Lemondott Alina Gorghiu, a PNL elnöke
Bejelentette lemondását a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéről Alina Gorghiu tegnap, miután pártja a várakozásoknál gyengébben szerepelt a parlamenti választásokon. A legnagyobb romániai jobbkö- zép pártnak számító PNL a remélt 30 százalék és az előzetes közvé- lemény-kutatások által jósolt 25 százalék körüli eredmény helyett a részeredmények szerint 20 százalékra esett vissza. A PNL – az idén alakult Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR) együtt – az egy éve hivatalban lévő szakértői kormányt vezető, párton kívüli Dacian Cioloşra építette választási kampányát, abban a reményben, hogy a választásokat követően egy jobboldali parlamenti többség alakul ki, amely újabb kormányfői mandátumot szavaz meg Cioloşnak, immár egy politikai kormány élén. A vasárnapi választásokat azonban fölé- nyes, 45 százalék feletti eredménnyel a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte, amely szabadelvű szövetségesével, a 6 százalé- kos támogatottságú ALDE-val ké- szül koalíciós kormányt alakítani. Gorghiu rövid bejelentésében csak annyit mondott, hogy az adott helyzetben „nem tehet mást”, mint hogy lemondjon pártelnöki mandá- tumáról. Alina Gorghiu parlamenti képviselőt, a párt korábbi szóvivőjét 2014 decemberében a párt éléről államfővé választott Klaus Johannis javaslatára választották meg az európai néppárti tagsággal rendelkező jobbközép párt élére. (MTI) Népújság (Marosvásárhely)

Alternatíva nélküli ország
Románia az alternatíva nélküli ország – igazolódott be azoknak a jóslata, akik a szociáldemokraták magabiztos győzelmét jelezték előre.
 A PSD térnyerése azt jelzi: a párt nem csak a 35 százalékra becsült, elsősorban a kevésbé iskolázott vidéki lakosság alkotta törzsszavazóira számíthat immár.  Támogatottsága megnőtt városon, és a fiatalok körében is, megerősödött a PSD-t mindeddig zsigerből elutasító Bukarestben és Erdélyben, a szélsőbalon és a szélsőjobbon, egyszerre elégíti ki a kommunizmust visszasírók, mint ahogy a szélsőségesen nacionalista eszméket dédelgető választók igényeit is. Az a párt, amelyiknek még mindig Ion Iliescu a tiszteletbeli elnöke, nem csak ’89 decembere után, hanem, lám, huszonhét évvel a rendszerváltozást követően is az egyedüli komoly esélyes a kormányalakításra.
Székely Kriszta Szabadság (Kolozsvár)

Az RMDSZ jobban teljesít
ERDÉLYI ÖSSZEFOGLALÓ – A négy évvel ezelőtti eredményeihez képest lényegesen jobban teljesített az RMDSZ a vasárnapi parlamenti választásokon: az adatok 95,8 százalékos feldolgozottságánál a szövetség képviselőházi jelöltlistája 6,43, míg szenátusi listája 6,49 százalékos támogatottsággal szerepel a Központi Választási Iroda (BEC) hivatalos adatsorában.
A hétfő kora esti összesítés szerint a szövetség képviselőjelölt-listája 433 631, szenátorjelölt-listája pedig 438 027 szavazatot kapott, ezáltal biztosítani tudja a magyarok arányos képviseletét a törvényhozásban. A számok azt is mutatják, hogy az erdélyi magyarság körében nagyobb volt a szavazói kedv, mint négy évvel ezelőtt, amikor a két tulipános jelöltlista 388 528, illetve 380 656 voksot tudott begyűjteni, ami 5 százalékos átlagot ért.
Bejöttek a székelyföldi számítások
Az országosan mért, 39 százalékos részvételi arányhoz képest Hargita megyében nem adódtak problémák a mozgósítást illetően. A legnagyobb székelyföldi megyében a szavazók 44 százaléka kívánt beleszólni az új parlament összetételébe – ez az erdélyi megyék közt a legmagasabb részvételi aránynak számít –, a magyarság pedig hathatós segítséget nyújtott abban, hogy az RMDSZ-nek bejöjjenek a számításai.
A szövetség képviselő- és szenátorjelölt-listája a megyében leadott voksok 85 százalékát gyűjtötte össze 99 százalékos feldolgozottságnál, így a számítások szerint Kelemen Hunor, Korodi Attila, Bende Sándor és a Szeben megyéből befutó helyre került Benedek Zakariás képviselői mandátumot szerzett, míg az 1990 óta honatyaként tevékenykedő Verestóy Attila folytathatja szenátori munkáját. Verestóy egyébként az Agerpres hírügynökségnek azt mondta, arra számítanak, hogy a visszaosztást követően Tánczos Barna is szenátorként folytathatja, ugyannakkor van remény egy ötödik képviselői mandátumra is.
Bejött a papírforma Kovászna megyében is, mi több, az RMDSZ listája a 73 százalékos magyarság arányán felüli támogatottságot szerzett: a szenátusi jelöltlista a szavazatok 74,4, a képviselőjelölt-lista pedig 74,1 százalékát kapta meg. „Jóval több szavazatot kaptunk, mint az elmúlt 10 évben bármely parlamenti választáson. Az emberek méltányolták, hogy odafigyeltünk a véleményükre” – jegyezte meg Facebook-bejegyzésében Tamás Sándor, az RMDSZ megyei elnöke. A háromszékiek továbbra megőrzik a súlyukat az RMDSZ-frakcióban: Benkő Erika, Márton Árpád (aki Verestóyhoz hasonlóan a rekordnak számító nyolcadik mandátumára készül) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által jelölt Kulcsár Terza József képviselői mandátumhoz jutott, Fejér László Ödön és Miklós Zoltán pedig a szenátusban foglalhat helyet. Az alakulat helyi szervezete úgy számol, van matematikai esély arra, hogy Könczei Csaba megszerezze a negyedik képviselői tisztséget a visszaosztást követően. A részvételi arány kevéssel haladta meg a 38 százalékot.
Győzelmet aratott az RMDSZ Maros megyében is, ahol az 568 szavazókörzet összesített adatai alapján a szövetség 38 százalékos részvételi arány mellett a voksok 38,6 százalékát zsebelte be, és teljesen új csapattal készül Bukarestbe. A számítások szerint az RMDSZ így három képviselőt küldhet a parlamentbe Vass Levente, Csép Éva-Andrea, illetve Biró Zsolt MPP-elnök személyében, Novák Csaba Zoltán és Császár Károly pedig szenátori mandátumhoz jut. Az RMDSZ egyébként 68 564 szavazatot kapott a képviselőjelölt-listájára, míg a felsőházi jelöltlistát 68 968-an támogatták.  
A helyhatósági választásokhoz hasonlóan az RMDSZ ismét bebizonyította, hogy Szatmár megyében nincs nála hatékonyabban mozgósító politikai alakulat. A szövetség a szociáldemokratákat és a liberálisokat legyőzve a voksok 39,9 százalékát kapta meg. Bár végleges eredmények még nincsenek, valószínűsíthető, hogy Magyar Loránd, Erdei-Dolóczki István képviselői, Turos Loránd pedig szenátori mandátumhoz jutott. 
Megerősödtek a bihariak
Az eddig feldolgozott adatok alapján Bihar megyében az RMDSZ a voksok 23 százalékát gyűjtötte be. Az alakulat számításai szerint Szabó Ödön és Biró Rozália képviselőjelölt, valamint Cseke Attila szenátorjelölt biztosan mandátumhoz jut, a visszaosztás azonban még felfele kerekítheti az RMDSZ eredményét. „Az RMDSZ listáira leadott szavazatok alapján azt tapasztalhatjuk, hogy Hargita és Maros megyét követően a harmadik helyen állunk, 50 ezer szavazat fölötti eredménnyel. A Bihar megyei RMDSZ megerősödött az elmúlt évek választási eredményeihez képest” – kommentálta a számokat hétfőn Cseke Attila. Biharban egyébként országos átlagon felüli, 43 százalékos részvétel mellett a szociáldemokrata alakulat vitte a legtöbb voksot, megelőzve a legfontosabb riválisát, a liberálisokat.
Kolozs megyében a szavazatok 14 százalékát tudhatja magáénak a szövetség a szavazatok 99 százalékos feldolgozottságánál, ami a Mediafax hírügynökség számításai szerint három parlamenti mandátumot biztosít az RMDSZ-nek. Csoma Botond és Hegedüs Csilla tehát képviselői mandátumhoz jut, a szenátusban pedig László Attila képviselheti továbbra is a megye magyarságát. A megyében egyébként a részvételi arány 40,49 százalékos volt, öt százalékkal kevesebb, mint a 2012-es parlamenti voksoláson.
Szilágy megyében is a PSD teljesített a legjobban, a második helyen a PNL, a harmadikon az RMDSZ végzett – derül ki a megyei választási iroda által ismertetett végleges adatokból. A képviselőházi listákra leadott érvényes szavazatból az RMDSZ 21 189 szavazatot kapott (a voksok 25 százalékát), a szenátorjelöltek pedig 21 279-et. A szövetség valószínűnek tartja, hogy Seres Dénes képviselői, Végh Sándor pedig szenátori mandátumra válthatja a voksokat.
Arad megyében a szavazók 8 százaléka támogatta az RMDSZ listáit, míg Máramaros megyében a szövetség 6,7 százalékos teljesítményt tudott felmutatni. Brassó megyében – ahol a szociáldemokraták 1990 óta először tudtak nyerni – az RMDSZ szintén 6 százalék feletti eredményt ért el, hétfőn azonban még nem derült ki, hogy négy év szünet után lesz-e újra magyar képviselője a megye magyarságának.
A visszaosztást várja a szövetség Temes megyében is, ahol a szavazók 3,7 százaléka szeretné, ha Molnár Zsolt folytatná képviselői munkáját. Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ voksszámlálója 4,67 százalékot jelzett. Fehér megyében 3,5, Hunyad megyében pedig mintegy 3 százalékos teljesítményt nyújtott a szövetség, míg Szebenben csaknem 2, Krassó-Szörénybenpedig 0,65 százalék az RMDSZ eredménye.
Gyergyai Csaba | Krónika (Kolozsvár)

Kommentár: a 60 százalékos távolmaradás üzenete
Vox populi, vox Dei, azaz a nép szava, az Isten szava, tartja a közismert mondás. Bár az exit poll felmérések előrevetítették, sokan nem számoltak azzal, hogy a Szociáldemokrata Párt(PSD) ennyire túlnyeri magát (mintegy 46%) a 2016. december 11-i parlamenti választásokon.
Bár a nem végleges eredményekből az tűnik ki, hogy hatpárti (PSD, PNL, USR, ALDE, RMDSZ, PMP) lehet az új törvényhozás, de a szociáldemokraták a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) simán alakíthatnak kormányt. Liviu Dragnea, a PSD országos elnöke a választások előtt határozottan kijelentette, hogy pártja semmiképp nem köt koalíciót az RMDSZ–szel, a szavazást követően valamelyest már finomította korábbi véleményét, s saját pártja és a szövetségese, az ALDE által kialakítandó állásponttól teszi függővé a magyar érdekképviseleti szövetséggel való kormányzati együttműködést, már amennyiben ez utóbbi is hajlandó volna erre. Persze a tudatosan visszafogott, csöpögtetett nacionalista retorika eszközeivel élő szociáldemokraták közül sokan nem szeretnének egy kormányban lenni a magyarokkal.
Már elkezdődtek a háttértárgyalások, hogy a választások fölényes nyertese, a PSD kit jelöl majd miniszterelnöknek. A párt vezetői közül többen Liviu Dragnea pártelnököt látnák szívesen a kormányfői bársonyszékben, de bírósági elítélése miatt Iohannis államfő nem biztos, hogy elfogadja az ő jelölését. Kérdés, hogy az alkotmányt és a vonatkozó jogszabályokat ki miként értelmezi, de tény, hogy nem vetne jó fényt az országra, a korrupcióellenes harcra, ha egy elítélt politikus lenne Románia új miniszterelnöke. Persze nem tudni, mennyire akarja Dragnea ezt a tisztséget, de nincsenek illúzióink a hatalomhoz való ragaszkodását illetően. Sokatmondó, hogy a PSD az ország 36 megyéjében nyerni tudott, a PNL mindössze három megyében győzött, az RMDSZ pedig négyben.
Az RMDSZ a maga mintegy 6,3 százalékával a várakozáson felül, jól teljesített, köszönhetően Orbán Viktor miniszterelnök, a magyar kormány, a FIDESZ–KDNP szövetség hathatós támogatásának, ugyanis a magyarországi politikusok kertelés nélkül elmondták, hogy gyengeséget mutatni, jelentéktelenségbe süllyedni a legrosszabb politika. Amellett, hogy keményen kampányoltak a magyar összefogás (RMDSZ+MPP) listájára való szavazásra, még az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) is arra ösztönözték, hogy ne vegyen részt a választásokon. Bár ezt sikerült elérnie a FIDESZ-nek, de Tőkés László, és néhányan az EMNP kemény magjából ezt kínkeservesen, fogcsikorgatva vették tudomásul, bírálva azokat a magyarországi kormánytagokat, politikusokat, akik részt vettek az RMDSZ kampányában. Egyébként Tőkés László több alkalommal is kijelentette, hogy nem szavaz az RMDSZ Bihar megyei szervezetének „korrupt listájára”, ezek szerint egy román pártra nyomta a pecsétet, vagy esetleg érvénytelenül szavazott.
Az RMDSZ mintegy 450 ezer szavazatot szerzett, ezzel a négy évvel ezelőtti és a 2008-as eredményét is megjavította, ebben az Magyar Polgári Párttal való együttműködésnek is szerepe lehet. A 2016. december 11-én elért magyar eredmény 70 ezerrel több, mint a 2012-es voksok száma, és 38 ezerrel több, mint az idei önkormányzati választásokon a megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok száma.
Az RMDSZ–MPP-nek hálát kellene rebegnie az igen hathatósnak bizonyult magyarországi támogatásért. Az RMDSZ másik nagy húzása a magyarellenesség veszélyeire figyelmeztető kampányüzenetek, az eddig megszerzett jogok semmibe vétele. Erre bőséges táptalajt szolgáltatott az utóbbi hetek kormánypolitikája, illetve a szélsőséges, nacionalista román pártok magyarellenes kirohanásai. Az is megfigyelhető volt, hogy az RMDSZ ezúttal jól tematizálta a kampányt, jó érzékkel választotta ki az üzeneteket.
Meghozta eredményét a magyar összefogás, a jövőben erős képviselete lesz az erdélyi magyarságnak a román törvényhozásban – így reagált a román parlamenti választások eredményére Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke. A politikus kifejtette: „Ez a nagyszerű eredmény visszaigazolta, hogy a magyarság sorskérdéseiben erkölcsi parancs az összefogás, és nem engedhető meg a széthúzás”. Semjén Zsolt hozzátette: „köszönet illet minden felelősen gondolkodó, nemzetünkért, erdélyi közösségünkért cselekvő magyart, aki szavazatával hangsúlyos képviselethez juttatta képviselőinket Bukarestben”.
Elemzők szerint szerint az RMDSZ a 2000-es évek elején szerepelt ennyire jól a választásokon, így valószínűsíthető, hogy a magyar képviselet a parlamentben akkora lesz, mint a magyarok aránya Románia polgárai között.
Láthatólag sikeres volt az egységes magyar lista kampánya, már a júniusi önkormányzati választásoknál látni lehetett, hogy az RMDSZ az egyetlen olyan párt, amelyik képes megszólítani a magyarokat és aktivizálni őket. A magyar szavazók jól érezték a választás igazi tétjét, és jól megértették Orbán Viktor üzenetét is, mely szerint aki nem áll ki saját magáért, azon a többség egyszerűen átlép.
A Nemzeti Liberális Párt(PNL) katasztrofális szereplése sem meglepő, ugyanis sorozatot totojázásai, és a kétpólusú (PNL és volt PDL) vezetés miatt nem volt egy egységes, határozott kampánya. Kritikán aluli szereplésében persze az is közrejátszott, hogy a kampány előtt röviddel indított a Korrupcióellenes Ügyészség vizsgálatot Vasile Blaga társelnök ellen, aki kénytelen volt lemondani funkciójáról. Még a magát technokratának mondó Dacian Cioloş miniszterelnök sem igazán tudta kimozdítani a holtpontról a megzavarodott liberálisokat. Gyatra szerepléséhez egy karizmatikus pártelnök hiánya is hozzájárulhatott: ugyan Alina Gorghiu kétségtelenül kedves vezető volt, de ez vajmi kevés a mai romániai politikai dzsungelharcban. Szóval maga ásta meg a sírját.
Bár az előjelzések szerint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) két számjegyű eredményre számíthatott, be kellett érnie a megtisztelő 8,50 százalékkal, mégis kitűnő teljesítményt nyújtott, ahhoz képest, hogy a választások előtt hat hónappal jegyezték be 40 alapító taggal. Valószínűleg a liberális szavazók egy része is az USR-ra szavazhatott, és magyar szavazatokat is kaphatott az inkább Bukarestben erős alakulat.
Az első parlamenti választásán induló Népi Mozgalom Pártja (PMP) is bejuthat a törvényhozásba a jelenlegi állás szerint. Traian Băsescu pártelnök máris harcos ellenzékiséget ígér a PSD-nek, ha már kormányfői ambíciói teljesítetlennek maradnak.
Mindenképpen pozitív üzenet, hogy a szélsőségesen nacionalista párt, az Egységes Románia Pártja (PRU) nem került be a törvényhozásba, erőteljes magyarellenes kampánya nem talált igazán vevőre.
Lehet a fejet a falba verni, vagy üdvrivalgásba kitörni a választási eredmények láttán, de az mindenképpen szomorú és elkeserítő, hogy 27 évvel a romániai, úgymond rendszerváltás után az állampolgárok alig valamivel több mint 39 százaléka élt jogával és vett részt a 2016. december 11-i voksoláson. A lakosság több mint 60 százaléka nem tartotta fontosnak elmenni szavazni és voksával beleszólni a politikába. Persze erre több magyarázat is lehet, de ez azt jelenti, hogy egyre kevesebb választó dönt mindannyiunk jövőjéről. A mostani az egyik legalacsonyabb részvételi arány a rendszerváltás utáni romániai választások történetében Ez egy nagyon fontos és világos üzenet kellene legyen a politikai osztálynak, amely már nem odázhatja tovább saját megújulását. Ha nem értik meg a változás szükségességét, ha továbbra is fittyet hánynak az emberek valódi elvárásainak, ha folytatódik a szavak és tettek közötti különbség, ha a politikusok csak a saját pecsenyéjüket sütögetik, akkor annak a totális apátia és bizalomvesztés lesz a velejárója. Ilyenkor pedig ki tudja, ki dönt majd helyettünk, de biztos, hogy nem Értünk!
Rais W. István erdon.ro

A választásokat követően ők képviselik Szatmár megyét a bukaresti parlamentben
A Szatmár Megyei RMDSZ három személyt küld a törvényhozásba, a PSD szintén három helyet szerzett, a PNL pedig egy képviselői mandátumot hozott össze a vasárnap megtartott parlamenti választásokon.
Az RMDSZ részéről a szenátusban Turos Lóránd képviseli majd a szatmári érdekeket Bukarestben. Magyar Lóránd és Erdei D. István a képviselői mandátumot szereztek. Ezzel érvényesült a papírforma, a szenátusi és képviselői lista biztos bejutónak tekintett tagjai kerültek be a parlamentbe. Közülük ketten újoncok a bukaresti törvényhozásban, Turos és Magyar az első mandátumukat kezdik, míg Erdei D. István már nagy tapasztalattal rendelkezik, ő az ötödik négy éves periódusra kapott bizalmat a szatmári választóktól.
A PSD színeiben Gabriel Les, Szatmárnémeti egykori alpolgármestere került be a szenátusba, a képviselőházban pedig Ioana Bran és Octavian Petric kezdi meg hamarosan a munkát. Petric második mandátumát kezdi, Les és Bran pedig először vesznek részt a törvényhozásban.
A PNL egy mandátumot szerzett, Romeo Nicoara harmadik mandátumát kezdi parlamenti képviselőként. szatmar.ro

Tőkés a Maszolnak az RMDSZ választási eredményeiről: eltúlzott az ünneplés
Eltúlzottnak tartja az RMDSZ választási eredménye fölötti ünneplést Tőkés László, mert az EP-képviselő szerint ez a papírforma szerint alakult. A Maszolnak adott nyilatkozatában ugyanakkor gratulált az RMDSZ-nek, amiért „nem román pártokkal, hanem a Fidesszel kötött egyezséget”.
A Fidesz támogatásának tulajdonítja Tőkés László, hogy az RMDSZ több mint egy százalékkal az öt százalékos parlamenti küszöb feletti szavazatarányt ért el a vasárnapi választásokon. A Maszol kérdésére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kedden azt nyilatkozta: eltúlzottnak tartja az ünneplést.
„Az RMDSZ választási eredményei a papírforma szerint alakultak, éppen ezért nem is nagyon értem ezt az eltúlzott ünneplést. Az RMDSZ 27 év óta ehhez hasonló szavazatarányokat ért el az országos választásokon. Valószínűleg az öt százalékos küszöbtől való félelem nyomasztó érzése váltott át örömujjongásba az eredmények láttán” – fogalmazott a Fidesz európai parlamenti képviselője.
Tőkés László gratulált a Fidesznek, mert szerinte a parlamenti küszöb feletti 1-1,5 százalék az intenzív magyarországi és határon átnyúló kampánynak köszönhető. Gratulált az RMDSZ-nek is, amiért – szavai szerint – a szövetség a nemzeti irányba mozdult el, és „nem román pártokkal, hanem a Fidesszel kötött egyezséget”.
Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, amiért – szerinte – az összefogás egyoldalú volt a választásokon. „Az EMNT-vel például nem fogtak össze, sem az EMNP-vel, sem az SZNT-vel. Ez az összefogás rendkívüli hiányos, és még azt sem lehet megállapítani, hogy az MPP hozott vagy elvitt szavazatokat” – jegyezte meg.
Magyar sziget a "vörös tengerben"
A Szociáldemokrata Párt (PSD) fölényes győzelmét kérdésünkre úgy kommentálta: Románia a kommunista visszarendeződésben újabb csúcsot dönt, miközben a szovjet tömb többi országaiban már lecsengeni látszik a visszarendeződés. „A baloldal elsöprő győzelmében jelképes módon, szigetszerűen fuldoklik a zöld színekben megjelenő magyarság” – utalt Románia választási térképére. Hozzátette, reméli, hogy az RMDSZ nem fog kormányra lépni „ezzel a posztkommunista rendszerrel”, hanem a „nemzeti vonalon megmaradva”, az Európai Néppárt és a Fidesz által fémjelzett értékrend szerint fog politizálni.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) eredményeiről Tőkés László elmondta: többre számított Dan Nicușor pártjától. „Nem ismerek rá a román közéletre annak viszonylatában, hogy a Colectiv-tűzeset alkalmával az egész politikai osztályt le akarták váltani. Ehhez képest a visszarendeződésnek nyitottak teret. Sajnos Romániában nincsenek meg azok a demokratikus politikai erők, amelyek érdemben fordítani tudnának az ország sorsán” – jelentette ki az EMNT elnöke.
„Nem szavaztam román pártra”
Mint ismert, Tőkés László a választások napján kijelentette, nem szavaz az RMDSZ-re, korábban pedig nem írt alá Budapesten az RMDSZ-t támogató MÁÉRT-zárónyilatkozatot. Kérdésünkre ugyanakkor határozottan tagadta, hogy román párt listájára ütötte volna a pecsétet. Szerinte ezt rosszhiszeműen terjeszti róla a sajtó.
„A rendszerváltozás folytatására szavaztam, a lehetőségeim szerint. Tartom azt az elvet, hogy a magyarok magyarokra, vagy legalábbis kisebbségekre szavazzanak. Mindenki beláthatja, hogy én nem szavazhattam arra a bihari RMDSZ-listára, amelyik vezető helyein olyan emberek szerepelnek, akik a püspökségem idején az egyházamat 320 millió forint Széchenyi-pályázatban elnyert támogatási pénzzel meglopták” – jelentette ki Tőkés László.
Cs. P. T. maszol.ro

Hargita megyei végeredmény: közel százezer szavazat az RMDSZ-re
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nagy előnnyel nyerte meg Hargita megyében a parlamenti választásokat. A Hargita megyei választási iroda végleges adatai szerint az RMDSZ szenátorjelölti listájára a választók 85,3 %-a, míg a képviselőjelölt-listájára 84,82%-uk adta voksát. A megye 290 szavazókörzetének összesített adatai szerint a szövetség szenátusi listájára 99.368 szavazó nyomta a pecsétjét, ami 85,3 százalékos eredményt jelent. A Szociáldemokrata Párt (PSD) Hargita megyei szenátorjelöltjeire 8.493-en szavaztak (7,29%), a Nemzeti Liberális Párt felsőházi listájára pedig 3.663-an (3,14%). A Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), a Román Ökologista Párt, a Népi Mozgalom Párt (PMP), a Nagy-Románia Párt (PRM) és az Egységes Románia Párt (PRU) az érvényes szavazatok kevesebb mint egy százalékát szerezte meg. A szenátorjelölti listákra összesen 116.484 érvényes szavazatot adtak le, 1.852 szavazólap érvénytelen volt és 1.889, urnába dobott szavazólapra egyáltalán nem ütöttek pecsétet. A képviselőjelöltek listáit tartalmazó szavazólapok közül 99.375 esetben nyomták az RMDSZ névsorára a pecsétet, ami az érvényes szavazatok 84,82%-át jelenti. Második helyen a PSD áll 8.950 szavazattal (7,63 százalék), a harmadik hely a PNL listájáé 3.320 szavazattal (2,83%). A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) Hargita megyei képviselőjelöltjeire 1304-en szavaztak (1,1%). Az alsóházi jelöltlistákra 117.154 érvényes szavazatot adtak le, 1.887 szavazat érvénytelen és 1.189 'fehér' volt. Az RMDSZ Hargita megyei szervezetének elnöke, Verestóy Attila úgy nyilatkozott hétfőn az AGERPRES hírügynökségnek, hogy Hargita megyének egy RMDSZ-es szenátora (Verestóy Attila) és négy képviselője (Kelemen Hunor, Korodi Attila, Bende Sándor és Benedek Zakariás) lesz. Verestóy biztos benne, hogy a szavazatok újraleosztásakor még egy szenátori mandátumhoz jut a Hargita megyei RMDSZ, és ennek várományosa Tánczos Barna. (agerpres)

Transindex.ro, 2016. dec. 13.
Háromszéki végeredmény: 50 ezer szavazat az RMDSZ-nek
szna megyében az RMDSZ fölényesen megnyerte a parlamenti választásokat, a vasárnap leadott szavazatok több mint 70 százalékát szerezve meg. A megyei választási iroda tájékoztatása szerint Kovászna megyében a képviselőházi listákra leadott érvényes szavazatok a következőképpen oszlanak meg: RMDSZ - 50.135 szavazat, ez 75.04%-nak felel meg, Szociáldemokrata Párt (PSD) - 6.811 szavazat (10,20%). Nem érte el az 5 százalékot a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amelynek listájára 3.100-an szavaztak (4,64%), a Népi Mozgalom Párt (PMP) - 1.967 voks (2,94%), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) - 1.966 voks (2,94%), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) - 1.109 szavazat (1,66%), az Egységes Románia Párt (PRU) - 815 szavazat (1,22%), a Román Ökologista Párt (PER) - 365 voks (0,55%), a Szövetségünk Románia (ANR) - 331 szavazat (0,49%) és a Román Szocialista Párt (PSR) - 219 voks (0,32%). A szenátusi listákra leadott szavazatok összeszámlálása után a következő sorrend alakult ki: RMDSZ 50.418 szavazat (74,40%), PSD - 7.035 (10,38%), PNL - 2.937 (4,33%), PMP - 2.066 (3,05%), ALDE - 1.909 (2,82%), USR - 1.220 (1,80%), PRU - 883 (1,30%), PER - 530 (0,78%), ANR - 365 (0,53%), PSR - 351 (0,51%). A képviseleti norma szerint Kovászna megyének négy képviselői és két szenátori mandátum jár. A választáson a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 38,25 százaléka vett részt. (agerpres) Transindex.ro

Majdnem végleges eredményeket közölt a BEC
Kedden délelőtt 10 órakor 99,82 százalékos feldolgozottságú eredményeket közölt a Központi Választási Iroda (BEC). Marian Muhuleț, a BEC szóvivője elmondta, 100 százalékos feldolgozottságú adatokat a következő napokban közölnek csak, mivel egy pár szavazókörzetnél „gondok adódtak”.
Az összesen 19 044 szavazókörzet közül 19 011-ben zárták le a jegyzőkönyveket, eszerint a következő eredmény alakult ki:
Képviselőház
PSD - 45,5%
PNL - 20,04%
USR - 8,83%
RMDSZ - 6,19%
ALDE - 5,62%
PMP - 5,34%
Szenátus
PSD - 45,71%
PNL - 20,42%
USR - 8,88%
RMDSZ - 6,25%
ALDE - 6%
PMP - 5,64%
A képviselőjelölt-listákra 7.033.092 érvényes szavazatot számoltak össze, az érvénytelen szavazatok száma 213.610, és 60.679 szavazólapot úgy dobtak az urnába, hogy egyáltalán nem ütöttek rá pecsétet.
A PSD képviselőjelöltjeire 3.200.502, a PNL jelöltjeire 1.409.764 személy adta voksát. További eredmények a képviselői listák esetében: USR - 621.083, RMDSZ - 435.922, ALDE - 395.636, PMP - 375.698.
A szenátorjelöltek listáira 7.038.664 érvényes és 205.672 érvénytelen szavazat került az urnákba, valamint 63.026 olyan szavazólap, amelyen egyáltalán nem volt VOTAT pecsét.
A PSD szenátorjelöltjeire 3.217.488 személy szavazott. További eredmények: PNL - 1.437.520, USR - 625.321, RMDSZ - 440.388, ALDE - 422.823, PMP - 397.440. 
[Forrás: Maszol] itthon.ma//erdelyorszag

Így reagált a választási eredményekre Tánczos és Korodi
A választók által kinyilvánított bizalom felelősséget jelent – hangsúlyozta Tánczos Barna és Korodi Attila a keddi sajtótájékoztatón. A csíki szenátor szerint az RMDSZ-nek vissza kell kapnia mozgalomjellegét, a képviselő pedig úgy látja, jobban kell figyelni a csíkszeredaiakra is.
Az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke, Borboly Csaba megköszönte a csíki magyar választópolgároknak a vasárnapi parlamenti választásokon való példás részvételt, és úgy értékelt, óriási bizalmat kaptak. Hozzátette, ez felelősséget jelent számukra, az RMDSZ üzenetét elfogadták. Külön kiemelte, hogy országos szinten az RMDSZ-re leadott szavazatok 23 százalékát adta Hargita megye.
Korodi Attila képviselő szerint a csíkszeredai lakosság a választásokon való részvétellel is jelezte számukra, hogy vannak olyan területek, amelyeken eredményekre van szükség, az oktatás, egészségügyi ellátás helyzetét és a gazdasági élet fellendítésének igényét nevezte meg. „Nagyra értékelik a csíkszeredaiak a városi infrastruktúra fejlesztésében és a várostervezésben elért eredményeket, de legalább ekkora az igény arra, hogy a város gazdasági életét is indítsuk be. Reméljük, nem csak törvénytervezetekkel, hanem itthoni önkéntes munkával is hozzá tudunk ehhez járulni” – fejtette ki.
Tánczos Barna szenátor úgy látja, megadatott a lehetőség, hogy az RMDSZ visszakapja a mozgalomjellegét, és ez most a legnagyobb kihívás. „Egy ilyen általános, minden területre kiterjedő összefogás azt bizonyítja, hogy szükség van Erdélyben egy olyan mozgalomra, amely felölel mindent, ami az erdélyi magyarok életének része. A nemzeti kérdésektől kezdődően a gazdasági problémákon keresztül a vidéki gazdálkodók életén át az oktatásig. Az RMDSZ-nek többnek kell lennie egy politikai szervezetnél, egy olyan mozgalom kell legyen, amely minden területen, országos, regionális és helyi szinten is megoldásokat keres ezekre a problémákra” – összegzett.
„Szigorúbb és felelősségteljesebb” tárgyalás következhet
A választásokon nyertes Szociáldemokrata Párttal (PSD) való együttműködésre vonatkozó kérdésünkre Tánczos úgy válaszolt, hogy együttműködés nélkül nincsenek eredmények, az RMDSZ egymagában nem tud eredményt elérni. „Ezért minden párttal, kivéve a szélsőséges pártot, együtt fogunk működni, a legkézenfekvőbb ez most a magát túlnyerő PSD-vel lenne” – mondta. Korodi szerint nagy visszafogottsággal kezelik a kormányra lépés kérdését, mivel kedvezőtlen tapasztalataik vannak. „Bármilyen tárgyalás a kormányalakításról sokkal de sokkal szigorúbb és felelősségteljesebb lesz, mint eddig” – tette hozzá.
Kovács Attila Székelyhon.ro

Egy évvel elhalasztják az adócsökkentéseket
Romániában egy évvel elhalasztják az adótörvénykönyv által 2017 január elsejére előirányzott adócsökkentéseket: a jelenleg 20 százalékos áfa újabb egy százalékpontos csökkentését, továbbá az ipari létesítmények különadójának, illetve az üzemanyagra három éve kivetett pótlólagos jövedéki adónak az eltörlését – közölte a román média kedden.
Az adócsökkentések elhalasztását a vasárnapi romániai választásokon győztes, kormányalakításra készülő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Liviu Dragnea kérte Dacian Cioloș miniszterelnöktől – derült ki abból az interjúból, amelyet a Știripesurse.ro portálnak adott a PSD elnöke.
Az egyeztetés tényét később a kormányszóvivő is megerősítette, hozzátéve, hogy a szakértői kormány meghozza a szükséges intézkedéseket a költségvetési egyensúlyt veszélyeztető adócsökkentések elhalasztására.
Dragnea pártja választási programjára hivatkozva azzal indokolta kérését, hogy a PSD az áfát 2018 január elsejétől nem 19, hanem 18 százalékra akarja csökkenteni. Az üzemanyagra 2014 áprilisától kezdődően kivetett literenként 7 eurócentes pótlólagos jövedéki adót azért nem akarja eltörölni a PSD, mert attól tart, hogy az nem vezetne a remélt árcsökkenéshez. Dragnea arra utalt, hogy az olajtársaságok „tennék zsebre” a különbséget. A pótlólagos jövedéki adóról 2013-ban, a korábbi, Victor Ponta vezette szociáldemokrata kormány döntött, arra hivatkozva, hogy a többletbevételből autópálya-építésre fordítható pénzalapot akar létrehozni.
Az ipari létesítményekre – póznákra, olajszondákra, antennákra, kéményekre, zagytározókra, és egyebekre – ugyancsak 2014-től kivetett, a sajtó által „oszlopadónak” nevezett másfél százalékos különadót majd akkor fogják eltörölni, „ha a nagy cégek megértik, hogy Romániában megtermelt profitjuk után Romániában adózzanak” – jelentette ki Dragnea.
A PSD adócsökkentések és béremelések ígéretével nyert választást, az általa ellenőrzött parlamenti többség pedig a választási kampány küszöbén illetékek eltörléséről és közalkalmazotti béremelésekről fogadott el törvénytervezeteket, azzal vádolva az osztogatást ellenző szakértői kormányt, hogy az „ül a pénzen, és nem akarja, hogy az emberek jobban éljenek”.
Liviu Iolu kormányszóvivő szerint a Cioloș-kormány mandátuma végéig tartja magát a felelős gazdálkodás elvéhez, ezért eleget tesz a PSD-elnök kérésének és elhalasztja a január elsején esedékes adócsökkentéseket. A kormányalakítási tárgyalások elhúzódása esetén a vasárnapi választások nyomán létrejövő új kormányt már nem lehet karácsony előtt beiktatni Romániában.
MTI | Szabadság (Kolozsvár)

A lista elejét már ismerjük, most lássuk a végét!
A Megyei Választási Bizottság bemutatta a vasárnap megtartott parlamenti választások Szatmár megyei eredményeit. A legtöbb szavazatot szerző politikai formációk támogatottsága eddig is nagyjából ismert volt, de volt olyan párt is, amely mindössze 22 szavazatot kapott! Ráadásul több olyan is van, amely a szavazatok 0,02-0,03 százalékát kapta.
Radu Bud prefektus és a választási bizottság tagjai sajtótájékoztatón mutatták be a hétvégi választások hivatalos eredményeit. Szatmár megyében a szenátori és a parlamenti képviselői lista esetében is toronymagasan az RMDSZ végzett - a szavazatok mintegy 40 százalékát tudhatják magukénak. A képviselői lista esetében 42957-en, a szenátori listán 43108-an voksoltak a tulipánra - ez 39,89, illetve 40,02 százalékot jelent.
A rózsás PSD az országban jól szerepelt, Szatmár megyében viszont második lett: 31087 szavazatot kaptak a képviselői és 31382-t a szenátori listára, ami 28,86 és 29,13 százalékot jelent.
A PNL képviselői listájára 16278 személy szavazott (15,11%), a szenátori listára pedig 16643 (15,45%) szavazatot kapott. Az ALDE teljesített még 5 százalékon felüli a megyében - a szenátori listájukat 5587 (5,18%) támogatta, a képviselőjelöltjeinek pedig 5490 (5,09%) szavazott bizalmat.
Jöjjenek a sereghajtók!
A szenátori listán összesen 11 párt szerepelt. A legkevesebb voksoló a Új Románia Párt listájára pecsételt: 318-an, ami 0,29 százalékot jelent. Valószínűleg nem jött be a számítása a A Mi Szövetségünk Románia formációnak, ők 483 szavazatot (0,44%) kaptak. Őket a Nagy Románia Párt előzi meg 741 szavazattal (0,68%), akik csupán 4 vokssal maradtak le a 744 szavazatot begyűjtő Román Öko-Párttól.
A képviselői listán sokkal többen vannak 1 százalék alatt, hiszen 27 politikai formáció indított listát. Az abszolút vesztes a Romániai Szerbek Szövetsége, akik 22 szavazatot kaptak (0,02%). A Ro.As.It Romániai Olaszok Egyesületére 23-an (0,02) szavaztak Szatmár megyében, és 25 szavazatot kapott Romániai Lengyelek Szövetsége - ez szintén 0,02 százalékot jelent. A Romániai Horvátok Szövetsége 26 voksot, a Romániai Albánok Ligája listája 27 szavazatot kapott.
33 szavazatot kapott a Romániai Ruténok Kulturális Szövetsége,  38-at a Bánáti Bolgárok Szövetsége - Románia, 40 voksot a Romániai Lipován Oroszok Közüssége és 42-t a Romániai Macedónok Szövetsége. Ezek az eredmények minden esetben a szavazatok 0,03 százalékát jelentik.
A Romániai Örmények Szövetsége 49 szavazatot kapott, ami 0,04 százalékot jelent. A Szatmár megyei törökök aktívak voltak: 58 szavazatot kapott a Romániai Törökök Demokratikus Szövetsége, ez a listára leadott érvényes szavazatok 0,05 százalékát teszi ki.
szatmar.ro

Ezek a parlamenti választások végleges eredményei
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi listái a szavazatok 45,67%-át, képviselőházi listái pedig a voksok 45,47%-át szerezték meg a vasárnap tartott parlamenti választásokon – közölte a végleges eredményeket a Központi Választási Iroda (BEC) sajtószóvivője, Marian Muhuleţ.
A töredékvoksokból sem szerzett abszolút többséget a román parlamentben a vasárnapi választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD), így nagy valószínűséggel koalíciós kormány alakul majd Bukarestben.
A központi választási bizottság (BEC) csütörtökön ismertette a szavazatszámlálás végeredményét és a mandátumok elosztását. Ezek várhatóan pénteken jelennek meg a hivatalos közlönyben, miután elbírálják az esetleges óvásokat. A PSD 154 képviselői és 67 szenátori mandátumot szerzett. A 136 tagú szenátusban így további két voksra, a 329 tagú képviselőházban pedig 11 voksra van még szükségük az abszolút többséghez.
A jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben 69 képviselő és 30 szenátor, a rendszerkritikus Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviseletében 30 képviselő és 13 szenátor szerzett mandátumot. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)képviselőházi csoportja – amelyben a Magyar Polgári Párt (MPP) két tagja is helyet kapott – 21 tagú lesz, az RMDSZ szenátusi frakciója 9 tagú lesz. A magyar frakciónál kisebb súlyú képviseletet szerzett – 20 képviselő, 9 szenátor – a PSD-vel kormánykoalícióra készülő, Călin Popescu Tăriceanu vezette szabadelvű ALDE, továbbá Traian Băsescu volt államfő – 18 képviselővel és 8 szenátorral rendelkező – Népi Mozgalom Pártja (PMP). A bukaresti képviselőházba könnyített eljárással bekerült 17 – nem magyar – nemzeti kisebbségi szervezet egy-egy képviselője is. A szenátusban nincs kisebbségi frakció.
A román alaptörvény szerint csak az alkotmánymódosításhoz kell kétharmad, a sarkalatos törvények esetében a minősített többséghez mindkét házban elegendő a képviselők (vagy szenátorok) összlétszáma felének plusz egy főnek a szavazata. A kormány beiktatásához vagy leváltásához a képviselők és szenátorok összlétszáma felének plusz egy törvényhozónak a voksa szükséges – jelen esetben 233 szavazat – a két ház együttes ülésén. A PSD már jelezte, hogy eddigi szövetségesével, az ALDE-val készül kormányt alakítani, Liviu Dragnea pártelnök pedig legutóbbi nyilatkozataiban már azt sem zárta ki, hogy az RMDSZ-t is bevonnák a koalícióba. A PSD még nem nevezte meg kormányfő-jelöltjét. Az új parlament várhatóan kedden alakul meg.
A mandátumok eloszlása a voksok megoszlásának tekintetében: A PSD-nek 67 szenátori és 154 képviselői mandátum jut.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) a szenátori listákra leadott érvényes szavazatok 20,41%-ának megszerzésével 30 felsőházi mandátumra jogosult, az alsóházi mandátumok közül pedig 69-et kap meg a voksok 20,04%-ának megszerzésével.
Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR): szenátus - 13 mandátum (8,92%), képviselőház - 30 mandátum (8,87%).
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ): szenátus - 9 mandátum (6,24%), képviselőház - 21 mandátum (6,18%).
Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE): szenátus - 9 mandátum (6,00%), képviselőház - 20 mandátum (5,62%).
Népi Mozgalom Párt (PMP): szenátus - 9 mandátum (5,65%), képviselőház - 18 mandátum (5,34%).
A szenátusi listákra leadott 7.052.966 érvényes szavazat pártok közötti eloszlása a következő: PSD - 3.221.786; PNL - 1.440.193; USR - 629.375; RMDSZ - 440.409; ALDE - 423.728; PMP - 398.791. A képviselőjelölti listákra leadott 7.047.384 érvényes voks eloszlása: PSD - 3.204.864; PNL - 1.412.377; USR - 625.154; RMDSZ - 435.969; ALDE - 396.386; PMP - 376.891. Székelyhon.ro

Az egészségtelenség mértéke
Noha a győztes mindent vinne, elég határozott az ellenállás Liviu Dragnea személyét illetően, legalábbis az államfővel tegnap egyeztető pártok részéről. Maga az SZDP küldöttsége alkotmányossági kifogásokra hivatkozva nem vett részt tegnap a Cotroceni-palotában tartott tanácskozáson, miként hűséges csatlósa, a Călin Popescu Tăriceanu vezette alakulat is távol maradt, jelezvén, egy-két miniszteri székecske mindenkor előbbrevaló, mint a néhai, állítólagos szabadelvűség.
Klaus Iohannis mind a liberálisoktól, mind a Mentsétek meg Romániát Szövetség küldötteitől azt hallotta, számukra elfogadhatatlan, hogy egy választási csalás miatt jogerősen elítélt politikus, azaz Dragnea vezesse a szociáldemokraták új kormányát, de azt is leszögezték, az SZDP-kabinet megalakulását sem tudják támogatni. Valamelyest visszafogottabban fogalmazott Kelemen Hunor, mondván, az RMDSZ a törvény betartásához ragaszkodik, s nem személyre szabottan ugyan, de egyetért az államfővel abban, hogy büntetett előéletűeknek nem adna kormányalakítási megbízást. Önmagához hű maradt Traian Băsescu, aki ismételten magát ajánlotta miniszterelnöknek, mintegy jelezve, nem tudja eldönteni, mi hatásosabb szimpatizánsai szemében, a bohóc szerepe, avagy a kőkemény ellenzékiség ígérete. A nemzeti kisebbségek – a magyar közösség politikusai nem tartoznak ebbe a csoportba – képviselőinek nyilatkozata semmitmondó, inkább az SZDP melletti felsorakozás szándéka érződött szavaikból. Persze, azt is lehet mondani, a parlamenti mandátumok számát tekintve, illetve a valószínűsíthető Dragnea–Tăriceanu összeborulás tükrében, hogy – csak remélni lehet, hogy Kelemen Hunor hű marad  szavaihoz, miszerint nem miniszteri tisztségekre áhítozik – a pártok képviselői által hangoztatott ellenállásnak alig van gyakorlati jelentősége, mert az SZDP többsége nehezen megkerülhető tényező kormányalakítás tekintetében. Igaz, amolyan gordiuszi csomó továbbra is a Dragnea-dilemma. Vélhetően csak idő kérdése, és indul a szociáldemokraták úthengere, de addig is vigasztalásképp ütközet utáni, gyengécske jeleneteket látunk, melyek egyáltalán nem szépítik a vereség lehangoló érzetét. Tájkép csata után. Az a koalíció adja majd a miniszterelnököt, amely parlamenti többséget sorakoztat fel maga mögött – jelentette be némiképp sejtelmesen Klaus Iohannis, értékelve a tegnapi tárgyalás-sorozatát. A következő egyeztetést az új parlament beiktatása után hívja össze, nevekről most hivatalosan nem esett szó, azt viszont megjegyezte, az SZDP elutasítja az államfővel való együttműködést, és ez a magatartás egészségtelen. Igen, az, mint ahogy az is egészségtelen, hogy valószínűsíthetően miniszterelnök-jelölt lehet az, akit jogerősen elítélnek választási csalás miatt, illetve az, hogy szavazóinak ez nem számít. Különben is, mi egészséges mifelénk?
Mózes László Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A parlamenti többség dönt (Kormányalakítási egyeztetések)
Amint várható volt, a Szociáldemokrata Párt, valamint szövetségese, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége részvétele nélkül zajlott le a Klaus Iohannis államfő által a parlamenti mandátumhoz jutott pártokkal kezdeményezett előzetes kormányalakítási egyeztetés. A találkozókat követően az elnök a szociáldemokratáknak azt üzente: nem tekinti szerencsés magatartásnak az államfővel való együttműködés elutasítását. Ami a lehetséges kormányfő személyét illeti, Iohannis igencsak óvatosan fogalmazott.
Az államfő szerint „a miniszterelnököt annak az alakulatnak vagy koalíciónak kell adnia, amely meggyőz arról, hogy képes parlamenti többséget létrehozni a mandátumok számán alapuló egyszerű matematika alapján”. A jelölésről viszont csak azután lehet beszélni, hogy az új törvényhozás létrejött. Ezt követően újból minden párttal egyeztet, eldől, melyeknek van kormányfő-jelöltjük, és csak ezt követően jöhet a kormányalakítási megbízatás. Az elnök újságírói kérdésre válaszolva rámutatott: noha az alkotmány értelmében olyan jelöltnek is adhat megbízatást, akit nem a választáson győztes alakulat javasol, ő a tárgyalások útját támogatja.  A tegnapi találkozón egyébként egyetlen párt részéről sem érkezett javaslat a miniszterelnök személyét illetően. Iohannis nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jobboldali alakulatok koalíciót kössenek, hogy erre lesz-e politikai akarat, az majd kiderül. Arra a kérdésre, hogy a választások hozta új helyzetben Dacian Cioloşsal számol-e még, mint lehetséges kormányfő-jelölttel, az elnök rámutatott: amíg minden párttal nem egyeztetett, erről nem alkothat véleményt. Iohannis továbbá megállapította, hogy a mostani konzultációsorozat disszonáns hangja volt az, hogy a Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége képviselői nem szíveskedtek megjelenni a találkozón. „Üzenem a SZDP-nek, hogy az államelnökkel való együttműködés elutasítása nem szerencsés magatartás” – tette hozzá. Partnereket keres az RMDSZ Az államfővel való konzultációt követően Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette: nem miniszteri karosszékekre és magas funkciókra áhítozik, hanem politikai programja érvényesítéséhez keres partnereket a RMDSZ. A kisebbségi jogok korrekciójához kér támogatást a román pártoktól, hogy ne értelmezés kérdése legyen az anyanyelv használata, a kétnyelvű feliratozás, és a magyar érdek is jelenjen meg az alkotmányos vagy közigazgatási reformnál – magyarázta. Ami az esetleges kormányzati szerepvállalást illeti, a szövetség még nem kíván állást foglalni, mert semmilyen megkeresést, felkérést nem kapott a választásokon győztes Szociáldemokrata Párttól. Kelemen ennek kapcsán korábban jelezte: telefonon gratuláltak egymás választási eredményéhez Liviu Dragneával, az SZDP elnökével, de „az egyszerű udvariassági gesztus” alkalmával nem volt szó a koalíciós együttműködés lehetőségéről. Az RMDSZ vezetője azt sem akarta részletezni, milyen feltételeket támasztana az RMDSZ az esetleges koalíciós együttműködéshez. „Mi mindig nyitottak voltunk a párbeszédre, soha nem zárkóztunk el attól, hogy különböző politikai konstrukciókat támogassunk, azok része legyünk, de még túl korai arról beszélni, ki lesz a többség, milyen lesz a többség” – összegezte. Az RMDSZ elnöke arról is beszélt, hogy az államfővel való találkozón nem esett szó kormányalakításról, mert még nincs hivatalos javaslat a miniszterelnök személyére vonatkozóan, de az ezzel kapcsolatos, 2001-ből származó törvényt (amely szerint a kormánytagoknak nem lehet priuszuk) be kell tartani. 
Raluca Turcan, a  Nemzeti Liberális Párt ideiglenes elnöke közölte, alakulata ellenzékbe készül, nincs abban a helyzetben, hogy a miniszterelnök-jelölt személyére javaslatot tegyen. A Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke, Nicuşor Dan elmondta: az SZDP körül alakuló kormányt nem támogatnak, és elfogadhatatlannak tartják, hogy Románia kormányfője egy jogerősen elítélt politikus legyen. Traian Băsescu volt államfő, az ötszázalékos parlamenti küszöböt alig meghaladó Népi Mozgalom Pártjának elnöke azt mondta: bármilyen SZDP-ellenes összefogásban partner, akár kormányon, akár ellenzékben.  Băsescu azon a véleményen volt, hogy Iohannis „helyesen jár el”, amennyiben nem hajlandó kormányfői tisztséggel felruházni egy jogerősen elítélt személyt.  A kormányalakítási tárgyalások várhatóan jövő héten, az új parlament megalakulása után folytatódnak. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

RMDSZ-küldöttség Klaus Johannisnál
Politikai programja érvényesítéséhez keres partnereket a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az esetleges kormányzati szerepvállalás ügyében azonban még nem kíván állást foglalni, mert semmilyen megkeresést, felkérést nem kapott a Szociáldemokrata Párttól (PSD) - közölte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán.
A szövetség vezetője azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy az RMDSZ küldöttsége Klaus Johannis államfővel tárgyalt, aki előzetes egyeztetésre hívta hivatalába a parlamenti pártokat.
Az RMDSZ a kisebbségi jogok korrekciójához kér támogatást a román pártoktól, hogy ne értelmezés kérdése legyen az anyanyelv használata, a kétnyelvű feliratozás, és a magyar érdek is jelenjen meg az alkotmányos vagy közigazgatási reformnál - mutatott rá Kelemen Hunor.
"Mi mindig nyitottak voltunk a párbeszédre, soha nem zárkóztunk el attól, hogy különböző politikai konstrukciókat támogassunk" - nyilatkozta Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki Biró Rozália SZKT-elnökkel és Kovács Péter ügyvezető elnökkel vett részt a konzultáción.
Arra a kérdésre, hogy nyitottak-e kormánykoalícióra lépni a PSD-vel, Kelemen Hunor azt mondta: nem kapott semmilyen megkeresést és nem kíván beszélni olyasmiről, ami nem történt meg. Az RMDSZ elnöke korábban elmondta: telefonon gratuláltak egymás választási eredményéhez Liviu Dragneával, a PSD elnökével, de "az egyszerű udvariassági gesztus" alkalmával nem volt szó a koalíciós együttműködés lehetőségéről.
Az RMDSZ elnöke azt sem akarta részletezni, milyen feltételeket támasztana a szövetség az esetleges koalíciós együttműködéshez, arra hivatkozva, hogy nem kíván a sajtón keresztül üzengetni.
"Mi mindig nyitottak voltunk a párbeszédre, soha nem zárkóztunk el attól, hogy különböző politikai konstrukciókat támogassunk, azok része legyünk, de még túl korai arról beszélni, ki lesz a többség, milyen lesz a többség" - összegezte Kelemen Hunor.
Korábban a román sajtó előtt azt is elmondta: egyetért Klaus Johannis államfővel abban, hogy a törvényeket be kellene tartani, de nem csak azt a - jogerősen elítélt Dragnea miniszterelnöki kinevezését akadályozó - törvényt, amely szerint a kormánytagoknak nem lehet priuszuk, hanem azokat a törvényeket is, amelyek a kisebbségek oktatási jogait és anyanyelvhasználatát garantálják.
Utcai megmozdulásokkal fenyegetőzik az USR 
Az elnöki hivatalban rendezett konzultáción Raluca Turcan, a választásokon 20 százalékos eredményt elért Nemzeti Liberális Párt (PNL) ideiglenes elnöke közölte, pártja ellenzékbe készül, nincs tehát abban a helyzetben, hogy a miniszterelnök-jelölt személyére javaslatot tegyen. De ha mégis erre kerülne sor, akkor az első opció egyértelműen Dacian Cioloș lenne – magyarázta.
A voksok csaknem 9 százalékát megszerző Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR)  elnöke, Nicușor Dan az államfővel folytatott megbeszélésük után elmondta: kevés valószínűségét látják annak, hogy ne a szociáldemokraták alkossanak kormányt, ők különben erre a tisztségre a legalkalmasabbnak a liberálisokhoz hasonlóan a jelenlegi miniszterelnököt, Dacian Cioloșt tartják. Hozátette azt is: a PSD körül alakuló kormányt nem szavazzák meg, és elfogadhatatlannak tartják, hogy Románia kormányfője egy jogerősen elítélt politikus legyen. Az USR utcai megmozdulásokkal fenyeget, amennyiben Dragnea alakít kormányt.
Traian Băsescu volt államfő, az ötszázalékos parlamenti küszöböt alig meghaladó Népi Mozgalom Pártjának (PMP) elnöke azt mondta: bármilyen PSD-ellenes összefogásban partner, akár kormányon, akár ellenzékben.
A kormányalakítási tárgyalások várhatóan az új parlament megalakulása után folytatódnak. Szabadság (Kolozsvár)

Kelemen Johannisnál: fontosak a kisebbségi jogok
Többek között a kisebbségi jogok védelmét, a hivatali anyanyelvhasználat szavatolását tartja fontosnak az RMDSZ – ezt mondta Kelemen Hunor elnök a Klaus Johannis államfővel folytatott egyeztetést követően.
Az RMDSZ fontosnak tartja a kisebbségi jogok szavatolását, a kisebbségi anyanyelvhasználatot, valamint a decentralizációt – beleértve a pénzügyi decentralizációt is – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azon a szerdai találkozón, amelyet Klaus Johannis államfő kezdeményezett a parlamentbe frissen bejutott pártokkal a vasárnapi választást követően.
Kelemen a találkozót követően, amelyen rajta kívül Kovács Péter ügyvezető elnök és Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, megválasztott képviselő volt jelen az RMDSZ nevében, elmondta, nem miniszteri bársonyszékeket és funkciókat, hanem partnereket keresnek a választás után a programjuk megvalósításához. A kormányfőjelölt megnevezése kapcsán leszögezte: tiszteletben kell tartani azt a törvényt, amelynek értelmében nem lehet a kormány tagja elítélt személy. „Ugyanúgy tiszteletben kell tartani, mint az összes többi törvényt, például az oktatási törvényt is, amelyet nem tartanak be, mégsem esik senkinek semmilyen bántódása, vagy a kisebbségek nyelvhasználatát szavatoló jogszabályt” – szögezte le Kelemen. Hozzátette, nem tartja jó ötletnek, hogy alkotmánybíróságon támadják meg a törvényt, hiszen az már 2001 óta hatályos, és eddig senkinek nem volt ellene kifogása.
Az esetleges koalíciós egyeztetések kapcsán Liviu Dragnea pártelnökkel – aki nem zárta ki egyértelműen az RMDSZ-szel való együttműködést –, kifejtette: amíg nem ismert a választás végeredménye, nem bocsátkoznak tárgyalásokba, Dragneával sem tárgyalt, csupán gratulált neki a választási győzelemhez, mint ahogy a szociáldemokrata pártelnök is gratulált neki. „De ez nem politikai ügy, hanem jólneveltség kérdése” – tette hozzá. Azt is megjegyezte, hogy az RMDSZ fontosnak tartja az észak-erdélyi autópálya építésének folytatását, és a parlament szerepének megerősítését is. 
Az államfő által a pártokkal kezdeményezett találkozó egyébként „foghíjas" volt, miután a hat párt közül a győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) és szövetségese a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) nem volt hajlandó részt venni az egyeztetésen. Az elsőként fogadott Nemzeti Liberális Párt (PNL) kedden megválasztott ügyvivő elnöke, Raluca Turcan a találkozót követően elmondta, pártja nem állt elő javaslattal a miniszterelnök személyére vonatkozóan, ehelyett megvárja, milyen álláspontra helyezkedik a többi párt. Ugyanakkor továbbra is Dacian Cioloş leköszönő kormányfő marad az első számú jelöltjük, bár realisták, és tisztában vannak azzal, hogy olyan miniszterelnökre van szükség, aki képes egyesíteni a jobboldalt.
Annak kapcsán, hogy a győztes PSD esetleg a választási csalás miatt jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt pártelnökét, Liviu Dragneát jelölheti kormányfőnek, kifejtette: a párt szerint minden eddigi intézményes erőfeszítést lenullázna, ha egy elítélt kerülne a miniszterelnöki székbe. Ez ugyanis mind az ország, mind a nemzetközi partnerek felé rendkívül negatív üzenet lenne. Arra utalva, hogy az adócsökkentéssel és béremeléssel kampányoló PSD kedden arra kérte Dacian Cioloşt, hogy a kormán halassza el egy évvel az adócsökkentéseket, megjegyezte: meglepő, milyen gyorsan lemond a párt saját választási programjáról.
Raluca Turcanhoz hasonlóan Nicuşor Dan, az USR elnöke is leszögezte: nem szavaznak meg egy PSD által vezetett kormányt, és megengedhetetlennek nevezte, hogy a kormányt egy elítélt vezesse. Kifejtette, becsületes ás átlátható kormányt szeretnének, ha pedig ez nem valósulhat meg, akkor ellenzékbe vonulnak. Amúgy az USR is kitart Dacian Cioloş kormányfői kinevezése mellett. Az RMDSZ után Klaus Johannis a Népi Mozgalom Párt (PMP), majd a nemzeti kisebbségek frakciójának küldöttségét fogadta.
A PSD ás az ALDE azért nem vett részt a találkozón, mert túl korainak tartotta az egyeztetéseket a parlament megalakulása előtt. Johannis a két párt döntését „udvariatlanságnak" minősítette. Az államfő egyébként kedden este egy, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Szlovákia bukaresti nagykövetségén rendezett munkavacsorán az EU-tagállamok jelen levő nagyköveteinek is megerősítette korábbi kijelentését, miszerint csakis olyan személyt hajlandó kormányalakítással megbízni, aki megfelel a feddhetetlenségi kritériumoknak, vagyis nem ítélték el jogerősen, és nem zajlik ellene bűnvádi eljárás.
Egyébként még szintén kedden Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete rövid közleményt adott ki a választás eredménye kapcsán, amelyben kifejtette: az Egyesült Államok kész együttműködni az új kormánnyal az amerikai–román stratégiai partnerség elmélyítése, valamint a biztonság, a jogállamiság és a jólét elősegítése érdekében.
Balogh Levente Krónika (Kolozsvár)

Nagy-Magyarországot vizionál a románok fóruma
Az RMDSZ nem mondott le Nagy-Magyarország visszaállításáról – állítja a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma. 
A magyarellenes alakulat a Mesagerul de Covasna újságban megjelent nyílt levélben fordult a Szociáldemokrata Párthoz és annak elnökéhez. Gratulálnak az „óriási” választási győzelemhez, majd rátérnek a „lényegre”: aggódnak, mert híresztelések szerint felmerült, hogy kormányba hívják az RMDSZ-t. A fórum vezetői szerint 1989 óta számos bizonyíték alátámasztja, hogy az RMDSZ nem mondott le Nagy-Magyarország visszaállításáról, Erdély visszacsatolásáról, a régi határok meghúzásáról, ami 1918 óta a magyar revizionizmus nagy álma.
„Ha az RMDSZ visszatér Románia kormányába, nem tesz egyebet, csak aláássa az ország alapjait, kihasználja a tisztségeket, hiszen a magyaroknak csak azért kellenek a románoktól jogok és szabadság, hogy azokat ellenük felhasználhassák”. A nyílt levélben szinte könyörögnek Liviu Dragnea PSD-elnöknek, ne engedje, hogy ők idegenként éljenek saját hazájukban: „Nem akarunk »székelyföldön« élni, ahol arra köteleznek, hogy megtanuljunk magyarul!”
Majd a romániai magyar nyelvű sajtót is bepanaszolják, amelyben szerintük a románokról csak úgy írnak, hogy „bocskorosok, akiknek magyar vér szárad a bocskorukon". Majd felajánlják Dragneának, küldenek neki bizonyítékokat, hogy a pártelnök is lássa, „milyen méreg zúdul ellenőrizetlenül a kiadványok lapjairól”.
Emlékeztetik a Szociáldemokrata Párt elnökét, hogy hat évvel ezelőtt részt vett a fórum Maroshévízen szervezett nagygyűlésén – ismeri tehát, miként küzdenek a három megyében élő románok, hogy megőrizzék identitásukat, és arra kérik, hogy az egyesülés centenáriumáig orvosolja problémáikat.
Bíró Blanka Krónika (Kolozsvár)

A románok tiltakoznak
Nem akarnak a „székely földön” élni 
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma (FCRCHM) „33 civil és kulturális szervezet nevében” írt nyílt levelet a Szociáldemokrata Párt elnökéhez, Liviu Dragneához, attól tartva, hogy közös kormányzást vállalnak az RMDSZ-szel.
A románok civil fóruma – miután „melegen gratulált” Dragneának a vasárnapi választásokon aratott győzelméhez –, aggodalmát fejezte ki azon hírek kapcsán, hogy esetleg az RMDSZ-t is meghívják a kormányalakításra. Nem értik, mi indokolná ezt, főleg, hogy a jövendő parlamenti többségnek nem lenne szüksége a magyar szövetség támogatására. 
A FCRCHM ugyanakkor arról tájékoztat, hogy a „kulturális” alakulat soha nem mondott le arról az álomról, hogy a régi határok újrarajzolásával visszaállítsák Nagy-Magyarországot. „1918 óta a magyar revizionizmus legnagyobb eszménye ez”, szögezik le. A románok civil fóruma szerint, ha az RMDSZ újfent a kormány tagja lesz, akkor nem fog egyebet tenni, mint folytatja az ország alapjainak aláásását, hogy meggyengítse azt.
Emlékeztetik Dragneát a magyar vezetők – beleértve a budapestieket is – „rosszindulatú, ellenséges” nyilatkozataira, és arra kérik a PSD elnökét, hogy vegye figyelembe a fórum kezdeményezését. „Nem akarunk a »székely földön« élni, és azt sem, hogy a magyar nyelv elsajátítására kötelezzenek minket”, emelik ki.
Mint ismeretes, Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a választások után elutasította a koalíciót a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR) és a Népi Mozgalom Párttal (PMP), de már nem látta elképzelhetetlennek az RMDSZ-szel való együttműködést. 
Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Az ígéret szép szó...
A vasárnap lezajlott romániai választásokon magyar szempontból a papírforma érvényesült. Az RMDSZ egyedüli magyar pártként indult a megmérettetésen hatalmas anyaországi hátszéllel, ami biztosította számára a korábbiaknál jobb, 6,2 százalékos eredményt. A viszonylagos sikerhez hozzájárulhatott a román kormány nyílt magyarellenessége, amely remekül irányítható a választók mozgósítására. Az RMDSZ pedig élt is ezzel a lehetőséggel.
Az idei választás kétségtelen újdonsága a Fidesz erőteljes kiállása az RMDSZ–MPP-szövetség mellett. Emlékezetes, hogy 2008-ban az akkor még ellenzékben levő párt a harsányan RMDSZ-ellenes MPP mellett kampányolt, 2012-ben a fideszes politikusok kevésbé exponálták magukat a kampány során, de érezni lehetett, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt a favorit, idén viszont teljes mellszélességgel álltak ki az MPP-t magához láncoló RMDSZ mellett. Mi több, a kampányban a miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt részéről elhangzott diplomatikus megfogalmazásban az is, hogy az Erdélyi Magyar Néppártra is nyomást gyakoroltak annak érdekében, hogy a párt függetleneket se indítson, és még azon megyékben se méretkezzék meg, ahol nem veszélyezteti a magyar képviseletet.
A fideszes segítség okát aligha abban kell keresni, hogy az RMDSZ fiatalít, több „veterán” hagyja ott a parlamentet Markó Bélától Borbély Lászlóig, illetve a kampányban keményebb, határozottabb, bátrabb üzeneteket küldött a választók felé. Sokkal valószínűbb, hogy az RMDSZ kormánykompatibilitása, politikájának a jelszavakkal éppenséggel ellentétes Bukarest-központúsága az ok.
Korábbi írásaimban már utaltam arra, hogy Orbán Viktor miközben kétségkívül belpolitikai célokra is kihasználja a migránsválságnak nevezett jelenségkört – ez a dolga egyébként pártelnökként, hogy sikerre vigye a csapatát –, tisztában van a veszély nagyságával és ennek rendeli alá értelemszerűen a külpolitikát is. Donald Trump győzelme után komoly esély mutatkozik arra, hogy végre intézkedéseket tegyen az EU a továbbra is özönlő és kiapadhatatlan utánpótlással bíró idegen és asszimilálhatatlan betolakodók megfékezésére. Egyáltalán nem mindegy, hogy ebben a harcban a visegrádiak számíthatnak-e Romániára, mint regionális középhatalomra. Ha Európában évtizedeken belül muszlim többség lesz, előbb-utóbb elindul a migráció Kelet- és Közép-Európa felé. S a nagy számok törvénye alapján nem kétséges, hogy kinek áll majd a zászló. Amennyiben e térség is a liberális multikulturalizmus zászlaja alatt muszlim monokultúrává válik, rá fogunk jönni, hogy mennyire jó dolgunk volt nekünk az ortodox román uralom alatt. Elég csak megnézni, mi történik az iszlám világban, hogy ott miként kezelik a keresztényeket.
Mindazonáltal nyilvánvalóan frusztráló és abszurd, amikor Semjén Zsolttól Kövér Lászlón keresztül Orbán Viktorig pont azok a politikusok és közéleti szereplők bíztatják az erdélyi magyarokat arra, hogy szavazzanak az RMDSZ-re, akik eddig következetesen támogatták az autonómiát és az autonomista erőket, s akiknek a nemzetpolitikai állásfoglalásait mindig is jó érzés volt hallgatni-olvasni. A hatásvadászat kedvéért idézhetném hosszan Kövér Lászlónak különböző kritikus nyilatkozatait, amelyekben az Országház elnöke joggal marasztalta el az RMDSZ-t. Nem teszem, mert nem az a cél, hogy a Fidesz erős emberének következetlenségét igazoljam, hanem hogy a mögöttesekre mutassak rá. A helyzet az, hogy a hithű erdélyi magyar autonomisták egy globális játszma áldozataivá váltak.
Bele lehetett volna simulni a tájba, elfogadni az elfogadhatatlant, hitelesíteni azokat, akik húsz éve hátat fordítottak az önrendelkezési politikának. Örömteli, hogy a nemzeti oldal vezetői nem ezt tették, hogy Tőkés László és Szilágyi Zsolt ellenálltak a csoportnyomásnak és nem írták alá az RMDSZ mellett síkra szálló MÁÉRT-zárónyilatkozatot. Mint ahogy örömteli, hogy Izsák Balázs, az SZNT elnöke is tartózkodott az RMDSZ hitelesítésétől. Egyenes vonalú, mindenféle elvi következetlenségtől mentes politikai pályájuk kompromittálódott volna, ha belépnek a hamis látszatkeltés játékába, amelynek lényege, hogy ez az RMDSZ nem az, amit megismertünk az utóbbi két évtizedben.
Már miért ne lenne más? Mert két MPP-s politikust, Bíró Zsoltot és Kulcsár Terza Józsefet – akik hátat fordítottak az MPP létértelmének, programjának és alapfunkciójának – bejutó helyen indították listáikon? Mert bátrabb, Erdély-központúbb kampányüzenetet fogalmaztak meg? Az RMDSZ-nek akkor sem lenne lehetősége, eszköze arra, hogy bárkit „megvédjen Bukaresttől”, ha történetesen egytől egyig grállovagokból állna a frakció, ha senki nem lenne közülük megvásárolható, zsarolható vagy korrupt, és ha minden magyar rájuk szavazott volna. Jó érzés hallgatni ezeket a jelszavakat, mint ahogy azt is, hogy Kelemen Hunor az első sajtótájékoztatón a közérdek, a közjó s az erdélyi magyarok érdekének szolgálatát ígérte. Csak az a probléma, hogy hasonló ígéretekkel már tele van a padlás. A választási ígéret szép szó, s naiv, aki azt hiszi, hogy egy pillanatra is komolyan veszi annak betartását az, aki megfogalmazza.
A rideg valóság egyáltalán nem az Erdély-központú, a társadalmi önépítkezést megcélzó politikáról szól. Minden jel arra utal, hogy a választások győztesei, a kommunista utódpárt ismét kormányra segíti az RMDSZ-t. A Szociáldemokrata Párt nyíltan magyargyűlölő elnöke, Liviu Dragnea – aki a szokásos román empátiátlansággal, logikátlansággal és önkényességgel bírálta Kelemen Hunort december elsejével kapcsolatos nyilatkozata miatt, elvárva, hogy a magyarok örüljenek saját elnyomatásuknak, s ünnepeljék annak szimbolikus kezdőnapját, s aki azt is leszögezte, hogy nem kíván együttműködni az RMDSZ-szel – már jelezte, hogy elképzelhetőnek tartja a kormánykoalíciót a nevében magyar párttal. Morgolódhat, szélsőségesezhet Horia Grama Kovászna megyei PSD-vezér, a politikai logika dönt. Persze soha semmi nem garantált, maradt már az RMDSZ hoppon többször is a román kiszámíthatatlanság, a zsigeri politizálás miatt, amikor is a kormányzati partnerek azokat a minimális engedményeket sem akarták megadni a nevében magyar érdekképviseletnek, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a jól ismert „kéz kezet mos” bukaresti paktumpolitika folytatódjék. De az alapképlet mégiscsak ez volt, és most is ebbe az irányba látszik elmozdulni a bukaresti politikum.
Akár megköttetik az újabb alku a választások győzteseivel, a PSD-vel, akár nem, egy valamire ne számítsunk: hogy az RMDSZ azt fogja tenni, amire létrejött 1990-ben, és ami a programjában szerepel. Hogy következetes autonómiapolitikát folytat, hogy visszatér a közösségépítéshez és az önálló külpolitikához, hogy magyar nemzeti önkormányzatként és nem román zsákmánypártként fog viselkedni.
Borbély Zsolt Attila Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Kelemen Hunor felelőssége
Korrekt, a választói várakozásokkal összhangban levő kijelentésekkel rukkolt elő a vasárnapi választások után Kelemen Hunor, még ha a győzelmi szólamok időnként túlhangsúlyozottnak tűnnek is. Az RMDSZ elnöke már vasárnap este egy magyar–román társadalmi szerződés szükségességéről beszélt, amely mindenki számára egyenlő jogokat biztosít nemcsak szociális, gazdasági kérdésekben, hanem az erdélyi magyarok identitását érintő kérdésekben is.
A keddi, Cotroceni-palotai találkozót követően, élesebb helyzetben, a román újságíróknak az esetleges kormányzati részvételről szóló kérdései kereszttüzében is meglepően tisztán fogalmazott Kelemen Hunor: nem miniszteri székekre, magas funkciókra áhítozik a szövetség, hanem partnereket keres programja megvalósításához. Szólt a decentralizációról, a pénzügyi decentralizációról, a magyar érdek érvényesítéséről az alkotmánymódosítás, közigazgatási átszervezés során, az oktatás reformjáról, az észak-erdélyi autópályáról stb., de azt is szóvá tette, hogy minden törvényt alkalmazni kellene, így az oktatásit, az anyanyelv-használatot biztosító jogszabályt is. Persze, korai lenne két-három nap után valós irányváltásról beszélni az RMDSZ magatartásában, még biztató kezdetnek is csak félve nevezhetnénk az eddigi nyilatkozatokat, hiszen tényeleges politikai cselekedetekről még nem volt szó, hosszú távú politikai döntést még nem kellett hoznia a szövetségnek. A következő napokban azonban minden bizonnyal válaszúthoz érkezik majd az RMDSZ, előbb vagy utóbb el kell dönteniük, miként tovább, szövetkeznek-e az elsöprő győzelmet aratott szociáldemokratákkal – már ha egyáltalán felkérik őket erre, ami Liviu Dragnea tegnap esti sajtótájékoztatója szerint korántsem oly valószínű –, vagy inkább az ellenzéki politizálást választják, esetleg parlamenti támogatást nyújtanak a kormánynak bizonyos konkrét ügyekben. Erről az RMDSZ-en belül is megoszlanak a vélemények – Verestóy Attila és a szociáldemokraták közötti szorosabb kapcsolat többször felmerült az elmúlt években, erre hajlik a jelek szerint a bihari szárny is, akik folytatnák a megyében általuk sikeresnek nevezett együttműködést Liviu Dragnea pártjával, és a polgármesterek, helyi önkormányzati vezetők jelentős része is minden bizonnyal a kormányra lépés híve. Csakhogy az SZDP-nek nincs feltétlenül szüksége az RMDSZ-re, ráadásul az erdélyi magyar közösség tekintélyes része viszolyog a szociáldemokratáktól – egy ilyen koalíció tehát alaposan visszavetné a szövetségbe vetett, feléledni látszó bizalmat.
Éppen ezért tűnik észszerűnek a Kelemen Hunor vagy Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester által is felvetett román–magyar társadalmi szerződés felől közelíteni a dilemmához. És komolyan venni, a politikai cselekedetek szintjén is érvényesíteni Kelemen Hunor kijelentését, miszerint nem miniszteri székeket, hanem partnereket keres a szövetség programja megvalósításához.
Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Háromszéken elúszott egy szenátori hely (Választási végeredmény)
A Kovászna Megyei Választási Iroda által tegnap közzétett végleges választási eredmények értelmében már kétségtelen, hogy 26 év után először az RMDSZ csak egyetlen felsőházi honatyával vág neki a négyéves parlamenti ciklusnak Fejér László Ödön személyében. A szavazatok visszaosztását követően Miklós Zoltán végül nem nyert mandátumot, helyette a megyében a szavazatoknak csupán közel három százalékát megszerző Népi Mozgalom Pártjának (NMP) jelöltje, Gheorghe Baciu képviseli szenátorként Háromszéket. Az NMP emellett a képviselőházban is mandátumot szerzett. Az országos végeredmény alapján az is világossá vált, hogy a győztes Szociáldemokrata Párt (SZDP) nem szerezte meg az abszolút többséget a törvényhozásban. Az új felállás szerint az RMDSZ egy szenátori és három képviselői mandátumot – Benkő Erika, Márton Árpád, Kulcsár-Terza József – szerzett Kovászna megyében, a negyedik képviselői mandátum birtokosa Octavian Goga.
Az elmúlt 26 évben ez az első alkalom, hogy az RMDSZ csak egy szenátori helyet nyerjen el, általában mindkettőt vitte, a román pártok általában a negyedik képviselői helyre számíthattak, vagy a múlt ciklus különleges választási törvényének köszönhetően kivételesen egy harmadik felsőházi mandátumot szereztek meg. 1990 óta arra sem volt példa, hogy az SZDP jelöltje ne kerüljön be a parlamentbe. Ami a leadott szavazatok alakulatok szerinti eloszlását illeti, Háromszéken az RMDSZ a voksok 74 százalékát szerezte meg, az SZDP jelöltjeire 10,2 százalék szavazott, a Nemzeti Liberális Párt 4,5 százalékot kapott, az NMP és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) hármat, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) pedig 1,6 százalék körül teljesített. A részvételi arány 38,2 százalékos volt.
Az RMDSZ képviselőházi és parlamenti jelöltlistáiról országosan harminc törvényhozó szerzett mandátumot. Ez kilenc szenátori helyet jelent, akárcsak 2012-ben, a képviselőházban pedig 21-et, hárommal többet a legutóbbi parlamenti választáshoz képest. A bejutók között ott van a Magyar Polgári Párt (MPP) két képviselője, Biró Zsolt és Kulcsár-Terza József. A szövetség Háromszéken kívül Szilágy megyében veszített szenátort, de Maros és Bihar megyében az eddigi egy-egy helyett két-két szenátor lesz. Az RMDSZ az ötödik képviselői helyet is megszerezte Hargita megyében, így a 85 százalékban magyarok lakta megyét kizárólag az RMDSZ képviseli a parlamentben. Négy év kihagyás után ismét lesz Brassó és Arad megyében is parlamenti képviselője az RMDSZ-nek, Temes megye azonban – a 2008–2012-es időszak után – második alkalommal marad magyar parlamenti képviselő nélkül. Az előzetes számításokkal ellentétben az ország különböző részein összegyűlt töredékvoksok végül nem Tulcea, hanem Konstanca megyében eredményeztek egy 21. képviselői mandátumot az RMDSZ számára.
A felsőházban az RMDSZ-frakciót a Hargita megyét képviselő Verestóy Attila és Tánczos Barna, a Kolozs megyei László Attila, a Bihar megyében mandátumhoz jutott Cseke Attila és Derzsi Ákos, a Kovászna megyei Fejér László Ödön, a Maros megyei Novák Csaba Zoltán és Császár Károly, valamint a Szatmár megyei Turos Loránd képviseli. Képviselői mandátumot nyert Arad megyében Faragó Péter, Bihar megyében Szabó Ödön és Biró Rozália, Brassó megyében Ambrus Izabella, Hargita megyében Kelemen Hunor, Korodi Attila, Bende Sándor, Benedek Zakariás és Sebestyén Csaba István, Kolozs megyéből Csoma Botond, Konstanca megyéből Antal István, Kovászna megyéből Benkő Erika, Márton Árpád, és Kulcsár-Terza József (MPP), Maros megyéből Vass Levente, Csép Andrea és Biró Zsolt (MPP), Máramaros megyéből Apjok Norbert, Szilágy megyéből Seres Dénes, Szatmár megyéből Magyar Loránd Bálint és Erdei-Doloczki István. Nincs meg a többség
A töredékvoksokból sem szerzett abszolút többséget a Szociáldemokrata Párt, így nagy valószínűséggel az LDSZ-szel közösen alakít koalíciós kormányt. A központi választási bizottság által tegnap ismertetett végeredmény értelmében az SZDP 154 képviselői és 67 szenátori mandátumot szerzett. A 136 tagú szenátusban így további két, a 329 tagú képviselőházban pedig 11 voksra van még szükségük az abszolút többséghez. A Nemzeti Liberális Párt színeiben 69 képviselő és 30 szenátor, a Mentsétek meg Romániát Szövetség képviseletében 30 képviselő és 13 szenátor szerzett mandátumot. Húsz képviselőt és kilenc szenátort tudhat magáénak az SZDP-vel kormánykoalícióra készülő, Călin Popescu Tăriceanu vezette LDSZ, Traian Băsescu volt államfő Népi Mozgalom Pártja 18 képviselővel és 8 szenátorral rendelkezik. Rajtuk kívül a képviselőházba könnyített eljárással bekerült 17 nem magyar nemzeti kisebbségi szervezet egy-egy képviselője is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kormányalakítási tárgyalások Bukarestben - Johannis keddre összehívta az új parlamentet
A Szociáldemokrata Párt (PSD) liberális szövetségesével, az ALDE-val akar kormányt alakítani, az RMDSZ-szel pedig az esetleges parlamenti együttműködésről tárgyalna - jelentette be Liviu Dragnea, a PSD elnöke. Călin Popescu Tăriceanu beismerte: megpróbálták visszacsábítani a liberálisok, ő azonban nem tágít Dragnea mellől.
Dragnea szerint az ALDE elnöke, Călin Popescu Tăriceanu maradhat a szenátus elnöke és pártja miniszteri tárcákra is számíthat. A PSD-elnök lehetségesnek nevezte, hogy jövő héten a "parlamenti együttműködésről" tárgyaljanak az RMDSZ-szel, anélkül, hogy annak konkrét formáját részletezte volna.
Az RMDSZ a 2000-2004 között például úgy biztosított parlamenti támogatást a PSD akkori, Adrian Nastase vezette kisebbségi kormányának, hogy az együttműködés feltételeiről évente megállapodást írtak alá. Ebben az - ország euroatlanti integrációját megelőző - időszakban fogadták el Romániában egyebek mellett a kisebbségek közigazgatási anyanyelvhasználatra, és a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvényeket.
Dragnea továbbra sem árulta el, kit javasol a PSD miniszterelnöknek, mint mondta, ezt először Klaus johannis államfővel közlik, amikor a parlament jövő heti alakuló ülése után kormányalakítási tárgyalásra hívja a pártokat. A PSD politikusai egybehangzóan állítják, hogy a kormányfői tisztség a választásokon győztes párt elnökét illeti meg, az államfő azonban a választások után is megerősítette: nem fog jogerősen elítélt politikust kormányalakítással megbízni, ezzel pedig kizárta, hogy Dragneából miniszterelnök legyen.
Elemzők szerint Dragnea letett arról, hogy magának kérje a posztot, és arra készül, hogy egy kevésbé ismert politikust javasoljon miniszterelnöknek, de a kormányt megpróbálja a párt szoros ellenőrzése alatt tartani.
Erre utalt az, hogy a több mint egyórás sajtóértekezleten Dragnea hosszasan részletezte, milyen intézkedésekkel fogja az új kormány a beígért béremeléseket és adócsökkentéseket végrehajtani, hozzátéve, hogy a pártnál egy különbizottság fogja felügyelni, hogy a kormány "betűről betűre" végrehajtsa a PSD programját, amelyre a párt megkérdőjelezhetetlen választói felhatalmazást kapott.
 Az RMDSZ-t nem hívták meg a kormányba – nyilatkozta a Szabadságnak Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke. - A szövetség mindig arra törekedett, hogy a mindenkori kormánnyal tárgyaló viszonyt alakítson ki. További egyeztetések még lesznek, az RMDSZ célja ezzel az, hogy megvalósítsa a választási programban megjelölt célkitűzéseit – tette hozzá. 
Tăriceanu: az ALDE kitart a szociáldemokraták mellett
Nem fog átállni a jobboldalra, továbbra is a választásokon győztes Szociáldemokrata Párttal (PSD) készül kormánykoalíciót kötni a romániai választásokon hatszázalékos támogatottsággal parlamenti képviselethez jutott liberális ALDE - közölte pénteken Călin Popescu Tăriceanu, a párt társelnöke.
A volt miniszterelnök sajtóértekezleten számolt be arról, hogy egykori pártjából, a választások nagy vesztesének számító, húsz százalékra visszaesett Nemzeti Liberális Pártból (PNL) többen is hívták az - Alina Gorghiu lemondása után - elnök nélkül maradt PNL élére, annak reményében, hogy ha sikerül "leválasztani" az ALDE-t a mandátumok 47 százalékát megszerző PSD-ről, akkor mégis jobboldali kormány alakulhat Romániában.
Tăriceanu kifejtette: jelenleg a PSD-vel közös kormányprogram kialakításán dolgoznak, hogy a koalícióban megfelelő hangsúllyal legyenek jelen a "személyi szabadságjogok és liberális gazdaságpolitikák".  
A társelnök ugyanakkor Románia "szuverenitásának visszaszerzését" sürgette, azt állítva, hogy Romániának is érvényesítenie kell az Európai Unióval szemben nemzeti érdekeit, és szakítania kell azzal a gyakorlattal, hogy kritikátlanul végrehajt minden brüsszeli döntést.
Tăriceanu 2014-ben alakított saját pártot azokból a liberálisokból, akik a Szociálliberális Szövetség (USL) felbomlása után nem voltak hajlandók ellenzékbe vonulni, hanem kitartottak a Victor Ponta akkori kormányfő vezette PSD mellett. Másfél éve az új párt a Konzervatív Párttal (PC) egyesült Liberálisok és Demokraták Szövetsége néven.
Raluca Turcan cáfol
- A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége egyetlen percig sem fontolgatta, hogy felajánlja Călin Popescu Tăriceanunak a pártelnöki tisztséget. Voltak különböző magánjellegű beszélgetések a PNL volt elnökével, de szó sem volt Tăriceanu visszaédesgetéséről – kommentálta az ALDE-elnök nyilatkozatát Raluca Turcan, a liberális párt ideiglenes vezetője.
December 20-ára összehívta a vasárnap megválasztott új parlamentet az államfő. Ezt maga Klaus Johannis jelentette be pénteken, hozzátéve, hogy szerdán és csütörtökön egyeztetésekre várja a parlamenti pártokat az új kormány megalakítása érdekében. Az elnök azt is nyomatékosította, hogy ő fogja eldönteni: kinek ad kormányalakítási megbízást. Erre az alkotmány tág mozgásteret biztosít számára. Johannis ezt válasznak szánta Liviu Dragnea előző napi bejelntéséhez, aki megkérdőjelezhetetlennek minősítette a választói akaratot, és úgy fogalmazott, hogy egyetlen "visszautasíthatatlan" személyt fognak a kormányfői posztra javasolni, akit az államfővel folytatandó egyeztetésen fognak először nyilvánosan megnevezni.
Bár Tăriceanu - aki 2004 és 2008 között a PNL elnökeként volt kormányfő - szívügyének nevezte a liberális erők egyesítését, úgy vélekedett: a választások bebizonyították, hogy most már az ALDE az "igazi" szabadelvű párt Romániában, így a liberálisok összefogása csak úgy valósulhat meg, ha átigazolnak az ALDE-ba. szabadsag.ro

A román pártok közül csak Basescu pártja rúgott labdába
MTI - Csak a Traian Basescu volt román elnök által vezetett Népi Mozgalom Párt (PMP) juttatott be román képviselőket a székelyföldi magyar többségű megyékből - derült ki a vasárnap tartott romániai parlamenti választások végeredményének kihirdetése után lezajlott mandátumelosztásból.
Míg a 85 százalékban magyarok által lakott Hargita megyei öt képviselői és két szenátori mandátum mindegyikét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjei szerezték meg, a 75 százalékban magyarok által lakott Kovászna megye négy képviselői és két szenátori mandátuma közül egy szenátori és egy képviselői hely a PMP-nek, a többi az RMDSZ jelöltjeinek jutott. Noha a PMP-nél a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is lényegesen jobb eredményt ért el Kovászna megyében, a töredékszavazatok visszaosztási algoritmusa Basescu pártjának juttatta a székelyföldi mandátumokat.
A szenátori mandátumot szerzett Gheorghe Baciu - aki 1989 és 2008 között volt a román többségű Bodzaforduló polgármestere - kijelentette: a Hargita megyei románokat is képviselni fogja a parlament felsőházában.
Az RMDSZ Hargita megyei sikere azt is eredményezte, hogy nem jutott be a parlamentbe Mircea Dusa volt védelmi miniszter, aki korábban a Szociáldemokrata Párton belül a székelyföldi ügyek szakértőjének számított, és a magyar szimbólumok elleni hatósági fellépés egyik szorgalmazója volt. A Kovászna és Hargita megyei románok civil fóruma - amely a Székelyföldön kisebbségben élő románok érdekvédelmi szervezeteként lép fel - aggályosnak tartotta, hogy a Hargita megyei románok 12 év után parlamenti képviselet nélkül maradtak, és ismét kifejtette azt az álláspontját, hogy a választójogi törvény módosításával kellene biztosítani, hogy hasonló helyzet ne ismétlődhessen meg. szatmar.ro

Kié a Batthyány Intézet?
Puskás Attila segítséget ajánl 
Értékes dokumentumot talált Puskás Attila édesapja hagyatékában. Az 1861-ben megjelent Gyulafejérvári füzetek kissé megsárgult lapjain nem csak a Batthyány Intézet adománylevele lelhető fel, hanem a könyvtár egy részének leltára is.
Puskás Attila nem tudta, hogy pontosan mi áll az édesapja hagyatékából előkerült kis könyvben, ezért beleolvasott. Ekkor vette észre, hogy benne van a Batthyány Intézet napjainkban sokat vitatott tulajdonjogát tisztázó levél, ékes latin nyelven. A közismert biológus nem tudja felfogni, hogy mit nem értenek benne.
– Itt van az 1798. július 8-án Bonchidán kelt adománylevél teljes, latin nyelvű szövege. Mi nem világos ebben? – teszi fel a kérdést elképedve Puskás Attila. – Persze, valóban nem nekem kell ezt lefordítanom, hanem hivatalos fordítónak, de nem értem, hogy mi az, amit nem értenek. Ez tulajdonképpen nem olyan nagyon régi szöveg, az elmúlt 200 évben nem sokat változott a latin. Nem kell ide ki tudja milyen nagy kutatónak lenni, hogy megértsd azt, hogy Batthyány Ignác püspök a könyvtárat és a hozzá tartozó csillagdát, ezek szellemi és tárgyi kincseivel együtt egyházmegyéjének és Erdélynek adományozta. Még a fönntartásukról is gondoskodott: saját tulajdonában lévő más ingatlanok jövedelmét szánta erre a célra. Nehogy már erre az Erdélyre, a Romániához tartozó Erdélyre gondolt volna, hiszen akkor még a hegyen túli Románia sem volt meg, nemhogy ez. 
Ha a korral, illetve a vitatott üggyel foglalkozó és a latin nyelvben járatos történészt érdekli, forduljon hozzám, és lemásolom a könyvtár legjelentősebb kéziratait és könyveit is felsoroló könyvecskét az adománylevél szövegével, azzal a feltétellel, hogy a legfontosabb megállapításokat jelentesse meg egy országos magyar lapban is, mivel a csillagda és a könyvtár sorsa fontos magyar érdek – mondja Puskás Attila.
A Batthyaneum római katolikus alapítású könyvtár és tudományos gyűjtemény Gyulafehérváron. A gyűjtemény legjelentősebb részlege a könyvtár, amelynek hatvanezer kötete között 927 kötetnyi kézirat, kódex és 565 ősnyomtatvány található. Itt őrzik a Románia területén található középkori latin kódexek 80 százalékát.
1949-ben a román állam a gyűjteményt lezárta, és 1950-ben államosította. Egy kormányrendelet ugyan 1998-ban elrendelte, hogy vissza kell szolgáltatni a püspökség jogutódjának, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek, de a rendeletet nem hajtották végre, mert a Szociáldemokrata Párt városi szervezete keresetet nyújtott be ellene. Azzal érveltek, hogy Batthyány Ignác az intézményt a püspökségre és Erdélyre hagyta. Az érvelést ugyan több bíróság is elutasította, de legfelsőbb fokon, 2003-ban helyt adtak neki. Az érsekség a döntés ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
Most éppen azzal telik az idő, hogy állítólag nem találnak szakembert, aki hitelt érdemlő pontossággal le tudná fordítani, hogy mi áll az adománylevélben. Ebben lehetne segítség a Puskás Attila által megtalált dokumentum. 
Erdély András Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Kormányprogram fedezet nélkül
Mintha még mindig kampány lenne, úgy osztogatnak-fosztogatnak a pártok. A leköszönés előtt álló kormány továbbra is óvatos, halasztotta jó pár kedvezmény január elsejei bevezetését, Liviu Dragnea pedig, mint egy jó Mikulás, nem győzi sorolni pártja rövid és középtávú intézkedéseit. Őt hallgatván olybá tetszik, immár biztos, hogy beköszönt a jólét, csak győzzük költeni a sok pénzt.
Még meg sem voltak a hivatalos végeredmények, máris megkezdődött az adok-kapok, a győztes párt vezére előbb bizonyos adókedvezmények halasztását kérte a még regnáló kabinettől, majd, hogy ne vádolják gyors köpönyegforgatással, csütörtökön előállt egy hosszú listával: jelentősen nő a minimálbér, emelkednek a nyugdíjak, a diákok nagyobb ösztöndíjat kapnak, sőt, ingyen vonatozhatnak, üdülési jeggyel jutalmazzák a közalkalmazottakat, de év közepétől fizetésük is emelkedik legalább ötven százalékkal, nagyszabású beruházások indulnak. Hogy mindez miből, arról nem szól a fáma, és már azért is gyanús, mert közben Dacian Cioloș kormánya utolsó ülésén újabb óvatos, költségvetést kímélő döntéseket hozott. Pedig nekik vesztenivalójuk sincsen, bármit elfogadhatnak, azt az utánuk következőknek kell teljesíteniük. 
A szociáldemokraták nagyon elszántnak tűnnek, kampányígéreteik, de a most felsoroltak is egy virágzó, jóléti Románia létrehozatalának szándékát jeleznék. Csakhogy az ország költségvetése nem feneketlen zsák, a gazdasági növekedés sem biztos, hogy ily szárnyaló marad, s ha mégis, akkor sem termel ki annyit, amennyi terveik fedezésére elegendő volna. Igazuk van abban, hogy a polgárok itt is megérdemelnének végre egy jobb életet, ám hiába vágyunk Mercedesre, ha még Daciára sem telik. Eszük ágában sincs a gazdaságot valóban egészségesen mozgató termelés növekedését támogatni, nem próbálják a büdzsét pénzzel ellátó magánvállalkozások lehetőségeit bővíteni, és félő, a január elsejétől bevezetett 200 lejes minimálbér-emelés sok munkahely végét is jelenti. Bárhogy nézzük, mindaz, amit az SZDP ígér, jól hangzik, csábító, ám hiányzik mögüle nemcsak a pénz, de a szakértelem, a gazdasági koncepció is, és ez bizony aggodalomra ad okot. Egyszer már megittuk a levét egy hasonló nagyvonalú osztogatásnak – Tăriceanu kormánya volt akkor a ludas, a szociáldemokraták a nyomásgyakorlók –, korai hát most örömtáncot járni, jobb világot remélni. Félő, nemcsak a Mercedes reménye úszik el, de még a Dacia esélyét is elszalasztjuk.
Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Dragnea-féle jogállam
Jelentős hétnek ígérkezik belpolitikai szempontból a karácsonyt megelőző, megalakul ugyanis a december 11-ei törvényhozási választások nyomán összeállt új parlament, megtudjuk, ki lesz a megmérettetésen győztes szociáldemokraták miniszterelnök-jelöltje, és talán arra is választ kapunk, hogy pontosan hány alakulat milyen formában vesz részt a hatalomban. 
Ez utóbbi főleg az RMDSZ tekintetében kérdéses, jelen pillanatban ugyanis úgy fest, hogy a PSD és a Călin Popescu Tăriceanu vezette liberális párt számára egyedül a magyar alakulat jön számításba potenciális kormányzati partnerként. Bár a jelek szerint Klaus Johannis államfő – amolyan Băsescu-féle játékos elnökként – mindent elkövet, hogy Tăriceanut átcsábítsa a „sötét oldalról", és létrehozzon egy jobboldali koalíciót, ez a kísérlet nemigen kecsegtet sikerrel.
Mivel a volt államfő pártja és a Mentsétek meg Romániát (USR) kizárta az együttműködést a PSD-vel, továbbá a PNL és a szociáldemokraták nagykoalíciója sem tűnik reális forgatókönyvnek, Liviu Dragnea és Tăriceanu számára egyedül Kelemen Hunor és az RMDSZ jelenthet alternatívát a kormányzáshoz szükséges parlamenti többség biztosítása érdekében. Úgy tűnik, az RMDSZ hajlik a hatalomban való részvételre, több érv szól ugyanakkor amellett, hogy mindez ne miniszteri és államtitkári tisztségek betöltésével történjék, hanem „csak" parlamenti támogatás formájában, ahogy arra a Năstase-kabinet idején volt példa. Akkoriban ugyanis egyáltalán nem járt rosszul az RMDSZ (megszületett a kisebbségi anyanyelvhasználatot szabályozó közigazgatási, illetve az ingatlanrestitúciós törvény), amelynek úgy sikerült eredményeket elérnie, hogy a nevét nem adta a kormányzáshoz.
Nos, a most körvonalazódó baloldali kormányhoz sem kellene, többek között a két főszereplőnek a jogállamról és az igazságszolgáltatásról alkotott felfogása miatt. Amikor ugyanis felmerül, hogy jogi és erkölcsi okokból egyikőjük sem lehet tagja egy kormánynak, Dragnea és Tăriceanu kórusban kiáltja: módosítsák a törvényt! Szerintük ugyanis az ország törvényeinek addig van létjogosultságuk, amíg nem ütköznek a személyes vagy politikai érdekeikkel, ellenkező esetben azonnal el kell törölni a „problémás, aberráns" cikkelyeket. Márpedig ez tipikusan bűnözői mentalitás, olyan, mintha a bankrablás miatt elítéltek kiiktattatnák a Btk.-ból a rablást bűncselekményként meghatározó cikkelyt. Ezért is aggályos tehát Dragneáékkal közösködni. A nagyromán egyesülés közelgő százéves évfordulója aztán még több ellenérvet felvet egy magyar alakulat számára...
Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár)

Az RMDSZ a PSD-vel egyeztet
Alkalmi parlamenti együttműködésről kezdett egyeztetéseket az RMDSZ a december 11-i választásokon győztes román Szociáldemokrata Párttal (PSD) – erősítette meg hétfőn Kelemen Hunor szövetségi elnök a News.ro hírügynökségnek.
A politikus arra reagált, hogy Liviu Dragnea, a PSD elnöke – aki a nap folyamán a közös kormányzásról írt alá koalíciós megállapodást pártja szabadelvű szövetségével, az ALDE-val – sajtóértekezletén megemlítette, hogy parlamenti együttműködést ajánlanak az RMDSZ-nek.
„Sosem utasítottam el a párbeszédet, sem Dragnea úrral, sem mással. Volt már egy megbeszélésünk, de nem jutottunk olyan következtetésre, amit a nyilvánosság elé tárhatnánk" – idézte az RMDSZ elnökét a News.ro. A politikus hozzátette: kedden, szerdán folytatják az egyeztetést.
„Nem kormányzásról beszélünk. Ők (a PSD és ALDE) létrehoztak egy koalíciót, megvan a többségük, tehát csak alkalmi parlamenti együttműködésről van szó" – magyarázta az RMDSZ elnöke. Kelemen hozzátette, ha létrejön egy együttműködés, az a gazdasági társadalmi élet minden területére kiterjed, beleértve az emberi és a kisebbségi jogokat is.
Hétfői sajtóértekezletén Dragnea nem részletezte, milyen megállapodást ajánlanak az RMDSZ-nek, csak annyit mondott: ha sikerült megegyezniük, írásba foglalják a megállapodás részleteit. Klaus Johannis államfő keddre hívta össze a december 11-én megválasztott új román parlament alakuló ülését, szerdára és csütörtökre pedig kormányalakítási konzultációra hívta a parlamenti pártokat törvényhozási súlyuk sorrendjében.
Írásba foglalt koalíciós egyezményekre hivatkozva a PSD és ALDE együtt akar az államfőhöz menni egyeztetésre, ahol közösen készülnek javaslatot tenni egy kormányfőjelölt személyére, akinek a nevét még nem hozták nyilvánosságra.
A PSD-nek 221, az ALDE-nak 29, az RMDSZ-nek 30 törvényhozója van a 465 tagú kétkamarás parlamentben. A kormány beiktatásához és a sarkalatos törvények elfogadásához minősített többségre, vagyis 233 szavazatra van szükség.
MTI Erdély.ma

Alkalmi együttműködést ajánlottak az RMDSZ-nek (Szövetkezik Dragnea és Tăriceanu)
Alkalmi parlamenti együttműködésről kezdett egyeztetéseket az RMDSZ a december 11-ei választásokon győztes Szociáldemokrata Párttal (SZDP) – erősítette meg Kelemen Hunor szövetségi elnök tegnap a News.ro hírügynökségnek.
A magyar érdekképviselet elnöke arra reagált, hogy Liviu Dragnea, az SZDP elnöke – aki tegnap a közös kormányzásról írt alá koalíciós megállapodást a Liberálisok és Demokraták Szövetségével – sajtóértekezletén megemlítette: parlamenti együttműködést ajánlanak az RMDSZ-nek. „Sosem utasítottam el a párbeszédet sem Dragnea úrral, sem mással. Volt már egy megbeszélésünk, de nem jutottunk olyan következtetésre, amit a nyilvánosság elé tárhatnánk” – idézte az RMDSZ elnökét a News.ro. A politikus hozzátette: ma és holnap folytatják az egyeztetést. „Nem kormányzásról beszélünk. Ők (a szociáldemokraták és a Tăriceanu vezette liberális demokraták) létrehoztak egy koalíciót, megvan a többségük, tehát csak alkalmi parlamenti együttműködésről van szó” – magyarázta az RMDSZ elnöke.
Tegnapi sajtóértekezletén egyébként Dragnea nem részletezte, milyen megállapodást ajánlanak az RMDSZ-nek, csak annyit mondott: ha sikerült megegyezniük, írásba foglalják annak részleteit. Klaus Iohannis államfő mára hívta össze a december 11-én megválasztott új parlament alakuló ülését, szerdára és csütörtökre pedig kormányalakítási konzultációra hívta a parlamenti pártokat törvényhozási súlyuk sorrendjében. Írásba foglalt koalíciós egyezményükre hivatkozva az SZDP és a liberális-demokraták vezetői együtt akarnak az államfőhöz menni egyeztetésre, ahol közösen készülnek javaslatot tenni egy kormányfőjelölt személyére, nevét azonban még nem hozták nyilvánosságra. A kormányzati megállapodást szabályozó dokumentum három célkitűzést fogalmaz meg: a fenntartható fejlődés biztosítása és új munkahelyek teremtése, az anyagi jólét növelése és az életszínvonal emelése, valamint a polgári szabadságjogok tiszteletben tartása. A megállapodás szerint a minisztériumok és az alárendelt intézmények politikai alapon kinevezett vezetői között az arányosság elve szerint lesznek jelen a két párt képviselői. 
A szociáldemokratáknak 221, Tăriceanuéknak 29, az RMDSZ-nek 30 törvényhozója van a 465 tagú kétkamarás parlamentben. A kormány beiktatásához és a sarkalatos törvények elfogadásához minősített többségre, vagyis 233 szavazatra van szükség. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

El akarnak üldözni szülőföldünkről?
Nemrégiben Liviu Dragnea pártelnöknek címzett nyílt levél jelent meg a román sajtóban a Románok Kovászna, Hargita és Maros Megyei Civil Fórumának sajtóirodája aláírással. Az állítják, hogy harminchárom kulturális és civil szervezet nevében szólnak. Gondolom, akkor az elnökség nevében jelent volna meg az iromány, így sejtjük, hogy Ioan Lăcătuşu terméke. De nézzük inkább a tartalmat. A választásokon győztes Szociáldemokrata Párt elnöke irányába megfogalmazott hízelgés után rátérnek a lényegre: figyelmeztetik a politikust, nehogy bevonják az RMDSZ-t a kormányzásba. S következik a bicskanyitogató magyarázat!
Az 1989 óta eltelt években gyűjtött bizonyítékok alapján kijelentik, hogy a szövetség – mely nem jegyezte be magát pártként, ám több éven át a törvényeket kijátszva részt vesz a romániai politikai életben – egyetlen pillanatra sem mondott le Nagy-Magyarország visszaállításának eszméjéről, a régi határok visszaállításáról, Erdély elszakításáról, amely az 1918 utáni magyar revizionizmus legfőbb célja. A levél szerint, amennyiben az RMDSZ visszatér a kormányzásba, egyetlen cél fogja vezérelni: hogy gyengítse a román állam alapjait, kivívjon újabb jogokat, melyeket a románok ellen kíván fordítani. A fórumosok arra kérik a pártelnököt, vegye figyelembe kérésüket, mert az erdélyi románok még mindig érzik azokat az átkokat, amelyek évszázadokon keresztül sújtották őket. Nem akarnak ismét „idegenekként élni saját országukban” – írják. A következő mondatot szó szerint idézzük: „Nem akarunk a »székely földön« élni, és hogy arra kötelezzenek bennünket, hogy megtanuljuk a magyar nyelvet!” Kérik Dragneát, tájékozódjék, mit ír a magyar sajtó: abban a románokat csupán „magyar vérrel beszennyezett, bocskort hordó holmi bocskorosoknak” tekintik. Ezeknek a kiadványoknak – melyek 1989 után ellenőrizetlenül jelennek meg Romániában – az oldalairól árad a méreg – áll a levélben. Ezekben a megyékben a románok óriási gondokkal küszködnek identitásuk megőrzésében. A Fórum sajtóirodája reményét fejezi ki, hogy ezek a gondok megoldódnak a következő szociáldemokrata kormányzás idején a nagy egyesülés 2018. december 1-jei centenáriumi megünnepléséig. Nézzük csak, miről is van szó! Jelezzük, nem kenyerünk az általánosítás, és annak ellenére, hogy úgy tüntetik fel, a levélben a teljes székelyföldi, sőt, az erdélyi románság nevében beszéltek, a továbbiakban, amikor többes számot használunk, csupán arra a néhány hangadóra szorítkozunk, akik valóban mérgezik a légkört itt, Székelyföldön – így, nagy betűvel! –, Erdélyben, egész Romániában, sőt, az országhatáron túl is.  Idegennek érzik magukat Székelyföldön? Nem csoda, hisz idegenként is viselkednek. De ennek vajon mi az oka? A Román Kommunista Párt propagandistájának ide helyezett moldvai származású nemzeti hőzöngő bizonyára nem érzi magát oly jól, mint a kétszer emlegetett 1989 előtt. Az volt az ő igazi világa! Azóta csak úton-útfélen jajgat, mert közben elindultunk a normalitás felé. Még hosszú az út, s néha kátyúba jutunk, de reméljük, egyszer csak célba érünk. A küllők közé állandóan akadályokat szúrnak látható és láthatatlan, csupán a háttérben megbújó ellenségek. Ide tartozik a Fórum mostani megmozdulása, vagy Ioan Lăcătuşu három héttel ezelőtti, a Román Akadémia által szervezett tudományos ülésszakon való hőbörgése. Akkor is reményét fejezte ki, hogy két év múlva „amikor a nagy egyesülés centenáriumát ünnepeljük (…), a szívében levő nemzetiségi enklávék nélküli egységes államként fog megjelenni Románia”.
Lapunkban és az általunk ismert sajtótermékekben nem jelentek meg magyar vérrel bemocskolt bocskorosokról szóló írások, de ők ilyesmit lebegtetnek. Vissza akarják vezettetni a cenzúrát? Csak azt közölhetnénk a lapokban, ami nekik tetszik, amit ők jóváhagynak? Visszasírják az 1989 előtti állapotokat, amikor nekik – ismétlem, csak néhányuknak! – sült a csülök Székelyföldön. Nem akarnak megtanulni magyarul. A nyelv nem fertőző betegség, hanem olyan eszköz, amivel könnyebben boldogulhat az ember, könnyebben beilleszkedhet, elfogadottabbá válhat, otthon érezheti magát. De nem ez a szándék, nem így akarják otthonossá tenni Székelyföldet, mert ők nem akarnak „székely földön” élni. Tetszik vagy sem, ezt a térséget évszázadok óta Székelyföldnek nevezik, megvannak a sajátosságai, ha úgy tetszik, enklávénak is nevezhetik, hiszen nyelvében, kultúrájában, vallásában, történelmi örökségében elkülönül a körülötte levő, a választások után mostanra vörösbe borult területtől. Ne akarjanak az elkövetkező két év alatt bennünket megsemmisíteni, elüldözni szülőföldünkről, őseink sírjai mellől, az nem fog sikerülni. Sajnos, az elkövetkező két évben, a centenáriumi rendezvényekig azoknak áll a zászló, akik gyakran és sokfelé ugatnak. Csak arról nem igyekeznek tudomást szerezni, hogy Gyulafehérváron azon a bizonyos december eleji napon arra is ígéretet tettek, hogy teljes egyenjogúságot biztosítanak az együtt élő nemzeti közösségeknek, nemzeti szabadságot, saját közigazgatást, anyanyelvű oktatást és igazságszolgáltatást ígértek.
Előbb az ígéreteket kellene valóra váltani, hogy ne legyen hiányos az ünneplésük!
Szekeres Attila Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mandátuma utolsó napján mondott le
Lemondott amúgy is lejáró parlamenti mandátumáról Liviu Dragnea, a választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke, újabb mandátumának törvényességét pedig megkérdőjelezték a jobboldali pártok.
A 2012-ben megválasztott régi parlament megbízatásának utolsó napján, hétfőn vette tudomásul Drganea lemondását, így az SZDP elnöke nem töltötte ki mandátumát. A politikus gesztusával azt akarta bebizonyítani, hogy nem érdekelt a törvényhozóknak járó, sok vihart kavart speciális nyugdíj-kiegészítésben, azt ugyanis csak azok a honatyák kérvényezhetik, akik legalább egy teljes, négyéves mandátumot kitöltenek.
Dragnea a december 11-ei választásokon újabb képviselői mandátumot nyert: ennek igazolását viszont a jobboldali pártok ellenzik a házszabály egy kétértelmű előírására hivatkozva. A vitatott cikkely szerint a képviselőház mandátumigazoló bizottságának javaslatára a plénum megsemmisítheti annak a törvényhozónak a mandátumát, akit választási csalás miatt jogerősen elítéltek. A jobboldal szerint ez az előírás Dragneára is érvényes, mivel őt áprilisban két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a 2012-ben tartott, az akkori államfő leváltásáról szóló népszavazással kapcsolatos korrupciós perben. Priusza miatt egyébként Dragnea miniszterelnök sem lehet, mert egy másik jogszabály kizárja, hogy a kormánytagoknak büntetett előéletük legyen. A szociáldemokraták szerint a házszabályba foglalt előírás alapján akkor kell megfosztani valakit törvényhozói mandátumától, ha választási csalással szerezte meg azt, és a rendelkezésnek semmi köze a korábbi ügyekhez. A büntetett előélete miatt támadások kereszttüzébe került szociáldemokrata pártelnök a jelek szerint letett arról, hogy magának követeltje a miniszterelnöki tisztséget, de továbbra is titkolja, kit javasol az SZDP a posztra az államfő által holnapra meghirdetett kormányalakítási konzultáción. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)