – Egyértelműen válaszolni kell a társadalmi igényekre, ami két irányú. Egyrészt elfogadhatatlan az, amit a kormány csinált, másrészt itt tényleg emberi jogokról, és azok tiszteletben tartásáról van szó. Tehát összhangba kell hozni a btk.-t az alkotmánybírósági döntésekkel. Emellett vannak még más európai döntések is, amiket figyelembe kell venni, de az egy külön történet.
- Azzal kapcsolatosan volt visszhang a parlamentben, hogy már az EU-ban is Románia a téma? 
- – Azt gondolom, hogy ezek normális dolgok. Nincsenek hermetikusan elzárt témák országon belül. Ez sokszor megtörténik az Európa Tanácsban, az Európai Parlamentben, a vitának helye van, ezzel nincs semmi probléma.
- Mit gondol, a btk.-ügy mennyire veti vissza az országot az igazságügy működésének megítélése tekintetében? Milyen igazságügyi jelentésre számíthat ezek után Románia az Együttműködési és Értékelési Mechanizmus (MCV) keretében?
– Nem vagyok ennek a témának a szakértője, de az biztos, hogy nem használ. 
Transindex.ro

Liviu Dragnea: a kormány nem vonja vissza a rendeletet
Minden, a kormány tevékenységének aláaknázására irányuló kísérlet a romániai jogrend destabilizálására tett próbálkozás, „többé-kevésbé törvényes eszközökkel" – jelentette ki csütörtökön Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Dragnea bejelentette, hogy a balliberális koalíció fő erejét adó alakulat országos végrehajtó bizottsága csütörtöki ülésén további bizalmáról biztosította a Sorin Grindeanu vezette kabinetet.
A képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus kifejtette, a PSD tisztességes úton nyerte meg a választásokat, a kormány pedig legitim módon gyakorolja hatalmát. Dragnea hozzátette, a kabinet a jövőben is ezt tervezi tenni, és minden, a kormány tevékenységének aláaknázására irányuló kísérlet a romániai jogrend destabilizálására tett próbálkozás, „többé-kevésbé törvényes eszközökkel".
Dragnea reményét fejezte ki, hogy a belügyminisztérium és az ügyészség kinyomozza, ki tervelte ki, szervezte meg és fizette meg az erőszakos akciókat a szerda esti bukaresti tüntetés során. A PSD elnöke egyúttal Klaus Johannis államfőt nevezte meg a rendbontások „érzelmi felelőseként".
A csütörtöki sajtótájékoztatón Liviu Dragnea és Sorin Grindeanu miniszterelnök leszögezte: a kormány nem vonja vissza a büntető törvénykönyvet és a bűnügyi perrendtartást módosító sürgősségi rendeletet. Dragnea szerint a kormányrendelet nem szünteti meg az ő folyamatban levő perét, mivel az ellene felhozott egyik vád megmarad. A PSD elnöke szerint „félretájékoztatási kampány" zajlik a napokban ezzel a témával kapcsolatban.
Dragnea hangsúlyozta, a büntető törvénykönyvet módosító rendelet elfogadása után beszélt ügyvédeivel, akik megerősítették, amit ő maga állítása szerint már „sejtett", miszerint az ő perét nem zárják le, mert az ellene felhozott, közokirat-hamisításra vonatkozó vád továbbra is fennáll. „Én nem várok el és nem kérek kegyelmet senkitől, sem a kormánytól, sem a parlamenttől, sem az államfőtől" – idézte Liviu Dragneát az Agerpres hírügynökség.
Székelyhon.ro

A Néppárt az RMDSZ-t vádolja
Szilágyi Zsolt szerint az RMDSZ „nem a korrupciót és a zsákmányrendszert visszahozni akaró kormány támogatására” kapott felhatalmazást az erdélyi magyaroktól a decemberi parlamenti választásokon.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke aggasztónak találta, hogy az RMDSZ a büntető törvényeket módosító sürgősségi kormányrendeletek kedd esti elfogadása után sem vizsgálta felül a Grindeanu-kormány parlamenti támogatásáról kötött megállapodást. „Vétkesek közt cinkos, aki néma” – idézte a verset a politikus. Az EMNP elnöke szerint az RMDSZ-nek a korrupció kérdésében tanúsított álláspontját jelzi az is, hogy szombaton a szövetség Ezüstfenyő-díjjal tüntette ki Olosz Gergelyt, a korrupció miatt első fokon már letöltendő börtönbüntetésre ítélt volt RMDSZ-es szenátort. Szilágyi Zsolt szerint a Grindeanu-kormány szűk egy hónap alatt lenullázta azt a politikai tőkét, amellyel működését elkezdte, és intézkedéseivel destabilizálta Romániát. Úgy vélte, a kialakult helyzetért egyértelműen a Szociáldemokrata Párt – Liberálisok és Demokraták Szövetsége és az RMDSZ koalíciója a felelős. Értékelése szerint azonban a román társadalomban még él a szabadság igénye, és ez lehet a továbblépés alapja.
Az EMNP elnöke szerint ha a kormány a helyén marad, és kitart a büntető törvényeket megváltoztató sürgősségi rendeletek mellett, növekedni fog az instabilitás, és várhatóan az erőszak is jelen lesz az utcákon. Úgy vélte: a Grindeanu-kormánynak a napjai meg vannak számlálva. „Minél hamarabb távozik az ország éléről, annál rövidebb lesz az agónia” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Szilágyi Zsolt.
A Magyar Polgári Párt parlamenti képviselői – Biró Zsolt és Kulcsár Terza József – közleményben ítélik el az éj leple alatt sürgősségi kormányrendelettel elfogadott Btk.-módosítást, melyről úgy vélik, egyéni érdekekért született. Meglátásuk szerint a Btk.-módosítást parlamenti vitát követően kellene elfogadni, a vita során pedig módosító javaslatokat fognak előterjeszteni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az elnök is az alkotmány-bírósághoz fordult a kormány sürgősségi rendelete miatt
A Legfelső Bírói Tanács (CSM) után az államfő is az alkotmánybírósághoz fordult amiatt, hogy a kormány sürgősségi rendelettel, a CSM véleményezése nélkül enyhített a büntető törvénykönyv szigorán.
Klaus Johannis csütörtöki sajtóértekezletén úgy értékelte: a kormány az igazságszolgáltatással nyilvánvalóan alkotmányos természetű jogvitába keveredett, amelyet csak a taláros testület tud rendezni.
Az elnök azt mondta: mély benyomást hagytak benne az előző napi nagyszabású tüntetések, amelyekkel szerinte egyértelműen kifejezték, hogy jogállamot akarnak és nem értenek egyet a kormány sürgősségi rendeletével. Johannis ugyanakkor írásos magyarázatot kért Carmen Dan belügyminisztertől arra, miért nem szigetelte el a csendőrség a tüntetés megzavarásának szándékával érkező erőszakos csoportokat, és miért engedte, hogy a békés tüntetők közé provokátorok vegyüljenek, akiknek érkezéséről „előre tudott”.
Az államfő arra utalt, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) előre figyelmeztette a belügyminisztériumot, hogy futballhuligánok készülnek incidensekkel megzavarni az utóbbi két évtized legnagyobb romániai demonstrációját Bukarestben, amelyen csendőrségi becslések szerint több mint százezer – ellenzéki források szerint csaknem kétszázezer – ember tiltakozott békésen a szociálliberális kormány eljárása ellen, amíg egy erőszakos csoport és a csendőrség közti össze-csapások miatt végül el kellett menekülniük a térről.
 „Azért van az országnak kormánya, hogy kezelje az ilyen helyzeteket, és nem azért, hogy éjszaka hozzon sürgősségi rendeleteket” – jegyezte meg az államfő.
Johannis egy újságírói kérdésre reagálva kitért arra az – igazságügyi tárca által cáfolt – értesülésre is, miszerint a Grindeanu-kabinet egyetlen szervezetbe készülne összevonni a korrupcióellenes ügyészséget (DNA) és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni vádhatóságot (DIICOT).
 „A kormány azt is megígérte, hogy nem fogja sürgősségi rendelettel módosítani a büntetőjogot és nem tűzi ezt (bejelentetlenül) napirendre (...) Szeretném világosan megüzenni a kormánynak: el a kezekkel a DNA-ról!” – szögezte le az államfő.
Közben csütörtökön bejelentette lemondását Florin Jianu, a kormány kereskedelmi és vállalkozásfejlesztési minisztere, tiltakozásképpen amiatt, hogy a kabinet az utcai tüntetések ellenére kedd éjszaka sürgősségi rendelettel módosította a Btk-t, és így korrupcióval vádolt politikusok tucatjait mentette meg a felelősségre vonástól.
 „Arra gondoltam, hogyan fogok a gyermekem szemébe nézni és mit mondok neki néhány év múlva? Hogy apa gyáva volt, és olyasmihez járult hozzá, amivel nem ért egyet, vagy azt, hogy emelt fővel lépett ki egy olyan történetből, amely nem az övé? (...) Akik ismernek, tudják, hogy ki nem állhatom a hazugságot és a szélhámosságot” – írta közösségi oldalán a távozó miniszter, aki korábban a Victor Ponta vezette kormánynak is tagja volt.
Jianu hozzátette: azért várt két napot lemondásával, mert remélte, hogy legalább a kiváltott közfelháborodás „hibájuk kijavítására” készteti azokat, akik a sürgősségi rendeletet kezdeményezték. „Ha ezt nem tették meg maguktól, talán az én példám hasznos lesz számukra” – zárta nyilatkozatát a leköszönő miniszter. (MTI)
A PSD egyik alelnöke is a rendelet visszavonását szorgalmazza
Mihai Chirica, Jászvásár (Iaşi) polgármestere, a Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei szervezetének elnöke egy csütörtöki sajtóértekezleten felszólította a kormányt, hogy vonja vissza a kedd este elfogadott, a büntető törvénykönyvet és a büntető perrendtartási törvénykönyvet módosító 2017/13-as sürgősségi kormányrendeletet. A polgármester ugyanakkor kérte Florin Iordache igazságügyi miniszter lemondását, és felszólította Liviu Dragnea pártelnököt, hogy orvosolja az elkövetett hibákat, mert ‘lehetősége van rá, és hatalmában áll megtenni’.
‘Azt ajánlom a miniszterelnöknek és pártelnöknek, hogy a legsürgősebben vonják vissza a kormányrendeletet, terjesszenek elő a parlamentben egy törvénytervezetet, szervezzenek közvitát, hallgassák meg a szakemberek és a civil társadalom véleményét, és hagyjuk, hogy a demokratikusan megválasztott parlament döntést hozzon ebben az ügyben’ – jelentette ki Chirica.
Hangsúlyozta: ‘helyre kell állítani a társadalmi békét’ és kérte Florin Iordache igazságügyi miniszter lemondását, aki – véleménye szerint – ‘egyedül felelős’ a kialakult helyzetért.
A polgármester felszólította Liviu Dragneát, hogy javítsa ki az elkövetett hibát. ‘Egy nagy hatalommal bíró ember, aki profi módon megszervezte a kampányt, amely a PSD választási győzelméhez vezetett. Szemére vetem, hogy nem sikerült hozzáértő embereket választania maga köré, és nem hallgatta meg azok tanácsát, akik számítanak. Felszólítom, hogy orvosolja az elkövetett hibákat, mert lehetősége van rá, és hatalmában áll megtenni’ – mondta Chirica, aki hozzátette, nem áll szándékában átvenni a PSD vezetését. Chirica szerint a PSD-nek folytatnia kell a kormányzást, ám Románia ‘szinte teljesen indokolatlanul olyan állapotba került, mint 1989-ben, hogy több tucat városban százezrek vonulnak az utcára, hogy hangjukat hallassák’.
‘Úgy döntöttem, hogy megmondom az igazságot, hogy ne kelljen szégyenkeznem a jászvásáriak, a saját pártom és a lelkiismeretem előtt’ – magyarázta a jászvásári polgármester. (Agerpres)
Népújság (Marosvásárhely)

Tavaszig biztosan marad az RMDSZ a PSD oldalán
Kiderült, hogy az RMDSZ ismét kivárásra játszik, és a lavírozás politikáját választva igyekszik kihúzni a hatalom közelében, legalább is a mostani "balhé" lecsendesedése végéig. Ebbe a lavírozásba egy kis harcias függetlenségi nyilatkozat féle is belefért.
"Nem a Btk.-ra kötöttünk parlamenti megállapodást, hanem arra, hogy a kisebbségi jogok tekintetében próbáljunk előrelépni, néhány dolgot tisztázni. Ezt kell megtennünk, és ha nem működik, akkor a parlamenti együttműködést fel lehet mondani a tavaszi ülésszak végén" - magyarázta az RMDSZ elnöke.
Arra a kérdésre, hogy támogatja-e az RMDSZ az ellenzék bizalmatlansági indítványát, Kelemen Hunor elmondta: "hihetetlenül arrogánsan" viselkedik az azt kezdeményező Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsük meg Romániát Szövetség (USR).
"Bennünket nem is kérdeztek meg, viszont úgy tekintenek ránk, mint sokszor egyébként a PSD is és a román pártok szinte mindegyike, hogy az RMDSZ vigyázzba áll nekik. Ők mondják, mit kell csinálni, és az RMDSZ azt teszi. Nem vagyunk az utánfutója sem a liberálisoknak, sem a PSD-nek, sem az USR-nek" - szögezte le Kelemen Hunor. Hozzátette: a bizalmatlansági indítvány ügyében majd annak beterjesztésekor, a szöveg ismeretében dönt az RMDSZ.
Az a tény, hogy az erdélyi magyarok soha semmi jót nem kaptak egyetlen PSD kormánytól, úgy látszik nem zavarja Kelemen Hunorékat.
itthon.ma//erdelyorszag

Győztek a román tüntetők, a kormány meghátrált
MTI- A román kormány hatálytalanítani fogja vasárnap korábbi sürgősségi rendeletét, amellyel a büntető törvénykönyvet (Btk.) és perrendtartást módosította – jelentette be Sorin Grindeanu miniszterelnök szombaton, a rendelet elleni országos tüntetéssorozat ötödik napján.
Döntését az ország megosztottságával indokolta, amelyet – mint mondta – el akar kerülni.
Grindeanu később megjegyezte: azért használta a „hatálytalanítás” kifejezést, mert Klaus Iohannis államfő ezt kérte tőle. Hozzátette, még keresik a megfelelő jogi megoldást – „legyen az hatálytalanítás vagy elnapolás” – arra, hogy a vitatott kormányrendelet ne lépjen hatályba.
A miniszterelnök hangoztatta: annak érdekében, hogy a Btk. alkotmányellenesnek bizonyult cikkelyeit mégis kijavítsák, konzultációt kezd a pártokkal, és a kormány módosító javaslatait törvénytervezet formájában terjesztik a parlament elé.
Rámutatott: minden olyan törvénycikkelyt, amelyet hatálytalanítottak a korábbi alkotmánybírósági döntések, ki kell javítani, mert a taláros testület döntései kötelezőek.
Sorin Grindeanu azt állította: nem sikerült jól elmagyarázni a kormány szándékait, és ez szerinte sok félreértéshez, félremagyarázáshoz vezetett. Ennek következményeit Florin Iordache igazságügyi miniszternek kell vállalnia – tette hozzá.
Kiemelte, hogy folytatni kívánja a PSD decemberben megszavazott kormányprogramjának életbe léptetését. Ezzel kimondatlanul is elhárította azokat a találgatásokat, hogy le akarna mondani az egy hónapja beiktatott kormány éléről.
A miniszterelnök bejelentésének idején több mint százezer ember tüntetett a kormány székháza előtt.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői szombaton adták első jelét a meghátrálásnak, amelyet azonban azzal magyaráztak, hogy meg akarják előzni a „megalázott PSD-szavazók” ellentüntetését, a két tábor közti konfrontációt.
Romániában az utóbbi két évtized legnagyobb tiltakozó mozgalmát váltotta ki az, hogy a szociálliberális kormány a legfelső bírói tanács véleményezése nélkül kedd este a kormányülés napirendjén nem szereplő sürgősségi rendelettel módosította a büntetőjogot. Az ország nagyvárosaiban estéről estére százezrek tüntetnek az intézkedés ellen, amelynek valódi célja szerintük az, hogy megmentse a korrupt politikusokat a felelősségre vonástól.
MNO.hu

Kelemen Hunor szerint a kormánypártok „belátták tévedésüket”
A bukaresti kormánypártok belátták, hogy tévedtek, amikor sürgősségi rendelettel módosították a büntetőtörvénykönyvet és büntetőeljárást – reagált Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szombaton arra, hogy Sorin Grindeanu miniszterelnök bejelentette: a kabinet hatálytalanítani fogja a nagyszabású tiltakozási hullámot kiváltó sürgősségi rendeletét.
„Egy országot nem lehet sürgősségi kormányrendeletekkel vezetni. De a mai döntés csupán a kormány hibáját korrigálja, a probléma megmarad: a Btk. több mint 40 cikkelye továbbra is alkotmányba ütközik. Mi jogállamot akarunk és egyértelmű törvényeket. Ehhez pedig az szükséges, hogy – egy széles körű vita után – módosítsuk a Btk.-t a parlamentben” – vélte Kelemen Hunor.
A román sajtó korábban a parlamenti többség egységének meglazulásaként értelmezte azt, hogy az RMDSZ a tüntetések hatására bírálta a PSD–ALDE kormánykoalíciót – amellyel decemberben parlamenti együttműködési megállapodást kötött –, amiért kormányrendelettel módosította a büntetőjogot. 
[MTI]
itthon.ma/erdelyorszag

Dragnea: ezek már nem spontán tüntetések, ezeket profik szervezik
Bár vannak olyanok is a bukaresti Győzelem téren, akik meggyőződésből tüntetnek, több jel is arra utal, hogy a fővárosi tiltakozásokat „profik szervezik", ezek már nem spontán megmozdulások – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
„A szervezés módja, a tiltakozások finanszírozása – úgy értesültem, hogy ma buszokkal, kisbuszokkal, vonattal hozták az embereket a fővárosba – mind arra utal, hogy profik szervezik a megmozdulásokat. Ez már nem spontán tüntetés, szervezői munka áll a háttérben" – mondta Liviu Dragnea a Romania TV vasárnap esti műsorában.
A pártelnök szerint „nehéz meghatározni", hogy ki áll a szervezés hátterében, ugyanakkor azonban meggyőződését fejezte ki, hogy „az ország stabilitása érdekében fellépő intézmények" fényt derítenek majd erre.
„A rendelet csak ürügy volt, hogy félretájékoztatással rávegyék a jóhiszemű embereket arra, hogy vonuljanak utcára. Tudomásom szerint ma közzétették annak a kormányülésnek a jegyzőkönyvét, amelyen rendeletet fogadott el a Cioloş-kormány a Büntető törvénykönyv módosításáról. Akkor is azért kellett sürgősségi hatállyal elfogadni, mert a végéhez közeledett az a 45 napos határidő, amelyen túl az alkotmánybírósági döntés tulajdonképpen érvényteleníti a Btk. egy cikkelyét. Az államelnöki választások óta a PSD megosztása, szétszakítása a tét" – tette hozzá Dragnea, aki szerint „jelen pillanatban mindenki várja, hogy mit üzen az államfő".
A pártelnök azt is elmondta, nem a PSD kezdeményezte a Cotroceni-palota előtt tartott vasárnapi megmozdulást, de több területi szervezet vezetői is ellentüntetések szervezését szorgalmazzák.
Erdély.ma

Mi, gyönyörű és szabad fiatalok
Nincs mit osztani ezen: Románia világrengető példát statuál demokráciából annak legnagyobb sebzettségében. Olyan nagy és erős, napi három-négyszázezer ember szájából üvöltő, sikoltó, menetelő és pezsgő példát, amelyhez még az Örömóda karajani szólamai sem hasonlíthatóak. Feldobja a dekadenciájába már-már beletörődő, kettészakadt Európát, pezsgést hoz emberek ezreinek mindennapjaiba, összehozza a politikai, ideológiai és generációbeli különbségektől zilált román társadalmat. Ha az Európai Demokráciát egy betegeskedő nőként képzeljük el, akkor ma itt, Romániában gyógyítják ennek a megerőszakolt nőnek a sebeit.
A tüntető tömeg ereje ugyan még aligha hozott valódi változást egy ilyen súlyos szindrómákkal küszködő társadalomban, de mindenképp, a gyógyulás, a nagy népi kollektív gyógyulás egyik első jele. A nemzetközi sajtóban bár a világ minden tájára vezető hírként jutott el a lelkes, 1989 óta nem látott tömeg lelkesedése és dühe, kevés részletes és a jelenség mélységére rávilágító cikk jelent meg. Ilyet leginkább a német sajtóban olvashattunk, ahol néhányan, így a neves írónő, Carmen-Francesca Banciu is rátapintott a lényegre. Le merte írni, a jelenleg Európa utolsó liberális fellegvárának számító Németországban, hogy az új jövő, az új remény olyan társadalmakban születik, mint a jelenlegi Románia. Egy olyan társadalomról van ugyanis mifelénk szó, amely még nem tudta gyökeresen, teljesen magáévá tenni a demokrácia legalapvetőbb intézményeit, de már érzi, tudja, ismeri annak izét és Pavlov-effektusként nyálazza azt, akarja azt, mintegy tantaloszi kínokként utcára viszi vágyát. Egy olyan ország vagyunk, ahol – sajnos, vagy talán most már szerencsére – írmagja sincs klasszikus jobb vagy baloldalnak, ahol ezek a Nyugaton olyannyira egyértelmű vagy legalábbis egyértelműnek bemutatott fogalmak itt csak tankönyvi teorémák. Olyan ország vagyunk, ahol a baloldal az a megkövesedett kommunizmus szellemeként kering körülöttünk és távol áll a dekadensként bemutatott Nyugat mentsváraként mutatkozni akaró baloldaliságtól. De mázlinkra, nagyban hiányzik már felénk a szélsőséges nacionalizmus is, annak utolsó szónokai vagy elhunytak, vagy az elmebetegség útvesztőiben funárkodnak. Nem utolsó sorban pedig egy olyan ország vagyunk, melynek most felnövő és aktív társadalmi életet élő fiataljai már gyerekkoruk óta tanulják, és naponta ismétlik: nem, a kommunizmus nem jó, a diktatúra nem jó, Ceauşescu nem jó! Nem tudom, hogy a jelenkortörténeti oktatásnak, a kommunizmus emlékezetét bemutató oktatóanyagoknak vagy csupán az internetnek köszönhető ez, de bátran elmondhatjuk: Románia fiataljai tudják, érzik, hogy nem jó a kommunizmus és nem, nem szép a Ceauşescu éra emléke és annak bármilyen élő vagy fogható, látható hagyatéka. Ez a generáció már világot is látott eleget ahhoz, hogy tudja: milyen jól is élnek bizonyos részein Európának, milyen lehetőségeket tudnak kihasználni az Erasmus áthallgatásokkal és ezernyi más mobilitási programmal, ám mégis, ez a generáció jól tudja, hogy itthon távolról sem valósult meg az, amit odakint látnak. Ez a generáció látja, érzi a legjobban az odakint és idebent legnagyobb különbségeit és pontosan emiatt a kettős, se itt, se ott állapota miatt tud olyan vehemens, kirobbanó, már-már delacroix-i festménybe illően romantikus lenni, mint most a román tüntető tömeg. Székelyföldtől a forradalom fővárosáig, Temesvárig, Londontól Berlinig, Szatmárnémetitől Bukarestig mindenhol kivonultak a románok a korrupció, a lopás, csalás, hazudás, szembeköpés, megalázás és arrogancia ellen.
A vezető PSD politikusok és annak néhány csatlós szervezetei által ironikusan „szép és liberális” fiataloknak titulált tömeg megmutatta Európának az ideált, amit elveszteni látszik: van remény még abban a sokak számára illúziónak nevezett európaiságban, amit Beethoven vallásos Örömódájának átköltésébe próbáltunk beleképzelni. Hogy megnyugtassam a PSD politikusait: aki az elmúlt napok tüntetéseire kiment – kutyával, Soros pénzével vagy anélkül – a több ezres, több tízezres tömegben annyi gyönyörű, átszellemült, mosolygó és erőtől, eufóriától duzzadó embert látott, hogy valóban azt érezte, ez az ország a gyönyörű, fiatalok országa!
Mi, gyönyörű és szabad fiatalok fogjuk tehát végigvinni a harcot, amit 1989, Verespatak és a Colectiv mozgalom szelleme érlelt idáig és fogja remélhetőleg Romániát érett, európai állammá tenni előbb, utóbb.
T. Szabó Csaba
Szabadság (Kolozsvár)

Dragnea továbbra is kiáll a kormány mellett
Liviu Dragnea, a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ma közölte, teljes mértékben támogatja a Sorin Grindeanu vezette kormányt.
Dragnea a szociáldemokraták egyik mai ülése után nyilatkozott a médiának. A politikus cáfolta, hogy feszültségek lennének a párton belül, vagy nézeteltérések alakultak volna ki közte és Grindeanu között. "A kormányfő és a jelenlegi kormány élvezi a teljes támogatásomat" - mondta Dragnea.
A kormány a múlt héten módosította a büntető törvénykönyvet és perrendtartást egy sürgősségi kormányrendelettel, ami hatalmas utcai tüntetéseket váltott ki. Ez utóbbiak nyomán a kormány szombaton hatályon kívül helyezte a rendeletet, de a kormányellenes tiltakozások folytatódtak.
Szabadság (Kolozsvár)

Grindeanu: esélytelen a bizalmatlansági indítvány 
Nem vonja vissza bizalmatlansági indítványát az ellenzék, ezt ma délben olvassák fel a parlamentben. A szavazásra a 2017-es költségvetés elfogadása után kerül sor. Sorin Grindeanu miniszterelnök vasárnap este kijelentette, hogy nem mond le: szerinte vissza kell térni a demokrácia játékszabályaihoz, amelyben egy kormányt csak bizalmatlansági indítvánnyal „meneszthetnek.” A kormányfő szerint nem merülhet fel a kormány bukása, hiszen a szociálliberális szövetségnek többsége van a parlamentben.
Raluca Turcan, a PNL ideiglenes elnöke vasárnap este úgy nyilatkozott: a PSD-ALDE kormány arrogáns magatartásával szemben az egyetlen demokratikus megoldás a bizalmatlansági indítvány. Jóllehet a kormány belátta, hogy tévedett, ez a kabinet elvesztette létjogosultságát.Turcan hétfőn úgy fogalmazott: Sorin Grindeanu miniszterelnök, Liviu Dragnea, a képviselőház elnöke és Florin Iordache igazságügyi miniszter lemondását követelik. A kormány nagyot tévedett, Dragnea pedig az értelmi szerzője volt ennek a tisztességes emberek elleni „merényletnek”, ezért mindhármuk lemondása természetes következménye kellene hogy legyen ennek az egész botránynak – vélekedett.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsük meg Romániát Szövetség (USR) a kormány ellen szerdán beterjesztett indítványában a „lopás törvényesítésével” vádolják a Grindeanu-kormányt, a Btk.-t módosító sürgősségi kormányrendelet elfogadása a jogállam szellemiségével ellentétes, fogalmaz az indítvány, amelyet a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) képviselői is támogattak aláírásukkal.
Ahhoz, hogy az indítványt a törvényhozás elfogadja, a kezdeményezőknek még 75 parlamenti képviselőt kellene meggyőznie a kormányoldalról ahhoz, hogy összegyűljön az elegendő szavazat. A 465 tagú parlamentben a PSD-ALDE szövetség 250 mandátummal rendelkezik. Ha valamennyi ellenzéki párt és a nemzeti kisebbségek képviselői is egyemberként megszavazzák a bizalmatlansági indítványt, szavazatuk messze nem elég a kétharmados többség eléréséhez.
Szabadság (Kolozsvár)

Lesz még magyar konzulátus Vásárhelyen?
Magyarország legfontosabb erdélyi külképviseleti irodái továbbra is Csíkszeredában és Kolozsváron fognak működni.
E két főkonzulátusnak a létjogosultsága vitathatatlan, ám ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy Marosvásárhely a legnagyobb magyar lakosságú erdélyi város, valamint azt, hogy a magyar kormány már több éve (egészen pontosan 2013-ban) igényelte, illetve bejelentette egy vásárhelyi konzuli irodának a megnyitását, akkor fölmerül néhány kérdés. Elsősorban az, hogy ki vonható felelősségre amiatt, hogy nem nyílt meg ez az iroda. Kinek állt érdekében ennek a folyamatnak a megállítása? Kinek kell ezt újrakérvényeznie? Kitől?
Az egyik fő gyanúsított nem más, mint a román kormány. Ennek tagjai lehettek azok, akik megakadályozták a javaslat végrehajtását, de az is lehet, hogy azt válaszra sem méltatták. Még érdembeli tárgyalása előtt elvetették. Legalábbis ezt az álláspontot képviseli a magyar diplomácia. Ezt akár el is lehetne fogadni magyarázatként, de akkor a visszautasított félnek illett volna egy részletes tájékoztatást bemutatnia, amelyből kiderül, hogy melyik tisztségviselő, illetve melyik kormány okolható ezért a kudarcért, hiszen közben újabb miniszterek, államtitkárok és más papírtologató személyek jöttek-mentek. A probléma viszont maradt a régi.
A Vásárhely–Kolozsvár-, illetve a Vásárhely–Csíkszereda-kiruccanásokkal. Egy-egy nagyon sürgősen igényelt irat megszerzéséért. És ez csak a felszín, ez csak a jéghegynek a teteje. Annál is inkább jó lenne megtudni a bukaresti „illetékes elvtársak” kilétét, mivel a tisztelt erdélyi magyar érdekképviseleti szervezetünk egy újabb összebútorozási mutatvánnyal állt elő a román kormányt alakító díszes társasággal. A PSD–ALDE-vel. Na már most, ha megtudnánk, hogy ezek a fiúk nem azok a fiúk, akik akkoriban elutasították a vásárhelyi konzulátus létrejöttét, akkor máris nyert ügyünk lenne, hiszen Dragneáék golyóstolla sok mindent elbír a kegyelmi törvénytől a rádióilleték-eltörléséig, szóval Kelemen Hunorék nagy eséllyel tehetnék le az új kormány asztalára a régiek által visszautasított irodaalapítási kérelmet. Ezért küldtük őket Bukarestbe, ezért koptatják a parlamenti irodák padjait, ezért kapják a fizetésüket.
Ha pedig ellenkezőleg, olyasmire derülne fény, hogy éppen a mi kedves és bájos „partnerünk” volt az, amelyik nem hagyta jóvá a konzulátus létrejöttét, akkor keskenyebbre foghatnák a mosolyt az arcukon, amikor egy újabb szerecsenmosdató törvényhez adják szavazataikat. Sőt akár ellenzékbe is vonulhatnának. És nyugodtan lemondhatnának a különféle bizottsági, titkári és alelnöki funkcióikról. Azért, hogy nyomást gyakoroljanak ennek a stratégiai fontosságú hivatalnak, a marosvásárhelyi konzuli irodának a létrehozásáért. Enélkül, vagyis ha csak a titkosszolgálatokban való bennfentességért, a kirakatpolitizálásért és az aprópénzes jövedelmeikért mentek politizálni a Kárpát-medencén kívülre, akkor kár volt a nagy felhajtásért, kár volt a lelkesedésért.
Ferencz Zsombor, Marosvásárhely
Szabadság (Kolozsvár)

Folytatódtak a tüntetések, Grindeanu nem mond le
A kifogásolt sürgősségi rendelet hatálytalanítása után is folytatódtak Romániában a tiltakozó megmozdulások vasárnap: az ország nagyvárosaiban összesereglett tüntetők a szociálliberális kormány lemondását követelik, Sorin Grindeanu miniszterelnök azonban közölte, nem mond le.
A bukaresti kormánypalota előtti téren egyes becslések szerint több mint kétszázezer ember gyűlt össze helyi idő szerint este kilenc óráig, akik azt állítják, nem bíznak már a kormányban, miután korábbi ígéretei és a tiltakozási hullám ellenére kedden váratlanul enyhített a büntető törvénykönyv korrupcióellenes szigorán.
Vasárnap este Románia szinte valamennyi nagyobb városában, ugyanúgy mint az előző napokon – vagy még nagyobb számban – utcára vonultak a tüntetők, a kormány távozását követelve. A román hírtelevíziók szerint a külföldön dolgozó román vendégmunkások Európa számos városában rendeztek szolidaritási tüntetést. Grindeanu az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva leszögezte: nem hajlandó lemondani, pártja nemrég nyert választásokat, a kormányt pedig csak a parlament válthatja le, bizalmatlansági indítvánnyal.
Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) a România TV hírtelevízió vendégeként kifejtette meggyőződését, hogy a hatodik napja tartó tiltakozási hullám nem spontán tüntetéssorozat, hanem profik által szervezett politikai megmozdulás, amelynek a legitim kormány megdöntése a célja. A PSD elnöke Klaus Johannis államfőt tette felelőssé a válság elhúzódásáért, arra emlékeztetve, hogy az egyik tüntetésen való részvételével és kijelentésével hozzájárult az emberek lázításához. A PSD elnöke kijelentette: Az államfőtől várja, hogy hazaküldje a tüntetőket, miután elérték a vitatott kormányrendelet hatálytalanítását.
Az államfő egyébként csak szóvivőjén keresztül reagált a vitatott kormányrendelet hírére: azt üzenve, hogy a helyzet „normalizálása” felé tett fontos lépésként értékeli a kormány lépését, ugyanakkor leszögezte, szerinte a kabinet súlyos hibát követett el, és felelős az általa előidézett válság megoldásáért.
Vasárnap a szociálliberális román kormányt támogatói közül is mintegy ezerötszázan kivonultak tüntetni a román elnöki hivatal bejárata elé. A tüntetők az államfő felfüggesztését, vagy lemondását követleve, hazaárulónak és a kormányellenes tiltakozási hullám erkölcsi felelősének nevezve őt.
Liviu Dragnea, a kormány fő erejét alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke Facebook-bejegyzésben határolódott el az akciótól. Leszögezte: a PSD semmilyen tüntetést nem rendez vasárnap és a közösségi portálokon terjedő felhívások nem a PSD-től származnak.
MTI |
Krónika (Kolozsvár)

Kelemen Hunor: a kormány belátta tévedését
A bukaresti kormánypártok belátták, hogy tévedtek, amikor sürgősségi rendlettel módosították a büntetőtörvénykönyvet és büntetőeljárást – reagált Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke február 4-én, szombaton arra, hogy Sorin Grindeanu miniszterelnök bejelentette: a kabinet hatálytalanítani fogja a nagyszabású tiltakozási hullámot kiváltó sürgősségi rendeletét.
„Egy országot nem lehet sürgősségi kormányrendeletekkel vezetni. De a mai döntés csupán a kormány hibáját korrigálja, a probléma megmarad: a Btk. több mint 40 cikkelye továbbra is alkotmányba ütközik. Mi jogállamot akarunk és egyértelmű törvényeket. Ehhez pedig az szükséges, hogy – egy széles körű vita után – módosítsuk a Btk.-t a parlamentben” – idézte az RMDSZ elnökét a szövetség sajtóirodájának közleménye.
Az MTI emlékeztet, román sajtó korábban a parlamenti többség egységének meglazulásaként értelmezte azt, hogy az RMDSZ bírálta a PSD-ALDE kormánykoalíciót – amellyel decemberben parlamenti együttműködési megállapodást kötött –, amiért kormányrendelettel módosította a büntetőjogot. Az RMDSZ-frakció a parlamenti pártok közötti egyezséget javasolt, amelyben minden politikai alakulat vállalná, hogy kormányra kerülése esetén nem fogja sürgősségi rendelettel módosítani a Btk.-t és a büntetőeljárást.
A kormányfő bejelentését a helyzet „normalizálása” felé tett fontos lépésként értékelte Madalina Dobrovolschi, Klaus Johannis államfő szóvivője. „A kormány súlyos hibát követett el, és a kormány felelőssége, hogy megoldja az általa előidézett válságot. Az emberek tiltakozása legitim, demokratikus és korrekt” – jelentette ki az elnök szóvivője.
Nicușor Dan, a – mostanihoz hasonló civil mozgalmakból született, ellenzéki – Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke „az utca hatalmas győzelmének" nevezte a rendelet hatálytalanításáról szóló kormányfői bejelentést. A Btk.-módosító kormányrendelet hatályának felfüggesztését közigazgatási bíróságtól kérő Augustin Lazăr legfőbb ügyész úgy vélekedett: a „ráció a rendes kerékvágásba terelte a dolgokat”, amit ő is a civil társadalom sikereként értékelt.
Romániában az utóbbi két évtized legnagyobb tiltakozó mozgalmát váltotta ki az, hogy a szociálliberális kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács véleményezése nélkül kedd este a kormányülés napirendjén nem szereplő sürgősségi rendelettel módosította a büntetőjogot. Az ország nagyvárosaiban estéről estére százezrek tüntettek az intézkedés ellen, amelynek szerintük valódi célja az, hogy megmentse a korrupt politikusokat a felelősségre vonástól.
Országszerte százezrek vonultak utcára szombaton is. Bukarestben több mint 90 ezren tüntettek, Temesváron (ahol egy kiáltványt is elfogadtak) és Kolozsváron pedig mintegy 40-40 ezer ember gyűlt össze a Főtéren. Az Agerpres szerint a kincses városi megmozduláson Ştefan Pop 70 éves forradalmár 1989-ben kilyukasztott nemzeti zászlaját egy kétéves kisfiúnak ajándékozta, aki apjával vonult fel a tüntetésen. Nagyszebenben mintegy 25 ezer tiltakozó gyűlt össze, de Erdély, a Partium és a Bánság más nagyvárosaiban is sok ezren folytatták a tüntetést.
Krónika (Kolozsvár)

Az RMDSZ mérlegre teszi a kormánypártokkal kötött parlamenti megállapodását
Az RMDSZ kedden dönt az ellenzéki bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatos álláspontjáról, és mérlegeli az kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködés jövőjét – jelentette ki a Maszolnak hétfő este Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök. Kelemen Hunor azt javasolja: az RMDSZ vegyen részt az indítvány vitáján, de ne szavazzon.
Az ügyvezető elnököt azért kerestük meg, mert a Btk.-t módosító sürgősségi rendelet elfogadása után erősödtek a Liviu Dragnea vezette Szociáldemokrata Párttal (PSD) való szakítást követelő hangok az erdélyi magyar közösségben. Az RMDSZ-t nem csak politikai ellenfelei támadják a koalícióval való együttműködése miatt, Hegyeli Attila, a csángószövetség volt ügyvezető elnöke Facebookon jelentette be, hogy tiltkozásul visszaadja a szövetségtől 2011-ben kapott Ezüstfenyő díját.
„Azt gondolom, hogy az RMDSZ nem jár a helyes úton, ha olyan embert, mint Olosz Gergely ünnepélyes keretek közt kitüntetnek (alapfokon korrupcióért elítélt Schweighofer ügyvéd). Továbbá a román kormány egészen elvetemült viselkedése miatt a mi nevünkben kötött parlamenti támogatást feltétlenül vissza kellett volna vonni és elhatárolódni a jelenlegi PSD vezetéstől” – indokolta döntését a néprajzkutató.
 Kelemen Hunor szövetségi elnök hétfő este az Agerpresnek megerősítette, hogy keddi együttes ülésükön döntenek a frakciók a bizalmatlansági indítványról. Az politikus elmondta, azt fogja javasolni kollégáinak, hogy vegyenek részt az indítvány szerdai parlamenti vitáján, de ne szavazzanak. „Nehéz a kormány ellen és nehéz a kormány mellett is szavazni” – magyarázta. Emlékeztetett, hogy a koalíciónak 54 százalékos a parlamenti támogatottsága, tehát kicsi az esélye a Grindeanu-kabinet megbuktatásának. „Ám a bizalmatlansági indítvány jó alkalom arra, hogy a jogállamiságról, a hatalmi ágak egyensúlyáról beszéljünk” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Porcsalmi: megosztó volt Olosz kitüntetése
Porcsalmi Bálint elismerte, megosztó lett az a döntés, hogy Olosz Gergely a többi leköszönő képviselő és szenátor mellett elismerő oklevelet kapott az RMDSZ-től. Emlékeztetett arra, hogy a háromszéki politikus bűnvádi perében még nem született jogerős ítélet, és megilleti az ártatlanság vélelme, de megjegyezte: ez az elismerés kétségkívül értelmezésekre, tiltakozásokra adott okot.
„Azt látom, hogy egy nehéz, bonyolult helyzet van az országban, és a saját közösségünk hangulata is felfokozódott, ami teljesen érthető. Szerintem most mindennél fontosabb az őszinte, egyenes beszéd, ezért még egyszer hangsúlyozom: elismerem, hogy Olosz Gergely kitüntetése megosztó” – fogalmazott az ügyvezető elnök.
Porcsalmi elmondta, olvasta Hegyeli Attila állásfoglalását, megérti a keserűségét, és elfogadja, ahogyan a volt csángószövetségi vezető a tiltakozását kifejezi. „Azonban fontos tisztázni azt, hogy Hegyeli Attila Ezüstfenyő-díjat kapott, Olosz Gergely pedig pusztán a leköszönő RMDSZ-es honatyáknak járó oklevélben részesült” – jegyezte meg.
Kedd a mérlegelések napja lesz
Arra a kérdésünkre, hogy megszavazza-e az RMDSZ a bizalmatlansági indítványt, az ügyvezető elnök elmondta: az RMDSZ a parlamenti szavazás előtt egy nappal, a keddi együttes frakcióülésen alakítja ki álláspontját az ellenzék kezdeményezéséről. A kormánykoalícióval kötött parlamenti megállapodásról azt mondta: ezt a szervezeten belül is többen megkérdőjelezik, és a frakcióülésen szintén szó lesz róla. „Ezt a megállapodást előbb meg kellene próbálni kitölteni tartalommal, és utána dönteni a jövőjéről”- tette hozzá.
Jelenleg nem lenne bölcs döntés az RMDSZ részéről felbontani a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) kötött parlamenti együttműködési megállapodást, de nem kizárt, hogy ez a jövőben megörténik - nyilatkozta a Agerpresnek hétfő este Kelemen Hunor. Részletek itt.
Porcsalmi Bálint értésre adta: döntésüket az is nehezíti, hogy éppen most zajlik a vita a parlamentben a költségvetési törvényről. „Jelen pillanatban éppen e megállapodás alapján kértünk és javasoltunk módosításokat a költségvetési törvényben Erdély fejlesztéséről szóló ügyekben. Hiszen az egyezség a koalíciós pártokkal éppen a kisebbségek nemzeti identitásának megőrzéséhez kapcsolódó területekről és infrastrukturális fejlesztésekről szól, és nem a Btk.-módosításról vagy másról” – jelentette ki az RMDSZ ügyvezető elnöke.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro

Vidéken is tüntethetnek Klaus Iohannis ellen
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke vasárnap este úgy nyilatkozott, hogy a Cotroceni-palota előtti tüntetés „hógolyóként” gurul tovább, és nagy esélyek vannak arra, hogy egyre nagyobb tüntetésekre kerüljön sor vidéken Klaus Iohannis államfő ellen. „Az, ami a Cotroceni-palota előtt történik, olyan lesz, mint egy hógolyó, hógolyóként gurul tovább. Nincs tervem, épp ellenkezőleg, továbbra is azt kértem a kollégáktól, hogy csitítsák a PSD tagjait és szimpatizánsait, de ma este olyan információkat kaptam, miután az emberek a Cotroceni-palota elé vonultak, hogy nagy a felháborodottság, és ez egyre több embert érinthet” – mondta Dragnea. Leszögezte egyúttal, hogy a PSD-nek semmi köze a tiltakozásokhoz. „A PSD-nek semmi köze, megmondtam nyilvánosan, s így is marad. Remélem, nem jutunk oda, hogy két nagy tüntetés lesz, az egyik Bukarest egyik felében, a másik a másikban. Nagy esély van arra, hogy egyre nagyobb tüntetések kezdődjenek vidéken Iohannis elnök ellen” – fejtette ki Liviu Dragnea.
Nyugati Jelen (Arad)

Felolvasták a parlamentben a bizalmatlansági indítványt
Cătălin Predoiu, a képviselőház alelnöke felolvasta február 6-án, hétfőn a parlament két házának együttes ülésén a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által benyújtott bizalmatlansági indítványt.
„Hazai és nemzetközi bírósági határozatok betartásának leple alatt, a Dragnea és Tăriceanu úr által irányított kormány lábbal tiporja a románok biztonságát és legitim érdekeit” – áll a Grindeanu-kormány – A nemzeti érdekekkel dacoló kormány című bizalmatlansági indítványban.
Eugen Tomac, a PMP ügyvezető elnöke a plenáris ülésen közölte, pártja támogatja a bizalmatlansági indítványt, és az alakulat 25 képviselője és szenátora megszavazza az ellenzéki kezdeményezést.
Az ülés elején az USR javaslatot tett arra, hogy legyenek politikai nyilatkozatok az ülésteremben zajló tiltakozások kapcsán, azonban Gabriel Vlase szociáldemokrata párti (PSD) ülésvezető elutasította ezt, mondván, „a plénum nem szavazhat valamiről, ami szabályzatellenes”.
340 honatya volt jelent a bizalmatlansági indítvány felolvasásakor. (Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Mesés költségvetés
A büntető törvénykönyv módosításáról szóló vitatott rendelet alaposan elterelte a közvélemény figyelmét az állami költségvetésről, amelyet várhatóan ma szavaz meg a parlament. A kormány nem volt hajlandó törődni a gazdasági szféra és a szakértők figyelmeztetéseivel, hogy a büdzsé enyhe túlzással élve mesébe illik, ugyanis olyan bevétel- és gazdasági növekedéssel számol, aminek a valósághoz nincs sok köze.
Gyanúsan emelte téli jelentésében a kormány gazdasági prognosztizáló bizottsága az idénre várható gazdasági növekedést 4,3 százalékról 5,2 százalékra úgy, hogy semmi jelentős változás nem történt a gazdaságban, ami indokolna egy ilyen jelentős GDP-bővülést. Már az év elején kiderült, hogy a tavalyi bevételek jócskán (14 milliárd lejjel) elmaradtak a remélt szinttől, ennek ellenére a kormány kitartott azon számítása mellett, hogy 15 százalékkal növeli a várható bevételeket, amit szakértők szerint szintén nehéz teljesíteni. Nyolc százalékos növekedést még meg lehet kockáztatni, de annak majdnem duplája irreális becslés, hangoztatják a szakértők.
Felmerül a kérdés, hogy a kormány mégis miért alapozza ilyen optimista becslésekre a költségvetést. A magyarázat egyszerű, a választási kampányban megígért kiadásnövelő intézkedéseket csak akkor teljesítheti, ha ezek a magas bevételek és jelentős, Európában a legnagyobbnak számító gazdasági növekedés beigazolódik. Ha nem, akkor a kabinet menet közben lesz kénytelen finomigazításokkal vagy éppen brutális vágásokkal áthangolni a költségvetést. Nem kizárt, hogy a második félévben adónövelő intézkedések is lesznek.
Rossz változat lenne, ha a kormány a nyugdíjasokkal szemben elhalasztja vállalt ígéretét, és az év felétől mégsem fognak emelkedni további 9 százalékkal a nyugdíjak. A progresszív adózás felbukkanása sem kizárt, hiszen azt a PSD már régóta be szeretné vezetni. Persze, amennyiben kiderül, hogy a kormány prognózisa irreális, és nincs fedezet a kiadásokra, akkor szinte biztos, hogy nem az adócsökkentést eredményező, a jelenlegi 16 százalékos jövedelemadónál kisebb kulcsokkal számoló progresszív adózási rácsot fogja életbe léptetni, hanem az adóemelést hozó változatot. Ez utóbbiról sok elképzelésünk nem lehet, mert a kormány soha nem beszélt erről. Az áfához kétlem, hogy ismét hozzányúlnak, hiszen nyolc évnek kellett eltelnie, amíg a belföldi fogyasztás újból elérte az áfakulcsot öt százalékponttal megemelő 2010-es kormányzati döntés előtti szintet. Az áfa emelése biztos bevételnövelő forrás, de a gazdaság lassan heveri ki a fékező hatását.
Az szinte biztos, hogy a beruházások szempontjából rossz év lesz 2017, mert csak az európai uniós támogatásoknak maximális és hatékony felhasználása biztosíthat annyi forrást, amennyi elő van irányozva az állami költségvetésben. A hazai állami forrásokból közberuházásokra fordítandó összeg tíz éves negatív rekordnak számít, s a baj az, hogy hazánknak igencsak rossz tapasztalata van az uniós pénzek felhasználásával. Az adminisztráció rendkívül alacsony hatásfokkal hívta le eddig az uniós pénzeket, jelentős késéssel fért hozzájuk, ezért a kormány beruházási tervei igencsak kétségesek főleg, hogy az eddigi tapasztalat szerint minden kormány a beruházásokról mond le leghamarabb.
Borbély Tamás
Szabadság (Kolozsvár)

Lankadt a kormányellenes, erősödött a kormánypárti demonstráció
Hétfő este is a Grindeanu-kabinet lemondását követelő tüntetők vonultak a bukaresti kormány székháza elé, számuk azonban helyi idő szerint este kilenc órakor nem érte el a tizenötezret az előző napok több mint százezres, és a vasárnapi negyedmilliós megmozduláshoz képest.Az elnöki hivatal előtt gyülekező ellentüntetők száma az előző napihoz képest megháromszorozódott és elérte a négyezret. Kolozsváron ma este mintegy hatezren tüntettek a kormány ellen.
A kormányellenes tüntetők Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu miniszterelnök és Florin Iordache igazságügyi miniszter távozását követelik, arra hivatkozva, hogy nem bíznak többé egy olyan kormányban, amely az éj leple alatt, az országot kész tények elé állítva, sürgősségi rendelettel enyhített a büntetőjog korrupcióellenes szigorán.
Az hetedik napja tartó tiltakozó megmozdulások az ország számos nagyvárosában is folytatódtak hétfőn, legfőképpen azért, mert a kormány hatálytalanította ugyan vasárnap vitatott rendeletét, de a kormánykoalíció nem ismerte el, hogy bármilyen hibát követett volna el, a tiltakozási hullámot külföldről pénzelt manipulációnak nevezte, és a kialakult helyzetért Klaus Johannis államfőre próbálja hárítani a felelősséget.
A kormánypárti tüntetők vasárnap jelentek meg először az elnöki hivatal bejáratánál, miután Dragnea arról beszélt, hogy alig tudja féken tartani a PSD híveit, akik voksuknak és az alig egy hónapja beiktatott legitim kormánynak a védelmére maguk is utcára akarnak vonulni. Hétfőn már négyezren mentek tüntetni Johannis ellen, és "Az államcsíny a Cotroceniben kezdődik", "El a kezekkel Románia kormányától" feliratokat emeltek a magasba.
Sorin Grindeanu miniszterelnök hétfőn megerősítette, hogy nem mond le, tovább akarja vinni mandátumát, ameddig azt a parlament meg nem vonja tőle. A miniszterelnök nyugalomra szólította fel a "két tábort".
Szabadság (Kolozsvár)

Újratervezés? Punktum
 Két friss példa arra, miért tűnik felületesnek, álságosnak az RMDSZ lépten-nyomon hangoztatott újratervezése, megújulása.
1.) A szövetség továbbra is süketnek tetteti magát, amikor felerősödik az utca hangja. Nem először bizonyosodik be, hogy hiába a kolozsvári Főtérről messze szálló, egyre csak erősödő jajkiáltás: a Majális utcai székház nyílászárói kiválóan szigetelnek. A teljes társadalmat érintő problémák megoldásával kampányoló, a legmodernebb romániai párt címet megcélzó alakulatot ezúttal is hidegen hagyja százezrek forrongó haragja. A nemrég még a Megmentjük Kolozsvárt Bukaresttől szlogennel korteskedők most tétlenül vonogatják a vállukat a lehúzott redőnyök mögött, és azon morfondíroznak: na de mi van akkor, ha Kolozsvár és Bukarest a barikád egyazon oldalán áll?!
Az RMDSZ politikusai eleinte kivártak. Nincs közös álláspont, meg kell vizsgálni, nem olyan egyszerű kérdés – mondogatták a közkegyelmi, illetve a büntető törvénykönyv módosítását célzó tervekről. Aztán az egy héttel ezelőtt az éjszaka leple alatt megalkotott sürgősségi kormányrendelet láttán ejnyebejnyézni kezdtek, hogy ezt nem így kellett volna, de közben – a Szociáldemokrata Párt taktikáját követve – a Cioloș-kormány által szintén sürgősségi rendeletekkel meghozott Btk.-módosítások felemlegetésével próbálták súlytalanítani a problémát.
És mindvégig kitartva a PSD–ALDE-val kötött együttműködési megállapodás mellett. Mert ha egyszer a Majális utcában elhatároznak valamit, az úgy is lesz. Punktum. Nem számítanak a nemzetközi aggodalmak, az évtizedek óta példátlan népharag: ez az egy hónap alatt totálisan hitelét vesztett kormány fogja valóra váltani az RMDSZ ígéreteit. Majd Liviu Dragnea teszi második hivatalos nyelvvé a magyart a Székelyföldön, majd Sorin Grindeanu csökkenti az anyanyelvhasználati küszöböt, majd Călin Popescu-Tăriceanu vet véget a jelképüldözésnek, majd Lia-Olguţa Vasilescu építi meg az észak-erdélyi autópályát (székely–oltyán közös munkásbrigádokkal). Punktum.
2.) A szövetség makacsul próbálja fenntartani azt a látszatot, miszerint képviselői szentek és sérthetetlenek. A három év letöltendő börtönbüntetését megfellebbező, a rendkívül vitatott háromszéki Schweighofer-projekt támogatójaként is hírhedtté vált Olosz Gergely múlt hétvégi kitüntetése megdöbbenést, ellenkezést váltott ki – egy korábbi díjazott le is mondott Ezüstfenyő elismeréséről.
Ebből is látszik, hogy RMDSZ vezetősége továbbra sem hajlandó különbséget tenni a pártkatonái ellen indított korrupciós ügyek között. Mindegy, milyen súlyosak a vádak (fesztiválbelépőkben vagy félmillió eurókban mérhetők), nem számít, hány hónapot vagy évet, felfüggesztettet vagy letöltendőt kap: mindenki ártatlan, mindenki mellett kiállunk, mindenkivel vagyunk, hiszen kivétel nélkül mindenkit azért hurcolnak meg, mert a magyarságot szolgálta. Mert az RMDSZ maga a purgatórium: aki belép, az nyomban megtisztul, ellene mond mindennek, majd méltatlanul bűnhődik. Punktum.
Páva Adorján 
Krónika (Kolozsvár)

Az RMDSZ nem vesz részt a kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány szavazásán
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényhozói nem vesznek részt a Grindeanu-kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány szavazásán, de az azt megelőző vitában kifejtik álláspontjukat a jogállamiságról – közölte a magyar közmédiával Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke február 7-én, kedden.
Az RMDSZ-frakcióban kedden hozott döntést Kelemen Hunor azzal indokolta, hogy sem a kormánybuktató kezdeményezésre, sem ellene nem tudnak „jó lelkiismerettel” szavazni. Kifejtette: az RMDSZ szerint a Grindeanu-kormány téves döntéseket hozott a büntető törvénykönyv és perrendtartás módosításakor. A szövetség úgy véli: mind az alkalmazott módszer, mind a módosítás tartalma elfogadhatatlan, így az RMDSZ-frakció nem szavazhat a bizalmatlansági indítvány ellen.
Másfelől az ellenzék semmilyen alternatívát nem javasol, ezért az RMDSZ-frakció a bizalmatlansági indítvány mellett sem teheti le voksát – mutatott rá Kelemen Hunor. Megjegyezte, a bizalmatlansági indítványt beterjesztő jobbközép pártok sem gondolják komolyan, hogy meg tudják buktatni a kormányt, hiszen a PSD-ALDE koalíciónak 54 százaléka van, feltehetően ezért nem javasoltak alternatívát, miniszterelnök-jelöltet, kormányprogramot.
A vitában azért vesz részt az RMDSZ, mert ezt jó alkalomnak tekinti, hogy a parlament gyakorolja a kormány feletti ellenőrző szerepét, a jogállamiság témáját pedig kiemelkedően fontosnak tartja. Kelemen Hunor szerint nyíltan kell beszélni arról, hogy működik-e egyáltalán Romániában a jogállamiság, és szétválasztották-e a hatalmi ágakat, „vagy ez csak fikció”.
Arra a felvetésre, hogy az utóbbi napokban Erdélyben többen szorgalmazták, mondja fel az RMDSZ a kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködését, Kelemen Hunor azt mondta: egyelőre azt sem tudják, működik-e ez a megállapodás. „A politikában ésszerűen kell dönteni, ez nem érzelmi, nem ideológiai kérdés, nem szimpátiáról szóló kérdés. Van egy megállapodás, amibe bele lehet kapaszkodni ahhoz, hogy a magyar ügyet képviseljük. Ha fölmondjuk ezt a megállapodás, akkor magyar ügy miatt kell felmondani, és valamit általában érdemes a helyére tenni” – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Hozzátette: a megállapodás első próbája a költségvetési vita volt, amelyen a kormánypártok az RMDSZ módosító indítványainak jelentős részét elfogadták. Ezért a megyei szervezetek vezetőinek egy részével konzultálva a frakció úgy döntött, a tavaszi ülésszakon kipróbálják a szociálliberális koalícióval kötött parlamenti együttműködést, és ha nem bizonyul működőképesnek, az ülésszak végén felbontják azt. Kelemen Hunor megjegyezte: az ellenzék nem ajánlott semmilyen együttműködést, csak elvárja, hogy álláspontjukat az RMDSZ elfogadja.
A Grindeanu-kabinet elleni bizalmatlansági indítványról szerdán szavaz a bukaresti parlament. Romániában egy kormány beiktatásához, illetve megbuktatásához is a törvényhozók többségének voksára van szükség, attól függetlenül, hogy hány ellenszavazatot adnak le.
MTI 
Székelyhon.ro

Klaus Johannis államfő: a kormánypártoknak kötelességük megoldást találni a bizalmi válságra
A Btk.-t módosító sürgősségi rendelet hatálytalanítása és az igazságügyi miniszter esetleg leváltása nem oldja meg azt a válságot, amelybe a kormánypártok sodorták az országot – jelentette ki február 7-én, kedden a parlamentben az államfő.
Klaus Johannis az elmúlt nap eseményeit összegezte beszédében. Azt mondta: az előrehozott választásokat nem tartja jó megoldásnak, „fényes győzelme után” a jelenlegi koalíciónak kell továbbra is kormányoznia, de ezt az eddiginél sokkal felelősségteljesebben kell tennie. „Eddig nem a lakosság jóléte volt számotokra a prioritás, hanem a korrupt politikusaitok dossziéinak megsemmisítése” – fordult a Szociáldemokrata Párt (PSD) honatyáihoz, akik az államfő beszéde közben elhagyták a termet.
Az államfő felszólította a PSD-t, találjon megoldást erre a válságra. Klaus Johannis nem részletezte, hogy milyen lépést tartana kielégítőnek a koalícióban való bizalom helyreállítására. Figyelmeztette azonban Liviu Dragneáékat, hogy konzultációt hív össze az elnöki hivatalba a válság kezelésére, ha sürgősen nem lépnek.
Az államfő cáfolta a koalíció vezetőinek állítását, hogy a kormány megdöntése, a választások eredményének „megfordítása” lenne a célja. „Ez valótlanság! Ti győztetek, ti kormányozzatok és törvénykezzetek, de ne akárhogyan. Romániának erős kormányra van szüksége, nem olyan kabinetre, amely pártutasításokat hajt végre. Az országnak olyan kormányra van szüksége, amely átlátható módon, nem az éj leple alatt hozza meg döntéseit” – fogalmazott Johannis.
Az államfő emlékeztetett arra, hogy Románia makrogazdasági helyzete jó. „Ne űzzetek csúfot az országból. Ne hozzátok Romániát nehéz helyzetbe, őrizzétek meg a fejlődési irányt, a gazdasági növekedést” – üzente a kormánypártoknak. Emlékeztette vezetőiket arra is, hogy a Románia nemzetközi partnerei részéről is nagyok az elvárások. „Ne okozzunk nekik csalódást” – tette hozzá.
Hogyan jutottunk ide?
Az elmúlt napok hatalmas demonstrációira utalva az államfő feltette a kérdést: hogyan jutottunk ide a választások után egy hónappal? Felidézte, hogy december 11-én a PSD nagy győzelmet aratott, de utána „egy furcsa kamikaze-stratégiával frontálisan ütközött” a romániai társadalom jelentős részével.
„A PSD egyvalamit ígért a kampányban, de utána valami egészen másnak fogott neki. Úgy tűnik, nem az foglalkoztatta elsősorban, amiről a kampányban beszéltek. Nem a román nép jólétének biztosítása volt a prioritásuk. (...) Az első dolguk az volt, hogy a bűnvádi eljárás alatt állók dossziéival foglalkozzanak, amit a lakosság felháborodva fogadott és fellázad” - mondta Johannis. 
Az államfő gratulált azoknak a szülőknek, akik magukkal vitték gyermekeiket a tüntetésekre. "A demokrácia soha nem magától értetődő, és ha erős demokráciát akarunk, erős oktatásra van szükség. Gratulálok azoknak a szülőknek, akik kivitték gyerekeiket a Győzelem térre, hiszen leckét kaphattak igazi demokráciából" – jelentette ki parlamenti beszédében. 
Hamarosan kiírja a népszavazást
Az államfő bejelentette azt is, hogy amint választ kap igénylésére a parlamenttől, kiírja a népszavazást. Azt is elmagyarázta, miért tartja fontosnak a korrupióról szóló referendumot. Szerinte egy erős nemzetet csak feddhetetlen és hiteles politikusok tudnak tovább építeni.
"Milyen nemzet szeretnénk lenni? Erős, virágzó nemzet, amely felépíti és tiszteletben is tartja a jogállamot, amely független igazságszolgáltatással büszkélkedhet, amelyben a hatóságok lojálisan együttműködnek, amelynek erős parlamentje és ütőképes kormánya van? Vagy pedig olyan nemzet szeretnénk lenni, amely gyenge, amelyet lenéznek, amely mindent kockára tesz, csak hogy egyeseknek mentse a bőrét? Nem túl nagy áldozat ez néhány politikusért? Ez itt a kérdés. Ez a referendum célja" – fogalmazott Klaus Johannis.
Így reagáltak a kormánypártok
A PSD-frakció sértésként értékelte a elnök beszédét, és kivonult a teremből, amikor Johannis a pártot tette felelőssé a válságért. Sorin Grindeanu miniszterelnök nem vett részt a parlament ülésén, elmondása szerint azért, mert nem is kapott meghívót a kétkamarás parlament házelnökeitől.
Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök, a kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE elnöke csalódottan nyilatkozott az államfő beszéde után, rámutatva, hogy nem kioktatást, hanem békítő üzenetet várt volna tőle. Liviu Dragnea, a képviselőház és a PSD elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy az elnök - nézete szerint - a nemzet egységének helyreállítása helyett "megosztó, részrehajló" beszédet mondott. Üdvözölte ugyanakkor, hogy az államfő nem akar előrehozott választásokat, és erős kormányt szeretne. Dragnea szerint ezt úgy érheti el, ha "békén hagyja" a kormányt.
maszol.ro

Johannis a parlamentben: mindenért a PSD a felelős
Klaus Johannis államfő a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Pártot (PSD) tette felelőssé az országban kialakult válságért, és a PSD-től vár megoldást – derült ki abból a beszédből, amelyet alkotmányos jogaival élve az elnök a parlamenthez intézett február 7-én, kedden.
Úgy értékelte, hogy az ország válságban van, több százezer ember tüntet, a nemzet elégedetlen. Az elnök szerint a PSD decemberi választási sikere után furcsa „kamikaze stratégiával” frontális összeütközésbe került a társadalom jelentős részével. Johannis szerint joggal háborította fel a tüntetőket az, hogy választási győzelme után a PSD az ország érdekeivel szemben „fontosabbnak tartotta néhány korrupt politikus érdekeit”.
„A kialakult helyzetben a vitatott rendelet hatálytalanítása és egy miniszter kínkeserves leváltása kevés, előre hozott választások kiírása pedig túl sok” – jelentette ki az államfő. Tagadta, hogy ne ismerné el a választások eredményét, és a legitim kormány megdöntésének szándéka vezérelné. Hozzátette: a PSD-nek, miután megnyerte a választásokat, kormányoznia kell, de nem „akárhogy”.
„Romániának erős kormányra van szüksége, nem olyanra, amely félénken végrehajtja a párttól érkező parancsokat. Olyan kormányra, amely átláthatóan, hitelesen, nappal dolgozik, nem titokban, éjszaka” – jelentette ki az államfő. Felszólította a kormánytöbbséget, hogy tartsa be ígéreteit, amelyekkel megnyerte a választásokat, ne sodorja veszélybe Románia felfelé ívelő gazdasági mutatóit, ne okozzon csalódást Románia külföldi partnereinek.
Ha a PSD nem oldja meg sürgősen a helyzetet, maga kezdeményez konzultációkat a lehetséges megoldások feltérképezésére – jelentette be az államfő. „A románságnak választania kell, hogy egy erős, virágzó, független igazságszolgáltatással rendelkező jogállamot akar-e, erős parlamenttel, hatékony kormánnyal, vagy egy megvetett, gyenge nemzet akar-e lenni, amely mindent kockára tesz, hogy néhány bajba jutott politikust megmentsen. Vajon megéri Romániát feláldozni néhány politikusért?” – tette fel a kérdést az államfő, rámutatva, ezért döntött úgy, hogy népszavazást ír ki a korrupcióellenes harc folytatásáról.
Johannis csodálatosnak nevezte azt a pillanatot, amikor a kormány székháza előtt tüntető százezrek telefonjukkal világítva „visszahozták a fényt az utcára, mikor a politikusok megpróbálták a demokráciát sötét folyosókba vezetni”, és felhívta a figyelmet arra, hogy a demokrácia sohasem magától értetődő, azt „naponta meg kell védeni” ahhoz, hogy életben maradjon. Johannis gratulált azoknak a szülőknek, akik egy valódi „demokrácialeckére” kivitték gyerekeiket a kormányszékház előtti térre tüntetni. „Tartsuk életben a demokráciát és tisztán az országot – szó szerint és átvitt értelemben is – az utánunk jövő nemzedékek számára" - zárta beszédét Johannis.
A PSD-frakció sértésként értékelte az elnök beszédét, és kivonult a teremből, amikor Johannis a pártot tette felelőssé a válságért. Sorin Grindeanu miniszterelnök nem vett részt a parlament ülésén, elmondása szerint azért, mert nem is kapott meghívót a kétkamarás parlament házelnökeitől. Călin Popescu/Tăriceanu szenátusi elnök, a kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE elnöke csalódottan nyilatkozott az államfő beszéde után, rámutatva, hogy nem kioktatást, hanem békítő üzenetet várt volna tőle.
Liviu Dragnea, a képviselőház és a PSD elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy az elnök – nézete szerint – a nemzet egységének helyreállítása helyett „megosztó, részrehajló” beszédet mondott. Üdvözölte ugyanakkor, hogy az államfő nem akar előre hozott választásokat, és erős kormányt szeretne. Dragnea szerint ezt úgy érheti el, ha „békén hagyja” a kormányt. Az egy hónapja beiktatott Grindeanu-kormány ellen a jobbközép ellenzék bizalmatlansági indítványt terjesztett be, amelyről szerdán szavaz a bukaresti törvényhozás.
MTI 
Krónika (Kolozsvár)

Tüntetsz? Magyar revizionista vagy!
Ha minden kötél szakad, riogass a magyarveszéllyel – régi gyakorlat ez a román politikában, és a PSD–ALDE-kormány kétségbeesését és cinizmusát egyszerre jelzi, hogy a büntető törvénykönyv módosítására sunyi módon, előzetes bejelentés nélkül, késő este elfogadott, a korrupt politikusok megmentését is célzó sürgősségi rendelet miatt utcára vonult tömeget ezzel próbálja leszerelni.
A kabinet egyelőre meghátrálni kényszerült, és a több százezres utcai tüntetések hatására visszavonta a botrányos rendeletet. Emellett a jelek szerint bűnbakként beáldozza az azt kidolgozó Florin Iordache igazságügy-minisztert.
Csakhogy a tüntetők, akiknek nagy része nem pártalapon vonult utcára – már abban az értelemben, hogy a kormányzó PSD-t ugyan „Vörös pestisnek" titulálja, de nem rajong különösebben az ellenzéki pártokért sem – ezt már nem tartják elégségesnek. Mert azt a vitathatatlan tényt elfogadva, miszerint a Btk. több cikkelyét is módosítani kell, hiszen az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek találta őket, nem bíznak abban a kabinetben, amely egyszer már átvert egy egész országot, és immár az egész kormány távozását követelik.
A PSD most válaszcsapásként a suttogó propagandát vetette be. A kormányoldal udvari televízióiban ülő „szakértők" elkezdték azt pedzegetni, hogy a tüntetések mögött okkult külföldi erők állnak, és utaltak arra, hogy az ország területi épségére törő orosz–magyar összeesküvés állhat a háttérben. De maguk a PSD vezető politikusai sem maradtak adósak az összeesküvés-elméletek gyártásával: Liviu Dragnea pártelnök is külső erők beavatkozásáról beszélt, és amellett, hogy Igor Dodon moldovai elnök Nagy-Moldováról szóló nyilatkozatait idézte, arra is utalt, hogy az országon belül is vannak „mozgolódások". Sejthető, hogy ezzel a magyar önrendelkezési törekvésekre utalt, amelyeket a román politikum igyekszik a függetlenedési, elszakadási szándékkal összemosni.
De ha esetleg valaki számára nem lenne egyértelmű az utalás, akkor Șerban Nicolae, a szenátus jogi bizottságának szociáldemokrata elnöke besegített: szerinte a külföldi beavatkozást az bizonyítja, hogy az általa „revizionistának" nevezett Tőkés László is támogatja a tüntetéseket. Vagyis az üzenet egyértelmű: aki kimegy az utcára a kormány ellen tüntetni, az a magyar „revizionizmus" érdekeit szolgálja, és mint ilyen, akár szándékán kívül is nemzetáruló.
Vészhelyzetben rendszerint ez a román politikum ultima ratiója, ha gond van, bármelyik oldal bedobhatja a köztudatba. A PSD viszont a Ceaușescu fasiszta kommunista rendszerét fenntartó állampárt első számú jogutódjaként szinte már kiszámíthatóan veszi elő a magyarkérdést, amikor megszorongatják. Vélhetően nem tévedünk nagyot, ha azt feltételezzük: ha nem csitul a kormány lemondását követelő megmozdulások intenzitása, a kormánypárt előbb-utóbb minden egyes tüntetőt fizetett magyar ügynöknek bélyegez majd, és azzal próbálja hergelni az ország polgárait, hogy a magyarok orosz támogatással Erdélyt akarják.
A jelek szerint azonban a kormánypártokkal parlamenti támogatásról szóló megállapodást kötő RMDSZ-t még ez sem zavarja. Persze tudjuk, hogy tudják: a PSD sem gondolja komolyan az összes vérlázító ostobaságot, amellyel a hiszékeny polgárokat kábítja, de ez nem mentő körülmény. Azáltal ugyanis, hogy kitart a kormány mellett, nem tesz egyebet, mint hogy legitimálja a gyakorlatot, miszerint ha szorul a kapca, akkor egy kis magyarveszéllyel való riogatás mindig megteszi a hatását.
És nemigen elfogadható érv, hogy az együttműködés igazából még el sem kezdődött, a Btk. módosításáról pedig nem kérték ki az RMDSZ véleményét. Egyrészt nehezen tudjuk elképzelni, hogy az RMDSZ olyan helyzetben, hogy nélküle is megvan a kormánytöbbség, képes lesz olyan ügyeket keresztülverni a magyar kártyát rutinszerűen használó PSD-n, amelyeket akkor sem sikerült megvalósítania, amikor a kormánytöbbséghez kellettek a voksai. Másrészt pedig ez a kormány – és a mögötte álló két párt – már országnak-világnak megmutatta, mennyit ér, és mennyire lehet bízni benne. És ez az RMDSZ-en kívül lassan már minden józanul gondolkodó ember számára egyértelmű
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Dragnea: Grindeanu „megerősödik” a tüntetésektől
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerdán azt mondta, Sorin Grindeanu miniszterelnök „megerősödik” a kormányellenes tüntetések végeztével.
Arra a kérdésre, hogyan jellemezné a Grindeanuval ápolt viszonyát, Dragnea azt mondta: „Nagyon jó, nagyon jó. Olyan időszak volt az elmúlt napokban, amit nem kívántunk magunknak, de végül is az ilyen időszakok után egy szervezeten belül megerősödnek a kapcsolatok. Továbbra is őt támogatom, senki nem akarta, hogy keresztülmenjünk ezeken a napokon, de Sorin Grindeanu megerősödve került ki belőlük. Nehéz napok voltak. Én is, a párt is, a helyi választott elöljárók és parlamenti képviselők is változatlanul támogatják őt”.
Szabadság (Kolozsvár)

Románia területi épségéért aggódnak akadémikusok
Az ország szuverenitása és a nemzeti egység mellett állt ki csütörtökön közzétett felhívásában 84 romániai akadémikus, köztük egy ismert magyar fizikus is. Akárcsak néhány kormánypárti politikus, Románia területi egységét féltik az utóbbi napok hatalmas utcai megmozdulásaitól.
„Aggodalommal töltenek el bennünket a Románia régiósítására és az etnikai alapú enklávék (utalás a székelyföldi autonómiára - szerk. megj.) létrehozására tett kísérletek, amelyek ellentétesek az alkotmánnyal, az európai integrációs folyamatokkal” – írják felhívásukban az akadémikusok. Az aláírók felszólítják az illetékes romániai intézményeket, hogy lépjenek fel a Románia szuverenitása és területi épsége ellen irányuló „diverzió és agresszió” ellen, és hárítsák el a nemzeti egység és a jogállamiság elleni támadásokat.
Az akadémikusok – köztük egy ismert magyar fizikus, a temesvári Vékás László – ugyanakkor azt kérik Románia lakóitól, az értelmiségiektől és a politikusoktól, hogy „felelősséggel és hazafias módon” működjenek együtt Románia javára.
A felhívást idéző román lapok emlékeztetnek, hogy korábban a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai is Románia feldarabolásának veszélyéről beszéltek a kormányellenes tüntetések kapcsán. A titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság elnöke, Adrian Țuțuianu szerint hasonló demonstrációk vezettek Ukrajna szétszakadásához is. Ismert az is, hogy a PSD elnöke, Liviu Dragnea korábban felvetette: a kormányellenes tüntetéseket külföldről irányítják.
maszol.ro