"A Temesvári Táblabíróság helyt adott az RMDSZ Arad megyei szervezete által a borosjenői Informatia hetilap kiadója, a Petropres ellen a magyarságot elmarasztaló anyagok közlése miatt benyújtott fellebbezési kérelmének. A bírósági határozat nevezett kiadót kötelezi 1 eurónak megfelelő összeg kártérítés gyanánt történő kifizetésére. /(b): Rendhagyó ítélet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 30./"

"Tornácszky Dénes aktív nyugdíjasnak számít Lippán, ahol a református egyházközség presbitere, ugyanakkor RMDSZ-szervezőként is megpróbálja összefogni a magyarságot. Az elmúlt választásokon az érdekvédelmi szövetség helybeli szervezete egyetlen képviselőt sem tudott bejuttatni a városi tanácsba. Lippán kezdetben az RMDSZ-nek több mint 100 tagja volt, jelenleg is 85 szerepel a nyilvántartásban. A református parókián be fogják indítani a tervezett olvasókört. /Reménysugár az olvasókör. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./"

"Fodor László, egykori kollégiumi diák, ny. zenetanár, kórusvezető Zenetörténet címen idén kiadott munkáját adományozta a nagyenyedi Bethlen Könyvtárnak. A Csíkszeredában kinyomtatott kézikönyv e műfaj európai fejlődéstörténetének legfontosabb mozzanatait taglalja.Aknay Tibor, a budapesti Szabó Ervin Könyvtár könyvtárosa évtizedes búvárkodása által szépapjáról, Gáspár Jánosról (1816-1892), a Bethlen Kollégium tanítóképző tagozatának első igazgatójáról állított össze a Nagyenyeden és Budapesten őrzött dokumentumokból értékes válogatást, mely gazdagítja a jeles nagyenyedi professzor életművéről szóló irodalmat. Fülöp István, aki hosszú éveken át a csombordi Gazdasági Iskola tanáraként és aligazgatójaként működött, nagyszámú szerző bevonásával értékes diákantológiát adott ki Hogyan tovább erdélyi fiatalság? címmel. Az aradi Nyugati Jelen a napokban megjelentett Évkönyvében minden érdeklődő megtalálhatja a maga olvasmányát. A 10 évvel ezelőtt, 1993-ban Nagyenyeden megalakult s jelenleg Marosvásárhelyen működő Castellum Alapítvány az erdélyi történelmi családok tájékoztatóját, a Castellum Értesítő idei, augusztusi számát postázta. Varga László ny. lelkipásztor két becses munkája: A fegyencélet fintorai. Románia 1956 után, valamint: A Sátán halott! c. tanulmányokat, cikkeket, előadásokat tartalmazó kötete. /Győrfi Dénes: Hazajáró lelkek - nagyenyedi könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./ "

"Közös javaslatcsomagot dolgozott ki a Kárpát-medence kilenc magyar református egyházkerülete, illetve egyháza az Európai Unió alkotmánytervezetéhez. A dokumentumokat az Európai Egyházak Konferenciájához és országai kormányához is eljuttatták - közölte Tőkés László püspök az egyházak képviselőinek sajtótájékoztatóján, Budapesten. - Szükség van a nemzeti kisebbségek védelmére az Európai Unióban - jelentette ki Erdélyi Géza szlovákiai református püspök. Erdélyi Géza, a Magyar Református Egyházak Tanácsadó Zsinatának elnöke elmondta: valóban nélkülözhetetlenül szükséges egy kisebbségvédelmi politikai stratégiát kidolgozni európai szinten. Tőkés László református püspök a határokon átívelő nemzetegyesítés lehetőségére hívta fel a figyelmet. A püspök kezdeményezésére hamarosan megalakul az Erdélyi Magyar Tanács, ami a romániai magyarság autonómiájának megvalósítását tűzte ki célul. Tőkés László így fogalmazott: "az autonómia senkit sem sért, demokratikus intézményrendszer, évezredes gyökerei vannak, erősíti a térség stabilitását, már az Európa Tanács közgyűlési tanácsa is ajánlotta, legutóbbi 1334-es határozatában." /A magyar református egyházak javaslata az EU-nak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./"

"Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művészeti vezetője a vele készült beszélgetésben közölte, hogy a sepsiszentgyörgyi társulat hosszú turnésorozaton jutott túl, nemrég voltak Craiován, a budapesti Bárka Fesztiválon pedig elnyerték a fődíjat. - Az anyaországi színjátszás kezd "bennünket észrevenni, mert erős műhelyek alakultak ki, Beregszászon, Újvidéken, nálunk Sepsiszentgyörgyön", jegyezte meg. /Karácsonyi Zsolt: Egyfajta sűrítés. Interjú Bocsárdi Lászlóval, a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művészeti vezetőjével. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./"

"A Temes megyei RMDSZ és a műszaki szakemberek társaságának, a Techné Egyesületnek a vezetőségi tagjai közösen koszorúzták meg nov. 3-án a magyar tudomány napján a temesvári Bolyai-emléktáblát. Toró T. Tibor parlamenti képviselő hangsúlyozta: kettős évfordulót ünnepelnek, hiszen a magyar tudomány napja egybeesik annak az évfordulójával, hogy Bolyai János matematikus, hadimérnök a geometriát megreformáló felfedezést tett. Miként a többnyelvű emléktáblák közül a magyar feliratú is hirdeti: a híres tudós 1823. nov. 3-án, Temesvárról adta hírül - "semmiből, egy új, más világot teremtettem" - az első, nem euklideszi geometria alapképletének felfedezését. A Bolyai-dombormű és -emléktábla a matematikusról elnevezett utca sarkán található, annak az épületnek a falán, ahol Bolyai János temesvári tartózkodása idején lakott. /P. L. Zs.: A magyar tudomány napja. Tisztelgés Bolyai János emléke előtt. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./"

"Kristóf Márta Bevérzett igazgyöngyök /Solness Könyvkiadó, Temesvár, 2003/ című versgyűjteménye jelent meg a napokban. A költő nem érhette meg első kötetének kiadását, 2002 decemberében elhunyt. A könyvet tizenkilenc önzetlen támogató, barátok, barátnők (Temesvárról, Németországból, Magyarországról) költségén adták ki, három lelkes irodalombarát hozzájárulásával. Az ügyintéző Boér Jenő mellé Szekernyés Kurkó Irén tanárnő, újságíró és Szekernyés János irodalomtörténész zárkózott fel, így lehetett a kötetből kordokumentum, mely az idő sodrában mutatja be, miként ragyog fel egy ifjú tehetség, hogyan ível felfelé, majd csendesül el a poéta pályája a névtelenségbe merülve. Tizenhárom esztendős, amikor első versét, az Ave Maria című profán könyörgését a rangos temesvári napilap, a Déli Hírlap irodalmi-művészeti melléklete közölte. Az 1937-1948 között írott versei közül több is nyomdafestéket látott. Aztán fordult a történelem, de ő nem érzett belső indíttatást a hangváltásra. Az 1952-197l, valamint az 1993-2001 között született versei egyfajta lelkigyakorlatok, pillanatképek, múló hangulatok és megérzések keretében mozognak. Politikai fogolyként megismert börtönpokol és a tüdővész mardosta lét elmélyítette egyházi költészetét. Távol az irodalmi élet köztereitől, barátoknak és az asztalfióknak írta tovább verseit. /Pongrácz P. Mária: Író az idő sodrában. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./"

"Egyéves fennállásához közeledik a dévai Geszthy Ferenc Társaság, melynek elsődleges célkitűzése az önálló magyar iskola létrehozása. Varga Károly, a Geszthy Ferenc Társaság elnöke kifejtette: a Communitas Alapítvány támogatásával megvásárolták az épületet. Ez az épület egy oktatási szórványközpontnak biztosít majd teret. Középiskolai szinten egy erős reál, illetve humán osztály kialakítását tervezik, emellett szakmai képzést is biztosítanak azoknak a diákoknak, akik nem szándékoznak továbbtanulni. A tervek szerint száz férőhelyes ebédlőt alakítanak ki. Az épület továbbépítési terve szerint olvasószoba, edzőterem, klubterem, barkácsműhely, multifunkcionális terem, és számos, jól felszerelt labor, szaktanterem áll majd a diákok rendelkezésére. Úgy gondolják, hogy ez állami iskola lesz. A dévai, illetve Hunyad megyei magyar anyanyelvű polgárok ugyanolyan adófizetői az államnak, mint a többségi lakosság. A Geszthy Ferenc Társaság csupán az épületet biztosítja egy magyar tannyelvű állami iskolának. Az épület természetesen a társaság tulajdonában marad. A tervek szerint 2005 szeptemberében már itt kellene megkezdeni az új tanévet. Az új épületben 8-10 tanár számára akarnak minőségi lakást biztosítani. /Gáspár-Barra Réka: Oázis a felbolydult tanügyi rendszerben. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./"

"Ujj János gyakorló történelemtanárként hívta fel a figyelmet arra, hogy a most is használt hazai tankönyvekben is vannak bántó adatok. A XII. osztályos egyik alternatív történelemkönyv szerint Erdélyben a magyarok behatolásával megkezdődött az erőszakos katolizálás, s a katolikus püspökségek elfoglalták az ortodox püspökségek helyét. (Így!) Az egyetemes történelemmel három évvel korábban megismerkedett tanulók valószínűleg rég elfelejtették, hogy a kelet-nyugati egyház szakadása 1054-ben következett be, addig legfeljebb keleti vagy nyugati rítusú egyházról beszélhetünk. Azt meg kevesen tudják, hogy a nyolc történelmi magyar püspökséget Szent István királyunk alapította még 1038-ban bekövetkezett halála előtt. Tehát az egyetlen erdélyi, a gyulafehérvári katolikus püspökség már jóval az egyházszakadás előtt működött (!). Az sem mellékes, hogy a keleti rítusú püspökségek (tehát több?) létezéséről egyetlen római, vagy konstantinápolyi dokumentum sem tesz említést. - A középiskolás tankönyv szerint az 1848-49-es erdélyi román forradalom úgy ér véget, hogy a forradalmi csapatokat a világosi csatában legyőzte az ide behatolt orosz hadsereg, s azok előtt tették le a fegyvert! A fegyvert valójában nem a román csapatok, hanem a Görgey vezette forradalmi magyar hadsereg egységei tették le. Generációk nőnek fel tévhitben, hogy a hódító magyarok elfoglalták országukat. Ilyen történelemszemlélet mellett nehéz lesz a többségi polgárt az ellenkezőjéről meggyőzni. S még nehezebb szobrot állítani a szabadság magyar mártírjainak! /Ujj János: Történelemszemlélet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./"

"Markó Béla szövetségi elnök nov. 6-án az RMDSZ Temes megyei vezetőségével, önkormányzati tisztségviselőivel, civil és ifjúsági szervezetek, történelmi egyházak képviselőivel találkozott a temesvári Kós Károly Közösségi Központban. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök a szervezeti életről tájékoztatta a vendégeket. Az európai bizottsági országjelentéssel kapcsolatban Markó kifejtette: "az uniós felvételben a politikai-stratégiai szempont lesz a döntő". Úgy vélte, a 2004-es választási évben csak egy nyitott, a kritikát elfogadó RMDSZ érhet el valamit, ugyanakkor az úgynevezett belső ellenzéket szétzilálásra alkalmas erőnek nevezte, amely veszélyezteti a parlamentbe jutást (másik veszélyforrásnak a román politikumot jelölte meg). Nov. 7-én Zsombolyán majd Lugoson találkoznak az RMDSZ országos vezetői a helyi tisztségviselőkkel. /Pataky Lehel Zsolt: Ma Zsombolyán és Lugoson az RMDSZ vezérkara. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./"

"Váradi Sándor református lelkipásztor egy éve szolgál Kisperegen. Elmondta, hogy lelkileg elhanyagolt gyülekezetet talált itt. Elhatározta a falu alapítása 225. évfordulója megünneplését. A gyülekezet egy emberként állt az ügy mellé. Az ünneplés hagyományteremtő szándékkal történt.- A lelkész úgy érzi, megszületett egy összetartó, aktív tagokból álló gyülekezet. Szondy Géza Szondy Géza: Kispereg története című munkájából megtdta, hogy Kispereg lótenyésztő község volt. Ezért kezdte a lovasbemutató megszervezését. Ha ez tudatosodik a kisperegiekben, megalapozhatják a falu felvirágzásának a feltételeit. /Balta János: Isten kegyes a kisperegiekhez. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./"

"Temesváron a város egyik legrégibb szobrát, a második pestisjárvány végét idéző Szabadság téri emlékművet firkálták össze a nov. 10-re virradó éjszakán ismeretlen tettesek. Az ANTI-ROMNIA, PRO-AUTONOMIA felirat alatt három náci színezetű jelkép látható. A XVIII. század utolsó negyedében emelt szobrot legutóbb három éve restaurálták. Laslavic Tímea: Szoborgyalázók. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./"

"Vekov Károly képviselő román nyelven megjelentetett monográfiáját / Károly Vekov, Locul de adeverire din Alba Iulia, Cluj-Napoca, 2003./ a román történetírás legelső olyan terméke, amely a középkori latin írásbeliség legfontosabb kérdését monografikusan tárgyalja. Könyvének magyar nyelvű címe "A gyulafehérvári hiteleshely (XII-XVI. század)". A hiteleshely a mai közjegyzőségnek felelne meg. A káptalanok, konventek hitelesítették, átmásolták, királyi vagy egyéb rendeletre kiadták a szükséges oklevelet. Erdélyben a legfontosabb hiteleshelyek a kolozsmonostori konvent, a gyulafehérvári, aradi és csanádi káptalanok. Működésük általában a XIII-XVI. századra esik. Magyar nyelvű irodalmuk bőséges. Legelőször (1855) Jernei János foglalkozott velük, majd a múlt században Eckhardt Ferenc, Juhász Kálmán, Beke Antal, Mezey László tanulmányozta általános jelleggel a kérdést. Pár évvel ezelőtt Jakó Zsigmond adta ki két hatalmas kötetben a kolozsmonostori konvent okleveleit. Az aradi káptalan fennmaradt okleveleinek lajstromát 1961-ben Juhász Kálmán jelentette meg a Gyulai Füzetekben. A hiteleshely a latin nyelvű magyar írásbeliség része, érthető, hogy román nyelven mindössze Francisc Pall és Kis András jelentetett meg a kérdésről egy-egy rövid lélegzetű tanulmányt. Vekov Károly 1971-ben fejezte be egyetemi tanulmányait Kolozsvárt román nyelven, de rendszeresen látogatta a magyar nyelvű kurzusokat is. Tanulmányainak befejezése után a bukaresti N. Iorga Intézet Demény Lajos vezette kérészéletű kisebbségi részlegének volt a munkatársa. Kutatási témája kezdettől fogva az erdélyi latin nyelvű írásbeliség volt, s ezen belül is a gyulafehérvári káptalan története. Ebből is doktorált, s most megjelent könyve valójában doktori tézisének kiteljesedett változata. Művének rendkívüli értékét nemcsak a gyulafehérvári káptalan története és ismert okleveleinek lajstroma képezi, hanem az a bevezető rész, melynek tárgyalta a korai latin írásbeliség és a hiteleshelyek kialakulásának feltételeit és fejlődését. Ezt követi a káptalan története, az oklevelek jegyzéke, végül a gyulafehérvári káptalan szerepe az egyetemes erdélyi műveltség fejlődésében. /Kovách Géza: Hézagpótló történelmi monográfia. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./"

"Pávai Gyula két kisregénnyel rukkolt a nagyközönség elé /Tanítóbácsi, Egy év az ötből, EDY OPTIC LLT Kiadó, Arad, 2003/. A kisregények a múlt század ötvenes éveit hozza az olvasó elé. Mindkét kisregény egy fiatalember életét mutatja be: a kezdő tanítóval, illetve az elsőéves egyetemistával mi történik egy év alatt. Mindkettőn érződik az önéletrajzi ihletés. /Karácsonyi Zsolt: Egy év az ötből. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./"

"Vandalizmusnak, disznóságnak, a város szellemiségétől idegen cselekedetnek nevezte a Szabadság téri "szoborfirkálást" Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere nov. 11-i sajtótájékoztatóján. A második pestisjárvány áldozatai emlékére a 18. század második felében Bécsből hozatott szoborcsoport talapzatára festett Románia-ellenes és autonómia-párti jelszavak szerinte az alkotmányt is sértik. "Tetszik, nem tetszik, az alkotmány kimondja, hogy Románia egységes nemzetállam. Ez a város 1919 óta Romániához tartozik, és ezt tudomásul kell venni. Mi is a decentralizáció, az önrendelkezés hívei vagyunk, de a szeparatizmust nem támogatjuk, s az autonómia nem lehet etnikai alapú" - mondta Ciuhandu. A feliratot lefestették, így a szobor most ismét "tiszta". /P. L. Zs./L. T.: Az "egységes nemzetállamot" sérti a szoborfirkálás. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./"

"A rendszerváltás óta az ortodoxok létszámát folyamatosan 87-90 százalékra becsülik. Körömszakadtáig ragaszkodnak e számhoz, s nem akarják észrevenni, hogy tizenhárom év alatt az országban hány száz neoprotestáns templom, imaház épült. Amelyek, tetszik vagy sem, több millió embert csábítottak el az ortodox vallástól. Az amerikaiak által kiadott legújabb országjelentés szerint viszont Romániában az ortodox egyház a rendszerváltás óta 17 százalékot veszített tagjai közül, s ma csupán 70 százaléknyi román vallja magát a nemzeti valláshoz tartozónak. Vajon mit szól ehhez az ortodox pátriárka? /Irházi János: Számháború. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./"

"A Mocsáry Alapítvány idei díjazottai - Koncz Tibor bánsági esperes és Szász János gyulafehérvári kanonok, Caritas-igazgató - mindketten a jótékony felebaráti szeretet követei. Előbbi a volt Jugoszlávia magyarlakta vidékén tevékenykedik, utóbbi a katolikus egyház karitatív szervezetének vezetője, a romániai Caritas Konföderáció elnöke. Bensőséges ünnepség keretében adták át a díjakat Gyulafehérváron. Dr. Erőss Lóránd főorvos, a Mocsáry Alapítvány elnöke beszélt az alapítvány szándékairól és emlékezett az eddigi díjazottak tevékenységére. Jakubinyi György érsek a Mocsáry Alapítvány támogatását köszönte meg és azt, hogy már a negyedik papját tüntetik ki. A díjazottakat köszöntő kis műsor keretében a dévai Szent Ferenc Alapítvány kórusa, majd a Majláth Gimnázium fiúkara lépett fel. /Mocsáry-díj karitatív munkáért. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./"

"Lugoson a Polgármesteri Hivatal tanácstermében Pozsár József alpolgármester meghívására magyar értelmiségiek és vállalkozók találkozójára került sor. A résztvevők elhatározták, hogy újra létrehozzák a színjátszó kört, a sakk kört, valamint decemberben újra összegyűlnek, hogy civil szervezetté is alakuljanak. /Király Zoltán: Szerveződik a lugosi magyarság. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./"

"Hátszeg térsége gazdag történelmi hagyatékkal büszkélkedhet. Ezen a vidéken kezdte meg nov. 9-én a magyar vonatkozású történelmi emlékhelyek felkutatását a Nyugati Jelen dévai fiókszerkesztőségében székelő helytörténeti kör. A terepszemle Zeykfalván kezdődött, ahol a XIII. századból származó, előbb katolikus, majd református, jelenleg ortodox templom kertjében régi magyar sírkövekre bukkantak. Hasonló volt a helyzet Nagypestény templomkertjében is, ahol XIX. századi sírok voltak. Nagypestény középkori temploma református maradt a mai napig, bár csak egyetlen magyarul beszélő híve van. Nagypestényen a Mara család által visszaszerzett kúria birtokán beindult a gazdálkodás. A munkát székelyek végzik. A szakszerű burgonya-, illetve almatermesztésből befolyó jövedelem pedig idővel a történelmi jelentőségű épület felújítását is lehetővé teszi. Alsófarkadinon a Nopcsák uradalmi háza siralmas állapotban van, az épület a Román Tudományos Akadémia tulajdonát képezi. A rendszerváltás után a környékbeliek szinte minden elmozdíthatót elvittek, csoda, hogy a kúria egyáltalán áll. Szívszorító a látvány Szacsalon. Nopcsa László egykori székhelye valódi kastély. Kockaalakú bástyájával egyedi stílusú a XVII. századi építmény. Innen is elvittek mindent, pedig a hátrányos helyzetű gyermekek kisegítő iskolája csupán nemrég költözött ki a még mindig fennhatósága alá tartozó kastélyból. Malomvíztől nem messze, a Retyezát magaslatain található Kolc vára, a Kendeffyek egykori erődje igazi sasfészek, amit csupán kelet felől lehet megközelíteni. A szemközti hegyen lévő XIV. századi, a Kendeffyék idejében még katolikus templomot már ortodox szertartás szerint használják. A másik Kendeffy-kastélylyal, az őraljaboldogfalvival kegyesebb volt a sors. A szocializmus idején is vendéglátóipari egység üzemelt benne, s a helyzet nem változott a mai napig. Ebből kifolyólag a XVIII. századi épületet többször tatarozták, felújították, még a bejárat fölött lévő latin nyelvű szöveg is jól olvasható. /Történelmi barangolás Hátszeg vidékén. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./"

"A szórványvidék magyar nyelvű oktatási gondjai megoldásának egyik fontos eleme a kistérségi oktatási központok kialakítása. Ezek kijelölésénél a természeti adottságokat, a megközelítési lehetőséget is figyelembe kell venni - hangzott el a múlt hét végén, Kolozsváron tartott szórványoktatási tanácskozáson. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke szerint konkrétumokról nem esett szó, "mindenki azt a feladatot kapta, hogy otthon dolgozza ki a helyi sajátosságoknak megfelelő oktatási stratégiát". A Temes megyeinek már kidolgozták, Erdei Ildikó oktatásért felelős megyei alelnök erről tartott előadást. "Bemutattam annak a kutatásnak az eredményét, amely a bánsági magyar oktatás helyzetét térképezte fel. A szórványstratégiánk kulcselemei a tanügyi kistérségi központok - mondta Erdei Ildikó. - De ezt mintának szántam, ezen lehet változtatni a helyi jellegzetességeknek megfelelően." Temesben már léteznek ezek a régióközpontok, csak a magyarországi támogatás jelenleg szünetel. Kötő József biztatott, hogy a magyarországi szaktárca ezúttal közvetlen pályázatot ír ki. Bodó Barna a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány elnökeként szükségesnek, de nem elégségesnek értékelte a tanácskozást. Szerinte a Szórvány Alapítvány néhány éve, a tudományos kutatómunka mellett konkrétan az oktatás mellett áll. A várhatóan jövőre életbe lépő "fejkvótás" rendszerben látják a szórványoktatás legnagyobb veszélyét, hiszen a magyar tanintézmények és tagozatok alulfinanszírozottak lesznek, s erre kell "valami pozitív megkülönböztetési módszert" kitalálni, ami a szülőket se terheli anyagilag, és a gyerekek se menjenek román tagozatra. /Pataky Lehel Zsolt: Mintául szolgálhat a Temes megyei szórványoktatási stratégia. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 13./"

"A soknemzetiségű, több vallású városlakók jellemzője, hogy tisztelik egymás nemzetiségét, kultúráját, vallását, sőt számon tartják és részt vesznek egymás ünnepein is. Így történt ez nov. 8-án Lugoson, amikor a helyi református egyházközség újraalakulásának századik évfordulóját ünnepelte a gyülekezet. Az évforduló tiszteletére felújították a templomot és az orgonát. Valamennyi nemzetiség, valamennyi felekezet képviseltette magát. A fellelhető dokumentumok szerint 450 évvel ezelőtt már tevékenykedett itt magyar reformátor Kálmáncsehi Sánta Márton személyében. Azután a török hatalom megszüntette a keresztény hitéletet. Az újraszerveződés 1848. januárjában kezdődött, amikor a lugosi evangélikusok és reformátusok megtartották első közös egyházi gyűlésüket. Fél évszázaddal később (1903. nov. 8.) pedig az egyházközségi közgyűlés kimondta a lugosi református egyház újraalakulását. Az egyházközség támogatásával működő magyar óvodában évtizedek óta nem volt a mostanihoz hasonló - ötvenen felüli - gyermeklétszám, és az iskola elemi tagozata is évről évre erősödik. /Sipos János: A lugosi reformátusság újabb kori 100 esztendeje. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 10./ Jelenleg 1476 tagja van a lugosi református egyházközségnek, van énekkaruk, nőszövetségük és ifjúsági csoportjuk. Az ünnepi istentiszteletet követően kopjafát avattak a templom udvarán. A kopjafát Gergely Zsolt készítette. /Jantó-Petneházi István: Egy évszázada alakult újra a lugosi református egyházközség. = Heti Új Szó (Temesvár), nov. 14./"

"Nov. 13-án megnyílt a IX. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, a vásár főszervezői minőségében köszöntötte a látogatókat. Zentai Péter László a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése képviseletében rámutatott, hogy ezekben a napokban négy olyan közép- európai könyvvásár nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, ahol a magyar könyvek nagy sikernek örvendenek. A stuttgarti, pozsonyi és zágrábi vásárok mellett negyven körüli azon magyar kiadók száma, amelyek Vásárhelyen is fontosnak tartották a részvételt. /Nagy Botond: Könyvvásár kilencedszer. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./ Marosvásárhelyen zajlik a Kárpát-medence egyik legnagyobb magyar kulturális rendezvénye. Több mint negyven könyvkiadó mutatkozik be, közülük mintegy harminc magyarországi, de hazai, szlovákiai, kárpátaljai, vajdasági kiadók is jelen vannak. Megjelent többek között Kovács András Ferenc, Kozma Mária, Kincses Előd, Csoóri Sándor, Fodor Sándor és Pomogáts Béla. /Nemzetközi Könyvvásár Marosvásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./"

"Nov. 13-án Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban a Kölcsey Egyesület szervezésében sorra kerülő irodalomtörténeti előadássorozat, a Kölcsey-csütörtök keretében Ruja Ildikó magyartanárnő Berzsenyi Dániel költészetéről beszélt az érdeklődőknek. /Berzsenyi-csütörtök. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./"

"A részben közös gazdasági, kulturális jellemzők is alapot jelentenek a két város szorosabb együttműködésére, a testvérkapcsolat kialakítására - hangzott el a Temesvár-Szeged közös tanácsülésen, Temesváron. A szegedieket meghívták a jövőre esedékes temesvári nemzetközi metszetkiállításra, melyet helyi, újvidéki és szegedi képzőművészek alkotásaiból rendeznek. Botka László, Szeged polgármestere felhívta a figyelmet az európai uniós pénzekből "futtatott" tükörpályázatokra, szorgalmazta a vásárokon, szakmai kiállításokon való kölcsönös részvételt. Adrian Orza temesvári alpolgármester a kórházi adminisztrációval és a szociális védelemmel kapcsolatos tapasztalatcseréket, javaslatokat tartotta szükségesnek. A magyarországi küldöttség este a Kós Károly Közösségi Központban "magyar-magyar" találkozón vett részt. /Pataky Lehel Zsolt: Temesvár-Szeged közös tanácsülés. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./"

"Nov. 15-én véget ért a IX. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár rendezvénysorozata, amely több mint 60 könyvbemutatót, kerekasztal-megbeszélést, irodalmi estet, képzőművészeti kiállítást és rengeteg gazdasági, kereskedelmi jellegű megbeszélést foglalt magába. Aki a Kárpát-medence magyar irodalmában, könyvkiadásában és -terjesztésében érdekelt, az valamilyen módon képviseltette magát. Az Irodalmi Jelen Könyvek /Arad/ sorozatban eddig megjelent 8 kötet kiváltotta az olvasók, valamint a szakma elismerését. A nemzetközi seregszemle záró momentumaként a legsikeresebb kiadvány címet, illetve a kitüntetéssel járó 25 millió lejt nyújtotta át a Polis Kiadó igazgatójának, Dávid Gyulának a Bolyai című, Bolyai Jánosról szóló verseket tartalmazó verseskötetért Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke. A díjjal járó összeget a nagyváradi Scripta, valamint az aradi Concord Media kiadók együtt ajánlották fel. /Véget ért a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./ A Pallas Akadémia új kötetei között volt Kovács András Ferenc verseskönyv, Dávid Gyula esszékötete (Írók, művek, műhelyek Erdélyben), Kozma Mária, a kiadó főszerkesztőnője regényekkel jelentkezett (Sárkányfogvetés, Asszonyfa). Pomogáts Béla kijelentette: "az erdélyi magyarok anyaországa nem Magyarország, hanem maga Erdély". A legfontosabb erdélyi magyar feladatnak azt tekinti, hogy "létre kell hozni az autonómiák rendszerét." Nov. 15-én a Romániai Magyar Könyves Céh égisze alatt kerekasztal-beszélgetés zajlott arról, hogy a legutóbbi pályázati ciklusban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által támogatott kötetek mennyiben tesznek eleget a pályázati kiírás feltételeinek. A vitaindítót Burus Endre, a Pro Print Kiadó vezetője tartotta, aki végigtanulmányozta a 2002-es könyvtermést, amikor 240 pályamunkából 107 kapott támogatást. Elrettentő példákat is bemutatott, egy kötet a maga 60 oldalas terjedelméhez ugyanannyi támogatást kapott, mint a háromszor vastagabb, hasonló tematikájú verseskötet. Van olyan könyv is, amelyhez a kiadó többet kapott, mint amit kért, és olyan is, aminek a teljes kiadási költségét fedezte a magyar szaktárca, holott ez a támogatás a veszteség megtérítése kellene legyen - és nem több. A kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadó minden kérése teljesült, a nagyváradi Literátor, mely gyerekkönyveket ad ki, túltámogatott. Mondotta mindezt Burus Endre, amikor a támogatási összeg elosztását maga az erdélyi alkuratórium végzi el, amelynek ő maga is tagja, tehát egyszerűen nem érti, miként történhettek súlyos anomáliák. Káli Király István, az RMKC elnöke szerint túl kevés a hat hétnyi idő ahhoz, hogy mind a 240 kötetről érdemben döntsön a 2-2 lektor. Káli szerint súlyos gond a tőkehiány. Nincs miből gazdálkodniuk a kiadóknak. A maximális 1000 példányt alig tudják értékesíteni. Ugyanakkor felvetette: Erdélyben lényegében 12 profi kiadó létezik, mégis 28 intézmény között oszlott szét a támogatás. A kiadókon kívül alapítványok, egyesületek adnak ki néha értékes, de legtöbbször silány köteteket. 2002-ben a támogatott kiadványok 23%-a nem került könyvesboltokba! Káli és a kolozsvári Polis Kiadót vezető Dávid Gyula is azt javasolta: a jövőben legyen kötelező, hogy az alapítványok, egyesületek, szakmai szervezetek profi kiadón keresztül adhassanak ki köteteket, és azokon keresztül pályázhassanak, amivel biztosan nem fognak egyetérteni. Dávid Gyula irodalomtörténész azt is szorgalmazta: Magyarországon valakik szervezzék meg az erdélyi könyvek forgalmazását, és felvásárlási pályázatokat írjon ki a művelődési tárca. Szabó Gyula, a Kriterion vezetője a könyvekről szóló folyamatos információs anyagokat hiányolta. Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója figyelmeztetett: Magyarország uniós csatlakozása után az onnan jövő támogatások egy csapásra elmaradhatnak, hiszen az unióban egészen más pályázati rendszerek lépnek érvénybe, amelyek alapja a PHARE-program. /(Máthé Éva): Véget ért a kilencedik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./"

"A dévai unitáriusok száz esztendős álma vált valóra nov. 15-én, amikor félezer erdélyi, magyarországi és amerikai hívő jelenlétében felavathatták a dévai unitárius templomot és lelkészi hivatalt. A vallás- és lelkiismereti szabadság kihirdetésének 435. évfordulóján fejet hajtottak a hitéért mártírhalált halt Dávid Ferenc vallásalapító unitárius püspök szelleme előtt. Dr. Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök igehirdetése, Rázmány Csaba, a magyarországi unitárius püspök köszöntő szavai után a székelykeresztúri, illetve kolozsvári Unitárius Gimnázium és Kollégium énekkara és várjátéka következett. A dévai unitárius templomot az erdélyi unitáriusok, illetve az amerikai testvéregyházak segítségével építették fel. /Gáspár-Barra Réka: Százéves álom vált valóra. = Nyugati Jelen (Arad), 2003. nov. 17./"

"Aradon a Kölcsey Egyesület újraalakulása 14. évfordulójának megünneplésére készül. Az egyesület 1990. január 23-án kezdte meg újra működését, a Himnusz keletkezése évfordulójának napján. A Kölcsey Népfőiskola - amely több mint kilenc éve, a Kölcsey Egyesület keretén belül jött létre - tudománytörténeti, technikatörténeti, (jelenleg) irodalomtörténeti, és e három témából összeállított vegyes kurzusokkal várja az aradi magyarságot. A Kölcsey Egyesület tagjai az elmúlt héten a Csiky Gergely Iskolacsoportban hallgathatták Ruja Ildikó tanárnő előadását Berzsenyi Dánielről. /Benke Tímea: Sikerek és gondok a Kölcsey Egyesületben. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./"

"Szekernyés János műkritikus, a Képzőművészek Szövetségének temesvári elnöke elmondta, hogy első ízben mutatkozik be nagy létszámú temesvári alkotócsoport Budapesten. Huszonhat festő, szobrász, grafikus és iparművész dec. 5-ig állítja ki munkáit a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége székházában. A temesváriak a szegedi képzőművészekkel évek óta rendszeresítették a kiállításcseréket, alkotói táborokba szóló meghívásokat. Dr. Ernyei Gyula, a Magyar Iparművészeti Egyetem tanszékvezetője, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek szövetségének elnöke Temesváron járva "felfedezte" a város sokszínű művészeti életét, ő hívta meg a művészeket. A budapesti tárlaton jelen lesz a magyar művészek közül Jecza Péter, Szakáts Béla, Jakabházi Sándor és Tasi József István. /Kurkó Irén: Rendhagyó budapesti kiállítás. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./"

"Déván a helyi Geszthy Ferenc Társaság közgyűlést tartott. Varga Károly elnök részletes beszámolót tartott az immár közel egyesztendős tevékenységről. Az igazgatótanács jelenleg a nyár elején megvásárolt épület továbbépítésének engedélyeit igyekszik beszerezni, illetve tárgyalást folytat az önkormányzattal az épület körüli telkek megvásárlásáról, udvar és parkoló kiépítése céljából. Ismertette az iskolaépítés, -berendezés költségvetés-mutatóit is. Varga Károly hangsúlyozta: ezt az intézményt úgy kell beépíteni a hazai oktatási rendszerbe, hogy az állam részéről a többi iskolához hasonló bánásmódban részesüljön. Széll Zoltán alelnök javaslatára a közgyűlés három szakmai csoportot alakított ki azzal a szándékkal, hogy az elkövetkező két esztendőben, az iskola teljes átadásáig, egyes csoportok kiemelten foglalkozzanak a népszerűsítő, szervezői munkával, az intézmény belső, pedagógusi rendszerének kialakításával, illetve az anyagi háttér megteremtésével. A jelen lévő tanítónők, Csatlós Zsófia javaslatára, "jótékonysági" kézimunka- és rajzkiállítást, illetve irodalmi műsort szerveznek december elején, melyen saját barkács-munkáikat fogják értékesíteni, az összegyűlt pénzt pedig felajánlják a Geszthy Ferenc Társaságnak az iskola építésére. /Gáspár-Barra Réka: Közgyűlést tartott a Geszthy Ferenc Társaság. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./"

"Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete szervezésében nov. 19-én Deák Ferencre emlékeztek. A "haza bölcséről" dr. Zakar Péter szegedi történész tartott előadást, az est házigazdája Ujj János történelemtanár volt. /Emlékezés Deák Ferencre. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./"