Kevés irodalmi lap büszkélkedhet azzal, hogy egy hónap alatt 14 helyszínen tart bemutatkozót. Az Irodalmi Jelen /Arad/ számos magyarországi településre látogatott el, a közönség mindenhol örömmel fogadta a lap munkatársait. Március 29-én Szolnokon mutatkozott be Böszörményi Zoltán főszerkesztő, Nagyálmos Ildikó, Orbán János Dénes és Szőcs Géza. Kisújszálláson az Arany János Városi Könyvtárban még aznap várták a szerzőket. Március 30-án Debrecenben a Benedek Elek Városi Könyvtár adott helyet a rendezvénynek, aznap Berettyóújfalu következett. Március 31-én a Nyíregyházi Főiskolán, másnap Mátészalkán, a könyvtárban léptek a közönség elé. A 2001-ben alakult Irodalmi Jelenben eddig több mint 250 szerző közölte írásait, s több mint fél éve nem a Nyugati Jelen mellékleteként, hanem különálló irodalmi lapként jelenik meg, a 15 ezer példányból Magyarországon 5 ezer kerül a standokra. /(NI): Sikeres turnézárás Észak-Magyarországon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

A Nyugati Jelen munkatársai Kisjenőn olvasótalálkozót szerveztek. A kötetlen beszélgetés visszatérő témája volt a rengeteg szemét, a város körül, a bekötő utak mentén kialakult számtalan illegális szeméttelep. Befejezetlen maradt a régi szeméttelep lezárása is. /Balázs Katalin: Elodázott közérdekű gondok Kisjenőn. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./

Eszteró István Egy könnyű garni című kötetét mutatta be Aradon május 11-én Böszörményi Zoltán, az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozat kiadója és Orbán János Dénes, a könyv szerkesztője. A temesvári költő rövid idő alatt két könyvet tett le az asztalra. A garni találkahely, szálló, ahol az alkalmi, könnyű találkozások zajlanak. A szerző szerint a cím az új fuvallat, a pezsgő áramlat hatására született, s azt vallja: továbbélésünknek feltétele, a megfogantatásnak a pillanata a könnyű garni. Befejezésként felolvasták a kötetben szereplő szonettkoszorút. Május 12-én a Nyugati Jelen temesvári szerkesztőségében Mészáros Ildikó tanárnő mutatja be Eszteró István Egy könnyű garni című kötetét. /(nagyálmos): Könnyű találkozás a költővel. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

Bognár Leventét, Arad alpolgármesterét a felesége családja által visszaszerzett aradi, ingatlan miatt a helybeli sajtóban többször érte heves támadás. A napokban pedig C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke egy sajtóértekezleten a vagyon-visszaszolgáltatási törvény elodázásának egyik okát úgymond “az aradi RMDSZ-es alpolgármester által elkövetett visszaéléshez hasonló esetek eltussolásában látja”. Bognár Levente a Nyugati Jelennek kijelentette, hogy az ingatlan visszaigénylése tőle függetlenül, felesége nagynénje által történt. Miután visszakapta, telekkönyvezték a nevére, egy nagy-romániás feljelentés alapján bűnvádi eljárást indítottak Bognár Levente ellen. 2001-ben indult az első bűnvádi eljárás, amit 2002 júniusában lezártak. A második eljárás 2004 májusában indult és még nincs lezárva, de az elkészült újabb szakértői vélemény is kizárja a szóban forgó, 1950-ben megfogalmazott végrendelet hamisságának a lehetőségét. Bognár Levente, mint lehetséges hamisító ellen folyt az eljárás. Valószínű, hogy valakiknek az volt az érdekük, hogy ne legyen tulajdonosváltás, a lakók vásárolják meg az egész ingatlant, amit aztán valaki potom pénzért megszerzett volna tőlük. Ezt a feltételezést alátámasztja, hogy ahányszor a lakók Bukarestben jártak protestálni, valaki fedezte a költségeiket. Egyébként a bűnvádi eljárás beindítása óta a lakók nem fizetnek lakbért. /Balta János: Újabb támadás Bognár Levente ellen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./

Az ország délnyugati részének szórványmagyarsága is szeretne szerepet játszani a helyi közéletben és a civil szférában egyaránt, de ehhez egy olyan közösségszervezőre lenne szükség, aki elindítaná őket a polgári kezdeményezés útján. Ezt a következtetést vonhatták le Boksánbányán és Resicabányán az olvasókkal szervezett találkozókon, amelyeken a Nyugati Jelent Balta János terjesztési igazgató, Pataky Lehel Zsolt temesvári szerkesztőségvezető és Makay Botond resicabányai református lelkipásztor, a lap Krassó-Szörény megyei munkatársa képviselte. Boksánbányán a közérdekű, tájékoztató és tanácsadó jellegű cikkek fontosságát emelték ki. Resicabányán a magyar nyelvű oktatás jövőjéért aggódtak. Jelenleg öten tanulnak az elemi I–IV. osztályában, a tanítónő pedig külföldre költözik. Várják most végző tanítóképzősök jelentkezését. /Író-olvasótalálkozó. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

Július 22-én a IV. Kisiratosi Falunapok első rendezvényeként Sarusi Mihály Szalbek-Iratos – Hatvan év a román–magyar mezsgyén című könyvét mutatták be. Ez a szerző ötödik könyve Kisiratosról és már készül a hatodik. Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen főszerkesztője elmondta: ez a könyv azért is fontos, mert itthonról, a magyar sorsról szól. Jámbor Gyula főszerkesztő-helyettes beszélt róla: “nem regény, nem dokumentumkönyv és nem riportkötet. A kritikusok egyszerűen dokumentum irodalomnak nevezik”. A szerző elmondta, hogy körülbelül tíz könyvet szándékszik írni Kisiratosról. Bár ő Békéscsabán született, családjának négyötöde kisiratosi. /N. I.: IV. Kisiratosi Falunapok. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./

Több mint másfélszáz évvel ezelőtt jelent meg Aradon az első napilap, mely a korabeli Magyarország legjobb vidéki sajtótermékének számított. A Nyugati Jelen csapata azon dolgozik, hogy újabb másfélszáz év után is legyen magyar napilap Aradon és a régióban. Július 23-án harmadik alkalommal ünnepelték az aradi magyar sajtó napját, mely immár Románia nyugati régiója magyar sajtójának ünnepévé emelkedett. A rendezvényen, a Jelen Házban az aradi, temesvári, dévai és nagyenyedi szerkesztőségek munkatársai beszélték meg feladataikat. Provokatívnak szánt elemzés jelent meg néhány hónapja a legismertebb erdélyi internetes portálon, s azt az ítéletet mondta ki, hogy az erdélyi magyar sajtó javarészt silány, korszerűtlen. A szakma persze felháborodott, pedig tényleg sok a silány produktum, sok az olyan sajtóműhely, mely fölött az utóbbi másfél évtizedben megállt az idő. A gyakran közpénzekkel telepumpált úgynevezett szórványsajtó megelégszik a színvonal minimumával. Az ellenpélda, a Nyugati Jelen, amely most élő példázata annak, hogy jó lapot csinálni nem kizárólag pénz kérdése. S ott az Irodalmi Jelen folyóirat, amely hatásában, jelentőségében már rég túllépte a régió határait. /(k. s.): Az aradi magyar sajtó napja. Felelősség a szórványmagyarságért. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./

Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes exkluzív interjút adott a Nyugati Jelennek. Nehezen megy a főbb állami intézmények élén a protokollumnak megfelelő vezetés-váltás, a megyék szintjén az RMDSZ-nek sok ilyen jellegű gondja van, Arad megyében is. Markó elmondta, hogy Tőkés Lászlóval, az EMNT elnökével, illetve Szilágyi Zsolttal, az MPSZ egyik vezetőségi tagjával is találkozott. Úgy látja, hogy az MPSZ elbizonytalanodott. Markó az együttműködést csak a RMDSZ-en belül tartja lehetségesnek. /Balta János: Változtatni, dolgozni, csinnadratta nélkül. Exkluzív interjú Markó Bélával. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./

Zimándújfalu általános iskolájában Walter Zsuzsa címzetes tanítónő elmondta, mennyire hálás a Nyugati Jelennek, amiért az újság közvetítésével teljesült gyermekkori vágya. Valamikor a kilencvenes évek elején, amikor Gyorokon kisegítőként tanított, a vele készített interjúban elmondta: gyermekkori vágya, hogy címzetes tanító legyen, csakhogy erre alig van esély, mivel családos, s anyagi helyzete nem teszi lehetővé a továbbtanulást. A Nyugati Jelent a világhálón, így Németországban is olvassák, így az egykori gyoroki igazgató, Seicht Miklós kapcsolatba lépett Walter Zsuzsával. Amikor 1994-ben a Goldis Egyetemen beindult a magyar nyelvű pedagógusképzés, Seicht Miklós támogatásával Walter Zsuzsa is oklevelet szerzett.A tanítónő ezúton is köszönetet mondott Seicht Miklósnak és családjának, és természetesen a Nyugati Jelennek. /(balta): Írt róla a Nyugati Jelen. Gyermekkori vágya teljesült. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 27./

Fontolóra veszi, hogy október 6-án Aradon a belvárosi református templomban történtek után marad-e a presbitérium tagja, nyilatkozta a Nyugati Jelennek Király András képviselő, aki az október 6-i hálaadó istentiszteleten Sándor Krisztina MIT-elnök szavaira elhagyta a templomot. Egyébként hasonlóan távozott Király Árpád esperes és több más hívő is. A templomban történtek után az RMGE beadványt küldött az RMDSZ-nek, amelyben kérték, a szövetség foglaljon állást az ügyben. Sándor Krisztina ugyanis keményen támadta az RMDSZ-t, amely véleménye szerint feladta az erdélyi magyarság autonómia-törekvéseit. Október 6-án egyébként Aradon írt alá együttműködési megállapodást a Magyar Ifjúsági Tanács részéről Sándor Krisztina, a Fidelitas részéről Szijjártó Péter elnök, országgyűlési képviselő. /(Irházi): A templomi botrány utócsengései. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./ Király András képviselő a Nyugati Jelen október 7-i számában felháborítónak tartotta, hogy a “Magyar Ifjúsági Tanács nevében valaki – Sándor Krisztinának nevezik – Aradon megleckéztesse a magyar közösséget”, sőt mi több, “leköpje mindazt, amit a közösség tett”. Szerediné Barabás Ibolya visszautasította ezt a minősítést. Aki elolvassa az MIT elnöksége nyilatkozatát, az könnyen meggyőződhet arról, hogy nincs szó aradi közösségről s annak megleckéztetéséről, hangsúlyozta. Az MIT elnöksége véleményt nyilvánít – amihez joga van – és az RMDSZ működését minősíti – amihez szintén joga van. Király András képviselő szerint “Olyanokat kellett hallanunk, hogy árulók vagyunk”. Azonban a nyilatkozatban az áruló szó nem olvasható. “Nem lehet tudni, kikből áll a szervezet”, jelezte a képviselő. Nos, az aláírás: Magyar Ifjúsági Tanács Elnöksége, Kolozsvár. “Az incidens nyomán az RMDSZ tisztségviselők és egy tucatnyi ember tiltakozásul kivonult a templomból”- nyilatkozta a képviselő. Azonban nem tucatnyian, csak négyen voltak. /Szerediné Barabás Ibolya: Audietur et altera pars. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

Király András képviselő azzal fenyegetőzik, hogy kilép Aradon a belvárosi református egyházközség presbitériumából. A képviselő nyilatkozatának túlfogalmazásait már Szerediné Barabás Ibolya helyre tette a Nyugati Jelen hasábjain. Borbély Zsolt Attila az ügy politikai vonatkozásairól írt. Király András meglepően tudatlannak is mutatkozott a MIT /Magyar Ifjúsági Tanács/ vonatkozásában, holott e szervezet több mint fél évtizedig képviselte az ifjúság érdekeit az RMDSZ-en belül, s eleve az RMDSZ bábáskodásával jött létre. Csak miután nem volt hajlandó követni 1996-tól az RMDSZ politikai vonalát, kényelmetlenné vált, s 2003-ban “lecserélésre” került egy saját kinevelésű, “rugalmasabb” szervezetre, a MIÉRT-re. Felháborító, hogy Király Baracsi Levente lelkészt hibáztatta. Király András nem átallotta a rendőrségen feljelenteni a Magyar Polgári Szövetséget a tavalyi választások idején, hogy azután rendőrök járjanak házról házra és nyugdíjasokat rémisszenek meg azzal, hogy mit írtak alá és mit nem. Mit kellett volna tennie Baracsinak? El kellett volna kérnie előzetesen Sándor Krisztina beszédét? Király András álláspontja egy letűnt korszak hatalmi reflexeit idézi. /Borbély Zsolt Attila: Demokrácia és szólásszabadság 2005-ben az RMDSZ víziójában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

Idén október 12–14. között a Magyar Népművelők Egyesülete Szegeden rendezte meg a XXII. vándorgyűlést, amelyre Magyarország minden tájegységéről érkeztek közművelődési szakemberek. A háromnapos rendezvény második napjának programjában választható látogatásként többek között Arad is szerepelt, így közel hatvanan látogatták meg a Szabadság-szobrot, a Vesztőhelyet, a Kultúrpalotát, vacsorájukat pedig a Jelen Házban fogyasztották el, ahol megismerkedtek az aradi magyar kulturális szervezetek programjaival. A rendezvény fő szervezője, Orbán Hedvig, a Szegedi Százszorszép Gyermekház igazgatója megköszönte Matekovits Máriának, az EMKE Arad megyei elnökének, Böszörményi Zoltánnak, a Nyugati Jelen főszerkesztőjének és Kiss Annának, az RMPSZ titkárának a lehetőséget, hogy részt vehettek a találkozón. /(nagyálmos): Magyar népművelők Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

Király András Arad megyei RMDSZ elnök és parlamenti képviselő Érzelmek nélkül – válasz fogadott és fogadatlan prókátoroknak /Nyugati Jelen, okt. 7./ című írására reagált Nagy István. A Magyar Ifjúsági Tanács október 6-i nyilatkozatában az szerepelt, hogy amióta kormányzati tisztségeket birtokol az RMDSZ, egyik kampányban használt jelszavát elfelejtette: Autonómiát Erdélynek, a Székelyföldnek! Erdélyben „még mindig nem létezik önálló állami magyar egyetem. Miniszterelnök-helyettesünk viszont van. Tiltakozunk az ellen, hogy az RMDSZ ismételten kisajátítja az aradi megemlékezést…”. Nagy István úgy látja, hogy nincs igaza Királynak, aki szerint megsértették az aradi magyar közösséget. A MIT-nyilatkozat nem az Arad megyei magyar közösséggel foglalkoznak, hanem az RMDSZ-szel. Király András nem vitatkozik Szerediné Barabás Ibolya és Borbély Zsolt Attila állításaival, szinte csak az a fontos, hogy miért ment el utóbbi a magyar nagykövetség által szervezett fogadásra. Nagy István elmondta, ő is elment, ez így van rendjén, de az nincs rendjén, hogy Király András bárkit megleckéztessen. /Nagy István: Szabadság. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./ Előzmény: Szerediné Barabás Ibolya: Audietur et altera pars, Nyugati Jelen, okt. 10. Borbély Zsolt Attila: Demokrácia és szólásszabadság 2005-ben az RMDSZ víziójában, Nyugati Jelen, okt. 15./

Kilin Sándor, a Nyugati Jelen munkatársa lelkesen üdvözölte a magyar-román közös kormányülést: „bizonyára bekerül a történelemkönyvekbe és a diplomácia történetébe, hogy példát mutasson”. /Kilin Sándor: Bukapest. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

Temesváron november 4-én a Kós Károly Közösségi Központban megnyílt Böszörményi Zoltánnak, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen főszerkesztőjének a Barbados szigetén készült fotóit tartalmazó kiállítása, egyúttal bemutatták a kortárs magyar irodalom fenegyerekének elkönyvelt Orbán János Dénes két kötetét /Búbocska és Legszebb versek/. A könyvekről Eszteró István költőtárs, ny. magyartanár mondott méltatást. Előzőleg a Bartók-gimnáziumban tartott szavalóverseny zsűri elnöki tisztségét töltötte be Orbán János Dénes. /P. L. Zs.: Barbadosi életképek és “egy pokolian jó könyv”. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./

Megjelent Böszörményi Zoltán első regénye /Vanda örök. Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2005/. Írója a Nyugati Jelen napilap és az Irodalmi Jelen folyóirat főszerkesztője, több verseskötet szerzője, a torontói egyetem filozófiai karának diplomása. A Vanda örök sodró cselekményű, izgalmas történet. /Jámbor Gyula: Ki van a tükörben? = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

Balázs Katalin, a Nyugati Jelen nyugdíjas munkatársa 45 évvel ezelőtt, éppen november 8-án a Nyugati Jelen lapelődjénél kezdte munkáját, s azóta is megszakítás nélkül újságíró. Puskel Péter tudós hely- és sajtótörténész szerint a romániai magyar sajtóban nincs még egy hölgy, aki négy és fél évtizedet dolgozott volna újságíróként napilapnál. /45 év napilapnál! = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./

Kun-Kriza Ilona óvónő nem volt hivatalos a Déván tartott novemberi szórványkonferenciára. Erről megdöbbenve olvasta a Nyugati Jelenben, hogy Vajdahunyadon szinte semmilyen kapcsolat nincs az óvoda és az iskola között. Valójában az évek során sok szép közös tevékenységet bonyolítottak le. A közös ünnepély, közös módszertani körök, közös bábozás, a mesemondó verseny, a 11 éve tartó bácsi szórványtábor mind-mind óvoda és iskola közti kapcsolat Vajdahunyadon. /Kun-Kriza Ilona óvónő: Mert rólunk van szó. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./ Előzmény: Chirmiciu András: Kihívások, megoldások a szórványoktatásban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14.

Nagyálmos Ildikó, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen munkatársa második verseskötete, Félmozdulat, az Irodalmi Jelen Könyvek és a Fiatal Írók Szövetsége (Budapest) sorozatában jelent meg. A könyv bemutatóját november 16-án tartották a Nyugati Jelen temesvári fiókszerkesztőségében. Eszteró István költőtárs, Oberten János dramaturg és fordító, valamint Anavi Ádám, a temesvári költők doyenje mondott méltatást a Félmozdulatról, illetve a szerző eddigi munkásságáról. /Nagyálmos-könyvbemutató. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./

Bemutatták Déván a Nyugati Jelen fiókszerkesztőségében Kun Kriza Ilona Őszi kikerics című verseskötetét. A torockói származású, évek óta Vajdahunyadon élő óvónő első kötete elnyerte az egybegyűltek tetszését. Nagyfokú játékosság és zeneiség jellemzi verseit. /CH. A.: Kriza Ilona könyvének bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./

November 19-én Arad a Jelen Ház kávézójában átadták a nyáron meghirdetett Riporter kerestetik verseny díjait. Első díjat nem adtak ki, a másodikat Sinka Pál (Pécska), a harmadikat Dávid Éva (Arad), a két különdíjat Szakács Izabella és Nagy Henriette érdemelte ki. A díjakat Szőke Mária, a Nyugati Jelent kiadó Occident Media Kft. igazgatónője adta át. /Díjak fiatal riportereknek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

Újszentesen író–olvasó találkozón mutatták be a Nyugati Jelen 2006-os Évkönyvét. Szűcs András Ottó tiszteletes, a helyi magyarság lelkes közösségszervezője biztosított helyet a rendezvénynek. /Kalendárium-bemutató Újszentesen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

A Nyugati Jelen Temesváron levő fiókszerkesztőségében november 23-án tartották a karácsonyi könyvvásár megnyitóját. Kedvezményes áron kínálják az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban és más kiadónál megjelent vers- és prózaköteteket. Egyben bemutatták a Nyugati Jelen 2006-os Évkönyvét is. Pongrácz P. Mária főmunkatárs az IJK-könyvek egy részének szerkesztőjeként ajánlotta a köteteket a megjelentek figyelmébe. /Karácsonyi könyvkínálat a szerkesztőségben. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./

A többségi nemzetek és a kisebbségek együttéléséről, a különböző etnikumok kapcsolatáról, a kisebbségi jogokkal kapcsolatos kérdésekről tartottak december 5-6-án tanácskozást Temesváron romániai, magyarországi és vajdasági politológusok, emberjogi aktivisták, egyetemi előadók, önkormányzati vezetők részvételével. A rendezvény gazdája a délkelet-európai soknemzetiségű városokat tömörítő újvidéki Philia Egyesület, társszervezője a temesvári székhelyű Demokráciáért Euroregionális Központ volt. A temesvári polgármesterre hivatkozva az egyik román nyelvű helyi lap világgá kürtölte, hogy a Bega-parti nagyváros az “interetnikai harmónia példaképe”. Arról nem írt, hogy a kiváló együttműködés jegyében miért nem volt jelen a kisebbségi sajtó, vagy a bánsági magyarság érdekvédelmi szervezetének valamilyen rendű-rangú képviselője. Azért, mert nem hívták meg őket. Ahogy “kimaradt” a Nyugati Jelen, úgy a Heti Új Szót sem tájékoztatták, és a Neue Banater Zeitung, a Nasa recs vagy a Temesvári Rádió magyar szerkesztősége sem kapott meghívást. Azt mondták, sajnálatos félreértésről volt szó. Nem egyszer úgy tárgyalnak a kisebbségekről, hogy elfelejtik őket meghívni. /Pataky Lehel Zsolt: Kisebbségek a kirakatban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

December 21-én Lippán a katolikus parókia hittanterme kettős rendezvény színhelye volt. A helybeli olvasókör megtartotta idei utolsó ülését, amelyen Czernák Ferenc a karácsonyi szokások kialakulásáról beszélt, majd Simó Luca ismertette a karácsonyfa történetét. A katolikus templom köré tömörülő közösség elhatározta: felkutatják a gyermekeket az anyanyelvű fakultatív oktatás érdekében. Ezután a Nyugati Jelen munkatársa beszélgetett az olvasókkal. A lippaiak legnagyobb fájdalma, hogy az 1970-es árvizet kihasználva, az akkori városi adminisztráció lebontatta a magyar házat, a helyére a posta épületét húzták fel. A rendszerváltás után kérelmezték a magyar közösségi ház visszaszolgáltatását, eredménytelenül. Állítólag a tulajdonjogot bizonyító iratcsomó is elveszett. A lippai magyarság úgy, hogy a városi tanácsban senki nem képviseli az érdekeit. Simó Luca óvónő lelkiismeretesen, ingyen tanítja a gyermekeket az anyanyelvű fakultatív oktatásban, azonban a tanulók száma ötre apadt. /(balta): Kettős rendezvény volt Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

Az RMDSZ 27 romániai személyiséget – parlamenti és önkormányzati képviselőket, polgármestereket, tisztségviselőket, egyházi méltóságokat, jogászokat, vállalkozókat – tüntetett ki az az Ezüstfenyő díjjal. Az adományozó szerint a díjat azoknak osztják ki, akik “a szülőföld visszaszerzéséért, az RMDSZ programjának megvalósításáért kiemelkedő munkát végeztek”. A lap a régió öt kitüntetettjét mutatta be. Arad megyéből Kocsik Józsefet 16 évi munkájának elismeréséül tüntették ki Ezüstfenyő díjjal. Aradon az RMDSZ Mosóczy-telepi szervezetének alapító tagja, illetve elnöke volt 12 évig, ugyanakkor az aradi szervezet ügyvezetője is a megalakulása után. 1990-től az országos gazdaszövetség, későbbi nevén az RMGE szervezésén dolgozott, amely 1994-ben alakult meg. Az RMGE Arad megyei szervezetének 4 évig az ügyvezetője, 1998-tól az elnöke, az országos szervezet ügyvezető elnöke is volt. Számos gazdatanfolyam megszervezése, gazdálkodóknak jutányos áron beszerzett vetőmag, gazdálkodói konferenciák lebonyolítása, az országhatárokon is átnyúló együttműködési kapcsolatok kiépítése fűződik a nevéhez. Fehér megyéből Fari Palkó Ilona nyugdíjas óvónő meghatódva vette át a díjat. „Én csak apró kavicsokat tettem le a magyarság asztalára. Nem is RMDSZ-es tevékenységem, hanem életem munkájának jutalmazását látom a díjban” – mondta. Nagyenyeden 27 évig vezette a Bethlen Gábor Kollégium gyakorló óvodáját. A 70-80-as években is sikerült úgy összekovácsolni a magyarságot, hogy mindenki tudta, hova tartozik. Úgy látja, egyre nagyobb szükség van a szociális munkára. Szerintem egy kisvárosban fontos az önkormányzat és a civilszervezetek közös munkája. A Máltai Segélyszolgálatnál végzett munkájában is odafigyel a magyarság gondjaira. Jogi tanácsaival Deák Levente, az egyetlen Hunyad megyei kitüntetett már a kilencvenes évek legelejétől segítette az erdélyi magyar közösséget. A Romániai Magyar Szóban a Törvénytár rovatot vezette, amelynek szaktanácsai amolyan RMDSZ jogi központtá fejlődtek. Hunyad és Fehér megyében szinte valamennyi magyar civilszervezet alapítóokmányait vagy folyó jogi ügyeit Deák Levente intézte, s számos országos magyar szervezet, egyesület hasonló problémáinak megoldása is a nevéhez fűződik. A Nyugati Jelenben is folyamatosan közöl jogi cikkeket. Legtöbbet mégis a magyarországi kártalanítási törvény erdélyi vonatkozásain, valamint a romániai tulajdon- és kárpótlás törvények gyakorlatba ültetésén, illetve magyarra való fordításán dolgozott. Marossy Zoltán alprefektusnak is választania kellett: vagy megmarad főtisztviselőnek, vagy tovább politizál az RMDSZ színeiben. Végül a tisztségben maradás mellett döntött. Megkapta az Ezüstfenyő díjat, mert a munkájával elégedettek. Temes megyében elsőnek Újszentes községnek volt RMDSZ-es polgármestere. Tizenhárom évvel ezelőtt pályázta meg a tisztséget Szilágyi Géza mérnök, azóta töretlenül élvezi a választópolgárok bizalmát. A magyarság részaránya az egykor színtiszta református községben napjainkra negyven százalék alá esett, így harmadszorra is első nekifutásra csatát nyerni nem akármilyen teljesítmény! Szilágy vallja, hogy minden intézkedés, mely előbbre viszi Újszentest a civilizáltabb élet felé, egyformán kedvez minden rendű-rangú lakosnak. /Ezüstfenyő díjasok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./

Az aradi Szabadság-szobor makettjét helyezték el Budapesten az Országház előcsarnokában, közvetlen a főlépcső mellett. A szobor rövid története és leírása mellett ott áll az adományozó neve is: Böszörményi Zoltán, az aradi Nyugati Jelen főszerkesztőjének ajándéka Medgyessy Péter miniszterelnöknek. Zala György remekművének kicsinyített mását Böszörményi Zoltán a szobor újraállításának napján, 2004. április 25-én Aradon, a Jelen Házban adományozta az akkori magyar miniszterelnöknek. /P. P.: Arad a Tisztelt Házban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

Arad megyében, Simánd község közel 4 ezer lakosa közül a legutóbbi népszámláláskor 198 vallotta magát magyarnak, saját becslésük szerint manapság 150-160 lehet a számuk. Négy évvel ezelőtt szűnt meg az anyanyelvű elemi, a fakultatív magyar nyelvű oktatás a római katolikus parókián a hittanórák után zajlott szombat délelőttönként tanévkezdésig, amikor megszűnt az ingázó oktatót támogató pénzforrás. A Nyugati Jelen munkatársai olvasó-találkozóra hívták a simándi magyarokat a parókiára, ahonnan négy évvel ezelőtt kísérték utolsó útjára az utolsó helybeli plébánost. Azóta Pántya Elemér kisjenői plébános gondoskodik a hívek lelki gondozásáról. A fakultatív magyar nyelvű oktatás újraindítása felbátorította a helybelieket, akik elhatározták: közösségépítő rendezvényeket szerveznek a parókián A gyermekek összeírásában segédkezett a korábbi fakultatív nyelvoktató, a kisjenői Molnár Erzsébet óvónő, aki Erdélyi Ildikó, a Kölni Alma Mater Alapítvány elnökének anyagi támogatása révén februártól újrakezdi a helybeli gyermekek oktatását. A fakultatív nyelvoktatásra 22-en jelentkeztek. A simándi magyarok legnagyobb gondja a szétszórtság, ezért elhatározták a közösségépítést. /Balta János: /Olvasó-találkozón döntöttünk. Simándon összefognak a magyarok? = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

A Magyar Újságírók Szövetsége az idei Aranytoll díjának egyik határon túli kitüntetettje az aradi születésű Csép Sándor, a Nyugati Jelen külső munkatársa. Az Aranytoll amolyan életműdíjnak is felfogható, odaítélésének egyik feltétele, hogy a kitüntetett betöltse 62. életévét. Csép Sándor több évtizedes pályafutása során (dolgozott a Kolozsvári Rádiónál, a Bukaresti Televízió magyar adásánál, a Korunknál, főszerkesztője volt a Kolozsvári TV-nek, emellett évekig a Romániai Magyar Újságírók Szövetségének elnöke) mindenütt kiemelkedőt alkotott. Elég Egyetlenem (1975, 1979, 1992) c. dokumentumfilm-sorozatára, a Rhapsodia Demographicára (1996) és az Áldás népesség c. filmjeire gondolni. Írt két kiváló drámát – az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban jelentek meg. /Csép Sándor Aranytollas! = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./

Megdöbbenéssel fogadta a Nyugati Jelen szerkesztősége a hírt: Boros János újságíró meghalt /1959–2006/. Többé nem szervez fáradhatatlanul az Arad megyei kis- és középvállalkozók érdekében, nem szolgál tanáccsal, útmutatással, nem ír pályázatokat… /Boros János 1959–2006. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./ Karácsonyi Zsolt 1995-ben került a Nyugati Jelen szerkesztőségébe, Boros János volt az igazgató. Boros János mérnöki végzettségű volt, nagyszerűen értett a görög mitológiához, Napóleon-szakértő is volt. Sokszor sorolták a mitológiai neveket, eseményeket, egy napon elnevezték egymást, ő lett a Főtitán, Karácsonyi pedig az Ifjú Titán. /Karácsonyi Zsolt: Búcsú a Főtitántól. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./