Dr. Demény Piroska egyik kezdeményezése, hogy tíz éve elindította Nagyenyeden a szórványszínjátszást. Már 1676-ban (Apafi fejedelem korában) is tartottak színi előadást a Bethlen Gábor Kollégiumban. 1999-ben, főleg Fehér megyéből érkezett, tanulókból álló csapatok felújították az ősi hagyományt. 2004-ben két anyaországi drámapedagógus Fótról, Kovács Éva és Kiss Tibor személyében komoly szakmai támogatókra talált az enyedi diákszínjátszás. 2006-ban megjelent egy másik támogató, Szabó Anikó, régizene-szakértő Kolozsvárról. 2008-tól az enyedi szórványszínjátszást a Tanügyminisztérium hivatalosan is elismert rendezvényei sorába emelte. Egy évtized alatt több mint 2000 gyermek (65 település diákjai) látogatta meg iskolánkat – mondja Demény Piroska. Most 15 csapat jött el, mintegy 300 fellépővel. /Bakó Botond: Nagyenyed. Jubilált a Szórványszínjátszó Találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Csak a prefektus beleegyezésével tarthatnak sajtótájékoztatót a tanfelügyelőségen –jelentett be Constantin Strujan prefektus. A mostani kormányzat alatt a minisztérium a prefektus konkrét beavatkozását igényli a tanfelügyelőség vezetésébe, és ő ennek meg akar felelni – mondta. Anda-Elena Ianosi új főtamfelügyelőnek prioritásként jelölte meg, hogy életbe léptesse a minisztérium nevelési politikáját és módszertanát. /Takács Éva: Prefektusi ellenőrzés alatt. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

Saját forrásból kell biztosítania a tanárok fizetését a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE), miután a minisztérium nem utalt át elegendő összeget a májusi bérekre. A BBTE-hez hasonlóan a kolozsvári műszaki, a mezőgazdasági és állatorvosi, az orvosi és gyógyszerészeti, valamint a művészeti és formatervezői egyetem sem kapta meg a bérek kifizetéséhez szükséges összegeket. /Pap Melinda: Pénz nélkül a BBTE. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

A válságra hivatkozó Oktatási Minisztérium drasztikusan csökkentette az érettségi vizsgákon felvigyázó tanárok javadalmazását, ami miatt a pedagógusok bojkottal fenyegetőznek. Országszerte június 22-én kezdődnek az érettségi vizsgák mintegy 220 ezer végzős számára, a román nyelv és irodalom szóbelivel. A tanügyi szakszervezetek nem buzdítják bojkottra a tanárokat, azt sugallják: mindenki maga döntse el, hogy a kialakult válsághelyzetben részt vesz a vizsgáztatáson vagy nem. Kolozsváron a Báthory-líceum az egyetlen központ, ahol csak magyar gyerekek vizsgáznak. „Egészen pontosan 606 tanulóról van szó, akik a Báthory mellett a Brassai, illetve az Apáczai líceumokból érkeznek” – tájékoztatott Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes. Háromszéken idén 2121 diák érettségizik hat vizsgáztató központban, számolt be Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő. /Fleischer Hilda, Horváth István, Kovács Zsolt: Érettségi vizsga, félbérért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

A hetvenes évek végétől kezdődött az a folyamat, hogy a magyar nyelv és irodalom szakos hallgatók száma az egyetemen egyre csökkent. Volt olyan év, hogy 11-en jelentkeztek egy helyre. A minőségi színvonal egyre magasabb lett. A kis létszámú szemináriumi csoportoknak volt egy nagy előnye is: kinek-kinek a képességei szerint lehetett kitűzni azt a szakmai mércét, amit teljesíteni képes. Riasztó volt a minisztérium gyakorlata, hogy a kitűnő eredménnyel államvizsgázott magyar tanárokat ne a fő-, hanem a mellékszakjukkal helyezzék ki, de nem Erdélybe, hanem a Regátba. A Botosani, Suceava, Konstanca és más megyék iskolaigazgatói sok esetben felháborodva fogadták a „bozgort”, hiszen az említett tárgyak tanítását feleségek, érettségizett unokahúgok stb. alkalmazásával már rendszerint „megoldották”. 1982-től a tanszék rendszeresen a minisztériumhoz fordult a változtatás érdekében, igénybe vették a némi befolyással bíró bukaresti magyar értelmiség segítségét ezekben az ügyekben, de sohasem sikerült elérniük változtatást a kihelyezések tekintetében. Kitűnő évfolyam került 1985-ben a választás elé: távolmaradásukkal tiltakozni fognak e gyakorlat ellen, nem asszisztálnak, nem veszik át saját kezűleg a kényszerlakhelyt kijelölő papírt. Elébe állnak a következményeknek. Gyimesi Éva most jutott hozzá a Szekuritáté ezzel az aktussal kapcsolatos irataihoz, saját dossziéja megkapott harmadik kötetében. A magyar szekció 22 hallgatója közül senki nem jelent meg a kihelyezés időpontjában, mivel elégedetlenek voltak a számukra kijelölt helyekkel. A minisztériumban úgy döntöttek, hogy hivatalból oda helyezik ki őket, ahova szólnak a helyek, jegyeik csökkenő sorrendjében. A Szekuritáté tudomás szerzett arról, hogy Cseke Éva bölcsészkari adjunktus kezdeményezésére a hallgatók kihelyezés előtt érdeklődni kezdtek Kovászna, Maros, Kolozs és Hargita megye tanfelügyelőségeinél, hogy vannak-e a felsorolt megyékben üres posztok. Megtudták, hogy vannak üres magyar szakos tanári állások, amelyekről értesítették a Nevelés és Oktatásügyi Minisztériumot, az viszont nem bocsátotta e posztokat az 1985-ös végzettek rendelkezésére. A diákok memorandumait olyan személyiségek támogatták, mint Kányádi Sándor, Domokos Géza, Huszár Sándor, Horváth Andor, Kántor Lajos és Szilágyi Júlia, és a tiltakozás a kezdetektől fogva bekerült a Szabad Európa Rádió híranyagába. /Gyimesi Éva: Csoportos tiltakozás 1985-ben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

Újabb tanügyi reformra készül az oktatási minisztérium: Ecaterina Andronescu tárcavezető a kilencedik osztályos felvételi, illetve az érettségi vizsgák rendszerének megváltoztatásáról nyilatkozott. Eszerint a hetedikes és nyolcadikos diákok esetében megszűnnének az eddigi egységes félévi dolgozatok, amelyek eredménye alapján lehetett jelentkezni a líceumba, és a korábbi képességvizsgához hasonló módszerrel mérnék fel a tanulók felkészültségét. Az érettségi vizsgákat illetően a szóbeli vizsgákat a miniszter már a tizenkettedik osztály második félévének során megejtené, míg az írásbeliket megtartaná a jelenlegi formájukban. Andronescu tervezete 11 évesre bővítené a jelenleg tízosztályos kötelező oktatást, iskolai évként számolva az eddig az óvodai oktatás részét képező felkészítő évet. Ezzel a módosítással tehát az iskolai oktatás összesen 13 évesre bővülne. /Antal Erika: Oktatás: reform reform hátán. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

A Kárpát-medence legnagyobb magyar pedagógus-továbbképző fóruma nyílt meg július 13-án Erdélyben: a Bolyai Nyári Akadémián vajdasági, felvidéki, valamint erdélyi magyar tanárok vesznek részt. Az óvónők és a tanítók számára korábban már megtartották a szervezett képzést. Idén a műszaki tárgyakat oktató tanárok Sepsiszentgyörgyön, a művészpedagógusok Székelyudvarhelyen, a katolikus vallástanárok Gyulafehérváron, a református vallástanárok Kolozsvárott, a népzenével foglalkozó pedagógusok Válaszúton kapnak továbbképzést, a módszertani képzések Csíkszeredában zajlanak, a tehetséggondozás pedig Szovátán. A Romániai Magyar Pedagógusszövetség 1993 óta minden évben megszervezi a képzést. A román tanügyi tárca az akadémia tanfolyamainak többségét hivatalosan nem ismeri el, de az előadások magas szakmai színvonala továbbra is vonzza a pedagógusokat: idén közel ötszázan iratkoztak be. Az akadémia szervezését a magyar oktatási tárca támogatja. /Bolyai Nyári Akadémia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

Ecaterina Andronescu tanügyminiszter bejelentette, hogy a tárca végleg visszavonja a Spiru Haret magánegyetem százezer hallgatójának az oklevelét. A tárca honlapján az érdeklődők megtekinthetik, hogy melyek a Spiru Haret akkreditált képzési formái, és melyek azok a szakok, amelyek engedély nélkül működnek. /Felfüggesztett diplomák. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

A Spiru Haret magánegyetem által eddig kibocsátott oklevelek érvényesek és érvényesek maradnak – jelentette ki július 21-én Ecaterina Andronescu tanügyminiszter. Elmondta, bizonyos esetekben ellenőrzik az oklevelek érvényességét. A miniszter sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az egyetem nem működik együtt a tárca ellenőrző testületének tagjaival, akik a felsőfokú oktatási intézmény által kibocsátott oklevelek hitelességét és érvényességét ellenőrzik. /Érvényesek a Spiru Haret oklevelei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./ Romániában a politika mindent legyőz, mindent ural. Itt van példának Ecaterina Andronescu miniszter asszonyról esete a Spiru Haret Egyetemmel. A diplomagyárként ismert Spiru Haret Egyetem akkreditálás hiányában működő, látogatás nélküli és távoktatásos tanulmányi vonalainak diplomásait szerette volna öt éven belül szakmai ellenőrző vizsgára kötelezni. Azonban a szigorúan szakmai kérdésbe beleszól a párt, az elnökjelölt Mircea Geoana. Országos cirkuszt rendezni és megalázni egy minisztert, miközben korábban tudásközpontú társadalomról szónokoltak a pártok iskolázottabb aktivistái, enyhén szólva is különleges. /Simó Erzsébet: Mindenható pártpolitika. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

Levélben fordult Ukrajna oktatási miniszteréhez a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége, amelyben azt kérte, hogy a tanügyi tárca biztosítson egyenlő esélyeket az ukrajnai magyar iskolák végzőseinek a továbbtanuláshoz. A KMKSZ levelében nehezményezte, hogy Ivan Vakarcsuk oktatási miniszter bejelentette: a tanügyi tárca a jövőben nem fordíttatja le a nemzetiségi kisebbségek nyelvére az emelt szintű érettségi, egyben egyetemi felvételi vizsgák tesztfeladatainak szövegét. A KMKSZ az oktatási minisztérium lépését az ukrajnai nemzetiségek jogainak szűkítéseként, a kisebbségek asszimilációjának mesterséges felgyorsítására irányuló kísérletként értékelte. /Egyenlőséget kér a KMKSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

Sokkal sikeresebb volt a Bihar megyei tanárok idei versenyvizsgája, mint a 2008-as, igaz, a vizsgázni vágyók is rekordszámban jelentkeztek. A kinevezési vizsgán 2247-en jelentek meg. Tavaly a vizsgázók 30 százaléka ért el átmenő, ötösön felüli jegyet, ez most 1848-nak, nyolcvan százalékuknak sikerült. A főtanfelügyelő azt kérte a minisztériumtól, ne tegye lehetetlenné a tanári állások megszerzését a pályakezdők számára. Jó eredmények születtek a tanári versenyvizsgán Hargita megyében is, ahol a vizsgázók mintegy fele hetesnél nagyobb jegyet szerzett, így címzetes állásra pályázhatnak, jelezte Kálmán Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő-helyettes. Maros megyében ellenben a vizsgázók egyharmada pályázhat címzetes állásra, a vizsgán megjelent 1900 végzősből csupán 685-en kaptak 7-esen felüli jegyet. Gyengén teljesítettek az Arad megyei vizsgázók is, az 1395 megjelent végzős közül csupán 477-en pályázhatnak a megyében meghirdetett 260 címzetes állásra. /Nagy Orsolya, Pap Melinda: Eltérő eredmények a tanári versenyvizsgán. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

Markó Béla jövőbelátóan figyelmeztetett arra, hogy a magyar mint anyanyelv elleni hadviselés, amely jó ideje elkezdődött és folyik Szlovákiában, mire vezethet. Az erdélyi magyarok is megérték nyelvük kerékbetörését, amikor a helységneveket a hazai magyar sajtó és a kiadók nem írhatták csak románul. Rózsa Máriát tankönyvkiadói munkássága legnagyobb megrázkódtatása érte, amikor 1985-ben nemkívánatos íróknak nyilvánították a magyar irodalom oktatásában Kós Károlyt és Illyés Gyulát. A Tanügyminisztérium, a Sajtófőigazgatóság a Központi Bizottság propagandaosztályától jött az utasítás, hogy műveik nem jelenhetnek meg, ezáltal tankönyvekben sem szerepelhetnek. Kós Károlyt kizárni a romániai magyar irodalom tanításából, Illyés Gyula nélkül tárgyalni a XX. századi magyar irodalmat, ezt a tankönyvek szerzői nem fogadhatták el. Nyilatkozatukkal visszavonták tankönyveiket. Sebaj, a minisztérium új szerzőket nevezett ki, és az új tanévre alig néhány hónap alatt két tankönyvnek kellett elkészülnie. A kinevezett brassói magyartanárok megbirkóztak a feladattal, megértették, hogy magyar irodalom tankönyv nélkül nem lehet hagyni az iskolákat. Amikor a két új tankönyv nyomdai korrektúrában volt, közölték a helységnevekkel kapcsolatos tiltásokat. Módosítani kellett a szövegeket: Ady Endre Satul Adyban, Tamási Áron Lupeni-ben született, Áprily az aiudi kollégium tanára volt… valahogy így jelent volna meg az új tankönyvek szövege. Rózsa Mária eldöntötte: inkább kihagyja a helységneveket, körülírva, kikerülve, ahol lehet. Most is átnézhető az 1986-ban megjelent Magyar irodalom a XII. osztály számára című tankönyv, alig találni benne helységnevet, az is kisbetűs (brassói, vásárhelyi), hogy ne legyen szembeötlő. A hol? honnan? merre? kérdésekre nem válaszolhattak az írói életművek. A tanár ügyessége, mesterségbeli tudása kellett a tankönyvek használatához. Azután jött a rendszerváltás és visszaállt a helységnevek használatának rendje. Érthető most a megdöbbenés, amikor újra felüti fejét szlovák nyelvtörvény formájában az érthetetlen, abszurd intézkedés a XXI. század polgárai számára. /Rózsa Mária: A „zsoltáros” üzenete és amit a „nyelvtörvény” felidéz. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./ Markó Béla jelzett tanulmánya: Nyelvtörvény és környéke. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24.

Felháborító, amit az Oktatási Minisztérium Háromszékkel művel. Nincs tekintettel semmilyen érvre, sem szakmaira, sem sürgősségi esetre, sem kifizetetlen számlákra, de még a helyi szinten kötött politikai egyezségre sem az iskolajavításra szánt pénz elosztásakor. A 145 oldalas listán a háromszéki tanintézmények nem tesznek ki egy teljes oldalt. Az első melléklet az önkormányzatokon keresztül történő finanszírozást részletezi. Itt mindössze három, román polgármester által irányított községbe juttatják a teljes összeg nyolcvan százalékát. Még rosszabb a helyzet a tanfelügyelőség közvetítésével folyósított pénzzel, amit száz százalékban román elöljárók által vezetett közigazgatási egységekbe utaltak. S mindezt egy háromnegyed részben magyarok által lakott megyében! Valamicskével jobb a helyzet a jövő évre tervezett beruházásokkal, de itt is csupán negyvenhárom százalékban kapnak állami támogatást a magyar települések. A magyarokat hatványozottan diszkriminálják! /Szekeres Attila: Pofátlanság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

146-tal csökkentette az Oktatási Minisztérium a Kovászna megyei tanügyi állások számát. Henning László János, a megyei tanács alelnöke, volt tanfelügyelő elmondta: 2007-ben 4550 állást hagytak jóvá, most csak 4404-et. A tanfelügyelőség kötelessége a megadott keretbe illeszkednie, ellenkező esetben a vezetőséget terheli a felelősség. Gond az is, hogy éppen folyamatban a tanárok kihelyezése. /Szekeres Attila: Leépítenek másfél száz tanügyit. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

A korábbi években megszokottnál is nagyobb harc várható a helyettesítő tanári állásokért sok megyében, miután a címzetes állások számítógépes elosztásán kevés állás talált „végleges” gazdára A címzetes (végleges, „tituláris”), valamint a helyettesítő tanári állásokat versenyvizsga nyomán ítélik oda; a nemrégiben tartott megmérettetésen viszont – bár minden megyében túljelentkezés volt – egyetlen vizsgázó sem érvényesíthette jegyét azon a megyén kívül, ahol a tudását tesztelték. A Tanügyminisztérium ugyanis idén beszüntette a címzetes tanári katedrák országos szintű elosztását a decentralizációra hivatkozva, így sokan címzetes tanári állás nélkül maradtak. Jelenleg egy iskola csak akkor hirdethet meg címzetes állást, ha legalább négy évig tudja biztosítani a heti 18 szakórát opcionális tantárgyak nélkül. Nagyon sok intézményben csökkent az osztályok száma, a tavaly Kolozsváron 36 osztályt kellett beszüntetni, hogy a fizetésekre szánt költségvetési alap elég legyen, és a beiskolázási terv is teljesüljön. /Oborocea Mónika: Címzetes tanárok mint kísérleti nyulak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

Országszerte tizenkétezer helyettesítő tanár állását szüntetik meg a megyei tanfelügyelőségek. Az oktatási szakszervezetek kifogásolják, hogy az Oktatási Minisztérium a szakszervezetekkel való konzultálás nélkül döntött e kérdésről. A tanügyi szakszervezetek érvénytelennek tartják a szaktárca döntését, állításuk szerint a minisztériumnak minden fontosabb kérdésben előzetesen velük kell egyeztetnie. Ecaterina Andronescu tárcavezető állítása szerint a címzetes tanári állások nincsenek veszélyben, mindössze a szakképzetlen helyettesítő oktatókat építik le. /Tizenkétezer helyettesítő pedagógus állása szűnik meg. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

Romániában húszezer címzetes tanár, helyettesítő tanár és az iskolákban kisegítő személyzetként dolgozó alkalmazott veszítheti el a munkahelyét, az Oktatásügyi Minisztérium által a megyei tanfelügyelőségekhez szétküldött, jövő tanévre érvényes foglalkoztatási keret szerint. Az érdekvédelmi szervezetek tiltakoznak, a minisztérium határozott. Nincs elég fedezet sem a tanárok fizetésének az emeléséhez, sem a jelenlegi fizetési keret fenntartásához. Elsősorban azok vannak veszélyben, akik a megfelelő képesítés hiányában oktatnak, vagyis országosan 12 ezer pedagógus. /Tanügy: karrierépítés helyett munkahely-leépítés. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

„Az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen nem működik egyetlen jogilag kifogásolható szak sem” – szögezte közleményében Dávid László, az egyetem rektora. A rektor az Új Magyar Szóban megjelent cikket kifogásolja, miszerint a Spiru Haret magánegyetem körül kirobbant akkreditációs botrány begyűrűzött az erdélyi magyar egyetemekre is. A Felsőoktatás Minőségbiztosítását Felügyelő Ügynökség (ARACIS) nyilvánosságra hozta azoknak az egyetemeknek a listáját, ahol az akkreditációs eljárás még nincs lezárva, vagy ahol az engedélyeztetés problémákba ütközött. A listán a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve a Babes-Bolyai Tudományegyetem több szakja is szerepelt. A Sapientia rektora ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a Sapientia szakjainak akkreditációja az előírt ütemben és módon folyik. Jelenleg 9 olyan szak van, amely rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel, a további szakok vagy akkreditálás alatt állnak, vagy a következő tanév lezárását követően lehet kérni az engedélyeztetésüket. Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában a felsőoktatási intézmények akkreditációs folyamata kétlépcsős: a tanítás beindítása az ideiglenes működési engedély megszerzéséhez kötött, egy adott szak végleges akkreditálását pedig a harmadik kifutó évfolyam végzése után kell kezdeményezni. Ezzel magyarázható az a tény, hogy jelenleg nem rendelkezik mindegyik szak végleges működési engedéllyel. A 2008/2009-es tanév végén újabb hat szak teljesítette a törvényes előírásokat, ezek akkreditációs kérvényezése folyik. Magyari Tivadar, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettes azzal kapcsolatban, hogy fogadja-e az egyetem mesteri képzésre a Spiru Haret végzőseit, elmondta, elsősorban a felkészültségre és a tudásra kíváncsi az egyetem. Ha a Tanügyminisztérium kifejezetten nem tiltja az áthallgatást, és nem nyilvánítja érvénytelennek a magánegyetem által kibocsátott diplomákat, akkor a BBTE nem támaszt akadályt a hallgatók elé. /Sapientia: mi tiszták vagyunk! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

Előkészületben a tanügyi reform törvénycsomagja, mielőtt azonban megszületne az átszervezés, a megújulás terve, 12 000 (a szakszervezetek szerint 20 000) tanügyi alkalmazott elbocsátásáról adott ki rendeletet a minisztérium. Osztályösszevonásokra, az óraszámok minimálisra csökkentésére szólították fel a megyei tanfelügyelőségeket, és csatolták a listát, hol, hány alkalmazottal kevesebbnek jut fizetés ősztől. A miniszter asszony védekezett: a szakképzetlen tanárokat igyekeznek kiiktatni a rendszerből, ésszerűsíteni próbálják az osztályok létszámát. Nem a nagy gyermeklétszámmal működő városi iskolákban, hanem az eldugott településeken, falvakon van tanárgond. Leépíthetik a szakképzetleneket, de ősztől nem lesz, aki oktassa a gyermekeket. Háromszéken külön gondot jelentenek az egy-két gyermekkel működő román osztályok. Kapkod az oktatási miniszter, próbál megfelelni a kormányfő diktálta elvárásoknak. Nincs pénz, és még nagyobb baj, koncepció sincs. /Farkas Réka: Kátyúban a tanügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

A CityNews kolozsvári internetes újság bombasztikus cikket közölt a kolozsvári állami és magánegyetemek nem akkreditált, és mégis működtetett szakjairól. Aki tájékozódik azokról az oktatási intézményekről és szakokról, amelyeket a minisztérium elismer, megnyugvással veheti tudomásul, hogy a cikkben említett összes szak szerepel, mint ideiglenesen engedélyezett vagy éppenséggel akkreditált szak. A Spiru Haret nevű magánegyetem nem tartotta be az akkreditációs szabályokat, és az egyetemi autonómiára hivatkozva diplomagyárrá vált. A jelenlegi tanügyminiszternek, volt bátorsága szembeszállni ezzel a gyakorlattal. Alighogy megjelent a minisztérium közleménye az illető magánegyetem törvénytelen dolgairól, politikusok tömkelege pattant fel képviselőházi vagy szenátusi székéből, megálljt kiáltva. Ezek nagy része vagy tanít az illető magánegyetemen, vagy éppenséggel a diplomáját szerezte ott. A CityNews besegít ezzel a cikkel, azt sugallva, lám-lám nemcsak Spiru Haret Egyetem, hanem mások, még állami egyetemek is sárosak. A cikk nem mond igazat, Sapientiától a cikkben felsorolt összes szak esetében idén végzett a harmadik évfolyam, és törvény szerint be kell nyújtani az akkreditálási kérelmet, hogy az eddig ideiglenes működési engedéllyel rendelkező szakokat felmérjék, és amennyiben megfelelnek az előírásoknak, akkreditálják azokat. /Kása Zoltán: Újságírók segítenek be felelőtlen politikusoknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./ A szerző a Sapientia EMTE tanára.

Már több mint egy hete ülésezik az új oktatási törvénytervezet kidolgozásával megbízott munkacsoport. Amennyiben a tervezet kidolgozása augusztus 31-ig befejeződik, s a kormány felelősséget vállal a jogszabályért, akkor a szeptemberben kezdődő új tanévben életbe is léphetnek az újdonságok, mint például az érettségi lebonyolítására vonatkozó elképzelések. Pásztor Gabriella, az oktatási tárca kisebbségi főosztályának igazgatója elmondta: van esély arra, hogy a tanévkezdésig befejeződjön az új oktatási törvénytervezet kidolgozása, de szakemberként azt tartaná helyesnek, hogy a majdani oktatási törvény egyhónapos közvita után kerüljön a parlament elé, következéskésképpen csak a 2010/2011-es tanévtől lépjen életbe. A köz- és a felsőoktatás jelenleg az 1995/85-ös törvény alapján zajlik. Pásztor Gabriella elmondta, a nemzeti kisebbségekre és a felekezeti oktatásra vonatkozó fejezetekről még nem tárgyaltak. /Augusztus végéig befejeződhet a tanügyi törvénytervezet kidolgozása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

Nem engedélyezi tovább a látogatás nélküli egyetemi szakok működését a Tanügyminisztérium. A látogatás nélküli képzési forma helyett a minisztérium a „csökkentett látogatási” forma bevezetését javasolja. Ezzel azt akarja elérni a törvényhozó, hogy az egyetemisták legyenek rákényszerítve arra, hogy időszakonként tartsák a kapcsolatot az egyetemmel. „A módosítást a Spiru Haret magánegyetem körül kirobbant botrány indokolja” – tájékoztatta a nyilvánosságot Ecatrina Andronescu. További szigorítás, hogy a kibocsátott okleveleken pontosan fel kell tűntetni, hogy milyen képzési formában és pontosan hol végezte a hallgató a tanulmányait: a kibocsátó egyetemen, vagy annak valamely fiókintézetében. A továbbiakban pedig csak akkor használhatja az „egyetem” megnevezést egy felsőoktatási intézmény, ha az akkreditációt már lezárta. /Vége a távoktatásnak? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

A romániai felsőoktatás jelentős részét és magas minisztériumi tisztségviselői köröket is érint a legújabb, augusztus 5-én kirobbant egyetemi diploma-botrány. A Tanügyminisztérium több tisztségviselője, állami egyetemek vezetői is érintettek a diploma-botrányban. Az ügyben a Korrupcióellenes Hatóság (DNA) jár el, a nyomozás jelenlegi állása szerint a diákok 3-4000 eurót fizettek egy-egy diplomáért. Ha a diploma megvédését sem vállalták a hallgatók, akkor 500 eurós pluszköltségért megvédhette helyettük valaki más. /Újabb diplomagyár. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Kolozsváron ülésezik a magyar nyelv és irodalomtanterv módosító bizottság. Márciusban ugyanis az oktatási tárca elrendelte: augusztus 10-ig minden tantárgyból új alapozó tantervet kell készíteni. Miután a szakemberek kidolgozták a javaslatot, felküldik a minisztériumba, ahol a tárcavezető augusztus végéig kibocsátja a jóváhagyást tartalmazó rendeletet. Kolozsváron az oktatási tárca képviselői a magyar szakos tanfelügyelőkkel és szaktanárokkal, üléseznek, hogy új tantervet dolgozzanak ki magyar nyelv és irodalomból. A tantervmódosításra azért volt szükség, mivel márciusban megjelent egy minisztériumi rendelet, amelynek értelmében csökkent az óraszám a líceumi osztályokban. Így a IX–X. osztályban négyről háromra csökken a magyarórák száma. Tájékoztatott Gergely Erzsébet, az Országos Közoktatási Tanterv- és Vizsgaközpont tanácsosa. Nagy Enikő, az Országos Bizottság tudományos titkára arról számolt be, hogy a szakemberek az I–IV. osztályban választható tantárgyak tantervét, másrészt a román tagozaton tanuló magyar gyerekek fakultatív magyar oktatásának tantervét véglegesítik. Tizenhat tantárggyal bővül a magyar elemi tagozaton választható tantárgyak sora. /N. -H. D. : Tanterv-módosítás Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

Folytatódnak a beiratkozások a Spiru Haret Egyetem távoktatásos rendszerű szakjaira, annak ellenére, hogy Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter e képzési forma megszüntetését javasolta a Spiru Haretről készített jelentésében. Az egyetem vezetősége bejelentette, hogy a legfelsőbb bíróságon támadja meg a minisztériumi dokumentum következtetéseit. „A helyzet sokkal súlyosabb, mint eddig gondoltuk, rendkívül szigorú intézkedésekre van szükség – nyilatkozta Ecaterina Andronescu. A tárcavezető szigorító javaslatai között olyan alternatívák szerepelnek, amelyek az egyetem távoktatási központjainak felfüggesztését kezdeményezik az ország határain kívül és belül. Ecaterina Andronescu emellett hároméves szigorított ellenőrzést javasol, hogy az akkreditált szakok minőségellenőrzése is biztosított legyen. „Bezárjuk az egyetemet, ha nem lép a törvényesség útjára” – mondta Andronescu. /P. B. : Ellentámad a Spiru Haret. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

Romániában egyszerre három tanügyi törvénytervezet létezik. Mindegyiket egy-egy politikai párt sajátította ki magának. A Cristian Adomnitei tanügyminisztersége alatt összeállított „liberális” tervezet rég túljutott az egyhónapos nyilvános közvitán, de a parlament asztalára már nem került. Az államelnöki hivatal oktatásügyi tanácsosa, a „becsületből” lemondott egykori tanügyminiszter, Mircea Miclea is összeállított alig egy éve egy másik tervezetet, ezt most a Demokrata-Liberális Párt reklámozza. A múlt év őszén szociáldemokrata miniszter asszony került a tárca élére, összehívta a szaktárca okosait, nekiláttak egy harmadik törvénytervezet kidolgozásának. Húsz éve Romániában az oktatás teljesen a politikának, az éppen hatalmon levő kormánynak van alárendelve. /Nagy-Hintós Diana: Tervezetek kuszasága. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

Kormányrendelettel erősítette meg a Boc-kabinet a Spiru Haret-magánegyetem távoktatási központjainak felszámolásáról és 92 tanári állás megszüntetéséről szóló oktatási minisztériumi határozatot, miután a diplomagyárként elhíresült magán felsőoktatási intézmény közölte: nem hajlandó gyakorlatba ültetni a minisztériumi utasítást, mivel azt az egyetemi autonómia megsértésének tartja. A levelező tagozatos hallgatóknak más képzési formákra kell átiratkozniuk, ez összesen mintegy százezer diákot érint. Kiderült, hogyan zajlott a vizsgáztatás az egyetemen. A hallgatók interneten keresztül államvizsgáztak, így a jegyet a számítógép generálta. Az egyetem vezetése szerint ez törvényes eljárás. A világhálón keresztül történő vizsgáztatás lehetőséget biztosított arra, hogy egyszerre akár húszezer hallgató is leállamvizsgázhasson, függetlenül attól, hogy nappali vagy levelező tagozatos képzésben vettek részt. Hasonló módon zajlottak a félévi vizsgáztatások is. /Balogh Levente: A kormány a Spiru Haret ellen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

Ecaterina Andronescu oktatási miniszter visszavonulót fújt a Spiru Haret Egyetem ügyében, s pártja nyomására úgy határozott, hogy nem érvénytelenítteti a törvénytelenül kibocsátott diplomákat. Az egyetem bírósági úton elérte a szaktárca ama rendeletének érvényesítését, amely megtiltotta, hogy újabb felvételit szervezzenek az akkreditációval nem rendelkező szakokon. A minisztériumnak ez a döntése főként a távoktatást érintette, hiszen ennek az oktatási formának köszönhetően növelte az elmúlt években a Spiru Haret több mint ötszázszorosára a beiskolázott diákok számát. A Spiru Haret egy másik fronton is pert nyert. A galati-i ítélőtábla megsemmisítette a Vrancea megyei tanfelügyelőségnek a versenyvizsga eredményeit jóváhagyó iratát, és arra kötelezi a tanfelügyelőséget, hogy újabb versenyvizsgát írjon ki a címzetes állásokra. /(borbély): Újabb fordulat a Spiru-botrányban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

Csupán akkreditált szakjain hirdethet felvételit a következő tanévre a Spiru Haret magánegyetem, miután megnyerte azt a pert, amelyet az Oktatási Minisztérium ellen indított, amiért kormányhatározatban törölték az akkreditált felsőoktatási intézmények listájáról. A minisztérium így értelmezi a Bukaresti Ítélőtábla ítéletét. Ezzel szemben a Spiru Haret azt állítja, az ítélet nyomán valamennyi szakára várhatja a beiratkozókat. A minisztérium közölte, megfellebbezi az ítélőtábla döntését. A diplomagyárként is aposztrofált intézmény nem elégszik meg az eddigi oktatási rendszerének további működtetésével, hanem kilátásba helyezte a minisztériummal szembeni kártérítési per elindítását is. /P. B. : Félig pert nyert a Spiru Haret egyetem. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

A Mircea Miclea vezette elnöki szakbizottság tanügyi törvénytervezetét támogatja inkább az RMDSZ a három tervezet közül, melyek közvitája megkezdődött a parlamentben. Ecaterina Andronescu oktatási miniszter tervezete nem változtat azon, hogy Románia történelmét és földrajzát a továbbiakban is románul oktatják. Lászlófy Pál a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke szerint teljességgel elhibázott a jogszabály, amely nem csak megalapozatlan, szakmailag hibás javaslatcsomag, hanem az 1995-ös jogszabályhoz való indokolatlan visszatérés. Lászlófy sérelmezte, hogy az RMPSZ a legnagyobb szakmai szervezetek egyike, mégsem kereste meg a minisztérium egyszer sem egyeztetés céljából. „A tárcához tavasszal eljuttatott javaslatokra a minisztérium még csak nem is válaszolt, ilyen körülmények között nincs túl sok értelme a vitában való részvételnek” – mondta az RMPSZ elnöke. /Oktatás: Miclea tervezete többet ígér a kisebbségeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./