Negatívan véleményezte a szenátus jogi bizottsága az autonómiatüntetéseket büntető PSD-s törvényjavaslatot
Negatívan véleményezte a szenátus jogi bizottsága azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében 6 hónaptól 3 évig terjedő büntetést róhatnának ki olyan rendezvények szervezéséért, amelyek az alkotmányos rend megváltoztatását célozzák, illetve megnehezítik vagy megakadályozzák az államhatalom gyakorlását.
A tervezet kezdeményezője, Tudor Ciuhodaru szociáldemokrata képviselő a Büntető törvénykönyvet módosító javaslat benyújtásakor úgy nyilatkozott: a jogszabály kimondottan a „szélsőséges, szeparatista megnyilvánulásokra” vonatkozna, amelyek sértik az alkotmány első cikkelyét.
Ciuhodaru érvelése szerint Romániában a szabadság és demokrácia nem mehet el odáig, hogy „a szélsőséges, szeparatista és revizionista megnyilvánulások kikezdhessék a román állam lényegi mivoltát”. A tervezet indoklása szerint Románia mindig nagyon toleráns állam volt, amelynek kisebbségei nem panaszkodhatnak üldöztetésre vagy marginalizációra, de a szélsőséges rendezvényeket elbátortalanító intézkedések hiányában ezek a megnyilvánulások „súlyosakká” váltak. Példaként említi a szociáldemokrata képviselő „Sógor Csaba és Tőkés László magyar etnikumú európai parlamenti képviselők kéréseit”, valamint azt, hogy Marosvásárhelyen a Székelyföld autonómiáját követelték a székely szabadság napjának résztvevői.
„Mindezek indokolják, hogy a parlament fogadja el a törvényt, amellyel leszögeznénk, hogy Romániában a szabadság, a demokrácia, a mozgás- és szólásszabadság nem mehetnek el addig, hogy egyesek szeparatista, revizionista szélsőséges megnyilvánulások révén megtámadják a román állam lényegi mivoltát” - olvasható a javaslathoz csatolt indoklásban.
FRISSÍTÉS: Egyöntetűen elutasította szerdán a szenátus plénuma a Tudor Ciuhodaru szociáldemokrata képviselő által márciusban benyújtott törvényjavaslatot. Şerban Nicolae, a jogi bizottság elnöke szerint a javaslat átfedéseket tartalmaz már érvényben lévő jogszabályokkal, és inkoherenssé tenné a Büntető törvénykönyv 397-es cikkelyét. Mihai Goţiu szenátor a szavazást megelőző vitában arra hívta fel a figyelmet, hogy a csendőrség adatai szerint 2016 első félévében 157 bírságot róttak ki nyilvános rendezvények során, ezek közül a legtöbbet abból a célból, hogy megakadályozzák ezen rendezvényeket, ami Goţiu szerint a szólásszabadság korlátozását jelenti. A tervezetről a szenátus első házként szavazott, a végső döntés a képviselőházé. maszol.ro

Ki vezeti Romániát?
Iohannis, Dragnea, Tăriceanu, Grindeanu, a SRI (Román Hírszerző Szolgálat), a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság), az Antena 3, a SIE (Külügyi Hírszerző Szolgálat), a szabadkőművesek, az EU, a „Szolgálatok”, Oroszország, az USA, a Parlament. Ki vezeti Romániát?
Íme, egy újabb kérdés a „kába polgár” életéből! Azért alakult ki bennünk ez a tanácstalanság, mert mindenféle „gondokkal”, „riadóztatásokkal”, „leleplezésekkel”, „kampányokkal”, „sajtóbombákkal” bombáztak, mérgeztek és manipuláltak minket, melyek kikergettek bennünket az odúnkból. Már csak az érdekel minket, hogy megjelenjen a bankkártyánkon a bérünk, hogy idejében megkapjuk a nyugdíjunkat, meghozza a postás a gyermeknevelési segélyt, megtartsuk az állásunkat, milyen akció van a szupermarketben, legyen mit az asztalra tennünk, majd boldoguljunk! Túl kicsik vagyunk mi ahhoz, hogy tudjuk, ki vezeti Romániát. És még ha keresnénk is a választ, ebben az életben nem fogjuk megtudni. A tévéinkben nincs egyetlen megbízható és ép elméjű ember, aki megmondhatná, ki vezet vagy legalábbis kik osztoznak a hatalmon (és a pénzen). Az – unalmas és középszerű – politikai színpadról csak annyit tudunk felfogni, hogy a PSD (Szociáldemokrata Párt) majd felemeli a béreket és a nyugdíjakat, méltányos módon, és ennyi. Az internetről még ennyit sem, túl nagy a nyüzsgés, túl nagy a zűrzavar, egy csomó „fake” (trükk, csinálmány) van.
„Ceauşescu idejében jobb volt”, mert pontosan tudni lehetett, ki vezeti Románia Szocialista Köztársaságot: Nicolae Ceauşescu. Persze, voltak olyan elméletek, melyek szerint állítólag Elena Ceauşescu, a Securitate vagy Moszkva vezetnek, de ezek szintén csak az elménket megzavaró hazugságok, tehát nincs értelme gyötrődnünk.
Amíg választ találunk egy ennyire nehéz kérdésre, hogy ki vezeti Romániát, talán azt kellene tudnunk, hogy ki vezeti azt az osztályt, részleget, céget, intézményt, vállalatot, multit, minisztériumot, közösséget, melyben dolgozunk. Azért, hogy tudjuk, ki irányítja a munkánkat és végső soron az életünket. Sőt, azt is, hogy kik irányítják a gyógyszer-, fegyver-, energia-, olajügyleteket, ahol a legtöbb pénz forog. Aztán azt is, hogy ki áll ezek mögött. Igen, ez egy bombakérdés egy összezavart, elködösített, agymosott, manipulált, felmosóronggyá tett polgár számára! Ki áll ezek mögött? Ki áll a tévé mögött, melyet estéről estére nézünk? Ki áll a kedvenc híroldal mögött? Ki áll a bérünket kifizető cégtulajdonos mögött? Ezt akkor sem tudnánk meg, ha kilenc életünk lenne.
Lehet, hogy a bizalom érzését kellene terjeszteni a polgárok tömegében. A bizalmat abban, hogy Romániát becsületesen, intelligensen, elképzelések (nagyon fontos az elképzelés!) alapján, profin vezetik. És akkor a legkevésbé sem érdekelne minket, hogy ki vezeti Romániát. De ki építhetné ki ezt a bizalmat? Ki? Azok, akik most vezetnek minket? A választottaink részéről kevés bizonyíték (tény) van arra, hogy ők vezetik Romániát. Annak alapján, amit ezekben az években láttunk, az egész inkább csak egy folyamatos verekedésnek tűnik a hatalomért.
Polgári minőségünkben mi is biztosak szeretnénk lenni abban, hogy valaki vezeti Romániát. Nem feltétlenül a neve érdekel minket, csak teljesen biztosak akarunk lenni abban, hogy Romániát vezetik. Jól.
(Petre Barbu / Adevarul.ro; Eurocom.wordpress.com; itthon.ma/szerintunk

"Áttörtük azt a falat, amit áttörhetetlennek tartottunk"
A magyar, a román és a székely himnusz eléneklésével kezdődött el Zilahon az RMDSZ 13. kongresszusa. A küldötteket és meghívottakat házigazdaként Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke köszöntötte elsőként. Mint fogalmazott, nagy megtiszteltés, hogy a “hepehupás vén Szilágyban” hívták össze az RMDSZ kongresszusát. “Nem hátrálunk meg, nincs az az ár, amelyik bennünket elsodor”, hangoztatta Seres Dénes."Mi, erdélyi magyarok is hajózunk néha az árral szemben, ahogyan azt Wesselényi is tette. Az a dolgunk, hogy evezzünk, a felszínen maradjunk. Együtt, mert másképp nem lehet", fogalmazott.
A város polgármestere, Ciunt Ionuţ is üdvözölte a jelenlévőket. Úgy vélte: szükség van megértésre, bölcsességre, toleranciára. Reményének adott hangot, hogy ebbe az irányba haladnak majd a kongresszus munkálatai is. Zilah önkormányzata elsődleges feladatának tekinti a helyi lakosok életszínvonalának növelését, románokét és magyarokét egyaránt, mondta.
“Úgy vélem, városunkban a két közösség viszonyát nem az egymás mellett élés jellemzi, mi együtt neveljük a jövő generációit, tiszteletben tartva egymás kultúráját, hagyományait, hiszen útjaink közösek, nem szétválaszthatóak” – mondta a polgármester.
Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözlő beszédében így fogalmazott: románok és magyarok a 21. században nem lehetnek egymás ellenségei. Verseny, egymásrautaltság ugyan van, de a párbeszédnek gyakoribbnak, mélyebbnek és őszintébbnek kell lennie, mondta.
- Építkezni akarunk a jövőben is, az RMDSZ-nek hosszú ideig meghatározó politikai erőnek kell lennie, a nemzetközi szintéren is hallatnia hangját az őshonos nemzeti kisebbségek ügyében, tette hozzá. Fontosnak nevezte, hogy Románia és Magyarország viszonya partneri, bizalmi viszony legyen. Ez most néhány éve nem ilyen, véli a szövetségi elnök, aki viszont lát esélyt arra, hogy javuljon, hiszen mindkét fél akarja ezt. “Mi szívesen segítünk ebben” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke közölte: a munkálatokon 800 küldött, közel 200 meghívott és 100 sajtómunkatárs vesz részt. – Számot adunk eddigi eredményeinkről, és kijelöljük az elkövetkező két év politikai és szervezési feladatait. Kiemelt céljaink a következők: az anyanyelvhasználat bővítése, a gyermekközpontú oktatás és a vállalkozó fiatalok támogatása – mondta a politikus.
Liviu Dragnea: figyelünk az Önök döntéseire
Kelemen Hunor örömmel állapította meg, hogy Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke elfogadta meghívásukat a kongresszusra. Felszólalásában a politikus fontosnak tartotta, hogy a PSD és az RMDSZ közötti együttműködést igyekezzenek tartalommal megtölteni. Megjegyezte, hogy a szövetség kongresszusa fontos a kormányzó párt számára is, ezért figyelnek a magyarság képviselőinek döntéseire. Értékelte, hogy az RMDSZ mindenkor tiszteletben tartja a vállalásait, amit megköszönt Markó Bélának is, és Kelemen Hunornak is, hogy elnöklete alatt a szövetség ugyanezt az álláspontot képviseli.
Véleménye szerint tartós bizalom alakult ki a két szervezet között, parlamenti együttműködésük eredményes lehet, ezt kell továbbgondolni. Megállapította, hogy a PSD is betartotta ígéreteit és vállalásait mind politikai, mind gazdasági téren. Vázolta néhány sikerét a PSD alig fél éves kormányzásának: növelték a minimálbért, a nyugdíjakat, az ösztöndíjak is megduplázódtak, és mindezek a kedvezmények ugyanúgy érvényesek a magyar lakosságra is – hangsúlyozta Dragnea. Kitért az autópálya építés folytatásának fontosságára, reményét fejezve ki, hogy hamarosan felavathatják és átadhatják a forgalomnak az újabb útszakaszokat. Fontosnak nevezte továbbá, hogy a fiataloknak jövőt tudjanak biztosítani itthon.
Dragnea idézte a kongresszus jelszavát is : „Nem hátrálunk meg!”, hozzátéve: ő sem hátrál meg a kormányzási programjukat illetően. Elismerte az RMDSZ szerepét abban, hogy a parlamentnek sikerült megőriznie intézményi függetlenségét mindenféle külső nyomás ellenére – ezt a megjegyzését a hallgatóság tapssal jutalmazta. Magyarországra is utalt beszédében: szerinte megvan a képessége és lehetősége a szomszédos ország politikusainak és döntéshozóinak arra, hogy a két ország és a nemzetek közötti jó együttműködésre összpontosítsanak. Ez legyen a prioritás, ő és pártja minderre nyitott! - jegyezte meg a politikus.
Călin Popescu Tăriceanu, az ALDE elnöke videóüzenetben köszöntötte a kongresszus résztvevőit.
- Közös célunk jövőt biztosítani a fiataloknak – mondta. Emlékeztetett a szövetséggel való korábbi együttműködésekre, ami szerinte példaértékű volt, és aminek növelnie kellene a kölcsönös bizalmat egymás iránt. Ő is kiemelte az RMDSZ-nek azt a jellemzőjét és erényét, hogy a szövetség mindég betartja ígéreteit és vállalásait. A jövőre nézve legfontosabb közös célként nevezte meg azt a törekvést, hogy a fiatalokat itthon tartsák, jövőt tudjanak biztosítani számukra munkahelyteremtéssel.
Semjén: „Önök bármikor számíthatnak Magyarországra, a magyar kormányra”
A magyar kormányt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke képviselte. Az előtte szóló Liviu Dragneához képest borúlátóbban értékelte az erdélyi magyarok helyzetét, felsorolva néhány "fájó pontot". Említette a marosvásárhelyi római-katolikus iskola, a Székely Mikó Kollégium ügyét, az anyanyelv-, illetve a nemzeti szimbólumok használatának akadályozását, a MOGYE-ügy szabotálását.
“A jog álarca alatt megfélemlítés zajlik Romániában. Természetesen fontos a korrupicó elleni harc, de nem az ezzel való visszaélés. Illegtimnek tartják az autonómiára való törekvésünket, jóllehet a magyarság soha nem kért olyat, amire nem lenne számos példa az Európai Unióban is. Mi, magyarok a Kárpát-medencében nem vagyunk alávalóbbak, mint mások, ami másokat megillet, az nekünk is jár. Ahol az autonómia megvalósult, mind a többség, mind a kisebbség jól járt”, hangsúlyozta. Arra kérte a románokat, hogy olvassák újra a Gyulafehérvári Nyilatkozatot, tanulmányozzák, és legyenek azon, hogy megvalósítsák annak szellemét, mondta.
Nagyon fontos, hogy a kisebbségvédelem a nemzetközi porondon is megvalósuljon. A Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban biztosítta az RMDSZ-t arról, hogy Magyarország ki fogja venni a részét az 1 millió aláírás összegyűjtésében, (ennyi szükséges ahhoz, hogy az európai jogalkotási folyamat elkezdődhessen - szerk.megj.)
Elmondta: idén december 5-re meglesz az 1 millió új magyar állampolgár. A magyar állam igyekszik minden támogatást megadni a határon túli magyaroknak. Egységes demográfiában gondolkodunk, hiszünk abban, hogy erre a megoldás nem a bevándorlás, hanem olyan családtámogatás, hogy itt szülessenek meg a gyermekek. Első lépésként az anyasági támogatást kiterjesztenénk minden magyar állampolgárra, bárhol is éljen a világon”, hansúlyozta.
Kifejtette: Romániának és Magyarországnak sokkal szorosabban kellene együttműködni. "A mi kezünk a románság és Románia felé ki van nyújtva" - mondt, hozzáfűzve: Magyarország, ahol lehetett, megpróbált túllépni a történelmi terheken. Úgy vélte, mindebben az RMDSZ-nek ebben fontos szerepe van. "Mi készek vagyunk a mellény újragombolására". Bármi történjen, Önök bármikor számíthatnak Magyarországra, a magyar kormányra!" - zárta beszédét.
Biró Zsolt: az RMDSZ számíthat az MPP-re
Az új felelősségvállalás korszakáról szólt beszédében Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, arról az igyekezetükről, hogy politizálásukban a hangsúlyt a józan észre, a magyar szolidaritásra és a polgárok iránti felelősségvállalásra helyezzék.
Szerinte sikerült rákanyarodniuk a felelős politizálás útjára, és annak ellenére, hogy a gyakorlat sokszor nehezebb, tudniuk kell tovább haladni a kijelölt úton. Úgy vélte, az erdélyi magyarság megtapasztalta, hogy képtelenség egyetlen szervezetben összecsatornázni az erdélyi magyarság képviseletét, de ugyanakkor a választópolgárok élhettek a választás szabadságával, amelynek során felállítottak egy vitathatatlan sorrendet: első helyen áll az RMDSZ, másodikon az MPP a harmadikon pedig az EMNP. Nyitott a kérdés, ki milyen következtetést von le ebből, állapította meg Biró Zsolt.
Kiemelte, hogy számukra az együttműködés, a politikai célkitűzések összehangolása a lényeg, és tartják magukat ahhoz az ígéretükhöz, hogy kiszámítható partnerei lesznek az RMDSZ-nek, bukaresti parlamenti jelenlétükkel hozzájárulnak a magyar egység képviseletéhez, törekednek arra, hogy valósággá váljanak a magyarság követelései, és ezen az úton az RMDSZ számíthat az MPP-re – mondta Biró Zsolt.
Gulyás Gergely, a Fidesz elnöke a magyar kormánypárt üzenetét tolmácsolta. - Azért vagyunk itt, mert tartalommal szeretnék megtölteni a magyar alkotmány szellemét – mondta.
Külön köszöntötte Horváth Annát, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökét, reményének adott hangot, hogy mielőbb ismét Kolozsvár alpolgármesterként üdvözölheti. Az RMDSZ-vezetőkkel szembeni DNA-vádakat koncepciós eljárásoknak nevezte, amely a magyar jogállam szellemében nem értelmezhető. Ugyanakkor a politikus a magyarságnak a Kárpát-medencében való megmaradás fontosságáról beszélt. – Ez csakis úgy lehetséges, ha vonzó világot teremtünk számukra – fogalmazott az anyaországi politikus, gratulálva az RMDSZ-nek a parlamenti választásokon elért eredményért.
"Számtalan megpróbáltatás éri a magyarságot Erdélyben"
Molnár Gyula, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke szerint minden siker ellenére számtalan megpróbáltatás éri a magyarságot Erdélyben.
Úgy fogalmazott: emeli kalapját azért a teljesítményért, amit az RMDSZ az elmúlt évtizedekben végzett. Kifejtette: nem lehet ma már klasszikusan bal-jobb skálán leírni a politikai pártokat, nagyon markáns harc alakult ki Európában a nacionalista és a szabadságpártiak között, az MSZP az utóbbi oldalán áll, mondta.
Molnár Zsolt miniszterelnöki tanácsos Sorin Grindeanu kormányfő üzenetét olvasta fel. Az RMDSZ-nek fontos és meghatározó szerepe van a romániai politikai életben. Bánságiként átéli a kisebbségek gondjait és helyzetét, vallja a kormányfő.
Üzenetében kifejtette: “A másság nem tesz bennünket sem ellenséggé, sem vetélytárssá. Partnerként kell egymásra tekintenünk. A közeljövőben következetesek kell lennünk a kisebbségek jogainak a gyakorlatba ültetésében, párbeszédre van szükség, és meg kell erősítenünk a kisebbségi jogok védelmét”. Ungár Péter a Lehet Más a Politika (LMP) elnökségi tagja elmondta: hisznek abban, hogy mindenkinek a szülőföldjén kell megmaradnia. Fontosnak tartja a harcot a romániai természetromboló projektek ellen. Hangsúlyozta: Európában meg kell szünnie a kettős mércének, a svédországi finneknek nagyon sok, a romániai magyarságnak kevés joga van. A Mintority Safe Pack olyan harc, amit az LMP is támogatni fog – jelentette be. “Mondják meg, miben kell segítenünk az RMDSZ-el együttműködve ahhoz, hogy a romániai magyar kisebbség megmaradjon szülőföldjén, és mi azt fogjuk tenni”, zárta beszédét a politikus. A kongresszust üdvözölte a határon túli magyarság több képviselője is, Horváth Ferenc Szlovéniából, Samu István Szlovákiából, Sin József Ukrajnából. A Romániai Német Demokrata Fórum részéről Paul-Jürgen Porr szólalt fel, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Szilágy megyei szervezete nevében Lucian Bode mondott beszédet, a román parlament nemzeti kisebbségek frakcióját Petrolena Mihaela Csokanz képviselte.
Köszöntötték a kongresszust a romániai magyar történelmi egyházak is: Zelenák József (evangélikus-lutheránus egyház), Forró László (református egyház) és Farkas Emőd (unitárius egyház).
"Amikor rólunk van szó, gyors üzemmódba kapcsolnak"Kelemen Hunor politikai tájékoztatójával ténylegesen is elkezdődtek a kongresszus munkálatai. Az RMDSZ szövetségi elnöke az elmúlt időszak mérlegét megvonva elmondta: kiemelten foglalkoztak a közösségépítéssel, továbbá a magyar ügy és a közjog képviselet volt az alap az elmúlt esztendőkben. Politikai merényletnek nevezete a magyar iskolákat ért támadásokat, akárcsak az RMDSZ-vezetők ellen indított eljárások is a jogállamiság megcsúfolása. Megosztottság helyett összefogásra törekedtek, amit az MPP-vel együtt sikerült megvalósítani. Kiemelte: két árnyékjelentést készítettek a romániai magyarság érdekérvényésítéséről, az amerikai hatóságokat is tájékoztatták az erdélyi magyarság helyzetéről. Említést tett a Minority Safe Pack kezdeményezésről, amelyről évtizedek óta nem volt példa.
A győzelemtől még messze vagyunk, de áttörtük azt a falat, amit áttörhetetlennek tartottunk - Ez nemcsak a mi ügyünk, hanem a többségé és a többi tagállamé is, közös felelősségünk. Jövő héten Kolozsváron az RMDSZ házigazdája lesz a FUEN-kongresszusnak. Romániának mintha a külpolitikában nem lenne hangja, de amikor rólunk van szó, akkor gyors üzemmódba kapcsol - mondta Kelemen Hunor. Közölte: ha külpolitikai vezető lenne, nem hazudná tele a fél világot arról, hogy mi a helyzet a romániai magyar kisebbségekkel, sőt, partner lenne, és az érték oldalára állna. - A párbeszédet választanám, és nem az áskálódást – fogalmazott.
"Mi azt kérjük, hogy tartsák be az 1918-as ígéreteket"
- Az utolsó kongresszus óta két fontos választást tudhatunk magunk mögött: az önkormányzati és a parlamenti választást, ami visszaigazolja az RMDSZ munkáját. A szubszidiaritás elvének erősítését kérjük, egyszerűbben szólva, autonómiát - mondta a politikus.
Közölte: az RMDSZ együttműködést kötött a kormánykoalícióval, amelynek eredménye az anyanyelvhasználat biztosítása az egészségügyben. – Ez kiállta az alkotmányosság próbáját – jegyezte meg.
Szerinte ma Romániában nem beszélhetünk a hatalmi ágak szétválasztásáról, olyan helyzet alakult ki, mintha különböző intézmények versengenének egymással, hogy ki lesz a hatalom birtokosa. - Érdekünk az, hogy Románia jól működő jogállam legyen, az 1918-as centenárium alkalmával ismerjenek el bennünket, mint államalkotó kisebbséget. Célunk az, hogy a nyelvhasználat terén jelentős változásokat érjünk el, ezért törvénymódosításokat kezdeményeztek. A tervezet sorsa egyben a próbatétele lesz annak, hogy a kormánykoalíciós többség mennyire gondolja komolyan az együttműködést – fogalmazott.
Kelemen Hunor fontosnak nevezte a nemzeti szimbólumok szabad használatát. Közölte: minőségi és versenyképes oktatást szeretnének megvalósítani. Úgy véli, a jövő évi centenárium valószínűleg nagy próbára teszi majd a román-magyar viszonyt. "Mi azt kérjük, hogy tartsák be az 1918-as ígéreteket" - hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Megítélése szerint döbbenetes és elkeserítő, ahogy a Román Tudományos Akadémia azzal riogat, hogy a magyarok el akarják rabolni Erdélyt.
– Felelőtlenség és kalandorság az, amit ezek az urak tesznek. Nekünk azt kell felmutatnunk, hogy a száz év alatt mit tettünk le az asztalra, mit vettek el tőlünk, és hogy nem hátrálunk. Azzal fordulok mindenkihez, hogy a centenárium üzenete a magyarok ellen irányuljon, hanem a másság kölcsönös tisztelete és elismerése legyen a cél.
- Nem hátrálunk meg, megyünk előre, néha leszegett fejjel, de konokul - mondta végezetül.
Vincze Lóránt: nem belügy a kisebbségvédelem
Vincze Loránt, a FUEN elnöke bejelentette: az Európai Bizottság bejegyezte a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, az előterjesztőknek egy év áll rendelkezésére ahhoz, hogy egymillió támogató aláírást gyűjtsenek. Ebben kérte az RMDSZ segítségét, hiszen komoly feladatról, nagy munkáról van szó. Úgy gondolja, be kell járni Erdély vidékeit, meg kell nyerni az itteniek támogatását, el kell magyarázni az embereknek, hogy ez a kezdeményezés miért szolgálja az érdeküket. Meg kell értetni ugyanakkor a románokkal, hogy mindaz, amit kisebbségi jogok terén elérünk, nem az „övékből” vesz el.
Kifejtette: a kisebbségvédelem nem lehet a tagállamok belügye. Ha a tagállamok nem teszik dolgukat, az EU feladata a kisebbségi jogsértésekkel foglalkozni. Tudtatta: jövő héten Kolozsváron tartja a FUEN a kongresszusát, a szervezet RMDSZ-es elnöke azt szeretné, ha valamennyi külföldről érkező résztvevő Erdély követeként térne vissza.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: az "iramról és az irányról" fog beszélni. - Azt kell most megvizsgálni, hogy az elmúlt választási kampányok lendületéből hogyan tudunk tovább építkezni. Ez az a lendület, amelynek ki kell tartania a következő kampányig – mondta.
Megjegyezte: néha túlvállalják magunkat, de még mindig jobb, mint hátradőlni. Közölte, hogy megerősítették a belső tájékoztatást, megkezdték a közös tervezést a megyei szervezetekkel, egységesítették a kommunikációt, folytatták a beiskolázási kampányt, elindították a kommandói iskola újraépítésére irányuló közösségi akciót. A nők elleni erőszak tudatosításáról szóló kampányt szintén fontos kérdésnek tartják. Tudatta: az elkövetkező két évben meg szeretnék erősíteni a párbeszédet a helyi és a szakmai közösségekkel, újraindítják a lakossági fórumokat, alaposabban meghallgatják az embereket, megerősítik a tagságot.
– Az ősz egyik legnagyobb feladata az lesz, hogy az RMDSZ összegyűjtse az 1 millió aláírást a polgári kezdeményezéshez - mondta.- Csak akkor tudunk megmaradni, ha haladunk! - jelentette ki.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője kijelentette: olyan országban akarunk élni, ahol a helyi közösségek döntenek magukról, de ehhez képest csak korlátozott módon valósul meg az önkormányzatiság. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ-nek több decentralizációs javaslata volt az elmúlt időszakban. –
- Az RMDSZ parlamenti jelenlétének köszönhetően 1 millió lejjel kapnak több támogatást az erdélyi megyék infrastruktúra-fejlesztésre. Nagy kihívás az egységes bérrács elfogadása, ez is segít, hogy a fiatalok itthon keressék a boldogulásukat. A parlamenti munkának két irányt kell követni: politikai eszközökkel harcolni céljainkért, és megakadályozni az ellenünk irányuló kezdeményezéseket. Eddigi tapasztalataink arra kell ösztönözzenek, hogy kormányra lépjünk, de csakis megfelelő feltételek mellett.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a tavalyi parlamenti választások óta eltelt fél év eredményeit értékelte ki, és számolt be az elért megvalósításokról. Úgy gondolja: az RMDSZ frakció bizonyságot tett arra, hogy jól felkészült, és ki tud állni az érdekeiért. Külön kiemelte az egészségügyi intézetekben való anyanyelvhasználatot biztosító törvény elfogadását. Szerinte nagy kihívás az anyanyelvhasználati jogok bővítése a jövőben. "Ne a tüzet oltsuk Bukarestben, hanem előre tervezzünk, és dolgozzunk" – mondta. szabadsag.ro

Együttélés negatív spirálban (Antal Árpád polgármesterrel a sepsiszentgyörgyi magyar–román együttélésről)
Nem lehet tárgyalni, mégis tárgyalni kell a sepsiszentgyörgyi magyar–román együttélés problémáiról, tartja Antal Árpád. A város polgármesterével támadásokról, védekezésekről és a Guruianu-ügyről is beszélgettünk.
– Sepsiszentgyörgy elmúlt szűk évtizede szép megvalósításokat és elmaradásokat egyaránt hozott, a magyar–román együttélés ügye azonban nem tekinthető sikertörténetnek. Miért nem sikerült példaértékű modus vivendit kialakítani?
– Kezdjük onnan, hogy a 2008-as önkormányzati választási kampány során indult a Pentru Comunitate (A közösségért) elnevezésű román civil kezdeményezés, amelynek keretében fiatal román civilek vették fel a harcot a hagyományos román pártokkal és képviselőikkel. Ebből a csapatból került akkor a városi önkormányzatba független képviselőként Mădălin Guruianu. Olyan körülmények között, hogy a román pártok közös listát indítottak a választáson. Akkor ez jó alapnak tűnt a magyar–román együttélés előremozdításához. Az a típusú, nagyon szélsőséges, intoleráns, magyarellenes politikai képviselet ugyanis, amelyet a többi román képviselő felvállalt, nem foglalkoztatja az itt élő románság jelentős többségét. Megítélésem szerint a szentgyörgyi románok sokkal kisebb mértékben elégedettek a képviseletükkel, mint a szentgyörgyi magyarok. Őket elsősorban az érdekli, hogy a gyerekeiket tudják román óvodába, iskolába járatni, és erre Szentgyörgyön adottak a lehetőségek. Meg hogy javuljon az infrastruktúra, jobb körülmények között tudjanak közlekedni, legyenek munkahelyeik, hogy ne kelljen elmenniük a városból.
– A legutóbbi népszámlálás mégis román népességcsökkenést jelzett...
– Ne feledjük, hogy nagyon erős mágnesek működnek a közelünkben. Annak a román embernek, akit zavar a magyar környezet, mindössze 30 kilométerrel kell arrébb költöznie, de az ország 200 kilométerre fekvő fővárosa is közelinek számít, és roppant nagy a vonzereje. A magyarok esetében mindez azért nem működik hasonló hatásfokkal, mert számukra a város sokkal többet jelent puszta megélhetésnél. Az egyetemet végző román fiatalok jelentős hányada nem tér vissza Szentgyörgyre, és épp az a baj, hogy a helyi románság képviselői nem akarnak ezzel a helyzettel szembesülni, megoldásokat találni. Ők azt szeretnék elérni, hogy Sepsiszentgyörgy román többségű város legyen, mert úgy gondolják, akkor majd nem mennek el innen fiataljaik. Márpedig erre elég kevés esély kínálkozik.
– Mégis miért tűnt önmagában jó alapnak az előrelépéshez, hogy egy független román jelölt önkormányzati képviselői mandátumot nyert?
– Korábban parlamenti képviselőként az autonómia eszméjének egyik zászlóhordozója voltam, és úgy gondoltam, ezt önkormányzati vezetőként is folytatnom kell. Olyan eszközökkel is, mint például a kulturális autonómia érvényesítése, ami ugyebár arról szól, hogy ahol egy közösség kisebbségben van, jogosult dönteni az őt érintő kérdésekben. Ennek szellemében azt próbáltam megvalósítani, hogy mindenben, ami a román iskolákról, színházról, kulturális pályázatokról vagy a Pro Urbe díj odaítéléséről szól, elsődlegesen a négy román tanácsos alkosson véleményt. Ha négyük közül hárman valamire rábólintanak, akkor a magyar többségű testület sorakozzon fel a döntésük mellett. Ennek szellemében nem vétóztuk meg 2009-ben Buda Stela Pro Urbe díjra jelölését, holott erős ellenérzéseink voltak a javaslattal szemben. – A román közösség is gesztusértékűként kezelte ezt a döntést? – Nem érkezett különösebb reakció a részükről, természetesnek tartották, hogy ennek így kellett történnie. Semmiféle bizalomerősítő hatását nem tapasztaltuk, továbbra is gond maradt, hogy miért nem megyünk december elsejét ünnepelni. Mindig akadtak témák, problémák, amelyek elnyomták e döntésünk üzenettartalmát. A Mihai Viteazul tér rendezése is hasonlóan visszhangtalan és viszonzatlan maradt. Mégsem állíthatom, hogy a 2008–2011 közötti gesztusainkat a román közösség nem hálálta meg, hiszen a 2012-es választáson a szavazó románok 40 százaléka rám adta a voksát – négy román jelölt ellenében. Én ezt úgy fordítom le, hogy az emberek értékelték a gesztusokat, politikai képviseletük azonban nem. – Mégis akkoriban kezdődött el a máig tomboló harc az önkormányzatok és a prefektúra intézménye között. Vagy épp ezért?
– A harc onnan indult, hogy Codrin Munteanu prefektus olyan dolgokat kezdett feszegetni, amelyek korábban nem voltak a román–magyar helyi szintű viták részei. A székely zászlót 2008-ban tettük ki a polgármesteri hivatal homlokzatára, a magyar feliratokat, szimbólumainkat célzó nagyon rendszerezett, pontosan időzített prefektusi támadásözön viszont 2011-ben kezdődött. Mindez olyan szintre süllyesztette a magyar–román viszonyt, amelyben mi folyamatos védekezésre kényszerültünk, hiszen szerzett jogokat voltunk kénytelenek megvédeni. – A fiatal románoknak erre a folyamatra nem volt befolyásuk, vagy szándék sem rá?
– Ennek a civil közösségnek a két legmarkánsabb egyénisége időközben politikai pályára lépett: Mădălin Guruianu a liberális párt, Dan Manolăchescu pedig a Demokrata Párt megyei szervezetének elnöke lett. Felcsillant a remény, hogy általuk a két párt viszonyulása megváltozik. Sajnos, nem ez történt. Dan hamar bedobta a törülközőt, hagyta a politikát, Mădălin továbbvitte, de megyei szinten továbbra is a Szociáldemokrata Párt maradt a legerősebb. Minden visszaalakult a régi helyi politikai elit által vezetett társadalommá. A Ioan Lăcătușu körül formálódó székelyföldi románok civil fóruma – amely nem legitim közösség, hiszen soha nem méretkezett meg választáson –, az ortodox egyház igyekezett diktálni a román politikai döntéseket, elvárásokat fogalmaztak meg irányukba. És elsősorban a prefektusok ügyében váltak „királycsinálókká”.
– Nem segíthetett volna ebben a Guruianu-vonal erősítése? Az időnként megoldásként felmerülő változat, a román alpolgármester megválasztása?
– Amikor 2012-ben kétharmados többséggel győzött az RMDSZ, fel sem merült a kérdés, hogy a románok benyújtsák a számlát az alpolgármesterség tekintetében. Erre csak 2016-ben került sor, amikor az RMDSZ még nagyobbat nyert. Ez azonban Mădălin magánakciója volt, semmilyen egyeztetés nem előzte meg, sem alkudozás. Egy reggel arra ébredtem: Mădălin Guruianu polgármesteri tisztségre pályázik, hogy alpolgármester legyen. Ezt így fogalmazta meg kampányplakátjain is. Pillanatig sem állítom, hogy ne lehetne alpolgármester, sőt, ő lenne az első azon a listámon, hogy kivel dolgoznék együtt szívesen. Az a benyomásom azonban, hogy a kérése visszautasítására való hivatkozás nem volt egyéb, mint Szentgyörgyről való távozásának elegáns ürügye. Számomra kérdőjeles az ő titkosszolgálati beszervezésének története is. Az a sztori akkor lenne hiteles, ha a megkeresést követően kiáll a nyilvánosság elé, és jelzi a szándék tényét. Egy jogállamban persze nem szabadna előfordulnia, hogy egy titkosszolgálat politikust vagy közéleti civilt próbál beszervezni. A helyzetünket azonban jól érzékeltette, amikor egy korábbi román belügyminiszter megkérdezte tőlem: Árpi, hogy bírod Szentgyörgyön annyi szekus között?
– Mennyire tartja valósnak azokat a párhuzamokat, amelyeket magyarok és románok egyaránt lobogtatnak: magyar alpolgármester Brassóban, Kolozsváron, Aradon?
– Nagyon hamisak ezek a párhuzamok. Brassóban például nem azért lett magyar alpolgármester, mert gesztust akartak tenni az ottani magyarságnak, hanem azért, mert az RMDSZ nélkül nem jött volna ki az aktuális politikai matematika azok számára, akik többséget akartak alkotni a brassói önkormányzatban. Kolozsváron is hasonló volt a helyzet. Olyan is előfordul, hogy politikai befektetés gyanánt, de az emberi teljesítmény alapján is megtartják a magyar vezetőt, akkor is, ha már nincs szükség az RMDSZ szavazataira. Hasonló történt Aradon. De ezek mögött is többnyire politikai számítások húzódnak, legtöbb helyen a kétharmados többség biztosításához kell az a két-három szavazat.
– Szentgyörgyön nem beszélhetünk a politikai matek szükségességéről. Más szempontok képbe kerülhetnek? – Továbbra is tartom magam korábbi vállalásomhoz: abban a pillanatban, amint a rendőrség, csendőrség, tűzoltóság vezetésében és állományában is érvényesül a város magyarságának 75 százalékos aránya, indítványozni fogom román alpolgármester kinevezését. Addig azonban senki se várja el, hogy feladjuk ezeket a tisztségeket a magyarság egyetlen bástyáját jelentő önkormányzatokban. Hiszen ha a dekoncentrált intézmények élén fel is bukkannak magyarok, olyan még a kommunista időkben sem fordult elő, hogy a rendőrségnél legalább parancsnokhelyettesi szinten ne legyen magyar ember. Fontos elvi alapkérdés, hogy a választott tisztségek ne képezzék alku tárgyát, ennek ellenére el tudok képzelni román alpolgármestert Sepsiszentgyörgyön, ha teljesülnek az előbb felsorolt igényeink.
– Beszélhetünk erre irányuló próbálkozásokról?
– Beszélgetések, próbálkozások voltak. Amióta azonban a prefektúra 2011-ben elindította szökőárszerű támadását szimbólumaink és nyelvhasználatunk ellen, erre nincs valós lehetőség. Hogy lehet párbeszédet kezdeményezni azokkal, akik az erdélyi magyarság felszámolását célozzák? Mit lehet kezdeni például a románok civil fórumának legutóbbi nyilatkozatával, amely fölösleges luxusnak nevezi az egészségügyben a magyarnyelv-használatot? Mi a baj azzal, ha egy magyar gyermek vagy idős ember el tudja mondani a kórházban, hol fáj? Kinek a jogait, érdekeit sérti ez? Ki lesz ezzel kevesebb? Vagy mit kezdjünk a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében tett kijelentéssel, miszerint a magyar politikum élő pajzsként használja a gyermekeket?
– Merre vezethet az út tovább? Egyáltalán: van ilyen?
– Muszáj utakat, megoldásokat keresnünk. Épp a Pro Urbe kitüntetés kapcsán nemrég leültem az ortodox egyház és a román civil fórum képviselőivel, és azt ajánlottam, hogy öt magyar és öt román részvételével hozzunk létre egy kerekasztalt. Nem érdekel, ki lesz az az öt román, egyetlen kikötésem van: öt olyan ember legyen, aki képes végrehajtani, amiben megegyezünk. Nem konkrét végrehajtó hatalomra gondolok, mert formális hatalommal talán nem rendelkeznek, informálissal azonban annál inkább. Listázzuk mihamarabb a problémákat, mert meggyőződésem, hogy van legalább harminc olyan kérdés, amelyre két hét alatt választ találunk. Mert valahogyan ki kell törnünk ebből a negatív spirálból, amelyet egy sor paranoia táplál.
Csinta Samu / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Őszinte román–magyar párbeszédet (Zilahi RMDSZ-kongresszus)
Alapszabályt és programot módosított szombaton az RMDSZ Zilahon ülésező kongresszusa, emellett stratégiai dokumentumot, illetve négy határozatot is elfogadtak a küldöttek. A köszöntőkben és beszédekben visszatérő motívum volt a magyar–román viszony, Semjén Zsolt magyar miniszterelnök az államközi kapcsolatok „újragombolását” javasolta, Liviu Dragnea pedig burkoltan ugyan, de kormányra hívta az RMDSZ-t, amit a szövetségi elnök a kongresszus utáni sajtótájékoztatóján elhárított.
Zilahon tartotta tizenharmadik kongresszusát az RMDSZ, amely tisztújítás nélkül is izgalmasnak bizonyult, alkalmat adott a szövetség politikusai számára a kibeszélésére és odamondásra. Nemcsak saját eredményeiket méltatták, de az erdélyi magyarság gondjairól is szót ejtettek sokan, szó volt a romániai visszásságokról, no meg feladatokról és tervekről is. Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai tájékoztatójának középpontjában a román–magyar viszony állt, a Román Tudományos Akadémia magyarellenes megnyilvánulásaira utalva hangsúlyozta, meg kell óvni a romániai társadalmat attól, hogy Románia és Erdély egyesülése jövő évi centenáriumának fő üzenete a magyarok ellen irányuljon. Hozzátette: „Ne magyarellenes retorikával fedjék el azt, hogy nincs egy olyan nagy össztársadalmi projekt, amely a közös jövőnkről szólna. A jövőt képeseknek kell lennünk alakítani, úgy formálni, hogy abban mindenkinek helye legyen, és ne az asszimiláció réme lebegjen előttünk, hanem a másság kölcsönös tisztelete és elismerése.” Az RMDSZ elnöke „politikai indíttatású merényletnek” minősítette a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium elleni ügyészségi eljárást, amelynek szerinte semmi köze a korrupció elleni harchoz. „Ugyanilyen határozottan állítom, hogy a székely zászló és a magyar feliratok abszurd drámába illő üldözése és bírósági döntések tucatja messze túl van a jogállamiság határain” – fogalmazott. Kelemen Hunor a jogállamiság megcsúfolásának tekintette a magyar önkormányzati vezetők ellen indított ügyészségi eljárásokat is. Úgy vélte, ezek az ügyek „újratermelik azt az évszázados félelmünket, hogy a magyar közösség asszimilációját a kommunista diktatúra után sem adta fel a magát nemzetállamként meghatározó Románia”. Kelemen Hunor hangsúlyozta: az erdélyi magyaroknak az az érdekük, hogy Románia jól működő jogállam legyen, megtörténjen a hatalmi ágak szétválasztása, hogy a kisebbségi jogok ne csak papíron létezzenek, hanem a valóságban is érvényesüljenek. Azt is célnak tekintette, hogy az 1918-as gyulafehérvári ígéretek a centenárium közeledtével valósággá váljanak, és Románia elismerje a magyar közösséget államalkotó tényezőként. Az RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy a szövetség kidolgozta az önkormányzati törvény módosításának javaslatát. Javasolta, hogy csökkentsék azt a küszöbértéket, amely fölött nyelvhasználati jogok illetik meg a kisebbségeket, és egy alternatív küszöb bevezetését is kezdeményezte. „Ennek a tervezetnek a sorsa egyben a próbatétele is lesz annak, hogy a kormánykoalíciós többség mennyire gondolja komolyan a parlamenti együttműködést a szövetséggel” – jelentette ki. Tájékoztatása szerint a közösségi szimbólumok használatának a kérdése is a kormány asztalán van. „Nem kérünk mást, csak annyit, hogy (...) se a székely zászlóért, se Erdély zászlójáért ne járjon semmilyen büntetés” – jelentette ki. Kelemen megjegyezte: nem hisz a csodákban, és nem gondolja, hogy egyik napról a másikra minden megváltoztatható Romániában, de meggyőződése, hogy szorgalommal és hozzáértéssel, valamint tisztességesen és alázattal elvégzett munkával eredményeket lehet elérni. Román méltatások A kongresszust román és magyar politikusok egész sora köszöntötte, az SZDP elnöke, Liviu Dragnea burkoltan kormányra hívta az RMDSZ-t. Dragnea többek között említést tett arról a bizalmi viszonyról, amely közte és Kelemen Hunor között kialakult az elmúlt időszakban. Úgy vélte, az RMDSZ és az SZDP parlamenti együttműködése eredményes. Megjegyezte: a politikában sokszor egy kézfogás fontosabb, mint egy sokoldalú együttműködési megállapodás. „Gondolkozhatunk azon, Hunor, hogy talán érdemes megtennünk a következő lépést is” – utalt a kormányzati együttműködésre a politikus. Hozzátette: tudatában van annak, nem érett még meg az idő arra, hogy az RMDSZ már a zilahi kongresszusán döntsön erről. Liviu Dragnea arra kérte az erdélyi magyarság politikai képviseletét, hogy Erdély és Románia egyesülésének centenáriuma közeledtével legyenek partnerek a következő száz év projektjének kidolgozásában. „Ha a megosztó stratégiákat folytatjuk, olyan dolgokat is elveszíthetünk, amelyeket közösen építettünk fel, és a román–magyar bizalom is sérülhet” – jelentette ki a politikus. Az RMDSZ támogatását kérte a „hegemóniára törekvő intézményekkel szembeni” harcban is, „amelyek nem értették meg a hatalmi ágak szétválasztásának szükségességét” – utalt a politikus a korrupcióellenes harc vélt túlkapásaira. Az SZDP elnöke fontosnak tartotta az anyanyelvű oktatást, de arra kérte az erdélyi magyarokat, hogy tanítsák meg románul is gyermekeiket, mert szerinte ezzel az ő lehetőségeik bővülnek. Azt is kívánatosnak tartotta, hogy Székelyföldet ne kerüljék el az autópályák. A politikus úgy vélte: nincs szüksége az RMDSZ-nek ügyvédekre – utalt a szövetség nemzetközi aktivitására –, és az RMDSZ-nek az országon belül kell keresnie a megoldásokat a közösség gondjaira. Semjén nem köntörfalazott Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes felszólalásában Liviu Dragneá¬hoz is szólva kifejtette: Magyarország kész „újragombolni a mellényt” a magyar–román államközi kapcsolatokban. Elmondta, hogy a magyar–szlovák és a magyar–szerb kapcsolatok sem voltak kevésbé terheltek, Szerbiával és Szlovákiával mégis gyümölcsöző viszonyt sikerült kialakítaniuk. Kijelentette: Románia és Magyarország együttműködésre van ítélve. A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor arra kérte a kongresszus román meghívottjait: kérdezzék meg a nyugat-európai országokba kivándorolt románokat, ártott-e ezeknek az országoknak az, hogy autonómiát biztosítottak a területükön élő őshonos kisebbségeknek. Hozzátette: ahol megvalósult a kisebbségi közösségek autonómiája, annak mindenki haszonélvezője lett. Kijelentette: ha az erdélyi magyarok elfogadnák, hogy őket nem illeti meg az autonómia, azt fogadnák el, hogy Európa másodrangú állampolgárai. Semjén Zsolt azt kérte ugyanakkor a „román barátoktól”, hogy olvassák újra az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatot, és valósítsák meg mindazt, amit az erdélyi románok abban megfogalmaztak. Sérelmezte, hogy az utóbbi években Romániában „a szerzett jogok visszavágása történt”. Megemlítette a kommunista rezsim által államosított egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatának leállását, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen állandósult jogsértést és a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium elleni hatósági eljárást, valamint a korrupcióellenes harc jegyében meghurcolt önkormányzati vezetők esetét. „Nyilvánvaló, hogy a jog álarca mögött megfélemlítés zajlik” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: fontos a korrupció elleni harc, de Romániában visszaélnek ezzel a harccal. A kongresszust köszöntötte szinte mindegyik magyarországi és romániai politikai párt képviselője, romániai kisebbségi szervezetek vezetői, a Kárpát-medence határon túli magyar szervezeteinek küldöttei, az Európai Néppárt főtitkára, valamint levélben üzenetet küldött Klaus Iohannis államelnök és Sorin Grindeanu miniszterelnök is. Porcsalmi: haladás vagy maradás? Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök beszámolója kezdetén a szervezetépítésről, „az iramról és az irányról” beszélt. Szólt mandátuma eddigi száz napjáról és terveikről is, közölte, ősztől beindítják önkormányzati képzési programjukat, az RMDSZ külpolitikájában hatékonyabbá teszik a lobbit, és részt vállalnak a Minority SafePackkel kapcsolatos aláírásgyűjtésben. Külön kitért a fiatal vállalkozók támogatásának fontosságára, bejelentve a fiatal vállalkozók tanácsának megalakítását. Az ügyvezető elnök Wesselényi Miklósnak egy gondolatát idézve megállapította: a mai napig erős az ösztön a megszokotthoz, „a balítélethez való ragaszkodáshoz”, azaz az erdélyi magyar társadalom – beleértve az RMDSZ-t – konzervatív. Ám szerinte a kisebbségi helyzetből az következik, hogy nyitottnak kell lenni a másra, más kisebbségekre. „Nehezen értelmezhető az, hogy egy kisebbségi politikus intoleráns a mássággal szemben” – jelentette ki. Porcsalmi szerint az RMDSZ egy dilemma előtt áll, a haladás vagy a maradás között kell választania. Elismerte, elveszíti támogatását az a szervezet, amely az összes sarkalatos kérdésben szembemegy a közösséggel, de – Wesselényit parafra-zálva – a hajósnak az árral szemben is eveznie kell, ha haladni akar. Porcsalmi emlékeztetett, az RMDSZ egész politikai léte arról szólt, hogy az árral szemben hajózott, amikor nyelvi jogokat, több magyar iskolát vagy autonómiát követelt a többségtől. „Ha tudunk így hajózni, akkor miért nem tudunk legalább néhanapján nem a saját közösségünk balítéleteitől rettegni? Egy politikus feladata az, hogy szolgálja a közösséget, nem pedig az, hogy mindenben kiszolgálja a közösség balítéleteit” – fogalmazott az ügyvezető elnök. Porcsalmi szerint az a közösség, amely bezárkózik, és elvet mindent, ami új, idegen, az nem marad meg, a politikusnak pedig irányt kell mutatnia. „Csak úgy tudunk megmaradni, ha haladunk” – zárta beszédét. Döntések, határozatok A politikai vita során az RMDSZ számos politikusa fogalmazott meg határozott véleményt a decentralizáció fontosságáról, a jogsérelmekről, a román–magyar viszonyról, a másság elfogadásáról, majd megkezdődött a „gyakorlati munka”, a küldöttek egyhangú szavazással fogadták el a program és az alapszabály módosítását, azt a stratégiai dokumentumot, amely a következő két év cselekvési prioritásait foglalja össze. Az alapszabály-módosítások közül a női képviseletre vonatkozó a legjelentősebb. Eszerint a szövetség helyi döntéshozó testületeiben egyharmados arányt kell biztosítani a nők számára. Ahol ez nem lehetséges, ott a felettes testület adhat felmentést az arányossági kritérium teljesítése alól, a területi és országos testületekben pedig 15 százalékos kvótát kell biztosítani az RMDSZ nőszervezete jelöltjeinek. A kongresszus a szövetség alapszabályában írta elő, hogy a Székelyföld–szórvány szolidaritás elmélyítése érdekében a székelyföldi megyék egyikének a képviselőházi jelöltlistán befutó helyet kell biztosítania a szórvány egy jelöltjének. A szövetség egyhangúlag fogadta el azt a stratégiai dokumentumot, amely a következő két év cselekvési prioritásait foglalja össze. A dokumentum az RMDSZ és az erdélyi magyarság partnerségének megerősítését, a romániai nyelvi jogok bővítését, a gyermekközpontú anyanyelvi oktatást és a vállalkozó fiatalok támogatását irányozza elő. Nem foglalkoznak a kormányra lépéssel Kelemen Hunor a kongresszus végén tartott rögtönzött sajtótájékoztatón újságírói kérdésre reagált Liviu Dragnea kormányra hívására. Elmondta, a szövetség egyelőre azt tekinti céljának, hogy tartalommal töltse meg a kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési megállapodását. Kelemen Hunor nem kívánt részleteket elárulni arról a beszédében említett tényről, hogy a román külügyminisztérium akadályozni próbálja az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) jövő heti kolozsvári kongresszusát. A témával kapcsolatban csak annyit említett meg, hogy több forrás is jelezte: a román diplomácia megpróbálja lebeszélni a FUEN-kongresszusra meghívott politikusokat, hogy részt vegyenek a rendezvényen. Az MTI kérdésére, hogy a szövetség be kívánja-e terjeszteni a parlamentben a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó tervezetét, amelynek elkészítéséről a négy évvel ezelőtti kongresszuson született határozat, Kelemen Hunor kijelentette: a tervezetet akkor terjeszti be a szövetség, amikor alkalmasnak látja erre a pillanatot. „Mind a kulturális autonómia tervezete, mind a regionális autonómia tervezete készen áll, és várjuk az alkalmas pillanatot arra, hogy lépni lehessen” – fogalmazott. Hozzátette: eredményt akarnak, nem csak bűvészmutatványt. Úgy vélte: ha a szövetség most nyújtaná be a tervezetet, akkor az az alkotmánybírósághoz kerülne előzetes normakontrollra, és még a parlamenti vitáig sem jutna el. „Azt a helyzetet kell megteremtenünk, amikor érdemben lehet lépnünk. (...) A helyzetteremtéssel évek óta foglalkozunk, de ez nem csak rajtunk múlik. A román politika ma nemcsak a székelyektől, hanem általában a regionális identitások felerősödésétől fél” – fogalmazott a politikus. Kelemen Hunor arra a kérdésre is reagált, hogy a cselekvési terv miért nem tér ki a magyar nyelv székelyföldi regionális hivatalos státusának elérésére. Ez ugyanis hangsúlyos pontja volt a szövetség tavalyi választási programjának. Elmondta: a cselekvési tervben az 1918-as román ígéretek betartatása szerepel, és ez a nyelvi jog az ígéreteknek is része. MTI, Maszol, RMDSZ-tájékoztató / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Dragnea az RMDSZ zilahi kongresszusán
„A modern román állam megalapítása után 100 évvel arra kérem fel önöket, hogy dolgozzunk együtt a következő 100 év projektjén” – mondta az RMDSZ zilahi kongresszusán, szombaton Liviu Dragnea. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke emlékeztette a kongresszus résztvevőit, hogy Románia jövőre ünnepli az egyesülés századik évfordulóját. „Túl a mélységesen antidemokratikus rendszerek okozta történelmi sebeken és visszaéléseken, közös történelmünk van, főleg itt, Erdélyben, és ez békés együttélést, barátságot és szolidaritást jelentett az emberek között. Még akkor is, ha a politika viszályt szül, márpedig viszályt szül, főleg a választási kampányok idején, én arra kérem önöket, hogy legyünk racionálisak és gyakorlatiasak, és itthon beszéljük meg, majd együtt oldjuk meg problémáinkat” – mondta Dragnea. Nyugati Jelen (Arad)

Dragnea árnyalja az RMDSZ kormányra csábításaként értelmezett kijelentését
Pontosította Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke az RMDSZ zilahi kongresszusán tett kijelentését, amit a szövetséggel való együttműködésről mondott, és amit többen az RMDSZ „kormányra csábításaként” értelmeztek.
A politikus a két párt közti együttműködést dicsérte, és utalt arra, nem lenne ellenére, ha ezt a viszonyt szorosabbra fűznék, hátha ilyenformán a magyar szavazókat is sikerül rávenni arra, hogy 2019-ben a PSD elnökjelöltjére szavazzanak. A Romania TV vasárnap esti adásában Drganea elmondta: ha a koalícióban felmerül, hogy az RMDSZ-nek ajánlják fel a részvételt a kormányba, ő pozitívan fog ehhez hozzáállni. Ami viszont a kongresszusi beszédét illeti, helyi szintű együttműködésre gondolt, amikor a „következő lépés megtételére” utalt. „Ha valóban az lett volna a szándékom, hogy konkrét ajánlatot tegyek a szövetségnek, akkor meg is teszem, közérthetően, annak rendje és módja szerint”, nyilatkozta Dragnea. A politikus elégedett, ami az RMDSZ korábbi kormányzati szerepvállalásait illeti, a szövetség ugyanis rendszerint jól felkészült embereket küld a kormányba, mondta.
Dragnea álláspontja radikálisan megváltozott az RMDSZ-szel való együttműködést illetően, tavaly novemberben még idegesen úgy nyilatkozott: egyszerűen nem hajlandó a szövetséggel kormányra lépni, és kész! Szabadság (Kolozsvár)

Egy újságíró szerint visszaéltek az igazságügy egykori titkosszolgálatának dossziéival
Az igazságügy-minisztérium alárendeltségébe tartozó egykori titkosszolgálat archívumát valakik lemásolták, és a dossziékat zsarolásra használhatják – állítja Dan Andronic újságíró.
Az igazságügyi tárca alárendeltségében működő egykori titkosszolgálat, a Független Védelmi és Korrupcióellenes Szolgálat (SIPA) archívumában történt állítólagos lopásokra vonatkozó minisztériumi jelentés, illetve maga az archívum titkosságának feloldását szorgalmazták igazságügyi vezetők és politikusok azt követően, hogy az Evenimentul Zilei című bukaresti napilap állítása szerint a szolgálat archívumának egy részét lemásolták, illetve ellopták, és megtörténhet, hogy zsarolásra használták őket.
Cristina Tarcea, a legfelsőbb bíróság elnöke kedden leszögezte: az archívum titkosságát fel kell oldani, hogy eloszlassák a 15 éve meglévő gyanút. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) egyik tagja, Gabriela Baltag javaslatot tett arra, hogy hivatalos tájékoztatást kérjenek a SIPA archívumának helyzetéről. Dana Gârbovan, a Romániai Bírák Országos Egyesületének elnöke keményen fogalmazott: a SIPA-t az igazságügyi tárca „katonai titkosszolgálatának" nevezte, amelyben hemzsegtek a szekusok, és amelyen keresztül bírákat és ügyészeket zsaroltak. Hétfőn este Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke az Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva leszögezte: ha Tudorel Toader igazságügy-miniszter korrekt és jóhiszemű ember, akkor nyilvánosságra hozza a dossziélopás ügyében készült jelentést, ellenkező esetben közel nullára csökken az iránta érzett bizalma. A pártelnök kijelentette: tudomása van arról, hogy 2007-ben jelentés készült az incidensről, és első körben ezt a dokumentumot kellene nyilvánosságra hozni, ugyanakkor annak a lehetőségét is fölvetette, hogy idővel a teljes archívum tartalmát tárják a nyilvánosság elé.
„Az, hogy valakik zsarolásra használhatták fel ezeket az információkat, arra, hogy befolyásolják az igazságszolgáltatásban születő ítéleteket, a legocsmányabb dolgok közé tartozik, amelyek az elmúlt években Romániában történtek" – mondta Dragnea, hozzátéve, ezeket a dossziékat használhatták fel az utóbbi években a jelenlegi kormánypártok politikusai és sajtója szerint törvénytelenül összefonódott ügyészségi és titkosszolgálati szervek.
„Ha Romániában még ma is felhasználják ezeket az információkat az igazságszolgáltatás befolyásolására, és nem csak az igazságszolgáltatáséra, akkor sohasem gyógyulunk ki" – jelentette ki Dragnea, megoldást szorgalmazva a helyzetre. Az Evenimentul Zilei cikke szerint a SIPA archívumát – amelynek terjedelme 10 000 és 21 000 dosszié között lehet, köztük 3000 olyan, amely a bírákra vagy az ügyészekre vonatkozik – lemásolták, sőt egyes dokumentumokat elloptak, illetve megsemmisítettek.
A szolgálatot még 1991-ben alapították, kezdetben az Országos Börtönparancsnokság alárendeltségében működött, ám 1997-ben Valeriu Stoica akkori igazságügy-miniszter az igazságügyi tárca alárendeltségébe helyezte, hogy a bírák és ügyészek védelmét is ellássa. 2004-ben átnevezték Védelmi és Korrupcióellenes Főosztállyá, ekkoriban olyan információk jelentek meg, amely szerint a börtönökben többször is megsértették az emberi jogokat, és megpróbálták befolyásolni az igazságszolgáltatást. 2007-ben végül felszámolták. Az archívum sorsa azóta is bizonytalan, egyes információk szerint a börtönökben született jelentésektől a bírák és ügyészek korrupciós ügyeiig minden megtalálható benne. Egyes állítások szerint a 2001 előtti dokumentumokat elégették.
Dan Andronic, az Evenimetul Zilei újságírója szerint az archívumról akkor készültek másolatok, amikor Monica Macovei akkori igazságügy-miniszter megbízásából egy bizottság, amelynek Cristi Danileţ bíró és Paul Dumitru korrupcióellenes ügyész is tagja volt, leltárt készített róla. Macovei és Danileţ cáfolta az állításokat, utóbbi pedig feljelentést tett a legfőbb ügyészségen, amely átadta az ügyet a szervezett bűnözés elleni ügyészségnek (DIICOT), mivel államtitok is sérülhetett.
Tudorel Toader igazságügy-miniszter hétfőn közölte, az archívumot jelenleg az Országos Börtönparancsnokság felügyeli, arról pedig nincs tudomása, hogy valakik lemásolták volna. „Ha valaki valóban lemásolta, akkor felelnie kell" – mondta a tárcavezető. Adrian Ţuţuianu, a hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság elnöke közölte: azt a tájékoztatást kapta, hogy a SRI-nek nem volt köze az archívumhoz.
Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)

Feloldják a volt igazságügyi hírszerzés archívumának titkosságát
A lehető legrövidebb időn belül feloldjuk a Független Védelmi és Korrupcióellenes Szolgálat (SIPA) archívumának titkosságát – közölte szerdán Tudorel Toader igazságügyi miniszter.
„A törvényes előírások betartásával, a lehető legrövidebb időn belül feloldom a SIPA-archívum titkosságát" – közölte Toader szerdán a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) székhelyén. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kedden kérte az igazságügyi minisztériumtól, hogy hozza nyivánosságra azon bizottságok összetételét, amelyek a Független Védelmi és Korrupcióellenes Szolgálat (SIPA) archívumával foglalkoztak. Kérte továbbá annak közlését, hogy a bizottságok milyen intézkedéseket hoztak, pontosan mikor zárták le az archívumot, hozzáfért-e valaki utólag és hogyan történt a kezelése napjainkig.
Minderre két okból van szükség – írja a CSM az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott közleményben. Egyrészt tisztázni kell a testület jelenlegi jogi helyzetét, másrészt fényt kell deríteni azon feltételezések megalapozottságára, melyek szerint különböző célokra használták fel a SIPA-archívumban őrzött információkat.
Mint arról beszámoltunk, Dan Andronic újságíró azt állítja, az igazságügy-minisztérium alárendeltségébe tartozó egykori titkosszolgálat archívumát valakik lemásolták, és a dossziékat zsarolásra használhatják. Egyes információk szerint a börtönökben született jelentésektől a bírák és ügyészek korrupciós ügyeiig minden megtalálható a dokumentumokban. Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn a botrány kapcsán leszögezte: ha Tudorel Toader igazságügy-miniszter korrekt és jóhiszemű ember, akkor nyilvánosságra hozza az állítólagos dossziélopás ügyében készült jelentést, ellenkező esetben közel nullára csökken az iránta érzett bizalma. Krónika (Kolozsvár)

Feloldják a börtön-titkosszolgálat irattárának titkosítását
A lehető legrövidebb időn belül feloldják a büntetés-végrehajtó intézetek egykori titkosszolgálata, az úgynevezett Független Védelmi és Korrupcióellenes Szolgálat (SIPA) irattárának titkosságát - jelentette be szerdán Tudorel Toader igazságügyi miniszter.
A minisztertől a bírák és ügyészek szakmai testületeként működő Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) kérte, hogy tisztázza, mi történt az igazságügyi tárca 2006-ban megszüntetett saját titkosszolgálatának archívumával, miután a sajtó a héten arról kezdett cikkezni, az onnan eltulajdonított kompromittáló információkkal egyesek mindmáig zsarolják a bírákat.
A különböző elnevezések alatt másfél évtizedig működtetett szakszolgálat állományának csaknem felét a Securitatétól vette át. A SIPA-t működése idején a sajtó az emberi jogok megsértésével gyanúsította, az európai partnerek pedig értetlenségüket fejezték ki az akkor még uniós csatlakozás előtt álló Romániának: mi szüksége van egy civil ellenőrzés nélkül, átláthatatlanul működő börtön-titkosszolgálatra.
A szolgálat megszüntetését Monica Macovei - jelenleg néppárti EP-képviselőként politizáló - akkori igazságügyi miniszter rendelte el, most azonban a Traian Băsescuhoz közel álló Evenimentul Zilei lap azzal gyanúsította meg a volt tárcavezetőt, hogy az általa kijelölt leltározási bizottság az archívum lezárása előtt fénymásolatokat készített számára a SIPA irattárában őrzött jelentésekről.
Bár Macovei tagadta a vádat, a jelenlegi kormánytöbbség politikusai - élükön Liviu Dragneával, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével - azonnali vizsgálatot sürgettek, "szörnyűnek" nevezve azt a lehetőséget, hogy az igazságszolgáltatás által meghozott ítéleteket gyanúsan homályos erők zsarolással befolyásolhatják.
A PSD-hez közel álló médiumok évek óta támadják mind - a korrupcióellenes ügyészséget (DNA) megalapító - Monica Macovei volt igazságügyi minisztert, mind a rettegetté vált vádhatóság jelenlegi vezetőjét, Laura Codruţa Kövesit, akikről azt állítják, hogy a korrupcióellenes harc leple alatt "ügyészállammá" változtatták az országot, amelyet szerintük ma már a választói legitimitás nélküli erőszakszervezetek irányítanak.
Nézetüket elnöki mandátuma lejárta óta Băsescu is osztja, aki szerint "új kezdetre" van szükség a közéletben, és a politikusokat fel kell szabadítani "az ügyészek nyomása" alól. Szabadság (Kolozsvár)

Kongresszus, kongresszus után
Az RMDSZ zilahi kongresszusán a Szociáldemokrata Párt elnöke, Liviu Dragnea udvariasan felkérte az erdélyi magyarság politikai képviseletét, legyenek partnerek a következő száz év projektjének kidolgozásában.
Mindezt egy kézszorítással pecsételné meg, mert mint mondotta: a politikában sokszor egy kézfogás fontosabb, mint egy sokoldalú együttműködési megállapodás. Sokkal jobb, mint az írásos szerződés, mert azt, lám, még száz év múltán is számon lehet kérni, mint az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatot, amit a magyarok egyvégtében felhánytorgatnak, pedig a román állam azóta is, állandóan nagylelkű engedményeket tesz irányukban. Ráadásul olyanokat mondanak, mint Markó Béla az említett kong¬resszuson, hogy: a magyaroknak nincs mit ünnepelniük a centenárium kapcsán. (?!) Az ilyen kongresszusokat, ahol ilyesmiket lehet mondani, egyszerűen be kellene tiltani. Szerencsére, hogy rögtön került egy honvédő, a liberális Florin Roman, aki felszólította az RMDSZ-t, hogy tartsa tiszteletben a románok történelmét, és megmondta: …a jövő évi évforduló „az ország valamennyi polgára számára ünnepet jelent”. Punktum. Tessenek ünnepelni!
A magyarság iránti gesztusként a zilahi kongresszuson egész sereg román politikus is részt vett, és üzent az elnök Iohannis és a miniszterelnök Grindeanu is. Felesleges itt idegenek jelenléte, mint a meghívott magyar miniszterelnök-helyettes Semlyén Zsolté, aki csak öltözködésben tenne engedményt a két ország viszonyának javítása céljából, mivel ő csak azt ígérte meg: Magyarország kész „újragombolni a mellényt” a román–magyar államközi kapcsolatokban, majd ő is a gyulafehérvári nyilatkozattal és más sérelmekkel hozakodott elő. Különben nálunk a törvényhozás is állandóan a kisebbségek iránti nagylelkűségét bizonyítja, és ilyen alapon például a képviselőház áprilisban ellenszavazat nélkül elfogadott egy törvénymódosítást, amely szerint az egészségügyi és szociális intézményekben is alkalmazni kell olyan dolgozókat, akik beszélik a kisebbségek nyelvét. Aztán az ellenzéknek mégiscsak feltámadt a lelkiismerete, szívükben fellobbant a hazafiasság lángja, és megtámadták ezt az alkotmánybíróságon, de az, nagy hazafiatlanságról téve tanúbizonyságot, mégis helybenhagyta. Az agyafúrt magyarok, betartva a bírósági határozatokat, álnokul törvénytisztelőnek mutatkozva leszedik ugyan a községháza feliratokat, de aztán mégis betartanak, ahol tudnak. Most például Csíkkozmáson azt eszelték ki, hogy a falu polgármesteri hivatala előtt virágokból teszik ki a községháza feliratot. (Ilyen és ehhez hasonló aljasságokra bármikor képesek.) Ezek után a jogászoknak kemény munkával olyan paragrafust kell keresniük, amivel ezt is meg lehet tiltani. Az engedmények sorában említsük még meg, hogy bírósági döntés alapján a napokban kincses városunk, Cluj-Napoca nevét magyarul is kitették a város Nagyvárad felőli bejáratához, pedig a polgármester még most is megfellebbezhette volna az erről szóló határozatot. Ilyeneket hallván a régi jó polgármester, Funar, álmatlanul foroghat az ágyában. Ő biztosan betiltotta volna a most Kolozsváron szervezett Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) kongresszusát is. A FUEN egy teljesen felesleges szervezet, amelynek Romániában nincs mit keresnie, hiszen az európai kisebbségek problémáival foglakozik. Nálunk ilyen gondok egyáltalán nincsenek, hiszen itt messzemenően, példásan, sőt, az unió átlagán felül meg vannak oldva még a nem létező gondok is. A FUEN azt szeretné, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozzék az őslakos európai kisebbségek problémáival, és ennek eléréséhez a szükséges aláírások gyűjtését is itt kezdi, de remélhetőleg nem lesz nálunk, aki ilyesmihez nevét adná. Nem csoda, ha a román diplomácia megpróbálta lebeszélni a Kolozsvárra feleslegesen összetrombitált kongresszusra meghívottakat, hogy részt vegyenek a rendezvényen. Vissza kellett volna mondani a FUEN-kongresszus itteni megtartását, és nem nálunk, hanem olyan országban szervezni, ahol a kisebbségi jogok csorbulnak.
Kuti János / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Egyházi összefogás
Meghökkentő, ugyanakkor egyáltalán nem meglepő ötlettel rukkolt elő Gabriela Firea bukaresti főpolgármester. A Szociáldemokrata Párt (PSD) államelnöki ambíciókat dédelgető, vezető politikusává előlépett polgármesterasszony kijelentette: felmérést, egyfajta népszavazást fog készíteni arról, hogy a bukarestieknek mi a véleménye a hírhedt Cathedral Plaza toronyépület lebontásáról, amit egy jogerős bírósági ítélet rendelt el. Látszólag csak a bukarestieket érdeklő és érintő témáról van szó, de egyáltalán nincs így.
A Cathedral Plaza egy olyan irodaháznak épült felhőkarcoló, amely közvetlenül a XIX. századi, műemléknek számító római katolikus Szent József székesegyház tőszomszédságában található. A beruházó a szükséges engedélyek nélkül húzta fel a székesegyházat veszélyeztető ingatlant, hiszen az épület közelsége a templom statikai állagát veszélyezteti. De szabad szemmel is látszik, hogy az irodaház az alapvető urbanisztikai szabályok felrúgásával épült, jócskán meghaladva a környéken lépő épületek magasságát, és ma már a korrupció jelképeként uralkodik a XIX. századi házakkal tarkított belvárosi városrész fölött.
A polgármesterasszony hallani sem akar az épület lebontásáról. Romániában, így Bukarestben is eddig szinte alig fordult elő, hogy törvénytelenül épületet lebontassanak a hatóságok. A Cathedral Plaza felszámolása erőteljes jelképes üzenettel bírna, azt jelezné, hogy a hatóságok immár nem tűrik a műemlék- és városképrombolást a befektetői érdekek kiszolgálása ellenében. A bukaresti városvezetés azonban annak ellenére sem akarja megadni ezt a jelzést, hogy a bíróság jogerősen a római katolikus egyháznak adott igazat. A polgármester szerint az épületet csak a város pénzéből lehet lebontatni, mert időközben a kivitelező kámforrá vált, akárcsak az ingatlant megépíttető vállalkozás.
Borbély Tamás / Szabadság (Kolozsvár)

Pénzügyi fegyelem: Dragnea kettős mércével vádolja Brüsszelt
Pénzügyi fegyelem tekintetében kettős mércét alkalmaz Európa – véli Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. A politikus arra reagálva adott hangot eme véleményének, hogy az Európai Bizottság (EB) figyelmeztetésben részesítette Romániát, amiért 2016-ban jelentősen eltért középtávú költségvetési célkitűzéseitől.
Az EB egyúttal javaslatot tett az Európa Tanácsnak: ajánlásban kérje a bukaresti hatóságokat, hozzák meg a szükséges intézkedéseket az észlelt eltérés megszüntetése érdekében. Az EB hétfői közleménye azt is megjegyzi, ez az első alkalom, amikor élnek ezzel az eljárással, amelynek célja lehetővé tenni az érintett ország számára a korrekciós intézkedések meghozatalát, elkerülve ezáltal a túlzottdeficit-eljárás elindítását. „Pénzügyi fegyelem tekintetében kettős mércét alkalmaz Európa. Amikor Franciaországban vagy Spanyolországban az államháztartási hiány meghaladja a 3 százalékos küszöbértéket, nem haragszik meg senki. Amikor viszont EU-szinten Románia jegyzi a legnagyobb gazdasági növekedést, egyesek ismét megszorításokat kezdenek emlegetni, többé-kevésbé pontos becslések alapján" – fogalmazott Facebook-bejegyzésében Liviu Dragnea.
A képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus úgy vélekedett, a szabályoknak egyformán kellene vonatkozniuk mindenkire. Közölte azt is, Romániában kétszer-háromszor-négyszer kisebbek a bérek, mint más európai országokban, emiatt a kormánynak emelnie kell a fizetéseket, hogy megakadályozza a fiatalok elvándorlását.
Dragnea pártja sajtóközleményt is kibocsátott a téma kapcsán. Ebben Adrian Dobre szóvivő kijelenti: a PSD által felvállalt és a kormányprogramba foglalt intézkedésekkel is tartani tudja az ország az Európai Unió Stabilitási Paktuma által előírt 3 százalékos államháztartási hiánycélt. „Ezen intézkedések hiányában egyre nagyobb munkaerőhiánnyal kellene megküzdenie az üzleti szférának. Nagyon nehéz itthon maradásra bírni egy frissen végzettet úgy, hogy háromszor-négyszer kisebb bért ígérünk neki, mint más országokban" – idézi az alakulat közleményét az Agerpres hírügynökség.
A PSD kitér arra is, hogy az év első három hónapjában jegyzett 5,7 százalékos gazdasági növekedés ráerősít a kormányprogramba foglalt intézkedések hatékonyságára, „ilyen körülmények között pedig a költségvetési megszorításokra utaló javaslatok egyáltalán nem tekinthetők megalapozottaknak". A PSD említést tesz arról is, hogy az évek során több ízben is jelentős eltérést jegyeztek az Európai Bizottság előzetes becslései és a valós gazdasági adatok között.
„2015-ben például 2 százalékpontos volt az eltérés, azaz 2,8 százalékos költségvetési hiányt jelzett előre az EB a 0,8 százalékos valós deficithez képest. Ezért fenntartásokkal kezeljük Brüsszel azon figyelmeztetéseit, amelyek az ilyen becsléseken alapulnak" – fogalmaz a közleményben Adrian Dobre PSD-szóvivő. Krónika (Kolozsvár)

Üzenjük Bukarestnek!
Több mint két évtizeden keresztül az RMDSZ egyik legfőbb hiányosságai közé tartozott, hogy nem volt külpolitikája.
Az anyaország több-kevesebb sikerrel (és persze elánnal, az épp hatalmon lévők nemzeti elkötelezettségétől függően) képviselte ugyan a külhoni, ezen belül az erdélyi magyarok érdekeit nemzetközi szinten, ez azonban nem pótolhatta maguknak az érintetteknek a diplomáciai tevékenységét. Sokan amondóak: elsősorban ez az oka annak, hogy szerte Európában még mindig kevésbé ismert, miszerint Romániában számottevő lélekszámban élnek magyarok, akik történetesen kisebbségi jogaik kiterjesztésére, autonómiára törekszenek.
E téren jelentős előrelépésként könyvelhető el, hogy éppen egy éve erdélyi magyar politikus tölti be az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöki tisztségét, az EU lakosságának mintegy tíz százalékát kitévő őshonos nemzeti kisebbségeket képviselő ernyőszervezet pedig – 1996 után másodszor – Erdélyben, ezúttal Kolozsváron rendezte kongresszusát a hétvégén. Az is fontos, hogy szintén Erdély, a bonchidai Bánffy-kastély nevéhez fűződik a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés keretében indult aláírásgyűjtés, amelynek célja EU-s szabályozás kidolgozása és elfogadtatása kisebbségi ügyben.
Korai lenne azonban előre inni a medve bőrére, és abban a hitben ringatni magunkat, hogy most már csak idő kérdése a kisebbségi problémakör megoldása. Borítékolható például, hogy Románia – amely mindent elkövetett a kincses városi FUEN-közgyűlés diplomáciai ellehetetlenítése, jelentéktelenítése érdekében – teljes erőbedobással lobbizik majd azellen, hogy uniós jogalkotás kezdődjön az európai kisebbségvédelemről. Ez ugyanis leradírozná azt a hivatalos, hosszú évtizedek óta hangoztatott bukaresti alapállást, miszerint a kisebbségi kérdés minden ország belügye.
A kérdés nemzetköziesítésén túlmenően viszont épp olyan lényeges az is, hogy az erdélyi magyar politikai alakulatok ugyanazt kommunikálják befelé, Bukarestnek is, mint Európának. E téren rossz példát mutatott az RMDSZ, amikor nemrég rendezett zilahi kongresszusán még csak érintőlegesen, a felszólalások szintjén sem foglalkozott az autonómia kérdésével, holott kiváló alkalom adódott volna arra, hogy Románia egyik legbefolyásosabb embere, Liviu Dragnea PSD-elnök előtt nyilvánvalóvá tegyék az erdélyi magyarok igényeit.
Miközben a területi önrendelkezés témája a nagygyűlésen megszavazott stratégiai dokumentumban sem kapott helyet, a kérdést egyedül Semjén Zsolt magyar kormányfőhelyettes forszírozta. Ami egyrészt jól fog, másrészt viszont azt üzeni Bukarestnek, hogy az autonómia ügye nem is fontos a romániai magyarok legnagyobb politikai alakulata számára, azt egyedül Budapestről próbálják erőltetni.
Ez a kihagyás is arra int, hogy nem árt előbb itthon, mindenki előtt egyértelművé tenni az elvárásokat, célokat és törekvéseket, e nélkül ugyanis kétséges a nemzetközi téren folytatott küzdelem sikere.
Rostás Szabolcs / Krónika (Kolozsvár)

Elfogadta a szenátus az egységes bértörvény tervezetét
Elfogadta kedden a szenátus az egységes bértörvény módosító javaslatokkal kiegészített tervezetét.
A szenátus első házként tárgyalta a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetségét (ALDE) képviselő 205 honatya által benyújtott tervezetet, amelyet a keddi voksoláson 85 szenátor támogatott szavazatával, 10-en ellenezték azt, 12-en pedig tartózkodtak.
Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter felszólalásában hangsúlyozta, a törvény célja felszámolni a közalkalmazotti bérek közötti aránytalanságokat az egyenlő munkáért egyenlő bér elve alapján.
A felsőház plénuma elfogadta a munkaügyi szakbizottság jelentését, miután a testület hétfőn módosító javaslatokkal kiegészítve kedvezően véleményezte a tervezetet. Ennek hétfői, plénumbeli vitáján a PSD, az ALDE és az RMDSZ támogatásáról biztosította a jogszabályt, míg a Nemzeti Liberális Párt, a Népi Mozgalom Párt és a Mentsétek Meg Romániát Szövetség jelenlegi formájában ellenezte azt. Utóbbi alakulatok azon meggyőződésüknek adtak hangot, hogy szélesebb körű konzultáció kellene hogy megelőzze egy ehhez hasonló törvény elfogadását.
A szakbizottság által elfogadott módosítások közé tartozik többek között az adóhivatalban dolgozó köztisztviselők bértáblájának a módosítása, amely megegyezik a központi intézményekben dolgozók bértáblájával. Egy további módosítás értelmében az önkormányzat vezetője is részesülni fog a sikeres pályázati projektek után járó 25 százalékos fizetéspótlékban, egy másik előírás szerint 12 havi zsoldnak/bérnek megfelelő temetkezési segély járna a katonáknak és a rendőröknek és 15 százalék bérpótlék a fogyatékkal élő személyeknek.
A tervezet értelmében ugyanakkor a helyi közigazgatás szintjén a megyeközpontok és a megyei önkormányzati vezetők bére esetében lesz a legnagyobb az alkalmazott szorzószám, 9-es szorzóval számolják majd bérüket. A megyeközpontok alpolgármesterei és a megyei tanácsi alelnökök bérénél 7,5-ös szorzót alkalmaznak majd. Más városok polgármestereinek, alpolgármestereinek fizetése esetében az eddigihez képest 1 ponttal nő az alkalmazott szorzó, így a városi polgármesterek bére, a lakosság számának függvényében, 7.250 és 13.050 lej között lesz.
A bizottság ‘a munka összetettségére’ hivatkozva 15%-os a bérpótlékot határozott meg a munkaügyi, illetve a környezetvédelmi minisztérium alárendeltségébe tartozó intézmények alkalmazottjainak.
10%-os pótlék jár a kormányfőtitkárság alkalmazásában álló, a törvényalkotási folyamat lezárásában részt vevő alkalmazottaknak, és 15%-os az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) azon munkatársainak, akik a titkosított dokumentumokat kezelik.
Növelték az egyetemek igazgatóinak és főtitkárainak bérét úgy, hogy az adminisztratív vezető fizetése 2022-ben megegyezik majd a dékánok fizetésével, így a rektor és a helyettese után, a korábbi hatodik helyett, a harmadik pozíciót foglalja el a bértáblán. Ugyanakkor a bizottság javaslata szerint az egyetem szenátusának elnöke rektori, a főtitkár dékánhelyettesi szintű fizetést kap.
A tervezet kapcsán a képviselőháznak van ügydöntő hatásköre. erdon.ro

Sepsiszentgyörgyön tájékozódott a román képviselőház magyarokkal foglalkozó albizottsága
Sepsiszentgyörgyön tartotta szerdán kihelyezett ülését a román képviselőház emberi jogi, nemzeti kisebbségi és egyházügyi bizottságán belül működő, a romániai magyarság ügyeivel foglalkozó albizottsága, amely alaposan tájékozódott a helyi problémákról.
Az albizottság tagjai a székelyföldi megyék tanácselnökeivel, valamint magyar civil szervezetek képviselőivel folytatott párbeszéd során ismerkedtek a székelyföldi magyar közösség problémáival.
A szerda esti sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón Kulcsár Terza József albizottsági elnök elmondta: a testület tagjai alapos tájékoztatást kaptak a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium működésének az ellehetetlenítéséről, amelyet a magyar közösség egyik legégetőbb kérdésének nevezett, terítékre került ugyanakkor a székely zászló üldözése és a székelyföldi autonómiatörekvések kérdése is. Kulcsár Terza József elmondta: a látogatás részleteiről jelentés készül a román parlament számára.
Mihaita Virza kormánypárti képviselő a sajtótájékoztatón a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Daniel Vasile, a roma közösség képviselője elmondta, mind a magyar albizottságnak, mind az általa vezetett roma albizottságnak az a célja, hogy a bukaresti törvényhozás elé vigye a kisebbségek ügyeit.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke kijelentette: Székelyföldön a magyar közösségi ügyekben hozott bírósági ítéletek lassan egy "törvény fölötti törvényt" rajzolnak ki. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa ugyanakkor pozitív példaként említette a román-magyar együttélés kódexét, amelynek a kidolgozásáról Hargita megye önkormányzata határozott.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke kijelentette: Székelyföldön nap mind nap érzékelhető, hogy a román állam kettős mércét alkalmaz a magyar közösséggel szemben. Hozzátette: az RMDSZ a kettős nyelvhasználatot szeretné bevezetni a régióban a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvvé való minősítése által. Az öttagú albizottságból egyébként a Magyar Polgári Pártot (MPP) képviselő Kulcsár Terza József elnök mellett a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihaita Virza, valamint a roma kisebbség képviselője, Daniel Vasile vett részt a látogatáson. A testület tagjait csütörtökön fogadja Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa, majd Csíkszeredában és Homoródalmáson folytatják a tájékozódást. Utóbbi helyszín azért fontos, mert a székelyföldi faluban roma-magyar konfliktus alakult ki, és a képviselőházi emberjogi bizottságon belüli roma és magyar albizottságok a roma és a magyar képviselők kölcsönös támogatásával alakulhattak meg. Gazda Árpád / MTI

Túlbuzgó prefektus vagy túlzó panaszok? (Sepsiszentgyörgyön a parlamenti albizottság)
Kulcsár-Terza József képviselő kezdeményezésére, a párbeszéd jegyében és egy folyamat elindításának reményében érkezett Sepsiszentgyörgyre tegnap a román parlament magyar közösséggel foglalkozó albizottsága. A három képviselő – ketten betegség miatt távol maradtak – a székelyföldi megyeitanács-elnökökkel, civil szervezetek szószólóival találkozott, este közös vacsorán vettek részt a háromszéki román polgármesterekkel, ma délelőtt pedig találkoznak Sebastian Cucu prefektussal. Szeretnék jobban megismerni az itt élő magyarok gondjait – fogalmazták meg, bár a sajtótájékoztatón az is kiderült, egyikük a felvetett panaszok némelyikét találja túlzónak, másikuk a kormány helyi megbízottjának egyes lépéseit véli konfliktusgerjesztőnek. A kiszállás tapasztalatairól dokumentum készül, igyekeznek elérni, hogy a parlament napirendjére kerüljön a magyarság gondjainak orvoslása – hangzott el.
A román parlament emberi jogi, nemzeti kisebbségi és egyházügyi bizottságán belül működő, a romániai magyarság ügyeivel foglalkozó albizottság Kulcsár-Terza József kezdeményezésére jött létre, és az ő ötlete volt a kétnapos székelyföldi terepszemle is. Mint fogalmazott, ez csak az első lépés, a közeljövőben Erdély más régióiba is ellátogatnak, szeretnék, ha még a nyári vakáció előtt elkészülne a magyar gondok leltára. Fontosnak tartotta, hogy kollégái a helyszínen tájékozódjanak, bizonyos ügyeket ismertek, de nagyon sok mindenről nem hallottak eddig. A civil szervezetekkel folytatott megbeszélésen – részt vett a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat, a Civilek a Katolikus Iskoláért, a LAM Alapítvány, a Székelyföld Megmaradásáért Mozgalom, a Sepsi Reform Egyesület, a MERT és a református egyházat képviselő Sántha Imre lelkész – mindenki elmondhatta gondját-baját, és megfogalmazódott, jelenleg a legnagyobb probléma a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyének rendezése, de szó volt a székely zászló körüli hercehurcáról és az autonómia kérdéséről is. A Szociáldemokrata Párt színeiben megválasztott Vîrză Mihăiţă felszólalásában óvatosan fogalmazott, még elemeznie kell a hallottakat – mondotta, empatikusabb volt viszont a romákat képviselő Vasile Daniel, aki elmondta: céljuk, hogy a parlament napirendjére kerüljenek egy-egy kisebbség, így a magyarság sajátos gondjai. Tartalmasnak, előremutatónak nevezte a megbeszéléséket, és bízik benne, eredménye is lesz tájékozódásuknak. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a sajtótájékoztatón az albizottság segítségét kérte, elmondta, a prefektus megtámadta egy román–magyar együttélési kódex létrehozására vonatkozó kezdeményezésüket, alapfokon pert nyertek ugyan, de hasznos lenne, ha a képviselők is véleményt fogalmaznának meg indítványukról, mely meglátása szerint segíthetné a vitás kérdések legalább kétharmadának rendezését. Maros megyét Kocsis Róbert megyeitanács-tag képviselte, aki példamutatónak nevezte a kezdeményezést, és úgy vélte, ha sikerülne kiiktatni a napi, heti rendszerességű intézmények közötti vitákat, az a régió javára válna, vonzóbb lehetne a befektetőknek, jobban fejlődhetne gazdasága, turizmusa. Tamás Sándor háromszéki megyeitanács-elnök a szerbiai példát ismertette, ahol valóság a kettős nyelvhasználat és a helyi autonómia, két nyelven állítják ki a hivatalos dokumentumokat, mégsem dől össze a világ. Kiemelte, nagyon fontos, hogy a képviselők eljöttek és a helyszínen tájékozódnak, hisz már több ízben kiderült, Bukarestből Székelyföld egészen másképpen látszik. Szűkszavú nyilatkozata után újságírói kérdésre válaszolva kicsit bőbeszédűbb lett Vîrză Mihăiţă, aki tapasztalatairól szólva elmondta, bizony egyes panaszokat túlzónak talált, majd ki is fejtette: a prefektus ellen megfogalmazott vádakra gondol, hisz a kormány helyi megbízottja nem tesz egyebet, csak a törvényeket alkalmazza, azok pedig ugyanazok az egész országban. Kollégája, Vasile Daniel pontosítani igyekezett, ő például éppen a prefektus akcióit véli túlkapásnak, abszurdnak nevezte, hogy kétnyelvűsége miatt megtámadja a pályázati űrlapokat, és ellehetetleníti az egész folyamatot. Véleménye szerint az ilyen lépések csak a konfliktushelyzet kiélezésére jók. Vîrză Mihăiţă még egyszer nekifutott a magyarázkodásnak, finoman igyekezett utalni a magyarok túlzott érzékenységére, „gyermekes frusztrációjára”, meglátása szerint éppen azért szükséges a párbeszéd, tárgyalás, hogy sikerüljön feloldani ezeket.
Farkas Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sepsiszentgyörgyön járt a román képviselőház magyarokkal foglalkozó albizottsága
Az albizottság tagjai a székelyföldi megyék tanácselnökeivel, valamint magyar civil szervezetek képviselőivel folytatott párbeszéd során ismerkedtek a székelyföldi magyar közösség problémáival.
A szerda esti sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón Kulcsár Terza József albizottsági elnök elmondta: a testület tagjai alapos tájékoztatást kaptak a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium működésének az ellehetetlenítéséről, amelyet a magyar közösség egyik legégetőbb kérdésének nevezett, terítékre került ugyanakkor a székely zászló üldözése és a székelyföldi autonómiatörekvések kérdése is. Kulcsár Terza József elmondta: a látogatás részleteiről jelentés készül a román parlament számára.
Mihaita Virza kormánypárti képviselő a sajtótájékoztatón a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Daniel Vasile, a roma közösség képviselője elmondta, mind a magyar albizottságnak, mind az általa vezetett roma albizottságnak az a célja, hogy a bukaresti törvényhozás elé vigye a kisebbségek ügyeit.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke kijelentette: Székelyföldön a magyar közösségi ügyekben hozott bírósági ítéletek lassan egy „törvény fölötti törvényt" rajzolnak ki. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa ugyanakkor pozitív példaként említette a román-magyar együttélés kódexét, amelynek a kidolgozásáról Hargita megye önkormányzata határozott.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke kijelentette: Székelyföldön nap mind nap érzékelhető, hogy a román állam kettős mércét alkalmaz a magyar közösséggel szemben. Hozzátette: az RMDSZ a kettős nyelvhasználatot szeretné bevezetni a régióban a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvvé való minősítése által.
Az öttagú albizottságból egyébként a Magyar Polgári Pártot (MPP) képviselő Kulcsár Terza József elnök mellett a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihaita Virza, valamint a cigány kisebbség képviselője, Daniel Vasile vett részt a látogatáson. A testület tagjait csütörtökön fogadja Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa, majd Csíkszeredában és Homoródalmáson folytatják a tájékozódást. Utóbbi helyszín azért fontos, mert a székelyföldi faluban cigány-magyar konfliktus alakult ki, és a képviselőházi emberjogi bizottságon belüli cigány és magyar albizottságok a cigány és a magyar képviselők kölcsönös támogatásával alakulhattak meg.
MTI; itthon.ma/erdelyorszag

Jöttek, láttak, visszamentek (Sepsiszentgyörgyön a parlamenti albizottság)
Gyakorlati hozadéka lehet a parlamenti albizottság székelyföldi látogatásának, román kollégái kérésére Kulcsár-Terza József várhatóan hivatalos bemutatót tarthat a régióról, specifikus gondjairól az emberi jogi, nemzeti kisebbségi és egyházügyi bizottságnak. Erről az MPP-s képviselő számolt be a kétnapos kiszállást értékelő sajtótájékoztatóján. Feszültnek nevezte Kulcsár-Terza a Sebastian Cucuval folytatott megbeszélést, nem volt jó hangulatú találkozó, erősödött meggyőződése, hogy a kormánybiztos felső utasításra cselekszik. Szó volt a magyar nyelv használatáról, a székely zászlóról, a kétnyelvű feliratokról – Cucu kitartott álláspontja mellett, hogy ő csak a törvényt alkalmazza –, de vita kerekedett a magyar gyermekek románoktatásáról is, a prefektus nem értette, miért lenne szükség speciális tantervre, mint fogalmazott „Romániában élünk, mindenkinek tudnia kell románul”. Végül kicsit elbizonytalanodott, amikor Kulcsár-Terza rákérdezett, normálisnak tartaná-e, ha Magyarországra költözne, hogy gyermekei ugyanolyan tankönyvből tanulják a magyar nyelvet, mint a magyar iskolások. „Látszott, elgondolkozott, mintha megértette volna a lényeget” – számolt be a képviselő. Elmondta, eddig nem találkozott a prefektussal, de most felajánlotta, szívesen nyújt tájékoztatást, ad tanácsokat máskor is, jó lenne, ha időről időre leülnének és megtárgyalnák a vitás dolgokat.
Kulcsár-Terza József ismét kitért a civil szféra képviselőivel folytatott megbeszélésre, mint fogalmazott, kollégái majdnem teljes képet kaphattak az itteni helyzetről. A román polgármesterekkel szervezett közös vacsorára csak a dobollói községvezető ment el, így az csonkára sikerült, pedig szerették volna irányukba is kiterjeszteni a párbeszédet. Ezt követően vetette fel Vîrză Mihăiţă SZDP-s képviselő, jó lenne, ha pontosabban megismernék kollégáik is a székelyföldi helyzetet, Kulcsár-Terza pedig rábólintott, ha a bizottságban szavazatával is támogatja a javaslatot, ő szívesen tart egy magyarázó, eligazító bemutatót. Szükség lenne erre, mert a parlament tagjainak többsége nagyon keveset tud a régióról, az itt élőkről, valós követeléseikről, a román média elhallgatja vagy ferdítve mutatja be a történéseket, csak botrányok esetében foglalkozik a térséggel, s lám, az albizottság mostani látogatását sem tartották említésre méltónak.
Az MPP-s képviselő reméli, kollégáiban partnerekre talált, nemcsak ígérik, támogatják is majd kezdeményezéseit. A székelyföldi találkozókról jegyzőkönyv készült, megszületik egy jelentés is, amely a román parlament hivatalos dokumentuma lesz.
Farkas Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A közigazgatási törvény módosításakor a szankciók kapcsán számít nagy ellenállásra az RMDSZ
Miért fordítja félre a román állam a fejét, ha kisebbségi ügyekről van szó, és miért akart bekavarni a külügy a FUEN Kongresszusának – erről is beszélgettünk Kelemen Hunorral A politika belülről friss kiadásában.
Közigazgatási törvény módosítása a kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködés szakítópróbája lehet. Erről, illetve a FUEN kolozsvári kongresszusa kapcsán tapasztalt román viszonyulásról és a kisebbségi érdekérvényesítés európai lehetőségeiről beszélgetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel A politika belülről friss kiadásában Balázsi-Pál Előd, a Transindex felelős szerkesztője. A műsort vasárnap, május 28-án 18 órától sugározza az Erdélyi Magyar Televízió, de az Erdély FM-en is meghallgatható, illetve kivonata alább olvasható. A beszélgetés második, az RMDSZ Kongresszusának témáiról, illetve az oktatás problémáiról szóló részét hétfőn közöljük.
- Az elmúlt hónapokban gyakran mondta azt, hogy a puding próbája az evés, amikor arról érdeklődtem, mennyire működik a kormánypártokkal kötött megállapodás. Úgy tűnik, hogy az RMDSZ felszolgálta a desszertet, hiszen benyújtotta azt a törvénykezdeményezést, amely 10%-ra csökkentené a nyelvhasználati küszöböt.
Kelemen Hunor: A 215-ös törvény módosításáról van szó, és az anyanyelvhasználati küszöb 20%-ról 10%-ra való csökkentése a tervezetben szereplő módosításoknak csak egyike. Számos más olyan rendelkezés van, amely szerintem a törvényt jobbá, az anyanyelvhasználatot zökkenőmentesebbé teszi.
A tervezet ki is terjeszti az adminisztrációban az anyanyelvhasználatot, mert bevettük a prefektúrák mellett a dekoncentrált intézményeket, bevettünk minden olyan intézményt, amely annak az önkormányzatnak, vagy annak a településnek a területén működik. Ugyanis nem lehet, hogy a törvény csak az önkormányzatokra vonatkozzon, és ne vonatkozzon más intézményekre, beleértve például a formanyomtatványok kérdését is. Ugyanakkor az utcanévtáblákra, iránymutató táblákra is kitér, ugyanis az elmúlt esztendőkben ezek kapcsán rengeteg vita volt. Van, aki így értelmezte a törvényt, van aki úgy, és ezt is tisztázni kellett. Alternatív küszöböt is javasolunk, mert vannak olyan települések, Temesvár vagy Arad, hogy csak kettőt mondjak, ahol a magyarság aránya folyamatosan csökkent, és a 10%-os küszöb alá ment, de még mindig ezres, tízezres nagyságrendű, tehát jelentős számú közösség él ott. Ilyen esetben az alternatív küszöb bevezetése azt tenné lehetővé, hogy ezek a hagyományos kisebbségi közösségek is élni tudjanak a nyelvi jogokkal ott, ahol ilyen vagy olyan okok miatt, például a múlt században a 70-es, 80-as években az erőszakos betelepítés miatt, majd a 90-es évek belső migrációja miatt változtak és folyamatosan változnak az etnikai arányok. Ami legalább ugyanilyen fontos a törvénytervezetben, az a szankciók kérdése. Ugyanis az elmúlt évek azt is bebizonyították, hogy ez a törvény, és még számos más törvény szankciók nélkül nem működik jól. Tehát szankciókat javasolunk ebben az esetben – ez pénzbírságot jelent, nem börtönbüntetést, ahogy egyesek az első pillanattól kezdve a román médiában félremagyarázták, és azt mondták, hogy be akarjuk záratni a polgármestereket, önkormányzati vezetőket, akik nem alkalmazzák a törvényt. Szó nincs erről, itt pénzbírságról beszélünk. Szóval bevezetnénk azokat a szankciókat, amelyek a törvény alkalmazását biztosabbá tennék. Még van egy dolog, ami előre mutat: az írtuk bele a törvénytervezetbe, hogy a nyelvi, etnikai, vallásos szimbólumok használatáról az önkormányzatok döntenek egy településen belül. Ez tulajdonképpen megoldaná azt a kérdést, amely rengeteg vitára adott okot az elmúlt években. A prefektusok folyamatosan támadták, különösen Székelyföldön azt, aki a székely zászlót használta. De én azt gondolom, ez egyébként is a világ legtermészetesebb dolga, hogy az önkormányzat döntse el, hogy egy településen az állami szimbólumok mellett milyen helyi, regionális identitáshoz tartozó szimbólumokat használnak a hivatalos intézmények, akár. Azt gondolom, hogy ez egy jó törvénytervezet, figyelembe vettünk különböző ajánlásokat, mert a 10%-os küszöb esetében már volt nemzetközi, Európa Tanács által megfogalmazott ajánlás, és figyelembe vettük a 2001 óta és különösen az elmúlt 5-6 évben összegyűlt tapasztalatokat is.
- Említette a szankciókat, mekkora bírságokról lenne szól?
- Elég nagyok ezek a bírságok, így első hallásra. Több büntetés van, amit mi bevezettünk ebbe a tervezetbe, elmennek 4-6 ezer lejig. Mivel ez egy adminisztratív szankció, pénzbírság jellegű rendelkezésről van szó, ez végigjárná azokat az utakat, amelyeket ilyenkor végig lehet járni: tehát meg lehet támadni a bíróságon, és a bíróság eldönti, hogy igaza volt-e vagy sem annak, aki kirótta a szankciót. Tehát ez is abban a jogállami keretben működne, mint a többi más szankció, nem az van, hogy valaki megírja a nyugtát, és akkor azonnal fizetni kell.
- Ilyen esetben a polgármestert vagy a polgármesteri hivatalt, tehát a személyt vagy az intézményt bírságolják meg?
- Az előírás szerint különböző helyzetek vannak. Van, ahol az önkormányzatot teszi az anyanyelv-használat felelősévé, hiszen egy polgármesteri hivatalban egy településen, ahol bizonyos kérdésekben az önkormányzatnak kell eljárnia, ott az önkormányzat a felelős a törvény alkalmazásáért, például ha az utcanévtáblák kihelyezéséről beszélünk. Ha decentralizált intézményekről beszélünk, akkor az nyilván nem a prefektúrának a felelőssége, hanem azé az intézményé, amely egy bizonyos területért felelős: tanfelügyelőség, munkaügy, nyugdíjosztály stb. Ezek mind-mind abban az intézményi rendszerben működnek, amely egy-egy város, megye, tehát önkormányzat területén működik. Van, ami a helyi, van, ami a megyei önkormányzathoz tartozik, de van olyan is, amely csak a megyeszékhelyen működő intézményekhez tartozik.
- Egyeztettek a PSD-vel, az ALDE-val a törvénytervezet kapcsán?
- Mi decemberben-januárban jeleztük a szándékunkat, hogy egy ilyen törvénytervezettel készülünk, illetve én ezelőtt egy hónappal odaadtam a kormánykoalíció mindkét pártja vezetőjének, Tariceanunak és Dragneának a törvénytervezet szövegét magát. És több mint egy héttel ezelőtt volt még egy rövid beszélgetés, amikor mondtam, hogy ezen a héten benyújtjuk a tervezetet. Nem mentünk a tárgyalásokkal részletekbe, az elvekről beszéltünk. Azt láttam, hogy a szankciók kapcsán merült fel a legtöbb kifogás. De valószínű, hogy más területeken is lesznek majd módosító javaslataik.
Úgy fog ez működni, hogy mi sürgősségi eljárást kérünk a képviselőházban, a szenátusban ennek a törvénytervezetnek a megtárgyalására, és a szakbizottságokban – mert ez a közigazgatási, kisebbségjogi szakbizottságba mindenképpen bekerül véleményezésre – lesznek módosító javaslatok. A módosító javaslatokat kell tudnunk úgy alakítani azokkal, akik ebben a kérdésben partnerei lehetnek a szövetségnek és az erdélyi magyaroknak, hogy egy elfogadható változattal jöjjünk ki, tehát hogy a magyar közösség is azt lássa, hogy a nyelvi jogok területén van a románokban nyitottság, lehet előre lépni, és nyilván, ahol ők úgy érzik, hogy nem elfogadható a tervezet, találjunk egy olyan megoldást, ami mindenkinek jó.
Minden tervezet megszavazása egy kompromisszumnak az eredménye, ritkán találni olyan tervezetet – még a kormány által előterjesztettekben sem fordul elő gyakran – hogy ne legyen kisebb vagy nagyobb módosítás. Tehát én arra készülök, hogy a szakbizottsági vitákban lesznek módosító javaslatok. Aztán meglátjuk, hogy milyen támogatást élvez ez a tervezet. Azt gondolom, hogy Romániában, 2017-ben az égvilágán semmi gondot nem kell okozniuk azoknak a javaslatoknak, amelyeket mi előterjesztettünk, mert gyakorlatilag a már létező nyelvhasználati jogokat tisztázza, egy kicsit bővíti és részletezi bizonyos helyzetekben. Tehát olyan radikális áttörés a szankciók kivételével és a helyi szimbólumok kérdésén túl, ami eddig nem volt a törvényben, nem is lenne. Az alternatív küszöb, elismerem, egy új megközelítés, de egy néhány héttel ezelőtt elfogadott törvényben, az egészségügyi és szociális intézményekről szóló törvényben, ahol a nyelvhasználatot bevezettük, ott az alternatív küszöbnek már helyet találtunk, és az alkotmányosság próbáját kiállta, tehát ilyen szempontból is azt mondom, hogy nagy megrázkódtatásokra én nem számítanék, de a fene tudja, hogy ki, mikor, milyen szempontokat vesz figyelembe, amikor egy-egy kérdésről dönt.
- Az, hogy az egészségügyi törvény módosítását utólagosan az ellenzéki pártok megtámadták az alkotmánybíróságon, vajon előre vetíti azt is, hogy hogyan fognak viszonyulni a közigazgatási törvény módosításához?
- Amikor én Traian Băsescunak mondtam, hogy miért kellett megtámadnotok ezt a törvény az Alkotmánybíróságon, nem is értem, hogy mi a probléma, akkor ő a szokásos laza stílusában, nagy hahotázás közben azt mondta, hogy soha ne számítsál rám. Én mondtam, hogy soha nem is számítottam rád, de most nem ez a kérdés, hanem az, hogy ennek most mi értelme volt. Azt gondolom, hogy ők teljes egészében annak a szemléletnek a rabjai, hogy amit a másik oldal támogat, azt én nem támogatom. Tehát, ha most a PSD-ALDE támogat valamit, akkor minden bizonnyal a PNL és a PMP nem fogja támogatni, vagy legalábbis megpróbál valamilyen ürüggyel szembefordulni. Ez nem jelenti azt, hogy nincsen közöttük meggyőződéses nacionalista, mert van, mindenik pártban van, még az USR-ben is van, láttuk, mindenhol vannak meggyőződéses nacionalisták. De sajnos ez a szemlélet ebben a pillanatban nem változtatható általunk. Én azt szeretném, ha eljönne az a pillanat, amikor a román politika jelentős része (mert nem mondom, hogy egyhangúlag) elfogadná azt, hogy a többség-kisebbség viszonyát nem kell a napi politikai csatározások témájává tenni. Mert rengeteg olyan kérdés van, ahol egymást lehet kínozni, gazdaságtól külpolitikáig. De ne ez legyen az a kérdés, ahol egymást pofozzák, mert tulajdonképpen ezzel bennünket pofoznak.
- A múlt héten zajlott Kolozsváron a FUEN Kongresszus, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának a kongresszusa, aminek szerintem az egyik legérdekesebb részletkérdése az volt, hogy a román kormány, illetve a román állam nem képviseltette magát gyakorlatilag semmilyen szinten. Hiszen sem az államfő nem küldött üzenetet, sem a miniszterelnök, a külügyminiszter sem, aki tudtommal szintén meg volt hívva az eseményre.
- Persze, ő is, meg az európai ügyekért felelős miniszterasszony is.
- Mivel magyarázható ez az elfordulás?
- Több magyarázata is van ennek. Egyrészt, ők továbbra is úgy tekintenek a kisebbségekre, a magyarságra a román állam egy bizonyos szegmensében – én most nem tudom, hogy ezt hová kell helyezni, de a külügyminisztériumi szemléletben ez tetten érhető – mint valami idegen testre, ami zavarja az állam normális működését. Elmondják, hogy mintaértékű megoldást találtak a kisebbségekre, ami egy nagy hazugság. Akkor is nehéz lenne komolyan venni egy ilyen mondatot, ha eljöttek volna a FUEN Kongresszusra. Mert addig, amíg nem mondjuk mi, erdélyi magyarok, hogy meg vagyunk elégedve azzal a jogi kerettel, amit a román állam a kisebbségvédelemre, az identitás megőrzésére és erősítésére elfogadott, addig én nem gondolom azt, hogy másnak a szentenciáit el lehet fogadni. Ez olyan, mintha én azt mondanám a szomszédomra, hogy nem beteg, már meggyógyult. Mindenki látja, hogy haldoklik, de én azt állítom, hogy nincsen semmi baj vele, jól érzi magát, hát nézzék meg, nyitva az ablak, szellőztetünk a lakásában, kitesszük az ablakba, mindenki látja, kedves a nagymama, hozzák a nyugdíjat. Nem lehet ezt így megközelíteni. Én azt mondtam, hogy ez az egyik probléma.
A másik probléma meg az, hogy nem akarják elfogadni, hogy a kisebbségi ügyeket európai szinten is meg kell tudni közelíteni. Hogy ezek emberjogi kérdések, és hogyha az emberi jogok ügye egy európai uniós ügy, hogyha ez egy általános elv, egy olyan érték, amelyet mindenhol védenek, és nem hagyják, hogy csak az államok a saját belügyüknek tekintsék, a kisebbségi jogok is az emberi jogoknak egy jelentős részét képezik. Tehát ez sem lehet belügye egy államnak, Romániának például.
Másrészt pedig azt gondolom, hogy van valami hihetetlenül rossz, régi mechanizmus, amit a külügyminisztérium hoz magával, és amit a többi állami intézményre is úgymond rá akar erőlteti. És ezt már láttuk a Minority SafePack elindításánál is, amikor ők arról beszélnek, hogy a román államnak a konszolidált álláspontja az, hogy a Minority SafePack egy probléma, azt nem szabad elfogadni. Én kérdeztem akkor is, amikor nekem volt egy éles vitám az akkori külügyminiszterrel, hogy már meg ne haragudjon, de ezt a konszolidált álláspontot ki alakította ki? Mert ha létezik egy konszolidált álláspont, akkor több félnek, többek között a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek is meg kellett volna valakinek kérdeznie az álláspontját. Mert számtalan érvünk van amellett, hogy miért jó a Minority SafePack, miért hasznos egy ilyen kezdeményezés.
Szóval ilyen jellegű problémákat látok én, és ezen nem tudom, hogy hogyan lehet túllépni, hogyan lehet egyik napról a másikra ezen változtatni. Mert ez egy régi örökség, amit cipelnek. Időnként beteszik a sarokba, úgy tesznek, mintha már elfeledték volna, és amikor aztán jön egy éles helyzet, akkor előveszik.
A diplomáciában, a külügyminisztériumban amit én leginkább kifogásolok, hogy évek óta nincsen hangja a román diplomáciának. Történnek körülöttünk a dolgok, a régióban, Európában, és Románia nem hallatja a hangját, mindenről lekésik. Követ bizonyos álláspontokat, bizonyos más szereplőknek az álláspontját. Amikor viszont a magyarokról van szó, akkor olyan aktívak lesznek, mintha hirtelen Red Bullt ivott volna mindenki reggeltől estig, és felpörögnek, és megtesznek mindent, öt-hat államot megszólítanak, hogy legyen egy közös front a Minority SafePack ellen az Európai Unióban, levelet írnak Junckernek, majd letagadják, de kiderül, hogy hiába tagadják, mert van levél, stb. Tehát hihetetlen nagy sebességbe kapcsolnak, amikor rólunk van szó.
- Egyébként mennyire személyfüggő a külügynek a hozzáállása? Ugye Meleșcanu esetében azért nem lehet azt mondani, hogy ő arról lett volna híres, hogy kisebbségellenes, vagy magyarellenes lett volna. A román-magyar viszonynak a javítását is tőle várták sokan.
- A diplomáciában, a külügyminisztériumban amit én leginkább kifogásolok, hogy évek óta nincsen hangja a román diplomáciának. Történnek körülöttünk a dolgok, a régióban, Európában, és Románia nem hallatja a hangját, mindenről lekésik. Követ bizonyos álláspontokat, bizonyos más szereplőknek az álláspontját. Amikor viszont a magyarokról van szó, akkor olyan aktívak lesznek, mintha hirtelen Red Bullt ivott volna mindenki reggeltől estig, és felpörögnek, és megtesznek mindent, öt-hat államot megszólítanak, hogy legyen egy közös front a Minority SafePack ellen az Európai Unióban, levelet írnak Junckernek, majd letagadják, de kiderül, hogy hiába tagadják, mert van levél, stb. Tehát hihetetlen nagy sebességbe kapcsolnak, amikor rólunk van szó. Egyébként mennyire személyfüggő a külügynek a hozzáállása? Ugye Meleșcanu esetében azért nem lehet azt mondani, hogy ő arról lett volna híres, hogy kisebbségellenes, vagy magyarellenes lett volna. A román-magyar viszonynak a javítását is tőle várták sokan.
- Meleșcanu egy nagyon komplex figura, maradjunk annyiban. Mint minden régi vérbeli diplomata, azért nagyon tudja azt, hogy hogyan kell dolgokat másképpen láttatni, mint ahogy egyébként a valóságban vannak. Én azt gondolom, hogy személyfüggő akkor, hogyha van egy nagyon határozott és egy nagyon erős külügyminiszter, és egy nagyon erős államelnök. Mert Romániában a külpolitikát két helyen rakják össze, két helyről vezetik, az államelnöki hivatalból, illetve a külügyminisztériumból. És hogyha tudnak egy pontos irányt szabni, akkor a diplomácia, tetszik, nem teszik, nálunk is, máshol is, követi a politikai döntést, a politikai akaratot. Ha nincsen egy ilyen erős akarat, szemlélet, akkor nyilván, hogy ők gyártják az anyagokat, hozzák a régi reflexeket, a beidegződéseket, mert ez egy nagyon szigorú, fegyelmezett rendszer. És a politikus gyakorlatilag abból rakja össze a saját döntésnek tűnő álláspontját, amit a külügy felszolgál neki. És ez a probléma ma Romániában, hogy nincsen egy olyan erős ember, nincsen egy olyan figura, aki a külpolitikában azt mondaná, hogy erre menjünk, és ehhez igazítjuk a különböző más döntéseinket. Én ezt ma nem látom, vagy hogyha van, akkor nagyon elrejtették, mert az elmúlt években nem tűnt föl, hogy lenne valahol egy ilyesmi. Inkább az van, hogy a régi begyepesedett szokásaikat újra és újra előveszik, és leteszik a kormányfő asztalára, leteszik az államelnök asztalára, leteszik a külügyminiszter asztalára, és ebből főznek.
- Az előbb említette már a Minority SafePacket, amelynek támogatására Uniós szinten legalább hét tagállamból kell összesen egymillió aláírásnak összegyűlnie. Az RMDSZ azt vállalta, hogy 250 ezer aláírást fog összegyűjteni ennek a támogatására. Nekem nagynak tűnik ez a szám, főleg azért, mert a tapasztalatom az, hogy az erdélyiek kevésbé figyelnek az európai ügyekre, kevésbé lehet őket megszólítani európai témákkal. Hogy lehet közelebb vinni hozzájuk ezt az ügyet?
- Ez nem egy európai ügy. Ez egy magyar ügy nekünk, amit ki akarunk vinni Európába. Akkor válik európai üggyé, ha erősnek látszunk, ha erősek vagyunk, ha fel tudjuk mutatni, hogy itt van egy nagy közösség. Ez elsősorban a mi ügyünk. Európának akkor leszünk fontosak, ha mi magunkat fontosnak látjuk, fontosnak gondoljuk, és fel tudjuk mutatni az akaratunkat.
Én ezért azt mondtam, s azt mondom mindig, hogy nekünk az Európai Unióba többek között azért kellett menni, azért kell ott lennünk, hogy a kisebbségi ügyeket az EU-s intézményekben is megjelenítsük, és keressük meg azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül azt a kettős mércét, ami ma Európában létezik a kisebbségek kezelésében, ki lehet küszöbölni. Nekünk a mi ügyeinket kell európai üggyé tennünk, uniós üggyé tennünk. Ezért mondtuk, hogy a 200-250 ezer aláírás összegyűjtése nem lehetetlen. Mi egyébként össze szoktunk gyűjteni 300 ezer aláírást akkor, amikor egy-egy jelölésnél, választások előtt szükséges az aláírások összegyűjtése, és pontosan azért hagytuk szeptemberig, hogy tudjuk előkészíteni rendesen az aláírásgyűjtés szervezését, kommunikációját, és amikor nekifogunk, akkor egyértelmű legyen az, hogy nem hónapokig elhúzva-nyúzva, téve-véve próbáljuk ezt összegyűjteni. Attól leszünk az EU-ban szereplők, ha fel tudjuk mutatni a közösség akaratát. Ha nem tudod felmutatni, akkor nem vesznek komolyan, akkor azt gondolják, hogy gyenge közösség vagy, nem létezel, nincsen akaratod – ez így van más ügyekben is, a gazdaságban, a geopolitikában, és rengeteg olyan kérdésben, ahol az államok vagy közösségek az akaratukat érvényesíteni próbálják. Kisebbségi ügyekben ez még inkább így van.
Az Európai Unió, vagyis a Szén- és Acélközösség az ötvenes években nem azért jött létre, hogy azzal foglalkozzon, hogy mi van az őshonos kisebbségekkel. Az európai békét akarták megteremteni egy gazdasági együttműködéssel. És ez bővült folyamatosan. 2017-ben ott tartunk, hogy egy újabb reform előtt állaz EU, ma már a franciák és a németek is elismerik, hogy hozzá kell nyúlni a maastrichti szerződéshez, hozzá kell nyúlni az alapszerződésekhez, tehát egy reform előtt állunk. Nem vagyok biztos benne, hogy ez az Európai Parlament 2019-es mandátumának vége előtt megtörténik, de megkezdődött már egy nagyon alapos gondolkodás az uniós reformról.
Az elmúlt 50 évben folyamatosan bővült az Európai Unió és az együttműködésnek a kerete. A további bővülés, a további újragondolás, ennek reformja lehetővé teszi azt is, hogy a kisebbségi ügyeket is bevigyük. Rengeteg olyan kérdés, ami ma európai uniós hatáskör, az ötvenes-hatvanas-hetvenes években nem volt az európai gazdasági közösségnek a hatásköre. Ezért ezt nem lehet úgy tekinteni, mint egy bibliát, mint egy égi szentenciát, hogy nem lehet hozzátenni semmit, nem lehet elvenni belőle semmit. Az EU folyamatosan alakul, és alakulni fog a következő évtizedekben is. Nem gondolom, hogy a mi nemzedékünkkel ez majd eljut egy olyan fázisba, amikor évszázadokig nem kell majd hozzányúlni, ez ki van zárva. maszol.ro

A főfogyasztóvédő „igaza”
Mircea Diacon, a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal vezetője közleményben tudatta tegnap, hogy a megyei magyar napilapok több, őt „nemzetiségében diszkrimináló, becsületében megsértő, zsaroló, tisztségéből való menesztésével fenyegető cikke”, valamint egy „magyar nemzetiségű férfi bántalmazása” nyomán számára kedvező hatósági határozatok születtek. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT) által megrovásban részesített Bedő Zoltán közíró furcsának találja, hogy nem kapta meg az őt elítélő határozatot, ám a jelentgető Dan Tanasă már szombaton közölte azt blogján. Ezt a bloggernek a titkosszolgálatokkal való együttműködésével magyarázza.
A Vrancea megyéből Háromszékre szegődött Diacon előbb rendőr volt, de magatartása miatt eltanácsolták az intézménytől. Aztán polgárőrnek állt, onnan meg kirúgták. Volt a Szociáldemokrata Párt megyei aktivistája, egy ideig Spanyolországban tartózkodott, aztán prefektusi tanácsos, 2013. január közepétől a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal vezetője. Többször felhívta magára a figyelmet, többek között a „székely ízek” üldözésével, a taxisok SIC-matrica miatti megbírságolásával, az unitárius ifjak árkosi egyházi táborában rendőri kísérettel való ellenőrzésével, vendéglői dulakodásával. Hivatali visszaélésért és diszkriminatív magatartásért, sőt, bűncselekmények elkövetésének gyanújával Diacont többen feljelentették, a maga rendjén ő is feljelentette a Székely Hírmondó kiadóját és Bedő Zoltán publicistát. Utóbbinak A főfelügyelőnek távoznia kell! című jegyzete miatt az ODT megrovásban részesítette a szerzőt és a kiadót. Az erről szóló tizenegy oldalas határozatot Diacon leveléhez csatolta.
Bedő Zoltán érdeklődésünkre szemenszedett hazugságnak nevezi a határozatban felsoroltakat. Jegyzetében emberként marasztalta el Diacont, nem azért, mert román – magyarázta. Őt viszont azért róják meg, mert magyar. A határozat sérti a sajtószabadságot és az egyéni véleménynyilvánítás szabadságát. Felsorolnak egy sor európai normát, amelyeknek minden betűjével egyetért, mondja Bedő, de itt nem erről van szó. Tiltakozni fog hazai és nemzetközi újságíró-szervezeteknél, tette hozzá. Arról még nem döntött, hogy a bíróságon megtámadja-e az ODT határozatát, de sok értelmét nem látja, mert, mint fogalmaz, titkosszolgálatok irányítják az országot. Az ODT egy másik határozata felmenti Diacont a diszkrimináció vádja alól. Az RMDSZ háromszéki területi szervezete jelentette fel a székely ízek üldözéséért, és sértő hangnemben beszélt arról, hogy milyen termékeket lehetne még a székely elnevezéssel illetni: „székely vécé vagy székely temető”. Egy újságírói kérdésre visszakérdezett: maga kóstolt székelyt? Diacon csatolta a bírósági végzést, mely szerint elítélték és 1000 euró erkölcsi kártérítésre kötelezték az őt bántalmazó L. L.-t. Továbbá a sepsiszentgyörgyi ügyészségnek az ő bűnügyi vizsgálatát bűntett hiányában lezáró határozatát.
Diacon bűnügyi feljelentést tett a Háromszék és kiadója három vezetője ellen fenyegetés (!) vádjával. Erről eddig nem értesültünk. Ám határidőn túl történt a feljelentés, az ügyészség nem kezdett kivizsgálást.
Szekeres Attila / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bajba kerülhet a román gazdaság – sorra kapja Bukarest a figyelmeztetéseket
Hiába a kirobbanónak tűnő első negyedévi gazdasági növekedés, az elmúlt napokban az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutalap is arra figyelmeztette Romániát, hogy a pénzosztogató intézkedéseknek rossz vége lehet. Ezt a hazai gazdasági szakemberek is jó ideje hajtogatják már, de a Grindeanu-kormány és a koalíció az intésekre egyelőre ügyet sem vet.
Az Európai Bizottság a napokban arra hívta fel a kormány figyelmét, hogy a középtávú költségvetési célkitűzés – a Traian Băsescu mandátuma idején elhíresült MTO – megvalósíthatatlannak tűnik, mivel a strukturális költségvetési hiány 2016-ban 2,6 százalékra nőtt, amely igencsak messze van az előirányzott 0,5 százaléktól. A figyelmeztetés mellett az Európai Bizottság azt indítványozta az Európai Unió Tanácsának, hogy tegyen konkrét javaslatot a romániai illetékeseknek a jelentős eltérés megszüntetésének érdekében.
Az EU Tanácsának most már nem egészen egy hónapja van a javaslattételre. Ha a helyzet nem változik, akkor a Románia elleni brüsszeli szankciók sokba kerülhetnek majd az országnak, hiszen egyebek között az Európai Beruházási Bank is megváltoztathatja a romániai hitelfolyósítás stratégiáját, mi több, az unió felfüggesztheti a Romániának juttatott strukturális és kohéziós alapok folyósítását is.
Románia strukturális deficitje a bruttó nemzeti össztermék alapján számított korábbi 0,6 százalékról (amely szintén 0,1 százalékkal lépte túl az engedélyezett szintet) azért érte el a 2,6 százalékot, mivel a költségvetési kiadások messze meghaladták a bevételeket. Ezzel az ország igen sérülékennyé vált az esetleges újabb gazdasági válságok esetén.
Az Európai Bizottság szerint középtávon a román kormánynak csökkentenie kell a nettó költségvetési kiadásokat, ami egyebek között az adók, illetékek emelését, újabbak bevezetését, bér- és nyugdíjcsökkentést vagy pedig a beruházásokra fordított összegek további visszafogását feltételezi. Ráadásul az idei költségvetési deficitet 3,5 százalékosra becsülik Brüsszelben, vagyis – ha a mutatók a hátralévő hónapokban nem javulnak – a román gazdasági makrostabilitás igencsak törékennyé válik.
Brüsszeli javaslatok
Az Európai Bizottság szerint az Európai Tanácsnak három fontosabb lépést kellene javasolnia Romániának, öthónapos határidővel. A Grindeanu-kormánynak többek között el kell érnie, hogy a javakra és szolgáltatásokra költött költségvetési összegek, illetve az adókból és illetékekből származó bevételek közötti különbség ne haladja meg, 2016-hoz viszonyítva, a 3,3 százalékot. Brüsszel szerint ezzel 0,5 százalékon stabilizálható a strukturális deficit.
Ugyanakkor a kormánynak minden költségvetési pluszbevételt a hiány csökkentésére kell majd fordítania. Így tehát Romániának a következő öt hónap során mindenekelőtt költségvetési takarékosságra kell törekednie, hogy elkerülje a túlzott deficit miatti kötelezettségszegési eljárást.
Ha Románia nem lép fel kellő hatékonysággal a költségvetési hiány csökkentéséért, akkor a kötelezettségszegési eljárás beindításával Brüsszel drasztikus intézkedéseket hozhat az ország ellen, így például a bruttó nemzeti össztermék 0,5 százalékával egyenlő büntetést szabhat ki, de – amint már szó volt róla – felfüggesztheti a strukturális és kohéziós alapokból történő pénzfolyósítást. Ami az amúgy is krónikus pénzhiánnyal küszködő ország esetében igen súlyos csapás lenne.
Figyelmeztet az IMF is
Ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalap a napokban nyilvánosságra hozta a Romániára vonatkozó jelentését, amelyet május elején véglegesített a washingtoni székhelyű pénzintézet romániai küldöttsége. E szerint 2018-ban a román államháztartási hiány GDP-arányosan elérheti a 3,9 százalékot.
A túlzott deficitre nézve a legnagyobb kockázatot, a valutaalap szerint, a román szenátus által a múlt héten megszavazott, de még képviselőházi jóváhagyásra váró egységes bértörvény jelenti, amely a közszférában dolgozóknak átlagban 56 százalékkal emeli a bérét a következő öt évben.
A kormány 2018. január 1-jétől egy százalékponttal, 18 százalékra akarja mérsékelni a hozzáadott értékadót, és csökkenteni akarja a társadalombiztosítási járulékokat. A valutaalap változatlanul 4,2 százalékos román gazdasági növekedést valószínűsített az idei évre, miközben a kormány 5,2 százalékos GDP-bővüléssel számol.
Az IMF igazgatótanácsa azt tanácsolta Bukarestnek, ne a belföldi fogyasztást serkentse, hanem a közberuházásokat ösztönözze az életszínvonal fenntartható növelése érdekében, egyben pedig úgy vélte, hogy az adópolitika enyhítése, a szerkezeti reformok lelassulása veszélybe sodorják az elmúlt évek eredményeit.
Bukarest: nincs ok aggodalomra
A kormány és a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke – a voltaképpeni kormányfő –, Liviu Dragnea azt állítja, hogy az országban a legnagyobb rendjén mennek a dolgok. A politikus szerint az egységes bértörvény nem jelent veszélyt az államháztartásra, mert a bérek fokozatosan fognak emelkedni, ami lehetővé teszi, hogy az idén Románia tartani tudja a vállalt 3 százalékos államháztartási hiányt.
Válaszként a brüsszeli figyelmeztetésre a kormánykoalíciós pártok vezetői úgy döntöttek, közös levélben kérnek majd magyarázatot az Európai Bizottság elnökétől, Jean-Claude Junckertől arra, hogy az általa vezetett testület miért bírálja a Gridneanu-kormány gazdasági intézkedéseit. Szerintük Brüsszel bírálatai lejáratják a román kormányt a választók és a külföld előtt, utóbbi pedig azzal a következménnyel járhat, hogy csökkennek a Romániában irányuló a külföldi tőkebefektetések.
Liviu Dragnea szerint jelenleg az országban semmilyen gazdasági mutató nem ad okot Brüsszel és a Nemzetközi Valutaalap aggodalmaira. A szociáldemokraták elnöke szerint ebben az esetben felmerül a kérdés, vajon Brüsszel nem arra törekszik, hogy leállítsa a román gazdaság fejlődését?
Bogdán Tibor / maszol.ro

Jogvédők és politológusok: az RMDSZ tervezete üdvözlendő, de hiányos
Mai sajtóközleményükben az Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI)/Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) és a Politeia szakemberei üdvözlik az RMDSZ-frakció által május 23-án iktatott törvénymódosítási tervezetet, ugyanis „annak elfogadása nagy mértékben hozzájárulna a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája, valamint a Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről ratifikálása óta hiányos jogharmonizáció orvoslásához”. Tudatják: a Keretegyezmény 1995-ös illetve a Karta 2008-as ratifikálása óta, Romániának nem sikerült maradéktalanul átültetni vállalásait a belső jogba.
Mint ismeretes, a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete a közigazgatási törvényt módosítaná.
Emlékeztetnek: az RMDSZ felkérésére a civilek módosító javaslat-csomagot fogalmaztak meg a 215/2001-es közigazgatási törvényről, amelyet februárban eljuttattak a törvénymódosítási tervezeten dolgozó munkacsoporthoz.
A civilek örömmel veszik tudomásul, hogy a beiktatott törvénymódosítás két kulcsfontosságú kérdésben is összecseng az általuk előterjesztett javaslat-csomaggal. Értékelik, hogy a törvénymódosítási tervezet külön fejezetbe foglalja össze a nyelvhasználati jogokat. Szerintük ez nemcsak, hogy áttekinthetőbbé teszi a rendelkezéseket, hanem hosszútávon egy fontos lépést jelenthet az önálló magyar nyelvre vonatkozó nyelvtörvény irányába. Ugyanakkor a törvénytervezet szétválasztja a gyakorlati és szimbolikus nyelvi jogokat, azzal hogy az utóbbi kategóriába tartozó rendelkezéseket egy lényegesen alacsonyabb alternatív küszöbhöz kapcsolja. Ezzel olvasatukban az állam elismerheti a kisebb számú kisebbségi közösségek létét is, hiszen arra készteti a hatóságokat, hogy lényegesen tágabb körben biztosítsák a nyelvi tájkép, házasságkötés és közérdekű tájékoztatás terén a nyelvi jogokat.
Megjegyezik: a törvénytervezet számos más jó javaslatot tesz a közigazgatási törvény módosítására.
Ugyanakkor pedig felhívják a figyelmet a módosítás-tervezet azon részeire és hiányosságaira, amelyek a romániai közigazgatási nyelvhasználatban szerzett tapasztalataik és meglátásuk szerint veszélyforrásokat jelenthetnek a kisebbségi jogok maradéktalan gyakorlatba ültetésére:
Egyrészt, vélik, a módosítás-tervezet kormányhatározat útján hagyná jóvá a kisebbségi nyelven használható formanyomtatványokat. Véleménynk szerint ez nem nyújt megoldást a formanyomtatványok problémájára, ugyanis életszerűtlen, hogy az időről-időre módosuló vagy a helyi szinten kibocsátott formanyomtatványok, kormányhatározat útján időben elfogadásra és használatra kerülnének.
Másrészt, közlik, a módosítás-tervezetben a nyelvhasználati jogok alanyai a kisebbségi román állampolgárok, kisebbségiek által alapított szervezetek és a kisebbségiek érdekeit szolgáló civil szervezetek. Ez a megfogalmazás indokolatlanul zárja ki a nem román állampolgárokat és más jogi személyeket (pl. vállalkozások) a nyelvhasználati jogok élvezőinek köréből. Éppen ezért egy általánosabb összes magán- és jogi személyt magába foglaló megfogalmazás célszerűbb és indokoltabb volna, gondolják. „Ennek elmulasztása akár ahhoz a fonák helyzethez is vezethet, hogy egy magyar többségű település polgármesteri hivatalán egy felvidéki magyar, vagy egy cég magyar anyanyelvű helyi képviselője nem iktathat magyarul egy kérvényt” – olvasható a dokumentumban.
Továbbá a módosítás-tervezet értelmében a közigazgatási intézmények kisebbségi nyelvhasználatát biztosító többlet-költségek egy részét az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI) biztosíthatná. Véleményük szerint a hivatal bevonása ebbe a folyamatba szükségtelen, és felesleges akadályokat gördíthet az intézmények elé. Sokkal egyszerűbb lenne egy olyan megoldás, amely az oktatás finanszírozáshoz hasonlóan (kvóta rendszer), a központi költségvetésből, célirányosan biztosítaná az intézmények és közigazgatási egységek számára a nyelvi jogok biztosításához szükséges finanszírozást. „A sajtóban megjelentek alapján ugyanakkor arról értesültünk, hogy a benyújtott javaslat csomag nem élvezi teljes mértékben a román kormány támogatását, a két kormánypárt, a PSD és az ALDE még nem fogalmazta meg ezzel kapcsolatos meglátásait. Szeretnénk kiemelni, hogy a két kormánypárt számára is kötelező figyelembe venni Románia által ratifikált egyezményeket. Emlékeztetni szeretnénk a közvéleményt és a törvénymódosítás- folyamat kiemelt politikai szereplőit, hogy a 2016. december 21-én, a kormánypártok és az RMDSZ által aláírt politikai paktum 7. pontja alapján, a felek arra kötelezik magukat, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használati jogait garantáló nemzetközi egyezményekbe foglalt kötelezettségeket tiszteletben tartják” – áll a sajtóközleményben.
Véleményük szerint ahhoz, hogy az elfogadásra kerülő törvény-módosítást valós előrelépésnek tekinthessük, a törvény megújult szövege mindenképp megoldást kell hozzon a következő területeken:
1. Kisebbségi nyelveken történő szóbeli és írásbeli ügyintézés gyakorlati megvalósulása;
2. Kisebbségi nyelveken elérhető formanyomtatványok biztosítása;
3. Az utcanévtáblák és egyéb hagyományosan használt toponímiák kihelyezésének kötelezettsége a kisebbségek nyelvein;
4. A többnyelvűség megvalósításához szükséges többletköltségek biztosítása.
Felhívják a közvélemény figyelmét arra, hogy a törvénymódosítás javaslat önmagában nem garantálja a szükséges kisebbségjogi rendelkezések életbeléptetését, mindössze az első lépés a nyelvhasználati jogok bővítése tekintetében, mindaddig, amíg a parlamenti többség azt nem szavazza meg. A törvénymódosítás folyamat eredményessége a szakbizottsági munka és parlamenti viták alkalmával fog eldőlni. Bíznak benne, hogy ezek sikeresek és eredményesek lesznek.
A civilek módosító javaslatai az alábbi linken találhatóak:http://www.politeia-kolozsvar.ro/civil-szervezetek-javaslata-a-2152001-es-helyhatosagi-torveny-modositasahoz/. szabadsag.ro

Kőbe vésett történelemhamisítás az erdélyi emlékműveken
Amiért valaminek emlékművet, emléktáblát állítanak, attól még nem biztos, hogy az adott esemény megtörtént, illetve épp úgy, ahogy azt egyesek az utókorral láttatni akarják. A történelem propagandisztikus célú elferdítésének emlékműveivel sajnos még mindig találkozhatunk Erdély-szerte.
Nagyváradról Kolozsvár felé autózva az E60-as műúton, Élesd központjában egy szocreál stílusú, kissé viharvert emlékmű mellett halad el az utazó. A szögletes alapból magasan kinyúló kőhasáb egy olyan tragikus történelmi eseménynek állít emléket, melyről jó eséllyel csak bihariak hallottak.
1904 április 24-én, a Kossuth Ferenc vezette Függetlenségi Párt választási gyűlést szervezett a mezővárosban. Hogy a rendezvényt megzavarja, a Szociáldemokrata Párt is összecsődítette híveit a környező, zömükben románlakta falvakból. A szociáldemokrata tábor hatóságok által nem engedélyezett demonstrációja rendbontássá és erőszakossággá fajult, amire a kivezényelt csendőrök sortűzzel válaszoltak.
A halottak száma 33 volt, a sebesülteké még több. „A Sebes-Körös völgyi falvak fellázadt parasztjainak emlékére...”, áll az emlékmű talapzatán, ami a legenyhébb elbírálás esetén is csúsztatásnak minősül, hiszen a megmozdulást szervező Szociáldemokrata Pártnak nem állt szándékában felkelést kirobbantani, a cél a függetlenségiek térnyerésének megakadályozása volt a kistérségben.
Valótlan képet fest a történtekről az emlékművet díszítő féldombormű is, melyen a tüzelésre kész kakastollas csendőrökkel farkasszemet néző kaszás, vasvillás parasztok láthatók. A korabeli beszámolókban szó sem esik szó arról, hogy a szociáldemokrata szimpatizánsok fegyverre kelve érkeztek volna az ellentüntetésre, egyetlen fegyverük valószínűleg az a pisztoly volt, amit az egyik szervező rántott elő a zsebéből, majd a csendőrosztagot vezető őrmesterre lőtt vele, halálosan megsebesítve a tisztet. Pisztollyal lövöldöző paraszt természetesen nem került a domborműre.
„Az eseményt a kommunizmus idején átértelmezték, túlhangsúlyozták a nemzeti jellegét” – mondja Fleisz János nagyváradi történész. Tény, hogy az áldozatok többsége román volt, ám a megmozdulásnak nem volt közvetlen nemzetiségi vonzata, hovatovább, a szociáldemokrata sajtóban megjelent beszámolók szerint a Függetlenségi Párt román nyelvű plakátokon is hirdette a maga rendezvényét, aminek a szociáldemokraták nagyon nem örültek.
A megdicsőült áruló
Kolozsváron szintén találni manipulatív, sőt, nyíltan uszító emlékműveket. A Szabók bástyája elé még a 70-es években állítottak szobrot Mihai Viteazul kapitányának, a kincses város főterén bestiális módon kivégzett Baba Novacnak. A talapzaton látható jelenlegi felirat, mely szerint a hadurat a magyarok gyilkolták meg, szörnyű kínok között („…ucis de unguri în chinuri groaznice...”) a Funar-korszakban került fel a talapzatra.
A szerb apától és román anyától született, a szerbek által nemzeti hősként tisztelt Baba Novac törökellenes gerillaharcosként tett szert hírnévre, mielőtt Mihai Viteazul szolgálatába állt. Az erdélyi országgyűlés ítélte halálra, mert állítólag azt tervezte, hogy 400 katonájával átáll a törökökhöz, amit a Baba Novac személye köré szőtt román nacionalista legendáriumból nagyvonalúan ki szoktak felejteni. „Egy ilyen kaliberű embert nem lehetett volna kivégezni a Habsburgok érdekeit Erdélyben képviselő Basta generális jóváhagyása nélkül, sőt, szerintem Mihai Viteazul is helyben hagyta az ítéletet” – nyilatkozta a Maszolnak Lupescu Radu történész.
Baba Novac tehát nem gyilkosság áldozata volt, törvényes ítélet alapján végezték ki, az ítéletet pedig már csak azért sem lehet a magyarok nyakába varrni, mivel az erdélyi országgyűlésben a szász nemzet is képviseltette magát.
Florin Apostu polgármestersége idején Hunyadi Attila történész és Szász Péter, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke átiratban fordult az ombudsmanhoz, illetve a városvezetéshez, kérve a magyar közösségre sértő, ellene izgató felirat eltávolítását, eredménytelenül. Az ombudsman legalább válaszolt a beadványra, közölve a panaszosokkal, hogy az ügyben az önkormányzat az illetékes. Időközben ismeretlen személy eltávolította a „magyar” szó betűit a talapzatról, ami természetesen nem mentesíti az önkormányzatot az alól, hogy hivatalosan is módosítsa az uszító feliratot.
Hogy lett 4 ezerből 40 ezer?
Szintén Gheorghe Funar polgármestersége idején került fel a Petőfi (Avram Iancu) utcában álló, egykori Biasini szálló homlokzatára azon emléktábla, mely szerint az 1848/49-es forradalom idején a magyar nemesek által a románok ellen foganatosított „véres retorziók” során 230 falu pusztult el, s meghalt 40 ezer ember.
Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke szerint a korabeli dokumentumok tükrében ez a szám rettentően eltúlzottnak tűnik. Az erdélyi románság által 1850-ben Ferenc Józsefhez intézett beadvány még csak 1151 áldozatról beszél, az osztrákok által készített összeírás pedig 4200-4400 halottal számol.
E. A. Bielz szász földrajztudós és statisztikus becslései szerint a forradalom és szabadságharc Erdélyben összesen 18 ezer áldozattal járt, a románok vesztesége 5400 fő volt. Gheorghe Barițiu román történész, aki maga is résztvevője volt az eseményeknek, 6000 román áldozatról írt. Egyed Ákos úgy becsüli, maximum 30 ezer ember halála írható a forradalom és szabadságharc erdélyi eseményeinek a számlájára, ezek tetemes része pedig nem román, hanem magyar, illetve szász volt. 
Oláh Emese alpolgármester a Maszolnak azt nyilatkozta, természetes az óhaj, hogy minden, a magyarokra sértő kolozsvári felirat eltűnjön, s az RMDSZ frakcióval egyetemben mindent meg is fog tenni ennek érdekében. „Tudatában kell lennünk annak, hogy ez nem fog menni egyik napról a másikra” – hangsúlyozza az önkormányzati vezető.
Pengő Zoltán maszol.ro

Béremelés kivételezetteknek
Elfogadta az új egységes bértörvényt tegnap a képviselőház, azonban egy előre be nem jelentett formában: a közalkalmazottak fizetése csak 2018 januárjától növekszik (holott eredetileg júliustól ígérte a kormány), míg a magas rangú állami tisztviselők esetében az új bértábla a törvénynek a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől érvénybe lép. A jogszabályt 188 képviselő támogatta, 28-an ellene szavaztak, 47-en tartózkodtak. A Szociáldemokrata Párt és szövetségesük, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége, valamint a koalíciót a parlamentben támogató RMDSZ támogatta a jogszabályt, az ellenzék – kivéve néhány liberális képviselőt, akik megszavazták a törvényt – fenntartásokat fogalmazott meg vele szemben.
A parlamenti vita célegyene­sében elfogadott előírás szerint a következő öt évben lépcsőzetesen bevezetendő, átlagosan több mint 50 százalékos béremelések januártól kezdődnek, amikor az összes közalkalmazott bére 25 százalékkal, 2018 márciusától pedig a tanárok bére további 20, az egészségügyben dolgozóké pedig 75 százalékkal emelkedne. Továbbá 2018. december elsejétől tízszázalékos stresszpótlékban részesülnének az oktatók. Az új bértábla magasabb béreinek bevezetése csak a magas rangú állami tisztségviselők esetében nem szenvedett halasztást: egy parlamenti képviselő az év második felétől az eddig 5500 lej helyett már több mint 13 ezer lejes havi illetményben fog részesülni. A legnagyobb, több mint 17 ezer lejes fizetése az államfőnek lesz, a legnagyobb és legkisebb állami fizetés aránya pedig az eddigi 15-ről 12-re csökken. Parlamenti felszólalásában Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök hangsúlyozta, az új bértörvény fontos lépés Románia „valós” uniós integrációja, az euró bevezetése útján. Hozzátette: véget kell vetni annak, hogy az ország az olcsó munkaerő miatt legyen vonzó a külföldi befektetők számára. 
A ma megszavazott bértörvény sok tekintetben hoz elégedettséget, és kisebb mértékben elégedetlenséget is – idézi a szövetség hírlevele Csép Éva Andrea Maros megyei parlamenti képviselőt, a képviselőház munkaügyi bizottságának titkárát. A szenátusi változathoz képest újdonságnak számít, hogy RMDSZ-javaslatra az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság megyei vezetői központi szintű bérezést kapnak, továbbá sikerült megőrizni az önkormányzati vezetők esetében a teljesítményalapú javadalmazást. Eszerint az önkormányzatok vezetői is részesülhetnek a sikeres uniós pályázati projektek után járó 25 százalékos fizetéspótlékban, ez idáig ez a pótlék csak a projektben részt vevő hivatalnokoknak járt. „Ez azért volt fontos, mert az önkormányzat vezetőjének hozzáállása nagymértékben befolyásolja a munka sikerét, ezért bővítettük a kedvezményezettek körét, így egy sikeres projekt után a polgármesterek és az alpolgármesterek is részesülhetnek fizetéspótlékban” – taglalta Csép Andrea, majd kitért arra is, hogy a közigazgatási hierarchia alapján össz­hangba hozták a fizetéseket a helyi és megyei önkormányzatokban. „A polgármester és a megyeitanács-elnök fizetése lehet a legnagyobb intézményen belül, hiszen olyan helyzetekkel találtuk szemben magunkat egy-egy közhivatalban, hogy az adott önkormányzat vezetését ellátó személy, akinek a felelőssége és feladatköre sokkal nagyobb és tágabb volt, kevesebb fizetést kapott, mint az intézményen belül dolgozók egy része” – magyarázta a képviselő. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Román ünneplés, magyar esély
Ahogy közeledik az 1918-as, a román történeti mitológiában „nagy egyesülésként" emlegetett, valójában egy egyszerű nagygyűlésnél nem sokkal több gyulafehérvári román tömegrendezvény századik évfordulója, úgy szaporodnak a magyarokkal szemben jó esetben csak érzéketlen, rosszabb esetben szándékosan provokatív megnyilvánulások román részről, amelyek célja az, hogy a román nagyközönség előtt bizonyítsák kezdeményezőjük „hazafiságát"
A legújabb ilyen kezdeményezés Nagyváradon látott napvilágot, ahol román értelmiségiek egy csoportja petíciót kezdeményezett, amelynek célja, hogy a települést nyilvánítsák „a román egyesülés városává", arra hivatkozva, hogy Aurel Lazăr helyi román ügyvéd házában írták alá azt a nyilatkozatot, amelyben a Magyarországon élő románok a magyarok, németek és a többi nemzetiség megkérdezése nélkül kinyilvánították, hogy el akarják szakítani Magyarországtól az általuk is lakott megyéket.
A petíció „kulturált" szellemiségét jól tükrözi, hogy Budapestet az „elnyomó magyarok” fővárosaként emlegeti, ami a korabeli európai országokban – pláne Romániában – élő kisebbségek helyzetét a Magyarországon élőkkel összehasonlítva még akkor is arcátlan hazugság, ha az akkori román jogkövetelések egy részét mai szemmel jogosnak is találjuk. Emellett a Magyarországot végigfosztogató román hadsereget méltatja, amiért leverte a Tanácsköztársaságot, esélyt adva Magyarországnak, hogy a demokratikus fejlődés útjára lépjen – de ami a magyarok „frusztráltsága” miatt nem valósult meg.
Nos, hogy a nemzeti önrendelkezés jogát kirekesztően értelmezve egy 1918-ban 92–93 százalékban magyarok lakta várost akarnak a román egyesülés városává nyilvánítani egy román nyilatkozat aláírása miatt, eleve nem kis cinizmusra vall – az viszont még nagyobbra, hogy a kommunisták valóban indokolt leverése miatt hálát követelnek, amikor közismert tény, hogy a román hadsereg már 1918-ban, vagyis a kommunisták 1919 márciusi hatalomra kerülése előtt megtámadta az antanttal amúgy már fegyverszünetet kötött Magyarországot.
Való igaz, hogy például Nagyvárad polgármestere, Rimler Károly 1919. április 20-án a kommunisták ellen kérte fel bevonulásra a románokat – de a város etnikai viszonyait figyelembe véve az lett volna a természetes, ha ezt követően kivonulnak. Ehelyett azonban hódítóként viselkedtek, mint ahogy tették azt egész Magyarországon, ameddig eljutottak.
Vagyis Románia fegyveres erővel szállta meg Kelet-Magyarországot, amit a győztes nyugati hatalmak azért hagytak jóvá, mert hatalmi érdekeik ezt kívánták, és ezt 1920-ban, a trianoni békediktátumban szentesítették. Az 1918-as nagygyűlés misztifikálása csupán annak elkendőzését szolgálja, hogy Románia a nagyhatalmak kegyéből foglalhatta el és tarthatta meg Erdélyt és Kelet-Magyarországot. Ha ugyanis valóban az önrendelkezés wilsoni elveit vették volna figyelembe, akkor nem hagyhatták volna figyelmen kívül a Kolozsvárott megrendezett, hasonló kaliberű magyar nagygyűlést.
De hagyjuk a történelmet: a legfrissebb magyarellenes lépések közül említést érdemel még a PSD színeiben az Európai Parlamentbe jutott Cătălin Ivan ostoba provokációja, aki Facebook-bejegyzésben vádolta meg az RMDSZ-t azzal, hogy szabályzata tiltja a szövetség politikusainak, hogy románnal házasodjanak. Utóbb maga is elismerte, hogy ez hazugság, ám a maga szemszögéből a mérleg pozitív: hangulatot keltett a magyarok ellen, önmagát pedig „jó románként" könyveltette el, aki figyelemmel követi, mit művelnek a „gyanús” kisebbségek.
De ott vannak az örökös vesszőparipák, a magyar anyanyelvhasználat, az utcatáblák, az oktatás elleni hatósági hadjárat, vagy a Trianon valós történelmi körülményeit vizsgáló, professzionális magyar történészcsapat elleni román hőbörgés. Mindez így, a mélyromán ünnepi felhorgadás küszöbén ismét csak azt jelzi: a románok körében még mindig befejezetlen a nemzetépítés folyamata, amelyet a 21. században is 19. századi, az őshonos kisebbségek elnyomásával, jogainak megtagadásával, történelemhamisítással próbálnak megvalósítani.
Biztosak lehetünk benne, hogy ahogy egyre közelebb kerülünk 2018-hoz, tovább fokozódik majd a soviniszta őrület, és csúcsra pörgetik majd a „ki a nagyobb román”-lemezt, amelynek egyik visszatérő eleme lesz a magyarok ócsárlása, megalázására, provokálására tett kísérlet.
Ugyanakkor a centenárium alkalmából Romániára eső nemzetközi figyelem számunkra, magyarok számára is esélyt jelenthet, ha okosan és jól sáfárkodunk vele.
Jó lenne kihasználni az alkalmat, és idejekorán felkészülni, hogy itthon és a nemzetközi fórumokon is higgadtan, de határozottan, a korszerű emberi és kisebbségi jogi érvekre támaszkodva ismertessük a magyar álláspontot, és leplezzük le a román történelemhamisítást, hazugságokat és a befeketítésünket célzó kampányokat. Hogy a centenárium alkalmából a mindent elöntő nemzetieskedő mámoron túl a jogos kisebbségi sérelmekre, és a száz éve betartatlan román ígéretekre is ráirányítsuk a figyelmet.
Balogh Levente Krónika (Kolozsvár)

Dragnea örülne, ha az RMDSZ kormányon lenne a „nagy egyesülés” centenáriumán
MTI - Ismét az RMDSZ kormányra hívása mellett érvelt Liviu Dragnea, a bukaresti kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, aki szerint a „sebek gyógyulását” szolgálná, ha a magyar érdekképviselet kormányon lenne 2018-ban, amikor az ország „a Román Királyság és Erdély nagy egyesülésének” centenáriumát ünnepli.
A pártelnök a România TV hírtelevízióban vasárnap este azt mondta: nem zárkózik el attól, hogy felkérje az RMDSZ-t a kormányzati részvételre – közölte hétfőn az Agerpres hírügynökség magyar kiadása. Dragnea kifejtette: egyelőre nem tárgyaltak erről Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnökkel, a kisebbik kormánypárt a szabadelvű ALDE elnökével, erre csak a kormány tevékenységének kiértékelése után kerül sor.
„Az RMDSZ-esek mindig jól felkészült, hatékony, komoly és szorgalmas embereket javasoltak a kormányzati tisztségekbe.
Akárhány kormányban részt vettek, soha nem emlékszem olyasmire, hogy teljesítményhiánnyal lehetett volna vádolni őket” – mondta Dragnea a România TV-nek adott interjúban. A PSD elnöke kifejtette, hogy azért is pozitív lépésnek tartaná az RMDSZ felvételét a kormánykoalícióba, mert 2018-ban a „nagy egyesülés” centenáriumát ünnepli az ország. „Azt hiszem, hogy jövőre lehetőségünk kínálkozna több seb bekötözésére. Jó megoldás lenne, de még nem beszéltem velük. Talán tévedek, talán egyesek megharagszanak, talán egyeseknek gondjuk van ezzel, de mindannyian románok vagyunk. (...) Én azt mondom, hogy jót tesz, ha kevesebb köztünk a feszültség és több a híd, így, a románok között. Persze, ez kényes téma. Én nem zárom ki, nem utasítom el a gondolatot, hogy az RMDSZ kormányon legyen. Biztos, hogy jó megoldás volna, de sem nekem, sem Tăriceanu úrnak nem volt velük komoly, megfontolt beszélgetésünk erről” – idézte a szociáldemokraták vezetőjét az Agerpres.
Liviu Dragnea először az RMDSZ májusi kongresszusán hívta burkoltan a kormánykoalícióba a magyar szövetséget, amellyel a decemberi választások után parlamenti együttműködésről – az előre egyeztetett törvénytervezetek kölcsönös támogatásáról – állapodott meg a PSD-ALDE koalíció.
A román sajtó most azért vette ismét elő a témát, mert feszültségek támadtak Sorin Grindeanu szociáldemokrata kormányfő és a PSD vezetősége között. A kormány politikai összetételének megváltozásához (az RMDSZ bevonásához) a parlament bizalmi voksára van szükség, ami jó alkalom lehet Dragneának egy nagyszabású kormányátalakításra. Krónika (Kolozsvár)

Kelemen Hunor: az RMDSZ-t nem hívták kormányra
„Biztos, hogy nem szívott valamit?” Így reagált kedden Kelemen Hunor szövetségi elnök Eugen Tomac képviselő kijelentésére, miszerint RMDSZ-es miniszterelnököt jelölne Sorin Grindeanu helyére a Szociáldemokrata Párt (PSD).  
A Népi Mozgalom Párt (PMP) politikusa azt állítja: PSD-s politikusok megerősítették azt az értesülését, hogy RMDSZ-es kormányfője lesz Romániának. A képviselő ezt „rendkívül aggasztónak” nevezte.
"Dragnea már a saját kollégáiban sem bízik, de akkor sem megoldás, hogy az RMDSZ berkeiből jelöljön miniszterelnököt. Konkrét névről nincs tudomásom, de tárgyalnak erről a lehetőségről, és szerintem ez rendkívül aggasztó. (...) A parlamentbeli kollégáktól értesültem erről, PSD-sek is voltak köztük. (...) Képesnek tartom erre Liviu Dragneát" - fogalmazott Tomac, arra utalva, hogy a szociáldemokrata pártelnök leváltaná a kormányfőt.
Tomac kijelentéseit Kelemen Hunor badarságnak nevezte. "Megkérdezték Tomac úrtól, mit szívott ma reggel? (...) Elég súlyos, hogy egy pártvezető ilyen badarságokat képes mondani, teljes komolysággal. (...) Amúgy az RMDSZ-tagok is pont olyan román állampolgárok, mint Tomac úr, nem kellene úgy tekintenie ránk, mint az országot fenyegető természeti katasztrófára. Ma azonban, azt hiszem, szívott valamit" - mondta a szövetségi elnök a sajtónak.
Kelemen hozzátette, az RMDSZ-t hivatalosan nem hívták meg a kormányba, és "amíg van miniszterelnök, van koalíció, és megvan a koalíciót támogató többség", fölösleges tárgyalni a témáról. "Én nyitott vagyok a párbeszédre bárkivel, de csak konkrét tények, nem pedig mindenféle találgatások alapján" - tette hozzá. maszol.ro

Dragnea: nem kértem senkitől, hogy mondjon le
Senkitől nem kérte, hogy lemondjon tisztségéről, jelentette ki a Szociáldemokrata Párt (PSD) országos végrehajtó bizottságának szerdai ülése előtt a párt elnöke, Liviu Dragnea.  Arra a kérdésre, hogy kérte-e Sorin Grindeanu miniszterelnöktől lemondását, Dragnea azt felelte: senkitől nem kérte, hogy nyújtsa be lemondását, sem a kormányfőtől, de a miniszterek egyikétől sem. 'Nem túl kényelmes a helyzet, amelyben jelenleg vagyunk, ugyanakkor nem hagyhatjuk, a dolgok továbbra is úgy haladjanak, ahogy eddig. Lássuk, milyen döntésre jutunk' – mondta Dragnea, aki szerint az országos végrehajtó bizottságnak nemcsak joga, hanem kötelessége is kiértékelni a kormányt.  Liviu Dragnea kijelentette: a kormányprogram által előírt intézkedések 60%-a nem teljesült, a késlekedésekről pedig nyilvánosan beszélni kell, és mielőbb be kell hozni a lemaradást. 'Nehezemre esik ezekről a dolgokról beszélni a nyilvánosság előtt, de ez nem a mi kormányunk, hanem Románia kormánya' – tette hozzá a PSD elnöke.  Agerpres Erdély.ma

Megvonta támogatását Sorin Grindeanu kabinetjétől a kisebbik román kormánypárt Megvonta politikai támogatását Sorin Grindeanu román miniszterelnök kabinetjétől a bukaresti szociálliberális koalíció kisebbik pártja, a liberális ALDE – jelentette be szerdán Calin Popescu Tariceanu, az ALDE elnöke. Elmondása szerint várhatóan a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) is megvonja támogatását, így a Grindeanu-kormány parlamenti támogatás nélkül marad. Tariceanu szerint a döntést a kabinet munkájának kiértékelése után hozták meg. Elmondása szerint a csaknem fél éve hivatalban lévő Grindeanu-kabinet késedelembe esett a kormányprogramban vállalt intézkedések gyakorlatba ültetésének többségével. Az ALDE elnöke egyebek mellett azt rótta fel a kormánynak, hogy nem hozta létre a kormányprogramban beígért szuverén befektetési alapot, és hogy nem nyitotta meg az államkötvény-piacot a lakossági befektetők előtt. Tariceanu szerint a PSD-ADLE koalíció továbbra is működik, csak a kormányt akarják lecserélni. Arra a kérdésre, mi a garancia arra, hogy a jobboldali Klaus Iohannis államfő ismét a szociálliberális koalíció jelöltjét bízza majd meg kormányalakítással, Tariceanu annyit mondott: a parlament összetétele nem változott. Tariceanu hozzátette az ALDE mind a négy minisztere előkészítette lemondását, arra az esetre, ha a miniszterelnök nem nyújtaná be ezek után a teljes kormány lemondását. A román média szerint a szociáldemokrata miniszterek többsége is megírta lemondását a párt délután kezdődött végrehajtó bizottsági ülése előtt, hogy így kényszerítsék meghátrálásra a tisztségéhez ragaszkodó, a bírálatokat megalapozatlannak tartó kormányfőt. Sorin Grindeanu a PSD tanácskozása előtt közölte, nem szándékozik távozni posztjáról. Ha Grindeanu nem távozik önként, tisztségétől csak a parlament foszthatja meg. Ehhez a PSD-ALDE koalíciónak saját kormánya ellen kell bizalmatlansági indítványt beterjesztenie és megszavaznia. Baranyi László / MTI Erdély.ma