A tavalyinál 240-nel kevesebben fognak dolgozni az új tanévtől a megye elemi és középfokú oktatási intézményeiben, mondta el Ianosi Anda Elena, Hargita megye főtanfelügyelője. Ecaterina Andronescu tanügyminiszter arról értesítette a helyi vezetőséget, hogy az új tanévtől 6533 – tehát 240-nel kevesebb – állást fog finanszírozni a központi költségvetésből. A szaktárca vezetője azt is szorgalmazza, hogy az elemi iskolák osztályainak létszáma legalább 20 tagú, az általános osztályoké pedig 25 tagú legyen. „A csíkmindszenti iskolában az elmúlt tanévben csupán 12, a kobátfalviban 11, Hidegségen 13, Kányádon pedig 12 gyerek járt egy-egy osztályba” – példálózott Ianosi. Néhány rendellenességre is felfigyeltek az illetékesek. Kiderült például, hogy bizonyos iskolákban a kisegítő személyzet száma azonos, vagy meghaladja a szakképzett tanárok számát. A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban harminchét személy kisegítőként, harminchat pedig tanárként dolgozik. Ugyanez az eset áll fenn a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban is. Az utóbbi esetek azzal magyarázhatók, hogy ezekben az oktatási intézményekben bentlakás és konyha is működik. /Kozán István: Csökkentik a tanügyben dolgozók számát. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

Sok mendemonda kering a Hargita megyei tanfelügyelőségről. Az már biztos, hogy Jungel Klára idegennyelv-szakos tanfelügyelőt menesztették, és fél-fél állást ajánlottak fel Fodor Sándor történelem és Kovács Ákos fizika–kémia szakos tanfelügyelőknek. Bartolf Hedwig volt főtanfelügyelő-helyettes – akit már korábban más feladattal bíztak meg – sem a tanfelügyelőségen kezdi meg az új tanévet. Egyenként hivatják be a főtanfelügyelő irodájába a tanfelügyelőségen dolgozókat, és közlik velük, ha nem tartanak igényt további munkájukra. Jungel Klárával, aki négy éve dolgozik a tanfelügyelőségen, és akinek tevékenységét a minisztériumban is elismerték, annyit közöltek, hogy tovább nincs szükség a munkájára, új embert akarnak a helyébe hozni. Az esedékes versenyvizsgát még lebonyolítja, aztán mehet. A minisztérium alárendeltségébe tartozó oktatási intézményeknél – tanfelügyelőség, pedagógusok háza és gyermekek háza – tízszázalékos leépítést emlegettek, de hogy kit küldenek el, azt még sem tudják. A Hargita megyei iskolákban 6533 állást hagyott jóvá a minisztérium. Ez 240-nel kevesebb, mint amennyit jelenleg betöltenek. Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelő-helyettes szerint a szaktanárokat nem érinti a karcsúsítás. Sok helyen még indokolatlanul magas a kisegítő személyzet számra, elsősorban ezekben az iskolákban, óvodákban kell racionalizálni a létszámot. /Takács Éva: Tisztogatás a tanfelügyelőségen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

A vegyes tannyelvű iskolák diákképviseletére vonatkozó javaslataival egészítené ki a közvitára bocsátott oktatási törvénytervezetet a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége /MAKOSZ/. A tervezet elfogadja az iskolai, megyei és országos diáktanácsok létjogosultságát, de szól a kisebbségi diákok érdekképviseletéről a vegyes tannyelvű iskolák esetében. Borzási Sarolta, a Kolozsvári Magyar Diáktanács alelnöke elmondta: fontos kérvényezni a diáktanácsok konzultatív szervként való működését az Oktatási, Kutatási és Innovációs Minisztériumban. A kisebbségi diákképviselőket el kellene fogadni tagként a vezetőtanácsban. /Kisebbségi képviseletet akar a MAKOSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

Rosszul elosztott és rossz minőségű tankönyvekből tanulnak jövőre a diákok, az oktatási reform a taneszközökre nem lesz hatással. „A könyvek elosztása is központosítva történik, a tanfelügyelőségek közvetítenek a kiadók és az iskolák között. Ez azt jelenti, hogy a diákok változó létszámára, és a pedagógusok igényeire sincs tekintettel a rendszer” – magyarázta Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke. Hiába nő, vagy csökken az osztálylétszám ugyanannyi kötetet „utalnak ki” évről évre – számolt be az aránytalanságról a Bihar megyei Tenke elméleti líceumának matematika-fizika szakos tanárnője, Oláh Ildikó is. „Túl sok az információ és sok tankönyvet hibásan fordítanak románról magyarra” – sorolta a panaszokat Bálint István, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója. Pásztor Gabriella, az oktatási minisztérium igazgatója az ÚMSZ megkeresésére elmondta, hogy tud arról, hogy a pedagógusok elégedetlenek a tankönyvkínálattal, de a minőségi kifogások orvoslására csak egyetlen megoldás van: ha a pedagógusok maguk vállalják fel a magyar tankönyvek írását. /Antal Erika, Totka László: Káosz uralja a tankönyvpiacot. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

A romániai magyar tanfelügyelők, módszertani szakfelügyelők országos tanácskozása kezdődött meg szeptember 7-én Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoportban. Az iskolakezdés előtt az érintettek számba veszik az anyanyelvű oktatás helyzetét, kitérve a diáklétszám, a kinevezések, a tanszerek és az infrastrukturális beruházások körüli problémákra. A több mint ötven részvevőt Matekovits Mihály, a Tanügyminisztérium kisebbségi főosztályának (nyugdíjazás előtt álló) vezérigazgató-helyettese köszöntötte, majd Pellegrini Miklós Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes vázolta fel a megye magyar oktatásának – főleg a diák- és tanárhiány miatt nem túl rózsás – helyzetét, végül a házigazda Király András, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója beszélt az aradi magyar oktatás, közelebbről a mostani magyar iskola történetéről. Pásztor Gabriella, az Oktatási Minisztérium kisebbségi főosztályának vezérigazgatója elismerően szólt az aradi magyar pedagógustársadalom és a magyar közösség vezetőiről. Néhány jelenlévő elpanaszolta, hogy sok helyütt a román főtanfelügyelők, iskolaigazgatók még mindig próbálják akadályozni a magyar oktatást. /Pataky Lehel Zsolt: Magyar pedagógusok országos tanácskozása Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./

Hargita megyében a magyar tannyelvű elemi iskolások nem kapták meg az első tanítási napon a kisebbségek számára kidolgozott román nyelv és irodalom tankönyveket, ezek ugyanis várhatóan két hét múlva érkeznek meg. A Hargita megyének a minisztérium által kiutalt pénzösszeg a tavalyi érték kevesebb mint 25 százalékára csökkent. Ilyen körülmények között a megyei tanfelügyelőség arra kényszerült, hogy prioritási listát állítson össze a tankönyvrendeléskor. Nem érkeztek még meg a magyar tannyelvű iskolák 6. és 10. osztályos diákjai számára megrendelt új tankönyvek sem. /A Hargita megyei magyar kisiskolásoknak még nincsenek román nyelv és irodalom tankönyvei. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

Számos erdélyi iskolaigazgatót érint Ecaterina Andronescu tanügyminiszter rendelete, amely eltörli azt az előírást, hogy a főtanfelügyelők ideiglenesen iskolaigazgatókat nevezzenek ki. Az új rendelet szerint a tanfelügyelőségek javaslata nyomán, az oktatási tárca rendeletével nevezik ki a tanintézmények vezetőit. Ecaterina Andronescu saját hatáskörébe vonta az iskolaigazgatók kinevezését A minisztérium személyzete ellenőrizni fogja az igazgatók szakmai felkészültségét bizonyító dokumentumokat. Ha az illető személy felkészültsége nem megfelelő, a miniszter rendelettel új igazgatót nevez ki. Országszerte 16 ezer olyan iskolaigazgató és tanfelügyelő tevékenykedik, akit versenyvizsga nélkül neveztek ki az üresen maradt tisztségekbe. Bihar megyében például 94 iskolaigazgató és 21 tanfelügyelő szerepel az ideiglenesen kihelyezettek listáján. Nem foglalkozhatunk azzal, hogy leváltsunk 200 tanintézmény-vezetőt, nem akarunk változást – szögezte le Anda Elena Ianosi Hargita megyei főtanfelügyelő, hozzátéve, hogy ugyanazokat a személyeket fogja javasolni a tisztségek betöltésére, akiket a tanfelügyelőség korábban már kinevezett. Sorin Ionescu Temes megyei főtanfelügyelő kijelentette, nem kíván tudomást venni a minisztériumi rendeletről. Dorel Luca Bihar megyei főtanfelügyelő ugyanazokat a személyeket fogja javasolni, akik jelenleg is betöltik a tisztségeket. Ecaterina Andronescu oktatási miniszter úgy nyilatkozott, éppen a politikai szempontból történő kinevezéseket szeretné kiküszöbölni a rendelettel. /Gyergyai Csaba: Lemondásra szólították fel az oktatási minisztert. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

A PD-L egyik képviselője azzal vádolja Ecaterina Andronescut, az oktatási tárca vezetőjét, hogy „választási ügynököket” akar kinevezni az iskolák élére, ezért kérte a kormányfőtől, hogy mentse fel tisztségéből az oktatási minisztert. Waczel Ferenc, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség személyzeti osztályvezetője megerősítette: kaptak egy minisztériumi rendeletet, amely előírja: az eddigi gyakorlattal ellentétben nem a főtanfelügyelő, hanem a minisztérium fogja kinevezni a versenyvizsgával nem rendelkező iskolaigazgatókat, aligazgatókat és tanfelügyelőket. Hargita megyében 125 személyről van szó, a főtanfelügyelő már kinevezte ezeket az igazgatókat és aligazgatókat. Most módosítás nélkül ezeket a kinevezéseket küldték el a minisztériumba. /Még nem dőlt el az iskolaigazgatók sorsa. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

A kolozsvári székhelyű Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a legnívósabb romániai felsőoktatási intézmény – mutat rá a Capital üzleti és pénzügyi hetilap, valamint a német Kienbaum Management Consultants által készített toplista. A második a Bukaresti Egyetem lett, a harmadik a brassói Transilvania Egyetem. A két magyar tannyelvű, magánkézben levő felsőoktatási intézmény, a kolozsvári székhelyű Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem nem is szerepelt a vizsgált tanintézetek listáján. Két szempontot vettek figyelembe az egyetemek listájának összeállításakor: elsősorban a felsőoktatási intézménynek rendelkeznie kellett a román állami akkreditációval, másodsorban az egyetemek és az üzleti szféra közötti kapcsolatot is szem előtt tartották. Chisu szerint egyik magyar tannyelvű egyetem sem található meg az Oktatási Minisztérium honlapján – www.edu.ro – szereplő akkreditált felsőoktatási intézmények listáján. Közben a PKE még tavaly szeptember végén elnyerte a végső akkreditációt. A szaktárca honlapján azonban a PKE még az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező, akkreditációs folyamatban levő egyetemek között található. Még rosszabb a helyzete a honlap szerint a Sapientiának, amely a minisztérium szerint még csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, valójában több szakja megkapta már az akkreditációt, s az egyetem akkreditálása is folyamatban van. Korábban Szabó Vilmos, magyar külügyminisztériumi államtitkár úgy nyilatkozott, a Sapientia akkreditációja és állami támogatása az ősszel esedékes, közös román–magyar kormányülés kiemelt témáját fogja képezni. /Bálint Eszter: A BBTE-t tartják a legnívósabbnak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

Békés hatalomátvétel zajlott október 2-án a bukaresti minisztériumokban. A demokrata „szuperminiszterek” sorra vették át elődeiktől az immár második szaktárcájukat, amiért azonban nem jár nekik pluszfizetés. A Demokrata Párt alkotta egyszínű, 11 tagot számláló kisebbségi kormány arra helyezte a hangsúlyt a szociáldemokrata koalíciós partnerek távozása után, hogy a szaktárcák összevonása jelentős megtakarítással jár. Most minden kormánytag két minisztériumot vezet. E lépés következtében kevesebb államtitkári poszt marad, megszüntetik a szociáldemokraták távozásával megüresedett funkciókat, és felszámolják az államtitkári irodákat. A kisebbségi kormány első ülésén 20 prefektus menesztéséről határoztak. A leváltottak névsorában csak a Kárpátokon túli megyék kormánymegbízottai szerepelnek. Emil Boc kormányfő bejelentette, hogy folytatják a leváltásokat, és ez a hullám az alprefektusokat sem kerüli el. Boc kormányfőként az oktatási szaktárca vezetését átvette. Ideiglenes oktatási miniszterként első döntéseként visszavonta elődjének, Ecaterina Andronescunak egyik rendeletét. Ez az iskolaigazgatók kinevezési módjára vonatkozott. Törölte azt a rendeletet, hogy a minisztérium nevezze ki a tanintézmények vezetőit. Boc hangsúlyozta, hogy a kisérettségi és az érettségi vizsgák szabályai nem változnak. Vasile Blaga már az első napon több személyt kinevezett a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó intézmények élére. A belügyi titkosszolgálatának élére Pop Stefan Zahariát nevezte ki. Zaharia elődje, Gelu Drajneanu ugyanis a koalíció felbomlása következtében azonnal benyújtotta lemondását. Szakértői kormány megalakítását javasolja Crin Antonescu az ellenzéki liberálisok vezére. /Borbély Tamás: Egyet fizet, kettőt kap. A PD-L-s minisztereknek nem jár plusz jövedelem a PSD-től átvett tárcákért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

Hárompontos beadványt nyújtott át október 16-án a Sepsiszentgyörgyi Szülők Egyesülete a prefektúrán. A tüntetésen követelték, hogy a minisztérium tárgyaljon a pedagógusokkal, ne keltsen pánikot, a segélyigénylési határidőt pedig hosszabbítsák meg. /Demeter J. Ildikó: Szülők tüntettek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

A jelenlegi 9,8%-ról legalább 30%-ra szándékozik növelni a minisztérium a vidéki iskolák internetes lefedettségét. E célt szolgálja az új fejlesztési program is, melynek keretében 2302 tanintézmény világhálóra való csatlakoztatását finanszírozza a tárca. Hunyad megyében kereken hatvan tanintézmény részesül a világhálós fejlesztési programból. Közel 80%-uk vidéki iskola, köztük van a szászvárosi és vulkáni magyar tagozatos iskola is. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Világháló a te iskoládnak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./

Králik Loránd Egy másik Amerika – ahogyan a szerző is fogalmazott – írásos mozaikjával, Varga Gábor Városaim prózakötetével, illetve Székely Ervin A műember című szatirikus regényével ismerkedhetett meg november 11-én Bukarest irodalomkedvelő közönsége. A Petőfi Házban a könyveket, az írók jelenlétében, Stanik István újságíró-szerkesztő és Pásztor Gabriella, az Oktatási Minisztérium vezérigazgatója ismertette. /Fleischer Hilda: Írószimultán Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

A budapesti Kutató Diákok Országos Szövetsége által kezdeményezett mozgalom égisze alatt immár tizedik alkalommal került sor középiskolásoknak szánt tudományos konferenciára, amely az idén a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciája társzervezésben zajlott: Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Református Kollégiumban a Reáltudományok Szakosztályának, míg Tordán, az egy éve alakult Jósika Miklós Elméleti Líceumban a Humán- és Társadalomtudományok Szakosztályának ülései folytak. A Jósika-líceumban Rus Fodor Dóra iskolaigazgató kiemelte, hogy a vetélkedő a román Oktatási Minisztérium országos rendezvényeinek versenylistáján szerepel, ezáltal minisztérium támogatásában részesül. Tordán négy szekció előadásaira került sor, melyen Erdély 12 középiskolája képviseltette magát. /R. F. D. : Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciája a Jósikában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

Új, az eddigiektől jelentősen eltérő nyolcadikos vizsgatételeket hozott nyilvánosságra a minisztérium, de erre a kényszerszabadságolások árnyékában kevesen figyeltek fel. A végzősök román és magyar nyelvből, valamint matematikából vizsgáznak. /Totka László: Iskolai tételkáosz. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Átgondolatlanul költötte el idén a rendelkezésére álló összegeket az Oktatási Minisztérium – fejtette ki Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő, a tanintézmények többéves fejlesztéséhez szükséges összegek alig 2 százalékát utalták ki ebben az esztendőben Háromszékre. Tavaly 29 millió lejt kapott Háromszék tanügyi beruházásokra, idén csak 4,2 millió lej érkezett. /Kovács Zsolt: Pazarol a tanügyi tárca? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Eldőlt, milyen minisztériumoknál lesznek államtitkárai az RMDSZ-nek
Értesüléseink szerint a mai koalíciós egyeztetésen eldőlt, milyen minisztériumoknál lesznek államtitkárai az RMDSZ-nek. A tárcák a következők: Mezőgazdasági Minisztérium, Gazdasági Minisztérium, Távközlési és Kommunikációs Minisztérium, Oktatási Minisztérium, Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium valamint Külügyminisztérium. Ezen kívül a kormányfőtitkárságon is lesz egy államtitkári rangú hivatalnoka az RMDSZ-nek, és úgy tudjuk, különféle más intézményeknél még számítani lehet államtitkári rangú tisztségekre.
Az államtitkári posztokat betöltő személyeket várhatóan kedden nevesítik. Kovács Péter ügyvezető alelnök megkeresésünkre nem cáfolta az értesülést. (hírszerk.) Forrás: Transindex.ro

Király és Niculescu államtitkárok lesznek
Az Oktatási és Kutatási Minisztérium RMDSZ által kijelölt államtitkára Király András, a Külügyminisztériumban pedig Niculescu Tóni fogja betölteni ezt a tisztséget – döntött ma a Szövetségi Állandó Tanács.
(rmdsz tájékoztató) Forrás: Transindex.ro

Prioritás a könyvbeszerzési program újraindítása
„A közkönyvtárak nem ragadhatnak meg a ’90-es években betöltött szerepüknél. Olyan korszerű tájékoztató központokká kell válniuk, ahová szívesen járnak az emberek, és ahol másfajta szolgáltatást is találnak, nem csak régi és új könyveket” – mondta Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter azon a vitán, amelyet az általa vezetett szaktárca a Biblionet programmal közösen szervezett.
„A romániai közkönyvtárak a támogatás és a humán erőforrás tekintetében is hátrányos helyzetbe kerültek a rendszerváltás után. A könyvtárosok érdeme az, hogy életben tudták tartani ezeket az intézményeket” - jelentette ki Kelemen Hunor, és azt is hozzátette, a minisztérium következetes közpolitika kidolgozásával segítheti ennek a szakterületnek a működését. „Ennek a közpolitikának az összeállításakor újra kell gondolnunk a közkönyvtárak vidéki és kisvárosi közösségek életében betöltött szerepét is” - hangsúlyozta a tárcavezető, aki megköszönte a Bill és Melinda Gates Alapítványnak, valamint az IREX Alapítványnak a közkönyvtárak alkalmazottjai képzésének felvállalását. „Ez a projekt példa arra, hogy sok mindent meg lehet valósítani egy, Románia számára jelentős támogatással és jó ötletekkel. A mi kötelességünk lesz tartalommal megtölteni a Biblionet program teremtette keretet” - tette hozzá a miniszter, aki szerint az önkormányzatoknak is felelősséget kell vállalniuk a közkönyvtárak megfelelő működtetéséért.
Deborah Jacobs, a Bill és Melinda Gates Alapítvány Global Libraries programjának igazgatója a könyvtáros új hatásköreiről beszélt, és elmondta, hogy ez az új szerep az intézmények működésével kapcsolatos tevékenységeket is feltételez, hogy a könyvtárlátogatóknak ne csak a könyvállományhoz legyen hozzáférésük, hanem más kulturális, szociális és oktatási szolgáltatásokhoz is, amelyekért ezeket az intézményeket felkeresik. „Nem kell elvárniuk azt, hogy a miniszterhez hasonló felvilágosult tisztségviselők végezzék helyettük ezt a munkát” - tette hozzá Deborah Jacobs, aki értékelte Kelemen Hunor miniszternek a koherens közpolitikák kidolgozására vonatkozó szándékát és azt, hogy foglalkoztatja a közkönyvtárak további sorsa.
„A minisztérium könyvbeszerzési programjának újraindítása elsődleges számunkra. Idén nem lesz alkalmunk erre, hiszen vissza kell szereznünk azokat az alapokat, amelyeket az Országos Lottótársaságtól és a szerencsejáték-szolgáltatók hozzájárulásából különíthettünk el kifejezetten erre a célra. Támogatjuk a falusi, községi és városi könyvtárosok képzésére irányuló valamennyi kezdeményezést, hiszen az ő tevékenységüknek, az új igények szerint, a társadalom- és oktatásszervezés területére is kell terjednie. Partnerséget szeretnénk kötni ugyanakkor az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztériummal az új olvasói nemzedék és korszerű könyvtári szolgáltatások használóinak képzése érdekében” - hangsúlyozta hozzászólásában a miniszter, aki megbeszélésre hívta a Könyvtárosok Országos Szövetségének képviselőit, hogy a 2002-ben elfogadott könyvtártörvényre vonatkozó módosító javaslatokról tárgyaljanak. „Annak idején sokat foglalkoztunk ezzel a törvénnyel a Parlamentben, de a jogszabály aktualizálásra szorul. Ezért arra kérem a szövetséget, hogy tegyen javaslatot a tökéletesítésére” - mondta befejezésképpen Kelemen Hunor miniszter.
(rmdsz.hírszerk.) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Legalább az RMDSZ elégedett az oktatási törvénnyel
Az RMDSZ jónak tartja az új oktatási törvénytervezetet, amelyben benne van egy mélyreható reform lehetősége, és a magyar nyelvű oktatás szempontjából is fontos rendelkezéseket tartalmaz, de több pontjában további tisztázására van szükség – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtökön, Kolozsváron a magyar felsőoktatási szakemberekkel folytatott megbeszélést megelőzően.
Az RMDSZ szakértői, politikusai folytatják a konzultációt az új oktatási törvénytervezetről: a megyei tanfelügyelőkkel, magyar középiskolai vezetőkkel és egyházakkal lezajlott megbeszélések után, csütörtökön a magyar felsőoktatási intézményvezetőkkel, szakemberekkel tekintették át a kormány által első olvasatban elfogadott új tervezet rendelkezéseit.
– A cél egyszerű: minél jobb oktatási törvényre van szükség. Értékelem az Oktatási Minisztérium és az oktatási miniszter munkáját, mert egy jó törvénytervezetet készítettek, amelyben benne van egy mélyreható reform lehetősége, elsősorban ami a decentralizációt illeti, és ez nekünk, magyaroknak rendkívül nagy érdekünk, hogy az oktatással kapcsolatos döntések minél közelebb történjenek a helyi közösségekhez, másrészt pedig, hogy a finanszírozási lehetőségeket is decentralizáljuk – mondta a szövetségi elnök, aki rámutatott, a magyarság számára az oktatási törvény két szempontból is fontos: egyrészt a közösséget is közvetlenül érinti az általános reform, amely által lehetőség nyílik a szülők, tanárok számára, hogy valóban ellenőrizhessék az iskolák működését, ugyanakkor nyilvánvalóan alapvetően fontosak a sajátos anyanyelvi oktatáshoz kapcsolatos jogok is.
– A jelenlegi tervezetben az egyetem előtti oktatással kapcsolatos rendelkezések kielégítő keretet adnak, természetesen még sok mindent finomítani kell, ahogyan a felsőoktatással kapcsolatban is. Például a törvény biztosítja azt, hogy multikulturális egyetemeken, külön karok, tanszékek keretében működjön az anyanyelvű oktatás, de itt további tisztázásra van szükség – mondta Markó Béla. A miniszterelnök-helyettes közölte, a konzultáció folytatódik.
A találkozón az RMDSZ részéről jelen volt még Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Lakatos András oktatásért felelős ügyvezető alelnök, Kötő József képviselő és Pásztor Gabriella államtanácsos is. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Az RMDSZ jónak tartja az oktatási törvénytervezetet
Az RMDSZ jónak tartja az új oktatási törvénytervezetet, amelyben benne van egy mélyreható reform lehetősége, és a magyar nyelvű oktatás szempontjából is fontos rendelkezéseket tartalmaz, de több pontjában további tisztázásra van szükség – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtökön, Kolozsváron, a magyar felsőoktatási szakemberekkel folytatott megbeszélést megelőzően.
Az RMDSZ szakértői, politikusai folytatják a konzultációt az új oktatási törvénytervezetről: a megyei tanfelügyelőkkel, magyar középiskolai vezetőkkel és egyházakkal lezajlott megbeszélések után csütörtökön a magyar felsőoktatási intézményvezetőkkel, szakemberekkel tekintették át a kormány által első olvasatban elfogadott új tervezet rendelkezéseit.
– A cél egyszerű: minél jobb oktatási törvényre van szükség. Értékelem az Oktatási Minisztérium és az oktatási miniszter munkáját, mert egy jó törvénytervezetet készítettek, amelyben benne van egy mélyreható reform lehetősége, elsősorban ami a decentralizációt illeti, és ez nekünk, magyaroknak érdekünk, hogy az oktatással kapcsolatos döntések minél közelebb történjenek a helyi közösségekhez, másrészt pedig, hogy a finanszírozási lehetőségeket is decentralizáljuk – mondta a szövetségi elnök, aki rámutatott, a magyarság számára az oktatási törvény két szempontból is fontos: egyrészt a közösséget is közvetlenül érinti az általános reform, mely által lehetőség nyílik a szülők, tanárok számára, hogy valóban ellenőrizhessék az iskolák működését, ugyanakkor nyilvánvalóan alapvetően fontosak a sajátos anyanyelvi oktatáshoz kapcsolatos jogok is. – A jelenlegi tervezetben az egyetem előtti oktatással kapcsolatos rendelkezések kielégítő keretet adnak, természetesen még sok mindent finomítani kell, ahogyan a felsőoktatással kapcsolatban is. Például a törvény biztosítja azt, hogy multikulturális egyetemeken külön karok, tanszékek keretében működjön az anyanyelvű oktatás, de itt további tisztázásra van szükség – mondta Markó Béla. A miniszterelnök-helyettes közölte, a konzultáció folytatódik.
A találkozón az RMDSZ részéről jelen volt még Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Lakatos András oktatásért felelős ügyvezető alelnök, Kötő József képviselő és Pásztor Gabriella államtanácsos is. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Előrelépés a román oktatásban, döntött a kormány
Rendkívüli kormányülésen döntött az új tanügyi törvénytervezetről a kormány hétfőn reggel. A kormányzati képviselők testülete elfogadta az új oktatási törvényt, amely a döntés értelmében a parlament kezébe került.
Markó Béla, az oktatásért felelős miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke hangsúlyozta, hogy többszöri egyeztetés során sikerült kialakítani a decentralizációra és a reform elveire épülő szöveget, amely a kisebbségek nyelvén folyó oktatásnak is megfelelő keretet biztosít. Az RMDSZ szövetségi elnöke és Bokor Tibor szenátor, a tanügyért felelős szakbizottság tagja egybecsengő véleménye szerint ez az eddigi legelőnyösebb oktatási törvényünk, egyben nagyon fontos előrelépés a román oktatásban.
A hétfői kormányülésen elfogadott törvénytervezetbe bekerültek a kisebbségi oktatásra vonatkozó fontos cikkelyek, így minden tantárgyat magyarul tanulhatnak a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok, kivéve természetesen a román nyelvet és irodalmat. Ez azt jelenti, hogy Románia történelmét és földrajzát is mindvégig, a líceumot is beleértve, magyarul tanulhatják. A román nyelvet és irodalmat pedig végig sajátos tantervből és tankönyvből oktathatják a kisebbségieknek a líceumban is. Új kezdeményezés az is, hogy a diáklétszámtól függetlenül a kisebbségi iskolák elnyerhetik a jogi személyiséget, így bármilyen kis létszámú az adott iskola, pecséttel és aláírási joggal rendelkezhet. Az elemi osztályokban a minősítést magyarul is beírhatják az oktatók. Pozitív diszkriminációt alkalmaznának a kisebbségi iskolákban az alapfinanszírozást illetően, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy nagyobb kvótarendszer illeti a kisebbségi iskolákat. A törvénytervezet egyik nagyon fontos cikkelye, hogy az intézmény vezetésében számarány alapján vesznek részt a kisebbségiek – a szórványban működő iskolákra nézve ez fontos rendelkezés.
A háromhetes nyilvános vitán nagy népszerűségnek örvendő téma volt a címzetes állásokra vonatkozó rész. A jóváhagyott oktatási törvénytervezetben az áll, hogy a címzetes tanári állás az adott intézményben érvényes, máskülönben vizsgázni kell az újabb állásokért. Ez a szabályozás a decentralizáció következménye.
Ugyancsak kedvező módosításokat foglal magába az új tanügyi törvény a szórványban élő gyerekek számára: óvodás csoportot már tíz gyerekkel is indíthat az intézmény, az elemi iskolákban és a gimnáziumokban ezután elegendő lesz tizenkét diák is ahhoz, hogy osztály induljon. Amennyiben a gyereknek nincs lehetősége saját településén kisebbségi iskolába járni, az állam támogatja az ingázást vagy a szállást és az étkezést.
Az olyan tanintézmények vagy tagozatok esetében, amelyek egyediek a helységben, különböző profilú líceumi vagy szaklíceumi osztályok indíthatók. A kisebbségi gyerekeket oktató pedagógusoknak ismerniük kell az adott nyelvet. Az állam által elismert felekezetek valamelyikéhez tartozó diák számára biztosítani kell a vallásórát. A meglévő felekezeti iskolákat illetően az egyházak az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztériummal közösen fogják kidolgozni a működésükre és finanszírozásukra vonatkozó módszertant.
Változik továbbá az érettségi rendszer is, egy új vizsgával bővül a számonkérés. Reál osztályokban írásbeli vizsgát kell tenni matematikából, újdonságként pedig bevezetnek egy úgynevezett transzdiszciplináris vizsgát, amely a reál osztályok esetében fizika, kémia és biológia tantárgyakat foglal magába. Humán osztályokban a hozzáadott írásbeli vizsga ezután nem történelemből, hanem földrajzból lesz, a transzdiszciplináris vizsga pedig társadalomtudományokból. Szaklíceumokban az első vizsga a szaknak megfelelő tantárgy lesz, a második – szintén transz-diszciplináris vizsga – a többi szaktantárgyból.
A szülők büntetésére vonatkozó cikkelyek ugyancsak sok vitát váltottak ki. A kormány által elfogadott formájában ez módosult, így azokat a szülőket büntetik csak, akik gyermeküket nem járatják iskolába – nekik egy 100–1000 lejes büntetést kell fizetni. Ha a szülő nem tudja ezt az összeget megtéríteni, közmunkát kell vállalnia.
A kormány által elfogadott formában változott a vezetőtanács összetétele is. Az új vezetőtanácsban négy tanár, négy szülő, négy helyi vagy megyei tanácsos és az iskolaigazgató foglal majd helyet; a tanárt a vezetőtanács, a szülőket a szülőbizottság, a tanácsosokat pedig az önkormányzat választja ki. Fontos módosítás az is, hogy a decentralizáció következtében a líceumok a megyei tanácshoz, az óvodák és gimnáziumok a helyi önkormányzathoz tartoznak majd. A vezetőtanács megalakulása után ülésvezetőt választanak, aki legfeljebb hat hónapra töltheti be ezt a tisztséget. Az ülésvezető egyszerű többséggel választható meg. Az iskola igazgatója és aligazgatója lehet párttag, de nem vállalhat párton belüli vezető funkciót – írja elő az elfogadott oktatási törvénytervezet. Az igazgató lemondása vagy leváltása esetében a versenyvizsga megszervezéséig az intézmény vezetését a vezetőtanács egyik pedagógusa veszi át.
Az oktatási törvény felsőoktatási fejezete egyértelműen garantálja a kisebbségi nyelven való felsőoktatást, minden szinten (ciklusban), beleértve a doktori szintű képzést és a továbbképzést is, a szakterületekre vonatkozóan pedig nem tartalmaz semmilyen korlátozást. A törvénytervezet meghatározza a multikulturális és többnyelvű egyetemek státusát, azon belül pedig szabályozza a kisebbségi nyelvű tagozatok megszervezésének formáját és biztosítja azok autonómiáját. A törvény lehetőséget ad önálló karok létrehozására is a kisebbségek nyelvén. A kisebbségi nyelvű tagozatok számára biztosítja az arányos képviseletet és a vezetők kiválasztásának procedúráját, külön szabályzat szerint. Az RMDSZ javaslatára sikerült elérni, hogy a magánegyetemek tulajdona az esetleges feloszlatás esetén visszaszáll az alapítókra.
Fontos megjegyezni azt, hogy az elfogadás után fokozatosan lép érvénybe valamennyi módosítás: a 9. osztály gimnáziumba való besorolása és a líceumba való új felvételi rendszer 2013-ban, az új érettségi vizsga 2012-ben lép érvénybe.
Az elfogadott oktatási törvénytervezetet hétfőn délután iktatták be a képviselőházban és sürgősségi eljárást kértek a törvény tárgyalására. A döntő ház a szenátus.
Népújság (Marosvásárhely)

Közművelődési tavasz a Gaudeamus Alapítványnál
A segesvári Gaudeamus Alapítvány gazdag művelődési programot állított össze a 2010. évre. A művelődési rendezvények döntő többségére a Gaudeamus Ház (Oktatási és Művelődési Szórványközpont) dísztermében kerül sor.
Az év elején az RMDSZ megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendeztünk ünnepséget, református lelkigondozó-képzést (február 13.), unitárius fiatalok konferenciáját tartottuk február 18-19-20-án, Beder Tibor Apadó fájdalom c. könyvének bemutatójára került sor február 11-én.
Március 2-6. között a Mircea Eliade Főgimnázium magyar tagozatával közösen rendezvénysorozatot szerveztünk a segesvári magyar középfokú oktatás alapításának 50. évfordulója alkalmából. Szavalóversenyekre került sor, amelyeken öt iskola és a magyarországi testvériskolák diákjai vettek részt. Nagy sikert aratott annak a DVD-nek a bemutatása, amelyet egy négytagú csapat: Dudás László, Voith Katalin, Győrfi Edit (az iskola volt diákjai) és Győrfi László (az iskola volt tanára) készített közel ötéves munkával, s amely interjúkat tartalmazott az iskola volt és jelenlegi tanáraival, illetve diákjaival. Ugyanakkor került sor az évforduló alkalmából készült tartalmas Emlékkönyv bemutatására is.
A zárónapon elismerő oklevelek átadására került sor, ezután következett az elhunyt tanárok és diákok emlékére állított kopjafa felavatása. A segesvári és környékbeli magyar oktatás jövőjéről szervezett kerekasztal-megbeszélésen neves oktatási szakemberek vettek részt az RMDSZ, az RMPSZ és az Oktatási Minisztérium, valamint a megyei tanfelügyelőség részéről.
Jelentős esemény volt az Erdélyi Műszaki Társaság által szervezett Öveges József–Vermes Miklós Fizikusverseny erdélyi döntője is, amelyen több mint 60 diák és tanár vett részt az ország minden részéből.
Együttműködési szerződést írtunk alá a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel (négy előadás) és a kolozsvári Transilvania társulattal (négy kamarazene-koncert).
Nagy sikert aratott Mocsári Károly magyar zongoraművész hangversenye is (május 14.).
Zsapka Attila szlovákiai művész Rejtelmek című verses-zenés előadásán neves költők megzenésített versei hangzottak el (május 20.)
Több esetben rendeztünk iskolai előadásokat. Ezek közül kiemelném a Mircea Eliade Főgimnázium Bűvkör színjátszó csoportjának és a Kikerics néptáncegyüttes (különböző korosztályok) előadásait.
A tavaszi évadot a ballagó diákok kicsengetési ünnepsége zárta 2010. június 11-én, amelyen több mint 200 személy vett részt.
A rendezvények és a működtetés költségeit a Communitas Alapítvány, az Eurotrans Alapítvány, illetve a segesvári Siceram Rt. támogatták, de jelentős hozzájárulást jelentett a nézők adománya is.
Köszönetet mondunk a Marosvásárhelyi Rádiónak, a Népújságnak és a segesvári Radiosonnak a rendezvények népszerűsítéséért.
Szeptemberben folytatjuk programunkat, amelyhez jelentős támogatást nyújt a helyi tanács és részben a megyei tanács.
Farkas Miklós
Népújság (Marosvásárhely)

Gyengék az érettségi eredmények
Az utóbbi évtized legrosszabb eredményeivel zárult az idei érettségi vizsga, a megmérettetésre jelentkező diákok alig 67,4 százaléka kapott átmenőjegyet az oktatási tárca összesítése szerint. 2009-ben ez az arány 79,95 százalékos volt. A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó Daniel Funeriu tanügyminiszter szerint idén „igazi vizsgák zajlottak”. „A szóbeli vizsga korrekt volt, az írásbeliken nem lehetett másolni, miután a minisztérium szankciókat foganatosított a csalással kísérletezők ellen” – mondta a tárcavezető.
A diákok az új vizsgarendszerre panaszkodnak: mint ismert, a szóbeli jegyek már nem számítanak bele az átlagba, pedig a korábbi években sokszor ezek az osztályzatok emelték az érettségi átlagát. Az augusztus 23. és szeptember 3. között esedékes pótérettségire július 5–9. között lehet beiratkozni.
Mélyponton a háromszéki oktatás
Kovászna megyében két iskolában a fellebbezések előtti eredmények alapján egyetlen diáknak sem sikerült az érettségije. Háromszéken az elmúlt öt esztendő leggyengébb eredményét érték el a diákok, az előzetes adatok szerint az átjutási átlag 72,12 százalék, tehát az érettségizők több mint egynegyede megbukott. Az eredmény több mint 10 százalékkal gyengébb, mint a tavaly, amikor 84,24 százalékos volt a sikeresen vizsgázók aránya. A sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar és a Gámán János Szakközépiskola 96, illetve 66 végzőse közül egyetlen diáknak sem sikerült az érettségije. A Kós Károly és a Constantin Brâncuşi Szakközépiskolában az érettségiző diákok kevesebb mint egyharmada vizsgázott sikeresen. Keresztély Irma főtanfelügyelő a háromszéki oktatás mélypontjaként értékelte az eredményt, és elmondta, a tanfelügyelőségen munkacsoportot hoznak létre, amely megvizsgálja és elemzi a gyenge szereplés okait. Ugyanakkor intézkedéseket javasolnak, amelyeket szeptembertől léptetnek életbe, hogy a 2011-es érettségin jobbak legyenek az eredmények, hiszen az oktatási miniszter már bejelentette, hogy az érettségi módszertana a jövő évben nem változik. Az első elemzések szerint a gyenge teljesítmény egyik magyarázata, hogy idén érettségiztek első ízben azok a fiatalok, akik progresszív szakképzésben vettek részt, két év inasiskola után kiegészítő 11. osztályt, majd 12. és 13. osztályt végeztek, amelyhez technikusi minősítés is jár. Ezekben az osztályokban a szakmai képzésre fektették a hangsúlyt, és ez az oktatási forma az érettségi szempontjából nem bizonyult hatékonynak, fogalmazta meg a főtanfelügyelő. Az elméleti gimnáziumok idén is a várt szinten teljesítettek, a legjobb eredményt a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium érte el, ahol 99,24 százalékos az átjutási arány. Kovászna megyében 552-en buktak meg az érettségin, 516 diák óvta meg az eredményt. A többségük a román nyelv és irodalom, valamint a matematikadolgozatára kapott jegyet fellebbezte meg, tudtuk meg Farkas Csaba főtanfelügyelő-helyettestől.
Nehéz volt a román vizsga
Hargita megyében is szomorú adatokkal ért véget az érettségi. A vizsgára összesen 3601-en iratkoztak be, 2888 magyar, illetve 713 román diák. Átmenőjegyet a magyar tanulók 69,40 százaléka, míg a román anyanyelvű diákok 82,86 százaléka kapott. A legrosszabb eredményt a székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Szakközépiskolában regisztrálták, itt a diákoknak csak 12,9 százaléka ment át a vizsgákon. A Hargita megyei tanfelügyelőség adatai szerint idén összesen 1231 fellebbezés érkezett, legtöbb a román nyelv és irodalomra, valamint a matematikára vonatkozóan. A főtanfelügyelő, Ferencz S. Alpár elmondása szerint Hargita megyében mindig is gyengébb volt a román nyelv és irodalom vizsgán szerzett jegy, hiszen amíg a magyar diákok anyanyelvként tanulják a román irodalmat, addig ez nehézséget fog jelenteni számukra. „A matematikadolgozatokra beérkezett fellebbezések bennünket is megleptek, egyelőre nem tudjuk, hogy az új rendszernek tudható-e be a sok rossz eredmény – fogalmazott Ferencz. Ha kivennénk a tavalyi érettségi átlagból a szóbeli jegyeket, hasonló arányú lenne az átment diákok száma, mint idén.” Véleménye szerint sok gyereket befolyásolhatott az új rendszer, hiszen a középiskolai évek alatt eminens tanulókból is akadt olyan, aki nem kapott átmenőjegyet a vizsgán, azonban a főtanfelügyelő úgy véli, sokrétű ez a probléma, és nem feltétlenül az új vizsgarendszerben kell a hibát keresni.
Rekordszámú fellebbező
Több mint 1500 diák nyújtott be fellebbezést Maros megyében a végleges eredmények közlését követően, a legtöbb diák itt is a román nyelv és irodalom írásbeli vizsgán elért teljesítmény újraértékelését kérte – derült ki a megyei tanfelügyelőség közleményéből. Dumitru Matei főtanfelügyelő elmondta, az érettségizők 74,3 százaléka ért el átmenőjegyet, ami a szakember szerint jó eredménynek számít. „Meglepő, hogy közel 600 diák a román írásbeli miatt panaszkodik, hiszen a tételek nem voltak nehezek. A diákok úgy érzik, kisebb osztályzatot kaptak, mind amit megérdemeltek volna” – kommentálta a főtanfelügyelő. Az idei érettségi eredményei elmaradnak a korábbi évek színvonalától Szatmár megyében is. 2010-ben a diákok gyengébben teljesítettek: a vizsgán megjelent 3371 tanulóból 1023-an nem kapták meg az átmenőosztályzatot, ami azt jelenti, hogy az összes vizsgázó csupán 69,62 százaléka van túl sikeres vizsgán. Ez jóval alacsonyabb, mint a korábbi évek átlagai: tavaly 73,25 százalék volt a sikeresen vizsgázók aránya, 2008-ban 76,5 százalék, azonban mindezek elmaradnak a 2006-os bravúrtól, amikor a vizsgázók majdnem kilencven százaléka teljesítette sikeresen a megmérettetést. Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint az idei gyenge eredmény részben az új érettségi rendszernek tudható be. A szóbeli jegyek már nem számítanak bele az átlagba, ezért várható volt, hogy csökken a diákok teljesítménye, hisz a korábbi években ezek az osztályzatok kerekítették felfelé a diákok átlagát – magyarázta Kónya. Másrészt sok érettségizőnek nem jött ki a hatos átlaga, hiába írta meg több tantárgyból is az átmenőjegyet – tette hozzá a főtanfelügyelő-helyettes.
Rekordszámú fellebbezési kérvényt nyújtottak be a vizsgabizottságokhoz Kolozs megyében is, közölte tegnap a megyei tanfelügyelőség. Horia Corheş, az intézmény szóvivője úgy tudja, a fellebbezések nyomán több mint kétezer vizsgadolgozatot fognak újra átnézni szerdáig. Idén 6735 Kolozs megyei érettségiző vizsgázott, a résztvevők 63 százaléka érte el a 6-os átlagjegyet – az arány egyébként itt is kisebb, mint az elmúlt években. Idén tizennyolc diák érte el a maximális osztályzatot, s a leggyakoribb jegy a 9-es volt – derül ki továbbá a tanfelügyelőség összegzéséből.
Beszterce-Naszód megyében a diákok alig 58 százaléka érettségizett sikeresen – ez a legrosszabb arány, amit az elmúlt években mértek a megyében, közölte Mihaela Hiticaş, a tanfelügyelőség ügyvivője. Itt 3050 diákból 1800 tanuló ért el hatos fölötti átlagot, s a sikeresen érettségizők közül is legtöbben (576 vizsgázó) 7-es alatti általánost ért el.
Szilágy megyében már jobb hírekkel szolgálnak, itt a 2600 végzős 79 százaléka érte el átmenő általánost, és több mint 500 diák fellebbezett. A Bihar megyei tanfelügyelőség adatai szerint 6665 diák jelent meg a vizsgabizottságok előtt, itt 85 százalékos a sikeresen érettségizők aránya. Dorel Luca főtanfelügyelő jónak ítélte az eredményeket, viszont hozzátette, több mint ezer diák jelezte már hivatalosan, hogy a vizsgán elért osztályzat újraértékelését kéri. A főtanfelügyelő úgy véli, a legtöbb diák osztályzatán javított volna, ha a szóbeli vizsgákon szerzett eredményeket is figyelembe vették volna az általános jegy kiszámításakor.
Jobban érettségiztek a magyar diákok
Mintegy tíz százalékkal jobban teljesítettek a magyar anyanyelvű diákok az idei érettségin az országos átlagnál – derült ki az oktatásügyi államtitkárság tegnap öszszesített és rendelkezésünkre bocsátott adataiból. Borsos László, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium tanácsosa a Krónikának elmondta: az ország tizenöt megyéjében tanuló 8420 magyar vizsgázó diák közül 6708 vette sikerrel az akadályt. Ez 83,84 százalékos átmenési arányt jelent, amely jóval nagyobb eredmény a 67 százalékos országos átlagnál. Borsos Lászlótól ugyanakkor megtudtuk, a csaknem nyolc és fél ezer vizsgázó magyar diák közül csak öt diákot zártak ki az érettségiről másolás miatt, százan nem jelentek meg a vizsgán, 1902 balszerencsés gimnazista pedig nem érte el a sikeres érettségihez szükséges 6-os átlagot. A tanácsos szerint megyékként is lényeges eltérés mutatkozik az átmenők arányában, van ahol jobban teljesítettek a diákok, van ahol kevésbé, a végleges adatokat a fellebbezések elbírálását követően hozza nyilvánosságra az oktatási tárca.
Bíró Blanka, Forró Gyöngyvér, Gozner Gertrud, Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)

Megszűnik a magyar elemi iskola Nagybodófalván és Pusztakeresztúron
Csak a minisztérium mentheti meg
A tanfelügyelőségen zajló átszervezések és leépítések végül nem érintették Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelő és a magyar nyelvű, illetve a földrajz oktatásáért felelős tanfelügyelő, Kiss Ferenc állását.
A fejkvóta rendszer bevezetése okán megejtett iskola-összevonások, illetve bezárások nyomán a megye magyar oktatásában kialakult helyzetről a tisztségében szerdán megerősített Kiss Ferenc tanfelügyelővel beszélgettünk.
Jó hír az, hogy valamennyi magyar óvoda megmarad – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Kiss Ferenc – a megyében összesen 23 magyar óvoda működik, ebből 7 Temesváron. Kevésbé jó hír, hogy az alacsony gyereklétszám miatt a temesvári 1-es és 26-os Általános Iskolákban idéntől nem működik magyar tagozat. Az iskola-összevonások nyomán az I–VIII. osztályos gyerekek a Bartók Béla Líceumban folytathatják tanulmányaikat. A teljesen felújított és kibővített iskolában minden osztály délelőtt fog járni, kiváló körülmények között. A Bartók Líceumba várjuk az újszentesi V–VIII. osztályos gyerekeket is, mert az alacsony gyereklétszám miatt Újszentesen ősztől csak az I–IV. osztály működik tovább.
Vidéken hol lesznek a magyar nyelvű oktatást érintő iskola-összevonások, illetve bezárások?
Ősztől nem indul magyar nyelvű I–IV. osztály Nagybodófalván és Pusztakeresztúron, ahol 3, illetve 6 gyerekkel nem tudtuk az összevont elemi osztályt elindítani. Továbbra is működik az I–IV. osztályos magyar tagozat Dettán, Nagycsanádon, Ötvösdön, Szapáryfalván és Újszentesen. A nagybodófalvi magyar gyerekek a szapáryfalvi iskolában folytathatják tanulmányaikat.
Az I–VIII. osztályos vidéki magyar iskolák, illetve tagozatok tovább működnek Lugoson, Zsombolyán, Igazfalván, Óteleken és Végváron. Megszűnés fenyegeti a nagyszentmiklósi 1-es számú Általános Iskola magyar tagozatát. A gyereklétszám rendkívül alacsony, és az önkormányzat sem vállalta, hogy pótolja a tanító, illetve a tanárok fizetéseiből hiányzó összeget. Mi kéréssel fordultunk a Tanügyminisztériumhoz a nagyszentmiklósi magyar tagozat megmentése érdekében, de választ a mai napig nem kaptunk a megkeresésünkre. Holnap (csütörtökön – szerk. megj.) találkozunk a nagyszentmiklósi magyar gyerekek szüleivel, közösen keresve a megoldást. Az elképzelésünk az, hogy a minisztérium támogatásával a 2-es számú Általános Iskolában indítanánk el a magyar tagozatot, ahol német tagozat is működik, és az iskola vezetősége szívesen befogadná a magyar tagozatot.
Van-e arra példa, hogy a helyi önkormányzat besegít a magyar tagozat működtetésébe?
Lugoson és Dettán az önkormányzat támogatásával sikerült a magyar I–VIII., illetve I–IV. osztályokat megmenteni, havonta bepótolják az iskola költségvetéséből hiányzó összeget.
Mennyiben érintik az iskolabezárások és -összevonások a Temes megyei magyar oktatásban résztvevő tanerőket?
A véglegesen kinevezett tanárok közül senki sem marad állás nélkül.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)

Az oktatási reformnak a decentralizációra kell épülnie
Az RMDSZ és a magyar oktatásért felelős tanfelügyelők állásponja szerint az oktatási törvény annyira fontos az oktatási rendszer reformja szempontjából, hogy amennyiben a jogszabály továbbra is akadozik a Szenátusban, akkor sürgősségi kormányrendelet révén kell elfogadtatni az rendszer decentralizációjára vonatkozó részét.
Ez azonban továbbra is csupán mentőmegoldásnak tekinhető, az RMDSZ ugyanis az oktatási törvény mihamarabbi elfogadtatásában érdekelt – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtökön, Kolozsváron, a magyar tanfelügyelők találkozóján.
A szövetségi elnök elmondta, a tanácskozáson az oktatási rendszer helyzetéről, a magyar tanintézmények sajátos gondjairól, valamint a készülő oktatási törvényről volt szó. Mint mondta, a magyar oktatási szakemberek is azon az állásponton vannak, hogy a tanügyi reformnak egyértelműen a valós decentralizáció irányába kell mutatnia, ezt pedig a most készülő törvény szolgálná a legjobban. Hozzátette: a tanfelügyelők számos konkrét és hasznos javaslattal jöttek főként a tekintetben, hogy milyen módszerekkel lehet fenntartani az anyanyelvű oktatás minőségét a jelenlegi nehéz pénzügyi-gazdasági helyzetben. A javaslatok olyan szempontból is fontosak, mondta, hogy az oktatás törvény gyakorlatilag még nyitott, így bármilyen megalapozott szakmai észrevételt be lehet még emelni.
A megbeszélésen sok olyan konkrét, megoldásra váró probléma is felmerült, mint a pedagógusok bérezése, az iskolák finanszírozása, vagy az elkezdett beruházások, fejlesztések kérdése is. Ez utóbbi kapcsán Markó Béla kifejtette: a kormánynak mindent meg kell tennie, hogy törlessze az eddigi iskolafejlesztések során felhalmozott állami tartozásokat, és be kell fejeznie a fontosabb beruházásokat: ez egyébként gazdaság-ösztönző intézkedésnek is tekinthető, hiszen az állami kifizetések sok céget menthetnek meg a működésképtelenségtől.
A szakmai egyeztetés fontosságáról szólva a miniszterelnök-helyettes kifejtette, az oktatási ágazatban felmerülő általános problémák mellett a magyar oktatás számos sajátos gonddal is küzd: a legnehezebb helyzetben kétségtelenül a magyar szórványiskolák vannak, ezek működtetése az alacsony gyereklétszám miatt egyre nehezebb, emiatt alapvetően fontos, hogy megteremtsék a fenntarttásukat biztosító törvényes keretet.
A nemrég elfogadott nyugdíjtörvény kapcsán Markó Béla elmondta: bár nem ért egyet a jogszabály egyes rendelkezéseivel, mint például azzal, hogy a nők számára a férfiakéval azonos nyugdíjkorhatárt szabtak meg, álláspontja szerint a törvény megteremti a keretet arra, hogy a nyugdíjak kérdését ezentúl egy egységes rendszer szabályozza, de fontos a nyugdíjak közötti gyakorta igen jelentős különbségek kiegyenlítése szempontjából is.
A tanácskozáson az RMDSZ részéről jelen volt még Takács Csaba ügyvezető elnök, Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke, Király András oktatási államtitkár, valamint Szőcs Domokos, az Oktatási Minisztérium kabinetigazgatója is.
erdon.ro

Boldog népnek nincs stratégiája – Tanügyi zárókonferencia
Balázsfalva, Küküllővár és Nagyenyed után most Gyulafehérvár került sorra a Bod Péter Alapítvány és társszervezői által megrendezett és a Szülőföld Alap által támogatott tanügyi konferenciasorozat utolsó állomásaként, november 20-án. Horvát István plébános és Gudor András református lelkipásztor áldása után Gudor Botond magyarigeni lelkész, a rendezvény főszervezője és moderátora együttes szívdobogásnak nevezte a négyhelyszínű konferenciát, amelynek során nagyon sokat tanultunk egymás tapasztalatából. Ezúttal a kivetítőn az ismert gondok mellett a lehetséges megoldások is megjelentek. Ebben a közös megoldás keresgélésben volt ez a tanácskozás eredeti és más.
A házigazda szerepét ezúttal a Gróf Majláth Gusztáv Károly Szeminárium Líceum és igazgatója, Gál László vállalta magára, valamint az iskola megjelent tanerői (Dimén Erika, Pallai Rita, Köllő Tibor prefektus, Korom Imre spirituális vezető, a tanítók és mások), akik mindent megtettek, hogy a résztvevők jól érezzék magukat az ott töltött órák alatt. Az általános iskola dísztermében mintegy 40-en gyűltek össze. Az ablakból jól látszott Bőjte Csaba atya átadás előtt álló új épülete, amely évente feltölti majd az általános iskola létszámát.
Azon előadók, akik az előző tanácskozáson is részt vettek (Szabó Hajnal tanfelügyelő, Vetési László szórvány előadó, Szőcs Ildikó igazgató), megújított és aktualizált előadásokkal rukkoltak elő. Mellettük azonban megtisztelte a konferenciát Király András György, a Közoktatási Minisztérium államtitkára és Borsos László vezérigazgató, akik úgy gondolták: feltétlenül érdemes eljönni ide, és funkciójukból eredő tájékozottságukkal segíteni, tanácsokkal ellátni a megye tanügyi képviselőit. Az államtitkár elmondta: ahhoz, hogy az iskolák szintjén is minden jól menjen, „hajóinknak egy irányban kell haladniuk”, akik pedig tisztséget vállalnak, álljanak ki az igazuk mellett, amíg eredmény nem születik.
Minden eddigi tanácskozáson kiemelten kaptak szót a helyi képviselők. Nagy figyelmet keltett Gál László előadása, aki a négy tanácskozásból három rendezvényen vett részt. Szóban és vetített képeken mutatta be a katolikus egyház történelmi iskolájának históriáját, a kis szeminárium sorsát. A közelmúlt iskolatörténetéhez tartozik az óvoda felújítása és a mintegy 3 éve a városból felhozott, akkor felszámolás előtt álló magyar tagozat befogadása. Ma a magyar gyermekek együtt vannak Gyulafehérváron (iskolabusszal Vajasdról is bejárnak) a gimnáziumban, ahol vallásuktól függetlenül, jó szaktanárokkal és egyre javuló körülmények között tanulnak. Kialakult tehát egy új mikrorégiós iskolaközpont.
Ehhez társult még egy sikertörténet. Szegedi László református esperes Kőhalmon – amint azt valaki megjegyezte – egy új Magyarigent hozott létre, szórvány internátusával és gyülekezeti központjával. Véleménye szerint elsősorban az emberekbe érdemes befektetni. A romokon emelt épületekben 50 gyermek lakik. – Hit kell hozzá, hogy folytassuk, és nem lehet belőle kilépni – mondta. Kováts Krisztián megyei RMDSZ elnök szerint az esperes eredménye nemcsak példa, hanem lecke is egyben mindenkinek, aki a szórvány tanügy érdekében cselekszik.
A beszélgetések, hozzászólások során arról is szó esett, miként lehetne hitelesen népszerűsíteni ezeket a sikertörténeteket, főként a szülők körében. Hogyan lehet megőrizni a magyar nyelvszigeteket, meggátolni a leépülési folyamatot, a kishitűséget, az olyan téveszméket, hogy a többségi iskolában sikeresebb lesz a gyerek. Balázsfalván szórvány kollégium létrehozása volna a megoldás. Figyelni kellene ugyanakkor az összefogás mikéntjére és minőségére is, különösen a szórványban. Erre vonatkozóan a vadlibák példája hangzott el, akik őszi vándorlásuk során a legerősebbet küldik előre, ha elfárad, cserélnek, de az utánuk repülő csapat minden tagja „gágog” az élen haladónak, bíztatja, a leggyengébbekkel pedig ketten is leszállnak pihenni. Vajon mi, emberek, amikor fontos problémákkal küszködünk, amikor látjuk, hogy valakinek jó ötletei vannak, sokat és jelentőset vállal, tudunk-e „gágogni” neki, vagy csak irigykedve a hibákat feszegetjük. Erre kéne mindenkinek választ találnia. Szőcs Ildikó a szorosabb csapatmunkára hívta fel a figyelmet és arra, hogy a messze elől haladókat egyszer biztosan cserélni kell majd, ez pedig nem könnyű feladat, mert utánuk űr marad, amit nehéz betölteni. Erre történelmi példák is akadnak.
Az északi népek némelyikére szokás mondani: boldog népnek nincs stratégiája. Úgy tűnik, nekünk kellenek az olyan tanácskozások, ahol meghallgatják a sikerembereket, ahol „gágognak” nekik, ahol szárnyalnak az értelmes gondolatok, és a közös gondolkodásból összefogás és stratégia is születhet
BAKÓ BOTOND, Szabadság (Kolozsvár)

Könyvkiadás, 1944-1969
1944 őszétől, a magyar nyelvű könyvkiadás váratlanul megélénkül. December végéig, négy hónap alatt összesen 89 önálló kiadvány hagyja el a sajtót. Igaz, ezek között nagy számban vannak különnyomatok is, de az ETF néhány új füzete és az ETI nyomdából most szabaduló önálló kiadványai mellett ekkor már jelentkezik az új világnézeti orientációjú irodalom néhány terméke is: a Józsa Béla Athenaeum első kiadványai a Szovjetunióról, az RKP első magyar nyelvű brosúrái, Szenczei László A magyar nép tragédiája, Grosz Sándor 3 év zsidó kényszermunka, György István Fegyvertelenül a tűzvonalban c. kötetei.
Az 1945-1948 közötti időszakban a romániai magyar könyvtermés hullámzó: 1945-ben még 271 mű kerül ki a nyomdákból, 1946-ban 283, 1947-ben 216. 1948-ban pedig már 350. 1948-ban azonban már túlsúlyra tesz szert az RKP kiadásában megjelenő művek száma (összesen 136 cím), kibontakozik a Bolyai Tudományegyetem és a belőle kivált, Marosvásárhelyre költöztetett Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet könyvkiadása (összesen 64 mű). De publikáltak még az un. demokratikus szervezetek (MNSZ, ARLUS, Szakszervezetek és a Demokrata Nők Szöv.) 92 mű; a megmaradt magyar intézmények (EME, ETI, EMGE, Minerva Rt.) 130 munka; és az egyházak, 63 kiadvány.
Egy új irodalom- és művelődéspolitika képviseletét vállalja magára a Józsa Béla Athenaeum (48 művel) és az Orosz Könyv kiadó (41 művel) továbbá a Móricz Zsigmond Kollégium, a Méhkas kolozsvári diákszövetkezet, a marosvásárhelyi Bolyai kiadó, a temesvári Litera és a nagyváradi Új Élet kiadó is (összesen 32 művel). Szerényebb arányban, de az önszerveződés méreteire utal az olyan tömörülések kiadói jelentkezése, mint Aradon az Aurora csoport néven jelentkező kiadói vállalkozás, a Demokratikus Népi Írók kiadója, az Új Genius, a bukaresti Eminescu Könyvkiadó, a kolozsvári Dózsa György, Libro, Petőfi Athenaeum, a Romániai Magyar Írószövetség, a marosvásárhelyi Magyar Élet, a temesvári Pán Könyvkiadó, a Bánsági Magyar Írók Szervezete, a temesvári Arany János Társaság.
1947-1948-ban már szembetűnően csökken a "régi rendszerhez kötődő"-nek minősített intézmények könyvkiadása, és számbelileg is jelentős teret nyernek a demokratikus intézmények és szervek. Az EME és az ETI 1-1 művel jelentkezik, a Minerva 3 kötettel, a BTE kiadásában 1948-ban 4, az MNSZ kiadásában 5 mű jelenik meg. 1947-ben megindul az Állami Könyvkiadó (magyar szerkesztőséggel és kolozsvári fiókkal), s ugyancsak ettől az évtől a Közoktatásügyi Minisztérium veszi át a tankönyvek kizárólagos kiadását, 1948-tól az IMSZ égisze alatt megindul annak Ifjúsági Kiadója is (magyar szerkesztősége egyelőre Bukarestben működik), közben pedig ugrásszerűen megnő az RKP megfelelő szerveinek gondozásában megjelenő művek száma (1947-ben még 22, 1948-ban már 76 mű), s az Orosz Könyv kiadóé is (egyedül 1948-ban 23 mű).
1948. jún. 11-én, az államosítással a nyomdák is állami tulajdonba kerülnek. A könyvkiadásban ugyanakkor erőteljes koncentráció s a kiadói munkának a kommunista hatalom általános politikai és műveltségpolitikai célkitűzéseivel való egybehangolása jut érvényre. A berendezkedő kommunista állam és a kizárólagos hatalomra jutott párt akkoriban még fontosnak tartotta, hogy a magyar tömegekhez, főképp az államosításban szerepet játszó aktivistákhoz is szóljanak. Ugyanakkor az irodalom maga is vállalta az átalakulás propagandistájának szerepkörét, azon kívül, hogy 1949 után a magyar nyelven is jelentős mértékben megnő a tájékoztató és ideológiai kiadványok (főleg brosúrák) aránya. Ebben a politikai változásokra merevedő irányulásban csak az 50-es évek közepén (tulajdonképpen 1954-től) mutatkozik változás; az irodalom kezd szabadulni a proletkult nyűgétől, s egymás után jelennek meg - olykor heves viták közepette - azok a művek, amelyek már a változások emberi dimenzióira is figyelve "ábrázolják a valóságot". Árnyaltabbá válik a két világháború közötti és klasszikus magyar irodalmi örökség megítélése, a világirodalmi tájékozódás határai pedig kezdenek túllépni az orosz és szovjet irodalom körein. Ugyanakkor nyitottabbá válik a humán tudományok szemlélete is: újra megindul a romániai magyar néprajzkutatás, s egy Gazdaságtörténeti tanulmányok c. sorozattal a Tudományos Könyvkiadónál megtörténnek az első kísérletek a nemzetiségi múlt tárgyszerű kutatására.
Az államosítás utáni években tovább növekszik a romániai magyar könyvtermelés: 1949-1959 között összesen 5515 magyar nyelvű mű hagyja el a nyomdákat, azaz évi átlagban 501 mű, amit könyvkiadásunk az 1952-1957 közötti években meg is halad.
A még 1947-ben létesített Állami Könyvkiadó eleinte egymaga (majd gyakran egy-egy szakminisztériummal karöltve) látja el magyar könyvvel az olvasókat, majd rendre kirajzanak belőle az új kiadók: 1951-ben az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó és az Állami Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadó, 1952-ben a Testnevelési és Sportkiadó és a Technikai Kiadó, 1953-ban a Mezőgazdasági és Erdészeti Állami Kiadó és az Állami Tudományos Kiadó, 1954-ben az Állami Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó magyar részlege. Ugyanakkor 1952-ben önállósul az RMP Központi Bizottságának irányítása alatt működő Politikai Könyvkiadó és az IMSZ irányította Ifjúsági Könyvkiadó.
E kiadók székhelye Bukarest, de az Állami Könyvkiadó magyar osztályából és kolozsvári magyar szerkesztőségéből rendre az új kiadók magyar osztályai és szerkesztőségei is kialakulnak, így az 50-es évek közepén már kolozsvári magyar szerkesztősége van az irodalmi és művészeti, mezőgazdasági, tudományos, közgazdasági és ifjúsági, valamint a tankönyvkiadónak. 1955-1959 között Marosvásárhelyen önálló magyar szerkesztőséget létesít az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó és a tankönyvkiadó.
A főbb állami könyvkiadók jegyzik a megjelenő művek legnagyobb részét (összesen 3100 művet). A többi 742 magyar munka kiadója a Tudomány- és Kultúraterjesztő Társaság, az Országos Szaktanács, az Építőművészeti és Építészeti Kiadó, a Nyomtatványok és Kiadványok Kiadója, az Orvosi és a Zenei Könyvkiadó, valamint még 30 központi szerv. A vidéki magyar könvvkiadás viszont lényegesen beszűkül: 1950-1953 között mindössze 73, 1954-1959 között 312 magyar nyelvű könyv a vidék össztermése, amelyben benne szerepel a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem, a marosvásárhelyi OGYI könyv- és jegyzetkiadása, valamint az ÁIMK marosvásárhelyi részlegének termése (69 művel) is. Marosvásárhely előretörése összefügg azzal a törekvéssel, hogy a várost, Kolozsvár leépítésével, új magyar szellemi központtá fejlesszék. Míg ugyanis az 1950-1953-as években Kolozsvár 49, Marosvásárhely 12 művel szerepel, addig az 1954-1959 közötti könyvtermésük 90, ill. 160 mű, a növekedés pedig az utóbbi esetben 12-szeres. A vidék többi részének magyar könyvtermése elenyésző, 11 év alatt 57 mű.
A vallásos irodalom kiadása 1950 és 1959 között úgyszólván jelképes: az összes egyházak és felekezetek magyarul összesen 31 művet jelentetnek meg.
Az 1956-os magyarországi forradalom eseményeinek romániai következményeként fokozatosan újra megmerevedik a romániai magyar kiadópolitika is. Bezárulnak a kiadási lehetőségek egy sor olyan mű előtt, amelyek a romániai magyarság saját történelmi-művelődéstörténeti-tudományos örökségét kívánták feltárni, s amelyeket emiatt pártdokumentumokban, "kiértékelő" gyűléseken és katonai bíróságok vádlói emelvényéről a "nacionalizmus" bűnében marasztaltak el. A 60-as évek romániai magyar könyvkiadását két - egymással ellentétes - folyamat jellemzi: egyrészt folytatódik a romániai magyarság szellemi horizontjának az 50-es évek végével kapcsolatban már jellemzett behatárolása, másrészt - különösen az évtized közepétől - egyre inkább érezhetővé válnak az úttörés jegyei egy még a korábbinál is teljesebb sajátos művelődés-irodalmi modell irányában. Ez utóbbi folyamat majd a 70-es években bontakozik ki s újítja meg az egész romániai magyar szellemi életet.
1960 és 1969 között 12 állami könyvkiadó összesen 3440 művet jelentet meg, míg a kiadókon kívüli állami és társadalmi szervek és intézmények össztermelése csupán 561 mű. A könyvkiadók közül is tulajdonképpen hatnak a részesedése jelentős: az Állami Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadóé (1250 címmel - jórészt a tankönyvek évenkénti újranyomása révén), az Irodalmi Könyvkiadóé (738 címmel), az Ifjúsági Könyvkiadóé (678 címmel), a Politikai Könyvkiadóé (320 címmel), a Mezőgazdasági és Erdészeti Könyvkiadóé (177 címmel), a Tudományos Kiadóé (115 címmel). A többi kiadó együttvéve összesen 169 művet jelentet meg magyarul a tíz év alatt. A központi állami és társadalmi szervek magyar könyvkiadó tevékenysége egyre inkább beszűkül. Az Országos Nőtanácson (139 cím) és a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottságon (78 cím) kívül az összes többi szervek együtt 32 művet jelentetnek meg. Az egyházak együtt összesen csak 11 címmel szerepelnek.
A vidék magyar könyvkiadói tevékenységében (1968-tól) az ország területi-közigazgatási átszervezése nyomán néhány megyében kimondott fellendülés veszi kezdetét. A kiadványok abszolút többségét a Magyar Autonóm Tartomány (majd Maros-Magyar Autonóm Tartomány) állami, párt- és művelődési szervei jegyzik 101 címmel, majd következik Crişana (27 cím), Kolozs (21 cím), Brassó (19 cím - közigazgatásilag ide tartozik egy ideig az egykori Háromszék megye),.a többi vidéki központban 28 cím.
A romániai magyar könyvkiadás törzsét képező kiadóknál már a 60-as években mutatkoznak egy minőségi megújulás jelei. Az Irodalmi Könyvkiadónál 1961-ben megindul a két háború közötti örökség újraolvasását és újrakiadását fellendítő Romániai Magyar Írók, a klasszikus és kortárs világirodalmi műveket kínáló a Horizont és Drámák (mindkettő 1965-től) sorozatok lépnek. Gazdagodik a Magyar Klasszikusok és Román Írók sorozatokba bekerülő művek választéka is. Ugyanakkor az Ifjúsági Könyvkiadónál rendszeresebbé és átgondoltabbá válik a Tanulók Könyvtára szerkesztése, s útjára indul a Legszebb versek c. sorozat, amely a klasszikus és kortárs világirodalom felé is nyújt kitekintést. Ugyancsak az Ifjúsági Könyvkiadó nyitja meg kapuit a természettudományos ismeretterjesztő irodalom előtt.
A szakkiadók magyar könyvkiadása a 60-as években fokozatosan elsorvad: a Mezőgazdasági és Erdészeti Könyvkiadónál 1969-ben már csak 8 mű, a Technikai Kiadónál 3, a Tudományos Könyvkiadónál 4 mű jelenik meg magyarul, az 1961-ben indult Meridiane könyvkiadónál 1968-ban már csak 2 könyv magyar nyelvű. (RMIL)
Dávid Gyula, Transindex.ro

Ötéves ME.dok-szülinap
A vasárnap zajló Erdélyi médiajelentés című kommunikáció- és médiatudományi konferencián mutatják be a ME.dok című tudományos folyóirat ötéves születésnapi számát.
Ötödik születésnapját ünnepli a Kolozsváron megjelenő ME.dok, Média–történet–Kommunikáció című tudományos folyóirat, mely a szerkesztők szerint az előzetesen eltervezett irányba tart, ami egyfajta biztosítéka a kiadvány hosszú életének.
Cseke Péter: befutottunk
A negyedévente megjelenő, Erdélyben egyedülálló ilyen profilú, magyar nyelvű publikáció megvalósításokban és kudarcokban egyaránt bővelkedő múltjáról a lap főszerkesztője, Cseke Péter látható megkönnyebbüléssel nyilatkozott lapunknak: „Az első év volt a legnehezebb. A 2005-ben felvételizett doktorandusaimmal indított lap immár, úgy érzem, befutott. Ismertekké váltunk, mind belföldre, mind külföldre számos könyvtárba és tanszékre sikerült eljuttatnunk ezt a folyóiratot – és mindenhonnan pozitív visszajelzést kaptunk”.
A kolozsvári Babeş– Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Újságírói Tanszékének professzora elmondta, hogy nemrégiben folyamodtak az Oktatási és Kutatási Minisztérium szakbizottságához azért, hogy a lap megkapja a B+ tudományos fokozatot (a ME.dok jelenleg C kategóriás lap – szerk. megj.). „Reméljük, pozitív választ kapunk egy-két hónap múlva” – bizakodott a professzor.
A MEDEA Egyesület által kiadott tudományos folyóirat szerkesztői hangsúlyozzák: a publikációnak nem szándéka, hogy kizárólag erdélyi tematikákkal foglalkozzon, ezért szívesen befogadnak bármilyen, releváns médiajelenséget elemző, bármilyen nyelvű írást. Jelent már meg cikk a filmtrendekről, a magyarországi sajtómozgásokról, de svájci, ausztriai és olaszországi professzorok tollából született tudományos írások is.
Sajtótörténeti szintézis
„A kis költségvetésű, de lelkes csapattal dolgozó lap végső célja a romániai magyar sajtótörténeti szintézis elméleti alapjainak az elkészítése. Az összefoglalót reméljük néhány éven belül sikerül kidolgozni és megjelentetni” – hangsúlyozta Cseke. Hozzátette: a lap másik fő törekvése az, hogy fórumként szolgáljon a kortárs szociográfiának. A 2009/3-as szám ennek, az elhanyagolt műfajnak a feltámasztására tett kísérlet volt.
Botházi Mária szerkesztő is derűlátóan nyilatkozott a lapról. Jelezte, hogy a 2010/4-es, „születésnapos” lapszámnak az ünnepi bemutatója december 12-én, vasárnap lesz az Erdélyi médiajelentés című kommunikáció- és médiatudományi konferencián, amely 9 órakor a Kolozsvári Akadémiai Bizottság székházában (Ion Ghica/Tamás András utca 12.) veszi kezdetét. Botházi lapunk megkeresésére elmondta, kik azok, akiknek a munkája hozzájárult a lap megszületéséhez.
Könczey Elemér például a ME.dok azóta is használatban lévő arculatát dolgozta ki és megnevezte azokat a neves fotósokat (például Móser Zoltánt vagy Szentes Zágont), akik „fényképeikkel a lap által szolgáltatott vizuális élmény intenzívebbé tételéhez járultak hozzá”. Az első lapszámokat Máté Erzsébettel, Buzogány Klárával, Jakab-Benke Nándorral együtt sikerült összeállítani. Hozzátette: „sok ifjú tehetség tanul a BBTE Újságírói Szakán, akik közül már sokan el is kezdtek publikálni a folyóiratban, így jó eséllyel indíthatják szakmai pályafutásukat a ME.dok szerkesztőségében.”
Péter Árpád, Új Magyar Szó (Bukarest)

Hagyományok, jelen és jövő
A 65 éves orvosi és gyógyszerészeti oktatás ünnepe
A Nemzeti Színházban tartott nyitóünnepséggel kezdődött tegnap a Marosvásárhelyi Orvos- és Gyógyszerésztudományi Egyetem megalakulásának a 65. évfordulójára szervezett ünnepségsorozat. Délben az egyetem új könyvtárát avatták fel, amely dr. Copotoiu Constantin rektor szerint a legkorszerűbbek közé tartozik országos viszonylatban. A könyvtáron kívül megnyílt az intézmény 60 férőhelyes elegáns étkezdéje, a fizio- és kinetoterápia szak fitnesz- és kezelőtermei, valamint a 28 ágyas szálláshely, amely négycsillagos kényelmet biztosít az egyetem vendégeinek. A MOGYE napjai ma délután díszdoktoravatással folytatódnak. Dr. Rosivall László, a budapesti Semmelweis Egyetem professzora és dr. Patrice André lyoni professzor kapja a kitüntető címet.
A daganatos betegségek gyógyításának újdonságairól a Budapesti Onkológiai Intézet tanárai tartanak egyetem utáni képzést dr. Kásler Miklós professzor vezetésével, a tudományos doktori cím jelöltjei nyílt ülésszak keretében védik meg doktori disszertációjukat. Ma tartják az évenként megrendezésre kerülő tudományos ülésszakot is, és megbeszélésre kerül sor a Budapesti Onkológiai Intézet, a Semmelweis Egyetem, a kisinyovi N. Testemiteanu Egyetem, valamint a lyoni Claude Bernard Egyetem képviselőivel. A 65 éves évforduló alkalmával ismertetik és indítják azt a négy újabb nagyszabású projektet, amelyek meghatározzák a MOGYE jövőbeli fejlődését.
A MOGYE a város jelképes intézménye, ahol mindig történik valami – hangzott el Constantin Copotoiu rektor nyitóbeszédében, aki a kezdetekről és az elmúlt 65 év megvalósításairól szólt, s hangsúlyozta, hogy az épületeiben és felszerelésében megújuló egyetem keretében a múlt és jelen, különböző nemzedékek és kultúrák élnek együtt. A megújulásra törekvést jelzi a folyamatosan bővülő kínálat. A három alapszak, az orvosi, fogorvosi és gyógyszerészképzés mellett bába-, élelmezési és dietetikus, fizio- és kinetoterápiai szakember, sporttanár, orvos-, fogorvos-, gyógyszerészasszisztensi, valamint fogtechnikusi képzés folyik. A doktorátusi és posztdoktorátusi hallgatókkal együtt az ötezer felé közelít a hallgatók száma. Oktatásukat 55 egyetemi tanár, 60 előadótanár, 77 adjunktus, 196 tanársegéd és 47 gyakornok végzi.
"Az egyetem megalakulása 1945-ben lényegében a kolozsvári egyetem tevékenységének a folytatását jelentette, és ez a tény mindenképpen meghatározta a színvonalát és egyéniségét. Jó néhányan közülünk még abban a kiváltságos helyzetben vagyunk, hogy azoknak a professzoroknak lehettünk a tanítványai, akiket az egyetem alapítóiként tartunk nyilván. E kimagasló értelmiségiek fáradságot nem kímélő munkája és szellemisége minden kétséget kizáróan megalapozta az egyetem jó hírnevét" – hangzott el dr. Nagy Örs rektorhelyettes beszédében. Az intézményt az Oktatásügyi Minisztérium nevében Bogdan Popoviciu igazgató köszöntötte, a felsőoktatási intézményekben folyó munka minőségét ellenőrző hatóságot (ARACIS) Ioan Curtu képviselte. A testület magas szintű bizalomról szóló oklevéllel minősítette a MOGYE-n folyó munkát.
A fennállásának 65. évfordulóját ünneplő felsőoktatási intézményt köszöntötte Marosvásárhely polgármestere és a helyi egyetemek vezetői, majd Constantin Copotoiu rektor oklevelet nyújtott át a kiemelkedő munkát végző egyetemi oktatóknak, a szép számban jelen levő külföldi vendégeknek és a legjobb eredményt elért diákoknak.
A délutáni sajtótájékoztatón dr. Brânzaniuc Klara rektorhelyettes a 2010-ben induló négy projektet mutatta be. Ezek a posztdoktorális képzésben folyó kutatómunka fejlesztésére, az egyetem adminisztrációs és menedzseri tevékenységének korszerűsítésére, az egyetemi oktatás minőségének a legkorszerűbb technológiákkal történő emelésére valamint az európai programoknak a doktori képzésbe való bevezetésére vonatkoznak.
A MOGYE könyvtára a tanári lakásoknak helyet adó épületbe költözött át, amelyet Petre Pintea műépítész tervei alapján a pincétől a padlástérig felújítottak, s jelenleg 1.700 négyzetméter felületen négy nagy szerverre kapcsolt 132 számítógéppel áll a diákok és tanárok rendelkezésére. A korszerű olvasótermeket külön alakították ki a különböző évfolya-mok számára, s a padlástér gerendáit megőrizve rendezték be a hangulatos számítógépes termet. Az épületben folyamatban van az orvostörténeti múzeum felújítása.
A volt raktárak helyén, a sportpálya mögött alakították ki az étkezdét, az oktatásra alkalmas sport- és kezelőtermeket és az egyetem szállodáját is.
A jövőbeli tervekben a gyógyszerésztudományi kar új székhelyének felépítése, a többrendeltetésű csarnok, az uszoda befejezése szerepel.
A korszerű előadótermekkel és laboratóriumokkal felszerelt egyetem az új épületek felavatásával minden kényelmet biztosít az oktató és kutató munkához, sportolásra és kikapcsolódásra. Ahogy Nagy Örs rektorhelyettes fogalmazott, most már a diákokon múlik, hogyan fognak élni ezekkel a lehetőségekkel.
(bodolai) Népújság (Marosvásárhely)