Körvonalazódnak a koalíciók az erdélyi önkormányzatokban
A helyi érdekekhez alkalmazkodva, hol a PNL-lel, hol pedig a PSD-vel lépne koalícióra az erdélyi önkormányzatokban az RMDSZ. Míg Marosvásárhelyen ellenzéki szerepet szánnak a szövetségnek, Nagyváradon Ilie Bolojan polgármester továbbra is igényt tart annak támogatására – számol be Szucher Ervin és Pap Melinda a kronika.ro-n.
Nagyváradon az RMDSZ gyenge eredményei ellenére úgy tűnik, hogy Ilie Bolojan továbbra is igényt tart az RMDSZ támogatására
A helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően a jobb-, de akár a baloldallal is köthetnek helyi egyezségeket az RMDSZ megyei szervezetei – közölte Kelemen Hunor elnök azt követően, hogy a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) pénteken értékelte a politikai alakulat választási eredményeit, és megyénként, településenként számba vette az együttműködési lehetőségeket.
Az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a SZÁT csak azt az iránymutatást szabta a megyei szervezeteknek, hogy a magyar közösség érdekeit kell figyelembe venni, és működőképes többségeket kell az önkormányzati testületekben kialakítani. „Van, ahol ez a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), és van, ahol ez a Szociáldemokrata Párttal (PSD) lehetséges" – fogalmazott a szövetség elnöke. Kelemen Hunor szerint a megszerzett 195 polgármesteri tisztség mellé Kovászna, Hargita, Maros és Szatmár megyében megyei elnöki, Bihar,Brassó, Szilágy és Kolozs megyében megyei alelnöki, Zilahon, Kolozsváron és Aradon pedig alpolgármesteri tisztséget próbál megszerezni a szövetség. A szövetségi elnök Kolozs, Arad és Bihar megyében a PNL-t tartotta természetes szövetségesnek, és úgy vélte, Dorel Coica eddigi szatmárnémeti polgármester leváltása után Szatmár megyében sem valószínű, hogy a PSD-vel lehessen egyezségre jutni.
Maros megyében azonban a PNL-vel való összefogást tartotta nehezen elképzelhetőnek a megyei önkormányzat liberális elnökének, Ciprian Dobrénak a magyarellenes megnyilvánulásai miatt. A Maros megyei önkormányzatban 15 mandátummal rendelkező RMDSZ-nek vagy a tíz képviselőt küldő PSD-vel, vagy a szintén tíz képviselővel rendelkező PNL-vel kell megegyeznie ahhoz, hogy megszerezze a megyei elnöki tisztséget. „Úgy kell tárgyalnunk, hogy ne fogjanak össze a román pártok ellenünk" – jelentette ki Kelemen Hunor.
Ellenzéki szerepre készülnek Vásárhelyen
Az RMDSZ elnöke szerint Marosvásárhelyen a szövetségnek ellenzéki szerepre kell készülnie, és nem kell alpolgármesteri tisztséget vállalnia a városban. „Dorin Floreával szemben kell többséget alkotni a városi tanácsban. Ez a többség hozzon majd határozatokat, és a polgármester azokat hajtsa végre" – jelentette ki az elnök. Hozzátette, azért is ez tűnik jó megoldásnak, mert a marosvásárhelyi tapasztalat szerint Dorin Florea az RMDSZ-es alpolgármesteren keresztül a szövetség önkormányzati frakcióját is „bedarálja". Hozzátette, a Maros megyei alkuba az is belekerülhet, hogy az RMDSZ adja a szászrégeni és a marosludasi alpolgármestert a baloldali polgármester mellé.
A marosvásárhelyi tanácsban a következő négy évben a tíz RMDSZ-es önkormányzati képviselő mellett hat liberális, négy szociáldemokrata politikus tevékenykedik majd, rajtuk kívül pedig a nemrég alakult Szabad Emberek Pártjának (POL) három – két magyar és egy román nemzetiségű – jelöltje került be a testületbe.
Ami a PNL-vel való együttműködés elutasítását illeti, Dorin Florea polgármester számos gesztusa Kelemen Hunort igazolja. Azonban arra is emlékeztetni kell, hogy ezelőtt egy évvel Vasile Gliga, a PSD Maros megyei vezetője volt az, aki rávette pártja központi vezetését, hogy szegje meg az RMDSZ-szel kötött egyezséget, és ne nevezzen ki magyar prefektust Maros megye élére, hisz nyilatkozata szerint a tisztséget „csak román ember töltheti be". Szintén Gliga volt az, aki néhány hónappal a helyhatósági választások előtt „egy ellen-RMDSZ" megalakítására próbálta sarkallni a román pártokat. Végül alakulata mégsem támogatta Floreát, és Sergiu Papuc személyében ellenjelöltet indított.
Bolojan mégis igényt tart a szövetségre
Nagyváradon ellenben az RMDSZ gyenge eredményei ellenére úgy tűnik, hogy Ilie Bolojan polgármester továbbra is igényt tart a szövetség támogatására. A Bihar megyében fölényes győzelmet arató PNL vezető politikusa korábban még úgy nyilatkozott, hogy pártja egyedül készül vezetni Bihar megyét, illetve Nagyváradot, a megmérettetés után azonban bevallotta, hogy tárgyalásokat folytat az RMDSZ-szel a nagyváradi koalíció megkötéséről.
A választások végeredménye szerint a Bihar megyei önkormányzatba a PNL 17 képviselőt juttatott be, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) 9, az RMDSZ-nek 7, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) pedig két képviselője van. A nagyváradi tanácsban a PNL 18, a PSD 5, az RMDSZ pedig 4 (a négy évvel ezelőttinél kettővel kevesebb) önkormányzati képviselői mandátumot szerzett. A Bihari Napló megyei lap beszámolója szerint a PNL országos ügyvezető elnöki tisztségét is betöltő Bolojan emlékeztetett arra, hogy pártjának a nagyváradi önkormányzatban kétharmados többsége van, a Bihar megyei önkormányzatban pedig az RMDSZ bevonásával szeretne kétharmados többséget kialakítani. A liberális politikus úgy vélte, a PNL–RMDSZ koalíció mind matematikai, mind demográfiai szempontból a legjobb megoldás lenne. Azt sem hallgatta el, hogy a megyei koalíció létrehozása érdekében a PNL Nagyváradról is kész tárgyalni az RMDSZ-szel.
Ilie Bolojan egyébként újságírói kérdésre azt is elmondta: ha az őszi parlamenti választások után ismét felmerül a régiók kialakításának kérdése, a bihariaknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy Nagyvárad régiófővárossá váljék. „Világos, hogy ha a jelenlegi régiók maradnak, akkor Várad nem fog tudni versenyezni Kolozsvárral, viszont ha a jelenlegieknél több régiót alakítanak ki, akkor az egykori Körös-vidék vagy Partium, ahogy az Osztrák–Magyar Monarchiában hívták ezeket a területeket, Bihar, Szilágy, Szatmár és Arad megye egy része közös régiót alkothatna" – mondta a nagyváradi polgármester.
A helyieké a végső döntés
Kelemen Hunor egyébként a SZÁT-ülést követően arról is beszámolt, hogy a helyi együttműködésekről a végső döntést mindenütt az RMDSZ helyi szervezetei hozzák meg a szövetség elnökével konzultálva. A SZÁT értékelését összefoglalva a szövetségi elnök elmondta, hogy az RMDSZ „a nyereségekkel és veszteségekkel együtt vállalható eredményt ért el a vasárnapi választáson". Úgy vélte, a részvételi adatokat nem kell föltétlenül a négy évvel korábbiakhoz hasonlítani, amikor szokatlanul sokan mentek el szavazni. Az elnök szerint a választási eredmények azt is kirajzolták, hogy nem nőtt az RMDSZ-szel szembeni protesztszavazatok száma.
„Az EMNP bár kapott szavazatokat, de önkormányzatot sehol nem vezethet, és ezzel eltűnt a politikából. Az MPP-vel való összefogásunk eredményeként pedig ma több magyar polgármester van Erdélyben, mint négy évvel ezelőtt" – foglalta össze a magyar–magyar versenyre vonatkozó következtetéseit az RMDSZ elnöke – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Futószalagon hallgattak ki hétfőn politikusokat a DNA-nál
Több, bűnvádi eljárás alatt lévő politikust is beidézett hétfőre kihallgatásra a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Annyian voltak, hogy sorban álltak a DNA bukaresti székháza előtt – számolt be a Digi24.
A reggeli órákban elsők között Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke várakozott bejutásra az épületnél. Távozásakor közölte: azért hívatták be az ügyészek, hogy közöljék vele a vádakat. Meg is jegyezte: úgy állt sorban a DNA-nál reggel, mint a kenyérért a rendszerváltás előtt.
Liviu Dragneát hivatali visszaélésre és közokirat-hamisításra való felbujtással gyanúsítják egy olyan ügyben, amelyben a volt felesége is érintett. A bűnvádi eljárást június 6-án indították el ellene.
A vádhatóság korábban bűnvádi eljárást indított a Teleorman megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetője és több alkalmazottja ellen - köztük Dragnea volt felesége ellen -, akiket azzal gyanúsítanak, hogy 2006 és 2013 között elnézték és lehetővé tették, hogy négy alkalmazottat az intézmény csak papíron fizessen, úgy, hogy valójában nem dolgoztak a gyermekvédelmi szakhatóságnál.
Hétfőn megfordult a DNA székházában Constantin Niță volt gazdasági miniszter és Lia Olguta Vasilescu, Craiova polgármestere is. Utóbbi kihallgatása után a sajtónak azt nyilatkozta: az ügyészek közölték vele, hogy zárolták a vagyonát.
A PSD elnökének a vádhatóság konkrétan azt rója fel, hogy 2006 és 2012 között, amikor a Teleorman megyei önkormányzat elnöki tisztségét töltötte be, közokirat-hamisításra és hivatali visszaélésre bujtotta fel a szakhatóság vezetőjét, hogy a gyermekvédelmi igazgatóság által fizetett két alkalmazott valójában a PSD székházában dolgozhasson, miközben bérüket a szakhatóságtól kapták. Dragnea akkor a PSD Teleorman megyei szervezetének elnöki tisztségét is ellátta.
maszol.ro

Leváltották a képviselőház elnökét
A képviselőház megfosztotta házelnöki tisztségétől hétfőn Valeriu Zgoneát, miután a politikust áprilisban kizárták a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező PSD- ből.
A pártban addig ügyvezető elnöki tisztséget betöltő Zgonea volt a PSD egyetlen vezetője, aki a pártelnök lemondását szorgalmazta, miután Liviu Dragneát jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték választási csalásra való felbujtás és befolyással való üzérkedés miatt.
A PSD-ben árulásnak minősítették azt, hogy Zgonea az önkormányzati választások előtt megkérdőjelezte a pártelnök alkalmasságát a nyilvánosság előtt, és kizárták a pártból. Zgonea azt állította, azért akarják őt eltávolítani a képviselőház éléről is, mert a PSD az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények megváltoztatására készül, hogy megakadályozza a korrupt politikusok elszámoltatását.
Zgonea nem volt hajlandó önként lemondani a tisztségről, ezért eltávolításához a PSD körül tömörülő parlamenti többségnek előbb módosítania kellett a házszabályt. Erre csak a választási kampány után, múlt szerdán került sor, amikor elfogadták, hogy a házelnök mandátuma automatikusan megszűnik, ha az őt a tisztségre jelölő frakció megvonja tőle támogatását. Ennek alapján hétfőn a képviselőház 167 vokssal 32 ellenében határozatban rögzítette, hogy a házelnöki tisztség megüresedett.
Victor Ponta volt miniszterelnök hétfőn közölte, hogy megpályázza a képviselőház elnöki tisztségét, Liviu Dragnea pártelnök azonban nehezményezte, hogy Ponta nem a párt belső fórumain, hanem a nyilvánosság előtt beszélt házelnöki ambícióiról.
A képviselői mandátummal rendelkező Dragnea leszögezte, hogy őt személy szerint nem érdekli a házelnöki tisztség, mert nem akarja "ügyrendi vitákkal" tölteni idejét: neki győzelemre kell vinnie a PSD-t az őszi parlamenti választásokon, hogy végre olyan kormányt alakíthassanak, "amely a választókat szolgálja". Szerinte azonban az lett volna a természetes, hogy a párton belül és nem a sajtó nyilvánossága előtt vitassák meg, kire bízzák a tisztséget.
A sajtó másfél hónapja tényként kezeli, hogy a képviselőház elnökének menesztését akarja felhasználni a visszatérésre a kormány éléről fél éve lemondott, korrupció miatt bíróság elé állított Victor Ponta, de az is nyílt titok, hogy nem éppen súrlódásmentes a viszony a PSD korábbi és mostani elnöke között.
Egyelőre nem lesz képviselőházi elnök Pontából
Az őszi parlamenti választások utánig Florin Iordache PSD-s képviselő marad a képviselőház ideiglenes elnöke – tudta meg a Mediafax PSD-s forrásokból.
A párt a leváltott Valeriu Zgonea helyének betöltésére hívta össze keddre a végrehajtó bizottságot, amely viszont csupán egy órát ülésezett, és úgy döntött, nem váltják még le az ideiglenes ház-elnököt.
Népújság (Marosvásárhely)

Nem jelöl új házelnököt a PSD
Pontának hiába fájt a foga a tisztségre
Nem jelöl új házelnököt a Szociáldemokrata Párt (PSD) a képviselőház élére, így az év végén esedékes parlamenti választásokig ideiglenes házelnök vezetheti a törvényhozás alsóházát – jelentette be Liviu Dragnea, a PSD elnöke kedden. A pártból kizárt, majd tisztségétől megfosztott Valeriu Zgonea helyére hiába pályázott tehát Victor Ponta, a volt kormányfő-pártelnök tervezett visszakapaszkodása a vezető politikusok sorába a jelek szerint nem a képviselőház elnöki tisztségen keresztül fog megtörténni.
A PSD végrehajtó bizottságának keddi döntését Victor Ponta vereségeként tálalták a hírtelevíziók, a politikus ugyanis hétfőn újságírók előtt bejelentette, hogy megpályázza a házelnöki tisztséget, jelöltségéhez azonban nem tudta megszerezni Dragnea és a párt támogatását. A bukaresti média már másfél hónapja –Zgonea kizárása óta – tényként kezeli, hogy Ponta ezt az alkalmat próbálja majd felhasználni arra, hogy visszatérjen a politika élvonalába. Az sem volt titok, hogy nem éppen súrlódásmentes a viszony közte és a PSD jelenlegi elnöke között, aki elemzők szerint joggal tart attól, hogy a pártban töretlen népszerűségnek örvendő Ponta a PSD élére is vissza akar majd térni.  
Szabadság (Kolozsvár)

Florin Iordache kerül az alsóház élére
Nem Victor Ponta volt miniszterelnök veszi át a hétfőn menesztett Valeriu Zgoneától a képviselőház elnöki tisztségét – döntötte el a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöksége kedd délutáni ülésén.
A pártvezetés döntése értelmében Florin Iordache eddigi alelnök veszi át az ügyvivői elnöki teendőket egészen az őszi parlamenti választásokig, míg Victor Ponta a PSD parlamenti választási kampányáért lesz felelős. Ponta az ülésről kijövet közölte: ő maga is el kíván indulni az őszi választáson a párt színeiben.
Mint arról beszámoltunk, a PSD azt követően döntött Zgonea leváltása mellett, hogy az Liviu Dragnea pártelnök távozását követelte, miután jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték a 2012-es, Traian Băsescu akkori államfő leváltásáról szervezett népszavazáson elkövetett csalások miatt. Dragnea a referendumon az elnökkel szembeni politikai oldal kampányfőnöke volt. A PSD a bírálatok miatt kizárta Zgoneát, majd hosszas huzavona, és a házszabály módosítása után leváltotta a képviselőház éléről.
Zgonea kizárását követően fölmerült, hogy Victor Ponta volt pártelnök-kormányfő veheti át a helyét, ugyanakkor, mint közismert, Ponta ellen bűnvádi eljárást folytat az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) állami tulajdonú hőerőművekkel kötött, törvénytelen jogtanácsosi szerződések miatt. Bár Liviu Dragnea korábban ennek ellenére is hajlandónak mutatkozott őt jelölni az alsóház élére, ám az utóbbi napokban már egyértelművé tette: nem támogatja, hogy elődje kerüljön a képviselőház élére. Bár Ponta hétfőn még arról beszélt: benyújtja jelentkezését a tisztségre, kedden már közölte: csak akkor tart igényt rá, ha Dragnea is támogatja.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Dobre „taccsra tenné” a Maros megyei RMDSZ-t
Ellenzékbe szorítaná az RMDSZ-t Maros megyében Ciprian Dobre, aki a megyei tanácsban az „ősellenség” PSD-vel szövetkezne a magyarok ellenében.
Mindenkit sikerült meglepnie a közösségi oldalán is közzétett politikai nyilatkozatával Ciprian Dobrénak, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Maros megyei társelnökének (képünkön), aki az alakulat nevében a megyei tanácselnöki széket ajánlotta fel a Szociáldemokrata Pártnak (PSD), hogy az a PNL-lel, és ne az RMDSZ-szel kössön egyezséget.
A Maros Megyei Tanácsba mindössze három pártnak sikerült bejutnia: az RMDSZ 15, a PNL és a PSD 10–10 mandátumot szerzett. Mivel a sokak által már megszületésekor természetellenesnek tartott Szociál-Liberális Szövetség (USL) évekkel ezelőtt szétesett és a két alakulat között visszaállt a hagyományos kutya-macska barátság, senki nem feltételezte, hogy a két párt újra egymás karjaiba kívánkozik. Dobre tárgyalóasztalhoz várja Vasile Gliga megyei PSD-elnököt, hogy megvitassák a liberális társelnök által becsületesnek nevezett ajánlatot. Eszerint a PNL „felajánlja" a PSD-nek az elnöki széket, de igényt tart az egyik alelnöki tisztségre, míg a másikat nagylelkűen átengedné az RMDSZ-nek. Így a két román párt a maga tíz-tíz képviselőjével abszolút többséget szerezhet a testületben, érvel Ciprian Dobre.
Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke szokatlannak és kampányízűnek tartja Dobre gesztusát, főként, hogy a pártok között alig kezdődtek el az egyeztetések. Brassai nem tartja működőképesnek az újjáélesztett USL-t, bár, mint mondja, a román politikában bármi lehetséges. „Az utóbbi négy évben megpróbálták a megyét is, annak székhelyét is az RMDSZ kiiktatásával vezetni. Meg is látszott az eredmény!" – nyilatkozta lapunknak. Felvetésünkre, hogy Szabó Árpád alelnök, illetve Peti András alpolgármester révén mind a megyei, mind a marosvásárhelyi tanácsban az RMDSZ-nek volt egy-egy kulcsembere, Brassai csak annyit mondott: „Igen, ott voltak".
Amennyiben a két román párt magyarellenes elnöke kiegyezik a megyei szintű RMDSZ-ellenes koalícióban, magától megoldódik a szövetség dilemmája, hogy állítson vagy sem alpolgármestert Marosvásárhelyen. Kelemen Hunor elnök ugyanis korábban úgy nyilatkozott, károsnak tartja, ha az RMDSZ elkötelezi magát a város vezetésében. Szerinte az újraválasztott Dorin Florea polgármester ugyanazt próbálná folytatni, amit eddig tett: az alpolgármesteren keresztül „darálná be" az RMDSZ-t.
Marosvásárhelyen még nincs egyértelmű válasz arra, hogy ártana vagy használna az alpolgármesterség. Peti András alpolgármester, a szövetség helyi elnöke lapunk kérdésére nem tartotta szerencsésnek, hogy érintettként állást foglaljon a kérdésben. Brassai Zsombor annyit mondott, hogy a megyei szervezet szem előtt tartja Kelemen Hunor érveit. A városi önkormányzatban az RMDSZ-nek 10, a PNL-nek 6, a PSD-nek 4 és a Szabad Emberek Pártjának (POL) pedig 3 képviselője lesz.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Vezető tisztségeket kap az RMDSZ Brassóban és Brassó megyében
Brassói alpolgármesteri és Brassó megyei alelnöki tisztséget kap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egy jobboldali pártok közötti megállapodás értelmében – közölte csütörtökön az Agerpres hírügynökség.
Az RMDSZ, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) Brassó megyei vezetői közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy megállapodtak a városi és a megyei önkormányzati többség kialakításáról. A megegyezés szerint a PNL adja a megyei önkormányzat elnökét és egyik alelnökét, az RMDSZ pedig a másik alelnököt. A PNL-hez kötődő, de függetlenként megválasztott George Scripcaru polgármester munkáját egy RMDSZ-es és egy PMP-s alpolgármester segíti majd.
Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei elnöke elmondta: az RMDSZ ezután nevezi meg jelöltjeit a tisztségekre. Az 1989-es rendszerváltozás óta nem volt még magyar alpolgármestere a közel 230 ezer lakosú Brassónak, melyben a lakosság hét százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson. A városi önkormányzatba a PNL tíz, a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyolc, az RMDSZ, a Német Demokrata Fórum, a Román Környezetvédő Párt (PER) és a PMP két-két képviselőt juttatott be, és mandátumot szerzett egy független képviselő is.
A megyei önkormányzatban 2000 és 2012 között töltött be alelnöki tisztséget RMDSZ-es politikus. A testületben a PNL 16, a PSD 11, az RMDSZ és a PER három, a Német Demokrata Fórum pedig két mandátumot szerzett. Az RMDSZ a városban megőrizte, a megyében eggyel növelte a mandátumai számát. Kovács Attila az MTI-nek elmondta, a megállapodásban rögzítették, hogy közösen támogatják a megye és a város fenntartható fejlesztését, és közösen lépnek fel a Brassó melletti vidombáki repülőtér építési munkálatainak a befejezéséért. A Brassó megyei önkormányzat eddig csak a légi kikötő kifutópályáját tudta megépíttetni. Brassó város, valamint a közeli Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye önkormányzata is jelezte, hogy kész hozzájárulni a repülőtéri épületek felépítéséhez.
Az RMDSZ-es politikus hozzátette, a megállapodás a brassói magyar oktatási intézmények fejlesztését és a magyar kulturális projektek támogatását is tartalmazza.
erdon.ro

Kiegyeztek a liberálisokkal: Pataki Csaba lesz a Szatmár megyei tanácselnök
A Nemzeti Liberális Párttal összefogva alakít ki többséget a Szatmár megyei önkormányzatban és a szatmárnémeti városi tanácsban az RMDSZ. Pénteken gyakorlatilag eldőlt, hogy Pataki Csaba lesz a megyei tanács elnöke.
Szatmár Megye Tanácsában és a szatmárnémeti helyi tanácsban való együttműködésről állapodtak meg pénteken az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Szatmár megyei szervezetének vezetői. A megállapodás értelmében a liberálisok támogatják RMDSZ megyeitanácselnök-jelöltjét, Pataki Csabát, a szövetség bizalmat pedig szavaz a PNL által javasolt megyei tanácsi alelnökjelölteknek.
Pataki Csaba a Maszolnak elmondta, egyértelmű volt a PNL-vel való szövetség, mivel az RMDSZ-hez hasonlóan a liberálisok is európai szellemiségű kampányt folytattak mindvégig. „A kampányuk nem a vádaskodásról szólt, ellentétben szociáldemokratákkal, akik saját sikertelenségüket a szövetségre próbálta hárítani” – fogalmazott a politikus. Szerinte a megye és a város vezetésének nem a politikai csatározásokról kell szólnia, hanem közös együttműködést kell szem előtt tartani, hiszen a fejlődés csak így érhető el.
Szatmár Megye Tanácsában 13 tagja lesz az RMDSZ-nek, 9 a PSD-nek, 11 helyen pedig a PNL és az ALDE osztozik, 7-4 arányban. A városi tanácsban 10 helye van az RMDSZ-nek, 7 a PSD-nek, 3 a PNL-nek, 3 az ALDE-nak.
Az Adrian Cozma és Romeo Nicoară társelnökletével vezett liberális párt a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal vezetésében is aktív szerepel vállal majd, az alpolgármestert nevesítő testületben is részt vesznek – közölte az RMDSZ. Az indoklás szerint az együttműködés az elmúlt években már konkrét lépésekben is megmutatkozott, mivel mind a megyei, mint a városi tanács szintjén is több közös elképzelést is sikerült már a két politikai szervezetnek megvalósítania.
„A Szatmár megyei választópolgárok által a június 5-i helyhatósági választásokon adott egyértelmű, a helyi adminisztráció szintjén elvárt váltás üzenetét figyelembe véve az RMDSZ és a PNL mostani együttműködése folytatása az elmúlt évek közös munkájának. Ennek célja pedig egyértelműen a megye és annak településeinek harmonikus fejlesztése” – olvasható az RMDSZ közleményében.
Barakonyi Gergő
maszol.ro

Helyzetbe hozták a választások Brassóban az RMDSZ-t
Brassói alpolgármesteri és Brassó megyei alelnöki tisztséget kap az RMDSZ egy jobboldali pártok közötti megállapodás értelmében – adta hírül az MTI az Agerpres hírügynökség tájékoztatása alapján.
Az RMDSZ, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) Brassó megyei vezetői csütörtökön közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy megállapodtak a városi és a megyei önkormányzati többség kialakításáról.
A megegyezés szerint a PNL adja a megyei önkormányzat elnökét és egyik alelnökét, az RMDSZ pedig a másik alelnököt. A PNL-hez kötődő, de függetlenként megválasztott George Scripcaru polgármester munkáját egy RMDSZ-es és egy PMP-s alpolgármester segíti majd. Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei elnöke elmondta: az RMDSZ ezután nevezi meg jelöltjeit a tisztségekre.
Az 1989-es rendszerváltozás óta nem volt még magyar alpolgármestere a közel 230 ezer lakosú Brassónak, melyben a lakosság hét százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson. A városi önkormányzatba a PNL tíz, a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyolc, az RMDSZ, a Német Demokrata Fórum, a Román Környezetvédő Párt (PER) és a PMP két-két képviselőt juttatott be, és mandátumot szerzett egy független képviselő is.
A megyei önkormányzatban 2000 és 2012 között töltött be alelnöki tisztséget RMDSZ-es politikus. A testületben a PNL 16, a PSD 11, az RMDSZ és a PER három, a Német Demokrata Fórum pedig két mandátumot szerzett. Az RMDSZ a városban megőrizte, a megyében eggyel növelte a mandátumai számát. Kovács Attila az MTI-nek elmondta, a megállapodásban rögzítették, hogy közösen támogatják a megye és a város fenntartható fejlesztését, és közösen lépnek fel a Brassó melletti vidombáki repülőtér építési munkálatainak a befejezéséért. A Brassó megyei önkormányzat eddig csak a légi kikötő kifutópályáját tudta megépíttetni. Mint arról beszámoltunk, Brassó város, valamint a közeli Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye önkormányzata is jelezte, hogy kész hozzájárulni a repülőtéri épületek felépítéséhez.
Az RMDSZ-es politikus hozzátette, a megállapodás a brassói magyar oktatási intézmények fejlesztését és a magyar kulturális projektek támogatását is tartalmazza.
MTI
Erdély.ma

Se kedv, se idő kormányt buktatni
Letett a Cioloş-kormány megbuktatásáról a Szociáldemokrata Párt (PSD) körül tömörülő parlamenti többség – közölte csütörtökön Liviu Dragnea, a PSD elnöke.
A kabinet elleni bizalmatlansági indítvány beterjesztését főleg Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök, az ALDE elnöke és Victor Ponta volt miniszterelnök szorgalmazta, arra hivatkozva, hogy a kormány számos területen – a mezőgazdaságban, az európai pénzek lehívásában vagy a közalkalmazotti bérek reformjában – szerintük kudarcot vallott.
Szabadság (Kolozsvár)

Magyar elnöke lesz a Szatmár megyei önkormányzatnak
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pénteki megállapodása értelmében RMDSZ-es elnöke és két PNL-es alelnöke lesz a Szatmár megyei önkormányzatnak – közölte az Agerpres hírügynökség. Az RMDSZ korábban Pataki Csaba szenátort javasolta a megyei elnöki tisztségre.
A két párt Szatmár megyei szervezetének közös közleménye szerint a megállapodás arra is kitér, hogy a PNL adja Szatmárnémeti egyik alpolgármesterét. A megyeszékhely polgármesteri tisztségét az RMDSZ-es Kereskényi Gábor képviselő szerezte meg a június 5-i választásokon. Kereskényi az MTI-nek elmondta, a másik szatmárnémeti alpolgármesteri tisztségről az Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) folytatnak tárgyalásokat.
A választásokon Szatmár Megye Tanácsában az RMDSZ 13, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 9, a PNL 7 és az ALDE 4 mandátumot szerzett. A városi tanácsban 10 mandátuma van az RMDSZ-nek, 7 a PSD-nek, 3 a PNL-nek és 3 az ALDE-nak.
A közleményben a két párt Szatmár megye multikulturális jellegére hivatkozva jelenti ki, hogy tiszteletben tartják a választók akaratát, akik június 5-én a változásra szavaztak. Hozzátették, hogy az RMDSZ és a PNL azt a partnerséget folytatja, amelyik az elmúlt két évben már kialakult a két politikai alakulat között.
erdon.ro

Mindkét nagy román párttal tárgyal az RMDSZ
A PNL-vel és a PSD-vel is koalíciós tárgyalásokat folytat az RMDSZ. Míg Bihar megyében a szociáldemokratákkal lépnek szövetségre, Kolozs megyében a kétnyelvű kolozsvári helységnévtáblák képezik a tétjét az esetleges PNL-RMDSZ-megállapodásnak – számol be Kiss Előd-Gergely, Pap Melinda és Vásárhelyi-Nyemec Réka a kronika.ro-n.
Mindkét nagy román politikai alakulattal, a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) is tárgyalásokat folytat az RMDSZ az erdélyi megyei és helyi önkormányzatok megalakulása előtt. Míg megyei szinteken a PSD-vel kötött egyezség, a nagyvárosokban a PNL-vel való együttműködés kedvezne a szövetségnek.
Maros megyéhez hasonlóan Bihar megyében is a PSD-vel lép koalícióra a magyar érdekvédelmi szervezet, erről rövid közleményben tájékoztatta a sajtót. Eszerint az RMDSZ a Bihar megyei önkormányzatban a PSD-vel, illetve a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) lépett koalícióra, ezáltal alakítva többséget a választásokat megyei szinten is megnyerő PNL-vel szemben. A liberálisoknak ugyanis az egyszerű többséghez sem volt elég a megszerzett 17 önkormányzati képviselői mandátum, a PSD 9 és az ALDE 2 képviselője ellenben már többséget tud alkotni az RMDSZ 7 tanácsosával.
A szűkszavú közlemény szerint a megállapodást Kiss Sándor, az RMDSZ megyei elnöke, Ioan Mang, a PSD, és Traian Bodea, az ALDE megyei elnöke látta el kézjegyével. Ennek értelmében a Bihar Megyei Tanácsnak RMDSZ-es elnöke lenne, míg a két alelnök a PSD, illetve az ALDE tanácsosai közül kerülne ki.
Elúszott a váradi alpolgármesterség?
„Ha ez igaz, akkor egyértelmű, hogy Nagyváradnak nem lesz magyar alpolgármestere” – reagált lapunknak a hírre Huszár István. Nagyvárad leköszönő alpolgármestere, volt polgármesterjelölt a városi tanácsba nyert újabb mandátumot a szövetség színeiben, de mint leszögezte, a megyei szintű koalíciós tárgyalások nem tartoztak a hatáskörébe, nem ő írta alá az erről szóló döntést. Huszár úgy vélte, ezek után már városi szinten sincs amiről tárgyalni a PNL-vel, hiszen a váradi tanácsban többségben lévő liberálisok korábban egyértelművé tették: csak akkor engedik át a magyaroknak az egyik alpolgármesteri tisztséget, ha megyei szinten nem a szocialistákkal kötnek paktumot.
Lapunk információi szerint a párt legutóbbi ülésén Ilie Bolojan polgármester már egyértelművé tette, hogy a városnak két PNL-s alpolgármestere lesz, egyikük Florin Birta, aki a Városi Sportklubot irányítja. A váradi döntéshozó testületben egyébként a PNL-nek 18, a PSD-nek 5, míg az RMDSZ-nek négy tanácsosa van, kettővel kevesebb, mint korábban.
A Bihoreanul hetilap internetes kiadásában arról számolt be, hogy a szövetség bihari politikusait megosztotta a koalíciós tárgyalási folyamat, és míg Kiss Sándor a PSD-vel, Szabó Ödön ügyvezető elnök és a párt fiatalabb tagjai a PNL-vel szerettek volna egyezségre jutni. Szabó Ödönt lapzártánkig nem sikerült elérnünk.
Ragaszkodnak a kolozsvári helységnévtáblákhoz
Kolozs megyében eközben a kisebbségi nyelvi jogok érvényesítéséhez köti az RMDSZ, hogy melyik román párttal működik együtt a következő négy évben a megyei, illetve a helyi önkormányzatokban. Bár még múlt héten elkezdődtek a tárgyalások az RMDSZ és a PNL megyei vezetése között, egyelőre nem sikerült megegyezni – erősítette meg a Krónikának Csoma Botond, a szövetség megyei elnöke a helyi román sajtóban megjelent értesüléseket.
Csoma Botond lapunknak elmondta: a szövetség megyei szervezete szabad kezet kapott az RMDSZ országos vezetéstől arra, hogy a lehető legkedvezőbb helyi megállapodást kösse. Elismerte azt is, hogy a koalíciós tárgyalásoknak a kétnyelvű kolozsvári helységnévtáblák kihelyezése is feltétele volt. A megyei elnök kedden Horváth Anna kolozsvári RMDSZ-elnökkel közösen egy közleményt is szétküldött a sajtónak a koalíciós tárgyalások tárgyában. „Meggyőződésünk, hogy az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó Kolozsváron és Kolozs megyében csak azzal a politikai alakulattal köthetünk középtávú együttműködési megállapodást, amely hajlandó ezt a 12 éve megoldásra váró kérdést mindenki számára átlátható és felvállalható módon rendezni” – olvasható a kommünikében. „Publikussá fogjuk tenni a teljes megállapodást a végén” – ígérte Csoma Botond, hangsúlyozva, hogy még nincs végleges megállapodás.
A Ziua de Cluj ugyanakkor PNL-s forrásokra hivatkozva úgy tudja, a két politikai alakulat megegyezett arról, hogy amennyiben létrejön a megállapodás, a liberális Alin Tise lesz a megyei közgyűlés elnöke, cserében pedig az RMDSZ megkapja az egyik alelnöki széket és Horváth Anna megőrizheti a kolozsvári alpolgármesteri tisztséget.
A portál szerint emellett az is hátravan, hogy a felek megegyezzenek az aranyosgyéresi, bánffyhunyadi, szamosújvári, szászfenesi és gyalui alpolgármesteri tisztségről, illetve az együttműködés formájáról azokon a településeken, ahol többséget tudnak alkotni. Az RMDSZ eközben a PSD-vel is tárgyal, és sajtóinformációk szerint a szociáldemokraták a megyei önkormányzat elnöki tisztségét kínálták fel a szövetségnek, ha velük lép koalícióra.
PNL-s ajánlat Szilágyban
Szilágy megyében eközben a megyei önkormányzat elnöki vagy két alelnöki tisztségét ajánlotta fel az RMDSZ-nek a PNL, amennyiben vele alkot többséget, a szövetségnek ugyanis – akárcsak a többi megyében – a PSD is „udvarol”. A Szilágy megyei döntéshozó testületben a PNL-nek 10, az RMDSZ-nek 8, a PSD-nek pedig 12 tanácsosa van.
Az Agerpres beszámolója szerint Lucian Bode, a liberálisok megyei társelnöke kedden úgy nyilatkozott, ha az RMDSZ-nek van embere és programja a térség fejlesztésére, egy PNL-RMDSZ-egyezmény esetén elnököt állíthatna, ha ellenben nincs erre felkészülve, két alelnökkel vehetne részt a megye vezetésében. Hozzátette, hogy a PNL megyei vezetésének hétfői döntése értelmében az esetleges megyei együttműködést Zilah, Szilágysomlyó, Szilágycseh önkormányzatára és nyolc községre is kiterjesztenék – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Magyar lesz a megyei tanács elnöke (RMDSZ–SZDP szövetség Maros megyében)
Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Maros megyei szervezetei tegnap megállapodtak arról, hogy együttműködnek a Maros megyei önkormányzatban. A megállapodás szerint a testület elnöki tisztségét az RMDSZ, két alelnöki tisztségét pedig az SZDP adja.
Az RMDSZ korábban Péter Ferencet, Szováta polgármesterét nevesítette a megyei elnöki tisztségre. Péter Ferenc már nem indult a szovátai polgármester-választáson, és a megyei önkormányzatban szerzett képviselői mandátumot. Az RMDSZ és az SZDP arról is megállapodott: közös erővel lépnek fel azért, hogy Maros megye minél több kormányzati és európai pénzforrást hívhasson le, és behozza lemaradását, amely „az elmúlt négy évben meg nem valósított projektek révén alakult ki”. A Maros megyei önkormányzatba csupán három párt jutott be. A testületben az RMDSZ-nek 15, a Nemzeti Liberális Pártnak (NLP) és az SZDP-nek tíz-tíz képviselője lesz. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke elmondta: a megállapodás kizárólag a megyei önkormányzatra vonatkozik, a marosvásárhelyi önkormányzati többség kialakításáról még folynak a tárgyalások. A városi tanácsban az RMDSZ-nek tíz, a Dorin Florea polgármestert támogató NLP-nek hat, az SZDP-nek négy és az újonnan alakult Szabad Emberek Pártjának (SZEP) három képviselője lesz. A tanács várhatóan magyar többségű lesz, hiszen az SZEP listája befutónak számító helyein két magyar képviselő szerepel.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy a szövetségnek ellenzéki szerepre kell készülnie Marosvásárhelyen, és nem kell alpolgármesteri tisztséget vállalnia a városban. „Dorin Floreával szemben kell többséget alkotni a városi tanácsban. Ez a többség hozzon majd határozatokat, és a polgármester azokat hajtsa végre” – jelentette ki az elnök, hozzátéve, hogy azért is ez tűnik jó megoldásnak, mert a marosvásárhelyi tapasztalat szerint Dorin Florea az RMDSZ-es alpolgármesteren keresztül a szövetség önkormányzati frakcióját is „bedarálja”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A tisztségek mellett többnyelvű helységnévtáblákat is kér az RMDSZ Kolozsváron
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei szervezete mind a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), mind pedig a Szociáldemokrata Párttal (PSD) tárgyal a Kolozs megyei többség kialakításáról, és a szavazataiért nemcsak alelnöki és alpolgármesteri tisztségeket, hanem többnyelvű kolozsvári helységnévtáblákat is kér - írta kedden a Maszol.ro portál.
Amint a portál az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének az ügyvezető elnökétől, Deák Ferenctől megtudta, a szövetség vezetői az elmúlt öt napban harmadszor ülnek le tárgyalni a jobboldali PNL vezetőivel a Kolozs megyei együttműködésről, de kedden a PSD helyi vezetőivel is tárgyalnak. Az egyezkedés azért húzódik el, mert a szövetség emelte a tétet: nemcsak a Kolozs megyei alelnöki tisztséget és a kolozsvári alpolgármesteri tisztséget kéri a szavazataiért, hanem többnyelvű helységnévtáblákat is kér Kolozsvár bejárataihoz.
A tárgyalási alapot az RMDSZ számára az adja, hogy a szövetség a mérleg nyelvét képezi a Kolozs megyei önkormányzatban. A testületben a PNL-nek 18, a PSD-nek 12, a szövetségnek pedig 7 mandátuma van. A liberálisok tehát az RMDSZ nélkül nem kaphatják meg az önkormányzat elnöki tisztségét. A PNL a kolozsvári városi tanácsban már nem szorul rá az RMDSZ szavazataira, mert 16 mandátuma van a 27-ből.
Deák Ferenc elmondta: a liberálisokkal több kérdésben sem tudtak megegyezni, de a legtöbbet a többnyelvű helységnévtáblákról vitáznak. "Elfogadhatatlan számunkra, hogy kirakat-alpolgármesterünk legyen, és Kolozsváron a gyakorlatban ne érvényesüljenek a nyelvi jogaink. Nem akarjuk a szavazatainkat bármi áron odaadni a városi tanácsban és a megyei önkormányzatban a liberálisoknak" - magyarázta.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a többnyelvű helységnévtáblák kérdését az elmúlt 13-14 évben akkor sem sikerült megoldani, ha magyar volt az alpolgármester. Utalt arra, hogy létezik egy 2002-es tanácsi határozat, amelyet életbe kellene léptetni, ám ez azóta is várat magára, ráadásul egy bírósági per is zajlik az ügyben.
Marius Nicoara, a PNL Kolozs megyei szervezetének elnöke a portál kérdésére kijelentette: nem hinné, hogy a többnyelvű helységnévtáblák ügye leküzdhetetlen akadálya lenne a PNL és az RMDSZ közötti egyezségnek. Szavai szerint a liberálisok nyitottak és rugalmasak ebben a kérdésben, csak meg kell találni a megfelelő jogi megoldást. A liberális politikus úgy vélte, hogy legkésőbb szerda reggelig egyezségre jutnak az RMDSZ-szel.
Az RMDSZ korábban közölte: továbbra is Vákár Istvánt jelöli a megyei önkormányzat alelnöki tisztségére, és Horváth Annát a kolozsvári alpolgármesteri tisztségre.
MTI

Zászlóvita a Kovászna megyei önkormányzat alakuló ülésén
Újabb zászlóvita zavarta meg a Kovászna megyei önkormányzat szerdai alakuló ülését, amely egyébként a papírforma szerint zajlott: Tamás Sándor immár a harmadik mandátumát tölti a tanács élén, az alelnöki teendőket pedig Henning László és Grüman Róbert, a szövetség megyei ügyvezető elnöke látja el.
Már az ülés kezdetén vita robbant ki, ugyanis Kulcsár Terza József magyar polgári párti (MPP) tanácsos számon kérte Sebastian Cucu prefektustól az általa adományozott, majd a megyeháza díszterméből eltávolított székely zászlót és engedélyt kért, hogy behozzon egy új lobogót.
A kormánybiztos megpróbálta elhallgattatni a politikust, elmondván: a zászló törvénytelen és az adományozásra vonatkozó tanácsi határozatot is megtámadta a bíróságon, a jogerős döntésig felfüggesztik azt. Cucu egyébként köszöntőjében azon reményének adott hangot, hogy a jövőben jó együttműködés lesz a két intézmény között, hozzátéve, „persze, a törvényesség határai belül”.
Az alelnöki tisztségre egyébként az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a román pártok is nevesítettek jelöltet, nem sok eséllyel a 21 tagú RMDSZ-frakció ellenében. A PNL és PSD egy-egy tanácsosa Nem Nemzetiségi Alapon Szerveződő Pártok Csoportja néven működik együtt a testületben, melyben az EMNP-nek 3, az MPP-nek 2 tanácsosa van.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Határozott cél és együttműködés (Megalakult Kovászna megye új tanácsa)
Beiktatták tegnap a június 5-ei helyhatósági választások nyomán kialakult megyei tanácsot, és megválasztották annak elnökségét. Tamás Sándor és Henning László továbbra is betölti az elnöki, illetve alelnöki tisztséget, a másik alelnök a következő négyéves mandátumra Grüman Róbert. Az ülés végére az időlegesen eltávolított székely zászló is visszakerült a tanácsterembe.
Kovászna Megye Tanácsának alakuló ülését Sebastian Cucu kormánymegbízott hívta össze. Köszöntőjében utalt arra, hogy több ifjú is helyet kapott a testületben, s ezt jónak nevezte, ugyanis szükség van az energiára, de a tapasztalatra is – tette hozzá. Reményét fejezte ki, hogy a megyeháza és a prefektúra viszonya „továbbra is” törvényen alapuló korrekt kapcsolat lesz. Még mielőtt az alakuló ülés elnöklését átvette volna a legidősebb – Sabin Calinic – és a két legfiatalabb – Olteán Csongor és Szőcs László – tanácstag, Kulcsár-Terza József román nyelven számon kérte az általa februárban adományozott és elhelyezett, majd ajándékként határozattal elfogadott székely zászló hollétét. A prefektus közölte, az alakuló ülést a törvény értelmében neki kell biztosítania, a székely zászlónak nincs ott helye. Különben az adományt elfogadó tanácsi határozatot megtámadta a közigazgatási bíróságon, így annak hatályát felfüggesztették. A feladatkörét frissen átvevő korelnök, Sabin Calinic megjegyezte, Kulcsár-Terza elkezdett románul beszélni. Elnöklete alatt a testület megválasztotta a mandátumellenőrző bizottságot, mely igazolta az összes tag mandátumát. Ezt követően a tanácstagok letették a hivatali esküt. A többség az alkotmányra és a Bibliára is felesküdött, néhányan csupán előbbire. A magyar tanácstagok zöme két nyelven mondta el, hogy „esküszöm”, de akadt, aki csak románul, a többség hozzátette: Isten engem úgy segéljen! A 31 tagú testület 30 tagját iktatták be, Szarvadi-Téglás József hiányzott. Megalakultak a politikai csoportok: az RMDSZ-nek huszonegy tagú frakciója van, az Erdélyi Magyar Néppártnak három. A Szociáldemokrata Párt három és a Nemzeti Liberális Párt három képviselője megalakította a hivatalosan Nem Nemzetiségi Alapon Szervezett Pártok nevű frakciót. Kulcsár-Terza József jelezte, igaz ugyan, hogy a Magyar Polgári Párt nem teljesíti a frakcióalakításhoz szükséges feltételt, a minimális három helyett csupán két tagja van, de tudomásul kell venni csoportjuk jelenlétét is. Következett az elnökválasztás. A testület tagjai közül választottak vezetőt. Az egyetlen jelölt Tamás Sándor, aki az előző két mandátum alatt is betöltötte az elnöki tisztséget. A harminc szavazócédulából három érvénytelen volt, 27 szavazattal elnökké választották az RMDSZ jelöltjét. Tamás Sándor letette az elnöki esküt, majd beszédében megköszönte a bizalmat, és vázolta a következő ciklus irányelveit. Elmondta, az, hogy egy megyében jó élni, azzal mérhető leginkább, hogy van-e az illető régióban általánosan elfogadott közös elképzelés és összetartás az emberek között. Nemzeti közösségünk jövője egy határozott cél követésén és a szolidaritáson alapul, tette hozzá, majd példát hozott fel. Amikor az egyik nagy tejfeldolgozó cég megtagadta, hogy a székelyföldi gazdáktól felvásárolja a tejet, Kézdiszéken csattanós választ adtak. Szövetkezetet hoztak létre, megszervezték a felvásárlást, feldolgozást és az értékesítést. Öröm volt nézni, hogy büszkék az emberek munkájuk gyümölcsére. Tamás Sándor kitért arra is, hogy az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, a politikának is vannak erkölcsi határai, nem épülhet mesterségesen szított és fenntartott megosztottságra. Az emberek a megye vezetőségétől nem adok-kapok politikai színházat várnak el, hanem komolyságot, odafigyelést, partneri viszonyt, tiszteletet, határozottságot, együttműködést, bizalmat, tisztességet, nagyvonalú magatartást, pontos munkavégzést, nyílt szemléletet és hagyománytiszteletet. Mert igenis lehet másként is politizálni, szögezte le a régi-új elnök, hozzátéve: ez a hitvallása és ez lesz a munkája. Amint Tamás Sándor átvette az elnöklést, megválasztották a két alelnököt. Az RMDSZ két, az EMNP és a román pártok frakciója egy-egy jelöltet állított. Henning László 30, Grüman Róbert 21, Benedek Erika 3 és Cătălin Morar 6 szavazatot kapott, így az első kettő tehette le a hivatali esküt. Sebastian Cucu prefektus elbúcsúzott, mivel a sepsiszentgyörgyi tanács alakuló ülésén is részt kellett vennie. Kulcsár-Terza József ismét előállt azzal, hogy a székely zászlót tegyék vissza oda, ahol a helye. Erre engedélyt kapott az új elnöktől. A tanácstag visszahozta, és ismét kitűzte a székely zászlót Románia, az Európai Unió és Kovászna megye zászlaja mellé. Az ülésen még megalakult a hat szakbizottság, s megválasztották azok elnökét és titkárát.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyar önkormányzati vezetők Erdélyben
Brassóban alpolgármesteri és megyei alelnöki, Temesváron alpolgármesteri, Szatmáron pedig a magyar polgármester megválasztása után megyeitanács-elnöki tisztséget szerzett az RMDSZ. A rendszerváltozás óta nem volt még magyar alpolgármestere a közel 230 ezer lakosú Brassónak, a 303 ezer lakosú Temesvárnak. Brassóban a lakosság hét, Temesváron pedig mintegy öt százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson.
Az RMDSZ Barabás Lászlót jelöli a brassói alpolgármesteri posztra, és Ambrus Izabellát a Brassó megyei önkormányzat alelnöki tisztségére – közölte tegnapi hírlevelében a szövetség. Az RMDSZ, valamint a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és Népi Mozgalom Párt (NMP) Brassó megyei vezetői múlt csütörtökön jelentették be, hogy megállapodtak a városi és a megyei önkormányzati többség kialakításáról. A megegyezés szerint az NLP adja a megyei önkormányzat elnökét és egyik alelnökét, az RMDSZ pedig a másik alelnököt. A NLP-hez kötődő, de függetlenként megválasztott George Scripcaru polgármester munkáját egy RMDSZ-es és egy NMP-s alpolgármester segíti majd. Farkas Imre lesz Temesvár egyik alpolgármestere az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) Temes megyei szervezete tegnapi megállapodásának értelmében. A két párt közös közleményben tudatta, hogy a hatékony temesvári helyi közigazgatás biztosítása érdekében, a régebbi jó kapcsolatokra és ezek nyomán létrejött kölcsönös bizalomra alapozva, Temesvár soknemzetiségű jellegét tekintetbe véve kötöttek szövetséget, melynek révén az NLP és az RMDSZ többséget képez az önkormányzati testületben. A tisztségébe újraválasztott Nicolae Robu liberális polgármester munkáját az RMDSZ-es és egy liberális alpolgármester segíti. A 27 tagú önkormányzati testületben 12 mandátumot szerzett az NLP, kilencet a Szociáldemokrata Párt (SZDP), kettőt az RMDSZ, kettőt a Népi Mozgalom Párt (NMP), egyet a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) és egyet egy független jelölt. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke az MTI-nek elmondta: a szövetség mindkét nagy párttal tárgyalt, és az alpolgármesteri tisztség felajánlása után állapodott meg a liberálisokkal.
Szatmár megyében Pataki Csabát titkos szavazással egyhangúan választották meg a megyei tanács elnökévé, miután a június 5-ei választáson Szatmárnémeti polgármesteri tisztségét is az RMDSZ jelöltje, Kereskényi Gábor nyerte el. Pataki Csaba, a szövetség volt szenátora elmondta, hogy az elkövetkező időszakban valamennyi pályázási lehetőséget ki akarnak használni, illetve élhető hellyé akarják alakítani Szatmárt, ahol a fiataloknak is érdemes maradniuk. Pataki Csaba az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt között kötött politikai egyezség nyomán lett megyeitanács-elnök. A megállapodás értelmében a megyei önkormányzat két alelnökét a liberálisok adják.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bojkottálták a Bihar megyei tanács alakuló ülését
A legtöbb mandátumot szerzett Nemzeti Liberális Párt (PNL) távolmaradása miatt nem tudta megtartani a szerdára meghirdetett alakuló ülését a Bihar megyei tanács – közölte az MTI az Agerpres hírügynökségre hivatkozva.
A 35 tagú testületben a PNL 17, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kilenc, az RMDSZ hét, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) két mandátumot szerzett. A PNL képviselői azért bojkottálták az alakuló ülést, mert kedden az RMDSZ, a PSD és az ALDE megállapodott arról, hogy az RMDSZ-es Pásztor Sándort választják meg a testület elnökévé, és az alelnöki tisztségeket a két román párt jelöltjei kapják.
A prefektus szombatra hívott össze újabb alakuló ülést, a PNL képviselői azonban máris kijelentették, hogy a szombati ülésről is távol maradnak, ha nem tudnak olyan többségről megállapodni, amelynek immár ők állnak az élén.
Mircea Malan, a PNL megyei önkormányzati elnökjelöltje elmondta, nem lehetnek részesei olyan döntésnek, amely nincs tekintettel a Bihar megyei választók akaratára. Ioan Mang, a PSD Bihar megyei elnöke kijelentette: a PNL nem tud veszíteni. Úgy vélte, a PNL ellenében megalakult koalíció egyik pártja sem fog átállni a nemzeti liberálisok mellé.
Claudiu Pop prefektus elmondta, a törvény értelmében a megyei tanács megalakulásához a megválasztott képviselők kétharmadának jelenléte szükséges. Ha három összehívás után sem alakul meg a testület, újabb választást kell kiírni Bihar megyében a távolmaradók mandátumainak a betöltésére.
Krónika (Kolozsvár)

Régi-új elnök, meglepetés-alelnök Hargita Megye Tanácsa élén
Borboly Csaba az elnöke, Barti Tihamér és Biró Barna Botond pedig az alelnöke Hargita Megye Tanácsának, miután az újonnan megalakult döntéshozó testület június 23-án, csütörtökön délután erről is szavazott, a tanácsosok eskütétele után.
Az újrázó tanácselnök szerint az új megyei tanácsban szavazatukkal a választók világos akarata érvényesült, a választók többségének bizalmát élvezik.
„Csík–Gyergyó– Udvarhely szolidaritáson alapuló együttműködését is folytatjuk. Meggyőződésem, hogy továbbra is képesek lesznek egymás javára lemondani, így tudunk megoldani nagy feladatokat” – mondta az újraválasztott tanácselnök, aki az első számú prioritásnak továbbra is a fiatalok szülőföldön maradását tartja, és rámutatott, hogy a szakoktatás ügye elmozdulni látszik.
A vezetőség megválasztása előtt az ülést a testület legidősebb és két legfiatalabb tagja: Brezovszky György Ádám, valamint Dajka Tünde és Kolumbán Dávid vezette. A vezetőség megválasztása után felszólalt Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, Andrei Jean-Adrian prefektus, Tánczos Barna szenátor, Tamás József római katolikus segédpüspök, Kántor Csaba református püspökhelyettes, valamint Lőrinczi Lajos és Simó Sándor unitárius esperes.
Kelemen Hunor hangsúlyozta, hogy az RMDSZ a közösség együttműködésében, szolgálatában érdekelt, és arra törekszenek, hogy a biztonságot szavatolják az önkormányzatokban, a parlamenti képviselettel együttműködve, akárcsak a civilszervezetekkel, egyházakkal, dekoncentrált intézményekkel partnerségben. A szövetségi elnök szerint erős parlamenti képviseletre van szüksége Hargita megyének is.
Mint arról korábban beszámoltunk, az RMDSZ két helyet veszített a mandátumok mostani eloszlása szerint. Így a korábbi 21 helyett, mindössze 19 RMDSZ-es képviselő lesz a 31 tagú megyei önkormányzatban. A következő négy évre 19 RMDSZ-es, 4 MPP-s, 3 EMNP-s, 3 PSD-s, 2 PNL-s tanácsos alkotja a Hargita megyei önkormányzatot.
Székelyhon.ro

Nem tehette le a hivatali esküt Ráduly Róbert Kálmán
A bíróság még nem küldte ki a végzést Ráduly Róbert Kálmán mandátuma érvényesítéséről, így Szőke Domokos látja el a csíkszeredai polgármesteri feladatokat mindaddig, amíg a megválasztott városvezető is leteheti a hivatali esküt.
Jean Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa az alakuló ülés kezdetén magyarul gratulált Csíkszereda önkormányzati képviselőinek, majd közölte, hogy Ráduly Róbert Kálmán, megválasztott polgármester csak egy következő ülésen teheti le a hivatali esküt, mert a csíkszeredai bíróság nem küldte ki a végzést a mandátuma érvényesítéséről.
”Amint megérkezik a végzés, újra összehívjuk a testületet, hogy a polgármester letehesse az esküt. Most megalakul az új testület és megszűnik a volt polgármester mandátuma, az önkormányzati képviselőkből pedig kiválasztanak két alpolgármestert. Közülük az egyik polgármesteri feladatköröket is átvesz” – magyarázta az eljárást a prefektus. Hozzátette, hasonló helyzetben van a tusnádfürdői és a balánbányai testület is. A prefektus után Antal Attila, polgármesteri feladatkörökkel felruházott leköszönő alpolgármester szólalt fel. Megköszönte mindenkinek a segítségét és támogatását.
Az alakuló ülést a legidősebb és a két legfiatalabb önkormányzati képviselő, Emil Bușe és Alina Maftei, illetve Tőke Ervin vezette. Először mandátumigazoló bizottságot hoztak létre. Minden önkormányzati képviselő mandátumát rendben találták, végül a tanácsosok szavazással erősítették meg a testület megalakulását.
Ezt követően javaslatot kellett tenniük az alpolgármesteri tisztségre. Fülöp Árpád Zoltán RMDSZ-es önkormányzati képviselő Füleki Zoltánt és Szőke Domokost javasolta a tisztségek betöltésére. Más javaslat hiányában ezt fogadták el. Egyenként szavaztak megválasztásukról: mindkét jelölt 15 mellette, 2 tartózkodó és 2 ellenszavazattal alpolgármesteri mandátumot szerzett.
Végül arról is dönteniük kellett, hogy Ráduly Róbert Kálmán eskütételének elmaradása miatt kit ruházzanak fel ideiglenesen polgármesteri hatáskörökkel. Füleki Zoltán Szőke Domokost javasolta. A testület ezt is elfogadta 16 mellette és 3 EMNP-s tartózkodással. Ezen kívül jóváhagyták a testület működési szabályzatát, a szakbizottságok összetételét, illetve Orbán Zsoltot megválasztották a következő három hónapra ülésvezető elnöknek
A testület összetétele
Csíkszereda Megyei Jogú Város 19 tagú önkormányzati testületében 13 képviselő jutott mandátumhoz az RMDSZ színeiben, míg az EMNP három, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) két és a Szociáldemokrata Párt (PSD) egy tanácsossal képviselteti magát. A testületi tagok: András Hunor Jenő, Ábrahám Előd, Bardocz László, Bíró Hanna Barbara, Bors Béla, Fodor Levente, Füleki Zoltán, Fülöp Árpád Zoltán, Kirmájer Enikő, Orbán Zsolt, Szőke Domokos, Tófalvi Éva, Veress Dávid – RMDSZ; Szabó Soós Klára, Tőke Ervin, Mark Dezső Sorin – EMNP; Marius Țepeluș, Alina Maftei – PNL; Emil Bușe – PSD.
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro

Péter Ferencet választották Maros Megye Tanácsának elnökévé
Az eredeti kétpárti egyezségnek megfelelően, az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatásával Péter Ferencet választották a Maros megyei önkormányzat élére a pénteki beiktató tanácsülésen.
Hiába próbált trükközni a megyei önkormányzat alakuló ülésén a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azzal, hogy a szociáldemokrata Ovidiu Dancut javasolta Maros Megye Tanácsának elnöki tisztségbe, tervével nem sikerült megtörnie az RMDSZ és a PSD közti egyezséget. Dancu megköszönte a bizalmat, de nem élt vele, így mindössze Péter Ferenc és a PNL „valós jelöltje”, Mara Togănel maradt versenyben. Utóbbira csak a tíz párttársa voksolt, míg Szováta volt polgármestere begyűjtötte a teremben lévő összes RMDSZ-es és PSD-s kollégája szavazatát. A 15 magyar képviselőből tizennégyen emelték magasba a kezüket, a frakció 15. tagja, Tatár Béla igazoltan hiányzott.
A liberálisok számára az alelnöki tisztségek elosztásánál sem termett babér. A tetőtől talpig népviseletbe öltözött Nadia Raţă a demokrácia játékszabályairól próbálta győzködni tanácsos kollégáit, de csak liberális párttársai szavaztak rá. A szintén PNL-s Ovidiu Ilieş ennél is kevesebb szavazatot, mindössze kilencet kapott. Ezzel szemben a PSD két politikusa, Ovidiu Dancu és Alexandru Câmpean begyűjtötték a koalíció huszonnégy szavazatát. Előbbi a második mandátumát kezdi az alelnöki székben, míg utóbbi nyugalmazott rendőrparancsnokként újonnan érkezett a politikába.
A megválasztott tanácsosok közül négyen, Ioan Cristian Chirteş, Maria Precup, Ştefan Sânpălean és Horaţiu Suciu, mint várható volt, visszaléptek. Valamennyien csak a nevüket adták a választások sikeréhez, a párt húzóemberei voltak a listán, de nem gondolták komolyan, hogy négy éven keresztül a megyei tanács tagjai legyenek.
Beiktatását követően az újonnan megválasztott Péter Ferenc megígérte, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy Maros megye gazdaságilag, az infrastruktúra fejlesztése szempontjából fellendüljön, hogy minél több pénzt vonzzanak a térségbe, és ezáltal visszanyerje potenciálját a régióban.
Önmagát bojkottálta a koronkai tanács
Az újonnan választott polgármester és a nyolc RMDSZ-es tanácsos bojkottja miatt nem alakult meg a koronkai önkormányzat. Takács Szabolcs és nyolc kollégája nem is jelent meg a csütörtöki alakuló ülésen – melyen a kormányhivatal Nagy Zsigmond alprefektus által képviseltette magát –, nem is adott életjelt magáról. Hiába hívogatták telefonon az összegyűlt kollégák az RMDSZ-es elöljárót és képviselőtársait, egyikük sem válaszolt. A leginkább a néppárti Márton Irmát érintették a történtek. A betegen fekvő hölgy a kórházból kérezkedett el, hogy kollégáival együtt letegye az esküt. Az RMDSZ-es bojkott annál is érthetetlenebb, hogy a szövetség többségben van a 13 fős tanácsban. Lapunknak sem sikerült elérni a koronkai választottakat. A pénteken kiadott polgármesteri összehívó szerint szombaton 12 órától második nekifutásra próbálkoznak megalakítani a tanácsot.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

Többnyelvű táblák: politikai akarat van, határidő nincs
Korábbi tisztségében marad Horváth Anna és Vákár István
Az RMDSZ Kolozs Megyei szervezetének a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) kötött megállapodása értelmében Horváth Anna marad Kolozsvár alpolgármestere, és Vákár István viseli a Kolozs Megyei Tanács alelnöki tisztségét: tegnap, a Kolozsvári Helyi Tanács illetve a Kolozs Megyei Tanács alakuló ülésén mind Horváth Annát, mind Vákár Istvánt meg is választották e tisztségekbe. Közben az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének vezetősége ismertette a sajtónak a négy évre szóló egyezményt, amely elsősorban elvek köré épül, így rendelkezik a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezéséről is azokon a településeken, ahol a két politikai szervezet alkot többséget. Csoma Botond és Horváth Anna alpolgármester azt nyilatkozta: úgy látják, létezik politikai akarat a román pártok részéről a többnyelvű városjelzők kihelyezésére, ám a határidőt azért nem szabták meg, mivel ezzel megkérdőjeleződött volna a román félbe vetett bizalom.
Két órás ceremónián iktatták be tegnap délelőtt a Kolozsvári Helyi Tanács 27 tanácsosát, köztük Horváth Anna újraválasztott alpolgármestert, Csoma Botondot, a szövetség Kolozs megyei szervezetének elnökét, Oláh Emesét, Rácz Leventét és a magyar egyházak javaslatára az RMDSZ-listán mandátumot szerző Gergely Balázst.
Az önkormányzat másik alpolgármestere a liberális Dan Tarcea lett; ő 21 szavazatot kapott, míg Horváth Anna 23-at. A Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjére, Horea Nasra tanácsosra csak párttársai szavaztak, így meg kellett elégednie öt szavazattal.
Az ülés elejét a korelnök Ioan Pop (PNL) tanácsos vezette a két legfiatalabb tanácsossal, Rácz Leventével és Bachar Mohamad Molhemmel együtt. Pop meg is jegyezte, hogy a háromtagú ülésvezetés mennyire multietnikus és multikulturális, hiszen egy román, egy magyar és egy szír tanácsosból áll. Az is eldőlt: az ülésvezetői tisztséget az elkövetkező három hónapban dr. Florin Stamatian PNL-s városi tanácsos (volt prefektus) látja el.
A kolozsvári tanács 27 tagja közül egyébként ketten szíriai származásúak, és van egy olasz tanácsos is. A 24 éves Bachar Molhem (PNL) most kezdi első mandátumát; ő a szíriai Aleppó városában született, és hatévesen költözött szüleivel Kolozsvárra. Elvégezte a Babeş– Bolyai Tudományegyetem (BBTE) jogi karát, jelenleg a I. Haţieganu Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem ötödéves fogorvosi hallgatója, aki román–szír kettős állampolgár. A 31 éves Horea Nasra szintén Szíriában született, szír nemzetiségű román állampolgár; ő nyolcéves kora óta él Kolozsváron és történelem szakon végzett; édesapja szír, édesanyja román, mindketten Bukarestben laknak.
Giacomo Dreoni olasz üzletember második tanácsosi mandátumát kezdte el a liberális párt színeiben; mivel a tegnapi alakuló ülésről hiányzott, ezért majd a következő alkalommal teszi le az esküt. 1999 óta él Romániában.
Szabadság (Kolozsvár)

Az RMDSZ a megyei koalíciós tárgyalások egyik nyertese
Bár nem értek el túl jó eredményt a június 5-i önkormányzati választásokon, az RMDSZ és a PMP számos vezető tisztséget szerzett a megyei tanácsokban, miután ez a két szervezet képezte a mérleg nyelvét – írta a Mediafax hírügynökség vasárnap az ország 41 megyéjében lezajlott koalíciós tárgyalások eredményeit összegezve.
A Traian Basescu volt államfő vezette PMP kilenc, míg az RMDSZ nyolc megyében lett része a helyi többségnek. Mindkét szervezet helyi érdekei alapján állt vagy a PSD, vagy a PNL mellé. A koalíciós tárgyalásoknak a pártok jövőbeni együttműködése mellett a vezető tisztségek elosztása volt a tétje. Az idén ugyanis már nem közvetlenül a szavazópolgárok, hanem a megyei önkormányzati képviselőtestület tagjai választottak maguk közül elnököt és alelnököket a megyei tanácsok élére.
Míg a közvetlen választási rendszerben 2012-ben az RMDSZ-nek csak a két magyar többségű megyében, Hargitában és Kovásznában sikerült megnyerni a tanácselnök-választást, az idei, közvetett rendszerben további három megyében – Maros, Szatmár és Bihar megyében – sikerült támogatást szereznie a román pártoktól ahhoz, hogy magyar tisztségviselőt válasszanak a megyei önkormányzat elnökévé. A Mediafax szerint a szövetség a koalíciós tárgyalások legfőbb nyertese: csak kettővel lesz kevesebb megyei elnöke, mint a liberálisoknak, ahhoz képest, hogy az RMDSZ megyei listái a voksok öt, míg a liberálisoké a szavazatok 30 százalékát kapta országos szinten.
"Azokban a megyékben, ahol a liberálisokkal szövetkeztünk, a szociáldemokraták haragszanak ránk, ott pedig, ahol a PSD-vel alkotunk többséget, a PNL haragszik" – idézte a Mediafax Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, aki szerint a korábbi tapasztalatok és a pártok együttműködési készsége alapján helyi szinten döntöttek arról, kivel szövetkeznek.
Arra a kérdésre, hogy a megyei koalíciós tárgyalásoknál befolyásolta-e az RMDSZ döntését az év végén megrendezendő parlamenti választások perspektívája, Kelemen Hunor nem-mel válaszolt, hozzátéve, hogy ha ezt vették volna figyelembe, akkor mindenütt a PSD vagy a PNL mellett kellett volna elkötelezniük magukat. Kifejtette: a június 5-i eredményeket véve alapul a PSD-nek és szövetségeseinek a (nem magyar) kisebbségi frakció támogatása nélkül is valószínűleg meglesz a többségük a parlament mindkét házában, úgyhogy nem szorulnak az RMDSZ támo- gatására. A jelenlegi parlament mandátuma decemberben jár le, a választásokat várhatóan november 20-án rendezik meg.
Népújság (Marosvásárhely)

Mediafax: az RMDSZ a megyei koalíciós tárgyalások egyik nyertese
Bár nem értek el túl jó eredményt a június 5-i önkormányzati választásokon, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) számos vezető tisztséget szerzett a megyei tanácsokban, miután ez a két szervezet képezte a mérleg nyelvét – írta a Mediafax hírügynökség vasárnap az ország 41 megyéjében lezajlott koalíciós tárgyalások eredményeit összegezve.
A Traian Băsescu volt államfő vezette PMP kilenc, míg az RMDSZ nyolc megyében lett része a helyi többségnek. Mindkét szervezet helyi érdekei alapján állt vagy a Szociáldemokrata Párt (PSD), vagy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) mellé.
Míg 2012-ben, amikor a megyei tanács elnökét a polgármesterekhez hasonlóan közvetlenül választottuk, az RMDSZ-nek csak a két magyar többségű megyében, Hargitában és Kovásznában sikerült megnyerni ezt a tisztséget, az idei, közvetett rendszerben további három megyében – Maros, Szatmár és Bihar megyében – sikerült támogatást szereznie a román pártoktól ahhoz, hogy magyar tisztségviselőt válasszanak a megyei önkormányzat elnökévé. A Mediafax szerint a magyar szövetség a koalíciós tárgyalások legfőbb nyertese: csak kettővel lesz kevesebb megyei elnöke, mint a liberálisoknak, ami komoly fegyvertény, tekintettel arra, hogy az RMDSZ megyei listái a voksok öt, míg a liberálisoké a szavazatok 30 százalékát kapta országos szinten.
Szabadság (Kolozsvár)

Ismét megtámadta Cioloș a talárosoknál az extra nyugdíjakat
Másodszor is megtámadta az alkotmánybíróságon a bukaresti kormány az önkormányzati vezetőknek extra nyugdíjat biztosító, a szenátus által a múlt héten megszavazott törvényt, amely tavaly már elbukta a normakontrollt.
Dacian Cioloș miniszterelnök (képünkön) hétfőn a román közszolgálati rádiónak adott interjúban elmondta, elsősorban azért kérik ki ismét a taláros testület álláspontját, mivel a jogszabály nem nevezi meg, honnan lehet előteremteni a speciális juttatáshoz szükséges költségvetési forrásokat. A kormányfő elmondta, bár a törvény szerint a nyugdíjat a helyi költségvetésekből finanszírozzák, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a helyi és megyei önkormányzatok büdzséjét is a központi költségvetés „táplálja".
„A speciális nyugdíjak évente 400 millió lejes többletkiadást jelentenének az állami költségvetésnek, mindez veszélybe sodorná a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát" – közölte Dacian Cioloș. A szakértői kabinet érvelése szerint a helyi választottak extra nyugdíjáról szóló törvény legális keretet biztosítana egy szűk csoport megkülönböztetésének, visszamenőleges hatállyal bír, és nem határozza meg, hány személy esik a hatálya alá.
A Klaus Johannis aláírására váró törvény alapján a polgármesterek és helyetteseik, valamint a megyei tanácselnökök és helyetteseik a tisztségért járó munkabér 26-79 százalékának megfelelő nyugdíj-kiegészítést kapnának mandátumuk időtartamának függvényében, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt. Azok az 1992 után megválasztott vezetők részesülnek nyugdíj-kiegészítésben, akik legalább egy teljes (négyéves) mandátumot töltöttek az önkormányzat élén (a munkabér 26 százalékát). Három teljes mandátum (12 év) felett már nem emelkedik a (79 százalékos) nyugdíjpótlék.
Nem igényelhetik a pótlékot azok, akiket önkormányzati vezetői tisztségük idején elkövetett korrupciós bűncselekményért jogerősen elítéltek, akik pedig más extra nyugdíjat is kaphatnak – például parlamenti mandátumuk után is jogosultak ilyesmire –, választaniuk kell, melyik kedvezményre tartanak igényt.
A kormány előző normakontrollja alapján az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ honatyái által előterjesztett jogszabályt. A taláros testület elsősorban azt kifogásolta, hogy a parlament anélkül vezetett be új költségvetési kiadást, hogy annak forrását meghatározta volna. A törvényhozók egyébként ezúttal úgy kerülték meg a problémát, hogy az extra nyugdíjak kifizetésének terhét az állami költségvetésről az önkormányzatokra hárították.
Dragos Pîslaru munkaügyi miniszter a napokban arra figyelmeztetett, hogy Románia túllépheti az idénre vállalt 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt az önkormányzati vezetők extranyugdíja miatt.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Hárommillió külföldi választóról szóló adatoknak veszett nyoma
A külügyminisztérium nem találja az archívumában azokat az iratokat, amelyekből kiderül, kik éltek szavazati jogukkal az ország határain túl a 2012-es referendumon.
Mint ismert, a négy évvel ezelőtti népszavazást Traian Basescu akkori államfő felfüggesztése kérdésében rendezték, s bár az urnákhoz járulók többsége hozzájárulását adta a kezdeményezéshez, a referendumot mégis érvénytelennek nyilvánították, mert nem volt meg a szükséges többség. A szervezésben, illetve mozgósításban elkövetett szabálytalanságok miatt emlékezetes módon a Szociáldemokrata Párt mostani elnöke, Liviu Dragnea felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
A Romania libera, amely Könnyelműség vagy szabotázs? címmel ismerteti az ügyet, most azt írja, hogy elképzelhető, a dokumentumokat szándékosan eltüntették, mert azokban hamis információk szerepelhettek. mediatica.ro
Erdély.ma

Pásztor Sándor lett a Bihar megyei tanács elnöke
Az RMDSZ-es Pásztor Sándor választotta meg elnöknek keddi alakuló ülésén a Bihar megyei tanács. A két alelnök a szociáldemokrata párti (PSD) Ioan Mang és a Demokraták és Liberálisok Szövetsége (ALDE) színeiben megválasztott Traian Bodea lett. A liberálisok (PNL) megjelentek az ülésen, de az elnök megválasztása előtt botrányosan kivonultak.
Verekedés éppen nem tört ki, de lökdösődés és ordibálás volt a Bihar megyei tanács keddre harmadjára összehívott alakuló ülésén. Claudiu Pop prefektus köszöntése után az ülést a korelnök RMDSZ-es Szabó István vezette. A mandátumigazolás során kiderült, hogy a PNL-s Florina Şchiop visszalépett, helyét a listán következő Ovidiu Bezi foglalta el. A mandátumigazolás, a frakcióvezetők megválasztása – az RDMSZ Pásztor Sándort választotta – és az eskütétel gond nélkül lezajlott.
A tanácselnök megválasztása következett. Szabó István az RMDSZ-s Pásztor Sándor, Ionel Avrigeanu a liberális Mircea Mălant jelölte. Utóbbi szívhez szólónak szánt szavakkal mondta, hogy a választóik miatt fogadja el a jelölést, bár tudja, nem választják meg.
Ordibálás, lökdösődés
A botrány a szavazólapok kiosztását követően kezdődött. A liberálisok azzal vádolták a PSD-s Stela Babăut, hogy már az asztalnál voksolt, és szavazatát megmutatta, így sérült a szavazás titkossága. Dacian Foncea PNL-s tanácsos ordítva, az ülésvezető és a megyei tanács jegyzője, Carmen Soltănel szavába is többször kérte új szavazás elrendelését, majd, mikor ez nem sikerült, és a tanácsosok az urnához vonultak, lökdösődés alakult ki.
Emiatt később Anamaria Tiron tanácsos panaszt is tett, mint mondta, Foncea egy adott pillanatban el akarta vinni az urnát. Látva, hogy az ordítozásuk nem jár eredménnyel, a PNL-sek kivonultak a teremből, ezzel kiváltva ott lévő szimpatizánsaik tapsát.
Az ülés ezt követően folytatódott. Pásztor Sándor megválasztását a 18 jelen lévő tanácsos támogatta. Az ülésvezetést átvevő RMDSZ-es tanácselnök elmondta, sajnálja a kialakult helyzetet, és mindent megtesz a normalizálásáért. Ezt később nyilatkozatban is elismételte. Azt is hangsúlyozta: fontos nyereség, hogy hosszú kihagyás után ismét magyar ember vezetheti Bihar megyét.
Pásztor Sándor az RMDSZ ötödik tisztségviselője, akit megyei önkormányzati elnökké választottak. A két magyar többségű megyén - Hargitán és Kovásznán - kívül a román pártokkal kötött egyezségek alapján az RMDSZ Szatmár, Maros és Bihar megyében szerezte meg a megyei önkormányzati elnöki tisztséget.
Az alelnököket, Ioan Mangot és Traian Bodeát szintén 18-18 szavazattal választották meg, a szakbizottságok összetételének jóváhagyását azonban Pásztor Sándor javaslatára elnapolták a következő tanácsülésre.
Miért álltak össze a PSD-vel?
Kelemen Hunor szövetségi elnök korábbi nyilatkozata szerint azonban a PNL "nem sok választási lehetőséget hagyott" az RMDSZ-nek. "A liberálisok 70 százalékos többséggel nyertek Nagyváradon, ott nincs igazán szükségük ránk, csak dekoratív szerepünk lehetne. Ilie Bolojan polgármester mellett nagyon nehéz lenne dolgozni úgy, hogy nincs szüksége ránk. Biztos vagyok benne: csak azért ajánlották fel az alpolgármesterséget, hogy megszerezzék a megyei tanácselnöki posztot, de a kollégáim inkább abban voltak érdekeltek, hogy megszerezzék a megye vezetését, mert egy megyei tanácselnök már egyenrangú félként tárgyalhat a város polgármesterével" - magyarázta a Bihar megyei RMDSZ döntését Kelemen Hunor a Mediafax hírügynökségnek.

maszol.ro

Pásztor Sándor lett a Bihar megyei tanácselnök
Az RMDSZ jelöltjét, Pásztor Sándort választotta elnökévé keddi alakuló ülésén a Bihar megyei tanács. A korábban vízügyi államtitkári tisztséget betöltő politikus a magyar érdekképviselet ötödik tisztségviselője, akit megyei önkormányzati elnökké választottak. A két magyar többségű megyén – Hargitán és Kovásznán – kívül a román pártokkal kötött egyezségek alapján az RMDSZ Szatmár, Maros és Bihar megyében szerezte meg a megyei önkormányzati elnöki tisztséget.
A testületben relatív többséggel rendelkező jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) korábbi bojkottja miatt a Bihar megyei tanács csak a harmadik összehívásra tudta megtartani alakuló ülését. Pásztor Sándort a Szociáldemokrata Párt (PSD) és szabadelvű szövetségese, az ALDE támogatásával választották meg. Ha a PNL tanácsosai a harmadik összehívásnál sem jelentek volna meg, elveszítették volna mandátumukat. A keddi ülést ezért már nem bojkottálták, ám a szavazáson tiltakozásképpen nem vettek részt.
A 35 tagú Bihar megyei tanácsban a PNL 17, a PSD 9, az RMDSZ 7, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 2 mandátummal rendelkezik. A PNL, amelynek egyetlen szavazat hiányzott ahhoz, hogy maga állítson elnököt, a választói akarat megcsúfolásának minősítette, hogy a kisebb támogatottságú pártok összefogtak ellene.
Kelemen Hunor szövetségi elnök korábbi nyilatkozata szerint azonban a PNL „nem sok választási lehetőséget hagyott" az RMDSZ-nek.
„A liberálisok 70 százalékos többséggel nyertek Nagyváradon, ott nincs igazán szükségük ránk, csak dekoratív szerepünk lehetne. Ilie Bolojan polgármester mellett nagyon nehéz lenne dolgozni úgy, hogy nincs szüksége ránk. Biztos vagyok benne: csak azért ajánlották fel az alpolgármesterséget, hogy megszerezzék a megyei tanácselnöki posztot, de a kollégáim inkább abban voltak érdekeltek, hogy megszerezzék a megye vezetését, mert egy megyei tanácselnök már egyenrangú félként tárgyalhat a város polgármesterével" – magyarázta a Bihar megyei RMDSZ döntését Kelemen Hunor a Mediafax hírügynökségnek.
A június 5-i önkormányzati választások után az RMDSZ nem kötelezte el magát országos szinten a román jobb- vagy baloldal mellett: a Szövetségi Állandó Tanács a területi szervezetekre bízta a koalíciós egyezmények megkötését a helyi igények és lehetőségek függvényében. Az RMDSZ nyolc megyei tanácsban lett része a helyi többségnek.
A települési önkormányzatokban kötött megállapodások nyomán első ízben választottak magyar alpolgármestert Temesváron Farkas Imre személyében, megerősítették alpolgármesteri tisztségében Bognár Leventét Aradon, és magyar alpolgármestert választottak a Maros megyei Szászrégenben, Márk Endre, illetve Marosludason Kis István személyében.
MTI
Erdély.ma

Átvette hivatalát Péter Ferenc megyei tanácselnök
"Kisebb járomból nagyobb járomba"
A Maros Megyei Tanács június 24-i alakuló ülésén Péter Ferencet választották tanácselnökké, aki 16 éven át Szováta polgármestere volt. Annak ellenére, hogy a PSD-vel való koalíciós egyeztetések előrevetítették a szavazatok alakulását, mégis nagy érdeklődés övezte a számlálóbizottság bejelentését: a teremben jelen levő 24 RMDSZ-es és PSD-s tanácsos egyöntetűen Péter Ferencre szavazott.
Az ülésen őszinte örömet és tapsot váltott ki ez a bejelentés azok részéről, akik azért szurkoltak, hogy az RMDSZ jelöltje négy év után ismét elnyerje a megye sorsát nagymértékben meghatározó tisztséget. Elnökké választását követően Péter Ferenc nyilatkozott a sajtónak.
– Négyéves időszakra szavaztak bizalmat önnek, milyen prioritásokkal kezdi a mandátumát?
– Kisebb járomból nagyobb járomba hajtottam a fejem. Négyéves mandátumról van szó, de négy évről beszélni túl sok. Először is a legfontosabb, hogy minden elkezdett munkálatot befejezzünk. Utána fel kell leltározni azokat a gondokat, amelyekkel a megye szembesül. Ezeket próbáljuk megoldani. Mindig az infrastruktúra volt a legfontosabb, számomra is ez a prioritás. Tudjuk, milyen állapotban van a repülőtér. Nagyon fontos, hogy a fellendülés érdekében lépéseket tegyünk, mert fennáll az a veszély, hogy kivonulnak a repülőtársaságok. Természetesen az országutak, megyei utak, az autópálya kérdése is nagyon fontos számomra, mint ahogy az is, hogy a nagyvárosi övezettel kiemelten foglalkozzunk. Lényegesnek tartom a helyi önkormányzatokkal, a polgármesterekkel való kapcsolattartást, tevékenységüket össze kell fogja a megyei testület. Velük együttműködve számos pályázatot "megfoghatunk" és nagyon sok regionális kérdés megoldható. Minden egyes kérdést kezelni kell.
– A szociáldemokrata párttal alkot koalíciót az RMDSZ, milyen lesz az együttműködés a liberális párti frakcióval?
– Úgy gondolom, hogy mindannyiunk számára fontos a megye s az ügyek megoldása. Nem hiszem, hogy valamely fontos megyei projekt bemutatásakor a liberálisok elleneznék a kivitelezést, mert akkor ez azt jelentené, hogy a megye lakossága ellen vannak. Ha olyan pályázatokat teszünk az asztalra, amelyek a megyét szolgálják, ők sem lehetnek ellene.
– Új elnökként hétfőn vette át a hivatalát, mivel kezdte a munkát?
– Bármilyen hivatalban, nem csak a megyei tanácsban, azokkal a hivatali vezetőkkel kell leülni, akiknek a munkáját meg kell ismerni. Meg kell állapítani a prioritásokat, sürgősen meg kell oldani azokat a gondokat, amelyek felmerülnek. Ezt követően lépésről lépésre megyünk tovább, a megyei tanács jegyzőjével, az alelnökökkel és irodavezetőkkel karöltve. Az elkövetkező egy-két hónapban lesz bőven munka.
– Egy korábbi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Lokodi Edit volt tanácselnök szakmai tanácsaira is számít.
– Természetesen. Nagyon jó kapcsolatban voltunk az elnöksége alatt és után is. Ha olyan kérdésbe ütközöm, amelyre nem találom a választ, véleményt kérek tőle is, hiszen nyolc éven át vezette ezt a megyét. És nem rosszul! Mindenkit tisztelek, aki tett ezért a megyéért, de úgy érzem, hogy az utóbbi négy évben sok minden elmaradt. Ha csak a vidékfejlesztési programot nézzük, a megyei testület egyetlen pályázatot sem nyújtott be. Ez a továbbiakban megengedhetetlen. Nem kell elfelejteni, hogy 100 km utunk továbbra sincs leaszfaltozva, sok a földút, és sok megyei út nagyon rossz állapotban van. Meg kell tennünk mindent, hogy a kormány nyújtotta támogatási lehetőségekkel éljünk. Az uniós pályázatoknál megjelentek az első kiírások különböző tengelyekre, s ezekre minél több pályázatot kell benyújtanunk – mondta Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, aki azt is kihangsúlyozta, hogy az anyanyelv- használati jogok érvényesítéséért is mindent megtesz, amit a törvény megenged.
Megalakultak a szakbizottságok
A Maros Megyei Tanács alakuló ülésén megalakultak a szakbizottságok is. Az RMDSZ-es tanácsosok a következő szakbizottságokban vesznek részt:
A műszaki-gazdasági bizottságban: Kupás János, Pokorny László és Kolcsár Anquetil- Károly, a terület- és településrendezési bizottságban: Szabó Árpád, Brassai Zsombor és Tatár Béla, a közszolgáltatási bizottságban: Aszalos Gábor, Kovács Mihály-Levente, a szociális és művelődési bizottságban: Csép Éva-Andrea és Fülöp József, a jogi bizottságban: Szabó Albert és Bíró József-Attila, a mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottságban: Bartha Mihály és Szigyártó Zsombor-István.
Mezey Sarolta
Népújság (Marosvásárhely)

Máté András a parlament hiteléről, a helyes középútról
Interjú Máté András képviselőházi RMDSZ-frakcióvezetővel a vitatott jogszabályokról
– Miért volt szükség arra, hogy alkotmánybírósághoz forduljon a képviselőház annak a törvénynek az ügyében, amelynek értelmében nem minősül bűncselekménynek, ha egy honatya 2013. augusztus 21. előtt alkalmazta valamely családtagját a képviselői vagy szenátori irodájában, és amelyet csupán egy héttel korábban nagy többséggel megszavazott?
– A beadvány, amelyet nem csupán a törvényt beterjesztő PSD és RMDSZ, hanem az összes frakció képviselői aláírtak, arról szól, hogy az alkotmánybíróság ellenőrizze: alkotmányos-e a most elfogadott értelmező jogszabály. Tisztázni kell ugyanis egy dolgot: a parlament nem dekriminalizálta azt, hogy a képviselők és szenátorok rokonaikat alkalmazzák. Ehhez az lett volna szükséges, hogy teljes egészében eltöröljük a vonatkozó törvényi szakaszt. A törvényben mi csupán értelmeztük a vonatkozó szabályozást.
– Egyáltalán miért volt szükség erre a jogszabályra?
– 2013-ban iktattuk be a képviselők és a szenátorok státusát szabályozó jogszabályba, hogy tilos a rokonok alkalmazása a képviselői irodákban. Az új polgári törvénykönyv rögzíti, hogy a jogszabályok értelmezése azon fórumok jogköre, amelyek meghozták azokat. Tehát a szenátus által elfogadott törvényeket a szenátus, a képviselőház által megszavazottakat a képviselőház, a helyi önkormányzatok által elfogadott határozatokat pedig a helyi önkormányzatok feladata értelmezni.
A mostani jogszabályban tehát mi ezzel a lehetőséggel éltünk, és értelmeztük a 2013-ban elfogadott tiltást, mégpedig úgy, hogy csak az számít bűncselekménynek, ha valaki annak hatálybalépése után alkalmazta valamely rokonát. Amúgy 2013 előtt is létezett tiltás – azonban az csupán arra vonatkozott, hogy egy képviselő vagy szenátor nem nyithatja meg az irodáját olyan ingatlanban, amely negyedfokú rokonságig valamely családtagja tulajdonában áll.
– Vagyis nem létezett konkrét, arra vonatkozó tiltás, hogy bárki a rokonait alkalmazza?
– Nem. Érdemes amúgy a német Süddeutsche Zeitung egy 2010-es cikkét elővenni, amely a német parlamenti képviselők helyzetét vizsgálta, és amelyből kiderül, hogy a honatyák nagy része valamely rokonát alkalmazta irodájában – teljesen legálisan. Márpedig Németországot demokratikus országként tartják nyilván...
– Ez már a sokadik olyan törvény volt, amely azt az érzést keltette, hogy a választottak a saját érdekeiket védik. Ott volt az a jogszabály, amely a helyi választott elöljárók számára irányoz elő nyugdíjat, illetve az, hogy a szenátus nem járult hozzá a Titus Corlățean volt külügyminiszter elleni bűnvádi eljárás megkezdéséhez, amelyet a DNA a 2014-es államfőválasztáson a külföldön élő románok szavazásának megakadályozása miatt indított volna ellene.
– A polgármesteri illetmények esetében valóban nem ártott volna jobban odafigyelni. Persze egyes esetekben valóban szükség van a helyzet méltányos rendezésére. Ha például valaki polgármester, de egyéni vállalkozóként méhészkedik is, az összeférhetetlenségi törvények miatt nem pályázhat uniós forrásokra. Mivel emiatt bevételtől esik el – hiszen a polgármesteri fizetések nem túl nagyok –, valamilyen szinten kellett bizonyos kompenzáció. Ugyanakkor egyetértek azzal, hogy nem így kellett volna eljárni. Meg kellett volna állapítani, hogy hány mandátum után mekkora illetmény jár – nem feltétlenül a nyugdíjak szintjén kellett volna hozzányúlni az ügyhöz.
Ami Titus Corlățeant illeti, ellene azért akart eljárást indítani a korrupcióellenes ügyészség, mert nem rendezett be elegendő szavazóhelyiséget a külföldön élő választóknak. Ez azonban nem a miniszter, hanem a választási hatóság feladata.
– Nem gondolja, hogy az ilyen jogszabályok tovább rombolják az amúgy sem a legnépszerűbb intézmények közé tartozó parlament nimbuszát?
– Valahol középen van a helyes út – persze lehet szidni a parlamentet, és föl is lehet számolni, egy új központi bizottságot állítva fel helyette. Volt is olyan demonstráció, amelyen a parlament felszámolását követelték...
– Jó, de ezek szélsőséges megnyilvánulások, épeszű ember nem követel ilyet.
– Igaz, de akkor is: volt ilyen. A lényeg az, hogy meg kell találni a helyes középutat. Oda kell figyelni arra, hogy amikor jogharmonizációt akarunk végrehajtani, akkor az eredmény olyan legyen, mint a példának tekintett európai országokban.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)