Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2009. augusztus 10.
A kiszivárgott információk szerint a kormánynak jövő év közepéig 100–150 ezer közalkalmazottat kell elbocsátania a központi és a helyi közigazgatásból, valamint a decentralizált intézményekből. A nyugdíjasok idénre tervezett 2 százalékos nyugdíjemelése elmarad, és 2010-ben sem számíthatnak járandóságuk növelésére. A nemzeti össztermékhez viszonyított 7,2 százalékos államháztartási hiányt ugyanis a Nemzetközi Valutaalap csak úgy fogadja el, ha a kormány szigorú reformintézkedéseket hoz. Emil Boc miniszterelnök hivatalosan is megerősítette, hogy az IMF nem ad haladékot a kormánynak az egységesített közalkalmazotti béreket, valamint az egységes nyugdíjakat szabályozó jogszabályok elfogadására. A demokrata Vasile Blaga leszögezte, hogy a szociáldemokrák /PSD/ vagy egyetértenek a szóban forgó jogszabályok mihamarabbi elfogadásával, vagy a koalíció egy hónap múlva felbomlik. /(borbély): Befagyasztott nyugdíjak, elbocsátott közalkalmazottak 2010-ben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./
2009. augusztus 12.
A kormány nem közölte, hogy mekkora méreteket ölt majd a közalkalmazottak körében tervezett elbocsátás. A kormánynak 1,1 milliárd eurót kell megtakarítania az idei esztendőből maradt négy és fél hónap alatt. A kormány megígérte a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), hogy 7,3 százalékra szorítja vissza az államháztartási hiányt a hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva. A kormány azt tervezi, hogy szeptemberben és novemberben 10 napig fizetés nélküli szabadságra küldi közalkalmazottakat. /Borbély Tamás: A közszféra megnyirbálására készül Boc. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./ A közintézmények vezetői megütközve fogadták a kormány spórolási elképzeléseit. /Fizetés nélküli szabadságon Románia. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./
2009. augusztus 13.
Száz-százötvenezer állami alkalmazott elbocsátását kérte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a kormánytól, valamint az októberre tervezett nyugdíjemelés elhalasztását és a közszférában dolgozók fizetésemelésének befagyasztását, az egységes bértábla elfogadásáig. Csak a szigorú feltételek teljesítése lehet a garanciája annak, hogy Románia megkapja a l9,95 milliárd eurós készenléti hitel második részét. /Bogdán László: A valutaalap és a válság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./
2009. augusztus 15.
Pogea pénzügyminiszter bejelentette, hogy a Nemzetközi Valutaalap ultimátumot adott. Hamarosan 15 000 közalkalmazottat kell elbocsátani és tervezik a közszférában dolgozók havi tíznapos kényszerszabadságolását is. Megjelenik két napra rá a munkaügyi miniszter, aki kijelenti, ő csak úgy tudná elfogadni a kényszerszabadságolásokat, ha előbb egyeztetnének a munkavállalókkal és a szakszervezetekkel. /Bogdán László: Nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./
2009. augusztus 17.
A kormány már elkészítette az első terveket arról, hogy milyen elbocsátásokat kell végrehajtani a helyi közigazgatásban a közszféra bérköltségeinek csökkentése érdekében. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által megkövetelt kiadáscsökkentés miatt ezentúl a polgármesteri hivatalok és a megyei tanácsok a lakosság számához viszonyítva alkalmazhatnak korlátozott számú köztisztviselőt. /Elbocsátások a helyi közigazgatásban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./
2009. augusztus 26.
Drasztikus csökkentésre készül a kormány a közszférában, ahol 2015-ig 326 ezer állást terveznek megszüntetni. A terv szerint 2010-ben már végrehajtják a csökkentés felét, így a jövő év végéig 150 ezer közalkalmazott kerül utcára. 2010-ben 1,244 millióra csökken a közalkalmazottak száma a jelenlegi 1,394 millióról. A dokumentum szerint a továbbiakban is folyamatosan csökkentik a közalkalmazottak számát, amely 2015-ig 1,068 millióra zsugorodik. Ezt a csökkentést Romániától a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kéri, amellyel az ország idén csaknem 20 milliárd eurós, többoldalú készenléti hitelmegállapodást kötött. A hitelért cserében a nemzetközi pénzügyi szervezet azt kérte, hogy a közalkalmazottak béralapját az ország szorítsa vissza a nemzeti össztermék kevesebb mint 6 százalékára, a mostani 9 százalékról. A kormány tárgyalt a közszférában dolgozók érdekeit védő szakszervezetekkel a közalkalmazottak bérét egységesítő törvénytervezet tartalmáról. A tervezet egyik alapcélkitűzése, hogy csökkentse a legnagyobb és a legkisebb közalkalmazotti fizetés közötti szakadékot. Jelenleg hetvenötszörös a különbség, az új jogszabály viszont tizenötszörösre szorítná vissza a minimális és a maximális fizetés közötti különbséget. Gheorghe Pogea pénzügyminiszter közölte, hogy 2010-ben 705 lejre nő a minimálbér a jelenlegi 600 lejről. /B. T. : Készül a nagy leépítés a közszférában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./
2009. szeptember 11.
Egynapos általános sztrájkot terveznek Romániában október 5-én a tanárok, a rendőrök, orvosok és más közalkalmazottak részvételével. A szakszervezetek képviselői szerint a tervezett munkabeszüntetés közel 800 ezer embert érint. Az állami alkalmazottak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által diktált reformokkal kapcsolatos nemtetszésüket kívánják jelezni. /Általános sztrájk októberben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
2009. szeptember 22.
Ezen a héten érkezik meg az országba a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) várt hitel következő részlete, amelyből a kormány a béreket fedezi. Romániában először fordul elő, hogy a kormány külföldi kölcsönből fedezi a bérkiadásokat, üzletemberek szerint ezzel nagy hibát követ el. /Nagy Vajda Zsuzsa: Hitelből fizeti a béreket a kormány ettől a héttől. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./
2009. október 15.
Románia gazdasági helyzetét negatívan befolyásolja a Boc-kormány bukása. Elnapolják a jövő évi költségvetés október 15-re tervezett megszavazását. Ha az instabil helyzet fennmarad, az is elképzelhető, hogy az ország a Nemzetközi Valutaalap-hitel (IMF) soron következő részletét is elveszíti, vallják hazai szakemberek. Pete István, a román számvevőszék tanácsosa emlékeztetett, Romániában arra is volt példa, hogy a parlament márciusban szavazta meg az aktuális évi költségvetést. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) volt elnöke, Coltea Tibor szerint a befektetők bizalma már az elmúlt hetekben, amikor még csak a kormányválság kérdése felmerült, lényegesen visszaesett, ezt nyilván tetézte maga a bukás is. /Fleischer Hilda: Elnapolják a költségvetést. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
2009. október 28.
Traian Basescu államfő szerint Románia az év végéig nem tudja teljesíteni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött készenléti hitelegyezménybe foglalt egyes kötelezettségeit, ezért felül kell vizsgálni a megállapodást. Az IMF bejelentette, hogy az Európai Bizottság (EB) és a Világbank szakértőit egyaránt magába foglaló küldöttséget küld Bukarestbe. Az IMF október 28-án kezdődő látogatásától függ, hogy Románia lehívhatja-e a március végén kötött csaknem 20 milliárd euró értékű, többoldalú készenléti hitelegyezménynek a soron következő részleteit az IMF-től és az EU-tól. /Könyörületességből vizsgáztatja Románia az IMF-et. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2009. november 2.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) figyelmeztetett: Bukarest csak akkor kapja meg az esedékes hitelrészletet (másfél milliárd eurót), ha december 10-éig elfogadja a jövő évi költségvetést. /Cs. P. T. : Ultimátumot adott az IMF. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./
2009. november 4.
Az RMDSZ nem fogja megszavazni a Croitoru-kormányt – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke és államfőjelöltje. „Mi azt mondjuk továbbra is, hogy van egy többség, amelynek van egy jelöltje. Ha az államelnök valóban nem csak a saját elképzeléseit és érdekeit tartaná szem előtt, akkor már rég túl lennénk a politikai válságon, és Romániának legitim kormánya lenne, amely a költségvetési-tervezetet is benyújthatta volna, s képes lenne tárgyalni az IMF-el és más nemzetközi intézményekkel” – fejtette ki. „Továbbra is kiállunk a nagyszebeni polgármester, Klaus Johannis mellett. Bár illúzióim nincsenek, de még mindig bízok abban, hogy a mai kormánybukta után Traian Basescu félreteszi a személyes érdekeit, és be fogja tartani azt az alapvető demokratikus elvet, amely a többség akaratát előtérbe helyezi” – szögezte le az RMDSZ államfőjelöltje. /(P. A. M.): Kelemen Hunor: Az RMDSZ kiáll Johannis mellett. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
2009. november 5.
Ha nem sikerül megegyezni a Nemzetközi Valutaalappal, akkor Románia nem kapja meg a készenléti hitel újabb részletét. Ebben az esetben a munkáltatók attól tartanak, hogy jövőre nem lehet majd központi programokkal fellendíteni a befektetéseket, Azonban az IMF-fel nincs aki megegyezzen, és a pártok bizalmatlanok egymás iránt. Inkább nőjön a munkanélküliek száma egymillió fölé. Hargita megyében a legnagyobb alkalmazók közé tartoznak az állami intézmények, egy újabb elbocsátáshullám nagyon lecsökkentené az amúgy sem túlzottan magas életszínvonalat. /Isán István Csongor: Apokalipszis. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./
2009. november 12.
A szenátus is megszavazta november 11-én a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy Emil Boc ügyvezető kormánya beterjeszthesse a jövő évi költségvetést. Az országnak egyelőre nincs teljes felhatalmazással működő kormánya, de a kormányválság végét nem lehet megvárni, mert a Nemzetközi Valutaalap (IMF) leszögezte: a költségvetés december 10-ig való elfogadása a feltétele annak, hogy Románia lehívhassa az év utolsó hónapjában esedékes hitelrészleteket a nemzetközi pénzintézetektől. Nevezetesen az IMF-től 1,5 milliárd, az Európai Uniótól egymilliárd, a Világbanktól pedig 300 millió eurónak kellene megérkeznie. A közkiadások csökkentése, illetve a közalkalmazotti bértörvény elfogadása alapvető feltétele annak, hogy az említett összegeket megkapja Románia. /Áldását adta a szenátus is. Boc kabinetje beterjesztheti a költségvetést. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
2009. december 11.
Lejárt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által haladékként adott végső határidő Románia 2010-es költségvetésének elfogadására, az ügyvezető Boc-kormány azonban nem volt hajlandó benyújtani a büdzsé tervezetét a parlamentnek. Emil Boc szerint ez azért nem történt meg, mivel – bár tartalmilag már 95 százalékban készen állt volna a dokumentum – egy ilyen fontos döntés meghozatalának felelősségét egy új, teljes hatáskörrel működő kormánynak kell vállalnia. Az IMF feltételeinek megszegése miatt a román kormány kénytelen volt magánbankoktól felvett kölcsönökkel pótolni a nemzetközi pénzintézettől várt hitelrészlet összegét. /Ma járt le az IMF határideje. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
2009. december 30.
„Tőkés László az év legirigyebb politikusa” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-es képviselő. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy az európai parlamenti képviselő nem gratulált a szintén bihari Cseke Attila miniszteri kinevezéséhez, és nem támogatta a Klaus Johannis kormányfővé történő kinevezését célzó kezdeményezést. „Elfogadta, hogy első legyen az RMDSZ EP-választási listáján, és amikor hárman jutottak ki a brüsszeli törvényhozásba, s Markó Béla learatta az ezzel járó babérokat, már nem feküdt neki az RMDSZ” – fogalmazott Lakatos. A nagyváradi politikus az év legfontosabb eseményének a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött készenléti hitelmegállapodást nevezte, szerinte ugyanis ez hatott ki a leginkább az egyszerű lakosokra is. /Lakatos: Tőkés László az év legirigyebb politikusa. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./
2010. január 7.
Hol a pénz?!
Nyilvánosságra került a máris erősen vitatott idei költségvetés. Harminchárom százalékkal kevesebb jut idén leosztásra a minisztériumoknak, a visszatérő indoklás szerint azért, mert nincsen pénz. Az ország végzetesen és végletesen eladósodott, a Nemzetközi Valutaalap fennhatósága alá került, s ez a jeles szervezet — melynek mérlege előrejelzések szerint csak áprilisban kerül napvilágra — nyereséges évet zárt 2009-ben, a válság évében… Hogy hogyan és miért, megérne egy misét, de most koncentráljunk az idei költségvetésre.
Némely minisztérium, látható már most, nagy vesztese lehet az idei évnek. Az oktatásügyi minisztérium csak addig húzhatja a takarót, amíg ér, ezért elbocsátásokkal számolnak. A szakszervezetek nyilvánvalóan hevesen tiltakoznak a megszorítások és az elbocsátások ellen, hétről hétre nő a munkanélküliek száma, ezért sztrájkkal fenyegetőznek. Lehetséges, hogy az újabb sovány esztendő a sztrájkok, munkabeszüntetések éve lesz Romániában? És nagy vesztese a költségvetésnek az ezer sebből vérző egészségügy és a művelődés is.
Vannak viszont szerencsésebb minisztériumok is, elsősorban az Elena Udrea által irányított turisztikai és fejlesztési minisztérium, amely több mint hárommilliárd euróból gazdálkodhat. Az agilis miniszter asszony láthatólag lemondott arról, hogy turisztikai központtá fejlessze Bukarestet, újabb álma egy golfpálya építése Snagovon ötven hektáron, idecsalogatandó a külföldi turistákat. Ezt az elképzelést nem is kommentáljuk, nyilvánvaló, az ellehetetlenülő helyzetben nem egy milliárdokba kerülő golfpálya építése a legfontosabb. Viszonylag nagy összegeket kapnak a titkosszolgálatok, az RHSZ 1,2 milliárd lejt, a STS 466,5, a SIE 214,3, a SPP 135,8 milliót.
Még furcsább, hogy naponta mennek csődbe és zárnak be kis- és középvállalatok, a kormány viszont a külföldi nagyvállalatokat támogatja a kölcsönből, tehát a román adófizetők pénzéből, ami önmagában is képtelenség. Most üt vissza a kampányolással elpocsékolt idő, amikor a válság kezelésére semmi nem történt, a politikai hacacáré minden energiát lekötött, s az, hogy a kormánynak nincs egy általános víziója a sokat hangoztatott parlamenti, közjogi reformról. Pénz pedig, úgy tűnik, nincs, s ha mégis van, nem oda kerül, ahova kellene. Románia hajója pedig sodródik, egyre sodródik, a nagy kormányos az ellenzék ellehetetlenítésével van elfoglalva, s ahogyan újévi köszöntőjében nyilatkozta: a néppel szövetkezett. Abszurdisztán már csak ilyen…
Bogdán László. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Nyilvánosságra került a máris erősen vitatott idei költségvetés. Harminchárom százalékkal kevesebb jut idén leosztásra a minisztériumoknak, a visszatérő indoklás szerint azért, mert nincsen pénz. Az ország végzetesen és végletesen eladósodott, a Nemzetközi Valutaalap fennhatósága alá került, s ez a jeles szervezet — melynek mérlege előrejelzések szerint csak áprilisban kerül napvilágra — nyereséges évet zárt 2009-ben, a válság évében… Hogy hogyan és miért, megérne egy misét, de most koncentráljunk az idei költségvetésre.
Némely minisztérium, látható már most, nagy vesztese lehet az idei évnek. Az oktatásügyi minisztérium csak addig húzhatja a takarót, amíg ér, ezért elbocsátásokkal számolnak. A szakszervezetek nyilvánvalóan hevesen tiltakoznak a megszorítások és az elbocsátások ellen, hétről hétre nő a munkanélküliek száma, ezért sztrájkkal fenyegetőznek. Lehetséges, hogy az újabb sovány esztendő a sztrájkok, munkabeszüntetések éve lesz Romániában? És nagy vesztese a költségvetésnek az ezer sebből vérző egészségügy és a művelődés is.
Vannak viszont szerencsésebb minisztériumok is, elsősorban az Elena Udrea által irányított turisztikai és fejlesztési minisztérium, amely több mint hárommilliárd euróból gazdálkodhat. Az agilis miniszter asszony láthatólag lemondott arról, hogy turisztikai központtá fejlessze Bukarestet, újabb álma egy golfpálya építése Snagovon ötven hektáron, idecsalogatandó a külföldi turistákat. Ezt az elképzelést nem is kommentáljuk, nyilvánvaló, az ellehetetlenülő helyzetben nem egy milliárdokba kerülő golfpálya építése a legfontosabb. Viszonylag nagy összegeket kapnak a titkosszolgálatok, az RHSZ 1,2 milliárd lejt, a STS 466,5, a SIE 214,3, a SPP 135,8 milliót.
Még furcsább, hogy naponta mennek csődbe és zárnak be kis- és középvállalatok, a kormány viszont a külföldi nagyvállalatokat támogatja a kölcsönből, tehát a román adófizetők pénzéből, ami önmagában is képtelenség. Most üt vissza a kampányolással elpocsékolt idő, amikor a válság kezelésére semmi nem történt, a politikai hacacáré minden energiát lekötött, s az, hogy a kormánynak nincs egy általános víziója a sokat hangoztatott parlamenti, közjogi reformról. Pénz pedig, úgy tűnik, nincs, s ha mégis van, nem oda kerül, ahova kellene. Románia hajója pedig sodródik, egyre sodródik, a nagy kormányos az ellenzék ellehetetlenítésével van elfoglalva, s ahogyan újévi köszöntőjében nyilatkozta: a néppel szövetkezett. Abszurdisztán már csak ilyen…
Bogdán László. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. január 15.
Elfogadták a költségvetést
Elfogadták tegnap a parlament két házának együttes ülésén a 2010-es állami költségvetési törvényt. A tervezet mellett 192-en szavaztak, ellene 138-an. A négy napon át tartó vitát nagyban felgyorsította, hogy tegnap a szociáldemokraták úgy döntöttek, lemondanak módosító javaslataik előterjesztéséről.
A sietség hátterében vélhetően az áll, holnap Bukarestbe érkezik a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége, hogy a Románia számára folyósítandó hitelrészletről tárgyaljanak, ennek pedig feltétele volt a büdzsé elfogadása.
Ugyancsak tegnap este fogadták el — 176 vokssal 147 ellenében — a társadalombiztosítási költségvetés törvényét. Igen éles vitát váltott ki az ellenzék által benyújtott javaslat, miszerint a bruttó átlagbér 45 százalékára — azaz a jelenlegi 732 lejről 826 lejre — emelnék a nyugdíjpont értékét. Végül ezt a módosítást is elutasította a törvényhozás, ami azt jelenti, egyelőre nem növekednek a nyugdíjak.
Emil Boc kormányfő kifejtette: csak a szociális nyugdíj inflációs aránnyal megegyező növelésére van pénzügyi fedezet. Hangsúlyozta: a kabinet csak akkor képes biztosítani a nyugdíjak és bérek kifizetését, ha nem növelik azokat. Nem sok jót ígér az idei esztendő az alkalmazottaknak sem, hiszen júliusig biztosan nem emelik a minimálbért, a közszférában pedig a fizetések befagyasztása mellett nagyszabású elbocsátásokra is számítani kell, a vállalkozókat pedig várhatóan újabb adóterhekkel sújtják.
A tegnapi együttes ülésen a honatyák többnyire a kormány által eredetileg beterjesztett formában fogadták el a különféle állami intézmények és a minisztériumok büdzséjét, még azokat a módosításokat is elutasították, amelyekre néhány nappal korábban a szakbizottságokban rábólintottak. A legnagyobb kárvallott a mezőgaz- dasági minisztérium, amelynek költségvetését a szakbizottságban elfogadott módosítás révén 2,1 milliárd lejjel kellett volna kiegészíteni — végül azonban ezt a javaslatot is elutasította a plénum.
Az idei költségvetési törvényben egyébként 3,7 százalékos inflációval számolnak, 1,3 százalékos gazdasági növekedésre számítanak. A vita során elhangzott még: idén nem emelik a hozzáadottérték-adót és a társadalombiztosítási járulékot, adómentes marad az újrabefektetett profit, folytatják és bővítik a roncsautó- és az Első otthon programot.
A büdzsé elfogadását üdvözölték a kormány képviselői, Emil Boc miniszterelnök szerint a tervezet minden állampolgár számára reményt keltő lehet. Élesen bírálták viszont a tervezetet az ellenzéki alakulatok, a szociáldemokraták különösen a nyugdíjpont emelésének elutasítását vették zokon, a liberálisok szerint pedig a büdzsé nem tartalmaz gazdaságélénkítő intézkedéseket, a valóságtól elrugaszkodott, túl nagy bevételekkel számol, ezért hamarosan kiigazításra szorul.
Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Elfogadták tegnap a parlament két házának együttes ülésén a 2010-es állami költségvetési törvényt. A tervezet mellett 192-en szavaztak, ellene 138-an. A négy napon át tartó vitát nagyban felgyorsította, hogy tegnap a szociáldemokraták úgy döntöttek, lemondanak módosító javaslataik előterjesztéséről.
A sietség hátterében vélhetően az áll, holnap Bukarestbe érkezik a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége, hogy a Románia számára folyósítandó hitelrészletről tárgyaljanak, ennek pedig feltétele volt a büdzsé elfogadása.
Ugyancsak tegnap este fogadták el — 176 vokssal 147 ellenében — a társadalombiztosítási költségvetés törvényét. Igen éles vitát váltott ki az ellenzék által benyújtott javaslat, miszerint a bruttó átlagbér 45 százalékára — azaz a jelenlegi 732 lejről 826 lejre — emelnék a nyugdíjpont értékét. Végül ezt a módosítást is elutasította a törvényhozás, ami azt jelenti, egyelőre nem növekednek a nyugdíjak.
Emil Boc kormányfő kifejtette: csak a szociális nyugdíj inflációs aránnyal megegyező növelésére van pénzügyi fedezet. Hangsúlyozta: a kabinet csak akkor képes biztosítani a nyugdíjak és bérek kifizetését, ha nem növelik azokat. Nem sok jót ígér az idei esztendő az alkalmazottaknak sem, hiszen júliusig biztosan nem emelik a minimálbért, a közszférában pedig a fizetések befagyasztása mellett nagyszabású elbocsátásokra is számítani kell, a vállalkozókat pedig várhatóan újabb adóterhekkel sújtják.
A tegnapi együttes ülésen a honatyák többnyire a kormány által eredetileg beterjesztett formában fogadták el a különféle állami intézmények és a minisztériumok büdzséjét, még azokat a módosításokat is elutasították, amelyekre néhány nappal korábban a szakbizottságokban rábólintottak. A legnagyobb kárvallott a mezőgaz- dasági minisztérium, amelynek költségvetését a szakbizottságban elfogadott módosítás révén 2,1 milliárd lejjel kellett volna kiegészíteni — végül azonban ezt a javaslatot is elutasította a plénum.
Az idei költségvetési törvényben egyébként 3,7 százalékos inflációval számolnak, 1,3 százalékos gazdasági növekedésre számítanak. A vita során elhangzott még: idén nem emelik a hozzáadottérték-adót és a társadalombiztosítási járulékot, adómentes marad az újrabefektetett profit, folytatják és bővítik a roncsautó- és az Első otthon programot.
A büdzsé elfogadását üdvözölték a kormány képviselői, Emil Boc miniszterelnök szerint a tervezet minden állampolgár számára reményt keltő lehet. Élesen bírálták viszont a tervezetet az ellenzéki alakulatok, a szociáldemokraták különösen a nyugdíjpont emelésének elutasítását vették zokon, a liberálisok szerint pedig a büdzsé nem tartalmaz gazdaságélénkítő intézkedéseket, a valóságtól elrugaszkodott, túl nagy bevételekkel számol, ezért hamarosan kiigazításra szorul.
Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. február 9.
Az EB elvárásai Romániától
Az Európai Bizottság (EB) azt javasolta az Európai Tanácsnak (ET), hosszabbítsa meg 2012-ig a határidőt, amíg Romániának a GDP 3 százaléka alá kell csökkentenie az államháztartási hiányt, mert igaz a gazdasági válság a vártnál súlyosabbá vált, de a hatóságok megtették a megfelelő intézkedéseket.
„Románia komoly erőfeszítéseket tett, hogy korlátozza a háztartási hiány növekedését, és egyensúlyba tartsa a gazdaságot. A gazdasági helyzet rosszabbodása indokolttá teszi az eredeti határidő meghosszabbítását egy évvel. A konszolidáló erőfeszítéseket azonban folytatni kell – a sokoldalú pénzügyi javaslatokhoz csatolt melléklet szerint-, hogy 2012-ig javítani lehessen a költségvetési hiányon”, hangsúlyozza egy közleményben Joaquin Almunia, az EB gazdasági és pénzügyi biztosa.
2009 júliusában az EB jóváhagyta az ET javaslatát, hogy indítson eljárást Románia ellen a 2008-as 3 százaléknál nagyobb deficit miatt és ajánlja, 2011-ig csökkentség 3 százalék alá az államháztartási hiányt.
„Románia, az ajánlásnak megfelelően, 2009-ben csökkentette a közszféra bérköltségeit és a szolgáltatások kiadásait. A 2010-es költségvetés szintén szerepel egy csomag, amely a PIB még 2 százalékával csökkenti a kiadásokat és kb. 0,5 százalékkal növeli a bevételeket. Ezenkívül a pénzügy felelősségvállalás törvénye – amely középtávon kötelezővé tesz egy pénzügyi keretet- a parlamentben vár elfogadásra. Mindezeket figyelembe véve, levonhatjuk a következtetést, Románia meghozta a kért, szükséges intézkedéseket”, szögezi le az EB közleménye.
Romániában 2009-ben 7 százalékos volt a gazdasági hanyatlás, bár eredetileg csak 4 százalékot jelzett előre az EB. A visszaesés az általános világválság miatt exportcsökkenéssel és fogyasztás jelentős visszaesésével magyarázható.
Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségének vezetője januárban azt nyilatkozta, hogy Románia 7, 3 százalékos költségvetéshiánya a 2009-re meghatározott célérték alatt maradt, a 2010-es büdzsé pedig 5, 9- százalékos deficittel számol.
A gazdasági Növekedési és Stabilitási Paktum szerint, ha egy adott ország az ajánlásokat betartotta, de gazdasága ennek ellenére hanyatlik, az EBB felülvizsgálhatja javaslatait és előre meghatározott határidőit.
(Mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)
Az Európai Bizottság (EB) azt javasolta az Európai Tanácsnak (ET), hosszabbítsa meg 2012-ig a határidőt, amíg Romániának a GDP 3 százaléka alá kell csökkentenie az államháztartási hiányt, mert igaz a gazdasági válság a vártnál súlyosabbá vált, de a hatóságok megtették a megfelelő intézkedéseket.
„Románia komoly erőfeszítéseket tett, hogy korlátozza a háztartási hiány növekedését, és egyensúlyba tartsa a gazdaságot. A gazdasági helyzet rosszabbodása indokolttá teszi az eredeti határidő meghosszabbítását egy évvel. A konszolidáló erőfeszítéseket azonban folytatni kell – a sokoldalú pénzügyi javaslatokhoz csatolt melléklet szerint-, hogy 2012-ig javítani lehessen a költségvetési hiányon”, hangsúlyozza egy közleményben Joaquin Almunia, az EB gazdasági és pénzügyi biztosa.
2009 júliusában az EB jóváhagyta az ET javaslatát, hogy indítson eljárást Románia ellen a 2008-as 3 százaléknál nagyobb deficit miatt és ajánlja, 2011-ig csökkentség 3 százalék alá az államháztartási hiányt.
„Románia, az ajánlásnak megfelelően, 2009-ben csökkentette a közszféra bérköltségeit és a szolgáltatások kiadásait. A 2010-es költségvetés szintén szerepel egy csomag, amely a PIB még 2 százalékával csökkenti a kiadásokat és kb. 0,5 százalékkal növeli a bevételeket. Ezenkívül a pénzügy felelősségvállalás törvénye – amely középtávon kötelezővé tesz egy pénzügyi keretet- a parlamentben vár elfogadásra. Mindezeket figyelembe véve, levonhatjuk a következtetést, Románia meghozta a kért, szükséges intézkedéseket”, szögezi le az EB közleménye.
Romániában 2009-ben 7 százalékos volt a gazdasági hanyatlás, bár eredetileg csak 4 százalékot jelzett előre az EB. A visszaesés az általános világválság miatt exportcsökkenéssel és fogyasztás jelentős visszaesésével magyarázható.
Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségének vezetője januárban azt nyilatkozta, hogy Románia 7, 3 százalékos költségvetéshiánya a 2009-re meghatározott célérték alatt maradt, a 2010-es büdzsé pedig 5, 9- százalékos deficittel számol.
A gazdasági Növekedési és Stabilitási Paktum szerint, ha egy adott ország az ajánlásokat betartotta, de gazdasága ennek ellenére hanyatlik, az EBB felülvizsgálhatja javaslatait és előre meghatározott határidőit.
(Mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)
2010. február 27.
Hét milliárd euróval nőtt tavaly a román államadósság
Hét milliárd euróval nőtt tavaly a román államadósság, amely a román hazai össztermék (GDP) 29 százalékát tette ki 2009 végén. Az államadósság gyors növekedése a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitelmegállapodással, valamint a román államnak a helyi bankoktól felvett sorozatos hiteleivel magyarázható.
A román államadósság 2009-ben elérte a 149 milliárd lejt (34,9 milliárd euró). 2008 végén az államadósság a GDP-nek még csak a 21,7 százalékát tette ki. Egy a Ziarul Financiar által közölt pénzügyminisztériumi statisztika szerint a román államadósság 2005 végétől megkétszereződött, hiszen négy évvel ezelőtt az államadósság 16,1 milliárd euró volt.
Melania Hancil, a Volksbank Románia pénzintézet elemzője szerint az államadósság elviselhető szinten van, és egyelőre nem aggasztó méretű.
A román gazdaság tavaly 7,2 százalékkal zsugorodott 2008-hoz képest, miután a megelőző esztendőben 7 százalékkal növekedett. Románia tavaly márciusban volt kénytelen csaknem 20 milliárd euró értékű nemzetközi többoldalú hitelmegállapodást kötnie az IMF-el. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
Hét milliárd euróval nőtt tavaly a román államadósság, amely a román hazai össztermék (GDP) 29 százalékát tette ki 2009 végén. Az államadósság gyors növekedése a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitelmegállapodással, valamint a román államnak a helyi bankoktól felvett sorozatos hiteleivel magyarázható.
A román államadósság 2009-ben elérte a 149 milliárd lejt (34,9 milliárd euró). 2008 végén az államadósság a GDP-nek még csak a 21,7 százalékát tette ki. Egy a Ziarul Financiar által közölt pénzügyminisztériumi statisztika szerint a román államadósság 2005 végétől megkétszereződött, hiszen négy évvel ezelőtt az államadósság 16,1 milliárd euró volt.
Melania Hancil, a Volksbank Románia pénzintézet elemzője szerint az államadósság elviselhető szinten van, és egyelőre nem aggasztó méretű.
A román gazdaság tavaly 7,2 százalékkal zsugorodott 2008-hoz képest, miután a megelőző esztendőben 7 százalékkal növekedett. Románia tavaly márciusban volt kénytelen csaknem 20 milliárd euró értékű nemzetközi többoldalú hitelmegállapodást kötnie az IMF-el. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. március 5.
Isărescu borúlátó
„Nem látom, hogy tud kilábalni Románia a recesszióból olyan körülmények között, hogy csak olyan bevételi forrásokat keresünk, amelyekből ki tudjuk fizetni a nyugdíjakat” – bírálta élesen a kormány válságkezelő intézkedéseit Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke egy csütörtöki gazdasági szemináriumon. A jegybankelnök szerint irreális a kormány azon elképzelése, hogy a költségvetési bevételek elérhetik a bruttó hazai termék (GDP) 35 százalékát, szerinte a legoptimálisabb esetben is mindössze 30-31 százalékról lehet beszélni.
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) által egy nappal korábban nyilvánosságra hozott adatok pedig nem hagynak teret túlzott derűlátásnak, a tavalyi GDP ugyanis a bemutatott adatsorok szerint alacsonyabb lett a vártnál, így pedig az államháztartási hiány is magasabb lesz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által vártnál. Az INS szerint a tavalyi GDP várható becsült nominális értéke 491,23 milliárd lej. Ez alacsonyabb a korábban tervezett 505,5 milliárd lejnél, így a 36,4 milliárd lej értékű államháztartási hiány a GDP 7,4 százalékát is kiteheti annak ellenére, hogy Románia az IMF felé 7,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt vállalt. A rosszabb mutatók miatt azonban Gheorghe Gherghina román pénzügyminisztériumi államtitkár szerint nem kerülnek veszélybe a jövőben esedékes nemzetközi hitelrészletek. „A GDP csökkenése nem jelenti azt, hogy Románia nem teljesítette az IMF-fel szemben vállalt kötelezettségét még akkor sem, ha a tavalyi adatok véglegesítése után esetleg valóban a GDP-hez viszonyítva 7,4 százalékra kúszik fel az államháztartási hiány” – szögezte le. Hozzátette: a kormány a washingtoni pénzintézettel abban állapodott meg, hogy abszolút értékben az államháztartás-hiány nem haladhatja meg a 36,5 milliárd lejt, így a 36,4 milliárd lej célértéken belül van.
Az INS ugyanakkor enyhén csökkentette a gazdaság tavalyi zsugorodására vonatkozó korábbi becslését, így a román GDP 7,1 százalékkal csökkent 2009-ben az előző évhez képest. Februárban az INS még 7,2 százalékot közölt. A tavalyi utolsó negyedévben a GDP-csökkenés 6,5 százalék volt 2008 hasonló időszakához viszonyítva. Derűlátásra adhat azonban okot a tény, hogy a GDP már szerényen növekedett tavaly a harmadik negyedévben az előző három hónaphoz képest. A statisztikai hivatal szerint ekkor már 0,1 százalékkal nőtt a román gazdaság, a korábban előzetesként közölt 0,6 százalékos csökkenéssel szemben. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
„Nem látom, hogy tud kilábalni Románia a recesszióból olyan körülmények között, hogy csak olyan bevételi forrásokat keresünk, amelyekből ki tudjuk fizetni a nyugdíjakat” – bírálta élesen a kormány válságkezelő intézkedéseit Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke egy csütörtöki gazdasági szemináriumon. A jegybankelnök szerint irreális a kormány azon elképzelése, hogy a költségvetési bevételek elérhetik a bruttó hazai termék (GDP) 35 százalékát, szerinte a legoptimálisabb esetben is mindössze 30-31 százalékról lehet beszélni.
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) által egy nappal korábban nyilvánosságra hozott adatok pedig nem hagynak teret túlzott derűlátásnak, a tavalyi GDP ugyanis a bemutatott adatsorok szerint alacsonyabb lett a vártnál, így pedig az államháztartási hiány is magasabb lesz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által vártnál. Az INS szerint a tavalyi GDP várható becsült nominális értéke 491,23 milliárd lej. Ez alacsonyabb a korábban tervezett 505,5 milliárd lejnél, így a 36,4 milliárd lej értékű államháztartási hiány a GDP 7,4 százalékát is kiteheti annak ellenére, hogy Románia az IMF felé 7,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt vállalt. A rosszabb mutatók miatt azonban Gheorghe Gherghina román pénzügyminisztériumi államtitkár szerint nem kerülnek veszélybe a jövőben esedékes nemzetközi hitelrészletek. „A GDP csökkenése nem jelenti azt, hogy Románia nem teljesítette az IMF-fel szemben vállalt kötelezettségét még akkor sem, ha a tavalyi adatok véglegesítése után esetleg valóban a GDP-hez viszonyítva 7,4 százalékra kúszik fel az államháztartási hiány” – szögezte le. Hozzátette: a kormány a washingtoni pénzintézettel abban állapodott meg, hogy abszolút értékben az államháztartás-hiány nem haladhatja meg a 36,5 milliárd lejt, így a 36,4 milliárd lej célértéken belül van.
Az INS ugyanakkor enyhén csökkentette a gazdaság tavalyi zsugorodására vonatkozó korábbi becslését, így a román GDP 7,1 százalékkal csökkent 2009-ben az előző évhez képest. Februárban az INS még 7,2 százalékot közölt. A tavalyi utolsó negyedévben a GDP-csökkenés 6,5 százalék volt 2008 hasonló időszakához viszonyítva. Derűlátásra adhat azonban okot a tény, hogy a GDP már szerényen növekedett tavaly a harmadik negyedévben az előző három hónaphoz képest. A statisztikai hivatal szerint ekkor már 0,1 százalékkal nőtt a román gazdaság, a korábban előzetesként közölt 0,6 százalékos csökkenéssel szemben. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. március 29.
EU-stratégia: ötből három kipipálva
Öt kiemelt középtávú célból hármat számszerűsítve jóváhagytak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői pénteken befejeződött kétnapos brüsszeli találkozójukon, kettőről azonban egyelőre nem született döntés. A Görögországgal kapcsolatos megállapodás szerint Athén a Nemzetközi Valutaalaptól, illetve kétoldalú alapon a többi euróövezeti országtól is hitelhez juthat, ha a piacokról átlagos feltételekkel már nem tud kölcsönözni.
Öt kiemelt középtávú gazdaságpolitikai, foglalkoztatási és versenyképességi célból hármat számszerűsítve jóváhagytak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői pénteken befejeződött kétnapos brüsszeli találkozójukon, kettőről azonban egyelőre nem született döntés.
A vezetők – az előzetes várakozásoknak megfelelően – nem döntöttek a 2020-ig érvényes EU-stratégia egészéről, miután néhány ponton megosztottnak mutatkoztak az Európai Bizottság javaslatát illetően.
Döntés született viszont a csúcstalálkozón a pénzügyi nehézségekkel küzdő Görögország támogatásáról, pontosabban az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy közös mechanizmusáról, amelyet Athén – vagy akár más bajba kerülő euróövezeti ország – szükség esetén igénybe vehet.
A 20 és 64 év közötti korosztályon belül 75 százalékos foglalkoztatási arányt akar elérni az Európai Unió 2020-ra. Az uniós átlag jelenleg 69 százalék. A következő uniós célkitűzés értelmében a kutatásfejlesztésre fordított összegek arányát a bruttó nemzeti termék 3 százalékára kell emelni 2020-ig. Az uniós átlag most 1,9 százalék.
Az EU-vezetők megerősítették azokat az éghajlatvédelmi vállalásokat, miszerint 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni a légkör felmelegedését okozó gázok kibocsátását, 20 százalékkal kell növelni az energiahatékonyságot, valamint 20 százalékra kell emelni a megújuló energiaforrások felhasználási arányát.
Két további célkitűzés számszerűsítését az EU csak a későbbiekben, legkorábban júniusban tervezi. Az oktatás javításán belül az előkészítő dokumentumokban két terv fogalmazódott meg. Tíz százalékra kellene csökkenteni uniós szinten az idő előtti iskolaelhagyók arányát, ami EU-átlagban ma 15 százalék. Emellett negyven százalékra kellene emelni a felsőfokú végzettséget szerzők arányát, ami EU-átlagban ma 31 százalék. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)
Öt kiemelt középtávú célból hármat számszerűsítve jóváhagytak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői pénteken befejeződött kétnapos brüsszeli találkozójukon, kettőről azonban egyelőre nem született döntés. A Görögországgal kapcsolatos megállapodás szerint Athén a Nemzetközi Valutaalaptól, illetve kétoldalú alapon a többi euróövezeti országtól is hitelhez juthat, ha a piacokról átlagos feltételekkel már nem tud kölcsönözni.
Öt kiemelt középtávú gazdaságpolitikai, foglalkoztatási és versenyképességi célból hármat számszerűsítve jóváhagytak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői pénteken befejeződött kétnapos brüsszeli találkozójukon, kettőről azonban egyelőre nem született döntés.
A vezetők – az előzetes várakozásoknak megfelelően – nem döntöttek a 2020-ig érvényes EU-stratégia egészéről, miután néhány ponton megosztottnak mutatkoztak az Európai Bizottság javaslatát illetően.
Döntés született viszont a csúcstalálkozón a pénzügyi nehézségekkel küzdő Görögország támogatásáról, pontosabban az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy közös mechanizmusáról, amelyet Athén – vagy akár más bajba kerülő euróövezeti ország – szükség esetén igénybe vehet.
A 20 és 64 év közötti korosztályon belül 75 százalékos foglalkoztatási arányt akar elérni az Európai Unió 2020-ra. Az uniós átlag jelenleg 69 százalék. A következő uniós célkitűzés értelmében a kutatásfejlesztésre fordított összegek arányát a bruttó nemzeti termék 3 százalékára kell emelni 2020-ig. Az uniós átlag most 1,9 százalék.
Az EU-vezetők megerősítették azokat az éghajlatvédelmi vállalásokat, miszerint 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni a légkör felmelegedését okozó gázok kibocsátását, 20 százalékkal kell növelni az energiahatékonyságot, valamint 20 százalékra kell emelni a megújuló energiaforrások felhasználási arányát.
Két további célkitűzés számszerűsítését az EU csak a későbbiekben, legkorábban júniusban tervezi. Az oktatás javításán belül az előkészítő dokumentumokban két terv fogalmazódott meg. Tíz százalékra kellene csökkenteni uniós szinten az idő előtti iskolaelhagyók arányát, ami EU-átlagban ma 15 százalék. Emellett negyven százalékra kellene emelni a felsőfokú végzettséget szerzők arányát, ami EU-átlagban ma 31 százalék. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. április 7.
Az IMF szította a válságot?
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szította a válságot tavaly Európa feltörekvő országaiban, hogy olyan helyzetet teremtsen, amelyben a térség kölcsönért fordul hozzá – vélte a cseh jegybank kormányzóhelyettese a Der Standard című osztrák újságnak adott interjúban.
Súlyos vádak. Mojmír Hampl szerint az IMF-esek teendőt kerestek maguknak„A Magyarországnak, Lettországnak, Ukrajnának és Romániának kölcsönt nyújtó IMF félremagyarázott adatokat, miközben az új vezetés alatt feladatot keresett magának” – mondta Mojmír Hampl. „Nevetséges, hogy elsősorban az IMF gyorsította fel a válságot” – hangoztatta Hampl, aki szerint ez „nyilvánvaló kísérlet volt arra, hogy az egész térségnek kölcsönt nyújtsanak”. „A válság előtt az IMF-nek gyakorlatilag nem volt ügyfele – részletezte a bankár. – A válsággal és Dominique Strauss-Kahn új vezetése alatt a pénzintézetnek új feladata lett és több forráshoz jutott.”
Zdenek Tuma, a Cseh Nemzeti Bank kormányzója ugyanakkor ellentmondott helyettesének, amikor a Reuters hírügynökség Hampl interjújáról kérdezte. „Hampl úrnak arra vonatkozó kijelentése, hogy az IMF gyorsította fel a válságot, a személyes véleménye volt. Ez nem a Cseh Nemzeti Bank álláspontja, és én sem osztom” – szögezte le Tuma a brit hírügynökség telefonos megkeresésére. „Az IMF olyan intézmény, amelynek feladata a bajba jutott országok megsegítése – hangsúlyozta Tuma. Az olyan országoknak, mint Lettország vagy Magyarország, strukturális gondjaik és pénzügyi problémáik vannak. Ez az az eset, amikor az IMF-nek közbe kellene lépni, és ez is történt.”
Krónika (Kolozsvár)
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szította a válságot tavaly Európa feltörekvő országaiban, hogy olyan helyzetet teremtsen, amelyben a térség kölcsönért fordul hozzá – vélte a cseh jegybank kormányzóhelyettese a Der Standard című osztrák újságnak adott interjúban.
Súlyos vádak. Mojmír Hampl szerint az IMF-esek teendőt kerestek maguknak„A Magyarországnak, Lettországnak, Ukrajnának és Romániának kölcsönt nyújtó IMF félremagyarázott adatokat, miközben az új vezetés alatt feladatot keresett magának” – mondta Mojmír Hampl. „Nevetséges, hogy elsősorban az IMF gyorsította fel a válságot” – hangoztatta Hampl, aki szerint ez „nyilvánvaló kísérlet volt arra, hogy az egész térségnek kölcsönt nyújtsanak”. „A válság előtt az IMF-nek gyakorlatilag nem volt ügyfele – részletezte a bankár. – A válsággal és Dominique Strauss-Kahn új vezetése alatt a pénzintézetnek új feladata lett és több forráshoz jutott.”
Zdenek Tuma, a Cseh Nemzeti Bank kormányzója ugyanakkor ellentmondott helyettesének, amikor a Reuters hírügynökség Hampl interjújáról kérdezte. „Hampl úrnak arra vonatkozó kijelentése, hogy az IMF gyorsította fel a válságot, a személyes véleménye volt. Ez nem a Cseh Nemzeti Bank álláspontja, és én sem osztom” – szögezte le Tuma a brit hírügynökség telefonos megkeresésére. „Az IMF olyan intézmény, amelynek feladata a bajba jutott országok megsegítése – hangsúlyozta Tuma. Az olyan országoknak, mint Lettország vagy Magyarország, strukturális gondjaik és pénzügyi problémáik vannak. Ez az az eset, amikor az IMF-nek közbe kellene lépni, és ez is történt.”
Krónika (Kolozsvár)
2010. május 3.
A rossz kormányzás felelőssége
Összeszorul az ember szíve, amikor Markó Béla RMDSZ-elnök urat a kormányasztal szögletén bánatos, gondterhelt arccal látja. Úgy ül ott hallgatagon, megnyúlt arccal, mint egy számkivetett ember, akit rossz helyre pottyantott a Sors. Ismerjük el, nincs sok oka örömre. Ráadásul egyre nyilvánvalóbbá válik az is, hogy Emil Boc és demokrata liberális csapata az égadta világon mindennel hajlandó foglalkozni, csak az ország valós gondjaival nem. Nézzük például az elmúlt két hét nagy témáit.
Gondolt egyet Traian Băsescu, s úgy találta, hogy a teljes káoszba sodort ország legégetőbb feladata olyan alkotmánymódosítást végrehajtani, mely teljesen eljelentékteleníti a parlamentet, és lehetetlenné teszi, hogy még egyszer megessék az a nagy szégyen, hogy menesztenék az államfőt. Miután ezen túlestek, s most már a parlamenttől függ az alkotmánymódosítás sorsa, mintha rendelésre történt volna, az alkotmánybíróság kiherélte a feddhetetlenségi ügynökséget, s nosza az vált legégetőbb feladatává a kormánynak, hogy tíz nap leforgása alatt új törvénnyel szabályoztassák a Cătălin Macovei vezette majdnem fölösleges intézményt. És lőn. A képviselőházban kis fennakadás után, de elfogadták a jogszabályt, már csak a szenátusban kell megejteni a szavazást, hogy a duplafedelű törvény, nyilvános és titkos vagyonbevallással, még kuszábbá, még átláthatatlanná tegye a vezetők vagyoni gyarapodását. Kedd tájékán újabb halaszthatatlan feladat zúdult a kormányfő nyakába: minisztériumközi bizottságot alapított a világraszóló román találmányként beállított elektromos árammal működő autó és az azt kiszolgáló infrastruktúra kifejlesztésére. Nem maradt sok ideje az újságíróknak, hogy e nevetséges eseten köszörüljék nyelvüket, csütörtökön megérkezett Bukarestbe az IMF küldöttsége. Miután alaposan szemügyre vették a kormány eredeti vállalásait, szerény eredményeit, volt néhány keresetlen szavuk a fölösleges állami kiadásokról, de főként a válságellenes intézkedések hiányáról. Még maradnak, ellenőriznek, de a napiparancsot máris kiadták: további megszorításokra van szükség, költségcsökkentésekre, takarékosságra, eredményesebb válságkezelésre. Ha nem, Görögország sorsára jutunk...
Már az unióban is pengetik, meneszteni kellene őket. Vajon az RMDSZ-t is? Vagy marad hely a nagy asztal sarkán a mi Markó Bélánknak?
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Összeszorul az ember szíve, amikor Markó Béla RMDSZ-elnök urat a kormányasztal szögletén bánatos, gondterhelt arccal látja. Úgy ül ott hallgatagon, megnyúlt arccal, mint egy számkivetett ember, akit rossz helyre pottyantott a Sors. Ismerjük el, nincs sok oka örömre. Ráadásul egyre nyilvánvalóbbá válik az is, hogy Emil Boc és demokrata liberális csapata az égadta világon mindennel hajlandó foglalkozni, csak az ország valós gondjaival nem. Nézzük például az elmúlt két hét nagy témáit.
Gondolt egyet Traian Băsescu, s úgy találta, hogy a teljes káoszba sodort ország legégetőbb feladata olyan alkotmánymódosítást végrehajtani, mely teljesen eljelentékteleníti a parlamentet, és lehetetlenné teszi, hogy még egyszer megessék az a nagy szégyen, hogy menesztenék az államfőt. Miután ezen túlestek, s most már a parlamenttől függ az alkotmánymódosítás sorsa, mintha rendelésre történt volna, az alkotmánybíróság kiherélte a feddhetetlenségi ügynökséget, s nosza az vált legégetőbb feladatává a kormánynak, hogy tíz nap leforgása alatt új törvénnyel szabályoztassák a Cătălin Macovei vezette majdnem fölösleges intézményt. És lőn. A képviselőházban kis fennakadás után, de elfogadták a jogszabályt, már csak a szenátusban kell megejteni a szavazást, hogy a duplafedelű törvény, nyilvános és titkos vagyonbevallással, még kuszábbá, még átláthatatlanná tegye a vezetők vagyoni gyarapodását. Kedd tájékán újabb halaszthatatlan feladat zúdult a kormányfő nyakába: minisztériumközi bizottságot alapított a világraszóló román találmányként beállított elektromos árammal működő autó és az azt kiszolgáló infrastruktúra kifejlesztésére. Nem maradt sok ideje az újságíróknak, hogy e nevetséges eseten köszörüljék nyelvüket, csütörtökön megérkezett Bukarestbe az IMF küldöttsége. Miután alaposan szemügyre vették a kormány eredeti vállalásait, szerény eredményeit, volt néhány keresetlen szavuk a fölösleges állami kiadásokról, de főként a válságellenes intézkedések hiányáról. Még maradnak, ellenőriznek, de a napiparancsot máris kiadták: további megszorításokra van szükség, költségcsökkentésekre, takarékosságra, eredményesebb válságkezelésre. Ha nem, Görögország sorsára jutunk...
Már az unióban is pengetik, meneszteni kellene őket. Vajon az RMDSZ-t is? Vagy marad hely a nagy asztal sarkán a mi Markó Bélánknak?
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. május 4.
Kétesélyes 2010-ben Románia gazdasága
Korai még 2010-es gazdasági visszaesésről beszélni, az életben bármi lehetséges. A dolgok valóban változtak, éppen ezért igen óvatos lennék, ha a gazdaság növekedéséről vagy csökkenéséről kellene nyilatkoznom. De azt hiszem növekedés várható, a gazdaság fejlődik 2009-hez képest – nyilatkozta Mihai Tănăsescu, Románia megbízottja a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF).
Véleménye szerint a tavalyi 7,1%-os gazdasági visszaesés nem ismétlődik meg. Ahogy ma látszik, nem hiszem, hogy csökkenés lesz 2010-ben, szerintem megfordul a folyamat idén – fűzte hozzá.
Tănăsescu abban bízik, hogy a gazdaság szerényen, de elkezdte feléledését, és legvalószínűbb, hogy a második félévben megjelennek a pozitív jelek. Szerinte ebben az évben, a GDP növekedéséhez vezethet a már növekvő pályára került ipari termelés, export, mezőgazdaság és fogyasztás, ez utóbbi azonban kisebb mértékben.
A hazai vállalkozók képviselői azt nyilatkozták az IMF küldöttséggel folytatott megbeszélés után, hogy a nemzetközi pénzintézet lefelé módosíthatja Románia gazdasági növekedéséről szóló előrejelzését, a megbecsült 0,8%-ról 0%-ra. Az IMF korábban már változtatott előző előrejelzésén, 1,3%-ról 0,8%-ra csökkentette a lehetséges gazdasági növekedést.
Az IMF küldöttsége április 27-május 7 között tartózkodik Romániában, hogy felmérje, teljesítette-e a kormány a készenléti hitel egyezményében vállaltakat. Következtetéseiket elemzi az IMF igazgatótanácsa és várhatóan júniusban döntenek arról, folyósítják-e a hitel ötödik, 850 millió eurós részletét.
Szabadság (Kolozsvár)
Korai még 2010-es gazdasági visszaesésről beszélni, az életben bármi lehetséges. A dolgok valóban változtak, éppen ezért igen óvatos lennék, ha a gazdaság növekedéséről vagy csökkenéséről kellene nyilatkoznom. De azt hiszem növekedés várható, a gazdaság fejlődik 2009-hez képest – nyilatkozta Mihai Tănăsescu, Románia megbízottja a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF).
Véleménye szerint a tavalyi 7,1%-os gazdasági visszaesés nem ismétlődik meg. Ahogy ma látszik, nem hiszem, hogy csökkenés lesz 2010-ben, szerintem megfordul a folyamat idén – fűzte hozzá.
Tănăsescu abban bízik, hogy a gazdaság szerényen, de elkezdte feléledését, és legvalószínűbb, hogy a második félévben megjelennek a pozitív jelek. Szerinte ebben az évben, a GDP növekedéséhez vezethet a már növekvő pályára került ipari termelés, export, mezőgazdaság és fogyasztás, ez utóbbi azonban kisebb mértékben.
A hazai vállalkozók képviselői azt nyilatkozták az IMF küldöttséggel folytatott megbeszélés után, hogy a nemzetközi pénzintézet lefelé módosíthatja Románia gazdasági növekedéséről szóló előrejelzését, a megbecsült 0,8%-ról 0%-ra. Az IMF korábban már változtatott előző előrejelzésén, 1,3%-ról 0,8%-ra csökkentette a lehetséges gazdasági növekedést.
Az IMF küldöttsége április 27-május 7 között tartózkodik Romániában, hogy felmérje, teljesítette-e a kormány a készenléti hitel egyezményében vállaltakat. Következtetéseiket elemzi az IMF igazgatótanácsa és várhatóan júniusban döntenek arról, folyósítják-e a hitel ötödik, 850 millió eurós részletét.
Szabadság (Kolozsvár)
2010. május 5.
Fogytán a türelme Băsescunak
Traian Băsescu elégedetlen a kormány teljesítményével főleg a közkiadások csökkentésére vonatkozó intézkedések halogatása miatt. Ezt fogalmazta meg Sebastian Lăzăroiu, aki az államfő egyik tanácsadója. A Cotroceni-palotából érkezett figyelmeztetés rövid idő alatt már a második.
Băsescu nem először bírálja a nyilvánosság előtt a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ koalíciójára épített kormányt. Áprilisban az elnöki hivatalba hívta a kormányt beszámolóra. Az államfő akkor úgy nyilatkozott, hogy az állami apparátus karcsúsítására tett ígéreteknek a kormány nem tett eleget a statisztikák szerint.
Az államfő most nem a közvetlen bírálás lehetőségét választotta, hanem egyik tanácsadója révén figyelmeztette a kabinetet. Lăzăroiu az Adevărul című napilapnak úgy nyilatkozott, hogy az Emil Boc vezette kormány átalakítására ősszel kerülhet sor, hiszen az államfő akkor értékeli ki a kabinet teljesítményét.
Az elnöki tanácsadó szerint az elmúlt három hónap türelmi időszaknak számít, azonban most eljött az ideje annak, hogy a kormány bizonyítsa: létezik politikai akarat a közszféra kiadásainak a csökkentésére, hiszen a kormánynak éppen ez az egyik nagy „adóssága”.
Lăzăroiu szerint az ország első embere már jelezte a kormánynak, hogy sürgős intézkedésekre van szükség, hiszen – mint mondta – Görögország példáját látva, nem lehet „karba tett kézzel ülni”. Az elnöki tanácsadó azonban bízik abban, hogy a kabinet már júniusig meghozza a szükséges „bátor és népszerűtlen” intézkedéseket, hiszen a parlamentben viszonylag stabil többséggel rendelkezik.
Az elmúlt hónapok gazdasági teljesítménye elmarad a várakozásoktól, a költségvetés bevételei is elmaradnak a remélt szinttől. Ráadásul a Nemzetközi Valutaalap nem hajlandó beleegyezni abba, hogy az idei államháztartási hiány haladja meg a bruttó hazai termék 5,9 százalékát. Ilyen körülmények között a kormánynak sürgősen megtakarító intézkedéseket kell hoznia.
Szabadság (Kolozsvár)
Traian Băsescu elégedetlen a kormány teljesítményével főleg a közkiadások csökkentésére vonatkozó intézkedések halogatása miatt. Ezt fogalmazta meg Sebastian Lăzăroiu, aki az államfő egyik tanácsadója. A Cotroceni-palotából érkezett figyelmeztetés rövid idő alatt már a második.
Băsescu nem először bírálja a nyilvánosság előtt a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ koalíciójára épített kormányt. Áprilisban az elnöki hivatalba hívta a kormányt beszámolóra. Az államfő akkor úgy nyilatkozott, hogy az állami apparátus karcsúsítására tett ígéreteknek a kormány nem tett eleget a statisztikák szerint.
Az államfő most nem a közvetlen bírálás lehetőségét választotta, hanem egyik tanácsadója révén figyelmeztette a kabinetet. Lăzăroiu az Adevărul című napilapnak úgy nyilatkozott, hogy az Emil Boc vezette kormány átalakítására ősszel kerülhet sor, hiszen az államfő akkor értékeli ki a kabinet teljesítményét.
Az elnöki tanácsadó szerint az elmúlt három hónap türelmi időszaknak számít, azonban most eljött az ideje annak, hogy a kormány bizonyítsa: létezik politikai akarat a közszféra kiadásainak a csökkentésére, hiszen a kormánynak éppen ez az egyik nagy „adóssága”.
Lăzăroiu szerint az ország első embere már jelezte a kormánynak, hogy sürgős intézkedésekre van szükség, hiszen – mint mondta – Görögország példáját látva, nem lehet „karba tett kézzel ülni”. Az elnöki tanácsadó azonban bízik abban, hogy a kabinet már júniusig meghozza a szükséges „bátor és népszerűtlen” intézkedéseket, hiszen a parlamentben viszonylag stabil többséggel rendelkezik.
Az elmúlt hónapok gazdasági teljesítménye elmarad a várakozásoktól, a költségvetés bevételei is elmaradnak a remélt szinttől. Ráadásul a Nemzetközi Valutaalap nem hajlandó beleegyezni abba, hogy az idei államháztartási hiány haladja meg a bruttó hazai termék 5,9 százalékát. Ilyen körülmények között a kormánynak sürgősen megtakarító intézkedéseket kell hoznia.
Szabadság (Kolozsvár)
2010. május 6.
Markó nem terhelné meg nagyon a lakosságot
Markó Béla miniszterelnök-helyettes ma elmondta: a kormány egyelőre nem döntött az adónövelésről, a kabinet felelőssége, hogy az intézkedések ne sújtsák a lakosságot, különösen a szegényebbeket.
„Jelenleg nem zárultak le a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások. Nagyon sok megoldás van, a kiadások csökkentése, az adók növelése, de jelenleg még nem merült fel, hogy döntenünk kellene, mire van szükség, és mire nincs”, mondta a miniszterelnök-helyettes.
Mint mondta, az RMDSZ miniszterei készítettek egy elemzést, és a napokban mérik fel, melyek az RMDSZ által elfogadhatónak ítélt megoldások.
Markó Béla szerint nem lehet előrelátni az adónövelésről szóló esetleges döntést.
„A kormányülésen nem beszéltünk az IMF-fel folytatott tárgyalás következtetéseiről. A pénzügyminiszter tájékoztatott a tárgyalások stádiumáról, néhány napon belül valószínűleg lesznek eredmények. Több lehetséges megoldás van, a cél a költségvetési egyensúly megtartása, és hogy túlságosan ne terheljük meg a lakosságot”, fejtette ki.
A kormányfő-helyettes szerint az eddigi és a következő intézkedések is megszorító jellegűek, de a kormány felelőssége, hogy meghozza azokat az intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően a lakosság nem szenved, de bizonyos fokú szociális védelemre is szükség van, főként a szegényebbek esetében.
„Egységes adókulcsunk van, és eddig azt az elvet követtük, hogy ne tegyünk különbséget különféle termékek között. Az a nagy kérdés, hogy ragaszkodunk-e ehhez az elvhez, vagy másikat akarunk követni. Ebben a pillanatban nem jósolhatom meg, mi lesz a döntés”, mondta Markó Béla utalva Radu Berceanu szállításügyi miniszter javaslatára, miszerint bizonyos termékek esetében növelni kellene a hozzáadottérték-adót.
Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter arról tájékoztatta a kormány tagjait a kabinet szerdai ülésén, hogy a FMI a kiadások csökkentését és a bevételek növelését kérte, akár az adók növelése árán is, és hogy az államháztartási deficit 2010-ben meghaladja az 5,9 százalékot, de a Valutaalap elfogadhat egy 6,3-6,4 százalékos deficitet is.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)
Markó Béla miniszterelnök-helyettes ma elmondta: a kormány egyelőre nem döntött az adónövelésről, a kabinet felelőssége, hogy az intézkedések ne sújtsák a lakosságot, különösen a szegényebbeket.
„Jelenleg nem zárultak le a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások. Nagyon sok megoldás van, a kiadások csökkentése, az adók növelése, de jelenleg még nem merült fel, hogy döntenünk kellene, mire van szükség, és mire nincs”, mondta a miniszterelnök-helyettes.
Mint mondta, az RMDSZ miniszterei készítettek egy elemzést, és a napokban mérik fel, melyek az RMDSZ által elfogadhatónak ítélt megoldások.
Markó Béla szerint nem lehet előrelátni az adónövelésről szóló esetleges döntést.
„A kormányülésen nem beszéltünk az IMF-fel folytatott tárgyalás következtetéseiről. A pénzügyminiszter tájékoztatott a tárgyalások stádiumáról, néhány napon belül valószínűleg lesznek eredmények. Több lehetséges megoldás van, a cél a költségvetési egyensúly megtartása, és hogy túlságosan ne terheljük meg a lakosságot”, fejtette ki.
A kormányfő-helyettes szerint az eddigi és a következő intézkedések is megszorító jellegűek, de a kormány felelőssége, hogy meghozza azokat az intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően a lakosság nem szenved, de bizonyos fokú szociális védelemre is szükség van, főként a szegényebbek esetében.
„Egységes adókulcsunk van, és eddig azt az elvet követtük, hogy ne tegyünk különbséget különféle termékek között. Az a nagy kérdés, hogy ragaszkodunk-e ehhez az elvhez, vagy másikat akarunk követni. Ebben a pillanatban nem jósolhatom meg, mi lesz a döntés”, mondta Markó Béla utalva Radu Berceanu szállításügyi miniszter javaslatára, miszerint bizonyos termékek esetében növelni kellene a hozzáadottérték-adót.
Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter arról tájékoztatta a kormány tagjait a kabinet szerdai ülésén, hogy a FMI a kiadások csökkentését és a bevételek növelését kérte, akár az adók növelése árán is, és hogy az államháztartási deficit 2010-ben meghaladja az 5,9 százalékot, de a Valutaalap elfogadhat egy 6,3-6,4 százalékos deficitet is.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)
2010. május 6.
Brutális megszorítások a közszférában
Nem lesz adóemelés, és az áfa sem növekszik, ehelyett a kormány június 1-jétől 25 százalékkal csökkenti a közszféra béralapját, és 15 százalékkal kisebbek lesznek a nyugdíjak. Traian Băsescu államfő csütörtök este jelentette be ezt, miután a nap folyamán külön-külön találkozott a kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségével. Băsescu szerint az IMF-fel folyó tárgyalások során a kormány vállalta, hogy az adóemelés helyett jelentős mértékben csökkenti a költségvetési kiadásokat. Csökken a minimálbér és a munkanélküliségi segély, és jelentősen kevesebb lesz az állami támogatások összege is.
Az IMF választás elé állította a kormányt: vagy 24 százalékra emeli az áfát és 20 százalékra növeli az egységes adókulcsot, vagy pedig vállalja, hogy jelentősen csökkenti a kiadásokat, mondta Băsescu a Cotroceni-palotában.
„A teljes hazai közszféra béralapja 25 százalékkal csökken, az év végéig pedig az állami intézmények vezetőinek ki kell választaniuk a legjobb alkalmazottakat. Ezt a lépést június 1-jétől meg kell tenni. Ami a nyugdíjakat illeti: ahhoz, hogy a kormány a jelenlegi szinten biztosítani tudja a nyugdíjakat, a kormánynak további 500 millió euróra lenne szüksége, ezt pedig nincs honnan előteremteni. A nyugdíjak így várhatóan 15 százalékkal csökkennek, és az állami szubvenciók is alacsonyabbak lesznek. Szintén 15 százalékkal csökken a munkanélküli-segély összege is. Minden bér 25 százalékkal csökken, a minimálbér is” – részletezte az államfő. Mint fogalmazott, a közszférában januártól érvényes 705 lejes minimálbér is a magánszférában alkalmazott 600 lejre csökken.
Az intézkedések – mint hangsúlyozta – elkerülhetetlenek voltak olyan körülmények között, hogy a 2010-es állami költségvetés 28 százaléka a közszféra béralapját képezi, további 35 százalékra rúgnak a különböző szociális segélyek. „Miközben ezekre megy el a büdzsé 63 százaléka, nem csodálkozhatunk azon, hogy nincs pénz a kórházakra, iskolákra, a hadseregre” – hangoztatta az államelnök.
„A lakosság bízhat benne, hogy a kormány, a parlament és az államfő tudja a dolgát a jelenlegi gazdasági helyzetben” – tette hozzá Traian Băsescu. Az államfő ugyanakkor arra is kitért, hogy számításai szerint a szintén lehetőségként tárgyalt áfaemelés a 15 százalékos nyugdíjcsökkentéshez hasonló mértékben hatott volna ki a kisnyugdíjasokra.
Az államelnök elmondta, jelen pillanatban Romániában 16 féle olyan szociális segély létezik, amelyik halmozása révén sokan kényelmesen otthon ülhetnek, s több pénzt kapnak kézhez, mintha dolgoznának. Ezért ezeket a támogatási rendszereket mielőbb átvizsgálják, s olyan jogszabályokat dolgoznak ki, amelyek nem teszik lehetővé, hogy a jövőben hasonló helyzetek alakulhassanak ki.
140 ezren kerülhetnek utcára
A jövő év elejéig több mint 140 ezer közalkalmazottat fognak elbocsátani ahhoz, hogy tartani lehessen a kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által leszögezett jövő évi kiadási kereteket – nyilatkozták csütörtökön este a Mediafax hírügynökségnek nevük elhallgatását kérő, a tárgyalásokon részt vevő források, akik úgy tudják, a jövő év elejéig a közszférában dolgozók 10 százalékának mennie kell.
Bár ez nem képezte az IMF-fel folytatott tárgyalások témáját, Băsescu csütörtök esti sajtótájékoztatóján azt is leszögezte, hogy az államnak mielőbb törlesztenie kell a magáncégek felé felhalmozott adósságait, illetve a kórházak tartozásait is ki kell fizetni, mivel ezek az intézkedések is hozzájárulhatnak az ország gazdasági fellendülésének felgyorsításához. Ugyanakkor az államfő a decentralizáció folyamatának felgyorsítása, illetve a közbeszerzési eljárás racionalizálása mellett is határozottan kiállt.
A Mediafax hírügynökség számításai szerint a közszféra béralapjának 25 százalékos csökkentése az első negyedévi kiadásokkal számolva 7 milliárd lej (mintegy 1,7 milliárd euró) megtakarítását eredményezné.
Markó: nincs más választás
Néhány órával az államfői bejelentést megelőzően Markó Béla miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján már meglebegtette, hogy drasztikus lépések várhatók. Az RMDSZ-elnök akkor még arról beszélt, hogy vagy az adókat kell növelni, vagy a költségvetési kiadásokat kell csökkenteni, másként nem lehet egyensúlyban tartani az ország gazdaságát. „Biztos, hogy valaminek csökkenni vagy valaminek növekedni kell, a fájdalmas intézkedések elkerülhetetlenek. Gyorsan kell határozni, ám előtte még a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel is egyeztetni kell” – összegezte az RMDSZ elnöke, hangsúlyozva, hogy egyelőre konkrét döntésekről nem tud beszámolni. „A felvázolt alternatívák közül egyik sem kellemes, és mindegyiket nehéz szívvel hozzuk meg, de nincs más választás. A gazdasági válság valószínű, hogy még nem ér véget, olyan időszakot élünk, és olyan következik, amelyben nem kellemes kormányon lenni, jobb ellenzékből bírálni a meghozott döntéseket” – fogalmazott Markó Béla, aki szerint fontos, tartani a valutaalappal kötött egyezséget, egyensúlyban kell tartani a költségvetést, s a kormánykoalíciónak is szolidárisnak kell maradnia.
Szakszervezeti felháborodás
Még véget sem ért Traian Băsescu államfő sajtónyilatkozata, amikor a szakszervezetek elkezdték bírálni az elhangzottakat. „A Traian Băsescu államfő által ismertetett javaslatok elfogadhatatlanok. De mégis azt hiszem, hogy ez az egész csak egy vicc volt, s holnap felébredünk ebből a rémálomból” – hangsúlyozta Marius Petcu, a CNSLR Frăţia szakszervezeti tömörülés elnöke. Eközben Iacob Baciu, a CSDR elnöke arról értekezett, nincs törvényes keret, amely lehetővé tenné az államfő javaslatainak gyakorlatba ültetését.
„A közalkalmazottaknak biztosított 705 lejes minimálbér szerepel az idén hatályba lépett egységes bérezési törvényben, illetve ezt vették alapul az idei évi állami költségvetés kidolgozásakor is. A béralapról az idei költségvetési törvény rendelkezik. Hasonlóképpen a munkanélküli-segélyről és a nyugdíjakról is. Tehát előbb a törvényeket kell módosítani, s csak utána lehet alkalmazni a megszorításokat. Nem hiszem el, hogy az államfőnek eszébe jutott a nyugdíjak 15 százalékos csökkentése. Egyetlen határozat sem hathat visszamenőleg. Elfogadhatatlan. Ez jóval több, mint amennyit el tudunk viselni, az érintettek reakciója pedig ezzel arányos lesz” – szögezte le Baciu. Sokkal drasztikusabban fogalmazott Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke. Szerinte ugyanis az alacsony fizetéssel rendelkező közalkalmazottak 35 százaléka utcára kerül, amennyiben 25 százalékkal csökken a közszféra béralapja.
„Az államfő által kilátásba helyezett intézkedések a lakosságot genocídiumra fogják késztetni, sokkal súlyosabb társadalmi megnyilvánulásokra kerülhet sor, mint Görögországban, mivel ezek az intézkedések főként az alacsony jövedelműeket sújtják” – hangsúlyozta Hossu. Vasile Marica, a Sed Lex szakszervezeti szövetség elnöke eközben arról beszélt, hogy Traian Băsescunak inkább a saját embereinek kellett volna azt mondania, hogy többé ne lopjanak, mivel azáltal meglennének a szükséges költségvetési megtakarítások.
Krónika (Kolozsvár)
Nem lesz adóemelés, és az áfa sem növekszik, ehelyett a kormány június 1-jétől 25 százalékkal csökkenti a közszféra béralapját, és 15 százalékkal kisebbek lesznek a nyugdíjak. Traian Băsescu államfő csütörtök este jelentette be ezt, miután a nap folyamán külön-külön találkozott a kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségével. Băsescu szerint az IMF-fel folyó tárgyalások során a kormány vállalta, hogy az adóemelés helyett jelentős mértékben csökkenti a költségvetési kiadásokat. Csökken a minimálbér és a munkanélküliségi segély, és jelentősen kevesebb lesz az állami támogatások összege is.
Az IMF választás elé állította a kormányt: vagy 24 százalékra emeli az áfát és 20 százalékra növeli az egységes adókulcsot, vagy pedig vállalja, hogy jelentősen csökkenti a kiadásokat, mondta Băsescu a Cotroceni-palotában.
„A teljes hazai közszféra béralapja 25 százalékkal csökken, az év végéig pedig az állami intézmények vezetőinek ki kell választaniuk a legjobb alkalmazottakat. Ezt a lépést június 1-jétől meg kell tenni. Ami a nyugdíjakat illeti: ahhoz, hogy a kormány a jelenlegi szinten biztosítani tudja a nyugdíjakat, a kormánynak további 500 millió euróra lenne szüksége, ezt pedig nincs honnan előteremteni. A nyugdíjak így várhatóan 15 százalékkal csökkennek, és az állami szubvenciók is alacsonyabbak lesznek. Szintén 15 százalékkal csökken a munkanélküli-segély összege is. Minden bér 25 százalékkal csökken, a minimálbér is” – részletezte az államfő. Mint fogalmazott, a közszférában januártól érvényes 705 lejes minimálbér is a magánszférában alkalmazott 600 lejre csökken.
Az intézkedések – mint hangsúlyozta – elkerülhetetlenek voltak olyan körülmények között, hogy a 2010-es állami költségvetés 28 százaléka a közszféra béralapját képezi, további 35 százalékra rúgnak a különböző szociális segélyek. „Miközben ezekre megy el a büdzsé 63 százaléka, nem csodálkozhatunk azon, hogy nincs pénz a kórházakra, iskolákra, a hadseregre” – hangoztatta az államelnök.
„A lakosság bízhat benne, hogy a kormány, a parlament és az államfő tudja a dolgát a jelenlegi gazdasági helyzetben” – tette hozzá Traian Băsescu. Az államfő ugyanakkor arra is kitért, hogy számításai szerint a szintén lehetőségként tárgyalt áfaemelés a 15 százalékos nyugdíjcsökkentéshez hasonló mértékben hatott volna ki a kisnyugdíjasokra.
Az államelnök elmondta, jelen pillanatban Romániában 16 féle olyan szociális segély létezik, amelyik halmozása révén sokan kényelmesen otthon ülhetnek, s több pénzt kapnak kézhez, mintha dolgoznának. Ezért ezeket a támogatási rendszereket mielőbb átvizsgálják, s olyan jogszabályokat dolgoznak ki, amelyek nem teszik lehetővé, hogy a jövőben hasonló helyzetek alakulhassanak ki.
140 ezren kerülhetnek utcára
A jövő év elejéig több mint 140 ezer közalkalmazottat fognak elbocsátani ahhoz, hogy tartani lehessen a kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által leszögezett jövő évi kiadási kereteket – nyilatkozták csütörtökön este a Mediafax hírügynökségnek nevük elhallgatását kérő, a tárgyalásokon részt vevő források, akik úgy tudják, a jövő év elejéig a közszférában dolgozók 10 százalékának mennie kell.
Bár ez nem képezte az IMF-fel folytatott tárgyalások témáját, Băsescu csütörtök esti sajtótájékoztatóján azt is leszögezte, hogy az államnak mielőbb törlesztenie kell a magáncégek felé felhalmozott adósságait, illetve a kórházak tartozásait is ki kell fizetni, mivel ezek az intézkedések is hozzájárulhatnak az ország gazdasági fellendülésének felgyorsításához. Ugyanakkor az államfő a decentralizáció folyamatának felgyorsítása, illetve a közbeszerzési eljárás racionalizálása mellett is határozottan kiállt.
A Mediafax hírügynökség számításai szerint a közszféra béralapjának 25 százalékos csökkentése az első negyedévi kiadásokkal számolva 7 milliárd lej (mintegy 1,7 milliárd euró) megtakarítását eredményezné.
Markó: nincs más választás
Néhány órával az államfői bejelentést megelőzően Markó Béla miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján már meglebegtette, hogy drasztikus lépések várhatók. Az RMDSZ-elnök akkor még arról beszélt, hogy vagy az adókat kell növelni, vagy a költségvetési kiadásokat kell csökkenteni, másként nem lehet egyensúlyban tartani az ország gazdaságát. „Biztos, hogy valaminek csökkenni vagy valaminek növekedni kell, a fájdalmas intézkedések elkerülhetetlenek. Gyorsan kell határozni, ám előtte még a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel is egyeztetni kell” – összegezte az RMDSZ elnöke, hangsúlyozva, hogy egyelőre konkrét döntésekről nem tud beszámolni. „A felvázolt alternatívák közül egyik sem kellemes, és mindegyiket nehéz szívvel hozzuk meg, de nincs más választás. A gazdasági válság valószínű, hogy még nem ér véget, olyan időszakot élünk, és olyan következik, amelyben nem kellemes kormányon lenni, jobb ellenzékből bírálni a meghozott döntéseket” – fogalmazott Markó Béla, aki szerint fontos, tartani a valutaalappal kötött egyezséget, egyensúlyban kell tartani a költségvetést, s a kormánykoalíciónak is szolidárisnak kell maradnia.
Szakszervezeti felháborodás
Még véget sem ért Traian Băsescu államfő sajtónyilatkozata, amikor a szakszervezetek elkezdték bírálni az elhangzottakat. „A Traian Băsescu államfő által ismertetett javaslatok elfogadhatatlanok. De mégis azt hiszem, hogy ez az egész csak egy vicc volt, s holnap felébredünk ebből a rémálomból” – hangsúlyozta Marius Petcu, a CNSLR Frăţia szakszervezeti tömörülés elnöke. Eközben Iacob Baciu, a CSDR elnöke arról értekezett, nincs törvényes keret, amely lehetővé tenné az államfő javaslatainak gyakorlatba ültetését.
„A közalkalmazottaknak biztosított 705 lejes minimálbér szerepel az idén hatályba lépett egységes bérezési törvényben, illetve ezt vették alapul az idei évi állami költségvetés kidolgozásakor is. A béralapról az idei költségvetési törvény rendelkezik. Hasonlóképpen a munkanélküli-segélyről és a nyugdíjakról is. Tehát előbb a törvényeket kell módosítani, s csak utána lehet alkalmazni a megszorításokat. Nem hiszem el, hogy az államfőnek eszébe jutott a nyugdíjak 15 százalékos csökkentése. Egyetlen határozat sem hathat visszamenőleg. Elfogadhatatlan. Ez jóval több, mint amennyit el tudunk viselni, az érintettek reakciója pedig ezzel arányos lesz” – szögezte le Baciu. Sokkal drasztikusabban fogalmazott Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke. Szerinte ugyanis az alacsony fizetéssel rendelkező közalkalmazottak 35 százaléka utcára kerül, amennyiben 25 százalékkal csökken a közszféra béralapja.
„Az államfő által kilátásba helyezett intézkedések a lakosságot genocídiumra fogják késztetni, sokkal súlyosabb társadalmi megnyilvánulásokra kerülhet sor, mint Görögországban, mivel ezek az intézkedések főként az alacsony jövedelműeket sújtják” – hangsúlyozta Hossu. Vasile Marica, a Sed Lex szakszervezeti szövetség elnöke eközben arról beszélt, hogy Traian Băsescunak inkább a saját embereinek kellett volna azt mondania, hogy többé ne lopjanak, mivel azáltal meglennének a szükséges költségvetési megtakarítások.
Krónika (Kolozsvár)
2010. május 6.
Isărescu: a kormány hazudik. Markó: fájdalmas intézkedések jönnek
A költségvetési bevételek növelésére tett kormányzati kísérletek kudarcot vallottak, a kormány pedig hazudott, amikor azt ígérte, hogy képes a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 39 százalékára emelni az államkassza bevételeit – fogalmazott csütörtökön Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke. A nagy kiadásokkal járó szociális állam működtetése nagy költségvetési bevételeket igényel, szögezte le a jegybank elnöke. Közben Markó Béla kormányfőhelyettes azt mondta: „nagyon kemény és fájdalmas” megszorító intézkedések várhatók a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folyó tárgyalások nyomán.
Mugur Isărescu az infláció alakulásáról szóló negyedéves jegybanki jelentés ismertetése során azt mondta: hazugságnak bizonyult a kormányzat azzal kapcsolatos ígérete, hogy a GDP 39 százalékára emeli az államkassza bevételeit, mivel az erre irányuló lépések sorozatosan kudarcot vallottak. Hozzátette, a kormány újabb elbocsátásokkal számol a közszférában, ezzel párhuzamosan az adóemelés lehetőségét is vizsgálja. Hozzátette, 2009 végén az államkassza bevételei a GDP 31 százalékát érték el.
Arról is beszélt a BNR-elnök, hogy a legnagyobb felelősséggel járó döntések politikai jellegűek, ezért szakértői kormány helyett a politikusoknak kell vállalniuk az ország vezetését. A szakértői kormány létrehozásának lehetőségét az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) vetette fel szerdán.
Mugur Isărescu a kormányfővel és több miniszterrel együtt Traian Băsescu államfővel vitatták meg az IMF-megállapodás bizonyos vetületeit. A jelenleg Romániában tartózkodó IMF-küldöttség úgy döntött, hogy két nappal meghosszabbítja misszióját, mivel egyelőre nem sikerült megállapodnia a bukaresti vezetéssel, hogy milyen eszközökkel lehet fedezni a költségvetési hiányt.
Isărescu: a szociális állam magas adókkal jár
Az elmúlt napokban több forrásból is kiszivárgott, hogy a tervek között szerepel a jelenleg 19 százalékos áruforgalmi adó (áfa – TVA) és a 16 százalékos egységes adókulcs több százalékpontos növelése.
A jegybank ellenzi az áfa-emelést, Isărescu szerint az adók növelés is ártana a gazdaságnak. A BNR-elnök csütörtökön azt mondta: Románia fordulópont előtt áll, el kell döntenie, hogy szociális államot kíván-e, és ha igen, akkor valóban adóemelés szükséges, mivel ez gazdasági beavatkozásokat feltételez, ehhez pedig növelni kell az államkassza bevételeit.
„Választanunk kell egy követendő modellt, mivel a jelenlegi nem nevezhető annak. Fordulópont előtt vagyunk, és döntenünk kell. Aggasztónak tartom a társadalmi vita minőségét, mivel az kitartóan szociális, de alacsony jövedelmű államot akar. Ilyesmi sehol a világon nincs” – fogalmazott Mugur Isărescu.
A jegybank elnöke szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a kormány szigorúan alkalmazná az IMF-fel közösen leszögezett reformintézkedéseket és ne emelje az adók szintjét, mivel egy gyengélkedő gazdaság számára ez nem kívánatos.
A Mediafax hírügynökség az IMF-küldöttség és a kormány közti tárgyalásokhoz közel álló forrásokból úgy tudja, hogy a költségvetési hiány adóemelés nélkül is a GDP 7 százaléka alatt tartható lenne drasztikus személyzetcsökkentéssel a közszférában.
Markó: fájdalmas lépések következnek
Traian Băsescu államfő csütörtök délelőtt a kormánykoalíció pártjaival konzultált az IMF-fel folyó tárgyalásokról. A találkozón Emil Boc kormányfő és Markó Béla miniszterelnök-helyettesen kívül részt vett Gabriel Oprea, a függetlenek frakciójának vezetője, valamint Varujan Pambuccian, a kisebbségek képviselőházi csoportjának vezetője is.
Markó Béla sajtótájékoztatón azt mondta: a Cotroceni-palotában tartott megbeszélésen különböző megoldási változatokról és alternatívákról esett szó.
Vannak alternatívák – mondta Markó –, „vagy növeljük az adókat, vagy csökkentjük a költségvetési kiadásokat. „Egy dolog biztos: nagyon szigorú és fájdalmas intézkedéseket kell gyakorlatba ültetnünk. Máskülönben nem lehet biztosítani a költségvetés egyensúlyát” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Krónika (Kolozsvár)
A költségvetési bevételek növelésére tett kormányzati kísérletek kudarcot vallottak, a kormány pedig hazudott, amikor azt ígérte, hogy képes a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 39 százalékára emelni az államkassza bevételeit – fogalmazott csütörtökön Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke. A nagy kiadásokkal járó szociális állam működtetése nagy költségvetési bevételeket igényel, szögezte le a jegybank elnöke. Közben Markó Béla kormányfőhelyettes azt mondta: „nagyon kemény és fájdalmas” megszorító intézkedések várhatók a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folyó tárgyalások nyomán.
Mugur Isărescu az infláció alakulásáról szóló negyedéves jegybanki jelentés ismertetése során azt mondta: hazugságnak bizonyult a kormányzat azzal kapcsolatos ígérete, hogy a GDP 39 százalékára emeli az államkassza bevételeit, mivel az erre irányuló lépések sorozatosan kudarcot vallottak. Hozzátette, a kormány újabb elbocsátásokkal számol a közszférában, ezzel párhuzamosan az adóemelés lehetőségét is vizsgálja. Hozzátette, 2009 végén az államkassza bevételei a GDP 31 százalékát érték el.
Arról is beszélt a BNR-elnök, hogy a legnagyobb felelősséggel járó döntések politikai jellegűek, ezért szakértői kormány helyett a politikusoknak kell vállalniuk az ország vezetését. A szakértői kormány létrehozásának lehetőségét az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) vetette fel szerdán.
Mugur Isărescu a kormányfővel és több miniszterrel együtt Traian Băsescu államfővel vitatták meg az IMF-megállapodás bizonyos vetületeit. A jelenleg Romániában tartózkodó IMF-küldöttség úgy döntött, hogy két nappal meghosszabbítja misszióját, mivel egyelőre nem sikerült megállapodnia a bukaresti vezetéssel, hogy milyen eszközökkel lehet fedezni a költségvetési hiányt.
Isărescu: a szociális állam magas adókkal jár
Az elmúlt napokban több forrásból is kiszivárgott, hogy a tervek között szerepel a jelenleg 19 százalékos áruforgalmi adó (áfa – TVA) és a 16 százalékos egységes adókulcs több százalékpontos növelése.
A jegybank ellenzi az áfa-emelést, Isărescu szerint az adók növelés is ártana a gazdaságnak. A BNR-elnök csütörtökön azt mondta: Románia fordulópont előtt áll, el kell döntenie, hogy szociális államot kíván-e, és ha igen, akkor valóban adóemelés szükséges, mivel ez gazdasági beavatkozásokat feltételez, ehhez pedig növelni kell az államkassza bevételeit.
„Választanunk kell egy követendő modellt, mivel a jelenlegi nem nevezhető annak. Fordulópont előtt vagyunk, és döntenünk kell. Aggasztónak tartom a társadalmi vita minőségét, mivel az kitartóan szociális, de alacsony jövedelmű államot akar. Ilyesmi sehol a világon nincs” – fogalmazott Mugur Isărescu.
A jegybank elnöke szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a kormány szigorúan alkalmazná az IMF-fel közösen leszögezett reformintézkedéseket és ne emelje az adók szintjét, mivel egy gyengélkedő gazdaság számára ez nem kívánatos.
A Mediafax hírügynökség az IMF-küldöttség és a kormány közti tárgyalásokhoz közel álló forrásokból úgy tudja, hogy a költségvetési hiány adóemelés nélkül is a GDP 7 százaléka alatt tartható lenne drasztikus személyzetcsökkentéssel a közszférában.
Markó: fájdalmas lépések következnek
Traian Băsescu államfő csütörtök délelőtt a kormánykoalíció pártjaival konzultált az IMF-fel folyó tárgyalásokról. A találkozón Emil Boc kormányfő és Markó Béla miniszterelnök-helyettesen kívül részt vett Gabriel Oprea, a függetlenek frakciójának vezetője, valamint Varujan Pambuccian, a kisebbségek képviselőházi csoportjának vezetője is.
Markó Béla sajtótájékoztatón azt mondta: a Cotroceni-palotában tartott megbeszélésen különböző megoldási változatokról és alternatívákról esett szó.
Vannak alternatívák – mondta Markó –, „vagy növeljük az adókat, vagy csökkentjük a költségvetési kiadásokat. „Egy dolog biztos: nagyon szigorú és fájdalmas intézkedéseket kell gyakorlatba ültetnünk. Máskülönben nem lehet biztosítani a költségvetés egyensúlyát” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Krónika (Kolozsvár)
2010. május 7.
Drasztikus bérfaragás
A nyugdíjakat is csökkentik
Tegnap délelőtt az elnöki palotában a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel folytatott tárgyalásokat az államfő és a kormány azért, hogy felvázolják a válságkezelési alternatívákat. Egyik megoldást az utóbbi napokban nagy sajtóvisszhangot kapott, és minden gazdasági szakember által elutasított adóemelés – az egységes adókulcs 20 és az áfa 24 százalékra való emelése – jelentette volna. Traian Basescu rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a másik utat választották: júniustól 25 százalékkal csökkentik a közalkalmazotti béreket és 15 százalékkal az állami nyugdíjakat, a szociális juttatásokat pedig átalakítják. Az államfő közölte, hogy a bércsökkentés minden közpénzből származó fizetésre vonatkozik, tehát a legkisebb jövedelműekre is. Az intézkedések várhatóan országos tiltakozási hullámot válthatnak ki.
(karácsonyi)
Népújság (Marosvásárhely)
A nyugdíjakat is csökkentik
Tegnap délelőtt az elnöki palotában a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel folytatott tárgyalásokat az államfő és a kormány azért, hogy felvázolják a válságkezelési alternatívákat. Egyik megoldást az utóbbi napokban nagy sajtóvisszhangot kapott, és minden gazdasági szakember által elutasított adóemelés – az egységes adókulcs 20 és az áfa 24 százalékra való emelése – jelentette volna. Traian Basescu rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a másik utat választották: júniustól 25 százalékkal csökkentik a közalkalmazotti béreket és 15 százalékkal az állami nyugdíjakat, a szociális juttatásokat pedig átalakítják. Az államfő közölte, hogy a bércsökkentés minden közpénzből származó fizetésre vonatkozik, tehát a legkisebb jövedelműekre is. Az intézkedések várhatóan országos tiltakozási hullámot válthatnak ki.
(karácsonyi)
Népújság (Marosvásárhely)